Az Orsz. Magyar Királyi Iparművészeti Iskola Értesítője az 1897 - 98-iki tizennyolcadik tanévről

AZ ORSZ. MAGYAR KIRÁLYI

IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

ÉRTESÍTŐJE AZ 1897—98-IKI TIZENNYOLCADIK TANÉVÉRŐL. SZERKESZTETTE

FITTLER KAMILL IGAZGATÓ.

BUDAPEST PÁTRIA IRODALMI VÁLLALAT ÉS NYOMDAI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1898.

TÁJÉKOZTATÁS AZ 1898—99-IKI TANÉVRE. A beíratások az 1898—99-iki tanévre f. évi szeptember hó 9., és 10. napjain d. u. 3—6 óra között fognak az intézetnek Kinizsyutca 31. sz. alatt levő igazgatósági irodájában megejtetni. Még pedig a rendes tanulókul fölvétetni kívánók szept. 9-ikén a vendég látogatók pedig — a rendelkezésre álló hely arányában — szeptember 10-ikén.

A beiratási díj (2 frt), valamint a félévi tandij (rendes tanulóknak 5 frt, vendéglátogatóknak 10 frt), a beiratkozás alkalmával eló'zetesen lefizetendő. Ugyanakkor nyújtandók be a tandíjelengedés vagyontalansági

és iskolabizonyítványokkal

A tandíjat azok is tartoznak

fölszerelt

iránt a

kérvények is.

lefizetni, a kik mentességért folya-

modnak. Ha a mentességet megkapják, a tandíj visszafizettetik.

Az előadások szeptember hó 12-én, hétfőn reggel 8 órakor kezdődnek.

Budapest, 1898. június havában.

Fittler Kamill igazgató.

4

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

AZ ORSZ. M. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA FÖLADATA. Ennek a közvetlenül a vallás- és közoktatásügyi m. kir. Ministerium alatt álló állami szakiskolának az a föladata, hogy úgy elméleti, mind gyakorlati oktatás útján a művészi ipar különféle ágai számára művészileg képzett erőket és az iparoktatás számára rajztanítókat neveljen. Ehhez képest az oktatás tárgyát a művészeteknek és a tudományoknak azok az ágai képezik, melyek arra képesítik az ifjút, hogy az ipari oktatásoknak mú'vészies jelleget adjon.

Az intézet jelenlegi szervezetében az iparművészet következő ágaiban nyújt teljes képzést: 1. A díszítő szobrászatban, még pedig: A) a szorosan vett díszítő szobrászatban, épületek külső és belső díszítménycinck, bútorok és egyéb felszerelési tárgyak díszítéseinek mintázói, fafaragók, kőfaragók, keramikusok stb. számára, és B) az úgynevezett kis plasztikában, fémiparosok, ötvösök, faiparosok, tajték- és csontfaragók, agyagművesek stb. számára.

2. A díszítő festészetben, szobafestők, címfestők, díszletfestők, homlokzatfestők, tervrajzolók stb. számára.

3. Az ötvösségben és zománcozásban, arany- és ezüstművesek, fémdomboritók és fémvésők, fémöntők, cizelálók, galvanoplasztikusok, műlakatosok, zománcfestők és ékszerészek stb. számára.

4. A fametszésben, fametszó'k, litográfusok stb. és 5. a rézmetszésben, rézmetszők, rézkarcolók és a sokszorosító művészek számára.

A művészi iparnak az iskolában képviselt fönnebbi ágai szerint az intézetnek jelenleg 5 szakosztálya van, ú. m.: a dísziílő szobrászait, a díszítő festészeti, az ötvös és zománcozó, a fametsző és a rézmetsző szakosztály.

(Egy lakásberendezési szakosztály szervezése építészek, kárpitosok, műasztalosok, iparművészeti tervezők stb. számára most van folyamatban.)

AZ ORSZ.

MAGY.

T)

KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

A TANÍTÁS TARTAMA, MÓDJA ES ANYAGA. Mindegyik szakosztályban az oktatás 5 évig tart. Ebből az 5 esztendőből a tanuló az első két évben a valamennyi művészi iparágban közösen megkívántató általános elméleti és gyakorlati képzésben részesül. Mintegy előkészíti magát a tulajdonképpeni szakoktatásra, a miért is e '1 évfolyamot előkészítő osztály-vak hívjuk.

Az előkészítő osztály bevégzése után a tanuló, ha nyomós okoknál fogva a tanári testület ehhez beleegyezését adja, szakmát is cserélhet. A későbbi tanfolyamokban a csere nincs megengedve.

A következő 3 esztendő a szorosan vett szakoktatásnak van szentelve, amiért is e 3 évfolyamot az 1-ső, 2-ik és 3-ik szakos ztálynak nevezzük. E szakosztályokban a tanuló a szakmájában szükséges magasabb művészi és gyakorlati képzést sajátítja el, Az előkészítő osztályok tantárgyai a következők: 1. Ékítményes rajz és festés.

2. Szabadkézi perspektíva.

3. Alakrajz.

4. Építészi rajz, alaktan és szerkesztés.

5. Geometria.

6. Szakbeli előtanulmány.

1. Ékítmény es rajz és festés. Egyszerű ékítményelemek, majd egész ékítmények, (külömböző korszakbeli és magyar stílű ékítmények) rajzolása nagy arányú mintalapokról.

Geometrikus síkékítmények, szabályos sokszögből, körből és vegyes idomokból összetéve, görög, arabs és reneszánsz minták után. Heraldikai rajzoknak, címereknek készítése. Betűk rajzolása és rondírás.

A tanítás tömeges.

Domború díszítményeknek, természet után öntött növényformáknak, dísztárgyaknak, egyszerűbb építészeti tagozatoknak rajzolása és festése.

1

6

AZ ORSZ. MA.GY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

Növényeknek, gyümölcsöknek, virágoknak természet utáni rajzolása és festése.

(Kivitel: ecsettel, tollal, rajzónnal.)

2. Szabadkézi prespektiva. Nagyméretű geometriai testeknek és testcsoportoknak szabad kézzel, szemlélet alapján való lerajzolása, fó'súlyt helyezve a méret- és irányelváltozásoknak hű visszaadására és a perspektivikus érzés fejlesztésére. A legelemibb perspektivikus törvényeknek megismertetése, az árnyékszerkesztés és az árnyékintenzitás fontosabb elveinek megmagyarázása természetes és mesterséges világítás esetében. Előadási eszközök: rajzón, szén, kréta, vízfesték.

Az első évben az oktatás tömeges; egy-egy összeállítás egy kettős óra alatt befejezendő. Összetettebb testcsoportoknak, egyszerűbb használati tárgyaknak, bútoroknak, edényeknek, építészeti részleteknek rajzolása és festése, a tárgyak képeinek lehetőleg egyszerű és jellegzetes előállításával.

Kivitel főként vízfestés. A tanítás tömeges, esetleg egyéni.

3. Alakrajz. Rajzolás gipszöntvényekről. Kezdetben bevezetésképen rövid ideig rajzolás gipszöntvények után készült mintalapokról, kiváló mesterek rajzairól; azután emberi fejeknek, testrészeknek rajzolása részint természet utáni öntvényekről, részint antik szobrokból. Végre egész alakok rajzolása kiváló antik szobrokról. Vázlatkönyvekbe való rajzolás.

4. Építési rajz. Antik és reneszánsz építészeti formáknak rajzolása: párkányok, oszloprendek, íves nyílások, ajtók, ablakok, mennyezetformák, mintalapok és útmutatás után. Gyakorlatok építészeti díszítő elemek rajzolásában és dekoratív tárgyak vázolásában.

5. Geometria, a) E l e m i p l a n i m e t r i a : A pont, egyenes és szög fogalma. Az egyenessel és szögekkel végezhető alapműveletek.

A három-, négy- és sokszögek szerkesztése adatokból, összeillőségük, hasonlóságuk, szimmetriájuk, területük kiszámítása és területük átalakítása. A körre vonatkozó tételek; körök és körrészek terütetének és kerületének kiszámítása. Az elipszisnek, parabolának, hiperbolának különféle szerkesztési módjai és a rájuk vonatkozó tételek. A csigavonal.

7

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

b) Á b r á z o l ó g e o m e t r i a . Bevezetésül előadatik a stereométriából a pontnak, egyenesnek és síkoknak viszonylagos helyzete és a hajlásszögnek fogalma. — Mértani testeknek és testcsoportoknak ábrázolása ugyanazon testminták után, melyek a szabadkézi perspektívái rajznál előfordultak. A pontnak, egyenesnek, síknak és síkon fekvő idomoknak ábrázolása. Síkok metszésének, sík és egyenes áthatásának meghatározása. A sík forgatása. A hasábnak, gúlának, kúpnak, hengernek és gömbnek ábrázolása, hálójának megszerkesztése, felszínének és köbtartalmának kiszámítása. Ugyanezen testek egyenessel és síkkal való áthatásának megszerkesztése. Egyszerűbb testek áthatásának ábrázolása. Á r n y é k t a n . A pontnak, egyeneseknek és idomoknak árnyékának meghatározása ortogonális képben. Hasáboknak, gúláknak hengereknek, kúpoknak és a gömbnek saját és vetett árnyékának megszerkesztése. Üres testeknek bevett árnyéka. Különböző testekből képzett csoportban az egymásra vetett árnyéknak meghatározása.

Forgásfelületek és a legegyszerűbb építészeti részletek árnyékának megszerkesztése.

P e r s p e k t i v a. A perspektivikus szerkesztésnél előforduló elemeknek, elveknek és eljárásoknak rövid elméleti ismertetése után, padozat minták, mértani testek és egyszerűbb építészeti részletek képének és árnyékának megszerkesztése.

Szakbeli előtanulmány, a) D í s z í t ő f e s t é s z e t . Az első évben — nagyobbrészt síkékítményeknek — mintalapok után való rajzolása. A festőanyag és kötőszer (tempera) megismertetése, előkészítése és használatának módja. A festésnek elemibb gyakorlása színes síkékítmények után.

A második évben festés domború műveknek fényképei után.

Színes mintalapoknak másolása és a színes tervezés gyakorlása. b) D í s z i t ő s z o b r á s z a t . Bevezetés a mintázásnak teknikájába. Egyszerű ékítményeknek mintázása és faragása gipszminták után. Fokozatosan nehezebb és komplikáltabb ékítményeknek minmintázása. Nagyobbításoknak gyakrolása fényképek és grafikai vázlatok után. Ezzel egybekötve a gyűjtött formaismeretek alapján egyszerű térkitöltéseknek tervezése, a tervezésnek és megmintázásnak fokozatos fejlesztése, úgy, hogy a növendék a gyakorlatban J*

8

AZ OSSZ. MAGY. KIK. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

előforduló ékítmények előállítására a második évnek végén képes legyen. c) Kis p l a s z t i k a . Elemi és összetettebb ékítményeknek másolása agyagban és viaszban. Ékítményeknek lapminták után való mintázása.

Fejeknek, testrészeknek, egész alakoknak mintázása gipszöntvények, majd fényképek után. Drapéria-tanulmányok. d) Ö t v ö s s é g . A szerszámoknak ismertetése és azokkal egybekötött gyakorlatok. Díszítmények körvonalainak előállítása fémlapon, bemélyítés által (trasszírozás), kezdve az egyenes vonaltól a legkifejlettebb sikékítményig. A vésőknek használata.

Plasztikus ékítményeknek domborítása gipszöntvények után.

Mintázás (a második évben, a kis plasztikai szobrászati osztályban).

A cizellálásnak, a vésőművészet kezdetének és különlegességeinek ismertetése és gyakorlása; a szükséges szerszámoknak előállítása.

Fémkidolgozás. e) F a m e t s z és, A szakma anyagának és eszközeinek ismertetése. Vésési gyakorlatok. Párhuzamos vonalaknak metszése. Tonusmetszésnek gyakorlása. Négyzet-metszés. A négyzetek elosztása kisebb négyzetekre és háromszögekre.

Négyzetekbe és háromszögekbe tonusmetszés. Sík ékítmények.

Széles egyszerű fakszimilékből kiindultan a legkuszáltabb keresztülkasul rajzolt vonaloknak metszése. Régi, körvonalos angol, francia és német jó fametszésű nyomásoknak tükörből való rajzolása és metszése. f) R é z m e t s z é s . A szakma anyagának és eszközeinek ismertetése. Rajzbeli előgyakorlatok rajzónnal, azután tollal, hogy a tanuló a modellálásnál megkívánt vonallal való árnyékolásban kellő jártasságot szerezzen.

A rézkarc és rézmetszés elemeinek gyakorlása, a tűvel való rajzolás az alapozott rézlapon és annak maratása.

Másolatok rézkarcban tollrajzok után.

Véső-gyakorlatok; egyenes, hajlított és keresztező vonalak metszése. Önálló árnyékolás vonallal, tónusban rajzolt minták után.

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

9

A SZAKOSZTÁLYOK TÁRGYAI. 1. Díszítő festészet.

2. Díszítő szobrászat és kisplasztika, 3. Ötvösség.

4. Fametszés.

5. Rézmétszés.

6. Építési alaktan és építési rajz.

7. Iparművészeti stíltan és iparművészeti rajz.

8. Ptoncalaktan.

9. Alakrajz.

10. Művészetek története.

/. Díszítő festészet. Festés ékítmények ábrázoló gipsz-minták, természet utáni öntvények és a természet után (növények, gyümölcsök, fejek, kezek, lábak, karok stb.).

Virágoknak, gyümölcsöknek, állatoknak, emberi fejeknek és alakoknak természet utáni (színes) festése. Drapéria-tanulmányok.

Tervezések természet utáni tanulmányok alapján. Adott tervek szines díszítése. Nagyobb díszítő feladatoknak tervezése stb.

Kivitel módja: Tempera, gouache, akvarell.

2. Díszítő szobrászat és kis plasztika. Mintázás természet utáni öntvények után; fejet, kezet, lábat, s egyes testrészeket ábrázoló gipszminták után. Mintázási gyakorlatok természet után. Ékítmények tervezése; tervezések figurális, építészeti ornamentális motívumokkal.

Díszítő szobrászati tárgyaknak tervezése és kivitele: Kandallók szökőkutak, síremlékek, vázák, plafonrészletek, épületdíszítési részletek, keretek, díszes asztalok, székek stb.

Kiviteli módok: kőben, fában, gipszben és stukkóban.

Gipszöntvények utáni mintázás agyagban és viaszban. Az emberi test részei és egész alakok. Tervezés.

Mintázási szakgyakorlatok, a fényűzési ipar különféle tárgyaiban; kisebb terrakotta-tárgyak fémműipari dísztárgyak sokszorosításra alkalmas mintáinak előállítása. Csontfaragás.

Ily műtárgyaknak önálló tervezése és mintázása.

1 0

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

j . Ötvösség. Mintázási és domborítási gyakorlatok. Vésési és éremvésési gyakorlatok; acélban való metszés domború minták után.

Damaszkozás.

Forgási testek (kelyhek, poharak) s egyébb fényűzési és használati tárgyak egyes részeinek díszítése, részben mintázva, részben egyenesen fémbe domborítva. Különböző fémeknek forrasztása és egyes tárgyaknak fémbe öntése. A fémdíszítés fajai: ezüstözés, aranyozás, zománcozás, galvanoplasztika; a tűzben való aranyozás és a patina válfajai. Az ötvények. A galvanoplasztikához szükséges mintáknak előállítása és alkalmazása. Az ötvösség keretébe vágó műtárgyak; edényeknek, billikomoknak, ékszereknek stb. tervezése s e tervezeteknek minden részletben való sajátkezű kivitele (domborítással cizellálással, öntéssel, zománcozással és montirozással egyetemben). ./. Fametszés. A fametszés technikájához szükséges gyakorlatok.

A haladáshoz képest fakozatosan fejeket, egész alakokat, állatokat, tájképrészleteket, építési és iparművészeti tárgyakat ábrázoló kiváló fametszésű lenyomatoknak másolása. Tükörből (t. i. fordítva) fára rajzolás és metszés.

Eredeti rajz után, vagy fényképezett festmény vagy tárgy után önálló fametszetnek készítése. (Önállóan megadva a vonások irányát vastagságát, szirtét és hangulatát). Természet utáni rajzoknak, esetleg önálló kompozícióknak metszése. A szines fametszet. A három és több szinű fametszetnek elmélete és gyakorlata. Lenyomatoknak készítése az eredeti dúcról vagy metszésről.

5. Rézmetszés. Rézmetszeteknek, főleg pedig rézkarcoknak készítése trónusban rajzolt minták és fényképek után. A rézlapok alapozásának elsajátítása.

A karcolás és metszés olajfestmények és akvarellek után, hogy a növendék megtanulta a színeknek átfordítását tónusokba. A maratáshoz szükséges alapozás. A radirozott vagy metszett rézlapoknak nyomtatása és az ahhoz szükségelt festék előállítása. A roulette alkalmazása. Eredeti rézkarcoknak előállítása.

6. Építési alaktan és építési rajz. A művészetekről általában, az építőművészeiről különösen. Az építőművészetnek formanyelve, a formáknak eredete. A művészi alakításnak törvényei és tényezői: célszerűség, szépség, anyag- és stílszerűség. Az építészeti stylusoknak ismertetése. Az építészeti ábrázolásnak módja. Az épü-

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

létnek főrészei. A formai kiképzésnek jelképes elemei. Az épület fontosabb részeinek alaki kiképzése nevezetesebb stílusokban. Kiváló építészeti alkotásoknak bemutatása és méltatása.

Antik és reneszánsz építészeti formáknak rajzolása. Egyszerű homlokzatoknak rajzolása útmutatás és mintalapok után. Rövid idő alatt készítendő szabadkézi rajzgyakorlatok a díszítő formák elsajátítása miatt. Vázlatok. Gyakorlatok, pontos és gondos rajzok készítésében, tollal és ecsettel. Útmutatás egyszerű arkitektónikus kompozíciók és arkitektónikus díszítő tárgyaknak tervezésében.

Vázlatszerű rajzoknak készítése az előadást kisérő rajzok és természet után. /. Iparművészeti stíltan és iparművészeti rajz. A díszítménynek osztályozása, szerkesztése és hatása. A színtannak elmélete és a színharmónia. Az alaki szépnek tárgyalása.

A szabályosság, rendszeresség, törvényszerűség, arányosság, alaki összhang; stílszerűség stb.

Ezeken az általános ismereteken kívül foglalkozik a stíltan, a textil művészetnek, a kerámia, a tektonika és sztereotómia alakjainak keletkezésével, azoknak kiviteli módozataival és azoknak alkalmazkodásával az anyagoknak tulajdonságaihoz.

Az alak és a díszítmény közötti vonatkozás; a díszítménynek alkalmazása a művészi ipar alakjain.

Iparművészeti rajzgyakorlatok; különféle ipartermékek olyképpen való rajzolása, hogy ezen rajzok alapján az ábrázolt tárgyak a megrendelőknek tetszetősek és azok munkások, iparosok által megérthetők s így elkészíthetők legyenek.

Iparművészeti tárgyaknak tervezése. A kivihetőségre való tekintettel a rajzolt tárgyak méret szerint készülnek.

8. Bonc-alaktan. Az emberi test külső alakját meghatározandó csontoknak, inaknak, izmoknak stb. alakjai, kölcsönös arányuknak és mozgásuk törvényeinek magyarázata s rajzolása a természetből vett minták nyomán. g. Alakrajz. Rajzolás szénnel, rajzónnal, tollal, krétával élő minta után. Főleg aktoknak (meztelen emberi alakoknak) rajzolása.

Közben egyes testrészek: fej, kéz, láb, kar, stb. után részletes tanulmányok.

Az élőmodell utáni tanulmányokkal kapcsolatosan a készített

12

AZ ORSZ. MAGY. KIK. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

tanulmányoknak fejből (emlékezetből) való rajzolása a formaemlékezet fejlesztése és formaismeret gyűjtése céljából. Vázlatkönyvben a gyors felfogás gyakorlása. Színvázlatok és tanulmányok pasztellel.

10. Művészetek története. A régi keleti népeknek, Görögországnak és Rómának, valamint a középkor és a renesszánsz művészetének (építészet, festészet, szobrászat és művészi ipar) története.

A művészetek Magyarországban, különös tekintettel a XVI— XVII—XVIII. századoknak művészi iparára.

Az oktatás főleg szemléleti alapon épül föl.

A jelzett tananyag az egyes évfolyamokban a következőképp oszlik meg: I. Előkészítő osztály: Szabadkézi perspektíva, heti 4 óra. Ékítményes rajz, heti 10 óra.

Alakrajz, heti 6 óra.

Geometria, heti 6 óra.

Szakbeli előtanulmány (mintázás, festés stb.), heti 12 óra.

II. Előkészítő osztály: Szabadkézi perspektíva, heti 2 óra. Ékítményes rajz, heti 8 óra.

Alakrajz, heti 8 óra.

Geometria, heti 4 óra. Építészeti rajz, heti 6 óra.

Szakbeli előtanulmány, heti 12 óra.

I. Szakosztály: Alakrajz, heti 8 óra. Építészeti rajz, heti 6 óra.

Iparművészeti stíltan, heti 2 óra.

Szakoktatás, heti 24 óra.

II. Szakosztály: Alakrajz, heti 8 óra.

Iparművészeti rajz, heti 6 óra.

Szakoktatás, heti 24 óra.

Műtörténelem, heti 2 óra.

Boncalaktan, heti 2 óra.

13

AZ OHSZ. MAGY. K1R. rPARMUVKSZKTI ISKOLA.

III. Szakosztály: Alakrajz, heti 8 óra.

Iparművészeti rajz, heti 6 óra.

Szakoktatás, heti 24 óra.

Műtörténelem, heti 2 óra.

ESTI TANFOLYAMOK. Az intézetben jelenleg két iparszak gyakorló iparosai szamara egy-egy éves esti tanfolyam van szervezve. E két szak a kárpitos és az ötvös ipar. Mindkét tanfolyam főleg a rajzolás elsajátítására veti a fősulyt, bár az ötvösök műhelygyakorlatokat is végeznek. A kárpitosok a lakásberendezéshez szükséges elemek rajzolásában és tervezésében gyakorolják magukat, az ötvösök pedig a szakmájukhoz tartozó munkákat végzik az előkészítő osztályban előadottak keretében. Óraszám: háromszor hetenként, este 2 óra és vasárnap délelőtt szintén 2 óra.

Ezeknek az esti tanfolyamoknak állandó szervezése és több iparszak számára való kiterjesztése tárgyalás alatt van.

A SZERVEZETI ÉS FÖLVÉTELI SZABÁLYOKBÓL. Az orsz. m. kir. iparművészeti iskolának növendékei rendesek és vendég látogatók.

Rendes tanulók azok, a kik fölvételhez szükséges és alább fölsorolandó föltételekkel bírnak és az összes előírásoknak és a tanfolyamok órarendjének a maguk teljes egészében eleget tesznek.

E növendékek munkássága és előhaladása szigorú ellenőrzés alatt áll, félévenkint az elméleti tantárgyakból vizsgát kötelesek tenni; magukviselete és szakmájukban való előmenetelük osztályozás alá esik, mely tanártestületileg megállapított félévi bizonyítványaikban talál kifejezést.

A tanfolyam sikeres bevégzése után a rendes növendék végbizonyítványt kap, mely neki jogot ad a szakmája körébe tartozó képesítéséhes kötött iparágak űzésére, illetőleg az ipartörvény értelmében a megtanult iparág önálló ú'zése iránt kikérendő engedély elnyerésére.

2

14

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

Azok a rendes tanulók, a kik valamely középiskola 4 alsó osztályának sikeres elvégzése után lépnek az intézetbe és itt a tanfolyamot szintén sikerrel végzik, a katonai szolgálatnál as egyéves önkénytesség kedvezményében részesülnek. Az idevaló előírások egy külön szakaszban sorolvák föl.

Az intézetet végzett rendes tanulók az alsófokú ipariskolák számára szükséges rajstanitók képesítő vizsgálataira, teljes jogú jelöltekül bocsáttatnak. (A szabályzatot 1. egy külön szakaszban.)

Vendég látogatók azok, a kik az iskola által nyújtott oktatásnak csak egyes ágaiban részesülni, vagy bizonyos szakokat gyakorolni kívánnak. A vendég látogatók szabadon választhatják meg a tanfolyam elején azokat a tantárgyakat, melyeket hallgatni, illetőleg gyakorolni kívánnak, de az egyszer kiszemelt előadásokra vagy gyakorlatokra pontosan eljárni kötelesek. Kívánságukra az iskolában eltöltött időről és választott szakmájukban tanúsított szorgalmukról bizonyítványt kapnak.

A ki rendes növendékül fölvétetni kíván, igazolni tartozik, hogy: a) 15-ik életévét betöltötte; b) legalább 4 polgári vagy középiskolai osztályt sikeresen végzett és a rajzban vagy mintázásban némi gyakorlottsággal bír, eshetőleg a választott iparággal két évig gyakorlatilag foglalkozott. c) bírja szüleinek vagy gyámjának beleegyezését és lehetőleg azt is, hogy azok tanfolyamának végéig anyagi fentartásáról és iskolai szükségleteiről gondoskodni fognak.

Vendég látogatók a b) és c) pontok igazolása alul fölmentvék, de bizonyítványnyal, ennek hiányában pedig rajzokkal kötelesek igazolni, hogy a választott szakma művelésére szükséges képzettséggel bírnak.

Valamely iparművészeti ág iránt felötlő hivatást tanúsító ifjak, ha a b) pontban követelteknek bizonyítvány vagy felvételi vizsga alapján megfelelni nem tudnak, szintén csak mint vendég látogató növendékek vehetők fel.

A ki az állami kőipari, fafaragási és agyagipari szakiskoláknak II. osztályát jeles eredménynyel végezte, az felvételi vizsga nélkül beléphet az Előkészítő tanfolyamnak I-ső osztályába, hogy magát az intézetben, a díszítő szobrászati vagy kisplasztikái szakmában tovább képezze.

Mindkét rendbéli tanulók ezidőszerint csak fiúnövendékek lehetnek.

15

AZ ORSZ. MAGY. K1R. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

Úgy a rendes tanulók, mint a vendég látogatók a beiratkozás alkalmával 2 frt bcíratási díjat fizetnek. Ugyanakkor fizetendő' előlegesen is a félévi tandíj, a mely a rendes tanulóknak 5 frt, a vendég látogatóknak 10 frt.

A második félévi tandíj a 2-félévre való beíratás alkalmával fizetendő'.

Szegénysorsú jeles növendékek a tanártestület javaslatára 1. tandíj elengedésben részesülhetnek, a melyre vonatkozó kérvények, a szegénységi bizonyítvány melléklésével a beiratkozás alkalmával adandók át; 2. az országgyú'lésileg megszavazott javadalom erejéig, (a mely most 2200 frt) évi 100—150 frt, később esetleg 200 frt ösztöndíjban is részesülhetnek. Az idevágó pályázati hirdetések alkalmas időben tétetnek közzé. A folyamodók kérvényei a Nagyméltóságú Vallás- és Közoktatásügyi m. kir. Minister Úrhoz címezve az intézet igazgatóságának nyújtandók be. Felszerelendők az eddig végzett tanfolyamok bizonyítványaival és szegénységi bizonyítvány nyal. Az ösztöndíj csak egy évre szól; további élvezetért és esetleges fölemelésért minden év elején újból kell folyamodni.

JELENTÉS AZ 1897—98. TIZENNYOLCADIK ISKOLAI ÉVRŐL. Mindinkább szaporodnak a jelek, a melyek kézzelfoghatólag bizonyítják, hogy az országnak és a kormánynak áldozatkészsége, a melylyel véget vetett az iskola eddigi visszás helyzetének — annak az iparművészeti múzeumnak közös nagy épületet emelvén — •• kezdi megteremni gyümölcseit.

A legérzékenyebb barometrum e tekintetben a tanulóknak száma. A rosszul elhelyezett, kevéssé ismert intézetet nem keresi föl a fiatalság, míg szívesen megy oda, a melynek működése világos, áttekinthető és így könnyen ellenőrizhető. Az iparművészeti iskolának még négy év előtt 77, három év előtt 83 tanulója volt; ez a szám a tavali — már az új épületben megkezdett — esztendőben 105-re szökött fel, az idei iskolai évben pedig 129 volt a létszám. Minden jel oda mutat, hogy a közel jövőben még nagyobb lesz a jelentkező 2*

16

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

tanulóknak — és így a művészi iparral foglalkozó ifjúságnak — a száma és mihamarább elkövetkezik az az idő, a melyben a képzett hazai erők fölöslegessé fogják tenni, a sajnos, e téren még mindig igen jelentékeny külföldi beözönlést.

Az iskola teljes erejéből azon van, hogy a hozzáfűzött követelményeknek megfeleljen. Kérelmezte és szervezte egy lakásberendezést szakosztálynak a fölállítását, a melynek szükségességét az ezredévi ipari kongresszus és ebből kifolyólag az orsz. iparegyesület kifejtette volt. E szakosztály a legnagyobb valószínűség szerint már az 1899-ik évben megkezdheti működését és így művészi képzést adhatunk annak a számos teknikailag jeles asztalosnak, kárpitosnak, díszítőnek, rajzolónak stb., akiket eddig külföldi versenytársaik működésük teréről leszorítottak.

Sajnos, kevés kilátás van reá, hogy már a jövő iskolai évben szervezhető volna egy szélesebb alapokra fektetett, teljesen modern esti tanfolyam, mely az iparos-segédeknek továbbképzéséről és ebben, a továbbképzésben művészi nevelésükről gondoskodhatnék. Pedig az: iparosok nagy tömegének szintjét, intelligenciáját és művészi tudását nem mindenben a nappali tanfolyamok emelik —- mert azokat csak kevesebb kiváltságosak látogathatják — hanem az esti tanfolyamok,, a melyekbe a kenyérkereső ifjú is elmehet, ha magát továbbműveln és ezzel keresetképesebbé tenni akarja. A külföld már régen belátta az esti tanfolyamoknak nagy továbbképző hatását és nemzetgazdasági fontosságát, úgy, hogy mondható, hogy ott minden számottevőbb ipari vagy iparművészi iskolában van egy vagy több esti tanfolyam szervezve. Az iskoláinkban eddigelé működött esti tanfolyamnak, melyet jobbára csak tanoncok és nem segédek látogatnak, szervezete hiányos. Nagy nemzetgazdasági fontossággal bír, azt a modern igényeknek megfelelővé átalakítani és úgy elméletileg, mind gyakorlatilag szélesebb alapokra fektetni.

Mindeme követelményeknek tudatában és abból kifolyólag, hogy az iskola működésének fejlesztése nem ötletszerű, hanem a mutatkozó kívánalmakhoz simuló és következetes, a tanári kar az év folyamán kidolgozta az iskolának szervezeti szabályait és azt a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister úrnak fölterjesztette. A nagy körültekintést kivánó és sok gondot okozott munkálat számol a fönnebb vázolt követelményekkel; megkönnyíti az iskolába való be-

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

17

juthatást a gyakorlatból belépésre jelentkező egyének számára és francia előpéldán okulva, számot vet a magyar ifjúságnak könnyű fölfogásával és vetélkedési hajlamaival, a mennyiben a tanulók működésének súlypontját a pályázatokra fekteti.

Az iparművészeti múzeumnak és iskolának egyesített nagy szakkönyvtára és az ezzel kapcsolatos olvasó és rajzterem is a jövő iskolai évben fog megnyílni és a nappali órákon kívül esténként is használható lesz. Ez úgy a tanuló-ifjúságra, mind a gyakorló iparosokra nézve nagyfontosságú, mert lehetó'vé teszi, hogy a nappali elfoglaltság után, a tanulni vágyók, ismereteik bó'vítéséről a szabad esti óráikban gondoskodhassanak.

A folyó iskolai évben a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister úr megállapította az intézet rendes tanárainak heti óraszámát, rendezte a helyettesítéseket és megszabta a megbízatásuk dijait. Jelentést tétetett az igazgatóságtól a kisszebeni oltárok elkészítése, egy grafikai és egy fotográfiai szakiskola fölállítása, a lakásberendezési tanfolyam szervezése és az iskolának a párisi kiállításban való részvétele ügyében.

Az iskola tanári karában a következő változások történtek: Agghdzy Gyula, az alakrajz felsőbb tanfolyamának tanára és Kovdch Géza, a geometriának tanára, az orsz. mintarajziskola és rajztanárképzőhöz helyeztettek át hasonló minőségben. Az alakrajz felsőbb tanfolyamának tanszékére Pap Henrik festőművész neveztetett ki, míg a geometriai tanszék ideiglenesen helyettesítéssel láttatik el. Az ékszerészet és zománcozás számára, segédtanári minőségben, Hibján Samu, ugyanezen szakma eddigi művezetője neveztetett ki és dr. Tellyesniczky Kálmán, I. bonc. intézeti tanársegéd megbízást kapott a boncalaktannak tanítására.

A tanárok közül állami segélylyel külföldi tanulmányutat tett Gr oh István, Herpka Károly és Mátrai Lajos; a grafikai szakiskola ügyében pedig Moreili Károly tett Bécsben tanulmányokat. A végzett tanítványok közül állami ösztöndíjjal Hurtay Lajos Bécsben éremvésési, Nikclszky Géza pedig Münchenben díszítő-festészeti tanulmányokat tett.

Az intézet tanulóinak előmenetele és magaviselete az egész éven át kielégítő volt. Sajnos, egyik igen szorgalmas és törekvő vendéglátogató növendékünket, a dévaványai születésű Szabó Lajost a hirtelen halál úgyszólván munkája mellől ragadta el közülünk.

18

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

AZ INTÉZET SZEMÉLYZETE. Igazgató: Fittler Kamill, oki. építész, a Ferenc József-rend lovagja, a Magyar Tud. Akadémia archeológiái bizottságának, a műemlékek orsz. bizottságának, a szerzői jogi állandó szakértő bizottságnak, az orsz. iparegylet igazgatóságának, a lipótvárosi templom építési bizottságának tagja, az 1900. évi párisi kiállítás magyar kormánybiztosságának műszaki igazgatója, a magyar mérnök- és építész-egylet titkára, a «Magyar Iparművészet» szerkesztője.

Rendes

tanárok:

Benczúr Béla, műépítész, a m. kir. rajztanárvizsgáló-bizottság tagja, az iparművészeti rajznak és tervezésnek és a technikai művészetek stiltanának tanára.

Doby Jenő, akad. rézmetsző, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa, a rézmetsző szakosztálynak tanára.

Feichtinger JóssefGy., tanár, a díszítő festészeti szakoszt, vezetője.

Groh István, oki. rajztanár, az ékítményes rajznak és ideiglenesen a geometriai szakoknak tanára.

Ifj. Herpka Károly, tanár, a szerb kir. Takova-rend tisztje, az ötvös szakosztálynak vezetője.

Hollós Károly, old. rajztanár, a magy. kir. rajztanárvizsgálóbizottság tagja, az alakrajz alsóbb tanfolyamának tanára.

Loránfi Antal, akad. szobrász, oki. rajztanár, a magy. kir. rajztanárvizsgáló-bizottság tagja, a kisplasztikái szakosztálynak tanára.

Mátray Lajos Gy., szobrász-művész, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa, a díszítő szobrászati szakosztálynak és a fafaragásnak tanára.

Morelli Gusstázf, tanár, az «Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben» című munka magyar része fametsző műtermének főnöke, a fametszési szakosztálynak vezetője.

Pap Henrik, festőművész, az alakrajzolás felső tanfolyamának tanára.

Schikedans Albert, műépítész, az építési rajz- és alaktannak tanára.

AZ ORSZ. MAGY. K1R. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

19

Segédtanár: Hibján

Sándor,

az ékszerészet és zománcozás vezetője.

Rendkívüli

tanárok:

Gyalus Lásssló, építész, az esti tanfolyamon a lakásberendezésnek előadója.

Papp Sándor, festőművész, oki. rajztanár, a szabadkézi perspektívának és az alakrajz alsóbb tanfolyamának tanára.

Dr. Pasteiner Gyula, egyet, nyilv. rend. tanár, a műtörténelemnek rendes tanára.

Dr. Tellyesnitsky Kálmán, orvostudor, I. boncintézeti tanársegéd, a boncalaktannak tanára.

K a p u s : Maiula lsíván.

I n t é z e t i a s z t a l o s : Buray 'János.

I s k o l a s z o l g á k : Bedecs Gáspár, Farkas Sándor, Novak András.

Gyula, Mikola Lajos,

Nagy

AZ INTÉZET HELYISÉGEI. Az intézet, melynek egyes szakosztályai ennekelőtte 4 különböző bérházban voltak elhelyezve, a múlt tanévben, vagyis 1896 szeptember havában költözött az orsz. magy. iparművészeti múzeummal közös épületben elhelyezett új helyiségeibe, melynek épülete székesfőváros IX. kerületében, az Üllői-út, a Kinizsy- és Rákos-utcák által határolt sarokteleken emelkedik. Az iskola rendes bejárója a Kinizsy-utca 31. sz. alatt, a múzeumi főbejáró az Üllői-út 33—36. sz. alatt van.

A hatalmas új épületet, mely a fővárosnak egyik kiváló díszét képezi, Ő Felsége a király 1896. év október 26-án, mint az ezredéves ünnepélyek legutolsó mozzanatát a kormánynak, az országgyűlés tagjainak, az érdekelt iparos köröknek és díszes közönségnek jelenlétében ünnepélyesen fölavatta, megszemlélvén ez alkalommal az I-ső emeleti iskolahelyiségeket is.

Az úgy a férőhely, mint berendezés és felszerelés tekintetében fejedelmi bőkezűséggel megteremtett új helyiségekben hosszú időre gondoskodva van a tanuló ifjúságnak testi és szellemi műveléséről.

20

AZ ORSZ. MAGY. K1R. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

A tantermek az ifjúságnak tömegesebb beiratkozása esetén is megfelelnek a modern higiénia követelményeinek; a könnyen szabályozható alacsony nyomású központi gőzfűtés (mely a folyósokat és lépcsőházakat is fűti) a melegnek egyenletes elterjedéséről gondoskodik, a — szükség szerint ív- vagy izzó-lámpákkal eszközölt — villamos világítás pedig kitűnő fényforrás, mely a kellő világítást adja anélkül, hogy a tantermek levegőjét rontaná. A szellemi táplálékot a kibővítendő rendes és esti tanfolyamok mellett a múzeumnak most már kézügyben eső mintaszerű gyűjteményei, nemkülönben a múzeumnak és iskolának egyesített könyvtára (több mint 2794 kötet és 39,497 műlap 59,436 frt 23 kr. értékben) fogja szolgáltatni.

Az iskola helyiségei 5 emeletsorban feküsznek, ú. m. az alagsorban, a földszinten, az 1-ső, 2-ik és 3-ik emeleten. Legkevesebb helyiség az alagsorban és a 3-ik emeleten, legtöbb a 2-ik emeleten van.

Az alagsorban az ötvös-szakosztálynak és a galvanoplasztikának 6 műhelye és szertára (230 D m.) és a díszítő szobrászatnak 3 szertára és gipszöntő helyisége (180 D m.) van.

A földszinten van az igazgatóság 4 szobában 180D m.-el, az ötvös-szakosztály 6 helyiségben (3 tanterem, 1 tanári szoba stb.)

228 D m-el, a díszítő szobrászat 3 helyiségben (2 tanterem, 1 tanári műhely) 200 • m.-el.

Az I. emeleten van a kis plasztika 4 helyiségben 180 U m.-el (2 tanterem, 1 tanári szoba, 1 szertár), az ékítményes rajz 8 helyiségben (3 igen nagy tanterem, 2 tanári szoba stb.) 420 D m.-el és a könyvtár, olvasó- és rajzterem 320 LJ m.-el.

A II. emelet helyiségei a következőképp oszlanak meg: Fametsző szakosztály 180 • m. (2 tanterem, 1 tanári szoba); a tanulók társasköre 1 szoba 62 D m.; mértani rajz 5 szobában 246 D m. (1 nagy tanterem, 1 tanári szoba, szolgaszoba, szertárak); alakrájz 8 helyiségben 440 • m. (3 nagy tanterem, 2 tanári szoba, szertárak); díszítő festészeti szakosztály 9 helyiségben 485 U m.

(4 tanterem, 1 tanári szoba stb.) építészeti- és iparművészeti rajz 7 helyiségben 420 D m. (4 tanterem, 2 tanári szoba stb.)

A 3-ik emeleten van a rézmetsző szakosztály 3 helyiségben 180 D m.-el.

Az összes tantermek száma 24, ezek között vannak azonban

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

21

olyan nagyok is, (mint pl. az ékítményes rajzban) hogy mozgatható falakkal 2—3 teremre oszthatók. Az iskolahelyiségek férőhelye (folyosókat, lépcsőket nem számítva) mintegy 3660 • m.

Abban az esetben, ha akár a tanulóifjúság szaporodása, akár új szakosztályok fölállítása következtében az iskola helyiségei szűkekké válnának, a teleknek Rákos-utcai részén még mintegy negyedfélezer négyszögméter beépíthető.

AZ 1896—97. ISKOLAI ÉVBEN VÉGZETT TANULÓK FOGLALKOZÁSÁNAK KIMUTATÁSA. Balogh József, díszítő festő, szobafestő Miskolczon.

Bobitsch Arthur, díszítő festő, egyéves önkéntes.

Luspay Ödön, díszítő festő, egyéves önkéntes.

Nikelsaky Géza, díszítő festő, állami ösztöndíjjal Münchenben folytatja tanulmányait.

Egressy Dániel, kisplasztikus (tartózkodása ismeretlen).

AZ 1897—98. ISKOLAI ÉVBEN VÉGZETT TANULÓK FOGLALKOZÁSÁNAK KIMUTATÁSA. Barta Ernő, díszítő festő, további tanulmányozás céljából Münchenbe utazott.

Darilek Henrik, díszítő festő, Münchenben folytatja tanulmányait.

Filep György, díszítő szobrász, Parisba utazott tanulmányait folytatandó.

Grosz Aladár, díszítő szobrász, tanulmányutat tesz külföldön.

Ujváry Jenő, díszítő szobrász, alkalmazása ismeretlen.

Kótász Károly, fametsző, vendéglátogató ; Moreili Gusztáv műtermében van alkalmazva.

2 2

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

AZ INTÉZET RENDES NÖVENDÉKEINEK EGYÉVES ÖNKÉNTESSÉGI KEDVEZMÉNYE. Az intézetnek arra a növendékeire nézve, kik az intézetbe való belépésük előtt érettségi vizsgálaton át nem estek, életbe vágó jelentőséggel bir a vallás- és közoktatásügyi m. k. Minister úrnak 1888. évi február hó 13-án 6051. szám alatt kelt leirata, valamint a cs. és kir. hadügyministeriumnak a hadsereg rendeleti lapja (Verordnungsblatt) 1888. évi 2-ik számában közzétett 7083 Abth. 2. számú magas rendelete, melylyel az igazgatóságnak — e tárgyban tett felterjesztése eredményéül — tudomására hozatik, hogy az orsz. m. kir. iparművészeti iskolának az egyévi önkéntességi kedvezmény tekintetében a főgymnasiumokkal és főreáliskolákkal való egyenjogúsítása a m. k. honvédelmi ministerium részéről a cs. és kir. közös hadügyministeriummal egyetértőleg elismertetett.

Miután a fenti egyenjogúsítás magyarázata körűi könnyen félreértések merülhetnének fel, szükségesnek mutatkozik az intézeti növendékek szempontjából itt a következőket megjegyezni: 1. Az egyévi önkéntesség kedvezménye csakis az intézetnek 4 polgári vagy középiskolai osztályt végzett rendes növendékeit illeti meg; ennélfogva a vendéglátogatók arra igényt nem tarthatnak.

2. Azok, kik csak az intézet elhagyása után lépnek a hadköteles korba, a mennyiben az előbbi pontban említett föltételnek megfelelnek, igazolni tartoznak, hogy az intézet teljes tanfolyamát szabályszerűen elvégezték.

3. Ha az intézet növendékét még a tanfolyam elvégzés.e előtt éri utói a hadkötelesség, ez esetben szükséges, hogy midőn az első korosztályba lép, az utolsó évfolyam (a III. szakosztály) tanulója legyen, mert ellenkező esetben, (ha például még csak a II. szakosztály tanulója volna a növendék, midőn először kell a sorozóbizottság elé állania), az egyévi önkéntességi kedvezményre igényt nem tarthat.

4. A 3. pontban említett növendékek, a mennyiben minden

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

23

feltételnek eleget tettek, egyévi önkéntesek gyanánt csakis feltételesen és a végleges határozatnak a tanulmányok befejezéséig való függőben tartása mellett, vétetnek fel. Miből következik, hogy azok, kik abbanhagyják tanulmányaikat, avagy tanulmányaiknak kellő eredménynyel történt bevégzését a maga idejében nem képesek igazolni : a három évi tényleges szolgálatra, illetőleg, ha a honvédséghez tartoznak, a honvédségi törvény szabta tényleges szolgálatra utólagosan behivatnak.

5. A tanulmányok szabályszerű bevégzését a végbizonyítvány igazolja, mely az egyévi önkéntesek gyanánt feltételesen befogadott növendékek által közvetlenül a tanfolyam befejezése után, azok részéről, a kiknek pótvizsgát kell tenniök, legkésőbb a tanfolyam utolsó évének október 1. napjáig az illető csapattest parancsnokságához terjesztendő be.

6. Az intézetnek azokat a növendékeit, kik érettségi bizonyítvány alapján vétettek fel, a fenti intézkedések természetesen nem érintik.

2 4

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

VIZSGÁLATI SZABÁLYZAT. ALSÓFOKÚ IPARISKOLAI RAJZTANÍTÓK KÉPESÍTŐ VIZSGÁLATÁRÓL. A vallás- és közoktatásügyi magyar kir. Ministcr úr ő Nagyméltósága kezdeményezéséből a hazai rajztanár- és rajztanító-képesítésre vonatkozó oly szabályzatot állapíttatott meg, melyben az alsófokú ipariskolák számára szükséges rajztanítók külön képesítéséről is gondoskodva van, és pedig oly formán, hogy az evégből évenkint tartandó képesítő vizsgálatokra teljes jogú jelöltekűl az orsz. m. kir. iparművészeti iskolát végzett növendékek is bocsáttatnak.

A nagymélóságú vallás- és közoktatásügyi magyar kir. Minister úr ő Nagyméltóságának 1893. évi július hó 6-án 1146-ik szám alatt jóváhagyott szabályzatnak a magyar királyi iparművészeti iskola növendékeit érdeklő része az alábbiakban közöltetik.

Szabályzat a rajztanitásra képesítő vizsgálatokról.

1. §. Nyilvános középiskoláknál, tanítóképzőnél, felső nép- és polgári iskolánál, felsőbb leányiskolánál és ipariskolánál rajztanár vagy rajztanítóul (rajztanitónőül) rendszeresített minőségben csak szabályszerűen képesített egyének alkalmazhatók.

2. §. A vizsgálóbizottság, a) A rajztanításra képesítő vizsgálatok külön országos bizottság előtt tartatnak meg. b) Ezen bizottság áll az elnökből, az alelnökből, a kir. Józsefműegyetem, az orsz- m. kir. rajztanárképző-intézet, az állami polgári iskolai tanítóképző-intézet, valamint a különböző iskolák és az érdekelt szakkörök megfelelő számú képviselőiből. A bizottság elnökét és tagjait öt-öt évi időtartamra a vallás és közoktatásügyi minister nevezi ki. c) A vizsgálóbizottság a szükséghez képest csoportokban működik.

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

25

d) Az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök, a bizottság mindennemű értekezletein és tanácskozásain és a vizsgálatokon elnököl; a bizottság ügykezelését vezeti. Szavazatok egyenlősége esetén az elnök szava dönt. e) A vizsgálóbizottság hivatalos pecsétjén Magyarország koronás czímere látható ezen körirattal : «A m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság pecsétje 1878.»

3. §. A képesítés nemei. Rajztanításra képesítést lehet szerezni : a) Középiskolák és középfokú ipariskolák számára, még pedig : a) szabadkézi rajz és rajzoló geometriából, vagy j3) ezen tantárgyaknak csak egyikéből. b) Tanítóképzők, polgári és ipariskolák számára. c) Iparos tanonciskolák számára. Végre d) Rajztanítónői képesítést tanitónőképző intézetek, polgári és felsőbb leányiskolák számára.

4. §. Jelentkezés a vizsgálatra. A rajztanításra képesítő vizsgálatra jelentkezésnek határideje rendszerint március hava 15-ike.

A kihirdetés évenkint a Budapesti Közlönyben, a vallás- és közoktatásügyi ministerium Hivatalos Közlönyében, a Középiskolai Tanáregyesület Közlönyében és a Néptanítók Lapjában történik meg.

A Rajztanításra képesítő vizsgálathoz bocsátásért a szabályszerűen bélyegeit és fölszerelt folyamodványt a bizottság elnökénél kell benyújtani.

A folyamodványhoz melléklendők : a) a jelentkező rövid életrajza, melyben különösen kiképeztetésének főirányát, menetét és az arra fordított időt kell jeleznie ; b) keresztlevele, illetőleg születési bizonyítványa, zolja, hogy legalább 2 1 . életévét betöltötte;

melylyel

iga-

c) tanulmányi és az előirt általános műveltséget igazoló egyéb bizonyítványok. d) hatósági orvos által kiállított bizonyítvány jelentkezőnek a rajztanítóságra testileg alkalmas voltáról, c) a geometriai, építészeti, szabadkézi, esetleg műipari rajz köréből való dolgozatai; / ) ha a jelentkező közszolgálatban áll, elöljárósága, különben pedig közhatóság által kiállított erkölcsi bizonyítvány; végre

26

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

g) esetleg valamely tanintézetnél rajztanítói minőségben folytatott működésről szóló bizonyítványok.

A folyamodványban a jelentkezőnek ki kell jelentenie, hogy a képesítésnek a 3. §-ban felsorolt nemei melyikét kívánja megszerezni.

5. §. Az előképzettség mértéke, a) A középiskolai és középfokú ipariskolai rajztanításra képesítő vizsgálathoz (3. §. a) az érettségi bizonyítvány és a rajztanárképző tanfolyamának elvégzése kívántatik b) A tanítóképzői, polgári iskolai és ipartanműhelyi rajztanító vizsgálathoz (3. §. b) az érettségi bizonyítvány vagy elemi iskolai tanítói oklevél és a rajztanárképző vagy polgári iskolai tanítóképző rajztanítói szakcsoportjának elvégzése kívántatik. E vizsgálathoz felötlő tehetség, megfelelő általános műveltség és szakképzettség mellett, a vizsgálóbizottság meghallgatása után, kivételesen külön ministeri engedélylyel olyanok is bocsáthatók, kik érettségi vagy tanítói képesítő vizsgálatot nem tettek, de legalább hat közép- vagy polgári iskolai osztályt végeztek. c) Az iparos tanonc-iskolái rajztanításra képesítő vizsgálathoz (3. §. c) a m. kir. iparművészeti iskola, a középipariskola vagy hasonló irányú szakiskola jósikerű elvégzése, avagy elemi iskolai tanítói oklevél kívántatik.

Felötlő tehetség, megfelelő általános műveltség és szakképzettség mellett, a vizsgáló bizottság meghallgatása után, külön miniszteri engedélylyel ezen vizsgálathoz olyanok is bocsáthatók, a kik a fentebb elősorolt iskolákat nem végezték. d) Tanítóképzői, polgári és felsőbb leányiskolái rajztanítónői képesítői vizsgálatra a kellő rajzi szakképzettséggel és elemi népiskolai tanítónői oklevéllel biró nőket lehet bocsátani.

Felötlő tehetség, megfelelő általános műveltség és szakképzettség mellett, a vizsgálóbizottság meghallgatása után, külön minisszteri engedélylyel ezen vizsgálathoz kivételesen oly nők is bocsáthatók, kik legalább négy polgári vagy felsőbb leányiskolái osztályt végeztek.

6. §. A vizsgálat helye és alakja. A rajztanításra képesítő vizsgálatok az orsz. magyar kir. rajztanárképző intézetben (Budapest, Andrássy-út 7 1 . sz.) évenként rendszerint június hó második felében tartatnak meg.

27

AZ ORSZ. MAGY. KIK. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

Minden képesítő vizsgálat két részből áll: a) zárthelyi és b) szóbeli vizsgálatból.

A zárthelyi vizsgálat alkalmával könyvek vagy jegyzetek használata meg van tiltva. A felügyeletet a vizsgálóbizottságnak e végre kiküldött tagjai gyakorolják.

Szóbeli vizsgálatra csak oly jelöltek bocsáthatók, kiknek zárthelyi dolgozatait a bizottság elfogadhatónak találta.

7. §. A képesítő' vizsgálatok tárgyai és az ezekből követelt mérték Iparos tanonciskolái

rajstanitók

képesítő

vizsgálata.

1. Zárthelyi vizsgálat tárgyai: a) Ékítményes rajzolás féldomború mintáról árnyékolással; idő 10 óra. b) Műhelyi rajzolás : valamely műipari tárgynak főbb méretekkel jelölt vázlata nyomán, műhelyi részletrajz kivánt nagyságban ; idő 5 óra. c) Építészeti rajzolás : egyszerű építészeti tárgy rajzolása tömör minta után árnyékszerkesztéssel; idő 10 óra. d) Ábrázoló geometria és perspektíva : egyszerű geometriai testek derékszögű ábrázolása árnyékszerkesztéssel; ugyanezen testek perspektivikus képének ábrázolása ; idő 6 óra. e) Szemléleti perspektíva : geometriai testek csoportjának szemlélet alapján szabad kézzel való ábrázolása árnyékolással; idő 2 óra. / ) Magyar nyelvi írásbeli vizsgálat az oktatástanból vagy az irodalomból vett valamely tárgyról ; idő 5 óra.

2. Szóbeli vizsgálat tárgyai: d) Elemi geometria : a térmennyiségekről általában • a vonalok helyzetei a síkban • idomok keletkezése : egyenesvonalú síkidomok egybevágósága, hasonlósága, szimmetriája. A kör, ellipszis, tojás-, kosár- és csigavonalok szerkesztése. Az egyenesvonalú síkidomok és a kör területének meghatározása. Testek ismertetése • ezek felülete és térfogatának kiszámítása. b) Ábrázoló goemétria : a vetítés fogalma; a pont, vonal és sík derékszögű ábrázolása és viszonylagos vonatkozásaik. Hasáb, henger, gúla, kúp, gömb és ezek összetételeinek ábrázolása, vetett és saját árnyékuk szerkesztése.

28

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

c) Perspektíva ; alapfogalmak ; egyszerű geometriai testek és testcsoportok perspektivikus képeinek szerkesztése hozzáférhető iránypontok és alaprajz segítségével. d) Oktatástan, kapcsolatban a psychologia és logika elemeivel.

Az alsófokú ipariskolai rajzoktatás célja, tanterve; taneszközök, vezérkönyvek ismerete. A rajzoktatás módszere. e) Magyar nyelv és irodalom: Az újabbkori irodalom áttekintése.

8. §. Fülmentés a vizsgálat valamely tárgyából.

Oly jelölteket, kik önálló művészi vagy irodalmi dolgozatok, avagy eló'legesen szerzett egyenlő értékű hazai képesítő oklevelekkel megfelelő képességöket a vizsgálat valamely tárgyából hitelesen igazolják, a vizsgáló-bizottság ajánlatára ama tárgyakból teendő vizsgálat alól a vallás- és közoktatásügyi miniszter által fölmenthetők.

9. §. Oklevél. A vizsgálatot sikerrel letett jelölt megfelelő oklevelet kap, melyet az elnök és a vizsgáló-bizottságnak legalább két tagja ír alá.

Ezen oklevélben felsorolandók a vizsgálat tárgyai azon fokozat (kitűnő, dicséretes, jó, elégséges) jelzésével, melyet a jelölt az egyes tantárgyakból kiérdemelt. Ezenkívül az oklevélben meg kell említeni, vájjon hallgatta-e a jelölt és minő eredménynyel a rajztanárképző tanfolyamán előadott számtant és módszertanát.

10. §. A vizsgálat ismétlése. A vizsgálat ki nem elégítő eredménye esetén a jelölt a vizsgáló-bizottság határozatához képest egy, esetleg két év múlva a vizsgálatot kijavíthatja, esetleg ismételheti.

A ki második ízben megkisérlet vizsgálaton sem képes kielégítő eredményt felmutatni, azt csak legalább egy évi újabb tanulmány után lehet ismét vizsgálatra bocsátani.

A vizsgálat sikertelensége esetén a jelölt bizonyítványt kap, melyben ama körülmény, vájjon az egész vizsgálat ismétlésére, avagy csak javításra utasíttatott-e, továbbá vájjon csak bizonyos időre avagy végképp vettetett-e vissza, megemlítendő.

11. §. Vizsgálati díjak. A vizsgálati díj összegét a vallás- és közoktatásügyi miniszter külön rendelettel állapítja meg. Ezt a díjat a jelölt a vizsgálat megkezdése előtt az elnök nyugtájára fizeti le.

A díj alól felmentésnek nincsen helye.

Ismétlő vizsgálat alkalmával, ha az legfeljebb három tárgyra terjed ki, a díjnak felét, máskülönben az egész díjat kell fizetni.

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

20

12. §. Ügykezelés. A vizsgálatokról az elnök rendes anya- és jegyzőkönyveket vezettet, melyeket a vizsgáló-bizottság jelen volt tagjai aláírnak s melyeknek hiteles másolatát az elnök a vizsgálati időszak végeztével jelentésével együtt a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez terjeszti fel, eredetijét pedig az irattárban őrzi.

13. §. Külföldi oklevelek. Külföldön nyert rajztanári és rajztanítói oklevelek Magyarország területén csak akkor válnak érvényesekké, ha a vallás- és közoktatásügyi miniszter azokat a vizsgáló-bizottság javaslata alapján honosítja. Ennek föltételei a vizsgáló-bizottság javaslata alapján esetről-esetre állapíttatnak meg.

30

AZ ORSZ.' MAGYAR KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

AZ INTÉZET NÖVENDÉKEINEK NÉVSORA az 1897—98-iki tanévben.

Beiratkozott

A növendék neve

az I.

a II.

Milyen szakra

Jegyzet

féltanévre

A) Rendes növendékek.

I. Előkészítő osztály.

Braun Miklós Cserna Rezső Deák István ...

Eberling Gyula 5 Fein Sándor...

10

15

20

25

30

... ___ ... ___

... ... ... .__

Foky Jenő .... ... ...

Gaál István ... ... . _ Gách István ... ... ...

Haaz Miklós.__ ___ ___ Hajdú Elek Handel Elemér ... ...

Igaz István ... ... ...

Jaczkó Béla ... ... ...

Kelemen Izidor Kern Péter ...

Klein Andor Langsfeld Zoltán Raab Ferencz ...

Rosenfeld Béla Roth Rezső ...

Schönfeld Richárd ...

Schöner Lipót ... ...

Stiásny Aladár ... ...

Szabó János Szalmássy János .. ...

Szentmiklósy Szilárd Tirpák Sándor Wallerstein Dezső ...

Weiszkopf Ödön Welsch Jenő ...

Soós Lőrincz j

1 I I I I I ]

I 1 1 I I I 1 I 1 1 1 1 1 I 1 I I I I 1 I 1 l —

II díszítő festészet 11 » II ;> II -.> II 11 díszítő szobrászat » 11 11 II díszítő festészet » — 11 11 11 > II kisplasztika II 11 díszítő szobrászat » II II fametszészet II díszítő festészet 11 rézmetszészet 11 díszítő szobrászat 11 díszítő festészet » II • II díszítő szobrászat — díszítő festészet 11 11 kisplasztika 11 díszítő festészet — díszítő szobrászat II díszítő festészet

Kimaradt az I-sö félévben.

Il-ik felévben vendéglátogató.

Kimaradt május 10. » márcz. 31.

Össze sen : az I. félévben 30.

27. a II.

31

AZ OliSZ. MAGYAR KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

Beiratkozott

A növendék neve

az I.

a

u_ i

Milyen szakra

Jegyzet

féltanévre

II. Előkészítő osztály.

Biró Ferencz Bogár Béla — Bogár Kálmán .... ;___ Brettschneider Gotthard 5 Buncsek Rezső ... . . .

Füriinger János . . . ...

Glasz Adolf Grosz Jenő . . . ... ...

Hintz Lajos 10 Lack Bódog Ludwig Rezső . . . ...

Novak József Novak Sándor ...

Pásztor János ... ...

15 Sándor Gyula .... ....

Sáringer László ... . . .

Schárer Béla... . . . ...

Stanga Albert Vezényi Elemér...

20 Zsillé Kálmán ... ...

II II II II II II II 11 II II 11 11 11 II II II 11 II

'díszítő szobrászat díszítő festészet

;>

díszítő szobrászati » díszítő festészet ötvösség díszítő festészet díszítő szobrászat díszítő festészet

Kizáratott.

díszítő szobrászat díszítő festészet

díszítő szobrászat díszítő festészet

Műfaragász.

II Összesen : az I. félévben 20. a II. » 19.

Első Bátky József.._ ...

Edvy Gyula .... ...

Freyer Mór ... ... ...

Leimdörfer Ignácz ...

5 Neumann Miksa...

Spitzer Ferencz Szamovolszky Ödön Szekulics Sándor Taiszcr János 10 Wawra Ágost Vogyeraczky István...

I

I I 1 l I 1 I I 1 1

szakosztály.

11 11 11 11 II — 11 11 11 11 11

díszítő icsteszet » díszítő szobrászat ötvösség díszítő festészet díszítő szobrászat díszítő festészet kis plasztika díszítő festészet »

Összesen: az I. félévben 11. a II. 10.

'31

AZ ORSZ. MAGYAR KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

Beiratkozott

A növendék neve

az I.

a II.

Milyen szakra

J egyzet

féltanévre

Második Basa Jenő ... ...

I Fehérkuti Bálint. . ...

I I Mátrai Károly I Singer Ede ... ... ...

I 5 Sződy Szilárd I Weisz Gyula... ... ...

I Szüle Zoltán ....

szakosztály.

II díszítő festészet II II II 11 II 11

ötvösség

Beteg.

»

kisplasztika »

díszítő festészet

Összesen : az I. félévben 7. a II.' > 7.

Harmadik szakosztály. j II díszítő festészet Barta Ernő » I II Darilek Henrik ... ...

II díszítő szobrászat — Filep György ... ...

I II Grósz Aladár ... ....

1 — 5 Hadi Lajos ... ... ...

II Ujváry Jenő ... ... __. I kis plasztika

I. félévben vendégl.

Kimaradt.

Összesen : az I. félévben 5.

5. a II.

AZ ORSZ. MAGYAR

33

KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

Beiratkozott

A növendék neve

az I.

a II.

Jegyzet

Milyen szakra

feltanévre

B) Vendéglátogató növendékek.

5

10

15

20

25

30

Berkes Ferencz Binet Sándor.__ ... ...

Burghardt József Farkas Ferencz Hölzel Lajos ___ Kónya József....

Kohn Adolf Kurz Hugó Nagy Zoltán ___ ___ ___ Pülcr Frigyes Reitzer Elemér Reitzer Jenő ...

Scheiber Hugó Scheumann Gyula ._.

Schnellbach Sándor...

Spitznagel János... ...

Tanai Zoltán... ... ___ Tasi Elek ... ... ...

Ziffer Sándor _.. ...

Brenner Márton ...

Farkas Frigyes _ .

Filep György . . _ Gerencsér Károly ...

Kovács JTenö Leidenberger Ferencz Schmidl Victor Szabó Ferencz Szigethy Károly ... .

Szily Károly Tarján Viktor Vaszary László ...

Doloviczényi Ferencz Forray Adolf Foltz Pál J

•*-"•"

J

.

I

11 —

díszítő festészet >

I

II

»

I 1

II

»

11 11

s

11

» »

I

11 11

I

II

1 I

II —

1

II —

1 — —

l 1 I I

I I

I 1

—

II 11

1

I I 1

t

1 I I I 1

» »

»

»

—.

II I.félév: 16, II.félév:,14 11 díszítő szobrászat II »

1 í 1

»

11 11 II II II II II

» »

Meghalt V/26.

» »

II

11 11 II

II. félévbenrendesnöv.

Kimaradt

I.félcv: 12, II.félév: 10 fametszészet » *

34

K'A ORSZ. MAGYAR KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

Beiratkozott

A növendék neve

az I.

a 11.

Milyen szakra

Jeg y z e t

féltanévre

35 Hajnal Albert

40

45

50

55

60

Kastenmaier György Kótász Károly Launer Győző . .

Weisz Gyula... ... ...

Adler Gusztáv Ivánácz Sándor .

Jaczkó Béla ... ... ___ Lipp Gyula . . ... ...

Szabó Gyula__. ... .__ Csűrik János... ... ...

Kail Lajos ... ... ...

Chabada Béla ... ...

Schindler Sándor Szendy Dezső „ . ...

Turmann Ödön . .

Adriányi János ... . _ Gálát Lajos ... „. ...

Kopcsányi Béla Küffler Lajos Nagy Balogh János...

Schock Lipót ... ...

Szele Andor... ... ...

Szongott Jakab Zichermann Ignácz ...

Telek József... ... ...

Jankovich László Rubaschcsuk József...

I —

11 II 11 — 11 11 11 II

1 I 1 I 1 1 — 1

11 11 II 11 II 11 11

1 1 1 I I 1

I 1 I I 1 1 I I I I I ~

fametszészet » » »

kisplasztika

I. félév: 8 II. félév: 7

»

I. félévben rendes növ.

11

•

—

11 — — II II — 11 II — — 11

ötvösség »

rézmetszészet

I. félév: 4 II. félév: 5 I. félév: 2 II. félév: 2

> >•

alak rajz építészeti rajz alakraj z

L félév: 3 , II. félév: 4

» »

alak-és iparmtív.rajz alakrajz

alakrajz, ékítményes rajz, geometria, szeml, látszattan

alakrajz alakr.. ötvösség, mintázás

alakrajz alakraj?, ékítményes rajz

I. félév: 11 , II.

Összesen: az I. félévben: 56. a II. » 48.

félév: 0

35

AZ ORSZ. MAGYAR KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

STATISZTIKAI ADATOK. Szakm á k

Beirat-

Osztály

sze r in t

kozott

brászat díszítő dísz szc műfarézötvöskis festéösszesen szobrámetszés metszés ség kedvelő plaszszet szat tika

/. félévben.

I. Előkészítő oszt.

30

18

8

2

1

1

—

—

II.

20

12

6

—

—

—

. 2

—

Első szakosztály...

11

7

2

1

—

—

1

—

Második szakoszt.

7

3

—

2

—

—

2

—

Harmadik

5

o

1

—

—

—

—

»

Vendéglátogatók I. Félév összesen

56

16

12

4

8

3

2

11

129

58

30

10

9

4

7

11

1

1

—

—

//. félévben.

27

16

7

2

II.

19

11

6

— .

—

—

2

—

Első szakosztály...

10

6

2

1

—

—

1

—

Második szakoszt.

7

3

—

2

—

—

2

—

Harmadik

5

2

2

1

—

—

—

—

48

14

10

5

7

4

2

6

116

52

27

11

8

5

7

6

I. Előkészítő oszt.

»

Vendéglátogatók II. félév összesen

30

Összesen

w

Vendéglí gatók

:o

ó

N

Harmadi osztá

a

cd

Második osztá'

I. Előkés osztá

'H >>

II. Élőké osztá!

•'O

iOSZt.

AZ ORSZ. MAGYAR KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

Vallásra nézve voltak• as I-ső félévben: Rom. katolikus Görög

...

... . .

Görög keleti

13

... _.. ._.

2

2

4

1

»

Evang. reform Ág. ev.

17

31

2

1

3

3

2

1

1

—

2

—

7

15

1

_

5

10

—

1 _

Unitárius

69

_

1

_

•j

1

.._ ...

7

3

4

2

3

12

31

I. félév összesen...

30

20

11

7

5

56

129

2

3

27

65

Izraelita

a II. félévben : Rom. katolikus Görög

. ...

17

12

1

1

»

Evanf. reform.

2

3

Ág. ev.

9

1

Görög keleti

4

... ... . . .

Unitárius Izraelita II. félév összesen...

2

7

14

1

1

3

8

1

—

—

1

—

,

__

6

3

3

2

2

11

27

27

19

10

7

5

48

116

37

'-3 S K

W

l-s

2ak-

akN

arma osz

OSZ

Előlosz

o

zso

. Elő

t/l

•ü xd

ásod

iO

lső s

:tő

AZ ORSZ. MAGYAR K1R. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

ó

"3o •<u *o M c <u

o

in V ín

w

o

Anyanyelvre nézve volt as I-ső félévben : Magyar.

Német Tót...

30 —

1. félév összesen

—

20 — —

11 — —

7 — —

5 — —

54 1 1

127 1 1

30

20

11

7

0

56

129

a II. Magyar ._.

Német ... ....

Tót II. félév összesen

félévben:

27 — —

20 — —

9 — —

7 — —

5 — —

46 1 1

114 1 1

27

20

9

7

5

48

116

4 15 20 22 22 16 30

Korra nézve volt az I-ső 15 évesek 16 17 18 19 20 20 éven felül

4 9 7 9 1

I. félév összesen

7 4 7 2

_ __

4 1 2

1 2 2

6 6 7 6 7 24

7

5

56

129

5 6 6 6 8 17

4 14 18 19 21 17 23

43

116

__ 2

—

—

3 4 2

30

20

11

a Ilik

félévben:

. . . ...

4 9 5 7 2 —

7 4 6 2

II. félév összesen ._..

27

19

_ _ 2 2

_ ._ __

_ _ _ 1

4 2

4 1 2

CM CM

15 évesek 16 17 » 18 19 20 » 20 éven felül

_

félévben:

10

7

5

38

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

Végbizonyítványok.

A folyó tanév végén a következő növendékek nyertek végbizonyítványt : Barta Ernő díszítő festő «jeles» eredménnyel Darilek Henrik díszítő festő «jeles» « Grósz Aladár díszítő szobrász «jó» « Filep György « « «elégséges» « Ujváry Jenő kisplasztikus «jeles» «

Ösztöndíjak, segélyek és jutalmak.

A nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi m. kir. Ministerium által a f. tanévben a következő növendékek részesültek államsegélyben : Basa Jenő, Darilek Henrik, Kótász Károly, Novak József, Sződy Szilárd és Ujváry Jenő 150—150 frttal; Bátky József, Bíró Ferencz, Edvi Gyula, Fehérkuti Bálint, Grósz Aladár, Pásztor János, Schárer Béla, Szamovolszky Ödön, Vogyeraczky István, Weisz Gyula, Klein Andor és Freyer Mór 100 — 100 frttal.

Ezeken kívül: Kastenmaier György Temesvár városától 250 frtot, Tasi Elek Kecskemét városától 200 frtot, Szabó Ferencz, Dévaványa városától 120 frtot, Szekulits Sándor a Maticza Szrbszka-alapból 300 frtot, Glasz Adolf a Haladás c. szabadkőmives páholytól 100 frtot, Zichermann Ignác a Haladás c. szabadkőmives páholytól 50 frtot, Scheiber Hugó a magy. izraelita kézmű- és földmív.-egylettől 60 frtot, Rosenfeld Béla a magyar izraelita kézmű- és földmívelési-egylettől 60 frtot élvezett ösztöndíj, illetőleg segélykép.

Ezen segélyezések és ösztöndíjak összege 3240 frtot tesz ki, melyhez a vallás- és közoktatásügyi ministerium 2100 frttal járult.

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

39

A tanév végén a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi m. kir. Ministerium kegyes adományozásából az alább felsorolt és szakmájukban valamint jó magaviselet által kitűnt növendékek részesültek pénzbeli jutalomban: Darilek Henrik és Kótász Károly, 15 — 15 frtot, Szó'dy Szilárd, Novak József, Novak Sándor, Pásztor János, Barta Ernő', Basa Jenő, Edvy Gyula, Bátky József, Szamovolszky Ödön, Kastenmaier György, Schindler Sándor és Scheiber Hugó 10—10 frtot, és Scharer Béla, Klein Andor, Csűrik János, Rosenfeld Béla, Füriinger János, Fehérkuti Bálint, Éberling Gyula, Stiasny Aladár, Pillér Frigyes, Weisz Gyula, Gách István és Raab Ferencz 5—5 frtot kapott. Összesen 210 frt.

A tandíj fizetése alól az I-ső félévben 29, a Il-ik félévben 34 növendék mentetett föl, ennek egyenértéke 380 frt.

Tan- és beiratási-díj fejében befolyt: az I-ső félévben ___ ... .... .... 1.010 írt a Il-ik « 625 « Összesen: 1.635 frt

A MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLÁNAK AZ 1897—98. TANÉV TÉLI FELÉRE MEGÁLLAPÍTOTT

TANÓRA-RENDJE. Nap

Hptfrí

Óra

Tanterem

8—10

D.

10—12 —

///. Szakosztály.

Ékítményes rajz

—

Szakoktatás

—

Szakoktatás

—

Szakoktatás

Szakoktatás

—

Szakoktatás

—

Szakoktatás

—

Szakoktatás

—

Iparművészeti rajz

D.

Szabadk. perspekt. L.

Geometria

G.

Iparművészeti rajz

4—6

L.

Geometria

Alakrajz

I.

Alakrajz

K.

Alakrajz

K.

Alakrajz

Szakoktatás

—

Szakoktatás

—

Szakoktatás Szakoktatás

D.

10—12 —

I.

Szakoktatás

:

É k í t m é n y e s rajz

D.

Ékítményes rajz

—

Szakoktatás

—

Szakoktatás

—

Szakoktatás

—

Szakoktatás

—

Szakoktatás

—

Szakoktatás

—

Szakoktatás

Alakrajz

K.

Alakrajz

K.

Alakrajz

2—4

L.

Geometria

D.

Szabadk. perspekt. —

4—6

I.

Alakrajz

I.

Alakrajz

1.

É k í t m é n y e s rajz

D.

É k í t m é n y e s rajz

—

Szakoktatás

—

Szakoktatás

Szakoktatás

—

Szakoktatás

—

Szakoktatás

—

Szakoktatás

Szakoktatás

F.

Építészeti rajz

F.

Építészeti rajz

—

—

Geometria

Szakoktatás

Szakoktatás Alakrajz

8—10 D. 9

A

L.

Szakoktatás

—

L.

Geometria

G.

Iparművészeti rajz

K.

Alakrajz

K.

Ékítményes rajz

D.

Ékítményes rajz

—

Szakoktatás

—

Szakoktatás

—

Szakoktatás

10-12

—

Szakoktatás

—

Szakoktaiás

—

Szakoktatás

—

Szakoktatás

—

Szakoktatás

2—4

D.

É k í t m é n y e s rajz

F.

Építészeti rajz

F.

Építészeti rajz

G.

Iparművészeti rajz

G.

Iparművészeti rajz

4—6

I.

Alakrajz

I.

Alakrajz

I

Alakraj z

K.

Alakrajz

K.

Alakrajz

8—10

—

Szakoktatás

10—12 —

4—6

—

8—10 D.

Szombat

D.

Szakoktatás

Tanterem

G.

10—12 —

Péntek

Ékítményes rajz

II. Szakosztály.

1. Szakosztály.

O _A

8—10 Kedd

Tan-

Tan-

/. Előkészítő oszt. terem //. Előkészítő oszt. terem

Szakoktatás

—

Szakoktatás

Szakoktatás

—

Szakoktatás

—

Szakoktatás

—

Szakoktaiás

—

Szakoktatás

— —

2-4

D.

Szabadk. perspekt.

F.

Építészeti rajz

F.

Építészeti rajz

—

Szakoktatás

4—6

I.

Alakrajz

I

Alakrajz

I.

Alakrajz

K.

Alakrajz

Építészeti rajz é s belső díszítés

F.

Építészet rajz és belső díszítés

8—12 10—12

H

Iparművészeti rajz

Jegyzet. A szakoktatás a B . s C , E » , H . , N . és O . osztályokban folyik.

A műtörténelmet a I I . és I I I * szakosztály, kedden és szerdán 6—7-ig a G . teremben tartozik hallgatni.

A boncalaktant szombaton délután 2—4 óráig hallgatják a tanulók az Üllö'i-úti klinika boncoló termében.

.

Szakoktatás Szakoktatás Szakoktatás Alakrajz

G.

Iparművészeti rajz

TARTALOMJEGYZÉK Oldal

Tájékoztatás az 1898—99-iki tanévre ._. ...

Az orsz. m. kir. iparművészeti iskola föladata ... .__ .__ ... __ _. ... ._ _. ._.

A tanítás tartama, módja és anyaga... ... ... ... ... ... ._. ... ... ... ... ... ... ...

A szakoktatás tárgyai ... __. ... ._. ... ... ... ... ... ... ... ._. ... ... ... ... ... ... ...

Esti tanfolyamok... ... ... ._. ... — ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... .... ... ... ...

A szervezeti és fölvételi szabályokból ._ __. ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... .... ...

Jelentés az 1897—98. tizenhetedik tanévről ... ... ... ... ... ... ... .„ ...

Az intézet személyzete ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... .... ... ...

Az intézet helyiségei. (Az orsz. magy. iparművészeti iskola II. emeletének alaprajza) Az 1896—97. iskolai évben végzett tanulók foglalkozásának kimutatása ... ... ... ...

Az 1897—98. iskolai évben végzett tanulók foglalkozásának kimutatása ... ... .. ...

Az intézet rendes növendékeinek egyéves önkéntességi kedvezménye ... ... ... ...

Vizsgálati szabályzat alsófokú ipariskolai rajztanítók képesítő vizsgálatáról: Szabályzat a rajztanításra képesítő vizsgálatokról ... ... ... ... ... ... ... ... ...

Iparos tanonciskolái rajztanítók képesítő vizsgálata ... ... ... ... ... ... ... ...

Az intézet növendékeinek névsora az 1897—98-iki tanévben: AJ Rendes növendékek . . ... ... ... ... ... ... — ... — I. Előkészítő osztály ... ... ... ... ... ... ... ... ... — ... ...

II. Előkészítő osztály ... ... ... ... ... ... ... ... ... ...

BJ Vendéglátogató növendékek ... .... ... ... ... ... ._. ... ... .. ... ...

Statisztikai adatok ... ... ... ... ... ._. ... ... ... ... — . .. ... ... — Végbizonyítványok ._. ... ___'..

— ... ... ... ... ... ... ... — ... Ösztöndijak és segélyek ... ... ... ... ... .... ... ...

Tanórarend ... — ...

—

3 4 5 9 13 13 15 18 — 21 21 22 24 27 30 30 31 33 35 38 38 40