A Magyar Királyi Iparművészeti Iskola Értesítője az 1892-93-iki tanévről by MOME Konyvtar

A MAGYAR KIRÁLYI IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

ÉRTESÍTŐJE AZ 1892–93-IKI TANÉVRŐL.

AZ INTÉZET SZERVEZETE S PROGRAMMJÁVAL KÖZLI

KELETI

GUSZTÁV

BUDAPEST. FRANKLIN-TÁRSULAT

KÖNYVNYOMDÁJA.

1893.

AZ INTÉZET CZELJA ES TANMENETE. Ezen, országgyűlési határozattal 1880-ban életbe léptetett s közvetlenül a vallás- és közoktatásügyi m. k. Ministerium alatt álló állami szakiskolának az a czélja, hogy a művészeti ipar különböző ágaiban való minél teljesebb kiképzésre alapos szaktanulmányok segélyével ugy elméleti, mint gyakorlati oktatás utján alkalmat adjon. Ezen czéljához képest az intézeti oktatás feloszlik két részre, u. m. a) általános és b) szakoktatásra. a)

AZ ÁLTALÁNOS OKTATÁS TÁRGYAI.

i. Szemléleti láis^atian. Geometriai testeknek s ezekből összeállított csoportozatoknak, később tárgyaknak, pusztán szemlélet alapján szabad kézzel való rajzolása, különös tekintettel a helyes árnyékolásra.

2. Ékitményes rajzolás és festés. Egyszerű ékitmény-elemek és ezek alkalmazása tömeges tanítás mellett fali minták után, egyúttal mértani síkékitmény és folytatólag mintaszerű domború ékitmények rajzolása és festése, különös tekintettel a formaérzék fejlesztésére. 3. Alakraj?. Emberi fej és testrészek rajzolása mintalapokról, antik fejek és egész alakok, valamint természet utáni gypszöntvények, és végül élőminták 'utáni rajzolás. 4. Építészeti rajz e s alaktan. Az oszloprendek összehasonlító ábrázolása; ív-, párkány-, ablakés ajtószerkesztések. Ezen formák felhasználása egyszerűbb homlokzat-alakításokhoz, az olasz renaissance és a középkori stilek példaszerű műemlékeiről vett minták nyomán. A rajzoláshoz kapcsolt magyarázatokon kívül a legfontosabb művelődési korszakok stylusainak összevont előadása. <j. Iparművészeti rajz, alaktan és tervezés. Felvételek grafikai minták után változtatott mértékben, vagy természetes nagyságban rajzolva, szerkezeti adatokkal; továbbá a megelőző ékitményes és épitészeti rajztanfolyamok alapján önálló stilszerü tervezési gya-

5 korlatok az iparművészet különböző ágainak köréből. 6. Geometria. a) Szerkesztő planimetria. Elmélet és szerkesztések, geometriai rajz. b) Ábrázoló geometria és árnyszerkesztéstan. Pont, vonal, sík és testek ábrázolása s az idevágó fontosabb szerkesztések. Metszési és áthatási feladatok. Testek és forgási felületek választó vonalainak és vetett árnyékainak szerkesztése. c) Látszattani szerkesztések. 7. Iparművészeti stiltan. A természet megfigyeléséből levont alakitási törvények és a színtan elmélete; valamint a textil-, kerámia-, tektonika- és stereotomia-ipar czéljaiból származó iparművészeti és építészeti alakok fejlődésének ismertetése és ornamentalis megoldása, tekintettel a feldolgozandó anyagok tulajdonságaiból és az előállítási módokból származó styltani törvényekre. 8. Bonc^alaktan. Az emberi test külalakját meghatározó csontok, inak, izmok idomai, kölcsönös aránya és mozgása törvényeinek magyarázata és rajzolása, fali ábrák, boncztani ké-

szülékek és az élő természetből vett minták nyomán. 9. Műtörténelem. Összefoglaló képe a művészileg szép eszményének, a mint az a különböző népeknél, különböző korszakokban az építészet, festészet és szobrászat, valamint a magasabb műipar termékeiben nyilvánult. A régi keleti népek, valamint Görögország és Róma, utóbb a középkor és a renaissance műtörténelme. b) A SZAKOKTATÁS TÁRGYAI.

1. Dis^itŐ (dekoratív) szobrászéit. Szaktanulmányok a plasztikai épületdiszek, bútorzat és belfelszerelési tárgyak köréből, diszitő képfaragók, stukkatorok és műasztalosok számára. A mintáknak agyagban, kőben, gipszben, viaszban és fában való előállítása. 2. Kis plasztika. A fényüzési ipar apróbb dombormú'veire terjedő tanulmányok agyag és viaszban. Kisebb terracotta-tárgyak (szobrocskák) készítése. Fém-műipari dísztárgyak önálló tervezése s a sokszorosításra kész előállítása. 3. Ötvösség. Fémdomboritás és vésés, czizelirozás, zománczozás és galvanoplasztika. Stil-

szerű egyházi és világi jellegű díszedények, kelyhek, kancsók, billikomok, házi használati és ékszertárgyak, valamint ily fajta mintaszerű emlékművek galvanoplasztikái másolatainak előállítására szolgáló szaktanulmányok. 4. Dis^itö (dekorativ) festészet. A fal- és plafondfestészet igen tág körére kiterjedő szaktanulmányok mellett, aquarell-, enyv- és temperafestészet, virág-, gyümölcs-, alak- s csendéleti tanulmányok, valamint egyéb diszleti tervrajzolás és festés kíséretében. 5. Famets^és\et (xilographia). Fametszvények készítése a régibb és ujabb irányú kezelési modorban: metszvények, rajzok és fényképek nyomán, a fára való rajzolás és festés gyakorlásával. 6. Ré^mets^és^et és ré%karc\. A réz (esetleg aczél) metszés különféle modorainak gyakorlása. Rajzok, festmények, szobrászati s egyéb művek reproductiója művészi sokszorosítás czéljából.

AZ INTÉZET HELYISÉGEI.

A m. kir. iparművészeti iskolának két előkészületi osztálya, továbbá művésnöki és rézmetszészeti szakosztálya, azonfelül az igazgatósági iroda, a könyvtár és az illető szaktanárok műtermei a szükséges mellékhelyiségekkel együtt a VI. ker. Kemnitzer-utcza 10. sz. a.; — a fametszészeti és kisplasztikái szakosztály pedig amannak tőszomszédjában, a VI. ker. Eötvös-utcza 6. sz. alatt több évre kibérelt házban vannak ideiglenesen elhelyezve. Az intézet dekoratív festészeti szakosztálya a VI. kerület Teréz-körut 20. számú ház I. és II. emeletén kibérelt lakosztályokban, végül a diszitő szobrászati szakosztály a VII. kerület Rózsa-utcza 20. sz. alatti ház földszinti (néhai Izsó Miklósféle) műtermében és mellékhelyiségeiben talált ideiglenes menedéket, mely helyiségek több évre vannak az iskola czéljaira kibérelve. Az intézet egyébiránt, a vallás- és köz-

oktatásügyi Minister ur gondoskodásából mielőbb saját czéljainak megfelelően fölépítendő külön iskolaházban fog az országos iparművészeti múzeummal kapcsolatban elhelyeztetni. Az épület telke alX. ker. üllői ut, Kinizsi-utcza és Rákos-utcza által határolt területen fekszik. Minister ur ő Nagyméltósága az építéssel Lechner és Pártos fővárosi építészeket bízta meg, kik a munkálatokat már meg is kezdték. Az épület felavatása a milleniumi ünnepségeknek lesz egyik mozzanata.

A FELVÉTELI ES SZERVEZETI SZABÁLYOKBÓL. A ki rendes növendékül felvétetni kivan,, igazolni tartozik: a) hogy i í éves korát betöltötte ; b) hogy legalább 4 polgári vagy középtanodai osztályt sikeresen végzett s a rajzban vagy mintázásban némi gyakorlottsággal bir, eshetőleg a választott iparággal legalább két évig már gyakorlatilag foglalkozott; c) igazolni tartozik szüleinek vagy gyámjának beleegyezését s lehetőleg azt is, hogy ezek tanfolyamának végéig anyagi fentartásáról és iskolai szükségleteiről gondoskodni fognak. A szakiskolába ez idő szerint csak finövendékek fogadtatnak be. Oly fiatal iparosok, kik az iskola által nyuj-

tott oktatásnak csak bizonyos ágaiban részesülni vagy egyes szakokat gyakorolni kivannak, vendéglátogató növendékekül is befogadtatnak. Az oktatás több éven át ingyenes volt. Az 1887—88-iki tanévtől kezdve azonban az intézet minden növendéke a tanév elején 2 frt beiratási dijat, azonfelül a rendes növendék félévenkint 5 frt, a vendéglátogató növendék félévenkint 10 frt tandijat fizet. Szegény sorsú jeles növendékek a tanártestület javaslatára tandijelengedésben s az országgyülésileg megszavazott javadalom erejéig némi államsegélyben is részesülhetnek. Megjegyeztetik azonban, hogy a jelenleg követett gyakorlat szerint a belépő növendék az első tanév alatt sem tandijelengedésre, sem állami segélyre nem számithat. Az intézet rendes növendékeinek munkássága s haladása szigorú ellenőrzés alatt áll, félévenkint az elméleti tárgyakból vizsgálatot tenni kötelesek; magukviselete s a tanszakokban való előmenetelük osztályozás alá esikr mely tanártestületileg megállapított félévi tanbizonyitványaikban talál hivatalos kifejezést.

I 2

Az általános osztályok látogatása rendszerint egy-egy (együtt tehát két) évre terjed. A szakosztálybeli rendes tanfolyam három éves, bár kivételesen több évre is terjedhet. Ennek rendes bevégzése után a kilépő növendék végbizonyítványra tarthat igényt, mely hivatva van az ipartörvény értelmében alapul szolgálni a végzett növendékek által valamely megtanult iparág önálló üzése iránt kikérendő engedély megnyerésére.

AZ INTÉZET RENDES NÖVENDÉKEINEK EGYÉVES ÖNKÉNTESI KEDVEZMÉNYE.

Az intézet azon növendékeire nézve, kik az intézetbe való belépésük előtt érettségi vizsgálaton át nem estek, életbe vágó jelentőséggel bir a vallás- és közoktatásügyi m. k. Minister ur ő Nagyméltóságának 1888. évi február hó i j-án 6051. szám alatt kelt leirata, melylyel az igazgatóságnak — e tárgyban tett felterjesztése eredményéül — tudomására hozatik, hogy a m. kir. iparművészeti iskolának az egyévi, önkéntességi kedvezmény tekintetében a főgymnasiumokkal és főreáliskolákkal való egyenjogúsítása a m. k. honvédelmi ministerium részéről a cs. és kir. közös hadügyministeriummal egyetértőleg elismertetett. Miután a fenti egyenjogúsítás magyarázata körül könnyen félreértések merülhetnének fel, szükségesnek mutatkozik az intézeti növendé-

kek szempontjából itt a következőket megjegyezni : 1. Az egyévi önkéntesség kedvezménye csakis az intézet rendes növendékeit illeti meg; minélfogva a vendéglátogatók arra igényt nem tarthatnak. 2. Azok, kik csak az intézet elhagyása után lépnek a hadköteles korba, a mennyiben az előbbi pontban emiitett föltételnek megfelelnek, igazolni tartoznak, hogy az intézet teljes tanfolyamát szabályszerűen elvégezték. 3. Ha az intézet növendékét még a tanfolyam elvégzése előtt éri utol a hadkötelesség, ez esetben szükséges, hogy midőn az első korosztályba lép, az utolsó évfolyam (a III. szakosztály) tanulója legyen, mert ellenkező esetben, (ha például még csak az II. szakosztály tanulója volna a növendék, midőn először kell a sorozó bizottság elé állania), az egyévi önkéntesi kedvezményre igényt nem tarthat. 4. A 3. pontban emiitett növendékek, a menynyiben minden feltételnek eleget tettek, egyévi önkéntesek gyanánt csakis feltételesen és & végleges határozatnak a tanulmányok befejezéséig való függőben tartása mellett, vétetnek

fel. Miből következik, hogy azok, kik abban hagyják tanulmányaikat, avagy tanulmányaiknak kellő eredménynyel történt bevégzését a maga idejében nem képesek igazolni: a három évi tényleges szolgálatra, illetőleg, ha a honvédséghez tartoznak, a honvédségi törvénys\ahta tényleges szolgálatra utólagosan behivatnak. 5. A tanulmányok szabályszerű bevégzését a végbizonyítvány igazolja, mely az egyévi önkéntesek gyanánt feltételesen befogadott növendékek által közvetlenül a tanfolyam befejezése után, azok részéről, a kiknek pótvizsgát kell tenniök, legkésőbb a tanfolyam utolsó évének október 1. napjáig az illető csapattest parancsnokságához terjesztendő be. 6. Az intézet azon növendékeit, kik érettségi bizonyítvány alapján vétettek fel, a fenti intézkedések természetesen nem érintik.

AZ INTÉZET SZEMÉLYZETE.

Igazgató: kir. tanácsos, az orsz. m. kir. mintarajziskola és rajztanárképző igazgatója, a magyar tud. Akadémia és a Kisfaludytársaság tagja, a Ferencz József-rend lovagja, Officier de l'instruction publique, az orsz. közoktatási és az orsz. képzőművészeti tanács, valamint a szerzői jogi állandó szakértő bizottság tagja, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság elnöke, az országos képzőművészeti társulat alapitó- és választmányi tagja, e. i. egyúttal igazgatója. KELETI

GUSZTÁV,

Tanárok: ak. festesz, az alakrajzolás felső tanfolyamának rendes tanára. BENCZÚR BÉLA, műépítész, az iparművészeti AGGHÁZY GYULA,

rajz és tervezés, a technikai művészetek stiltanának rendes tanára. DOBY JENŐ, rendes tanár, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa, a rézmetszészeti szakosztály vezetője. FEICHTINGER JÓZSEF GY., rendes tanár, a dekoratív festészeti szakosztály vezetője. Ifj. HERPKA KÁROLY, rendes'tanár, a szerb kir. Takova-rend tisztje, a fémvésnöki szakosztály vezetője. HOLLÓS KÁROLY, okleveles rajztanár, az .alakrajz alsóbb tanfolyamának tanítója. KOVÁCH GÉZA, okleveles rajztanár, a geometriai szakok tanára. LORÁNFI ANTAL, akad. szobrász és okleveles rajztanár, intézeti rendes tanár, a kisplasztikái szakosztály vezetője. MÁTRAI LAJOS, szobrász, rendes tanár, a diszitő szobrászati szakosztály vezetője. MORELLI GUSZTÁV, rendes tanár, a fametszészeti szakosztály vezetője. SCHIKEDANZ ALBERT, műépítész, rendes tanár, az építészeti rajz- és alaktan előadója. SCHAUSCHEK. ÁRPÁD, okleveles rajztanár, az ékitményes rajz tanára. 2

iö

(A boncztant a Il-od éves növendékek az orsz. mintarajziskolában, SZÉKELY BERTALAN tanártól hallgatják.) S^ámvepö: CSIK-RÁKOSI CSÁSZÁR DÉNES.

Intézeti müasrtalos: BURAI JÁNOS.

Iskolaszolgák : HUSZÁR JÓZSEF, NOVAK ANDRÁS, MATULA ISTVÁN; és BEDECS GÁSPÁR.

AZ INTÉZET

TÖRTENETÉBŐL.

A magy. kir. iparművészeti iskola szintén egyike azon maradandó alkotásoknak, melyekkel Trefort Ágoston, a magyar kultur-életnek másfél évtizeden át lánglelkű és fáradhatatlan vezére, magát halhatatlanná tette. Ama hármas jelszónak, melyre annyiszor felhívta a nemzet figyelmét, — az egészség, műveltség és gazdagság

áldásainak megvalósítására irányzott fényes tetteinek sorában nem áll utolsó helyen iskolánk megalapítása, melylyel a hazai iparosok műizlésének, magasabb igények kielégítésére alkalmas készültségének fejlesztését, s egyúttal a fogyasztó közönség hajlamainak a külföldi gyártmányoktól a hazai termékekre való visszaterelését óhajtotta előmozdítani. E tekintetben a külföld nagyobb városaiban régóta virágzó hasonló intézetek lebegtek szemei előtt, s bizonyára csak az ország pénzügyi helyzetén múlt, hogy nem lépett azonnal egy teljes, 2*

a művészeti ipar valamennyi fontosabb ágát felölelő, részleteiben is befejezett nagy intézet tervével a törvényhozás elé. Az a körülmény azonban, hogy viszonyaink a terhes beruházásokkal járó nagyobbszabású alkotás létrejöttét meg nem engedték, nem riasztotta el attól, hogy az óhajtott irányban legalább az első lépés, ha szerényebb alakban is, mielőbb meg ne történjék. Ennek köszönhető, hogy az orsz. m. kir. mintarajziskolához és rajztanárképzőhöz egy mú'faragászati tanműhely kapcsoltatott, mely a nagynevű alapító személyes 'jelenlétében, ünnepélyesen 1880. évi november 14-én nyilt meg. E műfaragászati tanműhely, mely az orsz. mintarajziskolával egy közös igazgatóság alatt állott s tanári karának nagyobb részét is ezen utóbbi intézetből kölcsönözte, az orsz. Képzőművészeti Társulat Andrássy — (akkor még sugár-) úti bérházának (a zeneakadémiánaki földszinti helyiségeiben nyert ideiglenes elhelyezést. A tanfolyam egyelőre három évben állapíttatott meg s a m. kir. iparművészeti iskolának első három tanéve alatt az említett műfaragászati tanműhely képezte az intézet egyet-

2 1

len szakosztályát. Az első három éves tanfolyamot 5 növendék végezte el, kik mellé a harmadik tanévben 6 Il-od és 8 I-ső éves tanuló sorakozott. Az első cyclus befejezése két tanulságra vezetett különösen. Az egyik az volt, hogy a jelentkező tanulók egyenlőtlen előkészültségi foka mellett a tanfolyamoknak bizonyos megállapított évszámra való korlátozása gyakorlati jelentőséggel nem bír, — a másik pedig, hogy szükség van egy előkészítő osztály berendezésére, a hol az iparművészeti foglalkozás különböző ágaira közösen szükséges tantárgyak elemibb fokon, előkészítőleg taníttassanak. Ilyen tantárgyakul főleg a szabadkézi és mértani ra]zolás, a mértan és a mintázás mutatkoztak ajánlatosaknak. Több iparművészeti ág szükségleteiről már itt azon okból történt gondoskodás, mert a műfaragászati szakosztályon kívül egy fémvésnöki (ötvösségi) szakosztály felállítása már az 1882—83-iki tanév alatt terveztetett, de személyi okokból és megfelelő helyiség hiánya miatt a következő tanévre halasztatott. A helyiség kérdése •— újból ideiglenesen,

de némileg biztatóbban — szintén még a fent említett tanév aiatt nyert megoldást, amennyiben a vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minister úr ő Nagyméltóságának 1883. évi ápril hó 17-én 8728. sz. alatt kelt rendelete alapján a VI. ker. Izabella-utcza 62. sz. kétemeletes (gr. Zichy Rezső-féle) ház béreltetett ki 5 évre intézeti épületül, úgy hogy az 1883—84-iki tanév már ezen új épületben nyittatott meg. E tanévtől kezdve az intézet gyors fejlődésnek indult. A szükségesnek mutatkozott előkészületi osztály már e tanévben megkezdte működését. A műfaragászathoz pedig mint külön szakok járultak: a mintázás, továbbá az ötvös-ipar s még a famets^és^et is. Ezen utóbbi osztály, mely az orsz. mintarajziskola keretében már előbb létezett, mint inkább a művészeti ipar körébe tartozó, a vallás- és közoktatásügyi m. kir. Miniszter úr ő Nagyméltóságának rendelkezéséből ekkor helyeztetett át a m. kir. iparművészeti iskolába. A szakosztályokkal az intézet növendékei is megszaporodtak, úgy hogy a míg az előző tanévben a tanulók száma összesen 19-re rúgott, addig már ebben a tanévben a téli félév alatt

3 c tanuló látogatta az intézetet, az igazgatóval együtt 7 tanerő vezetése alatt. De már e tanévben megtörténtek a kellő intézkedések arra, hogy a meglevőkhöz két újabb szakosztály járuljon, és pedig a dis^íto festészeti és a ré%meis\é$\eti szakosztály, melyek az Izabella-utczai házban már helyet nem találván, számukra •— a vallás- és közoktatásügyi Minister úr ő Nagyméltóságának 1884. évi május 13-án 17,745. sz. alatt kelt magas rendelete alapján — a VI. ker. Teréz-körút 20. számú házában béreltetett ki két lakosztály. 1884—1885-iki tanévét tehát a m. kir. iparművészeti iskola már mint meglehetősen tág kerettel biró intézet nyitotta meg, a magasabb igényű iparnak hat különböző ágában nyújtván •oktatást a téli félévben 66, a nyári félévben •60 növendéknek. Minél terjedtebb munkakörrel s minél nyugodtabban és rendszeresebben kezdett azonban működni az iskola, annál szembeszökőbbek lettek a hiányok, melyek a sikeres előhaladásnak akadályait képezték. Ezek közül a megfelelő tanhelyiségek hiánya volt legélénkebben érezhető. Már maga az a

körülmény, hogy az intézet szakosztályait két egymástól távol fekvő bérházban kellett elhelyezni, az egységes vezetésre felette hátrányosnak mutatkozott. De a bajt különösen az tette állandóvá, hogy az eredeti rendeltetésök szerint lakásokra szánt bérhelyiségek a művészeti oktatás sajátos szükségleteinek egyáltalában nem feleltek meg. E tanhelyiségeknek czélszerűtlen és elégtelen volta s ezen körülményeknek az oktatás eredményére kártékonyán ható befolyása Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi Minister úr ő Nagyméltóságának figyelmét felhívták annak szükségére, hogy úgy a m, kir. iparművészeti iskola, mint a vele rokon czélú, s az orsz. Képzőművészeti Társulat műcsarnokában szintén mostohán elhelyezett orsz. iparművészeti múzeumnak egy fedél alatt való czélirányos elhelyezhetésére alkalmas külön épület létesítését gondjai közé fogadja s ez irányban a kívánatos előintézkedéseket megindítsa. Rövid úton nyert megbízás folytán tehát az intézet igazgatósága az egyes szaktanárokkal folyt beható értekezlet útján s a kifejlesztendő szakiskola jövendőbeli szükségleteit is számba véve, részletes munkálatban

állapította meg az egyes szakosztályok, valamint az egész intézet összes tan- és mellékhelyiségeinek térszükségletét s a tanczélok különböző természetéből folyó külön igényeket, melyek átnézeti vázlata a kerepesi-úton levő Beleznay-telekre tervezett kettős czélú intézeti ház tervezetének alapjául szolgálhasson. Ez a szándék különböző okokból nem valósult, de az építkezés eszméje azóta az illetékes tényezők részéről el nem ejtetett, s épen ez idő szerint van alapos kilátásunk arra, hogy az eddig sajnosán nélkülözött intézeti saját épület — nem ugyan a különben sem eléggé alkalmas Beleznay-telken, hanem az üllői-út, a Rákosutcza s a Kinizsi-utcza sarkán elterülő s Csáky Albin gróf vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minister úr ő Nagyméltósága által e czélra megvásárolt telken a legközelebbi jövőben — legkésőbben egy-két év múlva — fel fog építtetni. A tanhelyiségek kedvezőtlen viszonyai mellett szintoly fájdalmasan tűnt fel a növendékek legnagyobb részének anynyira fogyatékos vagyoni helyzete, hogy a legnagyobb anyagi szükséggel küzdve, még a nélkülözhetetlen

taneszközök megszerzésére is képtelenek s azért teljes erejük s idejük felhasználásával nem is szentelhetik magukat szaktanulmányaiknak. E bajnak elhárítása iránt is megtörtént, a mi lehetséges volt. Az állam maga abban a tanévben, melyről szólunk (1884—1885), de már az előbbi tanévekben is, több mint 2000 frttal segélyezte a szegénysorsú növendékeket; egyet Temesvár sz. kir. város közönsége támogatott 250 frttal, kettőt pedig — a budapesti izr. kézmű- és földmívelési egylet útján Wahrmann Mór országgyűlési képviselő úr 100— 100 frttal. Akadt továbbá egy névtelen jóltevő is, ki hazai művészeti iparunk emelésére az 1885. évtől kezdve az 1894. év végéig egyelőre 1 o év tartamára évi 1500 német birodalmi márkát ajánlott fel a vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministeriumnak oly kikötéssel, hogy ezen öszszeg fele, vagyis 450 frt osztr. ért. az iparművészeti iskola néhány tanítványának, másik fele pedig oly magyar műiparosoknak adassék segélyül, kik valamely külföldi műipari atelierben önképzési czélból gyakorlatilag működnek; ez utóbbiak kötelesek lévén, egy-két

•évre terjedő tanulmányaik befejezte után hazájukbavisszatérni s tehetségüket itthon érvényesíteni. Kimagasló mozzanata volt az 1884—188c. tanévnek, hogy ennek végével nyilt először alkalma az intézetnek működése eredményével a nagy közönség elé léphetni, az 1885. évi budapesti általános kiállításon, melynek közoktatási pavillonjában az intézet összes szakosztályainak tevékenysége, külön iránya, rendeltetése és eredményei könnyen áttekinthető tetszetős modorban voltak bemutatva. A tárlat nemcsak a hazai közönség, hanem az itt megfordult külföldi szakférfiak elismerésében is részesült. Az 1885-—86-iki tanév egyre növekvő tanulósereggel (a téli félévben 81, a nyáriban 68) zajtalan munkálkodásban folyt le, a következő 1886—87-iki tanév azonban egy újabb szakosztályt hozott, amennyiben ekkor nyilt meg a kisplasztikái szakosztály. Ennek, valamint a szintén tervben volt, de alkalmas tanerő hiányában egyelőre elejtett keramikai osztálynak s az előbbi helyiségekből a többi osztályok növendékeinek nagy száma miatt kiszorult fametszészeti osztálynak elhelyezésére az Izabella-utcza

6i. sz. házban béreltettek lakások, melyek némi építészeti átalakításokkal a lehetőséghez képest alkalmas tantermekül rendeztettek be. E tanév végén az intézet a maga tanhelyiségeiben a növendékek munkálataiból kiállítást rendezett (e kiállítások ugyanis az alapszabályok értelmében minden második évben rendezendők), melyet az alapító Miniszter ő Nagyméltósága személyes látogatásával tüntetett ki, s megelégedésének nemcsak szóval, hanem az igazgatóhoz czímzett, de tényleg az egész tanári testülethez s a közönséghez intézett levélben is kifejezést adott. Az 1887—88-iki tanév ele|e óta a növendékektől (félévenkint rendes növendékektől ) frt, vendéglátogatótól 1 o frt) tandíj szedetik, mi arról tanúskodik, hogy a növendékek nagy számának átlaga már olyan vagyoni viszonyok között levőnek találtatott, hogy az intézet czéljainak előmozdítására a tandíj fizetése kimondható volt. Egyébiránt az ösztöndíjasok s más szegény sorsú szorgalmas növendékek a tandíjfizetés alól fölmenthetők s jó nagy részök tényleg föl is mentetik. Az anyagi viszonyokkal javult a belépő nö-

vendékek előképzettségi foka is, mi lehetővé tette, hogy a felvételi feltételek szigorúan körülirassanak s az intézet tanfolyama az ezen füzet élén közölt módon szerveztessék. S az ezen tanévet követő szünidők alatt hunyta le szemeit örökre intézetünk nemeslelkű alapítója, kinek emlékét azzal véljük legméltóbban tisztelhetni, ha az iskola felvirágzásának minden erőnk megfeszítésével való előmozdítása által fenkölt eszméinek megvalósulásához részünkről is minél sikeresebben hozzájárulunk. Az 1888—89-iki tanév ismét új helyiségekben találta az intézetet. Az Izabella-utczaÓ2.sz. ház bérlete ugyanis felmondatván, helyette a VI. ker. Kemnitzer-utcza 10. sz. házban béreltettek más helyiségek. 1888 november havában pedig az Izabella-utcza 61. sz. ház iskolai helyiségei is az Eötvös-utcza 6. sz. ház néhány helyiségével cseréltettek föl. Az így elhelyezett iskolát Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minister úr ő Nagyméltósága e tanév alatt kétszer részesítette magas látogatásának kitüntetésében; egyszer az intézet viszonyainak szemügyre vétele, a tanév végén pedig a kiállított növendék-munkák megtekintése végett.

Az 1889—-oo-iki tanév alatt az intézet ismertetett körülményei nem változtak. A helyiségekre nézve ma a helyzet az, hogy — miután a mintázási és műfaragászati, egyesítetten díszítő szobrászatinak nevezett szakosztály 1886-ban az Izabella-utcza 62. sz. házból a VU. ker. rózsa-utcza 20. sz. alatti házba (néhai Izsó Miklós szobrász műtermébe) tétetett át — az iskola osztályai tényleg még mindig négy különböző házban vannak elszórva. E kereten belül újabban az a változás történt még, hogy a rézmetszészeti osztály szintén a Kemnitzer-utcza 10. sz. házba költözött át, az osztály eddigi helyiségei pedig az igen népes díszítő festészeti osztály kibővítésére használtattak fel. A tanári testület, mely ez idő szerint az igazgatóval együtt 1 c tagból áll, az egyes szakosztályok megnyitásának időpontjai szerint fokozatosan növekedett, de személyeiben csak anynyit változott az intézet keletkezése óta, hogy Rauscher Lajos tanárt, ki a József-műegyetemhez távozott, Benczúr Béla műépítész, Szirmai Antal tanárt pedig Hollós Károly tanár váltotta fel. A növendékek száma az utóbbi négy tanév

alatt 8 0 — 100 között váltakozott s egyelőre talán ez vehető a látogatók átlagos számának. A növendékek sorsa egyébiránt folytonos gondoskodás tárgyát képezi, így bizonyos feltétek mellett egyéves önkéntesi kedvezményt élveznek s legújabb megállapodások szerint rajztanítói képesítést is fognak szerezhetni, miről a következő fejezetben lesz szó. A tizedik tanévet 1890. évi június hó 2 2-én — ezúttal először tartott — zárünnepély rekesztette be, melyen a jelesebb növendékek között kisebb pénzbeli jutalmak osztattak ki. Az 1890—91-iki tanév alatt, az intézet az. eddigi irányban haladva zajtalan munkálkodással törekedett minél eredményesebben megfelelni közhasznú hivatásának. Működési köre annyiban tágult, a menynyiben a vallás- és közoktatásügyi magyar kir. Minister úr ő Nagyméltóságának 1890. évi október hó 10-én 30,472-ik szám alatt kelt magas rendeletével, két iparszak számára, esti tanfolyam szerveztetett gyakorló iparosok számára (részben az előző tanévben az ötvösségi osztályban tartott kísérleti tanfolyam kedvező eredménye alapján) és pedig egy lak-

berendezési és egy ötvösségi tanfolyam, melyeknek működéséről röviden a következő adatok nyújthatnak tájékozást. A lakberendezési tanfolyam vezetése (a fent idézett miniszteri rendelettel) AIGNER SÁNDOR műépítészre, az ötvösségi tanfolyamé pedig ifj. HERPKA KÁROLY intézeti tanárra bízatott. A tanfolyamok 1890. évi október hó végétől múlt évi márczius hó végéig tartottak. A helyiségeket valamint az apróbb dologi szükségleteket a magyar királyi iparművészeti iskola adta. A lakberendezési esti tanfolyamra 3 2 (legtöbbnyire kárpitos) segéd, az ötvösségi esti tanfolyamra 18 segéd és 14 tanoncz (mindannyian aranyművesek) jelentkeztek. A tanfolyam befejezésével a látogatók munkálatait az érdekelt ipartestületek képviselői is megszemlélték s az eredményt kedvezőnek találták. Az intézet tanári testületében e tanév folyamán változás nem történt. A tanév végén az intézet — szabályai értelmében — a növendékek utolsó két évi mun-

kálataiból iskolai kiállítást rendezett következő programmal: A Kemnit^er-u. 10. s\. alatti tanhelyiségekben.

ÁLTALÁNOS TAN FOLYAM BÉLI MUNKALATOK. I. TEREMBEN.

1. É k i t m é n y e s r a j z o k :

szaktanárok •

a) szabadkézi rajzok (tömeges tanítás mellett) ékitmény-elemek falitáblákról,

Várdai Szilárd és

b) szabadkézi rajzok domború min-

Schauschek Árpád,

tákról, c) mértani síkékitmények.

2. Geometriai rajzok : a) látszattani (perspectivikus) rajzok, szabadkézzel, szemlélet után,

v á r d a i Szilárd

é s

Schauschek Árpád.

b) planimetriai szerkesztések, c) ábrázoló geometriai és árnyszer,

kesztesek, d) látszattani szerkesztések.

Kovách Géza.

34 II. TEREMBEN.

3. É p í t é s z e t i rajzok: a) másolatok,

szaktanárok: Schikcdanz Albert.

b) tervezetek.

4. Iparművészeti rajzok: a) másolatok, szerkesztési adatokkal, grafikai minták nyomán, mérték változtatásával, b) alaki és színtervezetek,

Benczúr Béla.

c) részletrajzok.

III. TEREMBEN.

5. Alakrajzok (figurális): aj grafikai, b) domború mintákról, c) élő fejmintáról, d) egész alakú élő mintáról (akt.)

Aggh&zy Gyula és Hollós Károly.

35 AZ ÖT SZAKOSZTÁLY SZAKMUNKALATAI. IV. TEREMBEN. Szaktanárok :

1. Mintázatok (a kis plasztikai osztályból) : a) ékitményes és alaki másolatok domború mintákról, Loránfi Antal. b) ékitményes és alaki másolatok grafikai mintákról, c) tervezetek. 2. Fémből domboritott és vésett tanulmány-művek, ékszer-tár.

ifj. Herpka Károly.

gyak, ezüst egyházi szerek és galvanoplastikai reproductiók. 3. Diszitő festészeti tanulmányok: a) grafikai minták nyomán, b) természet után készült tanulmá"* '

c) tervezetek. 4. Fametszészeti tanulmányok, régi és modern mesterek művei után készült rajzok és fényképek nyomán.

FeichtingerJ. György.

MoreIli Gusztáv

t). Rézmetszészeti tanulmányok, Dobyjenő. 3*

36 A VI. ker. Rózsa-uk\a

20. s\. alatti tanhelyiségben a

dis\itö szobrászati és műfaragás^ali osztály munkálalair és pedig:

Mintázatok, fa- és kőfaragások: aj ékitményes és alaki másolatok domború mintákról, b) ékitményes és alaki másolatok grafikai mintákról, 0) tervezetek.

Szaktanár :

Mátrai Lajos.

A kiállítást •—• mely június hó 14-étől ugyanezen hó 21 -éig volt nyitva — gróf CSÁKY ALBIN vallás- és közoktatásügyi Minister úr ő Nagyméltósága magas látogatásával tisztelte meg. Sikeréről ugy a fővárosi sajtó, mint a szakférfiak is elismerőleg nyilatkoztak. Végül lehetetlen e helyütt is a legmélyebb hálával meg nem emlékeznünk a Minister úr ő Nagyméltóságának ama kegyes elhatározásáról, hogy az intézeti tanárok törzsfizetéseinek eddigi tulszerény átlagát fölemelvén, ennek megfelelő fedezetet, egynek kivételével, valamennyi — kisebb fizetéssel javadalmazott — intézeti tanár részére az állami költségvetésbe fölvenni s ennek a törvényhozás által történt megállapítása után múlt évi június hó 29-én

8080. sz. alatt kelt magas rendeletével folyósítani méltóztatott; ezzel ujabb tanujelét adván ama meleg érdeklődésnek, melylyel az iparművészeti szakoktatás iránt viseltetni mindenkor kegyes volt, s egyúttal ama kiváló jelentőségnek is, mely intézetünk hivatásszerű tevékenységének általános ipari haladásunk szempontjából tényleg tulajdonitható. Az 1891— 92-iki tanévről az intézet tanmenetére fontossággal biró mozzanatok nem jegyezhetők fel. A tantervben czélszerüségi •okokból mindössze annyi változás történt, hogy az «épitészeti rajz- és szerkesztés" — valamint az ((építészeti alak-és szerkesztéstan» anyaga «építészeti rajz és alaktan» elnevezése aiatt egyesíttetvén, egyúttal a fenti tárgyakra •eddig fordított óraszám az új egységes tantárgyra nézve heti két órával szaporíttatott. A tanári testület a régi maradt. KOVÁCH GÉZA kisegítő tanár a vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minister úr ő Nagy méltóságának 51886/891 sz. magas rendeletével segédtanárrá neveztetett ki. A gyakorló iparosok számára szervezett esti póttanfolyamok — ötvösök és kárpitosok (lak-

berendezők) számára — e tanévben is működtek, az előző évihez hasonló sikerrel. A lakberendezési esti tanfolyamot ez évben Feichtinger J. Gy., intézetünknél a díszítő festészet rendes tanára vezette, az ötvös-tanfolyam ez idén is ifj. Herpka Károly vezetése alatt állott. Ez évben az esti tanfolyamok október végétől a rendes tanév végéig tartottak, az. érdekelt ipartestületek kérelme folytán, melyek a vezető tanárok díjazásának megfelelő pótlásához saját pénztárukból hozzájárultak. Az egészségi viszonyok az intézetben a tanév egész folyama alatt kedvezőek voltak, az iskolai fegyelem is a szabályoknak teljesen megfelelő volt, úgy hogy rendkivüli intézkedésre e tekintetben egyszer sem volt szükség. Az intézeti könyvtár 1891. évi decz. 31-iki leltári eredmény szerint állott 633 kötetből és 25,854 műlapból, összesen 14487 frt 93 kr. értékben. Egyéb tanszerek és ingóságok száma és értéke a megejtett leltári vagyonszemle szerint 1892 június 30-ikáig 3121 db, 17072 frt 50 kr. értékben.

A most lefolyt 1892—93-iki tanévben az intézet életéből a következő mozzanatok jegyezhetők fel. Mindenekelőtt nem hallgathatjuk el, hogy a fővárosban a múlt év őszén fellépett kolerajárvány miatt a szeptember elején megkezdett oktatást már e hó végétől ismét be kellett szüntetni s e szünet egész október hó végéig tartott. Ennek következtében az első félévet két héttel, a másodikat egy héttel későbben lehetett csak befejezni, mint más években. A tantervben változás nem történt, a tanári testület személyi ügyeiben annyi, hogy az ékítményes rajz rendes tanszékének teendőivel Schauschek Árpád kisegítő tanár nyert egyelőre megbizást, végleges kineveztetése e rendes tanszékre Minister úr ő Nagyméltósága által kilátásba helyeztetvén. A tanári testület egyeteme pedig e tanév alatt részesült a törvényhozás által történt fizetés-rendezés előnyeiben, s ekkép nekik végre állásukhoz s fáradságukhoz méltó javadalmazás biztosíttatott.

E tanév végén kellett volna rendeztetnie a kétévenkint közszemlére bocsátandó iskolai kiállításnak. Tekintettel azonban arra, hogy a tananyag a kholera-szünet miatt kellő időre feldolgozható nem volt, Minister úr ő Nagyméltósága a tanári testület előterjesztésére megengedni méltóztatott, hogy a kiállítás a jövő tanév végére halasztassék. Az esti szaktanfolyamok e tanévben is működtek, a lakberendezési tanfolyamot Gyalus László műépítész, az ötvösségit ezúttal is ifj. Herpka Károly tanár vezette.

Az intézeti társaskör ez évben is folytatta működését. A téli évadban sikerült estélyt rendezett, melynek jövedelme a társaskör pénztárát is némileg gyarapította.

* A növendékek egészségi állapota teljesen kielégítő volt, magukviselete szempontjából sem merült fél az egész tanév tartama alatt oly észrevétel, mely szigorúbb fegyelmi rendszabályok alkalmazását tette volna szükségessé.

VIZSGALATI SZABÁLYZAT .ALSÓFOKÚ IPARISKOLAI RAJZTANÍTÓK KÉPESÍTŐ VIZSGÁLATÁRÓL.

Egy év múlva intézetünk végzett növendékei előtt új működési tér nyilik meg. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minister úr ő Nagyméltósága kezdeményezéséből ugyanis egy e czélra kiküldött szaktanácskozmány a hazai rajztanár- és rajztanító-képesítésre vonatkozó új szabályzatot állapított meg, melyben az alsófokú ipariskolák számára szükséges rajztanítók külön képesítéséről is gondoskodva van, és pedig olyformán, hogy az e végből évenkint tartandó képesítő vizsgálatokra teljes jogú jelöltekül a m. kir. iparművészeti iskolát végzett növendékek is bocsáttatni fognak. A nagym. vallás- és közoktásügyi magyar kir. Minister úr ő Nagyméltóságának folyó •évi július hó 6-án 1146-ik szám alatt jóvá

hagyott szabályzatnak a magyar királyi

ipar-

művészeti

része

iskola növendékeit

érdeklő

az alábbiakban közöltetik. A szabály-tervezet említett része a következő: SZABÁLYZAT A RAJZTANÍTÁSRA KÉPESÍTŐ VIZSGALATOKRÓL.

1. §. Nyilvános középiskoláknál, tanítóképzőnél,, felső nép- és polgári iskolánál, felsőbb leányiskolánál és ipariskolánál rajztanár vagy rajztanítóul (rajztanítónőül) rendszeresített minőségben csak szabályszerűen képesített egyének alkalmazhatók. 2. §. A vizsgáló bizottság, aj A rajztanításra képesítő vizsgálatok külön országos bizottság előtt tartatnak meg. b) Ezen bizottság áll: az elnökből, az alelnökből, a kir. József-műegyetem, az orsz. m. kir. rajztanárképző intézet, az állami polgári iskolai tanítóképző intézet, valamint a különböző iskolák és az érdekelt szakkörök megfelelő számú képviselőiből. A bizottság elnökét és tagjait öt-öt évi időtartamra a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki. c) A vizsgáló bizottság a szükséghez képest csoportokban működik. d) Az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök, a bizottság mindennemű értekezletein és tanácskozásain és a vizsgálatokon elnököl; a bizottság ügykezelését vezeti. Szavazatok egyenlősége esetén az elnök szava dönt.

4? ej A vizsgáló bizottság hivatalos pecsétjén Magyarország koronás czímere látható ezen körirattal: «A m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság pecsétje 1878.1) 3. §. A képesítés nemei. Rajztanításra képesítést lehet szerezni : aj Középiskolák és középfokú ipariskolák számára, még pedig: a) szabadkézi rajz és rajzoló geometriából, vagy [3) ezen tantárgyaknak csak egyikéből. bj Tanítóképzők, polgári és ipariskolák számára. ej Iparos tanoncziskolák számára. Végre d) Rajztanítónői képesítést tanítónőképző intézetek, polgári és felsőbb leányiskolák számára. 4. §. Jelentkezés a vizsgálatra. A rajztanításra képesítő vizsgálatra jelentkezésnek határideje rendszerint márczius hava 15-ike. A kihirdetés évenkint a Budapesti Közlönyben, a vallás- és közoktatásügyi ministerium Hivatalos Közlönyében, a Középiskolai Tanáregyesület Közlönyében és a Néptanítók Lapjában történik meg. A rajztanításra képesítő vizsgálathoz bocsátásért a szabályszerűen bélyegeit és fölszerelt folyamodványt a bizottság elnökénél kell benyújtani. A folyamodványhoz melléklendők: aj a jelentkező rövid életrajza, melyben különösen kiképeztetésének főirányát, menetét és az arra fordított időt kell jeleznie ; b) keresztlevele, illetőleg születési bizonyítványa, melylyel igazolja, hogy legalább 21. életévét betöltötte;

44 c) tanulmányi és az előírt általános műveltséget igazoló egyéb bizonyítványok; d) hatósági orvos által kiállított bizonyítvány jelentkezőnek a rajztanítóságra testileg alkalmas voltáról; ej a geometriai, építészeti, szabadkézi, esetleg műipari rajz köréből való dolgozatai; /Jha a jelentkező közszolgálatban áll, elöljárósága, különben pedig közhatóság által kiállított erkölcsi bizonyítvány ; végre g) esetleg valamely tanintézetnél rajztanítói minőségben folytatott működésről szóló bizonyítványok. A folyamodványban a jelentkezőnek ki kell jelentenie, hogy a képesítésnek a j . §-ban felsorolt nemei melyikét kívánja megszerezni. 5. g. A\ előképzettség mértéke, aj A középiskolai és

középfokú ipariskolai rajztanításra képesítő vizsgálathoz (3. §. aj az érettségi bizonyítvány és a rajztanárképzö tanfolyamának elvégzése kívántatik. bj A tanítóképzői, polgári iskolai és ipartanműhelyi rajztanítói vizsgálathoz (3. §. bj az érettségi bizonyítvány vagy elemi iskolai tanítói oklevél és a rajztanárképző vagy polgári iskolai tanítóképző rajztanítói szakcsoportjának elvégzése kívántatik. E vizsgálathoz felötlő tehetség, megfelelő általános műveltség és szakképzettség mellett, a vizsgáló bizottság meghallgatása után, kivételesen külön ministeri engedélylyel olyanok is bocsáthatók, kik érettségi vagy tanítói képesítő vizsgálatot nem tettek, de legalább hat közép- vagy polgári iskolai osztályt végeztek.

45 c) Az iparos tanoncz-iskolai rajztanításra képesítővizsgálathoz (3. §. c) a m. kir. iparművészeti iskola, a középipariskola vagy hasonló irányú szakiskola jó sikerű elvégzése, avagy elemi iskolai tanítói oklevél kívántatik. Felötlő tehetség, megfelelő általános műveltség ésszakképzettség mellett, a vizsgáló bizottság meghallgatása után, külön miniszteri engedélylyel ezen vizsgálathoz olyanok is bocsáthatók, a kik a fentebb elősorolt iskolákat nem végezték. d) Tanítónőképzői, polgári és felsőbb leányiskolái rajztanítónői képesítő vizsgálatra a kellő rajzi szakképzettséggel és elemi népiskolai tanítónői oklevéllel biró nőket lehet bocsátani. Felötlő tehetség, megfelelő általános műveltség és szakképzettség mellett, a vizsgáló bizottság meghallgatása után, külön miniszteri engedélylyel ezen vizsgálathoz kivételesen oly nők is bocsáthatók, kik legalább négy polgári vagy felsőbb leányiskolái osztályt végeztek. 6. §. A vizsgálat helye és alakja. A rajztanításra képesítő vizsgálatok az orsz. magyar kir. rajztanárképző intézetben (Budapest, Andrássy-út 71. sz.) évenként rendszerint június hó második felében tartatnak meg. Minden képesítő vizsgálat két részből áll: aj zárthelyi és b) szóbeli vizsgálatból. A zárthelyi vizsgálat alkalmával könyvek vagy jegyzetek használata meg van tiltva. A felügyeletet a vizsgáló bizottságnak e végre kiküldött tagjai gyakorolják. Szóbeli vizsgálatra csak oly jelöltek bocsáthatók,

kiknek zárthelyi dolgozatait a bizottság elfogadhatónak találta. 7. §. A képesítő vizsgálatok tárgyai és a% ebekből köveiéit mérték. IPAROS TANON'CZ-ISKOLAI RAJZTANÍTÓK KÉPESÍTŐ VIZSGÁLATA. /. Zárthelyi vizsgálat tárgyai: aj Ekítményes rajzolás féldomború mintáról árnyékolással ; idő 10 óra. b) Műhelyi rajzolás : valamely müipari tárgynak főbb méretekkel jelölt vázlata nyomán, mühelyi részletrajz kivánt nagyságban ; idő 5 óra. c) Építészeti rajzolás: egyszerű építészeti tárgy rajzolása tömör minta után árnyékszerkesztéssel ; idő 1 o óra. d) Ábrázoló geometria és perspectiva : egyszerű geometriai testek derékszögű ábrázolása árnyékszerkesztéssel ; ugyanezen testek perspectiv képének ábrázolása ; idő 6 óra. ej Szemléleti perspectiva : geometriai testek csoportjának szemlélet alapján szabad kézzel való ábrázolása árnyékolással; idő 2 óra. fj Magyar nyelvi írásbeli vizsgálat az oktatástanból vagy az irodalomból vett valamely tárgyról; idő 5 óra. 2. Szóbeli vizsgálat tárgyai: aj Elemi geometria: a térmennyiségekről általában ; a vonalok helyzetei a síkban; idomok keletkezése ;

47 •egyenesvonalú síkidomok egybevágósága, hasonlósága, szimmetriája. A kör, ellipszis, tojás-, kosár- és csigavonalok szerkesztése. Az egyenesvonalú síkidomok és a kör területének meghatározása. Testek ismertetése ; ezek felülete és térfogatának kiszámítása. b) Ábrázoló geometria : a vetítés fogalma ; a pont, vonal és sík derékszögű ábrázolása és viszonylagos vonatkozásaik. Hasáb, henger, gúla, kúp, gömb és ezek összetételeinek ábrázolása, vetett és önárnyékuk szerkesztése. c) Perspectiva : alapfogalmak ; egyszerű geometriai testek és testcsoportok perspectiv képeinek szerkesztése hozzáférhető iránypontok és alaprajz segítségével. d) Oktatástan, kapcsolatban a psychologia és logika •elemeivel. Az alsófokú ipariskolai rajzoktatás czélja, tanterve ; taneszközök, vezérkönyvek ismerete. A rajzoktatás módszere. ei Magyar nyelv és irodalom : Az ujabb kori irodalom áttekintése. 8. §. Fölmenlés a vizsgalat valamely tárgyából Oly jelölteket, kik önálló művészi vagy irodalmi dolgozatok, avagy elölegesen szerzett egyenlőértékű hazai képesítő oklevelekkel megfelö képességöket a vizsgálat valamely tárgyából hitelesen igazolják, a vizsgáló bizottság ajánlatára ama tárgyakból teendő vizsgálat alól a vallásés közoktatásügyi minister által fölmenthetők. 9. §. Oklevél. A vizsgálatot sikerrel letett jelölt megfelelő oklevelet kap, melyet az elnök és a vizsgáló bizottságnak legalább két tagja ír alá.

Ezen oklevélben felsorolandók a vizsgálat tárgyaiazon fokozat (kitűnő, dicséretes, jó, elégséges) jelzésével, melyet a jelölt az egyes tantárgyakból kiérdemelt.

Ezenkívül az oklevélben

vájjon

hallgatta-e a jelölt és minő eredménynyel a

meg

kell említeni,

rajztanárképző tanfolyamán előadott számtant és módszertanát. 10. §. A vizsgálat ismétlése. A vizsgálat ki nem elégítő eredménye esetén a jelölt a vizsgáló bizottság határozatához képest egy, esetleg két év múlva a vizsgálatot kijavíthatja, esetleg ismételheti. A ki második ízben rnegkisérlett vizsgálaton sem képes kielégítő eredményt felmutatni, azt csak legalább egy évi újabb tanulmány után lehet ismét vizsgálatra bocsátani. A vizsgálat sikertelensége esetén a jelölt bizonyítványt kap, melyben ama körülmény, vájjon az egész vizsgálat ismétlésére, avagy csak javításra utasíttatott-e, továbbá vájjon csak bizonyos időre avagy végkép vettetett-e vissza, megemlítendő. 11. §. Vizsgálati díjak. A vizsgálati díj összegét a vallás- és közoktatásügyi minister

külön rendelettel

állapítja meg. Ezt a díjat a jelölt a vizsgálat megkezdése előtt az elnök nyugtájára fizeti le. A díj alól fölmentésnek nincsen helye. Ismétlő vizsgálat alkalmával, ha az legfeljebb három tárgyra terjed ki, a díjnak felét, máskülönben az egész díjat kell fizetni. 12. §. Ügykezelés. A vizsgálatokról az elnök rendes

49 anya- és jegyzökönyveket vezettet, melyeket a vizsgáló bizottság jelen volt tagjai aláírnak, s melyeknek hiteles másolatát az elnök a vizsgálati időszak végeztével jelentésével együtt a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez terjeszti fel, eredetijét pedig az irattárban őrzi. 13. §. Külföldi oklevelek. Külföldön nyert rajztanári és rajztanítói oklevelek Magyarország területén csak akkor válnak érvényesekké, ha a vallás- és közoktatásügyi miniszterazokatavizsgaló bizottság javaslata alapján honosítja. Ennek föltételei a vizsgáló bizottság javaslata alapján esetről-esetre állapíttatnak meg.

INTÉZET

NÖVENDÉKEINEK NÉVSORA AZ 1892 93-IKI TANÉVBEN.

Téli félév. I. ÁLTALÁNOS OSZTÁLY.

Balogh József, diszftö festő Bobitsch Arthur, díszítő festő Hurtay Lajos, kisplasztikus Luspay Ödön, díszítő festő 5 Maráth Róbert, kisplasztikus Martinovics Ábrahám, kisplasztikus Pölhössy Béla, díszítő festő Reider Béla, csak rajzolt Szüle Zoltán, díszítő festő 10 Wessel Jenő, díszítő festő. II. ÁLTALÁNOS OSZTÁLY.

Deutsch Károly, díszítő festő Farkas Miklós, díszítő szobrász Groszmann Márton, díszítő festő Győrffy István, díszítő festő 5 Hafner Arnold, kisplasztikus

ÍI

Lukácsy Lajos, díszítő szobrász Niemetz Emil, díszítő festő Oszter István, kisplasztikus Rakottyay László, díszítő festő 10 Reiss Zoltán, fametsző 11 Rollinger Rudolf, díszítő szobrász. I. SZAKOSZTÁLY.

Berkes Antal, díszítő festő Gabrovitz Kornél, díszítő szobrász Hornyák Károly, díszítő festő Huber Oszkár, ötvös 5 Lippert Károly, rézmetsző Ifj. Mátrai Lajos, díszítő szobrász Roksandic Simon, díszítő szobrász 8 Szabó Antal, díszítő festő. II. SZAKOSZTÁLY.

Aczél Henrik, diszítő festő Holczer Jakab, diszítő festő Illés Antal, diszítő festő Léhránt Ödön, díszítő szobrász 5 Müller Lajos, diszítő festő Nagy Kálmán, ötvös Pöck Ernő, diszítő szobrász Sonnenfeld Vilmos, fametsző Scheinhardt Béla, diszítő festő io Szihotzky János, diszítő szobrász. A*

Í2

III. SZAKOSZTÁLY.

Beck Fülöp, ötvös Hanzély Gyula, díszítő szobrász Kölber Jakab, díszítő festő Kubinyi Sándor, díszítő festő 5 Morgenstern Ede, díszítő szobrász Rausch Béla, kisplasztikus 7 Stettner Sámuel, fametsző. VENDÉGLÁ.TOGATÓK.

Engel Vilmos, csak rajzolt Eördögh István, díszítő festő Foltz Pál, fametsző. Gál István, díszítő szobrász 5 Grünberg Adolf, díszítő festő Hajnal Albert, fametsző Hádl Lajos, díszítő szobrász Illing József, díszítő festő Kainz János, díszítő festő io Keményffy Jenő, kisplasztikus Klein József, díszítő szobrász Krach Béla, szobrász Markó Ernő, rézmetsző Mátrai Vilmos, csak rajzolt 15 Mitroviz Sándor, díszítő szobrász Müller József, díszítő festő Nagy Zsigmond, díszítő festő

Neumann Dezső, ötvös Nikelszky Géza, díszítő festő 20 Oszwald József, díszítő szobrász Paár Géza, díszítő festő Padlicska István, díszítő szobrász Pfeffer József, díszítő szobrász Posch Károly, díszítő szobrász 25 Pulay Géza, csak rajzolt Soukup Lajos, díszítő szobrász Schaffer Ármin, díszítő festő Schreck Zsigmond, díszítő szobrász Szőcs Károly, kisplasztikus 50 Tumó Máté, díszítő festő 3 1 Vaszary László, díszítő szobrász.

Nyári félév. I. ÁLTALÁNOS OSZTÁLY.

Balogh József, díszítő festő Bobitsch Arthur, díszítő festő Hurtay Lajos, kisplasztikus Luspay Ödön, díszítő festő 5 Maráth Róbert, kisplasztikus Pölhössy Béla, díszítő festő Reider Béla, kisplasztikus 8 Szüle Zoltán, díszítő festő.

ÍJ

II. ÁLTALÁNOS

OSZTÁLY.

Deutsch Károly, díszítő festő Farkas Miklós, díszítő szobrász Groszmann Márton, díszítő festő Lukácsy Lajos, díszítő festő 5 Niemetz Emil, díszítő festő Rakottyay László, díszítő festő Reiss Zoltán, fametszö 8 Rollinger Rudolf, díszítő szobrász. I. SZAKOSZTÁLY.

Berkes Antal, díszítő festő Gabrovitz Kornél, díszítő szobrász Hornyák Károly, díszítő szobrász Huber Oszkár, ötvös 5 Lipper Károly, rézmetsző Ifj. Mátrai Lajos, díszítő szobrász Roksandic Simeon, díszítő szobrász 8 Szabó Antal, díszítő festő. II. SZAKOSZTÁLY.

Aczél Henrik, díszítő festő Holczer Jakab, díszítő festő Illés Antal, díszítő festő Léhránt Ödön, díszítő szobrász 5 Müller Lajos díszítő festő Nagy Kálmán kisplasztikus

55 Pöck Ernő, díszítő szobrász. Scheinhardt Béla, díszítő festő Sonnenfeld Vilmos, fametsző 10 Szihotzky János, díszítő festő III. SZAKOSZTÁLY.

Berényi József, kisplasztikus. Eördögh István, díszítő festő Foltz Pál. fametsző Gál István, díszítő szobrász 5 Hádl Lajos, díszítő szobrász Hafner Arnold, kisplasztikus Hajnal Albert, fametsző Horváth Adorján, díszítő szobrász Illing József, díszítő festő JO Klein József, díszítő szobrász Mátrai Vilmos, csak rajzolt Martinovic Ábrahám, kisplasztikus Mitrovic Sándor, díszítő szobrász Müller József, díszítő festő

56 15 Neumann Dezső, ötvös Nikelszky Géza, díszítő festő Padlicska István, díszítő szobrász Pfeffer József, díszítő szobrász Posch Károly, díszítő festő 20 Pulay Géza, díszítő festő Soukup Lajos, díszítő szobrász Szkapa Konrád, kisplasztikus Scháffer Ármin, díszítő festő Schreck Zsigmond, díszítő szobrász 25 Szőcs Károly, kisplasztikus Tumó Máté, díszítő festő 27 Vaszary László, díszítő szobrász.

Összesen az I. félévben : 77, a II. félévben : 68 növendék.

S T A T I S Z T I K A I ADATOK.

Az intézet növendékei közül voltak: Szakmák szerint A díszítő szobrászati osztályban A kisplasztikái osztályban ... A díszítő festészeti osztályban A fametszészeti osztályban A rézmetszészeti osztályban ... A fémvésnöki osztályban___ Műkedvelők ... ... ... .__ Összesen ... Vallásra nézve voltak: Római katholikus ... ... ... Helvét hitvallású ... ... ... Ágostai hitvalású Izraelita Görög katholikus... ___ ... Összesen...

I. félév 2

II. félév

3 8

4 4

3 2

I. félév

II. félév

5°

49 4

6 4

17 /

58 Anyanyelvre nézve:

i. féiév

n. félév

Magyar ... ... ... ... ... ... Német ... „__ ... ... ... ...

68 9

64 4

I. félév

II. félév

Összesen

...

Korra nézve voltak:

•5 és

20 év között... ... .._ éven felül... ... ... ... ... Összesen ___

A lefolyt tanévben állami segélyben részesült: 19, egy németországi névtelen jóltevő adományából segélyeztetett: 2. más hatóságok és testületek részéről segélyt nyert: 2 növendék. A kiszolgáltatott állami segélydijak összege: 2000 frt.

Tan- és beiratási díj fejében befolyt: az I. félévben ... ... .... ... ... ... 474 frt a 11. « ___ __. ... ... ___ .... ___ 198* « összesen

___ 672 frt.

Tandíjmentességet élvezett az I. félévben 32. a II. félévben 34 növendék. * A nyári félévi tanpénzszámadás még elintézve nem lévén, a fenti összeg véglegesnek nem tekinthető.

TUDNIVALÓK A JÖVŐ TANÉVRE. A beiratások az 1893—94-iki tanévre f. évi szeptember hó 5, 6 és 7-ik napjain, d. u.3—6 óra között fognak az intézet VI. ker. Kemnitzerutcza 1 o. szám alatt levő igazgatósági irodájában eszközöltetni. A beiratási valamint a félévi tandíj a beiratkozás alkalmával előzetesen lefizetendő. Ugyanakkor nyújtandók be a tandíj-elengedés iránt, vagyontalansági és tanbizonyítványokkal fölszerelt kérvények is. Újonnan belépő növendékek, valamint a vendéglátogatók az első félévi tandíj alól föl nem mentetnek. Budapest, 1893 június végén.

Keleti Gusztáv, igazgató.