Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Fő tér és a Városközpont rehabilitációja Akcióterületi Terv
2011. február 17..
HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. 1124 Budapest, Németvölgyi út 114. tel: [06-1]-319-1790 fax: [06-1]-319-1381 e-mail: info@hbhe.hu www.hbheuroconsulting.hu
2
Tartalomjegyzék 1.
2.
Vezetői összefoglaló ................................................................................................ 7 1.1.
Az akcióterület fejlesztési céljai, részcéljai .................................................................. 8
1.2.
A fejlesztés elemei.................................................................................................. 9
1.3.
A projekt pénzügyi terve........................................................................................ 10
A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása .............................. 12 2.1.
Akcióterület kijelölése ........................................................................................... 12
2.2.
Jogosultság igazolása ............................................................................................ 14
2.2.1. 2.3.
A jogosultságot igazoló vállalkozások bemutatása ......................................... 18 Újváros városrész és az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek
bemutatása, problémák feltárása .......................................................................................... 20
2.3.1.
Demográfiai és társadalmi helyzet ............................................................... 22
2.3.2.
Gazdasági helyzet ..................................................................................... 25
2.3.3.
Munkaerőpiaci, foglalkoztatási helyzet ......................................................... 27
2.3.4.
Jövedelmi helyzet...................................................................................... 29
2.3.5.
A környezeti értékek bemutatása ................................................................ 29
2.3.6.
Környezeti károk bemutatása és feltárása .................................................... 32
2.3.7.
Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények ...................................... 32
2.3.8.
Közbiztonság helyzete ............................................................................... 32
2.4.
Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák
feltárása 33
2.4.1.
Az akcióterületen belül és az akcióterületet feltáró (akcióterületen kívüli) meglévő
közlekedési hálózat helyzete .................................................................................. 33 2.4.2.
Közműhálózat értékelése ........................................................................... 33
2.4.3.
Lakáshelyzet ............................................................................................ 34
2.5.
2.5.1.
Városközponti funkciók vizsgálata ............................................................... 36
2.5.2.
Igényfelmérés .......................................................................................... 39
2.5.3.
Kihasználtsági terv .................................................................................... 54
2.6.
3.
Funkcióelemzés.................................................................................................... 36
A tulajdonviszonyok értékelése ............................................................................... 56
2.6.1.
A tulajdonviszonyok értékelése az akcióterületen .......................................... 57
2.6.2.
A tulajdonviszonyok értékelése a beavatkozási területen ................................ 58
2.7.
A tulajdonosi, együttműködési szándék vizsgálata...................................................... 62
2.8.
Piaci igények, lehetőségek felismerése ..................................................................... 63
Az akcióterület fejlesztési céljai és beavatkozásai...................................................... 64 3.1.
Az akcióterület fejlesztési céljai, részcéljai ................................................................ 64
3.2.
Az akcióterület beavatkozásai ................................................................................. 65
3.2.1.
Gazdasági célú fejlesztések ........................................................................ 67 3
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
3.2.2.
Városi funkciót erősítő fejlesztések .............................................................. 67
3.2.3.
Közszféra funkcióit erősítő fejlesztések ........................................................ 69
3.2.4.
ERFA típusú közösségi célú programok ........................................................ 73
3.2.5.
Az önkormányzat város rehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési
jellegű tevékenysége ............................................................................................. 74 3.3.
Beavatkozás típusok ............................................................................................. 74
3.4.
Regionális Operatív Program 2007-2013 között városrehabilitációs célú pályázat tartalma 75
3.4.1.
Gazdasági célú fejlesztések ........................................................................ 75
3.4.2.
Városi funkciót erősítő fejlesztések .............................................................. 79
3.4.3.
Közszféra funkcióit erősítő fejlesztések ........................................................ 87
3.4.4.
ERFA típusú közösségi célú programok ........................................................ 89
3.5.
Bevonandó partnerek a megvalósítás és fenntartható üzemeltetés érdekében ................106
3.6.
A jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok .............................................107
3.6.1.
A szükséges ingatlanok megszerzésével kapcsolatos feladatok ....................... 107
3.6.2.
Terület-előkészítési feladatok .................................................................... 107
3.6.3.
Az akcióterületen belüli út-, és közműhálózat felújításával, illetve fejlesztésével
kapcsolatos feladatok ........................................................................................... 107 3.6.4.
Az akcióterületet feltáró út- és közműhálózat (infrastruktúra) felújításával, illetve
fejlesztésével kapcsolatos feladatok ....................................................................... 107 3.6.5.
A zöldterületek fejlesztésével kapcsolatos feladatok...................................... 107
3.6.6.
A kármentesítési tevékenység.................................................................... 108
3.6.7.
Közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények (szuperstruktúrák)
rehabilitációjával, fejlesztésével kapcsolatos feladatok.............................................. 108 3.6.8.
Önkormányzati tulajdonú lakóépületek rehabilitációja ................................... 108
3.6.9.
Építési, telekalakítási feladatok .................................................................. 108
3.6.10.
Akadálymentesítés a 253/1997. Kormányrendelet szerint ....................... 108
3.6.11.
Azbesztmentesítés az akcióterületen fejlesztéssel érintett középületek
vonatkozásában................................................................................................... 108 3.7.
Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán ..........108
3.8.
Kapcsolódó fejlesztések - A pályázaton kívül a közszféra által megvalósítani kívánt
tevékenységek az akcióterületen. .........................................................................................109
3.8.1. 3.9.
Agora projekt .......................................................................................... 109 A tervezett fejlesztések várható hatásai ..................................................................110
3.9.1.
Társadalmi-gazdasági hatások ................................................................... 110
3.9.2.
Esélyegyenlőségi hatások .......................................................................... 111
3.9.3.
Környezeti hatások ................................................................................... 112
3.10.
Kockázatok elemzése ...........................................................................................114
3.11.
A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve .................................................117
4
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
3.11.1.
Projekt menedzsment lebonyolítása...................................................... 118
3.11.2.
Kiviteli tervek elkészítése .................................................................... 118
3.11.3.
Közbeszerzési eljárások lefolytatása ..................................................... 119
3.11.4.
Kivitelezési munkák............................................................................ 119
3.11.5.
Városrehabilitációt támogató szemléletformáló és marketing akciók ......... 119
3.12.
Az akcióterületi terv elkészítése és végrehajtása során lezajlott partnerségi egyeztetések 119
3.12.1.
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítése során lezajlott egyeztetések 119
3.12.2.
Az URBAMECO projekt keretében létrejött Fő téri Támogatói Csoport
tevékenységei ..................................................................................................... 123 3.12.3.
Tervekkel kapcsolatos egyeztetések a fejlesztéssel érintett üzletek
tulajdonosaival .................................................................................................... 124 3.12.4. 4.
Pénzügyi terv ...................................................................................................... 126 4.1.
Az akció megvalósításának költségei........................................................... 126
4.1.2.
A megvalósításhoz szükséges források meghatározása ................................. 126
4.1.3.
A szükséges önkormányzati források meghatározása .................................... 127
4.1.4.
A magánszféra fejlesztési hozzájárulásai ..................................................... 127 Pályázat pénzügyi terve ........................................................................................127
4.2.1.
„Soft” projektek költségei.......................................................................... 128
4.2.2.
Források ................................................................................................. 129
4.3.
A pályázat költségvetésének szöveges magyarázata ..................................................129
4.3.1.
Előkészítéshez kapcsolódóan ..................................................................... 129
4.3.2.
A megvalósítás költségei ........................................................................... 130
Megvalósítás intézményi kerete ............................................................................. 133 5.1.
Városrehabilitációs szerződés ................................................................................134
5.1.1.
A bizottság tagjai ..................................................................................... 136
5.1.2.
Szervezeti felépítés .................................................................................. 136
5.1.3.
Jogi háttér............................................................................................... 136
5.1.4.
A rendelet főbb elemei .............................................................................. 137
5.2.
6.
Az akció megvalósításának átfogó pénzügyi terve .....................................................126
4.1.1.
4.2.
5.
Lakossági egyeztetések ...................................................................... 124
Üzemeltetés, működtetés .....................................................................................139
5.2.1.
Szervezeti háttér...................................................................................... 139
5.2.2.
Az üzemeltetés és működtetés pénzügyi terve, forrásai ................................ 139
Mellékletek.......................................................................................................... 142 6.1.
ROP pályázat indikátorai .......................................................................................143
6.2.
Illeszkedés a szabályozási és településrendezési tervekhez .........................................144
5
Ábra- és táblázat jegyzék 1. ábra: Akcióterület elhelyezkedése a városon belül ....................................................... 12 2. ábra: Az akcióterület lehatárolása .............................................................................. 13 3. ábra: A jogosultságot biztosító funkciók elhelyezkedése az akcióterületen belül ............... 15 4. ábra: Pénzügyi és egyéb szolgáltatók elhelyezkedése az akcióterületen .......................... 17 5. ábra: Kereskedelmi és vendéglátóipari egységek elhelyezkedése az akcióterületen .......... 18 1. táblázat: Népesség száma és aránya az akcióterületen, Újvárosban és Tatabányán .......... 22 2. táblázat: Népesség száma és aránya korcsoportok szerint az akcióterületen ................... 23 3. táblázat: Népesség száma és aránya korcsoportok szerint Újvárosban és Tatabányán ...... 23 4. táblázat: 1000 főre vetített városi szintű vándorlási különbözet ..................................... 23 5. táblázat: Háztartások és családok főbb adatai Újvárosban és Tatabányán ....................... 24 6. táblázat: Képzettségi mutatók Újvárosban és Tatabányán ............................................. 24 7. táblázat: Foglalkoztatottak száma összevont foglalkozási főcsoport szerint Újvárosban és Tatabányán ................................................................................................................ 25 8. táblázat: Működő vállalkozások száma ágazat és gazdálkodási forma szerint Újvároson és Tatabányán ................................................................................................................ 26 9. táblázat: Kiskereskedelmi üzletek száma üzlet jellege szerint Újvárosban és Tatabányán .. 26 10. táblázat: Foglalkoztatási és aktivitási mutatók Újvárosban és Tatabányán ..................... 27 11. táblázat: Foglalkoztatottak, munkanélküliek, inaktív keresők és eltartottak száma és aránya Újvárosban és Tatabányán ................................................................................. 27 12. táblázat: Foglalkoztatottak száma és aránya nemzetgazdasági ág szerint Újvárosban és Tatabányán ................................................................................................................ 28 13. táblázat: Foglalkoztatási mutatók Újvárosban és Tatabányán ...................................... 28 14. táblázat: Foglalkoztatási és aktivitási mutatók az akcióterületre vonatkozóan ................ 29 15. táblázat: Az akcióterületen található zöldfelületek ...................................................... 30 6. ábra: Zöldfelületek az akcióterületen.......................................................................... 31 16. Táblázat: Százezer lakosra jutó ismerté vált bűncselekmények száma .......................... 32 17. Táblázat. táblázat: Lakások főbb mutatói Újvárosban és Tatabányán ............................ 34 18. táblázat: Lakott lakások számának alapterület szerinti megoszlása Újvárosban és Tatabányán ................................................................................................................ 35 19. táblázat: Lakott lakások számának megoszlása tulajdonjelleg szerint ........................... 35 20. táblázat: Lakáshelyzet főbb mutatói Újvároson és Tatabányán ..................................... 36 21. táblázat: Lakáshelyzet az akcióterületre vonatkozóan ................................................. 36 7. ábra: Az akcióterületen megtalálható funkciók elhelyezkedése ...................................... 39 8. ábra.: Az akcióterület tulajdonviszonyainak bemutatása ............................................... 57 9. ábra: A beruházással érintett ingatlanok tulajdonviszonyai ........................................... 62 10. ábra: A projektelemek és tevékenységek (beavatkozási helyszínek) bemutatása ........... 66 6
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
1.
Vezetői összefoglaló
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata a KDOP-2007-3.1.1.D. pályázati felhíváshoz kapcsolódóan elkészíttette a város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját és annak részeként a Fő tér rehabilitációjára vonatkozó Előzetes Akcióterületi Tervet. A dokumentumokat a Közgyűlés a 184/2008. (VI. 19.) kgy. sz. határozatával, és 227/2008. (VIII. 28.) kgy. sz. határozatával elfogadta. A tervek megvalósítására az önkormányzat a pályázatot a Közép Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséghez 2008 októberében benyújtotta. A pályázat első körös elbíráláskor az Irányító Hatóság lecsökkentette a projektméretet és nem engedte a Fő tér és a Bánhida városrész egy azon akcióterületbe és projektbe történő összevonását. A bírálat eredményének megismerését követően a Fő tér akcióterület második körös beadásának (végleges Akcióterületi Terv) előkészítése kezdődött meg. A benyújtott (és nevesített) előzetes Akcióterületi Terv egyik legmeghatározóbb eleme volt a támogatásban
nem
részesülő,
de
a
projekttel
párhuzamosan
megvalósuló,
mintegy
3 000 000 000 Ft vállalkozói magánerőt jelentő, szálloda és mélygarázs beruházás. Sajnos, a világban tapasztalható gazdasági válság ezt a beruházást is érintette, megítélésünk szerint bizonytalanná vált, hogy a beruházás a pályázat szempontjából kellő időben megvalósulhat és a rá épülő pályázati elemek az elvárások szerint elkészülhetnek. Mivel a kialakult helyzet értékelése során arra a megállapításra jutottunk, hogy a beruházó által bemutatott dokumentumok nem tartalmaznak kellő biztosítékot és a megváltozott helyzetben konzorciumi partnerünk (Árpád Kft.) is újragondolta befektetési szándékát, ezért a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél kezdeményeztük a projekt tartalmának megváltoztatását. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel és a KDRFÜ-vel folytatott tárgyaláson ismertettük a kialakult helyzetet és a projekt átalakítására vonatkozó elképzeléseket. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a problémát megértette és engedélyezte a projekt átdolgozását. Az átdolgozott projektjavaslatból ezért kikerült az Alsó-Fő téren (Megyeháza előtti tér) tervezett közpark és a park szélére tervezett kereskedelmi-vendéglátó üzleteknek helyet adó épület, ellenben az így felszabaduló forrás terhére a projektjavaslatba beépítésre került az Árpád-sétánytól az AGÓRA projektig terjedő közterület rehabilitációja. A konzorciumi partnerünk is változtatott a korábban megjelölt tevékenységein, így a pályázati anyagból kikerült a portálok felújítása, viszont bekerült a portálsor bővítése egy új gazdasági – szolgáltató épület és alatta kb. 40 férőhelyes mélygarázs létesítése által.
7
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
Időközben az Árpád-sétányon található kis üzletek tulajdonosaival is egyeztetéseket folytatott a GFSZ Nonprofit Kft., melynek során világossá vált, hogy a sétányon tervezett fejlesztésekhez a tulajdonosok hozzájárulnak ugyan, de a jelenlegi előtetők elbontását az új lefedés megvalósulása esetén sem vállalja mindenki. Az elkészült engedélyezési tervek alapján és a meglévő előtetők elbontásának hiányában a sétány lefedése nem nyújtja azt az esztétikai és funkcionális többletet, amely indokolná több mint 60 millió Ft elköltését erre a célra. A fent említett okokra hivatkozva az Árpád sétány statikai megerősítése és burkolatának felújítása szerepel a projektben a sétány lefedése nélkül. Az így felszabaduló forrást a közbiztonság
fokozását,
a
fejlesztések
eredményeinek
megőrzését
szolgáló
térfigyelő
kamerarendszer létesítésére fordítjuk.
1.1.
Az akcióterület fejlesztési céljai, részcéljai
Tatabányán szerves fejlődés eredményeként nem alakult ki a történelmi belvárosokhoz hasonló városközpont. Az Újvárosban, az Álmos vezér utca, a Komáromi út, a Szent Borbála tér és a Köztársaság útja által határolt területen az egész város szempontjából jelentős közintézmények kaptak helyet (megyei könyvtár, megyei önkormányzat, városi önkormányzat, A Közművelődés Háza, posta), de ennek ellenére hiányzik a központ közösségszervező ereje.
●
Ennek egyik oka az építészeti arculat, amely sem egységesnek, sem korszerűnek nem nevezhető - mindez vonatkozik az épületek homlokzati megjelenésére, a közterületek térfalaira és a gyalogos felületek kialakítására is.
●
A másik és jelentősebb ok az, hogy a központból hiányoznak azok a funkciók, amelyek a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódnak, a népesség különböző korcsoportjainak igényei szerint. A központot hétköznap az üzletek korai zárása után nem látogatja a lakosság, hétvégén pedig nincs miért odamenni, ezért a városközpont munkaidőn kívül élettelenné válik.
●
További
hiányosság
kapcsolatok
a
hiányoznak.
gyalogos A
területek
központ
egyes
széttöredezettsége, elemei
közötti
a
terek
kapcsolat
közötti
megfelelő
kialakítását nehezíti a Komáromi út és Köztársaság útja közötti jelentős szintkülönbség. A javasolt fejlesztések átfogó célja, hogy Tatabánya központi területe a saját lakosai számára vonzó, sokrétű funkcióval bíró, modern építészeti együttessé alakuljon át. A fejlesztések eredményeként a Fő tereket (alsó Fő tér a tervezett szállodánál, felső Fő tér a Komáromi út felé) egymással és a városközpontot a környező nagy forgalmú (Vértes Center, a Csónakázó tó körüli park) helyekkel összekötő kapcsolatok létrehozása szükséges..
8
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
Az akcióterület fejlesztésének céljai:
●
A városközpont építészeti, városképi vonzerejének növelése
●
A
városközponti
jelleg
megerősítése
vonzó
közterek
és
közösségi
funkciók
kialakításával Az akcióterület és a városközpont kapcsolódó területeivel való összeköttetés biztosítása Célok
Indikátor megnevezése
Célérték1
Átfogó cél Tatabánya központi területe a saját lakosai számára
Új vállalkozások száma a Fő
vonzó, sokrétű funkcióval bíró, modern építészeti
téren (db)
együttessé alakuljon át
6
Specifikus célok A városközpont építészeti, városképi vonzerejének
Új/Megújuló épületek, terek,
növelése
közterületek száma
A városközponti jelleg megerősítése vonzó közterek és közösségi funkciók kialakításával
fejlesztése a környező
területeivel való összeköttetés biztosítása
területekkel
A fejlesztés elemei
Tevékenység típusa
Projekt neve
Gazdasági célú (ERFA)
Gazdasági szolgáltatóház építése
Gazdasági célú (ERFA)
Városháza kávéház kialakítása
Városi funkciót erősítő (ERFA)
Megvalósításért felelős Magánszféra Közszféra (Önkormányzat) Közszféra
Fő tér megújítása
(Önkormányzat)
Városi funkciót erősítő
A Főiskola két épülete és az Életfa tér
Közszféra
(ERFA)
összekapcsolása
(Önkormányzat)
Közszféra funkcióit
Multifunkcionális tanácsterem
Közszféra
erősítő (ERFA)
kialakítása
(Önkormányzat)
1
15
Közlekedési kapcsolatok
Az akcióterület és a városközpont kapcsolódó
1.2.
Új/megerősített funkciók száma
10
A célérték elérésének tervezett időpontja 2015. 9
Projekt helyszínei
Városközpont
Városközpont
Városközpont
Városközpont
Városközpont
1
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv „Soft” tevékenység
Városrehabilitációt támogató
Közszféra
(ERFA)
szemléletformáló és marketing akciók
(Önkormányzat)
Városközpont
A projekt pénzügyi terve
1.3.
Költsége (Ft)
Költség aránya
Tám. aránya
Saját forrás (Ft)
Támogatás (Ft)
124 910 903
8,37%
80,00%
24 982 181
99 928 722
124 910 903
8,37%
80,00%
24 982 181
99 928 722
89 097
-
0,00%
89 097
0
763 143 000
51,11%
76,39%
180 200 170
582 942 830
658 000 000
44,07%
75,65%
160 223 000
497 777 000
Fő tér központi rész
215 000 000
14,40%
75,65%
52 352 500
162 647 500
Árpád sétány
190 000 000
12,73%
75,65%
46 265 000
143 735 000
Fő tér Zeneiskola előtt
190 000 000
12,73%
75,65%
46 265 000
143 735 000
Térfigyelő
45 000 000
3,01%
75,65%
10 957 500
34 042 500
Zenepavilon
18 000 000
1,21%
75,65%
4 383 000
13 617 000
105 143 000
7,04%
81,00%
19 977 170
85 165 830
402 857 197
26,98%
36,55%
255 624 997
147 232 200
Gazdasági Szolgáltatóház
278 213 588
18,63%
35,00%
180 838 832
97 374 756
Városháza Kávéház
124 643 609
8,35%
40,00%
74 786 165
49 857 444
356 391
-
0,00%
356 391
0
1 290 911 100
86,46%
64,30%
460 807 348
830 103 752
15 000 000
1,00%
85,00%
2 250 000
12 750 000
Mi vagyunk a központban! (soft1)
3 400 000
0,23%
85,00%
510 000
2 890 000
Városmarketing (soft2)
4 000 000
0,27%
85,00%
600 000
3 400 000
Közvetett támogatás (soft3)
7 600 000
0,51%
85,00%
1 140 000
6 460 000
1 305 911 100
87,46%
64,54%
463 057 348
842 853 752
187 185 715
12,54%
64,54%
59 447 621
127 738 094
141 745 000
9,49%
69,09%
43 783 386
97 961 614
9 640 000
0,65%
65,00%
3 374 000
6 266 000
Funkciók és tevékenységek Közszféra funkcióinak megerősítését szolgáló fejlesztések Multifunkcionális Tanácsterem kialakítása Nem elszámolható költségrész Közterületek fejlesztése (városi funkció) Fő tér megújítása
Életfa tér Gazdasági funkciót szolgáló tevékenységek
Nem elszámolható költségrész BERUHÁZÁS ÖSSZESEN Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tev.
FUNKCIÓK ÖSSZESEN Szolgáltatások Projektelőkészítés IVS+ATT
max:
18,00%
10
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
IVS+ATT nem elszámolható része
625 000
Műszaki tervek Ingatlanvásárl ás
max:
10,00%
Közbeszerzés
0,00%
625 000
0
79 005 000
5,29%
65,41%
27 329 776
51 675 224
49 500 000
3,32%
75,65%
12 053 250
37 446 750
3 600 000
0,24%
71,49%
1 026 360
2 573 640
Projektmenedzsment
max:
4,00%
7 625 000
0,51%
65,00%
2 668 750
4 956 250
Műszaki ellenőr
max:
1,50%
14 500 000
0,97%
63,94%
5 228 650
9 271 350
Könyvvizsgálat
max:
0,50%
1 000 000
0,07%
71,49%
285 100
714 900
Nyilvánosság
max:
1,00%
1 000 000
0,07%
65,00%
350 000
650 000
Tervellenőr
max:
0,50%
5 065 715
0,34%
71,49%
1 444 235
3 621 480
Tartalék
max:
5,00%
16 250 000
1,09%
65,00%
5 687 500
10 562 500
1 493 096 815
100,00%
65,00%
522 504 969
970 591 846
34,994715%
65,005285%
PROJEKT ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEI ÖSSZESEN SAJÁT FORRÁS / TÁMOGATÁS ARÁNYA Nem elszámolható költség PROJEKT KÖLTSÉGEI ÖSSZESEN
1 070 488
-
0,00%
1 070 488
0
1 494 167 303
-
64,96%
523 575 457
970 591 846
35,041287%
64,958713%
SAJÁT FORRÁS / TÁMOGATÁS ARÁNYA
11
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
2.
A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása
2.1.
Akcióterület kijelölése
1. ábra: Akcióterület elhelyezkedése a városon belül Forrás: Tatabánya MJV Önkormányzata
Tatabánya
Megyei
Jogú
Város
Önkormányzata
városrehabilitációs
fejlesztéseinek
megvalósítására az első pályázati fordulóban Újváros városrész városközpontját és Bánhida városrészt, mint alközpontot jelölte ki. Ezt követően került módosításra az Akcióterület, amely 12
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
jelen állapotban csak Újváros központját tartalmazza, az alábbi lehatárolással: Álmos vezér utca - Komáromi utca – Előd vezér utca – Kós Károly utca - Stúdium tér – 100-as sz. út – Mártírok útja - Fő tér – Szent Borbála tér – Jedlik Ányos u. – Mozdony u. (lásd: 2. ábra: Az akcióterület lehatárolása). Az akcióterület nagysága 53,6 hektár (535.882 m 2), lakosságszáma 3.598 fő.
2. ábra: Az akcióterület lehatárolása Forrás: Tatabánya MJV Önkormányzata
Az akcióterület kiválasztását az alábbiak indokolják:
13
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
Az
IVS
elemzése
alapján
Tatabánya
városrehabilitációs
tevékenységének
középpontjában a belváros (Újváros) revitalizálása áll. A belvárosi rész nappal élénk forgalmú az itt lévő közintézmények és üzletek miatt, de munkaidő után gyakorlatilag nincs funkciója; a szabadidő eltöltésére jelenlegi állapotában nem vonzó a lakosság számára.
A nemzetközi városrehabilitációs tapasztalatok azt mutatják, hogy városrehabilitációs szempontból
a
belváros
megújítása
gyorsan
megtérülő
ráfordítás
a
gazdaságfejlesztésre, közcélú funkciók bővítésére és társadalmi akciókra alapozott partnerségi együttműködés révén.
Tatabánya ipari szempontból gyorsan fejlődik, számos külföldi cég telepedett meg a város ipari parkjában. A külföldi cégeket rendszeresen keresik fel az anyavállalatoktól, illetve üzleti partnerektől. A külföldi vendégek 80-85 %-a szállodában száll meg, a többiek egyéb kereskedelmi szálláshelyeken. Tatabányán azonban csak két szálloda található, így az ide érkező üzletemberek jelentős része inkább más, közeli városban keres szállást. A magánszféra a szállodai szobák iránti kereslet növekedésére- a kínálat bővítésével kíván válaszolni a városközpontban megépítendő legalább háromcsillagos szálloda révén. Az (üzleti) turizmus oldaláról szintén erőteljesen jelentkezik az igény a városközpont külső arculatának megújítására, vonzó szabadidős programokra.
2.2. A
Jogosultság igazolása
Tervezési
Útmutató
a
Megyei
Jogú
Városok
városrehabilitációs
témájú
kiemelt
projektjavaslatihoz c. dokumentum szerint a funkcióbűvítő akcióterületeknek a következő kritériumoknak kell megfelelniük: közösségi, közigazgatási vagy közszolgáltatási funkciót ellátó intézmények száma minimum 6 db, kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatóegységek, illetve üzleti szolgáltatóegységek (pl. pénzügyi) száma minimum 30 db. A
városrehabilitációs
programokkal
szembeni
jogosultsági
követelményeket
a
kijelölt
akcióterület teljesíti. Az Akcióterületen található köz-, kulturális- és egyéb intézményeket a 3. ábra (A jogosultságot biztosító funkciók elhelyezkedése az akcióterületen belül) mutatja be.
14
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
3. ábra: A jogosultságot biztosító funkciók elhelyezkedése az akcióterületen belül Forrás: Tatabánya MJV Önkormányzata
Az Akcióterületen található intézmények felsorolása: Intézmény Tatabánya
Ir. szám Megyei
Jogú
Város
2800
megye
Megyei
2800
Közép-Dunántúl Regionális Közigazgatási
2800
Tatabánya, Fő tér 6.
Polgármesteri Hivatala Komárom-Esztergom
Cím
Tatabánya, Fő tér 4.
Önkormányzat
Tatabánya, Fő tér 4.
15
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
Hivatal
Komárom-Esztergom
Megyei
Kirendeltsége József Attila Megyei Könyvtár
2800
Tatabánya, Fő tér 2.
Magyar Posta kirendeltsége
2801
Tatabánya, Fő tér 8.
MKB Bankfiók
2800
Tatabánya, Fő tér 6.
Raiffeisen Bankfiók
2800
Tatabánya, Fő tér 20.
OTP Bankfiók
2800
Tatabánya, Fő tér 32.
CIB Bankfiók
2800
Tatabánya, Fő tér 10.
ERSTE Bankfiók
2800
Tatabánya, Fő tér 20.
Árpád Gimnázium
2800
Tatabánya, Fő tér 1.
Sopron Bank
2800
Tatabánya, Fő tér 30.
Közművelődés Háza
2800
Tatabánya, Szent Borbála tér 1.
Modern Üzleti Tudományok Főiskolája
2800
Tatabánya, Stúdium tér 1.
Orvosi rendelő és az orvosi ügyelet
2800
Tatabánya, Béla király krt. 69.
Tatabányai Rendőrkapitányság
2800
Tatabánya, Kós Károly 26-28.
Komárom-Esztergom
Megyei
Rendőr-
2800
Tatabánya, Komáromi út 2.
Főkapitányság
16
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
4. ábra: Pénzügyi és egyéb szolgáltatók elhelyezkedése az akcióterületen Forrás: Tatabánya MJV Önkormányzata
17
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
5. ábra: Kereskedelmi és vendéglátóipari egységek elhelyezkedése az akcióterületen Forrás: Tatabánya MJV Önkormányzata
2.2.1.
A jogosultságot igazoló vállalkozások bemutatása
Újvárosban 448 db kiskereskedelmi üzlet található, melyek közül a fontosabbakat az alábbi táblázat tartalmazza. Tevékenységkód2
Cég neve
Cím
Zsiros Gáborné
Szent Borbála tér 1.
2
Üzletkör az önkormányzati nyilvántartás szerint. 18
2140
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
Ametiszt Kft.
Szent Borbála tér 1.
1063
NA-DE Bike Bt.
Béla király krt.4. fszt.
1603
Marx József
Béla király krt. 8.
8010
Szőcsné Kollár Györgyi
Béla király krt. 23. fszt. 3.
1130
Menázsi Group Kft.
Béla király krt. 25-27
1420
Laczó István
Béla király krt. 58
2140
GinkGóker Kft.
Béla király krt. 63
1063
László István
Béla király krt. 65
1130
Zseton 627 Bt.
Béla király krt. 66.
1320
Andante 2009. Kft.
Béla király krt. 66.
2110
Spar Magyarország Kft.
Béla király krt. 67.
1112
Rickys Kft.
Fő tér 1.
1130
Kölyök Kft.
Fő tér 1.
2210
X-Life Club Kft.
Fő tér 3.
1270
Sze-Ko Company Kft.
Fő tér 4.
2220
Bella Signora Kft.
Fő tér 6/a
1420
Esclusiva Fehérnemű Kft.
Fő tér 6/a
1320
DM Kft.
Fő tér 10.
1290
Mondo Divat Kft.
Fő tér 10.
1320
Vöröskő Kft.
Fő tér 10.
1351
Pécsi Direkt Kft.
Fő tér 10.
1371
Arany Perec Kft.
Fő tér 12.
1112
Lapker Zrt.
Fő tér 12/a
1372
Süsüde Bt.
Fő tér 14/a
1130
Butella Kft.
Fő tér 14/c
1260
Ajándékház Kft.
Fő tér 18/D
1602
Árpád Kft.
Fő tér 20.
4110
Bea Optika Bt.
Fő tér 20.
1750
Atroll Kft.
Fő tér 20.
1354
19
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
Rossmann Kft.
Fő tér 23.
1420
Zofu Kft.
Fő tér 9.
1210
AG Kft.
Köztársaság útja 1.
6010
Tóth Könyvkereskedés
Köztársaság útja 1./f
1371
Mátay Bt.
Köztársaság útja 44.
2140
Pilu-Sport Bt.
Köztársaság útja 44.
1130
Enan Kft.
Győri út 1.
1320
Amperfil Kft.
Győri út 1.
2140
Az akcióterületre vonatkozó adatokat a KSH, valamint Tatabánya MJV Önkormányzatának adatbázisából nyertük. KSH-tól beszerzett adatok (A nagyvárosok belső tagozódása, Tatabánya, 2003 KSH jelentés alapján): lakónépesség, születés, halálozás, öregedési index;
iskolai
végzettség;
gazdasági
aktivitás,
foglalkoztatás,
munkanélküliség, vállalkozások száma, kiskereskedelmi üzletek száma; lakásállomány
(mennyiségi
és
komfortfokozat);
közművekkel
való
ellátottság. Az adatok többi részét az Önkormányzat biztosította.
2.3.
Újváros városrész és az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása
Újváros városrésznek nem volt települési előzménye, a bánhidai szántóterületeken, a vasúti híd biztosította közlekedési csomópont közelében jött létre. Az 1950-es évek végétől, az 1970es évek elejéig folyamatosan, egységenként épült be lakás-, köz-, és kereskedelmi célú épületekkel. A terület építészeti, városrendezési kialakítását a kor uralkodó stílusa határozta meg. Elsőként a városközponttól északra eső terület alakult ki, melynek egyedi karakterét az 50-es évekre jellemző épületek és a keretes beépítés határozzák meg. A következő ütemben épült fel a városközpont és Ifjúmunkás út közötti terület, és külön ütemben az Ifjúmunkás és Március 15. utak által határolt terület beépítése következett. A tömbbelsőkben elhelyezett tíz emeletes házak építésével fejeződött be az újvárosi rész kiépülése. Az Álmos vezér utcaKomáromi út-Győri út által határolt terület (Újváros városrész) mai formájában lakótelepekkel intenzíven beépített, nagyvárosias lakóterület. Az egyes lakótelepek, szomszédsági egységek alapfokú ellátását biztosító intézmények a lakótelep belsejében épültek.
20
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
A múlt század elején Tatabánya városközpontjának Felsőgalla főutcáját, a Szent István utcát illetve a Gábor Áron utcát tekintették, mely funkció idővel-a két világháború közöttáthelyeződött Óvárosba, ahol korábban a bánya központja is volt. A szocialista iparváros építésekor végül itt, Újvárosban, a nagyvárosias lakóterülettel körülvéve alakult ki az Álmos vezér utca-Előd vezér utca-Szent Borbála tér közötti területen a város központja. Elsősorban megyei
és
városi
igazgatási, művelődési
intézmények
és
kereskedelmi létesítmények
találhatók a területen. A városközpont az 1960-as években, az ország első kétszintes városközpontjaként épült meg. A központ korszerű városrendezési és építészeti kialakításáért a tervező Ybl-díjban részesült. A városközpont jelenlegi formájában az itt élők számára nem jelent vonzerőt, ami nem csak a központ városképi megjelenésével magyarázható. Tatabánya lakosai vendéglőbe Tatára járnak, ruházati cikkekért a budapesti agglomeráció szélén található bevásárlóközpontokba, moziba pedig a Vértes Center megépítése előtt Győrbe vagy Budapestre utaztak, mert a városközpont nem biztosítja számukra az említett szolgáltatások megfelelő kínálatát. A területen található intézmények összetétele – jellegénél fogva - nem teszi lehetővé, hogy a szabadidejét kulturált módon eltölteni szándékozó lakosság a városközpontot válassza erre a célra. A központ nem tölt be közösség szervező funkciót. A Megyeháza előtti Alsó Fő tér, a volt Centrum áruház előtti Felső Fő tér vagy a Szent Borbála tér olyan üres területek, amelyekre közösségi programokat a széttagoltság miatt nem érdemes szervezni. A központ három tere három részre szakítja a városközpont területét, ahelyett, hogy élményt adó városközpontként együttes hatást fejtenének ki. Konkurenciát jelent a városközpont számára a Győri út és Mozdony utca sarkán található, a városközpont
területéhez
sarkosan
illeszkedő,
a
központtól
gyalogosan
könnyen
megközelíthető Vértes Center, és az ott megtalálható színvonalas kereskedelmi és szolgáltató kínálat. Az újonnan – 2008 márciusában – megépült Omega Park, bár nagyobb távolságra van a városközponttól, várhatóan a városközpont potenciális látogatóinak ajánl új szabadidős szolgáltatásokat. A jelenleg itt működő szórakozóhelyek nem tűnnek túl vonzónak a szórakozni vágyók számára. Az egész várost jellemző parkolási gondok szintén a városközpontban a legsúlyosabbak. A lakótelepek tervezésekor, a lakóházakhoz, intézményekhez a kötelezően biztosítandó parkoló tervezési normatíva jelentősen alatta maradt a jelenlegi igényeknek. A lakótelepek viszont olyan intenzíven beépültek, hogy a lakásszámhoz és az intézmények ellátásához szükséges parkolószám a jelenleg érvényes tervezési normatívának megfeleltethető módon, szintben már szinte sehol sem biztosítható.
21
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
A városrész szerepköre: városközpont és lakóövezet. A tervezett fejlesztések illeszkednek Tatabánya hatályos településfejlesztési koncepciójához, valamint a településszerkezeti és szabályozási tervhez, helyi építési előírásokhoz (HÉSZ) és ezek alátámasztó munkarészeihez, illetve az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényhez.
Demográfiai és társadalmi helyzet
2.3.1.
A tatabányai Fő tér és környéke Újváros városrészen belül helyezkedik el. Demográfiai és társadalmi szempontból az akcióterület lakosságának összetétele némileg eltérő képet mutat, mint a városrész népessége. Tatabánya népességének 5 %-a, 3598 fő (2001) él az akcióterületen. Újvároson pedig a város népességének 28,1%-a, 20 333 fő (2001) él. A város teljes lakosságszámához
Lakosságszám Akcióterület
viszonyított arány
3 598
5,0%
Újváros városrész
20 333
28,1%
Tatabánya
72 470
100,0%
1. táblázat: Népesség száma és aránya az akcióterületen, Újvárosban és Tatabányán Forrás: KSH A nagyvárosok belső tagozódása, Tatabánya 2003
Az akcióterület népességének korcsoportok szerinti bontását vizsgálva láthatjuk, hogy az akcióterületen a városrészi és városi értékhez képest kiemelkedően magas az idősek (60 év felettiek) aránya: az akcióterület
lakosságának
33,5%-a 60
év
feletti, míg Újváros
városrészben és a teljes városra vizsgálva a 65 év felettiek aránya 18,8% és 13,1%. Az adatok értelmezéséhez fontos megjegyezni, hogy az akcióterületre és a város többi részére eltérő beosztásban érhetők csak el adatok. Az idős korúak arányához hasonlóan a fiatal (0-14 éves) népesség aránya (11%) is eltérést mutat a városrészi és városi adatokhoz képest (13,4% és 16,4%). Az öregedési index – az idős népesség a gyermeknépesség százalékában - ezért jóval magasabb a városi értéknél: az akcióterületre mért érték 304%, míg a városi érték 80,1%. Az 0kmányiroda 2009-es adatai szerint javulás tapasztalható az elöregedés terén, a legfrissebb érték szerint az akcióterületen mért öregedési index értéke 252%. Az idős korosztály magas aránya befolyással van az akcióterület társadalmának más jellemzőire is, például a gazdasági aktivitásra vagy a foglalkoztatott nélküli háztartások arányára (ld. a jellemzőket leíró fejezetben). Akcióterület Korcsoportok
fő
%
0-14
395
11,0
22
munkaerő-piaci
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
15-59
1994
55,5
60+
1204
33,5
Összesen
3 593
100,0
2. táblázat: Népesség száma és aránya korcsoportok szerint az akcióterületen Forrás: KSH
Újváros
Tatabánya
Korcsoportok fő
%
fő
%
0-14
2 728
13,4%
11 887
16,4%
15-39
7 045
34,6%
26 244
36,2%
40-64
6 734
33,1%
24 812
34,2%
65+
3 826
18,8%
9 527
13,1%
20 333
100,0%
72 470
100,0%
Összesen
3. táblázat: Népesség száma és aránya korcsoportok szerint Újvárosban és Tatabányán Forrás: KSH A nagyvárosok belső tagozódása, Tatabánya 2003
Az akcióterület népsűrűsége az urbánus berendezkedés és a lakásállomány jellege miatt magasnak mondható: 6714 fő/km2. A vándorlási különbözetet vizsgálva megállapítható, hogy odavándorlások és az elvándorlások különbsége 2008-ra pozitív értéket ért el, az 1000 főre vetített városszintű vándorlási különbözet értéke 0,75 volt. 1000 főre vetített vándorlási különbözet 2004. év
-2,22
2005. év
-1,53
2006. év
1,53
2007. év
-0,81
2008. év
0,75
4. táblázat: 1000 főre vetített városi szintű vándorlási különbözet Forrás: KSH, saját számítás
A háztartások Újvárosban átlagban kisebb méretűek, mint a város egészében. Míg Tatabányán 100 háztartásra átlagosan 97 foglalkoztatott jut, addig Újvárosban a 100 háztartásra jutó
23
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
foglalkoztatottak száma csak 78. A 100 családra jutó családtagok száma Újvárosban 262 a városra jellemző 284-el szemben, a gyerekek száma pedig csak 83 a 103-hoz képest. Újváros
Tatabánya
211
246
78
97
9463
28686
262
284
83
103
100 háztartásra jutó személy 100 háztartásra jutó foglalkoztatott Összes háztartás 100 családra jutó családtag 100 családra jutó összes gyermek
5. táblázat: Háztartások és családok főbb adatai Újvárosban és Tatabányán Forrás: KSH A nagyvárosok belső tagozódása, Tatabánya 2003
Az akcióterület társadalmi státuszának vizsgálatához a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 25 éven felülieken belüli aránya (12,2%) adhat támpontot, amely valamelyest magasabb a városrészi (11,4%) és városi aránynál (11%). Akcióterület
Újváros
Tatabánya
12,2
11,4
11,0
Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25-X népességen belül
6. táblázat: Képzettségi mutatók Újvárosban és Tatabányán Forrás: KSH A nagyvárosok belső tagozódása, Tatabánya 2003, illetve Tatabánya MJV PH Okmányiroda
A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 éves) belül az akcióterületen 22,9% volt a 2001. évi népszámlálási adatok szerint, míg ugyanezen adat városrészi és városi értéke a 7-X évesekre vetítve 26,5 és 25,3 százalék volt 2001-ben. Az értékek összevetése nehézkes, mivel az akcióterületre vonatkozó érték más korbeosztással számol, mint a városrészi és a városi adat. A társadalmi helyzetre vonatkozóan a foglalkoztatás jellege nyújt támpontot. Ezt vizsgálva megállapítható, hogy
az Újváros városrészben
foglalkoztatottak
összevont foglalkozási
főcsoport szerinti megoszlása szinte teljesen megfelel a tatabányai átlagnak, így kijelenthető, hogy ezen a téren nem különül el a városrész. Újváros
Foglalkoztatottak száma összevont foglalkozási főcsoport szerint
Tatabánya
fő
%
fő
%
Vezető, értelmiségi foglalkozású
1333
18,1%
5 006
18,0%
Egyéb szellemi foglalkozású
1633
22,2%
6056
21,7%
24
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
Szolgáltatási foglalkozású
1155
15,7%
4143
14,9%
Mezőgazdasági foglalkozású
32
0,4%
140
0,5%
Ipari, építőipari foglalkozású
2622
35,6%
10 448
37,5%
Egyéb
597
8,1%
2 079
7,5%
Összesen
7372
100,0%
27872
100,0%
7. táblázat: Foglalkoztatottak száma összevont foglalkozási főcsoport szerint Újvárosban és Tatabányán Forrás: KSH A nagyvárosok belső tagozódása, Tatabánya 2003
Elenyésző azon lakosok aránya, akiknek jövedelme kizárólag az önkormányzat által elosztott (jelesül
lakásfenntartási)
támogatásból
származik:
az
Önkormányzat
2009.
végi
adatszolgáltatása mindössze 1 főt sorolt ebbe a kategóriába (A KSH 2001-es adatai alapján ezen személyek aránya 8,8%, a segélyezési rendszer időközbeni többszöri átalakítása miatt azonban a két adat nem hasonlítható össze). A népességszámra és a korcsoportok szerinti összetételre vonatkozó, illetve az önkormányzati támogatásokkal kapcsolatos adatok kivételével minden felhasznált információ a 2001-es Népszámlálás adatsoraiból származik. Városrészi, illetve akcióterületi bontásban frissebb információk nem állnak rendelkezésünkre.
2.3.2.
Gazdasági helyzet
Tatabánya gazdaságán belül a Fő tér és környéke kereskedelmi és szolgáltatási szempontból jelentős; termelő tevékenységeket folytató vállalkozások az önkormányzati adatszolgáltatás alapján nincsenek az adott területen. Az akcióterületen 123 kereskedelmi és 24 vendéglátó egység van. A nagyobb pénzügyi szolgáltatók (CIB, MKB, Raiffeisen, Sopron Bank, OTP) fiókjai mellett kisebb hitelfolyosítók (Credithill) irodái is megtalálhatók itt. A Fő téren jelenleg egy szálloda üzemel (Hotel Árpád), összesen 130 férőhellyel. Az akcióterületen keletkező helyi iparűzési adóbevételre vonatkozó adat a valóságosnál némileg magasabb. Ennek oka, hogy azon vállalkozások esetében, amelyeknek Tatabányán belül több telephelyük is van, az önkormányzati adatbázisból csak az egész város területén kirótt adó válogatható le, telephelyek szerinti bontásra nincs lehetőség. Ezekkel a megkötésekkel a 2009. évi iparűzési adóbevétel összesen 210 780 000 Ft-ot tett ki az akcióterületre vonatkozóan.
25
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
Akcióterület
Újváros
Tatabánya
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás
0
15
61
Ipar
0
180
834
Építőipar
0
166
715
Szolgáltatások
147
1 375
5 164
Társas vállalkozás
106
763
2 786
Egyéni vállalkozás
41
973
3 988
147
1 736
6 774
Vállalkozások száma
Összesen
8. táblázat: Működő vállalkozások száma ágazat és gazdálkodási forma szerint Újvároson és Tatabányán Forrás: KSH, Nagyvárosok belső tagozódása, 2003
A statisztikai adatok alapján jól látszik, hogy a tatabányai vállalkozások 25,62%-a található Újvárosban. Az újvárosi vállalkozások 79,2%-a a szolgáltatási ágazatban működik, ez a városi vállalkozások 26,62%-a. Az akcióterületen a városi összes vállalkozás közül 2,1% működik. Az újvárosi vállalkozások 43,95%-a társas, míg 56,05%-a egyéni vállalkozás. Városi szinten ez az arány 41,1% és 58,9%. Az akcióterületen túlsúlyban vannak a társas vállalkozások, a területen működő vállalkozások 72,1%-a társas. Újvárosban található a tatabányai kiskereskedelmi üzletek 39,54%-a. Az Újvárosban található 448 kiskereskedelmi üzlet 19,2%-a élelmiszer jellegű, 17,4%-a ruházati szaküzlet, míg 8%-a elektromos háztartási cikk szaküzlet. Az akcióterületen található kiskereskedelmi üzletek döntő többségben (52,8%-ban) élelmiszer jellegű üzletek és áruházak, de jelentős arányban vannak jelen a ruházati szaküzletek (24,3%) és az elektromos háztartási cikk szaküzletek (17,1%) is. Akcióterület
Újváros
Tatabánya
Élelmiszerjellegű üzlet és áruház
65
86
266
Ruházati szaküzlet
30
78
161
7
10
48
21
36
65
0
3
14
123
448
1 133
Kiskereskedelmi üzletek száma
Vasáru-, festék- és üveg szaküzlet Elektromos háztartási cikk szaküzlet Gyógyszertár Összesen
9. táblázat: Kiskereskedelmi üzletek száma üzlet jellege szerint Újvárosban és Tatabányán Forrás: KSH, Nagyvárosok belső tagozódása, 2003
26
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
2.3.3.
Munkaerőpiaci, foglalkoztatási helyzet
A városrész helyzete gazdasági aktivitás szempontjából közepesnek mondható: az aktivitási arány 48,7%, valamivel alacsonyabb, mint a városi átlagot jelentő 53%. A foglalkoztatottak aránya 45,1% (városi átlag 48,7%). A 100 foglalkoztatottra jutó inaktív kereső és eltartott mindössze 168 fő. Foglalkoztatási és aktivitási mutatók
Újváros
Tatabánya
Foglalkoztatási arány
45,1
48,7
Munkanélküliségi ráta
7,3
8
Aktivitási arány
48,7
53
100 foglalkoztatottra jutó inaktív kereső
108
83
60
68
168
151
100 foglalkoztatottra jutó eltartott 100 foglalkoztatottra jutó inaktív kereső és eltartott
10. táblázat: Foglalkoztatási és aktivitási mutatók Újvárosban és Tatabányán Forrás: KSH, Nagyvárosok belső tagozódása, 2003
A foglalkoztatottak, munkanélküliek, inaktív keresők és eltartottak számát és arányát vizsgálva megállapítható, hogy Újvárosra nagyrészt ugyanaz jellemző, mint egész Tatabányára; jelentősebb eltérés csak abban van, hogy Újvárosban az inaktív keresők aránya magasabb, az eltartottaké alacsonyabb. Újváros
Tatabánya
fő
%
fő
%
Foglalkoztatott
7372
36,3%
27872
38,5%
Munkanélküli
580
2,9%
2435
3,4%
Inaktív kereső
7952
39,1%
23246
32,1%
Eltartott
4429
21,8%
18917
26,1%
Összesen
20333
100,0%
72 470
100,0%
11. táblázat: Foglalkoztatottak, munkanélküliek, inaktív keresők és eltartottak száma és aránya Újvárosban és Tatabányán Forrás: KSH, Nagyvárosok belső tagozódása, 2003
A foglalkoztatottak számának nemzetgazdasági ág szerinti megoszlása Újvárosban hasonló, mint Tatabányán: a többség a szolgáltatási jellegű ágakban dolgozik, de az ipari alkalmazottak száma is jelentős.
27
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
Újváros fő
Tatabánya %
fő
%
Mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban
65
0,9
292
1
Iparban, építőiparban
2783
37,8
11345
40,7
Szolgáltatási jellegű ágakban
4524
61,4
16235
58,2
12. táblázat: Foglalkoztatottak száma és aránya nemzetgazdasági ág szerint Újvárosban és Tatabányán Forrás: KSH, Nagyvárosok belső tagozódása, 2003
Az újvárosi lakosok képzettsége nagyrészt ugyanazt a képet mutatja, mint az egész városé. A 8. évfolyamnál alacsonyabb iskolai képzettséggel, a legalább 8. osztályos végzettséggel, a középfokú-
illetve
felsőfokú
végzettséggel
rendelkezők
aránya
Újvárosban
alig
1
százalékponttal tér el Tatabánya megfelelő mutatóitól. Foglalkoztatási mutatók
Újváros
Tatabánya
17,7
18,6
11,4
11,0
8. évfolyamnál alacsonyabb iskolai végzettségűek aránya a 7 éves és idősebb népesség körében Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25-X népességen belül
13. táblázat: Foglalkoztatási mutatók Újvárosban és Tatabányán Forrás: KSH A nagyvárosok belső tagozódása, Tatabánya 2003
Az akcióterület munkaerő-piaci helyzete A demográfiai helyzet elemzése feltárta, hogy az akcióterületen igen magas a legidősebb (65 éven felüli) korosztályhoz tartozó lakosok aránya; ez a terület munkaerő-piaci helyzetére is rányomja bélyegét. Foglakoztatási és aktivitási mutatók az akcióterületre vonatkozóan Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül
53,3%
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
50,2%
A
gazdaságilag
nem
aktív
népesség
aránya
az
akcióterületi 62%
lakónépességen belül Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta)
6,7%
Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya
1,8%
Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak 38,3%
aránya
28
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv 14. táblázat: Foglalkoztatási és aktivitási mutatók az akcióterületre vonatkozóan Forrás: KSH Népszámlálás 2001
Ennek ismeretében már érthető, hogy a gazdaságilag nem aktívak és a foglalkoztatott nélküli háztartások
igen
magas
arányát
miért
kíséri
a
városi
adatnál
alacsonyabb
(6,7%)
munkanélküliség, és hogy a tartós munkanélküliek aránya (1,8%) is igen alacsony. A gazdaságilag aktívnak tartott 15-64 éves korosztály több mint fele (53,3%-a) foglalkoztatott, míg az akcióterületen az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban 38,8% volt a foglalkoztatottak aránya a 2001. évi népszámlálás adatai szerint.
Jövedelmi helyzet
2.3.4.
A 2001. évben a népszámlálási adatok szerint az akcióterületen 8,8% volt azon aktív korúak aránya, akiknek jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt. 2001 óta megváltoztak a segélyre való jogosultság feltételei, melynek következtében jelentősen lecsökkent a segélyezettek száma az akcióterületen. Az önkormányzati nyilvántartás szerint jelenleg egy személy részesül (lakásfenntartási) segélyben az akcióterületen.
A környezeti értékek bemutatása
2.3.5.
Az Újváros városrészben történelmi építészeti emlékek, nevezetességek nincsenek. A korábban Ybl-díjat kapott kétszintű városközpont építészeti szempontból már nem számít vonzónak. Újváros levegős beépítésű, közvetlenül érintkezik a Gerecse nyúlványával. Összefüggő nagyobb zöldfelület itt is található: a Midlothian és a Jubileum Park. A Győri út - Köztársaság út erős forgalma miatt a légszennyezettség a városközpontban magas. Újváros teljes zöldterületének mérete 712.609 m2, melyből 522.397 m2 pázsitos terület, 40.882 m2 cserjés, 40.200 m2 virágos beültetésű, 145.463 m2 területen kerti burkolat található, míg 3.867 m2 terület egyéb kategóriába sorolható. A
Fő
tér
és
környékének
jelentősebb
zöldterületei
a
Megyeháza
szomszédságában
elhelyezkedő Béke park, illetve az Életfa tér és a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája közötti parkos terület. A Béla király körtéri és a Mártírok úti tömbházas lakótelepek környezete szintén parkosított. Az akcióterület kiemelt zöldterületeit az alábbi táblázat tartalmazza: m2
Terület Béla király körtér alsó része
17 857
Fő tér
5 786
29
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
Béke park
15 532
Centrum, szálloda
6 636
Zeneiskola környéke
12 410
Szent Borbála tér
6 100
Béla király körút 49-57. sz. előtt
15 100
Főiskola előtt
6 159
Dísztér
13 652
Mártírok útja sétány
1 800
Összesen
101 032 15. táblázat: Az akcióterületen található zöldfelületek Forrás: Tatabánya MJV Önkormányzata
30
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
6. ábra: Zöldfelületek az akcióterületen Forrás: Tatabánya MJV Önkormányzata
31
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
2.3.6.
Környezeti károk bemutatása és feltárása
Az akcióterületen környezeti károk nem találhatók, az akcióterületet kármentesíteni nem szükséges.
2.3.7.
Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények
Az akcióterület részét képező Fő tér Tatabánya közigazgatási központja. Ennek megfelelően itt található a Polgármesteri Hivatal, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal, a Közép-Dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Komárom-Esztergom Megyei kirendeltsége, a József Attila Megyei Könyvtár, valamint a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság, illetve a Tatabányai Városi Rendőrkapitányság, a Tatabányai Városi Bíróság, a Magyar Államkincstár Közép-Dunántúli Regionális Igazgatósága. Az oktatási intézmények közül az akcióterületen van az Árpád Gimnázium és a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája. A területen található közigazgatási és közösségi szolgáltató intézményeket a 3. ábra (A jogosultságot biztosító funkciók elhelyezkedése az akcióterületen belül) tartalmazza.
2.3.8.
Közbiztonság helyzete
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Statisztikai és Elemző Osztályának adatai szerint a százezer lakosra jutó ismerté vált bűncselekmények száma 2007-ben 4642 volt Tatabányán, mely érték 2008-ra 3831-re csökkent. Komárom-Esztergom megye nagyobb városaihoz viszonyítva Tatabánya nem rendelkezik kiugróan magas értékekkel, Esztergomban és Komáromban 2008-ban a százezer lakosra jutó ismerté vált bűncselekmények száma magasabb volt (4226 és 4794), míg Oroszlányban és Tatán ugyanez az adat alacsonyabb volt (3559 és 3102). 2007
2008
Tatabánya
4642,7
3831,6
Esztergom
5227,6
4226,3
Komárom
4865,5
4794,8
3717
3102,9
Oroszlány
3352,6
3559,3
Megye átlag
3485,3
3110,8
Tata
16. Táblázat: Százezer lakosra jutó ismerté vált bűncselekmények száma Forrás: Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Statisztikai és Elemző Osztály
32
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
2.4.
Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása
2.4.1.
Az akcióterületen belül és az akcióterületet feltáró (akcióterületen kívüli) meglévő közlekedési hálózat helyzete
Az akcióterületet feltáró úthálózat fejlett, az M1-es autópályával, illetve az 1. sz. főúttal párhuzamosan haladó Győri/Köztársaság út (mint települési forgalmi út), illetve a Komáromi út és Mártírok útja (helyi gyűjtőutak) végighaladnak az akcióterületen. A Győri/Köztársaság út jellegéből adódóan jelentős forgalmat bonyolít le, de a jelenlegi kapacitása megfelel ennek a forgalomnak. A közlekedési kapacitások és a forgalom mértéke jelenleg egyensúlyi állapotban van, de az utóbbi időben tapasztalható - és a jövőben várható – forgalomerősödést a város az akcióterületen kívüli, tervezett közlekedés-fejlesztési projektekkel (Déli elkerülő út kiépítése, amely tehermentesíti Bánhidát és Felsőgallát, illetve a 1. sz. főút Vértesszőlőst elkerülő új nyomvonalvezetése, a Győri útnál különszintű keresztezéssel, az autópálya-csomópont áthelyezésével nyugati irányba) előrelátóan kezeli. Az akcióterületen belüli forgalmat nagyrészt a fent említett utak (Győri/Köztársaság út, Komáromi út, Mártírok útja) bonyolítják le; a városközpont fő (Győri/Köztársaság út, Álmos vezér utca, Komáromi út által határolt) tömbjén belüli forgalmat a szervizutak biztosítják, megfelelő
módon.
A
jelen
projektben
tervezett
fejlesztések
nem
járnak
jelentős
forgalomnövekedéssel, a közlekedéssel kapcsolatos strukturális problémák nem merülnek fel. Az akcióterületen belül (illetve annak közvetlen szomszédságában) a parkolási kapacitások megfelelően méretezettek, jelentős kapacitások találhatók a Fő téren, a Köztársaság útján, a Szent Borbála téren, a Vasútállomásnál, illetve a különböző áruházak esetében (Interspar, Tesco, Vértes Center, OBI). További parkolási lehetőséget teremt a jelen projekt keretében kialakítandó, 36 állásos mélygarázs a Gazdasági Szolgáltatóház projekt részeként, illetve az Alsó Fő téren, a négycsillagos szálloda építéséhez kapcsolódóan.
2.4.2. Az
Közműhálózat értékelése
akcióterületen
belüli
és
az
akcióterületet
feltáró
(akcióterületen
kívüli)
meglévő
közműhálózat - a teljes közműhálózat, és valamennyi energia és vízi közmű - állapota és kapacitásai a megvalósíthatóság szempontjából megfelelőek, felújításra nem szorulnak. Ennek alapján a meglévő műszaki állapot a terv szerint létrejövő projektelemeket teljes értékűen ki tudja szolgálni. A fejlesztések megvalósításához szükségesek közműkiváltások:
33
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
A Fő tér esetében, a szökőkutak vízellátását és az öntöző rendszert új aknák telepítésével oldotta meg a tervező, a vízvezeték rendszer kismértékű, a meglévő szennyvízhálózat és csapadékvíz-hálózat minimális módosításával. A gazdasági Szolgáltatóház esetében a Fő tér átépítése és az épület építése során szükséges közmű kiváltások – ivóvíz és szennyvíz – a területre vonatkozó szabályozási terv közmű munkarészének megfelelően a területre készült egységes közmű tervek alapján önálló vízjogi engedélyezés során a közműkezelőkkel egyeztetett módon kerül kialakításra.
2.4.3.
Lakáshelyzet
Lakáshelyzet Újvárosban Az Újvárosban található 9668 lakásból 9158 lakott; ezek 32,8%-a épült 1945 előtt, 20% 194559 között, 55,4% 1960-69 között, és 24,5% 1970-79 között épült; tehát a lakások több mint fele a hatvanas években került átadásra. Az újvárosi lakások jellemzően kisebbek az átlagos tatabányai lakásnál: átlagos alapterület 50 m2, szemben a városi 59 m2-es átlaggal, továbbá 100 lakott lakásra 205 szoba jut (városi átlag: 227), a 100 lakott lakásra jutó lakók száma 218 (városi átlag: 256). Újváros
Tatabánya
9668
28 909
527
7 602
18
5674
2-3 lakásos
0
291
4-10 lakásos
2
467
11+ lakásos
507
1 170
100 lakott lakásra jutó szoba
205
227
100 lakott lakásra jutó lakó
218
256
100 szobára jutó lakó
106
113
50
59
Lakások száma Lakó- és üdülőházak 1 lakásos
lakott lakások átlagos alapterülete (m2)
17. Táblázat. táblázat: Lakások főbb mutatói Újvárosban és Tatabányán KSH A nagyvárosok belső tagozódása, Tatabánya 2003
34
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
A lakások alapterület szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a lakások közel 99%-a a 30-80 m2 közötti kategóriába esik, 70%-a 40-60 m2 között van, és több mint két ötöde 50-59 m2 közötti alapterületű. Újváros
Tatabánya
db
%
db
%
44
0,5%
307
1,1%
30-39 m2
1517
16,6%
2 708
9,8%
40-49 m2
2519
27,5%
4 928
17,8%
50-59 m2
3965
43,3%
12 051
43,6%
60-79 m2
1030
11,2%
4 459
16,1%
80-99 m2
44
0,5%
1 465
5,3%
100+ m2
39
0,4%
1 710
6,2%
összesen
9158
100,0%
27 628
100,0%
-29 m2
18. táblázat: Lakott lakások számának alapterület szerinti megoszlása Újvárosban és Tatabányán KSH A nagyvárosok belső tagozódása, Tatabánya 2003
A lakott lakások döntő hányada, 95,2% magántulajdonban van. (9158 lakásból 8720). Önkormányzati tulajdonban 418 lakás van (4,6%). Újváros
természetes személyek tulajdona önkormányzati tulajdonú egyéb tulajdonú összesen
Tatabánya
db
%
db
%
8 720
95,2
25 715
93,1
418
4,6
1 799
6,5
20
0,2
114
0,4
9 158
100
27 628
100
19. táblázat: Lakott lakások számának megoszlása tulajdonjelleg szerint KSH A nagyvárosok belső tagozódása, Tatabánya 2003
Az összesen 9463 háztartásból 3372 egyszemélyes (35,6%), a legmagasabb a városban. 100 háztartásra jutó személyek száma 211. A hálózati gázzal való ellátottság 0,2 %-os értéke azért jelenik meg az Újvárosi lakótelep esetében, mert a Március 15-e úton egy háztömbben nem távfűtés van, hanem gázzal fűtenek.
35
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
Újváros
Tatabánya
9 158
27 628
Összkomfortos
98,1
89,6
Komfort nélküli
0
2
Hálózati vízvezetékkel ellátott
100
99,2
Közcsatornával ellátott
100
94,1
Hálózati gázzal ellátott
0,2
13,5
Lakott lakás
20. táblázat: Lakáshelyzet főbb mutatói Újvároson és Tatabányán KSH A nagyvárosok belső tagozódása, Tatabánya 2003
Lakáshelyzet az akcióterületen Lakáshelyzet az akcióterületre vonatkozóan Teljes lakásállomány (db)
1856
A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott
1,3
lakásokon belül (%) Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül (%)
3,5
21. táblázat: Lakáshelyzet az akcióterületre vonatkozóan Forrás: KSH Népszámlálás 2001
Az akcióterületen összesen 1856 lakás található. Újváros városrészhez hasonlóan a Fő tér környékén is a társasházas beépítés kizárólagos jellege érvényesül. A lakásállomány minőségi jellemzőit tekintve mind a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások, mind pedig az egyszobás lakóingatlanok aránya igen csekély. Az
akcióterületi
lakásállomány
mennyiségi
és
minőségi
jellemzőit
bemutató adatok – megfelelő területi bontásban közölt, frissebb adatok hiányában - a 2001-es Népszámlálásból származnak.
2.5. 2.5.1.
Funkcióelemzés Városközponti funkciók vizsgálata
Közszféra funkciók A városközpont funkció legfontosabb feltétele, hogy a terület megfelelő közszféra funkcióval rendelkezzen. Az akcióterületen található közszféra funkciót ellátó intézmények közül
36
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
megkülönböztethetünk megyei hatókörrel, valamint településszintű hatókörrel rendelkező intézményeket. Megyei hatókörrel rendelkező intézmények:
Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat;
Megyei Bíróság;
Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat;
Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara;
Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság.
Településszintű hatókörrel rendelkező intézmények:
Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal;
Okmányiroda.
A város közszféra funkciói nagyobb részben az akcióterületen koncentrálódnak, a területen kívül csak a Tatabányai Városi Bíróság, valamint a Komárom-Esztergom Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság működik. Így az akcióterület közszféra funkció tekintetében erősnek tekinthető. Oktatási-nevelési funkciók Az akcióterületen 5 db oktatási-nevelési intézmény található, melyek közül 2 óvoda, 1 gimnázium, 1 felsőoktatási intézmény, 1 pedig alapfokú művészetoktatási intézmény:
Árpád Gimnázium;
Modern Üzleti Tudományok Főiskolája;
Körtéri Napsugár Alapítványi Óvoda;
Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény;
Gyermekkert Óvoda.
Az óvodák elsősorban az akcióterület és szűk környezetének lakói számára biztosítanak oktatási és nevelési szolgáltatásokat, míg a gimnázium és az alapfokú művészetoktatási intézmény már városi és megyei hatókörrel rendelkezik. A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája felsőoktatási intézmény, így hatóköre az egész országra kiterjed. Az akcióterületen kívüli, fontosabb oktatási-nevelési intézmények: Széchenyi István Általános Iskola, Ságvári Endre Általános Iskola, Bolyai János Általános Iskola, Bánki Donát TISZK, Váci Mihály Általános Iskola, Fellner Jakab Középiskola, Sárberki Általános Iskola, Kodály Zoltán 37
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
Általános Iskola, Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközép- és Szakiskola, Bárdos László Gimnázium, Kossuth Lajos Közigazgatási és Humán Szakközépiskola, Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola. Kulturális-közösségi funkciók A városközponti szerep betöltéséhez elengedhetetlen a kulturális-közösségi funkciók erőteljes jelenléte. Az akcióterületen két kulturális-közösségi funkciót ellátó intézmény található:
József Attila Megyei Könyvtár;
Közművelődés Háza.
A Közművelődés háza elsősorban városi hatókörrel rendelkezik, míg a József Attila Megyei Könyvtár az egész megye kulturális életében kiemelt szerepet tölt be. Az akcióterületen kívüli, kulturális-közösségi funkciót ellátó intézmények:
Puskin Művelődési Ház;
József Attila Művelődési Ház
Széchenyi István Művelődési Ház
Bányász Művelődési Ház
KPVDSZ
Dózsakerti Közösségi Ház
Óvárosi Közösségi Ház
Városi Könyvtár és fiókkönyvtárai;
Jászai Mari Színház, Népház
Kiemelendő, hogy az akcióterület, és a város egészének közösségi életéből is hiányzik egy olyan közösségi tér, mely lehetőséget kínálna a kötetlen találkozások kulturált italfogyasztással egybekötött lebonyolítására. Egészségügyi funkciók Az akcióterületen mind gyermekorvosi rendelő, mind pedig felnőtt orvosi ügyelet megtalálható. Emellett az akcióterületen található az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) tatabányai kirendeltsége is. Az akcióterületen kívül 8 egyéb, egészségügyi funkciót ellátó orvosi rendelő található.
38
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
7. ábra: Az akcióterületen megtalálható funkciók elhelyezkedése Forrás: Tatabánya MJV Önkormányzata
2.5.2. A
Tervezési
Igényfelmérés Útmutató
a
Megyei
Jogú
Városok
városrehabilitációs
témájú
kiemelt
projektjavaslathoz c. dokumentum szerint a közszféra által fejlesztett gazdasági funkcióhoz, közszféra funkcióhoz és közösségi funkcióhoz kapcsolódóan igényfelmérés és kihasználtsági terv elkészítése szükséges. Ezen feltételek a következő projektelemekre írják elő az igényfelmérés és kihasználtsági terv meglétét:
39
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
Közszféra (Önkormányzat) által fejlesztett gazdasági funkció: Városháza kávéház kialakítása;
Közszféra
(Önkormányzat)
által
fejlesztett
közszféra
funkció:
Multifunkcionális
tanácsterem kialakítása. Így az igényfelmérés legfontosabb célja, hogy ezen funkciók iránti lakossági és vállalkozó igényeket felmérje és bemutassa.
Az igényfelmérés körülményei Az igényfelmérés3 kvantitatív és kvalitatív módszerek felhasználásával 2009 márciusában készült (2009 március 3 - 30. között). A felmérés két részre bontható: egyrészt elkészült egy 300
elemes
lakossági
felmérés,
valamint
megtörtént
a
vállalkozói
réteggel
is
a
kapcsolatfelvétel 15 mélyinterjú segítségével. A lakossági megkérdezések helyszínei Tatabánya legnagyobb forgalmát bonyolító terei voltak, mint például a MÁV pályaudvar, a Volán pályaudvar és a Vértes Center Bevásárlóközpont.
Célcsoportok bemutatása A Városháza kávéház és a multifunkcionális tanácsterem elsődleges célcsoportja a város lakossága, de fontos célcsoportnak tekinthető a vállalkozói réteg is. Így az igényfelmérés elkészítéséhez elengedhetetlen volt mindkét célcsoport elérése. Az igényfelmérés folyamatába a lakosság részéről 300 fő kapcsolódott be a kérdőíves megkérdezés keretében, míg a vállalkozói rétegből 15 fővel készült mélyinterjús megkérdezés. A lakossági megkérdezésnél fontos szempont volt, hogy a kialakított minta a lehető legjobban reprezentálja a város lakosságát nemi hovatartozás és a lakóhely szerinti megoszlás tekintetében. Egyaránt fontos volt, hogy a mintában felül legyenek reprezentálva az aktívkorúak, így az aktív keresők is. Az így kialakult minta paraméterei a következők:
●
A válaszadók 50%-a férfi, 50%-a nő;
●
A válaszadók 33,3%-a tartozik a 16-25 éves korosztályba, 33,3%-a a 26-45 éves korosztályba, míg ugyancsak 33,3% a 46-58 éves korosztályba;
●
A válaszadók 75%-a aktív kereső és/vagy diák, 25%-a passzív állományú.
Alkalmazott módszerek ismertetése
3
Tasnádi Gyula, Tóth Szilvia: Tatabánya-Újváros városközpont fejlesztésével kapcsolatos lakossági vélemények szondázásának piackutatás projectje, URBAMECO, 2009. 40
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
A nagyobb létszámot jelentő csoport igényeinek feltárása során kérdőíves megkérdezés került alkalmazásra, mely lehetővé tette a célcsoport nagyszámú elérését, míg a kisebb létszámú, de előreláthatóan
komplexebb
igényekkel
rendelkező
vállalkozói
réteg
igényeinek
pontos
feltárására a személyes mélyinterjús megkérdezés volt a legalkalmasabb módszer.
Az igényfelmérés eredménye Vásárlóerő, vásárlói elégedettség A megkérdezettek legnagyobb része 2 fős (103 db) és 3 fős (78 db) háztartásban él. Az átlagos háztartás méretét befolyásolja, hogy a megkérdezettek jelentős része aktív korú. Háztartásban élők szám a 0% 2% 8%
8% 21%
35%
26%
1 fő
2 fő
3 fő
4 fő
5 fő
6 fő
7 fő
A vásárlói potenciált a családonkénti havi vásárlások függvényében vizsgáltuk. A vásárlási potenciálvizsgálat elsődleges célja a nem tartós fogyasztási cikkekre történt költés (élelmiszer, háztartási és személyes használatú vegyi áru). A vásárlói potenciál sávosan van feldolgozva és dominál a 35.001-50.000 Ft/hónap/háztartás értékállomány. Az átlagos vásárlói potenciál: 19.135.- Ft/hónap/fő. Az Ön háztartásában élők m ennyit költenek összesen havonta bevásárlásra (élelm iszerek)?
14%
17%
29%
35.000 Ft alatt
40%
35.001 Ft - 50.000 Ft között
41
50.001 Ft - 65.000 Ft között
65.000 Ft felett
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
A kulturális termékekre és szórakozásra fordított vásárlói potenciált a családonkénti havi vásárlások függvényében vizsgáltuk. A vásárlói potenciál sávosan van feldolgozva és a dominál a 3.001-8.000 Ft/hónap/háztartás érték állomány. Az átlagos vásárlói potenciál: 2.749.Ft/hónap/fő.
Az Ön háztartásában élők m ennyit költenek összesen havonta szórakozásra?
17%
28%
25% 30%
3.000 Ft alatt
3.001 Ft - 8.000 Ft között
8.001 Ft - 12.000 Ft között
12.001 Ft felett
A Fő téren meglévő üzletekkel való lakossági elégedettség 69%-ban az elégedett és a nagyon elégedett kategóriába sorolható. Hasonlóan magas az elégedettségi mutató az üzletek kiszolgálási szintjével kapcsolatban (77%). Valamivel alacsonyabb az elégedettség az áruválasztékkal kapcsolatban (59%) és itt tapasztalható a legnagyobb arányú elégedetlenség is (25%). Mennyire elégedett Ön a Fő téren lévő üzletekkel?
15%
1%
15% 16%
53%
1 nagyon elégedetlen
2 elégedetlen
3 megfelelő
42
4 elégedett
5 nagyon elégedett
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
Mennyire elégedett Ön a Fő téren lévő üzletek kiszolgálásával?
1%
6% 16%
44%
33%
1 nagyon elégedetlen
2 elégedetlen
3 megfelelő
4 elégedett
5 nagyon elégedett
Mennyire elégedett Ön a Fő téren lévő üzletek árukínálatával?
24%
1%
24%
16% 35%
1 nagyon elégedetlen
2 elégedetlen
3 megfelelő
4 elégedett
5 nagyon elégedett
Az üzletek árszínvonalával a lakosság abszolút többsége elégedett. A 39%, aki magasnak tartja, vélhetően korrelációba hozható az általánosan magasnak tartott hazai árszínvonallal. Mennyire elégedett Ön a Fő téren lévő üzletek term ékeinek árával? 60,00%
55,33%
50,00% 39,00%
40,00% 30,00% 20,00%
5,67%
10,00% 0,00% Elégedett
Drága
Olcsó
Figyelembe véve a lakossági válaszokat és azok átfedését, illetve a vállalkozói válaszokat, megállapítható, hogy a meglévő üzlet portfóliót általában jónak tartják a megkérdezettek, de hiányolnak bizonyos üzlet típusokat. A hiányolt portfólió elemek leginkább a vendéglátó egységek különböző típusai. A HoReCa egységektől a lakosság a pótlólagos kikapcsolódási és a
43
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
kulturált szórakozás lehetőséget várja. A vállalkozói csoport pedig a Fő téren jelentkező pótlólagos - különösen időben meghosszabbított - lakossági jelenlétet és az ebből származó pótlólagos árbevételt tekinti elsődleges szempontnak.
Milyen üzletet (üzlet típust) hiányol Ön a Fő téren?
1%
6% 15%
42%
16% 20%
étterem
divatáru
sportruházat
közmű ügyf.
szépségápolás
egyéb
A vállalkozói megkérdezés folyamán többször elhangzott, hogy a jelenlegi üzlet portfólióban túl nagy arányban szerepelnek a bankok, amelyek nyitva tartása, igazodva a magyarországi bank szektor gyakorlatához, általában rövidebb, mint a többi üzleté. Ezzel egyidőben felmerült az igény a kulturáltabb, rendezettebb építészeti és közterületi megoldásokra, hangsúlyosan a zöld felületek ápoltsága vonatkozásában. A vállalkozó válaszok megoszlása:
●
12
esetben
vendéglátás,
teraszos
éttermek,
fiatalos
klubok,
gyorséttermek,
cukrászdák.
●
3 esetben virágbolt.
●
7 esetben több lugas, sétány, padok, nyilvános illemhely, ingyenes parkoló (ezek nem üzletek).
A vállalkozó csoport vonatkozásában megkérdezésre kerültek a reális és a realizálható bérleti díjak. A reálisnak tartott bérleti díjak megoszlása következő:
●
1 esetben 2500.-
Ft/hó/m2
●
4 esetben 3000 - 4000.-
Ft/hó/m2
●
7 esetben 5000 - 6000.-
Ft/hó/m2
●
3 esetben 10000.- vagy több
Ft/hó/m2
44
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
Ezzel egyidőben elhangzott, hogy a realizálható (jelenleg a piacon érvényesíthető) bérleti díj az 5000 - 6000.- Ft/hó/m2 sávban mozog. Az üzletileg sikeres pedig a több mint 7000.- Ft/hó/m2 lenne. Az üzletek nyitva tartása a lakossági felmérésben markánsan a „megfelelő” és a „hosszabb is lehetne” kategóriákba tömörül. Úgy tűnik, hogy a lakosság fele elfogadta a meglévő nyitva tartást, de ezzel egyidőben örülne egy hosszabb nyitva tartásnak is.
Mennyire elégedett Ön a Fő téren lévő üzletek nyitva tartásával hétköznap? 60,0%
56,0%
50,0%
44,0%
40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 0,0% Elégedett
Rövidebb
Hosszabb
Mennyire elégedett Ön a Fő téren lévő üzletek nyitva tartásával hétvégén? 60,00%
54,00%
50,00%
44,33%
40,00% 30,00% 20,00% 10,00%
1,67%
0,00% Elégedett
Rövidebb
Hosszabb
A vállalkozói megkérdezést, a meglévő nyitva tartást, a vásárlási szokásokhoz történő alkalmazkodásnak
minősítette
és
változatlan
feltételek
mellett
nem
kívánja
azt
meghosszabbítani. Meglátásuk szerint a (nagy) Tesco megnyitása elvitte a vásárlókat, a költségek pedig nőttek. A hivatalok ügyfélfogadásának és munkaidejének leteltével a Fő téren drasztikusan csökken a látogatók, vásárlók száma. Ezt a gyér látogatottságot és „kiürülést” kellene, hogy ellensúlyozza a tér közösségformáló funkciója és a jelentős mennyiségű vendéglátóipari egység. Működő vendéglátás mellett, lenne értelme az üzletek hosszabb nyitva tartásának. A munkanapi nyitva tartás megoszlása: 45
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
●
7 esetben 9:00-18:00 óra között
●
4 esetben 10:00 -18:00 óra között
●
2 esetben 10:00 – 20:00 óra között
●
2 esetben déli pihenővel vagy a 10:00 – 16:00 óra között
A hétvégi nyitva tartás vonatkozásban a válaszadók 15 esetben a 9:00/10:00 – 12:00/13:00 óra közötti időszakot tartják megfelelőnek , 1 eset kivételével vasárnapi teljes zárással. Beruházási hajlandóság, hatósági kapcsolat, informáltság A lakossági és a vállalkozói eredményekre is igaz, hogy a megkérdezettek kisebbsége ismeri a folyamatban lévő vagy tervezett városközpont fejlesztéssel kapcsolatos aktivitásokat. A lakossági megkérdezettek 31% hallott erről a koncepcióról és ebben a kisebbségben a jelentős többség egyet is ért azzal. A lakossági felmérésben nem volt lehetőség külön vizsgálni, hogy a rendelkezésre álló információk milyen mértékben fedik a valódi terveket. Ugyan akkor a vállalkozó interjúkból kiindulva valószínűsíthető, hogy sok a dezinformáció. Ism eri-e a városközpont fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket?
31%
69%
Igen
Nem
Ha igen, akkor egyetért-e azokkal?
22%
78%
Igen
Nem
Általában elmondható, hogy a városfejlesztéssel kapcsolatban szinte minden érintettnek vannak elvárásai, de csak a töredék rendelkezik valós, első kézből származó információkkal és 46
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
még
kisebb
részük
az,
aki
tudatosan
igyekszik
megszerezni
ezen
információkat.
A
városrendezési politikával szemben megfogalmazott vállalkozói elvárások:
●
10 esetben igény a rendszeres tájékoztatás, nagyobb publicitás.
●
8 esetben igény a tervezett rehabilitáció megvalósítása.
●
1 esetben igény az érvényes hatósági rendezési terv.
●
1 esetben igény több szakmai és kevesebb politikai szempont.
●
3 esetben nem volt semmilyen megfogalmazható igény.
A vállalkozói csoport együttműködési hajlandósága és a városfejlesztéssel kapcsolatos ismereteik
korrelálnak.
Azok,
aki
részt
vesznek,
vagy
részt
vettek
ilyen
jellegű
együttműködésben, pozitívan ítélik azt meg. A többiek inkább tagadólag közelítik meg.
●
8 esetben nincs ilyen tapasztalata, de 4 esetben elmenne és esetleg részt venne ilyen együttműködésben. 7 esetben volt tapasztalatuk.
A városfejlesztéssel kapcsolatos koncepciók ismeretének megoszlása:
●
4
esetben
a
kérdezett,
mind
három
koncepciót
ismeri
(résztvettek
már
együttműködésben).
●
5 esetben hasonlóan mind három koncepciót ismerik
●
4 esetben 2/3 arányban ismerik a koncepciókat
●
2 esetben gyakorlatilag nem ismerik
A három önkormányzati szervezettel kapcsolatban (GFSZ, Építéshatóság, Főépítészi Iroda) a GFSZ kapta a legmagasabb arányú tetszés indexet és az Építéshatóság a legalacsonyabbat (az engedélyeztetési folyamat időigényessége miatt).
●
7 esetben nincs érdemi együttműködés.
●
6 esetben jó illetetve kiváló a kapcsolat, és ez az esetek felében a most futó project okán alakult ki.
●
2 esetben problémás a hatóságok megítélése.
Az önkormányzat gazdaságfejlesztő tevékenységét az alábbi arányokban értékelték:
●
8 esetben pozitív a vélemény, de erősebbnek ítélik meg az ipari parkokkal kapcsolatos tevékenységet, mint a belváros és a szolgáltatások vonatkozásban végzett munkát.
47
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
●
5 esetben semleges, nem tudják minősíteni a tevékenységet és főleg az informálás hiányát hangsúlyozzák ki.
●
2 esetben elégedetlenek a tevékenységgel
A vállalkozói csoportra fokozottan igaz az az állítás, miszerint bár az elmúlt öt évben szinte mindenki végzett beruházásnak minősíthető, de elszámolástechnikailag nem annak minősülő „beruházást” (pl. portál csere, tető csere, belső építészeti átalakítás). A 2008 ősze óta kibontakozó recesszió közepette jelenleg csak kisebb részük tervez, illetve vállalna beruházási tevékenységet. Konkrét elképzelése és forrással rendelkező projectje, pedig összesen két megkérdezettnek volt.
●
13 esetben beruháztak az elmúlt öt éven, elsősorban: portálcsere, belső átalakítás, külső felújítás, informatikai hálózat, vagy eladótér bővítés. (2 esetben nem).
●
9 esetben terveznek beruházást 2009-2010 vonatkozásban, de ezek elsősorban állagmegőrzés, korszerűsítést jelentenek, nem bővítés vagy új önálló beruházást jelentenek (6 esetben nem).
Az beruházások elmaradása 14 esetben múlott a makrogazdasági helyzeten. 1 esetben a városrendezési
koncepció
függvénye.
Ugyanakkor
a
további
saját
beruházásokkal
kapcsolatban:
●
4 esetben nincs konkrét elképzelésük, vagy az kizárólag a gazdaság általános helyzetének függvénye.
●
11 esetben a közösségi élet megszervezése, a tér építészeti rendbetétele, parkoló kialakítás és a sétáló utca építészeti rendbetétele az igény.
Közösségszervező rendezvények, kulturális intézmények Mind a lakossági, mind a vállalkozói csoportban a belvárosi szolgáltatások közül a mozi kapta a legnagyobb tetszési indexet. A mozi alatt a Vértes Center Bevásárlóközpontban (VCB) lévő Palace Cinema mozi értendő, annak ellenére, hogy a Vértes Center Bevásárlóközpont nem volt a felmérés témája és az ott lévő üzleteket és szolgáltatásokat nem tekintettük a felmérés tárgyának. A mozi besorolása a helyzet kényszere, mivel a városban máshol működő mozi nincs. Az 1-től 5-ig terjedő skálán legkisebb tetszési indexet a Közművelődés Háza kapta. Ugyanakkor a Közművelődés Házában működő városi múzeum és galéria, mint külön szervezett 0,2 tetszési ponttal magasabb értékelést kapott.
48
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
Mennyire elégedett Ön a városközpontban lévő A Közművelődés Házával:
2,5
Városi múzeummal, galériával:
2,7
Éttermekkel, kávézókkal:
3,0
Jubileum-parkkal:
3,7
Mozival:
4,1 0,0
0,5
1,0
1,5
2,0
2,5
3,0
3,5
4,0
4,5
A vállalkozói sorrend megegyezik a lakosságival, azzal, hogy itt több intézmény került megnevezésre.
Hogyan értékeli a következő szolgáltatások kínálatát, tevékenységét a városközpontban? Művelődési ház
2,36
Éttermek, kávézók
2,64
Színház
3,00
Múzeum
3,18
Galéria
3,27
Sportlétesítmény
3,36
Oktatás
3,64
Könyvtár
3,82 4,18
Mozi 0,00
0,50
1,00
1,50
2,00
2,50
3,00
3,50
4,00
4,50
A közösségszervező rendezvények szerepét a két megkérdezett csoport különbözően ítélte meg. Ugyanakkor jellemző volt, hogy a megkérdezettek kizárólag az érdeklődésük körébe tartozó eseményekről tudtak
határozott
véleményt mondani. A
vállalkozói
csoport a
kereskedelmi jellegű rendezvényeket preferálta, potenciális üzleti lehetőséget látva bennük. A lakossági
csoport
a
„just
for
fun”
jellegűt.
Lehetőleg
részesítették előnybe. A vállalkozói skála itt is 1-től 5-ig terjed.
49
térítésmentes
rendezvényeket
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
Hogyan értékeli a közösségszervező erejű rendezvényeket a városközpontban?
Konferenciák
2,73
Író-olvasó találkozók
2,82 2,91
Koncertek Fesztiválok
3,09
Vásárok, kiállítások
3,27
Tömegsport rendezvények
3,45
Sportrendezvények
3,45
0,00
0,50
1,00
1,50
2,00
2,50
3,00
3,50
4,00
A lakossági megkérdezés nem a 1-től 5-ig terjedő tetszési skálán mérte az egyes rendezvényekkel kapcsolatos aktuális elégedettséget, hanem azok közismertségére kérdezett rá. A koncertek és fesztiválok esetén a „kevés” alkotta a majd 2/3-os domináns kategóriát. Annyiban nem meglepő, hogy ilyen típusú rendezvény valóban nem jellemző a belváros vizsgált területére. A nagyobb rendezvények a Csónakázó-tó körüli területeken realizálódnak, illetve a térítésmentes koncertek a Vértes Center Bevásárlóközpontban zajlanak. Az igazi „utcai” koncertek iránt határozottan nagy lenne az igény. Ezzel együtt elhangzott, hogy a környező lakóépületek sokasága megnehezítheti az ilyen rendezvények lebonyolítását.
Hogyan értékeli a közösségszervező erejű rendezvényeket a városközpontban ? (koncert, fesztivál)
13%
2%
22% 63%
Kevés
Elegendő
Nem tudok ilyenről
Sok
Az író olvasó találkozók egy szűkebb réteg preferált rendezvénye, így nem meglepő, hogy a jelentős többség (75%) nem tud róluk vagy elegendőnek, azaz általa nem látogatottnak és érdektelennek tartja.
50
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
Hogyan értékeli a közösségszervező erejű rendezvényeket a városközpontban ? (író-olvasó találkozó)
3% 22% 44%
31%
Nem tudok ilyenről
Elegendő
Kevés
Sok
A sport és tömegsport rendezvények két markáns táborra osztják a lakosságot. A 43-49% kevesli a jelenlegi számot, ezzel együtt a 39-45% elegendőnek tartja azt. Ezekről az eseményekről szinte mindenki tud, itt a legalacsonyabb a „Nem tudok ilyenről” válaszok aránya (8%).
Hogyan értékeli a közösségszervező erejű rendezvényeket a városközpontban ? (sportrendezvények )
8,0%
3,0%
49,3%
39,7%
Kevés
Elegendő
Nem tudok ilyenről
Sok
Hogyan értékeli a közösségszervező erejű rendezvényeket a városközpontban ? (töm eg sportrendezvények )
2%
10%
45%
43%
Elegendő
Kevés
Nem tudok ilyenről
51
Sok
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
Határozott az igény a vásárok és kiállítások iránt. Ez a lakossági, de a vállalkozói csoportra is igaz. A vásárok esetében a sátoros, pavilonos rendezvényeket igénylik az emberek. Példaképpen a Győri karácsonyi sétányt és a bécsi schönbrunn-i kitelepüléseket, ünnepi vásárokat említették a megkérdezettek.
Hogyan értékeli a közösségszervező erejű rendezvényeket a városközpontban ? (vásár, kiállítás)
3%
3%
38%
56%
Kevés
Elegendő
Sok
Nem tudok ilyenről
Amikor a jelenlegi helyzet értékelésén túllépve, direkt módon is megkérdezésre kerültek a kívánatos közösségszervező erejű rendezvények, akkor a családi rendezvények igénye merült fel leginkább. A válaszadók ebbe sokszor elhelyezték a családosan is élvezhető tömegsport rendezvényeket. Ezzel egyidőben a különben hiány elemként jelzett vásárok közösségszervező erejét jóval alacsonyabbnak ítélték a válaszadók.
Milyen tevékenységek, programok segítségével lehetne erősíteni a városközpont közösségszervező erejét? 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% Több családi rendezvény, gyerekprogramok
Több koncert, fesztivál
Több kiállítás, vásár
Egyéb
Az önkormányzat szerepének megítélésében nagy volt az átfedés. Jellemző volt a „részben finanszírozza és támogassa” tipizált válasz.
52
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
Ön szerint ahhoz, hogy több ilyen rendezvény legyen, m it kellene, hogy tegyen a helyi önkorm ányzat? 0% 11%
0%
19%
70%
Részben finanszírozza
Finanszírozza
Bátorítsa a kezdeményezéseket
Semmit
Egyebet
Hasonló funkciót ellátó intézmények bemutatása A közszféra funkciót ellátó jelenlegi tanácsterem megújítása része a projektnek, és ezen épületen kívül nincs a városban hasonló funkciót ellátó intézmény, így a multifunkcionális tanácsteremnek nincs rivális intézménye. A városnak egy kávézója van (Plázs Cafe & Bar), mely a Vértes Center Bevásárlóközpontban található.
A kávézó várospanorámás terasszal rendelkezik, mely éjszakánként bárként, míg
napközben open lounge-ként üzemel. A létesítmény belső kialakítása és designja modern, letisztult stílust mutat, melynek célközönsége a város jó anyagi helyzetben lévő, kozmopolita rétege. A kávézó kínálatából kiemelkednek az olasz kávékülönlegességek és az egyedi koktélok. Ezen kávézót a gazdasági funkció keretében kialakítandó Városháza kávéháztól leginkább a felülpozícionáltság különbözteti meg, valamint a Plázs Cafe & Bar erősen összekapcsolódik a Vértes Center Bevásárlóközponttal, a látogatói gyakran a vásárlást összekötve látogatják meg a kávézót. Ezzel szemben a kialakítandó kávéház önálló egységet képezne, mely kihasználva a Fő tér biztosította központi elhelyezkedést a Plázs Cafe & Bar funkciójától eltérő módon tudná kiszolgálni a város lakosságát. Így a két intézmény nem rivalizálna egymással, hanem sokkal inkább kiegészítenék egymás működését.
A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez Az igényfelmérés legfontosabb megállapításai:
●
A meglévő üzletportfolióból leginkább a vendéglátó ipari egységek hiányoznak, de a lakosság többsége pozitívan értékeli a jelenlegi üzletösszetételt is.
●
A hivatalok ügyfélfogadásnak befejeztével a városközpont „kiürül” és a vállalkozók ehhez a helyzethez igazítják nyitva tartásukat is.
53
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
●
A nyitva tartást a lakosság megfelelőnek tekinti, bár nagy azok aránya, akik egy hosszabb nyitva tartást tartanának szükségesnek.
●
A vállalkozók a jelenlegi körülmények között racionálisnak tartják az aktuális nyitva tartást, de javuló vásárlói jelenlét mellett szívesen meghosszabbítanák a működésüket.
●
Mind a vállalkozói, mind a lakossági válaszok alapján az önkormányzat városfejlesztési tevékenysége pozitív megítélésű, de erről csak a kisebbség tudott nyilatkozni, mert a többségnek nincs vagy nincs elég információja.
●
A városközpont revitalizálásának tervét is csak a kisebbség ismeri, de pozitívan nyilatkozik róla.
●
Általános igény a sűrűbb és tartalmasabb kommunikáció, a vállalkozói és lakossági réteg felé is.
●
A városközpont „életre keltésben” az egységes akarat mellett az Önkormányzat kap meghatározó szerepet, elsősorban, mint szervező, engedélyező és részben finanszírozó hatóság, szervezet, partner.
A projekt keretében tervezett tevékenységek illeszkednek a célcsoport igényeihez. A kávéház pótolná a lakosság számára leginkább hiányzó üzletet (üzlet típust) a Fő térről, így a város legfontosabb tere alkalmas lenne a tényleges központi szerep betöltésére a szabadidő eltöltését illetőleg is. Emellett határozott igény rajzolódott ki a városfejlesztéssel kapcsolatos tájékoztatás biztosítani
kiterjesztésére. az
Önkormányzat
A
megújítandó multifunkcionális által
szervezett,
tanácsterem
városfejlesztéssel
teret
kapcsolatos
tudna
lakossági
fórumainak, mellyel növelhető a lakosság informáltsága.
2.5.3.
Kihasználtsági terv
Ellátott funkciók A multifunkcionális tanácsterem a város közszféra funkciót erősíti meg, mivel teret biztosít majd az Önkormányzat és a lakosság közötti kapcsolattartásnak. Az újonnan kialakítandó kávéház elsősorban a Fő tér központi szerepét erősítené meg oly módon, hogy színvonalas találkozási és ital-fogyasztási helyet biztosítana a város lakói és látogatatói számára. Így a létesítmény elsődlegesen közösségépítő és kikapcsolódási funkciókat lát majd el.
Tervezett tevékenységek A multifunkcionális tanácsterem fog teret biztosítani a városi közgyűlésnek, a lakossági fórumoknak, a vállalkozói egyeztetéseknek, a Közbeszerzési Bizottság üléseinek, szakmai
54
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
továbbképzéseknek, egyeztető tárgyalásoknak, valamint a város számára kiemelt fontosságú találkozóknak. A kávéház az ital-fogyasztás mellett lehetőséget biztosíthat civil szervezetek és művészeti körök találkozóinak lebonyolítására, valamint kisebb kiállítások megrendezésére is. Így a kávéház hozzájárulhat a vegyes művészeti klubélet felpezsdítéséhez is, valamint a civil szerveződések megerősödéséhez is.
Célcsoportok Fontosabb célcsoportok:
●
Helybeli lakosság;
●
Környékbeli lakosság;
●
A városba látogató vendégek és turisták.
Helybeli lakosok: A legfontosabb célcsoportnak a helybeli lakosság tekinthető, elsődlegesen az ő szempontjukból a legfontosabb, hogy a város központja élettel teljen meg. Egy tényleges központ nélküli városi közeg jelentősen csökkenti az ott lakók komfortérzetét, mely felerősítheti az elvágyódás iránti vágyat, így csökkentve a város megtartóerejét. Környékbeli lakosok: A hivatalos ügyeiket és bevásárlásaikat Tatabányán intéző környékbeli lakosok számára egy rendezett, megfelelő – esetleg lakóhelyén hiányzó – funkciókat ellátó városközpont megléte komoly jelentőséggel bír, a vonzó központi tér növelheti a város forgalmát, ezzel pezsdítve fel a település életét és gazdaságát. A városba látogató vendégek és turisták: A hivatalos ügyben vagy kikapcsolódási szándékkal érkezők csak akkor távozhatnak pozitív tapasztalatokkal a városképpel kapcsolatban, ha a város megfelelően strukturált képet mutat. Ennek pedig előfeltétele egy megfelelő funkciókkal rendelkező városközpont megléte.
Helyiségek kihasználtsága A tanácsterem kihasználtsága a jelenlegi – nem felújított – állapotában is biztosított. A jelenlegi tanácsteremben a következő programok voltak 2008-ban:
55
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
Megbeszélés, tanácskozás: 47 alkalom;
Közgyűlés: 18 alkalom;
Konferencia, előadás, díjátadás: 9 alkalom;
Véradás, ÁNTSZ rendezvény: 6 alkalom;
Lakossági fórum: 5 alkalom;
Továbbképzés, oktatás: 12 alkalom;
Bizottsági ülés (kisebbségi, közbeszerzési): 11 alkalom;
Építész és Mérnöki Kamara ülése: 12 alkalom;
Családi programok, családsegítő programok: 6 alkalom;
Vendégfogadás: 2 alkalom;
Ruhavásár: 1 alkalom.
A tanácsterem felújítása után több – eddig a nem megfelelő infrastrukturális feltételek miatt be nem fogadott – programnak és tevékenységnek tud helyet biztosítani, így a jelenlegi kihasználtsági
adatokat figyelembe véve kijelenthető, hogy a helyiség kihasználtsága
biztosított. A kávéház eddig hiányzó – vagy eltérő módon ellátott – funkciókat lát majd el, így kihasználtsága előreláthatóan biztosítva lesz.
Helyiségek bérbeadása Az Önkormányzat a kávéházat bérbe fogja adni, a megfelelő vállalkozó kiválasztását az Önkormányzat pályázat útján kívánja kiválasztani. A multifunkcionális tanácsterem nem kerül bérbeadásra.
2.6.
A tulajdonviszonyok értékelése
A fejlesztési akció megvalósítása szempontjából alapvető fontosságú az egyes ingatlanok tulajdoni helyzetének ismerete az akcióterületen. Az ingatlanok tulajdoni helyzetének felmérése kétszintű volt: egyrészt az Önkormányzat felmérte a teljes akcióterület tulajdoni viszonyait annak érdekében, hogy bemutassa a lehetséges egyéb projektek, fejlesztések érintettjeit, másrészt hogy a jelen projekt megvalósíthatóságát felmérje.
56
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
2.6.1.
A tulajdonviszonyok értékelése az akcióterületen
8. ábra.: Az akcióterület tulajdonviszonyainak bemutatása Forrás: Tatabánya MJV Önkormányzata
Amint az ábra mutatja, az akcióterületen az önkormányzati, illetve a magántulajdon részaránya a legmagasabb. Az önkormányzati tulajdonban található területek nagyobb részt közterületek (zöldfelületek, utak), de jelentős számban találhatók intézmények is; ezen területeket rehabilitációját, fejlesztését érinti a jelen projekt számos eleme. Magántulajdonban találhatók a lakóépületek, a Főiskola két épülete, illetve számos kereskedelmi, szolgáltatási egység. Megyei önkormányzati tulajdonban van a Megyeháza, állami tulajdonban a Győri út, illetve az Álmos vezér utcától északra található tömb, ahol többek között a Rendőrség, Megyei Bíróság,
TÁKISZ
épülete
57
található.
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
2.6.2.
A tulajdonviszonyok értékelése a beavatkozási területen
A beavatkozási területen lévő ingatlanok tulajdonviszonyait az alábbi táblázat mutatja be.
HRSZ
Tulajdonos
Árpád Kft. 11204/2
11204/7
Bábáné Babos Beáta
11204/8
Kutasiné Kiss Mária
11204/9
Vida Csaba
11204/12
KomáromEsztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
Ingatlan jellege
Projektelem neve
Hogyan érintett?
Gazdasági szolgáltatóház, illetve
kivett közösségi épület és szálloda
Gazdasági szolgáltatóház építése, Fő tér megújítása
kivett közösségi épület és üzlet
Fő tér megújítása
Árpád sétány statikai megerősítése
kivett üzlet
Fő tér megújítása
Árpád sétány statikai megerősítése
kivett bolt és üzem (törölt ingatlan!)
-
-
Fő tér megújítása: Árpád sétány statikai megerősítése (konzorciumi partner)
Megjegyzés
Megosztással várhatóan kialakuló új Hrsz-ok: 11204/51 és 11204/52 Telekcsere ÁRPÁD Kft és Önkormányzat között A kialakuló 11204/51 hrsz. az Árpád Hotel épületének hrsz-a. A kialakuló 11204/52 hrsz. a leválasztott sétányrész hrsz-a (Önkormányzat tulajdonába kerül)
Nem érintett
Nem érintett kamaraépület
-
-
11204/11/A/1
Kalmár Sándor
Társasház
Fő tér megújítása
Zeneiskola előtti tér
11204/11/A/2
Tatabánya MJV Önkormányzat
Társasház
Fő tér megújítása
Zeneiskola előtti tér 58
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
11204/17
P. Tóth Gabriella Bernadett
Kivett üzlet
Fő tér megújítása
térfelújításban
11204/18
Beningatlan Kft.
Kivett üzlet
Fő tér megújítása
térfelújításban
11204/19
Versenytárs Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.
Kivett üzlet
Fő tér megújítása
térfelújításban
11204/20
Göröcsné Papp Anna
Kivett üzlet
Fő tér megújítása
térfelújításban
11204/33
Gallisz Kft.
kivett üzlet
Fő tér megújítása
Árpád sétány statikai megerősítése
11204/33
Szebrido Kft.
Fő tér megújítása
Árpád sétány statikai megerősítése
áruház
-
-
kivett eszpresszó
Fő tér megújítása
Árpád sétány statikai megerősítése
11208
SC Outlet Ingatlanforgalmazó Kft.
11215
Gasztro-Kristály Rt.
11216
Szondyker Kereskedelmi Kft.
kivett áruház
Fő tér megújítása
Árpád sétány statikai megerősítése
11217
Orex Óra-Ékszer Kereskedőház Rt.
kivett áruház
Fő tér megújítása
Árpád sétány statikai megerősítése
11217
Szondyker Kereskedelmi Kft.
Fő tér megújítása
Árpád sétány statikai megerősítése
11218
Ajándékház Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
kivett irodaház
Fő tér megújítása
Árpád sétány statikai megerősítése
11219/A/1
OTP Lakáslízing Zrt.
kivett gyógyszertár
Fő tér megújítása
Árpád sétány statikai megerősítése
11219/A/3
Szondyker
Fő tér megújítása
Árpád sétány statikai
59
a projekt keretében az önkormányzat tulajdonába kerül, bontás a projekt keretében az önkormányzat tulajdonába kerül, bontás a projekt keretében az önkormányzat tulajdonába kerül, bontás a projekt keretében az önkormányzat tulajdonába kerül, bontás
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
11219/A/4
Kereskedelmi Kft.
megerősítése
Bea-Patika Egészségügyi Kereskedelmi Bt.
11221
OTP Bank Nyrt. (6407/10000), Magyar Állam (3593/10000)
11045
Magyar Állam
11264/158 (korábban 11264/149)
11204/29
gyógyszertár
Fő tér megújítása
Árpád sétány statikai megerősítése
bank
Fő tér megújítása
Árpád sétány statikai megerősítése
kivett melléképület és Rendőrség
Fő tér megújítása
kamerarendszer központja
Tatabánya MJV Önkormányzata
Tatabánya MJV Önkormányzat
Fő tér megújítása, illetve Életfa tér
kivett építési terület
11205
Tatabánya MJV Önkormányzat
Polgármesteri Hivatal épülete
11206
Tatabánya MJV Önkormányzat
Polgármesteri Hivatal épülete, Okmányiroda
11204/23
Tatabánya MJV Önkormányzat
közterület
Gazdasági szolgáltatóház alatta mélygarázs; Fő tér megújítása
Gazdasági szolgáltatóház alatta mélygarázs; Fő tér megújítása
Városháza Kávéház,
Városháza Kávéház,
Multifunkcionális Tanácsterem
Fő tér megújítása 60
Fő tér felújítása
Multifunkcionális Tanácsterem
Fő tér központi része, találkozási pont kialakítása;
A tulajdoni lapon még a Bea-Patika Egészségügyi Kereskedelmi Bt. szerepel, amely a valóságban átalakult a Centrum – Patika MED Kereskedelmi Szolgáltató Kft-vé.
A projekt előkészítése során a terület hrsz-e 11264/149-ről 11264/158-ra változott
A 11204/29 megosztásával kialakuló új hrsz-ok: 11204/48, 11204/49, 11204/50 A kialakuló 11204/49 a Gazdasági Szolgáltatóház telke (ÁRPÁD Kft. tulajdonába kerül). A kialakuló 11204/48 a Fő tér megújítása projektelemmel érintett A kialakuló 11204/50 beolvad a 11204/2-ből kialakuló 11204/52-be
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
Árpád sétány statikai megerősítése Zeneiskola előtti tér Veszelka Lenke Anikó 11204/31
Color-Computer Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
11204/36
Tatabánya MJV Önkormányzat
11204/37
Tatabánya MJV Önkormányzat
11204/38
Tatabánya MJV Önkormányzat
kivett beépítetlen terület
kivett saját használatú út
61
-
-
Fő tér megújítása
Zeneiskola előtti tér
Fő tér megújítása
Zeneiskola előtti tér
Fő tér megújítása
Zeneiskola előtti tér
A 11204/31 hrsz-ú ingatlan vonatkozásában a tulajdonos és az önkormányzat között peres eljárás van folyamatban, ami miatt az ingatlan nem része a projektnek. Az önkormányzatnak szándékában áll a peres eljárás rendezését követően az ingatlant a tér többi részének a projekt során létrejövő arculatához igazítani.
9. ábra: A beruházással érintett ingatlanok tulajdonviszonyai Forrás: Tatabánya MJV Önkormányzata
2.7.
A tulajdonosi, együttműködési szándék vizsgálata
Az igényfelmérés során készült felmérés alapján a vállalkozói csoportra fokozottan igaz az az állítás, miszerint az elmúlt öt évben mindenki végzett beruházásnak minősülő valamilyen 62
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
tevékenységet, ám a 2008 év végén kibontakozó recesszió közepette jelenleg csak kisebb része vállalna beruházási tevékenységet. Konkrét elképzelése és forrással rendelkező projektje pedig a tizenöt vállalkozói csoportból összesen két megkérdezettnek volt. A Fő tér és a Városközpont rehabilitációja programhoz kapcsolódóan, annak részeként egy fejlesztési projektelem fogalmazódott meg a magánszféra részéről: a Gazdasági Szolgáltatóház kialakítása: a projektelem beépítésre került a programba, részletes leírása a fejlesztés elemeinek ismertetése keretében megtalálható. A másik, a Városközpont rehabilitációja programhoz kapcsolódó, de nem annak részét képező beruházás a 100 szobás négycsillagos szálloda megépítése a városközpontban. A szállodához kapcsolódóan mélygarázs építésére is sor kerül, mivel a felszínen nem lehet elég parkolót kialakítani a szállóvendégek számára (a mélygarázst
természetesen
nem
csak
a
szállóvendégek
vehetik
igénybe,
hanem
a
városközpontba autóval érkezők is).
2.8.
Piaci igények, lehetőségek felismerése
A jelenlegi gazdasági válság – amely rendkívül súlyosan érintette a korábbi években látványos fejlődést mutató ingatlanpiacot – körülményei között a vállalkozások rendkívül visszafogottak beruházások tekintetében. A projekt hatásainak megbecsülése során felmértük a városközpontban található ingatlanok forgalmi értékét és azok várható növekedését. A telefonos felmérés alapján megállapítható, hogy jelenleg 110.000 Ft/m2 átlagár jellemzi a Fő tér környékén, illetve a városközpontban a lakáscélú ingatlanok árait - a gazdasági válság hatására körülbelül 20%-al csökkentek az ingatlanárak 2008-2009-ben, s szakértői vélemények alapján még legalább fél évig nem lehet fellendüléssel számolni. A megkérdezettek szerint az érintett területen lévő ingatlan értékét pozitívan fogja ugyan befolyásolni a fejlesztés, azonban ennek mértékét a kiszámíthatatlan gazdasági helyzet miatt rendkívül nehéz megbecsülni.
63
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
3.
Az akcióterület fejlesztési céljai és beavatkozásai
3.1.
Az akcióterület fejlesztési céljai, részcéljai
Tatabányán szerves fejlődés eredményeként nem alakult ki a történelmi belvárosokhoz hasonló városközpont. Az Újvárosban, az Álmos vezér utca, a Komáromi út, a Szent Borbála tér és a Köztársaság útja által határolt területen az egész város szempontjából jelentős közintézmények kaptak helyet (megyei könyvtár, megyei önkormányzat, városi önkormányzat, A Közművelődés Háza, posta), de ennek ellenére hiányzik a központ közösségszervező ereje.
●
Ennek egyik oka az építészeti arculat, amely sem egységesnek, sem korszerűnek nem nevezhető - mindez vonatkozik az épületek homlokzati megjelenésére, a közterületek térfalaira és a gyalogos felületek kialakítására is.
●
A másik és jelentősebb ok az, hogy a központból hiányoznak azok a funkciók, amelyek a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódnak, a népesség különböző korcsoportjainak igényei szerint. A központot hétköznap az üzletek korai zárása után nem látogatja a lakosság, hétvégén pedig nincs miért odamenni, ezért a városközpont munkaidőn kívül élettelenné válik.
●
További
hiányosság
kapcsolatok
a
hiányoznak.
gyalogos A
területek
központ
egyes
széttöredezettsége, elemei
közötti
a
terek
kapcsolat
közötti
megfelelő
kialakítását nehezíti a Komáromi út és Köztársaság útja közötti jelentős szintkülönbség. A javasolt fejlesztések átfogó célja, hogy Tatabánya központi területe a saját lakosai számára vonzó, sokrétű funkcióval bíró, modern építészeti együttessé alakuljon át. A fejlesztések eredményeként a Fő tereket (alsó Fő tér a tervezett szállodánál, felső Fő tér a Komáromi út felé) egymással és a városközpontot a környező nagy forgalmú (Vértes Center, a Csónakázó tó körüli park) helyekkel összekötő kapcsolatok létrehozása szükséges.. Az akcióterület fejlesztésének céljai:
●
A városközpont építészeti, városképi vonzerejének növelése
●
A
városközponti
jelleg
megerősítése
vonzó
közterek
és
közösségi
funkciók
kialakításával Az akcióterület és a városközpont kapcsolódó területeivel való összeköttetés biztosítása
64
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
Célok
Célérték4
Indikátor megnevezése
Átfogó cél Tatabánya központi területe a saját lakosai számára vonzó, sokrétű
Új vállalkozások száma a Fő téren (db)
funkcióval bíró, modern építészeti
6
együttessé alakuljon át Specifikus célok A városközpont építészeti, városképi
Új/Megújuló épületek, terek, közterületek
vonzerejének növelése
10
száma
A városközponti jelleg megerősítése Új/megerősített funkciók száma
vonzó közterek és közösségi funkciók
15
kialakításával Az akcióterület és a városközpont
Közlekedési kapcsolatok fejlesztése a
kapcsolódó területeivel való összeköttetés biztosítása
3.2.
1
környező területekkel
Az akcióterület beavatkozásai
A tervezett beavatkozások előkészítése során a következő feladatok elvégzésére került sor:
●
lakossági/civil és szakmai fórumokon tartása a stratégiakészítés során
●
Tervpályázat lebonyolítása az új központi tér és környékének kialakítására
●
Engedélyezési tervek elkészítése
A tervezett beavatkozások három funkcióbővítő tevékenységet ölelnek fel, és ezek mellett ERFA típusú soft tevékenység megvalósítására is sor kerül. A
városrehabilitációs
program
előkészítésével
párhuzamosan
tárgyalások
folynak
támogatásban nem részesülő, magántőkéből megvalósítandó beruházásokról is. Ezek egyike a Fő térre tervezett, a Megyeháza előtti tér (Alsó Fő tér) térrendezésével együtt megvalósítandó szálloda építése és a térrendezés eredményeként kieső parkolók pótlása.
4
A célérték elérésének tervezett időpontja 2015. 65
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
10. ábra: A projektelemek és tevékenységek (beavatkozási helyszínek) bemutatása Forrás: Tatabánya MJV Önkormányzata
66
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
Összefoglaló a közszféra és a magánszféra tervezett fejlesztési programjairól Tevékenység típusa
Gazdasági célú (ERFA)
Gazdasági célú (ERFA)
Városi funkciót erősítő (ERFA)
Városi funkciót erősítő (ERFA)
Projekt neve Gazdasági szolgáltatóház építése Városháza kávéház kialakítása
Fő tér megújítása
Megvalósításért felelős
Projekt helyszínei
Magánszféra
Városközpont
Közszféra (Önkormányzat)
Városközpont
Közszféra (Önkormányzat)
Városközpont
Közszféra (Önkormányzat)
Városközpont
Közszféra (Önkormányzat)
Városközpont
Közszféra (Önkormányzat)
Városközpont
A Főiskola két épülete és az Életfa tér összekapcsolása
Közszféra funkcióit erősítő
Multifunkcionális
(ERFA)
tanácsterem kialakítása Városrehabilitációt
„Soft” tevékenység (ERFA)
támogató szemléletformáló és marketing akciók
Gazdasági célú fejlesztések
3.2.1.
Gazdasági szolgáltatóház építése
●
Az Árpád Kft. jelenlegi üzletsorának bővítése egy gazdasági szolgáltatóház építése révén - alatta új mélygarázs építése.
●
A Városháza tanácstermének rekonstrukciójával a földszint megnyitása, az épület bekapcsolása a Fő térbe („Városháza Kávéház”).
3.2.2.
Városi funkciót erősítő fejlesztések
Fő tér megújítása A felső Fő tér átépítésekor lényeges szempont a gyalogos kapcsolatok megteremtése a városközpont más részei felé (alsó Fő tér, sétáló utca) és a tér körül kialakítandó létesítményekhez való természetes kapcsolatok kialakítása. A burkolatokat, utcabútorokat, szökőkutat, köztéri szobrokat és zenepavilont úgy kell elhelyezni, hogy a tér a gyalogos forgalom, a közösségi élet szervező erejévé váljon. A Fő tér megújításának három nagyobb eleme van:
67
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
●
A Fő tér központi része, találkozási pont kialakítása:
Felső Fő tér átépítése, megújítása: a városközpont egységes arculatának kialakításához járul hozzá és, a köztér barátságos találkozási ponttá válik.
Szökőkút áthelyezése: jelenleg működik egy szökőkút a téren, de alig jelentősebb, mint egy ivókút, ezért egy látványos és könnyen üzemeltethető szökőkút kialakítása a cél.
A projekt megvalósítása során megteremtett értékek védelme érdekében térfigyelő kamerarendszer kiépítése.
Autóbuszmegálló átépítése: azért szükséges az autóbuszmegálló épületeinek elbontása, mivel lezárja a teret a Komáromi út, a Kőhegy és a Turul emlékmű felől.
●
A
sétáló
utca
statikai
megerősítése,
burkolatának
felújítása,
a
közvilágítás
korszerűsítése és utcabútorok kihelyezése. A szervizút fölött húzódó sétáló utca, statikai megerősítése annak műszaki állapota miatt szükséges. Az utcabútorok a központ egységes arculatának megteremtését és a közterületek komfortos kialakítását célozzák.
●
Fő tér - Zeneiskola előtti tér
A Fő tér zeneiskola előtti térrészének teljes megújítása, átalakítása
Zenepavilon felállítása, kb. 45 m2 területű, fa szerkezetű építmény, amelynek célja, hogy élő zenei műsorok rendszeres helyszíne legyen, lehetőséget biztosítva
a
mazsorettek,
a
bányász
fúvós
zenekar,
a
zeneiskolások
fellépéséhez stb. Jelenleg a városközpont azért is kihalt, mert nincs a központhoz kapcsolódó program. Hétvégi programlehetőséget a zenepavilon biztosíthat.
A Főiskola két épülete és az Életfa tér összekapcsolása A Főiskola két épületét összekötő gyalogút kiépítése és az Életfa tér bekapcsolása a Főiskola és Fő tér közötti útvonalba, közvilágítás korszerűsítése, kapcsolódó zöldfelületek rendezése, kertészeti megoldása.
A projekt megvalósítása során megteremtett értékek védelme érdekében térfigyelő kamerarendszer kiépítése.
A megújuló Életfa előtti teret és a Fő tér Centrum áruház előtti részét lefedő, internetes Hot Spot-ként funkcionáló „Wifi” rendszer kiépítése
68
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
3.2.3.
Közszféra funkcióit erősítő fejlesztések
Multifunkcionális tanácsterem
●
A Városháza Tanácstermének rekonstrukciója, az épület emeleti szintjén egy újjáépített Multifunkcionális tanácsterem kialakítása Ellátott funkciók
●
A multifunkcionális tanácsterem a város közszféra funkciót erősíti meg, mivel teret biztosít majd az Önkormányzat és a lakosság közötti kapcsolattartásnak. Ezt a szándékot erősíti az is, hogy a korszerű tanácsterem üvegfelületekkel rendelkezik. Az önkormányzat ezzel is jelezni kívánja, hogy erőteljesebben nyit a lakosság felé. Az újonnan kialakítandó kávéház elsősorban a Fő tér központi szerepét erősítené meg oly módon, hogy színvonalas találkozási helyet biztosítana a város lakói és látogatatói számára. Így a létesítmény elsődlegesen közösségépítő és kikapcsolódási funkciókat lát majd el. Tervezett tevékenységek
●
A multifunkcionális tanácsterem fog teret biztosítani a városi közgyűlésnek, a lakossági fórumoknak,
a
vállalkozói
egyeztetéseknek,
bizottsági
üléseknek,
szakmai
továbbképzéseknek, egyeztető tárgyalásoknak, valamint a város számára kiemelt fontosságú találkozóknak.
●
A kávéház lehetőséget biztosíthat civil szervezetek és művészeti körök találkozóinak lebonyolítására, valamint kisebb kiállítások megrendezésére is. Így
a kávéház
hozzájárulhat a vegyes művészeti klubélet felpezsdítéséhez is, valamint a civil szerveződések megerősödéséhez is, mely feltétlenül szükséges a városközpont élettel való megtöltéséhez. Célcsoportok Fontosabb célcsoportok:
●
Helybeli lakosság;
●
Környékbeli, kistérségi lakosság;
●
A városba látogató vendégek és turisták.
●
Vállalkozók
●
Helybeli lakosok: A legfontosabb célcsoportnak a helybeli lakosság tekinthető, elsődlegesen az ő szempontjukból a legfontosabb, hogy a város központja élettel teljen meg. Egy tényleges
központ
nélküli
városi
közeg
jelentősen
csökkenti
az
ott
lakók
komfortérzetét, mely felerősítheti az elvágyódás iránti vágyat, így csökkentve a város 69
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
megtartóerejét. Nagyon fontos, hogy a lakosság érezze, hogy az önkormányzat a városért dolgozik, erősíteni kívánja a kapcsolatot velük. A tanácsterem, amelyben a döntések megszületnek nem egy zárt, „bunkerszerű” épület, hanem egy üvegfalú, világos terem, ahol ők is részt vehetnek. Környékbeli, kistérségi lakosok: A hivatalos ügyeiket és bevásárlásaikat Tatabányán intéző környékbeli lakosok számára egy rendezett, megfelelő – esetleg lakóhelyén hiányzó – funkciókat ellátó városközpont megléte komoly jelentőséggel bír, a vonzó központi tér növelheti a város forgalmát, ezzel pezsdítve fel a település életét és gazdaságát. Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás tanácsülésein túl egyéb rendezvényeit is itt tarthatja (például a Közkincs Kerekasztal). A városba látogató vendégek és turisták: A hivatalos ügyben vagy kikapcsolódási szándékkal érkezők csak akkor távozhatnak pozitív tapasztalatokkal a városképpel kapcsolatban, ha a város megfelelően strukturált képet
mutat.
Ennek
pedig
előfeltétele
egy
megfelelő
funkciókkal
rendelkező
városközpont megléte. Vállalkozók Az Önkormányzat és annak Gazdaságfejlesztő Szervezete által szervezett vállalkozói fórumok, befektetői tárgyalások lebonyolításához elengedhetetlen egy a mai kornak és technikai elvárásoknak megfelelő tárgyaló terem, ahol a hangosítás, a projektor használata,
az
adott
igénynek
megfelelően
székek,
asztalok
átrendezhetősége
megoldható. Eddigi tapasztalatok szerint a multifunkcionális tanácsterem nyújtotta lehetőségeket a városban működő gazdasági és civil szervezetek is igénybe vennék különböző vállalkozói köröknek szervezett konferenciáik, fórumaik lebonyolítására. Továbbá az induló cégek vagy nagyobb konferenciateremmel nem rendelkező vállalatok is hasznosítanák sajtótájékoztatók, ünnepségeik, konferenciáik megrendezésére.
Helyiségek kihasználtsága A tanácsterem kihasználtsága a jelenlegi – nem felújított – állapotában is biztosított, de konferenciák megtartására igazán nem alkalmas, sok esetben csak kényszerből választják a szervezők ezt a termet. A városháza épülete a rendszerváltás előtt a városi pártbizottságnak adott helyet. A tanácsterem e kor követelményeinek tökéletesen megfelelt, de ma már nem alkalmas a megyeszékhely rendezvényeinek megtartására. Problémát jelent a kihangosítás, az előadások megtartása, kivetítés. Nincsenek meg a feltételek a mai technikák alkalmazására, konferenciák megtartására nem megfelelő a kivetítésre alkalmas falfelület, vászon; és projektor, illetve a terem túlnyomó részében 70
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
rögzített „padszerű” székek és asztalok találhatók, melyek nem teszik lehetővé a különböző
események
által
megkívánt
térbeli
kialakítást
(például
kerek
asztal
megbeszélést, előadások, ünnepségek megtartását). A jelenlegi tanácsteremben a következő programok voltak 2008-ban:
Megbeszélés, tanácskozás: 47 alkalom;
Közgyűlés: 18 alkalom;
Konferencia, előadás, díjátadás: 9 alkalom;
Véradás, ÁNTSZ rendezvény: 6 alkalom;
Lakossági fórum: 5 alkalom;
Továbbképzés, oktatás: 12 alkalom;
Bizottsági ülés (kisebbségi, közbeszerzési): 11 alkalom;
Építész és Mérnöki Kamara ülése: 12 alkalom;
Családi programok, családsegítő programok: 6 alkalom;
Vendégfogadás: 2 alkalom;
Ruhavásár: 1 alkalom.
A jelenlegi tanácsteremben a következő programok voltak 2009-ben:
Megbeszélés, tanácskozás: 51 alkalom;
Közgyűlés: 19 alkalom;
Konferencia, előadás, díjátadás: 8 alkalom;
Véradás, ÁNTSZ rendezvény: 7 alkalom;
Lakossági fórum: 6 alkalom;
Továbbképzés, oktatás: 15 alkalom;
Bizottsági ülés (kisebbségi, közbeszerzési): 13 alkalom;
Építész és Mérnöki Kamara ülése: 14 alkalom;
Családi programok, családsegítő programok: 5 alkalom;
Vendégfogadás: 3 alkalom;
Ruhavásár: 2 alkalom.
Az elmúlt években a városközpontban számos rendezvény került megrendezésre a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának (MÜTF) aulájában, vagy az Árpád Hotel szintén korlátokkal rendelkező konferencia termében, illetve a KEM Iparkamara tetőtéri,
71
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
kisméretű tárgyalójában, melyek egy multifunkciós tanácsterem megléte esetén bizonyosan a városházán valósulhattak volna meg. 2008. évben megrendezett jelentősebb rendezvények: -
„Hogyan segítenek a hálózatok megérteni a világot?” - Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Komárom-Esztergom Megyei Szervezetének 2008. évi november 5–i Tudomány Ünnepi konferenciája. (helyszín: MÜTF)
-
„Internet trendek és márkák jövője.” -Alexis Ohanian, a reddit.com alapítója. A világ
legnagyobb
keresőjének,
a
világ
3.
legnagyobb
online
könyvjelzőkezelőjének és a Magyarország legismertebb internet kutató cégének képviselője, Damjanovich Nebojsa moderálásával azokról az online trendekről beszélt,
amelyeket
a
cégek
többsége
figyelmen
kívül
hagy
online
kommunikációja során. (2008. 05. 08., MÜTF) -
X. otthoni szakápolási kongresszus. a Magyarországi Otthonápolási és Hospice Egyesület szervezésében (2008. április 3-5-én MÜTF)
-
„Egyről a kettőre - lépjen túl lehetősége korlátain és pályázzon” Helyszín: Hotel Árpád - Tatabánya Fő tér 2. Időpont: 2008-05-07 08:30 - 13:00
2009. évben megrendezett jelentősebb rendezvények: -
Április 28-án (szerdán) 14,00 órai kezdettel "Az éghajlatváltozás és a Klímabarát
települések
tevékenysége"
címmel
került
megrendezésre
a
Klímabarát Települések Szövetsége 4. konferenciája (MÜTF)
-
KEOP Programmal kapcsolatos fórum Tatabányán Helyszín: KEMKIK Székház Tatabánya, Fő tér 36. Időpont: 2009-10-14
-
Környezetvédelmi termékdíj 2009 - Egy gyakorlatias, érthető előadás a bonyolult szabályozásról, Helyszín: KEMKIK Székház Tatabánya, Fő tér 36. Időpont: 2009-09-22
-
Könyvelők Klubja 7 alkalommal, KEMKIK Székház
-
Elektronikus kereskedelem szeminárium Helyszín: KEMKIK Székház Tatabánya, Fő tér 36. Időpont: 2009-09-02
72
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
-
„Uniós Vállalkozói Hitelek” Időpont: 2009-10-27 Árpád Hotel
-
KDOP
pályázatairól
szóló
tájékoztatók
a
KEMKIK
székházában
kerültek
megrendezésre
-
Műszaki Értelmiség Napja megyei rendezvénye (MÜTF)
2010. évben megrendezett jelentősebb rendezvények: -
Műszaki Szolgáltatók Klubja Gázszerelők Szekciójának alakuló ülése, Helyszín: KEMKIK Székház, Időpont: 2010-02-16
-
Válságkezelési lehetőségek Komárom- Esztergom Megyében, Helyszín: KEMKIK Székház, Tatabánya Fő tér 36. IV. emeleti tanácsterem Időpont: 2010-04-12
-
Környezetvédelmi termékdíj 2010 Helyszín: KEMKIK Székház Tatabánya, Fő tér 36. Időpont: 2010-03-04
-
Könyvelők Klubja 3 alkalommal, KEMKIK Székház
-
Kistérségi Vállalkozói Fórum Tatabányán Helyszín: KEMKIK Székház Tatabánya, Fő tér 36. Időpont: 2010-06-02
-
Műszaki Értelmiség Napja megyei rendezvénye (MÜTF)
A tanácsterem felújítása után több – eddig a nem megfelelő infrastrukturális feltételek miatt be nem fogadott – programnak és tevékenységnek tud helyet biztosítani, így a jelenlegi kihasználtsági adatokat figyelembe véve kijelenthető, hogy a helyiség kihasználtsága biztosított.
ERFA típusú közösségi célú programok
3.2.4.
Az érintett lakosság bevonását, a város rehabilitációs tevékenységek helyi elfogadását célzó akciók
●
Az aktuális fejlesztések bemutatása, a következő fejlesztések előkészítése, ezen keresztül a helyi identitás erősítése: a felső Fő téri fejlesztés ismertetése és az alsó Fő téri fejlesztés előkészítése a lakosság bevonásával.
73
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
3.2.5.
Az önkormányzat város rehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenysége
A városfejlesztési stratégia megvalósulását segítik egyebek mellett az úgynevezett nem fejlesztési jellegű önkormányzati támogató tevékenységek. Tatabánya önkormányzatának még nincsen ezen ösztönző tevékenységeket rendszerbe foglaló stratégiája. Az alábbiakban a jelenleg használt eszközök és az IVS során indított közös gondolkodás
eredményeként
bemutatásra.
Az
megfogalmazott
önkormányzat
folyamatosan
és
alkalmazandó
kívánja
eszközök
felülvizsgálni
e
kerülnek
tevékenységek
eredményességét és új eszközök bevezetését. A város vezetése a városfejlesztési stratégia átgondolásának jelen állapotában e szokásos eszközök közül a marketing, illetve a különböző nem pénzügyi ösztönző eszközök használatát tartja a célok elérését leginkább segítő rövidtávon bevezetendő nem fejlesztési jellegű tevékenységnek.
3.3.
Beavatkozás típusok
Beavatkozás típusa /
Specifi-
Projekt neve
kus cél
2009 I
2010
II
I
II
2011
2012
I
II
I
X
X
X
Városháza Kávéház
X
X
Fő tér
X
X
X
Életfa tér
X
X
X
Multifunkcionális tanácsterem
X
X
X
ERFA szoft akció
X
X
X
II
ROP támogatással Gazdasági Szolgáltatóház építése
X
Közszféra fejlesztése akcióterületi fejlesztés hatásaként
Tevékenység típusa
Projekt neve
Projekt helyszíne
Gazdasági célú (ERFA)
Gazdasági Szolgáltatóház építése
Árpád Hotel melletti telek
Városháza Kávéház
Tanácsterem földszintje
Fő tér megújítása
Fő tér
Városi funkciót erősítő (ERFA)
74
2013 I
II
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv Életfa
Életfa tér
Közszféra funkcióit erősítő (ERFA)
tér
és
a
Főiskolához
vezető
gyalogutak
Multifunkcionális tanácsterem
Tanácsterem emeleti szintje
Az érintett lakosság bevonását, a Soft tevékenység (ERFA)
városrehabilitációs tevékenységek
-
helyi elfogadását célzó akciók
Regionális Operatív Program 2007-2013 között városrehabilitációs célú pályázat tartalma
3.4.
A ROP városrehabilitációs pályázat keretében funkcióbővítő (2007-2008-as KDOP akcióterv keretében), valamint szociális városrehabilitáció (2009-2010-es KDOP akcióterv keretében) kerül megvalósításra. A funkcióbővítő városrehabilitáció célja a gazdasági, városi és közszféra funkciók megerősítése és/vagy bővítése. A fizikai fejlesztéseket ESZA típusú közösségerősítő programok egészítik ki. A
közcélú
programok
mellett
a
magánszféra
programjai
segítik
a
funkcióbővítő
városrehabilitációs célok elérését.
3.4.1.
Gazdasági célú fejlesztések
Gazdasági szolgáltatóház építése A magántőke bevonásával megvalósuló projektelem keretében az Árpád Hotelhez közvetlenül csatlakoztatva a területre vonatkozó szabályozási tervnek megfelelő beépítéssel üzletház kerül kialakításra. Az üzletház földszintes kialakítású lesz, alatta pedig a szabályozási tervben előírt teremgarázs épül, a meglévő Árpád sétány alatti útra fűzve. A szabályozási terv által lehetővé tett földszint + öt emelet további ütemként kerül kialakításra, jelen első ütem a mélygarázs és a földszint kialakítását tartalmazza, amely tartószerkezete alkalmas a további szintek fogadására. Az épület közvetlenül csatlakozik az új Fő tér tervéhez, annak kertészeti – burkolati kialakításához. Az
üzletházban
egy
melegkonyhás
kisétterem
és
üzletek
kerülnek
kialakításra.
A
teremgarázsból felvezető lépcsőház és lift teréből belső gazdasági folyosón keresztül érhetőek el az üzletek gazdasági bejáratai. Az üzletház közös szociális vizesblokkja (amelyben mozgáskorlátozott vizesblokk is biztosítva lesz) is itt kerül elhelyezésre, a lépcsőház mellett a folyosóról megközelíthetően. Az üzletek és az étterem főbejáratai az üzletházat körülvevő köztérről nyílnak. A mélygarázs és földszinti szintet összekötő lépcsőházba akadálymentes használatra
alkalmas
lift
kerül
beépítésre.
75
Az
alsó
szinten
húzódó
kiszolgáló
útról
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
megközelíthető a tervezett mélygarázs, amelyben egyirányú közlekedéssel 36 db merőleges parkoló kialakítása tervezett, amelyből 1 mozgáskorlátozott parkolóhely lesz. A kiszolgáló úton - a mélygarázs előtt - további két párhuzamos hely alakítható ki. A mélygarázsban kap helyet a parkolómérleg szerinti üzletház 28 db parkolóigénye. Az árufeltöltés, teheráru rakodás ezen alapszinten történik. Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése
Tevékenység helyszíne
Gazdasági szolgáltatóház építése Árpád Kft. Utca
Fő tér
Házszám
-11204/29 amiből megosztással a 11204/48, 11204/49 és a
HRSZ
11204/50 hrsz-ú ingatlanok alakulnak ki
A tevékenység helyszínének
Tatabánya MJV Önkormányzata tulajdonában (a megállapodás az Árpád Kft.-vel,
tulajdoni viszonyai
folyamatban)
Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható
A fejlesztés illeszkedik a Tervezési Útmutatóban megfogalmazott tevékenységekhez
tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja
Megvalósulást mérő indikátor
Tevékenység szakmai leírása
Gazdasági célú fejlesztések: gazdasági szolgáltatóház építése
ERFA típusú A Fő tér gazdasági funkciójának erősítése Megnevezés
Hasznos alapterület
Mértékegység
m2
Célérték
~ 700
Az Árpád Kft. jelenlegi üzletsorának bővítése egy gazdasági szolgáltatóház építése révén - alatta új mélygarázs építése.
Célcsoport bemutatása
Tatabánya teljes lakossága, üzlettulajdonosok
Tevékenység iránti igény
A Fő tér élettel történő megtöltéséhez szükséges a szabadidő eltöltésére alkalmas
bemutatása, indokoltsága
szolgáltató funkciók kialakítása és további üzlethelyiségek kialakítása.
Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége
Év:
2011
Hónap:
március
Nap:
11
Év:
2012
Hónap:
május
Nap:
30
Tervezett teljes költségvetés összege az adott
278.213.588 Ft
tevékenységre vonatkozóan
76
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv Elszámolható költségek
278.213.588 Ft
nagysága Jelen pályázat keretében
97.374.756 Ft
igényelt támogatás nagysága Támogatás aránya az összes elszámolható költségből Biztosított saját forrás
35,00%
180.838.832 Ft
nagysága Biztosított saját forrás
65,00%
aránya az összes elszámolható költségből További források
-
További források
-
megnevezése Projekt-előkészítés helyzete
Engedélyezési dokumentáció rendelkezésre áll Telekmegosztás Telekcsere lebonyolítása
Adminisztratív és eljárási
Telekegyesítés lebonyolítása
kötelezettségek
Engedélyezési eljárás lebonyolítása Kiviteli tervek készítése
Városháza Kávéház Az újonnan kialakítandó kávéház az önkormányzat jelenlegi tanácstermének épületében kap majd helyet, mely most egy földszintes, vakolt tégla falazatú, lapostetős, ablaktalan, közepesen leromlott épület. A felújítás után az új tanácstermi épületszárny földszintjén helyezkedik majd el a kávéház. A
vendéglátó
egység
alkalmanként
az
önkormányzati
rendezvények
kiszolgáló
háttéregységeként is működni fog, így közvetlen kapcsolattal kell rendelkeznie a tanácsterem földszinti előterével. A földszinten egy presszó jellegű, de szendvicsek készítésére alkalmas előkészítő háttérrel rendelkező vendéglátó egység készül, üvegfalas transzparens kialakítással, bárpultos söntéssel, valamint egy raktárral. A kávéház befogadóképessége a tanácstereméhez igazodik, így az önkormányzat vendég delegációi térben elhelyezhetők és leültethetők lesznek egy esetleges fogadáson. A vendéglátó egység egy belső átjáróval megközelíthető lesz a tanácsterem felől. Mivel a kávéház az épület homlokzati elemeinek részét képezi, így a terem
77
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
bútorzatának, falfelületének és központi pultjának illeszkednie kell a környezetéhez, így biztosítva az épület transzparens kialakítását. A vendéglátó egység területe: 174,6 m2. Az épület akadálymentesítése teljes körűen megoldott lesz:
A bejárati ajtó és a belső ajtók mindegyike megközelíthető lesz kerekesszékkel, a szintek közötti közlekedés lifttel (is) történik, az első emeleten akadálymentes kialakítású vizesblokk lesz;
Az épületben a burkolatok, színek és speciális jelzések, tájékoztató táblák a gyengén látók számára is észlelhető módon lesznek kialakítva;
A terem a halláskárosodottak számára hangerősítő hurokkal és kapcsolódó mobil berendezésekkel ellátott.
Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése
Tevékenység helyszíne
A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai
Városháza Kávéház Tatabánya MJV Önkormányzata Utca
Fő tér
Házszám
6
HRSZ
11205
Tatabánya MJV Önkormányzatának tulajdona
Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható
A fejlesztés illeszkedik a Tervezési Útmutatóban megfogalmazott tevékenységekhez
tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja
Megvalósulást mérő indikátor 1
Megvalósulást mérő
Gazdasági célú fejlesztések: KKV-k, egyéni vállalkozók, önkormányzatok és önkormányzati gazdasági társaságok által tulajdonolt és/vagy üzemeltetett kiskereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó egységek; ERFA típusú A Városháza tanácstermének rekonstrukciójával a földszint megnyitása, az épület bekapcsolása a Fő térbe. Megnevezés
Kávéházi hasznos alapterület
Mértékegység
m2
Célérték
174,6
Megnevezés
Terasz alapterület
78
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv indikátor 2
Mértékegység
m2
Célérték
164,09
A Városháza tanácstermének megemelésével lehetőség nyílik az épület tér életébe Tevékenység szakmai leírása
történő bekapcsolására. A földszintre tervezett kávéház kulturált találkozási pontként funkcionálhat.
Célcsoport bemutatása
Tatabánya lakossága és a városba érkező látogatók
Tevékenység iránti igény
A Fő tér élettel történő megtöltéséhez szükséges a szabadidő eltöltésére alkalmas
bemutatása, indokoltsága
szolgáltató, vendéglátó funkciók kialakítása
Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége
Év:
2011
Hónap:
március
Nap:
11
Év:
2011
Hónap:
december
Nap:
31
Tervezett teljes költségvetés összege az adott
125.000.000 Ft
tevékenységre vonatkozóan Elszámolható költségek nagysága
124.643.609 Ft
Jelen pályázat keretében igényelt támogatás
49.857.444 Ft
nagysága Támogatás aránya az összes elszámolható költségből Biztosított saját forrás nagysága
40%
74.786.165 Ft + 356.391 Ft (nem elszámolható költség) = 75.000.000 Ft
Biztosított saját forrás 60%
aránya az összes elszámolható költségből További források
-
További források
-
megnevezése Projekt-előkészítés helyzete
Engedélyezési dokumentáció rendelkezésre áll Engedélyezési eljárás lebonyolítása
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
Kiviteli tervek készítése Közbeszerzési eljárás lefolytatása
3.4.2.
Városi funkciót erősítő fejlesztések
Fő tér megújítása
79
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
Fő tér Centrum Áruház előtti része (5.923 m2) A Fő tér Centrum Áruház előtti, és az önkormányzat épülete melletti része a közelmúltban került kialakításra, elsődlegesen pihenésre és rekreációra szolgál. A területen jellemzően egynyári növények és fák találhatók, ám kiemelendő, hogy a fák jelentős része beteg. A tér fontos jellegzetessége a vizes-medencés szobor. A téren alkalmazott burkolati anyagok a nyolcvanas-kilencvenes évek kiselemes beton burkolatai, melyek már nem képesek vonzó külsőt kölcsönözni a térnek, köszönhetően a kopottas állapotuknak és az elavult stílusuknak. A tér berendezései historizáló stílusúak, a kilencvenes évek elejének megjelenését idézik. Az átalakítás legfontosabb célja, hogy a Centrum Áruház előtti tér városközponti fő tér jellegűvé váljon. Ennek eszköze egy nagyobb, egybefüggő burkolt felület kialakítása, mely lehetőséget teremt a tér középpontjában egy szobor elhelyezésére, és megteremti a későbbi közlekedési és vizuális kapcsolatot a Megyeház előtti térrel. Fontos szempont, hogy a tér alkalmas legyen az alkalmi vásárok faházainak befogadására is. Jelenleg a téren álló medencés szobor áthelyezésre kerül a környező nagy fák tövébe, és egy kisebb, intimebb tér kialakításával átveszi a tér pihenő funkcióját. A tér Árpád-hotelhez közelebb eső részén kialakításra kerül egy fúvókás rendszerű, programozható, saját megvilágítással rendelkező szökőkút, valamint egy kiemelt peremű, évelő virágok ültetésére alkalmas virágmedence. A szintben eltolt Fő tér két része közt egy széles lépcsővel lesz biztosítva a vizuális és közlekedési kapcsolat. A tervek kialakítása során komoly hangsúlyt kapott az egészséges fák megtartása, a megújuló térburkolati tervbe való beillesztése. A tér megvilágítása egykarú lámpatestekkel tervezett, a világítás rendszere figyelembe veszi a szobor és a szökőkút saját megvilágítását. A tér a mozgásukban és látásukban korlátozottak számára is használható módon lesz kialakítva, a lejtések, a burkolatok felülete, és a csatlakozások a vonatkozó előírásoknak és ajánlásoknak megfelelő kialakítással tervezettek. Árpád sétány (alsó szint felújítási területe: 712,18 m2; sétány szint felújítási területe: 1.300 m2) Az Árpád szálló építésekor a Komáromi út és a Fő tér alsó része közötti szintkülönbséget a tervezők egy, a mai mélygarázsnak megfelelő alagsori szint építésével használták ki, mely az idők folyamán különböző funkciókkal beépült. A sétány burkolta az építése óta már fel lett újítva, de a terület szerkezetileg rendkívül elavult, mivel a legutóbbi átalakítás során elhelyezett acélszerkezetű megerősítés nem szakszerűen készült, így a gerendák több helyen lehajlást mutatnak. Az építés óta eltelt időben a vasbeton szerkezetek, lemezek, oszlopok és
80
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
gerendák jelentős károsodásokat szenvedtek, így a sétány állapota szükségessé teszi a mielőbbi szerkezeti megerősítést és a betonfelületek javítását. A fejlesztés keretében a fenti problémák kezelésére megvalósul a tartószerkezet megerősítése és a sétány burkolat-felújítása, valamint a sétány régebben megszüntetett födémnyílásai üveg tető fedésű, leülő felépítményperemmel körülvont részleges visszaalakítása. A sétány burkolata és az onnan nyíló üzletek akadálymentes kialakításúak lesznek, az új sétányburkolat és a világítás a gyengén látók számára is biztonságos használatot tesz lehetővé. Zenepavilon és a Zeneiskola előtti tér (zenepavilon beépítet területe: 44,7 m 2; tervezéssel érintett terület: 7.855 m2) A zeneiskola és kamara székház előtti tér jelenleg piskóta alakú beton elemekkel borított, sivár megjelenésű tér. A területen elszórtan facsoportok, néhány elöregedett üldögélő pad, és elmozdult előlépcsők találhatók. A
fejlesztés
keretében
megvalósul
a tér felújítása, valamint
elhelyezésre kerül
egy
zenepavilon. A téren megszüntetésre kerül a jelenlegi zavaros alaprajzi és szintbeli kialakítás, és egyenletes lejtésű új burkolat kerül lerakásra. A tér közepén egy kör alakú terecske jön létre, melyen a későbbiekben ki lehet alakítani egy dísz kutat. A zeneiskola előtti térrésznél a jelenlegi fák megmaradnak, a közöttük lévő területen pedig a zeneiskola felé vezető, este világító sávokkal jelölt gyalogút kerül kialakításra. A téren fellelhető padokon kívül fa burkolatú ülő hasábok lesznek, melyek a mindennapos használaton kívül rendezvény esetén a nézők ülőhelyéül is szolgálnak majd. A Közművelődés Háza felé épített üldögélő íves műkő lépcsősor felújítása megvalósul. A tér megvilágítása – jellemzően hangulatvilágítást biztosító - egykarú lámpatestekkel tervezett. A zenepavilon a tér érintett részéhez alkalmazkodva a teljes kör körcikkeiből álló alaprajzzal készül. A közel félkör alakú tetőnél a színpadi dobogó nagyobb méretű, és a félköríves kialakítás lehetővé teszi nagyobb létszámú zenekar – akár fúvós zenekar – elhelyezését is, anélkül, hogy a zenészek a nézők felé takarnák egymást, illetve játék közben zavarnák egymást. A pavilon fedett részét ragasztott fa tartókon lévő kishajlású fémlemez tető alkotja. A zenepavilon egyedi megvilágítást és hangosítást igényel. A terek a mozgásukban és látásukban korlátozottak számára is használható módon lesznek kialakítva, a lejtések, a burkolatok felülete, és a csatlakozások a vonatkozó előírásoknak és ajánlásoknak megfelelő kialakítással tervezettek. Tevékenység neve
Fő tér megújítása
Tevékenység gazdájának
Tatabánya MJV Önkormányzata
81
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv megnevezése Utca
Fő tér
Házszám
NR Fő tér központi része: 11204/17, 11204/18, 11204/19, 11204/20, 11204/23, 11204/29-megosztás alatt, amiből a 11204/48 és a 11204/49 hrszú ingatlanok fognak kialakulni,
Árpád sétány: 11204/29 - amiből a 11204/50 kialakul, a 11204/2
Tevékenység helyszíne
amiből a 11204/51 (Árpád Hotel épülete) és a 11204/52 hrsz-ú HRSZ
(Árpád sétány) alakulnak ki, 11204/7, 11204/8, 11204/23, 11204/33, 11215, 11216, 11217, 11218, 11219/A/1, 11219/A/3, 11219/A/4,
Zeneiskola előtti tér: 11204/23, 11221, 11204/11/A/1, 11204/11/A/2, 11204/36, 11204/37, 11204/38 Térfigyelő: 11045 Magántulajdonban: 11204/17, 11204/18, 11204/19, 11204/20 (az ingatlanok az önkormányzat tulajdonába kerülnek) 11204/2, 11215, 11216, 11217, 11218, 11219, 11204/31, 11221 A tevékenység helyszínének
(megállapodás telekcseréről az Árpád Kft-vel, illetve megállapodás a beruházáshoz
tulajdoni viszonyai
való hozzájárulásról a 11215, 11216, 11217, 11218, 11219, 11204/31, 11221 HRSZ-ú ingatlanok tulajdonosaival folyamatban). Tatabánya MJV Önkormányzatának tulajdonában: 11204/23, 11204/29, 11204/7, 11204/8, 11204/33, 11204/11, 11204/12, 11204/36, 11204/37, 11204/38
Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható
A fejlesztés illeszkedik a Tervezési Útmutatóban megfogalmazott tevékenységekhez
tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja
Megvalósulást mérő indikátor
Városi funkciót erősítő fejlesztések: Közterek, közparkok, közterületi játszóterek, szabadtéri közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása, bővítése, kialakítása, nyilvános illemhelyek építése, felújítása. ERFA típusú A felső Fő tér komplex megújítása Megnevezés
Felújított közterület nagysága
Mértékegység
m2
Célérték
15.834,88 (5923 + 712,18 + 1300 + 44,7 + 7855)
A felső Főtér átépítésekor lényeges szempont a gyalogos kapcsolatok megteremtése Tevékenység szakmai leírása
a városközpont más részei felé (alsó Főtér, sétáló utca) és a tér körül kialakítandó létesítményekhez
való
természetes
kapcsolatok
kialakítása.
A
burkolatokat,
utcabútorokat, szökőkutat, köztéri szobrot és zenepavilont úgy kell elhelyezni, hogy
82
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv a tér a gyalogos forgalom, a közösségi élet szervezőjévé váljon. A Fő tér megújításának három nagyobb eleme van: 1.
A Fő tér központi része, találkozási pont kialakítása:
Főtér megújítása: a városközpont egységes arculatának kialakításához járul hozzá és a köztér barátságos találkozási ponttá válik. Szökőkút áthelyezése: jelenleg működik egy szökőkút a téren, de alig jelentősebb, mint egy ivókút, ezért egy olyan szökőkút kialakítása a cél, amely látványos, idevonzza az embereket. Autóbuszmegálló újjáépítése: azért van szükség a megálló bontására, mert az autóbusz megálló jelenlegi épületei lezárják a teret a Komáromi út, a Kőhegy és a Turul emlékmű irányából. A projekt megvalósítása során megteremtett értékek védelme érdekében térfigyelő kamerarendszer kiépítése. A megújuló Életfa előtti teret és a Fő tér Centrum áruház előtti részét lefedő, internetes Hot Spot-ként funkcionáló „Wifi” rendszer kiépítése 2.
A sétáló utca statikai megerősítése, burkolatának felújítása, a közvilágítás korszerűsítése,
utcabútorok
kihelyezése.
A
sétáló
utca
statikai
megerősítése annak műszaki állapota miatt szükséges. Az utcabútorok a központ egységes arculatának megteremtését és a közterületek komfortos kialakítását célozzák. 3.
Fő tér - Zeneiskola előtti tér
A Fő tér zeneiskola előtti térrésze: a térrész teljes megújítása, átalakítása Zenepavilon felállítása: ~ 45 m2 területű, fa szerkezetű építmény, amelynek célja, hogy élő zenei műsorok rendszeres helyszíne legyen. Célcsoport bemutatása
Tatabánya város lakossága A Fő tér jelenlegi kialakításával alkalmatlan a városközponti funkció betöltésére,
Tevékenység iránti igény
ezért szükséges annak rehabilitációja, a funkciók bővítése. A városlakók igénye,
bemutatása, indokoltsága
hogy közösségi programok helyszínének is alkalmas, reprezentatív városközpont jöjjön létre.
Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége
Év:
2011
Hónap:
március
Nap:
11
Év:
2012
Hónap:
március
Nap:
30
Tervezett teljes költségvetés összege az adott
658.000.000 Ft
tevékenységre vonatkozóan Elszámolható költségek nagysága
658.000.000 Ft
Jelen pályázat keretében igényelt támogatás
497.777.000 Ft
nagysága
83
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv Támogatás aránya az összes elszámolható költségből Biztosított saját forrás nagysága
75,65%
160.223.000 Ft
Biztosított saját forrás aránya az összes
24,35%
elszámolható költségből További források További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete
Engedélyezési dokumentáció rendelkezésre áll Telekmegosztás Telekcsere lebonyolítása
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
Engedélyezési eljárás lebonyolítása Kiviteli tervek készítése Közbeszerzési eljárás lefolytatása
Életfa tér megújítása Az Életfa szobor előtti tér az ötvenes évek kialakításával rendelkezik, felvonulási jellegű tér. A tér burkolata részben világos mészkő lapburkolat, részben ugyanilyen kő sávok közötti aszfaltozott felület. A terület növényzete elsősorban kiemelt virágágyásokban található egynyári növényekből, valamint nagyméretű, jó karban lévő fenyőkből tevődik össze. A téren nincs értékelhető berendezés, a terület megvilágítását az ostornyeles közlekedési lámpák biztosítják. Az Életfa előtti teret két járda kapcsolja össze a Modern Üzleti Tudományok Főiskola két épületével, ám ezek jelenleg rossz állapotú burkolatokkal és lépcsőkkel rendelkeznek. Az Életfa szobor előtti tér terveinek kialakításánál döntő szempont volt, hogy a térelrendezés igazodjon a teret meghatározó nagyméretű térplasztikához (Életfa szobor): a kétfajta természetes kő burkolattal rendelkező burkolati rendszer az Életfa szobor felé irányul. A teret kisebb zöldfelületek választják el a járdától, melyek belső pereme 45 cm-t kiemelkedik a térszinthez képest, míg külső szélük egy síkban van a járdával, így egy ferde, fűvel burkolt felület jön létre. A szobortól balra eső területen egy magas peremmel épített növénykádban évelő növények kerülnek elhelyezésre, mely mögött egy kis mértékben kiemelt, trópusi fa burkolatú térrész biztosít majd találkozóhelyet a város lakosságának. Az Életfa szobor alatt egy vízmedence kerül elhelyezésre, melynek felső medencéjéből vékony vízréteg csorog át az alsó medencébe, amelynek ferde, durva felületű aljzatán lecsorog a térszint alá, majd a
84
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
térplasztikára
merőleges
iránnyal
a
térszint
alatti,
üveggel
fedett
folyókában
a
tér
súlypontjában lévő kút szimbólum felé folyik. A tér általános világítását a közúti világítás adja. A tér a mozgásukban és látásukban korlátozottak számára is használható módon lesz kialakítva: a lejtések, a burkolatok felülete, és a csatlakozások a vonatkozó előírásoknak és ajánlásoknak megfelelő kialakítással tervezettek. A főiskola két épülete közötti járda új aljzatot és burkolatot kap, a jelenlegi vonalvezetés megmarad. Az Életfa tértől délre eső járda az akadálymentesítésre vonatkozó előírások és ajánlások figyelembevételével kerül felújításra, így a városközpont és a főiskola épületei között létrejön
az
akadálymentes
közlekedés
lehetősége.
A
második
felújított
gyalogjárda
akadálymentesítése a terepviszonyok miatt nem lehetséges, de mivel a főiskola két épülete között az akadálymentes kapcsolat jelenleg is létezik, így a gyalogjárda akadálymentesítése nem szükséges. Az Életfa tér a Főiskola két épületét összekötő gyalogút felülete: 3.009,7 m2. Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése
Tevékenység helyszíne
A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai
Életfa tér megújítása Tatabánya MJV Önkormányzata Utca
Fő tér
Házszám
NR
HRSZ
11264/149 = (11264/158)
Tatabánya MJV Önkormányzatának tulajdona
Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható
A fejlesztés illeszkedik a Tervezési Útmutatóban megfogalmazott tevékenységekhez
tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja
Megvalósulást mérő indikátor
Tevékenység szakmai leírása
Városi funkciót erősítő fejlesztések: Közterek, közparkok, közterületi játszóterek, szabadtéri közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása, bővítése, kialakítása, nyilvános illemhelyek építése, felújítása. ERFA típusú A Főiskola két épületét összekötő gyalogút kiépítése és az Életfa tér összekapcsolása Megnevezés
Felújított közterület nagysága
Mértékegység
m2
Célérték
3.009,76
A Főiskola két épületét összekötő gyalogút kiépítése és az Életfa tér bekapcsolása a Főiskola és Fő tér közötti útvonalba, közvilágítás korszerűsítése, zöldfelületi
85
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv rendezése, gyalogút kialakítása, a gyalogút mentén a közvilágítás korszerűsítése és a zöldfelületek kertészeti megoldása. A projekt megvalósítása során megteremtett értékek védelme érdekében térfigyelő kamerarendszer kiépítése. Célcsoport bemutatása
Tatabánya város lakossága
Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége
Év:
2011
Hónap:
március
Nap:
11
Év:
2012
Hónap:
március
Nap:
30
Tervezett teljes költségvetés összege az adott
105.143.000 Ft
tevékenységre vonatkozóan Elszámolható költségek nagysága
105.143.000 Ft
Jelen pályázat keretében igényelt támogatás
85.165.830 Ft
nagysága Támogatás aránya az összes elszámolható költségből Biztosított saját forrás nagysága
81%
19.977.170 Ft
Biztosított saját forrás aránya az összes
19%
elszámolható költségből További források További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete
Engedélyezési dokumentáció rendelkezésre áll Engedélyezési eljárás lebonyolítása
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
Kiviteli tervek készítése Közbeszerzési eljárás lefolytatása
86
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
Közszféra funkcióit erősítő fejlesztések
3.4.3.
Multifunkcionális tanácsterem Az önkormányzat jelenlegi tanácsterme a többemeletes, többszárnyú épület déli részéhez kapcsolódó földszintes, vakolt tégla falazatú, lapostetős, ablaktalan épület. Az épület közepesen leromlott állapotú. A projekt keretében a komor kinézetű épület helyett egy új tanácstermi épületszárny létesül, melynek első emeltén kerül elhelyezésre a tanácsterem, míg a földszinten gazdasági funkciót ellátó kávéház kialakítása tervezett. Az új épület oszlopokkal körülvett kontúrja megegyezik a régi épület külső főfal felületének kontúrjával, az épület nem lép ki az eredeti telek határán kívül. Az épület alaprajzi kialakításának alapelve volt, hogy a tanácsterem a városi rendezvények esetén a főépülettől elkülönülten is teljes értékűen használható legyen, úgy, hogy
a
főépület
beengedési
pontjaként
működő
portaszolgálat
ellenőrző
szerepe
megmaradjon. Ennek értelmében az új épületrész külön bejárattal, lépcsőházzal és lifttel rendelkezik, és külső rendezvény esetén lezárható a főépület felől. A tanácsterem első emeletre kerülésével oldódik a terem zártsága és komorsága, melyet a nyitottabb üveges felületek alkalmazása is elősegít. Az épület egyszerű építészeti elemekkel rendelkezik, ám a homlokzati üvegfal és a két szint magas oszlopsor egyedivé teszi a város épületei közt. A sötétített üveg felületeken kívül világos-vajszínű jura mészkő burkolatok és acél nyílászáró tokszerkezetek jellemzik a homlokzatot. A bejárat feletti, tömören maradó kőfelületre kerül a tanácsterem felirat, melyet kiegészíthet a város címere vagy egyéb plasztika. Az épület körüli burkolat a Fő tér burkolatának része, mely meleg terrakotta lapokból készül. Az épület akadálymentesítése teljes körűen megoldott lesz:
●
A bejárati ajtó és a belső ajtók mindegyike megközelíthető lesz kerekesszékkel, a szintek közötti közlekedés lifttel (is) történik, az első emeleten akadálymentes kialakítású vizesblokk lesz;
●
Az épületben a burkolatok, színek és speciális jelzések, tájékoztató táblák a gyengén látók számára is észlelhető módon lesznek kialakítva;
●
A terem a halláskárosodottak számára hangerősítő hurokkal és kapcsolódó mobil berendezésekkel ellátott.
A tanácsterem és kapcsolódó helyiségei területe: 304,16 m2.
87
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése
Tevékenység helyszíne
A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai
Multifunkcionális tanácsterem Tatabánya MJV Önkormányzata Utca
Fő tér
Házszám
6
HRSZ
11205
Tatabánya MJV Önkormányzatának tulajdona
Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható
A fejlesztés illeszkedik a Tervezési Útmutatóban megfogalmazott tevékenységekhez
tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja
Megvalósulást mérő indikátor
Közszféra funkció
ERFA típusú A Városháza Tanácstermének rekonstrukciója, az épület emeleti szintjén egy újjáépített, multifunkcionális tanácsterem kialakítása Megnevezés
Tanácstermi hasznos alapterület
Mértékegység
m2
Célérték
304,16
Tevékenység szakmai leírása
Új, multifunkcionális tanácsterem kialakítása
Célcsoport bemutatása
Önkormányzat, civil szervezetek, lakosság
Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége
A kor követelményeinek megfelelő, korszerű tanácsterem kialakítása
Év:
2011
Hónap:
március
Nap:
11
Év:
2011
Hónap:
december
Nap:
30
Tervezett teljes költségvetés összege az adott
125.000.000 Ft
tevékenységre vonatkozóan Elszámolható költségek nagysága
124.910.903 Ft
Jelen pályázat keretében igényelt támogatás
99.928.722 Ft
nagysága Támogatás aránya az összes
80%
88
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv elszámolható költségből Biztosított saját forrás nagysága
24.982.181 Ft + 89.097 Ft (nem elszámolható költség)= 25.000.000 Ft
Biztosított saját forrás aránya az összes
20%
elszámolható költségből További források
-
További források
-
megnevezése Projekt-előkészítés helyzete
Engedélyezési dokumentáció rendelkezésre áll Engedélyezési eljárás lebonyolítása
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
Kiviteli tervek készítése Közbeszerzési eljárás lefolytatása
ERFA típusú közösségi célú programok
3.4.4.
A projekt keretében tervezett, önállóan nem támogatható, de kötelezően megvalósítandó, az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő „soft” tevékenységek három fő tevékenység-csomagot
foglalnak
magukban,
melyek
további
résztevékenységeket
tartalmaznak. Az I. tevékenység-csomag az érintett helyi lakosság bevonását célozza a városrehabilitációs tevékenységekbe, hogy ez által erősítse a helyi kötődést, identitást. A II. tevékenység-csomag a városmarketing tevékenység élénkítést szolgálja, melynek egyik fő
célja
a
magán
befektetések
ösztönzése,
a
potenciális
befektetők
véleményének
megismerése; másik fő célja az érintett helyi lakosság véleményének kutatása, összegzése. A III. tevékenység-csomag a közvetett eljárás keretében megvalósítandó akciók tartoznak, melynek célja, hogy a betervezett „soft” tevékenységek sikeresen, a helyi adottságok ismeretében, a helyi civil szervezeteket mobilizálva valósuljanak meg.
„Mi vagyunk a központban!” - Rendezvénynapok a Főtéren Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne
Az érintett lakosság bevonását, a városrehabilitációs tevékenységek helyi elfogadását célzó akciók Tatabánya MJV Önkormányzata Utca
Tatabánya Városközpont
89
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység
Házszám
NR
HRSZ
NR
NR
A fejlesztés illeszkedik a Tervezési Felhívás és Útmutatóban megfogalmazott tevékenységekhez (C.1.3. pont)
Soft funkció
ERFA típusú Az aktuális fejlesztések bemutatása, a következő fejlesztések előkészítése, ezen
Tevékenység célja
keresztül a helyi identitás erősítése, a felső Fő tér fejlesztés ismertetése és az alsó Fő tér (Megyeháza előtti tér) fejlesztés előkészítése a lakosság bevonásával.
Megvalósulást mérő indikátor
Megnevezés
Résztvevők száma a rendezvényeken
Mértékegység
fő
Célérték
1.000
I.1. „Mi vagyunk a központban!” - Rendezvénynapok a Főtéren 1. nap I.1.1. „Interaktív Lakossági Városfejlesztő Műhely” keretében a felső Főtéren megvalósuló
fejlesztések
bemutatása
szakemberek
bevonásával;
A
lakosság
javaslatot tehet a későbbiekben megvalósuló alsó Főtér fejlesztésre; Lakossági ötletbörze a tér elnevezésére. I.1.2. A Főtér üzletei, intézményei kitelepülnek a térre, bemutatkoznak. I.1.3. „Milyennek képzelem a Városközpontot 20 év Tevékenység szakmai leírása
múlva?” Gyermek-diák
képzőművészeti és média pályázat ünnepélyes eredményhirdetése, kiállítás a téren az alkotásokból. I.1.4. Lakossági Fórum: az Önkormányzat részvételével a további fejlesztési elképzelések bemutatása. I.1.5.
Helyi
és
térségi
szólisták
és
együttesek
bemutatkozása
a
megújult
városközpontban (pl. Életfa téren, a zeneiskola előtti téren). 2. nap I.2. „Régi kép – Új kép” kiállítás Egy tárlat -jellegű kiállítás keretében bemutatjuk a városrész múltját, illetve a jelenlegi állapotot, a projektben megvalósítandó fejlesztéseket. Célcsoport Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága
Tatabánya teljes lakossága Jelenleg a Városközpont nem lát el valódi közösségi, illetve köz-tér funkciókat, ami a központ kialakulatlanságával magyarázható (IVS 1.2.3. pont, 17 old.), ez indokolja az infrastrukturális, funkcióbővítő fejlesztéseket, és a helyi kötődést erősítő
90
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv lakossági rendezvényeket. Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége
Év:
2012
Hónap:
május
Nap:
19.
Év:
2012
Hónap:
augusztus
Nap:
31.
Tervezett teljes költségvetés összege az adott
3.400.000 Ft
tevékenységre vonatkozóan Elszámolható költségek nagysága
3.400.000 Ft
Jelen pályázat keretében igényelt támogatás
3.400.000 Ft
nagysága Támogatás aránya az összes elszámolható költségből Biztosított saját forrás nagysága
2.890.000 Ft
510.000 Ft
Biztosított saját forrás aránya az összes
85%
elszámolható költségből További források További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
Kidolgozott koncepciók az akciók lebonyolítására Közbeszerzési eljárás lefolytatása
Az I. tevékenység-csomag az érintett lakosság bevonását, a városrehabilitációs tevékenységek helyi elfogadását célzó, a helyi kötődést és identitást erősítő – ERFA típusú - tevékenységeket, akciókat tartalmaz. Átfogó cél A rendezvény célja a tatabányaiak helyi identitástudatának, kötődésének a megerősítése. Konkrét célok A felső Fő tér fejlesztés megismertetése a lakosság minél szélesebb körével, továbbá az alsó Fő tér (Megyeháza előtti tér) fejlesztés előkészítése a lakosság bevonásával, ezáltal a beavatkozások helyi elfogadtatásnak megerősítése, illetve megalapozása.
91
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
Célcsoportok Közvetett célcsoport: Tatabánya teljes lakossága 71.597 fő (2009). Közvetlen célcsoport: mindösszesen legalább 500 fő részvételére számítunk a teljes nap folyamán. Korra, nemre és iskolai végzettségre való tekintet nélkül, minden lakost megpróbálunk előzetesen elérni a rendezvény programjával. Kiemelt célcsoportok: Tatabánya gyermekkorú (6-14 éves), ifjúkorú (15-19 éves) és fiatal felnőtt (20-30 éves) korú lakossága, mivel a helyi identitás, kötődés erősítése a városhoz az ő esetükben kiemelt jelentőségű. A rendezvény kapcsolódása az infrastrukturális beruházásokhoz Az IVS alapján (1.2.3. pont, 17. old.) Tatabánya alapvetően rendelkezik a városi funkciók legtöbbjével, jelentős hiány mutatkozik viszont a közösségi funkciók számbavétele során, ami a
városközpont
kialakulatlanságával,
a
tagolt,
egymástól
távol
eső
városrészekkel
magyarázható. E tekintetben a környező (pl. Budapest, Győr, Esztergom) települések vonzzák Tatabánya lakosait. Ennek ellensúlyozására jelen projekt keretében megújul a Városközpont egy része, míg a lakossági rendezvények a Főtér életteli köz-tér funkcióit hivatottak elősegíteni. Program-előkészítés A rendezvények gazdája Tatabánya megyei Jogú Város Önkormányzata. A két rendezvény: a rendezvénynap és a kiállítás koncepciója elkészült. Ez alapján megtörtént a feladatleírás és egy rendezvényszervező cégtől az árajánlatkérés, mivel a komplex lebonyolítást külső szolgáltató végzi. A közbeszerzési eljárás lebonyolítására később kerül sor. A rendezvény tervezett időpontja A rendezvény lebonyolítására 2012. májusában egy szombati napon, 10.00 - 20.00 között kerül sor. A rendezvény tervezett programja 10.00 – 12.00: „Interaktív Lakossági Városfejlesztő Műhely” keretében a felső főtéren megvalósult fejlesztések bemutatása a helyi lakosságnak szakértők (min. 3 fő: pld. főépítész, közlekedésmérnök, kertépítő) közreműködésével. Továbbá, a lakosság javaslatot tehet a későbbiekben megvalósuló alsó Főtér fejlesztésre: átformálhatják, alakíthatják a terveket, új javaslatokat készíthetnek, ábrázolhatnak az épületekre, a közlekedésre, egyéb funkciókra, az
92
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
utcabútorokra vonatkozóan. A műhely része a lakossági ötletbörze a tér elnevezésére: a Főtér 3 forgalmas pontján elhelyezett gyűjtőládába várjuk a lakosság ötleteit, rövid indoklással egész nap. Az interaktív szakmai műhely fő célja a városfejlesztés gyakorlati feladatainak közelebb hozása az utca emberéhez, a betekintés, a közvetlen tapasztalatcsere lehetőségének megteremtése. 10.00 – 20.00 A Főtér üzletei, intézményei kitelepülnek a térre, a vállalkozók egész nap kedvezményes fogyasztást, árusítást, termék- ill. tevékenység bemutatót tartanak az odalátogatóknak. A rendezvény ideje alatt 20 utcai stand felállítását tervezzük. A rendezvényt „Mi vagyunk a központban!” feliratú molinó hirdeti. A szervezők előzetes igényfelmérést végeznek az érintett üzlettulajdonosok és intézményvezetők körében (kb. hányan vannak, milyen típusú üzletek/intézmények?), ezt követően javaslatot tesznek az Önkormányzatnak a standok elhelyezésére a téren.
Helyszín: Megyeháza előtti tér
12.00 – 12.30: „Milyennek képzelem a Városközpontot 20 év múlva?” címmel meghirdetett
gyermek-diák
képzőművészeti
és
média
pályázat
ünnepélyes
eredményhirdetésére kerül sor. A zsűri által kiválogatott alkotásokból kiállítást rendezünk a téren egész nap (10.00-20.00 között), ezt követően a legjobbak a Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadó folyosóit, tárgyalóit díszítik további 2 hónapig (2012. június –július) az alkotók nevének, életkorának és intézményének/szervezetének feltüntetésével. A verseny meghirdetése és lebonyolítása közvetett támogatás keretében valósul meg, további részletek a III. pontban a Közvetett támogatásból megvalósuló tevékenységeknél találhatók. 14.00 - 15.30: Lakossági Fórum az Önkormányzat döntéshozóinak részvételével, melyen bemutatjuk a városmarketing felmérések eredményeit (a közvélemény-kutatás és a befektetői konferencia részletes leírása a II. Városmarketing tevékenységek pont alatt található), valamint az Önkormányzat további fejlesztési elképzeléseit, céljait. A fórum végén az érdeklődők feltehetik kérdéseiket, melyeket az illetékesek megválaszolnak. 16.00 – 20.00: Helyi és térségi szólisták és együttesek bemutatkozása az Életfa téren (vagy a Zeneiskola előtti téren). A rendezvényszervezők min. 2 hónappal korábban meghirdetik a helyi és regionális médiában (ingyenes újság, a város honlapján), valamint közoktatási intézményekben, a főiskolán, a kulturális és művelődési intézményekben a fellépés lehetőségét, és a jelentkezéshez szükséges feltételeket (referenciák, demo-anyagok stb.). Elsősorban több száz nézőnek is előadható zenés, táncos produkciókat várnak. A kiválasztott
93
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
szereplőknek előzetesen pontos időbeosztást, programot készítenek. A műsort a helyi tv rögzíti. A rendezvénynaphoz egy tematikailag szorosan kapcsolódó, de a projektmegvalósítás előrehaladottabb állapotát feltételező, ezért 2-3 hónappal későbbi időpontban megtartandó kiállítást is tervezünk.
I.2. „Régi kép – Új kép” kiállítás Egy tárlat jellegű kiállítás keretében összesen 15-20 plakáton bemutatjuk a városrész múltját képekben (régi fotókról készített reprodukciókon) szöveges magyarázattal ellátva; illetve a jelenlegi állapotot, a projektben megvalósítandó fejlesztéseket ilyen volt, ilyen most és ilyen lesz (amikor elkészül) jelleggel, ugyancsak szöveges értelmezéssel ellátott fotókon, terveken keresztül. A kiállítás meghirdetése a lakossági fórumon történik, azonban megrendezése egy későbbi alkalommal 2012. júliusában végén kerül sorra, amikor a projekt eredményei már „kézzel foghatóbbak” lesznek. A kiállítás 1 hónapon át (2012. július-augusztus) tekinthető meg. Az Önkormányzat épületében vendégkönyv kerül kihelyezésre, melyben a látogatók kifejezhetik véleményüket. A költséghatékonyabb megvalósítás érdekében ez a kiállítás a gyermek képzőművészeti pályázat alkotásait bemutató (tartó)állványok felhasználásával történik. A program végrehajtása A rendezvénynap komplex lebonyolítása - mely mind a hat résztevékenység előkészítését és megvalósítását magában foglalja – pályáztatással, illetve közbeszerzési eljárás keretében kiírt pályáztatással valósul meg. A kiválasztott szolgáltató, rendezvényszervező cég munkája során szorosan együttműködik az Önkormányzattal. A program várható eredményei
●
mindösszesen 1000 fő helyi lakos részvétele a teljes rendezvénynapon: ezen belül:
1 interaktív lakossági városfejlesztő műhely összesen min. 50 fő résztvevővel;
min. 20 helyi szolgáltató és intézmény bemutatkozása;
1 lakossági fórum összesen min. 100 fő résztvevővel;
min. 10 helyi közoktatási intézmény (óvoda, általános– és középiskola) gyermekeinek/tanulóinak részvétele 200 fővel a képzőművészeti és médiapályázaton;
1 kiállítás („Régi kép – Új kép”) min. 500 látogatóval;
min. 10 helyi/kistérségi szólista, illetve együttes műsoros bemutatkozása a lakosságnak.
94
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
A program költségvetése Tevékenység
Nettó költség (Ft)
Áfa (Ft)
Bruttó költség (Ft)
2.720.000
680.000
3.400.000
„Mi vagyunk a központban!” címmel 2 rendezvénynap megszervezése és lebonyolítása a Városközpontban
Városmarketing Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése
Tevékenység helyszíne
A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység
A városmarketinget és a helyi városfejlesztési tevékenységeket szolgáló, helyi befektetést ösztönző, kapcsolatépítő tevékenységek Tatabánya MJV Önkormányzata Utca
Tatabánya Városközpont
Házszám
NR
HRSZ
NR
NR
A fejlesztés illeszkedik a Tervezési Felhívás és Útmutatóban megfogalmazott tevékenységekhez (C.1.3. pont)
Soft funkció
ERFA típusú Átfogó igényfelméréssel alátámasztott városmarketing akciókkal a helyi
Tevékenység célja
befektetetések ösztönzése, befektetők vonzása a fejlesztett területre, kapcsolatépítés az önkormányzat és a magánszektor között.
Megvalósulást mérő indikátor
Megnevezés
Résztvevők száma a rendezvényeken
Mértékegység
fő
Célérték
500
II.1. A Fő tér fejlesztésre vonatkozó tervek megismertetése a lakossággal a különféle kommunikációs fórumokon keresztül. Tevékenység szakmai leírása
II.2. Közvélemény kutatás a leromlott Konzum (piac és bevásárlóház) és Vasútállomás, valamint környékének lehetséges új funkcióiról, szerepéről. II.3.
Befektetői
konferencia
szervezése
Vasútállomás jobb hasznosítása érdekében.
95
és
lebonyolítása
a
Konzum
és
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv II.4. A városmarketing akciók eredményének összefoglalása II.4.
Disszemináció:
a
helyi
lakosság
tájékoztatása
a
városmarketing
tevékenységek összegzett eredményeiről. Célcsoport
Tatabánya teljes lakossága A
Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága
megújuló
Városközpont
részét
képezi
a
Konzum
és
a
Vasútállomás
épületegyüttese, mely leromlott állapota miatt mielőbbi beavatkozást igényel. Nehezíti a helyzetet, hogy a Konzum társasházként üzemel, a Vasútállomás a MÁV tulajdona, az Önkormányzatnak pedig nincs forrása a célra, ezért magánbefektetők bevonása szükséges.
Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége
Év:
2011
Hónap:
szeptember
Nap:
20
Év:
2012
Hónap:
május
Nap:
31
Tervezett teljes költségvetés összege az adott
4.000.000 Ft
tevékenységre vonatkozóan Elszámolható költségek nagysága
4.000.000 Ft
Jelen pályázat keretében igényelt támogatás
3.400.000 Ft
nagysága Támogatás aránya az összes elszámolható költségből Biztosított saját forrás nagysága További források További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
85%
600.000 Ft Kidolgozott koncepció az akciók lebonyolítására Közbeszerzési eljárás lefolytatása
A városmarketing tevékenységek kapcsolódása az infrastrukturális beruházásokhoz A projekt keretében megújul a Városközpont tekintélyes része, a megvalósuló fejlesztés egyrészt lendületet ad a városnak, másodrészt jelzi a városközpont fejlődési irányát, harmadrészt minőségi sztenderdet teremt a városközpont rehabilitációját célzó beruházások számára. A projekten belül megvalósuló infrastrukturális fejlesztések azonban csak akkor
96
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
tudnak további fejlesztéseket generálni, amennyiben sikerül városrehabilitációs partnerként bevonni a magántőkét is. Ennek érdekében szükséges a városmarketing tevékenység fokozása, a helyi befektetetések ösztönzése, befektetők vonzása a fejlesztett területre, kapcsolatépítés az önkormányzat és a magánszektor között. A Fő tér megújulása és a sikeres városmarketing tevékenység ösztönözhetik például az építészetileg megújuló térre néző, korszerűtlen megjelenésű Centrum áruház fejlesztését, valamint a városközpont építészeti együttesének további magánberuházások általi funkcióbővülését és esztétikai fejlődését. A helyi befektetetések ösztönzése, a befektetők vonzása fontos feladat számos városközponti épület, így például a Konzum és a Vasútállomás épületegyüttese felújításához is. Az akcióterületen
elhelyezkedő
két
említett
épület
nem
önkormányzati
tulajdon,
de
az
Önkormányzat számára mind városképi szempontból (a vasútállomás épülete a városon áthaladó, nagy forgalmú út és a Bécs-Budapest vasútvonal között található, így naponta sok ezren
látják),
mind
pedig
a
funkcióváltás,
vagy
funkcióbővítés
érdekében
szeretne
magánbefektetőket bevonni a terület/épületek fejlesztésébe. A vasútállomás épületének és környezetének felújítását azért is különösen fontos ösztönözni, mert a kérdéses terület kapcsolódik a több ütemben megújuló városközponthoz. A városmarketing tevékenység részletes leírása A II. tevékenység-csomag városmarketing és helyi városfejlesztési tevékenységeket, belső eredmények elérését szolgáló, helyi befektetést ösztönző, kapcsolatépítő tevékenységeket foglal magában az IVS által kitűzött városfejlesztési célok megvalósulását elősegítő – ERFA típusú - programok kidolgozása és lebonyolítása formájában. A program átfogó célja A városmarketing tevékenység erősítésével befektetők vonzása Tatabányára. A konkrét célok Átfogó közvélemény-kutatással, lakossági igényfelméréssel megalapozott városmarketing akciókkal a helyi befektetetések ösztönzése, befektetők vonzása a fejlesztett területre, kapcsolatépítés az önkormányzat és a magánszektor között. A célcsoportok Közvetett célcsoport: Tatabánya teljes lakossága. Közvetlen célcsoport:
97
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
●
helyi, regionális és országos, valamint külföldi befektetők, elsősorban ingatlanbefektetők;
●
a fejlesztett és fejlesztendő területek lakossága, vállalkozói, szolgáltatói.
A program kapcsolódása az infrastrukturális beruházásokhoz A projekt keretében megújuló Városközpont, a kijelölt akcióterület részét képezi a Konzum és a Vasútállomás épületegyüttese, mely leromlott állapota miatt mielőbbi beavatkozást igényel. Nehezíti a helyzetet, hogy a Konzum társasházként üzemel, a Vasútállomás a MÁV tulajdona. Tekintettel arra, hogy a vonattal Tatabányára érkezők első benyomásukat a városról a Vasútállomás épülete alapján alakítják, az Önkormányzat mind városképi szempontból – az épület a városon áthaladó, nagy forgalmú út mellett található, így naponta sok ezren látják -, mind pedig a funkcióváltás vagy –bővítés érdekében, saját forrás hiányában szeretne magánbefektetőket bevonni a terület fejlesztésébe. Program-előkészítés A városmarketing tevékenységek gazdája Tatabánya megyei Jogú Város Önkormányzata. A koncepció elkészült. Ez alapján megtörtént a feladatleírás és árajánlatkérés egy külső szolgáltatótól, aki a komplex lebonyolítást végzi. A közbeszerzési eljárás lebonyolítására később kerül sor. Tervezett tevékenységek II.1. Lakossági tájékoztató-kommunikációs tevékenység Ennek keretében valósul meg a Főtér fejlesztésre vonatkozó tervek megismertetése a lakossággal különféle médiumokon keresztül (helyi sajtó, Internet: Tatabánya MJV honlapján), intenzív kommunikációval 3 héten át. Ehhez kapcsolódik a tervezett közvélemény-kutatás „beharangozása” , a helyi lakosok biztatása arra, hogy aktívan vegyenek részt ebben. Ez a tevékenység-elem a projekt nyilvánosság-biztosításának részét is képezi. II.2. Közvélemény kutatás és az eredmények összefoglalása Kiterjedt közvélemény-kutatást végeztetünk egy külső szolgáltatóval a Városközpont részét képező, leromlott Konzum és Vasútállomás és környéke lehetséges új funkcióiról, szerepéről a helyi lakosság, valamint a környék intézményei, vállalkozói, főiskolások, iskolások körében. Ennek
tartalma:
kutatási
terv
készítése,
módszertan
kidolgozása,
elfogadtatása
az
Önkormányzattal. Ezt követi az adatfelvétel összesen kb. 300 főtől. A kérdőíveket a helyi ingyenes újságban és az önkormányzat honlapján is közzé tesszük, és gyűjtőládákat helyezünk ki a begyűjtéshez. Ily módon min. 100 kitöltött kérdőívre számítunk, a további 200 kérdőív kitöltetése a téren történik direkt személyes adatfelvétellel. Ezen túl min. 30 fővel (érintett
98
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
vállalkozók, diákok, döntéshozók, alkalmazottak, civil szervezetek stb.) készül interjú. A tulajdonosok – a társasház és a MÁV – bevonása, megkérdezése prioritást élvez. Ezt követi az adatrögzítés, illetve az adatok feldolgozása és elemezése, összegzése. Várható eredmények: probléma leltár, SWOT analízis, használati térkép, értéktérkép és ötletgyűjtemény a jobb hasznosításhoz. A városmarketing akciók eredményét egy 30 oldalas összefoglaló anyag rögzíti, mely formájában és tartalmában egyaránt alkalmas arra, hogy a széles helyi nyilvánosság számára befogadható, közérthető legyen. (Az eredményének összefoglalása a befektetői konferenciát követően történik, mivel annak eredményei szerves részét képezik az anyagnak.) II.3. Befektetői konferencia szervezése és lebonyolítása A
Konzum
és
a
Vasútállomás
épületének
jobb
hasznosítása,
megújítása
érdekében
konferenciát szervezünk helyi és országos szintű vállalkozók, elsősorban ingatlan-befektetők meghívásával. Cél az önkormányzati tervek és a lakosság, vállalkozók körében végzett marketing munka eredményeként kialakult fejlesztési elképzelések bemutatása a potenciális befektetőknek, a befektetői vélemények megismerése. Tervezett időtartam fél nap (10.00 – 14.00 között). Min. 20 fő részvételére számítunk. II.4. Eredmények lakossági disszeminációja A fenti városmarketing tevékenységek eredményeiről a lakosság Önkormányzat honlapján és a helyi (ingyenes) sajtóban kap tájékoztatást az elkészült összefoglaló anyag felhasználásával. A tevékenységek tervezett időpontja Lakossági tájékoztató-kommunikációs tevékenység: 2011. szeptember 20 – október 10 között. Közvélemény-kutatás és összegzés: 2011. október – 2012. március. Befektetői konferencia: 2012. február. Eredmények lakossági disszeminációja: 2012. május. A program végrehajtása A városmarketing tevékenységek komplex lebonyolítása - mely mind a négy résztevékenység előkészítését és megvalósítását magában foglalja – pályáztatással, illetve közbeszerzési eljárás keretében kiírt pályáztatással valósul meg. A kiválasztott szolgáltató cég munkája során szorosan együttműködik az Önkormányzattal. A program várható eredményei
99
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
●
●
Egy komplex, min. 300 fős közvélemény-kutatás és eredmény-összegzés
min. 300 fős közvélemény-kutatás;
probléma leltár;
SWOT analízis;
használati térkép;
értéktérkép;
ötletgyűjtemény;
30 oldalas összefoglaló anyag.
egy megrendezett befektetői konferencia.
A program költségvetése Tevékenység Közvélemény
kutatás
és
az
eredmények összefoglalása Befektetői konferencia szervezése és lebonyolítása Összesen
Nettó (Ft)
Áfa (Ft)
Bruttó (Ft)
2.800.000
700.00
3.500.000
400.000
100.000
500.000
3.200.000
800.000
4.000.000
Közvetett támogatási eljárásban lebonyolítandó „soft” tevékenységek Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése
Tevékenység helyszíne
A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység
Közvetett támogatási eljárásban lebonyolítandó „soft” tevékenységek Tatabánya MJV Önkormányzata, mint közvetítő szervezet Utca
Tatabánya Városközpont
Házszám
NR
HRSZ
NR
NR
A fejlesztés illeszkedik a Közvetett Támogatások Útmutatóban megfogalmazott tevékenységekhez
Soft funkció
ESZA típusú
100
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv A betervezett „soft” tevékenységek sikeresen, a helyi adottságok ismeretében, a Tevékenység célja
helyi célcsoportok igényeinek megfelelően, a helyi civil szervezeteket mobilizálva valósuljanak meg.
Megvalósulást mérő indikátor
Megnevezés
Résztvevők száma a rendezvényeken
Mértékegység
fő
Célérték
200 + 100
III.1. „Milyennek képzelem a Városközpontot 20 év múlva?” Gyermek- diák képzőművészeti és média pályázat Tevékenység szakmai leírása
III.2. „Civilek a központban a központért”: ötletpályázat kiírása a városi civil szervezetek számára arra, hogy milyen programokkal tennék élettelibbé Tatabánya Főterét.
Célcsoport
Közvetett: Tatabánya teljes lakossága; Közvetlen: helyi, bejegyzett non-profit szervezetek. A helyi civil szervezetek mindegyike forráshiányos, így kreatív ötleteiket gyakran
Tevékenység iránti igény
nem tudják megvalósítani, ugyanakkor többségük megfelelő tapasztalat és humán
bemutatása, indokoltsága
erőforrás hiányában nem képes a standard pályázati eljárások keretében támogatáshoz jutni.
Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége
Év:
2012
Hónap:
január
Nap:
1.
Év:
2012
Hónap:
október
Nap:
31.
Tervezett teljes költségvetés összege az adott
7.600.000 Ft
tevékenységre vonatkozóan Elszámolható költségek nagysága
7.600.000 Ft
Jelen pályázat keretében igényelt támogatás
6.460.000 Ft
nagysága Támogatás aránya az összes elszámolható költségből Biztosított saját forrás nagysága További források További források megnevezése
85%
1.140.000 Ft -
Projekt-előkészítés helyzete
Kidolgozott koncepció a mini-projektek témájára.
Adminisztratív és eljárási
Közvetítő Szervezet kijelölése, Közvetítő Szervezet Működési Kézikönyvének,
kötelezettségek
Eljárásrendjének kidolgozása
101
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
Közvetett támogatási eljárásban lebonyolítandó „soft” tevékenységek részletes leírása A III. tevékenység-csomagba a közvetett eljárás keretében megvalósítandó akciók tartoznak, melyek a Közvetett Támogatások Útmutató alapján kerültek kidolgozásra. A program átfogó célja A helyi társadalom kohéziójának erősítése a civil szektor bevonásával. A konkrét célok A projektbe betervezett „soft” tevékenységek sikeresen, a helyi adottságok ismeretében, a helyi célcsoportok igényeinek megfelelően, a helyi civil szervezeteket mobilizálva valósuljanak meg. A célcsoportok Közvetlen célcsoport: a Közvetett Támogatások Útmutató 3.2. pontjában meghatározott Címzettek köre, a helyi bejegyzett székhellyel/telephellyel rendelkező non-profit szervezetek. Közvetett célcsoport: Tatabánya teljes lakossága. A program kapcsolódása az infrastrukturális beruházásokhoz A közvetett támogatásokból megvalósuló mini-projektek mindegyike hozzájárul a megújuló Városközpont, ezen belül a Főtér mozgalmassá, élettelibbé tételéhez, ezáltal olyan igazi köztérré válásához, mely a helyi lakosok által sokoldalúan használt, kedvelt és „belakott”. A közvetett támogatásból megvalósítandó tevékenységek, mini-projektek előkészítése Koncepció készül a mini-projektek témájára. Tatabánya MJV Önkormányzata állít fel saját munkatársai
bevonásával
közvetítő
szervezetet
(KSZ),
akik
civil
szervezeti
és
pályáztatási/támogatáskezelői területen nagy tapasztalattal rendelkeznek. A
Közvetítő
Szervezet
felállítása
és
Működési
Kézikönyvének,
Eljárásrendjének leírása jelen Akcióterületi Terv mellékletében található. Az új támogatási formához kapcsolódóan több lényeges, tisztázásra váró kérdés
felmerült,
melynek érdekében a
Közreműködő Szervezetnél
konzultációt kezdeményeztünk. Az önkormányzati pályázatokat általában az adott konstrukció célja szerint illetékes szakiroda írja ki, és a feltételeket is ők határozzák meg. Kisebb díjazással járó pályázatok esetén (amilyen a helyi pályázatok döntő 102
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
többsége) magát a kiírást nem szükséges jóváhagyatni a Közgyűléssel vagy annak valamely szakbizottságával. A pályaművek beérkeztetése, illetve a zsűrizés általában szintén a szakiroda feladata, néhány esetben (pl.
gyermekrajzoknál)
a
zsűribe
„külső”
szakembert
(pl.
elismert
művészpedagógusokat) is bevonnak. A pályázatok egy részénél (pld. „Szebb, emberibb környezetért” kiírásnál) a nyertesként kiválasztottak névsorát a Közgyűlés szakbizottsága (Városfejlesztési Bizottság) elé kell terjeszteni, akik vagy egyedül, vagy egy külön erre a célra alakult ad hoc bizottsággal közösen hagyják jóvá azt, esetleg javasolnak további díjazásra érdemesnek ítélt pályázókat. Másutt ilyen jóváhagyás nem szükséges, a (jellemzően csekélyebb értékű) díjak megítélése egyedül a zsűri döntésétől függ. Az önkormányzati pályázatokhoz általában nem rendelnek külön pénzügyi forrást, a díjazást az adott szakterületre elkülönített („Szebb, emberibb környezetért” kiírás esetén például a köztisztasági)
keretből
fedezik.
Amennyiben
szükséges,
a
pályázat
megvalósulásának ellenőrzését és után-követését szintén a kiíró szakiroda végzi; néhány esetben ez megbízás alapján külső vállalkozó feladata. Vannak olyan önkormányzati pályázatok is, melyek díjazásuk összege vagy szakmai tartalmuk okán nem folytathatóak le a fent leírt módon (például köztéri szobrok készítése). Ilyenkor többek között közgyűlési jóváhagyás, közbeszerzési eljárás kiírása, illetve a szellemi alkotások jogának
figyelembe
vétele
is
szükséges,
ezek mellett
a
pályamű
elbírálásába adott esetben a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványt is be kell vonni.
Tervezett program III.1. „Milyennek képzelem a Városközpontot 20 év múlva?” témában gyermek- diák képzőművészeti és média pályázat meghirdetése és lebonyolítása. A képzőművészeti pályázat (bármilyen technika támogatott) az 5-14 éves, óvodás, általános iskolás korosztályt - valamint közvetve pedagógusaikat, szüleiket- szólítja meg. 3 korcsoportban (5-6, 7-10, 11-14 év) lehet nevezni civil szervezetek (óvodák, iskolák alapítványai) számára, egyéni és csoportos (5 fő felett) kategóriákban. Cél
kb.
200
résztvevő
bevonása,
kb.
10
intézményből.
Kapcsolódó
tevékenységek
pedagógusok felkészítése, szervezés, zsűrizés, kiállíthatóság (technikai) megszervezése. A zsűrizett alkotók ünnepélyes eredményhirdetése a „Mi vagyunk a Központban!” 2012. májusi városi rendezvénynapon lesz, ugyanekkor 1 napos szabadtéri kiállításra is sor kerül. Ezt követően 2 hónapon át (2012. június –július) az Önkormányzat épületében ügyfelfogadó 103
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
térben/folyosókon helyezik el a legjobb alkotásokat név, életkor és szervezet feltüntetésével. A kiállított művekre a lakosok szavazhatnak is, a nyertes a közönség-díjat kap. Díjazás: négyszínnyomású min. A3-as méretű plakátok nyomtatása az 1-3. díjazottnak és a közönségdíjasoknak minden korosztályban, egyénileg és csoportosan külön-külön (50-50 db). A plakátokat közoktatási intézményekben, közintézményekben, az önkormányzati fenntartású középületekben helyezik el. A média-pályázat a 13-18 éves korosztálynak szól. Potenciális pályázók: általános iskolák és középiskolák alapítványai. A pályázni kívánó alapítványok érdeklődő tanulói számára 3 hónapos (heti 2-3 órás) szakkörszerű gyakorlati média-képzést (videofilm-készítés, kamerahasználat, vágás) tartanak képzett szakemberek, oktatók. A jelentkezők közül előnyt élveznek a hátrányos helyzetű és/vagy sajátos nevelési igényű tanulókat bevonó szervezetek. A diákok az elsajátított egyszerű filmkészítési technikákkal 5-10 perces videó-naplót készítenek. Forgóeszközök beszerezhetők a megvalósításhoz. Díjazás: az 1-3. alkotás 1 hónapon keresztül látható a város honlapján. A megvalósítás időtartama: 4- 5 hónap (a meghirdetéstől az eredményhirdetésig). 2012. januárban kell meghirdetni ahhoz, hogy a 2012. májusában a „Mi vagyunk a központban!” rendezvénynapon eredményt hirdethessünk. III.2. „Civilek a központban a központért” címmel ötletpályázat kiírása a városi civil szervezetek számára arra, hogy milyen programokkal tennék pezsgőbbé, élettelibbé Tatabánya Főterét. Pályázni lehet koncepcióval, megvalósítási forgatókönyvvel, lebonyolítással – minél tágabb életkorú és helyzetű (diák, alkalmazott, vállalkozó stb.) célcsoportok számára. A 10 hónapos futamidő alatt min. 10 nyertes mini-projektet várunk. Elnyerhető támogatás bruttó 100.000 – 600.000 Ft. Az Önkormányzat rendezvénynaptárba sorolja be a programokat, melyet a város honlapján és az ingyenes helyi újságban közzé teszünk. Előnyt élveznek azok a szervezetek, akik célzottan a sérülékeny, szociálisan hátrányos helyzetű csoportok tagjait is bevonják, illetve
akiknek
tudásátadás,
önkéntesek
bevonását
szolgáló
képzések,
társadalmi
tudatformálás (fenntartható fejlődés, esélyegyenlőség, tiszta grafiti-mentes, virágos (bel)város stb.) Mivel Tatabányán viszonylag kevés a potenciális pályázók köre, a „Virágozzék minden virág” elvet
követve,
bármilyen
profilú,
bejegyzett
104
helyi
civil
szervezet
(iskolai
alapítvány,
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
hagyományőrző
csoport,
művészeti
csoportok,
környezetvédők,
fogyatékos
emberek
érdekvédelmi szervezeti, szociális szövetkezetek, sportegyesületek stb.) számára szeretnénk biztosítani a lehetőséget, hogy a nyilvánosság elé lépjen, támogatókat, önkénteseket vonzzon hozzájárulva ezzel a helyi civil szektor fenntartható fejlődéséhez.
A megvalósítás időpontja 2012. január 1. és 2012. október 31. között, 10 hónapon át kerülnek megvalósításra a támogatott mini-projektek. A program végrehajtása Közvetett Támogatások Útmutatóban foglaltak szerint történik. A program várható eredményei III.1.: 200 résztvevő 10 intézményből. III.2.: 10-12 mini-projekt megvalósítása 10 hónapon át. A program tervezett költségvetése Nettó költség (Ft)
Tevékenység „Milyennek képzelem a Városközpontot 20 év múlva?” gyermek- diák képzőművészeti és média pályázat
Áfa (Ft)
Bruttó költség (Ft)
1.280.000
320.000
1.600.000
„Civilek a központban a központért” ötletpályázat, civil mini-projektek bemutatkozása a Városközpontban
4.800.000.
1.200.000
6.000.000
Összesen
6.080.000
1.520.000
7.600.000
Rendezvénynaptár 2010-2011 Városmarketing tevékenységek
2011. szeptember 20. – 2011. október 10:
II.1. Lakossági tájékoztató-kommunikációs tevékenység
105
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
2011. október – 2012. március:
2012. február:
II.2. Közvélemény-kutatás és összegzés
II.3 Befektetői konferencia
II.4. Eredmények lakossági disszeminációja 2012. május:
„Mi vagyunk a központban!” - Rendezvénynapok a Főtéren I.1.1. „Interaktív Lakossági Városfejlesztő Műhely” I.1.2. A Főtér üzletei, intézményei kitelepülnek a térre, bemutatkoznak. 2012 május - 1. nap
I.1.3. „Milyennek képzelem a Városközpontot 20 év múlva?” Gyermek-diák képzőművészeti és média pályázat eredményhirdetése kiállítás I.1.4. Lakossági Fórum I.1.5. Helyi és térségi szólisták és együttesek bemutatkozása
2012. július - augusztus - 2. nap
I.2. „Régi kép – Új kép” kiállítás
Közvetett támogatásból megvalósított mini-projektek
2012. január 1. és 2012. október 31. között.
3.5.
Bevonandó partnerek a megvalósítás és fenntartható üzemeltetés érdekében
A gazdasági szolgáltatóház esetében a megvalósítás érdekében bevonandó partner az Árpád Kft. A Városháza Kávéház üzemeltetésére bevonandó partnert az Önkormányzat pályázati úton választja ki.
106
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
A jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok
3.6.
A szükséges ingatlanok megszerzésével kapcsolatos feladatok
3.6.1.
A beruházás által érintett, magántulajdonban található ingatlanok: 11204/2, 11204/17, 11204/18, 11204/19, 11204/20, 11215, 11216, 11217, 11218, 11219, 11221 A beruházás megvalósításához szükséges feladatok:
●
megállapodás telekcseréről az Árpád Kft-vel;
●
megállapodás a beruházáshoz való hozzájárulásról a 11215, 11216, 11217, 11218, 11219
albetétei,
11221,
11204/7,
11204/8,
11204/33
HRSZ-ú
ingatlanok
tulajdonosaival;
●
ingatlanvásárlás a 11204/17, 11204/18, 11204/19, 11204/20 HRSZ-ú ingatlanok esetében.
Terület-előkészítési feladatok
3.6.2.
Bontás szükséges a 11204/17, 11204/18, 11204/19, 11204/20 HRSZ-ú ingatlanokon található buszváró, illetve a 11204/23 HRSZ-ú ingatlanon található telefonfülke esetében.
3.6.3.
Az akcióterületen belüli út-, és közműhálózat felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok
Jelen projekt megvalósításának nem előfeltétele és nem tartalma a szükséges úthálózat felújítása. Az
akcióterületen
belüli
közműhálózat
felújításával,
illetve
fejlesztésével
kapcsolatos
feladatokat az engedélyezési tervdokumentáció műszaki leírása tartalmazza: a projekt részeként tervezett a megújuló közterületek közvilágítási hálózatának fejlesztése, illetve a Fő tér megújításához és a Gazdasági szolgáltatóház mélygarázsához kapcsolódóan közműcsere.
3.6.4.
Az akcióterületet feltáró út- és közműhálózat (infrastruktúra) felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok
Az akcióterületet feltáró út- és közműhálózat (infrastruktúra) felújítása, illetve fejlesztése nem tervezett.
3.6.5.
A zöldterületek fejlesztésével kapcsolatos feladatok
A fejlesztendő zöldterületek az engedélyezési tervdokumentációban meghatározottak szerint történik.
107
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
A kármentesítési tevékenység
3.6.6.
Kármentesítés nem szükséges.
3.6.7.
Közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények (szuperstruktúrák) rehabilitációjával, fejlesztésével kapcsolatos feladatok
A közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények rehabilitációja, fejlesztése nem szükséges.
Önkormányzati tulajdonú lakóépületek rehabilitációja
3.6.8.
Az önkormányzati tulajdonú lakóépületek rehabilitációja nem képezi jelen projekt tárgyát.
Építési, telekalakítási feladatok
3.6.9.
A tulajdonjogi rendezéshez szükséges telekalakítási feladat
●
az Árpád Kft. által
építendő gazdasági szolgáltatóház és mélygarázs telkének
biztosítása érdekében (ld. 3.4.1 Gazdasági célú fejlesztések c. fejezet Gazdasági Szolgáltatóház vonatkozó pontjában).
●
Az Árpád sétány telkének kialakítása.
Akadálymentesítés a 253/1997. Kormányrendelet szerint
3.6.10.
Az akadálymentesítés a projekt keretében a 253/1997. Kormányrendelet szerint történik meg.
3.6.11.
Azbesztmentesítés az akcióterületen fejlesztéssel érintett középületek vonatkozásában
Azbesztmentesítés az akcióterületen fejlesztéssel érintett középületek vonatkozásában nem szükséges.
3.7.
Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán
A üzleti turizmussal kapcsolatos keresleti elemzések azt jelzik, hogy a minőségi szállodai szolgáltatások iránti igény még hosszú távon fennmarad, elsősorban a Tatabányán működő külföldi vállalatok látogatóinak részéről. A magánszféra - felismerve az ebben rejlő üzleti lehetőséget - 100 szobás négycsillagos szálloda felépítését tervezi a városközpontban. A szállodához kapcsolódóan mélygarázs építésére is sor kerül, mivel a felszínen nem lehet elég parkolót kialakítani a szállóvendégek számára. A mélygarázst természetesen nem csak a szállóvendégek vehetik igénybe, hanem a városközpontba autóval érkezők is.
108
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
A szálloda építésére a városrehabilitációs programon kívül kerül sor. A szálloda és mélygarázs építése összehangolásra kerül a városközpont rehabilitációval, hogy a városközpontban zajló építkezések minél rövidebb ideig okozzanak fennakadást és zavarják az ott lakók nyugalmát.
3.8.
Kapcsolódó fejlesztések - A pályázaton kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen.
3.8.1.
Agora projekt
Tatabányán, a város szívében, a hivatalok és a bevásárlóközpontok mellett található a Közművelődés Háza, melyben – és melynek környezetében – kialakítható az az agóra, mely nem csak a tatabányaiak, hanem az egész térség, a Vértes „agórájává” válhat. Az erre vonatkozó pályázatot a város benyújtotta. Ebben az intézményben lehet kialakítani azt a multifunkcionális közösségi teret,
●
mely befogad, helyet ad a közösségi kezdeményezéseknek,
●
mely biztosítja a széleskörű információszolgáltatást,
●
mely sokoldalú oktatási-képzési lehetőséget kínál,
●
melyben kulturális élményekhez lehet jutni,
●
melyben gondtalanul lehet szórakozni,
●
mely nem csak a város, hanem a térség kulturális központjává válik.
A Közművelődés Házát 1985-ben adták át. Az akkoriban modernnek számító épület 6300 m² alapterülettel rendelkezik. Belső méretei nagyok, így a fenntartás költségei is magasra rúgnak. Közművelődési funkciója (4200 m²) mellett közgyűjteményi, múzeumi (2100 m²) feladatokat is ellát, hisz egyik szárnyában található a Tatabányai Városi Múzeum. Az épület mostani formájában nem elégíti ki az igényeket. Belső térkialakítása, felszereltsége, bútorzata nem felel meg a kor kihívásainak. A projekt célja az elavult, elhasználódott, rossz hatékonysággal fenntartható épület teljes rekonstrukciója. A projekt előnye, hogy:
●
A belső és külső átalakítások révén növekszik a hasznosítható alapterület a sokoldalúbb feladatellátás céljából.
●
A mai igényeknek megfelelő környezet- és energiabarát, korszerű, intelligens épület jön létre.
●
A Közművelődés Háza előtt lévő tér átalakításával és funkciójának kiszélesítésével hozzájárul a belvárosi hangulat kialakításához.
109
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
●
Az
épület
alkalmassá
válik
korszerű
kulturális,
közművelődési
szolgáltatások
nyújtására.
●
Belső, mobilizálható térkialakítása révén kis-, közép- és nagycsoportos foglalkozások tartására nyílik lehetőség.
●
A hétköznapokban, a mindennapi életben hasznosítható információs központ jön létre elektronikus ügyintézési lehetőséggel.
●
A megfelelő infokommunikációs technológiával felszerelt oktatótermei a hasznos tudás megszerzésének feltételeit biztosítják.
●
A szórakozás és élményszerzés esztétikus környezete alakul ki, melyben aktív társasági élet zajlik.
●
A fizikai tér megújulása révén tartalmi megújulás következik be pezsgő közösségi élettel, kreatív szellemi és alkotó műhelyek létrejöttével, a kistérségre is kisugárzó szolgáltatási lehetőségekkel.
●
A kulturális esélyteremtés, a társadalmi szolidaritás és a törvényben előírt kötelezettség miatt is teljes körűen megvalósul az épület és környezetének akadálymentesítése.
3.9.
A tervezett fejlesztések várható hatásai
3.9.1. A
tervezett
Társadalmi-gazdasági hatások fejlesztések
eredményeképpen
Tatabánya
belvárosa
mozgalmasabb
lesz,
gazdasága tovább fejlődhet a turisztika szerepének növekedésével. A belváros vonzerejének növekedése a helyi identitás megerősödését, a látogatók vonzását, a kulturális értékek megismerését segíti. A közterületek fejlesztése vonzóbbá teszi a városközpont környezetét, látogatókat vonz, ami hozzájárul az épületek – beleértve az alulhasznosított, illetve funkcióvesztett épületek - fizikai megújulásához, ezzel párhuzamosan új gazdasági, kulturális, közösségi funkciókkal való bővüléshez:
új
vállalkozások,
kereskedelmi-szolgáltató
egységek,
közösségi
terek
és
szolgáltatók jelennek meg itt. A városközpont szerepe a fejlesztések révén új értelmet nyer. A szemléletformáló és marketingprogramok megvalósításába a civil szervezetek széleskörű bevonása tervezett, így Tatabánya társadalmának jelentős részét aktívan be lehet vonni a programokba. A tervezett programok hozzá fognak járulni a helyi identitástudat erősödéséhez, az épített környezet és a kulturális értékek jobb megismeréséhez és felelősségtudatos viselkedés kialakulásához, a közízlés fejlődéséhez, összességében a város fejlődéséhez. A projektek hozzájárulnak az akcióterületi lakosság egészségének megőrzéséhez is. A közterek és gyalogos útvonalak létesítése, fejlesztése hozzájárul az egészséges életmód kialakításához.
110
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
Jelentős gazdasági hatás várható a városközpontba tervezett szálloda építésétől, amelyre számos szolgáltatás épülhet rá. Egy ilyen tervnek turizmusélénkítő hatása van, és ennek megvalósításával emelkedhetnek a turisztikai bevételek is. A tervezett fejlesztések eredményeként növekszik a térségbe látogató vendégek száma. Nő a vállalkozói aktivitás, fejlődik az infrastruktúra, valamint új munkahelyek teremtődnek. A munkahelyteremtés a magánszféra projektjeihez kapcsolódik, a közszféra fejlesztései az infrastruktúra korszerűsítésére irányulnak, amelynek nem lesz közvetlen munkahelyteremtő
vonzata.
A
látogatók
nagyobb
száma
fellendíti
az
akcióterület
kereskedelmét, növeli a kereskedelmi egységek bevételét. A vállalkozások jövedelmének növekedése egyben több adóbevételt is jelenthet a város számára. Folyamatos gazdagodás jellemzi a várost és polgárait, ebből adódóan javul az életminőség, kiteljesednek a város funkciói. Az Ipari Park befektetőinek megfelelő szálláslehetőség jön létre helyben, a város imázsa ezáltal javul a befektetők körében. Fontos megjegyezni, hogy a város fejlődése hozzájárulhat a képzett fiatalok helyben maradásához,
ami
a
város
egészséges
fejlődése
szempontjából
és
munkaerő-piaci
szempontból is fontos tényező.
3.9.2.
Esélyegyenlőségi hatások
A projekt érvényesíti az esélyegyenlőség szempontjait. A tervezés során mindvégig nagy hangsúlyt kap, hogy a kialakuló, illetve a megerősített funkciókat a hátrányos helyzetű csoportok is igénybe tudják venni. A városközpont utcaburkolatának felújítása, a sétáló utca szintbeli összekapcsolása lehetővé teszi a közterületek akadálymentesítését. A projekt nem esélyegyenlőség-orientált projekt, de erős hatással bír az esélyegyenlőségi csoportok helyzetére:
●
hozzájárul a családbarát munkahelyi körülmények megteremtéséhez, erősítéséhez
●
a nemek (férfiak és nők) közti esélykülönbségek csökkentéséhez
●
az akadálymentesség előrehaladásához
●
a fogyatékkal élők életminőségének és munkapiaci esélyeinek javításához
●
a romák életminőségének és munkapiaci esélyeinek javításához
●
más hátrányos helyzetű csoportok munkapiaci és társadalmi esélyeinek javításához.
A projekt révén a Fő tér akadálymentesítetté válik, a környezetében kiemelt figyelemben részesül a nők, idősek, fogyatékosok és gyermekek biztonsága, a területrendezés során a terület biztosítására.
111
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
Mivel a projekt elsődleges célja a városközpont rehabilitációja, önálló, foglalkoztatási kezdeményezés típusú ESZA tevékenység (munkahelyek kialakítása, hátrányos helyzetű foglalkoztatottak számára bértámogatás, az akcióterületen élő hátrányos helyzetűek bevonása az akcióterületi rehabilitáció megvalósításába) önálló programelemként való megfogalmazása, beépítése a projekt tevékenységei között nem indokolt és életszerű. A
hátrányos helyzetű célcsoportokat
képviselő civil
szervezetek
érdekeinek
beépítése
érdekében a város:
●
a tervezés során figyelembe vette a hatályos jogszabályokat, az építési hatóságok előírásait, javaslatait;
●
a közbeszerzési eljárás lebonyolítása során – a közbeszerzési törvény által biztosított határokon belül - előnyben részesíti azon kivitelezőket, akik hátrányos helyzetűek foglalkoztatását vállalják;
●
a
projekt
révén
teremtett
munkahelyek
betöltése
során
igyekszik
hátrányos
helyzetűeket foglalkoztatni.
Környezeti hatások
3.9.3.
A városrehebilitációs tervek elkészítése során Tatabánya
Önkormányzata betartotta a
fenntartható településfejlesztés alapelveit, azaz:
●
A fejlesztést úgy fogalmazta meg, hogy az érintett települési struktúra teret hagy a természeti környezetnek.
●
A CO2 kibocsátás csökkentése során cél volt a nem megújuló energiaforrások használatának csökkentése (nem a megújuló energiaforrás használat növelése).
●
A javasolt intézkedések hatását teljes életciklusuk alatt vette figyelembe.
●
A belső tér hőkomfortjának biztosítása során törekedett a környezet és az épület által létrehozható mikroklíma optimalizálására, hogy az épített környezet energiaigénye minél kisebb lehessen.
A
Környezeti
minőség
fejlesztése
terén
(gazdasági
szolgáltató
ház,
önkormányzati
tanácsterem, zenepavilon és a kávéház fejlesztése során):
●
Az
Önkormányzat
megvalósul
dolgozóinak
(akciók,
képzések,
környezettudatos tájékoztatók,
stb.
magatartásának a
projekt
ösztönzése
keretein
kívül),
nyilvánosság számára aktuális környezeti információkhoz való hozzáférés;
●
Ingatlanfejlesztés esetén korszerű, környezetbarát technológiák alkalmazása;
●
Veszélyes
hulladékok
arányának
csökkentése
mennyiségének arányában; 112
a
keletkezett
összes
hulladék
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
●
Energiagazdálkodás
javítása,
energiafelhasználás,
hőellátás,
hőveszteségek
csökkentése; Zöldfelület-gazdálkodás terén (Fő tér, Életfa tér és Árpád sétány fejlesztése során):
●
Zöldfelület minőségi fejlesztése;
●
Élő utcák fejlesztése belterületen;
●
A projekt során a zöldfelület növelése valósul meg.
A helyi közösségek hosszú távon egészséges környezetének biztosítása érdekében a tervezés és a megvalósítás során az önkormányzat teljes mértékben figyelembe veszi a helyi lakosok érdekeit – a fejlesztés egyértelműen az ő érdekeiket, szabadidő-eltöltési lehetőségeik bővülését szolgálja. A rehabilitáció során – az építési munkálatok miatt - átmenetileg jelentkező, kis mértékű zaj- illetve porterhelés, valamint a szolgáltatások a felújítások alatt történő esetleges korlátozása elviselhető mértékű a projekt környezetében élők számára. Emellett a célcsoportok tudatában vannak annak, hogy a fejlesztés eredményeképpen létrejövő kulturált természeti és épített környezet igényeik jobb kielégítését szolgálja. A városnak van érvényben lévő Környezetvédelmi Programja, az ebben meghatározott környezetvédelmi szempontok érvényesülnek a projekt végrehajtása során, illetve a projekt megfelel a Programban szereplő előírásoknak. A Pályázó a fejlesztések vonatkozásában környezeti hatástanulmány elkészítésére nem kötelezett, mindazonáltal a projekt előkészítése és
megvalósítása során
folyamatosan
egyeztet
a fejlesztésben
érintett
hatóságokkal,
társadalmi szervezetekkel, intézményekkel és a lakossággal. A projekt végrehajtása során határérték-túllépés nem történik – a Pályázó különös figyelmet fordít arra, hogy a hazai és EUs jogszabályok teljes mértékben teljesüljenek, a környezet állapota javuljon. Az emberi szükségletek kielégítése és a megfelelő környezeti állapot közötti egyensúly biztosítása során a projekt környezetszennyező vagy a természeti erőforrásokkal való takarékos magatartását vizsgáltuk. Összességében azt mondhatjuk, hogy a szennyező tevékenység a környezet teherbíró képességével, illetve az ezzel kapcsolatos szabályozással összhangban van. A megújuló környezeti elemeket nem érinti a projekt, nagy mennyiségű vagy ártalmas hulladék nem képződik. A fejlesztés által javul a zöldfelület állapota, amely a környezeti elemek állapotának javulását is elősegíti. A keletkezett építési törmelék az előírásoknak megfelelően elszállításra kerül. A projekt tervezésekor a természeti erőforrások fenntartható használatát és a takarékosság elvét tartottuk szem előtt. Az épületek felújítása során – ahol lehet – környezetbarát és energiatakarékos megoldásokat fognak alkalmazni. A beruházás nem jár új területek igénybevételével. Az Önkormányzat arra törekszik, hogy a létrejövő illetve
113
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
megerősített értékekkel, valamint a lakóhelyi környezettel kapcsolatban növekedjen a lakóközösség tudatossága és felelőssége, ezzel a projekt fenntarthatósága. A meglévő értékek védelme és megőrzése egyértelműen a projekt fő célkitűzései közé tartozik. Természeti értékek nem kerülnek feláldozásra vagy felhasználásra, természetes élőhelyeket nem érint. A projekt keretében tervezett zöldfelület-fejlesztés hozzájárul a környezeti értékek védelméhez, növekszik a gondozott zöldfelületek aránya, ugyanakkor kulturális és építészeti szempontból jelentős építmények állagmegóvása, illetve felújítása történik a pályázat keretében. A városközpont megújítása a környezetbiztonságot javítja, a környezeti állapot (épített környezet, városkép) javítását magában hordozó, környezeti kompenzációt nem igénylő fejlesztés. A
magánszféra
által
megvalósítandó
létesítmény
jelentős
forgalomvonzata
miatt
a
környezetében és a hozzá vezető utak mentén környezetterhelés (légszennyezés, zajterhelés) növekedést okoznak. A fejlesztések pozitív környezeti hatása fent nevezett negatív hatásnál számottevőbb.
3.10.
Kockázatok elemzése
Kockázat megnevezése
Valószínűség (1-7)
Hatás (1-7)
A kockázat kezelésének módja
Műszaki kockázatok
Előre nem látott műszaki problémák és költségek előfordulása, a megvalósítás költségeinek növekedése, eltérés a tervezett költségvetéstől
3
7
Körültekintő tervezés és árazás, a várható építőipari infláció - árindex figyelembevétele, tartalék elkülönítése a projekt költségvetésén belül, tartalék önerő elkülönítése a projekt költségvetésen kívül, tapasztalt műszaki lebonyolító és műszaki ellenőr bevonása
A szükséges engedélyezési tervek hatósági elutasítása
3
5
A felszíni építmények engedélyezése során körültekintő, alapos tervezési munka, folyamatos együttműködés a szakhatóságokkal
Közbeszerzési eljárás(ok) eltérése a tervezett ütemezéstől
2
4
Körültekintő tervezés a közbeszerzési eljárások megtervezése során, tartalék időkeretek beépítése az ütemtervbe A tágabb térségre tervezett, összehangolt ütemezés
A megvalósítás ellehetetleníti a térség működését/közlekedését
2
4
A beszállítók/szolgáltatók késedelmes teljesítése
1
4
Megfelelő szerződéses feltételek kialakítása a közbeszerzési eljárások során
Kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt a kivitelezési munkák csúszása
1
3
Tartalék időszakok beépítése az ütemtervbe, megfelelő szerződéses feltételek kialakítása.
114
Folyamatos kapcsolattartás az érintettekkel, információs anyagok terjesztése
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv Jogi kockázatok Precíz projektmenedzsment, útmutatóknak, eljárásrendeknek megfelelő A Támogató Támogatási Szerződéstől való elállása – a projektgazda adminisztratív, eljárási hibái miatt
működés 2
7
Projektgazda és konzorciumi partner szoros együttműködése, KSZ-szel és IH-val való folyamatos együttműködés
Tulajdonosi hozzájárulások megszerzésének időbeli csúszása Kapcsolódó jogszabályi környezet változása
Szabványok változása
2
1
1
5
Körültekintő előkészítés, folyamatos egyeztetések
2
A projekt nem tartalmaz olyan elemeket, amelyekkel kapcsolatosan jelentős jogszabályi környezetváltozásra lehetne számítani.
1
A projekt megfelel a jelenleg érvényes szabványoknak, és jogerős építési engedélyekkel rendelkezik. Ezen engedélyek meghosszabbíthatók, így az esetlegesen felmerülő szabványváltozások nem érintik a projektet az építési engedély jogerős időtartamán belül.
5
A nyilvánosság biztosításával, az internetes fórumok, a média, a lakossági fórumok használatával a tiltakozási akcióknak elejét lehet venni: a közvéleménnyel folytatott párbeszéd során a fejlesztések miértje, a választott megoldások szükségessége ismertethető. A bekövetkezés alacsony valószínűségét jelzi, hogy számos – tulajdonjogában érintett szervezet már bevonásra került, és nem merült fel tiltakozás a projekt céljai, megvalósítása ellen.
Társadalmi kockázatok
A tatabányai polgárok tiltakoznak a fejlesztések ellen
2
Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági kockázatok Könnyen kezelhető, tartós felületek, Fenntarthatósági kockázatok: vandalizmus, köztisztaság
4
6
rendszerek tervezése Megfelelő garanciák beépítése a kivitelezői szerződésekbe Gazdasági funkciót erősítő tevékenységek
A projekt várt gazdasági, társadalmi hatásai elmaradnak
2
6
megvalósítása Soft elemek megvalósítása Hatékony kommunikáció, marketing
Tervezett bevételek realizálása
1
3
A költség-haszon elemzés során tervezett bevételek minden egyes projektelem esetében pesszimista megközelítéssel készültek, a gazdasági válságot követő egy-másfél éves időszak tényadatainak ismeretében.
Az üzemeltető kiválasztására irányuló pályázat eredménytelen
1
2
Az üzemeltető kiválasztására irányuló pályázat eredménytelensége esetén a pályázat újbóli kiírása, esetleg bizonyos feltételek enyhítése nyújt megoldást.
3
7
Körültekintő előkészítés, folyamatos egyeztetések, szándéknyilatkozatok és
Intézményi kockázatok A partnerek közötti együttműködés meghiúsul
115
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv partnerségi megállapodások megkötése
Új szereplők belépése a folyamatba, tervezett üzemeltetői struktúra változása a vizsgált időtávon
1
1
116
Új szereplők belépése, a tervezett üzemeltetői struktúra változása a vizsgált időtávon a megvalósításért felelős szervezetek hozzájárulása nélkül nem képzelhető el, így az esetleges új szereplők belépése biztosítható oly módon, hogy az a projekt megvalósulását ne veszélyeztesse.
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
3.11.
A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve
A tervezett tevékenységeket és ütemezésüket az alábbi táblázat tartalmazza jól áttekinthető GANTT diagram formájában. Ezt követően munkacsomagokra bontva kerül az ütemterv bemutatásra. Tevékenység
2009
Már megvalósult
I
II
III
2010 IV
I
II
2011
III
IV
I
X
X
X
X
X
X
X
X
X
II
2012
2013
III
IV
I
II
III
IV
X
X
X
X
X
X
Előkészítés IVS, ATT
IGEN
Műszaki tervek
IGEN
Tanulmányok, felmérések
IGEN
Feltételes közbeszerzés
NEM
Projektmenedzsment
NEM
Műszaki lebonyolítás
NEM
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
2009 X
X
X
X
X
Végrehajtás Projektmenedzsment
NEM
X
X
X
X
X
Műszaki lebonyolítás
NEM
X
X
X
X
X
Nyilvánosság
NEM
X
X
X
X
X
Közbeszerzés
NEM
X
Könyvvizsgálat
NEM Gazdasági funkciók
Gazdasági szolgáltatóház
NEM
Városház Kávéház
NEM
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
Városi funkciók Fő tér megújítása
NEM
117
X
X
I
II
III
IV
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv Fő tér központi része
NEM
X
X
X
X
X
Árpádsétány
NEM
X
X
X
X
X
Zeneiskola előtti tér
NEM
X
X
X
X
X
NEM
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
Életfa tér
Közszféra funkciók Multifunkcionális tanácsterem
NEM
Kiegészítő kisléptékű elemek (ERFA) Az érintett lakosság bevonását
3.11.1.
NEM
X
X
X
X
Projekt menedzsment lebonyolítása
célzó akciók
A projektmenedzsment szervezet tevékenységének részletes bemutatására a tanulmány Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Hiba! A hivatkozási forrás nem található. pontjában kerül sor. A projektmenedzsment tevékenység folyamatosan segíti a projektek megvalósítását. A projektek fizikai lezárása után 2012 második félévében a projektmenedzsment a pénzügyi lezárást végzi, és elkészíti a szükséges zárójelentéseket.
3.11.2.
Kiviteli tervek elkészítése
A Fő tér vonatkozásában a tervpályázat már megvalósult, az engedélyezési tervek elkészültek. A kiviteli tervek elkészítésére 2010 II. félévében kerül sor.
118
Közbeszerzési eljárások lefolytatása
3.11.3.
A kivitelezői közbeszerzési eljárásokra a jelenleg rendelkezésre álló, illetve az addig elkészülő kiviteli tervek alapján kerül sor. A közbeszerzés (általános egyszerű tárgyalásos eljárás) lebonyolítását az Önkormányzat és a GFSZ együttműködve végzik: begyűjtik az ajánlattevői kérdéseket, biztosítják a tervezői válaszokat, részt vesznek a helyszíni bejáráson, fogadják az ajánlatokat, megszervezik az értékelést, kiválasztják a legelőnyösebb ajánlatot, majd előkészítik a szerződéskötést. A közbeszerzési eljárások lebonyolítására előreláthatóan mintegy 4
hónap
elegendő.
A
kivitelezői
közbeszerzési
eljárást
2010
novemberének
végén
megindítottuk. A szerződéskötésre várhatóan 2011 márciusában kerül sor.
Kivitelezési munkák
3.11.4.
A Fő tér és környékének rehabilitációját össze kell hangolni a szálloda és a mélygarázs építésével. Ennek érdekében egyeztetés szükséges a szálloda építtetőjével. A ROP pályázat keretében megvalósítandó tevékenységek kivitelezése 2011 második féléve – 2012 második féléve között megtörténik. A kiviteli munkák alatt a műszaki ellenőr/lebonyolító szervezet a helyszínen ellenőrzi a tervek és jogszabályok szerinti megvalósulást, igazolja a teljesítéseket. Folyamatos kapcsolatot tart a projekt menedzsmenttel, rendszeres tájékoztatást ad a kivitelezés aktuális állapotáról, jelzi az esetlegesen felmerülő műszaki problémákat.
Városrehabilitációt támogató szemléletformáló és marketing akciók
3.11.5.
Az érintett lakosság bevonását célzó akciók a városközpont területén történnek, a részletes koncepció alapján. A tervezett akciók 2011 második féléve és 2012 második féléve között kerülnek lebonyolításra.
3.12.
Az akcióterületi terv elkészítése és végrehajtása során lezajlott partnerségi egyeztetések
3.12.1.
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítése során lezajlott egyeztetések
A partnerség gyakorlatának célja az, hogy egy készülő stratégiában olyan fejlesztési irányok, célok
és
programok
elfogadhatóak,
amelyek
fogalmazódjanak megvalósításával
meg, a
amelyek lakosság
a
helyi
egyetért.
társadalom Ezért
számára
Tatabánya
MJV
Önkormányzata a korábbi partnerség alapú tervezési gyakorlatának is megfelelően, kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozásába bevonja a helyi társadalmat, már előzetesen is meghallgassa véleményét, hogy annak megfelelően tudja kialakítani stratégiáját. 119
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
Az önkormányzat a munka indításakor átgondolta, hogy milyen területeket érinthet az integrált városfejlesztési stratégia, azonosította a különböző érdekelt csoportokat és lehetőséget adott arra,
hogy
az
azonos
csoporthoz
tartozó
szervezetek,
amelyek
korábban
egyes
szakterületekhez tartozó stratégiák kidolgozásában már részt vettek, munkaértekezletek keretében fogalmazzák meg azokat a problémákat, amelyeknek megoldására az integrált városfejlesztési stratégiában várnak javaslatot. Ezen munkaértekezletek előtt még vezetői értekezletek is zajlottak, ahol az önkormányzat vezetői részletesen felvázolták a város jelenlegi helyzetét, annak minden egyes területét elemezve: a gazdasági, társadalmi, közigazgatási, oktatási, környezeti, idegenforgalmi, közlekedési, egészségügyi és szociális helyzetét, a felsorolt területek veszélyeit, gyengeségeit, továbbá erősségeit és kitörési lehetőségeit. Ezt követően az önkormányzat tanácstermében, mely helyt adott a civilfórumoknak, számtalan ötlet
elhangzott.
A
különböző
területek
képviselői,
szimpatizánsai,
egyesületi
célok
elkötelezettjei, természetesen más-más nézőpontból közelítették meg a kérdést, hogy mi is az, amire a legégetőbb szüksége lenne Tatabányának. Egyetlen dologban azonban mindannyian egyetértettek, és ez nem csak a civil fórumokra, hanem a szakmai fórumokra is értendő, mégpedig abban, hogy az első és legfontosabb teendő egy igazi városközpont kialakítása. Tatabányán ugyanis nem létezik ilyen. Egymással össze nem függő „energiapontok”, gócpontok vannak egymáshoz viszonylag közel, de több szempontból egységes, igazi városközpont nincs. Egységes véleményként hangzott el a résztvevőktől az, hogy nincs egy olyan hely, ahova el lehet menni sétálgatni, közben kirakatokat nézni, ami lehetne egy általános, mindenki által ismert találkahely, ahol kávézók, cukrászdák éttermek vagy sörözők vannak amiből választani lehet, ahova egy ebédre vagy vacsorára be lehet ülni, ahova el lehet vinni a városba látogató idegent. Ez a konkrétan megfogalmazott, elhangzott kívánság az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása során végig vezérfonalként szolgált. A közszolgáltatásokat biztosító intézmények mellett, a településüzemeltetés szervezeteinek képviselői, és a városi sport és kulturális élet kereteit biztosító létesítmények vezetői adtak tájékoztatást, az egyes területeket jellemző problémákról, valamint a jövőre vonatkozó elképzelésekről. A
város
gazdasági
életének
vállalkozásokon
keresztül
történő
megismerését
két
munkaértekezlet szolgálta, amelyen a kis és közepes méretű vállalkozások és a nagyvállalatok képviselői vettek részt. A város idegenforgalmi lehetőségeit is ezeken a munkaértekezleteken elemezték az idegenforgalomban érintett vállalkozók. A gazdasági fórumokon kifejtették a gazdasági aspektusból történő megközelítésüket, véleményüket a városközpont kialakítására vonatkozóan, de szó esett az ipari parkról, a KKV-k fejlődési lehetőségéről, az iskolák és
120
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
vállalkozások
együttműködéséről
is,
középpontba
helyezve
a
szakmai
tapasztalat
megszerzésének lehetőségét. A városközpontra vonatkozó elképzelések pontosítását két egymástól eltérő összetételű csoporttal történt egyeztetés is segítette. Egyrészt a MÜTF hallgatóinak is lehetőséget adott arra a város, hogy kifejtsék a városközpont fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseiket. Másrészt a város megkereste a városközpontban üzlettel rendelkező vállalkozókat is, akik egyben az integrált városfejlesztési stratégiával párhuzamosan zajló URBACT program második ütemének támogatói csoportjában is részt vesznek. A beszélgetés egyúttal a két program közötti összhang megteremtését is szolgálta. A munkaértekezleteken, fórumokon minden esetben részt vettek az önkormányzaton belül működő szakterületek képviselői, akikkel a stratégia készítés során folyamatos konzultáció zajlott. A stratégia-készítés politikai támogatottságát, a tervezési folyamatot nyomon követő, azt felügyelő hét tagú Ad-hoc Bizottság nyújtotta, melynek tagjai a városi közgyűlés tagjai, a város kerületeinek képviselői voltak. A fórumokon kívül ad hoc bizottsági ülést tartottak 2008. január 7-én, február 7-én, és április 10-én is. Az Önkormányzat képviselőivel és szakirodáival, a pályázatíró kft. tanácsadóival, a kirendelt antiszegregációs szakértőkkel, a KSH, az NFÜ és a KDRFÜ
illetékes
munkatársaival
történő
folyamatos
egyeztetéssel
valósultak
meg
a
stratégiakészítés lépései. A partnerségi elv, mint európai uniós alapelv végigkísérte az Integrált Városfejlesztési Stratégia készítésének folyamatát, a lakossági/civil és szakmai fórumokon elhangzott vélemények figyelembevételével jártunk el mindvégig a stratégiakészítés során, melynek lépései időrendben a következők voltak: Időpont 2007. december 19.
Esemény Előkészítő
megbeszélés
a
Polgármesteri
Hivatal
érintett
szakirodáinak
részvételével. Az első workshopot 2008. január 17-én tartottuk, melyet egy interjú előzött meg. A megbeszélésen részletesen tárgyalták Tatabánya régióban betöltött szerepét, a főiskolát, az idegenforgalmi stratégiát, azt, hogy szükséges fejleszteni a közlekedést, a városközpontot igazi városközponttá építeni, több
2008. január 17.
intézmény felújításának szükségességét, a környezetre való odafigyelés fontosságát, a volt városi kórház épületének kérdését, és szó esett a roma lakosság szegregációs problémáiról is. Ezt követően egy 17 fős workshopra, civil fórumra került sor, ahol megjelentek az Önkormányzatot, a stratégiát készítő céget képviselő személyek, és a civilek képviselői. A civil fórumon mindenki elmondta saját szemszögéből azt, hogy mit tart prioritásnak az IVS
121
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
kapcsán.
Leggyakrabban
a
városközpont
kialakításának
szükségessége
hangzott el. Közoktatási fórumot tartott (ahol iskolák, óvodák és bölcsődék képviselői jelentek meg) az Önkormányzat és a stratégiát író Kft. Az Önkormányzat tájékoztatta
a
jelenlevőket
az
IVS
szükségességéről,
céljáról
és
az
akcióterületek meghatározásáról. A civil szervezetek képviselőitől azt kérték, 2008. január 18. D.e.
hogy az IVS helyzetfeltárási, helyzetértékelési fázisában arról beszéljenek, ki milyen problémát lát a város vagy egy adott városrész működésében gazdasági, környezeti, társadalmi (vagy bármely más) téren és melyek azok a városi szintű javaslatok, amelyeket a városfejlesztési stratégiában viszont szeretnének látni.
2008. január 18. D.u.
Egészségügyi témakörben tartott workshopot Tatabánya MJV Önkormányzata és a stratégiát író személyek. Interjút készített a stratégiát készítő cég Tatabánya alpolgármesterével az IVS
2008. január 21.
ütemezéséről, a lehetséges akcióterületekről, a jövőképről, vízióról, szlogenről és Tatabánya jelenlegi illetve jövőbeni regionális szerepköréről.
2008. január 23.
Ezen a napon került sor a gazdasági fórumokra, az elsőt délelőtt, a másodikat délután tartották. Workshop – Gazdasági Fórum I -II. Délelőtt az épített környezet tárgykörben ült össze a tatabányai főépítész, a Gazdaságfejlesztő Szervezet
2008. január 25.
és
a
stratégiát
készítő cég
képviselői. A
városközpontról, a városrész központokról, az épületekről, az elhanyagolt területekről, a városmarketingről és a hiányzó funkciókról esett szó. Délután a zöldfelületek, tájrendezés és környezetvédelem tárgykörében folytatódtak a megbeszélések.
2008. február 15-ig
A
követően
az
írásban
érkezett
további
véleményeket,
Kisebbségi
Önkormányzat
észrevételeket a Hivatal munkatársai feldolgozták. Az
2008. április 2.:
workshopokat
antiszegregációs
szakértőkkel,
a
Cigány
képviselőivel, és a Polgármesteri Hivatal képviselőivel megtartottuk az antiszegregációs
szakértők
kérésére
a
helyszíni
bejárást,
ezután
megbeszélésre került sor. 2008. április 30.:
A Fő tér önkormányzati képviselőjének meghallgatása, megbeszélés vele. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiával kapcsolatban felmerült kérdésekről
2008. május 5.:
tárgyalás,
megbeszélés
a
Közép-Dunántúli
Regionális
Fejlesztési
Ügynökségnél, Székesfehérváron. Megalakult a támogatói csoport, ahol az akcióterület érintett szereplői 2008. május 15.:
kifejtették véleményüket az IVS-ről, és az Önkormányzat által elképzelt jövőbeni fejlesztésekről.
122
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
Anti-szegregációs megbeszélés (CKÖ, Vöröskereszt, Máltai Szeretetszolgálat, 2008. június 12. :
Hajléktalan
Gondozási
Központ,
Utcai
Szociális
Segítők
Egyesülete,
Alpolgármester Úr és a Polgármesteri Hivatal szakirodái: Szociális és Népjóléti Iroda, Lakásügyi Iroda, Oktatásügy, Stratégiai és Kontrolling Iroda) Megbeszélés a Polgármesteri Hivatal alpolgármesterével, a Főépítésszel, a
2008. június 25.:
Gazdaságfejlesztő Szervezettel és a Hivatal Stratégiai és Kontrolling Irodájával a további lépésekről.
2008. július 10-11.:
Társadalmasítás: Az IVS postázása a gazdasági workshopok, és a támogatói csoport aktív szereplőinek számára
2008. július 13.:
Az IVS felkerül Tatabánya honlapjára a társadalmasítás jegyében.
2008. július 13.:
A GFSZ informálja a Fő tér érintett vállalkozóit a fejleményekről.
2008. július közepétől – augusztus 9-ig: 2008. augusztus 28.:
3.12.2.
a beérkezett válaszok, vélemények feldolgozása. Közgyűlési döntés az IVS elfogadásáról, és a benyújtás jóváhagyásáról.
Az URBAMECO projekt keretében létrejött Fő téri Támogatói Csoport tevékenységei
A Támogatói Csoport első hivatalos találkozója 2008. májusában volt, amikor is tájékoztattuk a
tagságot
Tatabánya tervezett
integrált
városfejlesztési
stratégiájáról.
A
résztvevők
megkapták Tatabánya integrált városfejlesztési stratégiája tervezetének vázlatát, amelyet elláttak megjegyzéseikkel. A Támogatói Csoport létrejöttét a 2008. szeptember 1-én kelt Együttműködési Megállapodás szentesíti. A 14 fős Támogatói Csoport tagjai:
●
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának alpolgármestere
●
az újvárosi 11. számú választókörzet önkormányzati képviselője
●
Tatabánya MJV Polgármesteri Hivatala Stratégiai és Kontrolling Irodájának vezetője
●
Tatabánya MJV Polgármesteri Hivatala főépítésze
●
a Gazdaságfejlesztő Szervezet ügyvezető igazgatója
●
a tatabányai 1. sz. Postahivatal vezetője
●
a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának képviselője
●
az érintett leendő illetve tervezett hotel képviselői
●
az Európai Ingatlanbefektetési Alap vezérigazgatója
123
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
●
a területen érintett helyi vállalkozók
●
a lakosság képviselője
A Támogatói Csoport második megbeszélése 2008. szeptemberében volt. A találkozó során a tagok együttműködési megállapodást írtak alá, amelyben lefektették, hogy 2011-ig (a Helyi Akcióterv végrehajtásának záró dátuma) együtt fognak dolgozni, és hogy minden segítségüket és tudásukat megadják a tatabányai városközpont Helyi Akciótervének kidolgozásához és végrehajtásához. 2009. januárjában a Támogatói Csoport Birminghamben tanulmányúton és tréningen vett részt, az európai gyakorlatot, jó példákat megismerendő. 2009-ben több megbeszélést is tartott a Fő téri Támogatói Csoport, a legutóbbit július 24-én, amelyen David Froessler URBACT szakértő is jelen volt. A Fő téri Támogatói Csoport jelenleg a Gazdaságfejlesztő Szervezettel dolgozik együtt a városközpont
fejlesztésével
kapcsolatos,
a
Helyi
Akciótervet
együttműködésben
megvalósítandó, az összes szociális, gazdasági és környezetvédelmi aspektust figyelembe vevő projekt javaslaton, amely a lehetséges PPP struktúrákat és terveket tartalmazza. A projekt végrehajtását és az eredményét megosztjuk a csoport tagjai között, és bevonjuk őket a tervezésbe, a végrehajtásba és a beazonosított legjobb gyakorlatokból adódó eredmények elterjesztésébe.
3.12.3.
Tervekkel kapcsolatos egyeztetések a fejlesztéssel érintett üzletek tulajdonosaival
A fejelsztéssel érintett üzletek tulajdonosaival két ízben került sor egyeztetésre:
●
2009. december 4.: A GFSZ tárgyalójában bemutatják az elkészült terveket a fejlesztéssel érintett Fő téri kereskedelmi egységek tulajdonosai részére egyeztetés céljából.
●
2010. január: A projekt tartalmának időközbeni változásai (Sétány lefedésének elhagyása, térfigyelő kamerarendszer és wifi hálózat kiépítése) következtében a projektgazda ismételten kérte az érintett ingatlanok tulajdonosainak hozzájárulását a tervezett fejlesztésekhez
3.12.4.
Lakossági egyeztetések
További lakossági egyeztetésekre került sor az ATT kidolgozása során:
●
Az IVS előkészítése során piackutatás tárta fel a lakosság főbb igényeit a Fő téri funkcióbővítéssel kapcsolatosan.
124
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
●
A kapcsolódó friss híreket és az elfogadott dokumentumokat folyamatosan közzéteszik a www.tatabanya.hu oldalon és a helyi sajtóban
●
Az akcióterület önkormányzati képviselője rendszeresen tart lakossági fórumokat és fogadóórákat, amelyen a Fő téri projekttel kapcsolatban is tájékoztatja az érdeklődőket. A legutóbbi (2010. január 18-i) lakossági fórumon Maráz Péter építész személyesen mutatta be a megújuló városközpont terveit az érdeklődőknek.
125
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
4.
Pénzügyi terv
4.1.
Az akció megvalósításának átfogó pénzügyi terve Az akció megvalósításának költségei
4.1.1.
Költsége (Ft)
Tám. aránya
Saját forrás (Ft)
Támogatás (Ft)
1 493 096 815
65,0053%
522 504 969
970 591 846
124 910 903
80,00%
24 982 181
99 928 722
658 000 000
75,65%
160 223 000
497 777 000
Fő tér központi rész
215 000 000
75,65%
52 352 500
162 647 500
Árpád sétány
190 000 000
75,65%
46 265 000
143 735 000
Fő tér Zeneiskola előtt
Funkciók és tevékenységek
TATABÁNYA VÁROSKÖZPONT REHABILITÁCIÓ Multifunkcionális Tanácsterem kialakítása Fő tér megújítása
190 000 000
75,65%
46 265 000
143 735 000
Térfigyelő
45 000 000
75,65%
10 957 500
34 042 500
Zenepavilon
18 000 000
75,65%
4 383 000
13 617 000
Életfa tér
105 143 000
81,00%
19 977 170
85 165 830
Gazdasági Szolgáltatóház
278 213 588
35,00%
180 838 832
97 374 756
Városháza Kávéház Mi vagyunk a központban! (soft1) Városmarketing (soft2)
124 643 609
40,00%
74 786 165
49 857 444
3 400 000
85,00%
510 000
2 890 000
4 000 000
85,00%
600 000
3 400 000
7 600 000
85,00%
1 140 000
6 460 000
187 810 715
64,54%
59 666 371
128 144 344
AGORA PROJEKT
2 053 835 722
77,34%
465 328 824
1 588 506 898
SZÁLLODA ÉPÍTÉSE
3 000 000 000
0
3 000 000 000
0
ÖSSZESEN
6 546 932 537
39,09%
3 987 833 793
2 559 098 744
Közvetett támogatás (soft3) Szolgáltatások
A fenti táblázat a Tatabánya Városközpont Rehabilitáció pályázatnál az elszámolható költségeket tartalmazza.
4.1.2.
A megvalósításhoz szükséges források meghatározása
Forrás
Összeg (Ft)
Aránya (%)
796 594 961
12,17%
Magánpartner saját forrása
3 191 238 832
48,74%
Támogatás
2 559 718 828
39,09%
6 548 003 025
100,00%
Önkormányzat saját forrása
Teljes költségvetés
126
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
A szükséges önkormányzati források meghatározása
4.1.3.
A teljes program megvalósításához szükséges önkormányzati forrás 796.594.961 Ft, amelyet Tatabánya MJV Önkormányzata a tárgyévi költségvetéseiből biztosít.
A magánszféra fejlesztési hozzájárulásai
4.1.4.
A magánszféra fejlesztési hozzájárulásai a Tatabánya Városközpont Rehabilitáció projekt keretében az Árpád Kft. révén (294.213.588), illetve a Szálloda építése projekt kapcsán (3.000.000.000 Ft) jelenik meg.
Pályázat pénzügyi terve
4.2.
Költsége (Ft)
Költség aránya
Tám. aránya
Saját forrás (Ft)
Támogatás (Ft)
124 910 903
8,37%
80,00%
24 982 181
99 928 722
124 910 903
8,37%
80,00%
24 982 181
99 928 722
89 097
-
0,00%
89 097
0
763 143 000
51,11%
76,39%
180 200 170
582 942 830
658 000 000
44,07%
75,65%
160 223 000
497 777 000
Fő tér központi rész
215 000 000
14,40%
75,65%
52 352 500
162 647 500
Árpád sétány
190 000 000
12,73%
75,65%
46 265 000
143 735 000
Fő tér Zeneiskola előtt
190 000 000
12,73%
75,65%
46 265 000
143 735 000
Térfigyelő
45 000 000
3,01%
75,65%
10 957 500
34 042 500
Zenepavilon
18 000 000
1,21%
75,65%
4 383 000
13 617 000
105 143 000
7,04%
81,00%
19 977 170
85 165 830
402 857 197
26,98%
36,55%
255 624 997
147 232 200
Gazdasági Szolgáltatóház
278 213 588
18,63%
35,00%
180 838 832
97 374 756
Városháza Kávéház
124 643 609
8,35%
40,00%
74 786 165
49 857 444
356 391
-
0,00%
356 391
0
1 290 911 100
86,46%
64,30%
460 807 348
830 103 752
15 000 000
1,00%
85,00%
2 250 000
12 750 000
Mi vagyunk a központban! (soft1)
3 400 000
0,23%
85,00%
510 000
2 890 000
Városmarketing (soft2)
4 000 000
0,27%
85,00%
600 000
3 400 000
Közvetett támogatás (soft3)
7 600 000
0,51%
85,00%
1 140 000
6 460 000
1 305 911 100
87,46%
64,54%
463 057 348
842 853 752
Funkciók és tevékenységek Közszféra funkcióinak megerősítését szolgáló fejlesztések Multifunkcionális Tanácsterem kialakítása Nem elszámolható költségrész Közterületek fejlesztése (városi funkció) Fő tér megújítása
Életfa tér Gazdasági funkciót szolgáló tevékenységek
Nem elszámolható költségrész BERUHÁZÁS ÖSSZESEN Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tev.
FUNKCIÓK ÖSSZESEN
127
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv Szolgáltatások Projektelőkészítés
max:
187 185 715
12,54%
64,54%
59 447 621
127 738 094
141 745 000
9,49%
69,09%
43 783 386
97 961 614
9 640 000
0,65%
65,00%
3 374 000
6 266 000
0,00%
625 000
0
18,00%
IVS+ATT
IVS+ATT nem elszámolható része
625 000
Műszaki tervek Ingatlanvásárl ás
max:
10,00%
Közbeszerzés
79 005 000
5,29%
65,41%
27 329 776
51 675 224
49 500 000
3,32%
75,65%
12 053 250
37 446 750
3 600 000
0,24%
71,49%
1 026 360
2 573 640
Projektmenedzsment
max:
4,00%
7 625 000
0,51%
65,00%
2 668 750
4 956 250
Műszaki ellenőr
max:
1,50%
14 500 000
0,97%
63,94%
5 228 650
9 271 350
Könyvvizsgálat
max:
0,50%
1 000 000
0,07%
71,49%
285 100
714 900
Nyilvánosság
max:
1,00%
1 000 000
0,07%
65,00%
350 000
650 000
Tervellenőr
max:
0,50%
5 065 715
0,34%
71,49%
1 444 235
3 621 480
Tartalék
max:
5,00%
16 250 000
1,09%
65,00%
5 687 500
10 562 500
1 493 096 815
100,00%
65,00%
522 504 969
970 591 846
34,994715%
65,005285%
PROJEKT ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEI ÖSSZESEN SAJÁT FORRÁS / TÁMOGATÁS ARÁNYA Nem elszámolható költség PROJEKT KÖLTSÉGEI ÖSSZESEN
1 070 488
-
0,00%
1 070 488
0
1 494 167 303
-
64,96%
523 575 457
970 591 846
35,041287%
64,958713%
SAJÁT FORRÁS / TÁMOGATÁS ARÁNYA
4.2.1.
„Soft” projektek költségei Nettó költség
Tevékenység
(Ft)
Áfa (Ft)
Bruttó költség (Ft)
I. Érintett lakosság bevonását célzó akciók „Mi
vagyunk
rendezvénynap
a
központban!”
címmel
megszervezése
2 2.720.000
és
lebonyolítása a Városközpontban
128
680.000
3.400.000
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
Összesen
2.720.000
680.000
3.400.000
2.800.000
700.00
3.500.000
400.000
100.000
500.000
3.200.000
800.000
4.000.000
1.280.000
320.000
1.600.000
4.800.000.
1.200.000
6.000.000
6.080.000
1.520.000
7.600.000
12.000.000
3.000.000
15.000.000
II. Városmarketing akciók Közvélemény
kutatás
és
az
eredmények
összefoglalása Befektetői
konferencia
szervezése
és
lebonyolítása Összesen III. Közvetett támogatásból „Milyennek képzelem a Városközpontot 20 év múlva?” gyermek- diák képzőművészeti és média pályázat „Civilek
a
központban
ötletpályázat,
a
civil
központért” mini-projektek
bemutatkozása a Városközpontban Összesen MINDÖSSZESEN
4.2.2.
Források
A projekt forrásai
Ft
%
Önkormányzat saját forrása
331 266 137
22,186515%
Magánpartner saját forrása
191 238 832
12,808200%
Támogatás
970 591 846
65,005285%
1 493 096 815
100,00%
Teljes költségvetés
4.3.
A pályázat költségvetésének szöveges magyarázata
4.3.1.
Előkészítéshez kapcsolódóan
Az előkészítéshez kapcsolódó költségek keretében az IVS és ATT költsége mellett a kiviteli és engedélyezési tervek, a közbeszerzési költségek, és az ingatlanvásárlás költségei kerülnek elszámolásra. Szolgáltatások Projekt-előkészítés IVS+ATT IVS+ATT nem
max: 18,00%
Elszámolható költség
Aránya
Támogatási aránya
Saját forrás
Támogatás
141 745 000
9,49%
69,09%
43 783 386
97 961 614
9 640 000
0,65%
65,00%
3 374 000
6 266 000
0,00%
625 000
0
625 000
129
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv elszámolható része Műszaki tervek Ingatlanvásárlás
max: 10,00%
Közbeszerzés
4.3.2.
79 005 000
5,29%
65,41%
27 329 776
51 675 224
49 500 000
3,32%
75,65%
12 053 250
37 446 750
3 600 000
0,24%
71,49%
1 026 360
2 573 640
A megvalósítás költségei
Szolgáltatások A projektmenedzsment elszámolása a GFSZ Kft. által benyújtott számlák alapján történik. A projektmenedzsment költség így a projekt teljes költségvetésének alig több, mint 0,5%-át teszi ki. A műszaki ellenőr, a könyvvizsgálat és a nyilvánosság költségeit ajánlatok alapján állapítottuk meg, a tervellenőr költségeit kamarai díjszabás alapján; a teljes projekt megvalósítására 16,250 mFt-os tartalék került elkülönítésre. Szolgáltatások
Teljes költség
Aránya
Támogatási aránya
Saját forrás
Támogatás
Projekt-menedzsment
max:
4,00%
7 625 000
0,51%
65,00%
2 668 750
4 956 250
Műszaki ellenőr
max:
1,50%
14 500 000
0,97%
63,94%
5 228 650
9 271 350
Könyvvizsgálat
max:
0,50%
1 000 000
0,07%
71,49%
285 100
714 900
Nyilvánosság
max:
1,00%
1 000 000
0,07%
65,00%
350 000
650 000
Tervellenőr
max:
0,50%
5 065 715
0,34%
71,49%
1 444 235
3 621 480
Tartalék
max:
5,00%
16 250 000
1,09%
65,00%
5 687 500
10 562 500
Építési költségek Az építési költségeket építészeti költségbecslések alapján határoztuk meg. Költsége (Ft)
Költség aránya
Tám. aránya
Saját forrás (Ft)
Támogatás (Ft)
124 910 903
8,37%
80,00%
24 982 181
99 928 722
124 910 903
8,37%
80,00%
24 982 181
99 928 722
89 097
-
0,00%
89 097
0
763 143 000
51,11%
76,39%
180 200 170
582 942 830
658 000 000
44,07%
75,65%
160 223 000
497 777 000
Fő tér központi rész
215 000 000
14,40%
75,65%
52 352 500
162 647 500
Árpád sétány
190 000 000
12,73%
75,65%
46 265 000
143 735 000
Fő tér Zeneiskola előtt
190 000 000
12,73%
75,65%
46 265 000
143 735 000
45 000 000
3,01%
75,65%
10 957 500
34 042 500
Funkciók és tevékenységek Közszféra funkcióinak megerősítését szolgáló fejlesztések Multifunkcionális Tanácsterem kialakítása Nem elszámolható költségrész Közterületek fejlesztése (városi funkció) Fő tér megújítása
Térfigyelő
130
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv Zenepavilon
18 000 000
1,21%
75,65%
4 383 000
13 617 000
105 143 000
7,04%
81,00%
19 977 170
85 165 830
402 857 197
26,98%
36,55%
255 624 997
147 232 200
Gazdasági Szolgáltatóház
278 213 588
18,63%
35,00%
180 838 832
97 374 756
Városháza Kávéház
124 643 609
8,35%
40,00%
74 786 165
49 857 444
356 391
-
0,00%
356 391
0
1 290 911 100
86,46%
64,30%
460 807 348
830 103 752
Életfa tér Gazdasági funkciót szolgáló tevékenységek
Nem elszámolható költségrész BERUHÁZÁS ÖSSZESEN
Fajlagos költségek A fajlagos költségeket tekintve, a beruházási elemek közül a Mélygarázs alatta marad az átlagos költségszintnek. A Városháza Kávéház, a Multifunkcionális tanácsterem, az Árpád sétány, a Zeneiskola előtti tér és a Gazdasági Szolgáltatóház a kiemelt kategórián belül marad, ami helyénvaló, tekintettel a helyszínek reprezentatívitására, illetve a különleges műszaki megoldásokra, amelyek növelik a fajlagos költségeket. Ilyenek például az Árpád sétány beépített letekintő nyílásai, amelyek átláthatatlan üveg felületű kúpokkal lesznek leborítva, és szélük padként működik, maga az üvegkúp pedig éjszaka látványfényként szolgál rejtett világítással). A Felső tér megújítása illetve az Életfa tér és a Főiskola két épületét összekötő gyalogút esetén pedig a reprezentatív kialakítás és a szökőkút, illetve csobogó beépítése növeli a költségeket oly mértékben, hogy a kiemelt kategóriánál 10-15%-al magasabb a bekerülési költség.
Beruházási elem
Terület
Elszámolható költség
Fajlagos költség
Kiemelt kategória 200 000 Ft/m2
Városháza Kávéház
426,3 m2
99 714 887 Ft
233 908 Ft/m2 240 000 Ft/m2 240 000 Ft/m2
Multifunkcionális Tanácsterem
380,5 m2
99 928 722 Ft
262 625 Ft/m2
6423,0 m2
172 000 000 Ft
26 779 Ft/m2
400 000 Ft/m2 18 000 Ft/m2
Felső Fő tér megújítása
24 000 Ft/m2 18 000 Ft/m2 Árpád sétány
2
1740 m
84 114 400Ft
23750 Ft/m
2
24 000 Ft/m2 Fő tér- Zeneiskola előtti tér
7355,0 m2
152 000 000 Ft
131
20 666 Ft/m2
18 000 Ft/m2
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv 24 000 Ft/m2 Zenepavilon
Életfa tér és Főiskola két épületét összekötő gyalogút
44,7 m2
14 400 000 Ft
32 215 Ft/m2
3009,4 m2
84 114 400 Ft
27 950 Ft/m2
18 000 Ft/m2 24 000 Ft/m2 180 000 Ft/m2
Gazdasági Szolgáltatóház
2
670,86 m
139 106 794 Ft
207 356 Ft/m
2
240 000 Ft/m2 140 000 Ft/m2 Mélygarázs
1064,27 m
2
139 106 794 Ft
130 706 Ft/m
2
180 000 Ft/m2
132
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
Megvalósítás intézményi kerete
5.
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata az Integrált Városfejlesztési Stratégiájában a városfejlesztési gyakorlata áttekintése után úgy döntött, hogy a Gazdaságfejlesztő Szervezetét bízza meg a városfejlesztő társaság feladatainak ellátásával. Az önkormányzat 1996. júniusában alapította a 100%-ban önkormányzati tulajdonú Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdaságfejlesztő Szervezete Nonprofit Kft-t az akkori szabályozás szerint még közhasznú társaság formában az alábbi feladatokkal:
●
munkahely-teremtés, megőrzés támogatása,
●
befektetői partnerek felkutatása,
●
ipartelepítés, kereskedelemfejlesztés elősegítése,
●
ingatlanhasznosítás, ingatlanfejlesztési projektek koordinálása, vagyonhasznosítási feladatok,
●
ipari park fejlesztés,
●
települési és régiómarketing,
●
gazdasági elemzések, kutatások fejlesztése,
●
stratégiai tervezés,
●
szakképzési program koordinálása,
●
kis- és középvállalkozások működésének elősegítése,
●
nemzetközi és régiós gazdaságfejlesztési programokban való részvétel.
A társaság tevékenységében az alakulást követően a befektetés-ösztönzési feladatok kaptak nagyobb hangsúlyt, míg az elmúlt években már városfejlesztési és regionális fejlesztésekhez kapcsolódó feladatok kapnak nagyobb szerepet. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. május 22-én megalkotta és 2009. június 1-én hatályba léptette 22/2009.(V.22.) kgy.sz. rendeletét a város rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról. A
rendelet
hatálya
a
város
rehabilitációs
akcióterületeken
megvalósítandó
fejlesztési
feladatokban közreműködő szervezetekre, személyekre és a rehabilitációs területen található ingatlanok tulajdonosaira, bérlőire, használóira terjed ki.
133
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
Az önkormányzat e rendelet keretein belül meghatározza, hogy a rehabilitációs területen megvalósítandó
fejlesztések,
lebonyolításával
Tatabánya
Megyei
Jogú
Város
Önkormányzatának Gazdaságfejlesztő Szervezete Nonprofit Kft-t bízza meg és megbízási szerződést köt.
5.1.
Városrehabilitációs szerződés
A szerződés tartalmazza: 1.
a
város
rehabilitációs
tevékenységet,
mint
a
szerződés
tárgyát,
a
felek
kötelezettségvállalását, 2. 3.
a város-rehabilitáció megvalósításának határidejét, ütemezését; a város-rehabilitációval érintett akcióterület megnevezését;
4.
az akcióterületen megvalósítandó fejlesztési célkitűzéseket;
5.
a szerződés keretében ellátott tevékenységeket, feladatokat, amely lehet: a.
fejlesztési tervek, tanulmányok készítése;
b.
kivitelezési, pénzügyi tervek készítése;
c.
integrált
városfejlesztési
stratégia,
akciótervek
készítése,
rendszeres
felülvizsgálata; d.
telekvásárlások,
telekalakítások,
épületbontások
megszervezése,
koordinálása, közterületrendezés;
6.
e.
közmű- és útépítés, építési tevékenység, épület korszerűsítés megszervezése;
f.
az akcióterületen magánberuházások koordinálása;
g.
telek, ingatlan értékesítés, bérleti, vagyonkezelői tevékenység;
h.
pénzügyi források felkutatása, pályázatkészítés;
a fejlesztések megvalósításának, illetve a feladatok ellátására szolgáló források rendelkezésre bocsátásának módját, pénzügyi ütemezését;
7.
a rendelkezésre bocsátott forrásokkal történő elszámolás módját;
8.
a Városfejlesztő tevékenységének fedezetéül szolgáló díj mértékét;
9.
a Városfejlesztő bevételeinek a szerződésben szereplő fejlesztési célokra fordítását;
10.
a Városfejlesztő évenkénti beszámolásának, az akcióterületi terv évente történő aktualizálásának rendjét;
11.
az önkormányzati ellenőrzés módját;
12.
az alvállalkozók bevonásának rendjét;
13.
a Városfejlesztő kezelésébe adott ingatlanok körét; 134
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
14.
a fejlesztések megvalósításában, a feladat-ellátásban közreműködő önkormányzati intézmények,
gazdálkodó
szervezetek,
közösségek,
magánszemélyek
közreműködésének módját. A társaság feladata az Integrált Városfejlesztési Stratégiában, a Szabályozási Tervben és az Akcióterületi Tervben meghatározott városrehabilitációs és fejlesztési feladatok megvalósítása. A társaság tevékenységének célja a komplex városfejlesztési akciók során előkészíteni a fejlesztéseket, rendezni a tulajdonviszonyokat annak érdekében, hogy a városközpont élettel való megtöltését célzó beruházások megvalósuljanak. Az önkormányzat és a GFSZ között az együttműködést e rendelet is szabályozza, az ellenőrzést Tatabánya Megyei
Jogú Város Önkormányzatának Szervezeti
és Működési
Szabályzatában kijelölt szervezeti egység látja el. A Gazdaságfejlesztő Szervezet e feladat ellátására külön divíziót hozott létre, melyet már az IVS-ben is
szerepeltetett. A
társaság a városfejlesztési
projektek
(ingatlanfejlesztési,
panelprogram) koordinálása területén is nagy tapasztalattal rendelkezik, az önkormányzat ezért bízta meg a társaságot a városrehabilitációs feladatokkal.
Gazdaságfejlesztő Szervezet ügyvezető adminisztráció Városfejlesztési divízió Feladatok: IVS Az IVS-ben a Városfejlesztő Társaság számára felsorolt feladatok végrehajtása (IVS 159. oldal táblázat) Panelprogram ügyintézési feladatai Élményfürdő projekt
Gazdaságfejlesztő divízió
Feladatok:
Feladatok: befektetők fogadása – ipar
innovációs pályázatfigyelés és pályázati tanácsadás
ingatlanhasznosítás elősegítése
technológiai tanácsadás
gazdaságfejlesztés szakképzési program
műszaki szakértői tevékenység
Duna-Vértes köze Hull. Gazd. Társ. koordinációs feladatai
szakértői adatbázis fejlesztése és működtetése innovációs konferenciák, rendezvények szervezése (különösen spin-off és K+F rendezvények)
Városmarketing Felügyelet, beszámolási kötelezettség: évente beszámolási kötelezettség a közgyűlés felé, és az illetékes bizottságok felé Munkatársak: 3 fő - műszaki, területfejlesztési, pénzügyi, építészeti, közgazdasági ismeretek
Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség
Felügyelet, beszámolási kötelezettség:
innovációs projektek gyűjtése és menedzselése
Az érvényben lévő gyakorlat szerint
partnerközvetítés
Munkatársak:
a KDRIÜ szolgáltatásainak közvetítése
2 fő
kommunikációs és marketing feladatok ellátása
a KDRIÜ által végzett régiós szintű tevékenységekben való 135
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
részvétel Együttműködés:
a RIIR (Regionális Innovációs Informatikai Rendszer) helyi működtetési feladatainak ellátása a KDRIÜ iránymutatásai alapján
A Városfejlesztő Társaság szorosan együttműködik az Önkormányzat szakirodáival: Városüzemeltetési Iroda, Beruházás-felújítási Iroda, Stratégia és Kontrolling Iroda, Főépítészi Iroda
folyamatos információszolgáltatás a KDRIÜ számára Munkatárs: 1 fő
A GFSZ módosította a Közbeszerzési Szabályzatát és a Közbeszerzési Bizottságának létszámát 5 főre bővítette.
5.1.1.
A bizottság tagjai
●
GFSZ ügyvezetője (elnök)
●
GFSZ Felügyelő Bizottságának elnöke
●
Tatabánya Megyei Jogú Város alpolgármester
●
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közbeszerzési Bizottságának elnöke
●
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Bizottságának tagja
5.1.2.
Szervezeti felépítés
Kompetenciák
●
Az önkormányzat nevében és megbízásából hajtja végre a városfejlesztési akciót, vagyis az önkormányzat a városfejlesztés stratégiai irányainak kijelölője. Az első rehabilitációra kijelölt terület Tatabánya Fő tere, majd további két terület fejlesztése – Kertvárosi lakótelep és Bánhida központja – szükséges az IVS szerint.
●
Befektetővel
(konzorciumi
partner)
való
tárgyalás,
valamint
a
tulajdonjogi
rendezésekhez szükséges tárgyalások.
● 5.1.3.
A rehabilitáció operatív irányítása.
Jogi háttér
A városfejlesztő társaság működését az önkormányzat rendeletben és a rendelet alapján megkötött megbízási szerződésben szabályozza.
136
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
A rendelet főbb elemei
5.1.4. ●
Hatálya a városrehabilitációs akcióterületeken megvalósítandó fejlesztési feladatokban közreműködő szervezetekre, személyekre és a rehabilitációs területen található ingatlanok tulajdonosaira, bérlőire, használói terjed ki.
●
Kijelöli a Gazdaságfejlesztő Szervezetet az akcióterületek fejlesztésének előkésztésével, azok végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
●
Meghatározza a rehabilitációk megbízási szerződés tartalmai elemeit.
●
Meghatározza az akcióterületen ellátandó közszolgáltatási feladatokat.
●
Kijelöli a rehabilitációs területeket.
●
Meghatározza a helyi rehabilitációs tevékenység forrásait.
●
Szabályozza az önkormányzat a városfejlesztő együttműködését.
Feladatok 1.
a tervezés koordinációja és a pályázati dokumentációjának összeállítása
2.
valamennyi, a projekt megvalósításához szükséges közbeszerzési eljárás lefolytatása a.
Közbeszerzési eljárás részvételi, ajánlati felhívásainak összeállítása, döntések előkészítése
b.
Egyeztetés a Közreműködő Szervezettel (Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség)
3.
c.
Értékelések megszervezése
d.
Eljárások eredményéről szóló hirdetmények feladása
a projekt végrehajtása a.
Stratégiai projektkövetés biztosítása
b.
Városfejlesztési
koordináció
–
egyeztetési
fórum
az
önkormányzat
és
a
menedzsment szervezet között c.
További források felkutatása (pályázati, befektetői)
d.
Partnerek koordinációja (civil, közigazgatási, államigazgatási partnerek, lakosság bevonása)
e.
Közterületek
rendezési
munkáinak
irányítása
(terv
készíttetés,
kivitelezés
pályáztatása) f.
Önkormányzati határozattal kijelölt akcióterületek teljes körű fejlesztése
g.
Értékesítésből, bérbeadásból származó bevételek akcióterületi fejlesztésekre való visszaforgatásának koordinációja
137
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
h.
Befektetőkkel
való
tárgyalás,
szerződéskötés
az
akcióterületi
rehabilitáció
érdekében i.
Adminisztratív és információs feladatok ellátása
j.
Közszféra és vállalakozók által létrehozandó projekttársaságban való részvétel
k.
Városfejlesztési rehabilitáció operatív irányítása
l.
Gazdaságfejlesztési elemek integrációja
m.
Kiegészítő tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan, vagy partnerrel)
n.
Megvételre
kijelölt
ingatlanok
megvásárlása
(tárgyalások,
szerződések
előkészítése, megkötése) o.
Terület előkészítési munkák irányítása (bontás, közműépítés)
p.
Önkormányzati beruházásban megvalósuló létesítményeknél beruházói feladatok ellátása
q.
Magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása a projekt által érintett területen
r.
Fenntartás koordinációja
s.
A lakosság tájékoztatása
t.
A kivitelezésben résztvevő partnerek koordinációja
u.
Pénzügyi-számviteli
feladatok:
nyilvántartások,
és
auditálások,
jelentések
készítése v.
Egyeztetés a Közreműködő Szervezettel
w.
A projekt lezárásához szükséges értékelés és ellenőrzési feladatok ellátása.
A pályázat menedzselése A regionális operatív program keretében megvalósuló beruházás, fejlesztés megvalósításával az önkormányzat a GFSZ-t bízta meg, melyhez a forrást biztosítja. A GFSZ megnyitotta a projekt számláját. Az önkormányzat a forrás biztosítását a megbízási szerződésben rögzítetteknek megfelelően, számla alapján biztosítja. A GFSZ külső szakértőt vesz igénybe az ATT és a pályázat második körös
dokumentációjának
elkészítésére,
valamint
közbeszerzési
szakértőt
bíz
meg
a
közbeszerzési eljárások lebonyolításával. A társaság lebonyolítja a tervezéshez és megvalósításhoz szükséges közbeszerzéseket, valamint gondoskodik a nyilvánosság tájékoztatásáról, jelentéseket és beszámolókat készít.
138
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
5.2.
Üzemeltetés, működtetés
5.2.1.
Szervezeti háttér
A közterületek felújítása után az üzemeltetési és fenntartási feladatokat az Önkormányzat városüzemeltetési részlege végzi. A közszféra fejlesztés részeként megvalósuló Multifunkcionális tanácsterem fenntartása az Önkormányzat feladata. A Városháza Kávéház üzemeltetésére az Önkormányzat pályázatot ír ki. A Gazdasági Szolgáltatóház fenntartásáról a beruházó vállalkozó gondoskodik. A szálló és a mélygarázs üzemeltetése szintén a beruházó vállalkozó feladata lesz. A projektek megvalósításával létrejövő új funkciók többsége tehát a meglévő funkciók bővítését jelenti és már működő intézményi háttérre támaszkodik. Mivel a meglévő intézményi struktúra rendelkezik szükséges szakmai felkészültséggel, a fejlesztések jövőbeni működtetése biztosított.
5.2.2.
Az üzemeltetés és működtetés pénzügyi terve, forrásai
Tatabánya MJV Önkormányzata rendelkezik azokkal a bevételekkel, amelyek a megemelkedő közterület és épület fenntartási költségek biztosításához szükséges. Az újonnan építendő Gazdasági Szolgáltatóház, illetve a Városháza Kávéház működtetését a magánszférához tartozó tulajdonos/üzemeltetők biztosítják a bevételeikből. A szálloda üzemeltetése a magánbefektető feladata.
A projekt cash-flow terve A projekt cash-flow tervét a megvalósítás és a fenntartás 5 éves időszakára a következő táblázat mutatja be. A „Beruházás saját forrása” sor tartalmazza Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata és a konzorciumi partnere által a fejlesztés megvalósításához szükséges saját forrás mértékét, éves bontásban. A „Beruházási támogatás (projektelőleg)” a TSZ megkötését követően lehívandó előleget tartalmazza. A
„Beruházási
utófinanszírozási
támogatás
(utófinanszírozás)”
elszámolási
rendszerben
a
projekt
érkező
megvalósítása
támogatás
összegét
során
kapott,
tartalmazza.
(Értelemszerűen a cash flow szempontjából a vállalkozói finanszírozás rendszerében a vállalkozónak közvetlenül átutalt támogatás összege nem releváns).
139
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
Az „Önkormányzati támogatás” soron két különböző célú forrás jelenik meg: -
egyrészt az előleg, illetve az első támogatás lehívásáig komoly előfinanszírozási igény lép fel – elsősorban az előkészítési költségek fedezése céljából - az önkormányzat felé (ez az összeg, illetve ennek visszafizetése jelenik meg 2009ben az „Önkormányzati támogatás” soron pozitív, 2010-ben negatív előjellel).
-
másrészt 2012-től az Önkormányzati támogatás soron futnak a közterület fenntartásának a kiadásai – ezek értelemszerűen fedezik a közterületek bérbeadásából származó bevételek és a közterület-fenntartás költségei közti különbségből származó hiányt (ennek részletei megtalálhatók a Költség-haszon elemzés táblázataiban).
A „Működtetési bevételek” soron a működés során fellépő bevételi pénzáramok jelennek meg (a közterület-használati díjak, illetve a Gazdasági Szolgáltatóház üzlethelyiségeinek és a garázs bevételei). A „Felmerült beruházási kiadások” soron a beruházással kapcsolatos kiadások jelennek meg (Értelemszerűen a cash flow szempontjából a vállalkozói finanszírozásban elszámolandó számlák támogatási igénye nem releváns), illetve a Gazdasági Szolgáltatóház esetében az üzlethelyiségek, illetve a mélygarázs rendszeres felújítási, pótlási kiadásainak 2014-re eső részével is itt számoltunk. Az „Üzemeltetés, karbantartás” sor az Önkormányzat esetében a közterület-fenntartás, a multifunkcionális tanácsterem, és a Városháza Kávéház, illetve az Árpád Kft. esetében a Gazdasági Szolgáltatóház üzemeltetési és karbantartási kiadásait tartalmazza. A fenti sorokat összesítő „Bevételi pénzáramok” és „Kiadási pénzáramok” különbözete határozza meg az „Egyenleget”, illetve ezek évenkénti összegzése a mindenkori „Kumulált egyenleget”. Amíg a „Kumulált egyenleg” sor nem vált negatívba, a projekt cash-flow terve megnyugtató: azt mutatja, hogy az esedékes kiadásoknak a projektgazda eleget tud tenni, azaz a projektelemek pénzügyi fenntarthatósága biztosított. Tehát az „Egyenleg” sor 2011-es és 2014-es negatív értéke nem ad okot az aggodalomra, hiszen az előző év(ek) pozitív egyenlegei fedezik az adott évben a bevételeket meghaladó, magasabb kiadásokat.
140
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
A projekt cash-flow terve 2009 (Ft)
2010 (Ft)
2011 (Ft)
2012 (Ft)
2013 (Ft)
2014 (Ft)
2015 (Ft)
2016 (Ft)
11 905 531
34 931 570
476 118 272
0
0
0
0
0
Beruházási támogatás (projektelőleg)
0
94 913 230
0
0
0
0
0
0
Beruházási támogatás (utófinanszírozás)
0
97 903 180
94 666 500
0
0
0
0
0
24 171 969
-24 171 969
0
7 500 521
7 695 535
7 911 010
8 132 518
8 360 229
0
0
0
37 784 034
38 766 419
39 851 879
40 967 731
42 114 828
36 077 500
115 758 215
658 602 568
0
0
38 579 470
0
0
0
0
0
16 734 521
17 169 619
17 650 368
18 144 578
18 652 627
Bevételi pénzáram
36 077 500
203 576 011
570 784 772
45 284 555
46 461 954
47 762 888
49 100 249
50 475 056
Kiadási pénzáram
36 077 500
115 758 215
658 602 568
16 734 521
17 169 619
56 229 838
18 144 578
18 652 627
Egyenleg
0
87 817 796
-87 817 796
28 550 034
29 292 335
-8 466 950
30 955 671
31 822 430
Kumulált egyenleg
0
87 817 796
0
28 550 034
57 842 369
49 375 419
80 331 090
112 153 520
Beruházás saját forrása
Önkormányzati támogatás Működtetési bevételek Felmerült beruházás kiadásai Üzemeltetés, karbantartás
141
6.
MellĂŠkletek
142
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv
6.1.
ROP pályázat indikátorai A ROP/akcióterv releváns indikátorai Típus
Mértékegység
Bázisérték
Célérték
Célérték elérésének időpontja
Output
fő
20333
20333
A konstrukció által teremtett munkahelyek száma
Eredmény
db
0
Új városi funkciók betelepedése / a fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált) szolgáltatások száma
Eredmény
db
Hatás Eredmény
Mutató neve
A fejlesztések által érintett lakosság létszáma
Lakossági elégedettség Az akcióterületi közcélú fejlesztés eredményeként indukált magánerős beruházás volumene
Mutató forrása
Mutató számításának módszere és gyakorisága
2012.12.31.
KSH Népszámlálás, önkormányzati nyilvántartás
Évente egy alkalommal, KSH Népszámlálás, önk. módszertana szerint
10
2012.12.31.
TbMJV Önk, Árpád Kft. nyilvántartása
Évente egyszer, KSH adatszolgáltatás
0
8
2012.12.31.
Kedvezményezett jelentései, építési napló
Egy alkalommal (zárójelentés, átadás-átvétel)
%
-
75
2012.12.31.
Utólagos felmérés
Egy alkalommal, reprezentatív felmérés
mFt
0
0
2012.12.31.
Önkormányzat számítása
Egy alkalommal
Kedvezményezett jelentései, építési napló
Egy alkalommal (zárójelentés, átadásátvétel)
Kedvezményezett jelentései, építési napló
Egy alkalommal (zárójelentés, átadásátvétel)
Az integrált fejlesztési projekt átfogó indikátorai Megvédett műemlékek száma
Output
db
0
0
2012.12.31
Megújult közterületek felülete
Output
2
m
0
18.087
2012.12.31
Közszféra funkcióit ellátó épületek felújított/új nettó területe
Output
db
0
304
2012.12.31
Az egyes projektelemek indikátorai Gazdasági szolgáltatóház Városháza kávéház Fő tér megújítása
Output
m2
0
670
2012.12.31
Output
2
0
174
2012.12.31
2
0
5923
2012.12.31
2
Output
m m
Életfa tér megújítása
Output
m
0
3009
2012.12.31
Multifunkcionális tanácsterem
Output
m2
0
304
2012.12.31
Zenepavilon
Output
2
m
0
44
2012.12.31
Mélygarázs – gépkocsi beálló
Output
db
0
36
2012.12.31
143
Mérték-
Mutató neve, típusa (output/eredmény)
egység
A támogatással érintett területen telephellyel rendelkező vállalkozások
Min. elvárt
Célérték
célérték
db
6
6
fő
1000
3.598
Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága (output)
ha
-
53,59
Teremtett munkahelyek száma (eredmény)
fő
10
10
Teremtett munkahelyek száma - nők (eredmény)
fő
-
5
Teremtett munkahelyek száma - hátrányos helyzetűek (eredmény)
fő
-
1
Megőrzött munkahelyek száma (eredmény)
fő
-
X
számának növekedése (eredmény) Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken (output)
6.2.
Illeszkedés a szabályozási és településrendezési tervekhez
A ROP Városrehabilitációs pályázat keretében tervezett fejlesztések illeszkednek:
●
A Közép-Dunántúli Régió Stratégiai Programjához
●
A Közép-Dunántúli Régió Operatív Programjához és Regionális Akciótervéhez.
●
Tatabánya hatályos településfejlesztési koncepciójához valamint a településszerkezeti és szabályozási tervhez, helyi építési előírásokhoz (HÉSZ) és ezek alátámasztó munkarészeihez, illetve az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényhez.
●
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia célrendszeréhez.
Az egyes fejlesztési projektelemek illeszkedését a településrendezési tervekhez az adott fejlesztések műszaki dokumentációja tartalmazza.
144