Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola Értesítője 1902-1903 by MOME Konyvtar

AZ ORSZÁGOS MAGYAR KIRÁLYI IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

ÉRTESÍTŐJE AZ 1902/1903-IKI HUSZON HARMADIK ISKOLAI ÉVRŐL SZERKESZTETTE

FITTLER KAMILL IGAZGATÓ

BUDAPEST " Pátria" irodalmi vállalat és nyomdai részvény-társaság nyomása 1903

ÉKÍTMÉNYESRAJZ OSZTÁLY

Protiwinszky Ferencz terve

TANÁR OROH ISTVÁN

Tájékoztatás az 1903–1904. iskolai évre. rendes növendékek és a vendég látogatók számára a beiratások az 1903— 1904-iki iskolai évre, f. év szeptember hó 9. és. 10-ik napjain, délelőtt 9—11 és délután 4—6 óra között fognak az intézetnek Kinizsy-utca 31. sz. alatt levő igazgatósági irodájában megejtetni. Még pedig a rendes tanulókul fölvétetni kívánók szept. 9-ikén, a vendég látogatók pedig — a rendelkezésre álló hely arányában - - szeptember 10-én. Aki ezeket a beiratási napokat elmulasztja és a tanév megkezdése után jelentkezik, csakis ministeri engedély alapján vehető fel. A beiratási díj (4 korona), valamint a félévi tandíj (rendes tanulóknak 10 korona, vendég látogatóknak 20 korona) a beiratkozás alkalmával előzetesen lefizetendő. Az év végén kiosztandó iskolai „ Értesítő"-xt minden növendék ugyanezen alkalommal 1 koronát fizet le. Ekkor nyújtandók be a tandíjelengedés iránt a vagyontalansági és iskolabizonyítványokkal fölszerelt kérvények is. A tandíjat azok is tartoznak lefizetni, a kik mentességért folyamodnak. Ha az illetők mentességet nyernek, a tandíjat visszakapják. Az előadások szeptember hó 14-én, hétfőn, reggel 8 órakor kezdődnek. A fölvételi vizsgáknak és a pótvizsgáknak idejét külön hirdetmény fogja szabályozni. Az esti tanfolyamra a beiratások az 1903—1904-iki iskolai évre f. év szeptember hó 9. és 10. napjain d. u. 5—7 óra között fognak az intézetnek Kinizsy-utca 31. sz. a. levő igazgatósági irodájában megejtetni. A beiratási díj évenkint 3 korona; ebből egy korena esik az „Értesítőre". A tandíj évenkint 6 korona, a mely két egyenlő részben is törleszthető. (Az esti tanfolyam szabályzatát lásd 18. lapon.)

B u d a p e s t , 1903 június havában. FITTLER KAMILL, igazgató.

ÉKÍTMÉNYESRAJZ OSZTÁLY TANÁR QROH ISTVÁN

Pavlicsek K- terve

Az orsz. m. kir. iparművészeti iskola föladata. Az orsz. m. kir. iparművészeti iskolának, mely, mint állami intézet közvetlenül a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium alatt áll, célja rendszeres elméleti és gyakorlati oktatás útján a díszítő művészet és a művészi ipar különféle ágai számára képzett erőket nevelni; az iparosokat művészi irányban tovább képezni és az iparoktatás számára rajztanítókat és iparművészeti szaktanítókat képezni. Ehhez képest az oktatás tárgyát a művészeteknek és a tudományoknak azok az ágai képezik, melyek arra képesítik az ifjút, hogy az ipari alkotásoknak művészies jelleget adjon. Az intézet jelenlegi szervezetében az iparművészet következő ágaiban nyújt teljes képzést: 1. A díszítő szobrászatban, még pedig A) a szorosan vett díszítő szobrászatban, épületek külső és belső díszítményeinek, bútorok és egyéb felszerelési tárgyak díszítéseinek mintázói, fafaragók, kőfaragók, keramikusok, stb. számára és B) az úgynevezett kisplasztikában, fémiparosok, ötvösök, faiparosok, tajték- és csontfaragók, agyagművesek stb. számára. 2. A díszítő festészetben, szobafestők, címfestők, díszletfestők, homlokzatfestők, tervrajzolók stb. számára. 3. Az ötvösségben és zománcozásban, arany- és ezüstművesek, fémdomborítók és fémvésők, fémöntők, cizellálok, galvanoplasztikusok, műlakatosok, zománcfestők, ékszerészek stb. számára. 4. A fametszésben, fametszők, litográfusok és sokszorosító művészek számára. 5. A rézmetszésben, rézmetszők, rézkarcolók és sokszorosító művészek számára.

6. A lakásberendezéseknek és egyéb iparművészeti tárgyaknak rajzolásában és tervezetében, építészek, műasztalosok, kárpitosok, díszítők, iparművészeti tárgyak tervezői, stb. számára. A művészi iparnak az iskolában képviselt fönnebbi ágai szerint az intézetnek jelenleg 6 szakosztálya van, ú. m.: I. II. III. IV. V. VI.

a díszítő szobrászati, a díszítő festészeti, az ötvös és zománcozó, a fametsző, a rézmetsző és a lakásberendezési rajzolóknak és tervezőknek szakosztálya.

A tanítás tartama, módja és anyaga. Mindegyik szakosztályban az oktatás 5 évig tart. Ebből az 5 esztendőből a tanuló az első két évben a valamennyi művészi iparágban közösen megkívántató általános elméleti és gyakorlati képzésben részesül. Mintegy előkészíti magát a tulajdonképeni szakoktatásra, a miért is e 2 évfolyamot előkészítő tanfolyam-x\dk hívjuk. Az előkészítő tanfolyam bevégzése után a tanuló, ha nyomós okoknál fogva a tanári testület ehhez beleegyezését adja, szakmát is cserélhet. A későbbi tanfolyamokban a csere nincs megengedve. A következő 3 esztendő a szorosan vett szakoktatásnak van szentelve, amiért is e 3 évfolyamot az 1-ső, 2-ik és 3-ik szaktanfolyamnak nevezzük. E szaktanfolyamokban a tanuló a szakmájában szükséges magasabb művészi és gyakorlati képzést sajátítja el.

ÉKÍTMÉNYESRAJZ OSZTÁLY TANÁR QROH ISTVÁN

Éberling Gyula terve

ÉKÍTMÉNYESRAJZ OSZTÁLY

Kern Péter terve

TAMÍO fiPOH 1STVÍN

Az előkészítő tanfolyamnak tantárgyai. 1. Ékítményes rajz és festés. 2. Szabadkézi perspektíva. 3. Alakrajz.

4. Építészeti rajz, alaktan és szerkesztés. 5. Geometria. 6. Szakbeli előtanulmány.

Az I. évnek tantárgyai. Ékítményes rajz és festés Szabadkézi perspektíva ... Alakrajz ___ Geometria.., ... .__ ... __. Szakbeli előtanulmány ...

... ... ... ... ... ... ___ ... ... .... .__ ... ... .__ ... ... __. ... ___ ... ... ___ ... ... ... .__ ... ._. _... ._- „ . ... ... ... ... __. ... ... ... ... Összesen

heti „ „ » » heti

10 4 6 6 12 38

óra „ „ » „ óra

A II. évnek tantárgyai. Ékítményes rajz .__ ... ... ___ ... ... ... ... __. ... ... ... ... heti 8 óra Szabadkézi perspektíva ___ ... ___ ... ... ... ___ ... __. ... ... ... ,, 2 » Intenzivebb perspektíva ... .__ ___ ... ... _„ ... ... ... __. ... » 2 „ Alakrajz ... ... .... ... ___ ___ ... ___ » 8 „ Építési rajz __. ... ... ... _„_ ... .__ ... ___ ___ ... ... ___ .__ » 6 „ Geometria ___ ... ___ ... ... ___ ___ ... ... ... ___ ___ ___ ___ ___ ___ „ 4 » Szakbeli előtanulmány ... ___ ... ___ ... ... ... ... __. ... ... __. » 12 „ Összesen heti 42 óra 1. Ékítményes rajz és festés. Egyszerű ékítményelemeknek, majd egész ékítményeknek (különböző korszakbeli és magyar stílű ékítményeknek) rajzolása nagyarányú mintalapokról. Geometrikus síkékítmények, szabályos sokszögből, körből és vegyes

ÉKÍTMÉNYESRAJZ OSZTÁLY TANÁR OROH ISTVÁN

Pátzay Béla

idomokból összetéve, görög, arabs és reneszánsz minták után. Heraldikai rajzoknak, címereknek készítése. Betűk rajzolása és rondírás. A tanítás tömeges. Domború díszítményeknek, természet után öntött növényformáknak, dísztárgyaknak, egyszerűbb építészeti tagozatoknak rajzolása és festése. Növényeknek, gyümölcsöknek, virágoknak természet utáni rajzolása és festése. (Kivitel: ecsettel, tollal, rajzónnal.) 2. Szabadkézi perspektíva. Nagyméretű geometriai testeknek és testcsoportoknak szabad kézzel, szemlélet alapján való lerajzolása, fősúlyt helyezve a méret- és irányelváltozásoknak hű visszaadására és a perspektivikus érzés fejlesztésére. A legelemibb perspektivikus törvényeknek megismertetése, az árnyékszerkesztés és az árnyékintenzitás fontosabb elveinek megmagyarázása természetes és mesterséges világítás esetében. Előadási eszközök: rajzón szén, kréta, vízfesték. Az első évben az oktatás tömeges; egy-egy összeállítás egy kettős óra alatt befejezendő. Összetettebb csoportoknak, egyszerűbb használati tárgyaknak, bútoroknak, edényeknek, építészeti részleteknek rajzolása" és festése a tárgyak képeinek lehetőleg egyszerű és jellegzetes előállításával. Kivitel főként vízfestés. A tanítás tömeges, esetleg egyéni. 3. Alakrajz. Rajzolás gipszöntvényekről. Kezdetben bevezetésképpen rövid ideig rajzolás gipszöntvények után készült mintalapokról, kiváló mesterek rajzairól; azután emberi fejeknek, testrészeknek rajzolása részint természet utáni öntvényekről, részint antik szobrokról. Végre egész alakoknak rajzolása kiváló antik szobrokról. Vázlatkönyvekbe való rajzolás.

4. Építési rajz. Az építészeti elemeknek tábláról való rajzolása. Az antik építészet ismertetése és rajzolása. 5. Geometria, a) E l e m i p l a n i m é t r i a : A pont, egyenes és szög fogalma. Az egyenessel és szögekkel végezhető alapműveletek. A három-, négy- és sokszögeknek szerkesztése adatokból; összeillőségük, hasonlóságukszimmetriájuk, területük kiszámítása és területük átalakítása. A körre vonatkozó tételek; körök és körrészek területének és kerületének kiszámítása. Az elipszisnek, parabolának, hiperbolának különféle szerkesztési módjai és a rájuk vonatkozó tételek. A csigavonal. b) Á b r á z o l ó g e o m e t r i a . Bevezetésül előadatik a stereométriából a pontnak, egyenesnek és síkoknak viszonylagos helyzete és a hajszálszögnek fogalma. — Mértani testeknek és testcsoportoknak ábrázolása ugyanazon testminták után, melyek a szabadkézi perspektivikus rajznál előfordultak. A pontnak, egyenesnek, síknak és síkon fekvő idomoknak ábrázolása. Síkok metszetének, sík és egyenes áthatásának meghatározása. A sík forgatása. A hasábnak, gúlának, kúpnak hengernek és gömbnek ábrázolása, hálójának megszerkesztése, felszínének és köbtartalmának kiszámítása. Ugyanezen testek, egyenessel és síkkal való áthatásának megszerkesztése Egyszerűbb testek áthatásának ábrázolása. Á r n y é k t a n . A pontnak, egyeneseknek és idomoknak árnyékának meghatározása ortogonális képben. Hasáboknak, gúláknak, hengereknek, kúpoknak és a gömbnek saját és vetett árnyékának megszerkesztése. Üres testeknek bevetett árnyéka. Különböző testekből képzett csoportban az egymásra vetett árnyéknak meghatározása. Fogasfelületek és a legegyszerűbb építészeti részletek árnyékának megszerkesztése. P e r s p e k t í v a . A perspektivikus szerkesztésnél előforduló elemeknek, elveknek és eljárásoknak rövid elméleti ismertetése után, padozat-minták, mértani testek és egyszerűbb építészeti részletek képének és árnyékának megszerkesztése. Szakbeli előtanulmány, a) D í s z í t ő f e s t é s z e t . Az első ' évben — nagyobbrészt síkékítményeknek — mintalapon után való rajzolása. A festőanyagnak és kötőszernek (tempera) megismertetése, előkészítése és használatának módja. A festésnek elemibb gyakorlása színes síkékítmények után. A második évben festés domború műveknek fényÉKÍTMÉNYESRAJZ képei után. Színes mintalapoknak másolása és a színes OSZTÁLY tervezés gyakorlása. b) D í s z í t ő s z o b r á s z a t . Bevezetés a mintázásDolnyik J. terve

ÉKÍTMÉNYESRAJZ OSZTÁLY

Budai Sándor terve

TANÁR OROH ISTVÁN

nak technikájába. Egyszerű ékítményeknek mintázása és faragása gipszminták után. Fokozatosan nehezebb és komplikáltabb ékítmények megmintázása. Nagyobbításoknak gyakorlása fényképek és grafikai vázlatok után. Ezzel egybekötve a gyűjtött formaismeretek alapján egyszerű térkitöltéseknek tervezése, a tervezésnek és megmintázásnak fokozatos fejlesztése, úgy, hogy a növendék a gyakorlatban előforduló ékítményeknek előállítására a második évnek végén képes legyen. c) K i s p 1 a s z t i k a. Elemi és összetettebb ékítményeknek másolása agyagban és viaszban. Ékítményeknek lapminták után való mintázása. Fejeknek, testrészeknek, egész alakoknak mintázása gipszöntvények, majd fényképek után. Drapéria-tanulmányok. d) Ö t v ö s s é g és z o m á n c o z á s . Az ötvösségben a szerszámoknak ismertetése és az azokkal egybekötött gyakorlatok. Díszítmények körvonalainak előállítása fémlapon, bemélyítés által (trasszirozás), kezdve az egyenes vonaltól a legkifejlettebb síkékítményig. A vésőknek használata. Plasztikns ékítményeknek domborítása gipszöntvények után. Mintázás (a második évben a kisplasztikái szobrászati osztályban). A cizellálásnak, a vésőművészet kezdetének és különlegességeinek ismertetése és gyakorlása; a szükséges szerszámoknak előállítása Fémkidolgozás. A zománcozásban a szerszámoknak és műszereknek, valamint a nyers zománcok anyagainak ismertetése; a zománcégetés előmunkálatainak oktatása; a fémpántoknak lemezekre való díszítése és kiegészítése; fémlemezekből kivésett vagy domborított ékszertárgyaknak zománcozása és ennek zománcszínekkel való kifestése. e) F a m e t s z é s . A szakma anyagának és eszközeinek ismertetése.Vésésgyakorlatok. Párhuzamos vonalaknak metszése. Tónusmetszésnek gyakorlása. Négyzet-metszés. A négyzetek elosztása kisebb négyzetekre és háromszögekre. Tónusmetszés négyzetekbe és háromszögekbe. Sík ékítmények. Széles, egyszerű fakszimilékből kiindultan a legkuszáltabb keresztül-kasul rajzolt vona-

Weisz Emil terve

ÉKÍTMÉNYESRAJZ GSZTÁLY TANÁR GROH ISTVÁN

laknak metszése. Régi körvonalas, angol, francia és német jó fametszésű nyomásoknak tükörből való rajzolása és metszése. f) R é z m e t s z é s . A szakma anyagának és eszközeinek ismertetése. Rajzbeli előgyakorlatok rajzónnal, azután tollal, hogy a tanuló a modellállásnál megkívánt vonallal való árnyékolásban kellő jártasságot szerezzen. A rézkarc és rézmetszés elemeinek gyakorlása, a tűvel való rajzolás az alapozott rézlapon és annak maratása. Másolatok rézkarcban tollrajzok után. Véső-gyakorlatok; egyenes, hajlított és keresztező vonalak metszése, önálló árnyékolás vonallal, tónusban rajzolt minták után.

A szaktanfolyamoknak tantárgyai. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

ÉKÍTMÉNYESRAJZ OSZTÁLY

Hanzlitschek Ede terve

9. 10. 11. 12.

Díszítő festészet. Díszítő szobrászat és kisplasztika. Ötvösség és zománczozás. Fametszés. Rézmetszés. Építési alaktan és építési rajz. Iparművészeti stíltan és iparművészeti rajz. Lakásberendezés és iparművészeti tárgyaknak rajzolása és tervezése. Boncalaktan. Alakrajz. Művészetek története. Egészségtan és első segélynyújtás.

Éberling Gy. terve

ÉKÍTMÉNYESRAJZ OSZTÁLV TANÁR OROH ISTVÁN

A III. évnek tantárgyai:

Szakoktatás É p í t é s i a l a k t a n . . . ... ... ... É p í t é s i rajz.__ ___ ___ ___ .__ Iparművészeti stíltan ... ... Alakrajz (természet után) ... S z a k o k t a t á s .__ I p a r m ű v é s z e t i rajz ... M ű v é s z e t e k t ö r t é n e t e ... Boncalaktan ___ .... ... Alakrajz (természet után)

... ... ... ....

._-. ___ ... ___ __. .__ ... ... ... ___ ... ...

... ___ ... ... ... .__ ... ... ... ... ... ... ... ___ ___ ___ ...

A IV. évnek tantárgyai: ... ._. .... .__ ... . ___ .... ... ___ ... ___ ___ ... „__ ... ... ___ __. ___ ... ___ ... ... ... ... ._. ___ ___ .__

.:. ... ... ... ... ... ... ... ._. ___ ... ... ... ___ ... „ . ___ Összesen

24 óra 2 „ 4 „ 2 „ 8 „__ 40 óra

24 óra ... __ __ ... .__ 6 » ... ... ._. ... ... ... 2 » .__ ... .__ __^ ... ... 2 » ... ... ... ___ ... ___ 1 0 „ Összesen 44 óra

Az V. évnek tantárgyai:

Szakoktatás ... .__ ___ .__ . . . ___ ___ ... ___ ~ ... ___ . . . ... . . . 24 óra Iparművészeti rajz... . . . ... ___ ... .. . . . ... — . . . ... ... ... ... ... 6 „

Művészetek története .__ ___ ___ ... Boncalaktan ... ... Alakrajz (természet után)... Egészségtan és első segélynyújtás

ÉKÍTMÉNYESRAJZ OSZTÁLY.

... ... ... ....

Orvos E. vázlata

... ... ... ... ... ... ... .. — ... ___ ... ... ... ... ___ ... ... ... ... ... — ... ... __. ... — — — Összesen

2 » 2 „ 10 „ 1 » 45 óra

1. Díszítő festészet. Festés, ékítményeket ábrázoló gipsz-minták, természet utáni öntvények és a természet után (növények, gyümölcsök, fejek, kezek, lábak, karok stb). Virágoknak, gyümölcsöknek, állatoknak, emberi fejeknek és alakoknak természet utáni (színes) festése. Drapéria-tanulmányok. Tervezések természet utáni tanulmányok alapján. Adott tervek színes

díszítése. Nagyobb díszítő feladatoknak tervezése stb. Kivitel módja: Tempera, gouache, akvarell. 2. Díszítő szobrászat és kisplasztika. A díszítő szobrászatban mintázás természet utáni öntvények után; mintázás fejei, lábat s egyes testrészeket ábrázoló gipszminták után. Mintázási gyakorlatok természet után. Ékítmények tervezése; tervezések figurális, építészeti és ornamentális motívumokkal. Díszítő szobrászati tárgyaknak tervezése és kivitele. Kandallók, szökőkutak, síremlékek, vázák, plafonrészletek, épületdíszítési részletek, keretek, díszes asztalok, székek stb. Kiviteli módok: kőben, fában, gipszben és stukkóban. A kisplasztikában gipszöntvények utáni mintázás agyagban és viaszban. Az emberi testnek részei és egész alakok. Tervezés. Mintázási szakgyakorlatok a fényűzési ipar különféle ágaiban; kisebb terakotta-tárgyak, fémműipari dísztárgyak sokszorosítására alkalmas mintáknak előállítása. Csontfaragás. Ily műtárgyaknak önálló tervezése és mintázása. 3. ötvösség és zománcozás. Az ötvösségben a mintázási és domborítási gyakorlatok. Vésési és éremverési gyakorlatok, acélban való metszés domború minták után. Damaszkozás. Forgási testek (kelyhek, poharak) s egyéb fényűzési és használati tárgyak egyes részeinek díszítése, részben mintázva, részben egyenesen fémbe domborítva. Külömböző fémeknek forrasztása és egyes tárgyaknak fémbe öntése. A fémdíszítésnek fajai: ezüstözés, aranyozás, zománcozás, galvanoplasztika ; tűzben való aranyozás és a patina válfajai. Az öntvények. A galvanoplasztikákoz szükséges mintáknak előállítása és alkalmazása. Az ötvösség keretébe vágó műtárgyaknak: edényeknek, billikomoknak, ékszereknek stb. tervezése s e tervezetekben minden részletben való sajátkezű kivitele (domborítással, cizellálással, öntéssel, zománcozással és montirozással egyetemben). A zománcozásban a limogesi és az erdélyi zománcoknak készítése; zománclemezekre ornamenteknek, arcképeknek stb. fénykép után való átvitele és e tárgyaknak zománcozása. Kész műtárgyaknak zománccal való díszítése: a magyaros régi zománcozásnak tanulmányozása és másolása. Önálló tervezeteknek kivitele. 4. Fametszés. A fametszés tehnikájához szükséges gyakorlatok. A hala-

ÉKITMÉNYESRAJZ OSZTÁLY TANÁR OROH ISTVÁN

Kopp Jakab terve

dáshoz képest fokozatosan fejeket, egész alakokat, állatokat, tájképrészleteket, építészeti és iparművészeti tárgyakat ábrázoló kiváló fametszésű lenyomatoknak a másolása. — Tükörből (t. i. fordítva) fára való rajzolás és metszés. Eredeti rajz után, vagy fényképezett festmény vagy tárgy után önálló fametszeteknek készítése. (Önállóan megadva a vonások irányát, vastagságát, színét és hangulatát.) Természet utáni rajzoknak, esetleg önálló kompozícióknak a metszése. A színes fametszet. A három és a többszínű fametszeteknek elméii. ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY lete és gyakorlata. TANÁR PAPI SÁNDOR Lenyomatoknak készítése az eredeti dúcról vagy metszésről. 1

Nemes György

5. Rézmetszés. Rézmetszeteknek, főleg pedig rézkarcoknak készítése tónusban rajzolt minták és fényképek után. A rézlapok alapozásának elsajátítása. A karcolás és metszés olajfestmények és akvarellek után, hogy a növendék megtanulja a színeknek átfordítását tónusokban. A maratáshoz szükséges alapozás. A radírozott vagy metszett rézlapoknak nyomtatása és ahhoz szükségelt festék előállítása. Aroulette alkalmazása. Eredeti rézkarcoknak előállítása. 6. Építési alaktan és építési rajz. A középkori építészet ismertetése és az egyes formáknak tábláról való rajzolása. Adott épületek és részleteknek prespektivikus rajzolása és festése. A reneszánsz építészetről általán. Belső csarnokok, termek, emlékek stb. ismertetése és rajzolása.

7. Iparművészeti stíltan és iparművészeti rajz. A díszítménynek osztályozása, szerkesztése és hatása. A színtannak elmélete és a színharmónia. Az alaki szépnek tárgyalása. A szabályosság, rendszeresség, törvényszerűség, arányosság, alaki összhang; stílszerűség stb. Ezeken az általános ismereteken kívül foglalkozik a stíltan a textil művészetnek, a kerámia, a tektonika és a sztereotómia alakjainak keletkezéséve!, azoknak kiviteli módozataival és azoknak alkalmazkodásával az anyagok tulajdonságaihoz. Az alak és díszítmény közötti vonatkozás; a díszítmények alkalmazása a művészi ipar alakjain. Iparművészeti rajzgyakorlatok; különféle ipartermékeknek olyképpen való rajzolása, hogy ezen rajzok alapján az ábrázolt tárgyak a megrendelőknek tetszetősek és azok munkások, iparosok által megérthetők s így elkészíthetők legyenek. Iparművészeti tárgyak tervezése. A kivihetőségre való tekintettel a rajzolt tárgyak méret szerint készülnek. 8. Lakásberendezés és iparművészeti tárgyaknak rajzolása és tervezése. A tananyag felöleli a belső berendezés egész terét: fából, fémből, kőből, agyagból, üvegből készült tárgyakat és díszítéseket; szövet-mintáknak, hímzéseknek csipkéknek stb. tervezését, valamint világi és egyházi interiőrök elrendezését. A szaktanfolyam tanmenete a körébe vágó iparművészeti tárgyaknak szakszerű tanulmányozásában, elemzésében) dekompozició)áll, egybe kötve e tárgyak stíljének, anyagának, szerkezetének, művészi és technikai megalkotásának magyarázatával. Útbaigazítás és utasítás az e tárgyak elkészítésére alkalmas művészi és minden részben tökéletes kész műhelyi részletrajzoknak elkészítésére. Végre önálló tervezéseknek kivitele és műhelyi részletrajzok. 9. Bonc-alaktan. Az emberi test külső alakját meghatározó csontoknak, inaknak, izmoknak stb. alakjai, kölcsönös arányuknak és mozgásuk törvényeinek magyarázata s rajzolása a természetből vett minták nyomán. 10. Alakrajz. Rajzolás szénnel, rajzónnal, tollal, krétával élő minta után. Főleg aktoknak (meztelen emberi alakoknak) rajzolása. Közben egyes testrészek: fej, kéz, láb, kar stb. után részletes tanulmányok. Az élőmodell utáni tanulmányokkal kapcsolatosan a készített tanulmányoknak fejből (emlékezetből) való rajzolása, a formaemlékezet fejlesztése és formaismeret gyűjtése céljából. Vázlatkönyvben a gyors felfogás gyakorlása. Színvázlatok és tanulmányok pasztellel. Mozgó modell után való rajzolás. 11. Művészetek története. A régi keleti népeknek, Görögországnak és Rómának, valamint a középkor és a reneszánsz művészetének (építészet, festé-

szét, szobrászat és művészi ipar) története. A művészetek Magyarországban, különös tekintettel a XVI—XVII—XVIII. századoknak művészi iparára. Az oktatás főleg szemléleti alapon épül föl. Egészségtan és első segélynyújtás. Az emberi szervezetnek rövid ismertetése. A sebek, ficamodások és azoknak kezelése. Kötési gyakorlatok. Baleseteknél való eljárás. Az ember táplálkozása és lakásának egészségtana. Fertőzőbetegségek, óvóintézkedések. PAPP SÁNDOR

TANULMÁNYFEJ TERMÉSZET UTÁN

Waldmann Miklós II. előkészítő osztály

ALAKRAjZ FELSŐBB TANFOLYAMA Tanulmány természet után TANÁR PAP HENRIK

Rajzolta Muhics

Sándor

Ili. szakosztály

ALAKRAJZ FELSŐBB TANFOLYAMA

R a j z o

Emlékezet után való rajzok

TANÁR PAP HENRIK

lta

S á n d o r

Esti tanfolyam AZ ESTI TANFOLYAMNAK SZABÁLYZATA.

Az esti tanfolyamnak célja: a) Oly iparosoknak, a kiknek foglalkozása bizonyos művészi képességet kíván, (pl. bútorasztalosok, kárpitosok, szobafestők, üvegfestők, címfestők, litográfusok, kőfaragók, faragók, díszítő szobrászok, ércöntők, aranyművesek, cizellálok, zománcfestők, lakatosok, bádogosok stb.) módot nyújtani arra, hogy szakmájuknak gyakorlása mellett az esti és vasárnap délelőtti órákban magukat rendszeres elméleti és gyakorlati oktatás utján művészi irányban tovább képezhessék; b) egyes kiválóbb egyéneket az iparművészeti iskola szaktanfolyamának felvételi vizsgálatára előkészíteni. 2- §• Az esti tanfolyam három évre terjed. Minden iskolai év szeptember hó elején veszi kezdetét és június hó végéig tart. A heti tanórák száma 10-ben van megállapítva, még pedig hetenkint háromszor este 2—2 óra, vasárnap délelőtt pedig 4 óra. 3. §. A beiratások szeptember hó elején történnek. A beiratási díj évenkint 3 K., ebből egy K. esik az „Értesítő"-re. A tandíj évenkint 6 K., amely két egyenlő részletben is törleszthető. 4. §. A felvételre jelentkező iparos ifjú igazolni tartozik, hogy: a) 15-ik életévét betöltötte; b) ép látóérzékkel és szakmájának megfelelő testi épséggel bir; c) legalább 2 középiskolát vagy 6 elemi osztályt sikerrel végzett, vagy ennek hiányában a kellő szakképzettséggel bír; d) választott iparágával már egy-két éve gyakorlatilag foglalkozott, (bizonyítványnyal igazolandó); e) birja mesterének vagy szüleinek belegyezését arra, hogy az esti tanfolyamot látogathatja.

ALAKRAJZ FELSŐBB TANFOLYAMA

Rajzolta Muhics Sándor

Állandó mozgásban lévő minta után készült vázlatok

TANÁR PAP HENRIK V

IPARMŰVÉSZETI TERVEZÉS

LEGYEZŐ

Stiásny

Aladár

TANÁR BENCZÚR BÉLA

5. §.

Tandíjmentesség, ösztöndíj, jutalom, fegyelmi s egyéb ügyekben a tanulók ugyanazoknak a szabályoknak vannak alávetve, mint a rendes nappali tanfolyam tanulói. 6. §.

A tanfolyamnak tanulói kötelezik magukat, hogy az előírt tárgyakat az e célra kitűzött tanórarend szerint pontosan hallgatják.

IPARMŰVÉSZETI RAJZ ÉS TERVEZÉS TANÁR BENCZÚR BÉLA

TERÍTŐ SZÉL

Tirpák Sá/ldot

7- §• Olyan tanuló, aki magasabb évfolyamba akar fölvétetni, haladottságát próbamunkával és az előző tanfolyamban végzettek tudásával (esetleg fölvételi vizsga alapján) tartozik igazolni. 8. §. A tanfolyam tananyagának három évre való felosztása:

I. év. a) Planimetria. (Pont, vonal, háromszög, négyszög, sokszög, kör és elipszis elmélete és szerkesztési rajza.) Tömeges tanítás (előadás és rajz) hetenkint 2 órában. b) Építészeti stíltan és építési rajz. Az építésben előforduló szabályoknak fejtegetése. Az építészeti formáknak ismertetése, különös tekintettel az anyagra. Párkányoknak tagozása: az oszloprendeknek fogalma. Ajtóknak, ablakoknak boltozatoknak formái. Tömeges tanítás (előadás és rajz) hetenkint két órában. c) Iparművészeti stíltan. Iparművészeti alakok ismertetése, tekintettel a feldolgozandó anyagokból és előállítási tehnikákból származó stíltani törvényekre. Előadás hetenként 1 óra. d) Ékítményes rajz. Egyszerű ékítmény-elemeknek nagyarányú fali minták után való rajzolása, áttérés a domború ^minták utáni rajzolásra. Hetenként 3 óra. Mértani síkékítményeknek rajzolása és színezése. Betűknek rajzolása és rondírás. Tömeges tanítás hetenként 2 órában.

IPARMŰVÉSZETI RAJZÉS TERVEZÉS

Igaz István II. szakoszt.

II. év.

ŰVEQFESTMÉNV

IPARMŰVÉSZETI RAJZ- ÉS TERVEZÉS

Novak Sándor III. szakosztály

a) Geometria. Ábrázoló geometria és az árnyékszerkesztésnek elemei. A pontnak, vonalnak, síkoknak és testeknek ábrázolása. Síkok, felületek és testek területének és köbtartalmának kiszámítása. Egyszerű testek saját és vetett árnyékának szerkesztése. Tömeges tanítás (előadás és rajz), heíi 2 órában. b) Szabadkézi perspektíva. Geometriai testeknek és egyszerű iparművészeti tárgyaknak, puszta szemlélet útján, szabadkézzel való rajzolása. Hetenként 2 óra. korszakbeli ékítményeknek

c) Díszítményéknek rajzolása. Különböző domború minták után való rajzolása. Hetenkint 2 óra. d) Szakbeli tanulmányok. I. Szak- és műhelyi rajz. j II. Mintázás. III. Ékítményes festés. \ Egy-egy szakmában hetenkint 4 óra. IV. Ötvösség. V. Alakrajz. A tanuló a szakmabeli tanulmányokat foglalkozásához képest gyakorolja. Az oktatás egyéni. A szakmabeli tanulmányoknak tantárgyát az igazgató, vagy a szaktanár jelöli ki. Szakmaváltoztatás csak kivételesen van megengedve.

III. év. a) Geometria. Perspektíva. Testcsoportok perspektivikus képének szerkesztése. Perspektivikus árnyékszerkesztés. Tömeges tanítás (előadás és rajz), hetenkint 2 órában. b) Virágoknak, növényeknek és gyümölcsöknek rajzolása (természet után vagy esetleg preparátumok után).

Hetenkint 2 óra. c) Szakbeli tanulmányok. I. Szak- és műhelyi rajz. \ II. Mintázás. III. Ékitményes rajz és festés, j- Egy-egy szakmában hetenkint 6 óra. IV. Ötvösség és zománcozás. V. Alakrajz. ' A tanuló a szakmabeli tanulmányokat foglalkozásához képest gyakorolja. 9- §• Az esti ianfolyambeli növendékeknek, a hely arányához képest (a ven-

IPARMŰVÉSZETI RAJZ És TERVEZÉS TANÁR: BENCZÚR BÉLA

SZÉLFOüÓ

Bátki József

DÍSZÍTŐ FESTÉSZETI SZAKOSZTÁLY

FRÍZ

Bogár Béla III. szakosztály

TANÁR FEICHTINOER J. GY.

déglátogatók előtt), a nappali tanfolyambeli növendékek számára előirt egyes tantárgyak hallgatása, az igazgató beleegyezése mellett engedélyezhető. Ezért külön tandíj nem jár. 10. §. A. tanfolyam tanulója minden iskolai év végén látogatási bizonyítványt kap; az egész tanfolyam befejezése alkalmával pedig végbizonyítványt nyer, melyben haladása és szorgalma van minősítve. Szegénysorsú, de szorgalmas tanulók a tandíj alul felmentést nyerhetnek. Ösztöndíjak elnyerésére időnkint pályázat hirdettetik. Minden iskolai év végén a jelesebb növendékek között jutalmak osztatnak ki. 11. §. A szünidei pályázatokban minden esti tanfolyambeli tanuló is úgy vehet részt, mint az intézet rendes növendéke, sőt az ösztöndíjas és tandíjmentes tanuló, ha a második iskolai évet befejezte, köteles azokon részt venni. 12. §. Az az esti tanfolyambeli tanuló, a ki az intézetbe mint rendes növendék akar belépni, egyenlő képesség esetén az idegen intézetekből jelentkező előtt számíthat felvételre, a fölvételi vizsgának letétele után, azok pedig, a kik a három évi esti tanfolyamot jó eredménynyel végezték, a szaktanfolyamba való felvételre előirt vizsgára bocsájthatók.

A szervezeti és fölvételi szabályokból. Az orsz. m. kir. iparművészeti iskolának növendékei rendesek és vendéglátogatók. Rendes tanulók azok, a kik a fölvételhez szükséges és az alább felsorolandó föltételekkel bírnak és az összes előírásoknak és a tanfolyamok órarendjének a maguk teljes egészében eleget tesznek. E növendékeknek munkássága és előhaladása szigorú ellenőrzés alatt áll, félévenkint az elméleti tantárgyakból vizsgát kötelesek tenni; magukviselete és szakmájukban való előmenetelük osztályozás alá esik, mely tanártestül etileg megállapítottfélévi bizonyítványaikban talál kifejezést. A tanfolyam sikeres bevégzése után a rendes növendék végbizonyítványt kap, a mely neki jogot ad a szakmája körébe tartozó, képesítéshez kötött ipará g a k n a k űzésére, illetőleg az ipartörvény értelmében, a megtanult iparág önálló űzése iránt kikérendő engedély elnyerésére. Azok a rendes tanulók, a kik valamely középiskola 4 alsó osztályána sikeres el-

DÍS2ITŐ FESTÉSZETI SZAKOSZTÁLY

Novak József

III. szakosztály

DÍSZÍTŐ FESTÉSZETI SZAKOSZTÁLY

Kurbel Bálint vendéglátogató

TANÁR FEICHTINOER J. QY.

végzése után lépnek az intézetbe és itt a tanfolyamot szintén sikerrel végzik, a katonai szolgálatnál az egyéves önkenytesség kedvezm é n y é b e n részesülnek. Az idevaló előírások egy külön szakaszban sorolva k föl. Az intézetet végzett rendes tanulók, az alsófokú ipariskolák számára szükséges r a j z t a n í t ó k képesítő vizsgálataira teljes jogú jelöltekül bocsáttatnak. (A szabályzatot 1. egy külön szakaszban.) Vendéglátogatók azok, a kik az iskola által nyújtott oktatásnak csak egyes ágaiban részesülni, vagy bizonyos szakokat gyakorolni kívánnak. A vendéglátogatók szabadon választják meg a tanfolyam elején azokat a tantárgyakat, amelyeket hallgatni illetőleg gyakorolni kívánnak, de az egyszer kiszemelt előadásokra vagy gyakorlatokra eljárni kötelesek, miért is a tanfélév elején a kiválasztott tantárgyakat az igazgatóságnál, a tanárok által már láttamozott felvételi igazolvány felmutatása mellett bejelenteni tartoznak. . Kívánságukra az iskolában eltöltött időről és választott szakmájukban tanúsított szorgalmukról bizonyítványt kapnak. A ki rendes növendékül felvétetni kíván, igazolni tartozik, h o g y : a) 15-ik életévét betöltöte; b) ép látóérzékkel és a szakmájához szükséges testi épséggel bir és védhimlővel van beoltva (orvosi bizonyítványnyal igazolandó); c) legalább 4 polgári vagy középiskolai osztályt sikeresen végzett és a rajzban vagy a mintázásban némi gyakorlottsággal bir; előnye van annak, a ki a

választott iparággal 1—2 évig gyakorlatilag foglalkozott. A ki nem végzett négy középiskolai osztályt, de a gyakorlatból jőve, szakmájában felötlő tehetséget tanúsít, az felvételi vizsga alapján léphet be az intézet rendes növendékei közé; d) birja szüleinek vagy gyámjának beleegyezését és lehetőleg azt is, hogy azok tanfolyamának végéig anyagi fentartásáról és iskolai szükségleteiről gondoskodni fognak. Vendéglátogatók a c) pontnak igazolása alól felmentvék, de bizonyítványnyal, ennek hiányában pedig rajzokkal kötelesek igazolni, hogy a választott szakma művelésére szükséges képzettséggel birnak. Valamely iparművészeti ág iránt felötlő hivatást tanúsító ifjak, ha a c) pontban követelteknek bizonyítvány vagy felvételi vizsga alapján megfelelni nem tudnak, szintén csak mint vendéglátogató növendékek vehetők fel. A ki az állami kőipari, fafaragási és agyagipari szakiskolának II. osztályát jeles eredménynyel végezte, az felvételi vizsga nélkül beléphet az Előkészítő tanfolyamnak I-ső osztályába, hogy magát az intézetben a díszítő szobrászati vagy kisplasztikái szakmában tovább képezze. Ilyen szakiskolát elvégzett tehetséges ifjú, ha magát művészi irányban tovább képezni akarja, fölvételi vizsga alapján az előkészítő tanfolyam elkerülésével direkte a szaktanfolyam első osztályába rendes növendékül is beléphet. A fölvételi vizsgát a tanári testület állapítja meg.

DÍSZÍTŐ FESTÉSZETI SZAKOSZTÁLY TANÁR EEICHTINQER J. QY.

ELLENZŐ

Wessely Vilmos II. szakosztály

DÍSZÍTŐ FESTÉSZETI SZAKOSZTÁLY

Muhics Sándor III. szakosztály

Mindkét rendbeli tanulók ezidőszerint csak fiúnövendékek lehetnek. Úgy a rendes tanulók, minta vendég látogatók, a beiratkozás alkalmával 4 K. beiratási díjat fizetnek. Ugyanakkor fizetendő előlegesen is a félévi tandíj, a mely a rendes tanulóknak 10 K., a vendég látogatóknak 20 K. Ugyanekkor minden növendék a tanév végén kiosztandó „Értesítő"-xz 1 K.-át fizet le. A második félévi tandíj a 2-ik félévre való beiratás alkalmával fizetendő. Szegénysorsú jeles növendékek a tanártestület javaslatára: 1. tandíj elengedésben részesülhetnek, a melyre vonatkozó kérvények, a szegénységi bizonyítvány melléklésével, a beiratkozás alkalmával adandók át: 2. az országgyűlésig megszavazott javadalom erejéig (a mely most 4000 K.) évi 200—300 K., később esetleg 400 K. ösztöndíjban is részesülhetnek. Az idevágó pályázati hirdetések alkalmas időben tétetnek közzé. A folyamodók kérvényei a Nagyméltóságú Vallás- és Közoktatásügyi m. kir. Miniszter Úrhoz címezve az intézet igazgatóságánál nyújtandók be. Felszerelendők az eddig végzett tanfolyamoknak bizonyítványaival és szegénységi bizonyítványnyal. Az ösztöndíj csak egy évre szól; további élvezetért és esetleges fölemelésért, minden év elején újból kell folyamodni. 3. A tanfolyamot bevégzett tanulók jelesebbjei külföldi tanulmány utakra is kaphatnak ösztöndíjat. A folyamodóknak kérvényei a Nagyméltóságú Vallásés Közoktatásügyi m. kir. Minister Úrhoz címezve, mindenkor március hónap elején az intézet igazgatóságánál nyújtandók be. A folyamodványok úgy szerelendők föl, mint a rendes ösztöndíj-folyamodványok, a fődolog azonban, hogy a folyamodó rajzait, modelljeit vagy egyéb tervezeteit is bemutassa. Az ösztöndíj tartama egy évre szól; további élvezésért újból kell folyamodni.

DÍSZÍTŐ FESTÉSZETI SZAKOSZTÁLY

FEKVŐ FRÍZ

Igaz István

Az intézetnek személyzete. Igazgató: Fittler Kamill, oki. építész, a III. oszt. vaskorona-rendnek és a Ferencz József-rendnek lovagja, a franczia becsületrendnek tisztje, a szerb kir. Takovarendnek középkeresztese; a Magyar Tud. Akadémia archeológiái bizottságának, az orsz. iparoktatási tanácsnak, a székesfővárosi iparoktatásügyi bizottságnak, a műemlékek orsz. bizottságának, a szerzői jogi állandó szakértő bizottságnak, az orsz. iparegylet igazgatóságának, a lipótvárosi templom és a m. kir. mezőgazdasági múzeum építési bizottságának, a magyar mérnök- és épitész-egylet és az iparművészeti társulat választmányának tagja, az orsz. képzőművészeti tanács építő művészeti szakosztályának előadója, a szakírók egyesületének alelnöke, a „Magyar Iparművészet" szerkesztője. Rendes tanárok: Almási B a l o g h L ó r á n d , oki. építész, a belső arhitektura tanára. B e n c z ú r Béla, építész, a m.kir.rajztanárvizsgáló-bizottság tagja, az iparművészeti rajznak és tervezésnek és a tehnikai művészetek stíltanának tanára. D o b y J e n ő , rézmetsző-művész, tanár, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa, a rézmetsző szakosztálynak vezetője. F e i c h t i n g e r J ó z s e f Gy., tanár, a díszítő festészeti szakoszt, vezetője. G r ó h István, oki. rajztanár, az ékítményes rajznak, a szabadkézi perspektívának és az akvarell festészetnek tanára. G y a l u s L á s z l ó , építész, az építési rajznak és alaktannak és a lakásberendezési szakosztálynak tanára. Ifj. H e r p k a Károly, tanár, a szerb. kir. Takova-rend lovagja, az ötvös szakosztálynak vezetője. Loránfi Antal, szobrász-művész, oki. rajztanár, a magy. kir. rajztanárvizsgáló-bizottság tagja, a kisplasztikái szakosztálynak vezetője.

Mátrai Lajos Gy., szobrász-művész, tanár, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa, a díszítő szobrászati szakosztálynak és a fafaragásnak vezetője. Morelli G u s z t á v , fametsző-művész, tanár, a Ferencz József-rendnek lovagja, az orsz. m. képzőművészeti tanácsnak és az iparművészeti társulat választmányának tagja, a fametszési szakosztálynak vezetője. P a p Henrik, festőművész, az alakrajzolás felső tanfolyamának tanára, az iparművészeti társulat választmányának tagja. Papp Sándor, festőművész, oki. rajztanár, a geometriának és az alakrajz alsóbb tanfolyamának tanára. Segédtanárok: Hibján Samu, a zománcozás vezetője. Sándor Béla, festőművész; tanítja a díszítő és ékitményes festést. Óradíjas tanárok: Udvary Géza, festőművész, tanítja az alakrajzot. Ifjabb Mátrai Lajos, szobrász művész, tanítja az I. és II. előkészítőben a lakberendezőknek a mintázást. Rendkívüli tanárok : Dr. Éber László, a M. Nemzeti Múzeum segéd-őre, a műtörténelemnek tanára. Dr. Tellyesnitzky K., orvostudor, a budapesti kir. magyar tudomány - egyetem első boncolástani intézetének adjunktusa, a boncalaktannak tanára. DÍSZÍTŐ FESTÉSZETI SZAKOSZTÁLY TANÁR: FEICHTINOER j . QY.

FALFESTÉS ^Freyer Mór

Dr. Rottmann Elemér, egy. orvostudor, intézeti orvos, az egészségtan és . első segélynyújtás tanára.

Az esti tanfolyam tanítói: Benczúr Béla, intézeti r. tanár, az iparművészeti stiltan tanítója. Gyalus László, intézeti r. tanár, a szakműhelyi rajznak és építészeti alaktannak tanítója. Herpka Károly, intézeti r. tanár, az ötvösség tanítója. Hollós Lajos, geometria tanítója.

oki. rajztanár, a

Pap Henrik, intézeti r. tanár, az alakrajz tanítója. lfj. Mátrai Lajos, szobrász-művész, a mintázásnak, a szabadkézi perspektívának, az ábrázoló mértannak és az árnyékszerkesztésnek tanítój . S á n d o r Béla, díszítő-festő, az ékítményes festés tanítója. Kapus: Matula István. Iskolaszolgák : Bedecs Gáspár, Farkas Gyula, Klein Sándor, Matula Lajos, Novak András, Rusz Miklós, Szentey Vilmos. Háziszolga: Menich József. DÍSZÍTŐ FESTÉSZETI SZAKOSZTÁLY TANÁR FEICHT1NQER J. QY.

ÁLLÓ FRÍZ

Stiásny

Aladár

Az intézet rendes növendékeinek egyéves önkénytességi kedvezménye.*) Az intézetnek arra a növendékeire nézve, kik az intézetbe való belépésük előtt érettségi vizsgálaton át nem estek, életbevágó jelentőséggel bir a vallásés közoktatásügyi m. kir. miniszter úrnak 1888. évi február hó 13-án 6051. *) Amint már az évi ványaink a jövőben a Mivel azonban az ide kedvezményt még csak

jelentésben jeleztük, az egyéves önkénytesség tekintetében rendes tanít8 osztályú középiskolai tanulókkal teljesen egyenjogosíttatni fognak. vonatkozó tárgyalások nem fejeztettek be teljesen, az önkénytességi régi állapotjában ismertethetjük.

szám alatt kelt leirata, valamint a cs. és kir. hadügyminisztériumnak a hadsereg rendeleti lapja (Verordnungsblatt) 1888. évi 2-ik számában közzétett 7083, Abth. 2. számú magas rendelete, melylyel az igazgatóságnak — e tárgyban tett felterjesztése eredményéül — tudomására hozatik, hogy az orsz. m. kir. iparművészeti iskolának az egyévi önkénytességi kedvezmény tekintetében a főgymnasiumokkal és főreáliskolákkal való egyenjogúsítása a m. k. honvédelmi minisztérium részéről a cs. és kir. közös hadügyminisztériummal egyetértőleg elismertetett aképpen, hogy az iparművészeti iskola a védtörvényutasítás II. rész a) mellékletében felsorolt intézetek közé vétetett be. Miután a fenti egyenjogúsítás magyarázata körül könnyen félreértések merülhetnének fel, szükségesnek mutatkozik az intézeti növendékek szempontjából itt a következőket megjegyezni: 1. Az egyéves önkénytesség kedvezménye csakis az intézetnek 4 polgári vagy középiskolai osztályt végzett rendes növendékeit illeti meg: ennélfogva a vendéglátogatók arra igényt nem tarthatnak. 2. Megkivántatik, hogy akkor, amikor a növendék sorozásra kerül, a végbizonyítványnak birtokában legyen. 3. A tanulmányok szabályszerű bevégzését a végbizonyítvány igazolja, mely az egyévi önkénytesek gyanánt föltételesen befogadott növendékek által közvetlenül a tanfolyam befejezése után, azok részéről, kiknek pótvizsgát kell tenniök, legkésőbb a tanfolyam utolsó évének október 1. napjáig az illető csapattest parancsnokságához terjesztendő be. 4. Az intézetnek azokat a növendékeit, kik érettségi bizonyítvány alapján vétettek fel, a fenti intézkedések természetesen nem érintik. A nagyméltóságú m. kir. honvédelmi miniszter úrnak 1899. évi március 14-én 14,042/VIII. a. szám alatt kelt magas rendeletével az egyéves önkénytességi kedvezmény kiterjesztetett az orsz. m. kir. iparművészeti iskolának végzett növendékeire általában. így tehát azok is részesíttetnek az egyévi önkénytesség kedvezményében, kik az intézetbe történt fölvételöket megelőzőleg csak két középiskolai osztályt végeztek ugyan, de valamely alsófoku ipariskola két osztályának jeles eredményű elvégzése után vétetnek fel; föltéve természetesen, hogy ha az illetők azon évi március hó 1-én, melyre nézve állíttatnak, az intézetet már elvégezték, annak szabályszerű elvégzését végbizonyítványnyal beigazolni képesek és a kérdéses kedvezmény elnyerésére megkivántató egyéb követelményeknek is eleget tesznek.

Vizsgálati szabályzat. Alsó-fokú ipariskolai rajztanítók képesítő vizsgálatáról. A vallás- és közoktatásügyi magyar kir. miniszter úr ő Nagyméltóság; kezdeményezéséből a hazai rajztanár- és rajztanító-képesítésre vonatkozó o\\ szabályzat állapíttatott meg, melyben az alsófokú ipariskolák számára szükséges rajztanítók külön képesítéséről is gondoskodva van és pedig olyformán, hogy az evégből évenkint tartandó képesítő vizsgálatokra teljes jogú jelöltekül az országos m. kir. iparművészeti iskolát végzett növendékek is bocsáttatnak. A nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr ő Nagyméltóságától 1893. július 6-án 1146. sz. alatt jóváhagyott szabályzatnak a m. királyi iparművészeti iskola növendékeit érdeklő része az alábbiakban közöltetik.

Szabályzat a rajztanításra képesítő vizsgálatokról. 1. §. Nyilvános középiskoláknál, tanítóképzőnél, felső nép- és polgári iskolánál, felsőbb leányiskolánál és ipariskolánál rajztanár vagy rajztanítóul (rajztanítónőül) rendszeresített minőségben csak szabálysze--

DISZITŐ SZOBRÁSZATI SZAKOSZTÁLY

„GÉNIUSZ"

Terv. Pásztor J. III. szakoszt, növ.

DÍSZÍTŐ SZOBRÁSZATI SZAKOSZTÁLY

ISKOLAI PÁLYÁZAT

KUT

TANÁR MÁTRAI L. OY.

Somogyi Sándor III. szakoszt, növ.

rűen képesített egyének alkalmazhatók. 2. §. A vizsgálóbizottság a) A rajztanításra képesítő vizsgálatok külön országos bizottság előtt tartatnak meg. b) Ezen bizottság áll az elnökből, az alelnökből, a kir. József műegyetem, az orsz. m. kir. rajztanárképző-intézet, az állami polgári iskolai tanítóképző - intézet, valamint a különböző iskolák és az érdekelt szakkörök megfelelő számú képviselőiből. A bizottság elnökét és tagjait öt-öt évi időtartamra a vallásés közoktatásügyi minister nevezi ki. c) A vizsgálóbizottság a szükséghez képest csoportokban működik. d) Az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök, a bizottság mindennemű értekezletein és tanácskozásain és a vizsgálatokon elnököl; a bizottság ügykezelését vezeti. — Szavazatok egyenlősége esetén az elnök szava dönt. . e) A vizsgáló-bizottság hivatalos pecsétjén Magyarország

TANÁR MÁTRAI L. QY.

ISKOLAI PÁLYÁZAT

KU r

DÍSZÍTŐ SZOBRÁSZATI SZAKOSZTÁLY

Sovánka

Károly II. szakoszt, növ.

koronás címere látható ezen körirattal: „A m. kir. rajztanárvizsgáló-bizottság pecsétje 1878." 3. §. A képesítés nemei. Rajztanításra képesítést lehet szerezni: a) Középiskolák és középfokú ipariskolák számára, még pedig: a) szabadkézi rajz és rajzoló geometriából, vagy P) ezen tantárgyaknak csak egyikéből. b) Tanítóképzők, polgári és ipariskolák számára. c) Iparostanonc-iskolák számára. Végre d) Rajztanítónői képesítést tanítónőképző intézetek, polgári és felsőbb leányiskolák számára. 4. §. Jelentkezés a vizsgálatra. A rajztanításra képesítő vizsgálatra jelentkezésnek határideje rendszerint március hava 15-ike. A kihirdetés évenkint a Budapesti Közlönyben, a vallás- és köroktatásügyi minisztérium Hivatalos Közlönyében, a Középiskolai Tanáregyesület Közlönyében és a Néptanítók Lapjában történik meg. A rajztanításra képesítő vizsgálathoz bocsátásért a szabályszerűen bélyegeit és fölszerelt folyamodványt a bizottság elnökénél kell benyújtani. A folyamodványhoz melléklendők: a) a jelentkező rövid életrajza, melyben különösen kiképeztetésének főirányát, menetét és az arra fordított időt kell jeleznie; b) keresztlevele, illetőleg születési bizonyítványa, rnelylyel igazolja, hogy legalább 21. életévét betöltötte ; c) tanulmányi és az előírt általános műveltségét igazoló egyéb bizonyítványok; d) hatósági orvos által kiállított bizonyítvány jelentkezőnek a rajztanítóságra testileg alkalmas voltáról; é) a geometria, építészeti, szabadkézi/ esetleg műipari rajz köréből való dolgozatai; f) ha a jelentkező közszolgálatban áll, elöljárósága, különben pedig közhatóság által kiállított erkölcsi bizonyítvány; végre g) esetleg valamely tanintézetnél rajztanítói minőségben folytatott működésről szóló bizonyítványok. A folyamodványban a jelentkezőnek ki kell jelentenie, hogy a képesítésnek a 3. §-ban felsorolt nemei melyikét kivánja megszerezni. 5. §. Az előképzettség mértéke, á) A középiskolai és középfokú ipariskolai rajztanításra képesítő vizsgálathoz (3. §. a) az érettségi bizonyítvány és a rajztanárképző tanfolyamának elvégzése kívántatik. b) A tanítóképzői, polgári iskolai és ipartanműhelyi rajztanító vizsgálathoz (3. §. b) az érettségi bizonyítáány vagy elemi iskolai tanítói oklevél és a rajztanárképző vagy polgári iskolai tanítóképző rajztanítói szakcsoportjának elvégzése kívántatik. E vizsgálathoz felötlő tehetség, megfelelő általános műveltség és szakképzettség mellett, a vizsgáló-bizottság meghallgatása után,

RÉSZLETEK A KAPUTERVEZETBŐL

kivételesen külön miniszteri engedélyivel olyanok is bocsáthatók, kik érettségi vagy tanítói képesítő vizsgálatot nem tettek, de legalább hat közép- vagy polgári iskolai osztályt végeztek. c) Az iparostanonc-iskolái rajztanításra képesítő vizsgálathoz (3. §. c) a m. kir. iparművészeti iskola, a középipariskola vagy hasonló irányú szakiskola jósikerű elvégzése avagy elemi iskolai tanítói oklevél kívántatik. Felötlő tehetség, megfelelő általános műveltség és szakképzettség mellett a vizsgáló - bizottság meghallgatása után, külön ministeri engedélylyel ezen vizsgálathoz olyanok is bocsáthatók, a kik a fentebb elősorolt iskolákat nem végezték. d) Tanítóképzői, polgári és felsőbb leányiskolái *rajztanítónői képesítői vizsgálatra a kellő rajzi szakképzettséggel és

SZOBRLATI

SZAKOSZTÁKY

KAPU-TERVEZET

Mintázta

KopitsJános

elemi népiskolai tanítónői oklevéllel bíró nőket lehet bocsátani. Felötlő tehetség, megfelelő általános műveltség és szakképzettség mellett, a vizsgáló-bizottság meghallgatása után, külön ministeri engedélyivel ezen vizsgálathoz kivételesen oly nők is bocsáthatók, a kik legalább négy polgári vagy felsőbb leányiskolái osztályt végeztek. 6. §. A vizsgálat helye és alakja. A rajztanításra képesítő vizsgálatok az orsz. magyar kir. rajztanárképző intézetben (Budapest, Andrássy-út 71. sz.) évenként rendszerint június hó második felében tartatnak meg. Minden képesítő vizsgálat két részből áll: a) zárthelyi és b) szóbeli vizsgálatból. A zárthelyi vizsgálat alkalmával DÍSZÍTŐ SZOBRÁSZATI SZAKOSZTÁLY Tervezte könyvek vagy jegyzetek hasznáKAPU Felek Qyula lata meg van tiltva. A felügyeletet a vizsgáló-bizottságnak e végre kiküldött tagjai gyakorolják. Szóbeli vizsgálatra csak oly jelöltek bocsáthatók, kiknek zárthelyi dolgozatait a bizottság elfogadhatónak találta. 7. §. A képesítő vizsgálatok tárgyai és az ezekből követelt mérték.

Iparostanonc-iskolái rajztanitók képesítő vizsgálata. 1. Zárthelyi vizsgálat tárgyai: a) Ékítményes rajzolás féldomború mintáról árnyékolással; idő 10 óra. b) Műhelyi rajzolás: valamely műipari tárgynak főbb méretekkel jelölt vázlata nyomán, műhelyi részletrajz kivánt nagyságban; idő 5 óra. c) Építészeti rajzolás: egyszerű építészeti tárgy rajzolása tömör minta után árnyékszerkesztéssel; idő 10 óra. d) Ábrázoló geometria és perspektíva: egyszerű geometriai testek derékszögű ábrázolása árnyékszerkesztéssel; ugyanezen testek perspektivikus képének ábrázolása; idő 6 óra. e) Szemléleti perspektíva: geometriai testek csoportjának szemlélet alapján szabad kézzel való ábrázolása árnyékolással; idő 2 óra. f) Magyar nyelvi írásbeli vizsgálat az oktatástanból vagy az irodalomból vett valamely tárgyról; idő 5 óra.

2. Szóbeli vizsgálat tárgyai: a) Elemi geometria: a térmennyiségekről általában; a vonalok helyzetei a síkban ; idomok keletkezése: egyenesvonalú síkidomok egybevágósága, hasonlósága, szimetriája. A kör, elipszis, tojás-, kosárés csigavonalak szerkesztése. Az egyenesvonalú síkidomok és a kör területének meghatározása. Testek ismertetése; ezek felülete és térfogatának kiszámítása. b) Ábrázoló geometria: a vetítés fogalma; a pont, vonal és sík derékszögű ábrázolása és viszonylagos vonatkozásaik. Hasáb, henger, gúla, kúp, gömb és ezek összetételeinek ábrá- DÍSZÍTŐ SZOBRÁSZATI SZAKOSZTÁLY Tervezte Galánszky József zolása, vetett és saját árnyékuk KAPU szerkesztése. c) Perspektíva; alapfogalmak; egyszerű geometriai testek és testcsoportok perspektivikus képeinek szerkesztése hozzáférhető iránypontok és alaprajz segítségével. d) Oktatástan, kapcsolatban a psychologia és a logika elemeivel. Az alsófokú ipariskolai rajzoktatás célja, tanterve; taneszközök, vezérkönyvek ismerete. A rajzoktatás módszere. e) Magyar nyelv és irodalom: Az újabbkori irodalom áttekintése. 8. §. Fölmentés a vizsgálat valamely tárgyából. Oly jelölteket, kik önálló művészi vagy irodalmi dolgozatok, avagy előlegesen szerzett egyenlő értékű hazai képesítő oklevelekkel megfelelő képességöket e vizsgálat valamely tárgyából hitelesen igazolják, a vizsgálóbizottság ajánlatára ama tárgyakból teendő vizsgálat alól a vallás- és közoktatásügyi minister által fölmenthetők. 9. §. Oklevél. A vizsgálatot sikerrel letett jelölt megfelelő oklevelet kap, melyet az elnök és a vizsgáló-bizottságnak legalább két tagja ír alá. Ezen oklevélben felsorolandók a vizsgálat tárgyai azon fokozat (kitűnő, dicséretes, jó, elégséges) jelzésével, melyet a jelölt az egyes tantárgyakból kiérdemelt. Ezenkívül az oklevélben meg kell említeni, vájjon hallgatta-e a jelölt és minő eredménynyel a rajztanárképző tanfolyamán előadott szátman- és módszer-tanát. 10. §. A vizsgálat ismétlése. A vizsgálat ki nem elégítő eredménye esetén a jelölt a vizsgáló-bizottság határozatához képest egy, esetleg két év múlva

a vizsgálatot kijavíthatja, esetleg ismételheti. A ki második ízben megkisérlett vizsgálaton sem képes kielégítő eredményt felmutatni, azt csak legalább egy évi újabb tanulmány után lehet ismét vizsgálatra bocsátani. A vizsgálat sikertelensége esetén a jelölt bizonyítványt kap, melyben ama körülmény, vájjon az egész vizsgálat ismétlésére, avagy csak javítására utasíttatott-e, továbbá vájjon csak bizonyos időre avagy végképp vettetett-e vissza, megemlítendő.

DÍSZÍTŐ

TALAPZAT

SZAKOSZTÁLY

Csiszcr János

SZOBRÁSZATI

11. §. Vizsgálati díjak. A vizsgáati dij összegét a valllás- és közoktatásügyi miniszter külön rendelettel állapítja meg. Ezt a díjat a jelölt a vizsgálat megkezdése előtt az elnök nyugtájára fizeti le. A díj alól felmentésnek nincsen helye. Ismétlő vizsgálat alkalmával, ha az legfeljebb három tárgyra terjed ki, a díjnak felét, máskülönben az egész díjat kell fizetni. 12. §. Ügykezelés. A vizsgálatokról az elnök rendes anya- és jegyzőkönyveket vezettet, melyeket a vizsgáló-bizottság jelen volt tagjai aláírnak s melyeknek hiteles másolatát az elnök a vizsgálati időszak végeztével jelentésével együtt a vallás- és közoktatásügyi ministerhez terjeszti fel, eredetijét pedig az irattárban őrzi. 13. §. Külföldi oklevelek. Külföldön nyert rajztanári és rajztanítói oklevelek Magyarország területén csak akkor válnak érvényesekké, ha a vallás- és közoktatásügyi minister azokat a vizsgáló-bizottság javaslata alapján honosítja. Ennek föltételei a vizsgáló-bizottság javaslata alapján esetről-esetre állapíttatnak meg.

DÍSZÍTŐ SZOBRÁSZATI SZAKOSZTÁLY

TANÁR MÁTRAI LAJOS GY.

FALI KUT

Klein Andor és

SIldik János

Jelentés az 1902—1903-iki huszonharmadik iskolai évről. A lefolyt iskolai év egyik legfontosabb mozzanatául tekinthetjük azt a kiállítást, a melyet a tanítványok munkáiból f. év februárius havában az orsz. iparművészeti múzeumnak — általa e célra legnagyobb készséggel átengedett — földszinti nagy kiállítási csarnokában rendeztünk. Ily természetű kiállításban 1900. év februárius hava óta, a mikoron a párisi kiállításra volt küldendő iparművészeti termékek keretében mutatkozott be az iskola, nem szerepeltünk. És mivel időközben oktatásunkban az iskolai pályázatok meghonosítása, a természet után való rajzolás intenzívebb művelése, a magyaros stilizálások szárnypróbálgatásai, a gyakorlati élet követelményeihez való alkalmazkodás stb. stb. következtében gyökeres változások állottak be, a kiállításban mutatkozó eredmények általános örvendetes feltűnést keltettek. Nem lehet feladatunk, hogy e helyen reprodukáljuk mindazokat az elismerő és méltányló bírálatokat és ismertetéseket, a melyekkel egyesek és testületek megtisztelték intézetünket, a tanári kart és ifjúságot, a működésöket átható szellem, irány és igyekezet miatt. A sok közül ezúttal csak azt említjük fel hogy a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi miniszter úr a bemutatott eredményért a legteljesebb elismerését fejezte ki, az országos iparegyesület ugyanazért az igazgatóságnak külön átiratban gratulált, a szak- és napilapok mindegyike alaposan ismertette és bírálta a kiállítást, a nagyközönség pedig meglepő érdeklődést mutatott iránta, a mit a 6 nap alatt konstatált jóval több mint 17 ezer látogatónak száma is bizonyít. Ugyanoly elismerésben részesültek az „esti tanfolyam" látogatóinak munkái is, a mely látogatóknak sokoldalúsága, gyakorlatiassága és óriási igyekezete a legnagyobb méltánylást érdemelte ki. A vallásügyi minis terium a kiállított tanítvány-munkák közül többet megvett, hogy azokat vidéki múzeumok között szétossza és látván a nagy vételkedvet, melyet magánosok tanúsítottak, elvben hozzájárult ahhoz, hogy a jövő kiállítások alkalmával egyes tárgyak eladhatók legyenek s a tanítványok között díjak osztassanak ki. Thék Endre nagyiparos 200 koronát ajánlott föl a kiállító ifjúság között kiosztandó kisebb jutalmakra. Ezt az összeget az ajándékozó intenciója szerint elosztottuk. Az adományozónak e helyütt is legmelegebb köszönetünkkel adózunk, hogy az elismerésnek és buzdításnak azt a módját találta meg, a mely legcélirányosabban honorálja a kiállító tanítványok igyekezetét. Az idei „Értesítő"-{ díszítő képeknek legnagyobb része a kiállított munkálatoknak reprodukcióiból került ki. Ezeket lehetőleg szakszerű egymásutánban csoportosítva mutatjuk be.

DÍSZÍTŐ SZOBRÁSZATI SZAKOSZTÁLY TANÁR MÁTRAI L. QY.

Tanulmányok kiben és fában faragva

Á tavalyi Értesítőnkben jelzett nyomasztó viszonyok, amelyeknek oly nagy kihatása van végzett növendékeinknek elhelyezésében, az idén is nemhogy javultak volna, de öregbedtek. Kénytelenek voltunk tehát a tanulók fölvételében szigorúbbak lennünk, hogy csakis oly egyénekkel növeszszük a művészi iparosok számát, a kik tehetség és fizikum tekintetében a nehéz küzdelmet előreláthatólag kibírják. Ezen okoknál fogva az újonnan beiratkozott tanulók közül többen, akik az első félév végén nem feleltek meg kellőképen, más pályára utasíttattak. Az esti tanfolyam tanulói az idén gyarapodtak, ami különösen a kárpitos ipartestület által beírt segédek és tanoncok számának tudható be. Többen is tartottak ki az év végéig, a mit talán mégis KISPLASZTIKAI SZAKOSZTÁLY Kofltl IgtlÚCZ az ipari viszonyok halvány javuTANÁR LORÁNFI ANTAL lása jelének tekinthetünk. A műhelyoktatás kérdése az elmúlt iskolai évben alig jutott előre. Az 1903. évi állami költségvetésben nagy örömünkre ugyan felvétetett egy kisebb asztalos- és kárpitosműhely építéséhez szükséges összeg, de a törvényhozás a költségvetést ez ideig sem tárgyalván le, a legjobb esetben sincs immár remény, hogy az építkezés megvalósítható legyen. Ez annyira fontos kérdés tehát — az oktatásnak nem csekély hátrányára — halasztást szenvedett. Viszont az iskolai pályázatok most már minden szakmában rendszeresíttettek és látván a kitűnő eredményt, a legszélesebb alapon szerveztettek. A képesítő pályázatok számára is van immár hely a volt fotograf-műhely helyiségeiben, a melyek a nagyméltóságú miniszter úr engedelmével e pályázatok céljaira átalakíttattak. Hosszú tárgyalások után sikerült az iskola növendékeinek önkénytességi ügyét is az idén méltányosan és kedvezően megoldani. Eddig ugyanis az volt a legnagyobb baj, hogy a 4 középiskolát végzett tanulóinkat is, ha azok a sorozás évében még nem végezték el teljesen az utolsó iskolai esztendőt; három évi szolgálatra osztották be. És mivel a növendékek közül az iskolába való belépésük előtt — egész helyesen — többen töltöttek a gyakorlatban vagy ipari szakiskolában egy-két esztendőt, ezeket mindig fenyegette a 3 éves Icatonai szolgálat. Bár az idevonatkozó tárgyalások még egészen nem fejez-

tettek be, annyit már jelezhetünk, hogy iskolánk az egyéves önkénytesség tekintetében teljesen egyenjogosíttatni fog a 8 osztályú középiskolákkal. E vívmány az iskolai' szervezeti szabályzatoknak bizonyos módosítását fogja maga után vonni, amely módosítás azonban a jövő tanévre még nem lesz kötelező. A lefolyt iskolai esztendőben a tanári testület kötelékében a következő változások történtek: Almási Balogh Loránd helyettesítő tanár a lakásberendezési szakosztályban a belső arhitektura tanárává, Sándor Béla óradíjas tanár a díszítő festészethez és ékítményes rajzhoz segédtanárrá, Udvary Géza festőművész pedig az alakrajzhoz óradíjas tanárrá neveztetett ki. Az iskolai orvosi teendőkkel és az egészségtannak és az első segélynyújtásnak tanításával pedig dr. Rottmann Elemér gyakorló orvos bízatott meg; hogy mennyire szükséges volt már ily népes intézetben az iskolai orvosi állás, azt az első év eredménye is bizonyítja. Orvosi segélyt 173 tannló vett igénybe. Fertőző betegség azonban csak egy esetben fordult elő, amikoron a beteg állami intézetben nyert elhelyezést. Tanulmányutat Fittler Kamill igazgató, Benczúr Béla és Gyalus László tanárok tettek a torinói iparművészeti kiállítás tanulmányozására, Sándor Béla segédtanár pedig a bécsi iparművészeti iskola kiállításának a tanulmányozására. Az igazgató azonkívül a kereskedelemügyi miniszter úr megbízásából a brassói, székelyudvarhelyi és zalathnai szakiskolákat látogatta meg, a vallásügyi miniszter úr megbízásából pedig a brassói tanonciskolát. Örömmel jelenthetjük, hogy iskolánk úgy az 1900-iki párisi, mint az 1902. évi torinói kiállításon az állami aranyéremmel tüntettetett ki. Ugyancsak azt kapta a páKISPLASZTIKA-SZOBRÁSZATI SZAKOSZTÁLY Erdélyi Márton terve

risi kiállításban bemutatott munkáiért Fittler Kamill igazgató és almási Balog Loránd tanár, míg Hibján Samu segédtanár az ezüstérmet kapta. Az iskolának számos külföldi és hazai látogatói közül megelégedéssel jelezzük azt az érdeklődést, amelyet az állami szakiskolai tanárok intézetünk iránt az utóbbi időben tanúsítanak. Örömmel konstatáljuk, hogy a vezetésük alatti szakiskolák a mi iskolánknak számos szép tehetségű és kiváló képzettségű növendéket adtak. Nem zárhatjuk le e jelentés összhangját egy fájdalmas akkord nélkül. LegKISPLASZTIKÁI SZAKOSZTÁLY Murányi Gyula TANÁR LORÁNFI ANTAL nagyobb sajnálattal kell megemlékeznünk iskolánk volt igazgatójának és alapítójának, Keleti Gusztávnak elhalálozásáról. Ő vetette el a mai életerős fiatal fának a magvát; ápolta növekedésében és érdeklődéssel kisérte működését akkor is, amikor annak vezetésétől megvált. Az iparművészeti iskola mindig a legnagyobb hálával és elismeréssel fog az ő működésére visszaemlékezni és emlékét mindenkor tiszteletben fogja tartani.

Az 1901-1902. iskolai évben végzett tanulók foglalkozásának kimutatása. Barabás Lajos, díszítő szobrász, önállóan dolgozik. Doleviczényi Ferenc, lakásberendező, önállóan dolgozik. Dósa Lukács, lakásberendező, állami ösztöndíjjal még egy évet töltött az iparművészeti iskolában. Ébeiiing Gyula, díszítő festő, önállóan dolgozik. Oách István, díszítő szobrász, Zala György szobrászművésznél dolgozik. Oyurkovits Ferenc, rézmetsző, külföldi tanulmányutat tett.

Igaz István, díszítő festő, egyéves önkéntes. Kelemen Izidor, díszítő festő, katonai szolgálatát teljesíti. Kern Péter, díszítő festő, Budapesten önállóan dolgozik. Keviczky Hugó, díszítő szobrász, Budapesten önállóan dolgozik. Klein Andor, díszítő szobrász, Füredi szobrászművésznél van alkalmazva. Langsfeld Zoltán, díszítő szobrász, önállóan dolgozik. Raab Ferenc, díszítő szobrász, az ó-budai agyagipari vállalatnál dolgozik. Reitzer Elemér, díszítő festő, külföldön tanul. Schreiner István, díszítő szobrász — egyéves önkéntes. Schveig Lajos, díszítő szobrász, egyéves önkéntes. Siklódy Lőrinc, díszítő szobrász,külföldön tanul. Stiasny Aladár, díszítő festő, Budapesten önállóan dolgozik. Szabó János, diszítő festő, egyetemi rajzoló (az anatómiai intézetben). Szalmásy János, díszítő szobrász, önállóan dolgozik. Szeszük Ferenc, díszítő szobrász, a párisi szobrász-akadémián folytatja tanulmányait. Tirpák Sándor, díszítő festő, iparostanonc-isk. tanító. Turcsányi Kálmán, Iakásberend., építési rajzoló. Weiszkopf'Ödön, díszítő festő, az első budapesti legyezőgyárban tervező. KISPLASZTIKÁI SZAKOSZTÁLY Murányi Gyula terve

Végbizonyítványok és oklevelek. A folyó tanév végén a következő növendékek kaptak végbizonyítványt: Barabás Géza, Bittlingmayer János, Danzer Lipót, Deuísch Dávid, Goldmann Fülöp, Gyökeres János, Halama Bertalan, Macskássy Ákos, Mauthner Lajos, Muhics Sándor, Róth Tamás, Sámuel Kornél,

lakásberendező, díszítő festő, díszítő festő, díszítő festő, fametsző, díszítő szobrász, díszítő festő, lakásberendező, díszítő festő, díszítő festő, kisplasztikus, díszítő szobrász,

„jó" „jó" „elégséges" „elégséges" „jó" „jó" „elégséges" „elégséges" „jó" „jeles" „jó" „jó"

eredménynyel „ „ „ „ » „ „ „ „ » „

Scheibner Rezső, díszítő festő, „elégséges" eredménynyel. Somogyi Sándor, díszítő szobrász, „jeles" eredménynyel. Szentiványi József, kisplasztikus, „jó" eredménynyel. Wessely Vilmos, díszítő festő, „jó" eredménynyel. A folyó évben tartott „képesítő pályázation négy növendék vett részt, a kik közül kettőt a tanári testület a „képesítő oklevél"-lel való kitüntetésre érdemesnek ítélt. E két növendék a következő: Muhics Sándor Barabás Géza.

KISPLASZTIKÁI SZAKOSZTÁLY TANÁR LORÁNFI ANTAL

Hadnagy Imre tervt

KISPLASZTIKÁI SZAKOSZTÁLY TANÁR

LORÁNF1 ANTAL

ÉKSZER-MINTÁK

Vágó Dezső, Borovitz Imre, Szabó Károly

Iskolai pályázatok, pályadíjak, jutalmak. Intézetünk az iskolai félévek végén, de a félévek között is az egyes szakosztályok feladatainak megfeleő pályázatokat szokott tartani. Ezen pályázatokon a szakosztályok növendékei kötelesek részi venni, de részt vehetnek azokon az előkészílő osztályok tanulói is, ha t. i. erre elég erősek. Pályázatainkkal az a célunk, hogy a tanítványokat már itt az iskolában előkészítsük a gyakorlati életre, hozzá szoktassuk őket az önálló gondolkozáshoz, a záros határidőben teljesítendő munkához és a gyakorlati életben elkerülhetetlen versenyhez. Hogy a résztvevők minél nagyobb buzgósággal igyekezzenek feladataikat ÖTVÖS Zentál László, Kail Lajos megoldani, a legjobb munkák készítői SZAKOSZTÁLY Wintcr s'ein Salamon dicsérő és elismerő okmányokat és az év végén tartott pályázatok alkalmával ezeken kívül pénzbeli jutalmakat is kapnak. Az idei iskolai kiállításon alkalműnk volt a legutóbbi pályázatok díjazott munkáinak egy részét a nagyközönségnek is bemutatni; azt hisszük, hogy az érdeklődők éppen ezen munkák szemlélésénél győződhettek meg arról, hogy az iskola — a pályázatok meghonosításával kitűzött célját elérte, — hiszen növendékeinknek éppen ezen önálló munkái tartoztak a legjobbak közé. Megjegyezzük e helyen azt is, hogy növendékeink az elmúlt tanévben idegen pályázatokon is részt vettek s igazán örömmel jelenthetjük, hogy igen sok első díjat ők vittek el. Ez az eredmény tanúságot tesz nemcsak arról, hogy növendékeink közt sok a tehetséges ÖTVÖS-SZAKOSZTÁLY TANÁR

IIJ. HERPKA KÁROLY

elem, de arról is, hogy a meghonosított iskolai pályázatok buzdítólag, bátorítólag kihatnak a gyakorlati élet küzdelmeire is. Igen áldásos volna, ha műiparosaink, gyáraink is felkeresnék intézetünket, ha ittott egyes művészi tárgyak . tervezését és esetleg kivitelét akár pályázat, akár megbízás útján akarnák biztosítani. Ilyen módon megösmernék fiatal iparművészeink képességeit s igen hamar arra a tapasztalatra jutnának, hogy ma máinem kell a drága külföldi erőket igénybe venniök és nem szabad a szükséges rajzokat és mintákat a külföldről rendelniök. Iskolánkból kikerülő iparművészeink itthon is gyorsabban módot találnának a megélhetésre s nem kellene annyinak és oly sok időre a külföldre vándorolnia. Az 1902,3. tanévben tartott iskolai pályázatok eredménye a következő volt. A szünidei pályázaton: /. rajzokra a 20 koronás I. díj Sovánka Károlynak, a 10 koronás II. dij Pachl Viktornak. Tervezte Lukácsi Lajos, a diszitő szobrászati osztály volt növendéke Ezüstből cizellálta Herpka Károly, tanár

A BUDAPESTI KORCSOLYÁZÓ-EGYESÜLET VÁNDORDÍJA

//. színvázlatokra a 20 koronás I. díj Uhl Sándornak, a 10 ,, II. „ Bittlingmayer Jánosnak ítéltetett oda.

Az I. félévi iskolai pályázaton: dicsérő oklevelet nyert Sovánka Károly elismerő „ „ Somogyi Sándor dicsérő n Erdélyi Márton n A kisplasztikában elismerő „ „ Spitz János dicsérő » » Szimper József A díszítő festészetben elismerő „ „ Tari Lajos dicsérő „ „ Waldmann Miklós A rézmetszésben elismerő „ „ Qerstner Ödön dicsérő „ „ Dedinszky Elemér Az alakrajzban (a haladóknál) e l i s m e r ő „ „ Sovánka Károly dicsérő i, » Spitz János Az alakrajzban (a kezdőknél) e l i s m e r ő „ „ j e s z e Kálmán dicsérő „ ,i Csécsi Andor A lakásberendezési tervezésben e H s m e r ő Mátrai Béla u n

1. A dísz-szobrászatban 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Ugyanezen pályázat alkalmával dr. Rottmann Elemér intézeti orvos úr 20 kort. ajánlott föl egyes pályázók megjutalmazására. Ebből az összegből az igazgatóság 10 koronát Dedinszky Elemérnek, 5 „ Sovánka Károlynak és 5 Szimper Józsefnek ítélt oda. n

A Il-ík félévi pályázaton:

ÖTVÖS SZAKOSZTÁLY.

A d i s z i t ő f e s t é s ' z é t b e n : dicséretet nyert Orvos Endre. Az a l a k r a j z o n (az I. és II. szakosztály) : a 20 kor. I. dijat Waldmann Miklós; a 10 kor. II. dijat Sommer Vilmos; a dicsérő oklevelet Jesze Kálmán; az elismerő oklevelet Lux Elek nyerte el. Az a l a k r a j z o n (a II. és III. vegyes szakosztály): a 20 kor. I. dijat Muhits Sándor; a 10 kor. II. dijat Mauthner Lajos; a dicsérő oklevelet Wessely Vilmos; az elismerő oklevelet Kopp Jakab nyerte el.

LAKBERENDEZÉSI SZAKOSZTÁLY

HÁLÓSZOBA

Kranyecz Mór II. szakosztály

TANÁR OYALUS LÁSZLÓ

LAKBERENDEZÉSI SZAKOSZTÁLY TANÁR GYALUS LÁSZLÓ

OLCSÓ BÚTOROK

Csécsy Andor II. szakosztály

Az ötvösség e n : a 10 korona dijat Winterstein Salamon; a dicsérő oklevelet Zentál László nyerte el. A lakberend e z é s e n : a 20 K.-ás I. dijat Posztl Jenő; a 10 kor. II. dijat Mátrai Béla; a dicsérő oklevelet Friedmann Sándor; az elismerő oklevelet Csécsi Andor nyerte el. Afametszésb e n : a 20 korona I. dijat Goldmann Fülöp; a 10 kor. II. dijat Pachl Viktor nyerte el. A rézkarczban: a 20 K. I. dijat Schulzer Ármin; a 10 K. II. dijat Oerstner Ödön nyerte el. A kisplasztik á b a n : a 20 kor. I. dijat Stróbel Zsigmond ; a 10 kor., II. dijat Ziegler Ferencz; a dicsérő oklevelet Szentiványi József; elismerő oklevelet Pardi Ottokár nyerte el. A d i sz i t ő LAKÁSBERENDEZÉSI SZAKOSZTÁLY Barabás Géza II. szakosztály TANÁR A. BALOGH LORÁND szobrászatban: FÜGGÖNY a 20 kor. I. dijat Csiszér János; a 10 kor. II. dijat Sovánka Károly nyerte el; dicséretet nyert Nagy Sándor és ifj. Székely Károly; elismerést pedig Misenka Nándor. A dr. Rottmann Elemér intézeti orvos ur 20 kor. pályadiját a tanári

LAKBERENDEZÉSI SZAKOSZTÁLY TANÁR A. BALOGH LORÁND

HALL

Balkáiiyi Endre III. szakosztály

testület egyenlő összegekben Schuszlik Dezsőnek és Kloszka Rezsőnek ítélte oda, az ékitményes rajzban teljesített munkáikért. A Selmecbányái bányászati és erdészeti akadémia diákjelvény pályázatán: az 50 koronás I. díjat Friedmann József, a 30 koronás II. dijat Füriinger Rezső, Moser József és Szabó Károly,

LAKBERENDEZÉSI SZAKOSZTÁLY

TANÁR A. BALOOH LORÁND

ALL

Barabás Géza III. szakosztály

a 20 koronás III. dijat Vágó Dezső nyerte el.

RÉZMETSZŐ SZAKOSZTÁLY TANÁR DOBY JENŐ

Vadász (Waldmatin) Miklós

A „Művészet" szerkesztősége által művészi fejléc és záródísz rajzokra hirdetett pályázaton: az 50 koronás második díjat Kari Ernő, a 30 koronás harmadik dijat Pálka-Pavlicsek Károly rajzai nyerték el. A zsűri azonkívül mintegy 50 rajzot megvásárolt. A „Magyar Iparművészeti Társulat" szobafestési pályázatán a kiadott egyetlen díjat több mint félszáz pályázó között Pálka-Pavlicsek Károly nyerte el és a megvásárolt terveknek két elsejét is két nemrég végzett iskolai növendék, u. m. Sződy Szilárd és Stiaszny Aladár tervezte.

Muhics Sándor ötödéves növendék a szolnoki mezőgazdasági takarékpénztár betéti könyvecskéjéhez uj címlapot készített. Bátki József végzett növendék, az igazgatóság ajánlatára a földművelési minisztérium számára a kertészeti és gyümölcsészeti kiállításokon kiosztásra kerülő oklevelet tervezett, melyet a bíráló-bizottság dicsérettel elfogadott s a fába metszéssel Morelli Gusztáv tanárt bízta meg. Ugyancsak Bátki József készítette az Országos Tornaszövetség oklevelének művészi tervezetét is. A Thék Endre asztalosmester úr által adományozott 200 koronából a következők nyertek jutalomdíjat: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

a) a nappali tanfolyamon: Muhics Sándor diszítő festő 30 koronát, Somogyi Sándor „ szobrász 30 » Csécsi Andor lakásberendező 30 » Spitz János kisplasztikus 30 » Mauthner Lajos diszítő festő 15 „ Sovánka Károly „ szobrász 15 „

FAMF.TSZŐ SZAKOSZTÁLY

TANÁR MOREI.LI GUSZTÁV

Kastenmoyer György rajza és metszése

b) az esti

7. 8. 9. 10.

tanfolyamon:

Székely Tóth István asztalos III. é. 20 koronát, Killinger Hugó aranyozó III. é. 10 ,, Kozma Gyula címfestő III. é. 10 » Krón Jenő kőrajzoló III. é. 10 »

Jutalomdíjban az év végén a következő tanulók részesültek: A) A nappali

tanfalyamon:

20—20 koronát kaptak: Csiszér János, Poroszlai Sándor, Orvos Endre és Vondra Béla. 15—15 koronát kaptak: Jámbor Lajos és Jesze Kálmán. 10—10 koronát kaptak: Csikasz Imre, Budai Sándor, Brummer József, Csajka István, Erdélyi Márton, Hembach Gyula, Homonnay Jenő, Kopp Jakab, Koreny József, Krón Jenő, Lipóth Ferencz, Mátrai Béla, Misenka Nándor, Nemes György, Oetzlberger István, Pilló Sándor, Sovánka Károly, Spitz János, Szopkó Endre, Tari Lajos, Zentál László. Összesen 320 kor. B) Az esti

tanfolyamon:

10—10 koronát kaptak: Killinger Hugó, Klein Pál, Matkovics Béla és Wannmacher Flórián. 5 5 koronát kaptak: Balázsfy Rezső, Broczky Károly, Derzsány György, Dobi Kálmán, Fauszt Sándor, Hosszú István, Hegedűs Elemér, Kálván Antal, Kozma Gyula, Pfliegler János, Székely Tóth István és Virág János. Összesen 100 koronát.

Ösztöndíjak és segélyek. A nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi minisztérium a f. tanévben a következő tanulókat részesítette állami segélyben: Muhics Sándort, Palcsó Gusztávot, Poroszlai Sándort, Wessely Vilmost és Nagy Sándort 400—400 K., Barabás Gézát, Bittlingmayer Jánost, Dedinszky Elemért, Dósa Lukácsot, Goldmann Fülöpöt és Szabó Károlyt 300—300 K., Bodor Aladárt, Bődy Kálmánt, Jámbor Lajost, Koreny Józsefet, Kopp Jakabot, Kloszka Rezsőt, Majorovits Lajost, Pavlicsek Károlyt, Kubletzky Gézát, Sovánka Károlyt, Szopkó Endrét, Szentiványi Józsefet, Tari Lajost és Ziegler Ferencet 200—200 koronában.

Az esti tanfolyamon: Balázsfi Rezsőt, Dobi Kálmánt és Matkovich Bélát 100-100 K.-val, Golcer Frigyest, Hammeri Vilmost és Kálván Antalt 80—80 koronával. A nagyméltóságú kereskedelemügyi minisztériumtól Halama Bertalan rendes növendék és Posztl Jenő rendes növ. 400 400 kor., Schulzer Ármin 1000 K. államsegélyben részesült. Ezeken kívül ösztöndíjakat vagy segélyt élveztek még a következők : Hadnagy Imre 400 K.-t Csík vármegyétől, Ráduly János 200 SATTLRR UTÁN K.-t Háromszék vármeFába metszette Kopilovich István, gyétől, a fametszési szakosztály növendéke Kopilovich István 500 K. a Parcsetich József-féle alapítványból, Porzsolt Gyula 100 K.-t a debreceni ker. és iparkamarától, Kiss Károly 300 K.-t az E. M. K. E.-től, Erdélyi Márton 300 K.-t azE. M. K. E.-től, Csécsi Andor 500 K.-t Alpár Ignác műépítésztől, Orvos Endre 200 K.-t a ,; Haladás" szabadkőműves-páholytól, Csíszér János 120 K.-t a tanári kartól, Bakacsy Péter 40 K.-t a Nemes György 600 K.-t Temesvár tanácsától, Kopp Jakab 160 K.-t a magyar izr. kézmű- és földmíves-egylettől, Mautner Lajos 160 K.-t a magyar izr. kézmű- és földmíves-egylettől, Scheibner Rezső 120 K.-t a „ „ „ „ » ,; Sámuel Kornél 120 K.-t a » „ „ „ » » Jakobb Árpád 1200 K.-t családi alapból, Vígh Ferencz 500 K.-t Szeged város tanácsától, Krusnják Rezső 800 K.-t a határőrvidéki alapból,

Majorovits Lajos 141 K. 50 f. a pécsi ker. és iparkamarától, Somogyi Sándor 400 K.-t Szabolcs varmegyétől, Gímes Lajos 120 K.-t a miskolczi ker. és iparkamarától, Kranyecz Mór 100 K.-t a soproni ,, „ „ Koreny Ferenc 120 K.-t a miskolczi „ » » Székely Károly 50 K.-t a marosvásárhelyi ker. és iparkamarától, „ 60 K.-t H szab. kir. vár. tanácsától, n 100 K.-t az E. M. K. E.-től, Nagy László 600 K.-t a debreceni első takarékpénztártól. Ezen segélyek és ösztöndíjak összege 16,951 K. 50 f., melyhez a vallásés közoktatási minisztérium 7140 K.-val, a kereskedelemügyi minisztérium 1800 K.-val és egyes hatóságok, egyletek, társulatok s magánszemélyek pedig 8011 K. 50 fillérrel járultak hozzá. Ez alkalommal az intézetnek és növendékeinek nevében az előbb felsorolt hatóságoknak, egyleteknek, intézeteknek és magánszemélyeknek az adott ösztöndíjakért és adományért az igazgatóság köszönetét és igaz háláját fejezi ki.

ÉKÍTMÉNYES SZAKOSZTÁLY

Muhics Sándor terve

Az intézet növendékeinek névsora az 1902—1903-iki tanévben.

Jí) Rendes növendékek. I. Előkészítő osztály. Auszterlitz Márkus . Báncs Kornél ... . Beér József Csathó Andor Farkas Róbert Frim Jenő — ... . Gimes Lajos... ... . Oroszman Sándor _ Hauber Alajos ... _ Hoffer Lajos Horváth Béla Horváth Károly Hoschek Árpád... . Kalmár János ... . Kárász Mihály ... . Krenn Ferencz Krón Mihály __. . Kóhn Antal ... ._. . Kovács Gyula ... . Köröm Elemér ... . Landsmann György Lipóth Ferencz ___ _ Lövy Sándor ... . Nagy Endre Nagy László ... __. . Nyári Kálmán ... . Oetzlberger István . Reményi Gyula __. . Reményi József __. Remsey E. Ferencz. Sándor István ... _ Serényi Gusztáv Schúlhóf Manó Schulzer Ármin... . Schvarz Arnold...

Suszlik Rezső Szopkó Endre „ Tálos Gyula ___ __ Tóth Géza .__ .. Ungar Arthur __ Várallyai Imre .. Vanek József... __ Verbőczy Károly Wenszky Imre .. Witz Gyula Wolf E. Jenő _. Wünsch Ernő .

Aichenauer Brúnó ___ Bődy Kálmán ... ___ Csipkés Endre ... ___ Galimberti Sándor ... Hanslitschek Ede ... Hembach Gyula.__ .__ Jámbor Lajos Kari Ernő ___ ... ._. Koreny József ___ ... Langer Ede ___ ___ ... Lukács Károly ... ... Majorovits Lajos .__ Molnár László ... ___ MutschenbacherÖdön Mühlstein Imre... ___ Nasch Géza Nemes György ... .__ Pavliesek Károly Pelzmann Ferencz ... Pilló Sándor Pólya Tibor.__ __. ___ Ráduly János ... — Raith Béla Rubletzky Kálmán ... Skricek Alajos ___ ... Szentiványi Dénes ... Vondra Béla.__ ___

II. Előkészítő osztály.

Első szakosztály. Buday Sándor ... .... Csíszér János ... ... Földes Szabó János Fuchs Rezső — __. ... Homonnay Jenő Jakobb Árpád ... ___ Jesze Kálmán ... ___ Kiss Károly ... .__ .__ Ó. Kovács András . . . Kopilovich István ... Lux Elek . ___ ___ Mátisz Teutsch János Mendl Izidor ... ___ Pátzay Béla Poroszlay Sándor Pretl Antal Protivinszky Ferencz Rubleczky péza ___ ._. Spannraft Ágoston Stróbenz Béla ... Székely Károly ... ... Szilasi József Tari Lajos ___ ___ ... Waldmann Miklós Weisz Emil Winterstein Salamon Zentál László ... ...

Második szakosztály. Balkányi Endre ___ Csécsi Andor ___ Dedinszky EleméiErdélyi Márton ... Friedmann Sándor Hadnagy Imre ___ Jablonszky Jenő ... Jászay István Kopp Jakab ... Kranyecz Mór ___ Mátrai Béla

Misenka Nándor Novinszky Jenő... Posztl Jenő ___ ... Porzsolt Qyula __. Sigmund János ... Sommer Vilmos Sovánka Károly... Spalt János, ... ___ Spannraft Ágoston Spitz János Szabó Károly ... Uhl Sándor __. _.. Ziegler Ferencz...

Harmadik szakosztály. Barabás Géza ... Bittlingmayer János Bodor Aladár ... Danzer Lipót Deutsch Dávid ... Goldmann Fülöp Gyökeres János ___ Halama Bertalan Macskásy Ákos ___ Mauthner Lajos... Muhics Sándor ... Róth Tamás __. ... Sámuel Kornél .__ Scheibner Rezső Somogyi Sándor Szentiványi József Wessely Vilmos ...

B) Vendéglátogató növendékek.

a) Díszítő festészet. Augner József Bakácsy Péter Csergő György ... Díamant Sándor.Friedmann Elek . Fanta István „. ... Grünberger Géza Hős Imre ... Janda Géza ... Kiss Ignáez ._. ._. Kovács Mózes Krusnják Rezső .... Kurbel Bálint Metzger Károly ... Miháíovits Miklós Orvos Endre.... ... Sándor Mór ... .. Sonnenfeld Arnold Sütő Rezső ... __. Szimper József . . Varga Frigyes

b) Díszítő szobrászat. Brummer József... Csiszér János... ... Csikasz Imre ... ... Gajdácsy Ferencz Martinelli Jenő ... Nagy Sándor Palcsó Gusztáv .. Rápolti Lajos... ... Rubletzky Géza ... Schvarcsuk Lajos.-Schmidl Viktor .. Stróbel Zsigmond Vígh Ferencz

c) Kisplasztika. Dávid Endre.__ ... Friedmann József Kiss Károly ._. ...

Kundrák József ... Pardi Ottokár Stróbel Zsigmond

d) Fametszészet. Pachl Viktor

....

e) Rézmetszészet. Gerstner Ödön ... ... Kloszka Rezső Turmann Ödön ... ... Máthiász Oszkár

f) Ötvösség és zománcozás. Heksch Nándor ... .. Jónás Zoltán ._. ... ._ Móser József *„. ._ Paucker Gusztáv.— __ Csajka István.— ... ._

g) Lakberendezés. Dósa Lukács ... ... .. Reimeseh Márton Velzer László

h) Műkedvelők. Katona Miklós ... . L. Hegedűs Géza . Mátrai Géza ... ... _ Széles Sándor.._ ... . Tőkés Sándor— ... . Weisz Náthán — .

C) Esti tanfolyam.

I-sö évesek csoportja. Batthyány Gyula grófBojovits György ... . Bolhár Rezső ... ... . Bróczky Károly ... Darabos János— „ . Dietrich Ottó ... Dudics József ... ... . Ehrlich Elek Engler Vilmos,- ... . Farkas Béla ... ... Flesch Miklós ... ... . Galizenstein Pál ... „ Géczy Gyula Ferenc . Grau Károly ... ... Grundmaun Emil... . Gubicska Ferenc ... . Horák József ... ... . Hoffmann József ... . Holzweber Fülöp ... . Klein Sándor ... ... . Kornblüth Náthán Kőnig Jenő— ... ... . Kovács Jenő ._ ... . Kovács József ... ... . Kövecs József ... ...''.. Kövecs Lajos ... ... _ Kuszka Jenő .'. . Letyerna Antal— ... . Libich Ede Macsura Albert ... . Magyar József.__ ... . Mecséry József.— ... . Mendly Gyula Mihaleczky Károly Miliők Sándor.— ... . Molnár István ... ... . Neumann Károly ... . Paczó Pál Papp Miklós . Pokornyi Jakab Riese Gyula ... _. .. Riese Kálmán ... ___ . Rosivál János ._. ,., . Schwarz Samu... Schwott Frigyes ... _.

Stefán József ... .. Szatmáry Boldizsár Szántó Mihály .. .. Szeiler József .__ .. Taksi Sándor .__ .. Taschner János Tomola Károly Verő Imre ... ... .. Veszkán János ... .. Virág János ... .. Vitái András ... ._ Weisz Benci ... ... Weisz Dániel .__ .. Wokurka Mihály . Wolf Frigyes

Il-od évesek csoportja. Beck Vilmos ... ... Bőhm József ... ... Braunauer György Brasch György... .__ Choma János ... ... Csajka István Derzsány György . „ Einbeck M. Károly Faust Sándor ... ... Fekete Géza ... __. Fülöp Elemér ... ... Fülöp Endre ... ... Halmi Andor __. .__ Ffassek Ottokár ... Hegedűs Elemér ... Heysa Károly ... — Hosszú István ._. .__ Ilinszky Aurél ... .__ Kálmán Ferenc Klein Pál .. Korompay László ._. Kozma Gyula ... ... Kürcz Antal .__ ... Ligeti Béla— ... .".". I őw Miksa .ii ._. ... Manó Ferencz ... ... Mannswirth Emil ... Martini József ... ... Pacsu Béla . Páll Béla ... Pauer Kálmán... ... Postl Izidor Székely János ... ._. Szilágyi Lajos ... ... Verebes Károly ... Valuska János ... Wohlmann Károly

Ill-ad évesek csoportja. Balázsfy Rezső— ... ._ Braun Antal ... ... ... Dobi Kálmán ._ ... .., Ecker Géza_. — ... .. Oolcer Frigyes ... .. Hammerl Vilmos Hobola József. . ... .. Kálván Antal .. ... .... Kávay Ernő ... .__ ._ Kecsula János .. Külinger Hugó ._. ._ Krón Béla ... Krón Jenő ... ... ... ._ Kuczora Flórián .__ .. Litteczky Ernő— .... ._ Matkovits Béla... ... ._ Mocsáry Lajos ._ Morócz János ... ... .. Pafcsik Pál— Pallós Rezső ._. ... .. Pfliegler János .: ... .. Pál László Scheumann Lajos.-. .. Schuldner Miklós __ ._ Schreiber Antal .... ._ Szabó Imre... . . Szendy József ... ._. ._ Székely Tóth János .. Trughy Aladár... ... .. Wannemacher Flórián

Tan és beiratási díjak fejében befolyt : az I-ső félévben ... 3459 a Il-ik „ 1841 Értesítő díjakra befolyt összesen ... ... ... .__ 321 A tandíj fizetése alól az I-ső félévben 35, a Il-ik félévben 36 növendék ennek egyenértéke 770 korona.

K. „ „ mentetett föl;

Kimutatás az intézet leltári vagyonáról. Az intézet leltári tárgyai szakok szerint 15 főcsoportba osztályoztalak. A 15 főcsoport 29 alcsoportból áll és ezek együttvéve kimutatják az intézet összes leltári vagyonát 8602 drb 112,704-21 korona értékben.

Statisztikai táblázat

az intézet rendes és vendéglátogató növendékeiről:

II.

előkészítő osztály

Tót Cseh Horvát... .. ... . _ Összesen:

II.

III.

szakosztály

—

üs ~°

:esen

Vend. növ

•o

£ o

—

1 157

—

2 6: 4 12

2 3 12

1 3 5 7 7 21

13 2 4 1 5

9 2 6 5

7 2 9 — 6

6 1 3 1

14 5 10 — 15

3 3 7 6 2 2 2

1 7 9 4 3 1

7 1 7 — 10

Kor szeíint:

15 éves 16

17 18

„

. .

„ n

...

19 „ 20 „ 20 éven felül Összesen:

6 6 5 5

3 5 17 28 27 24 53 157

Szülők vagy gyámok társadalmi állása szerint : í páros Kereskedő Hivatalnok... ... ... Birtokos ... ... ... Egyéb Összesen:

56 13 39 2 47 157

Az orsz. m. kir. iparművészeti iskolának az 1902/3. tanévre megállapított

TANÓRA-RENDJE

Az orsz. m. kir. iparművészeti iskola esti tanfolyamának az 1902/3. tanévre megállapított

TANÓRA-RENDJE

TARTALOMJEGYZÉK. Oldal

Tájékoztatás az 1902—1903. iskolai évre Az orsz. m. kir. iparművészet föladata .... ... ... ... ... ... ... A tanítás tartama, módja és anyaga ... ._. ... .... ._. Az előkészítő tanfolyamnak tantárgyai ... ... ... ... ... ... ... A szaktanfolyamnak tantárgyai .__ .__ ___ .__ ... .... ._. ..__ ... Esti tanfolyam ... ... . - ... ... ... ... ... ... ..__ ... ... ._. ... A szervezeti és fölvételi szabályokból ___ ... ... ___ .__ ... ... Az intézetnek személyzete ... ._. ... ._. ._. ._. ... ... ... ... ... Az intézet rendes növendékeinek egyéves önkénytességi kedvezménye ._. — ._ Vizsgálati szabályzat Alsófokú ipariskolai rajztanítók képesítő vizsgálatáról ... ... Szabályzat a rajztanításra képesítő vizsgálatokról--. ... — — Iparos tanoncziskolai rajztanítók képesítő vizsgálata.-. ... „. Jelentés az 1902—1903-iki huszonharmadik iskolai évről ... Az 1901—1902. iskolai évben végzett tanulók foglalkozásának kimutatása ... .... ... ... ... — ... ._ .... — ._. — — — Végbizonyítványok és oklevelek .... ... ... ... ... ... ... Iskolai pályázatok, pályadíjak, jutalmak ... ... ._. — — Ösztöndíjak és segélyek ... — ... ... — — — — — —- — Az intézet növendékeinek névsora az 1902—1903-iki tanévben A) Rendes növendékek — ... — ... — B) Vendéglátogató növendékek— — — C) Esti tanfolyam ... ... ... ... ... ... ... ... — — ... Statisztikai táblázat az intézet rendes és vendéglátogató növendékeiről.^- .-. ... ... ... ... ... ... ... — Tanórarend Nappali tanfolyam ... ... _s ._. ... ... ... Esti tanfolyam ... — —

3 4 5 6 10 18 25 29

31 33 33 38 42 46 48 50 58 61 65 66 69 71 72

"Pátria" irodalmi vállalat és nyomdai részv.-társ. nyomása