Az Orsz. Magyar Királyi Iparművészeti Iskola Értesítője az 1900-1901-iki huszonegyedik iskolai évről by MOME Konyvtar

AZ ORSZ. MAGYAR

KIRÁLYI

IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

ÉRTESÍTŐJE AZ 1900-1901-IKI HUSZONEGYEDIK ISKOLAI ÉVRŐL SZERKESZTETTE

FITTLER KAMILL IGAZGATÓ.

BUDAPEST PÁTRIA IRODALMI VÁLLALAT ÉS NYOMDAI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

1901.

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

TÁJÉKOZTATÁS AZ 1901—1902-IKI ISKOLAI ÉVRE. A beíratások a rendes növendékek és vendéglátogatók számára az 1901 — 1902-iki iskolai évre, f. év szeptember hó 5. és 6-ik napjain, d. e. 9—11 és d. u. 3—6 óra között fognak az intézetnek Kinizsy-utcza 31. sz. alatt levő igazgatósági irodájában megejtetni. Még pedig a rendes tanulókul fölvétetni kívánók szept. 5-ikén, a vendéglátogatók pedig — a rendelkezésre álló hely arányában — szeptember 6-án ; a ki ezeket a beiratási napokat elmulasztja és a tanév megkezdése után jelentkezik, csakis miniszteri engedély alapján vehető fel. A beiratási díj (4 korona), valamint a félévi tandíj (rendes tanulóknak 10 korona, vendéglátogatóknak 20 korona), a beiratkozás alkalmával előzetesen lefizetendő. Az év végén kiosztandó iskolai „Értesítő"-re minden növendék ugyanezen alkalommal 1 koronát fizet le. Ekkor nyújtandók be a tandíjelengedés iránt a vagyontalansági és iskolabizonyítványokkal fölszerelt kérvények is. A tandíjat azok is tartoznak lefizetni, a kik mentességért folyamodnak. Ha a mentességet megkapják, a tandíj visszafizettetik. Az előadások, illetve fölvételi és pótvizsgák szeptember hó 9 én, hétfőn, reggel 8 órakor kezdődnek. Az esti tanfolyamra a beiratások az 1901 — 1902-iki iskolai évre f. év szeptember hó 9. és 10. napjain d. u. 3—6 óra között fognak az intézetnek Kinizsy-utcza 31. sz. a. levő igazgatósági irodájában megejtetni. A beiratási díj évenkint 3 korona; ebből egy korona esik az «Értesítő»-re. A tandíj évenkint 6 korona, a mely két egyenlő részben is törleszthető. (Az esti tanfolyam szabályzatát lásd 12. lapon.) Budapest, 1901 június havában.

Fittler Kamill, igazgató. 1*

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

AZ ORSZ. M. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLÁNAK FÖLADATA. Az orsz. m. kir. iparművészeti iskolának, mely, mint állami intézet közvetlenül a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium alatt áll, célja rendszeres elméleti és gyakorlati oktatás útján a díszítő művészet és a művészi ipar különféle ágai számára képzett erőket nevelni; az iparosokat művészi irányban tovább képezni és az iparoktatás számára rajztanítókat és iparművészeti szaktanítókat képezni. Ehhez képest az oktatás tárgyát a művészeteknek és a tudományoknak azok az ágai képezik, melyek arra képesítik az ifjút, hogy az ipari oktatásoknak művészies jelleget adjon. Az intézet jelenlegi szervezetében az iparművészet következő ágaiban nyújt teljes képzést: 1. A díszítő szobrászatban, még pedig A) a szorosan vett díszítő szobrászatban, épületek külső és belső 'díszítményeinek, bútorok és egyéb felszerelési tárgyak díszítéseinek mintázói, fafaragók, kőfaragók, keramikusok, stb. számára és B) az úgynevezett kisplasztikában, fémiparosok, ötvösök, faiparosok, tajték- és csontfaragók, agyagművesek stb. számára. 2. A díszítő festészetben, szobafestők, címfestők, díszletfestők, homlokzatfestők, tervrajzolók stb. számára. 3. Az ötvösségben és zománcozásban, arany- és ezüstművesek, fémdomborítók és fémvésők, fémöntők, cizellálok, galvanoplasztikusok, műlakatosok, zománcfestők és ékszerészek stb, számára. 4. A fametszésben, fametszők, litográfusok és sokszorosító művészek számára. 5. A rézmetszésben, rézmetszők, rézkarcolók és sokszorosító művészek számára. 6. Lakásberendezéseknek és egyéb iparművészeti tárgyaknak rajzolásában és tervezetében, építészek, műasztalosok, kárpitosok, díszítők, iparművészeti tárgyak tervezői, stb. számára. A művészi iparnak az iskolában képviselt fönnebbi ágai szerint az intézetnek jelenleg 6 szakosztálya van, ú. n. : I. a díszítő szobrászati, II. a díszítő festészeti, III. az ötvös és zománcozó, IV. a fametsző, V. a rézmetsző és VI. a lakásberendezési rajzolóknak és tervezőknek szakosztálya.

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA^

A TANÍTÁS TARTAMA, MÓDJA ES ANYAGA. Mindegyik szakosztályban az oktatás 5 évig tart. Ebből az 5 esztendőből a tanuló az első két évben a valamennyi művészi iparágban közösen megkívántató általános elméleti és gyakorlati képzésben részesül. Mintegy előkészíti magát a tulajdonképpeni szakoktatásra, a miért is e 2 évfolyamot előkészítő tanfolyam-nalt hívjuk. Az előkészítő tanfolyam bevégzése után a tanuló, ha nyomós okoknál fogva a tanári testület ehhez beleegyezését adja, szakmát is cserélhet. A későbbi tanfolyamokban a csere nincs megengedve. A következő 3 esztendő szorosan vett szakoktatásnak van szentelve, amiért is e 3 évfolyamot az 1-ső, 2-ik és 3-ik szaktanfolyamnak nevezzük. E szaktanfolyamokban a tanuló a szakmájába szükséges magasabb művészi és gyakorlati képzést sajátítja el.

Az előkészítő tanfolyamnak tantárgyai. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Ékítményes rajz és festés. Szabadkézi perspektíva. Alakrajz. Építészeti rajz, alaktan és szerkesztés. Geometria. Szakbeli előtanulmány. Az I. évnek tantárgyai: Ékítményes rajz és festés... ... heti 10 óra Szabadkézi perspektíva ... » 4 > Alakraiz... ... ... ... .... ... ... » 6 » Geometria ... ... ... ... ._. . . . » 6 » Sz"akbeli előtanulmány... ... ... » 12 » Összesen heti 38 óra. A II. évnek tantárgyai: Ékítményes rajz ... ... ... ... heti 8 Szabadkézi perspektíva ... ._. » 2 Intenzivebb perspektíva ... ... » 2 Alakrajz... ... ... ___ __„ ._. » 8 Építési rajz ___ ... ... ... ... _^_ > 6 Geom tria . „ ... ... ... ... __. » 4 Szakbeli előtanulmány... ... .__ » 12

óra > » » » > »

Összesen heti 42 óra.

ORSZ. MAGY. KIR., IPARMŰVÉSZETI

ISKOLA.

1. Ékítményes rajz és festés. Egyszerű ékítményelemeknek, majd egész ékítményeknek, (különböző korszakbeli és magyar stílű ékítményeknek) rajzolása nagy arányú mintalapokról. Geometrikus síkékítmények, szabályos sokszögből, körből és vegyes idomokból összetéve, görög, arabs és reneszánsz minták után. Heraldikai rajzóknak, címereknek készítése. Betűk rajzolása és rondírás. A tanítás tömeges. Dómború díszítményeknek, természet után öntött növényformáknak, dísztárgyaknak, egyszerűbb építészeti tagozatoknak rajzolása és festése. Növényeknek, gyümölcsöknek, virágoknak természet utáni rajzolása és festése. (Kivitel: ecsettel, tollal, rajzónnal.) 2. Szabadkézi perspektíva. Nagyméretű geometriai testeknek és testcsoportoknak szabad kézzel, szemlélet alapján való lerajzolása, fősúlyt helyezve a méret- és irányelváltozásoknak hű visszaadására és a perspektivikus érzés fejlesztésére. A legelemibb perspektivikus törvényeknek megismertetése, az árnyékszerkesztés és az árnyékintenzitás fontosabb elveinek megmagyarázása természetes és • mesterséges világítás esetében. Előadási eszközök : rajzón, szén, kréta, vízfesték. Az első évben az oktatás tömeges ; egy-egy összeállítás egy kettős óra alatt befejezendő. Összetettebb testcsoportoknak, egyszerűbb használati tárgyaknak, bútoroknak, edényeknek, építészeti részleteknek rajzolása és festése, a tárgyak képeinek lehetőleg egyszerű és jellegzetes előállításával. Kivitel főként vízfestés. A tanítás tömeges, esetleg egyéni. 3. Alakrajz. Rajzolás gipszöntvényekről. Kezdetben bevezetésképen rövid ideig rajzolás gipszöntvények után készült mintalapokról, kiváló mesterek rajzairól; azután emberi fejeknek, testrészeknek rajzolása részint természet utáni öntvényekről, részint antik szobrokról. Végre egész alakoknak rajzolása kiváló antik szobrokról. Vázlatkönyvekbe való rajzolás. 4. Építési rajz. Az építészeti elemeknek tábláról való rajzolása. Az antik építészet ismertetése és rajzolása. 5. Geotnélria. a) E l e m i p l a n i m e t r i a : A pont, egyenes és szög fogalma. Az egyenessel és szögekkel végezhető alapműveletek. A három-, négy- és sokszögeknek szerkesztése adatokból, összeillőségük, hasonlóságuk, szimmetriájuk, területük kiszámítása és területük átalakítása. A körre vonatkozó tételek; körök és körrészek területének és kerületének kiszámítása. Az elipszisnek, parabolának, hiperbolának különféle szerkesztési módjai és a rájuk vonatkozó tételek. A csigavonal. b) Á b r á z o l ó g e o m e t r i a . Bevezetésül előadatik a stereométriából a pontnak, egyenesnek és síkoknak viszonylagos helyzete és a hajlásszögnek fogalma. — Mértani testeknek és testcsoportoknak ábrázolása ugyanazon testminták után, melyek a szabadkézi perspektivikus rajznál előfordultak.

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

A pontnak, egyenesnek, síknak és síkon fekvő idomoknak ábrázolása. Síkok metszetének, sík és egyenes áthatásának meghatározása. A sík forgatása. A hasábnak, gúlának, kúpnak, hengernek és gömbnek ábrázolása, hálójának megszerkesztése, felszínének és köbtartalmának kiszámítása. Ugyanezen testek egyenessel és síkkal való áthatásának megszerkesztése. Egyszerűbb testek áthatásának ábrázolása. Á r n y é k t a n . A pontnak, egyeneseknek és idomoknak árnyékának meghatározása ortogonális képben. Hasáboknak, gúláknak, hengereknek, kúpoknak és a gömbnek saját és vetett árnyékának megszerkesztése. Üres testeknek bevetett árnyéka. Különböző testekből képzett csoportban az egymásra vetett árnyéknak meghatározása. Forgásfelületek és a legegyszerűbb építészeti részletek árnyékának megszerkesztése. P e r s p e k t í v a . A perspektivikus szerkesztésnél előforduló elemeknek, elveknek és eljárásoknak rövid elméleti ismertetése után, padozat, minták, mértani testek és egyszerűbb építészeti részletek képének és árnyékának megszerkesztése. Szakbeli előtanulmány, a) D í s z í t ő f e s t é s z e t . Az első évben — nagyobbrészt síkékítményeknek — mintalapok után való rajzolása. A festőanyagnak és kötőszernek (tempera) megismertetése, előkészítése és használatának módja. A festésnek elemibb gyakorlása színes síkékítmények után. A második évben festés domború műveknek fényképei után. Színes mintalapoknak másolása és a színes tervezés gyakorlása. b) D í s z í t ő s z o b r á s z a t . Bevezetés a mintázásnak teknikájába. Egyszerű ékítményeknek mintázása és faragása gipszminták után. Fokozatosan nehezebb és komplikáltabb ékítmények megmintázása. Nagyobbításoknak gyakorlása fényképek és grafikai vázlatok után. Ezzel egybekötve a gyűjtött formaismeretek alapján egyszerű térkitöltéseknek tervezése, a tervezésnek és megmintázásnak fokozatos fejlesztése, úgy, hogy a növendék a gyakorlatban előforduló ékítményeknek előállítására a második évnek végén képes legyen. c) K i s p l a s z t i k a . Elemi és összetettebb ékítményeknek másolása agyagban és viaszban. Ékítményeknek lapminták után való mintázása. Fejeknek, testrészeknek, egész alakoknak mintázása gipszöntvények, majd fényképek után. Drapéria-tanulmányok. d) Ö t v ö s s é g é s z o m á n c o z á s . Az ötvösségben a szerszámoknak ismertetése és az azokkal egybekötött gyakorlatok. Díszítmények körvonalainak előállítása fémlapon, bemélyltés által (trasszirozás), kezdve az egyenes vonaltól a legkifejlettebb síkékítményig. A vésőknek használata. Plasztikus ékítményeknek domborítása gipszöntvények után. Mintázás (a második évben a kisplasztikái szobrászati osztályban). A cizellálásnak, a vésőművészet kezdetének és különlegességeinek ismertetése és gyakorlása; a szükséges szerszámoknak előállítása. Fémkidolgozás.

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

A zománcozásban a szerszámoknak és műszereknek, valamint a nyers zománcok anyagainak ismertetése; a zománcégetés előmunkálatainak oktatása; a fémpántoknak lemezekre való díszítése és kiegészítése; fémlemezekből kivésett vagy domborított ékszertárgyaknak zománcozása és ennek zománcszínekkel való kifestése. e) F a m e t s z é s . A szakma anyagának és eszközeinek ismertetése. Vésési gyakorlatok. Párhuzamos vonalaknak metszése. Tónusmetszésnek gyakorlása. Négyzet-metszés. A négyzetek elosztása kisebb négyzetekre és háromszögekre. Tónusmetszés négyzetekbe és háromszögekbe. Sík ékítmények. Széles, egyszerű fakszimilékből kiindultan a legkuszáltabb keresztül-kasul rajzolt vonalaknak metszése. Régi körvonalos, angol, francia és német jó fametszésű nyomásoknak tükörből való rajzolása és metszése. f) R é z m e t s z é s . A szakma anyagának és eszközeinek ismertetése. Rajzbeli előgyakorlatok rajzónnal, azután tollal, hogy a tanuló a modelállásnál megkívánt vonallal való árnyékolásban kellő jártasságot szerezzen. A rézkarc és rézmetszés elemeinek gyakorlása, a tűvel való rajzolás áz alapozott rézlapon és annak maratása. Másolatok rézkarcban tollrajzok után. Véső-gyakorlatok; egyenes, hajlított és keresztező vonalak metszése, önálló árnyékolás vonallal, tónusban rajzolt minták után.

A SZAKTANFOLYAMOKNAK TANTÁRGYAI. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. i

Díszítő festészet. Díszítő szobrászat és kisplasztika. Ötvösség és zománcozás. Fametszés. Rézmetszés. Építési alaktan és építési rajz. Iparművészeti stíltan és iparművészeti rajz. Lakásberendezés és iparművészeti tárgyaknak rajzolása és tervezése. Boncalaktan. Alakrajz. Művészetek története.

A III. évnek tantárgya: Szakoktatás „•_. .__ ___ ... ... ... 24 óra Építési alaktan ... 2 » Építési rajz ... ... ... ... ... ______ 4 » Iparművészeti stíltan ___ ... 2 » Alakrajz (természet után) ... ... ... 8 » Összesen 40 óra.

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

A IV. évnek tantárgyai: Szakoktatás ___ ___ Iparművészeti rajz Művészetek történte Boncalaktan ... ... Alakrajz (természet

. . . ... . . . ... ... ... ... ... után)

... ... ... ...

. . . ... 24 .... . . . 6 ... ... 2 ._. ___ 2 ... . . . 10 Összesen 44

óra » » » » óra.

Az V. évnek tantárgyai: Szakoktatás ___ .__ ... ._. Iparművészeti rajz __.. . . . Művészelek története ... Boncalaktan . . . . . . .... ... Alakrajz (természet után)

... __. . . . 24 óra ... ... ... 6 » . . . . . . ... 2 » _._ ._. ... 2 > .._ ... 10 » Összesen 44 óra.

1. Díszítő festészet. Festés ékítményeket ábrázoló gipsz-minták, természet utáni öntvények és a természet után (növények, gyümölcsök, fejek, kezek, lábak, karok stb.) Virágoknak, gyümölcsöknek, állatoknak, emberi fejeknek és alakoknak természet utáni (színes) festése. Drapéria-tanulmányok. Tervezések természet utáni tanulmányok alapján. Adott tervek színes díszítése. Nagyobb díszítő feladatoknak tervezése stb. Kivitel módja: Tempera, gouache, akvarell. 2. Díszítő szobrászat és kisplasztika. A díszítő szobrászatban mintázás természet utáni öntvények után; mintázás fejet, lábat s egyes testrészekéi ábrázoló gipszminták után. Mintázási gyakorlatok természet után. Ékítmények tervezése; tervezések figurális, építészeti és ornamentális motívumokkal. Díszítő szobrászati tárgyaknak tervezése és kivitele. Kandallók, szökőkutak, síremlékek, vázák, plafonrészletek, épületdíszítési részletek, keretek, díszes asztalok, székek stb. Kiviteli módok: kőben, fában, gipszben és stukkóban. A kisplasztikában gipszöntvények utáni mintázás agyagban és viaszban. Az emberi testnek részei az egész alakok. Tervezés. Mintázási szakgyakorlatok a fényűzési ipar különféle ágaiban; kisebb terakotta-gyárak, fémműipari dísztárgyak sokszorosításra alkalmas mintáinak előállítása. Csontfaragás. Ily műtárgyaknak önálló tervezése és mintázása. ?. Ötvösség és zománcozás. Az ötvösségben a mintázási és domborítási gyakorlatok. Vésési és éremverési gyakorlatok, acélban való metszés domború minták után. Damaszkozás. Forgási testek (kelyhek, poharak) s egyéb fényűzési és használati tárgyak egyes részeinek díszítése, részben mintázva, részben egyenesen fémbe

AZ ORSZ.

MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

domborítva. Külömböző fémeknek forrasztása és egyes tárgyaknak fémbe öntése. A fémdíszítésnek fajai: ezüstözés, aranyozás, zománcozás, galvanoplasztika; tűzben való aranyozás és a patina válfajai. Az öntvények. A galvanoplasztikához szükséges mintáknak előállítása és alkalmazása. Az ötvösség keretébe vágó műtárgyaknak: edényeknek, bilikomoknak, ékszereknek stb. tervezése s e tervezeteknek minden részletben való sajátkezű kivitele (domborítással, cízellálással, öntéssel, zománcozással és montirozással egyetemben. A zománcozásban a limogesi és az erdélyi zománcoknak készítése; zománclemezekre ornamenteknek, arcképeknek stb. fénykép után való átvitele és e tárgyaknak zománcozása. Kész műtárgyaknak zománccal való díszítése: a magyaros régi zománcozásnak tanulmányozása és másolása. Önálló tervezeteknek kivitele. • 4. Fametszés. A fametszés tektiikájához szükséges gyakorlatok. A haladáshoz képest fokozatosan fejeket, egész alakokat, állatokat," tájképrészleteket, építészi és iparművészeti tárgyakat ábrázoló kiváló fa:netszésű lenyomatoknak a másolása. Tükörből (t. i. fordítva) fára való rajzolás és metszés. Eredeti rajz után, vagy fényképezéít. festmény vagy tárgy után önálló fametszeteknek a készítése. '(Önállóan megadva a vonások irányát, vastagságát színét és hangulatát.) Természet utáni rajzoknak, esetleg önálló kompozícióknak a metszése. A színes fametszet. A három és a több színű fametszeteknek elmélete és gyakorlata.' Lenyomatóknak készítése az eredeti dúcról vagy metszésről. , . . . 5. Rézmetszés. Rézmetszeteknek, főleg pedig rézkarcoknak készítése tónusban rajzolt minták és fényképek után. A rézíapok alapozásának elsajátítása. A karcolás és metszés olajfestmények és akvarellek után, hogy a növendék megtanulja a színeknek átfordítását tónusokban. A maratáshoz szükséges alapozás. A radírozott vagy metszett rézlapoknak nyomtatása és ahhoz szükségelt festék előállítása. A rouletle alkalmazása. Eredeti rézkarcoknak előállítása. 6. Építési alaktan és építési rajz. A. középkori, építészet ismertetése és az egyes formáknak tábláról való rajzolása. Adott ^épületek és részleteknek perspektivikus rajzolása és festése. -. . : '. ' ;-. !/. A renáissance építészetről általán. Belső csarnokok, termek, emlékek stb. ismertetése és rajzolása. ' :':•/.•:.: • ';-; : • i 7. Iparművészeti stíltán és iparművészeti rajz. A díszítménynek osztályozása, szerkesztése és hatása. A színtannak elmélete és a színharmónia. Az alaki szépnek tárgyalása. A szabályosság, rendszeresség, törvényszerűség, arányosság, alaki összhang; stílszerűség stb. Ezeken az általános ismereteken kívül foglalkozik a stíltan a textil művészetnek, a kerámia, a tektonika és a sztereotómia alakjainak keletkezésével, azoknak kiviteli módozataival és azoknak alkalmazkodásával az anyagoknak tulajdonságaihoz.

i l

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

Az alak és díszítmény közötti vonatkozás; a díszítménynek alkalmazása a művészi ipar alakjain. Iparművészeti rajzgyakorlatok; különféle ipartermékeknek olyképpen való rajzolása, hogy ezen rajzok alapján az ábrázolt tárgyak a megrendelőknek tetszetősek és azok munkások, iparosok által megérthetők s így elkészíthetők legyenek. Iparművészeti tárgyak tervezése. A kivihetŐségre való tekintettel a rajzolt tárgyak méret szerint készülnek. 8. Lakásberendezés és iparművészeti tárgyaknak rajzolása és tervezése. A íananyag felöleli a belső berendezés egész terét: fából, fémből, kőből, agyagból, üvegből készült tárgyakat és díszítéseket; szövet-mintáknak, hímzéseknek csipkéknek stb. tervezését, valamint világi és egyházi interiőrök elrendezését. A szaktanfolyam tanmenete a körébe vágó iparművészeti tárgyaknak szakszerű tanulmányozásában, elemzésében (dekompozició) áll, egybekötve e tárgyak stíljének, anyagának, szerkezetének,művészi és teknikai megalkotásának magyarázatával. Útbaigazítás és utasítás az e tárgyak elkészítésére alkalmas művészi és minden részben tökéletesen kész műhelyi részletrajzoknak elkészítésére. Végre önálló tervezéseknek kivitele és műhelyi részletrajzok. 9. Bonc-alaktan. Az emberi test külső alakját meghatározó csontoknak, inaknak, izmoknak stb. alakjai, kölcsönös arányuknak és mozgásnak törvényeinek magyarázata s rajzolása a természetből vett minták nyomán. 10. Alakrajz. Rajzolás szénnel, rajzónnal, tollal, krétával élő minta után. Főleg aktoknak (meztelen emberi alakoknak) rajzolása. Közben egyes testrészek: fej, kéz, láb, kar, stb. után részletes tanulmányok. Az élőmodell utáni tanulmányokkal kapcsolatosan a készített tanulmányoknak fejből (emlékezetből) való. rajzolása a formaemlékezet fejlesztése és formaismeret gyűjtése céljából. Vázlatkönyvben a gyors felfogás gyakorlása. Színvázlatok és tanulmányok pasztellel. //. Művészetek története. A régi keleti népeknek, Görögországnak és Rómának, valamint a középkor és a reneszánsz művészetének (építészet, festészet, szobrászat és művészi ipar) története. A művészetek Magyarországban, különös tekintettel a XVI—XVII—XVIII. századoknak művészi iparára. Az oktatás főleg szemléleti alapon épül föl.

ORSZ. MAGY. KIR.

IPARMŰVÉSZETI

ISKOLA.

ESTI TANFOLYAM.

Az esti tanfolyamnak szabályzata. i. §. Az esti tanfolyamnak célja: a) Oly iparosoknak, a kiknek foglalkozása bizonyos művészi képességet kíván, (pl. bútorasztalosok, kárpitosok, szobafestők, üvegfestők, címfestők, litográfusok, kőfaragók, faragók, díszítő szobrászok, ércöntők, aranyművesek, cisellálók, zománcfestők, lakatosok, bádogosok stb.) módot nyújtani arra, hogy szakmájuknak gyakorlása mellett az esti és vasárnap délelőtti órákban magukat rendszeres elméleti és gyakorlati oktatás utján művészi irányban tovább képezhessék; b) egyes kiválóbb egyéneket az iparművészeti iskola szaktanfolyamának felvételi vizsgálatára előkészíteni. . Az esti tanfolyam három évre terjed. Minden iskolai év szeptember hó elején veszi kezdetét és június hó végéig tart. A heti tanóráknak száma 10-ben van megállapítva, még pedig hetenkint háromszor, este 2—2 óra, vasárnap délelőtt pedig 4 óra. 3. §. A beiratások szeptember hó elején történnek. A beiratási díj évenként 3 K., ebből egy K. esik az «Értesítő»-re. A tandíj évenkint 6 K., amely két egyenlő részletben is törleszthető. 4. §. A felvételre jelentkező iparos ifjú igazolni tartozik, hogy: a) 15-ik életévét betöltötte; b) ép látóérzékkel és szakmájának megfelelő testi épséggel bír; c) legalább 2 középiskolát vagy 6 elemi osztályt sikerrel végzett, vagy ennek hiányában a kellő szakképzettséggel bír; d) választott iparágával már egy-két éve gyakorlatilag foglalkozott, (bizonyítványnyal igazolandó); e) bírja mesterének, vagy szüleinek beleegyezését arra, hogy az esti tanfolyamot látogathatja.

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

5. §• Tandíjmentesség, ösztöndíj, jutalom, fegyelmi s egyéb ügyekben a tanulók ugyanazoknak a szabályoknak vannak alávetve, mint a rendes nappali tanfolyam tanulói. 6. §. A tanfolyamnak tanulói kötelezik magukat, hogy az előírt tárgyakat az e célra kitűzött tanórarend szerint pontosan hallgatják. 7. §. Olyan tanuló, aki magasabb évfolyamba akar fölvétetni, haladottságát próbamunkával és az előző tanfolyamban végzettek tudásával (esetleg fölvételi vizsga alapján) tartozik igazolni. 8. §. A tanfolyam tananyagának három évre való felosztása:

I. év. a) Planimetria. (Pont, vonal, háromszög, négyszög, sokszög, kör és elipszisz elmélete és szerkesztési rajza.) Tömeges tanítás (előadás és rajz) hetenkint 2 órában. b) Építészeti stíltan és építési rajz. Az építésben előforduló szabályoknak fejtegetése. Az építészeti formáknak ismertetése, különös tekintettel az anyagra. Párkányoknak tagozása; az oszloprendeknek fogalma. Ajtóknak, ablakoknak, boltozatoknak formái. Tömeges tanítás (előadás és rajz), hetenkint 2 órában. c) Iparművészeti stíltan. Iparművészeti alakoknak ismertetése, tekintettel a feldolgozandó anyagokból és előállítási teknikákból származó stíltani törvényekre. Előadás hetenként 1 óra. d) Ékítményes rajz. Egyszerű ékítmény-elemeknek nagyarányú fali minták után való rajzolása, áttérés a domború minták utáni rajzolásra. Hetenként 3 óra. Mértani síkékítményeknek rajzolása és színezése. Betűknek rajzolása és rondírás. Tömeges tanítás hetenként 2 órában.

II. év. a) Geometria. Ábrázoló geometria és az árnyékszerkesztésnek elemei. A pontnak, vonalnak, síkoknak és testeknek ábrázolása. Síkok, felületek és testek területének és köbtartalmának kiszámítása. Egyszerű testek saját- és vetett árnyékának szerkesztése.

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

Tömeges tanítás (előadás és rajz), heti 2 órában. b) Szabadkézi perspektíva. Geometriai testeknek és egyszerű iparművészeti tárgyaknak, puszta szemlélet útján, szabadkézzel való rajzolása. Hetenként 2 óra. c) Díszítményeknek rajzolása. Különböző korszakbeli ékítményeknek domború minták után való rajzolása. Hetenként 2 óra. d) Szakbelí tanulmányok. I. Szak- és műhelyi rajz. II. Mintázás. III. Ékítményes festés. IV. Ötvösség. V. Alakrajz.

Egy-egy szakmának hetenkint 4 óra.

A tanuló a szakmabeli tanulmányokat foglalkozásához képest gyakorolja. Az oktatás egyéni. A szakmabeli tanulmányoknak tantárgyát az igazgató vagy a szaktanár jelöli ki. Szakmaváltoztatás csak kivételesen van megengedve.

III. év. a) Geometria. Perspektíva. Testcsoportok prespektivikus képének szerkesztése. Perspektivikus árnyékszerkesztés. Tömeges tanítás (előadás és rajz), hetenként 2 órában. b) Virágoknak, növényeknek és gyümölcsöknek rajzolása (természet után vagy esetleg preparátumok után). Hetenként 2 óra. c) Szakbeli tanulmányok. I. II. III. IV. V.

Szak- és műhelyi rajz. Mintázás. Ékítményes rajz és festés. Ötvösség és zotnáncozás. Alakrajz.

Egy-egy szakmának hetenkint 6 óra.

A tanuló a szakmabeli tanulmányokat foglalkozásához képest gyakorolja. 9. §• Az esti tanfolyambeli növendékeknek, a hely arányához képest (a vendéglátogatók előtt), a nappali tanfolyambeli növendékek számára előírt egyes tantárgyak hallgatása, az igazgató beleegyezése mellett engedélyezhető. Ezért külön tandíj nem jár. 10. §• A tanfolyam tanulója minden iskolai év végén látogatási bizonyítványt kap; az egész tanfolyam befejezése alkalmával pedig végbizonyítványt nyer, melyben haladása és szorgalma van minősítve.

ORSZ. MAGY. KIR.

IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

Szegénysorsú, de szorgalmas tanulók a tandíj alul felmentést nyerhetnek. Ösztöndíjak elnyerésére időnkint pályázat hirdettetik. Minden iskolai év végén a jelesebb növendékek között jutalmak osztatnak ki. 11. §• A szünidei pályázatokban minden esti tanfolyambeli tanuló is úgy vehet részt, mint az intézet rendes növendéke, sőt az ösztöndíjas és tandíjmentes tanuló, ha a második iskolai évet befejezte, köteles azokon részt venni. 12. §. Az az esti tanfolyambeli tanuló, a ki az intézetbe mint rendes növendék akar belépni, egyenlő képesség esetén az idegen intézetekből jelentkező előtt számíthat felvételre, a fölvételi vizsgának letétele után; azok pedig, a kik a három évi esti tanfolyamot jó eredménynyel végezték, a szaktanfolyamba való felvételre előírt vizsgára bocsájthatók.

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

JELENTÉS AZ 1900—1901-iki HUSZONEGYEDIK ISKOLAI ÉVRŐL. Evek hosszú során át folytatott tárgyalások üdvös eredményeképp jelenthetjük, hogy a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister úr, a hazai iparművészet iránti meleg érdeklődéstől áthatva, kivívta, hogy a gyakorló művészi iparos ifjúság számára iskolánkban egy esti tanfolyam szervezhető és f. évben megnyitható is lett. Hazánkban ez az első ilynemű intézmény, amelyben mindazok, akik a napot kenyérkeresettel töltik, estéikben szakszerű oktatással magukat tovább képezhetik és így intellektuális és művészi nivójuk emelésével a hazának hasznosabb polgáraivá és mesterségüknek művésziesebb kezelőivé válnak. Hogy a főváros művészi iparosságának mennyire szüksége volt egy ilyen szakoktatást művelő esti tanfolyamra, kitűnik onnan, hogy jóllehet alig volt idő az iparosságot a tanfolyam megnyíltáról értesíthetni, mégis 139 művészi iparos jelentkezett a tanfolyamba való fölvételre, amely számból 110 föl is vétetett. Igen örvendetes jelenség volt az is, hogy a jelentkezők előképzettsége megengedte, hogy nemcsak — mint tervezve volt — az első évfolyam, hanem a második évfolyam is szerveztethetett. így tehát próbagyakorlatuk alapján az első évfolyamban 58, a másodikban 52 ifjú nyert elhelyezést. Az anyag is kitűnőnek bizonyult. (1. a táblázatos kimutatást a 39-ik oldalon). Mindazok, akik a tanfolyamot végigjárhatták, legnagyobb részben vasszorgalmat és óriási igyekezetet tanúsítottak, ami már meglevő gyakorlati érzékükkel párosulva, meglepő haladásuknak adja meg magyarázatát. Sajnos, hogy az országszerte tapasztalható nyomasztó viszonyok számos ifjút arra kényszeritettek, hogy a fővárost, sőt az országot is elhagyja és másutt keressen megélhetést és boldogulást. Innen a tanév folyamán beállott rendkívül sok kimaradás, amely elég szomorúan illusztrálja iparművészi állapotainkat. A jövő iskolai évben megnyílik a 3-ik évi tanfolyam is és így attól az iskolai évtől kezdve az esti tanfolyam a maga teljességével lesz működésben. A nappali rendes tanfolyamok tanulói, a szervezeti szabályzatok végrehajtásaképp a f. évtől kezdve köteleztettek, hogy szünidejükből 6 hetet gyakor' lati működésben töltsenek és ezt hiteles bizonyítványnyal igazolják. Ellenkező esetben csak kellő igazolás és a miniszter úr engedélye alapján járhatnak tovább az intézetbe. Ez intézkedés is bizonyítéka annak, hogy az iskola mennyire törekszik tanulóinak gyakorlati képzést is adni és e célból fölhasznál

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

minden megragadható eszközt addig is, amíg majdan a törvényhozásnak bölcsessége és áldozatkészsége az iskolát saját gyakorló műhelyekkel látja el, amely szükség évről-évre parancsolóbb lesz és amely elől sokáig már nem térhetünk ki. Ép ilyen szükségesnek mutatkozik egy női kurzus életbeléptetése vagy pedig még szabadelvűebben: az iskola megnyitása a nők számára épp úgy, mint a férfiak számára. Minden évben és mindig követelőbben hangzik ennek az intézkedésnek a szükségessége és méltán, mert az iparművészetnek számtalan ágában találhatnak a nők maguknak egzisztenciát anélkül, hogy ezzel a férfiakat az iparművészeti pályáról leszorítanák. Azonban így is, ebben a szűkebb keretben is iparkodik az iskola a lehető legintenzívebb működést kifejteni és hogy sikerrel, mutatja az, hogy a párisi kiállításnak az egész művelt világból összetoborzott juryje iskolánkat az arany éremmel tűntette ki. Oly siker, mely intézetünket a legelőkelőbb külföldi hasonnemű intézményekkel hozza egyenlő rangba. Intézetünk igazgatójának, a párisi kiállítás magyar részének szervezésénél elfoglalt állása a f. év elején megszűnvén, az iskola igazgatását a második félévben ismét ő vette át Moreili Gusztáv tanár és igazgatóhelyettes kezéből, aki egy évig a legnagyobb buzgalommal, tapintattal és tudással vitte az intézet ügyeit. Hogy az iskolát úgy kifejtett működése, mind párizsi bemutatkozása révén a külföldön is igen méltányolják, bizonyítja az azt meglátogató és tanulmányozó szakemberek egész sora. így a tavaly nálunk annyira ünnepelt Walter Crane intézetünk működését a legnagyobb mértékben méltányolta. Tanulmányozták azonkívül intézetünket: Masic Miklós, zágrábi tanár és festőművész; Albert Jasson építőművész és J. Larchez, szépművészeti akadémiai igazgató Nancy-ból; B. Schilling építész és J. Romberg, iparszakiskolai igazgató Kölnből; Grene Bredo építész, H. Wilhelm művésziskolai igazgató és H. Grosch iparművészeti múzeumi igazgató Christianiából; Ada Jakobson, a Stroganoff-iskola tanárnője Moszkvából stb. A tanári karban a következő változások történtek: az iskola rendes tanárává — egyelőre a geometria és az alsóbb fokú alakrajz ellátására Papp Sándor festőművész és rajztanár neveztetett ki. A műtörténelem tanításával az iskolánál oly sokáig és oly szép eredménnyel működött Dr. Pasteiner Gyula egyetemi tanár távozása következtében Dr. Éber László, m. nemzeti múzeumi segédó'r bízatott meg. Az esti tanfolyamon a mintázás, a geometria és rokon tudományok tanításával ifj. Mátrai Lajos akad. szobrász, az iskola volt tanítványa, a díszítő festészet és ékítményes rajz tanításával pedig Sándor Béla díszítő festő, volt intézeti növendék bízatott meg. A szépművészeti múzeum tervezésének befejezhetésére Schickedanz Albert, intézeti r. tanári félévi szabadságot kapott. Teendőit Nádler Róbert festőművész, mintarajziskolai tanár és Gyalus László, intézeti r. tanár látták el. Az egész tanári kar őszinte sajnálkozására távozik tőlünk a f. iskolai év végével Hollós Károly, az alakrajz alsóbb tanfolyamának tanára, ki hosszú évek során oszlopa és szakavatott művelője volt az iskolai tanítás ezen ágának.

AZ ORSZ. MAGY. K1R. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

Meg kell említenünk, hogy ebben az esztendőben a tanári kar négytagja, u. i. Benczúr Béla, Groh István, Gyalus László és Mátrai Lajos Gy. bútorszerkezeti, ékítményes rajzi (magyar motívumok) és egyéb fali mintákkal és modellekkel látták el az iskolai oktatást, amely minták egyéb hazai iskolák és intézményeknél is nagy haszonnal lesznek alkalmazhatók. A tanárok közűi állami segélylyel GrŐh István, Gyalus László Moreili Gusztáv és Pap Henrik tanulmányozták a párizsi kiállítást, azonkívül az iskola 8 tanára beható tanulmányok tárgyává tette az osztrák ipari és iparművészeti iskolák bécsi kiállítását. Végre az iskola a párizsi kiállításra készített iparművészeti tervezeteiből és modelljeiből 228 darabot a békés-csabai múzeumnak adományozott. A tanuló ifjúság mindvégig komolyan és lelkesen viselkedett. Az ifjúsági önképzőkör intenziven működött, ünnepélyeket is rendezett és a tanulók kebelében egy dalos-kör is alakult. Mivel a jelen «Értesítő» nyomása hamarább volt eszközlendő, hogysem a 2-ik félévi és nagy sikerrel biztató iskolai pályázatok sorsa eldőlhetett volna, a pályázatokon díjakat és dicséretet nyert növendékek névsorát csak a jövő évi «Értesítő»-ben fogjuk közölhetni. Egyenlő elbánás céljából azon alkalommal közöljük az első félévi pályázati nyertesek neveit is. Őszinte sajnálattal említjük meg, hogy az idén a tanuló-ifjúságnak több tehetséges és szép jövőjű tagja, kik -— sajnos — részben a megfeszített munka és a talán vele arányban nem álló szomorú anyagi helyzetnek áldozatai, meghalt. Igaz részvétünk kiséri elhalálozásukban Lacii Bódog szobrász- és Schindler Sándor rézmetsző-növendékünket.

AZ oitsz. MAGY. KI-Í. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

A SZERVEZETI ÉS FÖLVÉTELI SZABÁLYOKBÓL. Az orsz. m. kir. iparművészeti iskolának növendékei rendesek és vendég látogatók.

Rendes tanulók azok, a kik a fölvételhez szükséges és az alább felsorolandó föltételekkel bírnak és az összes előírásoknak és a tanfolyamok órarendjének a maguk teljes egészében eleget tesznek. E növendékeknek munkássága és előhaladása szigorú ellenőrzés alatt áll, félévenkint az elméleti tantárgyakból vizsgát kötelesek tenni; magukviselete és szakmájukban való előmenetelük osztályozás alá esik, mely tanártestületileg megállapított félévi bizonyítványaikban talál kifejezést. A tanfolyam sikeres bevégzése után a rendes növendék végbizonyítványt kap, mely neki jogot ad a szakmája körében tartozó, képesitéshes kötöti iparágaknak üzésére, illetőleg az ipartörvény értelmében, a megtanult iparág önálló űzése iránt kikérendő engedély elnyerésére. Azok a rendes tanulók, a kik valamely középiskola 4 alsó osztályának sikei es elvégzése után lépnek az intézetbe és itt a tanfolyamot szintén sikerrel végzik, a katonai szolgálatnál as egyéves önkéntesség kedvezményében részesülnek. Az idevaló előírások egy külön szakaszban sorolvák föl. Az intézetet végzett rendes tanulók, az alsófokú ipariskolák számára szükséges rajstanitók képesítő vizsgálataira, teljes jogú jelöltekül bocsáttatnak. (A szabályzatot 1. egy külön szakaszban.) Vendég látogatók azok, a kik az iskola által nyújtott oktatásnak csak egyes ágaiban részesülni, vagy bizonyos szakokat gyakorolni kívánnak. A vendég látogatók szabadon választják meg a tanfolyam elején azokat a tantárgyakat, amelyeket hallgatni, illetőleg gyakorolni kívánnak, de az egyszer kiszemelt előadásokra vagy gyakorlatokra pontosan eljárni kötelesek. Kívánságukra az iskolában eltöltött időről és választott szakmájukban tanúsított szorgalmukról bizonyítványt kapnak. A ki rendes növendékül felvétetni kíván, igazolni tartozik, hogy: a) 15-ik életévet betöltötte; b) legalább 4 polgári vagy középiskolai osztályt sikeresen végzett és a rajzban vagy mintázásban némi gyakorlottsággal bír, eshetőleg a választott iparággal két évig gyakorlatilag foglalkozott; c) bírja szüleinek vagy gyámjának beleegyezését és lehetőleg azt is, hogy azok tanfolyamának végéig anyagi fentartásáról és iskolai szükségleteiről gondoskodni fognak. Vendég látogatók a b) és c) pontok igazolása alól fölmentvék, de bizonyítványnyal, ennek hiányában pedig rajzokkal kötelesek igazolni, hogy a választott szakma müvelésére szükséges képzettséggel bírnak. 3*

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

Valamely iparművészeti ág iránt felötlő hivatást tanúsító ifjak, ha a b) pontban követelteknek bizonyítvány vagy felvételi vizsga alapján megfelelni nem tudnak, szintén csak mint vendég látogató növendékek vehetők fel. A ki az állami kőipari, fafaragási és agyagipari szakiskolának II. osztályát jeles eredménynyel végezte, az felvételi vizsga nélkül beléphet az Előkészítő tanfolyamnak \-sö osztályába, hogy magát az intézetben a díszítő szobrászati vagy kisplasztikái szakmában tovább képezze. Ilyen szakiskolát elvégzett tehetséges ifjú, ha magát művészi irányban tovább képezni akarja, fölvételi vizsga alapján az előkészítő tanfolyam elkerülésével direkte a szaktanfolyam első osztályába rendes növendékül is beléphet. A fölvételi vizsgát a tanári testület állapítja meg. Mindkét rendbeli tanulók ezidőszerint csak fiú növendékek lehetnek. Ugy a rendes tanulók, mind a vendég látogatók, a beiratkozás alkalmával 4 K. beiratási díjat fizetnek. Ugyanakkor fizetendő előlegesen is a félévi tandíj, amely a rendes tanulóknak 10 K., a vendég látogatóknak 20 K. Ugyanekkor minden növendék a tanév végén kiosztandó »£rfesz7ő«-re 1 K.-át fizet le. A második félévi tandíj a 2-ik félévre való beíratás alkalmával fizetendő. Szegénysorsú jeles növendékek a tanártestület javaslatára: 1. tandíj elengedésben részesülhetnek, amelyre vonatkozó kérvények, a szegénységi bizonyítvány melléklésével, a beiratkozás alkalmával adandók át; 2. az országgyűlésig megszavazott javadalom erejéig, (a mely most 4000 K.) évi 200—300 K., később esetleg 400 K. ösztöndíjban is részesülhetnek. Az idevágó pályázati hirdetések alkalmas időben tétetnek közzé. A folyamodók kérvényei a Nagyméltóságú Vallás- és Közoktatásügyi m. kir. Minister Úrhoz címezve az intézet igazgatóságánál nyújtandók be. Felszerelendők az eddig végzett tanfolyamoknak bizonyítványaival és szegénységi bizonyítványnyal. Az ösztöndíj csak egy évre szól; további élvezetért és esetleges fölemelésért, minden év elején újból kell folyamodni. 3. A tanfolyamot bevégzett tanulók jelesebbjei külföldi tanulmány utakra is kaphatnak ösztöndíjat. A folyamodóknak kérvényei a Nagyméltóságú Vallásés Közoktatásügyi m. kir. Minister Úrhoz címezve, mindenkor március hónap elején az intézet igazgatóságánál nyújtandók be. A folyamodványok úgy szerelendők föl, mint a rendes ösztöndíj-folyamodványok, a fődolog azonban, hogy folyamodó rajzait, modelljeit vagy egyéb tervezeteit is bemutassa. Az ösztöndíj tartama egy évre szól; további élvezéseért újból kell folyamodni.

ORSZ. MAGY. KIR.

IPARMŰVÉSZETI

ISKOLA.

AZ INTÉZETNEK SZEMÉLYZETE. Igazgató: Fittler Kamill, oki. építész, a III. oszt. vaskorona-rendnek, a Ferencz József-rendnek, a szerb kir. III. oszt. Takova-rendnek lovagja, a Magyar Tud. Akadémia archeológiái bizottságának, az orsz. Képzőművészeti tanácsnak, az orsz. iparoktatási tanácsnak, a székesfővárosi iparoktatásügyi bizottságnak, a műemlékek orsz. bizottságának, a szerzői jogi állai dó szakértő bizottságnak, az orsz. iparegylet igazgatóságának, a lipótvárosi templom és a m. kir. mezőgazdasági múzeum építési bizottságának, a magyar mérnök- és építész-egylet választmányának tagja, a »Magyar Iparművészet* szerkesztője. Rendes tanárok: Bencsur Béla, műépítész, a m. kir. rajztanárvizsgáló-bizottság tagja, az iparművészeti rajznak és tervezésnek és a teknikai művészetek stíltanának tanára. Doby yenő, rézmetsző-művész, tanár, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa, a rézmetsző szakosztálynak vezetője. Feichtinger yóssef Gy., tanár, a díszítő festészeti szakoszt, vezetője. Gróh István, oki. rajztanár, az ékíttnényes rajznak és a díszítő festészet építészeti alkalmazásának, a szabadkézi perspektívának és akvarell festészetnek tanára. Gyalus László, építész, az építési rajznak és alaktannak és a lakásberendezési szakosztálynak tanára. Ifj. Herpka Károly, tanár, a szerb. kir. Takova-rend lovagja, az ötvös szakosztálynak vezetője. Hollós Károly, oki. rajztanár, a magy. kir. rajztanárvizsgáló-bizottság tagja, az alakrajz alsóbb tanfolyamának tanára. Loránfl Antal, szobrász művész, oki. rajztanár, a magy. kir. rajztanárvizsg?'ó-bizottság tagja, a kisplasztikái szakosztálynak vezetője. Mátrai Lajos Gy., szobrász-művész, tanár, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa, a díszítő szobrászati szakosztálynak és fafaragásnak vezetője. Morelli Gusztáv, fametsző-művész, tanár, az »Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben« című munka magyar része fametsző-műtermének főnöke, a fametszési szakosztálynak vezetője. Pap Henrik, festőművész, az alakrajzolás felső tanfolyamának tanára. V Papp Sándor, festőművész, oki. rajztanár, a geometriának és az alakrajz alsóbb tanfolyamának tanára. Schickedans Albert, műépítész, a lakásberendezési szakosztálynak tanára.

AZ (ÍRSZ- MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

Segédtanár: Hibján Samu, a zománcozás vezetője. Rendkívüli tanárok: Dr. Éber László, a M. Nemzeti Múzeum segéd-őre, a műtörténelemnek tanára. Dr. Tellyesnitski Kálmán, orvostudor, a budapesti kir. magyar tudomány-egyetem első boncolástani intézetnek adjunctusa, a boncalaktannak tanára. Az esti tanfolyam tanítói: Bencsúr Béla, intézeti r. tanár, az iparművészeti stiltnn tanítója. Gyalus László, intézeti r. tanár, a szakműhelyi rajz és építészeti alaktannak tanítója. Herpka Károly, intézeti r. tanár, az ötvösség tanítója. Pap Henrik, intézeti r. tanár, az alakrajz tanítója. ifj. Mátrai Lajos, szobrász-művész, a mintázásnak, a szabadkézi perspektívának, az ábrázoló mértannak és az árnyékszerkesztésnek tanítója. Sándor Béla, diszítő-festő, az ékítményes festés tanítója. - Kapus; Matula István. Iskolaszolgák: Bedecs Gáspár, Farkas Gyula, Klein Sándor, Matula Lajos, Nagy Sándor, Novak András,. Szentey Vilmos. Háziszolga: Rusz Miklós.

AZ 1900-1901. ISKOLAI ÉVBEN VÉGZETT TANULOK FOGLALKOZÁSÁNAK

KIMUTATÁSA.

Bátky József, díszítő festő, tanulmányait Parisban folytatja. . Edvy Gyula, díszítő festő, tanulmányait Parisban folytatja. Freyer Mór, díszítő festő, Budapesten a himző-gyárban mint tervező •• .• . • . • • . van alkalmazásban.] Neumann Miksa, ötvös, Münchenben van alkalmazásban. Szamovolszky Ödön, díszítő szobrász. Zala György szobrász-művósznél '••:>:; . ; van alkalmazásban] Szekulics Sándor, díszítő festő, tanulmányait Münchenben folytatja, Taiszer János, kisplasztikus, Pécsett a Zsolnay-gyárban van alkalmazásban. Vogyeraczky István, díszítő festő, tanulmányait Münchenben folytatja. Wawra Ágoston, díszítő festő, katonai szolgalatját teljesíti.

ORSZ. MAGY. KIR.

IPARMŰVÉSZETI

ISKOLA.

VÉGBIZONYÍTVÁNYOK. A f. tanév végén a következő növendékek nyertek végbizonyítványt: Bíró Ferencz, díszítőszobrász «elégséges* eredmény nyel Bogár Béla, díszítőfestő «jó» » Bogár Kálmán, díszítőfestő «elégséges* » Buncsek Rezső, díszítőszobrász «jó» » Fehiérkuti Bálint, lakásberendező «jeles> » Felek Gyula, díszítőszobrász «jó* » Füriinger János, díszítőfestő «elégséges* » Galambos JenŐ, ötvös *jó» „ Gere Andor, díszítőszobrász «elégséges* » Ludwig Rezső, lakásberendező «jó» » Mogyoróssy Sándor, díszítőszobrász «jó» » Novak József, díszítőfestő «jeles» » Novak Sándor, díszítőfestő «jeles* » Pásztor János, díszítőszobrász «jeles» » Sándor Gyula, díszítőfestő «jó» » Schárer Béla, díszítőfestő «jó» » Zsillé Kálmán, díszítőfestő «jó» >

ÖSZTÖNDÍJAK, SEGÉLYEK ÉS JUTALMAK. A nagyméltóságű vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministerium, a f. tanévben, a következő növendékeket részesítette államsegélyben: Novak Józsefet, Novak Sándort, Schreiner Istvánt és Kaslenmayer Györgyöt 400—400 kor.val, Bíró Ferenczet, Bogár Bélát, Buncsek Rezsőt, Eberling Gyulát, Féhérkuti Bálintot, Goldmann Fülöpöt, Pásztor Jánost, Stiásny Aladárt, Wessely Vilmost, és Zsillé Kálmánt 300—300 kor.-val, Bittlingmayer Jánost, Dósa Lukácsot, Gerstner Ödönt, Kern Pétert, Kiss Domokost, Klein Andort, Mühics Sándort, Porzsolt Gyulát, Raáb Ferenczet, Sámuel Kornélt, Schárer Bélát, Schiveig Lajost, Szabó Károlyt, Turcsányi Kálmánt és Turmann Ödönt 200-200 kor.-val. A nagyméltóságú kereskedelemügyi m. kir. ministerium részéről egyenkint 400 Kor. államsegélyben a kővetkező növendékek részesültek: Barabás Lajos, Gere Andor, Hala ma Bertalan, Macskássy Ákos és Schindler Sándor,

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

Ezeken kívül ösztöndíjat élveztek még a következő növendékek : Felék Gyula, 300 K.-t, Békés vármegyétől, Horváth Géza, 300 K.-t, az «EMKE»-től, Kopilovich István, 500 K.-t, a Kalocsai főkáptalantól, Poroszlay Sándor, 240 K.-t, a Tanári testülettől, Somogyi Sándor, 4C0 K.-t, Szabolcs vármegyétől Székely Károly, 300 K.-t, az «EMKE»-től Szeszák Fenncz, 100 K.-t, a Kolozsvári keresk. és iparkamarától, Galambos Jenő, 120 K.-t, | Mauthner Lajos, 120 K.-t, 1 az izraelita kézmíí- és fö'.dmív. egylettől. Weiszkopf Ödön, 120 K.-t, ) Raab Ferencz, 200 K.-t, a «Haladás» c. szabadkőműves-páholytól. Ezen segélyek és ösztöndíjak összege 12,300 K-t tesz ki, melyhez a vallás- és közoktatásügyi ministerium 7,600 K.-val, a kereskedelemügyi ministerium 2000 K.-val és egyes hatóságok, egyletek és társulatok 2700 K.-val járultak hozzá. Ez alkalommal az intézetnek és növendékeinek nevében az igazgatóság köszönetét és igaz háláját fejezi ki az előbb felsorolt hatóságoknak, egyleteknek és intézeteknek az adott ösztöndíjakért és adományokéit. Nagyon kívánatos volna, különösen az intézetbe járó vidéki s rendszerint nagyon szegény, tehetséges növendékek megélhetésének biztosítása czéljából, hogy ha minél több egyesület és hatóság, jótékonyságának gyakorlásával, azoknak megélhetését és kiművelését figyelmében részesítené. A tandíj fizetése alól az I-ső félévben 46, a II. félévben pedig 53 növendék mentetett föl; e;inek egyenértéke 1210 Korona. Tan- és beíratási díjak íejében befolyt : az I-ső félévben ... 3133 Kor. a II-dik » .„• ... ... 1919 Kor. Értesítői díjakra befolyt összesen.., ... ._. 294 Kor.

FAMETSZO SZAKOSZTÁLY.

ORSZ. MAGY. KIR.

IPARMŰVÉSZETI

ISKOLA.

AZ INTÉZET RENDES NÖVENDÉKEINEK EGYÉVES ÖNKÉNTESSÉGI KEDVEZMÉNYE. Az intézetnek arra a növendékeire nézve, kik az intézetbe val<5 belépésük előtt érettségi vizsgálaton át nem estek, életbevágó jelentőséggel bir a vallás- és közoktatásügyi m. k. minister úrnak 1888. évi február hó 13-án 6051. szám alatt kelt leirata, valamint a cs. és kir. hadügyministeriumnak a hadsereg rendeleti lapja (Verordungsblatt) 1888. évi 2-ik számában közzétett 7083/Abth. 2. számú magas rendelete, melylyel a igazgatóságnak — e tárgyban tett felterjesztése eredményéül — tudomására hozatik, hogy az orsz. m. kir. iparművészeti iskolának az egyévi önkéntességi kedvezmény tekintetében a főgymnasiumokkal és főreáliskolákkal való egyenjogúsítása a m. k. honvédelmi ministerium részéről a cs. és kir. közös hadügyministeriuirmal egyetértőleg elismertetett. Miután a fenti egyenjogúsítás magyarázata körűi könnyen félreértések merülhetnének fel, szükségesnek mutatkozik az intézeti növendékek szempontjából itt a következőket megjegyezni: 1. Az egyévi önkéntesség kedvezménye csakis az intézetnek 4 polgári vagy kézépiskolai osztályt végzett rendes növendékeit illeti meg: ennélfogva a vendéglátogatók arra igényt nem tarthatnak. 2. Azok, kik csak az intézet elhagyása után lépnek a hadköteles korba, amennyiben az előbbi pontban említett föltételnek megfelelnek, igazolni tartoznak, hogy az intézet teljes tanfolyamát szabályszerűen elvégezték. 3. Ha az intézet növendékét még a tanfolyam elvégzése előtt éri utói a hadkötelesség, ez esetben szükséges, hogy midőn az eső korosztályba lép, az utolsó évfolyam (a III. szakosztály) tanulója legyen, mert ellenkező esetben (ha például még csak a II. szakosztály tanulója volna a növendék, midőn először kell a sorozóbizottság elé állania), az eg> 5vi önkéntességi kedvezményre igényt nem tarthat. 4. A 3. pontban említett növendékek, amennyiben minden feltételnek eleget tettek, egyévi önkéntesek gyanánt csakis feltételesen és a végleges határozatnak a tanulmányok befejezéséig való függőben tartása mellett vétetnek fel. Miből következik, hogy azok, kik abbanhagyják tanulmányaikat, avagy tanulmányaiknak kellő eredménynyel történt bevégzését a maga idejében nem képesek igazolni: a három évi tényleges szolgálatra, illetőleg, ha a honvédséghez tartoznak, a honvédségi törvényszabta tényleges szolgálatra utólagosan behivatnak. 5. A tanulmányok szabályszerű bevégzését a végbizonyítvány igazolja.

ORSZ. MAGY. K1R. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

mely az egyévi önkéntesek gyanánt föltételesen befogadott növendékek íiltal közvetlenül a tanfolyam befejezése után, azok részéről, kiknek pótvizsgát kell tenniök, legkésőbb a tanfolyam utolsó évének október 1. napjáig az illető csapattest parancsnokságához terjesztendő be. 6. Az intézetnek azokat a növendékeit, kik érettségi bizonyítvány alapján vétettek fel, a fenti intézkedések természetesen nem érintik. A nagyméltóságú m. kir. honvédelmi minister úrnak 1899. évi márczius 14-én 14,042/VIÜ. a. szám alatt kelt magas rendeletével az egyéves önkénytességi kedvezmény kiterjesztetett az orsz. m. kir. iparművészeti iskolának végzett növendékeire átalában. így tehát azok is részesíttetnek az egyévi önkéntesség kedvezményében, kik az intézetbe történt fölvételeket megelőzőleg csak két középiskolai osztályt végeztek ugyan, de valamely alsófokú ipariskola két osztályának jeles eredményű elvégzése után vétettek fel; föltéve természetesen, hogy ha az illetők azon évi márczius hó 1-én, melyre nézve állíttatnak, az intézetet már elvégezték, annak szabályszerű elvégzését végbizonyítványnyal beigazolni képesek és a kérdéses kedvezmény elnyerésére megkivántató egyéb követelményeknek is eleget tesznek.

AZ INTÉZETNEK HELYISEGEI. Az intézet, melynek egyes osztályai ennekelőtte 3 különböző bérházban voltak elhelyezve, az 1896-ik év szeptember havában költözött az orsz. magy. iparművészeti múzeummal közös épületben elhelyezett új helyiségeibe, melynek épülete a székesfőváros IX. kerületében, az Üllői-út, a Kinizsy- és a Rákosutcák által határolt saroktereken emelkedik. Az iskola rendes bejárója a Kinizsy-utca 31. sz. alatt, a múzeumi főbejáró az Üllői-út 33—37. sz. alatt van. A hatalmas új épületet, mely a fővárosnak egyik kiváló diszét képezi, Ő Felsége a király 1896. év október 26-án, mint az ezredéves ünnepélyek legutolsó mozzanatát, a kormánynak, az országgyűlés tagjainak, az érdekelt iparos köröknek és díszes közönségnek jelenlétében ünnepélyesen felavatta, megszemlélvén ez alkalommal az I-ső emeleti iskolahelyiségeket is. Az úgy a férőhely, mint berendezés és felszerelés tekintetében fejedelmi bőkezűségben megtermett új helyiségekben hosszú időre gondoskodva van a tanuló ifjúságnak testi és szellemi müveléséről. A tentermek az ifjúságnak tömegesebb beiratkozása esetén is megfelelnek a modern higiénia követelményeinek; a könnyen szabályozható alacsony-nyomású központi gőzfűtés, (mely a folyosókat és lépcsőházakat is fűti) a melegnek egyenletes elterjedéséről gondoskodik, szükség szerint ív- vagy izzó-lámpákkal eszközölt

AZ ORSZ. MAÓY.'KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

— villamos világítás pedig kitűnő — bár drága — fényforrás, mely a kellő világítást adja anélkül, hogy a tantermek levegőjét rontaná. A szellemi táplálékot a kibővítendő rendes és esti tanfolyamok mellett a múzeumnak most már kézügyben eső mintaszerű gyűjteményei, nemkülönben a múzeumnak és iskolának egyesített könyvtára (több mint 2794 kötet és 39,497 műlap 59,436 frt 23 kr. értékben) szolgáltatja. Az iskola helyiségei 5 emeletsorban feküsznek, u. m. az alagsorban, a földszinten, az 1-ső, 2-ik és 3-ik emeleten. Legkevesebb helyiség az alagsorban és a 3-ik emeleten, legtöbb a 2-ik emeleten van. Az alagsorban az ötvös-szakosztálynak és a galvanoplasztikának 6 műhelye és szertára (230 • m.) és a díszítő szobrászatnak 3 szertára és gipszönto helyisége (180 • m.) van. A földszinten van az igazgatóság 4 szobában 180 • m.-el, az ötvösszakosztály 6 helyiségben (3 tanterem, 1 tanári szoba stb.) 228 • m.-el, a díszítő szobrászat 3 helyiségben (2 tanterem 1 tanári műhely) 200 • m.-el. Az I. emeleten van a kisplasztika 4 helyiségben 180 • m.-el (2 tanterem, 1 tanári szoba, 1 szertár), az ékítményes rajz 8 helyiségben (3 igen nagy tanterem, 1 tanári szoba stb.) 420 • m.-el és a könyvtár, olvasó- és rajzterem 320 • m.-el. A II. emelet helyisége a következőképp oszlanak meg: Fametsző szakosztály 180 • m. (2 tanterem, 1 tanári szoba); a tanulók társasköre 1 szoba 62 • m.; mértani rajz 5 szobában 246 • m. (1 nagy tanterem, 1 tanári szoba, .szolgaszoba, szertárak); alakrajz 8 helyiségben 440 • m. (3 nagy tanterem, 2 tanári szoba, szertárak); diszítő festészeti szakosztály 9 helyiségben 485 Q m. (4 tanterem, 1 tanári szoba stb.) építészeti és iparművészeti rajz 7 helyiségben 420 • m. (4 tanterem, 2 tanári szoba stb.) A 3-ik emeleten van a rézmetsző szakosztály 3 helyiségben 180 • m.-el. Az összes tantermek száma 24, ezek között vannak azonban olyan nagyok is, (mint pl. az ékítményes rajzban), hogy mozgatható falakkal 2—3 teremre oszthatók. Az iskolahelyisége férőhelye (folyósókat, lépcsőket nem számítva) mintegy 3660 • m. Abban az esetben, ha akár a tanulóifjúság szaporodása, akár új szakosztályok fölállítása következtében az, iskola helységei szűkekké válnának, a teleknek rákos-utcai részén még mintegy negyedfélezer négyszögméter beépíthető. Moreili Gusztáv tanár sikerült fametszeteket készítvén, a melyeken az iskola egyes szakosztályai működés közben ábrázolvák, abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ezen metszetekből egynéhányat a jelen Értesítőben közölhetünk. A képek nemcsak a szakosztály működését mutatják be, de egyszersmint a fölszerelést és a tanításhoz használt anyagot is és mint ilyenek • igen instruktivek. Ábrázolva vannak: 1. Ékítményes rajz és festés. 2. Alakrajz (élő minta után). 4*

ORSZ, MAGV. KIR.

IPARMŰVÉSZETI

ISKOLA.

3. Ábrázoló geometria. 4. Szabadkézi perspektíva. 5. Díszítő festészeti szakosztály. 6. Díszítő szobrászati szakosztály. 7. Fafaragó tanterem. 8. Kisplasztikái szakosztály előkészítője. 9. Kisplasztikái szakosztály. 10. Ötvös szakosztály 11. Fametsző szakosztály. 12. Rézmetsző szakosztály.

VIZSGALATI SZABÁLYZAT. ALSÓFOKÚ IPARISKOLAI RAJZTANÍTÓK KÉPESÍTŐ VIZSGÁLATÁRÓL. A vallás- és közoktatásügyi magyar kir. minister úr ő Nagyméltósága kezdeményezéséből a hazai rajztanár- és rajztanító-képesítésre vonatkozó oly szabályzatot állapíttatott meg, melyben az alsófokú ipariskolák számára szükséges rajztanítók külön képesítéséről is gondoskodva van és pedig oly formán, hogy az evégből évenkint tartandó képesítő vizsgálatokra teljes jogú jelöltekül az orsz. m. kir. iparművészeti iskolát végzett növendékek is bocsáttatnak. A nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi magyar kir. minister úr ő Nagyméltóságának 1893. évi július hó 6-án 1146-ik szám alatt jóváhagyott szabályzatnak a magyar királyi iparművészeti iskola növendékeit érdeklő része az alábbiakban közöltetik. Szabályzat

a rajztanitásra

képesítő

vizsgálatokról.

1. §. Nyilvános középiskoláknál, tanítóképzőnél, felső nép- és polgári skolánál, felsőbb leányiskolánál és ipariskolánál rajztanár vagy rajztanítóul (rajztanítónőül) rendszeresített minőségben csak szabályszerűen képesített egyének alkalmazhatók. 2. §. A vizsgálóbizottság, a) A rajztanításra képesítő vizsgálatok külön országos bizottság előtt tartatnak meg. b) Ezen bizottság áll az elnökből, az alelnökből, a kir. Józsefműegyetem, az orsz. m. kir. rajztanárképző-intézet, az állami polgári iskolai tanítóképzőintézet, valamint a különböző iskolák és az érdekelt szakkörök megfelelő számú képviselőiből. A bizottság elnökét és tagjait öt-öt évi időtartatnra a vallás- és közoktatásügyi miuister nevezi ki. c) A vizsgálóbizottság a szükséghez képest csoportokban működik.

ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI

ISKOLA.

d) Az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök, a bizottsá mindennemű értekezletein és tanácskozásain és a vizsgálatokon elnököl; a bizottság ügykeaelését vezeti. Szavazatok egyenlősége esetén az elnök szava dönt. e) A vizsgáló-bizottság hivatalos pecsétjén Magyarország koronás címere látható ezen körirattal: «A m. kir. rajztanárvizsgáló bízottság pecsétje 1878.> 3. §. A képesítés nemei. Rajztanításra képesítést lehet szerezni: a) Középiskolák és középfokú ipariskolák számára, még pedig: a) szabadkézi rajz és rajzoló geometriából, vagy P) ezen tantárgyaknak csak egyikéből. b) Tanítóképzők, polgári és ipariskolák számára. c) Iparos tanonciskolák számára. Végre d) Rajztanítónői képesítést tanítónőképző intézetek, polgári és felsőbb leányiskolák számára. 4. §. Jelentkezés a vizsgálatra. A rajztanításra képesítő vizsgálatra jelentkezésnek határideje rendszerint március hava 15-ike. A kihirdetés évenkint a Budapesti Közlönyben, a vallás- és közoktatásügyi ministerium. Hivatalos Közlönyében, a Középiskolai Tanáregyesület Közlönyében és a Néptanítók Lapjában történik meg. A rajztanításra képesítő vizsgálathoz bocsátásért a szabályszerűen bélyegeit és fölszerelt folyamodványt a bizottság elnökénél kell benyújtani. A folyamodványhoz melléklendők: a) a jelentkező rövid életrajza, melyben különösen kiképeztetésének főirányát, menetét és az arra fordított időt kell jeleznie; b) keresztlevele, illetőleg születési bizonyítványa, melylyel igazolja, hogy legalább 21. életévét betöltötte; c) tanulmányi és az előirt általános műveltséget igazoló egyéb bizonyítványok; d) hatósági orvos által kiállított bizonyítvány jelentkezőnek á rajztanítóságra testileg alkalmas voltáról; e) a geometria, építészeti, szabadkézi esetleg mfíipari rajz köréből való dolgozatai; / ) ha a jelentkező közszolgálatban ál, elöljárósága, különben pedig közhatóság által kiállított erkölcsi bizonyítvány; végre g) esetleg valamely tanintézetnél rajztanítói minőségbén folytatott működésről szóló bizonyítványok. A folyamodványban a jelentkezőnek ki kell jelentenie, hogy a képesítésnek a 3. §-ban felsorolt nemei melyikét kívánja megszerezni. 5. §. Az előképzettség mértéke, a) A középiskolai és középfokú ipariskolai rajztanításra képesítő vizsgálathoz (3. §. a) az érettségi bizonyítvány és a rajztanárképző tanfolyamának elvégzése kívántatik. b) A tanítóképzői, polgári iskolai és ipartanműhelyi rajztanító vizsgálathoz (3. §. b) az érettségi bizonyítvány vagy elemi iskolai tanítói oklevél és a rajztanárképző vagy polgári iskolai tanítóképző rajztanítói szakcsoportjának

AZ ORSZ- MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI

ISKOLA.

elvégzése kívántatik. E vizsgálathoz felötlő tehetség, megfelelő általános műveltség és szakképzetség mellett, a vizsgálóbizottság meghallgatása után, kivételesen külön ministeri engedélyivel olyanok is bocsáthatók, kik érettségi vagy tanítói képesítő vizsgálatot nem tettek, de legalább hat közép- vagy polgári iskolai osztályt végeztek. c) Az iparostanoncz-iskolai rajztanításra képesítő vizsgálathoz (3. §. c) a m. kir. iparművészeti iskola, a középipariskola vagy hasonló irányú szakiskola jósikerű elvégzése, avagy elemi iskolai tanítói oklevél kívántatik. Felötlő tehetség, megfelelő általános műveltség és szakképzettség mellett, a vizsgáló-bizottság meghallgatása után, külön ministeri engedélylyel ezen vizsgálathoz olyanok is bocsáthatók, a kik a fentebb elősorolt iskolákat nem végezték. d) Tanítóképzői, polgári és felsőbb leányikolai rajztanítónői képesítői vizsgálatra a kellő rajzi szakképzettséggel és elemi népiskolai tanítónői oklevéllel bíró nőket lehet bocsátani. Felötlő tehetség, megfelelő általános műveltség és szakképzettség mellett, a vizsgálóbizottság meghallgatása után, külön ministeri engedélylyel ezen vizsgálathoz kivételesen oly nők is bocsáthatók, a kik legalább négy polgári vagy felsőbb leányiskolái osztályt végeztek. 6. §. A vizsgálat helye és alakja. A rajztanításra képesítő vizsgálatok az orsz. magyar kir. rajztanárképző intézetben (Budapest, Andrássy-ut 71. sz.) évenként rendszerint június hó második felében tartatnak meg. Minden képesítő vizsgálat két részből áll: a) zárthelyi és b) szóbeli vizsgálatból. A zárthelyi vizsgálat alkalmával könyvek vagy jegyzetek használata meg van tiltva. A felügyeletet a vizsgálóbizottságnak e végre kiküldött tagjai gyakorolják. Szóbeli vizsgálatra csak oly jelöltek bocsáthatók, kiknek zárthelyi dolgozatait a bizottság elfogadhatónak találta. 7. §. A képesítő vizsgálatok tárgyai és az ezekből követelt mérték. Iparostanoncs-iskolai rajstanitók képesítő vizsgálata. 1. Zárthelyi vizsgálat tárgyai: d) Ékítményes rajzolás féldomború mintáról árnyékolással; idő 10 óra. b) Műhelyi rajzolás: valamely műipari tárgynak főbb méretekkel jelölt vázlata nyomán, műhelyi részletrajz kivánt nagyságban; idő 5 óra. c) Építészeti rajzolás: egyszerű építészeti tárgy rajzolása tömör minta után árnyékszerkesztéssel; idő 10 óra. d) Ábrázoló geometria és perspektíva: egyszerű geometriai testek derékszögű ábrázolása árnyékszerkesztéssel; ugyanezen testek perspektivikus képének ábrázolása; idő 6 óra^

ORSff. MAGY. KIR.

IPARMŰVÉSZEUI

ISKOLA.

e) Szemléleti perspektíva: geometriai testek csoportjának szemlélet alapján szabad kézzel való ábrázolása árnyékolással; idő 2 óra. / ) Magyar nyelvi írásbeli vizsgálat az oktatástanból vagy az irodalomból vett valamely tárgyról; idő 5 óra. 2. Szóbeli vizsgálat tárgyai: a) Elemi geometria: a térmennyiségekről általában; a vonalok helyzetei a síkban; idomok keletkezése: egyenesvonalú síkidomok egybevágósága, hasonlósága, szimmetriája. A kör, ellipszis, tojás-, kosár- és csigavonalok szerkesztése. Az egyenesvonalú síkidomok és a kör területének meghatározása. Testek ismertetése; ezek felülete és térfogatának kiszámítása. b) Ábrázoló geometria: a vetítés fogalma; a pont, vonal és sík derékszögű ábrázolása és viszonylagos vonatkozásaik. Hasáb, henger, gúla, kúp, gömb és ezek összetételeinek ábrázolása, vetett és saját árnyékuk szerkesztése. c) Perspektíva; alapfogalmak; egyszerű geometriai testek és testcsoportok perspektivikus képeinek szerkesztése hozzáférhető iránypontok és alaprajz segítségével. d) Oktatástan, kapcsolatban psychologia és logika elemeivel. Az alsófokú iparikolai rajzoktatás czélja, tanterve; taneszközök, vezérkönyvek ismerete. A rajzoktatás módszere. e) Magyar nyelv és irodalom : Az újabbkori irodalom áttekintése. 8. §" Fölmentés a vizsgálat valamely tárgyából. Oly jelölteket, kik önálló művészi vagy irodalmi dolgozatok, avagy előlegesen szerzett egyelő értékű hazai képesítő oklevelekkel megfelelő képességűket e vizsgálat valamely tárgyából hitelesen igazolják, a vizsgáló-bizottság ajánlatára ama tárgyakból teendő vizsgálat alól a vallás- és közoktatásügyi minister által fölmenthetők. 9. §. Oklevél. A vizsgálatot sikerrel letett jelölt megfelelő oklevelet kap, melyet az elnök és a vizsgáló-bizottságnak legalább két tagja ír alá. Ezen oklevélben felsorolandók a vizsgálat tárgyai azon fokozat (kitűnő, dicséretes, jó, elégséges) jelzésével, melyet a jelölt az egyes tantárgyakból kiérdemelt. Ezenkívül az oklevélben meg kell említeni, vájjon hallgatta-e a jelölt és minő eredménynyel a rajztanárképző tanfolyamán előadott számtant és módszertanát. 10. §. A vizsgálat ismétlése. A vizsgálat ki nem elégítő eredménye esetén a jelölt a vizsgáló-bizottság határozatához képest egy, esetleg két év múlva a vizsgálatot kijavíthatja, esetleg ismételheti. A ki második ízben megkisérlett vizsgálaton sem képes kielégítő eredményt felmutatni, azt csak legalább egy évi újabb tanulmány után lehet ismét vizsgálatra bocsátani. A vizsgálat sikertelensége esetén a jelölt bizonyítványt kap, melyben ama körülmény, vájjon az egész vizsgálat ismétlésére, avagy csak javításra

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

utasíttatott-e, továbbá vájjon csak bizonyos időre avagy végképp vettetett-e vissza, megemlítendő. 11. §. Vizsgálati díjak. A vizsgálati díj összegét a vallás- és közoktatásügyi minister külön rendelettel állapítja meg. Ezt a díjat a jelölt a vizsgálat megkezdése előtt az elnök nyugtájára fizeti le. A díj alól felmentésnek nincsen helye. Ismétlő vizsgálat alkalmával, ha az legfeljebb három tárgyra terjed ki, a díjnak felét, máskülönben az egész díjat kell fizetni. 12. §. Ügykezelés. A vizsgálatokról az elnök rendes anya- és jegyzőkönyveket vezettet, melyeket a vizsgáló-bizottság jelen volt tagjai aláírnak s melyeknek hiteles másolatát az elnök a vizsgálati időszak végeztével jelentésével együtt a vallás- és közoktatásügyi ministerhez terjeszti fel, eredetijét, pedig az irattárban őrzi. 13. §. Külföldi oklevelek. Külföldön nyert rajztanári és rajztanítói oklevelek Magyarország területén csak akkor válnak érványesekké, ha a vallás- és közoktatásügyi minister azokat a vizsgáló-bizottság javaslata alapján honosítja. Ennek föltételei a vizsgáló-bizottság javaslata alapján esetről-esetre állapíttatnak meg.

ORSZ: MAGYAR KIR.

IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

AZ INTÉZET NÖVENDÉKEINEK NÉVSORA az 1900—1901-iki tanévben. Beiratkozott

A növendék neve

az I.

a II

Milyen szakra

Jegyzet

féltanévre

A) Rendes növendékek. I. Előkészítő osztály.

Bankos Sándor ... ... Buday Sándor Csipkés Endre ... ... Friedmann Sándor ... 5 Glatter Gyula ... ... Hazai Aladár ism. Herczog Ernő Hoppé Tibor ... ... Jesze Kálmán 10 Klimó István. Konarik Pál . ... Kovács Kálmán ... ... Kovács Sándor ... ... Kuszka Jenő ... ... ... 15 Langer Ede ... ... Páldy Zoltán Pátzay Béla Poroszlay Sándor ... Pretl Antal 20 Protivinszky Ferencz Romancsik Andor ... Schidló Ferencz ism. Schwarz Sándor ... ... Spitzer Mór ... 25 Strobenz Béla ... ... Szentiványi Dénes ... Szilasi József... ... ... Tari Lajos Utassi Kálmán 30 Waldmann Miklós ... Weber József Weber Kálmán Weisz Emil ., Winterstein Salamon 35 Zental László

I I I I I I I I I I I I I — I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I

II II

dísz. festészet*'" lakberendezés rézmetszészet dísz. festészet

II II II

» szobrászat \ » festészet^

11 11

II — — II II II 11 11

II 11 11

II — II II II

II II II — II

ötvösség • dísz. festészet ötvössége dísz. szobrászat' » festészet <t faruetszészet / rézmetszészet"' ötvössége dísz. szobrászat1 » festészet * » szobrászat ötvösség *• dísz. festészet*" » szobrászat » festészet /

rézmetszészet dísz. festészet' lakberendezés kisplasztika ^ ötvössége

Összesen: az I. félévben 34. a II.

28.

ORSZ. MAGYAR KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

Beiratkozott

A növendék neve

az I,

a 11.

Milyen szakra

Jegyzet

féltanévre II. Előkészítő osztály.

Adler Mihály ... _ Baróthy Gyula „__ . Belle Zoltán __. Dedinszky Elemér Erdélyi Márton ._. Földes Szabó János. Friedmann Sándor Fuchs Rezső___ ... Jablonszky Jenő „. . Jakobb Árpád Jesowitz Artúr ... . Kopp Jakab ... ._. . Kranyecz Mór ... . Mátrai Béla Misenka Nándor... Mendl Izor ... ... . Novinszky Jenő ... . Porzsolt Gyula Posztl Jenő ... ... Rákosi Ernő Sommer Vilmos... Sovánka Károly... . Spalt János ... . Spanraft Ágost ... . Szabó Károly ... . Székely Károly ... Uhl Sándor ._. ... .

I I I I I

I I I I 1

I I I I I I I I I I I I I I I I

disz. szobrászat 1. II. félévben a kisplasztika , vendéglátogatóknál disz. szobrászat * » ( II kisplasztika i 11 disz. szobrászat' 11 lakberendezés, II disz. szobrászat

11 —. 11 11

II II II II II 11

II 11

II II II II II 11

disz. festészet*' 1. I. félévben a » »# vendéglátogatóknál lakberendezés^ lakberendezés •/ disz. szobrászat' kisplasztika r disz. festészet/ lakberendezés • »s disz. festészet*' disz. szobrászat

II II II

disz. festészet' kisplasztika t 11 disz. szobrászat II disz. festészet' Összesen: az I. félévben 26. a II. » 26.

Első szakosztály. Barabás Géza Bittlingmayer János Bodor Aladár ... Deutsch Dávid ... 5 Goldmann Fülöp Gyökeres János._. Halama Bertalan... Mauthner Lajos... Muhics Sándor i... 10 Réner Lajos ._. .

I I

I I I I

I I I

11 11

II II II II

—

lakberendezés • disz. festészet^ lakberendezés, I. félév 1. vendégl. disz. festészet, fametszészet. disz. szobrászaté disz. festészet, disz. szobrászat

ORSZ. MAGYAR KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

Beiratkozott

A növendék neve

az I.

a II.

Jegyzet

Milyen szakra

féltanévre

Roth Tamás Sámuel Kornél ... Scheibner Rezső Somogyi Sándor... 15 Szentiványi József Vessely Vilmos

II II II II II II

kisplasztika ""' disz. szobrászat disz. festészety disz. szobrászat" kisplasztika disz. festészeti/

Összesen: az I. félévben 15. a II. » 15. Második ssakosstály.

Barabás Lajos ... ... Dósa Lukács... ... Doleviczényi Ferencz Eberling Gyula Gách István Gyurkovics Ferencz Igaz István ... ... Kelemen Izidor ... Kern Péter Keviczky Hugó ... Kiss Domokos ... ... Klein Andor___ ... ... Langsfeld Zoltán Macskássi Ákos... Nyemczovszky András Raab Ferencz __„ ... Reitzer Elemér ... ... Schreiner István... ... Schweig Lajos Siklódy Lőrincz Stiásny Aladár ... Szabó János Szalmássy János Szeszák Ferencz Tirpák Sándor Turcsányi Kálmán Vágó Dezső Weiszkopf Ödön ...

I I I I — I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I

II disz. szobrászat < II lakberendezés •> I. II II disz. festészet-' * ••

II II 11

félév 1. vendégl.

disz. szobrászat' részmetszészet» disz. festészet'' * V

> >s II 1 II disz. szobrászat »^ II » »" II » II II lakberendezés''

II disz. szobrászat II disz. festészet ^ 11 disz. szobrászat 11

II II disz. festészet' II II disz. szobrászat » * II » II disz. festészet^ II lakberendezés'' kisplasztika < II II disz. festészet Összesen: az I. félévben 26. a II.

28.

ORSZ. MAGYAR KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

Beiratkozott

A növendék neve

az I,

a II.

Milyen szakra

Jegyzet

féltanévre

Harmadik szakosztály. Biró Ferencz ... ... Bogár Béla ... Bogár Kálmán ... ... Buncsek Rezső __. ... 5 Fehérkúti Bálint Felek Gyula.... ... ._. Füriinger János ... ... Galambos Jenő ... .__ Gere Andor „ . ... 10 Lack Bódog... .... ... Ludwig Rezső ... ... Mogyoróssy Sándor Novak József... ... Novak Sándor 15 Pásztor János ... Sándor Gyula ... ... Schárer Béla... ... ... Zsillé Kálmán ...

I I I 1

I I I 1 1 1

I I I I 1

I I I

II II II II II II II

díszítő szobrászat díszítő festészet.

díszítő szobrászat lakásberendezés díszítő szobrászat díszítő festészet^ 11 ötvösség v 11 díszítő szobrászat

nII II II

II II 11

lakberendezés « díszítő szobrászat díszítő festészet. »» díszítő szobrászat díszítő festészet1

meghalt

»i.

»y

Összesen: az I. félévben 18. a II. » 18.

B) Vendéglátogató növendékek. a) Díszítő festészet.

Augner József ... ... Danzer Lipót ... ... Herz Vilmos... ... _.. Ivánácz Sándor ._. 5 Kádár Géza Kónya József ... ... Kopp Jakab ... ... ___ Lueff Elemér Nagy Zoltán ... ... ... 10 Némethy Miklós Orvos Endre... ... ... Rákossy György Schuller Emil ... Steiner Mór ... ... ... 15 Szímper József .__ ...

I I I I I I I I I I 1

I I I I

II II

dísz. festészet'

II II — II

1. II. Élők. oszt.

11 11

11 —

kim. a tanév elején

ÖRSZ. MAGYAR KIR.

IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

Beiratkozott

A növendék neve

az I.

a II

Milyen szakra

Jegyzet

féltanévre b) Díszítő szobrászat.

Dolnyik István Gindert Péter . Horváth Géza . Kopits János... . 20 Schmidl Viktor . Sudik Károly Uhlaczky Mihály.

I I I I I I 1

II dísz. szobrászat* 11

II II II 11

c) Kisplasztika.

Adler Gusztáv ... Ascher Károly ... 25 Baróthy Gyula Borovitz Imre ... Friedmann József Gajdátsy Ferencz Gerschitz Róbert 30 Janda Géza Keller Albert Kohn Ignácz___ ... Makovszky Lajos Meskó Lajos ... 35 Murányi Gyula ._. Pardi Ottokár Szabó Gyula.

... ... ._. ._.

][

I — I

kisplasztika'

kim. a tanév elején 1. II. Élők. oszt.

II 11

... ... ... ... ...

II — II

II II I I I

11 11 11 11

d) Fametszészet.

Kastenmayer György Kopilovich István 40 Páchl Viktor Papp Bertalan ._. ...

I I I I

II II II II

fametszészet s

e) Rézmetszészet.

Faragó József .. Gerstner Ödön Turmann Ödön .. 45 Schindler Sándor Ujváry Ignácz ..

I I I

II 11

rézmetszészet-'

II 11

meghalt » V

AZ ORSZ. MAGYAR KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

Beiratkozott A növendék neve

az I.

a II.

Milyen szakra

Jegyzet

féltanévre f) Ötvösség. Füriinger kezső Kail Lajos ... ... ... Moser József_ ... ._. 50 Wanausz József

I I I I

II — 11 II

ötvösség » >,

g) Lakásberendezés. Balkányi Endre . . Bodor Aladár ... ... Doleviczényi Ferencz Melocco Abbondio ... 55 Szabó Károly ... _

I I I

II — — II —

lakberendezés ». »,

I. I. szak. oszt. 1. II. szak. oszt. a tanév elején kim.

h) Műkedvelők. Augenstein Ödön Dunkel Károly Dongó Géza___ ... Fischer József 60 Mayer Henrik Neumann Sándor Scheiber Hugó ... Szabó János ... ... Szabó Kálmán 65 Széles Sándor Szontágh Pál... ... Vietoris József Zichermann Ignácz

... ...

... ... ...

I I 1 —I I I I I I I I

11 II II II II II II II II II II •

—

alakrajz », >. ». » »•

» •

•

» .

•

Összesen: az I. félévben 62. a II. 55.

AZ ORSfc. MAGYAR Kitt. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

C) ESTI TANFOLYAM. A születési éve

neve

tanuló 4_>

szakmája

mestere

E3 V

I-ső évesek csoportja Braun Antal .

1882 szak- és mííhelyi rajz Steinbach Gábor, kárpitos mintázás Tannháuser Henr. szobrász 1885

Deák Nándor

1883

Bodon Sándor ... ...

Deutsch Emil

alakrajz

Szabó Antai^ szobrász

1883 szak- és műhelyi rajz Burg Ármin, bőrdíszműves Thék Endre, asztalos j JJ

5 Dobi Kálmán

187G

Ecker Géza

1883

Ehrmann Vilmos.- ...

1882 szak- és műhelyi rajz Fodor József, kárpitos mintázás Fehér Sándor, szobrász 1885

Elefánt Lajos Élő Antal

mintázás

1866

Findler Frigyes ... ...

1885

ékítményes festés

Fülöp Elemér

1882

mintázás

1881

ékítményes festés

... ...

Goda Károly.. Goldberger Ernő

._.

15 Gulyás György . . ... Hammeri Vilmos Hartmann Jenő ... Höger László Hobola József

...

20 Hufnagel József.

JablonszkyVincze, kőfaragó

Vögerl Gusztávné, szobrász

kim.

Kröszl János, kárpitos

kim.

Bachruch A. ékszerész ötvösség 1876 szak- és műhelyi rajz Fixler József, szabó Altlechner Károly, vésnök ötvösség 1884 Krausz Bernát, ékszerész 1883 >j 1S84

1881

Link István, ötvös

kim. kim. kim.

Kálván Antal

1883 szak- és műhelyi rajz M. Á. V. gépgyár lakatos JablonszkyVincze, kőfaragó 1881

Klozik Károly

kim.

Bachruch A., ékszerész

ötvösség

1872 szak- és műhelyi rajz Első magy. gépgyár r.-társ. König Izidor, asztalos 1882 n Páder Nándor, lakatos ötvösség 1871

Klein Pál

kim.

1874 szak- és műhelyi rajz Polgár Alajos, asztalos Szabó Antal, szobrász mintázás 1886

Kaletsky Géza

25 Klement Dezső

kim.

Wanaus Károly, vésnök

1883

Kávay Antal

kim.

1876 szak- és műhelyi rajz Malomsoki József, asztalos Ganzgyár »i

... ... ...

10 Fater Jenő

kim.

Korompay László ._.

1885

ötvösség

Grónay István, ékszerész

Koszer Győző

...

1885

mintázás

Vögerl Gusztávné, szobrász

kim.

Krajcsy Gyula ... ...

1885

kim.

1882

Szabó Antal, szobrász Vögerl Gusztávné, szobrász

30 Kreisz István..

"Őrei •-.. - • " Í S i t í l 1 fi . \ BUDUfESI I

kim.

AZ ÖRSZ. MAGYAR KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

tanuló aj N P-.

neve

születési éve

szakmája

Lázár Gábor ... ...

1883

ötvösség

Rosenberg Sal. aranyműves

kim.

Lilteczky Ernő ... Löwith Aladár

1882 szak- és műhelyi rajz Kiszelák János, asztalos Tannhauser Henr. szobrász 1884

kim.

Makay András

1874

mintázás

Jungfer Gyula, műlakatos

1882

alakrajz

Linhardt Vilmos, czímfestő

Milcsók Béla.

1884

ötvösség

SchoberFer.,óratokkészitö

Misicskó András...

1883 szak- és műhelyi rajz Horváth Dezső, asztalos Hahn J. és testv., szobrász 1883 mintázás

36 Matkovits Béla ...

Mocsáry Lajos ._. Morócz János... ... 40 Neubauer Dezső.„ Pafcsik Pál ... .. Pál László

'.... ...

Pfliegler János

Pollacsek Rezső...

1885 1885

Réthy Ferencz ....

1885

Rosenberg Árpád

1885

mintázás

Gmehling Herm. bőrdíszm. ötvösség

Bachruch A. ékszerész

kim.

SchóberFer., óratokkészítő

kim.

Krausz Gyula, ékszerész

kim.

1884' szak- és műhelyi rajz Roth Jakab, kárpitos Wiesinger Mór, ötvös 1883 ötvösség

Stern Ödön Szabó Imre ... ....

1882

ékítményes festés

Zimmcrmann B. szobafestő

Szelinka János ...

1884

mintázás

Wintermantel és Szombathy, aranyműves

Stenger Dezső ...

kim.

Lack és fia, szobrász

1874 szak- és műhelyi rajz Mahunka Imre, asztalos Stenger Vilmos, aranyműv. 1884 ötvösség 1884 szak- és műhelyi rajz Hochmann Józs., műlakatos

...

kim.

45 Reiner Henrik ....

Schreiber Antal ...

1885 szak- és műhelyi rajz Pick Ede, lakatos Schwarz Antal, lakatos 1878 1885

50 Stefán Károly

1879 szak- és műhelyi rajz Szabó József, asztalos Ney Simon, szobrász 1884 mintázás

...

Roth Bernát

mestere

kim.

kim. kim.

Tóth Pál

1882 szák- és műhelyi rajz Sártorisz Károly, kárpitos 1883 Nagy Ferencz, kárpitos

Weisz Dezső.... ...

1884

kim.

Weisz Jenő ._. ...

1885

Zeuner Tivadar ..

1880

55 Szűts Antal ... ...

ötvösség mintázás

Összesen — ...

GrünbergerDavid, aranym Bachruch A., ékszerész

kim.

szobrászsegéd hely nélkül

kim.

kí

OttSZ. MAGYAR KIR. IPARMŰVÉSZÉTI ISKOLA.

A. születési éve

neve

tanuló szakmája

a S.

mestere

Il-ik évesek csoportja Csámer József

...

Csehi István ._ Csikasz Endre

... ...

Czeglédy Lajos .... 5 Dagarini Ferencz

ékítményes festés

1884

mintázás >

1884 1874

Dieu Rezső Gecs Géza

Ligeti Sándor, üvegfestő

kim.

Fischhof Jenő, szobrász Fehér Sándor, szobrász

kim. kim.

szak- és mühelyi rajz Ganz-féle gyár, asztalos

Krause Gusztáv, üvegfestő 1875 szak- és műhelyi rajz Szabó László, kárpitos Tannháuser H., faszobrász 1879 mintázás Linhardt Vilmos, czímfestö 1882 alakrajz 1833

Derer János ... . _ ...

Greger Ödön

1878

ékítményes festés

kim. kim. meghalt

kőrajzoló

kim.

szak- és mühelyi rajz szobrászsegéd, hely nélkül Thék Endre, asztalos » Stieber János, asztalos > 1881 Páder Nándor, lakatos 1868 ötvösség

kim.

...

1883

10 Heksch Zsigmond ...

1875

Légrády Testv.,

kim.

Hódossy Géza _ . . . 1872 Joannovics Ferencz ... Kazári János

...

Kirnast József

1882

mintázás

15 Komor Ignácz

1869

alakrajz

Vögerl Ignácz, szobrász

kim.

Önálló czímfestö

Kolumbán Ferencz ...

187Ó szak- és mühelyi rajz Kupcsay János, kőfaragó

Kovács Vilmos

1879

alakrajz

czímfestösegéd hely nélkül

kim.

Krall Rezső

1883

ötvösség

özv. Kornis Á.-né, vésnök

kim.

alakrajz >

Kozmos mutat, kőrajzoló

Kron Béla

...

1884

20 Kron Jenő

1882

Kuczora Flórián ,\S-.

1873 szak- és műhelyi rajz Ganz-féle gyár, asztalos

Kurz Adolf

1875

ékítményes festés

1878 1881

alakrajz >

Kürz Antal

...

Löwy Ödön ... ... ...

szobafestősegéd hely nélkül

kim.

önálló kőrajzoló

kim.

Löwy Jakab, czímfestö

1882

mintázás

Porgesz Károly, szobrász

Meltzner Nándor... ...

1883

ötvösség

Altlechner Károly, vésnök

Minzinger Károly . . .

1883

alakraj z

Nagy Ernő

1879

mintázás

25 Meister Jenő...

ifj. Nagy Ferencz . . . 30 Nagy Imre

1882 1880 1883

Nagy János

1870

Pillér Károly Pollák Dávid ' 35 Rácz József

Brosán ésfia,czímfestö Nagy Ernő, fafaragász

szak- és műhelyi rajz Jablonszky V., kőfaragó szobrászsegéd hely nélkül mintázás

Nagy Ernő, fafaragász » szak- és mühelyi rajz Ganz-féle gyár, asztalos ékítményes festés Scholtz R., szobafestő 1882 > Pollák Simon, műhimző 1880

Nagy István

1882

mintázás

kim.

Ney Simon, szobrász

kim. kim.

kim. kim. kim. 5

ORS2.. MAGYAR KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA.

tanuló

születési éve

szakmája

mestere

Rothmüller Jenő

1884

ötvösség

Rubletzky Géza

1881

mintázás

Henger Antal, vésnök Vögerl Ignácz, szobrász

1876

alakrajz

Drobnitz György, mázoló

neve

Schill Ede Schuldner Miklós

...

1882 szak- és műhelyi rajz Bálint és Jámbor, ép. rajzoló

40 Scheumann Lajos

...

1880

Seiling Mátyás

ékítményes festés

1881 szak- és műhelyi rajz Markovics B., kárpitos > Marhenke Vilm., szobrász 1875

Steiner Gábor

1884

mintázás

Reichmann M., szobrász

Szabó József

1880

alakrajz

Józsa Ferencz, üvegfestő

1882

mintázás

Fehér Sándor, faszobrász

"...

Unger Nándor Wannenraacher Fábián 50 Wieser Ferencz Windt Sándor

kim. kim.

1876 szak- és műhelyi rajz lakatossegéd, hely nélkül

Szendi József.— Till Imre

Q o

1—>

Scheumann D., szobafestő

Soltész Károly

45 Szabó László

'zet

1882

ékítraényes festés

1881

alakrajz

Müller Rich., szobafestő

1884

ötvösség

özv. Kornis Á.-né, vésnök

1375

mintázás

Szabó Antal, szobrász

Hamburger és Birkholz, kőrajzoló 1882 szak- és műhelyi rajz Golvig Mór, építészrajzoló

Összesen

...

kim. kim.

kim.

AZ ORSZ. MAGYAR KIR. IPARMŰVÉSZETI

ISKOLA.

STATISZTIKAI TÁBLÁZAT az intézet rendes és vendéglátogató növendékeiről. •o

II.

Előkészítő osztály

II.

III.

Összesen

szakosztály

Beiratkozott az I. félévre .... .__ ...

186

Beiratkozott a II. félévre . . .

170

c) Kisplasztika

d) Fametszészet ...

—

ej Rézmetszészet

f) Ötvösség

g) Lakberendezés

A II. félévre beírtak közül volt: A) ssakmák

sserint:

a) Díszítő festészet b)

szobrászat

—

h) Műkedvelők ... nésve:

B) Vallásra

Római katholikus... Görög

Evang. reform.

Ág. evang..

Görög-keleti

... ...

Unitárius

—

Izraelita

2 10

35 5*

előkészítő osztály

s z ak o s z t á l y

II.

III.

églátogató endékek

AZ ORSZ. MAGYAR KIR. IPARMŰVÉSZEXI ISKOLA.

Összesen

158

C) Anyanyelvre nésve: Magyar... _ Német ... ___ _._

Tót .

Cseh

1 1

—

Olasz D) Korra nésve: 15 éves

—

17 »

18 »

—

]

... ... ...

20 » 20 éven felül

•

—

EJ Szülők vagy gyámok társadalmi állása sserint: Iparos

...

Kereskedő Hivatalnok... . Birtokos

._. ... ...

Egyéb ... ... _ ...

AZ ORSZ. M. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLÁNAK AZ 1900/1901. TANÉVRE MEGÁLLAPÍTOTT

T A N Ó R A - R E N D J E . Nap

Óra 8—10

Hétfő

Kedd

Szerda

Csütörtök

Ékítmenyes rajz

Szakoktatás L

/. Szakosztály. Szakoktatás

—

Szakoktatás

—

Szakoktatás

—

Szakoktatás

4—6

Geometria

Alakrajz

8—10

Ékítmenyes rajz

—

Szakoktatás

10—12 —

Geometria

AKT Alakrajz

Szakoktatás

—

Szakoktatás

—

Szakoktatás

Geometria

Szabadk. perspekt.

—

Szakoktatás

4—6

Alakrajz

8—10

—

Szakoktatás

—

Szakoktatás

—

Szakoktatás

F é s L Építési rajz

Iparművészeti rajz

8—10

Geometria

Iparművészeti stíltan AKT Alakrajz

Ékítmenyes rajz

Ékitményes rajz

—

Szakoktatás

—

Szakoktatás

—

Szakoktatás

Ékítmenyes rajz Alakrajz

F é s L Építési rajz K

AKT

Alakrajz

Szakoktatás

—

Szakoktatás

—

10—12 —

Szakoktatás

—

Szakoktatás

—

K 1

- I-

Szabadk. perspekt. FésL Építési rajz Alakrajz

— G

FésL Építési rajz

—

2—4

Szakoktatás

—

4—6

Szakoktatás

—

Ékítmenyes rajz

—

Szakoktatás

4—6

Szakoktatás

FésL Építési alaktan

AKT

Alakrajz

. Z

Iparművészeti rajz Alakrajz

Iparművészeti rajz

AKT Alakrajz

Iparművészeti rajz

G AKT

Iparművészeti rajz

o SJ N P*

Cl •P E3 t-H

< cn N W

Alakrajz

Szakoktatás

—

Szakoktatás

—

Szakoktatás

Iparművészeti íajz

AKT Alakrajz

Szakoktatás

—

Szakoktatás Szakoktatás

Szakoktatás

—

Szakoktatás

FésL Építési alaktan

AKT Alakrajz

Szakoktatás

—

AKT Alakrajz

Alakrajz

Szakoktatás AKT Alakrajz Szakoktatás

—

Geometria

Szakoktatás

—

Ékítmenyes rajz

2—4

—

Szakoktatás

2—4

10—12 —

—

AKT Alakrajz

—

Szakoktatás

2—4

10—12

Tan//. Szakosztály. terem ///. Szakosztály.

—

Szabadk. perspekt.

Tanterei

Ékítmenyes rajz

2—4

8—10

Szombat

10—12 —

4—6

Péntek

TanTanTanterem 1. Előkészítő oszt terem II. Előkészítő oszt terem

AKT Alakrajz

Jegyzetek: 1. A szakoktatás a B., G., D., E., H.. N. és O. osztályokban folyik. 2. A lakásberendezési és iparművészeti tervezők és rajzolók számára az általános tanórarend a következő változás alá esik: az 1. előkészítő osztály növendékei a szakoktatás helyett mintázás D. teremben. a II. „ ,, „ „ ,, „ hétfőn, kedden és szerdán'fes:és a D. teremben, a szerdai ékítmenyes rajz helyett geometria, az L. teremben. A szakoktatás az I., II. és III. szakosztály számára hétfőn, kedden az F . teremben ; szerdán a G. teremben, csütörtökön és pénteken az L. teremben folyik. 3. A díszítő-festők (I- szakosztálybeliek) hétfőn, kedden és szerdán 10—12-ig és pénteken 8—12-ig a D. teremben festenek. 4 A művészetek történetét a II. és III. szakosztálybeli növendékek kedden és szerdán 6—7-ig az F. tanteremben: a boncalaktant pedig pénteken 6—7-ig az anatómiai intézetben, IX. ker., Tüzoltó-utcza 58. szám, hallgatni kötelesek.

B) AZ ORSZ. M. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA ESTI TANFOLYAMÁNAK AZ 1900/1. TANÉVRE MEGÁLLAPÍTOTT

TANÓR A-R

< o

Nap

Óra

Tanterem

Első tanév

Tanár

Tan-

E N DJ

E. Tanár

Második tanév

terem

Tanterem

Harmadik tanév

« •

Cí)

H tű N

Vasárnap

CD -W

Hétfő

tó <

o -< in

N <

10—12 D

Planimétria

Hollós Károly

Mértani síkékítmény

Hollós Károly

Szakmabeli tanulmányok

—

Szakmabeli tanulmányok

—

Szakmabeli tanulmányok

7-8

Építészeti rajz

Gyalus László

Szabadkézi perspektíva

ifj. Mátrai Lajos

—

Szakmabeli tanulmányok

8—9

Építészeti stíltan

Gyalus László

Szabadkézi perspektíva

ifj. Mátrai Lajos

—

Szakmabeli tanulmányok

7-8

Ékítményes rajz

Sándor Béla

Ábrázoló-geometria

ifj. Mátrai Lajos

—

Virágok és gyümölcsök rajzolása

ifj. Mátrai Lajos

—

Ékítmények tervezése

Sándor Béla

—

Szerkesztő perspektíva

—

Szerkesztő perspektíva

j Szerda

cü O

8—10 D

Péntek

8—9

Ékítmény es rajz

Sándor Béla

7—8

Iparművészeti stíltan

Benczúr Béla

Díszítmények rajzolása

I. II. III. IV. V.

Szakműhelyi rajz. Tanár: Mintázás. Tanár: Ékítményes festés. Tanár: Ötvösség. Tanár: Alakrajz. Tanár:

8-9

Ékítményes rajz

Sándor Béla

J e g y z e t * : A szakbeli tanulmányok folynak:

Ábrázoló-geometria

Sándor Béla

Gyalus László ifj. Mátrai Lajos. Sándor Béla Herpka Károly Pap Henrik.

L, D I B K

terem. terem. terem. terem. terem.

s-s •« 2 cn * O ü

g| >> •«

*•"

-s-g •o * ca **

XI <

Az orsz. magy. kir. iparmĹąvĂŠs

skola II. emeletĂŠnek alaprajza.

TARTALOMJEGYZÉK.

Tájékoztatás az 1901—1902-ik tanévre ... .__ Az orsz. m. kir. iparművészeti iskolának föladata - A tanítás tartama, módja és anyaga .. A szaktanfolyamoknak tantárgyai .. — Esti tanfolyam _. Jetentés az 1900—1901. huszonegyedik iskolai évről A szervezeti és fölvételi szabályokból ._ Az intézetnek személyzete ... ... __. ___ .__ ... ___ ___ —— — ~«Az 1900—1901. iskolai évben végzett tanulók foglalkozásának kimutatása Végbizonyítványok ___ ... .__ ... .__ ... .__ ... .__ ... ... .__ .__ — — Ösztöndíjak és segélyek Az intézet rendes növendékeinek egyéves önkéntességi kedvezménye — Az intézet helyiségei (az orsz. magy. kir. iparművészeti iskola II. emeletének alaprajza) Vizsgálati szabályzat alsófokú ipariskolai rajztanítók képesítő vizsgálatáról — Szabályzat a rajztanításra képesítő vizsgálatokról... ... Iparos tanonciskolái rajztanítók képesítő vizsgálata Az intézet növendékeinek névsora az 1900—1901-iki tanévben A) Rendes növendékek B) Vendéglátogató növendékek C) Esti tanfolyam ... — Statisztikai adatok .__ ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ._. ... ... ... ... ... Tanórarendek—_ ._. ... _._ ... ... ... ... ... ... ... ... ... —T A) Nappali tanfolyam — - — B) Esti tanfolyam ~ ._«..

26436.

3 4 5 8 12 16 19 21 22 23 23 25 26 28 28 30 33 33 36 39 43 45 45 46