TAFOP Helyzetfelmeres by Mives Honlapkiado

TATABÁNYAI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI HELYZETÉNEK FELTÁRÁSA, ELEMZÉSE

Készült: A „Tatabányai foglalkoztatási paktum – összefogással a munkaerő-piaci helyzet javításáért” című, TÁMOP 1.4.4-08/1-2009-0020 azonosítószámú pályázat keretében

Tatabánya, 2010. június

TARTALOMJEGYZÉK

Tartalom 1.

Összefoglaló ................................................................................................................................ 4

A kistérség általános jellemzése.................................................................................................. 6 2.1 Térképek (kistérség, megye, régió) ...................................................................................... 6 2.2 A térség területe, népessége, népsűrűsége ............................................................................ 7 2.3 Természeti adottságok és viszonyok ................................................................................... 11 2.4 Gazdaságföldrajzi leírás ..................................................................................................... 12 2.5 Településszerkezet, közigazgatási rendszer ........................................................................ 14 2.6 Ipari termelés és értékesítés ................................................................................................ 15 2.7 Működő vállalkozások jellemzői ........................................................................................ 17 2.7.1 Gazdasági szervezetek ........................................................................................... 20 2.7.2 Tatabánya Ipara, az Ipari Park létrehozásának előzményei ................................... 21 2.7.3 Az Ipari Parkon kívül található fontosabb cégek ................................................... 24 Forrás: GFSZ Nonprofit Kft. nyilvántartása ................................................................... 25 2.7.4 Az Ipari Parkon belül található fontosabb cégek ................................................... 26 Forrás: GFSZ Nonprofit Kft. nyilvántartása ................................................................... 27 2.7.5 A községek ipara .................................................................................................... 27 2.7.6 Kereskedelem ......................................................................................................... 29 2.7.7 Szolgáltatás ............................................................................................................ 31 2.7.8 A térség mező- és erdőgazdálkodása ..................................................................... 32 2.7.9 A vállalkozások várakozásai .................................................................................. 35 2.8 A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyai .............................................. 36 2.8.1 Munkaerő és képzés ............................................................................................... 39 2.9 Hiányok és többletek a térség gazdaságában ...................................................................... 47 2

2.10 Idegenforgalom, turizmus ................................................................................................. 48 2.11 Kulturális örökség, civil társadalom ................................................................................. 49 2.12 A környezet állapota. A térség környezeti állapotának bemutatása és a legjelentősebb környezeti problémák áttekintése. ............................................................................................ 54 2.13 Infrastruktúra .................................................................................................................... 56 2.14 Emberi erőforrások ........................................................................................................... 56 2.14.1 Egészségügy......................................................................................................... 56 2.14.2

Oktatás ............................................................................................................ 58

3. Felmérések a térség vállalkozásai között a paktummal kapcsolatban……….56 3.1. A kérdőívek értékelése………………………………………………………...56 3.2 Vállalkozói fórumok tapasztalatai…………………………………………65 3.3 A fórumokon elhangzott legfőbb problémák és javaslatok………………..75 3.4 Megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása ………………..80

4. A térség erősségei és gyengeségei (SWOT analízis)………………….83 4.1 A SWOT elemzés…………………………………………………………………….83 4.1.1 SWOT ANALÍZIS………………………………………………………………...83 4.1.1.1

Erősségek…………………………………………………………………83

4.1.1.2

Gyengeségek……………………………………………………………...84

4.1.1.3

Lehetőségek……………………………………………………………....85

4.1.1.4

Veszélyek………………………………………………………………….86

5. A korábbi intézkedések, megvalósított programok a vidékfejlesztés területén a kistérségben és azok eredményei………………………………....….88 5.1 Szakképzési reform……………………………………………………….88 5.2 Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség létrehozása – LEADER program………..92 1. sz. melléklet- Kérdőív…………………………………………………………………. 95 2. sz. melléklet- Fejlesztési stratégia javasolt módszertana…………………………...100 3

1. Összefoglaló A jelen helyzetértékelés a Tatabányai Foglalkoztatási Paktum projektjének keretében készült, melyet a TÁMOP-1.4.4.-08/1 „Határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások” című nyertes pályázat hívott életre. A megrendelő - Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzat Gazdaságfejlesztő Szervezete Nonprofit Kft. -

számára olyan, komplex helyzetértékelési

tanulmány szükséges, mely alapját képezheti a „Foglalkoztatási Paktum” aláírásának, továbbá alapjául szolgál a későbbiekben elkészítendő stratégiai tervnek, illetve egyéb a Paktumhoz tartozó dokumentumoknak. A helyzetfelmérés két részből áll:

1. A helyzetleírás és diagnózis készítés közhiteles, publikus adatok alapján A helyzetelemzés ezen részét az alábbi dokumentum képezi. A tanulmány készítése során felhasználtuk a Központi Statisztikai Hivatal és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat publikusan elérhető adatait, továbbá a MMPP (Magyar munkaerő-piaci Prognózis) és az NSZFI (Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet) hozzáférhető adatait. A rendelkezésre álló adatok – az adatszolgáltatók eljárásrendje szerint – nem minden esetben fedik tökéletesen a projekt beavatkozási területét, és nem minden esetben 2009-re vonatkoznak. Az adatok relevanciáját csökkenti az a tény, hogy 2009. trendfordulónak tekinthető, bizonyos értelemben akár a gazdasági paradigma váltás kezdetének, így a korábbi adatokból kirajzolható trendek nem feltétlenül helyesek a jövőre vonatkozóan. A helyzetfeltárás során erre igyekeztünk tekintettel lenni a következtetések levonásánál. A munka során áttekintettük és felhasználtuk a térségben készült, hasonló témájú, dolgozatunk szempontjából releváns tartalmú dokumentumokat is.

2. A térség vállalkozói és vállalkozásai körében végzett kérdőíves felmérés Jelen tanulmányunk mellékleteként elkészült a vállalkozók, illetve vállalkozások helyzetének, várakozásainak és jövőbeni cselekvési stratégiájának felmérését szolgáló kérdőív is. E kérdőív kitöltetésével és az eredmények kiértékelésével válik komplett egésszé a helyzetértékelés. Az elkészült résztanulmány további mellékletei a fejlesztési stratégia összefoglaló táblázatai is. A stratégia fejlesztés dokumentumait az érintettek fogják megvitatni, és szükség szerint korrigálni. Ezek alapján készülhet el komplex stratégia. Hitünk szerint a helyzetértékelés hasznos lesz a térségi stratégia és Paktum elkészítése során, ezáltal szolgálni fogja a kistérségi Foglalkoztatási Paktum létrejöttét és a kistérség további fejlődését is.

2. A kistérség általános jellemzése 2.1 Térképek (kistérség, megye, régió) A Tatabányai Kistérség Fejér megyével, a Dorogi kistérséggel,

Tatai

kistérséggel

és

Esztergomi kistérséggel, valamint Pest megyével határosan, fekszik.

332

négyzetkilométeres

Komárom-Esztergom

területen

megyében

kistérségek közül a harmadik legnagyobb, a megye területének 14,65%-a. A kistérség központja Tatabánya, mely város a kistérséget kettészelő M1-es autópálya mellett fekszik. Észak-keleten a Gerecse hegység, Délnyugaton a Vértes nyúlványai, valamint Tata irányában a Tatai medence határolja. A kistérség Fejér megyével, a Dorogi kistérséggel, a Tatai kistérséggel és az Esztergomi kistérséggel, valamint Pest megyével határos. Települések Gyermely Héreg Környe Szárliget Szomor Tarján Tatabánya Várgesztes Vértessomló Vértesszőlős

1. táblázat

A Vértes hegységben található Vértessomló, Várgesztes, Héreg,

Tarján

és

Vértestolna

községek

Gerecse

hegységben, Szárliget az 1. számú főút mellett, Szomor és Gyermely pedig a Zsámbéki-medence és a Gerecse-hegység hegység közötti területen fekszik. A hegységek közötti Kisalföld felé nyúló medence területén fekszik Környe és Vértesszőlős. A burkolt utak aránya a kistérségben 69 %. A távolsági buszközlekedés autóbuszai rendszeresen és naponta többször közlekednek a települések között, illetve a községekből a térség városaiba (Tatabánya, Tata, Oroszlány, Dorog). A

helyi tömegközlekedést a Vértes Volán Rt. biztosítja, a járatok behálózzák az egész várost. A 6

város frekventált helyzete miatt helyközi járatokkal biztosított az eljutás a környező nagyvárosokba és a vonzáskörzeti településekre.

A vasúti közlekedésbe Tatabánya (a Budapest - Bécs vasútvonalon, rekonstrukciója l997-ben elkészült) és Vértesszőlős, illetve a Tatabánya - Pápa vonalon Környe község kapcsolódik be. A Tatabánya-Környe- Oroszlány mind a régión belül, mind a két kistérséget összekötő vasútvonalként kiemelt jelentőséggel bír. Tatabányát, a kistérség központját érinti az M1-es, Bécs és Budapest közötti (E60, E75) autópálya két csomóponttal is, az 1-es számú országos főút pedig átszeli Tatabányát. A kistérség egyes településeinek szempontjából fontos autópálya-lejárók még: a zsámbéki lejáró (Gyermely, Szomor), a bicskei lejáró (Szárliget) és a tatai lejáró (Környe). A Duna komáromi szakaszán kiépített folyami kikötő a térségből könnyen megközelíthető (33 km-es távolság). Tatabányától 10 km-re, Kecskéd határában található egy füves repülőtér, amely belföldi személyés teherforgalom lebonyolítására alkalmas. A nemzetközi repülőterek (Bécs 200 km, Budapest 60 km) az autópályán könnyen elérhetők. Tatabányától 33 km-re Komáromban közúti és vasúti, a 42 km-re fekvő Esztergomban közúti átkelőhely üzemel a Szlovák Köztársaság és Magyarország között.

2.2 A térség területe, népessége, népsűrűsége

Év

Tatabányai

Férfi

Nő

2004. év

89 169

42 637

46 533

100,00%

2005. év

88 819

42 399

46 420

100,39%

2006. év

88 538

42 252

46 287

100,71%

2007. év

88 459

42 215

46 244

100,80%

2. táblázat

1. ábra: forrás: Ksh 2009.

A térség demográfiai adatairól 2007. évi kimutatások állnak rendelkezésre, ezek azonban megfelelően tükrözik tendenciákat; a tanulmánykészítés időpontja és az utolsó adatok megjelenése között nem volt olyan, trendfordító esemény, amely érdemben befolyásolta volna az adatokat. A vizsgált időszakban a kistérség népessége 89169 főről 88459 főre változott, 100%ról, 100,8%-ra- ez gyakorlatilag stagnáló népesedési helyzetet tükröz. A demográfiai helyzet másik fontos mutatói a születési és halálozási adatok, illetve ezek változásai.

Év

Halálozások száma (eset)

Élve-születések száma (fő)

Természetes népességfogyás

2004. év

1 203

876

-327

2005. év

1 238

839

-399

2006. év

1 173

870

-303

2007. év

1 108

913

-195

3. táblázat forrás: Ksh 2009.

A vizsgált időszakban a természetes népességfogyás folyamatos volt, 1100 és 1200 között alakult évenként. A tendencia az országos átlagnak megfelelően alakul, a lassú elöregedés képét mutatja.

2. ábra forrás: Ksh 2009.

A népességfogyás elsődleges okának tekinthető az alacsony születésszám, a termékenység csökkenése, a halálozások számának tartósan magas szintje, továbbá, hogy a tartós bevándorlási többlet nem elég ahhoz, hogy az alacsony születésszámot, valamint a nem kielégítő termékenységet és a magas halálozási szintet ellensúlyozza. A házasságkötések száma - hasonlóan a többi népesedési mutatóhoz - folyamatos csökkenést mutat az elmúlt évtizedben, és ez a vizsgált időszakban sem változott. A házasságkötések számának csökkenésén túlmenően a házasodók átlagos életkorának emelkedése is megfigyelhető, a korábbi évtizedek jellemzően 25 év alatti házasságkötési életkora 30 év fölöttire módosult. Ezzel összefüggésben a termékenység is magasabb életkorra tolódik és részben ez is, magyarázza a termékenység visszaesését is (a megfigyelések szerint az élettársi kapcsolatok kevésbé termékenyek). Megjegyzendő továbbá, hogy a házasságon kívüli születések aránya nő, 2001-ben már a születések mintegy 30 %-a történt házasságon kívül (a kilencvenes évek elején még fele ekkora volt ez az arány) A szociálisan súlyosan hátrányos helyzetűek jelentős része a roma lakosság köréből kerül ki. Számukat illetően nincsenek megbízható adataink. A megye lakosságának körülbelül 3%-át teszik ki. Viszonylag csekély számuk mellett gondjaik élesen jelentkeznek. A 40 év felettiek többsége írástudatlan, a 30-40 év közöttiek ugyan írástudók, de kevesen végezték el a 8 általánost. A fiatalabbak között van már, aki rendelkezik közép- vagy felsőfokú végzettséggel. A legtöbben a tatabányai, oroszlányi, dorogi és esztergomi térségben élnek. Többnyire ők a korábban megszűnt szocialista típusú nagyüzemek alkalmazottai, jelenleg munkanélküliek.

2.3 Természeti adottságok és viszonyok A földrajzi tér jelentőségét az adja, hogy a folyamatok ebben a térben zajlanak. Egy adott terület

–

esetünkben

tatabányai kistérség – kedvező vagy kedvezőtlen természeti adottságai,

táji

jellemzői

hatással vannak az egyenlőtlen területi területeket

fejlődésre, jobb,

egyes másokat

rosszabb helyzetbe hoznak. A folyamatoknak teret adó táj számos tényező olyan összetett és specifikus együttese, amely hosszú természet- és rövid, de igen hatékony társadalomtörténeti, gazdasági fejlődés eredménye (Pécsi 1979). Ennek megfelelően a táji adottságok jól tükrözik a mindenkori társadalmi- gazdasági viszonyokat, hiszen részben azok eredményeképpen alakultak ki. A táj alapvető emberi igényeket elégít ki, és különböző tájhasználati módokat tesz lehetővé. A tájalkotó elemek hasznosíthatósága mindig társadalmi megítélés kérdése, így időben változó értéket képviselő tényező. Ezek az elemek azonban önmagukban is képesek hiányukkal, kiaknázatlanságukkal vagy ismeretlenségükkel leértékelni területeket, amelyek a ráépülő gazdaság és társadalom területi és időbeli változását, egyenlőtlen elhelyezkedését alapvetően tudják befolyásolni. A táj gazdasági teljesítőképességének hasznosítása – lehetőségek szerinti növelése – a társadalmi-gazdasági fejlődésének fontos alapja évszázadok óta, ami azonban igen jelentős mértékben fogyasztja, rombolja, szennyezi és át is alakítja azt. A problémát az okozza, hogy a táj túlzott gazdasági igénybevétele a gazdaság fejlődését is csak rövid távon és csak egy bizonyos mértékig szolgálhatja. A térség gazdaságának hosszabb távú és intenzív tájhasználata, a kimerülő erőforrások, az okozott környezeti károk az évtizedek folyamán több terület fejlődésének gátjává váltak. Ennek megfelelően a jövőbeni fejlesztések fő feladata a növekvő társadalmi és gazdasági igényeket kielégítő, ugyanakkor a táji adottságokat messzemenően 11

figyelembe vevő beruházások megvalósítása kell, hogy legyen. A

Dunántúli-középhegységhez

hasznosíthatóságuk dombhátakra,

tartozó

kistáj

területei

szerint

két

csoportba

sorolhatók.

medencékre

és

völgyekre

elsősorban

mezőgazdasági és ezen belül a szántóföldi hasznosítás jellemző, de néhány településen jelentős a szőlőtermelés is. A hegységek döntő hányada pedig erdőgazdasági hasznosítású, nagyarányú védett területekkel és borvidékekhez tartozó határrészekkel. Ezeken a kistájon a domborzati viszonyok, a talajadottságok és a védelmi funkciók, a környezeti érzékenység erősen korlátozza a földhasználatot, ill. a terület hasznosítását. Az előző szempontok figyelembevételével a turizmus, idegenforgalom szerepköre növelhető.

2.4 Gazdaságföldrajzi leírás A kistérség nagyobb része, Tatabánya és környéke, a Vértes és a Gerecse találkozásánál, egy hosszanti völgyben terül el. Az Által-ér völgy a Dunántúliközéphegység csapásában DNy-ÉK-i szerkezeti vonalak mentén formálódott eróziós völgyrendszer, amely a laza üledékekből épült hegységelőtér és a merev, triász dolomitból

és

mészkőből

épült

Vértes

sasbércsorozatának a határán alakult ki. Mivel a kistérség területe kőzethatár mentén jött létre, alakrajzilag

aszimmetrikus.

Szélesebb-keskenyebb

alluviális síkját 2-3 terasz kíséri, a magasabban fekvő lejtőkön tanúhegyek, völgyek, páholyok formacsoportjai 3. ábra: A tatabányai Kő-hegy

sorakoznak.

Főbb hasznosítható nyersanyagok a kistájon belül: - Oroszlány: falazó homok; - Kecskéd: építési kavics; 12

- Tatabánya: cementipari mészkő, cement ipari márga, márga, betonkavics, mészkő, mészgyártási mészkő, dolomit, dolomit zúzottkő. Energiahordozók a kistájon belül: - Oroszlány-Pusztavám: barnakőszén A kistérség legnagyobb kiterjedésű vízgyűjtő területtel rendelkező felszíni vízfolyása az Által-ér, mely keresztülfolyik a környei tavon, a tatabányai (erőműi) tavon, majd belefolyik a tatai Öreg tóba, de útközben felveszi a Galla-patakot, melynek vize azonban erősen szennyezett. A környei és a tatai Öreg tó vízminőségének javítását az Által-ér rehabilitációja, az Által-ér Szövetségbe tartozó települések feladatai közé tartozik, melyre a megvalósítási terv elkészült. A Szövetség kezdeményezésére elkészült a Kecskédi és a Környei tó feletti biológiai szűrőmező (Wetland) kiviteli terve.

Az Által-ér Szövetség tagjai: Baj, Dunaszentmiklós, Oroszlány, Szomód, Tata, Vértessomló, Naszály, Héreg, Pusztavám, Tardos, Tatabánya, Vértesszőlős, Dad, Kecskéd, Környe, Szárliget, Tarján, Vértestolna, Dunaalmás. Társult tag: Vértesi Erőmű Rt. Pártoló tag: Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal

A kistérség területén számos forrás ismert, azonban a bányászkodás következtében többnyire ezek elapadtak. A Gerecse területén jelentős mennyiségű emberi fogyasztásra alkalmas kitűnő minőségű karsztvíz készlet van jelen. A tatabányai XIV/a és XV/c vízaknák mintegy 230 ezer ember számára biztosítanak

magyar

és

nemzetközi

szabványokban

ivóvízminőségre előírtaknak mindenben megfelelő, a szakemberek szerint

Magyarországon

legjobb,

legüdítőbb

hatású

ivóvizet.

Ugyanakkor meg kell említeni, hogy Tarján és Héreg községek is rendelkeznek karszt kutas vízbázissal, amelyek szintén a regionális rendszer részei. A mélyművelésű szénbányászat következtében a karsztvíz állomány 13

jelentősen csökkent, azonban mára a bányászat visszafejlesztése óta a vízszint emelkedését regisztrálják.

2.5 Településszerkezet, közigazgatási rendszer A közigazgatási rendszer szempontjából a kistérség előnyös helyzetben van, tekintettel arra, hogy a kistérségi centrum- település, Tatabánya, egyben megyeszékhely is. Ezért a megyében elérhető szolgáltatások, mind a közigazgatás, mind pedig az egészségügy területén, viszonylak kis távolságból és könnyen elérhetőek. A kistérségi rendszer számára meghatározó azon térségi feladatok köre, amelyeket a nagyváros (és a többi kistérség központ) maga lát el a kistérség lakossága számára, s egyelőre még kisebb azon közszolgáltatások köre, amelyet a város társulásban közösen lát el a térségével. Ennek, számos oka közül, a rendelkezésre álló kihasználatlan városi kapacitások, valamint az ellátási színvonal városi vonzóereje említhető. Ez a körülmény még inkább előtérbe állítja a finanszírozás kérdését, ugyanis a város által nyújtott szolgáltatásokat a valós költségeiken kell megtéríteni a városi ellátórendszer számára. Tata

és

Tatabánya

rendszerváltás után bár késve, de fejlődő

szakaszba

lépett,

Oroszlány máig válságtérségnek számít. A környező települések között viszont olyan települések szerepelnek, mint a jó közlekedés földrajzi helyzetű Vértesszőlős, vagy a kitűnő idegenforgalmi adottságokkal Várgesztes. 4. ábra: Várgesztesi vár

többségének

rendelkező A

települések

azonban

már

nehezebb a fiatalabb népesség megtartása a szolgáltatások, életminőség hiányosságai miatt. Így általában az alacsonyabb képzettségű, jövedelmű nagyszülők, szülők „otthon” maradnak, míg a gyermekek elvándorolnak. Más szempontból egyes települések pedig az agglomerációba 14

kitelepülők célpontjaivá váltak, akik magasan képzettek, magas jövedelműek. A községek szinte mindegyikében jellemző az ingázás a munkahely és lakóhely között (város-falu). A mindennapokban erősen érezhető Budapest hatása, a hulladékgazdálkodási, munka-erőpiaci, oktatási és egészségügyi rendszer is Budapest központú. A napi ingázók jelentős része is keletre tart. Szórakozni, bevásárolni is Budapestre jár, és egyéb ügyintézést is a fővárosban bonyolítja a térség lakosainak többsége. A megyeszékhelyre, Tatabányára kevesen látogatnak el, kivéve, ha közigazgatási ügyeket intéznek, a régióközpontként funkcionáló Székesfehérvárra pedig még ritkábban utaznak a helyi állampolgárok.

2.6 Ipari termelés és értékesítés Tatabánya ipari múltjának áttekintése Tatabánya elődtelepüléseinek életét, fejlődését a szénbányászat határozta meg. A Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaság 1894-ben szerezte meg a bányászati jogot e térségben. A termelés növekedésével megindult a kiszolgáló üzemek és lakosok, kolóniák létesítése. Erőteljesen fejlődött a nehézipar (cementgyártás, alumíniumkohászat, brikettgyártás). 1920-as években Tatabánya már Európa öt legdinamikusabb fejlődő ipari övezetének egyike, s 1947-ben Alsógalla, Felsőgalla, Bánhida és Tatabánya ipartelep egyesítésével létrejön az egységes város, Tatabánya. A hatvanas években már a nehézipar jelleg csökkentését valósította meg az új munkahelyeket teremtő gépipar és a főleg női munkaerőt foglalkoztató gyárak letelepítése. Ebben az időszakban már nyilvánvalóvá vált, hogy a 200 millió tonnára becsült szénvagyon egyre fogy, s új területeket kell feltárni. Az 1970-es évek a kor energiaigényes és pazarló gazdasága, valamint az olajválság miatt megnőtt a szén iránti kereslet és új szénmezőket tártak fel. Elkezdték az eocén program előkészítését, amely a tatabányai széntermelést 10-15 évvel meghosszabbította és némileg lassított az ipari szerkezetváltás menetét. A rendszerváltás időszakában bekövetkezett gazdasági társadalmi változások hatására illetve azokkal párhuzamosan elindult a gazdasági szerkezetváltás. A korábban vezető iparágak: szén15

bauxit- és kőbányászat, a cementgyártás, az alumíniumgyártás és építőipari tevékenység megszűnt, vagy kisebb jelentőséggel bírnak. Két év alatt kb. 12000 munkahely szűnt meg. Tragikus helyzet alakult ki, a város gazdasági élete összeomlott, az életszínvonal jelentősen csökkent.

5. ábra: forrás: KSH

4. táblázat: forrás: KSH

Mutatók

Időszak

1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év

Ipari termelés volumenindexe, előző év azonos időszaka = 100,0 (százalék)

108,30 154,20 139,80 113,70 150,70 123,90 133,00 114,90 117,60 98,20

Amint az az ábrán is látható, az ipari termelés volumenindexe 2008.-ban süllyedni kezdett, egész évre számítva 98,2%-ra, azonban ez a második félévben volt radikális, 87,7%. pontos 2009.-es adatokkal a térségre nézve nem rendelkezünk, semmi okunk feltételezni, hogy a zuhanásszerű csökkenés, amely országosan tapasztatható, elkerülné a kistérséget. Az éves országos adatok azt mutatják, hogy az ipari termelés volumenindexe folyamatosan süllyed, a mintegy 1%-al havonta, a gazdaság tehát még nem érte el a válság mélypontját és a következő év valószínűleg nem hoz még kilábalást.1 1

Ennek fényében különösen fontos a

A közhiedelemmel ellentétben a válság előszele már 2008.-ban érezhető volt a kistérségben és a régióban is. A Munkaügyi Központ szokásos értékelésében és prognózisában így ír: „ A következő, 2009. év első félévére vonatkozó kilátások még kedvezőtlenebbek, mint az előző évben, ugyanakkor jóval több /74 cég/ nem válaszolt, vagy nem tudta reálisan megítélni a várható helyzetét. A jó ügymenetben bízok aránya 5,7 % ponttal mérséklődött, a kielégítő választ adóké 6,7 % ponttal nőtt, s ezáltal emelkedett a rossz minősítésű válaszolók aránya.

gazdasági tervezés és együttműködés, hiszen ez eszköze lehet a negatív hatások mérséklésének.

5. táblázat: forrás: KSH Ipari termelés előző év Ipar előző azonos hó = hó = 100 100,0 évkezdettől január 99,90 107,10 107,10 február 101,50 114,00 110,60 március 97,00 103,20 108,00 április 102,20 112,60 109,10 május 98,50 104,00 108,10 június 97,60 100,80 106,80 július 100,00 101,20 106,00 augusztus 100,00 95,00 104,70 szeptember 98,60 101,30 104,30 október 97,20 94,50 103,20 november 96,70 89,40 101,80 december 85,90 80,70 100,00 január 103,10 77,50 77,50 február 95,50 71,10 74,10 március 104,50 84,40 77,70 április 95,00 73,00 76,50 május 102,60 77,90 76,80 június 101,70 81,20 77,50 július 99,30 80,60 77,90 Időszak

2009 I. félévében a magyar gazdaság teljesítményét továbbra is nagymértékben – és hátrányosan – befolyásolta a globális méretű, a fejlett országokat különösen sújtó pénzügyi és gazdasági válság. Mivel gazdasági kapcsolataink ezekkel a fejlett országokkal a legintenzívebbek, a folytatódó világgazdasági recesszió meghatározó exportpiacaink szőkülését, hazánk gazdasági helyzetének további romlását hozta magával. Legoptimistábbak az ezer fő feletti gazdálkodók, akik az előző évinél nagyobb arányban (42,9%) bíznak a jó üzletvitelben, míg a 250-999 fős cégeknek 6,8 % ponttal alacsonyabb része reménykedik ebben, és a kisebb cégek is pesszimistábbak a múlt évhez viszonyítva. Az 50-249 fővel és a 250-999 fővel tevékenykedő munkaadók tekintetében megfigyelhető, hogy többen kielégítő üzleti helyzetben bíznak, mint korábban, s arányuk a jó minősítésűek kárára emelkedett. A rossz ügymenettel számolók aránya pedig jelentősen, majd a kétszeresére emelkedett az 50 fő alatti szervezeteknél. Az ipari szervezetek sem optimistán látják a jövőjüket, mivel közel egyötödük jónak, 55,3 %-uk kielégítőnek és majd minden negyedikük rossznak véli a 2009. első félévi helyzetét. A mezőgazdasági munkaadók majd háromötöde kielégítő gazdálkodásban bízik, a pénzügyi szervezeteknek még ennél is nagyobb aránya (80,0 %-a) számol vele. Ugyanakkor a szállítási munkáltatók kétötöde kifejezetten rossz gazdálkodást prognosztizál, többen, mint az előző évben.”

A KSH és az Ecostat közös gyorsbecslése szerint 2009 első félévében a magyarországi bruttó hazai termék 7,2%-kal elmaradt az egy évvel korábbi szinttől. Az ipar teljesítménye 23%-kal esett vissza, elsősorban az exportlehetőségek szűkülése következtében. Az építőipar I. félévi teljesítménye – nagyrészt a júniusi jelentős bővülésnek köszönhetően – mérsékeltebben, 1,9%-kal csökkent. A külkereskedelmi forgalomban a kivitel euró értéke 26%-kal, a behozatalé 30%-kal esett vissza. A foglalkoztatottak száma a II. negyedévben 1,9%-kal csökkent, a munkanélküliségi ráta 9,6%-ra nőtt. A reálkereset – a tavalyinál kisebb ütemű, 3,3%-os fogyasztói ár-emelkedés mellett – 2,2%-kal mérséklődött. A kiskereskedelmi forgalom az év első hat hónapjában 3,2%-kal volt kisebb a múlt évinél. A fenti – országos – folyamatok a kistérségben is érvényesültek.

7. ábra: forrás: KSH, 2009. 6. ábra: forrás: KSH

6. táblázat: KSH, 2008. 18

Gazdasági társaságok a kistérségben 2557 Jogi személyiségű társas vállalkozás 2246 Jogi személyiség nélküli társas vállalkozás 4803 Társas vállalkozások összesen 6139 Egyéni vállalkozások összesen 10942 Vállalkozás összesen 11647 Gazdasági szervezet összesen Vállalkozások gazdasági ág szerint A, B Mezőgazdaság, vad-, erdő-, 305 halgazdálkodás 921 C–E Ipar 1100 F Építőipar 1643 G Kereskedelem, javítás 475 H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 425 I Szállítás, raktározás, posta, távközlés 439 J Pénzügyi közvetítés 4260 K Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás L Közigazgatás, védelem, – társadalombiztosítás 464 M Oktatás 219 N Egészségügyi, szociális ellátás 691 O Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás

–

P–Q Egyéb tevékenység

10942

Összesen 1000 lakosra jutó vállalkozás

124

Külföldi érdekeltségű vállalkozások

240

Szervezetek száma Egy vállalkozásra jutó saját tőke, millió Ft Ezen belül: külföldi részesedés, millió Ft

526,4 522,1

6. ábra: Forrás: KSH

Az összegyűjtött információk szerint a vállalati szféra a legnagyobb gazdasági visszaesést éppen a konjunktúra tekintetében nyertesnek számító térségekben szenvedi el. Az elmúlt 10-15 évben a Dunántúl északnyugati részén létesült exportorientált feldolgozóipari nagyvállalatok, illetve ezek beszállítói most kénytelenek termelésüket visszafogni, alkalmazottaik egy részét elbocsátani, esetleg tevékenységüket végleg megszüntetni.

2.7 Működő vállalkozások jellemzői 2.7.1 Gazdasági szervezetek A politikai-gazdasági rendszerváltozás során az 1990-es évek elején – az országos és a megyei folyamatokkal összhangban – a tatabányai kistérség gazdasági életében is robbanásszerű változásokat idézett elő a vállalkozásalapítás folyamata. A nagy ipari szervezetek felbomlása és a magánkezdeményezések szaporodása különböző nagy- (rt.) és kisvállalkozási (kft., bt., egyéni vállalkozói) formák létrejöttét eredményezte. Ugyanakkor a jó feltételek között gazdálkodó, profitot termelő szövetkezetek közül a nyereségesek képesek voltak fennmaradni az új körülmények között is. A különféle vállalkozási formák számának gyors növekedésében főként Tatabánya járt elől, amely a kistérség összes gazdasági szervezetének több mint 83%-át tömöríti. A megyeszékhelyen az 1990-es évek elejének vállalkozás-alapítási dinamizmusa oda vezetett, hogy az évtized közepére 5000 fölötti magáncég, ill. egyéni vállalkozó lett a városban. A 20

növekedési folyamat az ezredfordulón is tartott. 2008-ban, a városban bejegyzett vállalkozások 8891, több mint felét az egyéni vállalkozók tették ki (5733), miközben a kft-k és a bt-k száma 3464 volt. A kistérség 32 Rt-jéből 18 (vagyis az összes rt. 56%-a) Tatabányán volt bejegyezve, a községek részvénytársaságai agrárjellegűek voltak.

A községekben a vállalkozások száma

arányos a községek méretével, így Környe, Vértesszőlős és Tarján rendelkezik a községekben működő összes gazdasági szervezet 2/3-ával (350 körüli vállalkozás!). A kisvállalkozások lakosságszámra vetített mennyisége a kistérség településeinek többségében 50-100 között változik. Várgesztes kiemelkedő értéke a Villapark egységeinek kft. formában való működtetéséből ered, Gyermely esetében pedig a Gyermely Rt. és a hozzá kapcsolódó vállalatcsoport a jelentős. A kistérségben az alkalmazotti és a vállalkozói szférában képződő lakossági jövedelmek növekedési üteme az 1990-évek közepétől egyre jobban meghaladja a megyei átlagot, ami a kistérség fejlődési dinamizmusának tartósságára utal. A kistérségben működő vállalkozások csaknem háromnegyede Tatabányán található.

2.7.2 Tatabánya Ipara, az Ipari Park létrehozásának előzményei Magyarországon a rendszerváltást követően új gazdasági és politikai környezet alakult ki. A magyar gazdaságnak egyidejűleg három nagy horderejű változáshoz kellett alkalmazkodnia: a szocialista gazdaságból a piacgazdaságba való átmenethez, a gazdasági szerkezet megújulásához és a globalizáció kihívásaihoz. A rendszerváltással együtt járó gazdasági válság következményei eltérő mélységűek és erősségűek voltak az ország különböző pontjain. Tatabányán a bányák bezárásával és a nehézipari üzemek összeomlásával kétségessé vált, hogy talpon tud-e maradni a város. Az önkormányzat felismerte, hogy a kormányzattól nem várhat segítséget és a helyi szellemi kapacitásra alapozva próbálta meg az új gazdaság felépítését megkezdeni. Városi önkormányzat megcélozta a munkaerő-igényes iparágak letelepítését, hiszen a munkanélküliség ezt indokolta. Ehhez viszont meg kellett teremteni a feltételeket, a műszaki és humán infrastruktúrát.

Műszaki infrastruktúra 

Vezetékes gázhálózat, telefonellátás



Csatornázás



Elkerülő út + ipari övezetek feltárása



Korszerű hulladéklerakó



Roncsolt területek rekultivációja



Ipari övezetek kialakítása

Az alapozó munkát követően meg kellett határozni a helyi gazdaságfejlesztés lehetséges irányait és eszközeit. Ebben nyújtott segítséget három kanadai tanácsadó, akik a Kanadai Külügyminisztérium finanszírozásával 1995-1997 között a városházán dolgoztak. Három területen folytattak tevékenységet: gazdaságfejlesztés, emberi erőforrás-fejlesztés és pénzügy. Ez volt

Kanada-Tatabánya

program.

Munkájuk

elősegítette

azt

döntést,

amellyel

önkormányzatunk Magyarországon elsőként alapította meg a Gazdaságfejlesztő Szervezetét (GFSZ), melynek feladatai közé tartozott és tartozik ma is a befektetők fogadása, a munkahelyteremtés és megtartás támogatása, ingatlanhasznosítás elősegítése, városmarketing feladatok ellátása. A befektetők fogadására a GFSZ kialakította az ún. egyablakos ügyintézési rendszert. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy a befektetők egy helyen megkapják a szükséges információkat. A GFSZ olyan hatékony együttműködést alakított ki a hatóságokkal, közműszolgáltatókkal, amely eredményeket a befektető egy napon minden számára szükséges információt megkaphat. A folyamatban mérföldkőnek számított 1995., amikor megjelentek az első külföldi nagyberuházók a városban: az amerikai Superior Industries International Inc. és a német Otto Fuchs Metallwerke. A két nagyvállalat közös beruházás keretében építette fel a városban a világ legnagyobb alumínium keréktárcsa gyárát (Suoftec Kft.). Az első gyár letelepedését követően, 1997-ben készítette el a GFSZ a Tatabánya Ipari Park megvalósíthatósági tanulmányát, és a város elnyerte az ipari parki címet. A város az

önkormányzati források szűkössége miatt az ipari park működtetéséhez és fejlesztéséhez pályázati kiválasztás során egy tőkeerős társaságot, az Ipari projekt Hungária Kft-t vonta be. Az ezredfordulóra a komoly ipari kapacitással rendelkező megyeszékhelyen a legjelentősebb ipari cégek a város – ún. barna- és zöldmezős beruházásokra alkalmas – ipari övezetein belül működtek. Az Ipari Park kialakítása lehetővé tette, hogy a város megfelelő területekkel várja a befektetőket. Szükséges volt az ipari parkon kívül is kialakítani ipari övezeteket, hogy teljes legyen a kínálat. Az élet be is bizonyította, hogy jó döntés volt, mivel nem minden befektető ipari parkban akar letelepedni pl. SCI, Zenon, Grabofloor. A város gazdaságfejlesztési stratégia céljaként tűzte ki a több lábon álló gazdasági szerkezet megteremtését. Ehhez először a munkaerő-igényes iparágak letelepítésére volt szükség a munkanélküliség radikális csökkentése érdekében. Ma már viszont a nagyobb hozzáadott értéket képviselő fejlettebb technológiák letelepítése a cél. A kutatás-fejlesztés is megjelent a városban. A további fejlődéshez elengedhetetlen a szakképzési rendszer átalakítása annak érdekében, hogy a munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakképzett munkaerő álljon rendelkezésre. A munkaerő megtartása érdekében nagy gondot kell fordítani a lakhatási, sport- szabadidő eltöltés feltételeinek kialakítására, fejlesztésére tehát az életminőség javítására. A prioritást élvező iparágakat: 

autóipar,



autóipari beszállító ipar,



gépipar



elektronikai ipar,



csomagolóanyag ipar, műanyag ipar,



környezetvédelmi ipar,



logisztika

Eredmények Sikerült elérni, hogy a város gazdasági szerkezetét nem egy-két iparág határozza meg. Jelentősek az autóipari beszállítók, megkezdte termelését az autóüveg-gyár és folyamatban van a BRIDGESTONE új gyárának építése. 

Ismert képviselője a szivattyúgyártásnak, a Grundfos



Gyógyászati segédeszközöket gyárt a Coloplast



Az elektronikai iparágat több gyár is képviseli



A környezetvédelmi ipart képviselő Zenon Systems Kft. kutatás-fejlesztést végez Tatabányán.

2.7.3 Az Ipari Parkon kívül található fontosabb cégek

Vállalat neve

Tevékenységi kör

Tulajdono s

Működé Távolság az Alkalmazot s Ipari Parktól tak száma kezdete (km) 160 + kölcsönzött munkaerő 113

ASG Gépgyártó Kft.

hegesztett és megmunkált gépszerkezetek, gépalkatrészek gyártása

magyar

1993.

AVE Tatabánya Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Rt.

hulladékgazdálkodás

osztrák

2005. (cégnévv 222 áltozás)

Bowden Kft.

bowdenek, húzókötelek gyártása az autóipar számára (VW, Skoda, Mercedes, SAAB)

német – magyar

1991.

201

ECI Hungary Kft.

ferritmagos tekercsek és transzformátorok gyártása

USA

Elcotronic Kft.

ipari híradástechnikai termékgyártás

osztrák

1996.

175+10

Eural Európai Alumínium Ipari és Kereskedelmi Kft.

alumíniumtömb és durvahuzal gyártás

német

1990.

Graboplast Zrt.

műanyagpadló gyártása

magyar

1998.

120

Spar Magyarország Kft.

kiskereskedelem

német

260

szerszámkészítés

magyar

1993.

10. Noé Kft.

konfekcióáru gyártása

magyar

1989.

Reckitt Benkiser 11. Magyarország Termelő és Kereskedelmi Kft.

háztartási vegyipari termékek gyártása, csomagolása és USA nagykereskedelmi forgalmazása

Naton Kft.

Sanmina-SCI elektronikai egységek 12. Magyarország Elektronikai összeszerelése Gyártó Kft.

USA

1998.

13. Stein Tésztaüzem Kft.

tésztakészítés

magyar

1997.

14. Tesco Globál Zrt.

kiskereskedelem

angol

ipari és kommunális vízelőkészítő és szennyvízkezelő berendezések tervezése, gyártása, szervizelése

kanadai

15.

Zenon Systems Termelő és Szolgáltató Kft.

Forrás: GFSZ Nonprofit Kft. nyilvántartása

1993.

583 + kölcsönzött munkaerő 355 850 + kölcsönzött munkaerő 20

213

7+45

2.7.4 Az Ipari Parkon belül található fontosabb cégek

Srs z

Vállalat neve

Tevékenységi kör

Működés kezdete

magyar

1993.

Alkalmazottak száma (fő)

ÁÉSZ + T Kft.

AGC Autóipari Magyarország Kft.

autóüveg gyártás

japán

2005.

ALPLA Műanyag Csomagolóipari Kft.

műanyag flakonok gyártása (PET)

osztrák

1989.

150

Bákány Művek

gépgyártás

magyar

1994.

BÁN Kft.

építőipari tevékenység

magyar

1990.

Becom Elektronics Hungary Kft.

elektronikai fejlesztések

osztrák

2006.

BD Medical

fecskendőgyártás

amerikai

2009.

Bridgestone Tatabánya Kft.

gumiabroncs gyártás

japán

2006.

293 + kölcsönzött munkaerő 19

spanyol

2008.

ragtapaszok, inkontinencia dán zacskók, mellprotézisek gyártása

2001.

1028

11. Euro Exedy Kft.

tengelykapcsoló gyártás

japán

1993.

12. Fakombi Kft.

faipari termékek gyártása

magyar

1992.

FCI Connectors Hungary Csatlakozó és Kiegészítő 13. Termék Gyártó és Értékesítő Kft.

elektromos csatlakozó elemek és francia kábelek gyártása

1999.

663 + kölcsönzött munkaerő 214

1999.

1690

Celo Hungária Kft.

10.

Coloplast Hungary Gyártó és Kereskedelmi Kft.

14.

építőipari tevékenység

Nemzetiség

autó- és az elektronikai ipar számára kötőelemek forgalmazása

Grundfos Magyarország Gyártó szivattyúgyártás Kft.

dán

11 391 + kölcsönzött munkaerő 35

15. Ho-Máhr Trans Kft.

nemzetközi fuvarozás

magyar

2009. (1994. óta Tatabányá n)

16. Impreglon Kft. .

felületkezelés

német

2000.

20 10Iron Trade Hungary Kft. 0517

kötőelemek raktározása

magyar

1993.

18. Materiál Kft.

építőipari tevékenység, víz-, villany-, fűtésszerelés

magyar

1990.

19. Molnár Építőipari Bt.

építőipari tevékenység

magyar

1994.

20. Pitt és Társa Kft.

építőipari tevékenység

magyar

1990.

alumínium keréktárcsa gyártása

USA német

1995.

478

22. Szerip Kft.

víz-, fűtés-, gáz-, szellőzés tervezés, kivitelezés, felújítás

magyar

1990.

23. Transport-Beton Kft.

építőipari generál kivitelezés, mélyépítés

magyar

1991.

szivattyújavítás

angol

1993.

25. WORLDMARK Magyarország

címkék, címkéző rendszerek gyártása

skót

1999.

26. Zebra Vám és Logisztikai Kft.

vámügyintézés, logisztika

argentin

1996.

21.

24.

Suoftec Könnyűfémtermék Gyártó és Forgalmazó Kft.

Warman International Hungary Kft.

Forrás: GFSZ Nonprofit Kft. nyilvántartása

2.7.5 A községek ipara A kistérség községeiben csak szerény mértékű ipari tevékenység folyik, mivel az ipari munkavállalók nagy része Tatabányára, vagy a megye más, a kistérséghez képest nem túl távol fekvő városaiba (Oroszlány, Komárom, Esztergom, Dorog) jár dolgozni. A községek viszonylag kevés dolgozót foglalkoztató, többségükben vegyes profilú cégei közül csak kevesen foglalkoznak ipari tevékenységgel, azok is csak kisipari méretekben. 27

Környén villamostargonca-gyártása, javítása és forgalmazása, a kommunális járműgyártás, takarmánygyártás (az ország harmadik legnagyobb takarmányüzeme, több mint 600-féle termékkel), fa- és építőipari kisvállalkozásai, nyúlvágóhídi kapacitása valamint ipari javítószolgáltató cégei érdemelnek említést. Környe legjelentősebb vállalatai:Still Kft., .Környei Agráripari Rt. Patár Rt., MUT Hungária Kft., TROUW NITRITION Hungary Kft., Környe-Táp Kft., , Dina-Fer Kft., FÉMEX Kft., Medro Kft., , Fa Forg Span Kft., MÉVGÉP Kft.)Transit-Ferr Kft., Környe SPED Kft. Gyermelyen működik a Gyermely Rt. és a hozzá kapcsolódó vállalatcsoport ( Gyermelyi Tojás Rt., Gyermelyi Holding Rt., Gyermelyi Húsfeldolgozó Kft. ,, , és a Gyermely '90 Kft.), a megye egyik legjelentősebb agráripari cége, mely jelenleg az ország száraztészta szükségletének 35 %-át állítja elő. A gyermelyi cégcsoport éves termelése már meghaladja a 30 000tonnát. A cégcsoport mellett megemlíthető még az Új Gerecse PAK Kft. és a Budatáj Növénytermesztési Kft. Héregen műanyagipari gyártás , asztalos és kőfaragó tevékenység, száraztakarmány-keverő üzemi tevékenység, (, Műfémért Kft., Héreg Plast Kft., Renkor Beszerző, Értékesítő, Szolgáltató Szövetkezet) folyik. Szárligeten jelentős a fafeldolgozás (Liget-Gatter). Szomoron főként élelmiszeripari és asztalosipari tevékenység a jellemző, ezek közül is kiemelkedik a Gyermely Pékség Kft.a DBF Diósi Baromfitenyésztő Kft., a Timo Autocentrum Kft., , Akács-Trans, a Somodori Növénytermesztő Kft., a Barack-Virág Kft. – kertészeti profil, Virágh Bt. (élelmiszeri, kereskedelmi, fuvarozási tevékenység)van. Tarjánban műanyaggyár (Marx-Magyar Kft.) textilipari tevékenység (Span Set Kft.), néhány családi asztalos üzem (Szalcinger család), emellett élelmiszeripari-kereskedelmi tevékenység folyik. A Léber Kft és az Agrofaktor Kft. az agrárium területén tevékenykedik. A Straubinger Kft., Keszmann Kft., Csernoviczki Kaputechnika Kft., Terév Kft. foglalkozik építőipari tevékenységgel. Említésre méltó a média területén tevékenykedő Tomacolor Kft.; az Iko Speed Kft., azIfotech Kft., valamint a Kupfer Gumiszervíz. Vértessomló és Várgesztes településeken a legjelentősebb vállalkozás a két település között, Várgesztes közigazgatási területén létrehozott holland Villapark Kft. Említésre méltó Vértessomlón a Somló üdülőfalu Kft. és a várgesztesen található a térség egyik legismertebb családi vállalkozásának számító Kolcsár pékség egyik üzeme. A cég Oroszlányra helyezte át 28

székhelyét, ugyanakkor egyes termékeket még Várgesztesen állít elő a vállalat. Vértesszőlős községben jelen van a mezőgazdasági és élelmiszeripari tevékenység (Agricola Mezőgazdasági Rt.) és több kisipari szerszámkészítő is. A Priszek villamos ipari Kft. szintén kiemelt jelentőséggel bír a községben. 2.7.6 Kereskedelem A rendszerváltással együtt járó gazdasági szerkezetváltás az 1990-es évek elején a tatabányai kistérségben is foglalkoztatási válságot eredményezett. Ebből a helyzetből sokan a kereskedelmet tekintették kitörési pontnak, a munkanélküliség elkerülése érdekében vállalkozók lettek, boltot vagy vendéglátóhelyet nyitottak. Az 1990-es évek elejétől rohamos mennyiségi növekedésnek indultak Tatabányán a kiskereskedelmi üzletek – közülük is főként az élelmiszerboltok – és a vendéglátóhelyek. A gyors számbeli gyarapodás az évtized közepéig, a működési feltételek megszigorításáig tartott, majd a hirtelen visszaesés után – most már szabályozottabb körülmények között – újra növekedésnek indult, s a folyamat azóta is tart. Hasonló folyamat zajlott le a kistérség községeiben, viszont ott a második növekedési hullám a jóval szerényebb vásárlóerő miatt már az ezredfordulón a telítettség jeleit mutatta. Környén és Vértesszőlősön a boltszám-növekedés 1990-hez képest robbanásszerű volt. Másfelől a községek Tatabányához való közelsége miatt lakosságuk jelentős része a városba jár vásárolni, ráadásul legtöbbjüket munkája is odaköti. A kistérség kereskedelmi struktúrája erősen centralizált, Tatabánya központú. Ez alól kivételt képez Szomor és Gyermely, ahol inkább a jobban megközelíthető Törökbálint, Zsámbék és Biatorbágy vonzása jellemző kereskedelmi szempontból. Az 1990-es évek második felétől a gazdasági fejlődés a tatabányai kistérségben is együtt járt a kereskedelem

dinamikus

szerkezeti

változásával

(hipermarketek,

szupermarketek,

bevásárlóközpontok megjelenése). Tatabányán két hipermarket kezdte meg működését, a szupermarketek száma jóval 10 fölött van. A változások fontos sajátossága a kereskedelmi láncokat működtető tőkeerős „nyugati” cégek (Spar, REWE-csoport, Tengelmann-csoport) megjelenése és terjeszkedése. Egyre több üzletet nyitottak a kistérségben, főként Tatabányán. Az általuk kiváltott árverseny és a vásárlási szokások megváltozása sok kisbolt bezárásához vezetett. Az üzletek számának újbóli növekedésében a növekvő lakossági vásárlóerő mellett nagy szerepe 29

volt az új, nyugati típusú kiskereskedelmi üzlet-hierarchia kialakulásának. Bár e hierarchiában a „csúcson” álló hipermarketek és bevásárlóközpontok bonyolítják a forgalom nagy részét, a hagyományos kisboltokra is szükség van szűkebb környékük lakosságának alapvető élelmiszerekkel való gyors kiszolgálásához. A hipermarketek Tatabányára történő letelepedéséhez a város lakossága az 1990-es évek közepéig nem rendelkezett megfelelő vásárlóerővel. Már 1995-től jelentős tőkebeáramlás történt Tatabányára, ami felkeltette több hipermarket-lánc érdeklődését is, de ilyen célú beruházásra csak 1999-ben került sor az Interspar megépítésével, mely 5000 m2-es területén mintegy 30 ezer féle árucikket kínál. 2000-ben elkezdték építeni a város második hipermarketjét a 7000 m2-en 50 ezer árufajtát kínáló Tesco-t. A kistérség kiskereskedelmi üzlethálózatának legnagyobb része élelmiszerbolt. Közülük a legmagasabb szintű ellátást a főként külföldi tulajdonú, szupermarket típusú élelmiszerboltláncok (Penny Market, Tesco, Spar, CBA, Smatch) nyújtják, amelyekből Tatabányán többféle is van. Méretük átlagosan 1000 m2, az értékesített cikkek száma 5-7 ezer között van. Az új hiper- és szupermarketek megváltoztatják a vásárlási szokásokat – akárcsak az új Rossmann és Drogerie Markt üzletek – és átalakítják a város kereskedelmi térszerkezetét. Tatabányán újabb bevásárlóközpontok, szórakoztató-szabadidőközpontok épülnek (kettő a város két különböző részén) így a megyeszékhely kiskereskedelme még évekig dinamikus változások színtere lesz. A tatabányai kistérségben az autóértékesítési-hálózat dinamikus fejődése is megfigyelhető. Az 1990-es évtized közepétől egyre több márkakereskedő (Suzuki, Mitsubishi, Citroen, Seat, Opel, Toyota, Nissan, Chevrolet, Mazda, Renault, Fiat, Hyundai, Kia, Honda, Peugeot, Ford, Wolkswagen, Skoda, Lada) nyitott autószalont Tatabányán, de jelentős számban működnek a kistérségben a használt autókereskedések is. Tatabánya legnagyobb kereskedelmi központjai már hosszú ideje a Fő tér, a Sétáló utca, Dózsa György út és Győri út. Ezek a területek folyamatosan változik, ahol egyre több szolgáltató jelenik meg (mobiltelefon-üzletek, kávéházak, éttermek). A klasszikus kereskedelmi egységeken belül többnyire a luxus- és divatcikkeket értékesítő üzletek dominálnak. A „hagyományos” kereskedelmi területekhez zárkózott fel 2000. után az Interspar és a Tesco hipermarket, amelyek alapvetően átrendezték a helyi kereskedelmi erőviszonyokat. A korábban Tatabánya legnagyobb 30

kereskedelmi területének számító Sztráda (ma már CBA Sztráda) vásárközpont a hipermarketek megjelenésével sokat veszített vonzóhatásából (a város északkeleti peremén, az M1-es lehajtójánál). A vásárközpont átalakítása és fejlesztése, az újabb üzletek betelepülése azonban a vásárlók újabb növekedési hullámát eredményezte. A kereskedelmi központként működő, Vértesszőlős-Tatabánya határában található területen több jelentősebb kereskedelmi egység működik:

CBA, Reno cipőáruház, Jysk bútoráruház, Jako Sportüzlet, Kik áruház, Jenei

Bútorüzlet, Domino Donga Üzletház, McDonald's, autókereskedések, kiskereskedelmi üzletek. A településen található emellett a napkollektoros berendezésekkel foglalkozó MegaNap Kft is. 2007 tavaszán a Győri út 7-9. szám alatt megnyílt a Vértes Center Bevásárlóközpont, mely Tatabánya legnagyobb bevásárló-és szórakoztató központjaként funkcionál a maga 32000 m2-es területével. Kereskedelmi egységek a bevásárlóközpontban: a különböző elektronikai cikkeket forgalmazó (Media Markt, Photo Hall), illetve ruházati üzletek (Deichmann, C&A, New Yorker, Hervis stb.) mellett

drogériaüzlet (DM) , könyvesbolt (Libri) ,valamint óra- és ékszerüzlet

(Orex). A 2007 decemberében megnyílt Omega Park jelenleg súlytalan tényezőt jelent kereskedelmi szempontból. Tatabánya sajátos térszerkezete miatt a kisebb vonzáskörzettel rendelkező kereskedelmi területekből több is van. Ezek elsősorban egyes városrészeket, lakótelepeket látnak el különböző fogyasztási cikkekkel. Legnagyobb részük „élelmiszer központú”, vagyis fő egységük egy szupermarket.

2.7.7 Szolgáltatás A tatabányai kistérségen belül a különböző pénzügyi tevékenységek (banki és biztosítási szolgáltatások) döntően a megyeszékhelyhez kötődnek. A Tatabányán működő bankokat – az ország legtöbb bankjához hasonlóan – az 1990-es években privatizálták, így az ezredfordulón már döntő részük teljesen külföldi, néhányuk (pl. az OTB Bank vagy a Budapest Bank) többségi külföldi tulajdonban volt. A városban fiókkal rendelkező nagy bankok a következők: a Raffeisen Bank, a HVB, az Erste Bank, az MKB Bank, az ING Bank, a K&H Bank, a Budapest Bank, az OTP, a Postabank, CIB Bank, Sopron Bank, Unicredit Bank. A cégek, a vállalkozók és a lakosság részére az állampapírok adásvételét a Magyar Államkincstár tatabányai kirendeltsége végzi. A Tatabányán jelenlévő 8 biztosítótársaság 1993. óta tart fenn fiókot a városban, melyek a 31

következők: Generali Providencia, Axa, Allianz, ING, AB-Aegon, Europa, Ahico, OTP, Generali. A tatabányai kistérségben a bankokon kívül pénzügyi szolgáltatásokat a több évtizede működő takarékszövetkezeti hálózat végez. A hagyományos takarékszövetkezetek jelenléte a kistérség községeiben a postabanki szolgáltatásokkal szemben jelent alternatívát a helyi vállalkozók és a lakosság számára. Az ország legjobban működő, országos viszonylatban is elismert intézmény a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet. A megye 8 takarékszövetkezete közül 6 képviselteti magát a tatabányai kistérségben. A kistérség 9 községéből 5-ben képviselteti magát 4 különböző takarékszövetkezet 1-1 kirendeltséggel, viszont a kisebb lélekszámú falvakban (Héreg, Szomor, Vértessomló, Várgesztes) az ilyen típusú pénzintézetek egyike sem tart fenn fiókot.

2.7.8 A térség mező- és erdőgazdálkodása

A kistérség településein a földterület művelési ágainak alakulását megfigyelve megállapítható, hogy legnagyobb mennyiségben elsősorban erdők, másodsorban szántók dominálnak a térségben. Környén és Szomoron a szántók aránya meghaladja a 60%-ot, és Gyermelyen és Tarjánon a 40%ot, ami meghaladja a kistérségi átlagot (35,4 %), viszont a megyei átlagnál (46,56%) csak az előzőek magasabbak.. Igen magas az erdők aránya Várgesztes (80% feletti), Vértessomló (60 % feletti), Héreg és Szárliget (50 % feletti) illetve Gyermely, Tarján és Vértesszőlős (40 % feletti) településeken. (6.sz. táblázat.) A kistérségben a mezőgazdasági területek aránya (szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep) aránya alacsony (37,3%), ami a megyei átlag ( 57,8 %) alatt van A tatabányai kistérségben élők kb. 2,2 %-a tekinti a mezőgazdaságot elsődleges jövedelmi forrásának, ez az érék alacsonyabb a megyei átlagnál(4,4 %). A kistérségen belül az egyéni gazdaságok aránya igen magas: 98,1%, és ők a földterületnek csak 4,9%-át birtokolják. Tehát a gazdálkodók közel 2%-ának a tulajdonában van a területek csaknem 95%-a (ez valószínűleg a nagy erdőterületeknek köszönhető). Egyedül Vértessomlón éri el az egyéni gazdaságok aránya a 100%-ot a településen működő gazdaságokhoz képest. Agrártermékek nagyüzemi előállítására alkalmas kedvező természeti és talajviszonyokkal főként a terület nyugati, sík része rendelkezik: Környe (erre települt a mára feloszlott, több utódüzemre 32

szétvált Környei Agráripari Rt. is). A kistérség keleti felének gyenge minőségű, dombsági tájon található agyagos talajai többnyire csak néhány termény gazdaságos előállítására alkalmasak, emiatt ezen a területrészen elsősorban a gyermelyi nagyüzemi száraztészta-gyártáshoz nélkülözhetetlen agrártermékek (búza, tojás, kukorica) előállítása folyik. A mikrorégió hegyvidéki területrészein fekvő községeire (Héreg, Vértessomló, Várgesztes, Szárliget) a paraszti kisgazdaságok és az önellátásra termelő családi gazdaságok a jellemzők. A Tarjáni-medencében a községhez köthető paraszti és családi kisgazdaságok mellett néhány nagyobb mezőgazdasági magánvállalkozás is megtalálható. Ez mondható el Tatabánya esetében is. A földterületek döntő része magántulajdonban van, de a földhasználatról ennek ellenkezője állapítható meg. A mezőgazdasági tevékenységet folytatók által használt földterület 4,9%-a van egyéni föld használatban, ami igen alacsony a gazdasági szervezetek által bérleti-használati formában birtokolt földterületekhez képest. Ez a legalacsonyabb arány a megyében. Állami tulajdonban a kistérségen belül csak az erdőgazdaságok (Pilisi Parkerdő Rt. és Vértes Erdő Rt.) erdészeti földterületei és a volt Környei Mezőgazdasági Rt. maradék, szétaprózott kincstári részei vannak. A terület mezőgazdasága döntően „takarmánytermelő és kenyérgabona” típusú, amelynek fő termékei a búza, az őszi árpa, a kukorica és silókukorica, a lucerna, a keleti részen a napraforgó. A zöldségfélék közül a paradicsom és a paprika a leggyakoribb. A hegy- és domboldalak déli, délkeleti lejtőin és a hegylábi területek egy részén szőlőművelés folyik. Vértesszőlős az ÁszárNeszmélyi borvidék Neszmélyi körzetébe tartozik a szőlőkataszter szerinti I. II. osztályú határrészeivel. Jelentős szőlőművelés folyik Tarjánban és Gyermelyen is. Tatabánya Újváros közelében nagyobb területet foglalnak el az üvegházak és a kiskertek. Az állatot tartó gazdaságok kistérségi átlaga (75,9%) csaknem eléri a megyei átlagot (77,1%), de települések tekintetében 6 településen meg is haladja azt. Az állatállomány fajonkénti megoszlása igen eltérő képet mutat. A kistérségben elsősorban a tyúkfélék (kiugróan magas az arányuk a többi állathoz képest), másodsorban a sertések egyedszáma a legmagasabb. Tatabányán és Szomoron juhból 300 darabot, Környén 500 darabot tartanak, a terepviszonyokhoz kevésbé köthető szarvasmarhából jelenleg 250 darabot tartanak a kistérségben. A lovak egyedszáma a legalacsonyabb a térségben (3-4 nagyobbnak nevezhető lovarda található). Az állattartó telepek elsősorban kisvállalkozói tulajdonban vannak. A térség 33

juhállományának jelentős részét Környén és Környebánya, illetve Szentgyörgypuszta térségében tartják. Nagyobb juhtartó terület Csákányospuszta is. Sertéstartás szempontjából Környe, Tatabánya és Vértesszőlős számít meghatározó tényezőnek. Gyermelyen a Gyermelyi Baromfi Kft. tevékenységéhez köthető a szárnyas háziállatok tenyésztése; a gyermelyi baromfi már szinte fogalomnak tekinthető. Az említett témakörben még Vértesszőlősön találunk százezres, Tatabányán több százezres nagyságrendű baromfiállományt. Az állatállomány alakulására jellemző, hogy egyéni gazdaságok tulajdonában az állománynak igen kis része van. A kistérség mesterséges tavaiban (Gyermely, Környe, Vértessomló, Tatabánya, Tarján) haltenyésztés folyik (jelentős számú horgászturista), emellett az erdőkben gazdag térségben nagy hagyományai vannak a vadgazdálkodásnak (Gyermely-Gyarmatpuszta, Tarján-Tornyópuszta, Várgesztes-Vértessomló) és az erdészetnek (Tarján, Tatabánya, Várgesztes, Szárliget, Héreg) is. A mikrorégió agrártermelésének döntő hányada egy nagy mezőgazdasági céghez, a Gyermelyi Rt-hez kapcsolódik. Gyermelyen egy három részvénytársaságból álló vállalatcsoport (Gyermelyi Szövetkezeti Rt., Gyermelyi Gabona Rt., Gyermelyi Tojás Rt.) kooperációs formában működteti az ország legnagyobb száraztészta-készítő üzemét, amely a gyártás teljes vertikumát megvalósítja (gabona- és baromfitakarmány-termesztés, baromfitenyésztés, tojástermelés, gabonaőrlés, tésztagyártás, csomagolás, szállítás). A cég az egész országra kiterjedő száraztészta-értékesítő hálózattal rendelkezik. Termelésük, a teljes kapacitás kihasználásával, több mint 100 tonna lehet naponta, ami éves szinten 25 ezer tonnát jelent. A Gyermely Rt. vállalatcsoport jelenleg 9500 haon gazdálkodik. A cég az ország száraztészta kapacitásának 35%-át teszi ki. A Környei Agráripari Rt, mely közel 6600 ha-on gazdálkodott és több mint 2200 főt foglalkoztatott az 1990-es évek végén, a privatizáció során elvesztette jelentőségét. Több kft. alakult a nagyvállalatból, melyek egy része a mai napig működőképes, másik része a mezőgazdaságot sújtó tényezők miatt nehézségek közepette működik. A takarmánygyártást egy magyar és egy holland cég folytatja. Az egykor az ország legkorszerűbb, EU-szabványos nyúlvágóhídja tönkrement, ma már csak kis kapacitással működik. A Környe Pig Kft. működése sokáig veszélyben volt a nyomasztó sertésárak miatt és napjainkra sajnos gyakorlatilag meg is szűnt.

A kistérség jelentős és egyre inkább meghatározó mezőgazdasági vállalkozása a vértesszőlősi dán-magyar DanAgricola Kft. amely tojáskészítmények forgalmazásával foglalkozik.

2.7.9 A vállalkozások várakozásai A

kistérségben

működő

vállalkozások

jelenlegi

várakozásait bővebben a kérdőíves felmérést elemző fejezet mutatja be, a rendelkezésre álló adatok szerint a vállalati

kilátások eróziója már a 2008. évbe

megindult,

megkérdezett

vállalkozások

egyre

nagyobb számban voltak pesszimisták, a 2007.-es optimista várakozások után. 7. ábra: forrás MMPP 2009

2.8 A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyai

Időszak 2008-02-01 2008-03-01 2008-04-01 2008-05-01 2008-06-01 2008-07-01 2008-08-01 2008-09-01 2008-10-01 2008-11-01 2008-12-01 2009-01-01 2009-02-01 2009-03-01 2009-04-01 2009-05-01 2009-06-01

Munkanélküli ek (fő) 1871 1673 1089 1602 2181 1925 1720 1851 2075 2205 2047 2122 2528 2492 2750 2813 2884

8. ábra: forrás: ÁFSZ

4. táblázat: forrás: ÁFSZ

Amint az ábrán is látható, a

9. ábra: KSH, 2009

kistérségben az utolsó negyedévekben a foglalkoztatottak száma monoton csökkenést mutat, meglepő viszont, hogy ezzel együtt az átlagkeresetek nem csökkenek, hanem stagnálást mutatnak. 10. ábra: A nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességen belül (%), forrás:ÁFSZ

A nyilvántartott álláskeresők számaránya az aktív népességen belül 2009.-ben gyorsan nőtt, a 2008. november, decemberi 5% körüli értékről – a megyei átlagot meghaladó módon – 8 % fölé. Ez ugyan kisebb, mint az országos átlag, azonban az elmúlt években megszokottól erősen eltér. További probléma, hogy tendenciával állunk szemben, a helyzet romlása még korántsem állt meg,

további

növekedés

11. ábra: A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása várható. A nyilvántartott álláskeresők

(bázis: a 2007. dec. 20.-ai adat), forrás ÁFSZ

száma,

tatabányai

kirendeltség vonzáskörzetében, 170%-ra nőtt 2008. novembere és 2009. február között. A nyilvántartott álláskeresők többsége (82,1 %-a) továbbra is a fizikai foglalkozásúakhoz tartozik,

arányuk

előző

havinál 0,7 %-kal alacsonyabb, az egy évvel korábbihoz mérten pedig 1,9 %-kal emelkedett. Köztük továbbra is a szakmunkások vannak többségben, arányuk több mint egyharmad (37,3 %), ami az utóbbi 30 napban 0,3 %-kal mérséklődött. A betanított munkások száma nőtt júliushoz képest, és 76,1 %-kal haladja meg az egy évvel ezelőtti értéket. Részarányuk 31,3 %, mely a múlt havi értéknél 0,1 %-kal kisebb, a tavalyinál pedig 0,9 %-ponttal nagyobb. A segédmunkás állománycsoporthoz tartozók részaránya 13,6 %, mely az előző havinál 0,3 %-ponttal, az egy évvel ezelőtti értéknél pedig 3,0 %-ponttal alacsonyabb. A szellemi foglalkozású álláskeresők aránya (17,9 %) csak a múlt havi értéket haladja meg 0,7 %-ponttal, a tavalyinál viszont 1,9 %-ponttal alacsonyabb. Az álláskeresők életkorát tekintve továbbra is több mint egynegyedük (25,8 %-uk) a 26-35 évesek, további közel egynegyedük (22,9 %-uk) a 36-45 évesek és 20,5 %-uk az 50 évnél idősebb 37

12. ábra: ÁFSZ 2009

– munkaerő-piaci szempontból hátrányos, nehezen elhelyezhető – korosztályhoz tartozik. E legidősebb korcsoporthoz tartozók száma emelkedett legnagyobb mértékben az előző hónaphoz viszonyítva, az előző év azonos hónapjában nyilvántartott létszámuknál pedig 66,4 %-kal többen vannak. Részarányuk a múlt havi értékhez képest 0,2 %-ponttal nőtt, a tavalyinál azonban 0,6 %ponttal alacsonyabb. Másodikként a legifjabb, 25 éves és fiatalabb korosztály létszáma emelkedett a leginkább, arányuk (19,1 %) 0,2 %-ponttal nőtt. A múlt év augusztusához mérten arányuk viszont 0,2 %-ponttal mérséklődött. A 26-35 évesek száma és aránya egyaránt csökkent az előző hónaphoz képest, míg a 36-45 évesek csoportjában 3 fős, 46-50 éveseknél pedig csupán 1 fős emelkedés következett be. 2 Az előző hónaphoz képest csökkenés egyedül a 26-35 éveseknél figyelhető meg, ami arányukban 0,2 %-pontos mérséklődést okozott. Az ábrán látható, hogy a megyei adatok is az álláskereső regisztrált munkanélküliek számának radikális, gyors emelkedését tükrözik a 2009. évben. Az újonnan regisztrált szervezetek – a munkaerő potenciális foglalkoztatói – csökkenő számot mutatnak a megyében és a kistérségben is. A gazdasági válság hatására a trend feltehetően erősödni fog, és ez további negatív hatással lesz a foglalkoztatási helyzet alakulására.

13. ábra: forrás KSH

Az adatok KDRMK 2009. szeptemberi hírlevele alapján

2.8.1. Munkaerő és képzés A munkaerő keresletet-kínálatot befolyásoló – fontosabb- tényezők és elvárásokat – vázlatosan – az alábbi táblázatban foglaltuk össze: A munkaerő és képzési keresletet-kínálatot befolyásoló – fontosabb - tényezők

Keresleti oldal Közgazdasági meghatározottságok • Globális verseny foglalkoztatottságot csökkentő hatásai • A technológiai beruházás sok esetben olcsóbb, mint a munkaerő • A foglalkoztatók költségcsökkentési kényszer „alatt” tevékenykednek

Technológiai meghatározottságok • Tömegtermelő technológiák (IT is) dekvalifikációs hatásai : magas munkakultúra és monoton, egyszerű munkafeladat (kék és fehérgallérosok) • Sokféle szakmai ismeret együttes elvárása

Munkaadói elvárások

Nehézségek

A munkaadók • Adekvát, naprakész , gyakorlatorientált tudást várnak • Elvárják a „motivált munkaerő” kibocsátását • A Kisvállalkozások komplex szakmai tudást várnak • Közép és nagyvállalatok: az –itt és most- alkalmazott technológiához illeszkedő – célzott- tudást várnak el

Túl sok a negatív riasztó „üzenet” : • szerződés nélküli alkalmazás • Alacsony bérek • Kiszámíthatatlan követelmények • Túlzott fegyelmi elvárások Csak kevés vállalkozás vállal felelősséget dolgozóikért vagy aki ezt teszi kevés pozitív üzenetet küld munkavállalói környezetének

Kínálati oldal Oktatási - Közgazdasági folyamatok

Oktatás–képzési politika, metodika, nevelés

Közgazdasági-, munkaerőpiaci meghatározottságok

Önértékelés, és társadalmi törekvések

• Szűkös költségkeretek – csökkentik a „drága képzések” kínálatát • Harc a tanulók piacán a fennmaradásért/fejkvótáért : olcsó és divatos-vonzóámde munkaerőpiaci szempontból irreleváns szakmai kínálat • Elégtelen erőfeszítések a vállalati együttműködésért,

• Elméleti képzés túlhangsúlyozása a gyakorlatival szemben • Az iskolai szervezet értékeinek, elfogadásának túlhangsúlyozása- a munkaerőpiaci elvárásokkal szemben • Negatív értékítéletet közvetít a fizikai szakmákról („olyan hülye vagy, hogy csak esztergályos lehetsz!”) • Pályaorientáció helyett iskolaorientáció • Nem kínál alternatívát : Elmélettől a gyakorlat , avagy gyakorlattól – tapasztalástól – az elmélet felé

tanulók, szülők – nézőpontjából • Megbomlott a munkavégzés és keresetek közötti társadalmilag elfogadott kapcsolat • Irreális kereseti elvárások • Megszűntek a személyes munkaerőpiaci kapcsolatok, az átvehető, követhető minták, • Nincsenek információik a munkaerőpiaci keresletről, az elhelyezkedés esélyeiről • Nem (lehetnek) képesek pozitív, biztonságot sugalló jövőkép kialakítására

• A szoció- kulturális helyzet -erőtlen iskolai korrekcióval alapvetően határozza meg a karriertörekvéseket • A tényleges munkaerő kereslettel szemben ma már az érettségire épülő szakképzéssel sem érzik társadalomban elfoglalt helyüket megfelelőnek , megbecsülhetőnek: • A munka szervezetekben elnyerhető megbecsültségről túl kevés szivárog a szülőkig, az iskolákig- ami vonzóvá tehetné -a diplomát nem igénylő munkaköröket • A képzettségi szint-, a remélt kereset, a

• Dicsér vagy frusztrál

fehérgalléros munka jobban vonz, mint a munka, amelyben –képességei alapján bárki önmagára találhat.

2.8.1.1 Képzési helyzet, foglalkoztatás szakmák szerint Kereskedelem A kereskedelmi szakmák közül a bolti eladó tartozik abba a körbe, ahol a kereslet és kínálat egyaránt jelentős. Az általános vélemény szerint ez nem hiányszakma, csak keresett szakma, hiszen az állásokat elég hamar – általában pár hét alatt – be tudják tölteni. Annak, hogy mind a kereslet, mind a kínálat nagy ezen a területen, az egyik oka egyszerűen az, hogy mind eladói munkahelyből, mind valamilyen eladó szakképzettséggel rendelkező munkavállalóból sok van. A másik ok a nagy fluktuáció. Ez elsősorban a multiknál jellemző, oka a rossz munkakörülményekben és bánásmódban rejlik. Amikor a nők nem bírják a nehéz fizikai munkát, a rossz munkabeosztást, a megalázást, kilépnek, de hamarosan másik multinál folytatják. A kisgyermekesek ebben az ágazatban különösen hátrányos helyzetűnek számítanak, hiszen több műszakban, sokszor hétvégén is kell dolgozni. A munkáltatók nem teszik lehetővé, hogy csak délelőttös műszakban dolgozhassanak, és jellemzően nincs valódi részmunkaidős foglalkoztatás sem. (A multiknál a részmunkaidő az előre nem tervezhető „rendelkezésre állással” párosul.) A kis boltok nem kockáztathatják meg, hogy a gyerek betegsége miatt ne lehessen kinyitni a boltot. Így az eladó szakképesítéssel rendelkező nők, akiknek kiskorú gyerekük van, nem tudnak elhelyezkedni. Gépgyártás, műszer- és fémipar A gép- és fémipari szakmák keresett szakmák, és sok köztük a hiányszakma is. A legkevésbé szerszámkészítőt lehet találni. Nagy számban keresnek lakatost, hegesztőt, CNC-forgácsolót. A jó hegesztő szakemberek között gyakori a külföldi munkavégzés. A vizsgált területek közül gépfémipari területen van a legnagyobb jelentősége a szaktudásnak. A jó szerszámkészítő, hegesztő, CNC szakembert jól megfizetik. Ruhaipar 40

A varrómunkás esetén vetődik fel legélesebben az a kérdés, hogy hiányszakmának tekinthető-e az a szakma, amelyikben azért van folyamatosan kereslet, mert az alacsony fizetés és a megerőltető munka miatt nem lehet alkalmazottat találni. Szükség van-e olyan termelő tevékenységre, amelyik a minimálbért se tudja kitermelni? A pályakezdők és az álláskeresőként, támogatott formában kiképzettek teljesítménye természetszerűleg rosszabb, így nem felelnek meg a próbamunkán, illetve a próbaidő alatt kilépnek, vagy elküldik őket. Így a kibocsátás növelése nem csökkenti a munkaerő- keresletet.

Építőipar Az építőiparban általános a munkaerőhiány, az ÉVOSZ felmérése szerint elérheti a kétszázezret is. Ezt többen vitatják: a minisztérium ötvenezret említ. 14 A hiány szempontjából nincs jelentősége, hogy mit tekintünk építő-ipari szakmának: gyakorlatilag minden olyan szakmában hiány van, amelyre az építkezéseken igény jelentkezik. Kőművest, ácsot például mindenütt keresnek. Vendéglátóipar A vendéglátóipari szakmák is inkább keresett, mint hiányszakmáknak tekinthetők. Nem jellemző, hogy hosszabb ideig ne tudnák betölteni az állásokat. Az adott évben bejelentkező álláskeresők száma a statisztikákban a munka szezonalitása miatt magas, hiszen a két szezon közötti munkanélküliség idejére érdemes regisztráltatni magukat. Elsősorban Nyugat-Dunántúlon nagy probléma Ausztria elszívó hatása. Már a végzős szakácsokat megkeresik és alkalmazzák.

2.8.1.2 A szakképzési irányok

Vizsgár 1. Egészségügy 2. Szociális szolgáltatások 3. Oktatás 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 5. Gépészet 6. Elektrotechnika-elektronika 7. Informatika 8. Vegyipar 9. Építészet 10. Könnyűipar 11. Faipar 12. Nyomdaipar 13. Közlekedés 14. Környezetvédelem- vízgazdálkodás 15. Közgazdaság 16. Ügyvitel 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 18. Vendéglátás-idegenforgalom 19. Egyéb szolgáltatások 20. Mezőgazdaság 21. Élelmiszeripar Összesen

14. ábra: NSZFI, 2009

5. táblázat: NSZFI adatai alapján

A táblázatból és az ábrából is kitűnik, hogy bizonyos szakmák felül-preferáltak a szakképzésben. Így a kereskedelem-marketing 768 vizsgázó (19,42%), a gépészet, 622 fő (15,73%), valamint a szociális szolgáltatások, 442 fő (11,18%). ezek a számok – természetesen – a képzésben résztvevők preferenciáit tükrözik. 2.8.1.3 Képzőszervezetek Tatabányán A kistérségi társulás mindegyik településén az általános iskolák önkormányzati fenntartású intézmények.

Minden

településen

van

általános

iskola,

és

kistérségben

intézményfenntartói társulás is működik. Középiskolák csak Tatabányán működnek.

három

Önkormányzati fenntartású középiskolák Árpád Gimnázium Bárdos László Gimnázium Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközép- és Szakiskola Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola

Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Tatabányai Általános Iskola, Szakképző Iskola és Középfokú Kollégium

Nem önkormányzati fenntartású középiskolák

Bánhidai Ipari Tanoda Alapítványi Szakmunkásképző Iskola

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata 2005. őszén vizsgálta a helyi munkaerőpiaci elvárások és a tatabányai szakképző iskolák szakmaszerkezetének összhangját, abból a felismerésből kiindulva, hogy a környéken élő lakosság munkához jutásának, szociális biztonságának, és a helyi (a városban és környékén bejegyzett, illetve itt megtelepülő) gazdaság fejlődésének is az az érdeke, ha a szakmai kimenetek megfelelnek a helyi gazdaság szakemberszükségletének. A gazdasági fejlődés is visszahat a város és környékének szociális jólétére a munkahelyek és a helyi adók révén. A munka újszerűségét az adta, hogy jelenleg nincs olyan szervezet sem országos, sem megyei szinten, amely legalább középtávú, szakirányokra lebontott munkaerő- piaci prognózissal rendelkezne. A munkafolyamat során értékes segítséget kaptak a Megyei Munkaügyi Központtól. 43

Az önkormányzati alapítású Gazdaságfejlesztő Szervezet (GFSZ) felmérte a városban működő nagyobb, termelő cégeknél szükséges és keresett szakmákat. A megkérdezett 29 cég a helyi viszonylatban legnagyobb foglalkoztatók közé tartozott (többségük az elmúlt évtizedben az ipari parkba betelepült külföldi, illetve multinacionális cég) túlnyomó része örömmel vette a szakképzés módosítását célzó kezdeményezést. Később további 150 cég megkeresésével bővült a felmérés annak érdekében, hogy átfogó képet kapjunk a gazdaság minden területéről. Az adatok, felmérések alapján a 2006/2007. tanévre meghatározásra került öt kiemelt szakma (géplakatos, mechatronikai technikus, fémforgácsoló, szerszámkészítő, műanyagfeldolgozó), amelyek képzését fenntartó többféle módon segítette elő: tájékoztató kiadványok készültek, pályaválasztási szülői értekezleteken megtörtént a figyelemfelhívás, a GFSZ üzemlátogatásokat szervezett az általános iskolai igazgatók és a pályaválasztási felelősök számára. A fenntartó az iskolai könyvtáron keresztül ingyenes tankönyvellátást biztosít ezen szakmában tanulóknak. A Stúdium Közalapítvány kidolgozta az ösztöndíjjal történő támogatás lehetőségét a kiemelt szakmákban tanulók számára. A beiskolázásban két év elteltével már érezhetők voltak a változások a 9-dikes létszámokban is: kétszeresre nőtt a szakiskolai gépészeti szakmacsoportba felvettek száma, és 2008. évben ismét három elektronikai szakközépiskolai osztály indult. Eközben a fenntartói döntéseknek

megfelelően

csökkent

beiskolázás

ügyvitel

és

informatika

szakmacsoportban. A szakképzésben azonban továbbra is vannak teendők, hiszen még mindig nem sikerül minden évben osztályt indítani a kiemelt szakmák egy részében. Az intézkedések részeként a Tatabányai Általános Iskola, Szakképző Iskola és Középfokú Kollégiumban a 2006/2007. tanévben elindult a 8. évfolyamot végzett, és már 16. életévüket betöltött tanulók számára a hegesztő és a szárazépítő szakma oktatása. Ennek továbbfejlesztése lehetett, hogy a 8. évfolyamot el nem végző, de már túlkoros tanulók is bekapcsolódhassanak a szakképzésbe, amihez a felzárkóztató oktatás nyit utat. A 2007/2008. tanévtől ezért a Közgyűlés engedélyezte a felzárkóztató osztály indítását, ami jelenleg 18 tanulóval működik a 9. évfolyamon.

Felsőoktatás Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF) Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Alapítvány 1990 második felében alakult meg Tatabányán. A hét alapító - köztük a városi és megyei helyhatóságok és a legnagyobb környékbeli vállalatok. A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája alig több mint tíz esztendeje alakult, és az elmúlt évek alatt a magyarországi gazdasági felsőoktatás egyik meghatározójává vált. Az első felsőoktatási intézmény volt, amelyik már a nevében is vállalta, hogy nem a közgazdaságtan elméleti vagy makro kérdéseire helyezi a hangsúlyt az oktatásban, hanem a gyakorlati üzleti élettel, a vállalati gazdálkodás témaköreivel foglalkozik. A főiskola székhelye és központja Tatabányán van, abban a városban, amelyik az elmúlt évtizedben sikeres szerkezetváltást hajtott végre, ahol az egykori fejlett szénbányászat helyét a XXI. század iparágai, a korszerű elektronikai és járműipar vállalatai, műhelyei váltották fel. Jelkép értékű, hogy a város átalakulásához hozzájárult a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája is, amely az ún. „új gazdaság” számára képez szakembereket. A XXI. század gazdasága ugyanis az informatikára, a globalizációra és a kommunikációra épül. A MÜTF végzett hallgatói ennek megfelelően komoly közgazdasági felkészültséggel, számítógép-felhasználási tapasztalatokkal, begyakorlott üzleti képességekkel, valamint magabiztos idegen nyelvű kommunikációs, prezentációs és tárgyalási készségekkel rendelkeznek.

A modern tantárgyak, a korszerű tantervek és tananyagok, a gyakorlati tapasztalattal is rendelkező felkészült oktatók, a fejlett oktatástechnika és informatikai háttér, a gyakorlatorientált kutatási és oktatási tevékenység, a kiscsoportos vállalati projektmunkák és a – részben – külföldi szakmai gyakorlatok biztosítják a magas színvonalú képzés alapját és feltételeit. A MÜTF ötéves stratégiai tervében az egyetemmé válást célozza meg. A terv szerint műszaki és közigazgatási kar, illetve azokon alkalmazott tudományokhoz kapcsolódó doktori képzések indulnak, emellett a közigazgatás területén rövid programokkal, nyári egyetemi képzésekkel kívánjuk segíteni az uniós elnökségi szakaszra való felkészülést. A tervek szerint 2015-ig a műszaki tudományok területén magyar és angol nyelvű lézermérnök és alternatív energiamérnök 45

alapszakot indítunk. A tervezett közigazgatási kar előkészítésére létrejött a Magyary Zoltán Közigazgatási Intézet, mely bekapcsolódik a továbbképzésekbe és a vezetőképzésbe. Az önkormányzati dolgozóknak pályázati lehetőségként kínálunk képzési rendszert, elsősorban Komárom-Esztergom megye településein. A rövid távú tervek között szerepel közigazgatási mestervizsga, nyelvi felkészítő, nyári egyetemi program indítása is, ahol Magyarország uniós elnökségi feladataira képezzük a hallgatókat. A főiskola a régióban szeretné ellátni technológiai tudásközvetítő szerepét a kis- és középvállalkozások, a felsőoktatás és a közigazgatás között. A Gábor Dénes Főiskola A Gábor Dénes Főiskola elsődleges célja magas színvonalú, a kor és a munkaerőpiac igényeit kielégítő képzés megvalósítása, amely hozzájárul az információs társadalom formálásához, és eleget

tesz

magyar

nemzet

és

Európa

kihívásainak.

A Főiskola olyan – szakmai és általános műveltséggel rendelkező, elsősorban a gyakorlatra felkészített – szakemberek (mérnök informatikusok, műszaki szakemberek, közgazdászok) képzését célozza, akik a szakterületi kihívásoknak megfelelő tevékenységek és folyamatok végzéséhez, szervezéséhez, irányításához és lebonyolításához szükséges korszerű, piacképes elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek; képesek az új technológiák minőségközpontú, rugalmas alkalmazására, valamint idegen nyelvek ismeretében a nemzetközi kommunikációra, és együttműködésre.

A tatabányai konzultációs központban 1993-ban kezdődött el a főiskolai képzés műszaki informatika szakon, majd a 2000-es tanévtől az informatikus közgazdász és a műszaki menedzser szakos képzések. Jelenleg műszaki informatika, informatikus közgazdász és gazdálkodásmenedzsment szakon folyik a hallgatók képzése. Hallgatók oktatására 3 elméleti és 2 gépterem áll rendelkezésre. 2007-től a LEXINFO Informatikai Nyelvvizsga-központ bejelentett 3. sz. akkreditált vizsgahelye is a főiskola.

2.9 Hiányok és többletek a térség gazdaságában A kistérség ipari szerkezetét korábban a bányászat, villamosenergia-termelés határozta meg. A gazdaság többelemű válságából kilábaló kistérség húzó ágazata ismét az ipar. Ez az ipar azonban gyökeresen különbözik az előzőtől mind szerkezetét, mind tulajdonosi struktúráját, mind szervezetrendszerét, mind foglalkoztatói szerepét, mind teljesítményét, termelékenységét, mind értékesítési piacait, mind méret szerinti megoszlását tekintve. Az állami tulajdont felváltotta a magántulajdon, ezen belül folyamatosan nő a külföldi érdekeltségű vállalkozások súlya. Az ipari termelés térségi integrációja: a kis és közepes vállalkozások beszállítói, bedolgozói rendszerének erősítése, a vállalkozói szféra piacra jutásának elősegítése a kistérség fejlődése szempontjából stratégiai fontosságú. Az ipar mellett gazdasági súlyát tekintve második helyen a mezőgazdaság áll, mely az iparhoz hasonlóan, konjunkturális válsággal küzdve a gazdaság egészét jellemző tulajdonosi, szervezeti és strukturális átalakuláson ment, s megy keresztül. Kistérségi sajátosság - hasonló a megyeihez , hogy a nagyüzemi struktúra – bár átalakulva – döntő többségében megmaradt, a termelés döntő hányada ma is ebben a szektorban keletkezik Az ágazat nehézségei – tőkehiány, értékesítési problémák, alacsony jövedelmezőség – elsősorban a kisvállalkozásokat sújtották, sújtják. Az agrárágazatban jelentkező értékesítési nehézségek – különösen az elaprózódott, napi megélhetési gondokkal küzdő kistermelők szempontjából – igénylik a piacszervezés erősítését. A kistérség komolyabb idegenforgalom fogadására a kiépületlen infrastruktúra (vendéglők, szálláslehetőségek hiánya) miatt jelenleg alig alkalmas. Az idegenforgalom gazdasági súlya elmarad a másik két gazdasági ág súlyához képest. A legsúlyosabb problémákat a megye és a kistérség idegenforgalmában a szervezetlenség, az együttműködés, a marketing és az információátadás hiánya jelenti. A megyének kedvező természeti-történelmi adottságai vannak, de ezek a kis mozaikdarabkák nincsenek összehangolva, az önmagukban kevés kínálati elemeket nem szervezik csomagba vagy karakteres téma-útvonalba. A régiónak nincs imázsa, arca. A szervezetlenség következtében nincs piackutatás, a versenytársak sem túlzottan ismeretek. Emiatt a piaccal való kapcsolat meglehetősen rendezetlen, homályos és közvetett – a vendégek számára megfoghatatlan a terület és az igénybe vehető idegenforgalmi termék.

2.10 Idegenforgalom, turizmus A Tatabányai kistérség nem tartozik az ország, illetve a megye kiemelkedő idegenforgalmi területei közé, ennek ellenére az utóbbi 10 évben megnőtt a kereskedelmi szálláshellyel rendelkező települések száma, a szálláshelyek választéka és férőhelyszáma. A szálláshelykapacitás növekedése annak köszönhető, hogy a térség települései felismerték a turizmusban rejlő lehetőségeket, és bővíteni kezdték a szolgáltatások körét. Tarjánban ma már a falusi vendéglátás keretében 40-nél is több férőhelyet lehet igénybe venni, közel 10 háznál. Az utóbbi években újra fellendült a vadászturizmus (Vértesszőlős, Tarján, Gyermely, Várgesztes), különösen a külföldi vendégek körében, hiszen a Vértes és a Gerecse gazdag zsákmányt ígérő vadászterületek. A várgesztesi Villapark az 1990-es évek közepétől folyamatosan fejlődött, 2005-től már 70-nél is több luxusvilla működik. 2002-ben elkészült a megye középtávú idegenforgalmi stratégiája, 2006-ban pedig Tatabánya idegenforgalmi stratégiája. Utóbbi kitekintéssel van a tatabányai kistérség településeire is, számba veszi azok turisztika szempontból értelmezett „vonzerőit”. A kistérség falvai növekvő mértékben használják ki a vadász, a horgász és a lovas turizmus, a természetjárás, a falusi vendéglátás nyújtotta lehetőségeket.

Mint az ábrából is kitűnik, a kereskedelmi szálláshelyek kapacitása a 2008. januári 1398ról 2009. júliusra 1461 -re nőtt, ez gyakorlatilag stagnálást takar. Ugyancsak

stagnál

szálláshelyek

kihasználtsága is. A szezonális ingadozásokat leszámítva a kihasználtság alig változik 2008.ról 2009.-re.

15. ábra: forrás: KSH 2009 Az idegenforgalom és a turizmus területén a kistérség lehetőségeit és természeti adottságait kiaknázó programok és minőségi szálláshelyek

48 16. ábra: Forrás KSH 2009.

és étkezési lehetőségek feltárása, egységes megjelenítése a cél. 2002-ben elkészült a megye középtávú idegenforgalmi stratégiája, 2006-ban pedig Tatabánya idegenforgalmi stratégiája.

A teendők az alábbiak szerint foglalhatóak össze: 

rendezvény turizmus, Tatabányán konferenciaturizmus, illetve az időszakos, de rendszeres fesztivál és vásár jellegű turisztikai látványosságok,



sport és zöld turizmus, Várgesztesen illetve a települések közötti turistaútvonalakon,



falusi turizmus Héregen, Gyermelyen, Tarjánban, Környén, Vértessomlón, Szomoron, Várgesztesen, Vértesszőlősön



az idegenforgalmi és vendéglátó-ipari szolgáltatások és szolgáltató helyek minőségének javítása minden településen,

2.11 Kulturális örökség, civil társadalom A régió a kulturális örökség szempontjából kiemelkedő fontosságú része az országnak, számos történelmi emlékhellyel, az ország történelmében fontos szerepet játszó településsel dicsekedhet. A térség területén, illetve annak közvetlen környezetében megtalálható országos jelentőségű műemlékek, várak, kolostorok, kastélyok, kúriák, lakóházak, vadászházak, pincesorok, pincék a térség építő kultúrájának bizonyítékai. A ma is élő közösségi rendezvények sora –vallási, történeti, nemzetiségi, farsangi, húsvéti, karácsonyi népszokások– a lakosság közösségi kultúráját igazolja. A települések kulturális örökségének részét képezik a műemlékileg védett, a helyi védelem

alatt

álló

épületek,

épületegyüttesek,

védett

vagy

védendő

utcaképek,

településszerkezetek. A kulturális örökség tárgyi értékein túl a szellemi élet értékeinek összegyűjtése is szükséges. A színes néphagyományokkal, sokszor nemzetiségi kultúrával, gazdag kulturális rendezvényekkel, jól működő testvérvárosi kapcsolatok is jelentősek a térségben. Az alábbiakban vázlatosan felsoroljuk azokat a főbb kulturális értékeket – a teljesség igénye nélkül - amelyek a Tatabányai Kistérségben találhatók: Tatabánya: 49



Turul emlékmű



Szelim-barlang



Geológiai Tanösvény



Aknatorony Kilátó (Csúcsos-hegy)



Tatabányai Múzeum



Szabadtéri Bányászati Múzeum és Ipari Skanzen-Iskolamúzeum



Lapatári malom



Cifra Palota (Tulipános Ház)



Jászai Mari Színház, Népház és környéke (liget, fafaragások, Orfeusz szobor)



Bánhidai Római Katolikus templom és plébánia



Alsógallai Római Katolikus templom



Felsőgallai Római Katolikus templom



Óvárosi Római Katolikus templom (Bányásztemplom)



Régi Bányászkórház



Egykori bánhidai községháza



Volt óvárosi községház



Bánhidai Református templom



Millenniumi emlékoszlop és park



Jubileum park



Csónakázó-tó és sziget



Körtvélyespusztai Kápolna és



Körtvélyesi Erdei temető

Néhány tatabányai szobor, emlékmű: 

1956-os forradalom emlékműve (Péterfy László) - Békepark, Álmos vezér u.



Életfa (Péterfy László) -Fő tér



II. Rákóczi Ferenc szobra (Gaál Tamás) -Dózsakert, Rákóczi tér 50



Esterházy József lovas szobor (Tóth Béla) -Ságvári u. és Károly Mihály u. sarok



Ady Endre (Melocco Miklós) - Stúdium tér



Szent Borbála (Péterfy László) - Szent Borbála tér



Orfeusz (Varga Imre) - Népház u., Jászai Mari Színház



Ülő nő (Gantner Jenő) - Ságvári út, Flórán szobor -- Felsőgalla, Szent István út



Bányász emlékmű ( B. Hegyi László) - Sáfvári Endre út



Aradi Vértanúk emlékműve (Cs. Kis Ernő) - Aradi Vértanúk tere



A fasizmus áldozatainak emlékműve (Marosics István) - Béke park



Szent Imre emlékmű - Május 1. park, Óvárosi Római Katolikus templom



Szent István-szobor (Varkoly László)Felsőgalla, Szent István utca



II. világháború áldozatainaknemlékműve - Bánhida, Bajcsy-Zsilinszky és Kossuth u. elágazása

Gyermely: 

Gyarmatpuszta, Sándor-Metternich kápolna, urodalom és vadászkastély



Római katolikus templom



Református templom és parókia



Metternich kúria



Kiépített forrás (Petőfi tér)

Héreg 

Római katolikus templom és plébánia



Református templom



Tájház



Hagyományos népi parasztházak



Lovastanya



Magyary Zoltán emlékoszlop



Közeli Pusztamarót romjai, emlékmű 51

Környe: 

Római katolikus templom és plébánia



Római emlékkövek



Egykori római erőd helye



Kitelepítettek emlékműve



Árpád-kori körtemplom



Millenniumi emlékkő



Millecentenáriumi emlékpark és Árpád- emlékmű



Régi sírkeresztek a temetőben



Szent-Orbán tölgyfaszobor (Les-hegy)



Les-hegyi pincék, présházak



I. világháborús emléktábla a katolikus templomban



II. világháborús emlékmű a katolikus templom melletti parkban

Szárliget: 

Római katolikus templom



Harangláb



Vértanúk Keresztje (Zuppa-hegy)



Közeli kirándulás tehető a körtvélyesi erdei temetőhöz és kápolnához



Szomor:



Római katolikus templom, világháborús emlékművek



Temetőkápolna



Nepomuki Szent János szobra



Szent Vendel szobor



Felújítás előtt álló Kálvária és kápolna a Kakukk-hegy oldalában



Kézdi-Vásárhelyi kastély



Tájház 52



Kőkereszt



Utcai kápolna, képoszlopok



Hagyományos sváb stílusú épületek

Tarján: 

Református templom



Római katolikus templom és plébánia



Kálvária



Szent Rókus szobor



Rózsafüzér Királyné kápolna



Pincesorok (Gyermelyi út mentén, Fekete-kő és Fábián-kőnél), présházak



Szent Anna kereszt



Tornyópuszta



Közeli kirándulás tehető a Somlyó Vár sáncainak maradványaihoz (Somlyó-hegy)

Várgesztes: 

XIV. századi, Zsigmond-korabeli vár



“Kis vár"



Római katolikus templom és plébánia



Gesztesi-sziklaüreg (Lourdes-i Mária szobor)



Millenniumi emlékoszlop



Vértessomló:



Római katolikus, búcsújáró templom



Közeli kirándulás tehető a Vitány várhoz



Kápolna (Rákóczi F. u.)



Régi iskola épülete (Ady E. u.)



Harangláb (Ady E. u.)



Tájház 53



Kálvária



Templom sétány



Millennium Park



Napsugár Park



Erdészház

Vértesszőlős: 

Szabadtéri Múzeum-Előember telep



Szlovák Tájház



Római katolikus templom



Temetőkápolna



Öreg iskola épülete



I. és II. világháborús emlékmű



Millenniumi emlékoszlop



Hagyományos parasztházak



Szőlőhegy

2.12 A környezet állapota. A térség környezeti állapotának bemutatása és a legjelentősebb környezeti problémák áttekintése. A szocialista ipar megszűntével illetve visszafejlődésével súlyos környezeti válság alakult ki a térségben, köszönhetően például a bányászat által okozott tájsebeknek, meddőhányóknak, az erőművek, kohók és más ipari létesítmények lég- víz- és talajszennyezéseinek. Külön kiemelendő itt a veszélyes hulladékok elhelyezésének (például salak- pernyehányók, iszaptárolók) és ezzel összefüggésben a kármentesítendő területek nagy számának kérdésköre, mely e térségekben mind a mai napi akut probléma. Ezt tovább erősítette az a koncentrált népesség is, mely a térséget jellemezte, és a hiányos környezetvédelmi infrastruktúra miatt jelentős károkat okozott a környezeti elemekben például a hiányos hulladék- vagy szennyvízkezelés miatt. A tatabányai kistérségben a szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások számaránya 81,3%, a közüzemi vízhálózatba bekapcsoltaké 97,6%. Ez jócskán meghaladja az országos átlagot. A 54

kistérség településeinek 78%-a elkészítette a helyi hulladékgazdálkodási szabályozást. Külön környezetvédelmi problémát jelent a korábbi bányászati és egyéb nehézipari tevékenység nyomán a kistérségben

rekedt

hulladék

kezelése. A tatabányai Vértesi Erőmű Rt.

felhalmozott

salak

pernyehulladék

és

mennyisége:

29.898.070 tonna. Az erőművek tevékenysége iszapok erőművekhez

során

keletkező

elhelyezésére közeli

területeken

műszaki védelem nélkül került sor. Valamennyi hulladéklerakó mellett több figyelőkút található. A nagy kiterjedésű

17. ábra: VICZIÁN nyomán

rekultivációja

ipari

hulladéklerakók

kiemelt

feladat

térségben. A bányászat során, a természetes karsztvízszint alatti telepek kitermelése érdekében a vízszintet mesterségesen leszállították. A 1960-as évek elejére vízkitermelés hatására már a bányától távolabb fekvő területeken is süllyedni kezdett a karsztvízszint, sorra apadtak el a környék forrásai, patakjai. A Fényes-források vízéből táplálkozó tavat mesterségesen szállított vízzel kellett feltölteni, hasonló sorsra jutott a Cseke-tó és más tavak is. A bányászat megszűnésével vége lett a nagyarányú vízkitermelésnek, a karsztvízszint lassú emelkedésbe kezdett. A gépjármű forgalom az elmúlt évtizedek során fokozatosan növekedett. Tatabányán fő országos és nemzetközi útvonalak (E60-E75-M1 autópálya, 10-es út, 7 Budapest-Bécs vasút) haladnak, így az egyre nagyobb városi forgalom káros hatásaihoz a tranzitforgalomé is hozzáadódik. Az adatok kapcsán csak egy kedvező megállapítást tehetünk: Tatabánya azon városok közé került, ahol a közlekedés vált az egyik legjelentősebb szennyező-forrássá. Ez a megállapítás az egyéb szennyező-források kibocsátásának csökkenése feletti örömöt fejezi ki, de egyben a közlekedés 55

kedvezőtlen hatásainak fontosságát is kiemeli.

2.13 Infrastruktúra A kistérséget átszeli az M1-es autópálya és a Budapest-Bécs vasútvonal, ezek adják a közlekedési infrastruktúra gerincét. A régióközpont, Tatabánya 91 km2 területen fekszik, 14 km hosszúságban, a Dunántúli-középhegység részei, a Vértes és a Gerecse közötti törésvonalban, a Tatai medencében. Közúti és vasúti közlekedési csomópont, az M1-es autópálya és a Budapest-Bécs nemzetközi vasútvonal mellett helyezkedik el. Saját úthálózatának hossza 220 km. A kistérségben meglévő úthálózat fejlesztése – ami szükséges – a kistérség lehetőségeit messze meghaladó feladat. Az egyik kiemelten fontos kérdés az M1-es autópályáról történő új csomópont kialakítása Tarján, Esztergom irányába. Az úthálózathoz tartozó feladat a tájékoztató és útbaigazító közlekedési táblák korszerűsítése, illetve a pontosabb tájékoztatást segítő új táblák felállítása (pl.:a kistérség településeinek feltüntetése a jelenlegi autópálya csomópontoknál). A közlekedési infrastruktúra a személyszállítás tekintetében a jövőben átalakításra szorul, elsősorban a helyközi buszközlekedés. A jövőben az utazási igények az új betelepült gazdasági társaságok új telephelyeire fognak koncentrálódni. E tény új kihívást jelent az üzemeltetőknek. E területen minőségi és mennyiségi változásokra van szükség a megrendelések függvényében.

2.14 Emberi erőforrások 2.14.1 Egészségügy A magyar születéskor várható átlagos élettartam jelentősen elmarad a hasonló társadalmigazdasági fejlettségű országokétól. 7 8

Igaz

7 6

ugyanakkor,

hogy

nők

esetében a nyolcvanas évek végétől,

7 4

míg a férfiaknál a kilencvenes évek

7 2 É v

második felétől megindult a várható

7 0 6 8

élettartam

F é rfia k

18. ábra: forrás: KSH

N ő k

T e lje sn é p e s s é g

6 0 0 2

5 0 0 2

4 0 0 2

3 0 0 2

2 0 0 2

1 0 0 2

0 0 0 2

9 9 9 1

8 9 9 1

7 9 9 1

6 9 9 1

0 9 9 1

0 8 9 1

6 4

0 7 9 1

6 6

országos

átlagának

emelkedése. Ez azonban nem jelenti egyelőre

európai,

illetve

közép-kelet európai „élmezőnyhöz” történő felzárkózást az életminőség e fontos indikátora tekintetében. A GKI 2003-ban készített átfogó elemzése is megállapítja, hogy a gazdasági és politikai struktúrák átalakulásával járó bizonytalanság a népesség egészségi állapotának romlásához vezetett (GKI [2003]). A GKI kutatói a tanulmányban azt is megállapították, hogy a hátrányos helyzetű társadalmi rétegekhez tartozó, kistelepüléseken élő emberek kedvezőtlenebbül ítélik meg saját egészségi állapotukat, mint az ezekből a szempontokból jobb helyzetben lévők. A KSH friss elemzése szerint „az elmúlt évtizedek „fekete éve” – különösen

férfi

halandóság

szempontjából – az 1993. év volt. A 64,5

éves

születéskor

várható

élettartam hosszú évtizedek óta a legalacsonyabb volt, egy 30, 40 vagy 50

éves

élettartamot

19. ábra: forrás: KSH 2009

férfi

pedig

kevesebb

remélhetett,

mint

hasonló korú társa hatvan évvel

korábban, a gazdasági világválság idején. Innen történt jelentős előrelépés az elmúlt tizenkét évben: a születéskor várható élettartam 2005. évi mutatói az eddig mért egyik legmagasabb értéket jelentik a férfiak 68,6 és a nők 76,9 várható életévével. Az elmúlt másfél évtizedben a férfiak élettartam-emelkedése jelentősebb mértékű volt, mint a nőké, így mérséklődött a két nem közötti különbség a születéskor várható élettartamban.” (KSH [2007] p. 16) A várható élettartam magyarországi alakulását az 19. ábrán szemléltetjük. Ugyanakkor fontos azt is figyelembe vennünk, hogy a várható élettartam-különbségeket kialakító tényezők

egymással

összefüggésben

vannak,

szoros sok

esetben feltételezhető, hogy okokozati kapcsolatban állnak (pl. a gazdasági

fejlettség

iskolázottság függvénye is). 57

20. ábra: forrás KSH

2.14.2 . Oktatás Az országos tendenciáknak megfelelően a Tatabányai kistérségben is megfigyelhető a népesség iskolázottsági szintjének hosszú távú emelkedése. A népszámlálás adatai szerint a nyolc osztályt elvégzők aránya a kistérségben közel 90%, amely megfelel a régiós és a megyei átlagnak. Érettségivel a lakosok 36,3%-a, felsőfokú oklevéllel 9,58%-a rendelkezik. Előbbi magasan meghaladja a régiós és a megyei átlagot, utóbbi kevéssel a megyei átlag fölött van. A kistérségben a közoktatásban résztvevők száma csökken, ennek oka a népességfogyás, illetve az elöregedés, a fiatal korosztályok hiánya.

Az általános iskolákban végzettek száma 1063-ról 958 főre csökkent, ami mintegy 10%-os csökkenést jelent. Hasonló csökkenés tapasztalható a többi oktatási forma esetében is.

21. ábra: forrás KSH 2008

Az iskolázottság struktúrája a két fiatalabb generációs csoportban nagyon hasonló, és jelentősen felülmúlja a nyugdíjasok iskolázottságát. Nem véletlen, hogy az 1990-es évek folyamán még „idősödő munkavállalónak” számító, jelenleg pedig már nyugdíjban lévő réteg esetében az alacsony iskolai végzettség, a szakképzettség hiánya is nagyban hozzájárult a munkaerőpiacról való kiszoruláshoz és nyugdíjba meneküléshez. A két „nem nyugdíjas” generációs csoport közötti eltérések a két végponton mutatkoznak: az idősödő munkavállalók között többen vannak, akik az általános iskolával gyakorlatilag befejezték tanulmányaikat (főleg a közvetlenül nyugdíjkorhatár 58

előtti korosztályhoz tartozók), de többen vannak azok is, akik egyetemi diplomát szereztek. Ne felejtsük el azonban, hogy a „fiatalok” csoportja 18-45 év közöttieket foglal magában, akiknek egy része még nappali tagozaton tanul (11,8%), kisebb számban pedig esti vagy levelező tagozaton igyekeznek magasabb képzettséget szerezni (7,3%). Nagyon valószínű, hogy mire ez a generáció kerül a mai „idősödő munkavállalók” helyzetébe, végzettségük meghaladja majd a jelenlegi idősödő munkavállalókét. Az idősödő munkavállalóknak már csak 1,6%-a vesz részt iskolai rendszerű oktatásban (legtöbbjük felsőfokú szakképzésben). Meg kell azonban jegyezni, hogy a felmérés nem foglalkozott a tanfolyam-jellegű képzési formákon való részvétellel, ami feltevésünk szerint az idősebb munkavállalók körében is népszerűbb lehet, mivel munkavállalási esélyeiket növeli.

3. Felmérések a térség vállalkozásai között a paktummal kapcsolatban

A KEM Kereskedelmi és Iparkamara és a GFSZ Nonprofit Kft. a TÁMOP-1.4.4.-08/1 „Tatabányai Foglalkoztatási Paktum - összefogással a munkaerő-piaci helyzet javításáért” című pályázat keretében vállalkozói fórumokat tartott a tatabányai kistérség településein.

A 2010. március hónapban megrendezett fórumokon lehetőség nyílott a munkaerőpiac különböző szereplőinek a személyes véleményegyeztetésére, a problémák feltárására, különböző érdekek egymáshoz való közelítésére, megoldási stratégiák javaslatára. A fórumokra szóló meghívókkal egyidejűleg a Kamara kérdőívet is juttatott el a Tatabányai kistérség vállalkozóihoz, annak érdekében, hogy minél reálisabb, szélesebb körű képet kapjanak a helyi igényekről.

3.1. A kérdőívek értékelése

A Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a 2010. márciusban megrendezett vállalkozói fórumokkal egyidejűleg 817 egyéni vállalkozás, mikro-, kis- és középvállalkozás részére kérdőívet juttatott el, annak érdekében, hogy minél reálisabb, szélesebb körű képet kapjon a térség problémáról, a vállalkozások igényeiről. A kérdőívet 1. számú melléklet tartalmazza. A kérdőív elsősorban cégadatokra (gazdálkodási forma, tevékenység, méret), a vállalkozások gazdasági helyzetére, a válság okozta problémákra, a jelenlegi üzleti lehetőségekre illetve a támogatások,

pályázati

lehetőségek

ismeretére,

kamara

szerepére

és

szakképzési

elképzeléseikre kérdez rá. A válaszadók többsége vállalkozási forma szerint korlátolt felelősségű társaság (57 %) illetve egyéni vállalkozás (23 %), a vállalkozás méretét tekintve döntően mikro vállalkozás (65%) és kisvállalkozás (26,3%). 60

A kérdőíves felmérés eredménye témakörönként az alábbiakban olvasható.

Válság hatása a kistérségben működő vállalkozásokra

A felmérés keretében a Kamara megkérdezte a térség vállalkozásait, hogy hogyan látják jelenlegi üzleti helyzetüket, fejlődési kilátásaikat. A válaszadók megítélését az alábbi diagram szemlélteti.

1sz. ábra

A gazdasági társaságok döntő többsége jelentős változtatásokra kényszerült a pénzügyi, gazdasági válság hatására. A válaszadók túlnyomórészt költségcsökkentéssel, takarékossággal, hatékonyságnöveléssel, racionalizálással próbálják túlélni a válságot (32 %). A vállalkozások jellemzően az alábbi eszközökkel védekeznek a válság negatív hatásai ellen:

2. sz. ábra

Kis számban említették az olcsóbb külföldi munkaerő keresését, tevékenységük több lábon állását, a képzés növelését, tulajdonosi tőkebevonást, illetve munkahely megőrző pályázat igénybevételét.

A válaszadók döntő többsége az alábbi tényezőkben látja cége fejlődésének legfőbb akadályát:

o körbetartozások o a célpiac fizetőképtelensége, fizetőképes kereslet hiánya o forráshiány o az építőipar, - a gazdaság hanyatlása o recesszió, beruházások hiánya o magas adóterhek

Multinacionális társaságok A kérdőíves felmérésbe bevonásra kerültek a Tatabányán működő multinacionális társaságok is 62

–melyek a kistérség meghatározó foglalkoztatói-, de a Gazdaságfejlesztő Szervezet a válság kirobbanása óta, a 2008. évben megkezdett munkát folytatva külön folyamatosan kapcsolatban állt/áll a jelentősebb cégek személyügyi munkatársaival, illetve a Munkaügyi Központ kollegáival. Több körben végeztek felmérést arról, hogy a társaságok milyen intézkedéseket vezettek be. Tapasztalataik alapján a cégek munkarendváltozással (műszakcsökkentés, 4 napos munkahét bevezetése), szabadságolással próbálták átvészelni a 2009. év első felét és létszámleépítést már csak a legvégső esetben alkalmaztak. A jelentősebb elbocsátások 2008 év végén 2009 év elején történtek. 2009. február 27-ig 625 munkahely szűnt meg csoportos létszámleépítés során. A legnagyobb leépítést a Sanmina-SCI Kft. hajtotta végre. Az ipari parkban jelenlévő társaságok közül két cég, az EWCS Kft. és a UPM Raflatac Papírfeldolgozó Kft. jelentette be jogutód nélküli megszűnését. Mindkét társaság jelezte már a Munkaügyi Központnak a csoportos létszám-leépítési szándékát, melyben a dolgozóik létszámának jelentős részét elbocsátották. A kábelfeldolgozással foglalkozó EWCS Kft. 1997 óta vett részt Tatabánya gazdasági életében, és 174 lakosnak biztosított megélhetést. Az öntapadós papír alapú és filmszerű anyagok gyártásával foglalkozó UPM Raflatac Papírfeldolgozó Kft. 2004. évben telepedett le a városban és mintegy 40 főt foglalkoztatott. 2010. év elején tett beszámolóik alapján megállapítható, hogy a társaságok többségének helyzete az elmúlt év 2. félévére stabilizálódott. Több társaság bizakodással áll a 2010-es év előtt, már stabil, pozitív jövőképpel, kismértékű kiegyensúlyozottabb fejlesztéssel számolnak. Kis számban ugyan, de akadt olyan társaság is, akinek működését nem befolyásolták a válság kedvezőtlen hatásai, ebben az időszakban is tudott fejleszteni (Reckitt Benckiser Kft., Coloplast Kft., BD Medical). Az alábbi két táblázat szemlélteti a nyilvántartott álláskeresők számának alakulását Tatabányán, illetve a regisztrált munkanélküliség arányát a Tatabányai kistérségben.

3. sz. ábra, Forrás: Munkaügyi Központ Tatabányai Kirendeltség

4. sz. ábra Forrás: Munkaügyi Központ Tatabányai Kirendeltség

Vállalkozások fejlődési lehetőségei

A válaszadók 55 %-a nem tervez cégénél, vállalkozásánál bővítést, beruházást jelen gazdasági helyzetben. Azoknak a vállalkozásoknak, akik bővítést terveznek (41%), az alábbi szakemberekre lenne szükségük:

minősített hegesztő

CNC gépkezelő

vegyész

fiatal mérnök vagy gyakorlott technikus tervezés

gépjármű villamossági műszerész

ács, bádogos

építészmérnök

műszaki ellenőr

ingatlan értékbecslő

villanyszerelő

hűtőjavító

autószerelő

asztalos

szakács

csőszerelő hegesztő (20-25 fő)

épületgépész

lakatos

víz-gáz fűtésszerelő

tervezés, asztalos

fodrász és kozmetikus

cukrász

Jelen felmérés is megerősíti a térségben már korábban diagnosztizált igényeket. Továbbra is jól képzett szakmunkásokra, technikusokra, mérnökökre van szükség a térség munkaerőpiacán és elsősorban műszaki területen.

A válaszadó vállalkozások 72 %-a nem ismer a térségben olyan objektumot, beruházási lehetőséget, ahol forrásbevonással új munkahelyeket lehetne létesíteni. Kis számban említették meg a Tatai illetve Tatabányai Ipari Parkot, mint a munkahelyteremtés helyszínét. Azonban a válaszadók 50 %-a gondolja úgy, hogy az alábbi területeken beszállítóvá tudna válni a multinacionális cégeknek:

ipari szerszámkészítés

faipar, asztalosipar

oktatás

hő technika

épületgépészet

munkaerő-kiválasztás; vezetőképzés; szervezeti hatékonyságnövelés (munkaszervezési kérdések) HR tanácsadás;

tervezés

informatikai szolgáltatások

előre gyártott szerkezetek

tervezés, projekt vezetés, műszaki ellenőrzés

autóipar

építőipar

járműjavítás

kertészeti szolgáltatás

étkeztetés

Támogatási rendszerek ismerete, igénybevétele

A vállalkozásuk bővítését tervező (41%) cégek, vállalkozók 80 %-ának van szüksége fejlesztéséhez külső forrás bevonására. A válaszadók 42 %-a ismeri csak a fejlesztési elképzeléseikhez kapcsolódó pályázati, támogatási lehetőségeket. Az Iparkamara kezelésében működő Széchenyi Kártyát viszont már 77 % ismeri, és a válaszadók 36 %-a igényelte is már. A kérdőívet kitöltő vállalkozások 41 %-a kamarai tagsággal rendelkezik egyébként.

A válaszadók elmúlt 12 hónapban igénybe vett támogatásait az alábbi ábra szemlélteti:

5. sz. ábra

A kérdőívet kitöltő vállalkozások 62 %-a ismeri a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ kirendeltségeinek szolgáltatásait és 52 %-a igénybe is veszi ezeket. A kérdőív külön rákérdezett a munkahelyteremtő beruházásokra vonatkozó pályázati lehetőségekre, és a válaszokból kiderül, hogy a vállalkozások 61 %-a ismeri ezeket a lehetőségeket. A cégek információikat elsősorban az internetről, a Munkaügyi Központ kirendeltségétől, illetve a 67

Kamarától és hírlevelekből szerzik, melyet bővebben a 6. sz. ábra szemléltet.

6. sz. ábra

3.2 Vállalkozói fórumok tapasztalatai A településeken tartott fórumokról általánosságban elmondható, hogy a meghívott létszámokhoz (tatabányai

kistérség

területéről

összesen

817

egyéni

vállalkozás,

mikro-,

kis-

és

középvállalkozás kapott meghívást) képest jelentősen kevesebb számban jöttek el a vállalkozók, vagy a társaságok képviselői. Megfigyelhető azokon a településeken, ahol jelentősebb számban működnek kis- és középvállalkozások (Környe, Vértesszőlős, Tatabánya), hogy elsősorban egyéni vállalkozók, illetve mikro- és kisvállalkozók képviseltették magukat a fórumokon. A jelenlévők döntően a kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, turizmus, gázszerelés-, kivitelezés, építőipar, autóipari beszállítás, szépségipar, kertészet, fuvarozás, fémipar területén dolgoznak. A fórumokon baráti hangulatú, őszinte, ám a problémákat szenvedélyesen megvitató beszélgetések alakultak ki, ahol a jelenlévők konstruktív javaslatokat is megfogalmaztak.

Gyermely 65 vállalkozó és gazdasági társaság kapott meghívást. A jelenlévők általánosságban a válság okozta problémákat említették meg, működésük és fejlődésük legnagyobb akadályának a fizetőképes kereslet jelentős visszaesését látják. Szárliget 8 vállalkozó és gazdasági társaság kapott meghívást. A jelenlévők a kereskedelem és az épületszigetelés területén dolgoznak. A jelenlévők működésük és fejlődésük legnagyobb akadályának a fizetőképes kereslet jelentős visszaesését látják. Tarján 54 vállalkozó és gazdasági társaság kapott meghívást. A jelenlévők az építőipar, vendéglátás, víz, gáz-, központi fűtésszerelés, szolgáltatás területén dolgoznak. A jelenlévők az alábbi problémákat, javaslatokat fogalmazták meg: -

a pályázati rendszer túlságosan bonyolult, óriási adminisztrációs terhet és költséget jelent egy kis vállalkozásnak, súlyos kötelezettség vállalásokat kell tenni a jövőre nézve (foglalkoztatás növelés, vagy dolgozói létszám megtartása, árbevétel növekedés), ami a hazai kiszámíthatatlan jogszabályi és gazdasági környezetben lehetetlen; mindehhez képest az 50 %-os támogatási arány alacsony: ha mindenről számla kell, és minden előírást betartanak, nem éri meg

valójában minden pályázatban előfinanszírozni kell, tehát pályázni is csak az tud akinek pénze van, vagy legalább hitelképes

építőipari vállalkozás nyertes pályázatot mondott vissza, mert a válság miatt, még az „enyhített” előírást (dolgozói létszám megtartása 3 évig) sem merte bevállalni (sajnos a válságot nagyon rosszul kezelte a pályázati rendszer)

a mesterlevél teljesen elértéktelenedett, amióta a piacon bárki vállalkozhat, és senki nem ellenőrzi, hogy milyen szakmai felkészültsége van; a feketemunkával nem tud 69

versenyezni a tisztességes, bejelentett, telephellyel rendelkező vállalkozás, és őket a hatóságok sem érik utol, nagyon sok munkát a feketén működő vállalkozások végeznek el

az építőipar területén a szakemberek átlagéletkora 40 év felett van, nincs szakmai utánpótlás, ennek legfőbb oka, hogy az oktatás színvonala elavult, a tanuló úgy kerül ki az iskolából, hogy nincs használható tudása és nem is akar a szakmában dolgozni, nincs jövőképe

a szakképzési hozzájárulást hiába fizetik a cégek, ez nem térül meg számukra

a hatósági ellenőrzések során erősen érződik, hogy a hatóság kötelező pénzbeszedés miatt intézkedik, és amint megvan az első hiba, amiért az elvárt összeget kiszabhatja, nem is ellenőriz tovább, a hatóságok csak büntetnek, pénzt beszednek, külföldön a hatóság nevelő és segítő szándékkal ellenőriz és utána büntet, ezt kellene itthon is megteremteni

sűrű jogszabályi változások miatt nem lehetséges tervezni a vállalkozás jövőjét

hatalmas adó, járulék, illetve jogszabályi előírások miatti adminisztrációs terhek és költségek terhelik a vállalkozókat, ha minden előírást és szabályt betart a vállalkozás, akkor nem éri meg a tevékenységet végezni, veszteséges lenne a cég, hazánkban minden vállalkozó „kényszercsaló/kényszerügyeskedő”

rossz hangulatot, és ellenségességet okoz a multinacionális cégek nagymértékű támogatása, a hazai kis- és középvállalkozásokat nem támogatja az állam, mert ők nem tudnak azzal fenyegetni, hogy elmennek az országból, pedig az általuk foglalkoztatottak létszáma nagyon is jelentős országos szinten

a multinacionális társaságok fizetési morálja felháborító, 90-120 napos fizetési határidő, a hazai vállalkozások érdekeit e tekintetben sem képviseli senki, ha valaki nem fogadja el

ezeket a fizetési feltételek, akkor száz másik cég áll az ajtóban és a multinacionális cég ezt pontosan tudja, sajnos a vállalkozások között sincs összefogás

a Kamara a pályázati rendszer egyszerűsítésében lehetne segítségükre a vállalkozóknak

Tarjánban 60-80 ténylegesen működő vállalkozás van

Vértesszőlős

40 vállalkozó és gazdasági társaság kapott meghívást. A jelenlévők az építőipar, fuvarozás, kereskedelem, csomagolás vendéglátás, szénipar, egészségügy, szolgáltatás területén dolgoznak. A jelenlévők az alábbi problémákat, javaslatokat fogalmazták meg: -

szükséges lenne, hogy a jogszabályi változásokra folyamatosan felhívják a vállalkozások figyelmét, ismertessék azokat

munkaügyi illetve egyéb támogatásokra jobban fel kellene hívni a vállalkozók figyelmét

géplakatos, forgácsoló szakmában hiány mutatkozik, fontos lenne megfelelő szakemberek képzése

az Önkormányzat a válság ellenére próbál helyi fejlesztést megvalósítani, a helyi vállalkozók bevonásával, a térségben előállított termékek piacra kerülésével, pl. helyi vásárok szervezése, az Önkormányzat ehhez kéri a helyi vállalkozók segítségét

Környe 193 vállalkozó és gazdasági társaság kapott meghívást. A jelenlévők főként az építőipar és a biztonságtechnika területén dolgoznak. A jelenlévők az alábbi problémákat, javaslatokat fogalmazták meg:

a vállalkozó és az iparos teljesen külön fogalom, vállalkozó ma bárki lehet, és sajnos nagyon nagy számban dolgoznak megfelelő képzettség és szakmai színvonal nélkül feketén, és mivel szinte semmilyen adó, járulék és hatósági teher nem nehezedik rájuk, az árban is 10-20%-al alámennek az egyébként is alacsony haszonnal dolgozó bejelentett vállalkozói munkadíjaknak; ezzel nem lehet versenyezni, óriási részt visz el a feketén működő vállalkozás a piacról, ezt kellene felszámolni, megszüntetni

az igazi iparosok érdekeit senki nem védi meg

a támogatásokkal az a probléma, hogy hatalmas bürokráciával, adminisztrációval jár, ha feketén számla nélkül dolgozik valaki, jobban jár, mint ha pályázott volna

az iparosoknak is szüksége lenne olyan támogatásra, mint a gazdáknak

Kamara nagy segítség lehetne a piacszerzésben, például rögtön az építéshatóságon össze kellene gyűjteni az aktuális helyi munkákat és a kamara közzétehetné, hogy a helyi vállalkozók időben értesüljenek a helyi munkákról

a hatóságokat jobban kellene képezni, hogy ne elavult dolgokat írjanak elő

a hatóságoknál sokszor tapasztalni olyan összeférhetetlen dolgokat, mint például a hatósági ember családja, barátja vállalkozik az adott területen és amennyiben a kivitelezési vagy tervezési munkát vagy különböző eszköz vagy szolgáltatás biztosítását ez a vállalkozás végzi, akkor gördülékenyebb az ügyintézés, ez tisztességtelen versenyelőnyt idéz elő

a feketemunkával szemben megoldást csak az jelenthetne, ha a megrendelők lennének érdekeltté téve

vállalkozók kénytelenek ügyeskedni a bérekkel, különben óriási a járulék és adóteher, nem termelhető ki

a tanuló foglalkoztatás óriási adminisztrációval, hatalmas terhekkel jár, amit törvények írnak elő, nem éri meg tanulóval foglalkozni, de akkor ki fogja képezni az utánpótlást?

az új TEAOR rendszer használhatatlan, a regisztráció felesleges

a helyi munkákat közzé kellene tenni, hogy a helyi vállalkozók időben értesüljenek róla

Héreg

37 vállalkozó és gazdasági társaság kapott meghívást. A jelenlévők a kereskedelem és gázszerelés-, kivitelezés területén dolgoznak A jelenlévők az alábbi problémákat, javaslatokat fogalmazták meg:

a tanuló foglalkoztatás óriási adminisztrációval, hatalmas terhekkel jár, nagyon sokan nem tudják már vállalni a tanuló képzést emiatt

tőkehiány miatt 60-90 napos fizetési határidők, nagyon rossz a fizetési morál, különösen a multinacionális társaságoknál, ez sok kisvállalkozást tesz tönkre

a pályázatok túlságosan bonyolultak, kénytelenek igénybe venni a jelentős összegért dolgozó pályázat író cégeket, és az sem jelent biztos eredményt, csak ha sikerül olyan céget választani, akinek kapcsolatai vannak és garantálják a pályázat támogatását

Tatabánya

300 vállalkozó és gazdasági társaság kapott meghívást. A jelenlévők a kereskedelem, szolgáltatás, gázszerelés-, kivitelezés, építőipar, autóipari beszállítás, szépségipar, fuvarozás, étkeztetés, fémipar területén dolgoznak. A jelenlévők az alábbi problémákat, javaslatokat fogalmazták meg: -

a hatóságoknak segítő szándékkal kellene működnie, nem csak pénzbeszedés céljából

a Munkaügyi központtal hiába sikeres az együttműködés, és rengeteg a munkanélküli ember, de minőségi, szakképzett munkaerőt, szakembert nagyon nehéz találni a piacon

versenyképes adózási rendszert kellene kialakítani

Kamarának

fontos

szerepe

lehetne

vállalkozókat

terhelő

adminisztráció

csökkentésében

óriási a feketemunka szinte minden területen, ezt pedig csak adócsökkentéssel lehetne felszámolni

tanulót nem éri meg foglalkoztatni, a pénzt az iskola kapja, a vállalkozás pedig bonyolult adminisztrációval és hatalmas teherrel küzd, ha tanulót vállal

körbetartozás felszámolása nagyon fontos lenne, kamara közreműködhetne ebben

az iparos nem ugyanaz, mint a vállalkozó, ma már mindenki vállalkozó a megfelelő szakképzettség nélkül is

minimum vállalkozói árakat kellene szakmánként meghirdetni, hogy az alá ne menjen senki, tisztességes verseny alakuljon ki

a városi munkák világosan legyenek közzé téve a helyi szakemberek között, aki a városban fizet adót, az itt is szeretne dolgozni

a hatalmas adó és járulék terhek miatt a hazai vállalkozó az igazán jó szakembert nem tudja megfizetni, a jó szakemberek egy idő után külföldön vállalnak munkát sokkal magasabb bér reményében

egy kis vállalkozásnak nincsen pénze ügyvédet, jogtanácsost fő állásban foglalkoztatni, hogy az állandó jogszabályváltozásokat, és a hatóság változó előírásait figyelemmel kövessék, de talán így sem lehetne elkerülni a rendszeres hatósági zaklatást, melynek a pénzbeszedés a célja

a vállalkozói engedély kiadásának feltétele kell, hogy legyen a mestervizsga

a Kamarának adósságbehajtási joga legyen, illetve erős jogi érdekképviselettel rendelkezzen

nagy probléma, hogy az iskolarendszer, a hazai képzés köszönő viszonyban sincs a piaci igénnyel

a hatóságok ellenségnek tekintik a vállalkozókat, senki nem támogatja őket és ez nagyon rossz közhangulatot teremt

fontos lenne egy minimális szakmai ár meghatározása, illetve egy minimálisan elvárt szakmai színvonal meghatározása is

a mestervizsgának nincs manapság rangja, pedig a vállalkozói engedély ehhez kellene kötni

szakmákban nincs megfelelő utánpótlás, ennek okai: a képzés alacsony színvonala, a gyerekek hozzáállása, szülői felügyelet hiánya, elavultak a szakkönyvek, képzés oktatók hiányosságai, felesleges, hogy a szakmai oktatónak diplomája legyen, az elismert, jó szakemberek oktassanak, a mestereket kellene támogatni és érdekeltté tenni, hogy ők oktassák a tanulókat

a közbeszerzést kellene megreformálni, általában a kiírások úgy szólnak, hogy a legolcsóbb ajánlat a nyerő, sok esetben ezért általában papíron létező cégek nyerik el a munkákat, akik minősíthetetlen munkát végeznek

a vállalkozók munkáját szakmailag senki nem ellenőrzi, olyan jogszabályi rendszer kellene, ami megteremti a tisztességes versenyhelyzet feltételeit, biztonsággal lehessen vállalkozni, és nem egymás kizsákmányolása a cél

legyen kötelező a kamara, viszont a kamara rendelkezzen jogosítványokkal, a kamara adja ki a vállalkozói engedélyeket a szakmai végzettség, tapasztalat alapján

Szomor

46 vállalkozó és gazdasági társaság kapott meghívást. A jelenlévők a kertészet, vendéglátás, fuvarozás, szolgáltatás, kereskedelem területén dolgoznak. A jelenlévők az alábbi problémákat, javaslatokat fogalmazták meg: -

a vállalkozóknak szüksége lenne egy olyan erős, jogosítványokkal rendelkező kamarára, mint ami külföldön működik, szakképzésben iránymutatást adhatna, a multinacionális cégekkel szemben érdekképviseletet láthatna el

a kamarának hasonló fórumokat kellene tartani és hirdetni magát, sokan a régi kötelező tagságú kamarát értik a mai alatt, és nem ismerik a mai szolgáltatást, kiadvánnyal hirdetni magát, pr tevékenység

kamara szerepe elsősorban lobbi tevékenység lehetne a pályázati és adórendszer egyszerűbbé tétele, szakmai limit árak meghatározása, minőségi színvonal előírása bizonyos szakmákban

kiszámítható jogszabályi környezet segíthetné a vállalkozókat

Vértessomló

50 vállalkozó és gazdasági társaság kapott meghívást. A jelenlévők a vendéglátás, kereskedelem, élelmiszeripar területén dolgoznak. A jelenlévők az alábbi problémákat, javaslatokat fogalmazták meg: -

a jogszabályok gyors változását képtelenség követni, szükséges lenne, hogy a vállalkozások figyelmét folyamatosan felhívják a változásokra, ismertessék azokat

a pályázati pénzek kifizetése nehézkesen, lassan történik, mindenféle apró formai hibákra hivatkozva húzódik a kifizetés és gyakran a közreműködő szervezetnél dolgozók sincsenek tisztában azokkal a követelményekkel, melyeket a pályázóktól várnak el, nem tudnak segítséget nyújtani

hazánkban a HACCP rendszer túlságosan szigorú, külföldön a környező országokban ezek az előírások enyhébbek és betarthatóak

élelmiszeripar területén az ellenőrző szervek hatáskörei között átfedések vannak, nem tudni ki mit ellenőrizhet, és kinek hogyan kell megfelelni

a piacon bárki vállalkozhat, sajnos nagyon nagy számban dolgoznak megfelelő képzettség és szakmai színvonal nélkül feketén; a feketemunkával nem tud versenyezni a tisztességes, bejelentett, telephellyel rendelkező vállalkozás; jelentős mennyiségű munkát a piacon a feketén működő vállalkozások végeznek el 77

Várgesztes

24 vállalkozó és gazdasági társaság kapott meghívást. A jelenlévők a vendéglátás, turizmus, szolgáltatás, kereskedelem területén dolgoznak. A jelenlévők az alábbi problémákat, javaslatokat fogalmazták meg: -

turisztika területén a pályázati kiírások nem illeszkednek a piaci igényekhez, régóta szeretnének a Várban egy múzeum létesítésére pályázni

3.3 A fórumokon elhangzott legfőbb problémák és javaslatok Összegezve a térség vállalkozói, vállalkozásai által megfogalmazott legfőbb problémák az alábbiakban olvashatók:

a pályázati rendszerek túlságosan bonyolultak, óriási adminisztrációs terhet és költséget jelent egy egyéni vállalkozónak vagy kis vállalkozásnak; mindemellett súlyos kötelezettség vállalásokat kell tenni a jövőre nézve (foglalkoztatás növelés, vagy dolgozói létszám megtartása, árbevétel növekedés), ami a hazai kiszámíthatatlan jogszabályi és gazdasági környezetben lehetetlen; ehhez képest az 50 %-os támogatási arány alacsony, ha mindenről számla kell, és minden előírást betartanak nem éri meg a pályázattal küzdeni

valójában minden pályázatban előfinanszírozni kell, tehát pályázni is csak az tud, akinek pénze van, vagy legalább hitelképes

a mesterlevél teljesen elértéktelenedett, amióta a piacon bárki vállalkozhat, a vállalkozó és az iparos teljesen külön fogalom, vállalkozó ma bárki lehet, és sajnos nagyon nagy számban dolgoznak megfelelő képzettség és szakmai színvonal nélkül feketén; a 78

feketemunkával nem tud versenyezni a tisztességes, bejelentett, telephellyel rendelkező vállalkozás; jelentős mennyiségű munkát a piacon a feketén működő vállalkozások végeznek el

az építőipar területén a szakemberek átlagéletkora 40 év felett van és nincs szakmai utánpótlás, ennek legfőbb oka, hogy az oktatás színvonala elavult, a tanuló úgy kerül ki az iskolából, hogy nincs használható tudása és nem is akar a szakmában dolgozni, nincs jövőképe

a tanuló foglalkoztatás bonyolult adminisztrációval, hatalmas terhekkel jár, amit törvények írnak elő, a pénzt pedig az iskola kapja; egyszerűen nem éri meg tanulóval foglalkozni, aki eddig mindig tartott tanulót, már az sem vállalja, de akkor ki fogja képezni az utánpótlást?

nagy probléma, hogy az iskolarendszer, a hazai képzés nem igazodik a piaci igényekhez

sűrű jogszabályi változások miatt képtelenség tervezni, kiszámítani a vállalkozás jövőjét

hatalmas adó, járulék, illetve jogszabályi előírások miatti adminisztrációs terhek és költségek terhelik a vállalkozókat, ha minden előírást és szabályt betart a vállalkozás, akkor nem éri meg a tevékenységet végezni, veszteséges lenne a cég, álláspontjuk szerint hazánkban minden vállalkozó „kényszercsaló/kényszerügyeskedő” 79

rossz hangulatot, és ellenségességet okoz a multinacionális cégek nagymértékű támogatása, a hazai kis- és középvállalkozások úgy érzik, hogy őket nem támogatja az állam, mert ők nem tudnak azzal fenyegetni, hogy elmennek az országból, pedig az általuk foglalkoztatottak létszáma nagyon is jelentős országos szinten

a multinacionális társaságok fizetési morálja felháborító, 60-90-120 napos fizetési határidő, a hazai vállalkozások érdekeit e tekintetben sem képviseli senki, ha valaki nem fogadja el ezeket a fizetési feltételeket, akkor száz másik cég áll az ajtóban és a multinacionális cég ezt pontosan tudja, sajnos a vállalkozások között sincs összefogás

A vállalkozások konstruktív javaslatai az alábbiakban olvashatók, külön megjelölve az Iparkamara működésével kapcsolatban megfogalmazott javaslatokat.

kiszámítható jogszabályi környezet segíthetné nagyban a vállalkozókat

a hatóságoknak segítő, nevelő szándékkal kellene működnie, mint külföldön, nem csak pénzbeszedés céljából, illetve a hatóságokat is jobban kellene képezni, hogy ne elavult dolgokat írjanak elő

 ezen belül a Kamara működésével kapcsolatban elhangzott konkrét javaslatok:

a kamarának hasonló fórumokat kellene tartani és hirdetni magát, sokan a régi kötelező tagságú kamarát értik a mai alatt, és nem ismerik a mai szolgáltatásokat, pr tevékenység

kamara szerepe elsősorban lobbi tevékenység lehetne a pályázati és adórendszer egyszerűbbé tételének érdekében

legyen kötelező a kamarai tagság, viszont a kamara rendelkezzen jogosítványokkal; a kamara adja ki a vállalkozói engedélyeket a szakmai végzettség, a mesterlevél, és a tapasztalat alapján

fontos lenne egy minimális szakmai ár meghatározása, illetve egy minimálisan elvárt szakmai színvonal meghatározása is a Kamara által, ami alatt nem lehet munkát vállalni

a Kamarának adósságbehajtási joga legyen, illetve erős jogi érdekképviselettel rendelkezzen a körbetartozások megszüntetése végett

a városi munkák világosan legyenek közzé téve a helyi szakemberek között, aki a városban fizet adót, az itt is szeretne dolgozni; a Kamara nagy segítség lehetne oly módon a piacszerzésben, hogy például rögtön az építéshatóságon össze kellene gyűjteni az 81

aktuális helyi munkákat és közzétenni, hogy a helyi vállalkozók időben értesüljenek a helyi munkákról

3.4 Megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása A térségben egyedül Tatabányán működik kifejezetten megváltozott munkaképességű dolgozók alkalmazásával foglalkozó gazdasági társaság, a Relabor Kft. A cég 1989-ben alakult Esztergomban egy helyi és egy dorogi telephellyel, azzal a céllal, hogy munkalehetőséget biztosítson az egészségi állapotuk vagy fogyatékosságuk miatt az elsődleges/nyílt munkaerő piacon elhelyezkedni nem tudó embereknek. Jelenlegi dolgozóik 90%-a megváltozott munkaképességű. Az ország három megyéjében - Komárom-Esztergom, Veszprém, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye - működtet telephelyeket, ahol szolgáltató és termelő tevékenységeket végez. A társaság összesen mintegy 600 főt foglalkoztat. A tatabányai üzemben jelenleg összesen mintegy 140 fő dolgozik, két telephelyen (Táncsics M. út és Búzavirág úton az FCI Connectors Hungary Kft. üzemében, mint külső telephelyen) A Tatabányai üzem tevékenységet az alábbi három területen folytat:  dobozgyártás (a térségben működő multinacionális társaságok részére - FCI, AGC, Borg Wagner, Bowden, tornyópusztai rugógyártó társaság)  varrodai munkák  egyéb szerelés (bicskei Vincotech Kft. részére összeszerelés, és a tatabányai FCI Kft. részére konnektor összeszerelés – a társaság telephelyén mintegy 60 fő dolgozik) A Relabor Kft.-nél jelenleg válságkezelés folyik, a tavalyi évben kérdéses volt a cég fennmaradása a korábbi mintegy 1000 fős dolgozói létszámról 600 főre csökkent a foglalkoztatottak száma (a tatabányai telephelyen a korábbi 110-130 fő 80-90 főre csökkent). A válság miatt is nehéz helyzetbe kerültek, de legfőképpen az állami támogatás jelentős mértékű csökkentése (mintegy felére) okozta/ okozza a legfőbb problémát. Az állami tulajdonú cégeknél nem csökkentették a támogatást csak a magántulajdonú cégeknél, pedig a magántulajdonú cégek 82

jelentősen

több

csökkent

munkaképességű

dolgozót

foglalkoztatnak.

(Sajnos

ennek

következtében szűnt meg a térségben Tatabányán működő Mea-Gold Kft., aki szintén kifejezetten megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztatott az elektronikai összeszerelés területén.) A tatabányai üzem mind árbevétel, mind foglalkoztatottság szempontjából meghaladja a többi telephely eredményeit, mely elsősorban a több lábon állásuknak köszönhető. Az FCI Kft.-vel való együttműködés eredményeképpen 2010-ben tudták a létszámukat a fentiekben említett 140 főre növelni. A tatabányai üzem 90 %-ban csökkent munkaképességű dolgozókat foglalkoztat, a dolgozók 80%-a tatabányai lakos (Komáromból és Oroszlányból járnak még dolgozók). A társasággal készített személyes interjú alapján a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásával kapcsolatos problémák, nehézségek az alábbiakban olvashatók: -

munkaerő felvételnél a jelentkezők 50 %-a külső nyomásra jelentkezik, valójában nem akar elhelyezkedni, további 30-40 % jelentkezőnek nehézséget okoz a folyamatos munka. A fennmaradó 10-20 % közül lehet kiválasztani a potenciális dolgozót, és ezt követően még sokféle szabályozásnak kell megfelelni. Szigorú egészségügyi előírások arra vonatkozóan milyen betegséggel, milyen jellegű munka végezhető. pl. jogszabály által meghatározott szövegszerű megfogalmazás benne kell legyen az egészségügyi papírokba, különben nem jár az állami támogatás a dolgozó után, a jelentkezők 20-30 %-ánál problémát jelent ez az ún. adminisztratív hiányosság, melyre korábban főleg nem, de még napjainkban sem figyelnek az orvosok

létezik egy jogszabályi előírás, mely pontosan meghatározza, hogy szakmaterületenként megváltozott munkaképességű dolgozó mennyit és milyen összegért dolgozhat; ez a plafon összeg körülbelül a szakma területenként jellemző bér 80%-a; amennyiben ezt a keretet meghaladja a dolgozó, akkor a nyugdíjából az adott összeg elvonásra kerül; aki képes lenne rá, annak sem éri meg túlórázni, vagy többet vállalni. A munkavállalók nem látják át ezeket a jogszabályi előírásokat, tartanak attól, hogy elveszítik a biztos járandóságukat.

jogszabályi előírás miatt teljes munkaidőben nem lehet foglalkoztatni megváltozott munkaképességű dolgozót 83

a megváltozott munkaképességű dolgozók jellemzően minimálbér nagyságú fizetést kapnak, mely lényegében ugyanazon munkáért egy gyáron belül a 30-40 %-kal kevesebb összegnek felel meg. Azonban az is elmondható, hogy a valóban megváltozott munkaképességű dolgozók speciális idő és munkarendben dolgoznak –illetve figyelembe kell venni a jogszabály által meghatározott keretet is- (eleve 7,5 órás részmunkaidő, a multinacionális cégektől eltérően óránként van szünet, a dolgozók terhelhetősége alacsonyabb, gyakori az éves szinten 90 napos táppénzes időszak). Általában a „papíron” megváltozott munkaképességű, de jó egészségi állapotú dolgozók tudnak elhelyezkedni közvetlenül alkalmazásban multinacionális cégeknél, mert ők jobban bírják a terhelést, esetleges túlórát, keveset vannak betegszabadságon, és ők nyilván magasabb bért keresnek.

4 A térség erősségei és gyengeségei (SWOT analízis)

4.1 A SWOT elemzés

4.1.1 SWOT ANALÍZIS 4.1.1.5

Erősségek

Magas színvonalú mezőgazdasági kultúra, hagyományosan versenyképes élelmiszeripari termelési struktúra

Térségi jelentőségű hagyományok, színvonalas kulturális rendezvények

Kiaknázható idegenforgalmi vonzerők (kulturális hagyományok, természeti környezet, rendezvények, Budapest közelsége – pihenőtérség kialakításának lehetősége)

Jelentős számú képzett munkaerő, Jó humán erőforrási adottságok

Intézményekkel való jó ellátottság

Fejlett oktatás

Elindult a képzés és a munkáltatók igényeinek összehangolása térségi szinten.

Integrált szakképző központ kialakítása

Nyitottság új technológiák befogadására

Új marketing és gazdasági struktúrákhoz való kapcsolódás igénye

Kedvező közlekedés földrajzi helyzet - Bécs-Budapest közlekedési tengely, autópálya és vasútvonal

Sikeresen működő Ipari Park, mely bővíthető

Nagy tőkeerejű vállalkozások

Nemzetközi multinacionális vállalatok letelepedése, kapacitásbővítésük

4.1.1.2 Gyengeségek

Térségen belüli jelentős differenciáltság

Szétszakadt jövedelmi struktúra

A szociálpolitika máig kialakult, hagyományos formái nem képesek kezelni a szegénység és egyenlőtlenség problémáit. Leszakadó réteg újratermelődése.

Nem növekszik a születések száma, egyre kevesebb iskoláskorú gyermek, fiatal, folytatódik az elöregedés.

Növekszik a kistérség területéről a negatív migráció.

Forráshiányos önkormányzatok (részben igaz, azonban magasabb forrásbázisra mindig szükség van)

Idegenforgalmi szervezettség nem megfelelő

Idegenforgalmi fogadókészség alacsony (idegen nyelvet beszélők száma több is lehetne)

közepes színvonalú szolgáltatások

Térségbe látogatók rövid tartózkodási ideje

Éttermek, szálláshelyek száma alacsony

Kevés szórakozási, kikapcsolódási lehetőségek

Hiányzó piacra jutást segítő rendszer,

Elszigetelt szolgáltatói kapacitások

Elaprózott szolgáltatói kapacitások, kis összefogás

Elavult technikai színvonalú termelői infrastruktúra

A térségben magas a korkedvezményes nyugdíjasok aránya.

Szakmai kérdésekben is a politika dönt, gyenge a reálszféra érdekérvényesítése

Műszaki felsőfokú képzés hiánya

Képzett szakemberek elvándorlása a közeli Győr, Székesfehérvár, Budapest vonzására.

Kicsik a K+F ráfordítások

Nincs megfelelő mértékű hitelkockázati tőke.

Gyenge a kamarák érdekérvényesítő képessége.

Az ipari jellege miatt az idegenforgalom, szórakoztató ipar, szolgáltató szektor fejlesztése háttérbe szorult. 86

4.1.1.3 Lehetőségek

A térség egységes fejlesztés-politikájának kialakítása, a tervezés felgyorsítása,

A térségi információáramlás és konzultáció fejlesztése

Az infrastruktúra összehangolt fejlesztése

Humán erőforrások összehangolt fejlesztése (iskolai infrastruktúra-fejlesztés),

Szakmai oktatás színvonalának emelkedése, képzések szervezése

Vállalkozói infrastruktúra javítása,

Idegenforgalmi marketing szervezet és kiadványok létrehozása

A piacra jutás, az értékesítési biztonság javulása

Új iparágak megtelepítése, hazai és külföldi működő-tőke megszerzése

A bevonható külső források nagyságának növelése

A gasztronómiai rendezvények meghonosítása

Tercierizálódás, ezen belül egyrészt a gazdasági szolgáltatások, másrészt a turizmusszabadidő és rendezvény, konferenciaipar előtérbe kerülése.

A helyi kulturális hagyományokra épülő turisztika megvalósítása

Kerékpárutak kiépítésének ösztönzése

Kézműves, falusi, bányász hagyományok (ipari skanzen) iránti érdeklődés nő

Természeti, kaland, sport és ökoturizmus tudatos ösztönzése

4.1.1.4 Veszélyek

A kistérség gazdasági teljesítőképessége nem alkalmazkodik az adottságokhoz, a piaci kívánalmakhoz

Nem növekszik a születések száma, egyre kevesebb iskoláskorú gyermek, fiatal, folytatódik az elöregedés.

Nő a munkanélküliség, fiatal szakképzett munkaerők elvándorlása

A gazdasági élet szereplői közötti valós együttműködés hiánya komoly problémát jelent.

Vállalkozók forráshiányosak, korszerű műszaki technológia hiányában versenyképességük, gazdaságosságuk se megfelelő

Alacsony tőkebeáramlás, marad a tőkehiány az alacsony infrastruktúra miatt

Külső források elmaradása, felhasználás akadozása

A térségbe kevesebb támogatási forrás jut szemben a hátrányos, illetve kedvezményezett területekkel

Együttműködés csökkenésével romlik a kohézió

Nem épül ki a vertikális integráció,

Beszerzési és értékesítési fejletlenség

Természet- és környezetvédelmi elvek háttérbe szorulása

5. A korábbi intézkedések, megvalósított programok a vidékfejlesztés területén a kistérségben és azok eredményei 5.1 Szakképzési reform Magyarországon a rendszerváltást követően új gazdasági és politikai környezet alakult ki. Az ebben az időszakban bekövetkezett változások hatására, illetve azokkal párhuzamosan elindult a gazdasági szerkezetváltás városunkban is. A korábban meghatározó nehézipar háttérbe szorult, új iparágak jelentek meg, új gyárak sora épült, létrejött Tatabánya és Környe közigazgatási határán az ipari park. Az utóbbi néhány évben már letelepedtek a nagyobb hozzáadott értéket képviselő, fejlettebb technológiákat alkalmazó üzemek (Grundfos Kft., Coloplast Kft., FCI Kft., AGC Kft., Bridgestone Tatabánya Kft.), valamint a K+F is megjelent (Zenon Systems Kft.). A gazdaság területén végbement változások a szakképzési szerkezet reformját igényelték, ugyanis egyes, a gazdaság számára fontos szakmákban mára már hiány alakult ki. A térségben működő termelő cégek (nagyságtól függetlenül) elsősorban szlovákiai munkavállalókat foglalkoztatnak a hiány szakmákban. További fejlesztések gátja a szakképzett munkaerő hiánya. Ennek érdekében a Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata elindította a Tatabányai Szakképzési Programot, melynek keretében az önkormányzat Gazdaságfejlesztő Szervezete az Oktatási és Közművelődési Irodával együttműködve felmérte a városban működő nagyobb, termelő cégeknél szükséges és keresett szakmákat. A 150 cég megkeresésével végzett felmérés tapasztalatai alapján kiadásra került a Tatabányai Szakképzési Hírlevél első száma, a termelő üzemekre fókuszálva 2000 példányban, melyeket a kistérség területén levő általános iskolák 7. és 8. osztályos tanulói mellett a részt vevő cégek és az érintett szervezetek is megkaptak. A Tatabányai Szakképzési Program, melynek alapvető célja a szakképzési rendszer piaci igényekhez való hozzáigazítása, koordinálásában az Önkormányzat és város Gazdaságfejlesztő Szervezete mellett részt vett a megyei Munkaügyi Központ és a Foglalkoztatási Információs Tanácsadó is. Kiemelt szerepet kapott a projektben a Bánki Donát Térségi Integrált Szakképző Központ, melyet két nyertes, EU finanszírozású pályázat, a HEFOP 3.2.2 és a HEFOP 4.1.1 hívta 89

életre 2005 szeptemberében. A projekt kettő és fél és további minimum öt évre nyert támogatást az EU-tól. A pályázatok, és ez által a projektre alapított Bánki Donát TISZK Kht. célja összefogni a térség szakképző iskoláit, intézményeit valamint optimalizálni a szakképzési hozzájárulásokat, forrásokat. A pályázat kapcsán felújításra került Tatabánya hét közintézménye (a résztvevő tagiskolák) valamint átépítésre került a TISZK székhely, a Péch Antal Szakiskola Réti úti tanépülete, műhelyei, szerelőcsarnokai. A projekt legfőbb célja, hogy a térségi piaci viszonyokhoz igazítsa a város és kistérség szakképzését és ez által segítse neves cégek letelepedését, kiszolgálását az ipari parkokban, továbbá munkához segíthesse, szakmát adhasson a fiataloknak. Továbbá, hogy minél gyorsabban igazodni tudó szakképzési struktúra alakuljon ki már az iskolai képzés folyamán is. Az iskolai képzések mellett nagy hangsúlyt kíván fektetni a felnőttképzésre és a gazdasági társaságok képzési igényeire. A TISZK képzési struktúrájával szeretné támogatni a már itt lévő és a jövőben ide települő cégek humánerőforrás szükségletének igényeit A projekt végrehajtására az Európai Unió közel 1,1 Mrd Ft támogatást biztosított. A fejlesztés hatására létrejövő korszerűbb intézményhálózat biztosítja a szakképzés hatékony működését és működtetését, lehetővé válik a szakképzés összehangolása térségi és regionális szinten. A fejlesztés hozzásegítette az intézményeket, hogy a gazdaság szereplőivel új együttműködési forma alakuljon ki. A TISZK-ben rugalmas és hatékony szervezeti-irányítási modell került bevezetésre. A projekt keretében megtörtént a korszerű intézményszervezési és humánerőforrás-feltételek biztosítása, új szakmai és közösségi szolgáltatásokat kerületek bevezetésre, megtörtént a központ vezetőinek és tanárainak felkészítése. Figyelem fordítódott a gazdálkodó szervezeteknél gyakorlati oktatást végzők és a gazdasági kamarák tanácsadóinak felkészítésére és továbbképzésére. A program

közvetlen

célkitűzése, hogy a TISZK-ben megfelelő fizikai környezet

(csúcstechnológiával felszerelt és magas eszközkihasználtságot biztosító tanulási környezet) álljon rendelkezésre a gyakorlatorientált és moduláris képzéshez. (közel 1500 m2 műhelycsarnok, közel 1500 m2 elméleti képzési terület) A TISZK működtetése érdekében a Kht. tanácsadó testületet hozott létre, mely testületben a 90

gazdasági élet képviselőire is számíthat a fejlesztési irányok meghatározása érdekében. A központi képzőhely kialakítása 2005 októberében kezdődött és 2007 évben fejeződött be. A Szakképzési Program eredményességének érdekében Tatabánya város Gazdaságfejlesztő Szervezete hatékony együttműködést alakított ki a TISZK Kht-val. Közösen szerveztek tájékoztató rendezvényeket a gazdasági társaságok számára. Bevonásra kerültek a TISZK szakemberei a befektetői ajánlatok elkészítésébe, s a felek folyamatosan tájékoztatják egymást az aktuális eseményekről. A Gazdaságfejlesztő Szervezet is részt vett a Munkaügyi Központ által szervezett, a TISZK épületében megrendezett Pályaválasztási Kiállítás előkészítésében. A Gazdaságfejlesztő Szervezet által elkezdett szakképzési reform keretében kiadott, az adott területen a hiányszakmákat bemutató szakképzési hírlevél (Termelő szektor) aktualizálását követték más ágazatokban jelentkező további hiányszakmákat bemutató hírlevelek. A két további hírlevél témája: 1. Kereskedelem és szolgáltatás 2. Építőipar. A 2006 évtől megjelenő kiadvány 2008. évi nyomdai költségét a TISZK Kht. és a Gazdaságfejlesztő Szervezet már közösen vállalta. A hírlevelek célközönség felé történő terjesztését a TISZK Kht. látta el. A kiadványokkal egy időben a hiányszakmák népszerűsítése érdekében a Gazdaságfejlesztő Szervezet sajtókampányt indított a 24 órában, melynek keretében tatabányai cégek vezetői bemutatták cégüket, tevékenységüket, tájékoztatást adtak a keresett szakmákról. A szakképzési hozzájárulásról és szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvény (továbbiakban: Szht.) változásait követve Tatabánya Megyei Jogú Város Képviselő testülete és Oroszlány Város Képviselő testülete közöse létrehozta a TatabányaOroszlány Szakképzés-szervezési Társulást (új típusú TISZK). A lépés szükségessé vált, ugyanis a HEFOP projektek végrehajtására létrehozott TISZK csak, mint Központi Képzőhely fogadhatja a fejlesztési támogatásokat, és úgy is csak 2010. január 1-ig. A Társulás megalapításával Tatabánya Megyei Jogú Város és Oroszlány Város Önkormányzata megteremtette annak a feltételét, hogy szakképző iskolái hozzájussanak a szakképzési hozzájárulásokhoz. A társulás feladatai: 

A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság által meghatározott szakképzési fejlesztési irányokra és beiskolázási arányokra tekintettel meghatározza a Társulás tagjai által

fenntartott szakképző iskolákban a szakképzési évfolyamokon indítható osztályok számát. 

A szakmai program tekintetében egyetértési jogot gyakorol a Társulás tagjai által fenntartott szakképző iskolák szakmai programjának jóváhagyásánál.



Meghatározza, illetve jóváhagyja a szakképző iskoláknak a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (Szht.) szerinti fejlesztési támogatásokból és a Munkaerőpiaci Alap pénzeszközeiből megvalósítandó fejlesztési céljait.



Fogadja és a Társulás tagjai által fenntartott szakképző iskolák számára továbbadhatja az Szht. szerinti fejlesztési támogatásokat.



Pályázatokat nyújt be a szakképzésre fordított állami támogatások megszerzésére, illetve szükség esetén véleményezi a Társulás tagjai által fenntartott szakképző iskolák ilyen célú pályázatait.



Az általa ellátott feladatokra önálló fejlesztési tervet készít.



A szakképzés körében közoktatási megállapodást, vagy más megállapodást köthet.



Ellátja a fentiek végrehajtásához szükséges, jogszabályban előírt feladatokat.



Közreműködik a szakképző intézmények szakmai tevékenységének hatékonysága érdekében együttműködések kialakításában, képzési és vizsgáztatási szolgáltatások fejlesztésében.



Segítséget nyújt az általános iskolások körében zajló pályaorientációban, szakképzési intézmények beiskolázási marketing tevékenységében.

7. sz. ábra 5.2 Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség létrehozása – LEADER program

2007. augusztus 30.-án Környén jött létre a Vértes-Gerecse Helyi Közösség. Ezt követően a Komárom-Esztergom megyei Bíróság nyilvántartásba vette a megye legnagyobb vidékfejlesztési akciócsoportjából alakult Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösséget, mely közhasznú szervezetként kötelezte el magát, hogy a 2007-1013. közötti időszakban vidékfejlesztési forrásokat hozzon a térségben működő civil és gazdasági szervezeteknek, önkormányzatoknak. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdaságfejlesztő Szervezete a kistérség területfejlesztési feladatainak ellátása kapcsán 2008. év eleje óta tagja a Vértes-Gerecse akciócsoport Tervezést Koordináló Csoportjának. 2008. januárban kezdődött az a 120 napos tervezési időszak, melynek három fontos lépése mára megtörtént: elkészült a 38 településre (Bicskei, Móri, Oroszlányi, Tatai, Tatabányai és Székesfehérvári kistérségek) kiterjedő települési és térségi helyzetelemzés; létrejött a VértesGerecse Vidékfejlesztési Közösség közhasznú egyesület és megfogalmazásra kerültek a 20072013. közötti időszak Prioritásai és Intézkedései, és végül elfogadásra került a Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség

„Vértes-Gerecse Általél(r)ünk, kéz a kézben célhoz érünk!"

elnevezésű Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája. 93

A térségi helyzetelemzés során a Gazdaságfejlesztő Szervezet lakossági fórumokat szervezett a tatabányai kistérség településein, annak érdekében, hogy a készülő stratégia valós helyi igényeken, alulról jövő kezdeményezéseken alapuljon. A lakossági tájékoztató fórumok mellett kérdőíves felmérés is készült a konkrét igények, projekt ötletek összegyűjtésére. A tervezői munkának és a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia elkészítésének köszönhetően a VértesGerecse Vidékfejlesztési Közösség elnyerte a LEADER akciócsoport címet, ezáltal 2,2 milliárd Ft megpályázható vidékfejlesztési forrást. A LEADER programnak megfelelően az egyesületi tagok között 38 a közszféra, 39 a civilszféra, 21 tag pedig az üzleti szféra színeiben képviselteti magát.

A közösség települései, illetve a településen élő vállalkozások, civil szervezetek 2008. október közepétől nyújthattak be pályázatot mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatására; turisztikai tevékenységek ösztönzésére; falumegújításra és –fejlesztésre, valamint a vidéki örökség megőrzésére. A

közösség

területén

működő

önkormányzatok,

civil

szervezetek,

vállalkozók

mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatására; turisztikai tevékenységek ösztönzésére; falumegújításra és –fejlesztésre, valamint a vidéki örökség megőrzésére nyújthattak be pályázatot 2009. január 12-ig. A közösség 38 településéről összesen 60 db pályázatot nyújtottak be, melyből 17 a tatabányai kistérség területéről érkezett. A mikrovállalkozás fejlesztés és létrehozás jogcímen 2009-ben egy Tarjáni és egy Vértessomlói vállalkozás összesen 8 812 812 Ft támogatást nyert. A falumegújítás és fejlesztés jogcímen Vértesszőlős 23 034 445 Ft támogatást nyert komplex falufejlesztésre. A LEADER rendelet elfogadása és ezáltal további pályázati lehetőségek megjelenése 2009. őszén megtörtént. A közösség tagjai, így a kistérség települései is 2009. október 1. és november 16 között nyújthattak be pályázatot a LEADER célterületek kiírásaira (vállalkozási, közösségi alapú fejlesztési, rendezvényekre, térségen belüli együttműködésre).

MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet Kérdőív „Tatabányai Foglalkoztatási Paktum – összefogással a munkaerő-piaci helyzet javításáért” című, TÁMOP-1.4.4.-08/1-2009-0020 számú projekt keretében készülő, a tatabányai kistérség foglalkoztatási helyzetét komplex módon feltáró tanulmány, helyzetelemzés elkészítéséhez

1. A gazdálkodó szervezet neve:

…………………………………………………………………………………………………..

2. A vállalkozás gazdálkodási formája:

123456789-

Bt Kft Zrt, Nyrt KKT Szövetkezet Egyéni vállalkozás Költségvetési szervezet Nonprofit Kft. Egyéb szervezet

3. A gazdálkodó szervezet fő tevékenysége

……………………………………………………………………

4. Ön szerint milyen vállalkozásának jelenlegi üzleti helyzete, fejlődési kilátásai? 95

jó □

kielégítő □ stagnáló rossz □

5. Miben látja cége fejlődésének legfőbb akadályát?

…………………………………………………………………………………………………...

6. Hány fő cégüknél jelenleg a statisztikai létszám?

…………

7. Várhatóan cégénél lesz-e / volt-e működési okból elbocsátás, létszámcsökkentés illetve létszámbővítés? Ha igen, hány főt érint / érintett?

2008. év őszétől -válság kirobbanásától napjainkig: Nem

Igen / fő

Nem

Igen / fő

elbocsátás felvétel

2010 évben:

elbocsátás felvétel

8. Ha bővítést tervez, milyen területen és milyen szakemberekre lenne szüksége? ……………………………………………………………………………………… 9. Ismeri-e az ehhez kapcsolódó pályázati, támogatási lehetőségeket? Igen □

Nem □

10. Folyt-e/ folyik-e/ fog-e folyni a cégnél belső vagy külső képzés keretében saját munkavállalók képzése, átképzése?

2008. év őszétől -válság kirobbanásától napjainkig: Igen □

Nem □

2010 évben:

Igen □

Nem □

11. Ismer-e a térségben olyan objektumot, beruházási lehetőséget, ahol forrásbevonással új munkehelye(ke)t lehetne létesíteni ? Igen □

Nem □

12. Ha igen, kérem részletezze: …………………………………………………………………………………………………..

13. Kamarai tag-e? Igen □

Nem □

14. Véleménye szerint a Kamara miben lehetne a vállalkozások segítségére?

……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………

15. Terveznek-e beruházást a közeljövőben? Igen □

Nem □

16. Ha igen, van-e külső forrásra igénye a tervezett beruházáshoz? Igen □

Nem □

17. Ismeri-e a Széchenyi Kártyát? Igen □

Nem □

18. Ha igen, igényelt-e már valaha, vagy igényelne- e?

Igen □

Nem □

19. Tudna-e beszállítóvá válni valamely területen? Igen □

Nem □

20. Ha igen, mely terület ez?

…………………………………………………………………………………………………. 98

21. Van-e igénye üzleti partnerkapcsolatok kiépítésére? Igen □

Nem □

22. A vállalkozások különböző eszközökkel védekeznek a válság negatív hatásai ellen. Hogyan kezelte, kezeli az Ön cége ezt a helyzetet?

…………………………………………………………………………………………………

23. Az elmúlt 12 hónapban igényelt-e valamilyen támogatást? (munkahelyteremtő/megőrző támogatás, Széchenyi Kártya, támogatás a tatabányai munkaügyi kirendeltségtől, vagy egyéb hitelkonstrukció… )

…………………………………………………………………………………………………

24. Ismeri-e a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ kirendeltségeinek szolgáltatásait?

Igen □

Nem □

25. Amennyiben ismeri, igénybe veszi-e ezeket?

Igen □

Nem □ 99

26. Ismeri-e a munkahelyteremtő beruházásokra vonatkozó pályázati lehetőségeket, ha igen honnan szerzett tudomást róluk?

Igen □

Nem □

     

Internet Munkaügyi Központ hírlevele, tájékoztatása Kamara hírlevele, tájékoztatása Pályázatíró, tanácsadó cégtől Ismeretségi körön keresztül Egyéb …………………………………

100

2. sz. melléklet Fejlesztési stratégia javasolt módszertana Módszer

Feladat Szereplők

beazonosítása

Eredmények

domináns Feltáró munka

• Meglévő szereplők megismerése

szervezetek

• Internet

• A térségben hiányzó szervezetek, szereplők

• Közigazgatás, önkormányzatok

• Címlisták

felismerése

•

Szakmai

érdekképviseletek

(területi • Helyi informátorok

• Korábbi fejlesztők, fejlesztő tevékenységek szereplőkkel, megismerése

szervezetei)

•

• Vállalkozók

döntéshozókkal

• Civil szervezetek

• A térségben korábban működő szakértők

Munkaértekezletek

• Szakértők, falugazdászok

101

helyi,

Módszer

Feladat Helyzet feltárás

Kérdőívek, személyes információgyűjtés

Eredmények •

altérségi

szerkezet,

térségi

alközpontok

• A térség területe, demográfiai helyzet és folyamatok • Önkormányzatoktól

megismerése

• Természeti adottságok és viszonyok

• Munkaadói szervezetektől

• gazdaságföldrajzi feltételrendszer

• Gazdaságföldrajzi leírás

• Vállalkozásoktól

• térségi szakma és munkakultúra

• Munkaügyi szervezettől

• a fejleszthető források, potenciálok listája

• Szakértőktől

• leállt kapacitások

Statisztikai adatok, források

• eszközök, épületek

• KSH

• veszélyeztetett foglalkoztatók

• Településszerkezet, közigazgatási rendszer • Agrárstruktúra, és gazdasági szerkezet • Mezőgazdasági termelés és értékesítés • Az élelmiszeripar, élelmiszeripari kapacitások térbeni elhelyezkedése

• A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi • Helyi adatbázisok

• gazdasági kapcsolatrendszer fejlesztésének

viszonyai

lehetőségei

• Hiányok és többletek a térség gazdaságában

• a szereplők együttműködése, fejlesztésének

• Jóléti jövedelmi viszonyok

lehetőségei

• Idegenforgalom, turizmus • Kulturális örökség, civil társadalom • A térségben megvalósult és tervezett programok

102

• Fejlesztési szándékok, tervezett projektek

Módszer

Feladat Helyzetelemzés

Eredmények • A térség fejleszthető adottságainak listája

Elemző munka, munkaértekezletek

A cél a térség helyzetének értelmezése, térség • Elsődleges és másodlagos adatfeldolgozás, • A térség „hiányosságainak” a listája erősségeinek,

gyengeségeinek,

felmerülő elemzés

• A térséget leginkább veszélyeztető tényezők

lehetőségek és a veszélyek számbavétele.

• A SWOT elemzés elkészítése (erősségek, listája

Az alapdimenziók a következők.

gyengeségek,

lehetőségek,

• Infrastruktúra

legfontosabb

megállapításait

• Emberi erőforrások

analízisnek adatokkal is alá kell támasztani.

• Termelő szektor (beleértve a mezőgazdaságot és

vidéki

területek

gazdaságának

más

ágazatait) A térségi kockázatok és fejlesztési szükségletek meghatározása

103

veszélyek). a

SWOT

Módszer

Feladat

Eredmények

Stratégia kidolgozás

Értékelő munka

• Kidolgozott fejlesztési stratégia

• Szükségletek meghatározása

• szakértői megbeszélések

• Felállított felelős szervezet

• Fejlesztési és a fejleszthető potenciálok • munkaértekezletek helyi szereplőkkel meghatározása • Eu és országos stratégiai célok megismerése, figyelembe vétele • Támogatási környezet feltárása •

Térség

fejlesztésének

fő

irányainak

meghatározása • A stratégia elfogadtatása a szereplőkkel • Végrehajtásért felelős szervezet kialakítása

104

Módszer

Feladat

Eredmények

Akcióterv — intézkedési terv készítése

• tematikus munkaértekezletek

• Prioritást élvező fejlesztési területek

• fejlesztendő ágazatok és méretek "kijelölése"

• projekt fejlesztői szakértői munka

•

szereplők

• a stratégia megvalósításának irányába ható projektek feltárása • projektek generálása • további szereplők bevonása a megvalósításba • lehetséges források feltárása • lobby stratégia megfogalmazása • finanszírozási projekt •

projekt

megvalósulás

Preferált

monitoringjának

kidolgozása

105

tevékenységek,

célcsoportok,

Módszer

Feladat

Eredmények

Projekt fejlesztés

• munkaértekezlet

Projektek listája

• tematikus projekt csoportok létrehozása

• projekt fejlesztői szakértői munka

Lehetséges projektek

• projektötletek projekté formálása •

projektek

pénzügyi,

tárgyi,

• infrastruktúra fejlesztő emberi,

• leépülést akadályozó

technológiai feltételeinek megteremtése

• új vállalkozásokat támogató

• folyamatos projekt menedzsment

• foglalkozásbővítő, munkahelyteremtő

• folyamatos monitoring

• aktív eszközök kombinációjára építő • képzési, átképzési • speciális rétegekhez fűződő • szociális kérdéseket kezelő • finanszírozási • ingatlan- és eszközhasznosító • fejlesztési intézményrendszert alakító • együttműködést segítő (konfliktusfeloldás, készségfejlesztés) • környezetvédelmi, stb. 106

Feladat

Módszer

Eredmények

Értékelés—visszacsatolás

• szakértői munkaértekezlet

• Megvalósult projektek

• Projektek megvalósulásának értékelése

• megbeszélések a döntéshozókkal

• További projektek megvalósulása

• Stratégiai célok megvalósulásának vizsgálata

• Módosított stratégia

• Beavatkozás, újabb projektek generálása, szereplők bevonás • Célok módosítása

107