TAFOP Foglalkoztatasi strategia

TÁMOP-1.4.4.-08/1-2009-0020 -„Tatabányai Foglalkoztatási Paktum – összefogással a munkaerő-piaci helyzet javításáért”

TATABÁNYAI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Tatabánya 2010.

1

1 Bevezető...........................................................................................................................................4 2 Adottságok (helyzetelemzés alapján)...............................................................................................6 2.1 Térségi szerepkör, regionális összefüggések.................................................................................6 2.2 A Kistérség Céljai..........................................................................................................................8 2.3 Demográfia, Foglalkoztatottság..................................................................................................10 2.4 Gazdaság......................................................................................................................................12 2.4.1 Ipar...........................................................................................................................................12 2.4.1.1 A gazdasági válság hatása a Tatabányai Ipari Parkban működő cégekre..............................14 2.4.1.2 A községek ipara....................................................................................................................24 2.5 Kereskedelem, szolgáltatás..........................................................................................................26 3 A Szociális Párbeszéd Szerepe.......................................................................................................29 4 Megfigyelések és kihívások...........................................................................................................31 5 A stratégiai tervezés módszertana, a tervezést meghatározó alapelvek..........................................32 5.1 A stratégiai tervezés feladata......................................................................................................32 5.2 A stratégiák típusai......................................................................................................................33 6 A stratégia céljai, prioritásai...........................................................................................................35 6.1 A stratégia prioritásai...................................................................................................................36 6.2 Koordináció, decentralizáció és partnerség.................................................................................42 7 A térségi foglalkoztatási stratégia főbb elemei...............................................................................43 7.1 Hatékony információs csatorna kiépítése....................................................................................43 7.2 A határon átnyúló kapcsolatok eredményesebb kihasználása......................................................44 8 A vállalkozások fejlesztésének elősegítése.....................................................................................45 8.1 Hazai és külföldi befektetések.....................................................................................................45 8.1.1 Külföldi befektetés...................................................................................................................45 8.1.2 A külföldi befektetés befolyásolása..........................................................................................47 8.1.3 A felsőoktatási szakértelem felhasználása................................................................................47 8.1.4 A helyi és ágazati partnerség fejlesztése...................................................................................51 8.1.5 Segítő-támogató rendszer a KKV-k számára............................................................................52 8.1.6 Hatékony oktatási és képzési rendszer kidolgozása, a szakképzés fejlesztése.........................54 8.1.7 Új mezőgazdasági és vidéki lehetőségek feltárása és biztosítása.............................................56 8.1.8 Turizmus...................................................................................................................................58 9 A foglalkoztatottak helyzetének javítása a Tatabányai kistérségben..............................................68 9.1 A munkaerőpiaci politika aktivizálása.........................................................................................68 9.1.1 A szabályozási környezet..........................................................................................................68 9.1.2 Aktív munkaerőpiaci politikák.................................................................................................68 9.1.3 Alternatív foglalkoztatási formák.............................................................................................69 9.1.4 Közfoglalkoztatás.....................................................................................................................70 9.2 A hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatása: Romák, nők, fogyatékkal élők, tartósan inaktívak, fiatal pályákezdők, 45 év felettiek képzésének erősítése............................................................72 9.2.1 Nők...........................................................................................................................................73 9.2.2 Fogyatékkal élők......................................................................................................................74 9.2.3 Romák/Cigányok......................................................................................................................75 10 A Stratégia megvalósításához szükséges források indikatív forrástérképe..................................76 11 A megvalósítandó projektek monitoring rendszere.....................................................................83

1

Bevezető

A jelen foglalkoztatási stratégia a Tatabányai Foglalkoztatási Paktum projektjének keretében készült, melyet a TÁMOP-1.4.4.-08/1 „Határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások” című nyertes pályázat hívott életre. A foglalkoztatási stratégia a helyzetfelmérést, a workshopokat, illetve egyéb, a későbbiekben részletezésre kerülő felméréseket, stratégiákat, fejlesztési koncepciókat és a pályázó szervezet saját felméréseit használta fel. Épp ezért a stratégia a legfrissebb megyei és lokális prioritásokat tartalmazza. Szorosan kapcsolódik a helyzetfelmérésben meghatározott stratégiai és specifikus célokhoz, illetve tartalmazza a stratégia módszertanát és értékelési folyamatát.

A stratégia két részből áll: az első rész elsősorban a regionális gazdaság és munkaerőpiac fő jellemzőit, legutóbbi trendjeit és fő kihívásait írja le. Ezenfelül értékeli a szociális párbeszédet tekintettel a fő gazdasági és foglalkoztatási célokra. A második rész a regionális foglalkoztatási stratégia azon elemeit írja le, amelyek a tatabányai kistérség regionális gazdaságának és emberi erőforrásainak erős pontjaira épülhetnének, így járulva hozzá a munkaerőpiaci helyzet javításához és a produktív foglalkoztatáshoz.

A koordináció, a decentralizáció és a partnerség a regionális fejlesztési kezdeményezésekben kulcsfontosságú elemek. Számos kezdeményezés létezik már, de ezek egymástól függetlenek, sőt egymásnak versenytársai is az eléggé szűkös (főleg állami) forrásokért folytatott harcban. A sikeres stratégiának ötvöznie kell a (belső) fejlődést a (külső) befektetéssel. A már meglévő hagyományos ágazatok korszerűsítésére és új ágazatok megteremtésére kellene összpontosítania, főleg piaci célokra felhasználva a régió kivételesen potens oktatási és gazdag ipari infrastruktúráját.

A stratégia kiemeli a helyi és ágazati szektorok partnerségének, valamint a valódi szociális párbeszéd fontosságát a regionális versenyképesség növelése és a változás elősegítése érdekében.

A Tatabányai kistérségben -mint másutt is- a külföldi tulajdonú nagyvállalatok mellett a KKV-k a fő munkahelyteremtők. Éppen ezért nagyon fontos a megfelelő támogatási rendszer kialakítása ezen cégek létrehozása és fenntartása számára.

Az ipari és szolgáltatási tevékenységek mellett koncentrációt kell szentelni a vidékfejlesztésre, az információs és közlekedési infrastruktúrára. Egy másik nagyon fontos feladat egy olyan hatékony oktatási, képzési és tanulási rendszer kialakítása, amellyel megszüntethetőek azok a képzettségi / képesítési ellentmondások, illetve hiányosságok, amelyek ma jellemzik a piacot. Segítséget lehet nyújtani 3

a képesítések korszerűsítésében, felfrissítésében és az átképzésben -célul tűzve ki az egész életen át tartó foglalkoztathatóságot. A munkaerőpiaci intézményeket és politikákat is át kell gondolni (meg kell erősíteni), ezzel elősegítve a munkahely- vagy foglalkozásváltást, amely előfeltétele annak, hogy elkerülhető legyen a tartós munkanélküliség és marginalizáció (kiváltképpen a legsérülékenyebb csoportok esetében).

A gazdasági válság Magyarországon a legfejlettebb régiókat igen érzékenyen érintette, magas volt a szakképzett munkaerő elbocsátása 2008-2009 év folyamán. A Helyzetfelmérésből kiderül, hogy a Tatabányai kistérségben 2009 utolsó negyedéveiben a foglalkoztatottak száma monoton csökkenést mutatott, a nyilvántartott álláskeresők számaránya az aktív népességen belül 2009-ben gyorsan nőtt.

2010-re a fenti folyamat pozitív irányt vett: a júliust megelőző négy hónapban folyamatosan csök kent az álláskeresők száma Tatabányán, amely megegyezett a régiós tendenciával. A Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ nyilvántartásában július hónap végén 54.885 fő álláskereső szerepelt, ez 507 fős (0,9 %-os) mérséklődésnek felel meg számukban júniushoz képest, így a négy hónapja kezdődött csökkenés lendülete, ha kisebb mértékben is, de most is tart.

Jelen foglalkoztatási stratégia célja az, hogy hozzájáruljon a fenti folyamat fenntartásához, elősegítve a célcsoportok (álláskeresők, inaktívak, munkanélküliséggel veszélyeztetett munkavállalók) helyzetének javítását.

A Stratégia az alábbi dokumentumokat használta fel: •Kistérségi Turisztikai Stratégia •Kistérségi Közoktatási Akcióterv •Kistérségi Közoktatási Helyzetelemzés •Tatabánya Közfoglalkoztatási Terv 2010 •Tatabányai kistérség foglalkoztatási helyzetének feltárása, elemzése •Tatabánya megyei jogú város operatív gazdasági programja 2003-2006 •Tatabánya Városfejlesztési Koncepció •A közép-Dunántúl területfejlesztési koncepciója

4

•Településszerkezeti Terv •Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója •E-közigazgatás központú intelligens település- és térségfejlesztési stratégiája •Kistérségi Turisztikai Stratégia •Kistérségi Turisztikai Helyzetfeltárás •A gazdasági válság hatása a Tatabányán működő nagyobb vállalkozásokra a kilátásaikat, terveiket vizsgáló felmérések tapasztalatai alapján • Ipari Innovációs Központ létrehozása Tatabányán A jelen dokumentumnak nem célja szigorú szabályokat előírni, hanem útmutatást kínál, illetve gondolatébresztőként szolgál olyan vitákhoz, amelyek a régió ambiciózus, ámde megvalósítható fejlesztési projektjeiről és olyan konkrét programokról szólnak, amelyeket csak minden érintett regionális szereplő együttműködésével lehet elérni. Ezt szem előtt tartva a jelentés egy sor megfontolásra szánt ajánlással zárul.

2

Adottságok (helyzetelemzés alapján) 2.1

Térségi szerepkör, regionális összefüggések

Tatabánya Megyei Jogú Város Komárom-Esztergom megye székhelye. Várossá 1947-ben nyilvánították, megyeszékhely 1950-ben lett. Nagytérségi összefüggésben a Közép-Dunántúli régióhoz tartozik (Veszprém, Fejér, Komárom Esztergom megye), mint regionális társközpont.

Komárom-Esztergom megye 7 db statisztikai kistérségre oszlik, amelyből a Tatabányai kistérséghez 10 db település tartozik (Tatabánya, Gyermely, Héreg, Környe, Szárliget*, Szomor, Tarján, Várgesztes, Vértessomló, Vértesszőlős). *Megjegyzés: Szárliget 1999. 06. 30-tól lett Komárom-Esztergom megye része.

Földrajzi fekvésénél fogva Tatabánya térszerkezeti helyzete a Bécs – Budapest tengely mentén rendkívül kedvező. A Közép-dunántúli térségben két nagy eurófolyosó találkozik (IV. folyosó: Berlin, Prága, Bécs, Budapest, Isztambul; V. folyosó: Velence, Ljubljana, Budapest, Ungvár, Lvov), így Tatabánya

5

mind európai, mind országos viszonylatban fontos forgalmi és térszerkezeti tengely. Térszerkezeti pozíciója nagymértékben erősíthető – Oroszlány és Móron keresztül – a székesfehérvári kapcsolat kiépítésével. A Közép-Dunántúli régió két markáns fejlődési tengelye mentén a centrumok környezetében intenzív gazdasági kapcsolatokkal dinamikusan fejlődő ipari térség van kialakulóban, amelyhez kapcsolódik a tatabányai ipari térség is. A Tatabánya–Oroszlány–Mór térszerkezeti kapcsolat teremti meg az összeköttetést a két meghatározó térszerkezeti tengely között.

Tatabánya közvetlen vonzáskörzetében többpólusú nagyvárosi településegyüttes formálódik. A Tatabánya – Tata – Oroszlány városcsoport településegyüttes Baj, Dad, Kecskéd, Kömlőd, Környe, Szárliget, Tarján, Várgesztes, Vértessomló, Vértesszőlős, Vértestolna településekkel egészül ki.

A három város közötti funkciómegosztásban már a korábbi évtizedekben jelentős területfejlesztési szándék fogalmazódott meg a munkahely – lakóhely – üdülés – idegenforgalom és egyéb ellátó és igazgatási funkciók terén. Az igazgatási funkciókat elsősorban Tatabánya, mint megyeszékhely koncentrálja, ami a megye legnagyobb foglalkoztatási-ipari központja is egyben, tradicionális ipari város magas szintű ipari foglalkoztatási kultúrával, megújult ipari struktúrával.

Tatán elsősorban a kulturális funkciók, a minőségi lakófunkciók, illetve -kedvező üdülési-idegenforgalmi adottságai folytán- idegenforgalmi központi funkciók koncentrálódnak.

Oroszlány szintén hagyományosan ipari központ, jelentős ipari kultúrával, kiépült ipari parkkal és zöldmezős iparterületi kínálattal. Ugyanakkor kedvezőek a város és környéke idegenforgalmi adottságai, fejlesztési lehetőségei (Majk műemlék-együttese, Vérteskozma, Várgesztes, Vitány-vár stb.). Tatabánya intenzív városkapcsolatokkal jellemzett közvetlen vonzáskörzete a városcsoport településegyüttesét teljes mértékben lefedi, és részben még egyéb településekre (Héreg, Tardos, Szomód, Bokod, Kocs) is kiterjed. Tatabánya statisztikai kistérségéből Gyermely és Szomor viszont már részben a budapesti agglomerációhoz vonzódik. Tatabánya tranzitforgalmi megállóhely, amit kedvezően segítenek a város ellátó funkciói, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató és szórakoztató létesítményei, rendezvényei.

Tatabánya térségi és kistérségi kapcsolataiban jelentkező fejlesztési elképzelések: a)

Tatabánya térszerkezeti pozíciója erősítendő – Oroszlányon és Móron keresztül – a ré-

gióközpont Székesfehérvár felé. Ehhez egyrészt új vasúti, másrészt közúti kapcsolat kiépítése szükséges.

6

b)

Országos jelentőségű főúthálózati kapcsolat tervezett az Esztergom – Tatabánya –

Kisbér – Pápa vonalon a jelenleg meglévő összekötő utak főúthálózattá való fejlesztésével. c)

A Közép-Dunántúli Régiónak a 8. sz. főút melletti térszerkezeti tengelye az M80-M65

nyomvonallal kiegészítve Tatabánya, illetve Komárom-Esztergom megye térségében is alapvető jelentőséggel bír. d)

A vasúti törzshálózatban a megye területét is érintő új, tervezett elem lesz a nagy se -

bességű európai hálózat kiépülő magyarországi szakasza. e)

A Tatabánya – Tata – Oroszlány városcsoportnak az M1 autópálya menti kedvező tér-

szerkezete folytán összekapcsolása várható a Duna menti urbanizációs térséggel. f)

A jó közlekedési, logisztikai adottságokkal, valamint fejlett infrastruktúrával rendelke-

ző Tatabányai Nyugati Ipari Park fejlesztése várható Tatabányán belül, illetve Környe és Tata irányában, amelyhez közúti fejlesztések is kapcsolódnak. g)

A nagy közúti és vasúti közlekedési folyosókon kívül meghatározó térszerkezeti elem

a megyében a Duna vízi útja, amelyet euró-folyosóként is kijelöltek. A megyei szakaszon Komáromban és Esztergomban kerül sor kikötő korszerűsítésre. A külső kapcsolatok javítása érdekében Duna-hidak építése szükséges (Komáromnál közúti, Esztergomnál közúti és vasúti híd). Ez utóbbi az M10-es gyorsforgalmi út folyosóját vezeti át. h)

Kívánatos lenne Tatabányának az M1-es autópályáról déli irányban való bekötése a

8101. sz. összekötő út mentén egy új autópálya-csomópont kialakításával Szárliget, illetve Nagyegyháza térségében.

2.2

A Kistérség Céljai

A Tatabányai Többcélú Társulás célja: •A résztvevő települések összehangolt fejlesztése.

• A közös területfejlesztési programok kialakítása.

• A településközi szakmai együttműködés megvalósítása.

• A pályázati források feltárása és pályázatok készítése.

7

• A környezetvédelmi teendők térségi összehangolása.

• Az együttes közreműködés a szociális és foglalkoztatási problémák megoldásában.

•Az idegenforgalmi értékek bemutatása.

• Az összehangolt településmarketing munka végrehajtása.

A kistérség gazdasági és területfejlesztési koncepciója 1998-ben készült el, amelyet 2004-ben megújítottak. Ennek célkitűzései elsősorban a munkahely-teremtéssel járó ipartelepítésre, jól szervezett kereskedelmi hálózat létesítésére, a falusi turizmus, vadász és horgász hobbi turizmus fejlesztésére irányulnak.

A Közép Dunántúli Régió stratégiai céljaihoz kapcsolódóan az alábbi e-közigazgatási és információs társadalomfejlesztési célok érvényesek: 1.A Közép-Dunántúl, mint vezető hazai innovációs térség: •E-közigazgatási szolgáltatások bevezetése.

• A kistérségi vállalkozások kutatás-fejlesztésének támogatása.

• Az innováció, és a kutatás-fejlesztés intézményes bázisának megerősítése a helyi felsőoktatás erősítésével.

•Turisztikai szektor szerkezetváltása, a mai igényeknek való kikapcsolódási és szórakozási lehetőségek kiépítése.

1. A régió társadalmi-gazdasági megújulását szolgáló minőségi humánerőforrás-fejlesztés: •Az alapfokú számítástechnikai képzések támogatása.

• Oktatás területén a kistérség vállalkozásainak igényei alapján való továbbfejlesztése, hiányszakmák képzése hagyományos és távoktatásos formában.

1. A Közép-Dunántúl, mint vonzó, fenntartható, minőségi élettér: • Az ingyenes Internet hozzáférés megteremtése a közösségi intézményekben.

2.Hatékony regionális kapcsolatok és arculati rendszer: •Környező kistérségekkel való kapcsolat erősítése.

8

• Egységes arculat kialakítása.

•Hatékony hagyományos és online kommunikáció, PR.

2.3

Demográfia, Foglalkoztatottság

A térség demográfiai adatairól 2007.-évi kimutatások állnak rendelkezésre, ezek azonban megfelelően tükrözik tendenciákat, a tanulmánykészítés időpontja és az utolsó adatok megjelenése között nem volt olyan, trendfordító esemény, amely érdemben befolyásolta volna az adatokat.

A vizsgált időszakban a kistérség népessége 89169 főről 88459 főre változott, 100%-ról, 100,8%-ra, ez gyakorlatilag stagnáló népesedési helyzetet tükröz.

Az éves országos adatok azt mutatják, hogy az ipari termelés volumenindexe folyamatosan süllyed, a mintegy 1%-al havonta, a gazdaság tehát még nem érte el a válság mélypontját és a következő év va lószínűleg nem hoz még kilábalást. Ennek fényében különösen fontos a gazdasági tervezés és együttműködés, hiszen ez eszköze lehet a negatív hatások mérséklésének.

2009 I. félévében a magyar gazdaság teljesítményét továbbra is nagymértékben – és hátrányosan – befolyásolta a globális méretű, a fejlett országokat különösen sújtó pénzügyi és gazdasági válság. Mivel gazdasági kapcsolataink ezekkel a fejlett országokkal a legintenzívebbek, a folytatódó világgazdasági recesszió meghatározó exportpiacaink szőkülését, hazánk gazdasági helyzetének további romlását hozta magával.

A különféle vállalkozási formák számának gyors növekedésében főként Tatabánya járt elől, amely a kistérség összes gazdasági szervezetének több mint 83%-át tömöríti. A megyeszékhelyen az 1990-es évek elejének vállalkozás-alapítási dinamizmusa oda vezetett, hogy az évtized közepére 5000 fölötti magáncég, ill. egyéni vállalkozó lett a városban. A növekedési folyamat az ezredfordulón is tartott.

2008-ban, a városban bejegyzett vállalkozások 8891, több mint felét az egyéni vállalkozók tették ki (5733), miközben a kft.-k és a bt.-k száma 3464 volt. A kistérség 32 rt.-jéből 18 (vagyis az összes rt.

56%-a) Tatabányán volt bejegyezve, a községek részvénytársaságai agrárjellegűek voltak. A községekben a vállalkozások száma arányos a községek méretével, így Környe, Vértesszőlős és Tarján rendelkezik a községekben működő összes gazdasági szervezet 2/3-ával (350 körüli vállalkozás!). A kisvállalkozások lakosságszámra vetített mennyisége a kistérség településeinek többségében 50-100 között változik. Várgesztes kiemelkedő értéke a Villapark egységeinek kft. formában való működtetésé9

ből ered, Gyermely esetében pedig a Gyermely Rt. és a hozzá kapcsolódó vállalatcsoport a jelentős. A kistérségben az alkalmazotti és a vállalkozói szférában képződő lakossági jövedelmek növekedési üteme az 1990-évek közepétől egyre jobban meghaladja a megyei átlagot, ami a kistérség fejlődési dinamizmusának tartósságára utal. A kistérségben működő vállalkozások csaknem háromnegyede Tatabányán található.

2009-ben a munkanélküliség növekedett, ugyanakkor ezzel az átlagkeresetek nem csökkenek, hanem stagnálást mutatnak. A nyilvántartott álláskeresők számaránya az aktív népességen belül 2009.-ben gyorsan nőtt. A 2008. december, novemberi 5% körüli értékről – a megyei átlagot meghaladó módon – 8 % fölé. A nyilvántartott álláskeresők száma, a tatabányai kirendeltség vonzáskörzetében, 170%-ra nőtt 2008. novembere és 2009. február között.

A nyilvántartott álláskeresők többsége (82,1 %-a) továbbra is a fizikai foglalkozásúakhoz tartozik, arányuk az előző havinál 0,7 %-ponttal alacsonyabb, az egy évvel korábbihoz mérten pedig 1,9 %ponttal emelkedett. Köztük továbbra is a szakmunkások vannak többségben, arányuk több mint egyharmad (37,3 %), ami az utóbbi 30 napban 0,3 %-ponttal mérséklődött. A betanított munkások száma nőtt júliushoz képest és 76,1 %-kal haladja meg az egy évvel ezelőtti értéket. Részarányuk 31,3 %, mely a múlt havi értéknél 0,1 %-ponttal kisebb, a tavalyinál pedig 0,9 %-ponttal nagyobb. A segédmunkás állománycsoporthoz tartozók részaránya 13,6 %, mely az előző havinál 0,3 %-ponttal, az egy évvel ezelőtti értéknél pedig 3,0 %-ponttal alacsonyabb. A szellemi foglalkozású álláskeresők aránya (17,9 %) csak a múlt havi értéket haladja meg 0,7 %-ponttal, a tavalyinál viszont 1,9 %-ponttal alacso nyabb. Az álláskeresők életkorát tekintve továbbra is több mint egynegyedük (25,8 %-uk) a 26-35 évesek,

további

közel

egynegyedük (22,9 %uk) a 36-45 évesek és 20,5 %-uk az 50 évnél idősebb – munkaerőpiaci

szempontból

hátrányos,

nehezen

elhelyezhető – korosztályhoz

tartozik.

legidősebb

10

E

korcso-

porthoz tartozók száma emelkedett legnagyobb mértékben az előző hónaphoz viszonyítva, az előző év azonos hónapjában nyilvántartott létszámuknál pedig 66,4 %-kal többen vannak.

2010 első felére a helyzet valamelyest pozitív irányban változott. A K-dRMK Tatabányai Kirendeltség és Szolgáltató Központban 2010. július végén mért 3851 fős regisztrált álláskereső szám 101 fővel növekedett a június havi záró létszámhoz képest. A február óta tartó létszámcsökkenési tendencia a tatabányai kistérségben tehát megállt, sőt a záró létszám mérsékelt munkanélküli szám növekedést mutat. A változások érdekessége, hogy a létszám 1 fő híján visszaállt a május végén mértre.

Július hónap folyamán a Tatabányai Kirendeltség regisztrációjába bekerülők száma 40 %-kal nőtt az előző hónaphoz képest, a regisztrációból kikerülők száma ezzel szemben az előző havival pontosan megegyezett. Így a belépő létszám 692 főre, a kilépő létszám pedig 591 főre adódott. Továbbra is magas a közcélú munkásként, határozott időben foglalkoztatottak száma. A regiszterből ily módon kikerülő álláskeresők 400-500 fős száma háromhavi periódusonként cserélődik..

A július végi zárónapon a kirendeltségen nyilvántartott álláskeresőknek a térség gazdaságilag aktív népességszámhoz (40850 fő) viszonyított arányszáma 9,4 %-os rátára állt vissza, vagyis 0,2 százalékpontot romlott. Az országos ráta szintén romlott, de csak 0,1 százalékpontot (12,6 %), a megyei ráta pedig maradt az előző havi szinten (9,9 %). Megállapítható, hogy térségünk munkaerőpiaci helyzete kedvezőtlenebbé vált.

A júliusi munkáltatói látogatások során kapott információk vegyes képet nyújtottak a térség gazdasági helyzetének, ezzel összefüggésben a munkaerő-piaci helyzetének változásairól. Az elektronikai területeken tevékenykedő cégek rendre termelésnövekedésről adtak számot, ugyanakkor a kereskedelmi és szolgáltató tevékenységet ellátó cégek, vállalkozások forgalom visszaesést jeleztek. A feldolgozóipar más területeire a stagnálás volt jellemző. Az elektronikai iparágban világméretekben is újra fokozódik a termelés, ami mindenképpen biztató a térséget illetően is.

2.4

Gazdaság

2.4.1 Ipar A 90-es években Tatabányai kistérség iparát alapvetően meghatározta az folyamat, amely során a kitermelő ipari (bányászati) és nehézipari vállalatok fokozatosan átadták a helyüket a nemzetközi szín-

11

vonalú, piacképes termékeket gyártó, nagyobb hozzáadott értéket előállító, fejlett technológiát alkalmazó cégeknek. A kistérség iparából nagyobb arányban részesedik a megyei léptékben is kiemelkedő ipari gyártókapacitással rendelkező Tatabánya.

A 21. század iparát képviselő, külföldi tőkebefektetésekkel alapított ipari cégek elsősorban az 1997ben létrehozott Tatabányai Ipari Park területén tömörültek. Ők adják a város ipari termelésének döntő hányadát. A két település (Tatabánya és Környe) területére is kiterjedő 450 ha összterületű Tatabá nyai Ipari Park speciális jellegű, mivel egy zöldmezős és egy barnamezős-rekonstrukciós része van. A zöldmezős rész fejlesztéséhez szükséges infrastruktúra-beruházások a cégek betelepülésével párhuzamosan folynak. A rekonstrukciós rész fejlesztése során az elődcégek ipari csarnokainak újrahasznosítása is megtörtént. Az ipari parkban, 2009-ban több mint 24 nagyvállalat működött, a foglalkoztatottak létszáma pedig meghaladta a 4000 főt. A város több lábon álló gazdasági szerkezete biztosítja, hogy a világgazdaságot is meghatározó gazdasági és pénzügyi válság negatív hatásai ellenére fejlesztések is történnek napjainkban. Az elmúlt 3-4 évben egy második körös szerkezetváltás is megtörtént, mely a kevesebb élőmunkát igénylő, korszerű technológiák letelepítését jelenti. Az elektronikai iparban foglalkoztatottak száma csökken a legnagyobb arányban. A térség gazdasági szerkezetét meghatározó gépjárműipart is erőteljesen érintette a gazdasági válság. A megrendelések visszaesése miatt több cég is létszámleépítést hajtott végre. A kistérségben megnőtt a munkanélküliség, a ráta elérte a 10 %-ot. Megmaradtak a hagyományos kitermelő és alapanyag feldolgozó profilú üzemek, je lentős részben korszerűsödve és a piac követelményeihez igazodó termékszerkezettel. Például a város távhő-ellátásában kulcsszerepet játszó Tatabányai Erőmű Kft., az építési követ termelő Triász-Kő Kft., a gépgyártással foglalkozó ASG Gépgyártó Kft., a fémhulladékokat feldolgozó és ötvözeteket gyártó kisebb fémipari cégek, A városban működő jelentősebb társaságok: •gépjárműipar: AGC Autóipari Magyarország Kft., Bridgestone Tatabánya Kft. Suoftec Kft., Stahlschmidt Cable System Kft., Euro-Exedy Kft., FCI Connectors Kft., Impreglon Kft. •a műanyagiparban tevékenykedő : Alpla Kft., Graboplast Zrt. •feldolgozó ipar, gépipar: Grundfos Kft., Eural Kft., •Egészségügyi ipar: Coloplast Kft., BD Medical Kft.

12

•Környezetvédelmi ipar (víztisztítás): GE Zenon Systems Kft. mely társaság a K+ F tevékenységét is itt végzi.

•Elektronikai ipar: Sanmina SCI Kft., BECOM Electronics Hungary Kft., Elcotronic Magyarország Elektronikai Termelő Kft., •Háztartási vegyipar: Reckitt Benckiser Kft. •Logisztika, disztribúció: Zebra Kft., HO-MÁHR Trans Kft., CELO Hungary Kft., Iron Trade Hungary Kft.,

2.4.1.1

A gazdasági válság hatása a Tatabányai Ipari Parkban

működő cégekre Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdaságfejlesztő Szervezete és a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Tatabányai Kirendeltsége a 2008. őszén kirobbant globális pénzügyi, majd reálgazdasági válság kezdetétől fogva rendszeres felmérést végzett a városban (elsősorban az Ipari Parkban) működő cégek körében, azt vizsgálva, hogy a gazdasági környezet negatív változásai, a romló kilátások miként befolyásolták fejlődési terveiket és munkaerő-gazdálkodásukat. A felmérés megindítását főként az motiválta, hogy a város jó előre fel tudjon készülni a gazdasági krízis által előidézett változásokra. A vizsgálatok ágazatonként rendszerezett tapasztalatai a cégek konkrét megnevezése nélkül is értékes információkat szolgáltatnak a válság helyi „lefolyásáról”. Első ízben 2008 késő őszén, majd tél elején keresték meg a Tatabányán működő vállalkozásokat azzal, hogy a kibontakozóban levő gazdasági krízis mennyiben érinti őket, várhatóak-e visszaesések a megrendeléseikben, és milyen lépéseket terveznek a romló helyzet kezelésére.

A lakossági hitelezés visszaszorulása, az újautó-vásárlás elhalasztása miatt a gépjárműipar igen korán érintetté vált a gazdasági válságban, aminek hatására az iparág szerteágazó beszállítói hálózatának tagjai is nehézségekkel voltak kénytelenek szembesülni. A felmérés első körében megkérdezett öt helyi autóipari beszállító cég közül egy már 2008 novemberében jelezte, hogy megrendeléseikben jelentős visszaesések történtek ; az addigi gyártási volumen pedig csak úgy fenntartható, ha raktárkészleteik feltöltésére termelnek (a kereslet tartós csökkenése azonban kényszerű létszámleépítést is vonhat maga után). Egy másik cég már lezajlott elbocsátásokról tájékoztatott, igaz, ezeket termelési kapacitásaik korábban is tervezett csökkentése miatt hajtották végre, és nem a válság közvetlen fo-

13

lyományaként. A létszámcsökkentés egyébként nagyrészt a kölcsönzött munkaerő-állományt érintette. Kilátásaikat illetően az említett cég képviselője azt nyilatkozta, hogy amennyiben a krízis következtében megrendeléseik visszaesnének, állásidő elrendelésével próbálnák elejét venni a létszámleépítésnek. Az ágazat egy újabb vállalkozása év végéig változatlan termelési rendről és létszámról tá jékoztatott, de hangsúlyozta, hogy sorsuk nagy mértékben függ fő megrendelőik kilátásaitól.

Egy további (szintén autóalkatrészeket, -tartozékokat előállító) cég novemberben még úgy nyilatkozott, hogy megrendeléseik kiegyensúlyozottan alakulnak ; az akkori állás szerint semmilyen termeléscsökkentésre nincs szükségük. Egy kisebb autóalkatrész-gyártó ekkor még arról tájékoztatott, hogy a válság hatásait egyelőre nem érzik.

A világgazdaságban bekövetkező változások dinamikáját jól jelzi, hogy az utolsóként említett vállalkozás 2008 decemberében (egy hónappal a felmérés első „fordulója” után) - noha termeléscsökkenéssel még mindig nem számolt – már úgy fogalmazott, hogy „törekszenek arra, hogy ne legyen létszámleépítés”. Emellett az új munkaerő felvételét is leállították, azzal együtt, hogy az önként távozó kollégák helyére nem tervezték új munkatársak toborzását. Az autógyártás rohamos visszaesését, a válság gyors tovagyűrűzését a beszállítók irányába jól érzékelteti az, hogy az egyik (novemberben még az év végéig változatlan termelési rendről és állományi létszámról nyilatkozó) cég decemberben már 30-40 százalékos megrendelés-csökkenéssel számolt 2009 első félévére vonatkozóan, a helyzet stagnálása esetén pedig 2009 második félévére nézve a létszámcsökkentést is reális lehetőségnek tar totta. Az a kisebb vállalkozás, amely novemberben még nem érezte a válság hatásait, egy hónappal később már termelési volumenük folyamatos csökkenéséről tájékoztatott.

A tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet jelentős és gyors csökkenését az elektronikai ipar is gyor san megérezte. A megkérdezett öt tatabányai cég közül kettő már 2008 novemberében arról számolt be, hogy a gazdasági válság komolyan érinti őket; egyikük már ekkor 10 százalékos termeléscsökkenéssel számolt 2009-re nézve, amelynek következtében 40 fős kölcsönzött munkaerő-állományuk elbocsátását határozta el november végi határidővel. A másik, a válság által korán érintetté vált cég már ősz folyamán 400 fős létszámleépítést jelentett a Munkaügyi Központ felé, amelynek végrehajtását 2009. január végére tervezték. A létszámcsökkentés további jelentős tényezőjeként a közép-magyarországi régió más területeiről bejáró dolgozók „lemorzsolódását”, a bérek csökkenése miatti önkéntes felmondását jelölték meg. A termelés visszafogása a cég fejlesztési terveit is befolyásolta, amennyiben a vezetés egyes projektek bizonytalan ideig történő elhalasztását, illetve elvetését hatá-

14

rozta el. Az elektronikai ágazatot képviselő további három cég közül egy (noha novemberben konkrétan még nem jelezték, hogy érintené őket a válság) a jövőt illető bizonytalanságának adott hangot, jelezvén, hogy a távol-keleti anyacég nemigen tájékoztatja őket a tulajdonosok elképzeléseiről, másikuk arra utalt, hogy a válság igazából 3-4 hónap után éreztetné hatását a termelésükben, a harmadik pedig csupán annyit mondott, hogy a jelenlegi tervezetükben nem látszik a válság hatása, de bármikor jelentkezhet.

A válság dinamikája az elektronikai ágazatban is tetten érhető. A legutóbb ismertetett cég 2008 decemberében már hullámzásról számolt be a termelésükben, igaz, abban nem voltak biztosak, hogy ezt a válság okozta-e; mindenesetre azt is hozzátették, hogy az anyacégük takarékoskodásra intette őket. A távol-keleti cég leányvállalata arról tájékoztatott, hogy anyacégük 2009 januárjában dönt a tatabányai telephely sorsáról (amely 2009 során végül bezárásra került). Egy harmadik cég kisebb mértékű létszámcsökkentésről számolt be a visszaeső kereslet hatására. Egy további vállalkozás megrendeléseik változatlan mértékéről számolt be, és ennek megfelelően létszámcsökkentést sem helyezett kilátásba, sőt, bizonyos területeken tervezett fejlesztések érdekében az ősszel elbocsátott néhány fő visszavételét is tervezték 2009 második félévében.

Vannak olyan termékcsoportok, amelyek iránt gazdasági válság és életszínvonal-visszaesés esetén sem csökken drasztikusan a kereslet; ide sorolhatók például a gyógyászati segédeszközök, amelyek elengedhetetlenek a páciensek mindennapi életvitele során, beszerzésüket pedig az esetek túlnyomó többségében a társadalombiztosítás is finanszírozza. A felmérésbe bevont nemzetközi nagyvállalat tatabányai gyáregysége sem 2008 őszén, sem decemberben nem jelezte termékeik piacának szűkülését, ezáltal a termelés- vagy kapacitáscsökkentés szükségességét.

A szivattyúgyártás területén tevékenykedő egyik vállalkozás ősszel a termelés átmeneti csökkentéséről számolt be; úgy gondolták, hogy létszámcsökkentés nélkül, pusztán az állománybővítés ütemének visszafogásával, illetve a túlórai munkák csökkentésével kezelhető a probléma. Decemberben ugyanők már eladásaik jelentős visszaesését jelezték, amelynek hatására november legvégén teljesen leállították az új munkatársak felvételét, törekedvén a létszámleépítés elkerülésére. Egy másik, szivattyúk értékesítésével és javításával foglalkozó, igen kis létszámmal működő cég novemberben a termékeik iránt döntően keresletet támasztó energiaipari cégek helyzetétől tette függővé kilátásai alakulását; emellett létszámbővítés szándékáról is tájékoztattak. Decemberi megkeresésre is azt a választ adták, hogy a krízis nem érinti őket erőteljesen, kisebb mértékű kiesésüket új termékek behoza -

15

talával próbálják pótolni.

A fémipari termékek előállítása, raktározása illetve forgalmazása területéről a felmérés első ütemében összesen négy vállalkozás lett megkeresve. Egyikük (egy kötőelemek, csavarok forgalmazásával foglalkozó cég) novemberben azt nyilatkozta, hogy jelenleg még nem érinti őket a válság, de amenynyiben érezhetők lesznek annak hatásai, be fognak avatkozni; ekkor még 1-2 fős létszámbővítést is terveztek. Egy felületkezeléssel foglalkozó vállalkozás képviselője elmondta, hogy az ősz során szinte valamennyi megrendelőjük oldaláról visszaesett a termékeik iránti kereslet, voltak olyan termékek, amelyekből a korábbi szint felére esett a megrendelt mennyiség, németországi partnereik pedig előreláthatólag a megrendelés 20 százalékos csökkentését jelezték elő számukra. A kialakult helyzet (az energiaárak növekedésével együtt) mindenképpen szükségessé tette a létszámcsökkentés elrendelését, amelynek keretében elsőként a gyengébben teljesítő és gyakrabban távol maradó kollégák elbocsátását tervezték. Egy alumíniumtömb- és durvahuzal-előállítással foglalkozó vállalkozás képviselője elmondta, hogy az akkor folyamatban levő tulajdonosváltásukkal párhuzamosan jelentős beruházásokat terveznek, amely létszámbővítést is indukálhat. Végül egy gépgyártó cég arról számolt be, hogy megrendeléseik stabilan alakulnak, így a 2009-es évet várhatóan változatlan létszámmal kezdhetik.

Egy hónappal később a novemberben utolsóként megkérdezett vállalkozás már jelentős, mintegy 30 százalékos visszaesést jelzett a megrendeléseikben. Elmondták, hogy a hirtelen kialakult helyzetet egyrészt új partnerek folyamatos felkutatásával, másrészt a termelés december közepe és január eleje közötti szüneteltetésével tervezik kezelni, a kölcsönzött munkaerő-állományt azonban kénytelenek elbocsátani. A további létszámcsökkentésnek a túlórás munkák visszafogásával próbálták elejét venni. A novemberben még tervben lévő fejlesztésekről számot adó alumíniumtömb-gyártó cég decemberben már azt nyilatkozta, hogy szükséges lesz a termelési volumen csökkentése, létszámleépítés azonban nem várható. A felületkezelő vállalkozás decemberi válasza alapján szintén vegyes kép rajzolódott ki: egyrészről arról tájékoztattak, hogy kilátásban vannak újabb jelentős megbízások a cég számára, másik oldalról viszont a kereslet visszaesése miatt 6 főt már az ősz során elbocsátottak, és vélhetően a munkaszerződések módosítására is szükség lesz; amennyiben a dolgozók nem fogadják el a megváltozott feltételeket, várhatóan további létszámcsökkentésre is sor kerül.

A megkérdezett műanyagipari cégek egyike (PET palackokat előállító vállalkozás) decemberben adott érdemi tájékoztatást; eszerint létszámukban hosszú ideje folyamatos csökkenés tapasztalható, amiben jelentős szerepet játszik a megrendelői kör szűkülése is. Lehetséges „megoldásként” a tömeg-

16

termelésről a magasabb minőségi igényeket kielégítő, kisebb szériás gyártásra való áttérést említették. Egy műanyagpadló-gyártással foglalkozó cég már az ősz során intézkedésekre kényszerült a keresletcsökkenés miatt: a folyamatos műszakról három műszakos termelésre álltak át, a hétnapos munkarendet pedig ötnaposra módosították, emellett pedig 10 fő saját és 10 fő kölcsönzött munkaerő is elbocsátásra került. Decemberben ugyanez a cég nem tartott szükségesnek további lépéseket; elmondták, hogy 2009 elején 100 fős létszámmal és 3 műszakos munkarenddel folytatják a gyártást.

A felmérés keretében két, öntapadós címkék és filmszerű anyagok előállításával foglalkozó céget is megkérdeztek; egyikük novemberben még stabil megrendelés-állományról és várhatóan változatlan létszámról tájékoztatott, decemberben viszont már elmondták, hogy 2009 első félévében a tatabányai telephely várhatóan megszünteti tevékenységét (ami valóban meg is történt).

A háztartásvegyipar jelentősebb helyi képviselője 2008 decemberében a külföldi megrendeléseik viszszaeséséről tájékoztatott; középtávú kilátásaikat illetően azonban még bizonytalanok voltak.

Egy ipari és kommunális vízelőkészítő és szennyvíztisztító berendezések gyártásával és szervizelésével foglalkozó cég a válság korai szakaszában még arról adott számot, hogy nem érzik a dekonjunktúra hatásait.

A felmérés következő ütemére 2009. február elején került sor; ekkor már nyilvánvaló volt, hogy a pénzügyi válság a reálszférát is elhúzódó visszaesésbe taszítja. A megkérdezett cégek között ekkor már elenyésző volt azok aránya, akiket saját bevallásuk szerint egyáltalán nem érint a krízis. Az, hogy ebben a „fordulóban” az előzőhöz képest jóval konkrétabb, számszerűbb információkat érkeztek a cégektől, annak tudható be, hogy ekkorra sok vállalkozás már végrehajtott bizonyos kényszerű lé péseket, illetve hogy februárra már konkretizálódtak a 2009-es évre vonatkozó terveik, amelyekben a recesszióra adott további „válaszlépések” is szerepeltek.

Az autóipari beszállítók köréből 2009 elején négy vállalkozást kerestünk meg. Az első cég - akik már 2008 végén is jelezték, hogy a megrendelések csökkenése miatt valószínűleg létszámcsökkentést hajtanak végre – az új év elejére összesen 60 dolgozóját bocsátotta el, azzal együtt, hogy a heti 40 órás munkaidőt a fizikai dolgozók esetén 32, a szellemi alkalmazottak számára pedig 36 órára csökkentették. Egy másik vállalkozás (világcég itteni leányvállalata) jelentősen lelassította a termelés intenzitását: két ízben (márciusra és májusra is) négyről kettőre csökkentették a termelő szakok számát, 8-17 óráig tartó munkaidővel és a többi munkatárs szabadságolásával, a fennmaradó időszakokra pedig a folyamatos munkarendről a három műszakosra történő átállást rendelték el. Mindemellett létszámle17

építést is terveztek, amelynek konkrét mértékéről ekkor még nem volt információk, ám inna tudható volt, hogy ez (máshol is látott módon) első körben valószínűleg a fegyelmivel rendelkező, illetve sokat hiányzó dolgozókat fogja érinteni. A harmadik (szintén multinacionális autóipari beszállító leányvállalataként működő) cég forgalma a 2008-ashoz képest 16%-kal esett vissza; terveikben nem szerepelt elbocsátás, de a helyzet romlása esetén lehetségesnek tartották. 2009 elején folyamatos munkarendből öt naposra álltak át, február elején pedig összevont tájékoztatást adtak dolgozóiknak a helyzetről. Egy kisebb autóalkatrész-gyártó a termeléscsökkentést háromról egy műszakos munkarendre való átállással és ötnapos munkahét bevezetésével oldotta meg; tájékoztatásukban hangsúlyozták, hogy mindent megtesznek a létszámcsökkentés elkerülése érdekében. Az ágazat egy újabb multinacionális cégénél annyit tudtunk meg, hogy a négynapos munkarend bevezetését tervezik, úgy, hogy a munkahét ötödik napján képzéseket tartanának a dolgozóknak. Emellett az is ismert volt, hogy anyagokat adtak le a Munkaügyi Központnak, amelyek a várható (későbbre ütemezett) csoportos létszámleépítés részleteit tartalmazták.

A tartósnak ígérkező válság az elektronikai ipar helyi vállalkozásait is kényszerű lépések meghozatalára sarkallta. Az a cég, amely 2008 őszén körülbelül négyszáz fős létszámleépítést jelentett be a Munkaügyi Központba, 2009 elején további 150 fő elbocsátását jelezte előre. Emellett februártól négynapos munkahét bevezetését is tervezték, amelynek szükségességét negyedévente szándékozták felülvizsgálni. Emellett azt is jelezték, hogy preferálják a szabadságok kivételét, illetve márciustól leállítják a Tatabánya közigazgatási határain kívüli munkásszállítást, és csak a városban lakó kollégák bejutását biztosítják. Egy másik cég (amely 2008 végén a termelés ingadozásáról számolt be) megrendeléseik 20 százalékos visszaesését jelezte, azonban azt is hozzátették, hogy azóta nem történt változás a személyi állományukban és nincs is tervben. Az a vállalkozás, amelyik az előző év végén még kiegyensúlyozott megrendelés-állományról és termelésről adott számot, 2009 elején már úgy nyilatkozott, hogy érinti őket a válság, és keresik a megoldásokat annak érdekében, hogy ne kelljen dolgozókat elküldeniük. Februárig annyi intézkedést tettek, hogy az önként távozó munkatársak helyére nem vettek fel új kollégákat. Az ágazat azon helyi képviselője, amelynél már 2008 őszén kisebb mértékű létszámcsökkentés történt a válság hatására, elmondta, hogy 2009 elején egyhetes leállást terveznek, illetve az irodai munkatársak minden második héten pénteken nem dolgoznak; ezen felüli intézkedések megtételét, elsősorban további elbocsátásokat azonban egyelőre nem tartották szükségesnek.

18

Feljebb már említésre került, hogy a gyógyászati segédeszközöket előállító iparágat (a termékeik iránti kereslet többé-kevésbé konstans mivolta miatt) nem érintette olyan mértékben a gazdasági válság, mint a konjunktúrafüggő kereslet által jellemzett termékek gyártóit. Ezt a helyben működő, az ágazatban tevékenykedő multinacionális cég képviselőjével folytatott interjúnk is igazolta; elmondása szerint a cég 2009-es tervei változatlanul a bővülésről szóltak.

A szivattyúgyártás területén tevékenykedő multinacionális vállalat tatabányai telephelyét sem hagyta érintetlenül a válság; 2009 elején a négynapos munkahét bevezetését fontolgatták, február közepé re ígérve a döntést, amely két hónapra rendelte el a munkarendváltozást. Emellett a visszaesett rendelésállomány stagnálása esetén a létszámcsökkentés lehetőségét sem zárták ki, hozzátéve, hogy dolgozóikat minden eshetőségről időben tájékoztatják. További „megoldásként” a szabadságok kivételét is preferálták ebben az időszakban. Egy másik, szivattyú-értékesítéssel és –javítással foglalkozó kisebb cégnél nem tudták biztosan, hogy lesz-e valami változás.

A fémipar-és forgalmazás területéről az előző körben megkérdezett négy vállalkozás közül egy alumíniumipari vállalkozás (amely korábban is tulajdonosváltással párhuzamos fejlesztési kilátásokról tájékoztatott) 2009 elején változatlan helyzetről, a korábban tervezett, illetve megkezdett beruházások folytatásáról számolt be. A felületkezeléssel foglalkozó vállalkozás képviselőjétől elmondta, hogy a cég a visszaesett megrendelések ellenére nem tervez létszámleépítést, a helyzeten a rugalmas munkarend bevezetésével kívánnak úrrá lenni (ez abban állt, hogy az érintett kb. 10 kolléga számára a munkaidő végét a napi munka mennyiségétől tették függővé).

A műanyagipari vállalkozások közül egy PET-palackokat gyártó cég 2009 februárjában a termelés változatlan szintjéről számolt be, és nem tartotta valószínűnek az elbocsátás szükségességét (ehhez az is hozzátartozik, hogy 2008 végén azt nyilatkozták, hogy folyamatosan csökken a létszámuk). Egy műanyagpadló-előállítással foglalkozó társaságnál a felmérés hetében csak kiszállítás volt, termelés és iroda nem, amely része volt a cég válságkezelési stratégiájának.

A korábban megkérdezett két öntapadóscímke-gyártó vállalkozás egyike 2009 során megszűnt, a másikuk februárban arról tájékoztatott, hogy a jelentős keresletcsökkenés miatt munkarend-változtatásra, esetleg körülbelül 10 százalékos létszámleépítésre lesz szükség.

A felmérésbe bevont háztartásvegyipari cég optimista kilátásokról adott számot 2009 második hónapjában; elmondták, hogy létszámukat folyamatosan bővítik, leépítést sem a kérdezés időpontjában, sem pedig a közeljövőre nézve nem tartanak valószínűnek.

19

Az ipari víztisztító berendezéseket gyártó és javító cég a változásokat a külföldi tulajdonos döntéseitől tette függővé; elmondták, hogy a termelésben közvetlenül dolgozók 6+2, a szellemi és adminisztratív alkalmazottak pedig 5+2 rendszerben dolgoznak.

A felmérés következő fordulójára 2009 márciusában került sor. Az autóipari beszállítókra nézve elmondható, hogy az év elején elhatározott rendkívüli lépéseket ekkor kezdték végrehajtani. Egyikük március elsejétől 32 órás munkahetet vezetett be, másikuk (amelynek létszáma ekkorra már 300 fő alá csökkent) a korábban bevezetett megszorítások mellett új fejlemény volt, hogy az anyaországból származó dolgozók jelentős száma elhagyta a tatabányai telephelyet és visszatért a cég központjába.

A harmadik társaság válság miatt átszabott munkarendje igen vegyes képet mutatott a felméréskor: volt olyan gyártósoruk, ahol három műszakban heti 5 napos munkarendben folyt a termelés, és olyan is, ahol folyamatos (7 nap-7 éjszaka) munkarendben dolgoztak. Áprilistól a cég a folyamatos munkarendről az ötnaposra való áttérést határozta el, és 40 főt (valamennyi kölcsönzött munkaerő) érintő elbocsátást jelzett előre. Egy kisebb autóipari beszállító, amely egyébként a termelés 40%-os visszaeséséről tájékoztatott, elmondta, hogy február óta két főt bocsátottak el, de több kollégától egyelőre nem szeretnének megválni; ehelyett a műszakok számának csökkentésére kényszerültek (az egyik gyártósoron három helyett kettő, a másikon kettő helyett csak egy műszakkal folytatták a ter melést).

A márciusban elért három elektronikai cég közül az első beszámolója szerint sem a létszámban, sem a munkarendben nem volt kilátásban változás, a cég kilátásait a bizakodás jellemezte, egyrészt a megrendelések felfutásában, másrészt a bővülés lehetőségében. A második cég elmondta, hogy sem csoportos létszámleépítésre, sem pedig a négynapos munkahét bevezetésére nem lesz szükség, az „elvándorló” kollégákat viszont nem pótolják. A harmadik társaság sem létszámcsökkentést, sem –bővítést nem tervezett.

A gyógyászati segédeszköz-gyártó cég semmilyen változást nem prognosztizált.

Egy alumíniumipari vállalkozás semmilyen várható változásról nem adott számot, termelésük tájékoztatásuk alapján „menetrend szerint” folyt. A felületkezeléssel foglalkozó cég megrendelései márciusra további 10 %-kal estek vissza; létszámuk ezzel egy időben stagnált, és munkarend-változást sem terveztek. Egy kisebb, fémáru-forgalmazással foglalkozó társaság ötnapos munkarendet vezetett be, és a helyzet stagnálása vagy romlása esetén 1-2 fős létszámcsökkentést sem tartottak kizártnak.

2009 márciusában a PET-palackokat előállító vállalkozás semmilyen változást nem jelzett előre a kö20

zeljövőre nézve, a műanyagpadló-gyártó termelésük 20 %-os visszaeséséről tájékoztatott, egyidejűleg abbéli bizakodásuknak adtak hangot, hogy további változás nem várható (emlékeztettek arra is, hogy utoljára októberben volt náluk elbocsátás).

Az öntapadós címkék előállításával foglalkozó cég termelésének jelentős visszaesése miatt teljesen átalakította a munkarendjét; a felmérés időpontjában 3 havi időkeretben foglalkoztatta dolgozóit, a megrendelések további alakulásától függően pedig 2-3 fős elbocsátást helyezett kilátásba.

A megkérdezett háztartás-vegyipari társaság semmilyen, közeljövőt illető változásról nem tudott számot adni.

Az ipari víztisztító berendezéseket gyártó és szervizelő vállalkozás 2009 márciusában nem tervezett leépítést, elbocsátást.

2009 áprilisában főként elektronikai cégektől kaptunk információt. Helyzetük igen vegyes képet mutatott: volt cég, ahol a tavasz közepére lezárult a múlt év vége óta tervezett létszám leépítési folya mat (az általános munkaerőpiaci helyzet ismeretében pozitívnak is mondható, hogy az eredetileg előirányzott 500 fős elbocsátás helyett „mindössze” 340 munkatársuktól kényszerültek megválni), a további trendeket illetően pedig „kettős folyamatról” adtak számot. Ez azt jelentette, hogy bizonyos termékcsoportok esetén nőtt, némelyeknél pedig csökkent a gyártandó mennyiség, amely a cég vezetését a humánerőforrás átcsoportosítására sarkallta. Ennek megfelelően a keresettebbnek bizonyuló termékek előállításához szükséges munkaerő-szükségletet alapvetően belső átképzésekkel igyekeztek biztosítani, ennek időigényes mivolta miatt azonban a korábban elküldött, megfelelő képzettségű munkatársak visszavétele is megindult. Azon termékek előállításánál, amelyek iránt visszaesett a kereslet, nem tartották kizártnak a korlátozott volumenű létszámcsökkentést, hangsúlyozták azonban, hogy egyelőre nem terveznek erre irányuló lépéseket; az ilyen munkakörökben dolgozók esetében mindenesetre preferálták a szabadságok kivételét. Egy másik vállalkozás sem elbocsátást, sem munkarend-változtatást nem tervezett, sőt, május végére munkaerő-felvételt helyezett kilátásba. A harmadik megkérdezett cég „hullámszerű növekedésről” számolt be, amennyiben a kérdezés időpontjában egyrészt az operátori létszám bővítéséről, másrészt bizonyos munkaköröket érintő esetleges leépítésről tájékoztattak, hozzátéve, hogy továbbra is 3, illetve 4 műszakos munkarendben zajlik a termelésük.

A következő felmérésére 2009 novemberében került sor., amely a 2010 elejére vonatkozó kilátásokat vizsgálta.

21

Az autóipari beszállítók köréből megkérdezett 4 cég közül egyik sem tervezett létszámcsökkentést a jövő évre. Egyikük enyhe (20-25 fős) bővítést tervezett, három másik vállalkozás pedig csak a jelenlegi létszám megtartásában volt biztos, az esetleges munkaerő-felvételt a megrendelések alakulásától tették függővé, bár a kérdezés időpontjában jövő évi terveik még alakulóban voltak.

A műanyagipari cégek közül egy vállalkozást sikerült elérnünk. Elbocsátást nem terveztek, 120 fős jelenlegi létszámukat pedig körülbelül 20 fővel szándékozták bővíteni. További pozitív változást jelzett, hogy a részmunkaidősről visszaálltak a teljes munkaidős foglalkoztatásra.

Az információt szolgáltató két vegyipari vállalkozás egyikénél sem volt kilátásban létszámcsökkentés a 2010. évre. Egyikük a felméréskor kb.75 fős állományát 2010 végére 80 fő felettire tervezte bővíteni, másikuk ugyanekkor 650 állandó (és 300 kölcsönzött) dolgozója mellé 40-50 fő felvételét tervezte a következő év során.

Az elektronikai ipar cégei közül eddig 3 vállalkozás osztotta meg a 2010-es foglalkoztatási terveit.

Létszámcsökkentést egyikük sem tervezett, a bővítés tekintetében viszont eltérőek voltak a kilátásaik.

Két cég nem tervezte új munkaerő felvételét 2010-ben: az egyikük helyzete akkoriban stabilizálódott (korábban a megszűnés is fenyegette őket), így jelenlegi dolgozóik megtartását is jó eredményként könyvelték el, a másikuk pedig a felmérés előtt nem sokkal vett fel 14 új alkalmazottat, és az így kb.160 fős létszámuk elégnek bizonyult az aktuális megrendelések teljesítéséhez. A harmadik cég 75 állandó dolgozója mellé 2009 ősze során vett fel 44 fő kölcsönzött munkaerőt; foglalkoztatásuk időtartamát a megrendelések alakulásától tették függővé. Állandó létszámuk bővítése nem szerepelt a tervekben.

A gépipari vállalkozások (gyártó, kereskedő) közül három cég válaszolt. Egyiküknél jelezték, hogy a cég piaci helyzetének alakulásától függően bármilyen létszámváltozás történhet (sem bővítést, sem csökkentést nem terveztek). A másodiknál ( kereskedő cég) elmondták, hogy a kilátások a jelenlegi 4 fős létszám 1 fős bővítésétől egészen a tatabányai telephely bezárásáig terjedhetnek. Noha az utóbbi lehetőséget (a Nyugat- és Kelet-Közép-Európa közti bérkülönbségek miatt) nem tartották túl valószínűnek, elképzelhetőnek tartották, hogy a külföldi tulajdonos itt is megszünteti állandó telephelyét, és rugalmas munkarendben foglalkoztatott üzletkötőkre bízza a feladatokat. A harmadik vállalkozás 1517 fő felvételét tervezte, vagy még 2009-ban, vagy a rákövetkező évben.

Az egyik gyógyászati segédeszköz-gyártó az elbocsátás lehetőségét kizárta; azt is közölte, hogy 2010ben biztosan vesznek fel új munkaerőt, a létszám és az időpont a gyártósori gépek külföldi üzemek22

ből Magyarországra telepítésének ütemétől függ. Általában véve elmondható, hogy a Tatabányán működő jelentősebb vállalkozások alapvetően optimistán tekintettek a 2010-es évre. Többségük piaci helyzete stabilnak bizonyult, úgy találták, hogy meglévő dolgozói állományuktól nem kényszerülnek megválni; sokak terveiben kisebb-nagyobb mértékű bővítés is szerepelt.

A kisvállalkozásokat erősebben érintette a válság. A Kereskedelmi és Iparkamarától kapott információk szerint a kkv-k általában tőkehiányosak és pesszimistán várták a jövő esztendőt, megrendelése ik csökkenésére számítottak.

A város és térsége ma kedvező hely a beruházások számára A vonalas infrastruktúra fejlettségét, a nemzetközi főutak és vasutak közelségét, a rendelkezésre álló munkaerőt és oktatási rendszert, a helyi adózást, a személyi jellegű költségek alakítását igyekszik a város úgy alakítani, hogy azok a befektetők és a város számára egyaránt kölcsönös előnyöket biztosítsanak egy hosszú távú együttműködés keretében.

2.4.1.2

A községek ipara

A kistérség községeiben csak szerény mértékű ipari tevékenység folyik, mivel az ipari munkavállalók nagy része Tatabányára, vagy a megye más, a kistérséghez képest nem túl távol fekvő városaiba (Oroszlány, Komárom, Esztergom, Dorog) jár dolgozni. A községek viszonylag kevés dolgozót foglalkoztató, többségükben vegyes profilú cégei közül csak kevesen foglalkoznak ipari tevékenységgel, azok is csak kisipari méretekben.

Környén villamostargonca-gyártása, javítása és forgalmazása, a kommunális járműgyártás, takarmánygyártás (az ország harmadik legnagyobb takarmányüzeme, több mint 600-féle termékkel), fa- és építőipari kisvállalkozásai, nyúlvágóhídi kapacitása valamint ipari javító-szolgáltató cégei érdemelnek említést. Környe legjelentősebb vállalatai: Still Kft., Környei Agráripari Rt., Patár Rt., MUT Hungária Kft., TROUW NITRITION Hungary Kft., Környe-Táp Kft., Dina-Fer Kft., FÉMEX Kft., Medro Kft., Fa Forg Span Kft., MÉVGÉP Kft. Transit-Ferr Kft., Környe SPED Kft. Gyermelyen működik a Gyermely Rt. és a hozzá kapcsolódó vállalatcsoport: Gyermelyi Tojás Rt., Gyermelyi Holding Rt., Gyermelyi Húsfeldolgozó Kft., és a Gyermely '90 Kft.), a megye egyik legjelentősebb agráripari cége, mely jelenleg az ország száraztészta szükségletének 35 %-át állítja elő. A gyermelyi cégcsoport éves termelése már meghaladja a 30 000tonnát. A cégcsoport mellett megemlít23

hető még az Új Gerecse PAK Kft. és a Budatáj Növénytermesztési Kft. Héregen műanyagipari gyártás, asztalos és kőfaragó tevékenység, száraztakarmány-keverő üzemi tevékenység (Műfémért Kft., Héreg Plast Kft., Renkor Beszerző, Értékesítő, Szolgáltató Szövetkezet) folyik.

Szárligeten jelentős a fafeldolgozás (Liget-Gatter).

Szomoron főként élelmiszeripari és asztalosipari tevékenység a jellemző, ezek közül is kiemelkedik a Gyermely Pékség Kft., a DBF Diósi Baromfitenyésztő Kft., a Timo Autocentrum Kft., Akács-Trans, a Somodori Növénytermesztő Kft., a Barack-Virág Kft. – kertészeti profil, és a Virágh Bt. (élelmiszeri, kereskedelmi, fuvarozási tevékenység).

Tarjánban műanyaggyár (Marx-Magyar Kft.), textilipari tevékenység (Span Set Kft.), néhány családi asztalosüzem (Szalcinger család), emellett élelmiszeripari-kereskedelmi tevékenység folyik. A Léber Kft és az Agrofaktor Kft. az agrárium területén tevékenykedik. A Straubinger Kft., Keszmann Kft., Csernoviczki Kaputechnika Kft., Terév Kft. foglalkozik építőipari tevékenységgel. Említésre méltó a média területén tevékenykedő Tomacolor Kft.; az Iko Speed Kft., az Ifotech Kft., valamint a Kupfer Gumiszervíz.

Vértessomló és Várgesztes településeken a legjelentősebb vállalkozás a két település között, Várgesztes közigazgatási területén létrehozott holland Villapark Kft. Említésre méltó Vértessomlón a Somló üdülőfalu Kft. és a várgesztesen található a térség egyik legismertebb családi vállalkozásának számító Kolcsár pékség egyik üzeme. A cég Oroszlányra helyezte át székhelyét, ugyanakkor egyes terméke ket még Várgesztesen állít elő a vállalat.

Vértesszőlős községben jelen van a mezőgazdasági és élelmiszeripari tevékenység (Agricola Mezőgazdasági Rt.) és több kisipari szerszámkészítő is. Az Evotech Kft. szintén kiemelt jelentőséggel bír a községben (épületvillamossági szerelés), továbbá jelentős a kiskereskedelem (Mc McDonald’s, REHA Invest Kft.: Skála áruház, Carbonex Kft.).

2.5

Kereskedelem, szolgáltatás

A rendszerváltással együtt járó gazdasági szerkezetváltás az 1990-es évek elején a tatabányai kistérségben is foglalkoztatási válságot eredményezett. Ebből a helyzetből sokan a kereskedelmet tekintették kitörési pontnak, a munkanélküliség elkerülése érdekében vállalkozók lettek, boltot vagy vendég24

látóhelyet nyitottak.

Az 1990-es évek elejétől rohamos mennyiségi növekedésnek indultak Tatabányán a kiskereskedelmi üzletek – közülük is főként az élelmiszerboltok – és a vendéglátóhelyek.

A gyors számbeli gyarapodás az évtized közepéig, a működési feltételek megszigorításáig tartott, majd a hirtelen visszaesés után – most már szabályozottabb körülmények között – újra növekedésnek indult, s a folyamat azóta is tart. Hasonló folyamat zajlott le a kistérség községeiben, viszont ott a második növekedési hullám a jóval szerényebb vásárlóerő miatt már az ezredfordulón a telítettség jeleit mutatta. Környén és Vértesszőlősön a boltszám-növekedés 1990-hez képest robbanásszerű volt.

Másfelől a községek Tatabányához való közelsége miatt lakosságuk jelentős része a városba jár vásárolni, ráadásul legtöbbjüket munkája is odaköti.

A kistérség kereskedelmi struktúrája erősen centralizált, Tatabánya központú. Ez alól kivételt képez Szomor és Gyermely, ahol inkább a jobban megközelíthető Törökbálint, Zsámbék és Biatorbágy vonzása jellemző kereskedelmi szempontból.

Az 1990-es évek második felétől a gazdasági fejlődés a tatabányai kistérségben is együtt járt a kereskedelem dinamikus szerkezeti változásával (hipermarketek, szupermarketek, bevásárlóközpontok megjelenése). Tatabányán két hipermarket kezdte meg működését, a szupermarketek száma jóval 10 fölött van. A változások fontos sajátossága a kereskedelmi láncokat működtető tőkeerős „nyugati” cégek (Spar, REWE-csoport, Tengelmann-csoport) megjelenése és terjeszkedése. Egyre több üzletet nyitottak a kistérségben, főként Tatabányán. Az általuk kiváltott árverseny és a vásárlási szokások megváltozása sok kisbolt bezárásához vezetett. Az üzletek számának újbóli növekedésében a növekvő lakossági vásárlóerő mellett nagy szerepe volt az új, nyugati típusú kiskereskedelmi üzlet-hierarchia kialakulásának. Bár e hierarchiában a „csúcson” álló hipermarketek és bevásárlóközpontok bonyolítják a forgalom nagy részét, a hagyományos kisboltokra is szükség van szűkebb környékük lakosságának alapvető élelmiszerekkel való gyors kiszolgálásához.

A hipermarketek Tatabányára történő letelepedéséhez a város lakossága az 1990-es évek közepéig nem rendelkezett megfelelő vásárlóerővel. Már 1995-től jelentős tőkebeáramlás történt Tatabányára, ami felkeltette több hipermarket-lánc érdeklődését is, de ilyen célú beruházásra csak 1999-ben került sor az Interspar megépítésével, mely 5000 m2-es területén mintegy 30 ezer féle árucikket kínál. 2000ben elkezdték építeni a város második hipermarketét a 7000 m2-en 50 ezer árufajtát kínáló Tesco-t.

A kistérség kiskereskedelmi üzlethálózatának legnagyobb része élelmiszerbolt. Közülük a legmaga-

25

sabb szintű ellátást a főként külföldi tulajdonú, szupermarket típusú élelmiszerbolt-láncok (Penny Market, Tesco, Spar, CBA, Smatch) nyújtják, amelyekből Tatabányán többféle is van. Méretük átlagosan 1000 m2, az értékesített cikkek száma 5-7 ezer között van.

Az új hiper- és szupermarketek megváltoztatják a vásárlási szokásokat – akárcsak az új Rossmann és Drogerie Markt üzletek – és átalakítják a város kereskedelmi térszerkezetét. Tatabányán újabb bevásárlóközpontok, szórakoztató-szabadidőközpontok épülnek (kettő a város két különböző részén) így a megyeszékhely kiskereskedelme még évekig dinamikus változások színtere lesz.

A tatabányai kistérségben az autóértékesítési-hálózat dinamikus fejődése is megfigyelhető. Az 1990es évtized közepétől egyre több márkakereskedő (Suzuki, Mitsubishi, Citroen, Seat, Opel, Toyota, Nissan, Chevrolet, Mazda, Renault, Fiat, Hyundai, Kia, Honda, Peugeot, Ford, Volkswagen, Skoda, Lada) nyitott autószalont Tatabányán, de jelentős számban működnek a kistérségben a használt autókereskedések is.

Tatabánya legnagyobb kereskedelmi központjai már hosszú ideje a Fő tér, a Sétáló utca, Dózsa György út és Győri út. Ezek a területek folyamatosan változik, ahol egyre több szolgáltató jelenik meg (mobiltelefon-üzletek, kávéházak, éttermek). A klasszikus kereskedelmi egységeken belül többnyire a luxus- és divatcikkeket értékesítő üzletek dominálnak. A „hagyományos” kereskedelmi területekhez zárkózott fel 2000. után az Interspar és a Tesco hipermarket, amelyek alapvetően átrendezték a helyi kereskedelmi erőviszonyokat. A korábban Tatabánya legnagyobb kereskedelmi területének számító Sztráda (ma már CBA Sztráda) vásárközpont a hipermarketek megjelenésével sokat veszített vonzóhatásából (a város északkeleti peremén, az M1-es lehajtójánál). A vásárközpont átalakítása és fejlesztése, az újabb üzletek betelepülése azonban a vásárlók újabb növekedési hullámát eredményezte. A kereskedelmi központként működő, Vértesszőlős-Tatabánya határában található területen több jelentősebb kereskedelmi egység működik: CBA, Reno cipőáruház, Jysk bútoráruház, Jako Sportüzlet, Kik áruház, Jenei Bútorüzlet, Domino Donga Üzletház, McDonald’s, autókereskedések, kiskereskedelmi üzletek. Vértesszőlősön található emellett a napkollektoros berendezésekkel foglalkozó MegaNap Kft is.

2007 tavaszán a Győri út 7-9. szám alatt megnyílt a Vértes Center Bevásárlóközpont, mely Tatabánya legnagyobb bevásárló-és szórakoztató központjaként funkcionál a maga 32000 m 2-es területével. Kereskedelmi egységek a bevásárlóközpontban: a különböző elektronikai cikkeket forgalmazó (Media Markt, Photo Hall), illetve ruházati üzletek (Deichmann, C&A, New Yorker, Hervis stb.) mellett dro 26

gériaüzlet (DM) , könyvesbolt (Libri) ,valamint óra- és ékszerüzlet (Orex). A 2007 decemberében megnyílt Omega Park jelenleg súlytalan tényezőt jelent kereskedelmi szempontból.

Tatabánya sajátos térszerkezete miatt a kisebb vonzáskörzettel rendelkező kereskedelmi területekből több is van. Ezek elsősorban egyes városrészeket, lakótelepeket látnak el különböző fogyasztási cikkekkel. Legnagyobb részük „élelmiszer központú”, vagyis fő egységük egy szupermarket.

A kistérségben az 1990-es évek elején alapított vállalkozások nagy része a kereskedelem mellett a vendéglátás területén jött létre, mivel itt is viszonylag kis tőkével és szakértelemmel lehetett vállalkozni. Ez a tendencia elsősorban Tatabányán figyelhető meg, ahol 1996-ig gyorsan nőtt a vendéglátóhelyek száma. A kistérség falvaiban 1990-hez képest ugrásszerű volt a vendéglátóhelyek számbeli növekedése, amit a szigorúbb szabályozás is csak mérsékelni tudott, így már közel 10 éve több mint 70 vendéglátó egység áll helybeli a lakosság és turisták rendelkezésére. Különösen jelentős növekedés volt e téren a Tatabánya melletti, idegenforgalmi vonzótényezőiket jobban kihasználó községek csoportjában (Környe, Vértesszőlős, Vértessomló, Várgesztes). A falusi turizmus fellendítését a kistérség községeiben egyre több színvonalas vendéglátóhely szolgálja, bár többre és változatosabb programkínálatra, kapcsolódó szolgáltatásokra lenne szükség.

A fajlagos mutatók értékei alapján, a kistérségen belül a néhány száz lakosú Várgesztes bővelkedik (a Villapark miatt) leginkább vendéglátó egységekben, míg a legkedvezőtlenebb mutatóval ezen a téren Tarján rendelkezik. Tatabánya értéke kissé magasabb, mint a községek átlaga.

A tatabányai éttermek térbeli elhelyezkedésére jellemző, hogy nem összpontosulnak egy területre, éttermek, cukrászdák szinte minden városrészben találhatók.

A legtöbb potenciális vendéggel rendelkezik a Fő tér és környéke, aminek oka, hogy ez a terület a város legsűrűbben lakott része, egyben közigazgatási és pénzügyi központja. A közlekedési csomópontok közelében található gyorsbüfék (McDonald’s, Dixie) nem csak a helyi lakosságra alapozták telephelyválasztásukat, hanem a jelentős volumenű átmenő forgalomból származó többletkeresletre is.

A tatabányai kistérség nem tartozik az ország, ill. a megye legkiemelkedőbb idegenforgalmi területei közé, a rendszerváltás óta viszont növekvő mértékben aknázza ki a térség a turisztikai lehetőségeit, folyamatosan fejlesztve idegenforgalmi infrastruktúráját. Ennek eredményeként a kistérségben az 1990-es évek első feléhez képest egyaránt megnőtt a kereskedelmi szálláshellyel rendelkező települések száma, a szálláshelyek választéka (panzió, üdülőfalu épült) és férőhelyszáma. Főként a kistérség

27

községeiben történt látványos javulás. Míg 1994-ben csak 4 település volt képes fogadni éjszakára is vendégeket, 1995. és 2002. között kereskedelmi szálláshely létesült Vértesszőlősön és Gyermelyen is.

Ugyanezen idő alatt a kistérség községeiben a kereskedelmi szállásférőhelyek száma megötszöröződött. Tatabánya szállásférőhelyeinek száma viszont 1990-hez képest a szociális jellegű szállások csökkenése miatt visszaesett, csak az 1990-es évtized végére mutatott szerényebb növekedést. A szálláshely-kapacitás növekedése annak köszönhető, hogy a térség települései felismerték a turizmusban rejlő lehetőségeket, és fejleszteni kezdték a szolgáltatások körét (pl. Tarjánban manapság már a falusi vendéglátás keretében 40-nél is több férőhelyet lehet igénybe venni közel 10 háznál). Az utóbbi években újra fellendült a vadászturizmus (Vértesszőlős, Tarján, Gyermely, Várgesztes), különösen a külföldi vendégek körében, hiszen a Vértes és a Gerecse gazdag zsákmányt ígérő vadászterületek. A várgesztesi Villapark az 1990-es évek közepétől folyamatosan fejlődött, 2010 tavaszán már 120-nál is több luxusvilla fogadja a pihenni vágyókat.

A nagyobb körzetre kiterjedő fejlesztési tervek között szerepel többek között a közeli tatai Öreg-tó rekonstrukciója, amely az Oroszlány-Tatabánya-Tata település-együttest nemzetközi viszonylatban is viszonylag jelentős idegenforgalmi célterületté teheti. A kistérség falvai egyre jobban használják ki a vadász, a horgász- és a lovasturizmus, természetjárás, falusi vendéglátás nyújtotta lehetőségeket. A rendezvények száma az utóbbi években megnövekedett mind Tatabányán, mind pedig a kistérség településein. A Gerecse Natúrpark létrehozása és a helyi TDM szervezetek fejlesztése a falusi turizmus fejlesztésének motorja lehet a jövőben.

3

A Szociális Párbeszéd Szerepe

A szociális párbeszéd, azzal, hogy mobilizálja a humán erőforrásokat és -a közös célok elérése érde kében- bevon minden érintettet a konszenzuskeresésbe, jelentősen hozzájárul a gazdasági fejlődéshez, a munkahelyek illetve a a gazdasági stabilitás megteremtéséhez.

A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hatékony szociális párbeszédhez a következők kellenek: • erős és érdekérvényesítő szociális partnerek; •olyan hatékony intézmények, amelyeken belül a helyi hatóságok és szociális partnerek képviselő valamint a civil társadalom képviselői hatékonyan folytathatnak párbeszédet és kon-

28

szenzusra juthatnak a szociális és társadalmi politikákat illetően; •a politikai akarat megléte ahhoz, hogy egy adott országot vagy régiót érintő társadalmi és szociális kihívásokkal szemben a szociális párbeszéd segítségével találják meg a megoldást és ne egyoldalú politikai döntéshozatallal vagy konfrontációval, valamint fontos a szociális párbeszédre vonatkozó már meglévő tapasztalat is.

Sajnálatos módon a jelenlegi szociális párbeszéd a tatabányai regionális hatóságok és a szociális partnerek között távolról sem kínál kielégítő megoldást azon hatalmas kihívásokra, amelyekkel a régió gazdasága a válság, illetve a magas munkanélküliség elleni küzdelemben szembe kell, hogy nézzen.

A helyi hatóságok azonban hajlandóságot mutatnak arra, hogy párbeszéd alakuljon ki a szociális partnerekkel, valamint egyéb érintettekkel a foglalkoztatáspolitikával és más regionális fejlesztéssel kapcsolatos témákban. Ezt a készséget azonban sajnos számos hiányosság árnyékolja be, melyek megakadályozzák a regionális szociális párbeszédet: a) a regionális szociális párbeszéd intézményi szerkezete; b) a szociális partnerek szervezettsége és kapacitása; c) a szociális párbeszéddel kapcsolatos gyakorlat és tapasztalat hiánya a regionális hatóságoknál; d) a gyenge nemzeti háromoldalú szociális párbeszéd hatása az alacsonyabb szintekre, kiváltképpen a regionális és ágazati szintekre.

Eddig regionális szinten nem volt semmilyen állandó és stabil intézményrendszer a szociális párbeszéd számára, amely rendelkezett volna egy sor világos hatáskörrel, működési elvvel, titkársággal és forrásokkal. Olyan struktúrával, amelyen belül olyan regionális gazdasági és szociális politikákat lehet kialakítani illetve megfogalmazni, amelyek a gazdasági szerkezetátalakításra, az oktatásra és foglalkoztatásra, a szegénység enyhítésére és más témákra vonatkoznak, mégpedig úgy, hogy a hatóságok konzultálnak a különböző helyi szereplők képviselőivel. Ezt a hiányt a jelenlegi projekt keretében létrehozandó foglalkoztatás paktum kívánja betölteni. Szerepéről a későbbiekben még szó esik.

4

Megfigyelések és kihívások

A kihívás az, hogy olyan feltételeket teremtsünk, amelyek a meglévő alapokra épülnek, annak érde29

kében, hogy létrehozzunk magasabb értékteremtő tevékenységeket, mind a hagyományos, mind az új ágazatokban. A kisvállalkozások továbbra is központi szerepet fognak játszani, természetesen a politikákat az ilyen méretű vállalkozásokhoz kell majd igazítani.

Csak a megnövekedett erőfeszítések növelhetik a foglalkoztatási lehetőségeket és a foglalkoztatás minőségét. A munkavállalók foglalkoztathatóságának megerősítése érdekében radikális mértékben javítani kell a a képzési és oktatási infrastruktúrán, hogy azokban valóban tükröződjenek azok a követelmények, amelyek a megváltozott képesítésekre és készségekre vonatkoznak.

A Tatabányai kistérséget, ugyanúgy mint másokat is, fel kell készíteni arra, hogy megbirkózzanak a jövőbeli állandó változással. Ennek érdekében elő kell segíteni helyi és regionális szinten a szociális befogadást és kohéziót, és egy olyan megfelelő szabályozói és szakpolitikai környezetet is meg kell teremteni, amely elősegíti a változást és alkalmazkodást, miközben megőrzi a biztonságot.

A szociális párbeszéd ebben döntő szerepet játszhat: Eddig a regionális szociális párbeszéd egyértelműen attól szenvedett, hogy nem volt meg a megfelelő hatékony intézményi háttér, illetve hogy a regionális szereplőknek nem volt meg a megfelelő tapasztalata és gyakorlata azzal kapcsolatban, hogy hogyan kell hatékony és befogadó partnerséget kialakítani annak érdekében, hogy szembe tudjanak nézni a régiót érintő kihívásokkal szemben.

A regionális hatóságok létrehoztak néhány csatornát a regionális szociális párbeszéd számára a regionális szerződésekkel és a foglalkoztatási politikával kapcsolatban, de eddig a hagyományos szociális partnereknek nem sikerült megállapodásra jutniuk a régiót sújtó problémákkal kapcsolatban. Ezt a helyzetet azonnal orvosolni kell, miközben más fontos szereplőket is figyelembe kell venni. Az érdekegyeztetés hagyományos modelljét is felül kell vizsgálni, és szorosabb együttműködést kell kialakítani a a szociális partnerekkel, ami mindenkinek előnyös lenne. Fontos lenne, hogy a szociális párbeszéd intézményesített formát öltsön a szorosabb együttműködés reménye érdekében.

5 A stratégiai tervezés módszertana, a tervezést meghatározó alapelvek 5.1

A stratégiai tervezés feladata

A terv a jövőbeni cselekvés megjelenítése a tudatban, a tervezés pedig az a folyamat, amely ezt a ké pet előállítja. A terv tehát a kistérség foglalkoztatási jövőképe, és meg kell terveznünk az ennek el30

éréséhez szükséges utat, lépéseket. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a tervezésnek kell megadni a vá laszt a tágabban értelmezett környezetváltozás fenyegetéseire és a kínálkozó lehetőségekre is. A válasz a belső erőforrások kreatív felhasználásával születik meg. A környezeti változásokra való reagálás döntésekben ölt teret, amelyek egy megjelölt cél érdekében a pozíciók megváltoztatását kívánják elérni. A leginkább elterjedt „Design School”, vagy más néven a SWOT modell szerint a stratégia, a fejlesztési koncepció a külső és a belső tényezők, a sikertényezők és a kompetenciák metszéspontjában áll elő. Az erősségek felhasználásával, a lehetőségek kiaknázásában, illetve a gyengeségek megváltoztatásával és a veszélyek elkerülésével alakul ki.

Elkülönül tehát az elemzés két vonulata, a külső értékelés és a belső értékelés. Nem hagyható figyelmen kívül két további összetevő sem: •Társadalmi, morális követelmények, amelyek részben megfogalmazódnak különböző dokumentumokban, részben íratlanul léteznek a hétköznapi tudatban.

•Vezetői értékrend, amely a térség, a települések irányító testületeinek vezetői részéről személyesen is vállalt értéket jelent. Ebből következően a testületek összetételével ez az értékrend is változik.

A továbbiakban egy olyan eljárást alkalmazunk a stratégia megfogalmazására, felépítésére, amely a regionális gazdaságtan oldaláról elméletileg megalapozott, áttekinthető, ezzel együtt mégis kellő szabadságfokot nyújt a stratégiaalkotásban részt vevők számára sajátos elgondolásaik, szempontjaik érvényesítésére. Az eljárás, miközben igényli a minél szélesebb körű helyzetelemzést (Tatabányai kistérség foglalkoztatási helyzetének feltárása, elemzése), megköveteli az egyes tényezők minősítéseit is (Fejlesztési Koncepció) a szakértői ismeretek birtokában, vagyis a szakértői kompetenciák biztos használatát. Vannak olyan tényezők, amelyeket minden stratégia kialakítása során figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy milyen tervezési területi szintről, vagy milyen földrajzi elhelyezkedésű, vagy éppen milyen gazdasági fejlettségű területről van szó.

5.2

A stratégiák típusai

A piacgazdaság kiépülésével hazánkban a települések és a térségek is versenyhelyzetbe kerültek. E verseny elsősorban a külső erőforrások megszerzéséért folyik. A verseny másik dimenziója központi funkciók megszerzése, címek elnyerése, kísérleti vagy mintaterületek kijelölése. Verseny folyik a be-

31

fektetők megnyeréséért, együttműködő partneri kapcsolatok kiépítéséért. A versenyben sikeres településeket/térségeket növekedés, fejlődő innovációs potenciál és tudatosan irányított stratégia jellemzi. A növekedés hagyományos összetevői, növekedés régebbi motorjai elvesztették jelentőségüket. A pénztőke azért vesztette el fontosságát, mert – adott áron – a nemzetközi piacokon korlátlan mennyiségben beszerezhető. A természeti kincsek ezidáig is csak a törpe államok egy kis csoportjában szolgáltak a gazdasági növekedés motorjául. A kvantitatív vagyon ezen formái, amelyek a nemzeti gazdaság hagyományos eredetét képezték, most átadják helyüket egy sor minőségi erőforrásnak, amelyek alapvetően a lakosság képzettségével, szervezettségével, motiváltságával, és önfegyelmével mérhetők. Azok a társadalmak, amelyek jól működnek, nem csak azért válnak majd gazdagabbá, mert a dolgozók hatékonyabban végzik munkájukat, hanem azért is, mert az emberek egész életvitelét a hatékonyság jellemzi.

Az innovációra és információra épülő fejlődés Az információs társadalomban kialakult új paradigma lényege, hogy a tömegtermelés utáni időszak gazdaságában a versenyelőny alapja a tudás, az információ, valamint az innováció felhalmozásának és alkalmazásának képessége. Az informatika és a korszerű szállítási rendszerek fejlődése és kiépítése elvileg megszabadítja az EU periférikus régióit a távolságból származó hátrányok egy részétől. Ez azonban nem elég. A tudás, az információ és az innováció összekapcsolása sokkal többet jelent a fizi kai és technikai infrastruktúra kiépítésénél. A kevésbé fejlett területeken még hiányzik a tudás és az intézményi háttér is, amit meg kell szerezni a fejlesztés érdekében.

A kínálat orientált stratégia A fejlesztési koncepció (és az egész stratégia) a térség komparatív előnyeit kívánja bővíteni úgy, hogy a külső feltételek, lehetőségek, korlátok felől közelítve egyre több belső folyamatra hat: •Termelői és fogyasztói infrastrukturális fejlesztések; •Az elérhetőség javítása (közlekedési és kommunikációs kapcsolatok); •Gazdasági egységek letelepedését ösztönző kedvezmények; A kereslet orientált stratégia •A tervezési területet egységes egészként kezeli;

32

•A terület belső (endogén) adottságaiból indul ki; •A területen belülről kiindulva mind több külső (exogén) tényezőt vesz figyelembe; •Előtérbe helyezi a térségi együttműködéseket, a hálózatokat, a klasztereket; A kereslet orientált fejlesztési megközelítés felértékeli a tervezési terület belső (vagy endogén, illetve újabban „puha”) tényezőit: mint pl. a földrajzi adottságok, kulturális értékek, közösségi rendszerek, identitás, gazdasági és politikai vezetés, partnerség, fejlesztési stratégia, szinergiák. Mindezek együttesen meghatározzák a tervezési terület két fontos érték tulajdonságát, az alkalmazkodó és az abszorpciós készséget. Hazánkban még a termelői és fogyasztói infrastruktúra kiépítettsége rendkívül hiányos, ezért a hiányzó infrastruktúra kiépítése is a területfejlesztés egyik feladata.

Javasolt stratégia A különböző megközelítéseket egybevetve a javasolt stratégia-alkotási eljárás a következőképpen épül fel: •A minősítendő belső tényezőket elsősorban a kereslet orientált stratégiai megközelítés határozza meg.

•Kiegészítő jelleggel megjelennek a kínálati elemek is.

•A külső környezet oldaláról számba vett tényezők változásai, különböző forgatókönyveket alapoznak meg, a különböző forgatókönyvek pedig eltérő stratégiákat eredményeznek (scenárió).

Ezek a vizsgálati szempontok az Európában kialakult fejlődési tendenciák és az új regionális politika szellemében kerültek összeállításra. Miközben a stratégiai tervezés a jövőt alapozza meg, kellő figyelmet szükséges fordítani az adott tervezési terület illeszkedésére a magyar társadalmi-gazdasági viszonyok által meghatározott valóságba.

Mivel az egyes területek közötti egyenlőtlenségek jelentősek, az alkalmazandó stratégiák is lényegesen eltérhetnek egymástól, illetve keveredhetnek.

6

A stratégia céljai, prioritásai

33

Tatabányai kistérségben a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében az alábbi fő irányokat határozhatjuk meg: i. A kistérségi kooperáció előmozdítása ii.A vállalkozások fejlesztésének elősegítése iii.A tatabányai kistérségben a foglalkoztatottak helyzetének javítása i. A kistérségi kooperáció előmozdítása A tatabányai kistérség ipara fejlettebb a magyarországi átlagnál, azonban eloszlása egyenletlen, a Tatabányai Ipari Parkban koncentrálódik a legnagyobb ipari kapacitás, amelyhez hasonló csak Győrben, vagy Székesfehérváron található. A kistérség több településén is vannak nagyobb ipari vállalkozások, de a kistérségen belül szorosabb együttműködést lehet elérni az önkormányzatok, civil szervezetek, és a vállalkozások háromoldalú kommunikációjának fejlesztésével, az információs csatornák tökéletesítésével, egyben információ áramlás felgyorsításával.

Egy másik fejlesztési irány a szlovák határ közelségéből adódik, amely a válság előtt már a kistérség ben, elsősorban Tatabányán jelen volt, azonban a válság megszüntette két ország közötti munkaerő áramlást. Ennek újrafelvétele, az együttműködés korszerűsítése, szorosabbá tétele elősegítheti a kistérség gazdasági fejlődését. ii. A vállalkozások fejlesztésének elősegítése A kistérség erős gazdasági extra potenciállal rendelkezik, amelyre fejlett ipar települt. A gazdasági válság pontosan az ilyen térségeket fokozottan érintette, így az ipari termelés fokozatosan csökkent 2008 második felétől 2009 év végéig. A multinacionális vállalkozások és a magyar kkv-k különböző módon élték meg a válságot, különböző mértékben is érintette versenyképességüket. Jelenleg a kistérségben a legfontosabb feladat, a válásból történő kilábalás tartóssá tétele, a lecsökkent versenyképesség válság előtti szintre hozatala, illetve ezzel párhuzamosan a vállalkozások megerősítése. iii. A képzési helyzet javítása A kistérség foglalkoztatottsági helyzete a válság előtt jobb volt az országos átlagnál, a munkanélküliség alacsonyabb volt, a munkaerő magasabban kvalifikált. A válság ezen az alapvetően pozitív helyzeten gyökeresen változtatott. A vállalkozások megpróbálták elkerülni a leépítéseket, a csoportos el-

34

bocsátásokat, azonban ez 2009 második felére már elkerülhetetlen lett. A munkanélküliségi ráta folyamatosan nőtt , 2010 elejéig, majd egy rövid megtorpanás után újra a negatív trend mutatkozott 2010 nyarán. A stratégia legfontosabb kihívása a foglalkoztatás javításának elősegítése, az alternatív foglalkoztatási lehetőségek bemutatása, különös tekintettel a szociálisan hátrányos helyzetben élőkre.

6.1

A stratégia prioritásai

i. A kistérségi kooperáció előmozdítása

•információs csatornák fejlesztése, •határon átnyúló együttműködések ii. A vállalkozások fejlesztésének elősegítése •Hazai és külföldi befektetések ösztönzése •Vállalkozói környezet javítása •Kkv-k fejlesztése, •Új pályázati lehetőségek, források felkutatása •Turisztikai lehetőségek kiaknázása •Szociális gazdaság fejlesztése iii. A tatbányai kistérségben a foglalkoztatottak helyzetének javítása •Alternatív foglalkoztatási lehetőségek kialakítása •Képzési helyzet javítása !!! nincs kifejtve, ide kellene szerintem a 44. old 6.2.5 pontot és a 39. old. 6.2.2 részt írni •szociálisan hátrányos helyzetűek, megváltozott munkaképességűek munkaerő-piaci reintegrációjának fejlesztése

35

Stratégiai irányok, fő célok A

kistérségi

Részcélok

kooperáció információs

előmozdítása

Eszköz

Indikátor

csatornák Eredményes koordinációt és mű- A

Célcsoportok

szervezetek

közötti A kistérség vállalkozói,

fejlesztése kistérségi civil ködést biztosító kistérségi me- kommunikációs csatorna önkormányzatai és civil szervezetek, önkormány- nedzsment szervezet felállítása és megvalósítása (db) zatok, vállalkozások kö- megerősítése zött

(Paktummenedzs-

ment)

A határon átnyúló kap- A szlovák gazdasági együttműkö- Megvalósult csolatok eredményesebb dések fejlesztése, a kihasználása szempontból

szervezetei

egyezteté- A kistérség vállalkozói

válság előtti sek száma a szlovák fél- és önkormányzatai, civil

gazdasági kapcsolatok felújítása, újak létre- lel. Szlovák-magyar kö- szervezetei hozása,

zös projektek száma a Tatabányai kistérségben

A vállalkozások fejleszté- A kistérségi vállalkozá- Versenyképes piaci és termékstra- A sének elősegítése

kistérség

területén A Tatabányai kistérség-

sok versenyképességének tégiák kialakításának segítése

működő

vállalkozások ben működő vállalkozá-

javítása

által elkészített termék- sok, illetve fiatal kezdő stratégiák száma (darab).

vállalkozók

Fiatal és kezdő vállalkozókat támo- A programba bevont sze- Pályakezdők, fiatal válgató vállalkozási feltételek kialakí- mélyek száma. A prog- lalkozók tása

ramból kikerülő vállalkozó jelöltek által alapított vállalkozások száma (darab)

Pályázatfigyelő, pályázatíró szak- A következő két évben a A kistérségben működő értői

gárda

felállítása,

melyet Paktummenedzsment

igénybe vehetnek a kistérségi vál- Szervezet lalkozások

vállalkozások,

önkor-

segítségével mányzatok és civil szer-

beadott pályázatok szá- vezetek ma. Felállított pályázati tanácsadó csoportok száma a kistérségben

Hazai és Külföldi befek- Aktívabb

befektetés-ösztönző A kistérségben létrejött A potenciális működő

tetések befolyásolása Na- munka (adott esetben a Paktum- munkahelyek száma a vagy újonnan alakuló gyobb termelőkapacitás- menedzsment részéről)

befektetés-ösztönző tevé- termelő

tevékenységet

sal bíró cég kistérségbe

kenység

történő vonzása (munka-

Kidolgozott ingatlan ka- letve az önkormányzatok

helyet teremt, lehetősé-

taszter kiadványok szá-

get ad a kisvállalkozá-

ma

következtében. végző vállalkozások, il-

soknak beszállítói munkára) Szociális gazdaság kiépí- Az intézkedés célja, hogy a kistér- A szociális gazdaság ki- Alacsony tése

ség

végzettségű

foglalkoztatási szemszögből építésére vonatkozó ter- csoportok, regisztrált ál-

hátrányos rétegű csoportjának egy vezet száma a tatabányai láskeresők, részét a szociális gazdaság kiépíté- kistérségre vonatkozóan. fiatalok,

pályakezdő megváltozott

sével integrálni tudjuk a munka vi- A szociális gazdaságba munkaképességűek. lágába.

bevont személyek száma.

A tatbányai kistérségben Optimális képzési struk- Humán erőforrás fejlesztése az Képzett vagy átképzett a foglalkoztatottak hely- túra kialakítása – Fel- agráriumban (adott esetben speciá- szakemberek száma zetének javítása

nőttképzési profil erősí- lis tése a középiskolákban

mezőgazdasági

termékek

előállításához szükséges ismeretek szerzése)

Felnőttképzési profil erő-

A megvalósuló felnőtt- A nyilvántartott munka-

sítése a középiskolákban

képzési

programban nélküliek, tartós munka-

résztvevők száma (fő) A

foglalkoztatottakon

nélküliek

A képzési programokban Pályakezdők, romák, tar-

belüli kritikusabb cso-

részt vett személyek szá- tós

portok:

ma (fő).

szakmunkások,

pályakezdők, megválto-

munkanélküliek,

megváltozott munkaképességűek.

zott munkaképességűek, esetleg romák képzésének erősítése Szakmunkás- és szakkö- A szakmát tanulók gyakorlati ok- A kistérségi szinten a Középiskolai tanulók, a zépiskolai oktatás minő- tatásának az eddigieknél magasabb vállalkozásoknál létrejö- kistérség középfokú okségének javítása, a gya- színvonalon történő lebonyolítása vő gyakorlati helyek szá- tatási intézményei

korlati helyek nagyobb (együttműködve a vállalkozások- ma a következő években számú biztosítása

kal)

Közmunkaprogramok

A közcélú munkavégzéshez kap- Az egyeztetéseket köve- A közcélú foglalkozta-

hatékonyabbá tétele

csolódó tevékenységek kiszélesíté- tően a közfoglalkoztatás- tásban résztvevő szemése a helyi szereplők javaslatai alap- hoz kapcsolódó új tevé- lyek ján (pl. idősgondozós, egészség- kenységek száma a kisügy)

térségben.

Alternatív foglalkoztatá- Az intézkedés elősegítheti, hogy Az alternatív foglalkoz- Pályakezdő fiatal diplosi formák jelenlétének

kevesebb diplomás vándoroljon el, tatási formában foglal- mások,

megváltozott

illetve a diplomásokat aktívabban koztatott személyek szá- munkaképességűek be kell vonni a helyi ügyekbe. Illet- ma (fő). Az alternatív ve egyéb csoportok számára is le- foglalkoztatáshoz hetőséget biztosít a munkavégzésre séges

képzések

szükszáma

(darab) A megváltozott munka- Ehhez kapcsolódóan programok Munkaerőpiacra bevont A kistérség megváltozott képességűek

nagyobb kidolgozása.

arányú bevonása a munkaerőpiacra

megváltozott munkaké- munkaképességű lakosai pességűek száma

6.2

Koordináció, decentralizáció és partnerség

Ahogy nemzeti szinten is van decentralizáció a fejlesztési kezdeményezéseknél, ugyanúgy van decentralizáció a régiókon belül is. Ez azt jelenti, hogy a fejlesztési kezdeményezések helyi szintre is lekerülnek. Párhuzamosan a központosított testületek (mint például a regionális önkormányzat irodái, fejlesztési ügynökségek és vállalkozásfejlesztési központok) koordinátori szerepet töltenek be: a helyi hatóságokat, vállalkozói szövetségeket, szakszervezeteket, fejlesztő ügynökségeket, képzőintézeteket és másokat segítenek a decentralizált programok végrehajtásában.

Eddig az a tendencia alakult ki, hogy támogatják ezeket az intézményeket és arra ösztönzik őket, hogy partnerségben működjenek együtt egymással, kiváltképpen az olyan programokban, ahol a régió egésze érintett, hogy így segítsék elő a konszenzust széles célkitűzésekkel kapcsolatban. Az ilyen partnerségi megközelítésben a szolgáltatásokat és szolgáltató intézményeket össze lehet kapcsolni a releváns foglalkoztatási követelményekkel. Ezenfelül konkrét programokkal lehet reagálni az ágazati igényekre és elő lehet segíteni a regionális szereplők közötti együttműködést, pl. elektronikai cégek és az egyetemi elektronikai kutatóegysége között.

Az Egyesült Királyságban Anglia 9 régióra történő felosztásával párhuzamosan felállították a Regionális Fejlesztési Ügynökségeket (RFÜ), azzal a céllal, hogy ezek stratégiai útmutatást adjanak és hogy a partnereikkel együtt kidolgozzák a regionális akcióterveket, szakértői és egyéb szolgáltatásokat nyújtsanak és hogy együttműködjenek a regionális és helyi szereplők széles körével.

1)A kistérség foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése, (a munkaadók helyzetbe hozása). A vállalkozói környezet javítása, a belső piac és a vállalkozói szellem erősítése 2)Munkaerő-piaci kínálat fejlesztése (a munkavállalók helyzetbe hozása) 3)Területi együttműködések erősítése A Tatabányai kistérségben ágazati alapon kell elősegíteni az ipar fejlesztését és regionális szinten kell konszenzust és kohéziót elérni- ez egy olyan cél, amely nagyon is összhangban van az általános trendekkel, kiváltképpen az EU-n belül. A következő lépés a legfontosabb szervezeti és intézményi feladatok meghatározása, amelyek segítségével elősegíthető az iparalapú fejlesztés és korszerűsítés.

Ezeket a célokat szem elől tartva két kérdés vetődik fel: 40

A jelenlegi RFÜ-n belül Tatabánya folyamatosan hátrányba kerül Székesfehérvárral és Veszprémmel szemben. Hogyan lehetne kiegyenlíteni a jelenlegi viszonyokat regionális és térségi szinten? Felhasználva a jelenlegi intézményi infrastruktúrát vagy esetleg újat létrehozva külön erre a célra?

7

A térségi foglalkoztatási stratégia főbb elemei 7.1

Hatékony információs csatorna kiépítése

A szolgáltató szektor térnyerése ösztönzi a színvonalasabb szolgáltatások megjelenését és tartós jelenlétét az online szolgáltatások között is. Az IT eszközök és infrastruktúra folyamatos fejlődése egyre szélesebb körben és növekvő színvonalon teszi lehetővé a lakosság IT készségeinek fejlesztését, információkeresését. A „piackövető” stratégia következtében követendő kipróbált e- közigazgatási gyakorlat átvételének lehetőségét megteremtette. A kistérség településein a műszaki infrastruktúra kiépítettsége megfelel az átlagnak, Tatabánya ellátottsága kiemelkedően jó (ADSL, KábelTV). Tatabánya MJV meglévő informatikai rendszerei alkalmasak a további fejlesztésekre, egyes rendszereket akár a kistérségre is ki lehet terjeszteni. Ugyanakkor fennáll a veszélye annak, hogy a kistérségi települések ellenérdekeltek lehetnek az e- Közigazgatás Tatabányával közös fejlesztésében, ez megakadályozhatja az EU-s pályázati forrásokhoz való hozzájutást. Így nem sikerül időben bevezetni a megfelelő e Ügyintézési szinteket elegendő megnyert támogatási forrás hiányában.

A Tatabánya MJV Önkormányzat és Polgármesteri Hivatal számítógépes ellátottsága jó, a fontos hivatali feladatok informatikai rendszerekkel támogatottak. Sajnos nem egységes platformon működik minden rendszer, van több elszigetelten fejlesztett szoftver, ez későbbi integrációs feladatok során nehézségeket okozhat. Nagyobb projektek, beruházások végrehajtásához, további rendszerek üzemeltetéséhez kevés lehet a belső informatikai erőforrás a belső szervezési, kontrollálási és projekt feladatok ellátásához – így vagy az üzemeltetési tevékenységek sérülnek, vagy a projekt ütemezése, hatóköre sérül.

Ami a humán infrastruktúrát illeti, Tatabányán dolgozó munkatársak számítástechnikai ismeretei jók, az irodai rendszerek kezelésével, szakrendszerek kezelésével nincsenek problémák, így egy új rendszer bevezetésénél kiemelkedő oktatási problémákkal nem kell számolni. A meglévő tatabányai informatikai iroda jól látja el üzemeltetési feladatait, a felhasználók jelzései alapján a rendszerek üzemeltetése nagyobb problémáktól mentes.

41

Alapvetően pozitív a stratégiai tervezés és operatív programalkotás meghonosodása a hazai közigazgatásban. Az uniós források bevonásával új lehetőségek (új piacok, bővülő támogatási lehetőségek, kooperációk) nyílnak meg a kis- és középvállalkozások számára. Látható azonban, hogy jelenleg a háromoldalú információáramlás, amely a civil szervezetek, vállalkozások és az Önkormányzatok között jött létre, még nem teljesen kielégítő kistérségi szinten. Tatabánya esetében a GFSZ tölti be ezt a szerepet, legalábbis ami az ipari parkkal kapcsolatos tevékenységeket illeti. Érdemes elgondolkodni azon, hogy kistérségi szinten hogyan lehet a GFSZ-hez hasonló felépítésű szervezetet működtetniakár olyan virtuális formában amely a jelenlegi informatikai rendszert felhasználva segíti elő az információ áramlást a három oldal között. Az intézkedés magában foglalja egy a felsorolt szervezetek közötti közös kommunikációs csatorna felállítását, illetve meghatározott időszakonként egyeztetések lebonyolítását a közös célokról és tervekről. A felsorolt feladatok megszervezésért a Foglalkoztatási Paktumban felálló Paktummenedzsment Szervezet lesz a felelős, az egyeztetéseknek pedig remek lehetőséget biztosítanak a Foglalkoztatási fórum és az Irányító Csoport ülései.

Célcsoport: A kistérség vállalkozói, önkormányzatai és civil szervezetei Indikátorok: A szervezetek közötti kommunikációs csatorna megvalósítása

7.2

A határon átnyúló kapcsolatok eredményesebb kihasználása

A Tatabányai kistérséget Szlovákia közelsége határozza meg, a Tatabányai Ipari Parkban a válság előtt jelentős számban dolgoztak szlovák vendégmunkások, illetve kevésbé jellemzően, de Magyarországról is jártak át Szlovákiába, elsősorban Komáromba dolgozni magyarok. Sajnos a gazdasági válság a határon átnyúló aktív kapcsolatokat derékba törte, a válság első jeleként a szlovák vendégmunkások tűntek el, illetve a magyarokat bocsátották el Szlovákiában. Most a legfontosabb feladatok egyike a régi kapcsolatokat felújítani, új alapokra helyezni, hisz számos család, munkavállaló életét érintették hátrányosan a válságból fakadó negatív intézkedések, megszorítások.

Ahhoz, hogy a megfelelő színvonalú együttműködés a két oldal között rendelkezésre álljon, már most meg kell tenni az első lépéseket.

A kidolgozandó kistérségi konkrét projektek között szerepel az interreg keretében beadandó, a határon átnyúló munkaerő-áramlás megkönnyítését célzó projekt is.

Célcsoport: A kistérség vállalkozói és önkormányzatai, civil szervezetei, kamarák, képzőintézetek

42

Indikátorok: Megvalósult egyeztetések száma a szlovák féllel. Szlovák-magyar közös projektek száma a Tatabányai kistérségben.

Finanszírozás lehetséges forrásai: Határon átnyúló kapcsolatokat támogató konstrukciók (INTERREG programok)

8

A vállalkozások fejlesztésének elősegítése 8.1

Hazai és külföldi befektetések

Amint arra már korábban utaltunk, két aspektust kell kiemelni: a hazai befektetés és a külföldi befektetések idevonzását. Másutt, pl. az olaszországi Emilia Romagna régióban történelmileg a hazai befektetési stratégiákat részesítették előnyben, míg pl. Északkelet-Angliában a külföldi befektetésekre tették a főhangsúlyt.

A mai bevett gyakorlat a kettő kombinációja: az ún. hazai befektetési stratégiák a KKVk-ra és kezdővállalkozásokra összpontosítanak, a helyi készségek és széleskörű ismeretek fejlesztésére, és olyan helyi intézmények és programok kialakítására, amelyek a helyi ipart támogatják.

Az ilyen stratégiák középpontjában áll tipikusan a következők állnak: helyi cégek létrehozása és a vállalkozások számának növelése és olyan eszközök kifejlesztése, amelyekkel az érintett iparág korszerűsíthető és minőségi munkahelyek teremthetőek.

Később majd bemutatjuk, hogy a kis cégek támogatására összpontosító megközelítés eltér a nagy cégek vonzásához kapcsolódó stratégiától, hiszen a nagy cégek saját belső forrásokkal rendelkeznek, amelyekkel stratégiailag és önállóan fel tudnak lépni. Azonban a kis cégekre összpontosító belső stratégiák és a külföldi befektetési stratégiák nem vethetőek össze. Épp ellenkezőleg, a megfelelő körülmények között a kettő egymást erősítheti.

8.1.1 Külföldi befektetés A külföldi befektetések potenciálisan a foglalkoztatás, valamint a korszerűsítés és versenyképesség fontos forrásai. Azonban ez a szerep befektetőként eltérő. Fontos kérdés a térség szempontjából: mi lyen jellegű befektetőket akar idevonzani, illetve hogy egyáltalán befolyásolni tudja – e azt, hogy ki jön ide?

43

Természetesen az egyes ideérkező vállalkozásoknak van közvetlen foglalkoztatási hatása, de a külföldi befektetéseknek egyre nagyobb közvetett hatásai lehetnek a régió fejlődésére. Figyelemmel a közvetett hatásokra, célzott stratégiákat kell kidolgozni, amelyek a szélesebb fejlesztési célokhoz kapcsolódnak, mint például az egyes ágazatok fejlesztéséhez, újfajta ismeretek bevezetéséhez vagy a helyi KKV-k potenciális korszerűsítéséhez – például a minőség, tervezés vagy technológia javítására vonatkozó ötletek átadásával. Azonban nem minden külföldi befektetésnek van fejlesztési hatása. Néhány befektető azért jött Kelet-Közép-Európába, mert itt alacsonyak a bérköltségek, és nem állt érdekében a munkaerő képzése, illetve hogy nagyobb többletértéket termelő tevékenységekre helyezze át a hangsúlyt. Az ilyen befektetőre az is jellemző, hogy áthelyezi telephelyét máshova, ha ott kedvezőbbek a bérköltségek. Ha egy régiót csak az az olcsó munkaerő forrásának tekintenek, akkor ne csodálkozzunk, hogy az odaérkező befektetőt csak ez érdekli. A legsikeresebb régiók azonban az olcsó munkaerőnél jóval többet kínálnak: a regionális politikai döntéshozók feladata az olyan belső feltételek kialakítása, amely nemcsak a (belső) nagy többletértéket termelő cégeket célozzák meg, hanem az ugyanilyen profilú (külső) cégek számára is vonzóak.

Az olaszországi Emilia Romagna nagyon jól érzékelteti ezt a tényt. Nagy cégeket vonzott ez a magas bérköltségű régió, a helyi beszállítók magas szintű képességeinek és készségeinek köszönhetően, hiszen az ő bevonásukkal magas minőségű termékeket és szolgáltatásokat tudnak kínálni az ügyfeleik számára. Angliában, a Cambridge-i régió egy olyan erős befektetésbarát bázist alakított ki, amely a tudás és sok kis csúcstechnológiás terméket gyártó cég köré épült. Mindez az olyan nemzetközi cégek érdeklődését keltette fel, mint a Microsoft. Európán kívül Szingapúr és a kaliforniai Szilikon Völgy szintén vonzzák a nagy többletértéket teremtő vállalkozásokat.

Hosszú távon a Tatabányai kistérségnek meg kell teremtenie azokat a feltételeket, amelyek segítik a magas többletértéket termelő helyi vállalatokat, illetve bevonzzák a magas többletértéket termelő külső cégeket és / vagy a globális ellátóláncok magas többletértéket képező részeit. Ebben a képzett munkaerő rendelkezésre bocsátása nagy szerepet játszik majd. Például Izraelben az egy főre eső GNP hirtelen megemelkedése elsősorban az exportorientált kis IKT és csúcstechnológiai cégeknek volt köszönhető, amelyek versenyelőnye nem függ alacsony bérköltségektől, a helyszíntől vagy a természeti forrásoktól. Az oktatás, készségek és ismeretek fejlesztése és terjesztése játszottak döntő szerepet. Az az ország ígéretes, amely olyan, magasan képzett munkaerővel rendelkezik, amely képes a legmagasabb többletértékeket teremtő tevékenységek egy részének a végrehajtására. Ez tükröződik a beruhá-

44

zásfajtákban is, melynek nagy része K+F tevékenységekre fordítódik.

8.1.2 A külföldi befektetés befolyásolása Sok kezdeményezésnek most az a célja, hogy valamilyen módon befolyásolja a fontos külföldi befektetők jelenlétét, mégpedig olyan módon, hogy az előnyös legyen a helyi vállalkozások és a regionális gazdaság számára. Ezek az előnyök lehetnek a helyi ellátóláncok fejlesztése, az azt kísérő munkahelyteremtéssel együtt. A külföldi befektetések gyakran alig élnek a helyi beszállítók szolgálataival.

Ennek lehet technológiai oka is, de a legtöbb esetben az az ok, hogy nincs megfelelő minőségű helyi beszállító. Néhány esetben előfordul, hogy egy nagy befektető, pl. egy autógyártó, bevonja a helyi beszállítókat. De sokkal többször fordul elő az, hogy kormányzati programok és / vagy közvetítő intézmények felállítása szükséges ahhoz, hogy elősegítsék az ellátólánc fejlesztését.

A külföldi befektetések befolyásolására irányuló legismertebb kezdeményezések (melynek során beépítik a befektetőt a helyi gazdaságba), melyek célja a helyi gazdaság korszerűsítése, Európán kívül találhatóak: Szingapúr, Malajzia, Mexikó stb. Európában kiemelt példák vannak Írországban és az Egyesült Királyságban: utóbbi országban a decentralizált és regionális fejlesztési stratégiák kontextusában.

A szerzők a következő ajánlásokat fogalmazták meg: A térségnek egy olyan integrált hazai és külföldi befektetőkön alapuló fejlesztési stratégiát kell kidolgoznia, amelynek célja nemcsak új ipari és foglalkoztatási lehetőségek megteremtése, hanem azt is figyelembe veszi, hogy a belső és külső eszközök jelenléte, úgy mint pl. a helyi egyetem létrehozása, megfelelő karok kiépítése, továbbá a szakképzés fejlesztése, illetve a multinacionális cégek kihelyezett helyi vállalatai, hogy befolyásolhatóak oly módon, hogy bizonyos ágazatok és szélesebb értelemben véve a regionális gazdaság korszerűsíthető legyen.

Az olyan ellátóláncprogramok, amelyek a térségbe érkező külföldi befektetések és a helyi vállalkozások igényei és a szélesebb regionális fejlesztési stratégia alapján kerülnek kialakításra, nagyon fontos szerepet játszhatnak.

8.1.3 A felsőoktatási szakértelem felhasználása A Tatabányai kistérség egyik erőssége lehetne egy erős gazdag oktatási és tudományos infrastruktú-

45

ra. Jelenleg TISZK 7 intézményt foglal magában. Ezek elsősorban középfokú oktatással foglalkozó intézetek. Tatabányán jelenleg egy főiskola van: a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF), illetve a Gábor Dénes Főiskolának kihelyezett tagozata van, ahol informatikát oktatnak.

A Tatabányai kistérség felismerte azt a potenciált, amely abban a tudáshalmazban rejlik, amelyet egy ilyen lehetséges infrastruktúra kínál és azt javasolja, hogy támogatni kell az együttműködést és a technológiai transzfert szolgáló eszközök kidolgozását.

Tulajdonképpen Európában és másutt is felmerül az a közös igény, hogy a lehető legjobb módon kell értékesíteni az adott régió felsőoktatási és kutató intézményeit. Ez azt a trendet is tükrözi, amely arra törekszik, hogy összekapcsolja az egyetemi kutatást és a szakértelmet olyan stratégiákkal, amelyekkel a térségen belüli ágazatokat lehet korszerűsíteni, új ágazatokat vagy éppenséggel magas többletértéket termelő szakágazatokat kifejleszteni, vagy esetleg teljesen új ágazatokat bevezetni. K+F tevékenységet folytat Tatabányán a GE. Zenon Europe Kft. (erre nagyon büszke a város) az Oroszlányban működő víztisztító berendezések gyártásához, ez az egyetlen nemzetközi vállalkozás a városban akinek itt történik termék és technológia fejlesztése. Az előbbieken kívül jelenleg nem folyik K+F tevékenység, pedig jelentős műszaki és humán tőke halmozódott fel a városban és a kistérségben. A K+F-t jelenleg az anyavállalatok külföldön végzik. Ezen az állapoton szeretnék változtatni az Ipari Innovációs Központ létrehozásával Az Ipari Park központjában - a tervek szerint - ipari innovációs központ létesül, melynek célja, hogy a korszerű környezettudományi technológiák, a megújuló energiaforrások hasznosítása és a hatékony hulladékhasznosítás terén elősegítse a régióban működő vállalkozások együttműködését, a technológiai transzfer folyamatokat és az egyetemi, főiskolai tudományos eredmények ipari alkalmazását. Ennek megfelelően a létrejövő új innovációs központ széleskörű együttműködésre törekszik a város és a vonzáskörzetének nagyvállalataival, innovatív kis- és közepes vállalkozásaival, valamint a régió felsőoktatási intézményeivel és kutatói szervezeteivel.

A központ neves multinacionális cégek szomszédságában, az ipari park egyik legfrekventáltabb helyen lévő 1 hektár nagyságú területen létesül, egy közel 2800 m2 hasznos területű, többszintes, erre a célra megépülő, akadálymentesített épületben kerül megvalósításra zöldmezős beruházás keretében, melyben kutatóhelyek, irodák, kísérleti műhelyek, laboratóriumok, oktató- és előadó termek kapnak helyet, a legkorszerűbb informatikai infrastruktúrával ellátva.

Az innovációs központot egy erre a célra létrehozott projektcég, az IPTECH-INNO Ipari Technológi46

ai Innovációs Központ Projekt Kft. valósítja meg, saját erő, bankhitel és uniós pályázati pénzforrások felhasználásával. A központot jövőben 4-5 főállású alkalmazott fogja működtetni, mely részben innovációs fejlesztő és koordináló feladatokat, részben Facility Management feladatokat fog ellátni.

Az épületet az innovációs központ koncepcióját kidolgozó, a tatabányai nagyvállalatok pályázati ügyintézését jelenleg is végző „K+F” Kutatás-fejlesztési Tanácsadó Központ Kft. valamint a országosan is jelentős fővállalkozási tapasztalatokkal rendelkező építőipari cégek valósítják meg, melyeknél a szükséges önerő, hitelképesség és a kellő szakmai referenciáik megvannak, mind a tudományos és innovációs szolgáltatások végzésére, mind pedig a korszerű és energiatakarékos épület létrehozására és gazdaságos működtetésére vonatkozóan.

A tatabányai innovációs központ létrehozását az indokolja, hogy az elmúlt tizenöt évben dinamikus ipari fejlődés ment végbe a Tatabányai Ipari Parkban és a város más részein, több mint húsz multinacionális cégek települt le, és ezek közül egyre több olyan van, amely olyan mérnöki szolgáltatásokat is igényel ma már a beszállítóitól, amit a hozzájuk közel települő innovatív vállalkozások tudnak a leghatékonyabban kielégíteni. Ebből következően a létrejövő ipari innovációs központ egyik legfontosabb feladata lesz elősegíteni a helyi kis- és közepes vállalkozások megerősödését, hogy alkalmassá váljanak a magasabb hozzáadott értékű innovációs tevékenységek végzésére is.

Az innovációs tevékenység kiteljesítése érdekében az új innovációs központ együttműködési megállapodásokat alakított ki a Tatabányai Ipari Parkba települt cégekkel, leendő bérlőkkel, valamint a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolájával, a helyi önkormányzat mellett működő Gazdaságfejlesztő Szervezettel, és a tatabányai Klímakör Egyesülettel, melyekkel együttműködve az új ipari innovációs központ a tatabányai térség megújuló energiahasznosítási és öko-innovációs fejlesztési központja lesz a jövőben.

A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Alapítvány 1990 második felében alakult meg Tatabányán.

A hét alapító - köztük a városi és megyei helyhatóságok és a legnagyobb környékbeli vállalatok.

A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája alig több mint tíz esztendeje, de már a rendszerváltás után alakult, és az elmúlt évek alatt a magyarországi gazdasági felsőoktatás egyik meghatározójává vált.

Az első felsőoktatási intézmény volt, amelyik már a nevében is vállalta, hogy nem a közgazdaságtan elméleti vagy makró kérdéseire helyezi a hangsúlyt az oktatásban, hanem a gyakorlati üzleti élettel, a vállalati gazdálkodás témaköreivel foglalkozik.

47

A főiskola székhelye és központja Tatabányán van. A XXI. század gazdasága ugyanis az informatikára, a globalizációra és a kommunikációra épül. A MÜTF végzett hallgatói ennek megfelelően komoly közgazdasági felkészültséggel, számítógép-felhasználási tapasztalatokkal, begyakorlott üzleti képességekkel, valamint magabiztos idegen nyelvű kommunikációs, prezentációs és tárgyalási készségekkel rendelkeznek.

A modern tantárgyak, a korszerű tantervek és tananyagok, a gyakorlati tapasztalattal is rendelkező felkészült oktatók, a fejlett oktatástechnika és informatikai háttér, a gyakorlatorientált kutatási és oktatási tevékenység, a kiscsoportos vállalati projektmunkák és a – részben – külföldi szakmai gyakorlatok biztosítják a magas színvonalú képzés alapját és feltételeit.

A MÜTF ötéves stratégiai tervében az egyetemmé válást célozza meg. A terv szerint műszaki és közigazgatási kar, illetve azokon alkalmazott tudományokhoz kapcsolódó doktori képzések indulnak, emellett a közigazgatás területén rövid programokkal, nyári egyetemi képzésekkel kívánjuk segíteni az uniós elnökségi szakaszra való felkészülést. A tervek szerint 2015-ig a műszaki tudományok területén magyar és angol nyelvű lézermérnök és alternatív energiamérnök alapszakot indítunk. A tervezett közigazgatási kar előkészítésére létrejött a Magyary Zoltán Közigazgatási Intézet, mely bekapcsolódik a továbbképzésekbe és a vezetőképzésbe. Az önkormányzati dolgozóknak pályázati lehetőségként kínálunk képzési rendszert, elsősorban Komárom-Esztergom megye településein. A rövid távú tervek között szerepel közigazgatási mestervizsga, nyelvi felkészítő, nyári egyetemi program indítása is, ahol Magyarország uniós elnökségi feladataira képezzük a hallgatókat. A főiskola a régióban szeretné ellátni technológiai tudásközvetítő szerepét a kis- és középvállalkozások, a felsőoktatás és a közigazgatás között.

A Tatabányai kistérségben a gyakorlatorientált kutatási szakértelmet fel lehetne használni, mind a meglévő ágazatok esetében, mind az új, kialakulóban lévő ágazatoknál.

Európában és másutt számos megközelítés létezik a kutatóintézetek és az ipar közötti kapcsolatok elősegítésére, ideértve a következő testületek létrehozását: tanácsadó testületek az egyetemeken belül, amelyek a tudósoknak/kutatóknak adnak tanácsot a kutatási eredmények kereskedelmi hasznosításával kapcsolatban; speciális ún. egyetem-ipar kapcsolattartó irodák; egyetem-ipar vitafórumok és együttműködési programok; és olyan decentralizált hivatalok, amelyek a helyi vállalkozásoknak segítenek abban, hogy könnyebben hozzá tudjanak férni az egyetemek szolgáltatásaihoz.

A Tatabányai kistérségnek felül kellene vizsgálnia az ún. „best practice”-listáját, és le kellene vonnia 48

az ebből fakadó tanulságokat. A következőkben felsorolunk néhány olyan javaslatot, amely olyan megközelítésekre vonatkozik, amelyek különösen alkalmasak arra, hogy segítsék a már meglévő kisvállalkozások korszerűsítését és / vagy új vállalkozások létrehozását.

A Tatabányai kistérségi partnereknek azon szándéka, miszerint létrehoznának egy ún. ipari innovációs központot, azt tükrözi, hogy a régió valóban szeretne nagy szakmai tudást igénylő és magas többletértéket termelő ágazatokat meghonosítani. Az ilyen központok létrehozása, amely gyakran kapcsolódik inkubátorokhoz is, és amelyek általában valamely egyetem közelében, vagy esetleg annak a területén találhatóak, elismert formája a tudásalapú ipari ágazatok kifejlesztésének. Nagyon sok példát lehetne említeni: az egyik legnagyobb ilyen park a Sophia Antopolis Franciaországban. Az Egyesült Királyságban a virágzó „Tudományos Park” ágazat központja a Cambridge-i Egyetem. Az egyetem a tudás fontos forrásaként működik, és közvetlenül járult hozzá új ipari vállalkozások kialakulásához. Közvetve pedig, végzett hallgatói által, elősegítette egész sor csúcstechnológia KKV létrejöttét.

Németországban a legjobb példa az felsőoktatási tudományos ismeretek maximális kihasználására a Steinbeis Technológiatranszfer Ügynökségek Hálózata Baden-Württemberg tartományban.

Amint fenn felsorolt nemzetközi példákból is látható az egyetem megléte nélkülözhetetlen egy jól működő K+F központhoz.

Az Innovációs központ létrejötte, és egy önálló, erős kutatóbázissal rendelkező egyetem létrejötte meghatározó fontossággal bír Tatabánya jövője szempontjából. Fontos, hogy a fentiekben felsorolt két projekt megvalósuljon, - mégpedig ha lehetséges egyszerre, vagy legalábbis minimális időkülönbséggel.

8.1.4 A helyi és ágazati partnerség fejlesztése Helyi területi partnerségek A helyi területi partnerségek elsősorban a helyi fejlesztési kezdeményezésekre összpontosítanak és nem feltétlenül korlátozódnak csupán egy speciális ágazatra, és általában a szociális partnereknél szélesebb körből vonnak be szereplőket. Bár helyi indíttatásúak, a magasabb szintű hatóságok elősegíthetik azokat a feltételeket, amelyek között az ilyen kezdeményezések létrehozhatóak. Egy ilyen közvetítő-támogató szerepet játszott például az Európai Bizottság, ügynökségei és programjai által, s ezen belül is az ún. Területi Foglalkoztatási Paktum programmal. Tatabányán jelen program eredmé-

49

nyeképp jött létre a Tatabányai Foglalkoztatási Paktum, illetve a foglalkoztatási és képzési stratégia.

A következő lépés, hogy az elkészült stratégiákat felhasználva, megalkossák azon konkrét kistérségi projekteket.

Jól ismert helyi partnerségi kezdeményezéseket alakítottak ki pl. Olaszországban. Németországban a decentralizált megközelítés Észak-Rajna-Veszftáliában magában foglalta a partnerség illetve az összehangolt együttműködést. Ez a tartomány 15 alrégiójában konszenzusépítést jelentett a helyi kulcsfontosságú szereplők között. Ezek a szereplők kollektív módon vettek részt saját fejlesztési stratégiáik megtervezésében és végrehajtásában. Mindebben a tartományi kormány segítő, koordináló és monitoring funkciót töltött be. A partnerség többek között olyan regionális konferenciákon valósult meg, ahol a résztvevők konszenzusra jutottak a fejlesztési javaslatokkal kapcsolatba. A konferenciát követően a javaslatokkal együtt támogatási kérvényt nyújtottak be a tartományi kormányhoz.

Minden regionális konferencia a helyi adottságok függvényében eltérő összetételű volt. De közös mindegyikükben az önkormányzatok, a szakszervezetek, az ipari és kereskedelmi kamarák és a helyi munkaügyi központok részvétele. A további résztvevők különböző közösségi csoportokat fednek le, úgymint női, jóléti és környezetvédelmi szervezeteket valamit egyházi és egyéb csoportokat. A legsikeresebb konferenciákra a KKV-k jelentős szerepvállalása jellemző és az, hogy a tárgyalás, alkudozás és konszenzuskeresés során az érintett szereplők együttműködtek és közösen léptek fel. Írországban a területalapú partnerségek egy sor gazdasági és társadalmi problémával foglalkoztak, 1991-ben az ír kormány a szociális partnerek és ESZA segítségével kezdeményezte az első területalapú partnerséget a 38 városi és vidéki partnerség közül. Ezek célja az volt, hogy az olyan háromoldalú nemzeti szintű együttműködést terjessze a helyi szintre is, amelyek szociális és gazdasági problémák megoldását célozták meg, úgymint pl. a vállalkozásfejlesztés, tartós munkanélküliség és szociális kirekesztettség.

A jelenlegi jelentés szerzői azt javasolják, hogy a Tatabányai kistérség segítse elő az ágazati és helyi területi szerveződéseket, fórumokat és partnerségi formákat, amelyek segítségével kezelhető a válság okozta változás, elősegíthető a konszenzus és szociális kohézió valamint a korszerűsítés felgyorsítása.

8.1.5 Segítő-támogató rendszer a KKV-k számára A Tatabányai kistérség legtöbb vállalkozása KKV. A KKV-k a foglalkoztatás és az új vállalkozások létrehozásában döntő fontosságú szerepet játszanak és emellett, a versenyre is ösztönzik a többi (ide50

értve a nagyobb) vállalkozás(oka)t is. A kisebb gazdasági egységek sikere függ a hatékony és segítő intézményi és szabályozói környezettől. A Tatabányai kistérségben a megfelelő támogató infrastruktúrának tartalmaznia kell egy sor szolgáltatást: pénzügyi, HR, marketing és export szolgáltatásokat valamint technológiai transzfert, tesztelési és mérési, korszerűsítési és tanácsadói szolgáltatásokat illetve ún. inkubátor létesítményeket.

Annak érdekében, hogy hatékony legyen, az ilyen szolgáltatásnak átfogónak, relevánsnak és könynyen hozzáférhetőnek kell lennie. Egy adott szolgáltatás relevanciája azáltal növelhető, hogy azt az adott ágazat igényeihez igazítjuk, úgy hogy meghallgatjuk az ágazati szervezetek, fórumok és partnerségek ezzel kapcsolatos véleményét. Amikor például egy korszerűsítési stratégiáról van szó, akkor a képzési szolgáltatástól elvárható, hogy alkalmazkodjon minden az adott vállalkozáson vagy akár egy egész ágazaton belüli változáshoz. Mivel általában egy sor szolgáltatásra van igény, a szolgáltatónak rendelkezésre kell tudnia bocsátani egy átfogó támogató csomagot (például tanácsadás termelési kérdésekben + képzés + finanszírozás). Ez feltételezi a koordináció szükségességét.

A kisvállalkozásoknak és azok alkalmazottainak általában sem idejük, sem pénzük sincs igazán arra, hogy sokat utazgassanak szolgáltatásokat keresve, éppen ezért fontos, hogy azok könnyen hozzáférhetőek legyenek. Az általános trend az, hogy egyablakos megoldásokkal, decentralizált helyen teszik hozzáférhetővé a szolgáltatásokat.

Ott ahol az ágazatok földrajzilag agglomeráltak, pénzügyi és hatékonysági szempontból is annak van értelme, ha a technikai támogatási rendszer ezen a földrajzi körön belül helyezkedik el.

A Tatabányai kistérségben számos olyan intézmény, amely a KKV-kat valamint kezdővállalkozásokat támogató szolgáltatásokat nyújt. A szerzők azt még nem tudták felmérni, hogy a Tatabányai kistérségben ezek mennyire felelnek meg az átfogó, koordinált, releváns és hozzáférhető szolgáltatásokra vonatkozó követelményeknek. Azonban ami az utolsó aspektust illeti, annyit lehet tudni, hogy a KKV-kat támogató intézmények földrajzilag nem egyenletesen oszlanak el, és csak kevesebb mint 40 %-uk működik a városi területeken kívül, ezáltal megnehezítve a hozzáférést a kijjebb eső vállalkozások számára.

El lehetne gondolkozni azon, hogy néhány szolgáltatást csoportok vagy hálózat alapján is lehetne biztosítani, tehát nemcsak egyes vállalatonként. A jelentésben másutt példákat mutatunk be arra vonatkozóan, hogy a KKV-k hogyan működhetnek együtt úgy, hogy egymástól tanulnak, költségeket osztanak meg, közös termékeket és stratégiákat fejlesztenek, és hogy szükségük lehet kollektív szol51

gáltatásokra. Ezek közé tartozhatnának olyanok is, amelyekben megtanulnák, hogyan kell együttműködni.

Amikor szükség van például a koordináció javítására, akkor megfontolandó, hogy nem lenne -e célszerű egy koordináló ügynökséget létrehozni, olyat mint például az Institute for the Promotion of Small Firms Valenciában ( vagy az ERVET ügynökség Emilia Romagnában, Olaszországban.

8.1.6 Hatékony oktatási és képzési rendszer kidolgozása, a szakképzés fejlesztése Amellett, hogy az ipar igényeit egyre inkább figyelembe kell venniük a képzőintézeteknek, fontos a vállalkozáson belüli tudástranszfer és képzés is. Amikor olyan informális tudástranszferről van szó, amely olyan aspektusokra vonatkozik, mint a leginkább bevált gyártási eljárások, technológiák, piacok, divat, anyagok és egyéb, akkor az ügyfelek, a versenytársak és a beszállítók a legfontosabb források. Ez a felismerés számos olyan kezdeményezéshez vezetett, amelynek célja a vállalkozások közötti információ-illetve ismeretáram minőségének javítása, horizontálisan a kis cégek és vertikálisan a kis és nagy cégek között. Sőt néhány nagyvállalat aktív lépéseket tett annak érdekében, hogy a különböző szinteken található beszállítóikat a legújabb technológiákban jártassá tegyék. Másutt ún. ellátólánc-programokat vezettek be, amelyekben a képzés is központi szerepet játszik. Partnerségben együttműködve a helyi KKV-k nemcsak a helyi képzőktől kaphatnak segítséget, hanem a vezető nagy cégektől is. Azáltal, hogy a képzést konkrét üzleti lehetőségekhez kötjük, sokkal jobban ösztönözzük a KKV-kat az aktív együttműködésre.

Vannak ún. Mentori Programok például Belgiumban és Írországban, amelyeknek keretében a nagy cégek menedzserei kis cégekbeli kollégáikkal megvitatják a leginkább bevált gyakorlatokat. Vannak olyan programok is, amelyek az ún. Tanulási Hálózatokat támogatják, pl. Németországban, Dániában és az Egyesült Királyságban, ahol is a résztvevő cégeket arra ösztönzik, hogy tájékoztassák egymást (lehetőleg egymás gyártóegységeinek megtekintése kapcsán) az alkalmazott technológiákról, gyártási módszerekről, vezetői módszerekről és más a korszerűsítéssel kapcsolatos tevékenységekről. Ezen folyamatba be lehet vonni tudományos, kutató és tanácsadó szakértőket is; aztán léteznek még Ágazati Fórumok és Konferenciák valamint Együttműködési Kutatási Projektek a helyi kutatóintézetek és vállalkozások bevonásával.

A szakképzés fejlesztésére készült el jelen program keretén belül a Képzési Stratégia a Tatabányai 52

Kistérség részére, amely részletesen foglalkozik-e kérdéskörrel. Az alábbiakban csak néhány megállapítást szeretnénk közölni.

Széles körben elismert tény az, hogy a változással csak úgy lehet lépést tartani, ha állandóan korszerűsítjük, frissítjük készségeinket illetve ha teljesen újakat tanulunk. Az egész életen át tartó tanulás azt a hozzáállást és elvárásrendszert képviseli, amely ahhoz kapcsolódik, hogy az emberek folyamatosan tanulnak - gyerekkortól a nyugdíjaskorig, intézményi és vállalati támogatással. Ebben az összefüggésben azt látjuk, hogy új, a felhasználók számára kényelmes intézményi formák alakulnak ki, pl.

Az IKT segítségével.

A Tatabányai kistérségben az aktív munkaerőpiaci programok kiemelten kezelték a képzést, mint a nagyobb fokú foglalkoztathatóság egyik eszközét, és ennek a jövőben is így kell lennie.

Mindazonáltal megfogalmazódtak olyan súlyos bírálatok is, amelyek azzal kapcsolatosak, hogy nagy az ellentmondás a régióban az álláskínálat és a rendelkezésre álló készségek / képesítések között. Kiemelt feladat olyan mechanizmusok kidolgozása, amelyekkel fel lehet oldani ezt az ellentmondást és amely segítségével a képzési és aktív munkaerőpiaci programokat egy dinamikus korszerűsítési stratégia kontextusába kell helyezni. Egy olyan stratégiára van szükség, amely nemcsak új készségek ki alakítására összpontosít, hanem új munkahelyek teremtésére is, tehát egy olyan stratégia, amely a kettő együtt fejleszti. i) Képzés és intézményi támogatás Kiváltképpen a KKV-k esetében a képzés a koordinált támogatási infrastruktúra része kell legyen, hiszen a kis cégek és alkalmazottaik általában nem rendelkeznek sem pénzzel, sem idővel sem különösebb motivációval hogy képzéssel foglalkozzanak.

Ezenkívül a nagy cégeknek szervezett képzések nem mindig relevánsak a kis cégek számára, sőt bizonyos cégeknek speciális ágazati igényei is vannak. A kis cégek igényei aszerint is alakulnak, ahogy azok fejlődnek, alakulnak, korszerűsödnek. A kis cégek és alkalmazottaik egyébként általában egy sor szolgáltatást igényelnek, ennek következtében, a képzést egy átfogó szolgáltatási csomagba kell elhelyezni.

A helyi partnerséghez és ágazati korszerűsítési stratégiákhoz kapcsolódva, a koordináció, a relevancia és a motiváció kérdését úgy lehet megoldani, hogy a képzést beépítik a helyi partnerségi és ágazati korszerűsítési kezdeményezésekbe, amelyek arra ösztönzik a kis cégeket, hogy működjenek

53

együtt közös vállalkozásokban és a költségek megosztásában. A hozzáférhetőséget a képzés decentralizációjával lehet javítani, azaz ott kell képezni, ahol az emberek dolgoznak s megfelelő, az érintettek számára alkalmas időben. A távoktatásban felhasználhatóak a legújabb informatikai lehetőségek. A képzés attól lesz mindenki számára megfizethetőbb, ha a cégek csoportokba tömörülve közösen állják a költségeket. ii) Az iparág bevonása Azzal, hogy a folyamatba bevonjuk az érintett iparágat, a képzés relevanciája és a kezdeményezések fenntarthatóságának lehetősége nő.

A leginnovatívabb megközelítések azok voltak, amelyeknél az érdekképviseleti szervezetek túlmentek a hagyományos érdekképviseleten és alkudozáson és aktívan részt vettek a fejlesztési tevékenységekben.

A szerzők azt ajánlják, hogy fel kell oldani a képzési egyenlőtlenséget és ellentmondást és figyelembe kell venni a azokat a speciális problémákat, amelyekkel a KKV-k szembenéznek. Például a relevancia kérdését hatékonyan meg lehetne oldani, ha a képzést összekötnék az ágazati és helyi fejlesztési kezdeményezésekkel és a KKV-együttműködési programokkal, úgy hogy a szükségletek meghatározásába bevonnák az adott iparág képviselőit, és azáltal, hogy a képzést annak a dinamikus folyamatnak a részeként értelmezzük, amely a változó iparághoz és a változó munkavállalói igényekhez kapcsolódik.

8.1.7 Új mezőgazdasági és vidéki lehetőségek feltárása és biztosítása A kistérség mezőgazdasága és vidéke / szórványos illetve ingatag kivételektől eltekintve / az átalakulás-átmenet, a konszolidációs kényszerkövetelmények, a meg-megújuló agrárpiaci nehézségek hatásai alatt az „egyensúly-keresés” zavaraival folytat mindennapos küzdelmet. Ezért alapvetően és elsősorban általános stabilizációra, azaz programokra szorul. Ebben a „létért” folyó küzdelemben úgy a kistérség mezőgazdasági termelése, mint átrendeződésben lévő ipara, infrastrukturális és település rendszere jelentősen többet fogyaszt a természeti környezet erőforrásaiból / esetenként saját korábban felhalmozott tárgyiasult vagyonából is / mint aminek a visszapótlására képes.

A kistérség sajátosságai; „érték-gazdag” természeti környezet, iparosodottság .a szénbányászat elsor-

54

vadása (elsorvasztása), a zárt-tömbösödött aprófalvas településrendszer, a fokozott környezeti veszélyeztetettség, országos-nemzetközi hatósugarú mezőgazdasági szervezetek jelenléte, az élelmiszeripar „fehér foltjai” az átlagos feletti erdősültség, a gabonagazdaság és az abrak-fogyasztó állattenyésztés dominanciája, a magasabb népsűrűség és az országos szinteket meghaladó infrastruktúra részben erősítették részben tovább motiválták a stabilizáció és az uniós közelítés kettősségére alapozott alapkoncepció érvényesítését. Ezek mérlegelése során vált valósággá, hogy a kistérségben alkalmazható fejlesztési irányok közül minimálisnak tekinthetők az extenzifikálás / forrásigény minimalizálás lehetőségei. Ezzel szemben jelentősen kihasználatlan, s viszonylag könnyen (olcsón) az „organikus körforgás” keretében mobilizálható erőforráspotenciálja a kistérségnek, a jelenleg csupán 30-40%-ban hasznosuló gabona-szalma /réti széna és erdei termék/ bázis.

Figyelmet kell szentelni a mezőgazdasági és rurális iparágakra és lehetőségeire. Ezt alátámasztva négy fontos aspektust emelnénk ki: Fontos lenne a mezőgazdasági stratégiák összekötése a régión belüli ágazatokon átnyúló értéklánchoz kapcsolódó tevékenységek támogatásával. A mezőgazdasági fejlesztést például össze lehetne kapcsolni egy olyan ágazatokon átnyúló stratégiával, amely magában foglalná az élelmiszeripart (hús, zöldség, tej és egyéb) kis- és nagykereskedőket (ideértve az élelmiszer áruházakat is), a raktározást és szállítást, valamint a támogató intézményeket, azaz az egyetemeket és kutatóintézeteket. Például általános az a nézet, miszerint a holland vágott virág üzlet sikere nemcsak annak köszönhető, hogy lehetőség van a növények termesztésére, hanem annak is, hogy egy sor minőségi gazdasági és intézményi szereplő vesz részt a folyamatban – azaz a marketing, a szállítás, a képzés, a kutatóintézetek – amelyek szélesebb értelemben véve kapcsolódnak az iparághoz.

Olyan vidékfejlesztési stratégiák kifejlesztése, amelyek decentralizáltak és a helyi partnerségekhez kapcsolódnak, bevonva a kulcsfontosságú szereplőket (munkaadói szervezetek, szakszervezetek, munkaügyi központok, képzőintézetek, pénzügyi ügynökségek, önkormányzatok és mások), akik segítenek a helyi üzleti lehetőségek meghatározásában és együttműködnek a helyi vállalkozásokkal és segítik őket abban, hogy sikeresek lehessenek.

Fontolóra kell venni a mezőgazdasági diverzifikációt. Többek között be lehetne vezetni új, magasabb értékű/minőségű termékeket, pl. a helyszínen történő feldolgozással (vagy együttműködve különálló, meglévő feldolgozókkal); vagy különböző termelési módszerek alkalmazásával, pl. biogazdálkodás; vagy a piaci hozzáférés többféle módjának alkalmazása, pl. az Internet bevonásával; vagy 55

-miután a Tatabányai kistérség gazdaságai általában kicsik- szövetkezeti, illetve egyéb kollektív módszerek felhasználásával.

Végül a mezőgazdasági tevékenységek kiegészítése, más, nem mezőgazdasági jellegű tevékenységekkel, pl. agro-turizmussal. Más régiókban például a gazdálkodó családok otthonról végezhető távmunkával vagy alvállalkozói tevékenységekkel egészítették ki jövedelmüket.

Célcsoport:

Közvetlen: Agráriumban tevékenykedő vállalkozások Közvetett: Elsősorban agrárvégzettséggel rendelkező munkanélküli lakosság

Indikátorok: A kistérségben létrehozott magasabb feldolgozottsági szintet biztosító beruházások száma (darab) Finanszírozás lehetséges forrásai: UMVP 1-es tengely, 123.1-es intézkedés. Mezőgazdasági termékek értéknövelése

8.1.8 Turizmus Tatabányán nincs konkrét szervezete az idegenforgalomnak, bár létezik sok kis „sejt”, de ezek nincsenek közösen kezelve. A városi önkormányzatnál nincs idegenforgalmi referens, senki nem foglalkozik hivatali elkülönített feladatként az idegenforgalom kérdéseivel, nincs Idegenforgalmi Bizottság sem, bár a Kommunikációs és Tájékoztatási Iroda munkatársai szerveznek rendezvényeket, tartják a civil szervezetekkel a kapcsolatokat, külkapcsolati referensük pedig ápolja a testvértelepülésekkel a kapcsolatot, s emellett az Önkormányzat Kulturális Bizottsága foglalkozik a kérdéssel, bár inkább a kultúra oldaláról, és a marketing tevékenységekért is külön szervezet felel.

2009-ben öt település részvételével alakult meg a Tatabánya és Környéke Turisztikai Egyesület. A szervezet feladata többek között összehangolni az önkormányzatok és vállalkozók turisztikai tevékenységét. Az egyesület rendezvényeket szervez, képviseli a vállalkozások érdekeit, információs irodát működtet és díjmentesen közvetíti a turisztikai szolgáltatásokat. Tatabánya mellett Szomor, Vértessomló, Várgesztes és Vértesszőlős is a szervezet alapítója.

Kiemelendő, hogy a város térségében csak Tatán, illetve távolabb Komáromban van Tourinform Iroda. Fontos szerepet töltenek be a város idegenforgalmában az utazási irodák is, bár ezek jellemzően a helyi lakosok üdülési igényeit elégítik ki. Míg régen csak két iroda (IBUSZ, Komturist) volt, ma már

56

sokan vannak jelen ezen a piacon. A városi utazási irodák között nincs együttműködés, nincs igény a közös fellépésre, mivel konkurenciát látnak egymásban. A városban 7 utazási iroda működik: • Colombus Utazó, Szolgáltató és Kereskedelmi Bt., Károlyi Mihály u. 31. 34/332-220 • Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda, Komáromi u. 55. 34/311-821 • Hunguest Travel Rt., F tér 18/D. 34/311-862 • Jolly-Joker Utazási Iroda, F tér 34. 34/312-246 • Komturist-Komárom Kft. iroda, F tér 16. 34/311-936 • Mol Hotels Rt., Mol Travel Malév Partner, F tér 20. 34/311-990 • Média-Star Utazási Iroda, Gy ri u. 27. 34/309-020 Tatabánya városa rendelkezik Turisztikai Stratégiával, amelyben két programot emeltek ki: egyet a kkv-k számára, egyet pedig a térségi együttműködés javítására: Turisztikai vállalkozói kultúra fejlesztése 1.A program kedvezményezettje, célcsoportja, illetve célcsoportjai, vagyis kiken kíván a projekt segíteni, kiket, illetve milyen tevékenységüket támogatja, segíti.

Célcsoportok: Azon már meglévő önálló vállalkozások, egyéni vállalkozók vagy (turisztikai) vállalkozást beindítani szándékozók, akik a megfelelő turisztikai lehetőségek megismerése után a turizmusban rejlő lehetőségeket szeretnék piaci alapon (még jobban) kihasználni; valamint céljuk a továbbfejlődés, ismereteiknek szélesítése az idegenforgalmi szektorban is. A vállalkozások a település egészéről értendőek, de a szolgáltatások által a település lakossága és a városba látogató turisták is előnyökhöz juthatnak. A program kedvezményezettje az önkormányzat, hiszen a sikeresebb vállalkozások magasabb iparűzési adót tudnak fizetni.

A program rövid összefoglalása, tartalma: A program a turisztikai vállalkozói kultúra fejlesztésével foglalkozik, azaz a turisztikai vállalkozásoknak az üzletmenetükhöz fontos ismeretek széleskörű elterjesztését, valamint a vállalkozások működésének ösztönzését, segítését tűzte ki célul. A település vállalkozói számára, speciálisan a turisztikai vállalkozások számára a vállalkozói kultúra fejlesztése kiemelt feladat kell, hogy legyen, hiszen jelenleg a településen az idegenforgalomban tevékenykedő vállalkozások száma meglehetősen alacsony.

57

Ezért hoz létre az önkormányzat egy kis irodát, ahol többféle tevékenységgel, információval segítik az érdeklődő vállalkozókat.

A program közvetlen célja: A program fő célkitűzése az, hogy az önkormányzat segítségével megtalálja, és megfelelő szintű (műszaki és humán) infrastruktúrával ellássa azt a helyszínt, irodát (kis inkubátorházat) ahonnan lehetőség nyílik a (turisztikai) vállalkozóknak a vállalkozói készségeiket fejleszteni, illetve naprakész információt és segítséget kaphatnak pályázatokkal kapcsolatosan és üzleti tervek készítésében is. Emellett üzleti és marketing tanácsadással, termékfejlesztési tanácsadással, piackutatások végzésével és eredményével, valamint üzletfejlesztési tanácsadásokkal segítik a munkájukat.

A program szükségességének indoklása: A településen a vállalkozások helyzete alapvetően kedvezőnek mondható, a vállalkozói kultúra igen magas színvonalú. Ezek a vállalkozások javarészt a szolgáltatások és az ipar területén tevékenykednek. Az idegenforgalmi szektorban azonban rendkívül kevés vállalkozás található, ezért ezen a területen a mennyiségi és a minőségi fejlesztés egyaránt kívánatos. A vállalkozói infrastruktúra fejleszté se az idegenforgalom szempontjából elengedhetetlen folyamat a település életében, a vállalkozásokat fel kell készíteni az idegenforgalmi folyamatok befogadására, és önálló továbbfejlesztésére a saját gazdasági érdekeik érdekében.

A program eredménymutatói: •Munkanélküliség mértéke •Turisztikai jövedelmek nagysága •Sikeres turisztikai vállalkozások száma •Turisztikai vállalkozások éves árbevétele •Turisztikai vállalkozások által fizetett iparűzési adó nagysága •Turisztikai vállalkozók által nyújtott szolgáltatások száma •Vállalkozói segítségért, tanácsokért folyamodó vállalkozások száma

58

•Sikeres turisztikai pályázatok száma •Létrejött kis inkubátorház •A kis inkubátorház által ellátott szolgáltatások száma A program hatásmutatói: •Turisztikai vagy kapcsolódó szolgáltatást végző vállalkozások száma növekszik •A városban a turisztikai munkahelyek száma nő •Tartós munkanélküliek száma csökken •Képzett, felkészült és lelkes, turizmusban érdekelt vállalkozói réteg jön létre •(Turisztikai) vállalkozásokat támogató politikát folytató önkormányzat lesz meghatározó •A turisztikai vállalkozások versenyképessége javul, fokozódik Térségi és regionális kooperáció erősítése A program kedvezményezettje, célcsoportja, illetve célcsoportjai, vagyis kiken kíván a projekt segíteni, kiket, illetve milyen tevékenységüket támogatja, segíti.

A program célcsoportja a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás, illetve a Társulás valamennyi települési önkormányzata és a megyei és regionális kormányzati szervek, szervezetek. A program kedvezményezettje a városban, kistérségben, megyében és régióban élő lakosság, vállalkozók, szakmai és civil szervezetek, illetve a turisták és a látogatók, akiknek szintén érdekük egy hatékonyabban, több szereplővel működő turisztikai szolgáltatás.

A program rövid összefoglalása, tartalma: A város szempontjából fontos, hogy a kistérségi és regionális szereplőkkel (települési önkormányzatok, szervezetek) megfelelő együttműködést tudjon megvalósítani, hogy együtt tevékenykedjenek a térség turizmusának fellendítése, a kistérségi hatékonyabb működés és érdekérvényesítés, dinamikusabb fejlődés érdekében. Ennek következtében a városban olyan turizmus indulhat meg, amelyet a felsőbb szintek (kistérség, megye és régió) is támogatnak.

59

A program közvetlen célja: A program közvetlen célja a térségi és regionális kooperáció erősítése, amelynek következtében : közös térségi és regionális turisztikai fórumok megvalósítása, sikeres közös kistérségi pályázások további folytatása, a térségben előforduló helyi rendezvények összehangolása és közös programok kialakítása, új térségi és regionális együttműködések kialakítása, közös fejlesztési, beruházási elképzelések kialakítása közös térségi lobbitevékenység, illetve azt megelőzően a lobbitevékenységek stratégiájának kidolgozása szükséges.

A program szükségességének indoklása: A térségi együttműködés erősítésével hatékonyabban hasznosíthatók lennének a helyi erőforrások és adottságok, sokkal hatékonyabb idegenforgalmi fejlesztések valósulhatnak meg, erősödne a térség településeinek közös pályázási aktivitása, aminek köszönhetően nagyobb mennyiségű és hatékonyabban elosztható forráshoz jutnának. Ezen kívül javulna a kistérség regionális szintű érdekérvényesítő képessége. Mindez segítené a városi turizmus fellendítését.

A program eredménymutatói: •Közösen megfogalmazott fejlesztési, beruházási elképzelések száma •Közösen megvalósított pályázatok, programok száma •Térségi együttműködésben elnyert pályázati források összege •A közös regionális, térségi programok száma •Közös térségi és regionális turisztikai fórumok száma A program hatásmutatói: •Partnerség és közösségi tudat fejlődése a térség települései között •Közös idegenforgalmi intézményi rendszer működési hatékonyságának növekedése •A települések közti együttműködés erősödik •Az elnyert, rendelkezésre álló fejlesztési források bővülnek •Pályázati lehetőségeket figyelemmel kísérése és kihasználása megvalósul 60

•Összehangolt idegenforgalmi politika valósul meg a városban •A városi és térségi szereplők között hatékony kooperáció valósul meg

61

Érdekmátrix – térségi kapcsolódási lehetőségek Operatív programok

Tatabánya

Gyermely

Héreg Környe

Szárliget

Szomor Tarján

1. Idegenforgalmi vonzerők és termékek fejlesztése 1.1. Tatabánya bányászati öröksége a turizmus szolgálatában 1.2. Kulturális és rendezvény turizmus fejlesztése a városban (és a térségben) 1.3 Természeti turizmus fejlődésének biztosítása a városban (és a térségben) 1.4. Aktív/sport és hobbi turizmus fejlesztése városi és térségi szinten 1.5. Városi és térségi települések táborainak, üdülőfaluinak hasznosítása 2. Fogadóképesség javítása, az infrastruktúra fejlesztése 2.1. Szálláshelyek bővítése, minőségi fejlesztése, új szálláshelyek 2.2. Vendéglátóhelyek minőségi és mennyiségi fejlesztése 2.3. Múzeumok infrastrukturális fejlesztése

62

Vár-

Véres- Vértes- Bábol-

gesztes somló

szőlős

na

Kecskéd

Komá- Oroszrom

lány

Tata

Vértestolna

2.4. Az ifjúsági-, konferencia- és üzleti turizmus helyszíneinek fejlesztése 2.5. Strandrekonstrukció és élményfürdő kialakítása 2.6. A Turul-emlékműnek és környékének komplex fejlesztése 2.7.Kerékpárút-fejlesztés 2.8. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése 2.9. Turizmust támogató kommunális infrastruktúra fejlesztése 2.10. Turizmusfejlődést támogató épített környezet fejlesztése 2.11. Környezetvédelmi feladatok a turizmus fejlődésének érdekében 2.12. Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése a turizmus érdekében 3. A humán- és vállalkozói infrastruktúra fejlesztése 3.1. Szakmai oktatás, képzések 3.2. Szemléletformálás

63

3.3. Turisztikai vállalkozói kultúra fejlesztése 3.4. Helyi vállalkozások bevonása, érdekeltté tétele a turizmusban 4. Idegenforgalmi intézményrendszer fejlesztés 4.1. Idegenforgalmi referens munkába állítása 4.2. Turizmusban érdekeltek szakmai-civil szerveződésének létrehozása 4.3. Kistérségi turisztikai információs szolgáltatás kialakítása 4.4. Térségi idegenforgalmi szereplők adatbázisrendszere 4.5. Térségi és regionális kooperáció erősítése 4.6. Partnerkeresés a turisztikai fejlesztési elképzeléseinek megvalósításához 4.7. Bányászati örökség tematikus út módszertani központjának létrehozása 5. Városmarketing dinamizálása a turizmus bevonásával 5.1. Városi idegenforgalmi arculat megújításának programja

64

5.2. Marketingmunka a turizmus fejlődése, elterjedése érdekében 5.3. TDM szervezet a marketing és értékesítési feladatok érdekében

65

Fontos még megemlíteni az üzleti turizmust Tatabányán, mely az Ipari Park cégeinek vendégeit, vagy külföldi kollégáit elszállásolását jelenti alapvetően. A tatai panziók sokat profitálnak belőle, ezért az elmúlt időkben komoly fejlesztéseket is hajtottak végre.

9 A foglalkoztatottak helyzetének javítása a Tatabányai kistérségben 9.1

A munkaerőpiaci politika aktivizálása

Miközben az aktív gazdaságpolitikai beavatkozások nagyon fontosak az új munkahelyek teremtésében és a munkanélküliség csökkentésében, addig a munkaerőpiaci intézmények és politikák is nagyon fontos szerepet játszanak.

9.1.1 A szabályozási környezet Magyarország a munkaerőpiaci szabályok nem túlságosan korlátozó erejűek, de így is van még sok olyan szabály, amely szükségtelenül nehézkes és terhes a munkavállalók számára. Természetesen ezen szabályok módosítása a jelen jelentés hatályán kívül esik. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a központi kormány jelenleg éppen fontos változtatásokon dolgozik.

9.1.2 Aktív munkaerőpiaci politikák A legtöbb nyugati országban azt, hogy a vállalkozások egyre inkább a nagyobb munkaerő-rugalmasságot részesítik előnyben a munkavállalók védelmével szemben, úgy próbálják kompenzálni, hogy az állam vállal egyre nagyobb szerepet a munkahelyek védelme területén, úgy, hogy aktív és passzív munkaerőpiaci eszközöket ad azon munkavállalók kezébe, akik már vagy munkanélküliek vagy pedig fenyegeti őket ez a veszély.

Sajnálatos módon egész Magyarországon és ezen belül is a Tatabányai kistérségben is ennek a trendnek az ellenkezője érvényesül. A költségvetési problémák miatt csökkent az egy álláskeresőre jutó támogatás, kiváltképpen az aktív munkaerő-piaci eszközök esetén.

A jelenlegi helyzetben az át- és továbbképzés tűnik a legfontosabb aktív munkaerőpiaci eszköznek, amelynek segítségével növelhető az álláskeresők és a munkanélküliség általa fenyegetett munkavállalók foglalkoztathatósága és mobilitása.

66

Általában elmondható, hogy ezek az eszközök a fiatal és magasabban képzett munkavállalókat célozzák meg. Az alacsony iskolázottságú, főleg idősebb munkavállalók esetében ez az eszközrendszer jóval szerényebb. Ezt a helyzetet orvosolni kell.

Ugyanakkor a fiatal munkanélküliek számára ki kell bővíteni a képzési lehetőségeket, méghozzá a piaci igényekhez alkalmazkodva, ha az álláskeresők legnagyobb csoportjának helyzetén hatékonyan kívánunk javítani.

Az alacsony képesítésű álláskeresők újbóli foglalkoztatásánál szintén van még mit tenni. Érdemes itt azt is megjegyezni, hogy az ilyen intézkedések a jelenlegi gazdasági válságban még talán hasznosak is, hiszen a munkaadók kétszer is meggondolják, hogy felvegyenek-e új munkavállalókat, főleg azoknál a cégeknél, amelyek nem olyan versenyképesek.

A helyi és regionális munkaügyi központok szakértőivel folytatott viták arra világítottak rá, hogy ők nagyon sok értékes tapasztalatra tettek szert a munkaerőpiaci programok alkalmazása során és nemcsak a hagyományos hanem az alternatív programoknál is. A szakértők megtanulták, hogy lehet a fiatal és nehezebben elhelyezhető álláskeresőkkel együttműködni.

Természetesen mindig lehet javítani a munkaközvetítés minőségén, a munkaerőpiaci programokon és azok végrehajtásán. Azonban annak, hogy mégsem sikerül olyan hatékony politikákat kialakítani, amelyek összhangban vannak az európai foglalkoztatáspolitikai célkitűzésekkel, a pénzhiány a fő oka. Egy olyan helyzetben, ahol a magas a munkanélküliség, a támogatásokat nem csökkenteni, hanem növelni kell, annak érdekében, hogy megfelelő minőségű munkaközvetítést, képzést és hatékony programokat lehessen garantálni. Mindeközben nagyobb figyelmet kell szentelni annak, hogy ezek valóban megfelelnek-e az igényeknek, illetve hogy hatásosak és költséghatékonyak-e. Az EU-ban szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkavállalók jobban elfogadják a munkájukkal kapcsolatos változásokat (helyszín-, képesítés-készség-, v agy esetleg szakmaváltás), ha számukra megfelelő biztonságot nyújt a támogatási / segélyezési rendszer és ha elegendő segítséget kapnak ahhoz, hogy újra munkába állhassanak.

9.1.3 Alternatív foglalkoztatási formák Az alternatív foglalkoztatás közé sorolt tevékenységek különböznek a "hagyományosnak" tekintett foglalkoztatottsági módoktól. A ma hagyományosnak mondott (teljes munkaidős, határozatlan idejű) foglalkoztatási formákért, illetve a hozzájuk kapcsolódó juttatások biztosításáért az elmúlt évtizedek67

ben a szakszervezetek sokat küzdöttek. Ilyen juttatás a fizetett szabadság, az egészségbiztosítási hozzájárulás (néhány esetben a nyugdíjbiztosítás is), amit a munkaadó fizet, vagy akár a végkielégítés, amely elbocsátáskor fizetendő. Ezen juttatások és kitételek azonban nehézkessé, rugalmatlanná, illetve költségessé teszik a foglalkoztatást. Számos atipikus foglalkoztatási formánál ezeket a kísérő juttatásokat a munkavállalók nem kapják. Így az élőmunka költségei csökkennek, akár jelentős mértékben is, aminek következtében a vállalkozások versenyképessége javítható. Ez a fő oka annak, hogy a munkaadók növekvő arányban preferálják ezeket a munkaformákat. Az e kategóriába sorolható munkaszervezési módszerek gyorsan népszerűvé váltak, elsősorban tehát azért, mert alkalmazásuk kedvezőnek bizonyult a tőke számára (rugalmasság, költséghatékonyság). A költség-hatékony működés eredményeként akár a foglalkoztatottság is növelhető, így több személy (munkavállaló) juthat jövedelemhez.

Ugyan az atipikus munkaformák számos, korábban elért előny elvesztésével járnak, a munkavállaló számára is sokszor vonzóbbnak tűnnek, mint a munkaviszony. Ennek több oka lehet. Segítségükkel munkalehetőséghez juthat számos olyan munkavállaló is, aki a képzettségi szintje, vagy akár egyéb más ok, például egészségi állapota, élethelyzete miatt másként nem tudott volna keresethez jutni (azaz az atipikus foglalkoztatási formák a munkanélküliség csökkentésének egyik eszközévé is váltak). A nők, főleg a gyermek-vállalást követően gyakran részesítik előnyben a részmunkaidős foglalkoztatást, illetve az otthoni munkavégzést. A szellemi dolgozók, tanácsadók, szakértők többnyire azért preferálják ezt a munkaformát, mert függetlenebb munkavégzésre ad módot, illetve több munkaadónak, megrendelőnek dolgozhatnak, továbbá többféle, akár eltérő munkát végezhetnek párhuzamosan, ezáltal maguk oszthatják be az idejüket és többet is kereshetnek. A csökkent munkaképességűek, különösen a mozgáskorlátozottak szintén kedvelik az atipikus munkaformákat, mert az otthoni munka számukra előnyösebb.

9.1.4 Közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatás a válság miatt továbbra is kiemelt szerepet kap, éppúgy mint az előző években.

A kistérséget a válság, mint ahogy az a helyzetfeltárásból is kiderül érzékenyen érintette, a munkahelyek elvesztése nagymértékben megemelte a munkanélküliek létszámát. A Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Tatabányai Kirendeltség és Szolgáltató Központ adatai szerint 2010. évben tovább növekszik az álláskeresési ellátásból kikerülő, rendelkezésre állási támogatásra jogosult aktív

68

korúak száma. A 2010. évi Közfoglalkoztatási Tervben 1135 fő közfoglalkoztatását kerül sor átlagosan 4,5 hónapig -, mely a tavalyi létszám majdnem háromszorosa. A válság miatt egy folyamatosan változó gazdasági kistérségi környezettel állunk szemben, ahol a cégek sorsa, 2011-ben vegyes. Mint utaltunk már rá, az ipari parkban működő cégek között végzett legfrissebb felmérésünk szerint, a nagy cégeknél pozitívabb hangulat uralkodik 2010 nyarán, a 2011-re enyhe növekedést irányoznak elő. A közép, kis és mikróvállalkozásoknál azonban már nem ennyire pozitív a helyzet. A csődhullám továbbra is folytatódik. Így a közfoglalkoztatási terveket úgy kell elkészíteni, hogy az év közben is módosítható legyen, tehát lehetőséget kell teremteni arra, hogyha év közben előre nem tervezhető feladatok ellátása válik szükségessé, a foglalkoztatottak létszáma bővítésre kerüljön.

A kormányváltást követően az egész közmunkaprogram átalakítása várható. A központban az értékteremtő közmunkaprogramok állnak majd. A tárca a tájékoztatás szerint az ”Út a Munkához” program keretében megvalósuló foglalkoztatást is hasznosabbá kívánja tenni ott, ahol ezt az önkormányzatok is akarják. Már tárgyaltak az erdőgazdaságok, a közútkezelők, a vasút és a vízügyesek vezetőivel, szakembereivel és rövidesen összegzik az eredményeket, hogy ezek a cégek hány ember hasznos foglalkoztatását tudnák vállalni az év hátralévő részében. A 2011-es közfoglalkoztatási rendszernek fontos eleme lesz az állami infrastruktúra megőrzése és az állami vagyon gyarapítása. Emellett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős, illetékes államtitkárságával együttműködve mérlegelik egy, a romák, és a nyomorban élők számára elérhető foglalkoztatási és képzési programok indításának a lehetőségét is. Átfogó ár- és belvízmegelőző közmunkaprogramokat is terveznek a vidékfejlesztési tárcával együttműködve, és munkanélküliekkel gondoskodnak az állami erdővagyon megóvásáról, gyarapításáról. „Ott lesznek a közmunkások az utak és a vasutak mentén, valamint a nemzeti parkokban is".

A közfoglalkoztatást úgy kívánják átalakítani, hogy javítják a vállalkozók esélyeit, mivel úgy vélik: nem igazságos az rendszer, amelyikben ugyanazt a munkanélkülit csak 28.500 forint támogatással al kalmazhatja a vállalkozó, miközben az önkormányzat 85.000 forintot kaphat a foglalkoztatásáért. A tárca ezért növeli majd a munkanélküliekkel létszámot bővítő vállalkozások támogatását.

A 2011-es közmunkaprogramokat ehhez az új rendszerhez kell majd illeszteni a kistérségben, azonban a részletekről a stratégia elkészítésekor még nem állnak információk rendelkezésünkre.

69

9.2

A hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatása: Romák, nők,

fogyatékkal élők, tartósan inaktívak, fiatal pályákezdők, 45 év felettiek képzésének erősítése A munkaerőpiacról való kiszorulás, a munkanélküliség gyakran áll a szegénység és a társadalmi kirekesztődés hátterében. Különösen igaz ez a tartós munkanélküliek, illetve a munkakeresést feladó inaktívak esetében. A szegénység és a halmozottan hátrányos társadalmi és munkaerőpiaci helyzet elleni küzdelem leghatékonyabb eszköze a foglalkoztatás, és azon keresztül a jövedelem és az önálló jövedelemszerzésre való képesség megteremtése. Azok számára is meg kell teremteni, illetve erősíteni kell a méltó életkörülményekhez való hozzájutás és a társadalmi részvétel feltételeit, akik életkoruk, betegségük, egészségi állapotuk miatt ez idáig csak korlátozott számban kapcsolódhattak be a foglalkoztatásba.

A hátrányos helyzetű, munkanélküli emberek tartós munkába állásának, munkahelyi és társadalmi beilleszkedésének elősegítése, valamint a foglalkoztatottsági szint emelése az egyéni adottságokra és szükségletekre épült, komplex munkaerőpiaci programokon keresztül történhet meg. A hátrányos helyzetű emberek társadalmi részvételének javítása érdekében komplex beavatkozásokra van szükség. A leghátrányosabb helyzetű csoportok tagjai számára a társadalomba és a foglalkoztatásba való bekapcsolódás csak akkor lehet reális lehetőség, ha ehhez több irányú, összehangolt segítséget kapnak. Mivel a szegénység és a munkaerő-piacról való kiszorulás gyakoribb a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok körében, az aktivizálás és a munkaerőpiaci reintegráció során törekedni kell a komplex segítségnyújtás mellett a befogadó környezet, az egyenlő esélyek és diszkriminációmentes társadalmi és gazdasági feltételek kialakítására.

Ezért a halmozottan hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatási esélyeit szolgáló stratégiák az alábbiakat kell, hogy figyelembe vegyék: •a célcsoport sajátos helyzetét, speciális szükségleteit, az egyéni adottságokat, képességeket, készségeket és •a helyi munkaerő-piaci sajátosságokat és gazdasági lehetőségeket.

Cél az, hogy: •az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők a helyi munkaerőpiaci sajátosságokhoz és gaz-

70

dasági lehetőségekhez igazodó, államilag elismert szakképesítést (OKJ-s) szerezzenek •a munkaerőpiaci szempontból hátrányokat okozó pszicho-szociális helyzet megváltoztatása megvalósuljon, a hátrányos egyéni adottságok kezelésével munkára kész állapotba kerüljenek célcsoport tagjai •a munkaadók motiváltabbá váljanak a hátrányos helyzetű emberek tartós alkalmazására; •a hátrányos helyzetű résztvevők munkaerőpiaci integrációja – elhelyezkedése, beilleszkedése és bennmaradása - megvalósuljon.

A horizont alis uniós alapelvek szerint a nők, romák, fogyatékossággal élők az esélyegyenlőség szerint a kritikus célcsoportok közé tartoznak, ezért kiemelten kell foglalkozni velük stratégiában

9.2.1 Nők A hátrányos helyzetű nők társadalmi részvételének javítása érdekében komplex beavatkozásokra van szükség. Számukra a társadalomba és a foglalkoztatásba való bekapcsolódás csak akkor lehet reális lehetőség, ha ehhez több irányú, összehangolt segítséget kapnak. Az aktivizálás és a munkaerőpiaci re-integráció során törekedni kell a komplex segítségnyújtás mellett a befogadó környezet, az egyéni esélyek és diszkriminációmentes társadalmi és gazdasági feltételek kialakítására.

A nők foglalkoztatási esélyei akkor nőnek ha a foglalkoztatás körülményei igazodnak célcsoport tagjainak sajátos helyzetéhez, speciális szükségleteihez, az egyéni adottságokhoz, képességekhez, készségekhez, a helyi munkaerőpiaci sajátosságokhoz, illetve gazdasági lehetőségekhez. A munkavállalási félteleiket úgy kell kialakítani, hogy össze tudják egyeztetni családi kötelezettségeikkel Célcsoport: - Alacsony iskolai veszettségű (8 alt. isk. vagy az alatt), - diplomás munkanélküliek, - szakképzésben reszt vettek - rendszeres szociális segélyben részesülők, - pályakezdő munkanélküli, - 55 év felettiek.

71

Indikátorok: A képzési programokban részt vett személyek száma (fő).

Finanszírozás lehetséges forrásai: Támop 2..4.3 Atipikus Foglalkoztatási Formák támogatása.

Támop 5.3.1 Első Lépés – alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő programjai, Támop 5.5.1 „Horizontális célkitűzések megvalósulását elősegítő helyi közösségi kezdeményezések, programok támogatása”

9.2.2 Fogyatékkal élők A fogyatékos emberek vonatkozásában leginkább irányadó a 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról, valamint ennek módosítása a 2007. XXIII. Tv. szerint. Különösen ez utóbbi módosításra hagyatkoztunk, mely a fogyatékossággal élő emberek jogállásában bekövetkezett aktuális rendelkezéseket összegzi: A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. A fogyatékos emberek hátrányainak enyhítése, esélyegyenlőségük megalapozása, illetve a társadalom szemléletmódjának alakítása érdekében az Országgyűlés - összhangban az Alkotmánnyal és a nemzetközi jog által általánosan elismert szabályaival - a következő törvényt alkotja: A törvény célja 1. § E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása.

Alapelvek 2. § Állam, társadalom szervezeteinek működése során ne okozhasson olyan károsodást, amely fogyatékosság kialakulásához vezet olyan körülményeket kell létrehozni, amely integrálhatja a fogyatékossággal élőket állapot rosszabbodását megelőzze, illetőleg annak következményeit enyhítse kiemelten kell kezelni a fogyatékos személyek sajátos szükségleteit Foglalkoztatás: A fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoz-

72

tatásra jogosult (15. § (1)), a foglalkoztatást biztosító munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így különösen a munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítását (15. § (2)), felvételi eljárásnál egyenlő esélyű hozzáférést biztosítani kell (ha volt nyílt meghirdetés, a fogyatékos személy jelezte, nem jelent aránytalanul nagy terhet), ha a fogyatékos személy foglalkoztatása az integrált foglalkoztatás keretében nem megvalósítható, úgy számára speciális munkahelyek működtetésével a munkához való jogát lehetőség szerint biztosítani kell (16. §) Célcsoport: A kistérség megváltozott munkaképességű lakosai Indikátorok: A projektbe bevont megváltozott munkaképességű lakosság száma a kistérségben.

Finanszírozás lehetséges forrásai: TÁMOP 1.1.1 (Megváltozott munkaképességű emberek munkahelyeinek adaptációja). Támop 2..4.3 Atipikus Foglalkoztatási Formák támogatása.

Támop 5.3.1 Első Lépés – alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő programjai, Támop 5.5.1 „Horizontális célkitűzések megvalósulását elősegítő helyi közösségi kezdeményezések, programok támogatása”

9.2.3 Romák/Cigányok A foglalkoztatási stratégiának hozzá kell járulnia a romák munkaerő-piaci integrációjához is. Ezt csak olyan módon lehet elérni, ha figyelembe vesszük a romák speciális szükségleteit. A konkrét in tézkedések kidolgozásakor és végrehajtásakor ajánlott a munkaügyi kirendeltségeken dolgozó roma foglalkoztatás-szervező menedzserekkel, a területen érintett cigány kisebbségi önkormányzatokkal, illetve egyéb roma célcsoporttal foglalkozó szervezetekkel megvalósuló együttműködés. Az egyik legfontosabb cél a társadalmi befogadás erősítése, a romákkal szembeni diszkrimináció és előítéletesség csökkentése. A cigány emberek munkaerőpiaci helyzete a Tatabányai kistérségben (az országos mintához hasonlóan) az átlagosnál rosszabb. A munkaerőpiacon fokozott hátrányban vannak azok a cigányok, akiknek nincs piacképes végzettsége és munkatapasztalata sem.

Célcsoport: romák, Indikátorok: A képzési programokban részt vett személyek száma (fő).

Finanszírozás lehetséges forrásai: TÁMOP 1.1.1 (Megváltozott munkaképességű emberek munkahelyeinek adaptációja), TÁMOP 1.4.3 (Innovatív kísérleti és foglalkoztatási programok). TÁMOP 5.1.3.

73

(Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők számára)

10 A Stratégia megvalósításához szükséges források indikatív forrástérképe A program megvalósítása kistérségi projekteken keresztül történik, ezen projektek előkészítésében, a finanszírozási források felkutatásában jelentős szerepe lesz a kistérségnek. A megvalósítás során felmerülő operatív feladatokat a Foglalkoztatási Paktumhoz kapcsolódó Paktummenedzsment végzi, aki félévente beszámol az Irányító Csoportnak az erre vonatkozó tevékenységéről.

A Stratégia minden egyes beavatkozási terület esetében megpróbálja ismertetni a lehetséges támogatási formákat. Ezek egy része az Európai Unió Strukturális Alapjaiból finanszírozható, de szükséges a lehetséges hazai (központi és decentralizált) pályázati források felkutatása, figyelemmel kísérése is.

A megvalósítás sikere érdekében egyrészt szükség van a fejlesztési program térségen belüli promóciója, ismertségének biztosítása, valamint a befektetési lehetőségek külső beruházók irányába történő kommunikálására. Másrészt szükséges a kistérség abszorpciós képességének javítása érdekében a térségi projekt-csatorna hatékony működtetése, azaz projektek generálása, projektadatbázis működtetése, projektek előkészítése és a projektek kiajánlása („csatornázása”), megvalósítása.

Prioritás/Eszköz

Forrás

Forrás kifejtése

A kistérség gazdasági versenyképességének javítása, foglalkoztatási lehetőségek bővítése Agrárágazat fejlesztése Tömegtermékektől történő elszakadás, kis- és középüzemben gazdaságosan előállítható és fejlődő piaccal rendelkező termékek termesztése és előállítása (réspiaci termékek, gyógynövények, gyógyászati, ipari alapanyagok, biotermékek) és termelési rendszerük megszervezése.

ÚMVP 1-es tengelyen belül 112-es intézkedés (Fiatal mezőgazdasági termelők elindítása – 113/2009 FVM rendelet)ÚMVP 3-as tengely, 312-es intézkedés (Mikro-vállalkozások és azok fejlesztésének a támogatása)

112: Az intézkedés célja a fiatal gazdálkodók kezdő gazdaságalapításának, valamint a gazdasági birtok strukturális átalakításának előmozdítása, a mezőgazdasági munkaerő korstruktúrájának javítása. Az intézkedés hozzájárul a növénytermesztési, állattenyésztési, vegyes gazdálkodási; termék-előállítási tevékenységet végezni szándékozó fiatal gazdálkodó vállalkozásának elindításához. ÚMVP 3-as tengely, 312-es intézkedés (Mikro-vállalkozások és azok fejlesztésének a támogatása): A vidéki térségekben alapított új, illetve működő mikro-vállalkozások beruházásainak és műszaki-technológiai fejlesztéseinek támogatása, annak érdekében, hogy a vállalkozói aktivitás, a verseny-

74

képesség, az innovációs képesség fejlődjön. A program fontos eleme a régi munkahelyek megtartása, újak létrehozása és a gazdasági szerkezet átalakításának elősegítése.

Integrációk, termelői és értékesítési szövetkezések megszervezése a mezőgazdaságban

ÚMVP I. tengelyén belül a „Termelői csoportok létrehozása” intézkedés (Bővebben: 59/2007. (VII. 10.) FVM rendelet alapján).

Az intézkedés célja a mezőgazdasági szerkezetváltás ösztönzése a gazdák termékeinek biztos piacra juttatásán keresztül valamint a termelői csoportok létrehozatalának, működtetésének és növekedésének támogatása.

111.3: Támogatás adható továbbképzések szervezéséhez és lebonyolításához az ÚMVP I. és II. intézkedés csoportjáAz ÚMVP 1-es, 2-es illet- nak jogcímeinek nyertes pályázói részére.

Felvilágosító, ismeretterve 3-as intézkedéscsojesztő propaganda megportjához kapcsolódó szervezése a mezőgazdasáképzések (111.3 és 111.4- 111.4: Támogatás nyújtható a vidéki lakosok részére áltagi modellváltáshoz lános vállalkozási készségfejlesztő, falusi turizmushoz es intézkedés) kapcsolódó, hagyományos kézműipari tevékenységeket oktató, tanfolyamok szervezéséhez és lebonyolításához. ÚMVP 4-es tengely A helyi igényekhez és sajátosságokhoz igazodó, a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiákban meghatározott LEADER fejlesztések megvalósításának elősegítése érdekében meghirdetésre kerülő LEADER pályázati feltételeket és támogatási célok, amelyek hatékonyan hozzájárulnak a vidéki területeken az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (a továbbiakban: ÚMVP) IV. intézkedéscsoportja keretében megfogalmazott célok eléréséhez a fenntarthatóság és esélyegyenlőség elveinek figyelembevételével.

Kistérségi agrármarketing program kidolgozása

Az ÚMVP 4-es tengelye, azon belül a 411-es, 412es és 413-as intézkedés (Helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása)

A feldolgozottsági szint növelését elősegítő befektetések szervezése az agrárágazatban

123.1. A támogatás célja, hogy a mezőgazdasági termékek feldolgozásának, illetve forgalmazásának javításával vagy új termékek, eljárások, technológiák bevezetésével növeMezőgazdasági termékek kedjen a mezőgazdasági üzem, illetve élelmiszeripari válértéknövelése lalkozás összteljesítménye és versenyképessége, továbbá javuljanak az élelmiszer-biztonsági és –higiéniai feltételek, csökkenjen a környezetterhelés.

Idegenforgalom erősítése

Idegenforgalmi szolgáltatások színvonalának növelése, beleértve a szálláshelykapacitások növelését.

ÚMVP 3-as tengely, 313as intézkedés (Turisztikai tevékenységek ösztönzése)

313-as intézkedés: A helyi turisztikai szolgáltatások bővítése és minőségének fejlesztése révén a települések vendégfogadó-képességének és egyéni arculatának erősítése.

A mezőgazdasági termelés és helyi értékesítés összekapcsolása a falvak turisztikai kínálatával, a falusi értékek megőrzése és hasznosítása. Minőségi szolgáltatásokat

75

nyújtó falusi szálláshelyek létrehozása, a már működő szálláshelyek és szolgáltatások felújítása, korszerűsítése és fejlesztése, valamint a piacra jutás segítése a marketing fejlesztésével. Az intézkedés célja továbbá a térség turisztikai vállalkozások, szolgáltatók együttműködésének támogatása, az ehhez szükséges informatikai fejlesztések, minősítési, minőségbiztosítási szabványok bevezetésének ösztönzése

Kistérségi turisztikai élménylánc kialakítása

ÚMVP 3-as tengely, 323as intézkedés (Vidéki örökség megőrzése és korszerűsítése

323: Az intézkedés célja a falvak településképének és környezetének javítása, az épített, természeti és kulturális örökség és helyi identitás megőrzése, megújítása, a termékértékesítés infrastrukturális feltételeinek javítása.

Vállalkozói környezet fejlesztése A konstrukció célja olyan vállalkozások (beleértve az innovatív beszállítókat) és akkreditált klaszter tagvállalkozások technológiai innovációs tevékenységeinek támogatása, amelyek új vagy jelentősen javított piacképes termékek (beleértve az alkatrészt és/vagy részegységet), szolgáltatások, technológiák kidolgozását, a kapcsolódó termelési/szolgáltatási tevékenység Gazdaságfejlesztési Opera- GOP-2010-1.3.1/A tív Program GOP-2010-1.3.1/B Vállalati innováció támogatása c.

beindítását/bővítését, és a termék/szolgáltatás piaci bevezetését vállalják.

A konstrukció elősegíti az innovatív vállalkozások és akkreditált klaszterek növekedési potenciáljának erősítését, versenyképes termékeik piaci megjelenését a vállalkozások kísérleti

És Akkreditált klaszterek vállalati innovációjának támogatása

fejlesztési tevékenységének, a K+F eredmények hasznosításának, az új, vagy jelentősen javított termék, szolgáltatás, technológia piaci bevezetéséig tartó innovációs tevékenységének támogatásával.

Fiatal és kezdő vállalkozókat támogató vállalkozási feltételek kialakítása

ÚMVP 1-es tengely, 112es intézkedés (Fiatal mezőgazdasági termelők elindítása)

112-es: Az intézkedés célja a fiatal gazdálkodók kezdő gazdaságalapításának, valamint a gazdasági birtok strukturális átalakításának előmozdítása, a mezőgazdasági munkaerő korstruktúrájának javítása. Az intézkedés hozzájárul a növénytermesztési, állattenyésztési, vegyes gaz-

76

dálkodási; termék-előállítási tevékenységet végezni szándékozó fiatal gazdálkodó vállalkozásának elindításához.

Gazdaságfejlesztési Operatív Program

A konstrukció célja korszerű vállalati munkahelyek létesítése, illetve bővítése a K+F

és a Közép-Magyarországi Operatív Program

GOP-2009-1.3.2.

infrastruktúra fejlesztésének és új K+F munkahelyek létrehozásának támogatásával.

Vállalati kutatás-fejlesztési kapacitás erősítése Jelen konstrukció az összetett kidolgozási igényű, EU-s szinten is kiemelkedő fontosságú és összköltségű, a GOP-1.4-es intézkedésben támogatható, az ESFRI (European Strategy

Gazdaságfejlesztési Operatív Program

Forum on Research Infrastructures) által készített európai kutatási infrastruktúrák GOP-2010-1.5.1

Projekt előkészítés

stratégiai tervében szereplő kutatási nagyberendezés projektek tervezési és előkészítési munkáinak finanszírozását szolgálja. A támogatás célja továbbá a projekt előkészítés színvonalának javítása, a fejlesztések megalapozottságának növelése, az előkészítési fázis felgyorsítása az előkészítési feladatok időbeli és minőségi elvégzésével.

ÚMVP 3-as tengely, 341Uniós források hatékoes intézkedés (Készségek nyabb felhasználása – Pakelsajátítása, ösztönzés és tummenedzsment Szervea helyi vidékfejlesztési zet erősítése stratégiák végrehajtása)

Gazdaságfejlesztési Operatív Program és a KözépMagyarországi Operatív

GOP-2010-2.1.1/A

341: A támogatás célja a helyi magán-, civil-, és közszféra szereplőinek partnerségén alapuló potenciális helyi akciócsoportok megalakulásának segítése, szervezése,valamint a helyi vidékfejlesztési stratégiák elkészítése és az ahhoz kapcsolódó tájékoztatási és képzési tevékenység támogatása, a fenti tevékenységeket ellátó „Helyi Vidékfejlesztési Iroda” címmel rendelkező szervezetek, egyéni vállalkozók tevékenységének támogatása révén.

A mikro- és kisvállalkozások jövedelemtermelő képességének növelése technológiai fejlesztésen, korszerűsítésen keresztül.

77

Ha a projekt megvalósítása kiemelkedően jelentős kockázatot hordoz, akkor a pályázat nincs összhangban a pályázati kiírás célkitűzéseivel, ezért jogosulatlanság miatt elutasításra kerül. (Jelentős kockázatot jelent többek között a pályázat nem megfelelő kidolgozottsága; a pályázó székhelyének és a megvalósítás helyének eltérő támogatási Program mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése

intenzitása, a projekt megvalósítása szempontjából kockázatos gazdálkodási adatok.)

Felhívjuk a figyelmét, hogy nem nyújtható támogatás azon pályázó részére, akiről hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a támogatási döntés tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott, vagy ilyen nyilatkozatot tett (a minden kétséget kizáróan adminisztrációs hibának minősülő esetek kivételével).

A komplex technológiai fejlesztésen, korszerűsítésen alapuló vállalkozásfejlesztési projektek célja a vállalkozások jövedelemtermelő képességének növelésén keresztül:

Gazdaságfejlesztési Operatív Program komplex vál- GOP-2010-2.1.1/C lalati technológia fejlesztés

1. Innovációs, adaptációs képességének erősítéséhez; 2. Vállalkozások által előállított hozzáadott érték növeléséhez; 3. Környezetvédelmi, energia- és anyagtakarékossági célokhoz; 4. Piacra jutáshoz kapcsolódó technológiai fejlesztés megvalósítása.

Gazdaságfejlesztési Operatív Program és a Közép-Magyarországi Operatív Program

A konstrukció fő célja a hazai kis- és középvállalkozások (továbbiakban: KKV) GOP-2009-2.2.1.

jövedelemtermelő képességének erősítése az információs és kommunikációs technológiai (továbbiakban: IKT) megoldások hatékony alkalmazása

78

révén mind a belső vállalati és

Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus

mind pedig a vállalatközi üzleti folyamatokban, amelyek a hazai KKV-szektor

kereskedelem támogatása

versenyképességének növekedését segíthetik elő.

Szociális gazdaság erősítése

Atipikus foglalkoztatási formák támogatása

TÁMOP 2.4.3.B-2-10/1

A projekt célja a hátrányos helyzetű emberek önfoglalkoztatóvá1 válásának elősegítése, valamint munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű álláskeresők és inaktívak munkalehetőségének megteremtése és foglalkoztatásának biztosítása. A projekt járuljon hozzá a munkavállalást gátló és a család, valamint a munkavégzés összehangolásából fakadó nehézségek feloldásához a közösségszervezés, közösségfejlesztés a szociális szövetkezet szociális, oktatási, kulturális funkciója által.

Befektetés ösztönzés

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program a 4. Prioritás keretében finanszírozott új GOP-2008-4.1.

Magyarország kis- és középvállalkozói hitelprogram

Jelen Pályázat célja, hogy a GOP 4 Prioritás keretében rendelkezésre álló támogatási források és az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1051 Budapest, Nádor utca 31.) (a továbbiakban: „MFB Zrt.”) által biztosított kedvezményes kamatozású hitel együttes felhasználásával, a közvetítőként kiválasztásra kerülő hitelintézetek bevonásával, kedvezményes éven túli lejáratú beruházási hitelt biztosítson a hitelképes, magyarországi székhelyű, illetve az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és a Magyar Köztársaság területén fiókteleppel rendelkező a Közép-magyarországi régión kívüli beruházásokat végrehajtó KKV-k számára (a továbbiakban: „Hitelprogram”).

Munkaerőpiac kínálati oldalának a fejlesztése Felnőttképzési profil erősítése a középiskolákban

Szakmunkás- és szakközépiskolai oktatás minőségének javítása, a gyakorlati helyek nagyobb számú biztosítása A foglalkoztatottakon be-

TÁMOP 1.1.1 (Megválto-

TÁMOP-1.1.1 „Megváltozott munkaképességű emberek

79

rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése” konstrukció a megváltozott munkaképességű emberek foglalkozási rehabilitációját, foglalkoztathatóságának javítását támogatja komplex munkaerő-piaci programokkal és szolzott munkaképességű gáltatásokkal, elősegítve a nyílt munkaerőpiacon történő emberek munkahelyeinek lüli kritikusabb csoportok: foglalkoztatásukat, a korábbi munkahelyre való visszatéadaptációja), TÁMOP agrárnépesség, szakmunrésüket vagy újbóli elhelyezkedésüket.

1.4.3 (Innovatív kísérleti kások, pályakezdők, megés foglalkoztatási prograváltozott munkaképességűmok). TÁMOP 5.1.3. (KöTÁMOP 1.4.3. Az innovatív kezdeményezések, újszerű kíek, esetleg romák képzésézösségi felzárkóztatás a sérleti foglalkoztatási projektek kidolgozásával vagy nek erősítése mélyszegénységben élők adaptálásával és megvalósításának támogatásával hatékoszámára) nyabb beavatkozás történjen a munkaerőpiacon, és ezekben a projektekben a szakmapolitika fősodrába beépíthető, vagy más szervezetek által alkalmazható módszerek és modellek keletkezzenek.

Közfoglalkoztatás hatékonyabbá tétele

Fejlesztési forrás nem áll rendelkezésre

A TÁMOP-1.1.1 „Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése” konstTÁMOP 1.1.1 (Megválto- rukció a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoMegváltozott munkaképeszott munkaképességű zási rehabilitációját, foglalkoztathatóságának javítását táségű lakosság foglalkoztaemberek munkahelyeinek mogatja komplex munkaerő-piaci programokkal és szoltásának elősegítése adaptációja). gáltatásokkal, elősegítve a nyílt munkaerőpiacon történő foglalkoztatásukat, a korábbi munkahelyre való visszatérésüket vagy újbóli elhelyezkedésüket.

TÁMOP 1.4.3. Az innovatív kezdeményezések, újszerű kísérleti foglalkoztatási projektek kidolgozásával vagy Alternatív foglalkoztatási adaptálásával és megvalósításának támogatásával hatékoTÁMOP 1.4.3 (Innovatív formák jelenlétének erősínyabb beavatkozás történjen a munkaerőpiacon, és ezekkísérleti és foglalkoztatási tése (ez elősegítheti, hogy ben a projektekben a szakmapolitika fősodrába beépítheprogramok). TÁMOP kevesebb diplomás vándotő, vagy más szervezetek által alkalmazható módszerek és 2.4.3 (Atipikus foglalkozroljon el, illetve a diplomámodellek keletkezzenek. TÁMOP 2.4.3. A projekt célja a tatási formák támogatásokat aktívabban be kell hátrányos helyzetű emberek önfoglalkoztatóvá1 válásása). vonni a helyi ügyekbe) nak elősegítése, valamint munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű álláskeresők és inaktívak munkalehetőségének megteremtése és foglalkoztatásának biztosítása.

Területi együttműködések erősítése Információáramlás hatékonyabbá tétele az önkormányzatok, vállalkozások és a civil szervezetek között

80

Határon átnyúló kapcsoHatáron átnyúló kapcsola- latokat támogató konsttok erősítése rukciók (INTERREG programok)

11 A megvalósítandó projektek monitoring rendszere A monitoring tevékenység a megvalósítandó projektek sikeressége, eredményessége érdekében kiemelt fontosságú; a végrehajtás folyamatos nyomon követése, az outputok és eredmények kitűzött célokkal való összevetése. A monitoring tevékenység az alábbi elemekre épül: •munkatervben vállalt feladatok időarányos teljesülése •a fejlesztési projekttervekben meghatározott eredménymutatók időarányos teljesülése •a fejlesztési projekttervben meghatározott pénzügyi teljesítési mutatók időarányos teljesülése •Forrásszerzés figyelése (támogatása), sikeres forrásszerzés esetén a végeredmények bekérése, elemzése •Szolgáltatások esetén tervezendők a kimeneti indikátorok majd a szolgáltatás beindítását követően ezek folyamatos gyűjtendők Már a tervezési szakaszban kialakításra kerül a monitoring mutatók (indikátorok) rendszere. Minden egyes alprogram leírása tartalmazza az alprogram végrehajtásának nyomon követését szolgáló indikátorok megnevezését.

A stratégia megvalósulásának alakulásáról az Irányító Csoport által készített éves fenntarthatósági jelentése számol be. A jelentés a stratégia mellékletét képező indikátortábla éves teljesülésének arányát vizsgálja.

•a projekt előrehaladásának mérési technikát •az éves munkatervben meghatározott fejlesztési projektek megvalósulásának állapotjelentését, •a fejlesztési tervben szereplő eredményindikátoroknak való megfelelés •a tervezett költségeknek való megfelelés.

81

•A stratégia végrehajtási rendszere Minden egyes fejlesztési terv megvalósítását követően javasoljuk az akció végrehajtásának értékelését és az elért eredmény vizsgálatát, azaz, hogy mennyiben felelt meg a célkitűzéseknek, mennyiben érte el a kívánt eredményt. Az értékeléshez formanyomtatvány készítendő. A fejlesztési projektek értékelőlapja egy esetlegesen a későbbiek során létrehozott minőségbiztosítási rendszerbe is beleilleszthető.

A megvalósításban érintettek köre a kistérség települései, a vállalkozások a civil szervezetek, ezeken belül is különös tekintettel azok, akik tagjai a Foglalkoztatási Paktumhoz kapcsolódó Irányító Csoportnak. Feladatuk, hogy mind a települési, mind a kistérségi szintű igényeket kielégítsék, melyhez biztosítaniuk kell a szükséges szervezeti kereteket, definiálniuk a legfontosabb feladatokat, és informálni a célcsoportok és kedvezményezettek körét.

A Stratégiában megfogalmazott célok és intézkedések végrehajtását a felállított Paktumon belül az Irányító Csoport viseli a felelősséget, és felügyeli a végrehajtást. Ehhez kapcsolódóan az Irányító Csoport feladata: •A települési önkormányzatok és gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseinek összehangolása, az együttműködés elősegítése; •Finanszírozási források felkutatása; •Alprogramok, részprogramok évenkénti felülvizsgálata; •Nyilvánosság tájékoztatása a programok célkitűzéseiről, a megvalósulás részleteiről; •Kistérség érdekképviselete testületekben, fórumokon.

Az operatív feladatok nagy részét a Foglalkoztatási Paktum keretében felállított Paktummenedzsment Szervezet kell végeznie, amelynek munkájába bekapcsolódik a kistérségi irodavezető.

A Paktummenedzsment Szervezet feladatai a következők a Stratégiát illetően: Adminisztrációs feladatok ellátása •Koordináció a kistérségben működő szervezetek között (vállalkozások, civilek, önkormányzatok)

82

•Befektetés-ösztönzési tevékenység koordinálása, térségi szervezése; •Kistérségi marketing és PR tevékenységek irányítása, szervezése; •Nyilvánosság biztosítása: térségi honlap működtetése, hírlevelek küldése •Projekt-előkészítéshez, pályázatíráshoz kapcsolódó szakmai stáb felállítása •A program megvalósítását befolyásoló tényezők figyelemmel kísérése, és jelentési kötelezettség az Irányító Csoport felé felé; •Kistérségi stratégia képviselete a regionális tervezésben.

Tájékoztatás szükségessége A kistérségi és települési fejlesztések lakosság felé történő kommunikációja fontos közösségformáló eszköz. Lehetőséget biztosít a kistérség társadalmasításának felgyorsítására, mert teret ad a véleménynyilvánításnak, a lakosság bevonásának.

83