A Magyar Királyi Iparművészeti Iskola Értesítője az 1895-96-iki tanévről by MOME Konyvtar

A MAGYAR KIRÁLYI IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

ÉRTESÍTŐJE AZ 1895-96-IKI TANÉVRŐL. • AZ INTÉZET SZERVEZETE S PROGRAMMJÁVAL KÖZLI

KELETI GUSZTÁV IGAZGATÓ.

BUDAPEST. FRANKLIN-TÁRSULAT KÖNYVNYOMDÁJA 1896.

AZ INTÉZET CZELJA ES TANMENETE. Ezen, országgyűlési határozattal 1880-ban életbe léptetett s közvetlenül a vallás- és közoktatásügyi m. k. Ministerium alatt álló állami szakiskolának az a czélja, hogy a művészeti ipar különböző ágaiban való minél teljesebb kiképzésre alapos szaktanulmányok segélyével ugy elméleti, mint gyakorlati oktatás utján alkalmat adjon. Ezen czéljához képest az intézeti oktatás feloszlik két részre, u. m. a) általános és b) szakoktatásra. a) AZ ÁLTALÁNOS OKTATÁS TÁRGYAI.

i. Szemléleti látszattan. Geometriai testeknek s ezekből összeállított csoportozatoknak, később tárgyaknak, pusztán szemlélet alapján szabad kézzel való rajzolása, különös tekintettel a helyes árnyékolásra.

2. Ékitményes rajzolás és festés. Egyszerű ékít-

mény-elemek és ezek alkalmazása tömeges tanítás mellett fali minták után, egyúttal mértani síkékitmény és folytatólag mintaszerű domború ékítmények rajzolása és festése, különös tekintettel a formaérzék fejlesztésére. 3. Alakrajz. Emberi fej és testrészek rajzolása mintalapokról, antik fejek és egész alakok, valamint természet utáni gypszöntvények, és végül élőminták utáni rajzolás. 4. Építészeti rajz és alaktan. Az oszloprendek összehasonlító ábrázolása; ív-, párkány-, ablakés ajtószerkesztések. Ezen formák felhasználása egyszerűbb homlokzat-alakításokhoz, az olasz renaissance és a középkori stilek példaszerű műemlékeiről vett minták nyomán. A rajzoláshoz kapcsolt magyarázatokon kívül a legfontosabb művelődési korszakok stylusainak összevont előadása. 15. Iparművészeti

rajz, alaktan

és tervezés.

Felvételek grafikai minták után, változtatott mértékben, vagy természetes nagyságban rajzolva, szerkezeti adatokkal; továbbá a megelőző ékitményes és építészeti rajztan folyamok alapján önálló stilszerü tervezési gya-

korlatok az iparművészet különböző ágainak köréből. Felvételek természet után. 6. Geometria. a) Szerkesztő planimetria. Elmélet és szerkesztések, geometriai rajz. b) Ábrázoló geometria és árnyszerkesztéstan, Pont, vonal, sík és testek ábrázolása s az idevágó fontosabb szerkesztések. Metszési és áthatási feladatok. Testek és forgási felületek választó vonalainak és vetett árnyékainak szerkesztése. c) Látszattani szerkesztések. j . Iparművészeti stiltan. A természet meg-

figyeléséből levont alakitási törvények és a színtan elmélete; valamint a textil-, kerámia-, tektonika- és stereotomia-ipar czéljaiból származó iparművészeti és épitészeti alakok fejlődésének ismertetése és ornamentalis megoldása, tekintettel a feldolgozandó anyagok tulajdonságaiból és az előállítási módokból származó styltani törvényekre. 8. Bonczalaktan. Az emberi test külalakját meghatározó csontok, inak, izmok idomai, kölcsönös aránya és mozgása törvényeinek magyarázata és rajzolása, fali ábrák, boncztani ké-

szülékek és az élő természetből vett minták nyomán. 9. Műtörténelem. Összefoglaló képe a művészileg szép eszményének, a mint az a különböző népeknél, különböző korszakokban az építészet, festészet és szobrászat, valamint a magasabb műipar termékeiben nyilvánult. A régi keleti népek, valamint Görögország és Róma, utóbb a középkor és a renaissance műtörténelme. b) A SZAKOKTATÁS TÁRGYAI.

1. Díszítő (dekoratív) szobrászéit. Szaktanulmányok a plasztikai épületdiszek, bútorzat és belfelszerelési tárgyak köréből, alak és ékítmény tanulmányok agyagban, kőben, gypszben, viaszban és fában való előállítás mellett. 2. Kis plasztika. A fény űzési ipar apróbb dombormüveire terjedő tanulmányok agyag és viaszban. Kisebb terracotta-tárgyak (szobrocskák) készítése. Fém-műipari dísztárgyak önálló tervezése s a sokszorosításra kész előállítása. 3. Ötvösse'g. Fémdomboritás és vésés, czizelirozás, zománczozás és galvanoplasztika. Stíl-

szerű egyházi és világi jellegű díszedények, kelyhek, kancsók, billikomok, házi használati és ékszertárgyak, valamint ily fajta mintaszerű emlékművek galvanoplasztikái másolatainak előállítására szolgáló szaktanulmányok. 4. Dis^itő (dekoratív) festészet. A fal- és plafondfestészet igen tág körére kiterjedő szaktanulmányok mellett, aquarell-, enyv- és temperafestészet, virág-, gyümölcs-, alak- s csendéleti tanulmányok, valamint egyéb diszleti tervrajzolás és festés kíséretében. 5. Famets\és\et (xilographia). Fametszvények készítése a régibb és ujabb irányú kezelési modorban: metszvények, rajzok és fényképek nyomán, a fára való rajzolás és festés gyakorlásával. 6. Rc\mets\és\et és ré%karc%. A réz (esetleg aczél) metszés különféle modorainak gyakorlása. Rajzok, festmények, szobrászati s egyéb művek reproductiója művészi sokszorosítás czéljából. 7. Ékszerészet és zománczolás különös tekintettel a régi magyar (és erdélyi) zománczolási eljárások fölelevenitésére.

AZ INTÉZET HELYISEGEI. A m. kir. iparművészeti iskolának két előkészületi osztálya, továbbá ötvösségi és rézmetszészeti szakosztálya, azonfelül az igazgatósági iroda, a könyvtár és az illető szaktanárok műtermei a szükséges mellékhelyiségekkel együtt a VI. ker. Kemnitzer-utcza 10. sz. a.; — a fametszészeti és kisplasztikái szakosztály pedig amannak tőszomszédjában, a VI. ker. Eötvös-utcza 6. sz. alatt több évre kibérelt házban vannak ideiglenesen elhelyezve. Az intézet dekoratív festészeti szakosztálya a VI. kerület Teréz-körut 20. számú ház I. és II. emeletén kibérelt lakosztályokban, végül a diszitő szobrászati szakosztály a VII. kerület Rózsa-utcza 20. sz. alatti ház földszinti (néhai Izsó Miklósféle) műtermében és mellékhelyiségeiben talált ideiglenes menedéket, mely helyiségek több év óta vannak az iskola czéljaira kibérelve. Az intézet egyébiránt mielőbb saját czéljai-

nak megfelelően fölépítendő külön iskolaházban fog az országos iparművészeti múzeummal kapcsolatban elhelyeztetni. Az épület telke a IX., üllői ut, Kinizsi-utczaésftákos-utcza által határolt területen fekszik. Minister ur ő Nagyméltósága az épitéssel Lechner és Pártos fővárosi építészeket bizta meg. Az építkezés ez idő szerint már igen előre haladt. Az épület felavatása a milJeniumi ünnepségeknek lesz egyik mozzanata.

A FELVÉTELI ES SZERVEZETI SZABÁLYOKBÓL. A ki rendes növendékül felvétetni kivan, igazolni tartozik: aj hogy i Í éves korát betöltötte ; b) hogy legalább 4 polgári vagy középiskolai osztályt sikeresen végzett s a rajzban vagy mintázásban némi gyakorlottsággal bir, eshetőleg a választott iparággal legalább két évig már gyakorlatilag foglalkozott; ej igazolni tartozik szüleinek vagy gyámjának beleegyezését s lehetőleg azt is, hogy ezek tanfolyamának végéig anyagi fentartásáról és iskolai szükségleteiről gondoskodni fognak. A szakiskolába ez idő szerint csak finövendékek fogadtatnak be. Oly fiatal iparosok, kik az iskola által nyuj-

tott oktatásnak csak bizonyos ágaiban részesülni vagy egyes szakokat gyakorolni kivannak, vendéglátogató növendékekül is befogadtatnak. Az oktatás több éven át ingyenes volt. Az 1887—-88-iki tanévtől kezdve azonban az intézet minden növendéke a tanév elején 2 frt beiratási dijat, azonfelül a rendes növendék félévenkint 5 frt, a vendéglátogató növendék félévenkint 10 frt tandijat fizet. Szegény sorsú jeles növendékek a tanártestület javaslatára tandijelengedésben s az országgyülésileg megszavazott javadalom erejéig némi államsegélyben is részesülhetnek. Az intézet rendes növendékeinek munkássága s haladása szigorú ellenőrzés alatt áll, félévenkint az elméleti tárgyakból vizsgálatot tenni kötelesek; magukviselete s a tanszakokban való előmenetelük osztályozás alá esik, mely tanártestületileg megállapított félévi tanbizonyitványaikban talál hivatalos kifejezést. Az általános osztályok látogatása rendszerint egy-egy (együtt tehát két) évre terjed. A szakosztálybeli rendes tanfolyam három éves, bár kivételesen több évre is terjedhet.

Ennek rendes bevégzése után a kilépő növendék végbizonyítványra tarthat igényt, mely hivatva van az ipartörvény értelmében alapul szolgálni a végzett növendékek által valamely megtanult iparág önálló üzése iránt kikérendő engedély megnyerésére. A vendéglátogatók szabadon választhatják meg a tanfélév elején azokat a tantárgyakat, melyeket hallgatni, illetőleg gyakorolni kivannak, de az ekként választott előadásokra azután pontosan eljárni kötelesek.

AZ INTÉZET RENDES NÖVENDÉKEINEK EGYÉVES ÖNKÉNTESI KEDVEZMÉNYE.

Az intézet azon növendékeire nézve, kik az intézetbe való belépésük előtt érettségi vizsgálaton át nem estek, életbe vágó jelentőséggel bir a vallás- és közoktatásügyi m. k. Minister ur ő Nagyméltóságának 1888. évi február hó 13-án 60 51. szám alatt kelt leirata, melylyel az igazgatóságnak — e tárgyban tett felterjesztése eredményéül — tudomására hozatik, hogy a m. kir. iparművészeti iskolának az egyévi önkéntességi kedvezmény tekintetében a főgymnasiumokkal és főreáliskolákkal való egyenjogusitása a m. k. honvédelmi ministerium részéről a cs. és kir. közös hadügyministeriummal egyetértőleg elismertetett. Miután a fenti egyenjogusitás magyarázata körül könnyen félreértések merülhetnének fel, szükségesnek mutatkozik az intézeti növendé-

kek szempontjából itt a következőket megjegyezni : 1. Az egyévi önkéntesség kedvezménye csakis az intézet rendes növendékeit illeti meg; minélfogva a vendéglátogatók arra igényt nem tarthatnak. 2. Azok, kik csak az intézet elhagyása után lépnek a hadköteles korba, a mennyiben az előbbi pontban emiitett föltételnek megfelelnek, igazolni tartoznak, hogy az intézet teljes tanfolyamát szabályszerűen elvégezték. 3. Ha az intézet növendékét még a tanfolyam elvégzése előtt éri utol a hadkötelesség, ez esetben szükséges, hogy midőn az első korosztályba lép, az utolsó évfolyam (a III. szakosztály) tanulója legyen, mert ellenkező esetben, (ha például még csak az II. szakosztály tanulója volna a növendék, midőn először kell a sorozó bizottság elé állania), az egyévi önkéntesi kedvezményre igényt nem tarthat. 4. A 3. pontban emiitett növendékek, a menynyiben minden feltételnek eleget tettek, egyévi önkéntesek gyanánt csakis feltételesen és a végleges határozatnak a tanulmányok befejezéséig való függőben tartása mellett, vétetnek

fel. Miből következik, hogy azok, kik abban hagyják tanulmányaikat, avagy tanulmányaiknak kellő eredménynyel történt bevégzését a maga idejében nem képesek igazolni: a három évi tényleges szolgálatra, illetőleg, ha a honvédséghez tartoznak, a honvédségi törvényszabta tényleges szolgálatra utólagosan behívatnak. 5. A tanulmányok szabályszerű bevégzését avégbizonyitvány igazolja, mely az egyévi önkéntesek gyanánt feltételesen befogadott növendékek által közvetlenül a tanfolyam befejezése után, azok részéről, a kiknek pótvizsgát kell tenniök, legkésőbb a tanfolyam utolsó évének október 1. napjáig az illető csapattest parancsnokságához terjesztendő be. 6. Az intézet azon növendékeit, kik érettségi bizonyitvány alapján vétettek fel, a fenti intézkedések természetesen nem érintik.

AZ INTÉZET SZEMÉLYZETE.

Igazgató: akadémiai képiró, kir. tanácsos, az orsz. m. kir. mintarajziskola és rajztanárképző igazgatója, a magyar tud. Akadémia és a Kisfaludy társaság tagja, a III. oszt. vaskorona-rend, a Ferencz József-rend, valamint a porosz III. osztályú vörös sas-rend lovagja, Officierde l'instruction publique, az orsz. képzőművészeti tanács, valamint a szerzői jogi állandó szakértő bizottság tagja, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság elnöke, az orsz. képzőművészeti társulat alapító tagja. KELETI GUSZTÁV,

Tanárok: ak. festesz, az alakrajzolás felső tanfolyamának rendes tanára. BENCZÚR BÉLA, műépítész, a m. kir. rajzAGGHÁZY GYULA,

tanárvizsgáló bizottság tagja, az iparművészeti rajz és tervezés, a technikai művészetek stiltanának rendes tanára. DOBY JENŐ, akad. rézmetsző rendes tanár, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa, a rézmetszészeti szakosztály vezetője. FEICHTINGER JÓZSEF GY., rendes tanár, a dekorativ festészeti szakosztály vezetője. Ifj. HERPKA KÁROLY, rendes tanár, a szerb kir. Takova-rend tisztje, a fémvésnöki szakosztály vezetője. HOLLÓS KÁROLY, okleveles rajztanár, a magy. kir. rajztanárvizsgáló bizottság tagja, az alakrajz alsóbb tanfolyamának tanítója. KOVÁCH GÉZA, okleveles rajztanár, a geometriai szakok rendes tanára. LORÁNFI ANTAL, ak. szobrász és okleveles rajztanár, intézeti rendes tanár, a m. kir. rajztanárvizsg. biz. tagja, a kisplasztikái szakosztály vezetője. MÁTRA; LAJOS, szobrász, rendes tanár, a diszitő szobrászati szakosztály vezetője. MORELLI GUSZTÁV, rendes tanár, az«Osztrákmagyar Monarchia írásban és képben» czimű nagy munka magyar része fametszészeti mű2

termének főnöke, a fametszészeti szakosztály vezetője. SCHAUSCHEK ÁRPÁD, okleveles rajztanár, az ékitményes rajz rendes tanára. SCHIKEDANZ ALBERT, műépítész, rendes tanár, az építészeti rajz- és alaktan előadója. KELETI GÁBOR, okleveles rajztanár, az ékitményes rajzolás helyettes tanára. HIBJÁN SÁNDOR, az ékszerészet és zománczolás művezetője. (A boncztant a Il-od éves növendékek az orsz. mintarajziskolában, SZÉKELY BERTALAN tanártól hallgatják.) Intézeti müastfalos: BURAI JÁNOS.

Iskolaszolgák : NOVAK ANDRÁS, MATUI.A ISTVÁN, BEDECS GÁSPÁR és MIKOLA LAJOS.

AZ INTÉZET TÖRTENETÉBŐL.

A magy. kir. iparművészeti iskola szintén egyike azon maradandó alkotásoknak, melyekkel Trefort Ágoston, a magyar kultur-életnek másfél évtizeden át lánglelkíi és fáradhatatlan vezére, magát halhatatlanná tette. Ama hármas jelszónak, melyre annyiszor felhivta a nemzet figyelmét, — az egészség, műveltség és gazdagság

áldásainak megvalósítására irányzott fényes tetteinek sorában nem áll utolsó helyen iskolánk megalapítása, melylyel a hazai iparosok műizlésének, magasabb igények kielégítésére alkalmas készültségének fejlesztését, s egyúttal a fogyasztó közönség hajlamainak a külföldi gyártmányoktól a hazai termékekre való visszaterelését óhajtotta előmozdítani. E tekintetben a külföld nagyobb városaiban régóta virágzó hasonló intézetek lebegtek szemei előtt, s bizonyára csak az ország pénzügyi helyzetén múlt, hogy nem lépett azonnal egy teljes, 2*

a művészeti ipar valamennyi fontosabb ágát felölelő, részleteiben is befejezett nagy intézet tervével a törvényhozás elé. Az a körülmény azonban, hogy viszonyaink a terhes beruházásokkal járó nagyobbszabású alkotás létrejöttét meg nem engedték, nem riasztotta el attól, hogy az óhajtott irányban legalább az első lépés, ha szerényebb alakban is, mielőbb meg ne történjék. Ennek köszönhető, hogy az orsz. m. kir. mintarajziskolához és rajztanárképzőhöz egy műfaragászati tanműhely kapcsoltatott, mely a nagynevű alapító személyes jelenlétében, ünnepélyesen 1880. évi november 14-én nyilt meg. E műfaragászati tanműhely, mely az orsz. mintarajziskolával egy közös igazgatóság alatt állott s tanári karának nagyobb részét is ezen utóbbi intézetből kölcsönözte, az orsz. Képzőművészeti Társulat Andrássy — (akkor még sugár-) úti bérházának (a zeneakadémiának) földszinti helyiségeiben nyert ideiglenes elhelyezést. A tanfolyam egyelőre három évben állapíttatott meg s a m. kir. iparművészeti iskolának első három tanéve alatt az említett műfaragászati tanműhely képezte az intézet egyet-

len szakosztályát. Az első három éves tanfolyamot c növendék végezte el, kik mellé a harmadik tanévben 6 Il-od és 8 I-ső éves tanuló sorakozott. Az első cyclus befejezése két tanulságra vezetett különösen. Az egyik az volt, hogy a |elentkező tanulók egyenlőtlen előkészültségi foka mellett a tanfolyamoknak bizonyos megállapított évszámra való korlátozása gyakorlati jelentőséggel nem bír, — a másik pedig, hogy szükség van egy előkészítő osztály berendezésére, a hol az iparművészeti foglalkozás különböző ágaira közösen szükséges tantárgyak elemibb fokon, előkészítőleg taníttassanak. Ilyen tantárgyakul főleg a szabadkézi és mértani rajzolás, a mértan és a mintázás mutatkoztak ajánlatosaknak. Több iparművészeti ág szükségleteiről már itt azon okból történt gondoskodás, mert a műfaragászati szakosztályon kívül egy fémvésnöki (ötvösségi) szakosztály felállítása már az 1882-—83-iki tanév alatt terveztetett, de személyi okokból és megfelelő helyiség hiánya miatt a következő tanévre halasztatott. A helyiség kérdése — újból ideiglenesen,

de némileg biztatóbban — szintén még a fent említett tanév alatt nyert megoldást, amennyiben a vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minister úr ő Nagyméltóságának 1883. évi ápril hó 17-én 8728. sz. alatt kelt rendelete alapján a VI. ker. Izabella-utcza 62. sz. kétemeletes (gr. Zichy Rezső-féle) ház béreltetett ki 5 évre intézeti épületül, úgy hogy az 1883—84-iki tanév már ezen új épületben nyittatott meg. E tanévtől kezdve az intézet gyors fejlődésnek indult. A szükségesnek mutatkozott előkészületi osztály már e tanévben megkezdte működését. A műfaragászathoz pedig mint külön szakok járultak: a mintázás, továbbá az ötvös-ipar s még a famets^és^et is. Ezen utóbbi osztály, mely az orsz. mintarajziskola keretében már előbb létezett, mint inkább a művészeti ipar körébe tartozó, a vallás- és közoktatásügyi m. kir. Miniszter úr ő Nagyméltóságának rendelkezéséből ekkor helyeztetett át a m. kir. iparművészeti iskolába. A szakosztályokkal az intézet növendékei is megszaporodtak, úgy hogy a míg az előző tanévben a tanulók száma összesen 1 o-re rúgott, addig már ebben a tanévben a téli félév alatt

} 5 tanuló látogatta az intézetet, az igazgatóval együtt 7 tanerő vezetése alatt. De már e tanévben megtörténtek a kellő intézkedések arra, hogy a meglevőkhöz két újabb szakosztály járuljon, és pedig a díszítő festészeti és a ré^meis^és^eti szakosztály, melyek az Izabella-utczai házban már helyet nem találván, számukra — a vallás- és közoktatásügyi Minister úr ő Nagyméltóságának 1884. évi május 13-án 17,7415. sz. alatt kelt magas rendelete alapján — a VI. ker. Teréz-körút 20. számú házában béreltetett ki két lakosztály. 1884—18815-iki tanévét tehát a m. kir. iparművészeti iskola már mint meglehetősen tág kerettel biró intézet nyitotta meg, a magasabb igényű iparnak hat különböző ágában nyújtván oktatást a téli félévben 66, a nyári félévben 60 növendéknek. Minél terjedtebb munkakörrel s minél nyugodtabban és rendszeresebben kezdett azonban működni az iskola, annál szembeszökőbbek lettek a hiányok, melyek a sikeres előhaladásnak akadályait képezték. Ezek közül a megfelelő tanhelyiségek hiánya volt legélénkebben érezhető. Már maga az a

körülmény, hogy az intézet szakosztályait két egymástól távol fekvő bérházban kellett elhelyezni, az egységes vezetésre felette hátrányosnak mutatkozott. De a bajt különösen az tette állandóvá, hogy az eredeti rendeltetésök szerint lakásokra szánt bérhelyiségek a művészeti oktatás sajátos szükségleteinek egyáltalában •nem feleltek meg. E tanhelyiségeknek czélszerűtlen és elégtelen volta s ezen körülményeknek az oktatás eredményére kártékonyán ható befolyása Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi Minister úr ő Nagyméltóságának figyelmét felhívták annak szükségére, hogy úgy a m. kir. iparművészeti iskola, mint a vele rokon czélú, s az orsz. Képzőművészeti Társulat műcsarnokában szintén mostohán elhelyezett orsz. iparművészeti múzeumnak egy fedél alatt való czélirányos elhelyezhetésére alkalmas külön épület létesítését gondjai közé fogadja s ez irányban a kívánatos előintézkedéseket megindítsa. Rövid úton nyert megbízás folytán tehát az intézet igazgatósága az egyes szaktanárokkal folyt beható értekezlet útján s a kifejlesztendő szakiskola jövendőbeli szükségleteit is számba véve, részletes munkálatban

állapította meg az egyes szakosztályok, valamint az egész intézet összes tan- és mellékhelyiségeinek térszükségletét s a tanczélok különböző természetéből folyó külön igényeket, melyek átnézeti vázlata a kerepesi-úton levő Beleznay-telekre tervezett kettős czélú intézeti ház tervezetének alapjául szolgálhasson. Ez a szándék különböző okokból nem valósult, de az építkezés eszméje azóta az illetékes tényezők részéről el nem e)tetett, s épen ez idő szerint van alapos kilátásunk arra, hogy az eddig sajnosán nélkülözött intézeti saját épület — nem ugyan a különben sem eléggé alkalmas Beleznay-telken, hanem az üllői-út, a Rákosutcza s a Kinizsi-utcza sarkán elterülő s Csáky Albin gróf vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minister úr ő Nagyméltósága által e czélra megvásárolt telken felépülve, legközelebb már rendeltetése czéljának át lesz adható. A tanhelyiségek kedvezőtlen viszonyai mellett szintoly fájdalmasan tűnt fel a növendékek legnagyobb részének anynyira fogyatékos vagyoni helyzete, hogy a legnagyobb anyagi szükséggel küzdve, még a nélkülözhetetlen taneszközök megszerzésére is képtelenek s azért

teljes erejük s idejük felhasználásával nem is szentelhetik magukat szaktanulmányaiknak. E bajnak elhárítása iránt is megtörtént, a mi lehetséges volt. Az állam maga abban a tanévben, melyről szólunk (1884—1885), de már az előbbi tanévekben is, több mint 2000 írttal segélyezte a szegénysorsú növendékeket; egyet Temesvár sz. kir. város közönsége támogatott 250 frttal, kettőt pedig — a budapesti izr. kézmíí- és földmívelési egylet útján néhai Wahrmann Mór országgyűlési képviselő 100— 100

frttal.

Akadt továbbá egy névtelen jóltevő is, ki hazai művészeti iparunk emelésére az 1885. évtől kezdve az 1894. évvégéig 10 év tartamára évi 1500 német birodalmi márkát ajánlott fel a vallás- és közoktatásügyi magyar kir. ministeriumnak oly kikötéssel, hogy ezen öszszeg fele, vagyis 450 frt osztr. ért. az iparművészeti iskola néhány tanítványának, másik fele pedig oly magyar műiparosoknak adassék segélyül, kik valamely külföldi műipari atelierben önképzési czélból gyakorlatilag működnek; ez utóbbiak kötelesek lévén, egy-két évre terjedő tanulmányaik befejezte után haza-

jukba visszatérni s tehetségüket itthon érvényesíteni. Kimagasló mozzanata volt az 1884—1885. tanévnek, hogy ennek végével nyilt először alkalma az intézetnek működése eredményével a nagy közönség elé léphetni, az 1885. évi budapesti általános kiállításon, melynek közoktatásipavillonjában az intézet összes szakosztályainak tevékenysége, külön iránya, rendeltetése éseredményei könnyen áttekinthető tetszetős modorban voltak bemutatva. A tárlat nemcsak a hazai közönség, hanem az itt megfordult külföldi szakférfiak elismerésében is részesült. Az 18H 5 •—86-iki tanév egyre növekvő tanulósereggel (a téli félévben 81, a nyáriban 68) zajtalan munkálkodásban folyt le, a következő 1886—87-iki tanév azonban egy újabb szakosztályt hozott, amennyiben ekkor nyilt meg a kisplasztikái szakosztály. Ennek, valamint a szintén tervben volt, de alkalmas tanerő hiányában egyelőre elejtett keramikai osztálynak s az előbbi helyiségekből a többi osztályok növendékeinek nagy száma miatt kiszorult fametszészeti osztálynak elhelyezésére az Izabella-utcza 61. sz. házban béreltettek lakások, melyek-

némi építészeti átalakításokkal a lehetőséghez képest alkalmas tantermekül rendeztettek be. A műfaragászati oszlályban e tanévtől kezdve a mintázás szélesebb keretben, mint iparművészeti szobrászat külön tárgyként taníttatván, a szakosztály ettől kezdve összefoglalólag «díszítő szobrászati osztálynak* neveztetik. Ugyanezen osztály 1386-ban az Izabella-utcza 62. s/.ámu házból a VII. ker. rózsa-utcza 20. szám alatti házba (néhai Izsó Miklós szobrász műtermébe) tétetett át. E tanév végén az intézet a maga tanhelyiségeiben a növendékek munkálataiból kiállítást rendezett (e kiállítások ugyanis az alapszabályok értelmében minden második évben rendezendők), melyet az alapító Miniszter ő Nagyméltósága személyes látogatásával tüntetett ki, s megelégedésének nemcsak szóval, hanem az igazgatóhoz czímzett, de tényleg az egész tanári testülethez s a közönséghez intézett levélben is kifejezést adott. Az 1887—88-iki tanév eleje óta a növendékektől ífélévenkint rendes növendékektől ^ frt, vendéglátogatótól 10 frt) tandíj szedetik, mi arról tanúskodik, hogy a növendékek nagy szá-

mának átlaga már olyan vagyoni viszonyok között levőnek találtatott, hogy az intézet czéljainak előmozdítására a tandíj fizetése kimondható volt. Egyébiránt az ösztöndíjasok s más szegény sorsú szorgalmas növendékek a tandíjfizetés alól fölmenthetők s jó nagy részök tényleg föl is mentetik. Az anyagi viszonyokkal javult a belépő nö* vendékek előképzettségi foka is, mi lehetővé tette, hogy a felvételi feltételek szigorúan körülirassanak s az intézet tanfolyama az ezért füzet élén közölt módon szerveztessék. S az ezen tanévet követő szünidők alatt hunyta le szemeit örökre intézetünk nemeslelkű alapítója, kinek emlékét azzal véljük legméltóbban tisztelhetni, ha az iskola felvirágzásának minden erőnk megfeszítésével való előmozdítása által fenkölt eszméinek megvalósulásához részünkről is minél sikeresebben hozzájárulunk. Az 1888—89-iki tanév ismét új helyiségekben találta az intézetet. Az Izabella-utczaÓ2. sz. ház bérlete ugyanis felmondatván, helyette a VI. ker. Kemnitzer-utcza 10. sz. házban béreltettek más helyiségek. 1888 november hava-

ban pedig az Izabella-utcza ói. sz. ház iskolai helyiségei is az Eötvös-utcza 6. sz. ház néhány helyiségével cseréltettek föl. Az így elhelyezett iskolát Csáky Albin volt vall.- és közoktatásügyi m. kir. Minister úr ő Nagyméltósága e tanév alatt kétszer részesítette magas látogatásának kitüntetésében; egyszer az intézet viszonyainak szemügyre vétele, a tanév végén pedig a kiállított növendék-munkák megtekintése végett. E kereten belül az a változás történt még, hogy a rézmetszészeti osztály szintén a Kemnitzer-utcza 10. számú házba költözött át, az osztály eddigi helyiségei pedig az igen népes díszítő festészeti osztály kibővítésére használtattak fel. A tanári testület, mely ez idő szerint az igazgatóval együtt 15 tagból áll, az egyes szakosztályok megnyitásának időpontjai szerint fokozatosan növekedett, de személyeiben csak anynyit változott az intézet keletkezése óta, hogy Rauscher Lajos tanárt, ki a József-műegyetemhez távozott, Benczúr Béla műépítész, Szirmai Antal tanárt pedig Hollós Károly tanár váltotta fel. A növendékek száma az utóbbi négy tanév

alatt 80—100 között váltakozott s egyelőre talán ez vehető a látogatók átlagos számának. A növendékek sorsa egyébiránt folytonos gondoskodás tárgyát képezi, így bizonyos feltétek mellett egyéves önkéntesi kedvezményt élveznek s legújabb megállapodások szerint rajztanítói képesítést is fognak szerezhetni, miről a következő fejezetben lesz szó. A tizedik tanévet 1890. évi június hó 2 2-én — ezúttal először tartott — zárünnepély rekesztette be, melyen a jelesebb növendékek között kisebb pénzbeli jutalmak osztattak ki. Az 1890—91-iki tanév alatt, az intézet az eddigi irányban haladva zajtalan munkálkodással törekedett minél eredményesebben megfelelni közhasznú hivatásának. Működési köre annyiban tágult, a menynyiben a vallás- és közoktatásügyi magyar kir. Minister úr ő Nagyméltóságának 1890. évi október hó 10-én 36,472-ik szám alatt kelt magas rendeletével, két iparszak számára esti tanfolyam szerveztetett gyakorló iparosok számára (részben az előző tanévben az ötvösségi osztályban tartott kísérleti tanfolyam kedvező eredménye alapján) és pedig egy lak-

berendezési és egy ötvösségi tanfolyam, melyeknek működéséről röviden a következő adatok nyújthatnak tájékozást. A lakberendezési tanfolyam vezetése (a fent idézett miniszteri rendelettel) AIGNER SÁNDOR műépítészre, az ötvösségi tanfolyamé pedig if). HERPKA KÁROLY intézeti tanárra bízatott A tanfolyamok 1890. évi október hó végétől múlt évi márczius hó végéig tartottak. A helyiségeket valamint az apróbb dologi szükségleteket a magyar királyi iparművészeti iskola adta. A lakberendezési esti tanfolyamra 32 (legtöbbnyire kárpitos) segéd, az ötvösségi esti tanfolyamra 18 segéd és 14 tanoncz (mindannyian aranyművesek) jelentkeztek. A tanfolyam befejezésével a látogatók munkálatait az érdekelt ipartestületek képviselői is megszemlélték s az eredményt kedvezőnek találták. Az 1893—94-iki tanév későbben, csak október elején nyilt meg a kolera-járvány miatt, mely már az előző tanév menetére is zavarólag hatott. A tananyag azonban minden socnkítás nélkül feldolgoztatott. Sem a tantervben, sem a tanári testületben változás nem történt.csaka rendestanárokszáma

növekedett kettővel, amennyiben KOVÁCH GÉZA és SCHAUSCHEK ÁRPÁD eddigi segédtanárok rendes tanárokká neveztettek ki ugyanazon tanszékekre, melyeknek teendőit eddig is ellátták. Legyen itt a legnagyobb elismeréssel fölemlítve SCHAUSCHEK ÁRPÁD rendes tanárnak az a nemes tette, hogy az iskolai könyvtár gyarapítására 103 frtot adományozott. Az iskolai kiállítás, mely az előző tanévről a kolera-járvány következtében elmaradt, ez évben tartatott meg a következő programmal : A Kemmt^er-u. 10. s%. alatti tanhelyiségekben. ÁLTALÁNOS TANFOLYAM BÉLI MUNKÁLATOK. I. TEREMBEN.

1. Ékitményes rajzok: szaktanárok: a) szabadkézi rajzok, (tömeges tanjtás mellett) ékitmény-elemek falitáblákról, . . : , , c , ' SchauschekArpad. b) szabadkézi rajzok domború mintákról, c) mértani síkékitmények. * Az 1801/02. tanévben még Várdai Szilárddal együtt. ?

Látszattani

(perspectivicus)

szaktanárok:

szabadkézi rajzok: geometriai testek, testcsoportok és tárgyak után. 3. Geometriai rajzok : a) planimetriai szerkesztések, b) ábrázoló geometriai és árnyszerkesztések, ' c) látszattani szerkesztések.

séhauschek Árpád.*

Kovách

Géza

II. TEREMBEN.

4. Építészeti rajzok:

s»kt.nárok =

a) másolatok,

Schikedanz Albert. b) tervezetek. 5. Iparművészeti rajzok: a) másolatok, szerkesztési adatokkal, b) alaki és színtervezetek, Benczúr Béla. c) részletrajzok. III. TEREMBEN.

6. Alakrajzok (figurális): a) grafikai, i, j

•

b) domború mintákról, c) élő fejmintáról,

Hollós Károly.

Ajrcházy Gyula d) egész alakú élő mintáról (akt.) Az 1891/92. tanévben még Várdai Szilárddal együtt.

55 AZ ÖT SZAKOSZTÁLY SZAKMUNKALATAI. IV. TEREMBEN.

Szaktanárok :

1. Mintázatok (a kis piasztikai osztályból) : aj ékitményes és alaki másolatok domború mintákról, Loránfi Antal. bj ékitményes és alaki másolatok grafikai mintákról, ej tervezetek.

2. Fémből domboritott és vésett tanulmány-művek, ezüst dísz-

, ifj. Herpka Károly.

tárgyak és galvanoplastikai reproductiók. 3. Diszitő festészeti tanulmányok: aj grafikai minták nyomán, b) természet után készült tanulmányi Feichtinger J.György. cj tervezetek.

4. Fametszészeti tanulmányok, régi és modern mesterek művei M o r e l l i G u s z t á v után készült rajzok és fényképek nyomán. 5. Rézmetszészeti tanulmányok, festmények, rajzok és fényké- Doby Jenő. pek után. Eredeti rézkarczok. 5*

36 A VI. ker. Ró\sa-utc{a 20. s%. a. tanhelyiségben a dis^itő szobrászati és müfaragás\ati osztály munkálatai, és p.:

Mintázatok, f a - é s k ő faragások: a) ékitményes és alaki másolatok domború mintákról, b) ékitményes és alaki másolatok grafikai mintákról, c) tervezetek.

szaktanár:

Mátrai Lajos.

Az esti tanfolyamok ez évben, is megtartattak s szintén a tanév végéig folytak, mert az érdekelt ipartestületek ismét felajánlották a költségtöbbletet. A növendékek egészségi állapota és magaviselete általában kifogástalan volt. Az 1894—95-iki tanév rendes működésben teltei, feltűnő események, de egyúttal baj nélkül is. Az eredmény minden irányban kielégítő volt. Az 1895—96-iki tanév volt az utolsó, melyet az intézet bérhelyiségekben töltött. A jövő tanévet már saját fényes helyiségeiben fogja megnyitni, egyúttal uj igazgató alatt is, mert az eddigi igazgató az intézettől megválván, helyébe igazgató-tanárrá Fittler Kamill műépitész, az orsz. iparművészeti múzeum őre neveztetett ki.

VIZSGALATI SZABÁLYZAT ALSÓFOKÚ IPARISKOLAI RAJZTANÍTÓK KÉPESÍTŐ VIZSGÁLATÁRÓL.

Intézetünk végzett növendékei előtt új működési tér nyilt meg. A vallás- és közoktatásügyi magyar kir. Minister úr ő Nagyméltósága kezdeményezéséből ugyanis egy e czélra kiküldött szaktanácskozmány a hazai rajztanár- és rajztanító-képesítésre vonatkozó új szabályzatot állapított meg, melyben az alsófokú ipariskolák számára szükséges rajztanítók külön képesítéséről is gondoskodva van, és pedig olyformán, hogy az e végből évenkint tartandó képesítő vizsgálatokra teljes jogú jelöltekül a m. kir. iparművészeti iskolát végzett növendékek is bocsáttatnak. A nagy méltóságú vallás- és közoktatásügyi magyar kir. Minister úr ő Nagyméltóságának 1893. évi július hó 6-án 1146-ik szám alatt jóvá

hagyott szabályzatnak a magyar királyi iparművészeti iskola növendékeit érdeklő része az alábbiakban közöltetik. SZABÁLYZAT A RAJZTANÍTÁSRA KÉPESÍTŐ VIZSGALATOKRÓL.

1. §. Nyilvános középiskoláknál, tanítóképzőnél, felső nép- és polgári iskolánál, felsőbb leányiskolánál és ipariskolánál rajztanár vagy rajztanítóul (rajztanítónőül) rendszeresített minőségben csak szabályszerűen képesített egyének alkalmazhatók. 2. §. A vizsgáló bizottság, a) A rajztanításra képesítő vizsgálatok külön országos bizottság előtt tartatnak meg. b) Ezen bizottság áll: az elnökből, az alelnökből, a kir. József-műegyetem, az orsz. m. kir. rajztanárképző intézet, az állami polgári iskolai tanítóképző intézet, valamint a különböző iskolák és az érdekelt szakkörök megfelelő számú képviselőiből. A bizottság elnökét és tagjait öt-öt évi időtartamra a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki. c) A vizsgáló bizottság a szükséghez képest csoportokban működik. d) hz elnök, akadályoztatása esetén az alelnök, a bizottság mindennemű értekezletein és tanácskozásain és a vizsgálatokon elnököl; a bizottság ügykezelését vezeti. Szavazatok egyenlősége esetén az elnök szava dönt.

?9 e) A vizsgáló bizottság hivatalos pecsétjén Magyarország koronás czímere látható ezen körirattal: «A m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság pecsétje 1878.» 3. §. A képesítés nemei. Rajztanításra képesítést lehet szerezni: a) Középiskolák és középfokú ipariskolák számára, még pedig: a) szabadkézi rajz és rajzoló geometriából, vagy (i) ezen tantárgyaknak csak egyikéből. b) Tanítóképzők, polgári és ipariskolák számára. ej Iparos tanoncziskolák számára. Végre d) Rajztanítónői képesítést tanítónőképző intézetek, polgári és felsőbb leányiskolák számára. 4. §. Jelentkezés a vizsgálatra. A rajztanításra képesítő vizsgálatra jelentkezésnek határideje rendszerint márczius hava 15-ike. A kihirdetés évenkint a Budapesti Közlönyben, a vallás- és közoktatásügyi ministerium Hivatalos Közlönyében, a Középiskolai Tanáregyesület Közlönyében és a Néptanítók Lapjában történik meg. A rajztanításra képesítő vizsgálathoz bocsátásért a szabályszerűen bélyegeit és fölszerelt folyamodványt a bizottság elnökénél kell benyújtani. A folyamodványhoz melléklendők: aj a jelentkező rövid életrajza, melyben különösen kiképeztetésének főirányát, menetét és az arra fordított időt kell jeleznie ; b) keresztlevele, illetőleg születési bizonyítványa, melylyel igazolja, hogy legalább 21. életévét betöltötte;

ej tanulmányi és az előírt általános műveltséget igazoló egyéb bizonyítványok; d) hatósági orvos által kiállított bizonyítvány jelentkezőnek a rajztanítóságra testileg alkalmas voltáról; ej a geometriai, építészeti, szabadkézi, esetleg műipari rajz köréből való dolgozatai; fj ha a. jelentkező közszolgálatban áll, elöljárósága, különben pedig közhatóság által kiállított erkölcsi bizonyítvány ; végre gj esetleg valamely tanintézetnél rajztanítói minőségben folytatott működésről szóló bizonyítványok. A folyamodványban a jelentkezőnek ki kell jelentenie, hogy a képesítésnek a 3. g-ban felsorolt nemei melyikét kívánja megszerezni. 5. §. A\ előképzettség mértéke, aj A középiskolai és középfokú ipariskolai rajztanításra képesítő vizsgálathoz (3. §. aj az érettségi bizonyítvány és a rajztanárképzö tanfolyamának elvégzése kívántatik. bj A tanítóképzői, polgári iskolai és ipartanműhelyi rajztanítói vizsgálathoz (3. §. bj az érettségi bizonyítvány vagy elemi iskolai tanítói oklevél és a rajztanárképző vagy polgári iskolai tanítóképző rajztanítói szakcsoportjának elvégzése kívántatik. E vizsgálathoz felötlő tehetség, megfelelő általános műveltség és szakképzettség mellett, a vizsgáló bizottság meghallgatása után, kivételesen külön ministeri engedélylyel olyanok is bocsáthatók, kik érettségi vagy tanítói képesítő vizsgálatot nem tettek, de legalább hat közép- vagy polgári, iskolai osztályt végeztek.

c) Az iparos tanoncz-iskolai rajztanításra képesítő vizsgálathoz (3. §. c) a m. kir. iparművészeti iskola, a középipariskola vagy hasonló irányú szakiskola jó sikerű elvégzése, avagy elemi iskolai tanítói oklevél kívántatik. Felötlő tehetség, megfelelő általános műveltség és szakképzettség mellett, a vizsgáló bizottság meghallgatása után, külön miniszteri engedélylyel ezen vizsgálathoz olyanok is bocsáthatók, a kik a fentebb elősorolt iskolákat nem végezték. d) Tanítónőképzői, polgári és felsőbb leányiskolái rajztanítónői képesítő vizsgálatra a kellő rajzi szakképzettséggel és elemi népiskolai tanítónői oklevéllel biró< nőket lehet bocsátani. Felötlő tehetség, megfelelő általános műveltség és szakképzettség mellett, a vizsgáló bizottság meghallgatása után, külön miniszteri engedélylyel ezen vizsgálathoz kivételesen oly nők is bocsáthatók, kik legalább négy polgári vagy felsőbb leányiskolái osztályt végeztek. 6. §. A vizsgálat helye és alakja. A rajztanításra képesítő vizsgálatok az orsz. magyar kir. rajztanárképző intézetben (Budapest, Andrássy-út 71. sz.) évenként rendszerint június hó második felében tartatnak meg. Minden képesítő vizsgálat két részből áll: aj zárthelyi és b) szóbeli vizsgálatból. A zárthelyi vizsgálat alkalmával könyvek vagy jegyzetek használata meg van tiltva. A felügyeletet a vizsgáló bizottságnak e végre kiküldött tagjai gyakorolják. Szóbeli vizsgálatra csak oly jelöltek bocsáthatók,

kiknek zárthelyi dolgozatait a bizottság elfogadhatónak találta. 7. §. A képesítő vizsgálatok tárgyai és a\ ebekből köveMi mérték. IPAROS TANONCZ-ISK.OLAI RAJZTANÍTÓK

KÉPESÍTŐ VIZSGÁLATA.

/. Zárthelyi vizsgálat tárgyai: a) Ékítményes rajzolás féldomború mintáról árnyékolással ; idő 10 óra. b) Műhelyi rajzolás : valamely müipari tárgynak főbb méretekkel jelölt vázlata nyomán, mühelyi részletrajz kivánt nagyságban ; idő 5 óra. ej Építészeti rajzolás: egyszerű építészeti tárgy rajzolása tömör minta után ámyékszerkesztéssel; idő 10 óra.

d) Ábrázoló geometria és perspectiva : egyszerű geometriai testek derékszögű ábrázolása árnyékszerkesztéssel ; ugyanezen testek perspectiv képének ábrázolása ; idő 6 óra. ej Szemléleti perspectiva : geometriai testek csoportjának szemlélet alapján szabad kézzel való ábrázolása árnyékolással; idő 2 óra. f) Magyar nyelvi Írásbeli vizsgálat az oktatástanból vagy az irodalomból vett valamely tárgyról; idő 5 óra. 2. Szóbeli vizsgálat tárgyai: a) Elemi geometria: a térmennyiségekről általában; -a vonalok helyzetei a síkban; idomok keletkezése ;

43 egyenesvonalú síkidomok egybevágósága, hasonlósága, szimmetriája. A kör, ellipszis, tojás-, kosár- és csigavonalok szerkesztése. Az egyenesvonalú síkidomok és a kör területének meghatározása. Testek ismertetése ; ezek felülete és térfogatának kiszámítása. b) Ábrázoló geometria : a vetítés fogalma ; a pont, vonal és sík derékszögű ábrázolása és viszonylagos vonatkozásaik. Hasáb, henger, gúla, kúp, gömb és ezek összetételeinek ábrázolása, vetett és önárnyékuk szerkesztése. c) PerspCctiva : alapfogalmak; egyszerű geometriai testek és testcsoportok perspectiv képeinek szerkesztése hozzáférhető iránypontok és alaprajz segítségével. d) Oktatástan, kapcsolatban a psychologia és logika elemeivel. Az alsófokú ipariskolai rajzoktatás czélja, tanterve ; taneszközök, vezérkönyvek ismerete. A rajzoktatás módszere. ej Magyar nyelv és irodalom : Az ujabbkori irodalom áttekintése. 8. §. Fölmentés a vizsgálat valamely tárgyából. Oly jelölteket, kik önálló művészi vagy irodalmi dolgozatok, avagy előlegesen szerzett egyenlőértékü hazai képesítő oklevelekkel megfelő képességöket a vizsgálat valamely tárgyából hitelesen igazolják, a vizsgáló bizottság ajánlatára ama tárgyakból teendő vizsgálat alól a vallásés közoktatásügyi minister által fölmenthetők. 9. §. Oklevél. A vizsgálatot sikerrel letett jelölt megfelelő oklevelet kap, melyet az elnök és a vizsgáló bizottságnak legalább két tagja ír alá.

44 Ezen oklevélben felsorolandók a vizsgálat tárgyai azon fokozat (kitűnő, dicséretes, jó, elégséges) jelzésével, melyet a jelölt az egyes tantárgyakból kiérdemelt. Ezenkívül az oklevélben meg kell említeni, vájjon hallgatta-e a jelölt és minő eredménynyel a rajztanárképzö tanfolyamán előadott számtant és módszertanát. 10. §. A vizsgálat isméilése. A vizsgálat ki nem elégítő eredménye esetén a jelölt a vizsgáló bizottság határozatához képest egy, esetleg két év múlva a vizsgálatot kijavíthatja, esetleg ismételheti. A ki második ízben rnegkisérlett vizsgálaton sem képes kielégítő eredményt felmutatni, azt csak legalább egy évi újabb tanulmány után lehet ismét vizsgálatra bocsátani. A vizsgálat sikertelensége esetén a jelölt bizonyítványt kap, melyben ama körülmény, vájjon az egész vizsgálat ismétlésére, avagy csak javításra utasíttatott-e, továbbá vájjon csak bizonyos időre avagy végkép vettetett-e vissza, megemlítendő. 11. §• Vizsgálati díjak. A vizsgálati díj összegét a vallás- és közoktatásügyi minister külön rendelettel állapítja meg. Ezt a díjat a jelölt a vizsgálat megkezdése előtt az elnök nyugtájára fizeti le. A díj alól fölmentésnek nincsen helye. Ismétlő vizsgálat alkalmával, ha az legfeljebb három tárgyra terjed ki, a díjnak felét, máskülönben az egész díjat kell fizetni. 12. §. Ügykezelés. A vizsgálatokról az elnök rendes

45 anya- és jegyzökönyveket vezettet, melyeket a vizsgáló bizottság jelen volt tagjai aláírnak, s melyeknek hiteles másolatát az elnök a vizsgálati időszak végeztével jelentésévei együtt a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez terjeszti fel, eredetijét pedig az irattárban őrzi. 15. §. Külföldi oklevelek. Külföldön nyert rajztanán és rajztanítói oklevelek Magyarország területén csak akkor válnak érvényesekké, ha a vallás- és közoktatásügyi miniszterazokatavizsgáló bizottság javaslata alapján honosítja. Ennek föltételei a vizsgáló bizottság javaslata alapján esetről-esetre állapíttatnak meg.

AZ INTÉZET NÖVENDÉKEINEK NÉVSORA AZ I 8 9 r—96-lKI TANÉVBEN.

Téli félév. I. ÁLTALÁNOS

OSZTÁLY.

Bátky József, díszítő festő Edvy Gyula, díszítő festő Freyer Mór, díszítő festő Háuffel Béla, ékszerész 5 Hermán Ottó, díszítő festő F. Hints Gyula, kisplasztikus Kimig Jakab, díszítő szobrász Konyarek János, díszítő szobrász Leimdörfer Ignácz, díszítő szobrász 10 Mertz Ferencz, díszítő festő Molnár Bertalan, díszítő festő Neumann Miksa, ötvös Skriván Pál, díszítő festő Spitzer Ferencz, díszítő festő 15 Spirai Izidor, díszítő festő Szamovolszky Ödön, díszítő szobrász Szekulics Sándor, díszítő festő

47 Taiser János, kisplasztikus Vogyeraczky István, díszítő festő 20 Wawra Ágoston, díszítő festő. II. ÁLTALÁNOS

OSZTÁLY.

Basa Jenő, díszítő festő Chabada Béla, díszítő festő Fehérkuti Bálint, díszítő festő -|~ Mátrai Károly, ötvös 5 Singer Ede, ötvös Sződy Szilárd, kisplasztikus 7 Weisz Gyula, díszítő szobrász. I. SZAKOSZTÁLY.

Braun (Barta) Ernő, díszítő festő Darilek Henrik, díszítő festő Filep György, díszítő festő Grósz Aladár, díszítő szobrász 5 Ujváry Jenő, kisplasztikus. II. SZAKOSZTÁLY.

Balogh József, díszítő festő Bobitsch Arthur, díszítő festő Borojevic Mihály, rézmetsző Egressy Dániel, kisplasztikus 5 Luspay Ödön, díszítő festő Nikelszky Géza, díszítő festő 7 Szüle Zoltán, díszítő festő.

48 Hl. SZAKOSZTÁLY.

Deutsch Károly, díszítő festő Farkas Miklós, díszítő szobrász Groszmann Márton, díszítő festő Klein József, díszítő szobrász 5 Lukácsy Lajos, díszítő szobrász Niemetz Emil, díszítő festő Rakottyay László, díszítő festő Reiss Zoltán, fametsző 9 Rollinger Rezső, díszítő szobrász. VENDÉGLÁTOGATÓK.

Bajkovecz Mihály, fametsző Csipkés Zoltán, díszítő szobrász Détschy Ernő, kisplasztikus Foltz Pál, fametsző 5 Forray Adolf, fametsző Gyurkovits Ferencz, díszítő festő Hajnal Albert, fametsző Hurtay Lajos, ötvös Kail Lajos, ötvös IO Kaincz János, díszítő festő Kastenmaier György, fametsző Kopcsányi Béla, díszítő szobrász Kotász Károly, fametsző Krisztánits Kálmán, díszítő festő 15 Lippert Károly, csak rajzolt Mátrai Vilmos, rézmetsző

49 Padlicska István, díszítő szobrász Polacsek Márton, díszítő festő Raitzcr Jenő, díszítő festő 20 Scheumann Gyula, díszítő festő Schok Lipót, fametszö Simon Ernő, ékszerész Stágl Rezső, díszítő szobrász Tasi Elek, díszítő festő 25 Thiessen Arthur, díszítő festő Uhlaczky Mihály, fametszö Vaszary László, díszítő szobrász. Weinstock Lévi, díszítő festő 29 Ziffer Sándor, díszítő festő.

Összesen : 77 növendék.

?ó

Nyári félév. I. ÁLTALÁNOS OSZTÁLY.

Bátky József, díszítő festő Edvy Gyula, díszítő festő Freyer Mór, díszítő festő Háuffel Béla, ékszerész 5 Konyarek János, díszítő szobrász Leimdörfer Ignácz, díszítő szobrász Neumann Miksa, ötvös Spirai Izidor, Spitzer Ferencz, díszítő festő 10 Szamovolszky Ödön, diszítő szobrász Szekulics Sándor, díszítő festő Vogyeraczky István, diszítő festő i} Wawra Ágoston, diszítő festő. II. ÁLTALÁNOS OSZTÁLY. Basa Jenő, diszítő festő Chabada Béla, diszítő festő Fehérkuti Bálint, diszítő festő Mátray Károly, ötvös 5 Singer Ede, ötvös Sződy Szilárd, kisplasztikus 7 Weisz Gyula, kisplasztikus. I. SZAKOSZTÁLY. Barta Ernő, diszítő festő Darilek Henrik, diszítő festő

5' Fliep György, d. f. Grósz Aladár, díszítő szobrász 5 Ujváry Jenő, kisplasztikus. II. SZAKOSZTÁLY.

Csipkés Zoltán, díszítő szobrász Dömötör Gábor, díszítő festő Englerth Károly, d. szob. 4*

52 Foltz Pál, fametsz 5 Gyurkovich Ferencz, díszítő festő Hajnal Albert, fametsző F. Hints Gyula, díszítő szobrász Hurtay Lajos, ötvös Kastenmaier György, fametsző i o Kopcsányi Béla, díszítő szobrász Kotász Károly, fametsző Lippert Károly, csak rajzolt Novak Sándor, díszítő festő Padlicska István, díszítő szobrász 15 Reitzer Jenő, díszítő festő Schok Lipót, fametsző Simon Ernő, ékszerész Stagl Rezső, díszítő szobrász Tasi Elek, díszítő festő 20 Uhlaczky Mihály, díszítő szobrász Vaszary László, díszítő szobrász. Weinstock Lévi, d. f. 23 Ziffer Sándor, díszítőfestő.

Összesen: a téli félévben 77, a nyári félévben 64 növendék. Kimaradt 6, és pedig : Spirai Izidor I. oszt. Filep György I. szakoszt. Szüle Zoltán II. szakoszt. Englerth Károly vendégl. Simon Ernő vendégl. Weinstock Lévi vendégl.

S T A T I S Z T I K A I ADATOK. Az intézet növendékei közül voltak : Szakmák szerint A díszítő szobrászati osztályban A kisplasztikái osztályban A díszítő festészeti osztályban A fametszészeti osztályban ... A rézmetszészeti osztályban ... A fémvésnöki osztályban., ... Műkedvelő ... ... ... ... Összesen ... Vallásra nézve voltak: Római katholikus ... ... ... Helvét hitvallású ... ... ... Ágostai hitvallású ... ... ... Izraelita... ... ... ... Görög keleti ... ... ... ... ... Unitárius... ... ... ... ... ... Összesen...

I. felev

•4 7 37

II. félév

ló

3°

I. félév

II. félév

33 9

9 6

19 I

54 Anyanyelvre nézve: Magyar

i. féiév

n. téiév

— 77

— 64

1. féiév

11. félév

16 77

12 64

... ... ... ... ... —

Német ... ... — ... —

...

Szerb... ... ... ... — — — Tót

... ... ... ... ... Összesen — Korra nézve voltak:

14 és 20 év között.

...

20 éven felül... ... ... ... ... Összesen ...

A lefolyt tanévben állami segélyben

része-

sült: 21, más hatóságok és testületek részéről segélyt nyert:

5 növendék. A kiszolgáltatott

állami segélydijak összege: 2200 frt. Tan- és beiratási díj fejében az I. félévben a 11.

befolyt:

... ... ... ... ... ...

509 frt

... ... ... ... ... ... .. 191 « Összesen ... 700 frt.

Tandíjmentességet élvezett az I. félévben 2$, a II. félévben 36 növendék.

A M. K1R. IPARMŰVÉSZETI ISKOLÁNAK AZ 1895'6-1KI TANÉV FOLYAMÁN ÉRVÉNYBEN VOLT

TANÓRA RENDJE.

56 Nap

Hétfő

Óra

Általános I. osztály

Általános II. osztály

8—10

Ékitményes rajz

IO—12

Mértani sikékilmény Építészeti rajz, alaktan

2—4

Szemléleti látszattan

Geometria

4-6

Geometria

Alakrajz

8—io Ékitményes rajz 10 — 12

Kedd

2—4

4-5 5-6 8—IO

Szerda

IO—12

2—4

Geometria

Alakrajz

Ékitményes rajz Geometria

Építészeti rajz, alaktan Geometria Ékitményes rajz

IO—12

Szemléleti látszattan Szakbeli előtanulmány

2—4

Mértani sikékitmény Szakbeli előtanulmány

4-6

8—io 10—12 2—4 4-6

8~io

Szombat

Ékitményes rajz

Szakbeli előtanulmány Szemléleti látszattan

8 —io Ékitményes rajz

Péntek

Építészeti rajz, alaktan

Alakrajz

4-6

Csütörtök

Ékilményes rajz

Szakbeli előtanulmány Szakbeli előtanulmány

IO—12

délután

Alakrajz

Szakbeli előtanulmány Szakbeli előtanulmá n Szakbeli előtanulmány Szakbeli előtanulmány Alakrajz

Alakrajz

Szakbeli előtanulmány Szakbeli előtanulmány S zü í i d ő

JEGYZET: Az általános II. osztály kedden délután 5—6 óráig hallgatni tartozik a «boncztant» az orsz. mintarajziskola épületében ; ugyanott az I., II. és III. szakosztálybeli növen

57 I. szakosztály Szakoktatás Épitész.eti rajz, alaktan Szakoktatás

II. szakosztály Szakoktatás

III. szakosztály Szakoktatás

Iparművészeti rajz, alaktan Iparművészeti rajz, alaktan és tervezés és tervezés

Alakrajz

Szakoktatás

Építészeti rajz, alaktan

Szakoktatás

Alakrajz

Szakoktatás

Építészeti rajz, alaktan Iparművészeti stiltan Szakoktatás Szakoktatás

Szakoktatás Szakoktatás

Iparművészeti rajz, alaktan Iparművészeti rajz, alakés tervezés tan és tervezés

Alakrajz

Szakoktatás

Iparművészeti rajz> alaktan Iparművészeti fajz, alakés tervezés tan és tervezés

Alakrajz

Szakoktatás

Szünidő dékek tartoznak csütörtökön és pénteken délután 6—7 óráig hallgatni dr. Pasteiner Gyula tanár úr «műtörténelmi» előadásait.

TUDNIVALÓK A JÖVŐ TANÉVRE. A beiratások az 1896—97-iki tanévre f. évi szeptember hó 24, 25. és 26. napjain, d. u. 3 — i, óra között fognak az intézet IX. ker. Kinizsy-utcza 31. sz. alatt levő igazgatósági irodájában eszközöltetni. A beiratási valamint a félévi tandíj a beiratkozás alkalmával előzetesen lefizetendő. Ugyanakkor nyújtandók be a tandíj-elengedés iránt, vagyontalansági és tanbizonyítványokkal fölszerelt kérvények is. Budapest, 1896 június végén.

Keleti Gusztáv, igazgató.