Projekt tervek by Mives Honlapkiado

TÁMOP-1.4.4.-08/1-2009-0020 -„Tatabányai Foglalkoztatási Paktum – összefogással a munkaerőpiaci helyzet javításáért”

Tatabányai Foglalkoztatási Paktum projekt terve

Készítette:

Tatabánya, 2011. május 1

Tartalomjegyzék

1. Fémipari klaszter projekt

2. Cégböngésző, beszállítói adatbázis

3. Képzési platform

4. Kompetencia alapú, pályakezdő ajánlás

5. Nyitott kapuk

6. Pedagógusok képzése a való világra

7. Sok oldal közötti kommunikáció fejlesztése -„Együtt Tatabányáért Vállalkozói Klub”

8. Család Barát Program - Alkalmazzunk részmunkaidős kollégákat! A kölcsönzés alternatív formái

9. Ipari Park Humán Iroda a belvárosban

10. A szakma rejtelmei – úton a jövőbe

1.Fémipari klaszter projekt A klaszter fogalma: A klaszter olyan, "önálló jogi személyiségű vállalkozások horizontális, vagy vertikális integrációja, amelyek a kapcsolódó társadalmi intézményekkel együtt, ugyanabban az ágazatban dolgoznak. … ... regionálisan közel állnak egymáshoz. … ... piaci versenyzők és együttműködők. … ... összeköti őket a hosszú távú üzleti dinamika, az innováció, a közösen racionalizált tevékenységek költségcsökkentő és hatékonyságot növelő üzletvitele. …"

A projekt célja: A régiónkban lévő, gyártási tevékenységet végző multinacionális vállalatok helyi beszállítói bázisának növelése. 

Az alapítók fő célkitűzése, hogy saját tevékenységük és területi együttműködésük révén növekedjen a térség gazdasági versenyképessége, a foglalkoztatottság és ezáltal érezhetően javuljon az itt élők életminősége.



A klasztertagok lehetséges együttműködésével növelni versenyképességüket, piaci pozíciójukat, beszállítói kapcsolataik javulását



A tagok fejlődésének segítése, különösen innovatív képességük fejlesztése révén,



Nemzetközi beágyazottság, kapcsolatok növelése,



Kommunikációs lehetőségek kibővítése,



A térségben megjelenő külső működő tőke megtartás elősegítése,



Új hazai és külföldi befektetők felkutatása,



Közös beruházások előkészítése, segítése

Célcsoport: Magyar tulajdonban lévő gyártó, szolgáltató kapacitással rendelkező vállalkozók, gazdasági társaságok, akik beszállítóvá szeretnének válni régiónkba települt multinacionális vállalatok számára. Olyan cégek, akik elértek egy bizonyos színvonalat, de saját erőből nem tudnak tovább fejlődni. A klaszter nyílt együttműködés, amelyhez csatlakozhat a régió valamennyi szervezete, intézménye, fémipari, illetve fémiparhoz kapcsolódó vállalkozása, amely elfogadja a klaszter célkitűzéseit, alapszabályát és – amennyiben aktuálissá válik – tagdíjfizetési kötelezettségét. A klaszter keresi a kapcsolatot, az integráció lehetőségét már meglévő szakági klaszterekkel és szakmai szövetségekkel.

A téma indokoltsága: A helyi adóbevételek növelése. Megvalósítása, több módon is lehetséges. Az egyik, ha az adózók számát és a bevételeik növelését szorgalmazzuk. Az adóbevétel a járulék százalékának növelésével a jelen gazdasági környezetben nem kivitelezhető.

A térma illeszkedése a stratégiához: Prognosztizálható a foglalkoztatás növelése helyi szinten, ha a helyi vállalkozók fejlesztenek, kapacitást növelnek, annak a létszám növelésében is jelentkeznie kell. A projekt kapcsolódása más fejlesztésekhez, projektekhez az alábbi szervezeteken keresztül valósul meg: 

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdaságfejlesztő Szervezete Nonprofit Kft.,



Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara,



Tatabányai Általános Iskola, Szakképző Iskola és Középfokú Kollégium

A projekt tevékenységei: I, Megteremteni, erősíteni a helyi potenciális beszállítókat A klasztert kezdeményező szervezetek előzetes igényfelmérést végeztek el. Fórumot szerveztek, amelyre meghívták a fémipar területén tevékenykedő térségbeli vállalkozásokat. Az alapítók a Klasztert azon célból hozzák létre, hogy az előmozdítsa a tagok egymás közti együttműködését, gazdasági versenyképességük növelését, közös piaci és marketing, innovációs és fejlesztési tevékenységüket. Az alapítók vállalják, hogy együttműködnek és tevékenyen részt vesznek a Klaszter Alapító Okiratában meghatározott célok minél eredményesebb megvalósítása érdekében. A Komárom-Esztergom Megyei Metál Klaszter a belépési szándéknyilatkozat kitöltésével és a 2011. május 5-i alapítói munkaértekezleten nyílt, egyhangú szavazással jött létre. Az alapítás időbeli hatálya határozatlan időre szól. A Klaszter minden alapító és majdan csatlakozó tagja önállóan és önkéntesen, saját nevében tett együttműködési vállalása alapján és a vállalt tartalommal vesz részt a Klaszter tevékenységében. A Klaszter a működését elsődlegesen pályázati forrásokból, azok hiányában a tagok felé nyújtott szolgáltatások bevételeiből, támogatásokból és a tagdíjakból kívánja finanszírozni. A Klaszter működéséhez szükséges üzleti infrastruktúrát az integrátori szerepet betöltő Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara biztosítja, ellátva egyúttal a működéséhez kapcsolódó szervezési és menedzselési feladatokat. Ezzel párhuzamosan: II, A megrendelők igényének felkeltése, támogatása, különféle ösztönzőkön keresztül Számos magyar cég ért el arra a szintre, amikor partnerként számíthatnak rájuk a multinacionális gyártó vállalatok. El is jutnak közülük sokan az ajánlat tételi lehetőségig. Versenyképes ajánlatot is tudnak adni, de a potenciális megrendelő mégis más külföldi beszállítót választ. Magyarországon beruházó pl német vállalatok preferálják a német beszállítókat, franciák a franciákat. Azt gondolom új stratégiára van szükség akár állami, de akár önkormányzati szinten is, ha rövid időn belül szeretnénk a magyar beszállítók arányát növelni a külföldi tulajdonban 5

lévő Magyarországon működő gyártó, szolgáltató cégeknél. Amikor a befektetést megelőző alapos vizsgálódást követően hazánk mellett döntenek a szakértők, egészen biztosan olyan kondíciókat találnak, ami vonzó számukra. Adózási, támogatási szempontból, ezzel néha a hazai versenysemlegesség sérül. Ennek ellentételezéseként jó lenne, már a letelepedésük elején ösztönözni őket a hazai beszállítók arányának minimum elérésére. Ösztönző elemként akár helyi adó csökkentés is szóba jöhet, hiszen a hazai beszállítók adójából, amit multik megrendelésével növelt árbevételük után fizetnek, úgyis befolyik a különbözet.

A projekt várt eredményei, indikátorai: Eredmények, előnyök, Az együttműködés területei: 

Szakember utánpótlás közös fejlesztése



Az alapanyag beszerzés nagyobb volumene miatt elérhető alacsonyabb árak növelik a versenyképességet



Nagyobb volumenekre lehet megrendelőket keresni, a termelési kapacitások szinergiája miatt



A speciális tudást igénylő, ebből adódóan magasabb bérigénnyel rendelkező munkavállalók megosztott alkalmazása



Klaszter tagok közötti elszámolás korrektsége miatt, a körbetartozások egyszerűen kiküszöbölhetők



likviditás növekedés



banki támogatás szükségessége esetén (hitel, letét, akredit, szolgáltatói költségek…)alacsonyabb banki költségek alkudhatók ki.



Infrastruktúra területén szolgáltatók költségeinek csökkenthetősége (áram, víz, gáz… ) az összeadódó, nagyobb igények miatt



A tagok beszállítási lehetőségeinek felkutatása



Közös kutatásfejlesztési (K+F) tevékenység



Pályázatfigyelés



Uniós és hazai pályázati források felkutatása és közös projektek menedzselése



Minden egyéb együttműködés, amely a klasztertagok részéről igényként felmerül



Növeli a tagok egyéni versenyképességét; 6



elősegíti a tagok marketing tevékenységét, potenciális új piaci és beszállítói területet biztosít;



az együttműködés területein csökkenti a ráfordítás költségeit;



hatékonnyá teszi a szakmai és területi együttműködést az önkormányzatokkal, a kutató bázisokkal, az oktatási intézményekkel, országos szakmai szövetségekkel, kereskedelemfejlesztési szervezetekkel.



Minden egyéb együttműködés, amely a klasztertagok részéről igényként felmerül

Indikátorok: -

a régióban dolgozó multik helyi beszállítói arányának változása

foglalkoztatottak aránya

árbevétel

nyereség

helyi és országos adókötelezettség

a tudás bázis növekedése, együttműködve a helyi iskolákkal, helyi képzőszervezetekkel

A projekt tervezett erőforrás-szükséglete:

Megnevezés

Leírás

Ütemezés

A1. Adminisztráció, kapcsolattartás, új tagok felkutatása; Projektmenedzser/klasztermene A projektmenedzser/klasztermenedzser alkalmazása kötelező dzser alkalmazása előírás a projekt során.

1-16 hónap

Pénzügyi vezető alkalmazása

A pénzügyi vezető alkalmazása kötelező előírás a projekt során.

1-16 hónap

Adminisztratív munkatárs alkalmazása

A pályázati adminisztráció bonyolultsága indokolja az adminisztrátor alkalmazását.

1-16 hónap

Projektmenedzsment utazása

A projekt menedzsment utazási költségei a projekt időtartama alatt.

1-16 hónap

A2. Benchmarking klub üzemeltetése, jó megoldások feltárása és adaptálása, üzletember találkozók szervezése; Üzletember találkozók szervezése

A projekt során két üzletember találkozó szervezésére kerül sor, ezeken a potenciális megrendelők találkoznak klaszter-tagokkal, üzem és termék-bemutatókkal egybekötve. 8 hónap , 14 hónap

Működő klaszterek meglátogatására kerül sor, ahol a résztvevők Jó megoldások alkalmazásának tanulmányozhatják a klaszter-működést, annak gyakorlati elterjesztése hasznát. Új módszerek és megközelítések kerülhetnek előtérbe. 5 hónap, 7 hónap

A3. Projektgenerálás, közös kutatás-fejlesztési tevékenység (termék- és technológiafejlesztés) megszervezése, közös projektek előkészítése és továbbfejlesztése; Igényfelmérés elvégzés

A potenciális megrendelői kör felmérése, a közös és egyéni fejlesztések irányának meghatározása érdekében.

Fejlődő klaszter projekt előkészítése

A klaszter működése – ezen szakaszban – elsősorban a klaszter megszervezését jelenti. A legfontosabb feladat, hogy felkészüljön a következő szakaszra, melyben – jóval nagyobb anyagi lehetőségekkel – már közös fejlesztések megvalósítása is lehetséges. Ehhez:  fel kell mérni a klaszter-tagok lehetőségeit és szándékait;  a piaci változások (megrendelői igények) várható alakulását;  a szabályozók várható változásait és mindezek figyelembevételével el kell kezdeni a fejlődő klaszter által beadható pályázat megtervezését és elkészítését. 4-7 hónap

3-4 hónap

A4. Előadások, kiállítások, konferenciák szervezése, valamint hazai és külföldi tanulmányutakon, konferenciákon, kiállításokon való részvétel; A hazai és nemzetközi kiállításokra közös installáció készítése, Közös megjelenés kiállításokon egységes arculat és megjelenés kialakítása. Külföldi tanulmányút

Ennek kertében külföldi piacokat lehet felderíteni a megrendelések megszerzése érdekében.

2-5 hónap 6 hónap

A5. A klaszterek tevékenységéhez kapcsolódó pályázati, szakértői, kompetencia, termelési, innovációs, beszállítói, logisztikai adatbázisok létrehozása és azok alapján széleskörű információszolgáltatás a klaszter tagjai számára, klaszter stratégia készítése; Pályázati tanácsadás és pályázat készítés

A klaszter-menedzsment segítséget nyújt a gazdaságfejlesztési pályázatok gyűjtésével és segítséget nyújt a pályázatok elkészítésében.

2-16 hónap

Adatbázisok létrehozása

Beszállítói és megrendelői adatbázis felállítása, tender-figyelés.

2-16 hónap

Stratégia készítés

A projekt során elkészül klaszter fejlesztési stratégiája, amely kijelöli a közös fejlesztések irányát és módjait.

8-12 hónap

Klaszter-hírlevél kiadása

Az adatbázis(ok), a pályázati figyelés, és a tender figyelés eredményeinek közreadása egy havi, ingyenes hírlevél formájában.

2-16 hónap

A6. Marketing, piacelemző és piackutató tevékenység, közös arculat kialakítása, igényfeltáró kutatások Piackutatás, ajánlati portfólió készítése

A klasztertagok termékeinek és termelési kapacitásainak felmérése és prospektusok készítése ezekről, kiajánlás céljából.

3-5 hónap

Logó tervezés, közös arculati elemek kialakítása

Közös PR tevékenység, szakértő marketingesek segítségével.

2-4 hónap

A projekt költségvetése: 30 millió Ft 8

1 2 3 4

5 6

7 8

A1. Adminisztráció, kapcsolattartás, új tagok felkutatása Projektmenedzser/klaszterme nedzser alkalmazása

2011. június 2011. július 2011. augusztus 2011. szeptember 2011. október 2011. november 2011. december 2012. január 2012. február 2012. március 2012. április 2012. május 2012. június 2012. július 2012. augusztus 2012. szeptember 2012. október 2012. november 2012. december 2013. január 2013. február 2013. március 2013. április 2013. május 2013. június 2013. július 2013. augusztus 2013. szeptember

Tevékenység

felelős közreműködő

Sorszám

A projekt tervezett időbeli ütemezése:

x x x x x x x x x x x x x x x x

Pénzügyi vezető alkalmazása Adminisztratív munkatárs alkalmazása

x x x x x x x x x x x x x x x x

Projektmenedzsment utazása A2. Benchmarking klub üzemeltetése, jó megoldások feltárása és adaptálása, üzletember találkozók szervezése; Üzletember találkozók szervezése Jó megoldások alkalmazásának elterjesztése A3. Projektgenerálás, közös kutatás-fejlesztési tevékenység (termék- és technológiafejlesztés) megszervezése, közös projektek előkészítése és továbbfejlesztése;

x x x x x x x x x x x x x x x x

x x

Igényfelmérés elvégzés Fejlődő klaszter projekt előkészítése A4. Előadások, kiállítások, konferenciák szervezése, valamint hazai és külföldi tanulmányutakon, konferenciákon, kiállításokon való részvétel;

Közös megjelenés kiállításokon

Külföldi tanulmányút

x x x x

x x x x x

A5. A klaszterek tevékenységéhez kapcsolódó pályázati, szakértői, kompetencia, termelési, innovációs, beszállítói, logisztikai adatbázisok létrehozása és azok alapján széleskörű információszolgáltatás a klaszter tagjai számára, klaszter stratégia készítés Pályázati tanácsadás és pályázat készítés

x x x x x x x x x x x x x x

11 12

Adatbázisok létrehozása

x x x x x x x x x x x x x x

Stratégia készítés

Klaszter-hírlevél kiadása

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

A6. Marketing, piacelemző és piackutató tevékenység, közös arculat kialakítása, igényfeltáró kutatások 15

Piackutatás, ajánlati portfólió készítése

Logó tervezés, közös arculati elemek kialakítása

x x x x x x

A7. A projekthez közvetlenül kapcsolódó általános célú oktatás, képzés, betanítás a következő területeken 17

Üzleti ismeretek

x x x x x

Pénzügyi számviteli, adózási ismeretek

x x x x x

Szakmai képzés: felsőfokú posztgraduális képzés, vagy az OKJ-ban szereplő vagy abban nem szereplő szakképesítés megszerzése

2. Cégböngésző, beszállítói adatbázis

A projekt célja: Segítséget nyújtani a Tatabányai Ipari Parkban lévő nagyvállalatoknak és a térség beszállítóinak az egymásra találásban, elősegítve a kis- és középvállalkozások fejlődését, több munkahely létrehozását.

Célcsoport: ► Kis- és középvállalkozások ► Térségben lévő Ipari termelő vállalatok

Indokoltsága: Szükséges, hogy a városban már működő kis- és középvállalkozások helyzetét javítsuk, esetleg új vállalkozások indítását elősegítsük. Ezen vállalkozások rendkívül fontos szereplői városunk gazdasági életének. Támogatni kell beszállítóvá válásukat, termékstruktúrájuk bővítését, technológiai fejlesztések megvalósítását. Gyakran előfordul, hogy a már régebben működő vagy az újonnan a térségbe települő termelő vállalatoknak szükségük van speciális eszközökre, termékekre, szolgáltatásokra. Sokszor az idő rövidsége miatt jó lenne a közvetlen kapcsolatfelvétel a beszállítókkal. Ennek egyik eleme lehet a folyamatosan frissíthető, egyszerűen kezelhető Beszállítói Adatbázis létrehozása, továbbfejlesztése.

Illeszkedése a stratégiához: Amennyiben a Beszállítói Adatbázis megfelelően működik, úgy a térségben lévő kis- és középvállalatok is kellő ütemben tudnak fejlődni. A rendszeres, fix megbízások a nagyvállalatoktól elősegítik a foglalkoztatás bővítését, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését, és hazánk versenyképességének javítását.

A projekt kapcsolódása más fejlesztésekhez, projektekhez: Alkalmazzunk részmunkaidős kollégákat! A kölcsönzés alternatív formái

A projekt tevékenységei: ► A térség beszállítóinak felkutatása, bemutatása az Ipari parkban lévő nagyvállalatoknak. ► Kis- és középvállalkozások interneten történő bemutatása

Magyarországon a rendszerváltást követően új gazdasági és politikai környezet alakult ki. Az ebben az időszakban bekövetkezett változások hatására, illetve azokkal párhuzamosan elindult a gazdasági szerkezetváltás városunkban is. A korábban meghatározó nehézipar háttérbe szorult, új iparágak jelentek meg, új gyárak sora épült, létrejött Tatabánya és Környe közigazgatási határán az ipari park. Az utóbbi néhány évben már letelepedtek a nagyobb hozzáadott értéket képviselő, fejlettebb technológiákat alkalmazó üzemek (Grundfos Kft., Coloplast Kft., FCI Kft., AGC Kft., Bridgestone Tatabánya Kft. stb.), valamint a K+F is megjelent (Zenon Systems Kft.). Örvendetes tény, hogy Tatabánya és térsége továbbra is kedvező helynek számít a beruházások számára. Jelenleg is több új zöldmezős beruházás van az ipari parkban folyamatban (pl. Samsung, Henkel), melyek minden bizonnyal tovább fogják növelni a foglalkoztatottak számát. Az iparban foglalkoztattak aránya változatlanul magas városunkban, bár a nehézipar helyett manapság a feldolgozó, az elektronikai és a vegyipari üzemek a legnagyobb foglalkoztatók. A megyeszékhelyen a vállalkozások számát tekintve 2001-től folyamatos növekedés volt a jellemző. 2006-tól viszont minden évben néhány %-kal ugyan, de kevesebb volt a bejelentett vállalkozások száma, elsősorban a mikro és kisvállalkozások számának csökkenése miatt. Ettől függetlenül még mindig ez a szegmens képviseli a legnagyobb számban a helyi adórendszerbe bejelentkezett vállalkozásokat.

A kisvállalkozások számának kismértékű csökkenése mellett a foglalkoztatás terén jelentős szerepet betöltő közepes vállalkozások száma bővült, bár a 2009-es évben itt is volt némi csökkenés. Az 50 főnél többet foglalkoztató, helyben adófizetési kötelezettséggel rendelkező vállalkozások száma lényegében nem változott és bár a 2010-es adatok még nem állnak rendelkezésre, de várhatóan az ipari parkba történt új betelepülések következtében itt növekedés lesz. Jelenleg mintegy hatezer vállalkozás működik a városban, 59 százalékban egyéni, kisebb arányban társas vállalkozási formában

Évek

Cégek száma foglalkoztatottak szerint

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

1-10 fő 3910 4641 5359 5418 5816 5725 5710 5703 5655

10 – 50 fő 163 167 182 211 216 228 224 229 202

50 fő felett Összesen 38 4111 49 4857 47 5588 50 5679 48 6080 43 5996 51 5985 49 5981 46 5903

Forrás: Önkadó rendszer

A betelepült cégek beszállítói, a szolgáltató cégek és a pénzügyi intézményrendszer is jelentős fejlődésen ment át, ezzel közvetve további sok ezer munkahelyet teremtve a városban. Az ipari park napjainkban is bővül (BD Hungary Kft, Henkel, Samsung, stb.) új cégeket sikerült megnyerni, folyamatos a fejlődés. Ezeknek a cégeknek szükségük van a régióban elérhető beszállítókra, akik helyi ismerettel, kapcsolatrendszerrel már rendelkeznek.

A fent leírt célok megvalósítása érdekében a Gazdaságfejlesztő Szervezet 2004-ben elindította a helyi vállalkozások beszállítóvá válást támogató programját. A program első lépéseként kilenc helyi nagyvállalat beszerzési vezetőjével folytatott személyes megbeszélés keretein belül gyűjtöttek információkat a beszállítók kiválasztásának feltételrendszeréről. A program második elemeként tájékoztatták (folyamatosan tájékoztatják) a vállalkozásokat az interjúk alapján készített elemzésről. Igényként jelentkezett a potenciális megrendelők részéről egy Interneten elérhető adatbázis szükségessége, mivel nem ismerik a helyi vállalkozásokat. A vállalkozók is egyetértettek és támogatták az adatbázis létrehozását. A Gazdaságfejlesztő Szervezet adatlapot állított össze, melynek kitöltésével a vállalkozók részletesen bemutathatták tevékenységüket, és melynek alapján a cégek bekerülhettek az internetes adatbázisba. Az internetes, keresővel ellátott adatbázis a GFSZ Nonprofit Kft. honlapján elkészült, sajnos azonban a kezdeti lelkesedés után a vállalkozók hozzávetőleg 2/3-a többszöri megkeresés ellenére sem küldte el az adatlapot, így az adatbázis – mely bármikor bővíthető, frissíthető – meglehetősen hiányos, bár az utóbbi időben a helyi lapokban megjelent cikkek hatására valamelyest bővült, jelenleg is mindössze 43 elemet tartalmaz. A Gazdaságfejlesztő Szervezet Nonprofit Kft. folytatta a megkezdett tájékoztatók szervezését, azonban – talán a kellő médiatámogatottság hiánya miatt – az érdeklődés fokozatosan csökkent. Jelen projekt első lépéseként a már meglévő adatok frissítése, új cégek megkeresése a feladat. Ehhez szükséges egy reklámkampányt is indítani, ahol a köztudatba bekerülhet ez a lehetőség. A jelentkező cégekkel személyes megbeszéléseket szükséges lebonyolítani. A már meglévő, egyszerűen kezelhető adatlap sémája, amit esetleg több célra is fel lehet használni (részmunkaidősök, pályakezdők, diákmunka-lehetőségek):

KERESÉSI FELTÉTELEK: Cég : Cég jogelődje : Város : Cím : Vezető neve : Kontakt személy : Tevékenységi kat. :

----------

Tevékenységi kör : Termék/szolg. :

Keres

Töröl

A projekt várt eredményei, indikátorai: ► A térségben lévő nagyvállalatok, kis- és középvállalkozások nyernek egy olyan adatbázist, amin keresztül könnyen kapcsolatba tudnak lépni egymással. ►Az adatbázis lehetőséget ad majd arra, hogy statisztikákat lehessen lehívni (pld.: a regisztráltak száma, frissítések száma stb-stb.)

A projekt tervezett erőforrás-szükséglete: ► 1 fő informatikus (eseti megbízással) ► 1 fő projektvezető, aki kapcsolatot tart a cégekkel, és az adatbázis naprakészségéért felel (a T-HR Kft. ehhez a projekthez rendelkezik megfelelő kapcsolatrendszerrel, helyismerettel, és eszközállománnyal is, akár részmunkaidős kollégák bevonására is van lehetőség, illetve GFSZ és Kereskedelmi és Iparkamara meglévő kapcsolatain keresztül) 15

A projekt költségvetése: - 1 db laptop

250.000 HUF egyszeri ktg.

- internet hozzáférés, telefon díj

15.000 HUF havi ktg

- bér/megbízási díj

100.000 HUF havi ktg

- reklámozási költség, szórólapok, online reklám

200.000 HUF

Teljes költség

565.000 HUF

A projekt tervezett időbeli ütemezése: 1. Igényfelmérés, kapcsolatfelvétel a cégekkel – 3-5 hónap 2. Reklámok indítása (1 hónapos időintervallum) 3. Adatlapok kitöltetése (személyesen, interneten keresztül) – max. 3 hetes határidővel 4. Rendszerben rögzítés, esetlegesen a hiánypótlás (adatszámtól függ) - 1 hónap 5. A már meglévő adatok karbantartása, aktualizálása, kapcsolattartás a cégekkel (folyamatosan) Végrehajtási ütemterv Tevékenység

2011. I.

2011. II.

2011. III.

negyedév

Igényfelmérés, kapcsolatfelvétel a cégekkel Reklámok Meglévő honlap frissítése, átszerkesztése Adatlapok kitöltetése

Rendszerben rögzítés

Adatbank karbantartása, aktualizálása

Időszak 2011. 2012. IV. I. negyedév

negyedév

2012. II.

2012. III.

2012. IV.

negyedév

3. Képzési platform

A projekt célja: A regionális szak- és átképzéseket a regionális igényekhez igazítani

Célcsoport: igény oldal: munkáltatók (rövid, közép és hosszú távú előrejelzéseik alapján) kínálati

oldal:

pályaválasztó

évesek,

pályakezdők,

munkát

keresők,

tartósan

munkanélküliek, 50 év felettiek, munkaviszonyban állók, de technológiai fejlesztés miatt átképzést igénylők

A téma indokoltsága: A régiónkban lévő gyártó cégek a gazdasági verseny miatt folyamatos technológiai fejlesztéseken mennek keresztül. A fejlettebb technológia működtetése, csak nagyobb, összetettebb tudású munkavállalókkal lehetséges. Egy-egy munkáltatónál 2-3 főt érinthet esetenként a fejlesztés. A 2-3 fő részére továbbképzést rentábilisan nem lehet megszervezni, így gyakran kívülről, új munkavállalók felvétele során igyekszenek a munkáltatók megtalálni a megfelelő tudású szakembereket, aminek következményeként a kevesebb tudással rendelkezőket elbocsájtják. Ha ezeket a képzéseket, egyfajta nyílt képzésekké lehetne alakítani, akkor egy padban ülhetne XY multinacionális cég alkalmazottja, pályakezdő, másik munkáltató AB cég, hasonló tudásra áhítozó alkalmazottja, valamint olyan munkanélküli, akit előszűrés után a munkaügyi kirendeltség javasol a továbbképzésre, esetleg önképzésre fejüket adó független önfinanszírozók. Olyan magyar cégek is beírathatnák alkalmazottaikat, akik a multinacionális cégeknek szeretnének beszállítóivá válni. Gyakran éri kritika a különféle nappali illetve szakirányú továbbképzések színvonalát. Valóban a műszaki oktatók, nem eléggé motiváltak a rohamléptekkel haladó technológia folyamatos elsajátításában. 17

Lépjünk ki paradigmáinkból és ne azt hangoztassuk, hogy „aki nem tudja, az tanítja”. Hanem keressünk olyan oktatókat, óra adókat, akik tudják. Számos gyártó cégnél dolgozó szakember, aki rendelkezik előadói képességekkel vállalkozik, vállalkozna szívesen eseti szakmai oktatásra. Az ár, a költségek a legkritikusabb pontja a munkáltatói támogatás megnyeréséhez. A költség optimalizálás, a tulajdonosok, részvényesek nyereség oldali kiszolgálása a cél, minden gazdasági tevékenységet végző vállalatnál, társaságnál. Ebben a képzési együttműködésben mindenki nyerhet. A cégek olcsóbban képezhetik saját dolgozóikat. Nem kell messzebbre utaztatni a dolgozót, nincs utazási, szállás költség. Helyi oktatók bevonásával is csökkenthető a képzés költsége. A képzésben résztvevőkből lehet újabb kollégákat akvirálni. A munkanélküli közelebb kerül a reménybeli munkalehetőséghez. A piacon keresett szaktudás képződik. Magas színvonalú, gyakorlati tudást adó képzés. Pályakezdő találkozik gyakorlott munkavállalókkal.

Illeszkedése a stratégiához: Munkában állók helyzetének stabilitása a tudásuk növelésén keresztül. Segít a munkanélküliek visszatalálásában a munkaerőpiacra. Nívósabb színvonalú képzéseket nyújt, a gyakorlati oktatók személyén keresztül. A foglalkoztatás növelése érhető el vele az igények és a kínálat egyeztetésével. A képzésben résztvevő helyi intézményekhez bevételeit gyarapítja a képzések díja, a képzésben résztvevő helyi cégek, helyben adóznak a nyereségük után. Ha a képzést finanszírozó cég el is költözne a régióból, a tudás itt marad. Olyan képzett munkavállalók számát sikerül növelni, akik nem csak a multiknál hanem a beszállítókká váló helyi, magyar cégeknél is ki tudják a megemelkedett szakmai igényeket szolgálni.

A projekt kapcsolódása más fejlesztésekhez, projektekhez: Ipari Park Humán Iroda a belvárosban című projekt

A projekt tevékenységei: A régióbeli magyar és külföldi tulajdonosokkal rendelkező gyártó vállalatok, képzett munkaerő igényének felmérése iparági specifikációk alapján. Egy olyan munkáltatói kör kialakítása, akik a szakmai tovább képzésekre rendszeresen áldoznak. Párbeszéd kialakítása a képzést szervező és az igénylők között. Havi rendszerességgel fogadni az igényeket, körlevélben tájékoztatni az érdeklődőket. Támogatásokat keresni. Helyi képzőket, szakoktatókat megszólítani. Ennek hiányában országos képzők tanfolyamait a régióba szervezni. Árversenyeztetni a képzési szolgáltatókat, a nagyobb megrendelés reményében. Egy olyan adatbázist kialakítani, ahol a résztvevő cégek folyamatosan értesülnek az aktuális képzésekről, valamint folyamatosan véleményezik azok színvonalát. Képző minősítő rendszer alkalmazása. Javaslat a képzést szervező, régióbeli ismertséggel rendelkező bonyolítóra: T-HR Kft a 9-es project ötletben leírt módszer alkalmazásával.

A projekt várt eredményei, indikátorai: Képzettebb munkavállalók. Piacképesebb tudás szint. Az életkor végéig tartó tanulás kultúrájának tudatosítása, gyakorlása. Újabb befektetőket vonz a régió, a magasabban képzett szakemberek jelenléte miatt. Magasabb foglalkoztatás, alacsonyabb munkanélküliségi ráta. Kevesebb ingázó. Esettanulmány I.: Alaphelyzet: -

Több partnerünknél is ugyanazt a munkaerőhiányt tapasztaltuk. Felmerült, hogy hozzuk össze ezeket a partnereinket egymással, hiszen ők versenytársak a munkaerőpiacon a hasonlóan képzett munkavállalókért. Hiába dolgoznak párszáz méterre egymás mellett, esetleg még reggelente találkoznak is, munkába menet a körforgalomban. Mégsem ismerik egymást, mégsem tudnak egymás hasonló munkaerőigényéről.

Az iskolák panaszkodnak, hogy nincs elég jelentkező a képzésekre, nincs elég tanár, mert nem tudják megfizetni őket.

A Munkaügyi szervezet ingyenes képzéseket szervez, ahol bolti eladók tömkelegét képzik, közben rengeteg a munkanélküli bolti eladó a munkaerőpiacon.

Ötlet: Szervezzünk egy három oldali megbeszélést, ahol a munkáltató, a képző, a támogató ül egy asztalnál.

2010.12.08 tartott megbeszélés meghívója: Cél: A régióban lévő gyárak, középfokú végzettségű munkaerőigényének harmonizálása, a helyi képző intézmények lehetőségeivel, akár a munkaügyi szervezet által támogatott módon. Kifejezetten, a képzésben jelenleg nem vagy ritkán megtalálható szakmákra fokuszálunk: vegyésztechnikus, laboros, gyógyszeripari technikus, minőségügyi technikus. stb. 1-2 héten belül egy asztalhoz leültetni az érdekelteket. A megszólítandó felek és feladataik az első találkozóra: Gyártó cégek (gyógyszeripar, vegyipar) -

igények pontos megfogalmazása (tudás, végzettség, létszám)

gyakorlati helyek biztosítása

a költségekben való részvétel (szakoktatók biztosítása saját munkavállalókból, ösztöndíj, képzés költsége)

A végzősöknek elhelyezkedési lehetőség biztosítása

Tatabányai Önkormányzat/GFSZ -

Koordináló szerep

Képző intézmények (Műszaki szakközépiskolák Tatabánya, Lengyel József G. és SZ. Oroszlány) -

A már meglévő szakok felmérése, tapasztalatok

Új szakok indításának lehetősége

Garancia a képzés színvonalára

Munkaügyi szervezet -

A támogatási lehetőségek piachoz való illesztése

Koordináló szerep

Résztvevők: 2 zöld mezős gyógyszeripari cég HR vezetője, 2 zöld mezős vegyipari cég HR vezetője, 1 nagy múltú gyógyszeripari cég képviselője. A regionális műszaki szakközépiskola igazgatója. A regionális munkaügyi szervezet igazgatója. A városi gazdasági fejlesztési iroda képviselője. T-HR Kft képviselője. A tárgyalás eredménye: A zöld mezős beruházások egyeztették szakképzett munkavállalói igényeiket a következő 2 évre. Valamint ígéretet tettek saját dolgozói állományból szakoktatók,

óra

adó

szakemberek

biztosítására.

szakközépiskola

igazgatója

együttműködéséről biztosította a jelenlevőket a képzések területén. Bízva iskolája bevételeinek növelésében ilyen módon is. A munkaügyi szervezet igazgatója, ígéretet tett a képzések támogatási lehetőségeinek megvizsgálására. Valamint a munkanélküli állományban nyilvántartott munkát keresők részvételi lehetőségének megvizsgálása tekintetében. Utókövetés: -

A munkaügyi szervezet vezetője beszámolt arról, hogy többször felvették a találkozó után a kapcsolatot a jelenlévő gyártó cégekkel, de ennél tovább nem jutottak. A gyártó cégek különféle indokokra hivatkozva elálltak a konkrét együttműködéstől.

A szakközépiskola igazgatója beszámolt arról, hogy elindítottak volna egy képzést, de „csak” 18 érdeklődő jött össze rá és az önkormányzat 22 főtől támogat bármilyen képzést.

Viszont a 2012-es tanévben indul Tatabányán egy új szak, olyan amit eddig még itt nem képeztek viszont prognosztizálhatóan lesz/van rá igény a környékbeli gyártócégeknél.

Javaslat-tanulságok: -

Eddig szokatlan formában elképzelt együttműködés elindítása göröngyös 21

Nem szabad feladni. Ugyanezekkel a multikkal célszerű újra felvenni a kapcsolatot az ősz folyamán, amikor már túl vannak a zöldmezős állapoton és nagyobb figyelemmel fordulhatnak új együttműködési formák felé.

Gyakorlati oktatókat minden féleképpen a gyártó cégektől kell megszólítani.

Esettanulmány II.: „Villám interjú technikai tréning” „lehozatala” Pestről Tatabányára. Résztvevők: 3 gyártó cég HR munkatársai, 3 tanácsadó cég HR szakemberei. Előnyök: Nem kellett utazni, olcsóbb volt a képzés a több résztvevő miatt. A képző tréner szívesen utazott Tatabányára. Nem neki kellett a szervező munkát elvégeznie, így kedvezményt adott a képzés díjából.

A projekt tervezett erőforrás-szükséglete: Az adminisztratív, informatikai szükséglet rendelkezésre áll a javasolt T-HR Kft kapacitásában. A bonyolítói munka díját, a szervezői munka díját a képzéseken résztvevők fizetik. Az indulás az, amihez szükséges a magasabb támogatás. Fél, egy éven belül a project rentábilissá tehető. Illetve a 9-es pontban leírt Központi Humán Iroda működésébe beilleszthető.

A projekt költségvetése: A szolgáltatás lehetőségeinek megismertetése a gyártó cégekkel. Adatbázis kialakítása, az igények felmérése első alkalommal, majd folyamatos monitorozás. A rendszer kialakításának szoftver oldali támogatása. A szoftver, hardver költsége: 3.000.000,- HUF

A projekt tervezett időbeli ütemezése: Kezdés időpontja: 2011. szeptember. A lehetőségek megismertetése a résztvevőkkel. Majd kialakítani egy rendszeres párbeszédet a résztvevőkkel. A működés folyamatos a szezonális sajátosságok figyelembe vételével. 22

4. Kompetencia alapú, pályakezdő ajánlás A projekt célja: A programnak kettős célja van: az egyik, hogy azoknak a cégeknek, akik nyitottak lennének pályakezdők felvételére, esetleg gyakorlati hely biztosítására, kialakítsunk egy olyan tehetséges pályakezdőkből álló adatbázist, amiből olyan pályakezdőket tudnának kiválasztani, akik megfelelnek olyan általános követelményeknek (1.számú melléklet), amiket a megbízókkal együtt dolgoznánk ki (pl. munka iránti alázat, megfelelő hozzáállás, nyelvtudás stb.), a másik, hogy a pályakezdőket segítsük a minél gördülékenyebb elhelyezkedésben.

Célcsoport: Pályakezdők

A projekt indokoltsága: A friss diplomások iránti kereslet napjainkban visszaesett, főképp ahhoz viszonyítva, hogyan bővült néhány évvel ezelőtt. Ugyanakkor a felsőoktatási intézmények még mindig túlképzést végeznek leginkább a fejkvótának köszönhetően. Napjainkra ez a helyzet már odáig jutott, hogy egyes szakok tulajdonképpen újratermelik a munkanélkülieket. Ez azt jelenti, hogy az adott oklevéllel már nem tudnak elhelyezkedni a munkaerő-piacon, azaz az adott szak végzőseit nem keresik a cégek. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a cégek egyre inkább a fiatal, de már tapasztalattal rendelkező diplomásokat keresik. Azokat, akik már valahol bizonyítottak, ismertek a képességeik, ennek következtében a szükséges (át)képzésük rövidebb ideig tart és jóval olcsóbb. Az álláskereső pályakezdőknek fel kell készülni arra, hogy akár hosszú hónapokig, vagy évekig nem találnak a végzettségüknek megfelelő munkát. A diplomások számának emelkedése rohamos volt az utóbbi évtizedben: alig egy évtized alatt a három és félszeresére nőtt a beiratkozott hallgatók száma, s a végzetteké is megnőtt, ha nem is ilyen mértékben. Ez nem pusztán divatjelenség, ami mögött ne lenne valamilyen gazdasági érdek. Az sem igaz, hogy pusztán a felsőoktatási oktatási intézményrendszer 23

vezényelte ezt a folyamatot. Az egyén és a gazdaság oldaláról is megfigyelhetőek racionális érvek. Az egyén a középiskola befejezése után végiggondolja a lehetőségeit. Azt érzékeli, ha diplomát szerez, nagyobb az esélye az elhelyezkedésre, magasabb jövedelemre tehet szert. Az alacsonyabb végzettségűekhez viszonyítva a diplomás munkanélküliek száma kevesebb. Összegezve, jó befektetés diplomát szerezni, a diplomáért érdemes tanulni. Így az egyén és a családja részéről is megfigyelhető egy egyértelmű és ésszerűnek látszó nyomás a diploma megszerzésére. A gazdaság is igényli a diplomásokat. Igényli, s nem csak a diplomás munkakörökben. Napjainkban már számos esetben jellemző a diplomások "alulfoglalkoztatottsága". Ez azt jelenti, hogy a diplomások olyan munkakörökben kénytelenek dolgozni, mely nem a képzettségüknek megfelelő, vagy elvileg nem igényelne diplomát. Sőt, már találkoztunk operátori pozícióban dolgozó diplomásokkal is. A technológiai és szervezeti folyamatok viszont egyre bonyolultabbak, az infrastrukturális háttér és a használt eszközök, berendezések egyre nagyobb értékűek. Ezt a cégek saját jól felfogott érdekükbe nem bízzák rá akárkire. A diploma így sok esetben egyfajta tanulási képességet jelent a cégek számára. Ezt a tendenciát a szakképzés siralmas helyzete, állapota is erősíti. Fokozódó versenyhelyzet figyelhető meg tehát a fiatalok körében. Egyre fontosabb feladat számukra önmaguk eladása a munkaerőpiacon. A magyar fiatalok úgy kerültek hirtelen az érdeklődés középpontjába, hogy a munkaerőpiac erőteljesen megváltozott, mely egyre nagyobb önállóságot követel meg az álláskeresőktől. Nemcsak arról van szó, hogy nehezebben találnak munkát, hanem sokkal többet kell próbálkozniuk. Míg korábban elég volt egy-két ismerős, vagy kb. tíz beadott pályázat, és az ember megkapta legalább a lehetőségét annak, hogy részt vegyen egy interjún, ma már több száz beadott pályázatról beszélünk. A friss diplomások elhelyezkedési esélyeinek változása felveti a felsőoktatási képzési struktúra kérdését is, mely merev, és nem alkalmazkodik a cégek igényeihez. A munkaerőpiac "visszajelzései" alapján többek között elmondható, hogy Magyarországon nagyon magas a bölcsész, illetve tanárképzés aránya. Ezek nyilvánvalóan igazak. Ugyanakkor például a tanári szakma jól konvertálható, ezért nem véletlen, hogy nagy a kereslet iránta. Az egy másik kérdés, hogy a beiratkozott diák a tanulmányai elején olyan munkakörre gondolt-e, melyet a végzéskor felkínálnak neki. 24

Vannak azonban még érdekesebb jelenségek: például az agrárképzés nagysága az elmúlt 1015 évben emelkedett, s ez ellentmond a racionalitásnak. Érdemes lenne meghatározni, hogy a képzés milyen mértékben és milyen szisztémán keresztül feleljen meg a munkaerőpiac igényének, azaz a diplomát szerzők számát valahogy érdemes lenne hozzáigazítani a kereslethez. Vannak olyan szakmák is, melyek esetén friss diplomával sem jelent nehézséget az elhelyezkedés. Ilyen például a gépész-, vagy villamosmérnöki diploma, illetve a pénzügyi végzettség is. Ugyanakkor vannak olyan divatszakmák, melyek már nem jelentenek biztonságot az elhelyezkedés terén. Ilyen például a jogi, közgazdasági vagy akár a kommunikációs diploma is. A tendenciák következtében felértékelődnek azok a fórumok és lehetőségek, amelyeken keresztül a diákok megismerkedhetnek a cégek igényeivel, illetve közvetlenül kapcsolatba léphetnek potenciális munkaadóikkal. Fontos szerepet tölthetnek be a felsőoktatási karrier irodák, de érdemes lenne elgondolkodni azon is, hogy az álláskeresés fortélyait hivatalos formában, azaz oktatás keretében sajátíthassák el a végzéshez közel álló hallgatók. A lehetőségek közé tartoznak a változó sikerességgel és népszerűséggel megrendezett állásbörzék is. E fórumok nyújtotta kapcsolatfelvétel sikerességét leginkább a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem felmérés-sorozatából ismerhetjük meg. Az évről évre elkészített kutatásukból kiderül: a Műegyetemen végzett hallgatók 14-15 %-a az állásbörzék, további 22-25 %-a az egyetem segítségével találta meg munkahelyét az elmúlt években (persze az egyes szakterületek, karok iránti érdeklődés eltérő képet mutat). Az ismeretség, a kapcsolatrendszer (networking) ugyanakkor még ennél is nagyobb szerepet játszik az álláskeresésben. A felmérések szerint a sikerrel próbálkozók 60-70 százaléka szülőkön, ismerősökön, tanárokon keresztül szerzett munkát. Az elhelyezkedésben az is nagy előnyt jelent, ha a diák nem csak a kötelezően előírt szakmai gyakorlaton vett részt. A tanulás mellett végzett munka -legyen az szakmai típusú, vagy akár kisegítő jellegű- lényege, hogy a diák saját tapasztalatán keresztül találkozzon a munka világával, a munkavállalókkal szemben támasztott általános követelményekkel.

A tanácsadói szférában például a legtöbbször szükséges feltétel egy neves szakiskolában szerzett diploma és megfelelő informatikai ismeret, melyekre építhet a cégen belüli tréningrendszer. Mások véleménye szerint mindegy a gazdasági végzettség tekintetében, hogy ki milyen főiskolán vagy egyetemen végzett: megfelelő ismereteket a cégen belül kell és lehet megfelelő szintre emelni. Minden szakterületen igaz azonban, hogy a fiataloknak egyre szerteágazóbb tudással kell rendelkezniük a karrierépítéshez. Az álláskeresés sikerét ma leginkább a személyes ismeretségek garantálják, ám komoly segítséget jelent az is, ha a felsőfokú intézmény megfelelő kapcsolatokat épít ki a gazdasági szféra szereplőivel. Ez azonban -néhány üdítő kivételtől eltekintve- még meglehetősen gyerekcipőben jár Magyarországon.

Illeszkedése a stratégiához: A pályakezdők elhelyezkedésének segítése „örökzöld” téma

A projekt tevékenységei: 1, Igények felmérése a munkaadók és pályakezdők körében 2, A szükséges kompetenciák meghatározása 3, A pályakezdők feltérképezése a meghatározott kompetenciák alapján 4, A tehetséges pályakezdőkből álló adatbázis feltöltése 5, Az adatbázis megismertetése a munkaadókkal, hozzáférések tisztázása 6. Után követés

A projekt várt eredményei, indikátorai: A pályakezdők magasabb számban való elhelyezkedése, a munkaadók elégedettsége esetén egyre több pozíció betöltése tehetséges pályakezdőkkel

A projekt tervezett erőforrás-szükséglete: 1 fő projektvezető

A projekt költségvetése: 2,3 millió Ft A projekt tervezett időbeli ütemezése: Végrehajtási ütemterv Tevékenység

Időszak 2011. I.né.

2011. II. né.

2011. III.né

Igények felmérése a munkaadók és pályakezdők körében A szükséges kompetenciák meghatározása A pályakezdők feltérképezése a meghatározott kompetenciák alapján A tehetséges pályakezdőkből álló adatbázis feltöltése Az adatbázis megismertetése a munkaadókkal, hozzáférések tisztázása Után követés

2011. IV.né.

2012. I.né

2012. II. né.

2012. III.né.

2012. IV.né

A kompetencia fogalma alatt a pedagógiai lexikon a szó latin eredetére utalva alkalmasságot, ügyességet ért, arra helyezve a hangsúlyt, hogy ez értelmi jellegű tulajdonság, de fontos szerepet játszanak benne motivációs elemek, képességek, egyéb emocionális tényezők, például a hozzáállás bizonyos dolgokhoz. Létezik egy másik értelmezés is, ahol a szakmai készségeket tekintik kompetenciának. Az egyes pozíciókhoz hosszú kompetencia-listák készülnek, amelyek akár ijesztőek is lehetnek a kezdő számára. Szerencsére sok helyen arra használják őket, hogy megtervezzék a munkatársak fejlesztését. ► A kompetenciákat, amelyek lényegében jól működő készségek, csoportokba sorolják a szerint is, hogy a személyiség mely területéhez kapcsolónak. E szerint léteznek kognitív, illetve szociális kompetenciák, stb. De ami egy pályakezdő számára izgalmas lehet, az elsősorban az, hogy mit keresnek a munkáltatók, milyen "ügyességek" alapján válogatnak. ► Egy felmérés szerint, amelyben az álláshirdetések elemzését végezték el, az derült ki, hogy az új munkaerőtől a legtöbb helyen igényelt tulajdonság az együttműködés és kommunikációs képesség volt. Ez közel kétszer nagyobb arányban fordult elő, mint az ezután említett önállóság és teljesítőképesség. A lista előkelő helyein szerepeltek még: a probléma-megoldási képesség, a felelősségvállalás, a tanulási és értékelési képesség. ► Fontos, hogy a pályakezdők összegyűjtsék

azokat a helyzeteket, amelyek a

kompetenciáikat bizonyítják. Nem elég állítani, hogy rendelkeznek velük, mindegyikre meggyőző példákat kell bemutatni.

A pályakezdő fiatalok fogalakoztatásával kapcsolatos támogatási lehetőségek: A pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítését, szakmai felkészültségének javítását több program is segíti. Ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat. A pályakezdő munkavállaló foglalkoztatását elősegítő támogatási rendszer főbb elemei:

Mint minden álláskereső, a pályakezdő fiatal is igénybe veheti mindazon munkaerő-piaci – és humán szolgáltatásokat, melyeket a munkaügyi szervezet térítésmentesen biztosít számukra. A munkaügyi központban dolgozó tanácsadó szakemberek segítséget tudnak nyújtani, a

pályaválasztásban, amely jelenthet pályamegerősítő, pályaorientációs és pályakorrekciós foglalkozásokat. A felsoroltak kiegészülhetnek munkaérdeklődési, képesség – és személyiség vizsgálattal,

életvezetési

és

pszichológiai

tanácsadással

is.

Az elhelyezkedéshez, a pályaválasztáshoz, a pályakorrekcióhoz adott esetben elengedhetetlen a munkaerő-piaci képzésben való részvétel. Természetesen a központ dolgozói a képzési lehetőségekről, a képzésben való részvétel feltételeiről, az egyén képességeit és a munkaerőpiac igényeit figyelembe vevő képzés kiválasztásához, annak befejezésével az elhelyezkedés esélyeiről is adnak részletes felvilágosítást, tájékoztatást. Mindemellett felkészítik a pályakezdőket úgynevezett álláskeresési technikák oktatásával a konkrét álláskeresésre. Kiközvetítik betöltetlen üres álláshelyekre, segítik munkavállalásukat helyben és az Európai Unió országaiban egyaránt.

1. Foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás A pályakezdő fiatalok foglalkoztatásának elősegítése érdekében a „foglalkoztatás bővítését

szolgáló

bértámogatás”

nyújt

lehetőséget.

A rendelkezés a 6/1996 (VII. 16) sz. MÜM rendelet 11§-a alapján biztosítja, hogy azon hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatásáért – s ide tartoznak a 25. életévüket be nem töltött pályakezdők is – akik álláskeresők, munkába vonásuk esetén foglalkoztatójuk meghatározott feltételek mellett a munkabérük és járulékaik 50%-ának megfelelő összegű támogatást kaphatnak 1 évig. Ez ösztönözheti munkáltatókat arra, hogy több pályakezdő fiatalt alkalmazzanak, hisz ezáltal az Ő foglalkoztatásuk lényegesen olcsóbb.

2. START kártya Tanulói, hallgatói jogviszony megszűnését követően az első munkába állás előtt lehetősége van a fiatal pályakezdőnek kiváltani a START-kártyát. A START-kártya kiváltására az jogosult, aki ► a huszonötödik életévét, felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét még nem töltötte be, ► tanulmányait befejezte vagy tanulmányait megszakította, ► a tanulmányainak befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát.

A foglalkoztatásra irányuló jogviszony első ízben történő létesítésének megítélése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a tanulói és a hallgatói jogviszony mellett fennálló, illetve az iskolai szünet időtartama alatt létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat, továbbá a tanulói és a hallgatói jogviszony megszűnése után alkalmi munkavállalói könyvvel létesített jogviszonyt. A START-kártya kiadásához és az adateltérések rendezéséhez rendszeresített 08T34START jelű adatlap kitöltésével - mely letölthető a www.apeh.hu honlapról igényelhet nem csak személyesen, hanem postai úton is START-kártyát. Az igénylőnek a foglalkoztatási jogviszony kezdetét megelőzően be kell nyújtania az adatlapot az adóhatósághoz. Az adatlap benyújtásának (postára adásának) tehát mindenképpen meg kell előznie a foglalkoztatásra, vagy ösztöndíjas foglalkoztatásra irányuló jogviszony kezdetének napját. A kártya által biztosított járulékkedvezmény a munkaadót ugyanis csak abban az esetben illeti meg, ha a jogosult a munkába lépést megelőző napon rendelkezik START-kártyával vagy az azt helyettesítő igazolással, tehát a kártya már a munkába lépést megelőző napon 30

már érvényes. A kártyák igényléséhez a jogszabály nyilatkozattételi kötelezettséget ír elő az igénylő részére, melynek valódiságát az állami adóhatóság ellenőrizheti. 3. Helyközi utazás támogatása A munkába járás terheinek csökkentése érdekében a Munkaerőpiaci Alap Foglalkoztatási Alaprészéből helyközi utazási támogatás nyújtható. Támogatás alanya, mértéke, időtartama: Helyközi utazási támogatást igényelhet a munkaadó, valamint az első pontban meghatározott munkavállaló. A támogatás legfeljebb egyéves időtartamra folyósítható. A helyközi utazási költség egészben vagy részben megtéríthető - a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 78/1993. (V.12.) Kormány rendelet alapján – ha a munkaadó, ► olyan személy foglalkoztatását vállalja, aki legalább hat hónapja – pályakezdő – a regionális munkaügyi központ illetékes kirendeltsége által nyilvántartott álláskereső, és ► hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül nem szüntette meg.

A kirendeltség a munkáltató költségét a 78/1993. (V.12.) Kormány rendelet 3. § és 4. §-ban foglaltak alapján térítheti meg az alábbiak szerint: a munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljes árú menetjeggyel való elszámolás ellenében azon díjának ► 86 %-át, ha országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályon; ► 80 %-át, ha elővárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autóbuszon utazik. a munkavállaló részére a munkába járáshoz a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben foglalt, saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha 31

► a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz; ► a munkavállaló munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni; A támogatás igénylése: A munkaadó támogatás iránti kérelmét a foglalkoztatni kívánt személyt álláskeresőként nyilvántartó kirendeltségen adhatja be, a rendelkezésre bocsátott nyomtatványon. Ha a munkavállaló is kéri az őt terhelő utazási költség megtérítését, azt csak a munkaadó kérelmével együtt nyújthatja be, a foglalkoztatást megelőzően. A támogatási kérelem elbírálása: A támogatás mértékéről, időtartamáról, a támogatás részletes feltételeiről a munkaadó és a regionális munkaügyi központ kirendeltsége hatósági szerződést köt. A támogatás folyósítása: A munkaadó a támogatást havonta, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig a kirendeltség részére beküldött elszámoló lapon igényelheti, melyhez csatolni kell a költségelszámolás hiteles bizonylatát.

Fogalommagyarázat Pályakezdő: A támogatások szempontjából az számít pályakezdőnek, aki - tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően nem szerzett jogosultságot munkanélküli járadékra, azaz a munkanélkülivé válását megelőző 4 éven belül nem rendelkezik kétszáz nap munkaviszonnyal, 

25 évesnél, felsőfokú végzettség esetén 30 évesnél nem idősebb,



nem teljesít tartalékos katonai szolgálatot,



nem részesül terhességi, gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy segélyben.

1. számú melléklet

Kérdőív

Elvárások a pályakezdő diplomásokkal szemben Elvárás

Érték

5. Nyitott kapuk

A projekt célja: A régióbeli ipar munkaerőigényét, valamint az előforduló szakmákat megismertetni a jövő nemzedékével. Ezáltal elősegíteni a jövőbeni könnyebb elhelyezkedésüket a munkaerőpiacon. Valamint segítséget nyújtani az ipari termelő cégeknek, hogy az általuk potenciálisnak vélt munkaerőt megtalálják.

Célcsoport: Pályaválasztás előtt álló diákok, az ő szüleik, illetve a pedagógusok.

A téma indokoltsága: Az egyén élete során sokszor kerül olyan döntési helyzetbe, amely alapvetően meghatározhatja további sorsát, életét. E döntési helyzetek egyik nagy csoportja szakmai pályafutását, karrierjét befolyásolja kisebb-nagyobb mértékben. Az ezzel kapcsolatos döntések végigkísérik egész életét, az óvodai beiratkozástól kezdve a nyugdíjba vonulásáig, esetleg, még azon túl is. A döntéseket minden esetben az egyén hozza meg (saját maga, vagy ha fiatalabb - a szülei), a döntések azonban sok vonatkozásban függnek a társadalomtól is. A társadalom által felkínált intézmények között kell mozognia az egyénnek, mégpedig úgy, hogy maga előtt lássa döntésének távolabbi következményeit, ezen belül a későbbi lehetséges döntési helyzeteket, úgy, hogy lehetőség szerint az intézményrendszer változásait is valamilyen módon figyelembe tudja venni. Ezért is indokolt vizsgálni, hogy az egyén legfontosabb döntési helyzeteiben milyen intézményes segítséget kaphat a közösségtől, a társadalomtól annak érdekében, hogy a saját szempontjából legmegfelelőbb döntést meghozhassa. A munka aktualitását több tényező is indokolta: a képzés, a munkaerőpiac és a pályaválasztási intézményrendszer oldaláról egyaránt. 34

Az egyén a korábbinál sokkal több és sokkal bonyolultabb döntési helyzetbe kerül, s feltételezhető, hogy egyre kevésbé képes önállóan, illetve az egyéni kapcsolatai révén megszerzett információk alapján hatékony döntéseket hozni. Nyilvánvaló, hogy nagy szüksége lehet intézményes segítségre, de ez az intézményes segítség is differenciálódott, egyre nehezebb az információt szolgáltató intézmények között eligazodni. A kutatás ez utóbbi területet célozta meg annak érdekében, hogy az egyén, mindenekelőtt a fiatalok karrierjét befolyásoló információkat szolgáltató intézmények közötti eligazodást segítse.

Vizsgálati hipotézisek: A korábbiaknak megfelelően az egyén a különböző helyzetekben olyan döntéseket hoz, amelyek hatása hosszú távú. Nem olyan értelemben véve, hogy hosszabb távon meghatározza a sorsát, hanem hogy hosszabb távon meghatározza későbbi döntési lehetőségeit. Mindez azt eredményezi, hogy egy pályaválasztási döntés nem, vagy nem feltétlenül határozza meg az egyén későbbi pályájának alakulását (karrierjét), de kijelöl bizonyos lehetőségeket. Ez azt jelenti, hogy egy-egy iskola-, szakma- vagy munkahelyválasztással kapcsolatos döntés nem döntő jellegű, nem indukál visszafordíthatatlan, módosíthatatlan folyamatokat, s ilyen értelemben talán nem jár olyan súlyos következményekkel, ugyanakkor sokkal nehezebb eligazodni a választási lehetőségek között, sokkal nehezebb előre látni az út végét, pontosabban az elágazó útszakaszok végpontjait. Ennek megfelelően szakítani kell a korábbi pályaválasztás, pályaválasztási tanácsadás fogalmakkal (illetve azokat leszűkítve érdemes csak használni), s az egész folyamatot nagyobb összefüggésbe helyezve karrierépítésről, illetve karrier-tanácsadásról kell beszélni. Ugyanis egy hosszabb távú folyamat (karrier) bizonyos elemeiről van szó, s arra, hogy ennek két fő eleme, az iskolaválasztás (illetve tágabb értelemben véve: a tanulmányok - szakmák, szakterületek és a megfelelő intézmények - iskolák, tanfolyamok - kiválasztása) és a munkahelyválasztás egy összefüggő folyamat részei.

Az egyén bekapcsolódása a karrier-tanácsadási rendszerbe nem jelenti azt, hogy olyan tanácsadó intézményt kell találnia, amely minden összefüggést, folyamatot teljes mértékben átlát, s ennek megfelelően teljes mértékben hagyatkozhat is rá. Jelenti viszont azt, hogy az intézmények lássák a helyüket a karrierépítési, karrier-tanácsadási rendszerben, illetve ismerjék ez utóbbi egyéb, más részterületekkel foglalkozó intézményeinek a tevékenységét is. Hogy egy nagyon egyszerű példánál maradjunk: ha egy 14 éves fiatal középiskolát választ, akkor - ha igényel - tanácsot kapjon arról: képességeinek megfelel-e az adott iskola, szakma; van-e esélye az oda való bejutásra; ha elvégzi az iskolát, milyen továbbtanulási esélyei vannak; milyenek a várható elhelyezkedési kilátásai; milyen pályakorrekcióra van lehetősége, stb. Nem gondoljuk, hogy mindezeket az információkat a fiatalnak egy adott intézményben kell megkapnia, de azt igen, hogy minden, az adott részterülettel foglalkozó intézmény tudja, hogy a fiatal döntése nem független a képességeitől, az iskolarendszer kapacitásától, a képzési piac egyéb elemeitől (adott esetben a saját képzésre fordítható jövedelmétől), s a helyi, regionális, illetve országos munkaerő-piaci helyzettől. Ennek megfelelően hívja fel minden intézmény erre az egyén figyelmét, s ha az igényli, küldje el ahhoz a másik intézményhez, amelyik a szükséges felvilágosítást megadja (meg tudja adni) számára. A program alapvető hipotézise szerint egy ilyen pályairányítási, karrierépítési rendszerre szükség van, szükség lenne, de alapvetően hiányzik. A korábbi tapasztalatok azt jelzik, hogy a két fő információs terület a munkaerőpiac (beleértve a munkaerőpiacot befolyásoló gazdaságot is) és az oktatás közötti információs kapcsolat laza. Mind a két részterület sokféle intézménnyel rendelkezik, de ezek az intézmények is csak az adott részterület egy-egy szegmensével kapcsolatos információk birtokában vannak. Az egyik részterületen, illetve azok egy-egy szegmensén jelenlévő intézmények vagy nem ismerik a többi intézmény tevékenységét, vagy nem érdekeltek a hozzájuk fordulók átirányításában. Mindezek következtében: az egyén a karrierépítésben alapvetően saját magára (családjára, ismerőseire) van utalva, ez pedig különösen a hátrányos helyzetből startoló fiatalokat érinti érzékenyen. 36

A téma illeszkedése a stratégiához: Az igényekhez igazítani a kínálatot. Hiába van ezer munkahely és ezer munkanélküli, az esetek többségében nem fedik le egymást.

Kapcsolódása más fejlesztésekhez: Hazai szakképzési- és pályaorientációs rendszer fejlesztése.

A projekt tevékenységei: A legfontosabb szempont, a projekt kivitelezése tekintetében, egyeztetni a piac igényeit a képzőintézmények kínálatával. Három csoport különíthető el, melyek elengedhetetlenek a kitűzött célok eléréséhez. Oktatás, képzés, pályaválasztás, fejlesztés: Már az általános iskolában el kell kezdeni a környékbeli cégek bemutatását a diákoknak, pedagógusoknak. Cég-bemutató filmek alkalmazásával. Pedagógusokat gyárlátogatásra vinni, hogy betekintést nyerjenek a szakma gyakorlati részébe is. Pályaválasztási kiállítások, kiadványok. Tatabányán már hagyománya van a Nyitott Kapuk néven, évente megrendezésre kerülő pályaválasztási rendezvénysorozatnak. A program idei fő profilja a különböző szolgáltatók, és a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek bemutatása, illetve bemutatkozása. Az elkövetkezendő években megrendezésre kerülő pályaválasztási program elengedhetetlen feltétele, hogy az ipari parkban levő, illetve a környékbeli cégekkel kooperáljon a szervező. A rendezvényen megjelenő diákokkal különböző önismereti teszteket célszerű kitöltetni, amelyek mind a megfelelő életpályára, mind pedig a képességekre világítanának rá. Az alábbiakban olvasható egy rövidebb példa:

Pályaválasztási teszt Minden kérdéshez az alábbi válaszok közül válaszd ki a rád vonatkozót! a) Egyáltalán nem jellemző rám b) Közepesen jellemző rám c) Teljes mértékben jellemző rám Állítás

1. Élvezem, ha figyelnek rám. 2. Nem szeretek létrehozni dolgokat, tárgyakat és/vagy megjavítani őket. 3. Nem szívesen tervezném, irányítanám, ellenőrizném mások tevékenységét, hiszen még a saját időmet sem tudom rendesen beosztani. 4. Szeretek segíteni másokon. 5. Szeretek tárgyakat, dolgokat készíteni és / vagy javítani. 6. Nem szeretek összetett, komplex feladatok megoldásán gondolkodni. 7. Nem jelent nehézséget, hogy érzelmeimet kifejezzem, és könnyen átérzem mások problémáit is. 8. Nagyon szeretem a költészetet, irodalmat. 9. Szívesen dolgozom szerszámokkal, gépekkel. 10. Térképpel is eltévedek 11. Könnyen ki tudom fejezni azt, amit gondolok és érzek, megtalálom a szavakat, amelyek szükségesek számomra. 12. Nem kerülöm a filozofálgatást, szeretek elvont dolgokon gondolkodni. 13. Nem szeretek üzlettel foglalkozni, mert távol áll tőlem ez az egész világ. 14. Nincs türelmem az aprólékos, precizitást igénylő munkához. 15. Szeretek előírt megoldások, minták szerint dolgozni.

Diákmunka: Mind a gyárakat, mind pedig a kis- és középvállalkozásokat arra kell serkenteni, hogy rövidebb-hosszabb időre alkalmazzanak diák-munkaerőt. Lehet ez akár hétvégi bedolgozás, akár nyári gyakorlat. A program célja, hogy a diákok minél fiatalabban megismerkedhessenek az általuk érdekesnek vélt szakma rejtelmeivel. Így képességeiket fejleszteni tudják, illetve olyan szaktudás birtokában lesznek, melyet kamatoztatni tudnak további tanulmányaik során. Elvonatkoztatva a gyártókörnyezettől, Magyarország adottságait tekintve számottevő jelentőséggel

bír

mezőgazdaság

is.

nyár

végi

mezőgazdasági

diákmunka

(gyümölcsszedés, termény-betakarítás stb.) visszavezetése két fő okból is pozitív hatású lehet. Egyrészről a diákok a fizikai munkát felfoghatják aktív kikapcsolódási formának, és mellette még némi zsebpénzt is kereshetnek. Másrészről pedig, nem szabad megfeledkeznünk azokról a leendő szakmunkásokról sem, akik a mezőgazdaságot választották elhivatottságuknak. Nekik kiváló gyakorlatnak bizonyul ez a fajta tevékenység. A táborok/turnusok elindításának első lépése, olyan fórumok megszervezése, ahol az iskolák diákönkormányzatai, diákszövetségek, illetve a különböző mezőgazdasági társaságok képviselői vesznek részt.

Mindezt összegezve, a diákmunka elősegíti a későbbi, gyorsabb integrálódást a munka világába.

A diákmunka elősegíti a későbbi, gyorsabb integrálódást a munka világába. A program megvalósulásához elengedhetetlen egy adatbázis létrehozása, amely naprakészen szolgál információval a diákok számára az aktuális lehetőségekről. Emellett egy speciális kiadványban össze kell gyűjteni, külön-külön szakmákra bontva az ajánlatokat. A brosúra megjelenése félévente esedékes (őszi, tavaszi katalógus). A szülők esetében tudatosítani kell, hogy gyermeke jövőjét szolgálja, ha nyaranta néhány hetet munkával tölt. Erre a legalkalmasabb szülői fórumok szervezése, ahol a gondviselők is betekintést nyerhetnek a gyárak, illetve vállalkozások által kínált lehetőségek széles palettájába.

Humánszolgáltatások bővítése: Az általános iskolások a munka világára történő felkészítésén kívül nagy hangsúlyt kell fektetni a középiskolások helyzetére is. Ez a korcsoport már önállóbbnak tekinthető olyan szempontból, hogy egyedül, illetve diáktársaival elmenjen (szülő, kísérő nélkül) pályaválasztási kiállításokra, tájékoztatókra, fórumokra, ahol az őket érintő konkrét lehetőségekről kaphatnak útmutatást. Erre a feladatra a legalkalmasabbak a Munkaügyi központok. Viszont a program megvalósulásának feltétele, hogy szolgáltatásaikat bővítsék az alábbiakkal: 1. Felmérések: Az általános és középiskolák képzési kínálatának, gyakorlati oktatásának folyamatos monitorozása, valamint a munkavállalók szakemberigényének felmérése az elsődleges feladat. A feltérképezés kérdőíves, illetve személyes konzultáció útján is történhet. Fontos szerepe lehet ebben az esetben is az önismereti teszteknek, melyekből világosabb rálátás nyílik a pályaválasztók képességeire, érdeklődési körére. 2. Tanácsadások: Legyen adott a lehetőség személyes tanácsadásra is. Ha a diákok (szüleikkel) úgy gondolják, hogy személyes tájékoztatást kérnek a központ szakembereitől. 3. Képzések: A további fejlesztések gátja a szakképzett munkaerő hiánya. A Gazdaságfejlesztő Szervezet az Oktatási és Közművelődési Irodával együttműködve felmérte a városban működő nagyobb, termelő cégeknél szükséges és keresett szakmákat. TISZK Kht. célja, hogy a térségi piaci viszonyokhoz igazítsa a város és kistérség szakképzését és ez által segítse neves cégek letelepedését, kiszolgálását az ipari parkokban, továbbá munkához segíthesse, szakmát adhasson a fiataloknak. Továbbá, hogy minél gyorsabban igazodni tudó szakképzési struktúra alakuljon ki már az iskolai képzés folyamán is. Az iskolai képzések mellett nagy hangsúlyt kíván fektetni a felnőttképzésre és a gazdasági

társaságok képzési igényeire. A TISZK képzési struktúrájával szeretné támogatni a már itt lévő és a jövőben ide települő cégek humánerőforrás szükségletének igényeit

Várt eredmények, indikátorok: Magasabb foglalkoztatottság, képzettebb, elkötelezettebb munkavállalók. Elhelyezkedési indikátor. Hányan helyezkednek el szakmájukban.

Erőforrás-szükséglet: 1 fő projektvezető, aki megszervezi, és levezényli az előadásokat. 1 fő adminisztrátor.

Költségvetés: 1 fő projektvezető munkabére:

bruttó 150.000 Ft/hó (havi költség)

1 fő adminisztrátor munkabére:

bruttó 115.000 Ft/hó (havi költség)

Eszközök:

bruttó 500.000 Ft

Pályázatok:

(egyszeri költség)

TÁMOP 3.1.5 – Pedagógusképzés, továbbképzés. TÁMOP 2.6.2 – Munkaerő piaci szolgáltatást nyújtó civil szervezetek kapacitásának megerősítése. TÁMOP 5.4.4 – Szociális képzések fejlesztése, szakemberek képzése, továbbképzése és készségfejlesztése valamint a helyi fejlesztési kapacitások megerősítése.

Időbeli ütemezés: Tevékenység

2011. II. negyedév

2011. III. negyedév

2011. IV. negyedév

Kapcsolatfelvétel a cégekkel és a képző intézményekkel Munkaügyi központ szolgáltatásainak bővítése Adatbázis létrehozása Tájékoztató anyagok összeállítása Tesztek kidolgozása Tájékoztatók, rendezvények lefolytatása

2012. I. negyedév

2012. II. negyedév

6. Pedagógusok képzése a való világra A projekt célja: A pedagógusok gyakorlati képzésével, illetve a munka világáról szóló tájékoztatással közelebb kerülnének a pedagógusok ahhoz a közeghez, ami a diákokat várja az iskola elvégzése után. Ezáltal a diákok felkészülten, és valós ismeretekkel felvértezve meg tudják állni a helyüket az életben.

Célcsoport: Általános iskolák és Középiskolák tanárai.

A projekt indokoltsága: Sok esetben az iskolában tanult dolgok igen távol állnak a valóságtól, és a padokból kikerülve a pályakezdő fiatalok nehézségekkel találják szembe magukat. Például a műszaki oktatásokon részt vevők nem a gyárak által használt gépeket ismerik meg az iskolában, nem a mai üzemek által működtetett folyamatokat tanulják, és így sokkal nehezebben tudnak munkájuk során érvényesülni. Az általános iskolák és a középiskolák tanárai közötti kommunikáció fejlesztésére azért lenne szükség, hogy a diákok tisztán láthassák, hogy melyik szakmára van nagyobb szükség, mit érdemes tanulni, az adott szakmai végzettséggel milyen elhelyezkedési esélyeik vannak. A középiskolai tanárok képet adhatnának az általános iskolai társaiknak, hogy mikor érdemes a gimnáziumot, illetve az egyéb középiskolai intézményeket választani egy-egy diáknak, így segítve a későbbi elhelyezkedésüket. Mindezeknek a tapasztalatoknak az összegzését visszacsatolva a szülők felé még inkább megkönnyíthetnénk a diákok helyzetét, hiszen ha a szülők tisztán látják az aktuális képzési rendszert, és azt, hogy egy-egy végzettséggel milyen esélyei vannak a gyermekének a boldogulásra, akkor könnyebben tudnák „terelgetni” gyermeküket.

A projekt tevékenységei: Kérdőívek összeállítása, és kitöltetetése a pedagógusokkal, diákokkal, illetve a munkáltatókkal. (3 féle kérdőív összeállítása) Egy fórum megszervezése a pedagógusok és a munkáltatók részére, ahol a tervek gyakorlati megvalósulásának lehetőségeit vitathatják meg.

Általános iskolák pedagógusainak tevékenysége:  Gyárlátogatások, nagyobb vállalkozások meglátogatása (pl. építőipari cégek, varrodák, stb.), így életből vett példákkal, tapasztalatokkal segíthetik a diákok pályaválasztását.  Osztályfőnöki óra keretében a 7., 8. osztályos tanulókhoz vendégeket hívni a munka világából, illetve a középiskolákból, akik egyrészt felvilágosítják a gyerekeket az egyes szakmákról, a munka jellegéről, a munkarendről, a fizetési lehetőségekről, a hiányszakmákról; másrészt válaszolnak a diákok kérdéseire. o Az osztályfőnöki órákon kezdettől alkalmazott pályaorientációs gyakorlatok segítenek, hogy a pályaválasztás kérdésköre a diákok perspektívájába illeszkedjék, és így majd felkészültebben vágnak az „életnek”. o Az orientációs gyakorlatok többnyire az ön- és emberismeret, a kommunikáció és önkifejezés kialakulását szolgálhatják.  Az általános iskolai tanárok kihangsúlyozzák, és tudatosítják a felső tagozatos diákokban, hogy a 8 általános iskolai végzettséggel a mai világban nem fognak tudni elhelyezkedni, mindenképpen folytassák a tanulmányaikat. Középiskolai tanárok tevékenysége:  Gyárlátogatások, nagyobb vállalkozások meglátogatása (pl. építőipari cégek, varrodák, stb.), így életből vett példákkal, tapasztalatokkal segíthetik a diákok pályaválasztását.  Szakmai tárgyakat oktató tanárok a nyári szünet ideje alatt 1-2 hónapos gyakorlaton vennének

részt

gyárakban,

vállalkozásokban,

ahol

elméleti

tudásukat

megtámogatnák az aktuális gyakorlati ismeretekkel. Műszaki tanárok esetében a technikai fejlődést lehetne így nyomon követni, illetve a gyárakban zajló gyártási folyamatokról, fejlesztésekről kapnának hasznos információkat. Ezalatt a munkáltató bizonyos mennyiségű bért is fizetne a tanárnak, így motiválva őt arra, hogy minél 44

hatékonyabban teljen ez az időszak. A munkáltató pedig ennek hatására felkészültebb, életszerűbb tudással rendelkező pályakezdőket alkalmazhatna a későbbiekben.  Szorosabb együttműködés elérése a helyi vállalkozókkal. Például a gyárak gépekkel, műhellyel támogatnák az oktató intézményeket. A vállalkozások minél több gyakorlati lehetőséget, nyári munkát biztosítsanak a szakmákat tanuló diákoknak. A diákok szakirányú nyári munkát végezzenek (az építőipari tanulók építkezésen, a műszaki tanulók gyárakban dolgoznának nyáron) Ezeken a nyári munkákon bemutatkozó fiatalok nagyobb eséllyel tudnak elhelyezkedni az adott munkáltatónál amennyiben megfelelő hozzáállást és érdeklődést mutatnak a nyári munka során.  A helyi gyárakban, vállalkozásokban dolgozó szakemberek óraadóként vegyenek részt a szakmai tantárgyak oktatásában. (pl. mérnököket adnának kölcsön a gyárak a műszaki szakközépiskolák részére, hogy gyakorlati szemszögből megközelítve tartsanak néhány órát a gyerekeknek).  A szakközépiskolák pedagógusai bekapcsolódnának a munkáltatók belső képzési programjaiba (pl. Lean képzés, minőségbiztosítással kapcsolatos képzések a gyárakban a műszaki tanárok részére).  Osztályfőnöki óra keretein belül letisztázza a tanár a gyerekekkel, hogy a családjukban milyen szakmákban dolgoznak a családtagok, mik a tapasztalatok ezekkel a szakmákkal kapcsolatban, mik az előnyei és mik a hátrányai egy-egy munkakörnek. Felmerülő kérdések ebben a témakörben: Van-e közös érdeklődés a felmenők és a gyermek között, és ha igen mik azok? Van-e közös elem a felmenők pályaválasztása és a gyerek elképzeléseiben? Ha igen, mik azok?  Önéletrajz készítésében való segítségnyújtás szintén igen hasznos témája lehet az osztályfőnöki óráknak. Erre az órára célszerű egy vendéget hívni, aki a munkaerő kiválasztás területén dolgozik, és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik ebben a témában. (Humán Erőforrás munkatárs, ill. munkaerő közvetítő cég tanácsadója) Gyakorlás

céljából

többféle

önéletrajz

elkészítése,

többféle

pozíció

fiktív

megpályázása, motivációs levelek megfogalmazása. Az osztályfőnök, ill. a meghívott vendég megpróbál az önéletrajzot olvasó fejével gondolkodni, és ennek megfelelően megfogalmazni a lényeges elemeket röviden, de mégis minden lényeges elemet tartalmazva. 45

 Interjúra való felkészítés. Itt szintén kérhet a tanár külsős segítséget, és elképzelt cégek elképzelt pozícióira pályáztathatja a diákokat. Az állásinterjúk eljátszása után célszerű átbeszélni a tapasztalatokat, ki hogy érezte magát ebben a helyzetben, illetve a külső szemlélők mit vettek észre az interjú során.  Érdemes letisztázni a gyerekekkel, hogy egyes szakmák milyen emberi tulajdonság meglétét követelik meg. Elgondolkodhatnak rajta a diákok, hogy vajon ők rendelkeznek-e ezekkel a tulajdonságokkal.  Fontos feladata a tanárnak, hogy az interneten fellelhető hasznos honlapokra felhívja a tanítványai figyelmét, támpontot adjon nekik a megfelelő szintű és színvonalú tájékozódáshoz. Mivel a diákok nagy része sokat internetezik, valószínűleg szívesen néz meg a környékbeli cégekről, munkalehetőségekről szóló bemutatkozó anyagokat. Az utolsó két évben érdemes felhívni a diákok figyelmét az állásportálok böngészésére, hiszen ott egyértelműen látható az, hogy az adott időszakban milyen szakemberekre van szüksége a környékbeli munkahelyeknek, illetve melyek azok a szakmák, amikkel nehéz lesz elhelyezkedni. Ezzel kapcsolatos otthoni kutatómunkát is lehet házi feladatként feladni a diákoknak, így egy kicsit beleáshatják magukat abba a valóságba, ami majd az iskola után várja őket. A jól felkészült pedagógus ebben is igyekszik jártasságot szerezni, utánajár a munka erőpiaci helyzetnek.  A tanár együttműködik a helyi munkaügyi központtal, információkat kér tőlük a régió munkaerő piaci helyzetével kapcsolatban, és az ott kapott információkról tájékoztatja a diákjait.  Fontos része a középiskolai tanárok munkájának, hogy a különböző felsőoktatási intézményekről tájékoztatják a diákokat, megismertetik őket a szakokkal, és az elhelyezkedési lehetősségekkel. Főiskolai, egyetemi tanárokkal való kapcsolatfelvétel után egy együttműködés kialakítása az intézmények között.  A pedagógus úgy is segítheti a diákokat a pályaválasztásban, hogy kiválaszt számukra egy pályaorientációs tesztet, melyet a nevelési tanácsadókkal közösen kiértékelnek.

Egy informatív weboldal működtetése a régió pedagógusai, nevelési tanácsadói és szülői számára az ismeretek, tapasztalatok cseréjének céljából: Ezen a weboldalon keresztül a szülők kérdéseket tehetnek fel a helyi iskolákkal kapcsolatban, levelezés alakulhat ki a különböző iskolák szakemberei között, melynek segítségével hatékonyabbá válik az együttműködésük.

Tájékozódás segítése: A régió középiskoláinak honlapjai aktuális és naprakész információkhoz jutassák az érdeklődő tanárokat és diákokat: (pl. Milyen szakon hány diák tanult az elmúlt években, és hányan tudtak sikeresen elhelyezkedni a szakmájukban. Milyen arányban tanultak tovább az iskolában végzett diákok főiskolákon, egyetemeken. Már munkába állt volt diákok beszámolói az álláskeresésről, és első munkahelyükről.)

A projekt várt eredményei, indikátorai: Felkészültebb pályakezdők kerülnek ki a munka világába. A tanárok munkája színesebbé, gyakorlatiasabbá válik, nyitottabb lesz a hozzáállásuk a gyerekekhez, és ideális esetben lelkesebben, magabiztosabban tudják ellátni a feladatukat. Amennyiben jól működik a felkészítés, tájékoztatás, akkor a gyerekek nagyobb eséllyel választanak olyan szakmát, munkahelyet, ahol szívesen dolgoznak, ezáltal nagyobb sikereket tudnak elérni. Jó esetben a munkanélküliség is kisebb lehet, hiszen célirányosabb a pályaválasztás. (pl. hiányszakmák irányába terelhetőek a diákok) Ha pedig rögtön a megfelelő helyre kerül a diákok többsége, akkor kevesebb pénzt kell az átképzésekre fordítani.

A projekt tervezett erőforrás-szükséglete: 1 projektvezető a pedagógusok részére, 1 projektvezető a munkáltatókkal való konzultációkhoz.

A projekt költségvetése: 1,8 millió Ft

Kérdőív minták:

Kérdőív a pedagógusok részére:

1.) Szívesen venne részt egy olyan programban, amely során a tanítványai megismerik a különböző szakmákat és munkahelyeket?

2.) Vállalna munkát a nyár során olyan cégnél, amelynél szakmai tudását bővíthetné, friss gyakorlati tudásra tenne szert?

3.) Milyen módszert tart leginkább célravezetőnek annak érdekében, hogy ismeretei mindig aktuálisak és életszerűek legyenek?

4.) Részt venne a cégek (régióban található munkáltatók) belső szakmai képzésein, ha lehetőséget kapna rá?

5.) Hogyan tudja segíteni a tanulókat a megfelelő nyári gyakorlati hely megtalálásában?

Kérdőív középiskolai diákok részére:

1.) Mi alapján döntöttél jelenlegi iskolád mellett?

2.) Szándékodban áll továbbtanulni főiskolán/egyetemen? Miért/Miért nem?

3.) Tudod, hogy a jelenlegi iskoládban szerzett végzettséggel milyen cégeknél, milyen munkarendben tudsz majd elhelyezkedni?

4.) Vannak információid a középiskolai végzettséged után várható kezdő fizetésről? 48

5.) Milyen szintű a nyelvtudásod? Tervezed, hogy a középiskola elvégzéséig nyelvvizsgát teszel?

6.) Hasznosnak tartanád egy olyan szakember segítségét, aki az önéletrajzírásban és az interjúra való felkészülésben segítene?

Kérdőív munkáltatók részére:

1.) Szívesen segítené középiskolai tanárok szakmai fejlődését, fogadná őket nyáron?

2.) Támogatná az iskolákat gépekkel, eszközökkel annak érdekében, hogy naprakész gyakorlati tapasztalattal rendelkező diákok kerüljenek ki a munkaerőpiacra?

3.) Szívesen venné, ha szakmai tantárgyakat tanító középiskolai tanárok csatlakoznának a cége belső képzésihez annak érdekében, hogy frissüljön a tudásuk és felkészíthessék a diákokat a cégek elvárásaira?

4.) Biztosítana lehetőséget gyárlátogatásra a középiskolások, illetve a tanárok részére?

A projekt tervezett időbeli ütemezése:

Tevékenység

Időszak 2011. I.né.

2011. II. né.

2011. III.né

Kérdőívek összeállítása Kérdőívek kitöltése Kérdőívek kiértékelése Fórum megszervezése, lebonyolítása Weboldal megszerkesztése Az iskolák honlapjainak aktualizálása, rendszeres frissítése, még több hasznos információ feltöltése

2011. IV.né.

2012. I.né

2012. II. né.

2012. III.né.

2012. IV.né

7. Sok oldal közötti kommunikáció fejlesztése „Együtt Tatabányáért Vállalkozói Klub”

A projekt célja: Lokálpatriótább, tudatosabb munkaadók, közvetlen környezetükre igényesebb, tudatosabb, munkavállalók. Magasabb foglalkoztatottság, adózási morál javulása, adóbevételek növekedése.

Célcsoport: A Tatabányára ingázók, gyakran nem tudnak semmit Tatabányáról, semmilyen szállal nem kötődnek ide. Beleértve ebbe a csoportba az itt lévő cégek vezetőit is. Nem végeztünk statisztikát, de az általam ismert Tatabányán működő gyárak első számú vezetői nem Tatabányán és nem 20 km-en belül laknak. A menedzsmentnek is maximum 20-30%-a áll helyi, Tatabánya és 20 km-es körzetében lakó munkavállalókból. Ami természetesen nem baj, de a helyi közösséggel, érdekekkel való együtt gondolkodást, különféle módokon, tudatosan támogatni kell. Magától nem fog kialakulni. Célcsoport a döntéshozók csoportja.

A projekt indokoltsága: A multik letelepedésük után gyakorlatilag minimális helyi kapcsolatot ápolnak, a helyi adó befizetésen kívül. Célszerű lenne irányítottan lehetőséget adni a város, a város történelmének, a helyi bányász és egyéb szokások megismeréséhez valamint a környék nevezetességeinek a megismeréséhez. Nem várható el valakitől, hogy részt vegyen Tatabánya város életében, fejlesztésében, támogatásában, ha nem tud róla semmit. Tatabánya régen a piszkos tizenkettőbe tartozott, emellett aktív volt az élsport a közösségi élet. Az idetelepült gyárak környezet barát technológiát alkalmaznak, mint a korábban működők a rendszerváltás után bezárásra kerültek. Legyen bezzeg város Tatabánya, a régi értékek újra gondolása mellett építve az új lehetőségekre. Akarjon egy multi idejönni, itt maradni, itt fejleszteni, mert megtalálja a 51

képzett munkavállalót, a helyi önkormányzati támogatást, nem csak az idejövetele előtt, alatt, hanem utána is. Legyen Tatabányának ismertsége, elismertsége Magyarországon és külföldön is. Valamint, azt gondolom, hogy a tatabányaiak, az itt lakók lokálpatriotizmusán is lehet még alakítani, fejleszteni. Kíváncsi lennék egy olyan felmérés eredményére, amiben tatabányaiakat kérdeznek meg arról, hogy mire büszkék a városukban. Illetve miért szeretnek itt lakni vagy miért nem?

A téma illeszkedése a stratégiához: Közvetlen hatása a foglalkoztatás növelésére: Helyi gyártó cégek, szolgáltatók, vendéglátók ismertségük növekedése révén könnyebben vállnak beszállítóvá. Fejleszthetnek, bővíthetik a dolgozói létszámot. Nő a fizetőképes kereslet a régióban. Közvetett hatása: Szeressenek itt lakni, ide költözni az emberek, a munkavállalók. Így lesz egy egészséges munkaerő kínálat. Ne menjenek el máshova Pestre, Győrbe sem munkát keresni, sem a szabadidejükbe, ha itt helyben is tartalmasan tudják eltölteni azt. Nő a szolgáltató iparban, vendéglátásban foglalkoztatottak száma.

A projekt kapcsolódása más fejlesztésekhez, projektekhez: Fémipari Klaszter projekt, Képzési Platform projekt, Ipari Park Humán Iroda a belvárosban projekt

A projekt tevékenységei: 1, „Együtt Tatabánya Vállalkozói Klub” Foglalkoztatottság növelését, új munkahelyek teremtésével lehet elérni. Lehet várni az országos, állami intézkedések áldásos hatására is, de a legjobb saját kézbe venni a tervezést és a megvalósítást is, mert akkor lehet igazán a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó stratégia szerint haladni. Nem elhanyagolandó tényező a helyi adó bevétel növekedés sem. 2011-ben Tatabányán közel 70.000 ember él. 2011-ben a Tatabányai Ipari Parkban kevesebb, mint 7.000 ember dolgozik. Ez a lakosság 10%-a. A munkakorú képes lakosság 1/3-a. Jelentősen az idetelepülő multi gyártó cégek száma, munkaerőigénye már nem növelhető 52

tovább, így az őket kiszolgáló beszállítók növekedését kell támogatni, illetve a fizetőképesebb keresletből megélő szolgáltatói ágazatot. Kiváló kezdeményezés a Tatabányai Polgármesteri Hivatal részéről a az „Együtt Tatabánya Vállalkozói Klub” létrehozása. Megszólított résztvevők: -

A városba települt multinacionális vállalatok vezetői

Magyar tulajdonban lévő, gyártó, Tatabányán működő szolgáltató kapacitással rendelkező cégek, vállalkozók

Témakörönként, az érintett, állami hivatali, munkaügyi tisztviselők

Tapasztalatok az első 2 rendezvényről: Az első rendezvényen a meghívottak igen nagy részben megjelentek. A jelentősebb, a Tatabányai Ipari Parkban működő gyártó cég első számú vezetője jelen volt. Érdeklődéssel végig hallgatta az előadásokat. Majd a kötetlen részen is legtöbbjük maradt és ismerkedett az asztal társaságával. Volt egy előadás a beszállítók kiválasztási folyamatáról és volt egy a beszállítóvá válásról. Vagyis megszólalt mindkét oldal. Sok hasznos információt hallhattunk. A vacsora és a kötetlen beszélgetés kifejezetten hasznos volt és vidám. A második rendezvényen alig lehetett a multik képviselőit felfedezni az asztaloknál. Az első előadó egy államtitkár volt, akitől sok újat nem hallhattunk. A második előadás ugyan érdekes volt, színes, de a válságról beszélni mára már lerágott csontnak számít. A kötetlen beszélgetés ismét élvezetes volt számomra. Tanulságok számomra: A szándék, az érdeklődés megvolt a megszólítottak részéről, nem lehet senkit sem érdektelenséggel vádolni. Érdemes több energiát belefektetni és tudatosabbá tenni ezt a kezdeményezést. Ebben a körben nem futnak tiszteletköröket a meghívottak, külön kell választani a politikától. Ha ez nem megy, akkor nincs jövője az amúgy remek ötletnek. Valamint az előadások témáit is nagyon körültekintően kell kiválasztani. Javaslatok a további rendezvényekhez: -

Ne hagyjuk elsorvadni! 53

Körültekintően válasszunk témát és előadót is. Érdekelje mindkét oldalt.

Felejtsük el a hivatali köröket! Nem kell több államtitkár, üres mondatokkal.

Szólítsuk meg a résztvevőket egy kérdőívvel a rendezvény végén. Kérve ötletüket a következő témákhoz.

A résztvevők érezzék maguknak a Klubbot!

Jól kiszámítható rendszerességgel rendezzük meg a klub programjait

Indítsunk egy programot. Állítsunk össze egy felmérést, amiben a helyi beszállítók %-os arányára kérdezünk rá. Kérjünk ötleteket, ennek az aránynak a növeléséhez. Bizonyos emelkedést jutalmazzunk.

Ötletek jutalomra: Olyan jutalmakat találjunk, ami vonzó lehet a multinacionális partner részére. Két irányban lehet gondolkodni. Minden multi nagy energiákat fektet a költségei csökkentésére, illetve a dolgozók megtartására. Dolgozók megtartásának csak az egyik eleme a fizetés növelése, ennek hatása különböző vizsgálatok szerint 3-6 hónapig hat motiválóan a dolgozóra, utána már nem. Sok munkavállalónak nagyon fontos a munkahelyi csapat, légkör, amit egy-egy rendezvénnyel lehet színesíteni. Egyre kreatívabb megoldásokban gondolkodnak a jelen lévő cégek, amikben a helyismeret nagy segítségre lehet. Így igazán vonzó lehet például kedvezményes nap a Gyémánt Fürdőben a célt elért vállalat dolgozói részére. Vagy egy ingyenes színházi előadás. Táncház szervezés céges családi napra.

Látogatás a bányász múzeumban. Bányajárás. Bányász Néptánc együttes ingyenes fellépése céges rendezvényen stb.

A helyi adó befizetési kötelezettség mérséklését is érdemes esetleg megvizsgálni, hiszen ami „veszik” a multi cégnél az befolyhat a helyi beszállítók megemelkedett bevételei utáni kötelezettségből.

A rendezvény étkeztetője részére keressünk helyi vendéglőt, aki a vendéglátásért felel, egyben lehetőséget biztosítva számára a jelenlevők előtti bemutatkozásra. Ez az állandó helyszín az Árpád Hotel miatt további átgondolást igényel.

Ne csapongjunk a témákban. Legyen egy íve, logikája a témaválasztásnak. De legyen helye az aktualitásoknak is.

Lépésről-lépésre haladjunk, mint a teknősbéka és ne úgy, mint a nyúl.

A szolgáltatóvá válás feltétele, hogy mindkét oldalon hasonló tudású alkalmazottak legyenek.

Javaslatok a további rendezvények témáihoz:

Éves képzési terv: Folyamatos tanulás a gyakorlatban. Hogyan működik ez egy magyar és egy multi cégnél? A szolgáltatóvá válás egyik feltétele, hogy mindkét oldalon hasonló tudású alkalmazottak legyenek

Mit tanulhatunk a Multitól?

Mi most a legnagyobb probléma? Aktuális feladatok

Legyenek

körkérdések,

amire

válaszoljon

minden

résztvevő.

Tegyük

interaktívabbá a találkozókat! Ne tegyük passzívba a hallgatóságot! -

Társadalmi felelősség vállalás - CSR Corporate Social Responsibility Több cégnél tapasztaltam az elmúlt években, hogy programot indítottak ezzel a céllal. Segítsünk nekik tájékoztatással, lehetőségekkel, hogy megtalálják azt a helyet, feladatot, amivel eleget tudnak tenni a néha külföldről jövő elvárásoknak a Társadalmi felelősség vállalás területén végzett tevékenységgel valamint Tatabánya javára tudják fordítani tevékenységüket.

„Kéz a kézben” adatbázis. Ahol az igényekből válogathatnak az arra érdeklődők

„Szolgáltatók fejlesztése” Hogyan is néz ki ez a gyakorlatban? Mit tesz konkrétan egy multi azért, hogy fejlessze a szolgáltatóit?

Váltsuk ezt a szlogent át a

gyakorlatra!

„Üdvözöljük Tatabányán táblák” A Tatabányára érkezők 3 irányból érkezhetnek közúton. Javasoljuk ebben a 3 csatlakozási pontban városunkat, Tatabányát bemutató óriás táblák elhelyezését. A Gyémánt Fürdő és a Jászai Mari Színház megérdemli, hogy büszkék legyünk rá és az ideérkezők is értesüljenek létükről. Így időtálló, óriás táblán a helyük. Sok tatabányai még a mai napig sem tudja, milyen fantasztikus létesítményekkel gazdagodott városunk az elmúlt években. Híres embereink, sport terén elért sikerekről is keveset tudnak a tatabányaiak és az ide látogatók. 55

A projekt várt eredményei, indikátorai: Aktívabb lakosok, aktívabb cégek. Tudat formálás, szemléletváltás a gyakorlatban. Kiegyensúlyozottabb, bátrabb vállalkozók, dolgozók, fogyasztók. Több vállalkozás. A szolgáltató ipar növekedése, több működő kisvállalkozás. Fizetőképesebb kereslet. Az életszínvonal emelkedése. Adóbevétel emelkedése.

A projekt tervezett erőforrás-szükséglete: Szervező munka. Helyszín és a vendéglátás költségei.

A projekt költségvetése: Szervezés költségei, a helyszín és a vendéglátás költségei. A 9es Paktum ötletben beleépítve. Az időtálló óriás táblák és az azon lévő plakátok legyártása 1 éves időszükséglethez: 1.000.000,- /tábla*4 + (Plakát havi cserével) 4*12* 150.000,- Ft/db, becsült költség 11.000.000 Ft/év.

A projekt tervezett időbeli ütemezése: Évente 5-6 rendezvény megrendezése javasolt. A táblák kihelyezését 2011. szeptembertől 1 évig.

8. Család Barát Program - Alkalmazzunk részmunkaidős kollégákat! A kölcsönzés alternatív formái A projekt célja: Családbarát munkahelyek kialakítása, a gyermeket nevelők elhelyezkedésének, újra munkába állásának segítése.

Célcsoport: Munkahelyek, kisgyermekes anyukák, apukák, akik csak 1 műszakot tudnak vállalni. Gyermeküket, egyedül nevelők.

A téma indokoltsága: Nemzetközi felmérések bizonyítják, hogy az alkalmazottak motivációját, munkahelyi teljesítményét, a vállalathoz való lojalitását jelentősen növeli, ha a vállalatvezetés figyelmet fordít arra, hogy előnyös munkavégzési körülményeket teremtsen családos alkalmazottai számára is. Így csökkenthető a munkahelyi stressz, a jól képzett munkaerő elvándorlása, illetve a távolmaradások száma, s ez minden, versenyképességét szem előtt tartó vállalat érdekében áll. Magyarországon ma is jelentős gondot jelent, hogy, főleg a foglalkoztatásban részt vevő nők számára nehéz megteremteni a megfelelő egyensúlyt a családi és munkahelyi kötelezettségek között. A vállalatok vezetősége egyre inkább felismeri a humánerőforrással való gazdálkodás jelentőségét, s hogy milyen nagy szerepe van a munkaerőt képző alkalmazottak elégedettségének a termelékenység javításában. Az alkalmazottak igényeinek figyelembe vétele nemcsak magasabb fokú elkötelezettségre ösztönöz, de arra is, hogy a munkavállaló fejlessze szakmai készségeit, s ezeket hatékonyabb fokon használja cége javára. 57

Jelentős azon munkavállalók száma, akik nem tudnak elhelyezkedni, mert kiskorú gyermekük elhelyezése, felügyelete problémát okoz a munkavégzés ideje alatt. A gyesről, gyedről visszatérni szándékozók választhassanak, hogy miként kívánják az első hónapokban végezni munkájukat. Lehetőségük legyen teljes munkaidőben otthonról dolgozni, vagy részmunkaidőben visszatérni a céghez, illetve részben otthonról, részben az irodában ellátni feladataikat. Az új gyes-szabályok értelmében aki gyes mellett dolgozik, az idén már kizárólag részmunkaidőben vállalhat munkát, maximum heti 30 órában. Azonban neki még így is megérheti kiváltani a kártyát, hiszen ezzel 6 órában is tudják foglalkoztatni, míg a részmunkaidős kedvezmény csak 4 órás foglalkoztatást tesz lehetővé. Természetesen a kártyával továbbra is van arra lehetőség, hogy a gyes-ről lemondva, teljes munkaidőben helyezkedjen el az álláskereső, miközben munkáltatója járulékkedvezményben részesül. Érdemes azonban a munkabérrel is kalkulálni, hiszen mindkét támogatási forma maximum a minimálbér kétszereséig érvényesíthető. Tekintettel arra, hogy a kártya a kiváltásától számított 2 évig érvényes, a kedvezmény pedig csak a kártya birtokában érvényesíthető, érdemes a kártyát akkor kiváltani, amikor a munkaviszony létesítéséről megállapodtak a felek, azonban a munkaszerződést még nem foglalták írásba. Gy ugyanis a munkába állásig elkészül a kártya, de nem „ketyeg” kihasználatlanul a támogatási idő. Ugyanis támogatásra jogosító 2 év a kiváltással elkezdődik akkor is, ha még nem talált munkát a kártya birtokosa. Fontos azonban arra is figyelni, hogy a kártyát legkésőbb gyes lejártát követő egy éven belül ki kell váltani. Tehát ha abban az egy évben nem sikerült munkát találni, akkor ki kell váltani, különben később hiába lesz munka, már nem adható ki a kártya. Az újonnan bevezetett részmunkaidős kedvezmény érvényesítéséhez nem kell semmilyen kártyát kiváltani. Ez a kedvezmény-típus az eredeti munkahelyre, de részmunkaidőbe való visszatérést támogatja, míg a START-Plusz kártya a munkanélküli, de munkába visszatérni kívánó szülők elhelyezkedését kedvezményezi. 58

Általános tanácsként elmondható a munkába visszatérő anyáknak, hogy még a foglalkoztatás megkezdése előtt számoljanak leendő munkáltatójukkal, hogy milyen kedvezményt és milyen formában tudnak igénybe venni, mert ez befolyásolhatja a munkaidőt, és azt a döntést is, hogy a gyes folyósítása mellett, vagy arról lemondva dolgozik a munkába visszatérő szülő. Jelentős a száma azon munkavállalóknak is, akik gyermeküket, vagy gyermekeiket egyedül nevelik, nagyszülői segítség nélkül. Ezen munkavállalók számára nagy segítség a választható egy műszakos munkarend, mely illeszkedik az óvoda, iskola rendjéhez.

A téma illeszkedése a stratégiához: A munka világába való visszatérést elősegítő támogatásokat szabályozó 2004. CXXIII. törvény 2011. január elsejével módosult. A családtámogatási ellátások közül a gyes folyósítási ideje újra 3 évre emelkedik. Továbbra is a gyermek egy éves korától lehet majd gyes mellett munkát vállalni (vagy vállalkozni), azonban teljes munkaidőben nem lehet elhelyezkedni, csak részmunkaidőben, maximum heti 30 órában. Így főállású egyéni vállalkozó sem lehet a gyesen lévő szülő. A gyes összegét nem tervezik emelni, továbbra is az öregségi nyugdíjminimumhoz igazodik, azaz a 30 ezer forintot sem éri el. A részmunkaidős foglalkoztatást viszont egyrészt állami támogatásokkal próbálják ösztönözni., másrészt fokozatosan megszüntetik a START-Plusz kártyát. 2011. december 31-ig igényelhető utoljára a kártya. Nem változik az a munkajogi szabály, hogy a gyes-en lévő munkavállaló felmondási védelem alatt áll akár szünetel a munkaviszonya, akár dolgozik a gyes folyósítása mellett.

A projekt kapcsolódása más fejlesztésekhez, projektekhez: Helyi vállalkozók adatbázisa

A projekt tevékenységei: A családbarát munkahely kialakításának több tényezője ismeretes. Egyik legfontosabb ismérve a rugalmas munkaidő kialakítása, ezen belül is a rugalmas-, vagy részmunkaidő, illetve a távmunka. A nők, főként a kisgyermekes anyák családi és munkahelyi feladatai összeegyeztetését jelentős mértékben segíti elő a munkaidő atipikus definiálása, illetve a munkaidők közötti átjárhatóság. Munkaidő: az az időtartam amikor a munkavállaló a munkáltató részére munkavégzés céljából rendelkezésre kell, hogy álljon. Rugalmas munkaidő :a munkaterhelés nagyságát és változását a munkavállaló tudja megítélni, ezért bizonyos mértékig rábízzák, hogy azt mikor végzi. De a teljes munkaidőt úgy alakítják át, hogy csak meghatároznak egy törzsidőt – pl.: 9-15 –, amikor kötelező ott lennie munkavégzés és rendelkezésre állás céljából, ezen kívül van a peremidő – pl.: 6:30-18:30 – amiből szabadon választhat, hogy mikor dolgozik. Előnye, hogy a munkavállaló számára kényelmesebbé teszi a munkavégzést, hátránya viszont, hogy nagyon pontos adminisztrációt követel. Európa nyugati felében a rugalmas munkaidő alkalmazása széles körben elterjedt, Magyarországon azonban sajnos lassan épül be a gyakorlatba. A hagyományos, fix munkaidőbeosztás mellett a kötetlen munkaidő-beosztás különböző formáinak bevezetése mind a munkavállalóknak, mind a munkáltatóknak előnyös lehetne, azonban sokan azzal sincsenek tisztában, hogy miben rejlenek az egyes formák előnyei és hátrányai. Számtalan dolog van, amit egy fix, pl. 8-17-ig tartó munkaidő-beosztás mellett nem, vagy csak bajosan tudunk elvégezni. Így például a hitelintézetek nyitvatartási ideje, vagy az internet/TV bekötése miatt már bizonyára sokan bosszankodtak, ill. okoztak csalódást gyermeküknek azzal, hogy az Anyák napi ünnepség végére értek csak oda.

A munkáltatói oldalt illetően a rugalmas munkaidő a munkavállalók motiválásának és a hatékonyságot növelésének egyik költségektől mentes eszköze lehet. A rugalmas munkaidőt kihasználó munkatársak nagy része hatékonyabban dolgozik a fix munkaidőhöz képest. A jogszabályi hátteret, illetve ennek hiányát illetően (a rugalmas munkaidő-beosztás fogalmát a Munka Törvénykönyve ugyanis konkrétan nem határozza meg, így annak megítélésénél a bírói gyakorlatból lehetséges kiindulni) a Munka törvénykönyve 147. § (6) bekezdése tesz említést olyan munkavállalókról, akik a munkaidejük beosztását, illetve felhasználását maguk határozzák meg. Az Mt. 140/A. § (2) bekezdése pedig olyan munkavállalókról szól, akik munkaidejük

beosztását

vagy

felhasználását

maguk

jogosultak

meghatározni.

Azon munkavállalói körről tesz említést az említett két rendelkezés, amely esetében a munkáltató nem él a munkaidő beosztásának jogával, hanem azt részben vagy egészben a munkavállalónak engedi át.

E munkavállalók esetében mellőzhető a munkaidő nyilvántartása, illetve a rendkívüli munkavégzésre járó díjazás megállapítása, folyósítása. A törvényben meghatározott feltétel akkor valósul meg, ha a munkaidejük túlnyomó része felől a munkavállalók ténylegesen maguk rendelkeznek. Ilyen a vezető állású munkavállaló, akinek esetében a jogszabály abból indul ki, hogy munkaideje ill. pihenőideje felhasználásáról maga jogosult dönteni. Ez a tiszta kötetlen munkaidő. A teljesen kötetlen munkaidő általában nehezen ellenőrizhető és ezért a vezetőkön túl a munkavállalóknak csak bizonyos rétege számára elérhető. Ez az ún. feladatokhoz igazodó munkarend. A munkavállaló ez esetben maga jogosult beosztani munkaidejét. Például önálló munkát végzők (pl. biztosítási ügynök) esetében indokolt az ilyen munkarend alkalmazása. A kötetlen és a kötött munkaidő kedveredésének egyik legismertebb formája a gyakorlatban az úgynevezett rugalmas munkarend. Ennek lényege: a munkáltató meghatározza a - tipikusan - munkahelyen kötelezően eltöltendő munkaidőt, az ezen túlmenő munkaidő beosztására azonban már a munkavállaló jogosult. Példának okáért rugalmas munkaidőről beszélünk, amikor a felek megállapodása szerint a munkavállalónak 9 órától 15 óráig kell a munkahely en tartózkodnia, ezt nevezzük törzsidőnek, az ezt megelőző és követő időszak a peremidő, ami 7-19 óra kötött tart. Így tehát a munkáltató a munkaidőnek csak egy részét osztja be, a másik hányadának felhasználásáról a munkavállaló dönt. 61

A peremidő alatt a munkavállaló döntése alapján történik a munkaidő megválasztása, természetesen az egyébként törvény által meghatározott napi maximum 12 órás munkaidő betartása mellett. Érdekes kérdést jelent, hogy a peremidőben történő munkavégzés túlórának minősül-e? Mivel a peremidő alatt a munkavállaló döntése alapján történik a munkavégzés, ez álláspontunk szerint nem minősül rendkívüli munkavégzésnek. Túlórának számít viszont a peremidő

előtti,

illetve

végét

követő

időben

történő

munkavégzés.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a fix munkaidő helyett rugalmas munkaidő alkalmazása nem célozhatja a rendkívüli munkavégzés szabályainak kijátszását. Ezt álláspontunk szerint adott esetben a munkaügyi felügyelet ill. a munkaügyi bíróság hosszabb intervallumot tekintve vizsgálhatja. A dolgozók érkezésének és távozásának az időpontja a portaszolgálat rendszeres, napi, heti, havi összesítéséből nyomon követhető. Az is előfordul, hogy az esetenként előforduló túlmunkáknál a dolgozó megválaszthatja: hazaviszi a munkát, vagy inkább irodán belül szeretne végezni a feladatokkal. A vállalat ilyenkor kompenzációképpen a munkaidő-átcsoportosítás módszerével élve szabad órákat vagy napokat biztosíthat a dolgozók részére. Rugalmas munkarendbe jellemzően az ügyfélkiszolgáláshoz nem kötött munkakörök tehetők, hiszen a munkanap elején és végén előfordulhat, hogy nem elérhető a terület egyetlen munkavállalója sem. Ahol előre közölt elérhetőségi idő létezik - amikor az emberek az ügyeiket intézhetik -, ott rögzített műszakbeosztást alkalmaznak, hiszen csak így tudják garantálni a megfelelő színvonalú kiszolgálást. Tanulmányok szerint a rugalmas munkaidő munkavállalók egészségére gyakorolt hatása is kedvező. Egészségesebbek lehetnek azok az emberek, akiknek van némi befolyásuk munkarendjükre, mint a fix munkaidőben dolgozók.

Fentieket összegezve a rugalmas munkaidő-beosztásnak munkáltatói és munkavállalói oldalon is sok előnye van: 

távollétek adminisztrálása a törzsidő kivételével nem szükséges, 62



túlórák mérséklésének elősegítése,



a munkaidő bizonyos keretek figyelembe vételével a munkavállaló igényei

szerint alakulhat. Gyakorlati példák mutatják, hogy a fix munkaidőhöz képest hosszabb peremidő bevezetése növeli a vállalat flexibilitását, erősíti a cég versenyképességét, fokozza a munkavállalók munkaidő-szuverenitását. Legyen szó egy kis cégről, vagy egy multinacionális óriásról, az adott cégre igazított rugalmas munkaidő bevezetéséből a kisebb cég éppúgy gazdasági előnyökre tehet szert, mint a nagyvállalatok. Részmunkaidő: a munkavégzés időtartama kevesebb, mint napi 8 óra. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkavállalót megillető juttatásoknál legalább az időarányosság elve alkalmazandó, de csak akkor, ha a juttatásra való jogosultság feltétele a munkaidő mértékével függ össze. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény értelmében pedig nem érheti hátrányos megkülönböztetés a részmunkaidőben foglalkoztatottakat más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez, vagy csoporthoz képest. Részmunkaidős foglalkoztatáshoz a kormány azoknak a munkaadóknak kíván támogatást biztosítani, akik vállalják olyan munkavállalók foglalkoztatását, akik élethelyzetükből adódóan maguk is érdekeltek a részmunkaidős foglalkoztatásban. Ilyen rétegek elsősorban a munkanélküliek, valamint a gyermeket nevelő személyek, akik lehetnek munkavállalók, munkanélküliek, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülők egyaránt. Utóbbiak az irányadó szabályok szerint az ellátások folyósítása mellett legfeljebb napi 4 órában vállalhatnak munkát, így esetükben a részmunkaidős foglalkoztatás reális alternatíva lehet. Ha a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt megszűnik a munkaviszony, a részmunkaidős foglalkoztatás ilyen esetben az ellátás folyósításának lejárta után munkanélküli állapotot előzhet meg.

Míg 2008-ban 164 ezer részmunkaidőst foglalkoztattak, addig két évvel később már 41 ezerrel többet. (KSH adat) 2009-ben 141,2 ezer nő és 78,8 ezer férfi dolgozott részmunkaidőben, szemben a 2008. évi 109,1 ezerrel, illetve 70,1 ezerrel. 2000-ben a 63

részmunkaidős foglalkoztatás ennél jóval alacsonyabb volt, 89,4 ezer nő és 62,3 ezer férfi dolgozott ilyen formában, miközben az összes foglalkoztatott száma akkor még 3,856 millió volt, 2008-ban 3,879 millió, 2010-ben pedig 3,781 millió. Távmunka :az információs és tudásalapú társadalom infokommunikációs eszközökkel támogatott munkavégzési formája. Nem csodaszer, nem nyújt mindenre megoldást, de a fejlett világ tapasztalatai azt jelzik, hogy alkalmazása egyaránt kedvező lehet a munkavállalóknak, vállalkozásoknak, a közösségi szektor szervezeteinek, az állami szerveknek, önkormányzatoknak és a civil szervezeteknek. A távmunka személyi számítógépen végzett olyan szellemi tevékenység, amelyben a munkavállaló otthon, vagy egy közelébe kihelyezett munkahelyen (például teleházakban, vagy telecenterekben), önállóan old meg feladatokat a távolban lévő munkáltató megbízásából. Személyes megjelenésére a munkáltató központjában csak esetenként van szükség. Van ahol a munkába járás több órát vesz igénybe, ezt az időt nyereségre, karrier építésre használja. Nem fontos korán kelni, rohanni be a munkahelyre, amely csökkenő stresszt eredményez. Ez a foglalkoztatási forma mindenki számára előnyös: rugalmas, korszerű munkavégzést jelent. Komoly lehetőséget jelent a távmunka a csökkent munkaképességűeknek, mozgásban korlátozottaknak, valamint a kisgyermeket nevelőknek. Ma még Magyarországon kevésbé elterjedt munkaforma, hiszen jelenleg kb. 2-4 % között van a foglalkoztatottak száma a munkaképes szférában. A távmunka bevezetése, a hozzá tartozó jogszabályok megalkotása tudja garantálni a munkavégzés elterjedését, amely sok embernek adhat megélhetést. Pár lényeges szempontot a távmunka végzés létrejöttének feltételeiről, a munkaadói oldalról: 

a távmunka programhoz önkéntes alapon történjen ( nem mindenkinek van megteremtve a lehetőség és a körülmények az otthoni munkához ) 64



a munkalehetőséggel kapcsolatban a döntést mindig a vezetőségnek kell meghoznia: mérlegelni előzetes felmérések alapján érdemes e távmunkásokat alkalmaznia.



a munkavállalónak maradjon meg az addigi státusza, munkahelyi kapcsolata (fontos, hiszen ha nem válik be a foglalkoztatási forma, akkor nem marad munka nélkül a dolgozó )



a távmunkás jövedelme a foglalkoztatási forma miatt ne legyen alacsonyabb ( a távmunka előnyeiben szereplő költségtakarékosság többletbevételt kell, hogy eredményezzen mind két fél számára !)



a munkáltatónak biztosítani kell a munkavégzéshez szükséges eszközöket: a korszerű és megbízható eszközök a távmunkás eredményességét növelik



a munkáltató az eszközök esetleges költségeit: karbantartás, beüzemelés stb.



munkavédelmi, egészségügyi előírások betartatása, ellenőrzése. Ugyanolyan fontos, mint a bármelyik munkavégzésnél



folyamatos kapcsolattartást kell biztosítani a céggel: ez nem jelenthet problémát és a munkavégzés folyamatos akadálytalanságát biztosíthatja



a munkáltatónak számolnia kell extra költségekkel. Mivel a távmunkás otthon dolgozik fűtés, villany költségét támogatni kell. Felmerülhetnek előzetes költségként a munkavégzéshez szükséges tanfolyam, illetve továbbképzések is.

Többnyire a távmunkás akaraterején, önfegyelmén, valamint otthoni és munkaadói környezetének támogatásán múlik, hogy önmaga javára tudja-e fordítani a távmunka adta előnyöket, le tudja-e küzdeni hátrányait Izoláció, társadalmi kapcsolatok leépülése stb. A távmunka leggyakrabban emlegetett hátránya a többnyire egyedül végzett munkából eredő elmagányosodás, az emberi kapcsolatok leépülése, a személyes találkozások, négyszemközti és csoportos beszélgetések hiánya.

Ha valaki közösségi ember nagyon megsínyli a munkaköri légkör hiányát, a csoportos együttlétet. A leggyakoribb problémák lehetnek a túlzásba vitt munka, vagy az ellentéte. Otthon jobban elcsábul az ember a családnak, könnyebben enged a fáradságnak. Nem volt még szó a számítógépes munka hatásáról az egészségünkre. Nagyon fontos rövid szünetek tartása, az elgémberedett tagok megmozgatása és a szemünk pihentetése. Pihenő után frissebben jobban megy a munka is.

Embere válogatja, ki milyen mértékben viseli el, élvezi vagy megszenvedi a közösségtől távol végzett munkát, vagy hogyan reagál a gyakoribb egyedüllétre. Sok függ attól is, milyen a munka jellege, mennyire szereti valaki azt amit csinál,mennyire bevállalós , milyen motivációk mozgatják. A monoton munkát végzőknél kialakulhat a teljes elszigetelődés, esetleg depresszió súlyosabb esetekben. A kreatív távmunkát végzőknél természetesen jobb a helyzet. A munka világába való visszatérést segíti a START-Plusz kártya, amely kedvezményt ad a munkáltatónak az ilyen helyzetben levő alkalmazottak foglalkoztatására. Az idén még hatályos szabályok szerint a START-Plusz kártyát az válthatja ki, aki a gyermekgondozási segély (gyes), a gyermekgondozási díj (gyed), a gyermeknevelési támogatás (gyet), valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven belül kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy aki a gyermek egy éves korának betöltését követően, a gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve, hogy más foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll. Szintén jogosult a kártyára az a munkaügyi nyilvántartásban szereplő tartósan álláskereső személy, aki az igénylést megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapja, pályakezdőnél nyolc hónapon belül legalább hat hónapja munkanélküli. START-Plusz kártya 2011.december 31-ig váltható ki, így ilyen jogcímen kedvezmény utoljára a kártya érvényességii idején belül, azaz maximum 2013. december 31-ig érvényesíthető. Az érvényes Start Plusz kártyával rendelkező személy foglalkoztatása után a munkaadót az alábbi járulékkedvezmények illetik meg: 

a 27 százalék társadalombiztosítási járulék helyett a foglalkoztatás első évében a munkáltatót a bruttó munkabér 10 százalékának,



a foglalkoztatás második évében a bruttó munkabér 20 százalékának megfelelő járulélfizetési kötelezettség terheli.

A kedvezmény legfeljebb a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalap erejéig érvényesíthető. Ez 2011-ben 156.000 forint. Az ezt meghaladó munkabér tekintetében az általános járulékfizetési szabályok érvényesülnek. (További részletek korábbi cikkünkben.) 66

Fel kell mérni a térségben a munkáltatók hajlandóságát a részmunkaidőben történő foglalkoztatásra! A részmunkaidőben végezhető munkakörök feltérképezése. A munkáltatóknak tájékoztató szervezése, amelyen ismertetésre kerül, hogy milyen előnyökkel jár részmunkaidős munkavállalók foglalkoztatása. A januártól bevezetett részmunkaidős kedvezmény a munkakör-megosztást támogatja, ugyanis két, 4 órás munkavállaló kedvezményes foglalkoztatását teszi lehetővé. A jogszabály megfogalmazása ugyan meglehetősen bonyolult, de a lényeg az, hogy a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkakörét a visszatérését követően megosztja. Mégpedig úgy, hogy egyik felét a visszatérő munkavállaló tölti be 4 órában, a másik felét pedig az a munkavállaló, akit a munkáltató a gyermekével otthon lévő munkavállaló helyettesítésére vett fel még annak szabadsága alatt. Olyan munkavállalóval is megosztható kedvezmény, akit nem a gyermekgondozási szabadság alatt vettek fel, hanem a visszatérő

munkavállalóval

egyidejűleg,

vele

azonos

vagy

hasonló

munkakörben

foglalkoztatják. Feltétel, hogy mindkét munkavállaló csak heti 20 órában foglalkoztatható. A járulékkedvezmény mértéke pedig mindkét munkavállalóra 7 százalék, azaz a 27 százalékos tb-járulék helyett csak 20-20 százalék fizetendő. A kedvezmény legfeljebb 3 évig jár, és további feltétele, hogy a létszámát a részmunkaidős foglalkoztatás kezdetét megelőző hónap létszámához képest növeli, és azt a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama alatt sem csökkenti. A járulékkedvezmény kedvezményezett munkavállalónként legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér kétszeresének megfelelő járulékalap után érvényesíthető (azaz minimálbér esetén 156.000 forintig, garantált bérminimum esetén 188.000 forintig). Távmunka lehetőségek keresése a munkáltatóknál. Távmunkásokat már alkalmazók megkeresése, tapasztalataik összegyűjtése, gazdaságossági vizsgálatok végzése a távmunkást még nem alkalmazó munkáltatók meggyőzésére. Egy portálon külön összegyűjteni a részmunkaidős álláskínálatot, mely honlap népszerűsítése a munkavállalók számára szintén a projekt keretein belül valósul meg. 67

Kiadvány készítése a részmunkaidőt igénylő célcsoport számára, ingyenes megjelenési lehetőséggel a részmunkaidős állást kínáló munkaadók számára. Gyermekfelügyeleti helyek, lehetőségek összegyűjtése, esetleges férőhely bővítése. Azon térségek felmérése, ahol nagyobb az óvodai, napközi otthoni ellátást igénylő gyermekek száma, ezért a férőhelyekre már évekkel előbb kell jelentkezni. Vállalati óvodák létrehozásának lehetőségét is meg kell vizsgálni! Célszerű a munkáltatóhoz közel kialakítani az óvodákat, és bölcsődéket, mert itt a szülő, aki a gyermeket viszi, nem kell, hogy külön útvonalon közelítse meg azt, valamint az utazás ideje alatt is gyermekével lehet. Az óvodák működését, fogadási idejét a munkavállalók munkaidejéhez kell közelíteni! Az óvodák felvételi rendjének igényekhez való igazítása, ezen igények felmérése. Családbarát munkahely program megismertetése, és népszerűsítése a munkáltatók számára. Korábbi díjazottak bemutatkozása. Az

inaktívak

újbóli

munkába

állásához,

tervezhető

életpályák

megvalósításához

nélkülözhetetlen az esélyegyenlőség megteremtése, a jó példák megismertetetése a foglalkoztatás területén. Részmunkaidősök alkalmazásának lehetőségei munkaerő kölcsönzéssel. Projektszerű, kampánymunkák

időszakára.

Hangsúlyozni

kell

munkaerő

kölcsönzés

ilyen

felhasználásának jelentőségét, megkeresve azon vállalatokat, akik élnek ezzel a lehetőséggel, és bemutatva őket előadás keretében a térség munkaadóinak.

A projekt várt eredményei, indikátorai: A kisgyermekes munkavállalók elhelyezkedési esélyei nőnek, a gyermeküket egyedül nevelő szülők számára megoldás adható elhelyezkedésükre, ezzel kikerülnek a szociális segélyt igénylők köréből. Javul a családok életfeltétele, ha a család mindkét keresőképes szülője hozzá tud járulni a családi költségvetéshez. A kisgyermekes szülők nem távolodnak el hosszú időre a foglalkoztatástól, könnyebb visszakerülniük a teljes foglalkoztatásba is.

A projekt tervezett erőforrás-szükséglete: ► 1 fő informatikus (eseti megbízással) ► 1 fő projektvezető

A projekt költségvetése: 2,1 millió Ft A projekt tervezett időbeli ütemezése: Tevékenység

2011.III.né. 2011.IV.né. 2012.I.né. 2012.II.né. 2012.III.né. 2012.IV.né. 2013.I.né.

Munkáltatók részmunkaidős foglalkoztatásának felmérése. (kölcsönzősök is) Részmunkaidőben végezhető munkakörök feltérképezése. Munkáltatóknak tájékoztató szervezése, és kivitelezése a részmunkaidős foglalkoztatással járó előnyökről. Távmunka lehetőségének felmérése a munkáltatóknál. Távmunkát alkalmazó munkáltatók megkeresése. Portál kialakítása a részmunkaidőt, és távmunkát nyújtók számára. Kiadvány készítése a részmunkaidőt igénylők részére. Gyermekfelügyeleti helyek összegyűjtése, férőhelybővítési lehetőség vizsgálata.

Óvodákkal, és óvoda fenntartókkal törénő egyeztetés a fogadási időről, és felvétei rendről. Családbarát munkahely program ismertetése, népszerűsítése. Utánkövetés munkaadók által adott adatok alapján.

9. Ipari Park Humán Iroda a belvárosban A projekt célja: Közelebb hozni a munkát keresőket a munkát kínálókkal és A várossal, Tatabányával. Információval segíteni az elhelyezkedésben a munkát keresőket. Élhetőbb, „munka barát”, család barát körülmények.

Célcsoport: Munkát keresők, Munkát kínálók.

A projekt indokoltsága: -

Az Ipari Park a város szélén van, nehéz az autóval nem rendelkező munkát keresők kijutása oda.

A Tatabányán működő cégek sokkal többet tehetnének a városért, és tennének is, ha be lehet bizonyítani, hogy aktívabb részvételük a város életében, a városi rendezvényeken a saját érdeküket is szolgálja.

Tatabánya a közeljövőben még inkább Győrrel fog versenyezni a munkaerőpiacon. Az autópályán 20 perc alatt el lehet érni a Győri Ipari Parkot, azon belül is az AUDI gyárat. Az AUDI tervezett mega beruházás várható szakemberekre ható elszívó hatása pár hónapon belül meg fog jelenni a helyi munkaerőpiacon. Ezt a versenyt csak összefogással, lehet megnyerni. Segíteni kell az egyedül, külön-külön „küzdő cégeknek”, hogy megtarthassák munkavállalóikat, hogy tudjanak termelni, legyen nyereségük és adózzanak és eszükbe se jusson a gyár elköltöztetése, mert nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű, minőségű munkavállaló. Különféle felmérések egybehangzóan mutatják, hogy a munkabérrel csak 3-6 hónapig lehet motiválni a munkavállalót. Tehát egyéb tényezők kitalálásával lehet igazán maradásra bírni a dolgozót. Ezekben pedig a külső körülmények is fontosak lehetnek, ami már nem csak a munkáltató dolga kell, hogy legyen.

Legyen közösség Tatabányán, közösségi élet. 71

A téma illeszkedése a stratégiához: Magasabb foglalkoztatottság, értékteremtő munkavégzés, magasabb adó bevételek.

A projekt kapcsolódása más fejlesztésekhez, projektekhez: 1, 3, 7 Paktum ötletek

A projekt tevékenységei: Humán Iroda működtetése Tatabánya belvárosában. Az iroda tevékenységei: 1, Az Ipari Parkban lévő cégekről folyamatos információadás az érdeklődőknek. Milyen termékeket gyárt a cég, hány dolgozót foglalkoztat, milyen aktuális keresések, nyitott pozíciók vannak a cégnél. 2, A városba érkező új cégek indításkor, saját telephely birtokbavétele előtt szükséges infrastruktúra biztosítása, irodahelység, tárgyalóterem formájában. 3, Állásbörzék szervezése 4, Felzárkóztató előadás sorozat a munkát keresőknek 5, Interaktív adatbázis létrehozása Internetes elérhetőségi lehetőséggel. A munkát keresők informálódhatnak a cégekről, bemutatkozó film, hírek, aktualitások, jelenlegi és közeljövőben várható állás lehetőségek. A munkáltatók pedig közvetlenül juthatnának önéletrajzokhoz, egy közös adatbázisban kereshetnének az oda beregisztráltak között. 6, Harmonizálni a Munkaügyi Szervezetek képzéseit a munkáltatók jelen és jövőbeli igényeivel

7, Olyan új képzési tematikát kidolgozni, ami hiányzik a képzések területén pedig a cégeknél nagy szükség lenne rá és a városi legendák szerint csak a gyakorlatban tudják megtanulni a dolgozók. Pl: 1, LEAN alapok operátoroknak. 2, Gépkezelő tanfolyam. 3, Minőségügyi alapismeretek. 4, Műanyag festése. 5, Munkavédelmi, egészségvédelmi, környezetvédelmi ABC. 6, Mérőműszerek stb. 8, Project jellegű munkák elvégzése, aminek lebonyolításához nincs kapacitás a cégen belül. Ilyen feladat lehet például nagyobb létszám felvételekor, elbocsátásakor. Tesztek megírattatása, érdeklődők tájékoztatása, előszűrés, kilépő interjú szervezése. Önéletrajzok összegyűjtése, továbbítása, feldolgozása, az ezzel járó adminisztráció kezelése. Dolgozói elégedettségi felmérések elvégzése. 9, Hirdetések összefogása, költség csökkentési célból. 10, Egészségmegőrző kampányok szervezése, lebonyolítása. Városi szintű versenyek kezdeményezése. 11, Párbeszéd kezdeményezése az Ipari Parkban lévő cégek között, közös rendezvények szervezése. 12, Szükség esetén külső helyszín biztosítása, tréningekhez, interjúkhoz. 13, Vezetők fejlesztése, egyéni és csoport coaching. Sok szemközt. 14, Érdekképviselet, közös lobbyerő kialakítása. Egy ekkora területű Ipari Parkban mindig van valamilyen eseti megoldandó feladat, ahol közösen gyorsabban, hatékonyabban lehet fellépni a városban, különféle szolgáltatóknál. Például, műszakváltás ideje alatt komoly várakozási idő alakul ki a közlekedési csomópontokon. Egy Ipari Park bejáratánál lévő körforgalom megépítése sokat javíthatna a forgalmi helyzeten. Vagy közös óvoda, bölcsőde kialakítása, aminek a nyitva tartása a dolgozó szülők munkaidejéhez alkalmazkodna és nem önkényesen lenne megállapítva. A szülő nyugodtan befejezhetné a munkáját, mert tudja, hogy gyermeke jó helyen van és nem vicsorogva kommunikál vele az óvodai alkalmazott, mondván, hogy „Pisti már megint Te vagy az utolsó!”. körülmények megteremtésének segítése. 73

Igazi családbarát munkahelyi

15, Pályázat figyelés, kiajánlás. 16, Helyi beszállítók minősítési rendszerének a kialakítása. 17, „Együtt Tatabányáért” Vállalkozói klub szervezése 18, A helyi élsport újra élesztése, a támogatók összefogása. 19, Óriás plakátok elhelyezése, a Tatabányát 3 fő irányból megközelítők tájékoztatását szolgáló céllal. Valamint a városból eljáró tatabányaiak lokálpatriotizmusának növelése céljából. A plakátokon, „amire büszkék vagyunk”, mert minden okunk meg van rá. A Jászai Mari Színház, a Gyémánt Fürdő és bármilyen más létesítmény, eredmény felhasználásával tudatosítani, hogy milyen jó annak, aki Tatabányán él. Mert ez egy élhető és fejlődő város, ahol vannak lehetőségek és mindig történik valami.

A projekt várt eredményei, indikátorai: Tudatosabb, képzettebb a sorsukra nagyobb befolyással bíró dolgozók. Alacsonyabb munkanélküliségi %. Kevesebb 8 általános végzettségű munkanélküli.

A projekt tervezett erőforrás-szükséglete: -

Iroda, ahol lehet, teszteltetni, interjúztatni az Ipari Parkban lévő cégeknek igény szerinti szolgáltatást nyújtani. Fogadni az érdeklődőket.

IT hardver és szoftver, Internet elérhetőség, telefonok.

2 fő Irodai dolgozó.

Az irodában törekedni kell a későbbiekben a létszám csökkentésére, átterelni a forgalmat az Internetre.

Támogatás, együttműködés állami hivatalokkal

A projekt költségvetése: -

Az indulás: Komoly energiákat, pénzt kell befektetni az iroda megismertetéséhez, a szolgáltatások kialakítását célszerű az igények szerint végezni.

Az első évet kell megfinanszírozni, utána rentábilissá tehető a szolgáltatás, mert az azt igénybevevő cégek el kell, hogy tartsák.

Támogatások keresése pl . Munkaerő piaci Alapból.

Első éves költsége kb. 10-11 millió.

A projekt tervezett időbeli ütemezése: Az iroda nyitásának időpontja mielőbb szükséges. Gondos előkészítés után legkésőbb 2012.01.01-én javasolt. 1 év próba idő után elválik, hogy van-e igény a folytatásra.

10. A szakma rejtelmei – úton a jövőbe A projekt célja: A pályaválasztás előtt állók több és részletesebb információt kapjanak a szakmák követelményeiről, lehetőségeiről és mindennapjairól. Első kézből – a vállalatok vezetőitől, HR szakembereitől – értesüljenek az elvárásokról és a karrierlehetőségekről. Továbbá támogatást kapjanak a jövőben hasznos kompetenciák fejlesztéséhez is (tanulási képesség, kommunikációs képesség, önismeret, kreativitás). Az információk regionális szinten történő összegyűjtése a helyi fiatalok és helyi vállalatok egymásra találásában nyújtson segítséget.

Célcsoport: 13 – 20 éves korosztály

A téma indokoltsága: A fiatalok egyre később választanak szakmát, nem igazodnak el a rengeteg lehetőség között, félnek a felelősségtől, hogy esetleg rosszul választanak, és akkor a munkanélküliek táborát gazdagítják. De talán a legnagyobb probléma az, hogy nem ismerik önmagukat, és azt sem, hogy melyik szakma mit takar, néhány teszt kitöltésétől várják, hogy megtudják: melyik szakma illene hozzájuk. A tinédzserek leginkább az interneten tájékozódnak, nehezebb őket rávenni, hogy kimozduljanak a működési környezetében megnézni egy-egy szakmát. Legszívesebben tanulni is a neten szeretnének, ezért egy komplex honlapot tervezünk számukra, ahol a munka világával személyes beszámolókon keresztül ismerkedhetnek, önmagukat fejleszthetik és pályázatokon keresztül részesei lehetnek olyan élményeknek, amelyek segítik őket még jobban megismerni önmagukat és a választható szakmákat.

A téma illeszkedése a stratégiához: A

jövő

munkaereje

szakmacsoportnál

olyan

kiemelkedően

alapkompetenciákkal hangsúlyosak,

rendelkezik, gyakran

amelyek

csupán

egy-egy

mindennapi

munkavállaláshoz is szükségesek.

Kapcsolódása más fejlesztésekhez Nyitott kapuk, illetve a kompetencia alapú, pályakezdő ajánlás.

A projekt tevékenységei:

1. Egy fiataloknak szóló weboldal szerkesztése (www.zedua.hu – úton a jövőbe). A weboldal a pályaorientációt, kompetencia fejlesztést, önismeretet és a vállalatok és leendő pályakezdők közötti kapcsolatot segíti. A honlap országos lefedettségű, amely a projekt elején egy un. Pilot területtel indul, egy megyére koncentrálva. Ez a Pilot terület Komárom-Esztergom Megye. A honlapon található ország térképen az adott megyét kiválasztva a fiatalok a helyi legkeresettebb szakmákról olvashatnak, a helyi cégek képviselőivel készített interjún ismerkedhetnének a megye munkalehetőségeivel, valamint a képző cégek, iskolák is megjelenhetnénk itt. A honlapot úgy építjük fel, hogy az összegyűjtött információk mellett az olvasók önálló munkával ismerjék meg magukat. Fontos, hogy komoly feladatokat kapjanak, amelyek már leképezik a munka világában található kihívásokat, de ezek a feladatok mégis élvezhetőek/játékosak legyenek. A pályázatokon elnyerhető díjak kevésbé tárgyi jellegűek, inkább fejlődési lehetőséget szolgáló témájúak legyenek. (ez lehet egy szakmai gyakorlat, egy személyes pályaorientációs tanácsadás, egy érdekes témájú könyv, egy társasjáték stb.)

► Minél több szakma képviselőjével készítünk egy a szakmáját bemutató interjút. (a szakmák közül széles spektrumban válogatunk: mind a 8 általános iskolai végzettséggel betölthető munkaköröket, mind pedig az egyetemi, esetleg doktori képesítéseket igénylő szakmákat is 77

szeretnénk bemutatni). Fontosnak tartjuk, hogy a klasszikus szakmunkás munkakörök vonzó oldalát is megmutassuk. Mert gyakori, hogy a fiatalok és a szüleik a pályaválasztás során nem veszik figyelembe az adottságokat, erősségeket, és inkább a divatos szakmák felé indulnak el. Pedig szakmunkával is lehet nagyon boldog életet élni, akár sokat keresni, ha az adott szakma megfelel a személy adottságainak. Az interjúkban a válaszadók nemcsak kimondottan a feladatokkal, vagy a szakmai követelményekkel kapcsolatban mondják el tapasztalataikat, de beszámolnak a munkaidőről, a munkarendről, hogyan jutottak el ebbe a munkakörbe, tanácsot adnak, hogy milyen képességeket érdemes fejleszteni, annak, aki az adott szakmát szeretné választani. Elmondják, hogy mit szeretnek a munkájukban, és mit nem. A cél az, hogy az interjúalanyok személyes tapasztalatukon keresztül meséljék el: nap mint nap milyen egy adott szakmában dolgozni. Nemcsak a feladat a fontos, mert a fiatalokat jobban érdekli a szabadidő mennyisége, a karrierlehetőség, a külföldi munka lehetősége és a kereseti lehetőségek. Megpróbálunk minden szakmából több képviselőt is megkeresni, hiszen egy-egy szakmában dolgozó mindennapjai, lehetőségei, kihívásai függenek attól is, hogy nagyvállalatnál, kisvállalkozásnál dolgozik, önálló vállalkozó, államigazgatásban helyezkedett el, vagy esetleg külföldön is szerzett tapasztalatot. Az interjúkat önkéntesek készítik, illetve egy-két megbízással dolgozó profi kérdezőbiztos, de interjút az olvasó fiatalok is készíthetnek a szüleikkel, idősebb testvéreikkel, rokonaikkal, amelyhez egy részletes kérdéssort és útmutatót is találnak. Ezek az interjúk is felkerülnek a honlapra. Így az erre nyitott fiatalok több információt szerezhetnek a közvetlen környezetükben élők munkájáról. Kicsit más szempontok szerint fedezhetik fel a néha jól ismertnek hitt munkaköröket.

► A weblapon történő regisztrációért cserébe a diákok „pályaválasztási mini tréninget” kapnak ajándékba. A tréning 3 részből áll, ami elindítja a fiatalokat egy pályaválasztási önismereti úton, amely úton a továbbjutást a honlap további gyakorlatai, cikkei segítik. A tréning anyaga már elkészült.

► Az olvasók pályaorientációs segédleteket találnak a honlapon főleg meseterápiás elemekkel, önállóan végezhető gyakorlatokkal. Amelynek a célja, hogy ne csak tesztekkel próbálják megtalálni a hozzájuk illő szakmákat, hanem dolgozzanak az önismeretükön és azon keresztül találják meg az érdeklődési körüket, jussanak el egy-egy szakmacsoporthoz, a gyakorlatok vezessék rá őket, hogy miben jók, milyen képességeket érdemes fejleszteniük. A segédleteket szakemberek készítik. ► A vállalatok által készített szakmai bemutatkozó videókat töltünk fel az adott régióhoz. Így a fiatalok rövid idő alatt több helyi érdekeltségű céget, és szakmát is megismerhetnek. Ezáltal több információval rendelkezve dönthetnek a gyárlátogatásokról. A vállalatok pedig rövid idő alatt, kisebb időráfordítással több leendő munkavállalóhoz is eljuttathatják üzenetüket. ► A vállalatokkal készített interjúk alapján megkeresnénk a helyi hiányszakmákat képző intézményeket. Az ő bemutatkozásukat is elérhetővé tennénk a honlapon. Ezáltal közel hozva egymáshoz a munkáltató-képző-diák hármast. ► Az olvasók a munka világával foglalkozó ismereteket, gyakorlatokat, beküldendő pályázatokat találnak. Ezáltal olyan ismeretekre tesznek szert, amelyek segítségével magabiztosabban vállalnak munkát, tisztában lesznek a jogaikkal és kötelességeikkel is. A gyakorlatokat és cikkeket szakemberek írják. ► A fiatalok olyan feladatokat találhatnak a honlapon, amelyek a jövő munkavállalóinak szükséges alapkompetenciáit önállóan fejleszthetik: kreativitás, kommunikációs képesség, tanulási képesség, rugalmasság, csapatmunka, önismeret, önbizalom (rejtvények, fejtörők, munkalapok, feladatgyűjtemények). A gyakorlatokat, rejtvényeket könyvekből is idézzük, de szakemberek is készítenek számunkra feladatokat. A tanulási technikáknak a diákok már az iskolapadban is hasznát vehetik. De az alapvető cél a diákok körében elkeserítően hangzó „élethosszig tartó tanulás” fogalmának az elfogadtatása. Annak megértése, hogy ez a tanulás nem magolást-felelést-dolgozatírást jelent, inkább folyamatosan újabb képességek, kompetenciák megszerzését, ami jó technikával élvezetes is

lehet. És nem utolsó sorban hasznos is, hiszen a gyorsan fejlődő világban a tudásunk is gyorsan elavul, ha nem követjük az aktualitásokat, és nem fejlesztjük magunkat folyamatosan.

► Rendszeresen pályázatot írunk ki egy-egy fontos kompetencia köré épített feladatsorra. A beküldők között az adott kompetenciához kapcsolódó nyereményeket sorsolunk ki.

nyeremény mindig kapcsolódik egy-egy szakmához. Fontosnak tartjuk a pályázatokat, mert a fiatalok gyakran nehezen indulnak neki az önfejlesztésnek, ha annak nincsen kézzel fogható, mások által is bizonyítható eredménye. ► A regisztrált tagok online kérdőíveken keresztül tudják elmondani, hogy mire kíváncsiak a jövő szakmái, munkahelyei, munkáltatói elvárásaival kapcsolatban. Az adott érdeklődési területre pedig a helyi cégek megkérdezésével válaszolnánk. A regisztráció tartalmazza a kort, a lakhelyet, ezért ez később használható lenne arra is, hogy a helyi cégek gyakorlati helyeiket azokhoz juttassuk el egy-egy hírlevél keretében, akik a célcsoport alkotják. De arra is használható, hogy a cégek megkérdezhessék a helyi fiatalokat meghatározott témákban, így már kapcsolat alakul ki a cégek és a helyben élő diákság között, ami a fiatalság helyi foglalkoztatásához vezet. ► A vállalatok által – a fiatalok számára - kiírt pályázatokat/ösztöndíjakat, szakmai gyakorlatokat folyamatosan megjelentetjük a honlapon. Sőt ösztönözzük a vállalatokat arra, hogy pályáztassák a diákokat, mert ezáltal korán megismerhetik a tehetségeket. ► Munkáltatói online piackutatásokat végzünk, amelyeknek az eredményeit és azok elemzését, a pályakezdőkre vonatkoztatva szerepeltetjük a honlapon. Ez segítséget ad a diákoknak, hogy megismerjék a munkáltatók igényeit, követelményeit, gondolkodásmódját. Így a fiatalok irányt kapnak ahhoz, hogy milyen kompetenciák fontosak a vállalatok számára, mire figyeljenek a tanulmányaik során. Valamint segít abban is, hogy az első interjúkon mit várnak a vállalatok a pályakezdőktől. A piackutatásokat szakemberek készítik. ► Az olvasók folyamatosan cikkeket, tanulmányokat, interjúkat találnak a pályaválasztással, munkavállalással kapcsolatban.

► Megkeressük az adott régióban működő karrier-irodákat is (ezek főleg főiskolákonegyetemeken működnek), és az ő tapasztalataikat, ismereteiket is megosztjuk az olvasókkal. Később velük együttműködve szervezhetünk karrier tanácsadásokat, munkaerőpiachoz kapcsolódó előadásokat az adott régióban.

2. Pályaorientációs tréning középiskolai tanulók részére képességek megismerésével, önismerettel, meseterápiával). Szerveznénk egy referencia pályaorientációs

tréninget,

az egyik

helyi

(saját választott

középiskolában. A pályaorientációs tréning alapvetően 6 alkalom, maximum 12 fővel. A kidolgozott anyag a tanulók saját kompetenciáik megismerésére épül. A cél a diákok érdeklődésének felkeltése a saját képességeik iránt. Miben erősek, miben gyengék, hogyan tudnak fejlődni. Játékos formájú, feladatokkal és gyakorlatokkal támogatott tréning. A tréneri költségeket a szülők és az iskola közösen vállalhatja. Amennyiben sikerül pályázati támogatást szerezni, akkor a referencia tréning minimális részvételi díjú lenne. A referencia tréning végeztével az iskola és a tréner megállapodást köthet további csoportok bevonásáról. A tréning tapasztalatit – a diákok véleményével, élményeivel együtt - a honlapon közzétesszük.

3. Pályaválasztási osztályfőnöki óra 7.-8. osztályos tanulók számára Egy iskola egy kiválasztott osztályával 3-4 alkalommal pályaválasztási gyakorlat. A tréner nagyon játékos formában mutatja be a pályaválasztás lépéseit, lehetőségeit. Néhány rövid gyakorlaton keresztül segít feltérképezni a tanulóknak a saját erősségeiket. Megmutatja, hogy egy-egy kompetencia erőssége milyen szakmákra/szakmacsoportra teszi kiemelten alkalmassá az adott tanulót. A referencia tréning végeztével az iskola és a tréner megállapodást köthet a további csoportok bevonásáról. A tréning tapasztalatait – a diákok véleményével együtt közzétesszük.

a honlapon

A projekt várt eredményei, indikátorai: Tudatosabb – akár helyi igényekre épülő pályaválasztás, szélesebb és biztosabb kompetencia alapok megléte, kapcsolat a fiatalság és a helyi cégek között.

A projekt tervezett erőforrás-szükséglete: -

egy fő projekt menedzser, aki az egész programot összefogja

megbízásos jogviszonnyal 3 - 4 fő az interjúk elkészítésére, a helyi munkáltatók, képzők megkeresésére

megbízásos jogviszonnyal 2 - 3 fő tanácsadó a cikkek megírására, gyakorlatok, feladatok elkészítésére

vállalkozói szerződéssel 1 fő tréner a pályaorientációs tréningek megtartására

A projekt költségvetése: -

informatikai költség

70.000 HUF

szakmai és munkáltatói interjúk készítésének díja, költsége

500.000 HUF

gyakorlati feladatok elkészítése, cikkek írása

350.000 HUF

reklámozási költség, szórólapok, online reklám

50.000 HUF

pályázatokon nyerhető díjak

80.000 HUF

tréneri díj (egy középiskolai és egy általános iskolai csoportra)

1.200.000 HUF

Teljes költség

2.250.000

HUF

A projekt tervezett időbeli ütemezése: -

Szakmai interjúk készítése

2011. 3. negyedévtől folyamatosan

Munkaadók feltérképezése, megkeresése

2011. 3. negyedévtől folyamatosan

Weblap programozás

2011. 3. negyedév

Szakmai anyagok összeállítása (pályaorientációs mini tréning, feladatok, gyakorlatok, pályaorientációs segédletek) 2011. 3. negyedévtől folyamatosan

Képző iskolák, cégek feltérképezése

2011. 4. negyedév 82

Online munkaadói felmérések összeállítása 2011. 4. negyedévtől folyamatosan

Pályázati ötletek kidolgozása, megvalósítási terv készítése 2011. 3. negyedévtől folyamatosan

Tatabánya, 2011. május