Az Orsz. Magy. Kir. Iparművészeti Iskola Értesítője 1910-11

AZ ORSZ MAGYKIR

IRARMŰVÉSZETI

ISKOLA _

ÉRTESÍTŐJE SZERKESZTE DR. E IG LCZAKÓ A EZ MGÉART Ó

AZ ORSZÁGOS MAGYAR KIRÁLYI IPARMÜVÉSZETI ISKOLA 1910-11. ÉVI

ÉRTESÍTŐ JE SZERKESZTETTE CZAKÓ ELEMÉR IGAZGATÓ

"PÁTRIA" ÍROD. VÁLL. ÉS NYOMD. R. T. NYOMÁSA, BUDAPEST, ÜLLÖI UT 25.

FITTLER KAMILL. Az önállóvá lett iparművészeti iskola első igazgatója, tizenöt évvel azután, hogy elfoglalta székét, tavaly ilyenkor elhagyott bennünket. Építész volt, de mintha a holt anyag, a tömegek arányai nem elégítették volna ki lelkét, emberi sziveket és emberi elméket akart formálni, megnyerni, termékenynyé tenni. Tanár lett s a mérnökegylet titkára, a millennium évében pedig iskolánk igazgatója.

A nagy reménységek esztendejében jött, a nagy tervezések, látások és nemzeti magabízás idején. Pompis új épületet, s a régihez képest gazdag felszerelést kaptunk. Ifjú, lelkes direktor és a kor eszméit átérzö tanári kar vállalkozott rá, hogy valóra váltsa mindazt, amit a nemzet reménysége íparművészetünk jövőjéhez fűzött. Uj stílusbeli áram latok indultak meg akkor nyugaton nagy erővel és parancsolóan, idehaza meg a nemzeti önérzet mindjobban sürgette a magyar népies formák életre keltését modern iparművészetünkben. Nagy kérdések állottak előttünk, amiknek igazi megoldásához az iskola mellett virágzó iparművészeti tevékenység s kedvező közgazdasági viszonyok kellettek volna.

Megindult a munka, s most, a direktori asztalnál, meg a rajztáblák mellett eltöltött nehéz másfél évtized után azt kérdezzük, van-e méltó láttatja munkánknak. Vegyük

sorra az elköltözöttek, annak a másik tanári karnak munkáját; vájjon Fíttler Kamill fáradsága, ízlése, emberszeretete, vájjon Pap Henrik lelkes kötelességtudása, Mátrai gyakorlati ismeretei, ötletessége, Doby lelki finomsága, Morellí tapasztalata, szorgalma r.iínd meghozták-e gyümölcseiket, valóra váltak-e még életükben nagy reménységeik.

Könnyű lenne kitérni a kérdés elöl, hisz maga a munka, a kötelesség teljesítésében eltöltött élet létünk végcélja, de az a nemzetgazdasági és művészi jelentőség, ami intézetünkhöz kapcsolódik, kötelességünkké teszi, hogy feleljünk, őszintén, minden egyéni tekín tetet félretéve.

A reménységek csak részben váltak be.

A magyar közgazdaságra nehéz, meddő idő volt az elmúlt másfél évtized, telve közjogi harcokkal és ipari pangással. Ahol az ipar szenved, ott az iparművészet is beteg, mert egybeköti a kettőt az anyag, és sem Fíttler Kamill, sem elköltözött társai nem érték meg azt, hogy becsületes munkájuk méltó eredményeiben gyönyörködhettek volna. Ám azért boldog esztendők voltak azok, amiket az ő oldala mellett töltöttünk. Végtelen tiszta jelleme, tökéletes úri gondolkodása, lelkesedése hívévé tett mindenkit, akit sorsa, hivatása ö mellé rendelt. És az a szeretet, amit mindezekben felébresztett, évek során mindinkább fokozódott. Még ha csalódott is olykor egy-egy emberben, ez onnan eredt, mert mindenkit magához hasonló lelkűnek tartott.

Nektek mondom, ifjú barátaink és tanítványaink, akik e füzetet olvassátok, hogy mindenek felett szerette az ifjúságot. Hisz az ő lelkében végig megmaradt sok a ti lelketek tiszta vidámságából, könnyen buzdulásából, amit csak a munkaszerzette idegesség és betegség leplezett el nála olykor, élete utolsó idejében- Boldog volt, ha valamelyik tanítványán segíteni tudott, s egy-egy fejlődő tehetséget szinte apai gonddal kísért. Ha sikert látott, ő örült legjobban, s ha olykor tizenöt év alatt haragra indította egy-egy dolog, a megbocsátás csírája ott volt lelkében eleitől fogva.

Ifjú volt lelke, minden sötétenlátás nélkül, és ízlése mindig modern, mert végtelen finomsággal fogta fel a kor újító szellemét.

Derűs nagy vonásokkal megvonva éltek lelkében az élet kötelességei, és ő teljesítette azokat férfiasán, örömmel mindhalálig.

Grófi István.

erőltetés, csak azt, hogy amit csinál, az teljes és korrekt legyen.

De bizonyos az is, hogy szeretetet és tiszteletet, vagyis becsülést is csak az áldozat, tehát a szeretet képes az emberiségből kiváltani. Érthető tehát, hogy Pap Henriket miért szerették a tanítványai, kollegái és mindazok, akik őt igazán ismerték.

Tizenhárom évi tanári működése alatt mindent elkövetett úgy az ifjúság érdekében, valamint az intézet fejlesztése, a kollegiális melegség és együttérzés ápolása érdekében.

De jelentékeny kulturmísszíót teljesített ö mint művész is. Müvei sok időn át a legnépszerűbbek voltak a budapesti kiállításokon.

Pap Henrik J8ó4-ben született Kassán.

Művészeti tanulmányait a müncheni képzőművészeti akadémián végezte. J884-ben már kiállító gyanánt is szerepel a budapesti Műcsarnokban : rézkarcait vitte a közönség elé.

Ezt megismételte J886-ban s ugyanebben az évben kiállítja első festményét „Hol a flóres" címmel. J887-ben már Budapesten találjuk s ettől fogva rendes kiállítója Műcsarnokunknak. 1889-ben belép a Benczúr vezetése alatt Alig; néhány napra, hogy elhantoltuk intéálló mesteriskolába sí893-ban két díjat is kap zetünk volt szeretett igazgatóját: Fittler a Műcsarnokban, még pedig egy és ugyanazon Kamíllt, mint a futó tűz terjedt el a hír, festményére,az„í878-ból" címűre: az Í000 frtos hogy Pap Henrik eltűnt, majd, hogy egy társulati dijat és az 500 frtos társulati müalapfelette derék és értékes életnek önmaga díjat. Ezt a képet a Képzőművészeti Társulat vetett véget. színesen sokszorosittatta, ma sok magyar Ez a hír megdöbbenést keltett főképen család szalonjában látható, mint egyik tipikus közöttünk kollegái között, akik öt jól isképviselője a 80-as évek genrefestészete stímertük. Ki tudna arra felelni, hogy mi idézlusának. í894-ben az „Üres a bölcső" című hette fel azt a lelki disszonanciát, amely képére Bécsben kis állami aranyérmet, Antegy nehéz pillanatban úgy tüntette fel előtte verpenben II. érmet kapott. Többi festméaz életet, mintha annak reá nézve már nem nyei közül a ,,Hadí zsákmány" Amerikába volna semmi fénye — semmi értéke. került, kettőt a király vett meg („Október Az egyén életét — cselekedeteit — legelseje" és „Melyik itt a Lízi kisasszony"), az közvetlenebbül az ő ítélete szabályozza, de Í89í-íkí budapesti legyezökiállitáson a Műezt az ítélőképességet viszont számtalan külső barátok Köre a III. díjjal tüntette ki „Lepkét és benső tényező befolyásolja. fogó faunok" című legyezőlapját. A rézPap Henrikről tudjuk, hogy felette érzékarcot mint reproduktív technikát művelte. keny lelkíísmeretű volt, aminek természetes Legismertebb lapjai: ,,A börtönben" (Badítz következménye, hogy minden tettébexi a Ottó képe után), „Víg társaság" (Vágó Pál teljességre és a korrektségre törekedett. képe után),,,Tisza Kálmán arcképe" (Benczúr De ez a lelkiismeretesség: még fokozódott, Gyula képe után). ha a más teendőinek az elvégzéséről volt Művész és tanár volt egyszemélyben. szó. Képzeljük most el a felelősségérzetnek Maga alkotott s másokat segített tudáshoz. ezt a magas fokát egy neki egészen szokatOly egyént vesztettünk tehát Pap Henriklan és bonyolult feladattal komplikálva; és ben, akit méltóan sirathatunk és aki minmeg fogjuk érteni, hogy miként roppanhatott denképen érdemes, hogy emlékezetének meg egy oly egészséges fizikum és oly fegyelőszinte hálával és hódolattal adózzunk:. mezett harmonikus lélek.

O nem azt tekintette, hogy reá minő Pap Sándor. következményekkel jár a nagymérvű meg-

PAP HENRIK.

JELENTÉS AZ 19101911-IKI ISKOLAI ÉVRŐL. AZ ISKOLA MÚLTJA.

Az O. M. K. Iparművészeti Iskola I9íO-ben fejezte be harmincadik évét; az első tizenöt év Kelety Gusztáv, a második tizenöt év Fittler Kamill igazgatása alatt folyt le.

Egy harmíncesztendős, a mag-a nemében páratlanul álló magyar kultúrintézmény történetét lapozni annyi, mint Magyarország művelődéstörténetének egy darabkájába pillantani bele. Az Iparművészeti Iskola története kialakuló müíparunk küzdő és férfiasodó éveinek megfogható krónikája. Iskolánk alakulása, mint Eötvös József bárónak, az európai látókörű államférfíúnak nagyszerű gondolata, nem véletlenül esik egybe a nyolcvanas évek meginduló kulturális reformmunkájával : az egész középfokú oktatás kialakulásával és a művészeti meg iparművészeti közélet megteremtésével. Ami addig e kettő tekintetében történt, vagy a külföld szolgai utánzása volt, a levegőben lógó eleven szükségletre nem támaszkodó kezdés. Csak a nyolcvanas évek legelején, Trefort Ágost akkori kultuszminiszternek juttatott a megvalósítás dicsősége. Iparművészeti iskolánk, egyelőre csak egyetlen osztálylyal, amelyen müfaragászatot tanított Mátrai Lajos szobrász, az akkor már vírkgzó Országos Míntarajzískola gyámsága, igazgatóinak és tanáraínak

vezetése alatt nyílt meg és szinte lépésrőllépésre hódít magának teret, tanerőket és tanítványokat. Lassú, de egészséges ez a fejlődés; lassú, mert hiszen lépést kell tartania az ipari életben lassan ébredő művészi szükségletekkel ; egészséges, mert önmagából fejlődik, nem külső erőltetéssel. Szinte megható olvasni, miként töri fel magát szegény sorsból, először Rauscher Lajos míntarajziskolaí tanár vezetése alatt egyre izmosodó művelődési íntézménynyé. Az „artísztikus vezető", ez volt Rauscher címe, megtalálja a módját, hogy a növendékek egyfelől a Míntarajzískola növendékeivel együttesen, másfelől a maguk különleges igényeihez képest tanulják mindazokat a rajztárgyakat, melyeket hivatásuk kívánatossá tesz. De alkalmat keres a fafaragás gyakorlati úton való müvelésére is, mikor kíeszközlí, hogy a szünidőkben hol a zeneakadémia nagytermének, hol egy miniszteri fogadószobának berendezésénél közreműködhetnek. Mindjárt kezdetben tehát az a helyes gondolat keres érvényesülést az iskola szellemében, hogy az elméleti kiképzés mögött ne maradjon el a gyakorlati sem. Az intézet fejlődésében egyegy időre elhomályosulhatott ez a gondolat, de a fejlődés minden újabb mozzanatával ez a gondolat is erősbödött. Uj osztályok felállítása, mint az ötvös-osztályé J884-ben, majd egy év múlva a díszítő-festészeté, azután a rézmetsző-osztályé és Í885 ben a kisplasztikát osztályé, nemcsak a növendékek számának gyors szaporodását jelentik, hanem egy sereg jeles szakerönek az intézethez csatolását is szükségessé teszik. Egymásután jutnak katedrához és vezető-szerephez: Várdaí Szilárd, Schíckedanz Albert, Morellí Gusztáv, Szírmai Antal, Feichtinger György, Doby Jenő, Mátrai Lajos, Benczúr Béla, Hollós Károly, Kovách Géza, Schauschek Árpád, Herpka Károly, Loránfí Antal és a régibb művészeti nemzedéknek még egynéhány jelese. De az anyagi támogatás szerénysége az egyre fejlődő intézetet folytonos bérház-vándorlásra kényszeríti mindaddig, míg végre a millennium emlékezetes esztendejében mai méltó helyére, az iparművészet céljaira épített Ullőí-útí palotába költözhetett, hogy kialakultán kezdhesse meg fejlődésének új, virágzóbb korszakát Fíttler Kamill igazgató vezetése alatt.

Az intézet élete innét kezdve abba a nagy, modern iparművészeti reneszánszba kapcsolódik bele, mely a kilencvenes években európaszerte megindul és a történeti stílusok

szolgai utánzásától eltávolodva, friss lélekzethez jut a természetszeretet révén, majd a konstruktív gondolat diadalával. Ez a nagy átalakulás nemcsak a már iskolából kikerült iparművész nemzedék munkáján érezteti meg a hatását, de új légáramlatokat visz az eladdig akadémikusán merev művészeti tanintézetekbe is. A természetnyujtotta díszítőelemek kiválasztása, a célszerűségi elv, a népies formanyelv megértése, csupa új forrás a művészi inspirációkhoz és együttvéve kialakítója az iparművészet szociális hivatásának.

A történeti stílusok háttérbe szorulásával az iparművészeinek nem jó másolókra, hanem elsősorban a maguk lábán járni tudó tervezőkre van szüksége és az iskoláknak ehhez a kívánalomhoz kell simulníok. Mínálunk is úgyszólván évről-évre erőteljesebben alakul át ehhez képest a tanítás terve, anyaga s ehhez képest egyre hangosabban jelentkezik az óhajtás, hogy a nevelés gyakorlatibbá váljék, a műhelymunka valamely formában kötelezővé tétessék és a növendéktoborozás ne annyira az iskolapadokból, mint inkább a gyakorlati élet mezejéről történjék.

S amint lassan-lassan ért a gondolat, úgy látszott meg kínt az élet iparművészeti termelésében e felfogás hatása.

Az iskola magyarossága, melylyel tradíciónk kincseit bele tudta oltani az új szükségletek stílusába, egy egészséges, az életet megszépítő nemzedéket nevelt föl. S ha egy sereg növendék a képzőművészethez férkőzött is közelebb és ily irányú alkotásokkal vált az intézet becsületére méltóvá, iskolánk eredménye mégis a tulajdonképení műíparí életben érezhető meg legígazabban s elismerése abban a kollektív hatásban van, amelylyel ipari életünk artísztíkus képét megformálta.

A fejlődésnek ezen a pontján jutott el az iskola újabb differenciálódások szükségéhez.

Amint régebben nem érhette be jó másolók képzésével, úgy ma nem felelne meg teljesen a közszükségletnek, ha csupán önálló tervezőket adna a társadalomnak. Ha szükség volt a gyakorlat folytonos emelésére és szükség van annak a jövőben való fokozására, másfelől nem érheti be a pusztán praktikus anyaggal, mert a műveltség általános tényezőit is fokoznia kell.

A VÉGZETT NÖVENDÉKEK.

Az iparművészeti iskolából 30 év alatt szárnyrabocsátott növendékek közül 232-röl sikerült csupán megállapítani, hogy az életben minő helyet foglalt el. Az anyakönyvek az 1909 Í0. tanév végéig összesen 372 végzett növendékről számolnak be, ebből tudomás szerint elhalt íé, ezídeíg tehát í24-nek a sorsa ismeretlen.

Egy jó része a végzett növendékeknek a képzőművészetekhez szegődött. Az iparművészet mindig is természetes melegágya volt a képzőművészetnek s a szobrászati ismeretekbe például máshol bevezetést sem nyerhetni az országban, mint épp az iparművészeti iskolában.

Mint festőművész szerepel 16, köztük: Illés Antal, Edví Gyula, Kernstock Károly, Tull Ödön, stb.

Szobrászművész lett 32, köztük : Jankovits Gyula, Kallós Ede, Ligeti Miklós, Dankó József, Füredi Richárd, Margó Ede, Radnaí Béla, Kis József, Lukácsy Lajos, Murányi Gyula, Rubletzky Géza, Gárdos Aladár, Horvay János, Szamovolszky Ödön, Betlen Gyula, Kopits János, Pásztor János, Gách István, Csíszér János, stb.

Növendékeink közül 5 visszatért az intézetbe s itt tanári állást töltenek be: Híbján Samu, a zománcozás szaktanára, Sándor Béla, a díszítő festés tanára, Mátrai Béla, a díszítő szobrászat tanára, Helbíng Ferenc, a litográfia tanára, végül Muhícs Sándor, a grafika tanára.

Ipari szakoktatással foglalkozik, vagy a rajztanárí és rajztanítói pályán működik 24.

Névszerínt: Hargita Nándor áll. kő- és agyagipari szakisk. igazgató, Székelyudvarhelyt; Édes Gyula áll. faipari szakiskolai tanár, Győrött; Nagy Lázár székesfőv. íparrajziskofaí tanár; Foerk Ernő áll. felső építőiparisk. tanár, Budapesten; Pintér Ignác szakiskolai tanító, Sopronban; Apáti Abt Sándor székesfővárosi íparrajziskolaí tanár; Csánkí József áll. kő- és agyagiparí szakisk. igazgató-tanár, Székelyudvarhelyt; Réti Ödön áll. fa- és fémipari szakisk. tanár, Aradon; Hanzély Gyula áll. fa- és fémipari szakisk. rajztanár. Győrött; Müller Lajos szakiskolai tanár, Ungvárt; Gabrovitz Kornél áll. faipari szakisk. tanár, Iglón; Mátrai Vilmos áll. fögímn. rajztanár, Budapesten; Szödy Szilárd székesfőv. polg. ísk. rajztanár; Vedrődí István székesfőv. rajztanár ; Roksandic Simon szobrásztanár, Belgrád; Mogyoróssy Sándor

íparisk. rajztanító, Gyulán; Novak József polg. ísk. rajztanár; Sándor Gyula székesfőv. rajztanár; Dolevíczényí Ferenc székesföv. rajztanár ; Stiasny Aladár székesfőv. íparisk, tanár; Tirpák Sándor székesfővárosi tanító; Turcsányi Kálmán székesfőv. polg. ísk. rajztanár; Mauthner Lajos oki. rajztanár, Budapesten; Tarí Lajos oki. rajztanító, Budapesten és Sárdínecz Ferenc polg. ísk. rajztanító, Nagyatádon. Építész lett : Foerk Ernő, Wíegand Ede, Reisz Zoltán. Önálló ötvösműhelylyel bír: Tarján Oszkár, Galambos Jenő és Szentírmay Rezső. Ötvösszakon dolgoznak: Singer Ede, Tóth Géza. (New-York, Amerika), Neumann Dávid, Várnai Salamon, Zentál László, stb.

Mint díszítő festő í6 működik; köztük: Lohr Ferenc, Bobitsch Arthur, Jesze Kálmán, Nagy Endre, Scheíber Hugó, Spannraft Ágost, Uhl Sándor, Jámbor Lajos, Gímes Lajos, stb.

Kerámiai tervező lett 9 ; köztük több a Zsolnay-gyáraknál működik: K. Nagy Mihály, Schneck János, Níckelszky Géza, Darílek Henrik, Pilló Sándor; azonkívül Egressy Dániel, Tata; Szász Vilmos, Újbánya ; Zíegler Ferenc, Feketehalom; Homonnay Jenő.

Uvegfestö : Bátky József, Pestújhelyt.

Templomfestő: Kern Péter, Mocsár, Líp tóm.

Grafikusművész : Kubínyí Sándor, München; Bíró Mihály; Barta Ernő, Berlin.

Textílmüyészetí tervező : Sovánka Károly, Késmárk; Örkényi István, az iparművészeti iskola alkalmazásában, Iparművészeti tervező lett 8; Szentiványí József, az E. M. Fém- és Lámpaárúgyárban ; Dósa Lukács ; Gyökeres János, Kulcsár csíllárgyárában; Szabó Károly, az alsóhámorí Sandríkgyárban; Abos Bruno, Rex Henrik csíllárgyárában ; Nyári Kálmán ; Kőszegfalví Adolf, Kőszeg, stb.

Rézmetsző: Strassgürtl Károly, a berlini államnyomda rézmetsző művésze; Chabada Béla, ugyanott.

Fametsző: Kótász Károly.

Díszítöszobrász lett 24; Balázs István, Léhránt Ödön, Szepesi Imre, Jablonszky Jenő, Szíhotzky János, Farkas Miklós, Rollínger Gyula (Amerika), Uhlaczky Mihály, Mísenka Nándor, Földes Szabó János, Lux Elek, Nemes György, Raíth Béla, stb.

Fafaragó: Olsakovszky Győző, Chicago, Amerika; Smák Károly, Budapest; Kevíczky Hugó, Erzsébetfalva.

Ercöntőgyáros : Haraszti József, Budapest,

Bördiszmügyáros: Fischof Jenő, Budapest.

A lakásberendezésí szakon 26 növendék működik; egy részük hazat, másik részük külföldi cégeknél nyert elhelyezést, bútorgyárakban, építési vállalkozóknál, építési irodákban s ott mint tervezők fejtik ki tevékenységüket. Többek között: Szepesi Gyula, Wessely Vilmos, Mátrai Béla, Buday Sándor, Löwy László, Nasch Géza, Farkas Róbert, Tálos Gyula, Klein Dezső, Szántó Gergely, Gabiik Antal, stb. E szakmában önállósította magát: Lhotka István, Berlin.

Nagyobb gyárakban, vállalkozóknál, festőés szobrászmütermekben a felsoroltakon kívül még ÍS különböző szakmabeli növendék nyert elhelyezést.

Választott szakmájukban többen, különösen az ifjabb nemzedék sorából, továbbképzik magukat és javarészt külföldön folytatják tanulmányaikat. Ezeknek száma 22.

Hadi kötelezettségének ezidőszerínt 6 növendék tesz eleget.

Azoknak a növendékeknek a száma, akik nem az iparművészeti pályán működnek, hanem más foglalkozással bírnak, 6; ezek között van egy földbirtokos, egy kereskedő, két posta- és két vasúti hivatalnok.

Az iparművészeti iskolát sikerrel végzett növendékek átlag havi 150—400 korona kezdő fizetéssel kapnak alkalmazást, amely 500 — 600 korona havi fizetésig emelkedik. Az önállóan működök jövedelme évi 40 — 50 ezer koronáig is emelkedik.

SZEMÉLYI VÁLTOZÁSOK. Az O. M. K. Iparművészeti Iskola működése az Í9Í0—tí-íkí tanév folyamán általában megfelelt a szabályzatban és a tanrendben előírt feltételeknek.

Nagyobb változás csupán személyi tekintetben állott elő, amennyiben az intézet Fíttler Kamill udv. tanácsos, igazgató és Pap Henrik festőművész, alakrajzi tanár elhunytával előbbiben az iparművészeti oktatásnak Í5 éven át vezető fejét, utóbbiban pedig egyik legrégibb tagját veszítette el. Az igazgató helyettesítésével Radísícs Jenő iparművészeti múzeumi igazgató nyert meg bízást. Az igazgatói teendőket pedig Czakó Elemér múzeumi őr, a grafikai szakosztály vezető tanára látta el.

A tanári karba ugyanez év alatt kíneveztetett Helbíng Ferenc g-rafíkus művész a grafikai szakosztályhoz rendes tanárrá,Udvary Géza segédtanárí minőségben az alakrajzi tanszékhez; megbízást kapott Símay Imre rendes tanári minőségben az alakrajzi tanszékhez és Muhícs Sándor segédtanárí minőségben a grafikai szakosztályhoz.

Dékáni Árpád eltávozván az ískolakötelékéből, az új textílművészeti szakosztályhoz Míhalík Gyula főgímnáztumí tanár helyeztetett át. Rendkívüli óraadó tanárokként megbízást kaptak Nádai Pál dr. az irodalmi, Szőnyí László a magyarnyelví, Margítay Ernő dr. a magyar népművészeti előadások és Györgyi Dénes a bútortervezést gyakorlatok tartására.

Ascher Alajos tollnok megvált az iskolától, helyettesítésében Bellaagh Imre kultuszminiszter! számellenőr végzi a titkári teendőket.

Az intézet élére a király május 25-íkén Czakó Elemért nevezte ki igazgatónak.

TANÍTÁSI MÓDOSÍTÁSOK. A személyi változások mellett az iskola belső életében is merültek föl módosítások a tanítás rendjének megsértése nélkül; a kisplasztikái szakosztály beleolvadt a szobrászati szakosztályba, illetve közös szobrászati szakosztály címe alatt működik. Ugyancsak az ötvös-szakosztály is szorosabb kapcsolatba jutott a szobrász-szakosztálylyal. Mint új szakosztály nyílott meg í9I0-ben a grafikai szakosztály. Az ezt megelőző kétéves esti tanfolyamnak tanulságai alapján létesült; a növendékek kiképzést nyernek technikai és művészi alapon a dekoratív irányú grafika minden ágában.

A háziipari osztály pedig átidomult magasabb célokra törekvő textilművészet! szakosztálylyá. Az O. M. Kír. Iparművészeti Iskola 3 éven át íó háziipari telepet szervezett, ahol mintegy 1000 munkásnö nyert kiképzést. Az iskola igazgatósága nem kívánt az oktatási kereteken kívül terjeszkedni s azért az önálló életté alkalmas iskola telepeit átszervezte termelő telepekké, az üzleti rész lebonyolítása tekintetében pedig megegyezésre jutott az Orsz. M. Háziipari Szövetséggel.

Eszerint Sóvárott, Diósgyőrben, Halason és Kispesten olyan termelőtelepeket hozott létre, melyek önmagukat képesek fenntartani s az iparművészeti iskolától vagy semmi, vagy csak átmenetileg részesülnek anyagi támogatásban. Az oktatási és művészi irányítást azon-

ban továbbra is az O. M. Kir. Iparművészeti Iskola intézi mindenütt. Az önálló üzemű telepek mellett a textilművészet! osztályban továbbra is fennáll egy központi kísérleti műhely, ahol kifejezetten művészi irányban folyik a textílmunka. E műhelyben különösen egyházművészeti irányban is történnek lépések.

A TANÍTÁS MENETE. Az iparművészeti iskola jelenlegi tagoltságában feloszlik két előkészítő és három szakosztályra. A folyó iskolai évben az előkészítő osztályok oktatása a rendes keretekben folyt le. Itt a választott szakmák alapismereteinek elsajátításával foglalkoztak a növendékek. Azonkívül sok időt kellett fordítani az általános műveltségi és rajzoktatásí tanításra is, minthogy ezekre a négy középiskola nem készít elö kellőleg. Általán a természet után való ábrázolással kezdték tanulmányaikat s ebből fokozatosan eljutottak az egyszerűsített formáknak az anyaghoz, az eszközökhöz és a célhoz igazodó kifejlesztéséig. A modellek közt az alakrajznál élő emberi fejek, a szakon virágok, bogarak, lepkék és különféle élő állatok szerepeltek.

Az első két évben az összes növendékek alaposabb geometriai és ékítményrajzi oktatásban részesültek. A geometriából átlag 30—35 lapot rajzolt egy-egy növendék. Az ékítményes rajzi órák nagyobbszámú vázlatokat eredményeztek, melyekből azonban kivitelre a megfelelő anyagból csak a java került. Magyar díszítő elemek rajzolása, betüvetési gyakorlatok és imítatív rajzolással foglalkoztak az elsőévesek. A másodikévesek már magyar népművészeti alkotások formáinak vázlatkönyvbe való gyűjtése után készítettek bördíszmüvek, kereszttöltéses textíldíszítmények, engobe technikájú agyagedények, zománcok, sgraffítok terveit, egyszerűbb katonnyomás és díszes egyházi célra szolgáló selyembrokát szövet terveket. A sikerültebbek közül a textilművészet! osztály, a mezőtúri és parajdí kerámiai intézet, részben pedig maguk a növendékek ki is vittek munkákat.

Az iparművészeti iskolában a szakszerűség jelenleg a harmadik évtől kezdödőleg lép erősebben előtérbe. Az oktatási anyag köre három irányú : festészeti, szobrászati és építészeti.

A díszítő festészeti szakon a valóság megfigyeléséből kiindulva oldottak meg feladatokat. Mintalapok, kitömött állatok és fényképek ki vannak küszöbölve. Még az évvégí pályázat feladata is olyan témakörről szólt, amely nem kényszeríti arra a növendékeket, hogy épp a tavaszí hónapokban bezárkózzanak a tantermekbe.

A növendékek személyenkínt Í5-—20 természet utáni tanulmányt készítettek az év folyamán s önálló alakos és ornamentálís feladatok megoldásával is foglalkoztak. Az első félévi pályázat tárgya volt: népiskola falára tervezett mese vagy népéleti tárgyú kép. A nyolc legjobbat maguk a tervezők a fővárosi tanács felszólítására a Mária Terézia-téri iskola homlokzatára el is készítették. A második félévi pályázat tárgya volt: idegenforgalmi pavíllon falképe Budapest vagy Magyarország jellemző tájképi vagy népéleti vonatkozásával feldolgozva.

Anyaggyűjtés céljából a növendékek kiküldettek Kalotaszeg, Mezőkövesd, a Sárköz vidékére, Budapest különböző pontjaira, a gép és a hajógyárba, A grafikai szakosztályban a tanítás már felszerelt tipográfiai és litográfiái műhelyekben folyik két előkészítő és három szaktanulmányra fordított éven át, valamint az esti tanfolyam hallgatói számára három évre beosztott ciklus alatt, a minisztérium által jóváhagyott szervezeti szabályzat alapján. Az idén megnyílott szakosztályban készítettek plakátokat, mesekönyvíllusztrácíót, címlapokat, sokszorosították az értesítő összes mellékleteit s azonkívül készítettek kisebb nyomtatványokat, monogrammokat s betűvetési gyakorlatokat.

A textiíművészetí szakosztályban októter hó közepétől, vagyis a rendszeres tanítás megindulásától kezdve az egyházmüvészeti munkával összefüggő technikákat, továbbá géphímzést, dílettánsmunkákat és rajzot tanulták, s a tanításhoz szükséges mintakollekciók és egyházmüvészeti mintadarabok elkészítésével foglalkoztak.

A textiíművészetí szakosztályból szövő gyakorlatra egy Gödöllőre, egy pedig két hónapra a késmárki Weín Károly-féle gyárba küldetett ki.

A növendékek a varrott és vert csipke,

pamut-, selyem-, arany- és géphímzést tanulták. Elkészült ItO drb tanulómunka. Öt növendék a szakosztály útján nyert magánmegrendelésre JI2 drb munkát áliított elő ÍÍ80 K 04 fillér értékben.

Egyházmüvészeti munkákból számos tervet, az egyházi ruhák fejlődését feltüntető néhány mintát s eredeti tervek alapján íí ruhadarabot készítettek. Állandó tervezőnk a besztercebányai apácakolostor hímzöískoláját is meglátogatta, ahol művészi irányítással és tervekkel segédkezett a munkában.

A textílművészeti szakosztályban keresztszemes mintagyűjtemény anyaga állíttatott össze, mely a grafikai szakosztályban fog sokszorosítva megjelenni.

A textiíművészetí osztályhoz kapcsolt gödöllői szövőískota az I9J0—I9IÍ-ikí tanévben folytatta eddigi működését. Munkatermek, raktár megmaradtak abban a primitív bérházban, ahol eddig voltak, ami az iskola fejlesztésére nézve nem kedvező. Átlag húsz leány dolgozott magában az iskolában, kettő vagy három — az iskolán kívül — az iskola ellenőrzése alatt.

A megrendelések száma az előző évekéhez képest kedvezően gyarapodott, dacára hiányos kereskedelmi szervezetünknek. Szőnyegeink Budapesten eladás és kiállítás céljából az Orsz. M. Iparművészeti Társulatnál és Thék Endre bútorgyárában vannak állandóan raktáron — továbbá a „Műcsarnok" s a ,,Nemzeti Szalon" kiállításain. A legnagyobb megrendelést a Nemzeti Casínó tette.

A gödöllői szönyegtelep 19íO-ben 19905 korona, Í9IÍ első négy hónapjában pedig 7429 korona forgalmat csínált. A kivitt szőnyegek tervezői: Undt Carola, Nagy Sándorné, továbbá az iskola kötelékébe tartozó Frey Vilma és Frey Rózsa, Lakatos Arthur, Kővári E., Remsey Jenő, Mihály Rudolf, Nagy Sándor, Kríesch Aladár és mások.

Az iparművészeti iskola művészi vezetése alatt álló halasi, tótsóvári és diósgyőri csípketelepek ez évben is eredményesen működtek dr. Thuróczy Zoltánné, Szécsényné Nagy Etelka és Csekő Rózsi vezetése alatt.

A zománcozó szakosztályban a tervezésre s a szaktanulmányokra fordított idő kevésnek bizonyult. Készült melltü, kalaptü, szalvétagyürü, mentekötő, illatszertartó, hamutálca s egész sereg technikai tanulmány.

József Ferenc főherceg, mint a zománcozó szakosztály vendéglátogató növendéke 7 munkát tervezett és fejezett be.

A szobrászati szakosztályon az elemi mintázás után vegyesen gyakorolták magukat a növendékek a kisplasztikái és nagyszobrászatí feladatok megoldásában. Gyakorolták nemcsak a komponálást, hanem az anyagbeli kivitel különféle módjait is: gípszformálást, kőfaragást, fafaragást és úgyszintén előkészületeket tettek a kerámiára. Az alsóbb fokon kályhacsempéket mintáztak, a felsőbb fokon pedig majolíkakívítelre szánt különféle tárgyak modelljeit készítették el.

Ez évben a növényi és emberalakokon kívül az állati ábrázolás is nagyobb szerephez jutott.

A növendékek készítettek kapubejáratokat, kutakat, ajtókopogtató, érem, virágtartó, hamués tentatartó, könyvtámasztó, lámpa, óra, stb. megoldásokat.

Az ötvös szakosztály nappali tanfolyamán hanyatlás állott be, ellenben az esti tanfolyamo'n az eredmény kedvező. Az első félévi pályázat tárgya virágtartó, a másodiké pedig vírágedény volt; kivitelén egy növendék dolgozott.

A belső architektúra szakján a mintázás és aquarell festés elsajátítása után faipari szerkesztéssel foglalkoztak a kezdők, ahol modellek nyomán bútor, ablak-ajtó, szekrény, stb. kötéseket rajzoltak. Közben iparművészeti tervezéssel is foglalkoztak, mint lámpaállvány, gázkandalló, mennyezet, stb. tervezésével. Az építészet történeti részéből rajzoltak ókori görög oszloprendeket s egyéb építészeti elemeket, továbbá a római, az ó-keresztény, román és a csúcsíves építészet köréből is.

A haladottabbak szaktanulmányként átvették a geometria, planímetría, perspektíva, ábrázoló geometria, továbbá a szilárdságtan, a grafostatíka és mechanikai technológia elemi ismereteit. Önállóan terveztek záros időhöz kötve ablakokat, ajtókat, falvértezést, állványokat, falikarokat, csillárokat, mennyezeteket, kályhákat. Szerkesztettek lépcsőket, fülkéket, épületrészeket. Megoldottak kapuzatokat, üzlethelyiségeket, szobákat, fürdőket, vasúti kocsikat és ískolaberendezéseket a megfelelő részletrajzokkal és költségvetéssel együtt. Külön foglalkoztak bútorok, egész lakások és egyházi felszerelések és berendezések tervezésével. Műhelyben sajátkezüleg készítettek ajtót, ablakot, padot, virágtartót, órát, asztalt, széket, stb. Hiányzik nagyobb feladatnak teljes kidolgozása, vagyis a műhelylyel való erősebb kapcsolat. Kivitelre a szakosztály növendékeitől egész szobaberendezéseket átvett az O. M. Iparművészeti

Társulat a kassai és a budapesti karácsonyi kiállítás céljaira, továbbá a székesfőváros tanácsa 7 egész iskola berendezésének tervét és még 27 egyéb magános bútortervet.

Az alakrajzi oktatás a gyors felfogás és az emlékezötehetség képzésére irányul. Az ábrázolásnál a mozgás és az arányok csupán körvonalakban jeleztettek, síkok és tónusok keresése, valamint egyéb részletezések későbbi feladatok tárgyát képezték. Az alakrajznál emlékezet után is dolgoztak, komponáltak, vázlatokat készítettek és kosztümös alakok után is rajzoltak. Az alakrajzi oktatást külön bonctani előadás támogatta.

A miivészetek története mellett külön hallgattak a növendékek stíltant s m agyar népművészetről szóló előadásokat. A történeti és a művelődéstörténeti tudásuk fogyatékossága folytán ez előadásokon nem lehetett kielégítő eredményt elérni.

Fogalmazási gyakorlatok keretében foglalkoztak ügyíratok szerkesztésével, könyvviteltan, leltár, napló, pénztári, megrendelési, árszámítási és munkateljesítésí könyv, valamint anyagnapló, bérlajstrom stb. szerkesztésével.

Az irodalomtörténeti tanulmányok tárgya volt a tizenkilencedik század költészete, kezdve a népies költészet főképviselőin: Arany, Petőfi és Tompán egészen a modern költőkig. Mindenütt a megfelelő kortörténeti háttérrel és jellemezve az általános európai eszmeáramlatokat is. Az Ember tragédiájánál az esztétikai szemponton kívül, a század második felének bölcseleti, természettudományi és szociális gondolkozása is tárgyaltatott.

Másrészt a népies költészettel kapcsolatban a magyar etnográfia és népköltés került sorra, főleg olyan jellegzetes alakok, misztikus és mondái jelenetek bemutatásával (Jókai, Ipolyi, Henszelmann nyomán), amelyek a dekoratív elgondolásokra nyújtottak alkalmat.

Az egészségtan egyelőre az egyén higiéniájára terjeszkedett ki; szükségesnek mutatkoznék e tárgy bővítése az ipari betegségek körével is. Szemvizsga volt kétszer, ingyenes rendelés 76-szor. Az intézeti orvos jelentése szerint a növendékek egészségi viszonyai a szellőztetek és a díákasztal intézményének létesítése folytán lényegesen kedvezőbbek voltak a tavalyinál. Az Angyal gyógyszertár szegénysorsú növendékeinknek gyógyszerszükségletét nemeslelkűen leszállított áron nyújtotta.

VÁLLALKOZÁSOK.

Az iskola tanárai az igazgatósággal egyetértöleg olyan kívülről jövő megbízásokat 13 elvállaltak, melynek kiviteléhez belevonva a növendékeket, a gyakorlati képzés szempontjából fontosnak tartottak. A szobrászati osztályban készült Loránfi tanár vezetése alatt a római magyar művészeti kiállítás dísztermébe a magyar szent korona bronz mása.

Mátrai tanár vezetésével a növendékek egy köböl faragott szt. Háromság-szobrot készítettek Muzsla számára. Matéka István növendék pedig a garamszegi ev. templom számára alakokkal díszített keresztelő medencét faragott fából. Almási Balogh Loránd nagybecsü közbenjárására a Mária Teréziatéri községi iskolán is különféle munkákat végeztek növendékeink. Mátrai alatt az iskola három kapujának szobrászí kiképzését oldották meg. A homlokzatra 8 sgrafítto képet csináltak Ujváry növendékei, belsejébe pedig Í5 méteres falképet festettek Sándor tanár tanítványai. Ugyancsak A. Balogh Loránd közvetítésével és vezetése alatt a lakberendező osztály növendékei a székesfővárosi tanácstól 7 iskola teljes berendezésére és mintegy 27 külön bútortípus megtervezésére nyertek megbízást.

A zománcozásí szakosztályban Híbján tanár alatt készült II-ík Vilmos császár kolozsvári doktori oklevelének fedele. Ugyanott készített Csajka István zománc-díszes ezüstből egy örökmécset a kunágotaí r. k. templom számára.

A grafikai szakosztályon több plakát, levélfej és oklevél-megrendelés közül kiemelendő a Helbíng és Muhícs tanár vezetése alatt készített érseki éspüspökíkínevezö okmányok, továbbá Andrássy, Telbísz, gr. Batthyányi Gézáné, a Virágos Budapest, stb. díszoklevelei.

A textílmüvészetí szakosztályon a Háziipari Szövetség megrendelésein kívül Míhalík Gyula tanár vezetésével Glattfelder Gyula csanádí püspök egyházi ornátusát készítették a növendékek Nagy Sándor terve nyomán.

A gödöllői szönyegtelep, a tótsóvárí, diósgyőri és halasi csípketelepek az idén kizárólag csakis megrendelésekre dolgoztak.

Az iskola növendékeinek tervezetei közül igen sok került az intézeten kívül is kivitelre.

A lakberendező osztály többrendbeli teljes szobaberendezését készítette el az Iparművészeti Társulat az idei kassai és karácsonyi kiállításaira. Parajdon és Mezőtúron mintegy 50 díszedénytípust hoztak forgalomba, mely-

nek terve szintén az iskolában készült. Gányi hegybánya szelaknaí müíparí telepén is iskolai tervek alapján készítettek fadísztárgyakat. Azonkívül még kisiparosoknak, dilettánsoknak és magánosoknak is szolgáltatott az iskola tervezeteket.

Az élettel való kapcsolat megerősítését az iskola nemcsak megfelelő munkák vállalásával, hanem főleg a műhelyoktatás fokozásával kívánja előmozdítani. Az eddigi mű helyeken kívül tervbe van véve a kerámiai műhely felállítása,mely mint a kő- és fafaragó, továbbá a fémfeldolgozó műhelyek szintén a szobrászati szakosztályhoz fog csatlakozni.

KÜLÖN TANFOLYAMOK. A nappali és esteli oktatáson kívül időleges tanfolyamok is tartattak az iskolában.

A textílmüvészetí szakosztály részt vett az egy házmüvészeti és a női szerzetesek számára tartott kurzusokon. Azonkívül az iskola a vall.- és közoktatásügyi miniszter úr megbízásából külön tanfolyamot rendez a gyógypedagógiai tanárok számára, hogy az által a gyógypedagógiai intézetekben folyó műhelyoktatás gyakorlatibb és művészibb irányt nyerjen.

A NÖVENDÉKEK HELYZETÉNEK JAVÍTÁSA. A folyó tanév eseményei közül szociális szempontból kiemelendő az iskola életében a rajzoktatóí minősítés, a szakszervezetekkel szemben való biztosíték és az ifjúsági „Deákasztal" intézménye, amelyek mind a jelenlegi és végzett növendékek helyzetének javítását célozzák.

Az O. M. K. Iparművészeti Iskolát képesítő oklevéllel végzett növendékek a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi miniszter úr J29877. sz. a. kelt rendelete szerint az iparostanoncískolai tanítói állásokra való jogosítás szempontjából egyenértékű képesítéssel bírnak az okleveles rajztanítókkal.

Ugyancsak a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi miniszter úr közbelépésére Í9Í0 november 2I-én a grafikai főnökök és szakszervezetek közt létrejött szabályzat 80. pontja szerint a művészi tudást igénylő grafikára vonatkozóan az eddigi korlátozások a

m. k. iparművészeti iskolát végzett növendékekre nézve töröltettek. Eddig a szakszervezetek és a munkaadók között kötött egyezség szerint iparművészeti iskolát végzett növendék ipari gyakorlatot vagy egyáltalán nem folytathatott, vagy pedig a számukra fenntartott volontaíri minőség annyira korlátoztatott, hogy attól alig foglalhattak helyet ipari üzemeknél. Ez az igazságtalan elbánás a grafikai szakosztály növendékeire vonatkozólag ezzel megszűnt, ugyanezt az elvet a többi szakosztály növendékei javára is keresztül kell vinni.

DIÁKASZTAL. A Díákasztal elnevezése alatt november hó elsején áldásos intézmény lépett életbe, amely lehetővé teszi, hogy az intézet növendékei csekély dij ellenében ízletes és tápláló déli ebédet élvezhessenek. Kiszolgáltatott öszszesen 8690 ebéd. Ebből félárű 5300, egész ingyenes 90. Az ifjúsági segélyalapnak jelenleg 5200 K tökéje van. Azonkívül ugyancsak a szegényebb tanulók rajzszerekkel való segélyezésére szolgál a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak 97205/9Í0. sz. a. tett 4500 K. névértékű 4°/o-os magyar koronajáradéki kölcsönkötvényböl álló Mészáros Károly dr. féle alapítvány, MŰVELŐDÉSI KÖR. A tanításon és a Díákasztalon kívül az igazgatóság módot nyújtott arra, hogy az ifjúságnak szorgalmi időn kívül szellemi és testi nevelésben is legyen része. Az ifjúság kebelében fennálló Művelődési Kör helyiségében zongorát, lexikonokat, szótárakat, hasznosabb folyóiratokat, továbbá torna- és vivószereket bocsájtott rendelkezésre. A kör ez év folyamán Nádaí Pál dr. tanár vezetése alatt állott.

A Művelődési Kör irodalmi szakosztálya kéthetenként tartott ülést, kezdetben az egész ifjúság bevonásával, később szűkebb körben, néhány jelentkezővel, szemináriumi megbeszélések formájában. Első ünnepélyes ülését Arany János emlékezetének szentelte a kör (a nagykörösi szoborleleplezés alkalmával) s úgy ekkor, mint más alkalmakkor is nemcsak felolvasások és szavalatok, hanem művészi tervezések bemutatása, zene és szabadelőadások is szerepeltek, lehetőleg valamennyi egyazon tárgykörből. Ugyanilyen módon foglalkoztak a gyermekszeretet esztétikai vonatkozásaival, majd Petőfivel, aztán a

népköltészettel és a mesével. Ezenkívül vol tak különböző tárgykörből szabadon választott dolgozatok is: természettudományi, szépirodalmi, szociális és esztétikai dolgozatok.

Súlyt vetettünk a szabadelöadás, az artikulált beszéd és a recítatív- előadás nyugodt, szép formáira. Az egyes előadások, dolgozatok, vázlatok és rajzok felett eszmecserék indultak meg s minden jelentkező előzetes útbaigazításokat kapott a forrásmunkákra és a saját felfogása kifejtésére vonatkozólag. Egészben a vezető tanár azt a szempontot tartotta szem előtt, hogy az egész működésben ne csupán az értelmi tényezők nyomuljanak előtérbe, hanem a kedélyélet megfínomodására is hassanak.

Ezt a kettős célt szolgálták nemcsak az irodalmi ülések, hanem a zenei előadások és az énekkari gyakorlatok és mellettük a Kör külön helyiségében berendezett kézikönyvtár, amely a megrendelt folyóiratokkal együtt az ifjúság általános műveltségének fejlesztésére jótékonyan hatott.

Egészben a Kör autonómiájának érintetlenül hagyásával a hasznos és kellemes szórakozásra szántuk ezt a helyet, a vezető tanár inkább csak eszméket igyekezett megpendíteni és irányt mutatott a tagoknak a kivitel tekintetében. Áttekintve az idei tanév eredményeit, megállapítható, hogy a nagy személyi és tanrendbeli változások ellenére is az O. M. Kír. Iparművészeti iskola az Í9Í0—lí. év folyamán is általában megfelelt a szabályzatban és a tanrendben előírt feltételeknek.

Emellett azonban a tanári kar nemes törekvéssel készítette elő a jövő fejlődés kérdéseit.

PÁLYÁZATOK,

PÁLYADÍJAK

I. A SZÜNIDEI PÁLYÁZATON dijakat a következők nyertek: I. díj I. dij II. díj II. díj II. díj II. díj II. díj

(20 (20 (Í5 (15 (Í0 (Í0 (Í0

K) ,,) ,,) „) ,,) „) ,,)

Petrezselyem Mihály lakbér.

Konrád Ignác díszítő festő, Imre Gábor díszítő szobrász, Mórocz Dénes díszítő szobrász, Spiegel Imre lakberendező, Kónya Zoltán lakberendező, Kovács Pál II, díszítő festő.

II. AZ L FÉLÉVI ISKOLAI PÁLYÁZATON: DÍSZÍTŐ FESTÉSZETBEN: Dicsérő oklevelet nyert Schnöller Lajos, Grünspann Nándor, Márton Lajos és Szabó Endre.

Elismerő oklevelet nyert Buth Jenő és Zatykó Dániel.

GRAFIKÁBAN (haladók) : Dicsérő oklevelet nyert Szendröí Dezső (h.), Cselényí Elemér és Sínghoffer Géza (k.).

Elismerő oklevelet nyert Szekeres Béla (h.), Erbíts Jenő és Bentsík Pál (k.).

ZOMÁNCOZÁSBAN l Dicsérő oklevelet nyert

Major István.

DÍSZÍTŐ SZOBRÁSZATBAN : Dicsérő oklevelet nyert Imre Gábor, Gáliász Nándor, Pataky Andor, József Jenő és Keleti Sándor.

Elismerő oklevelet nyert Sebes István, Steíner István és Mórocz Dénes. ÖTVÖSSÉGBEN : Dicsérő oklevelet nyert

Kiss F. Béla.

LAKBERENDEZÉSBEN : Dicsérő oklevelet nyert Petrezselyem M. és Spiegel Imre.

ÉS JUTALMAK:

ALAKRAJZBAN : Dicsérő oklevelet nyert

Imre Gábor, Míhalík János és Müller Viktor.

Elismerő oklevelet nyert Gáliász Nándor, Zatykó Dániel, Spiegel Imre, Kovács Pál II. és Nyítraí Dániel. ÉKlTMÉNYES RAJZBAN : Dicsérő oklevelet nyert Heim József és Konrád Ignác.

Elismerő oklevelet nyert Tauperth János.

III. A II. FÉLÉVI ISKOLAI PÁLYÁZATON: DÍSZÍTŐ FESTÉSZETBEN:

I. díjat, 20 K-át nyert:

Messínger István.

Ortner Ferenc.

II. díjat, Í0 K-át nyert: Klein Mór, Buth Jenő.

Dicsérő oklevelet nyert: Belíczay Gyula, Engel Árpád, Németh Gyula, Fáry János, Schnöller Lajos.

Elismerő oklevelet nyert: Halápy Ede, Hodník Henrik.

GRAFIKÁBAN i I. díjat, 20 K-át nyert: Szekeres Béla.

Dicsérő oklevelet nyert: Erbíts Jenő.

Elismerő oklevelet nyert: Pepera Károly.

DÍSZÍTŐ SZOBRÁSZATBAN i I. dijat, 20 K-át nyert: Rados Károly, Uhlatzky József, Feíszt Antal.

II. díjat, Í0 K-át nyert: Mórocz Dénes, Matéka Sándor, Gáliász Nándor, Tüttő Sándor, Imre Gábor, Bálint János.

Dicsérő oklevelet nyert: Pfílf Miklós, Tóth Lajos, Rozsek Hugó.

Elismerő oklevelet nyert: K. Kovács Pál, Havranek Lajos, Pataky Andor.

LAKÁSBERENDEZÉSBEN i I. dijat, 20 K-át nyert: II. dijat, tO K-át nyert:

Baráth István.

Spiegel Imre, Bíró István.

Dicsérő oklevelet nyert: Schalamonek K., Gróf József, Schröder Károly, Jeddy Sándor.

Elismerő oklevelet nyert: Enner Károly, Kemény Emil.

ALAKRAJZ (kezdők): Dicsérő oklevelet nyert: Konrád Ignác.

Elismerő oklevelet nyert: Tóth Gyula, Gáspár (Ganzfríed) Mór, Tauperth János, Díósy Antal, Hauptmann K. ALAKRAJZBAN : II. dijat, Í0 K-át nyert: Dicsérő oklevelet nyert:

Konrád Ignác.

Klein Mór, Matéka Sándor, Gáliász Nándor, Kovács Pál II., Metzner Ernő, Tüttö Sándor.

Elismerő oklevelet nyert: Müller Viktor, Halápy Ede, Grünspann N . , Messínger István, Pfilf Miklós, Engel Árpád, Buth Jenő.

ÉKlTMÉNYES RAJZBAN: I. díjat, 20 K át nyert;

Bokros Ferenc, Mottl Román.

II. díjat, Í0 K-át nyert: Konrád ígnác, Fekete László, Tóth Gyula.

Dicsérő oklevelet nyert: Járó Imre, Petzity Nándor.

Elismerő oklevelet nyert: Gáspár (Ganzfríed) Mór, Fábry Dezső, Heím József.

IPARMŰVÉSZETI RAJZBAN : Dicsérő oklevelet nyert: Messínger István, Baráth István,

Kónya Zoltán, Petrezselyem M., Kovács Pál II. Amberg József, Barta István, Rados Károly, József Jenő.

Elismerő oklevelet nyert: Gáliász Nándor, Steíner István.

IV. AZ O. M. IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT ÁLTAL HIRDETETT PAPIROS-, TANSZER- ÉS ISKOLASZERKIÁLLÍTÁS PLAKÁTPÁLYÁZATON: I. díj 300 K Örkényi I. és Bárány Nándor.

V. A M. KIR. LOTTÓJÖVEDÉKI IGAZGATÓSÁG PLAKÁTÉS SORSJEGYPÁLYÁZATÁN: I. díj 300 K Amberg József és Gáblík Antal, III. díj Í00 K Szekeres Béla.

Megvásároltatott Örkényi István, Szendröí Dezső, Járó Imre és Pepera Károly munkája.

VI. AZ ORSZ. M. IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT ÁLTAL HIRDETETT LENDAMASZTBÓL SZŐTT ABROSZOK, ASZTALKENDŐK ÉS TÖRÜLKÖZŐK MINTÁINAK PÁLYÁZATÁN: I. díj 400 K Örkényi István és Szendröí Dezső.

Megvásároltatott Járó Imre munkája.

VII. A MAGÁNTISZTVISELŐK ORSZ. NYUGDÍJEGYESÜLETÉNEK PLAKÁTPÁLYÁZATÁN: I. dij 300 K Szekeres Béla.

VIII. A NEMZETKÖZI VAS- ÉS GÉPIPARI KIÁLLÍTÁS PLAKÁTPÁLYÁZATÁN: I. díj 400 K Szekeres Béla.

Megvásároltatott Petten Sándor és Pál munkája.

Kovács

IX. A JUNGFER GYULA-FÉLE LEVÉLPAPÍRPÁLYÁZATON : I-ső díj 100 K Il-ík díj 60 K Ill-ik díj 40 K IV-ík díj 30 K Megvásároltatott Busay Balázs és Szendrői Dezső munkája.

Szekeres Béla, Fekete Géza e. tanf., Szabó István e.tanf., Busay Balázsé, tanf.

X. A BERGER ÉS WIRTH-FÉLE ÚJÉVI KÁRTYA, CÉGKÁRTYA ÉS UTAZÓI ÉRTESÍTŐ PÁLYÁZATON:

50 koronát nyert Járó Imre, 30—30 koronát nyert Cselényi Elemér és Busay Balázs, 20 koronát nyert Járó Imre, Í5 —Í5 koronát nyert Fekete Béla és Szabó István, 10 —Í0 koronát nyert Fekete Béla, Szekeres Béla, Lengyel Sándor és Petten Sándor, 5 —5 koronát nyert Fekete Béla, Kízsol László, Fekete Géza és Busay Balázs.

Megvásároltatott Szendrői Dezső, Erbíts Jenő és Fekete Géza. munkája.

ÖSZTÖNDÍJAK ÉS SEGÉLYEK: A nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi minisztérium az elmúlt tanévben a következő tanulókat részesítette államsegélyben: József Jenő, Kovács Pál, Mórocz Dénes, Ortner Ferenc, Imre Gábor, Sztankóczy István 300 300 kor., Klein Mór, Petrezselyem Mihály, Pálmüller Ferenc, Leszkovszky György, Hende Vince, Heím József, Kodríán Kornél, Horváth Jenő, Tauperth János, Waldvogel Kálmán, Tóth Gyula, Ganzfríed Mór, Kemény Emil, Tar Antal 200 — 200 kor., Bálint János, Németh Gyula, Grísel József, Halápy Ede, Hodník Henrik, Schrőder Károly, Pethely Gyula, Konrád Ignácz, Matéka Sándor, Garamvölgyí Árpád, Fáry János, Bíermann Dezső, Belíczay Gyula, Pastinszky Mihály, Madarász Imre, Rédíger Béla J00 — Í00 kor., Szendrői Dezső J000 kor., Szekeres Béla, Gabiik Antal, Rósner Imre 800—800 korona.

600—600 K, Buda József 500 K, Kovács Pál II., Kovács Ödön, Pálmüller Ferenc 400-400 K, Garamvölgyí Árpád, Mórocz Dénes, Hodnik Henrik 300-300 K. b) A volt növendékek közül (külföldi tanulmányútra) : Bossányí Ervin 1500 K, Kerékgyártó István 1200 K, Varga Oszkár 1000 K. Összesen 9400 K. Más hatóságoktól a következők segélyben :

részesültek

Csapó írisz az E. M. K. E.-töl 600 K — fíll.

Kovács Ferenc ,, „ „ ,, ,, 300 „ — ,, Rédíger Béla „ „ „ „ „ 300 „ - „ Csapó írisz, a Kolozsvári iparkamarától .. .. 300 ,, — „ Kovács Ödön, a kolozsvári iparkamarától tOO „ - - „ Az esti tanfolyamon: Bálint János, a kolozsvári iparÍ00 ,, ,, Stepanek Rudolf, Bendtsík Mihály, Fazekas kamarától Károly, Seelenfreund Salamon Í00 -100 kor., Zatykó Dániel, a temesvári Csányi Lajos, Csonka Géza., Keresztes József, iparkamarától .. .. .. 200 „ — „ Ruíbacker Gáspár 8 0 - 8 0 kor.

Német Gyula, a soproni iparÖsszesen J0320 kor. kamarától .. .. .. 200 ,, „ A nagyméltóságú kereskedelemügyi minisz- Píros József a soproni iparkamatérium segélyében a következők részesültek: rától ..

50 „ Tauperth János, a pécsi ipara) A jelenlegi növendékek közül: kamarától .. .. .. .. Í00 ,, „ Grísel József 700 K, Kovács Ferenc, Pas- Nyítraí Dániel, a miskolci ipartinszky Mihály, Kiss F. Béla, Pfílf Miklós kamarától .. 120 ,, ,»

Pfilf Miklós, a győri iparkamarától 120 K — fíll.

Csapó írisz, Kolozsvár sz. kír. városától .. ..

300 „ — „ Ebrey Győző a pénzügymin. jövedéki bírságalapból .. 300 „ — ,, Peczíty Nándor, a szabadkai g. kel. egyházközségtől 600 ,, — „ Deutsch Imre, a m. ízt. kézmüés földmívelőegylettöl Í00 >, — „ Gróf József, a m. izr. kézműés földmívelőegylettöl J00 „ — ,, Gáspár (Ganzfríed) Mór a m. ízr. kézmű- és földmív.-egylettől 266 „ 68 „ Dáné Gyula, a tanári ösztöndíjból Í20 „ - - „ Sípos László, a tanári ösztöndíjból 120 „ — „ Bálint János, Marótí Géza szobrászművész úrtól .. .. .. .. .. .. 60 ,, — „ Tar Antal N. P. úrtól 40 „ „ Zatykó Dáníel.Békésvármegye községi bizottságától Í00 „ — ,, Összesen .. .. 4496 K 68 fíll.

Az orsz. m. kír. iparművészeti iskola által rendezett táncestély jövedelméből .. .. .. .. 266 K 68 fíll.

Marótí Géza adománya .. ,. J50 „ — „ Herbster Károly adománya .. Í05 ,, — ,, Szedlacsek István ,, .. 20 „ — „ Rockstroh M. „ .. 40 „ — „ Steinhausl és Kölber adománya 20 „ — ,, Széchenyi Szövetség Ifjúsága Í0 ,, — „ Iparmüv. iskola önképző köre 20 ,, — ,, G. S. adománya .. ., 5 „ — „ Híbján Samu adománya .. .. 76 „ 43 „ Dr. Czakó Elemér adománya 300 „ — ,, H. K. „ 40 „ — „ Lóránfí Antal „ 200 „ — „ Mátrai Lajos ,, 300 „ — „ Sándor Béla „ 300 ,, — „ N. IN. „ 300 „ — „ Összesen .. .. 6250 K íl fíll.

Az orsz. m. kír. iparművészeti iskola a díákasztal intézményének létesítése (1910. nov. í.) óta az iskolaév végéig (I9ÍÍ. évi június 15.)

8690 ebédet szolgáltatott ki. 5300 esetben féldíjas és 90 esetben egész ingyenes ebédet adott.

Az orsz. m. kír. iparművészeti iskola ifjúsági segélyalapja javára a következő adományok folytak be: A nagymélt. vall. és közokt. minisztertől a díákasztal segélyére 4000 K — fíll.

Büntetésekből befolyt .. .. .. 97 „ — „

Fíttler Kamill síremlék javára: Dr. Czakó Elemér Sándor Béla Mátrai Lajos N. N Összesen .. ..

J0O K Í00 „ 100 „ 100 „ 400 K

ií^ÉGBIZONYITVÁNYOK ÉS OKLEVELEK: Végbizonyítványt kaptak ménnyel : Amberg József .. .. .. ..

Balogh S. Károly .. ..

Bálint János Feíszt Antal Fáry János ..

Gaál Sándor .. .. .. .. ..

Garamvölgyí Árpád Havranek Lajos Hemerka József .. ., Horváth Jenő .. ..

József Jenő Klein Mór Kónya Zoltán K. Kovács Pál , Kovács Pál II. ..

a következő ered-

Madarász Imre .. ., .. .. .. .. jó Matéka Sándor .. .. .. .. .. jeles Mórocz Dénes , .. .. jó Müller Viktor .. jó Németh György .. ., jó Petrezselyem Mihály jeles Rados Károly ,. .. jó Rozsek Hugó .. .. jó Schön Károly elégséges Schröder Károly .. „ .. jó Steiner István .. .. .. .. .. jeles Uhlaczky József .. .. .. .. jó

,. .. .. .. .. .. .. jó elégséges jó jó jó .. .. .. jó jó elégséges elégséges jeles jó jeles , jeles .. .. .. .. .. .. ,. jó .. jeles

A folyó évben tartott ,,képesítő pályázat"-on íí növendék vett részt, akik közül a következők nyertek képesítő-oklevelet: Horváth Jenő, Kónya Zoltán, Petrezselyem Mihály. [/

Az

INTÉZET SZEMÉLYZETE:

IGAZGATÓSÁG: CZAKÓ ELEMÉR D £ . (szentíványí), igazgató, a mílanoí királyi olasz tud. és míiv. akadémia tagja, a Ferencz József és Krisztusrend lovagja, a Corona d'Italía tisztje, a Szent György Czéh igazgatója, a Mübarátok Köre előadója, az O. M. Iparművészeti Társulat választmányának és kiállítási bizottságának tagja, stb., és a grafikai szakosztály vezetője.

Titkári teendőkkel megbízva: BELLAAGH IMRE, min. számellenőr.

Irodatíszt: CSERMENDY ELEMÉR. Számvevő: STRÖMPL JÁNOS min. számtanácsos.

RENDES TANÁROK:

BACSA ANDRÁS, oki. rajztanár, festőművész, a geometria és a szerkesztő perspektíva tanára, BALOGH LÓRÁND (almásí), oki. építész, tanár, a belső architektúra tanára.

BENCZÚR BÉLA, építész, tanár, a m. kír. rajztanárvízsgáló-bízottság tagja, az iparművészeti rajznak és tervezésnek és a technikai művészetek stíltanának tanára.

GRÓH ISTVÁN, oki. rajztanár, az ékítményes rajznak, a szabadkézi perspektívának tanára és a műtörténelmi régi stílusoknak előadója.

GYALUS LASZLÖ, építész, tanár, az építési rajznak és alaktannak tanára és a lakberendezési szakosztálynak s a lakberendezési műhelygyakorlatoknak vezetője.

HELBING FERENC, grafikus művész, tanár, a grafikai szakosztály tanára.

HERPKA KÁROLY, tanár, a szerb. kír.

Takova-rend lovagja, az ötvösszakosztálynak vezetője.

HIBJÁN SAMU, tanár, a zománcozásí és ékszerészetí szakosztály vezetője.

LÓRÁNFI ANTAL, szobrászművész, oki. rajztanár, a m. kír. rajztanárvízsgáló-bízottság tagja, a szobrászati szakosztály tanára.

MÁTRAI LAJOS, szobrászművész, a szobrászati szakosztály tanára.

MIHALIK GYULA, oki. rajztanár, a textilművészeti szakosztály tanára.

PAPP SÁNDOR, festőművész, oki. rajztanár, az alakrajz tanára.

SÁNDOR BÉLA, festőművész, tanár, tanítja, az I. és II. előkészítő osztályban a díszítő festést.

SIMAY IMRE, szobrász- és festőművész, az emberi alakrajz és az állatmíntázás tanára.

UJVÁRY IGNÁC, festőművész, tanár, a díszítő festészeti szakosztálynak vezetője.

SEGÉDTANÁR: UDVARY GÉZA, festőművész, tanítja az alakrajzot és az alakrajzí vázlatokat.

ÓRADÍJAS TANÁROK: MUHITS SÁNDOR, festőművész, a grafikai szakosztály könyvművészeti és tipográfiai osztályának segédtanára és az ornamentálís tervezés oktatója.

GYÖRGYI DÉNES, építész, a bútortervezés oktatója.

Dr. ÉBER LÁSZLÓ, a műemlékek orsz. bizottságának előadója, egyetemi m.-tanár, a műtörténelemnek tanára.

Dr. MARGITAY ERNŐ, s.-títkár, a magyar népi művészet előadója.

Dr. NÁDAI PAL, középiskolai tanár, a magyar irodalom előadója.

Dr. R O T T M A N N ELEMÉR, egy. orvost, intézeti orvos, az egészségtan tanára.

SZÖNYI LÁSZLÓ, múzeumi őr, a fogalmazási gyakorlatok előadója.

Dr. TELLYESNITZKY KÁLMÁN, egyet, rendes tanár, orvostudor, a budapesti kír. magyar tudományegyetem első boncolási intézetének tanára, a boncalaktannak tanára.

SZAKOKTATÓ: BÁRÁNY NÁNDOR, grafikus, a betűvetés oktatója.

A TEXTILMÜVESZETI SZAKOSZTÁLY TANÍTÓNŐI: Bertalan Vera, Szalayné Pap Mária, Marthy Rózsi, Sutter Katalin, Stern Anna, Teszár Irén, és Mennerné Dedínszky Olga,

A TEXTILMŰVÉSZET! SZAKOSZTÁLY TERVEZŐJE: ÖRKÉNYI ISTVÁN. A TEXTILMÜVÉSZETI SZAKOSZTÁLY MŰVEZETŐ NŐJE: VAGÁCS ARANKA. AZ ESTI TANFOLYAM TANÍTÓI: BENCZÚR BÉLA, intézeti r. tanár, az iparművészeti stíltan tanítója.

GYALUS LÁSZLÓ, intézeti r. tanár, a szakmühelyí rajznak és építészeti alaktannak tanítója.

HELBING FERENC, intézeti r, tanár, a grafikai szak tanítója.

HERPKA KAROLY, intézeti r. tanár, az ötvösségnek tanítója.

AZ

HIBJÁN SAMU, intézeti r. tanár, a zománcozás és ékszerészet tanítója.

PAPP SÁNDOR, intézeti rendes tanár, a geometria tanítója.

MÁTRAI LAJOS, szobrászművész, a mintázásnak, a szabadkézi perspektívának, az ábrázoló mértannak és az árnyékszerkesztésnek tanítója.

MUHITS SÁNDOR, intézeti kisegítő tanár, a grafikai szak tanítója.

SÁNDOR BÉLA, festő művész, az ékítményes festésnek tanítója.

BÁRÁNY NÁNDOR, grafikus, a nyomdászatí ismeretek oktatója.

Művezetők: Kuczora Flórián, Mítterszky József.

Kapusi teendőkkel megbízva: Novak András.

Szertáros: Matula Lajos. — Iskolaszolgák: Bedecs Gáspár, Csöppü István, Farkas Gyula, Kecskés István, Klein Sándor,Szentey Vilmos, Takács János. Segédszolgák: Kléb Ferenc, Lílínger István, Takarítónők: HírmannPaula, Lecskó Jánosné.

I N T É Z E T NÖVENDÉKEINEK NÉVSORA AZ J910-U-IKI TANÉVBEN:

A) RENDES ÉS RENDKÍVÜLI NÖVENDÉKEK, I. ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY : Adámy Oszkár, lakberendező .. .. I-II Antal János, díszítő festő I-II Baleán János, díszítő festő „ .. .. ..

I-II. félévb. vendégl.

Balogh Ferenc, díszítő festő..

I 5 Bayer Rezső, lakberendező I-II Bányay Oszkár, díszítő festő I-II Bencsík Pál, grafikus I-II Berger János, zománcozó.. .. .. .. .. I Buda József, díszítő szobrász 1 -II 10 Dáné Gyula, díszítő festő .. .. .. .. I-II Ebenführer Károly, lakberendező .. I-II Fejes Gyula, grafikus .. .. ..

I-II Fuchs Antal, díszítő szobrász I-II Gadányí Jenő, grafikus .. .. .. .. .. I-II 15 Gardí Gyula, lakberendező.

I-II Gártner Elek, díszítő szobrász.. .. .. I-II Gebhardt István, díszítő festő I-II. félévb. vendégl.

Gémes Gyula, lakberendező .. .. .. I Góró László, díszítő festő I

20 Kaíppel Jakab, grafikus Káldorí Lajos, díszítő szobrász .. ..

Kőszegi Mihály, díszítő festő.. .. ..

Martínka József, díszítő festő.. .. ..

Mészöly József, lakberendező 25 Míkolaí Tivadar, díszítő szobrász ..

Molnár Dániel, díszítő szobrász.. ..

Neogrády László, lakberendező,. ..

Olcsvay Géza, lakberendező .. .. ..

Pamper Miklós, díszítő szobrász.. ..

30 Quíttner Károly, grafikus ..

Ríchter József, ötvös .. ..

Scháffberger Gusztáv, lakberendező Schimerer Félix, grafikus .. .. .. ..

Schóber Béla, grafikus 35 Sebestyén László, díszítő festő .. ..

Sínghoffer Géza, grafikus ,. .. .. ..

Sípos László, díszítő festő Somfai István, grafikus Szeniczey Pál, díszítő festő ..

40 Vad Gyula, díszítő szobrász Zsigmond Jstván, lakberendező .. ..

42 Zsótér Ákos, lakberendező..

I I-II I-II I-II I I-II I I-II I-II I-II I I-II I I-II I-II I-II I-II I-II I-II I I-II I-II I-II

Az I. félévben 42, a II. félévben 30 tanuló.

II. ELŐKÉSZÍTŐ SZAKOSZTÁLY:

Bleich Emil, díszítő szobrász I-II Bokros Ferenc, grafikus II Cselényí Elemér, grafikus ,. .. .. .. I-II Díósy Antal, díszítő festő .. ,. .. .. I-II 5 Erbíts Jenő, grafikus .. ..

I-II. félévb. vendégl. Éjszaky István, lakberendező I-II Fábry Dezső, díszítő festő ..

I-II Fekete László, díszítő festő I-II Ganzfríed Mór, díszítő festő, t. m. I-II 10 Hauptmann Károly, díszítő festő .. I-II Heím József, lakberendező, t. m. .. I-II Hevesy Béla, ötvös .. .. ..

I-II Járó Imre, grafikus .. .. .. .. .. .. ..

II Keresztesi Ákos, lakberendező .. .. I-II 15 Klosíus Károly, díszítő festő .. .. ..

I-II félévb. vendégl.

Konrád Ignácz, díszítőfestő, t. m. I-II Kovács Ödön, díszítő szobrász .. .. I-II Mottl Román, grafika.. .. .. .. .. .. I-II Pálmüller Ferencz díszítő szobr., t. m. I-II 20 Pethely Gyula, lakberendező I-II Peczíty Nándor, lakberendező .. .. I-II Predmerszky Béla, díszítőfestő .. .. I-II Ríhmer József, díszítőfestő ..

I-II Sánta László, lakberendező .. I-II 25 Sztankóczy István, díszítő szobrász I-II Tauperth János, díszítő szobrász .. I-II Tóth Gyula, díszítőszobrász I-II Turmayer Béla, díszítő festő, t. m. I-II Vandrák László, zománcozó .. .. .. I-II 30 Waldvogel Kálmán, díszítő szobrász I-II Az I. félévben 28 tanuló, a Il-ík félévben 28 tanuló.

I. SZAKOSZTÁLY ; Boschán Imre, zománcozó .. .. ..

Breítkopf István, lakberendező .. ..

Buth Jenő, díszítő festő Ébrey Győző, lakberendező .. .. ..

5 Engel Árpád, díszítő festő ..

Faragó Sándor, lakberendező .. .. ,.

Fehérvári Dezső, díszítő szobrász ..

Gróf József, lakberendező .. .. .. ..

Hodnik Henrik, díszítő festő, t. m. Í0 Juhász Ferencz, lakberendező . .. ..

Keleti Sándor, díszítő szobrász .. ..

Kodríán Kornél, díszítő festő, t. m.

Major István, zománcozó .. .. .. ..

Míhalík János, lakberendező, t. m.

15 Németh Gyula, díszítő festő, t. m.

Pastínszky Mihály, díszítő szobrász Pepera Károly, grafikus, t. m

I-II I-II I-II I-II I-II I-II I I-II I-II I-tl I-II I-II I-II I-II I-II I-II I-II

20

24 Az 23

Pfílf Miklós, díszítő szobrász .. .. .. I-II Ramor Alfréd, díszítő szobrász .. .. I-II Rédíger Béla, lakberendező .. .. .. I-II Schóber Kálmán, lakberendező .. .. I-II Xankó Gábor, lakberendező, t. m. I-II Vértes Artúr, lakberendező .. .. .. I-II Wydler Károly, lakberendező .. .. I-II I. félévben 24 tanuló, a Il-ík félévben tanuló.

II. SZAKOSZTÁLY : Baráth István, lakberendező I-II Barta István, díszítő festő ..

I-II Belíczay Gyula, díszítő festő, t, m. I-II Bíerbauer Viktor, lakberendező .. .. I-II 5 Bíró István, lakberendező, t. m. .. I-II Deutsch Imre, lakberendező .. .. .. I-II Enner Károly, lakberendező .. .. .. I-II Gáliász Nándordíszitő szobrász, t. m. I-II Grísel József, lakberendező . .. .. .. I-II Í0 Grünspann Nándor, díszítő, festő .. I-II Halápy Ede, díszítő festő, t. m,.. .. I-II Hende Vince, díszítő festő, t. m. .. I-II Imre Gábor, díszítő szobrász, t. m. .. I-II Jeddy Sándor, lakberendező I-II Í5 Kemény Emil, lakberendező, t. m. .. I-II Krusnyák Károly, díszítő festő, t. m. I-II Leszkovszky György, díszítő festő.. I-II Márton Lajos, díszítő festő .. .. .. .. I-II Messínger István, díszítő festő .. .. I-II 20 Novak Ferenc, díszítő festő I-II Ortner Ferenc, díszítő festő, t. m... I-II Palánszky János, lakberendező .. .. I-II Pataky Andor, díszítő szobrász .. .. I-II Píros József, díszítő festő I 25 Sebes István, díszítő szobrász I-II Spiegel Imre, lakberendező .. .. .. .. I-II Szabó Endre, díszítő festő I-II Tihanyi Imre, lakberendező I-II Tóth Károly, díszítő szobrász .. .. I-II 30 Vörös Gyula díszítő festő I-II Zatykó Dániel díszítő festő .. .. .. I-II 32 Zsadányí János díszítő festő .. .. .. I-II Az I, félévben 32 tanuló, a Il-ík félévben 3Í tanuló.

III. SZAKOSZTÁLY : Amberg József díszítő festő .. .. ..

Balogh S. Károly díszítő szobrász Bálint János díszítő szobrász, t. m.

Bíermann Dezső lakberendező .. ..

5 Feíszt Antal díszítő szobrász .. .. ..

Fáry János díszítő festő, t. m. .. ..

I-II I-II I-II I-II I-II I-II

ÍO

15

20

25 28

Gaál Sándor díszítő festő Garamvölgyí Árpád díszítő szobrász Havranek Lajos díszítő szobrász ..

Hemerfca József díszítő szobrász ..

Horváth Jenő díszítő festő .. .. .. ..

József Jenő díszítő szobrász, t. m. ..

Klein Mór díszítő festő ..

Kónya Zoltán lakberendező K. Kovács Pál díszítő szobrász.. ..

Kovács Pál II. díszítő festő, t. m.

Madarász Imre lakberendező .. .. ..

Matéka Sándor díszítő szobrász, t. m.

Mófocz Dénes díszítő szobrász, t. m.

Müller Viktor lakberendező .. .. ..

Németh György lakberendező, t. m.

Petrezselyem Mihálylakberend.,t.m.

Rados Károly díszítő szobrász .. ..

Rozsek Hugó díszítő szobrász .. ..

Schön Károly díszítő festő Schrőder Károly lakberendező .. ..

Steiner István díszítő szobrász .. ..

Uhlaczky József díszítő szobrász ..

Az I. félévben tanuló. •

I-II I-II I-II I-II I-II I-II I-II I-II I-II I-II I-II I-II I-II I-II I-II I-II I-II I-II I-II I-II I-II I-II

28 tanuló, a II. félévben 28

Math Géza Somló Rezső ..

5 Tüttő Sándor

.. ..

II II I-II

III. LAKÁSBERENDEZÓK. Gyuris István .. „ Schalamonek Károly .. ..

Seifert Henrik 4 Strízs István IV. ÖTVÖSÖK. Kiss F. Béla 2 Krhó Géza

I-II I-II I I-II

..

I-II I

V. GRAFIKUSOK. Erbíts Jenő Rósner Imre Somos István Szabó Aurél.. ..

5 Szekeres Béla Szendrőí Dezső 7 Vértes Manó

II II II I-II II ..

II II

..

VI. ZOMÁNCOZÓ.

B) VENDÉGLÁTOGATÓK.

í József Ferenc cs. és kír. főherceg 2 Kovács Ferenc

I. DÍSZÍTŐ FESTŐK.

5

ÍO

15 17

Baleán Janis ..

Csekey Vilmos Floch Artúr ..

Gebhardt Jár.os .. .. .. ..

Gellért Izidor Harmann Béla .. ..

Keitner Miksa ..

Klosíus Károly I. félévben vendégl.

Kubícsek Vilmos Kurbel Rezső Palcsó Dezső Radó Antal Schíndler Valér Schnöller 1 ajos .. .. ..

Somogyi Miklós ..

Szíkszay Zoltán ..

Sztanek József

I I

II

II I-II I-II I-II II I I I-II I I-II I-II I-II I I-II

ii. D Í S Z Í T Ő SZOBRÁSZOK.

Feíler Sándor .. .. ., Nyítray Dániel

I I-II

..

II .. I-II

VII. ALAKRAJZ. Eoleradszky Benő ..

Gábris Zoltán Juhász Miklós Kastaly István 5 Metzner Ernő Polcsa János Prohaszka József .. .. ..

8 Scheiber Henrik

I-II I II I-II ..

II I I I-II

VIII. A TEXTILOSZTÁLY NŐHALLGATÓI. Csapó írisz Germány Margit ..

Kalmár Margit Tanczer Irma Vagács Jolán 6 Wozáry Emmy Az első félévben 40 tanuló.

II II II II II II

31 tanuló, a II. félévben

C) ESTI TANFOLYAM, o = kimaradt. • = csak a II. félévben járt.

6 5

I. CSOPORT. Balogh Lajos Barbara József Bcdö Vendel Bem János 5 Benkő Gyula Bentsik Géza Berger Henrik Biczó Imre Blau Ödön 10 Bonácz József Boldizsár Gyula Bossányi Károly Brundil Károly Busay Balázs 15 Csajkovíts Imre Csonka Lijos Csorna Dezső Czéder Béla Distinger Ernő 20 Dóczy István Dukay Károly Einzíg József Emmerling István Erdős Gyula 25 Fark is Géza Fekete Géza Fischer Ferenc Físcher János Forgó Miksa 30 Fríedmann Izidor GlasZ Vilmos Göndör Imre Grósz Sándor Gubícza Dezső 35 Haffner Ferenc Hálás? Nándor Hagenbuch János Haspel Ferencz Herzog" Péter 40 Hímer József Hybl Ede Hollóssy János Hollóssy Károly Huszár József 45 Ipi Lajos Iroó Jó;-ef Janicsek Lajos Jánosi Péter Johann Hugó 50 Juhász Imre Kaílbach József Karikás Ernő Kizsol Laszlo Klein Gyula 55 Kornél István Kosa István Kőmives Géza Landler Andor Lenkei Alajos 60 Lengyel Sándor Lestyán Dénes Lukács Gyula Magasházy János Mayer Ede

* * 70 o *

75

0 0

80

0 g5 •* * o 0

*

90

95

* *

J00

* * 0 0 o i> O

* *

J05

JJO

Hb IT

* 0 0 o * o * *

r

Mayer György * Mazák József o Merényi Rezső o Míkíta Pál o Mítrenga Károly o Moskovits Sándor 0 Mundy Géza * Musaffer Kíamí 0 Nagy Dénes Nagy Sándor H. Nagy Károly * Németh Mihály o Olay Péter o Oltyán László * Osman Saíd o p a p p József Papp Sándor 0 p e r l Lajos Petró Béla Polgár Rezső 0 p s e nitzka Endre o Resofszky Ártur * Róna Zsigmond Sárkány Ferenc Schenker Dezső * Schmidt János * Schubert József * Seelenfreund S. 0 Skomár Mihály o Soós Gábor Steiner József Szabó József Szathmáry János 0 Szauer Adolf Szieberfh Sándor 0 Szórády Ferenc * Takács Lajos Taub József Thienschmiedt Ede Török János Tránka Ferenc Udvardy Gyula Ulviczky Pál Verdőssy Lajos O Visny János Víczelár János Vörös Ferenc ü Wankó Vilmos 0 Wárady János Widder István Wíktor Emil Winter Miklós 0 ,<,f-.pr.p_,

Altomare Gíuseppe Antal János Aranyos György Bajusz Zsigmond 5 Bihari István Buhay Ferenc Csorba Béla Csukás János Erdős Jenő J0 Fekete Béla Fischl Gyula

0

o 0 ü

J5

20

25

30

35

40

45

50

55

Fráter Károly Frgal Károly Ganyetz György Gáthy Zoltán Grunwald cela Hasik József Hegyi Dezső Hidasi Ferenc 0 HoIIy József Horovítz Jakab Jelenffy Lajos Kiss F. Béla o Kolozs Géza Krhó Géza * Kurucz Pál Lehrer Vilmos 0 Liebau Frigyes Márkus János Márton Jakab O Míkus András Mírtha József O Mórocz József * Nacsa Illés Nyáry István Nyers István Vr Olbítz Pál n Petten Sándor 0 Prechlitz Pál o Reíth Henrik O Ruíbackcr Gáspár Schwecht Károly * Símkovits János 0 Steiner Lajos Stepanek Rudolf Strofínszky Rezső o Szabó János Szabó József * Szeniczey Pál Szimon Károly Szlavkovszky József Sztojanovits Vladimír Tóth Lajos Trizna Alfréd Újhelyi József

Vidor Fülöp 57 Wozáry László m <

5

10

15

20

25

30

35

39

C S O P

ORT.

Balázsfí Rezső Bentsik Mihály Bihari Gyula Blazsek Jenő Csonka Géza Eszes József Fazekas Károly Gajdos István Gazsó Ödön Gindert Pál Gyulay Aladár Járay Kálmán Kabanecz Lajos Kajdy Béla Keresztes József Kocsis Alajos Krausz árpád Krécsy Béla dr.

Lampel Mór Majoros Ferenc Metzner Ernő Mihók Károly Nagy Kálmán Németh Lajos Papp Gergely Pausch János Pálmüller Ferenc Praxl István Sághi Ernő Schütz Dezső Sokhegyi János Stímpl János Szabó István Szakái Ferenc Sziegel János Tóth József E. Török Dezső Vágó István Zsazsula Rezső

o o o

0 o 0 0 ü o

o o

o 0 *

o

JUTALOMDÍJAK: A nappali tanfolyamon összesen 480 korona áll e célra rendelkezésre.

20 koronát kaptak: Tóth Gyula, Ortner Ferenc, Gaál Sándor, Horváth Jenő, József Jenő, Gardí Gyula, Konrád Ignác. Í0 koronát kaptak: Steiner István, Radoa Károly, Matéka Sándor, Szabó Endre, Messínger István, Bíró István, Gáspár (Ganzfríed) Mór, Pethelyí Gyula, Gáliász Nándor, Grünspann Nándor, Tankó Gábor, Leszkovszky György, Bokros Ferenc, Madarász Imre, Kónya Zoltán, Buda József, Müller Viktor, Mórocz Dénes, Gróf József, Németh Gyula, Grísel József, Petrezselyem Mihály.

Az esti tanfolyamon Í0 koronát kaptak: Stepanek Rudolf, Pálmüller Ferenc, Vágó István.

5 koronát kaptak: Fekete Géza, Lestyán Dénes, Papp Sándor, Seelenfreund Salamon, Takács Lajos, Csorba Béla, Csukás János, Ganyetz György, Tóth Lajos, Trízna Alfréd, Gajdos István, Keresztes József, Szíg-el János, Tóth József, E. Török Dezső, Petró Béla.

S Z Ü N I D E I TANULMÁNYUTAKRA: Í00 Í00 K engedélyeztetett a következőknek: Bíró István IV. éves lakásberendező, Kemény Emil IV. éves lakásberendező, Gáliász Nándor IV. éves d. szobrász, Imre Gábor IV. éves d. szobrász, Petrezselyem Mihály V. éves lakásberendező, Grünspann Nándor IV. éves d. festő, Hende Vince IV. éves d. festő, Tar Antal IV. éves textílszakos, Tüttő Sándor v. 1. d. szobrász, Szabó Endre IV. éves d. festő.

Betüvetési gyakorlat a grafikai

szakosztályból.

STATISZTIKAI TÁBLÁZATOK AZ INTÉZET RENDES- ÉS VENDÉGLÁTOGATÓ NÖVENDÉKEIRŐL:

rt o' <tl

előkészítő osztály

szakosztály

Feív* az l. félévben :

1

3 >

L II. I. II. III.

Összesen

II. III.

cíökcszítö osztály

3J 20 J9 29 27 31 II 8 5 3 1

3. HONOSSÁG SZERINT! Magyarországi illetőségű

42 28 2-1 32 28 3J J85

Horvátországi illetőségű

raafc-

•u C

oszt.ily

Összesen

•o

L II. I.

>

30 28 23 31 28 40 180

Felv* a II. félévben : 28 20 Í9 29 27 40 12 28 4 2 J

30 28 23 3J 28 40 180

4. VALLÁS SZERINT: Római katolikus Görög katolikus Ev. református Ag. hitv. evangélikus ..

Görög keleti

34 28 23 31 28 40 180

Kimaradt a tanév folya-

J2

__

J3

í

A tanév végén maradt: 28 20 J9 29 27 40 2 28 4 2 J

5. ANYANYELV SZERINT :

j.

g) Textilművész .. .. ..

Német (magyar) Tót Román ,, .. .. ..

Ruthén „ Horvát .. .. .. tl Szerb „ .. .. ..

7 10 5 J4 6 J2 54 5 6 4 5 J5 4 39 9 4 J J4 J J 2 4 7 6 JJ JJ 7 3 45 J J 2 J 5 J J3 J4

5

7 5 4 10 J0 3 5 2 4 2 J 5

1 5 9 J 2 3 2

5 5 8 5 3 5

3 5 5 4 8 12 4 6 8 J3

30 27 23 31 25 40 176

J

2

3

1 30 28 23 31 28 40 180

5

6. ELŐKÉPZETTSÉG SZERINT : Elemi ísk. 4 oszt. végzett

30 28 23 31 28 40 180

2. ÉLETKOR SZERINT: 15 éves (J894) 16 „ (1893) 17 „ (1892) 18 „ (J89J) 19 „ (1890) 20 „ (1389) .. .. .. ..

20 évnél idősebb .. .. ..

J8 15 J7 J7 22 109 2 2 J 2 3 6 7 21 2 J 5 9 7 4 J 3 7 3 2 4 J0 4 1 25

30 28 23 31 2S 40 180

A tanévet végigjárt tanulók közt volt:

d) Ötvös .. .. e) Lakberendező f) Zománczozó és éksze-

2 J q 4

30 28 23 3J 28 40 J80

SZAKMÁK SZERINT: a) Díszítő festő h) Díszítő szobrász .. ..

20

tt t*

tt tt

5 6

H

tf

Polg. „ 4 „

8 19 42 26 33 J8 34

ti tt

fi

tt

5

tt

tt

**

tf

6

tt

tt

1 J

J 4 3 J4 J0 c

Reál v» gymn. I —3 oszt.

Reálísk. 4 oszt* végzett tt 5

Gymn.

30 28 23 3J 28 40 J80

tt 3

23

4

„

ÍJ

tt

'

tt

tt

7

,f

£

2 2

2

4

J J 1 9

2 2 4 J

J 17

J

6

4 7 3 9 3 J2 25 J2 J0 72 J 1 1 J 4 1 3 1

5 13 JJ 4 J0 3 J0

II. clökcszítö osztály

II.

II.

m

szakosztály

clöfcc-

szítö osztály

O

Érettségit tett ..

Szakisk. 2 oszt. végzett 4 „ Összesen..

Összesen.

szakosztály

o

9. SZULOK FOGLALKOZÁSA SZERINT: Nagybirtokos v. nagybérlő Középbírtokos v. középbérlő • Kisbirtokos v. kísbérlő..

Egyéb őstermelő Gazdatiszt ..

Gazdasági cseléd Nagyiparosok és nagybányavállalkozók .. ..

Középíparosok és bányatulajdonosok Ipari vagy bányatísztvíseló'k Egyéb ipari segédek vagy alkalmazottak Nagykereskedők vagy nagyvállalkozók .. ..

Kiskereskedők vagy kisfuvarosok Kereskedelmi v. közlekedési tisztviselők.. ,.

Kereskedelmi v. közlekedési altisztek, segédek Napszámosok Köztisztviselők Díjnokok Papok Tanárok vagy tanítók..

Más értelmiségiek (orvos, ügyvéd, művész stb.)

Katonák Házi cselédek Müíparosok Magánzók, tőkések, nyugdíjasok, háztulajdonosok ..

Egyéb vagy ismeretlen foglalkozásúak .. .. ..

30 28 23 31 28 40 180

7. ELŐMENETELRE NÉZVE (A VENDÉGLÁTÓK KIVÉTELÉVEL) : Minden tárgyból jeles ..

Minden tárgyból legalább jó « ..

Minden tárgyból legalább elégséges Egy tárgyból elégtelen..

Két „ „ ..

Több „ „ Ismétlő volt .. .,

II. III.

24 22

15 16

2£ 2o

8. A FELVETT TANULÓK KÖZÜL: Egész tandíjat fizetett ..

38 149 A tandíj alól egészen felmentetett .. .. .. .. ..

31 A tandíj alól részben felmentetett Ösztöndíjban részesült az intézeten belül 34 57 Ösztöndíjban részesült az intézeten kívül Segélyben részesült .. ..

Jutalomban részesült.. ..

12 Egy órát Sem mulasztott 30 15 4 Mulasztott .. ..

A mulasztott igazolt órák 3000 740 285 47315£ A mulasztott igazolatlan órák száma Í00 25 42 34 Könnyű megbetegedések J2 5 20 2 Súlyos megbetegedések Járványos megbetegedések száma

Összesen.

• a • hazugság • teljes • eluetése • elueti • a •utat-a-müués&i• nagyság • felé • s • e • hatalmunkban-áll • •}ó-s*ép-uagv-')ól•mgonőolt-muueN

24

7 2 10 2 •I

(0 17 I

4 2fe 2

•i

23

30 28 23 3J 2G 40 180

Betűvetési gyakorlat a grafikai szakosztályból.

SZEMELVÉNYEK MUNKÁIBÓL:

A SZAKOSZTÁLYOK

A mellékletek készültek a* Orsz. M. Kir. Iparművészeti Iskola grafikai szakosztályában.

Alakrajzi vázlat (szaktanár Símay Imre).

Természet után rajzolta Tóth Gyula.

(Szaktanár: Pap Sándor.)

Természet után rajzolta Kovács Pál (Szaktanár: Simay Imre)

Vázlatok Tábor-Taupert Jánostól (Szaktanár: Helbing Fcrencz)

Emlékezet utáni rajz Amberg Józseftől

""^í^ (Szaktanár: Simay Imre

Természet atáni vázlatok Konrád Ignácztól, (Szaktanár: Símay Imre.)

Természet után rajzolta Tar Antal.

(Szaktanár: Udvary Géza.)

Természet utáni vázlatok Konrád Ignácztól.

(Szaktanár: Simay Imre )

Természet után rajzolta Bíró István.

(Szaktanár: Udvary Géza.)

Tervezte Palcsó Dezső.

iSzaktanár; Sándor Béla.)

Tervezte Amberg József.

Tervezte és készítette Kis Ferencz.

(Szaktanár: Herpka. Károly.)

(Szaktanár: Benczúr Béla.)

Készültek Engel Árpád és Tar Antal tervei után.

Tervezte Bálint Sándor.

(Szaktanár; Grófi István.)

(Szaktanár: Simay Imre.)

Terveste Gaál Sándor.

(Szaktanár: Gróh István.)

Falkép Síekcrzs Bélától.

Mintázta Matejka Sándor

(Szaktanár; Ujvái-y Ignácz)

(Szaktanár Maróti Géza)

Falikép Ortner Ferencitől

(Szaktanár Ujváry Ignác?)

Mintázta Steíner István

(Szaktanár Maróti Géza)

Sebes István.

Imre Gábor.

Matéka Sándor.

Hemerka József.

A Budapest Mária Terézia-téri székesfővárosi elemi iskola kapufaélése részére készített vázlatok.

(Szaktanár: Mátrai Lajos.)

Géphímzéses tarsolyok, tervezte és készítette Kalmár Margit, Germány Margit, Kalmár Margit.

(Szaktanár: Mih.ilik Gyula) feritőtervek damasztszövéshez Bárány Nándortól.

Pályanyertes damaszt-tervek, Örkényi István és Síendrői Dezső műve.

Mórocz Dénes

Farkas Imre (Szaktanár: Lorinf.'y Antal)

A soproni gajdaságí egyesület jutalom-érme Bánszky Sándortól.

Isa por es chomuv. Aí éremkedvelő egyesület tulajdona. Nintázta Göröncsér Greff Lajos.

Halasi csipkék, terveíte Tar Antal, készítette Dt. Thtírőczy Viimosné.

(Szaktanár: Mihalík Gyula)

Csernoch János érseki kinevező

oklevele.

Tervezte: Srendröi Dejső.

(Szaktanár: Helbing Ferenc)

Tervezte: Spiegel Imre, az alsót Baráti* István.

(Szaktanár: Gyalus László.)

Tervezte: Spiegel Imre.

(Szaktanár: A. Balogh L.)

Mintázta és fiba faragta: Matéka Sándor.

(Szaktanár! Mátrai Lajos.)

Mintรกzta: Imre Gรกbor.

(Szaktanรกr: Simay Imre.)

Könyvboriték-tervek a grafikai szakosztályból.

Szekeres BĂŠla.

.

(SzaktanĂĄr: Helbing Ferenc)

Szendröi Dezső

Bárány Nándor és Örkényi István

(A grafikai szakosztályból)

Szemelvények a textilművészeti szakosztály keresztszemes hímzésmintáiból.

Egyíiázmfivészetí tervek a textíltnűvészeti osztályból.

Györgyi Laura.

(Szaktanár : Míhalífc Gyula.)

Krusnyák Károly.

Iskolai falképtervek.

Harmann Béla.

(Szaktanár : Ujváry Ignác.)

Fáry János.

Iskolai falképtervek.

Szabó Endre.

(Szaktanát: Ujváry Ignác.)

Matton Lajos.

Iskolai falképtervek.

Gábor Grünspan Nándor.

(Szaktanár: Ujváry Ignác.)

Szendrői DEZSŐ.

Szendrői Dezső.

(Szaktanár : Helbing Ferenc.)

József Ferenc főherceg munkája.

József Ferenc főherceg.

Ritoók Margit.

Rítoók Margit.

Pepera Károly.

Ritoók Margit.

(A. zománcozási osztály munkáiból.)