Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola Évkönyve 1913-1914 by MOME Konyvtar

AZ ORSZÁG IPARMŰVÉS ÉVKÖNYVE 1913.

SZERKESZTETTE: CZAKÓ E L E M É R

1914

IGAZGATÓ

ORSZÁGOS MAGYAR

KIRÁLYI

IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

ÉVKÖNYVE

SZERKISZTETTE CZAKÓ ELEMÉR IGAZGATÓ

MCMXIII *

MCMXIV

JELENTÉS AZ 1913/14-IKI TANÉV

ESEMÉNYEIRŐL.

Az Orsz. M. Kir. Iparművészeti Iskola az 1913/14. tanévben a szervezeti szabályokban megjelölt irányban folytatta működését és tanítási rendje alapvető elveiben az elmúlt évek tanítási rend= jen nyugodott. A mutatkozó változások annak a törekvésnek voltak folyományai, hogy az oktatásra szánt idő a legteljesebb mértékben a szakismeretek mélyítésére aknáztassék ki s a szakosztá* lyok szerint differenciálódott növendékek a szaktantárgyakat kiegészítő ismereteket oly mértékben tanulhassák, amily mértékben azoknak a gyakorlatban hasznukat veszik. Minden szakosztályban külön órarend szerint folyt az oktatás munkája. Lényegesebb átalakuláson mentek át az intézet kebelében rendszeresített esti tanfolyamok. Az oktatás gerincére — a szaktanulmányokra — a régi órabeosztás mellett kevés idő jutott. Ez a tapasz** tálat tette szükségessé azt, hogy az esti tanfolyamok egyrészt az iparművészeti főirányok szerint csoportosíttassanak, a szaktanulmányok magasabb heti óraszámban taníttassanak, az azokat kiegé= szitő tantárgyaknak fakultativ hallgatása pedig az összes növendékek számára lehetővé tétessék,- oly növendékek pedig, akik hiányos előképzettségük miatt a szakmaszerü művészi kiképzésre még nem alkalmasak, egy külön beiktatott előkészítő tanfolyam teszi ismét lehetővé, hogy a továbbképzés eredményességét biztosító elemi művészi ismereteket megszerezhessék. A tanítás általában — ugy a nappali, mint az esti tanfolyamokon — a gyakorlati nevelés érdekeit szolgálta, amennyiben az elméleti és művészeti képzés mellett a tanműhelyekben mesterségszerü munka is folyt, nevezetesen a grafikai, könyvkötészeti, kerámiai, ötvös-, fa^ és kőfaragóműhelyefc» ben, azonkívül több tanfolyam is rendeztetett, amelyeken a növendékek a falfestésben, a sgrafittxv, csipke=. béléspapir=, nyomtatott szövetmunkák készítésében s az üvegfestésben gyakorolták magu^ kat s azonkívül a textilszakmába vágó technikai tanulmányokat végeztek. A tanítás menetébe számos kisebb gyakorlati feladat illeszkedett bele, résztvettek azonban az egyes szakosztályok oly jelentékenyebb megbízások megoldásában is, amelyek révén az anyagsze* rüség elveivel és a termelés és kivitel vonatkozásaival ismerkedhettek meg. Ilyenek voltak a zebegé* nyi templom falfestményeinek tervezése és kivitele, porcellán-tervek aHüttl-cég számára, szines üveg* ablakok tervei és kivitele, iskolai faliképek, a m. kir. dohányjövedék dohánycsomagjainak és dobo» zainak művészi tervei, az uj ó=budai gázgyár kisdedóvodájának és legényszállójának freskói terv* ben és kivitelben, magyaros népéleti tervezetek az oktogon=téri Magyar Ház számára pitturanozaik technikában, a Rottenbiller-utcai Máriakongregáció kiskápolnája oltárának építészeti megöl* dása és szobrászmunkái kőben, fában és fémben, eredeti nagyságban, különböző versenydijak (a. Pestvidéki Versenyegylet, az Ugetőverseny Egylet, az Urlovasok Szövetkezete részére) tervben és kivitelben, budapesti levelezőlapok tervei Majovszky Pál dr. pályadija alapján, fővárosi látképek litografált albuma, Csernoch János hercegprimási, Várady L. Árpád kalocsa=bácsi érseki s más kinevezési okmányok terve és kivitele, végül számos kisebb gyakorlati feladat. A kerámiai műhely^ ben az év folyamán 243 db kerámiai tárgy készült el kizárólag az iskolai tervek és eredeti modellek alapján. Az iskola a maga belső oktató munkája mellett — az ízlés nemesítése céljából — a nagyközön* ség számára is hozzáférhető volt/ az elmúlt évek során tartott dilettánstanfolyamokat állandóvá rendszeresítette és a Műkedvelő Tanfolyamon rendszeres oktatást nyújtott I. hímzés, szövés, csipke, gyöngy, patronfestés, géphimzés, batik <szövet és bőr), II. papírmunka, doboz, kötés, béléspapir, keret, III. bőrmunka, domborítás, metszés, berakás, felhámmetszés, égetés, színezés, IV. fémmunka, domborítás, maratás technikáiban s a tervezésben. Ebben a tanévben indult meg Diszitő Művészet címmel az iskola kiadásában megjelenő folyóirat, mely a modern magyar művészek diszitőművé* szeti törekvéseit iparkodik a köztudatba belegyökereztetni s a közönséget, a hivatásos és műked* velő iparművészeket magánúton, mintalapokkal, tervezetekkel, útbaigazító cikkekkel oktatni. Az iskola műhelytelepei: a gödöllői szövőiskola, a Köntös iparművészeti vállalat, a halasi, a

diósgyőri és tótsóvári csipketelepek állandó együttműködésben voltak az iskolával,- a telepek s a növendékek által készített munkáknak szebb példányai az iskolában és az Orsz. M. Iparművészeti Társulat által rendezett kiállításokon voltak megtekinthetők. Támogatta az intézet volt növendékei* nek szervezeteit, az Iparművészeti Festők Szövetségét és az Iparművészeti Rajzolók Egyesületét s mindenképen segítségére volt a tanult iparművészeknek az életben való elhelyezkedésénél. Régi szokás — ami az iskola szabályzatában is kifejezésre jut — hogy a növendékek nyári szün= idejüket is szakmájukba vágó hasznos tanulmányokkal tartoznak eltölteni,- ezt a dicséretes tradíciót az iskola egy ujabb eszmével oda fejlesztette, hogy növendékeit a nyári szünidőben — a kereske= delmi és iparkamarák hathatós erkölcsi támogatásával és nem egy ízben áldozatra kész anyagi segítségévei is — vidéken helyezi el, ahol az ország művészeti és természeti szépségeit, műemlékeit, a népviseleteket s a népélet sajátosabb megnyilvánulásait művészi rajzokban összegyűjtik s azokat egy általános művészi cél, számos esetben pedig az illető vidékek ipari és kereskedelmi viszonyainak érdekében hasznosítják. Ezek a gyűjtések a növendékek szünidei kiállításán voltak megtekinthetők s ugy a sajtó, mint a művészeti kritika elismeréssel nyilatkoztak róluk,- a jelesebb felvételek folyóirat tokban közöltettek s levelezőlapok formájában sokszorosíttattak is. A növendékek iskolai feladataikon s az oktatás keretében készített gyakorlati munkáikon kívül 22 hivatalosan kihirdetett pályázaton vettek részt, amelyek révén 13.189 korona került kiosztásra közöttök. Az Orsz. M. Kir. Iparművészeti Iskola oktatói karából két szakerő távozott a tanév folyamán. Loránfi Antal, a diszitő szobrászat tanára és Herpka Károly,az ötvösség szaktanára érdemes hoszszu munkálkodás után nyugalomba vonultak. Mindkettő abban az időben szegődött az iparművé= szeti oktatás szolgálatába, a midőn alig számba vehető ipari életünk ébredező művészi szükségleteit az állami kezdeményezéssel életre hívott s még gyermekkorát élő iskolánknak kellett kielégíteni, Is= kólánk ma már szerencsére beleilleszkedett műipari életünkbe s céltudatos oktatással felnevelt ipar= művész nemzedékével minden téren felhangzó művészi kívánságot ki tud elégíteni. Ebben a mun= kában eltávozó kartársainknak igen jelentékeny szerep jutott, akik a koruk által rájuk rótt feladatot derekasan oldották meg,- midőn távozásuk alkalmával nemzeti kultúránk érdekében évtizedeken át teljesített értékes munkájukért az elismerés zászlóját hajtjuk meg előttük: kartársaik és növendékeik igaz tisztelete, szeretete és őszinte sajnálata kiséri távozásukat. Tanáraink az oktató munkán kívül tevékeny részt vettek a hazai művészeti mozgalmakban, mun= kálkodtak a szakirodalom terén, a módszeres értekezleteken pedig nemcsak iskolai, hanem más kul= turérdekü kérdések kerültek megvitatásra, mint pld. a műhelynevelés oktatási módszerének, továbbá a két nem együttes nevelésének kérdése,- az utóbbi adatokkal kiegészítve a hazai reformpaedagogu= sok tudományos kutatásának munkájához fog értékes segítséget nyújtani. A tanári kar több tagja ez évben is közvetlenül tájékozódott a külföldi iparművészeti oktatás viszonyairól s mivel a költségvetésben biztosított javadalom már lehetővé tette: ebben az évben tet= ték meg a növendékek és tanárok közösen első nagyobb tanulmányi kirándulásukat,- az igazgató és három tanár vezetése alatt 20 növendék Olaszország Velence, Pádua és Firenze városait láto» gatta meg, ahol az olasz művészeti kultúra kiváló örökbecsü emlékeivel és eredményeivel ismer= kedtek meg,- a növendékek buzgalommal gyűjtötték benyomásaikat s a festészeti, szobrászati és épi= tészeti remekekről számos rajzot és színes felvételt készítettek. A gondos szervezés és vezetés lehetővé tette, hogy a tanulmányút az eredetileg tervezett 10 nap helyett 14 napig tartott. Radisics Jenő múzeumi igazgató szakszerű vezetése mellett megtekintették a tanév folyamán Pozsony városának és a királyfai kastélynak műbecsü nevezetességeit, majd a mezőkövesdiek bucstiünnepét is, két jele= sebb belsőépitésznövendék pedig a lipcsei építészeti kiállítást tanulmányozhatta. Serkentő hatással volt az iskola törekvéseire az a megtisztelő látogatás, amelyben Jankovich Béla vallás^ és közoktatásügyi m.kir.minister — a művészeti ügyosztály vezetőjének, dr Majovszky Pál min. tanácsos kíséretében — október hó 7*én részesítette az intézetet, élénk érdeklődéssel kísér-

vén az iskola szellemi és művészi munkásságának minden megnyilatkozását,- a közvetlen szemlélő= désben is kifejezésre juttatott gondoskodást nagy jelentőségűnek Ítélte a tanári kar s a minister elis^ mérése megerősítette mindnyájunk hitét abban, hogy a nemzeti kultúra emelésére és egészséges ipar" művészeti gárda szárnyra bocsátására irányuló törekvéseink s eddig végzett munkánk a kijelölt célt eredményesen szolgálják. Már az elmúlt tanévi iskolai évkönyvben is reá kellett mutatni az iskola jelenlegi épületének alkalmatlan és szűk voltára s az 1912-iki kormányjelentésben szintén kifejezésre jut iskolánkra vonatkor zóan, hogy «a közel jövő legégetőbb kérdéséül az intézet célszerű és minden tekintetben megfelelő elhelyezése jelentkezik*. Tényleg iskolánk az előtt a veszedelem előtt áll, hogy mai hajléka az ipar= művészeti oktatás érdekeit a kívánt eredménynyel többé nem szolgálhatja, sem pedig a gyermekeket itt elhelyezni kívánó szülők jogosan támasztott igényeit ki nem elégítheti. Ezeket az aggályokat az 1913/14. tanévi beiratás szomorúan igazolta, amikor a jelentkezők nagy tömegével szemben a fel= vételi vizsgát sikerrel letett növendékek közül több mint egy harmadát, hely hiányában, nem lehetett az intézetbe befogadni, a párhuzamos osztály felállítását célzó ideiglenes megoldás pedig — mely azonban inkább a társadalomnak szolgált volna megnyugtatására s nem lett volna semmikép alkalmas a mostani épülettel szemben hangoztatott aggályok és panaszok eloszlatására — nem volt ke= resztülvihető. Kötefességszerüen ismételjük e panaszokat, mert míg az idetódulással szemben esetleg a numerus clausus behozatalával védekezhetnék az intézet — bárha a visszaszorításnak ez a módja is erős panaszokat fakaszthat az országban — addig azokat a hibákat, amelyek az épületben rejle^ nek, csak uj épület emelésével küszöbölhetjük ki. Sajnos, az ország pénzügyi helyzete ebben az esz= tendőben sem tette lehetővé az uj építkezést, holott annak halogatásával — bármily súlyos pénzügyi helyzet követelte is azt — könnyen zsákutcába juttatjuk az országnak a maga nemében egyetlen tipusu intézményét s a magyar iparművészeti oktatás egészséges fejlődését kockáztatjuk. A végzett növendékek részére tett Weltner Vilmos jutalomdij^alapitványból — melynek tőkéje névértékben 6600 K=t tesz ki — ebben az évben első izben Czakó Elemér, Raáisics Jenő, Delmár Emil, Árkay Aladár és Hauswirth Ödön tagokból álló bizottság ítélete alapján az 1000 K jutalom* dijat Lipóth Ferenc iparművész nyerte el, aki ezt az összeget szines cementmozaik technikájának tökéletesítésére fordította. Az intézet ingó vagyonleltárában a taneszközök, bútorzat s egyéb felszerelési tárgyak értéke — 14293 darabban — 238455 K 69 fillér összegre rúg. Az intézet rendes fentartási javadalma 317776 K, átmeneti javadalma 15000 K, bevétele pedig 5500 K összegben irányoztatott elő. A növendékek erkölcsi és fegyelmi tekintetben példás magatartást tanúsítottak: szigorúbb bünte= test zgy izben — ekkor sem erkölcsi ok, hanem igazolatlan távollét miatt — enyhébb büntetést pedig feddésen kivül nem kellett alkalmazni. A tanári testület gondosan ügyelt az ifjúság egészségére és erkölcsi életére. Természetes azonban, hogy a növendékek nagy szegénysége, a fővárosi élet nagy drágasága és lakásviszonyainak mosto* hasága károsan hatnak az ifjúság egészségére,- célunk, hogy az ifjúság egészségi állapotának megjavítása érdekében preventív óvórendszabályokat alkalmazzunk,- bár növendékeink ingyenes or* vosi gyógykezelésben és féláru gyógyszerkedvezményben részesülnek, addig, míg a növendékek nagy szegénységét nem enyhíthetjük oly intézmény létesítésével, mely az általános jólét emelése mellett alkalmat ad az ifjúság egészségi viszonyainak állandó megfigyelésére s a betegségek meggátlására:alig remélhetjük a betegségek százalékszámának csökkenését. A segítséget internátus felállítás sában véljük megtalálni, addig is a tapasztalukból sajnálattal kell megállapítani, hogy az ifjúság, a tanári kar s általában az intézet személyzetének egészségi viszonyai nem teljesen kielégitőek.Öszinte részvéttel kell megemlékeznünk e helyen is három növendékünk: Simon József, Fehérváry Dezső és Fekete Lajos elhunytáról/ hosszas szenvedésüket növendékeinknek nemcsak vigasztaló részvéte, hanem szeretetteljes baráti gondoskodása enyhítette, a kérlelhetetlen végzet azonban az intézet mély gyászára legszebb ifjúságukban kiszólitotta őket körünkből.

INTÉZET

IGAZGATÓSÁG:

Czakó Elemér dr. <szentiványi>, igazgató, a milánói kir. olasz tud. és műv. akadémia tagja, a berlini Maximiliangesellschaft tagja, a r e * rencz József-rend lovagja, a Krisztus=rend lovagja, a Corona d'Italia tisztje, a M. Orsz. Képzőművészeti Tanács, az orsz. keresk. és iparoktatási tanács, a székesfővárosi iparok^ tatásügyi tanács, a Műemlékek Orsz. Bizott= sága tagja, stb. Titkár: Beilaagh Imre. Irodatiszt és pénztárnok: Csermendy Elemér. Számvevő: Strömpl János, min. számv. aligazg. Kezelőnő: özv. Banny Teofilné.

A TANÁRI TESTÜLET TAGJAI:

Bacsa András, r. tanár, oki. rajztanár, festőmű= vész, tanítja a nappali és az esti tanfolyamon a geometriát. Balogh Loránd <almási>, r. tanár, oki. épitész, a belső architektúra szaktanára. Benczúr Béla, r. tanár, épitész. a m. kir. rajztanárvizsgáló^bizottság tagja, tanítja a nappali tanfolyamon a fa= és fémipari szerkesztést és szakrajzot és az iparművészeti stiltant. Éber László dr., a Műemlékek Országos Bizott= ságának előadója, egyetemi magántanár, a művészetek történetének előadója. Fieber Henrik dr., a vallás= és közoktatásügyi ministerium egyházművészeti szakelőadója, az egyházművészet előadója. Gróh István, r. tanár, oki. rajztanár, tanítja a nappali tanfolyamon az ékitményes rajzot, a szabadkézi perspektívát, ismerteti a műtörténeti régi stílusokat, tanítja az esti tanfolyamon a szinbeli ábrázolást és a régi stílusokat. Gyalus László, r. tanár, épitész, tanítja a nappali tanfolyamon a bútortervezést, az építészeti rajzot és alaktant, az esti tanfolyamon az építészeti rajzot. Györgyi Dénes, segédtanár, épitész, a nappali tanfolyamon a fa= és fémtervezés elemeinek és az építészeti szakrajznak tanára. Helbing Ferenc, r. tanár, grafikus művész, a grafikai szakosztály vezetője a nappali és esti tanfolyamon.

SZEMÉLYZETE

Herpka Károly, r. tanár, a szerb kir.Takova.end lovagja, az 1913/14. tanévben nem tanított, 1914. május hó l=től nyugalomba vonulr. Hibján Samu, r. tanár, az 1913/14. tanévben szabadságon. Kőrösfői = Kriesch Aladár, festőművész, a dí szitő festészet rendkívüli tanára a nappali tan* folyamon s a gödöllői szőnyegszövő=tanműheíy vezetője. Kövesdy Géza, felső ipariskolai tanár, a szak= műhelyi rajz oktatója az esti tanfolyamon. Loránfi Antal, r. tanár, h. igazgató, szobrász^ művész, oki. rajztanár, a m. kir. rajztanárvizs^ gáíóabizottság tagja, 1914. május l=től nyu= galomba vonult. Ma rgitayErnő,a magyar népi művészet előadója. Mátrai Lajos, r. tanár, szobrászművész, a szob= / rászati szakosztály tanára a nappali és esti tanfolyamon. Mihalik Gyula, r. tanár, az 1913/14. tanévben szabadságon. Muhits Sándor, segédtanár, festőművész, a ter= mészét utáni rajz és a tervezési gyakorlatok tanára a nappali tanfolyamon. Nádai Pál dr., székesfőv. iparrajziskolai tanár, a magyar irodalomtörténet előadója. Ozorai Frigyes dr., székesfővárosi középiskolai igazgató, a neveléstan előadója a nappali tanfolyamon. Papp Sándor, r. tanár, festőművész, az esti tan«= folyam h. igazgatója s a rajzoktatás és az alakrajz tanára. Rottmann Elemér dr,,intézeti Orvos,az egészségtan előadója. Sándor Béla, r. tanár, festőművész, tanítja az első két évfolyamon a díszítőfestést. Simay Imre, r. tanár, szobrász^ és festőművész, a nappali tanfolyamon az alakrajz és a díszítő szobrászat tanára, a kerámiai műhely ve= zetoje. Szablya=Frischauf Ferenc, festőművész, a nappali tanfolyamon a lakásművészeti tervezés és szakrajz rendkívüli tanára. Szőnyi J. László, múzeumi őr, az esti tanfolyam mon a fogalmazási gyakorlatok, az iratszerkesztés és a könyvvezetés előadója.

Udvary Géza, segédtanár, festőművész, tani= totta a nappali tanfolyamon az alakrajzot (L, II.) és a kosztümrajzolást. Ujváry Ignác, r. tanár, festőművész, a diszitő= szakosztály tanára. Wildner Ödön dr. (kisujfalusi), székesfőv, tanácsnok, a társadalmi és gazdasági ismére* tek előadója a nappali tanfolyamon. Zutt A. Richárd, ötvös* és szobrászművész, az ötvösség rendkívüli tanára.

Művezetők: Mitterszky József (grafika), Pöhlmann József (ötvösség), Schleich Vilmos, József Jenő, Fáry János (kerámia).

Szakoktatók: Mitterszky József (grafika), Pöhlmann József (ötvösség), Schleich Vilmos (kerámia).

Kapusi teendőkkel megbízva: Novak András.

Tanársegédek: Gábor Nándor, Leszkovszky György, Somló Sárika és Szekeres Béla. Textílművészetí tervező: Örkényi István, az 1913/14*ik évben a textilművészed osztály vezető tanárának helyettese. A textilművészeti szakosztály tanítónői: Mennerné Dedinszky Olga, Dr. Wallnerné Marthy Róza, Stern Anna, Sutter Katalin és Zutt A. Richárdné.

Tanfolyam vezetők: Kainz János, Kelé Vilma és Majoros Károly.

Szertáros: Matula Lajos, altiszt.

Iskolaszolgák: Bedecs Gáspár, Csöppü István, Farkas Gyula, Juhász Mihály, Kléb Ferenc, Klein Sándor, Li» linger István és Szentey Vilmos. Segédszolgák: Erhardt László, Knipl István, László Lajos, Pásztó József és Pethő András. Takarítónők: Hirmann Paula, Lecskó Jánosné.

AZ INTÉZET NÖVENDÉKEINEK NÉVSORA AZ 1913/14. TANÉVBEN Hegyeli Lajos, d. szobr., a II. félévb. t. m. 1. 2. Hoffmann Antal d. festő . . . . 1. 2. I. osztály: Kiss Béla d. festő . . . . 1.2. grafikus . . . . 1. Balázs Géza d. festő . . . . 1. 2. Koncsics Gyula d. szobrász . . 1.2. Bottlik József grafikus . . . . 1.2. Kovács Zoltán 1. Boskó Lajos, d. szobrász, a II. félévb. t. m. 1.2. Kramaszta Emilia . . . . textil Böcker Lajos d. festő . . . . 1 . 2 . Kreisel Béla, b. építész, a II. félévben t. m. 1. 2. d. festő . . . . 1 . 2 . Bölcskev Ferenc ötvös 1.2. Lasetzky Rezső Brüíl Juliska d. szobrász. . . 1.2. Mogos János, d. festő, a II. félévben t. m. 1.2. d. festő . . . . 1. 2. Csizik Nóra textil 1.2. N a g y Zsigmond grafikus . . . . 1.2. Csulyok Margit d. szobrász. . . 1.2. Nelí Irén grafikus . . . . 1 . 2 . Csizmadia István . . . . grafikus . . . . 1. 2. Nobel Károly textil 1.2. Czeilerjenő b. építész . . . 1.2. Páll Irén grafikus . . . . 1 . 2 . Demény Ottó d. festő . . . . 1 . 2 . Pintér Jenő d. szobrász. . . 1. 2. EglmayerPá! b. építész. . , . 1.2. PlatthyÖdön grafikus . . . . 1. 2. Fehér Pál b. építész. . . . 1. 2. Polder Albert d. festő . . . . 1.2. Gadányijenő d. festő . . . . 1.2. Ramold Lajos d. szobrász . . 1. Gasch Rezső b. építész. . . . 1.2. Rostaházi Iván d. festő . . . . 1.2. Hayden László d. festő . . . . 1.2. Rostás Jolán KÖZÉPISKOLAI TANFOLYAM.

Roszner Károly Róth Ferenc Sarkadi Boriska Sárváry Ferenc Sándor József Schwartz Béla Sesulka Rudolf Simon József Straube Sarolta Sztrémi József Szuchy Ferenc Táth Sándor Tóth Irén Ujváry Ferenc Urbányi Vilmos Vass János, d. szobrász, a Vértes Árpád Weisz Albert Weisz Arnold Winkler Margit Wittmayer Salamon . . . Az I. félévben 56 tanuló. A II. félévben 50 tanuló.

d. festő . . . . 1 . 2 . grafikus . . . . 1.2. d. szobrász . . 1. ötvös 1.2. d. szobrász . . 1.2. b. építész, . . . 1.2. b. építész. . . . 1.2. ötvös 1. meghalt. textil 1.2. d. festő . . . . 1.2. b. építész . . . 1.2. d. festő . . . . 1.2. textil 1.2. d. festő, t. m. . 1 . 2 . b. építész. . . . 1.2. II. félévben t. m. 1. 2. ötvös 1.2. d. szobrász . , 1.2. d. szobrász . . 1.2. textil 1. ötvös 1.2.

KÖZÉPISKOLAI TANFOLYAM. II. osztály: Ádám Lukács Albachári László . Baja Sándor Borovszky Zoltán . Brandszeiz János Brausz Mihály Bruckner Albert Büki Kálmán ifj. Csáky István DanekKárojy Danhauser Árpád . Debrcczeni Tivadar Engel Mária Fábry Pál Gombos József Graber Mária Grusz Béla Horn Ilona Jóföldi Tibor Kajdi Emil Kálmándy József Kaesz Gyula

d. festő . . . . 1. 2. . . . d. szobrász . . 1.2. d. festő . . . . 1. 2. . . . grafikus . . . . 1.2. d. szobrász . . 1.2. b. építész . . . 1.2. b. építész . . . 1.2. b, építész . . . 1.2. b. építész . . . 1. 2. d. festő . . . . 1.2. . . . b. építész . . . 1.2. . . . d. szobrász,t. m. 1.2. d. szobrász . . 1. b. építész , . , 1,2. b. építész . . . 1.2. ötvös 1.2. b. építész . . . 1.2. grafikus . . . . 1.2. 3. festő . . . . 1. 2. b. építész . . . 1.2. d, festő . . . . 1. 2. b. építész, t. m. 1.2.

Klausz Gyula b. építész . . . 1.2. Kliment Endre b. építész . . . 2. Kolozsvári Sándor. . . . b. építész . . . 1.2. Kulcsár Endre grafikus . . . . 1.2. Kulcsár Sándor b. építész . . . 1.2. Lázár Oszkár d. festő, t. m. . 1.2. Lévay Lajos d. festő . . . . 1.2. Margulit Jenő b. építész . . . 1.2. Mándoki Rózsi textil 1.2. N a g y Benő d. szobrász . . 1.2. Oláh József d. festő . . . . 1.2. Pataky László d. szobrász . . 1.2. PauspertI Teréz textil 1.2. Pfeiffer Tivadar textil 1.2. Radetzky József b. építész . . . 1.2. Rákos Pál b. építész . . . 1.2. Révész Imre d. festő . . . . 1.2. Sípos <Scháchter> Lajos . d. festő . . . . 1.2. Schmidt Eszter ötvös 1.2. Schmidt Kálmán b. építész . . . 1.2. Schneider Klára textil 1.2. Schreiber Imre b. építész . . . 1.2. Spinner Dezső grafikus, t. m. . 1 . 2 . Szabó Géza d. szobrász . . 1.2. Szabó Olga ötvös 1.2. Tóth Lajos d. szobrász . . 1.2. Vargha Mihály b. épitész . . . 1.2. Vermes László grafikus . . . . 1.2. ifj. Zilahi Gyula . . . . b. épitész . . . 1.2. Az I. félévben 50 tanuló. A II, félévben 50 tanuló.

KÖZÉPISKOLAI TANFOLYAM. III-ík osztály: Adler Dávid Arvai Tibor Bayer Rezső Bakács Pál özv. Bazala Béláné. . . . Devecska Ferenc . . . . Ékes <Engel> Lajos. . . . Fonda Henrik Frankovszky Adrienne . Ferenczy Sándor . . . . Gere János Grabovszky Emil , . , . Grosz Dezső Hammer Regina

b. épitész . . . b. épitész . . . b. épitész . . . grafikus . . . . textil, t. m. . . b. épitész . . . grafikus . . . . b. épitész . , , grafikus . . . . 1 b. épitész . . . d. szobrász . . d, festő . . . . b. épitész . . . textil

1.2. 1.2. 1.2. 1.2. 1,2. 1.2. 1.2. 1.2. .2, 1.2. 1.2. 1.2. 1.2. 1.2.

Herpka Árpád ötvös 1.2. Immerbíum Sári ötvös 1.2. Kacsur Ernő b. építész . . , 1.2. Kántor Katalin textil 1.2. Kanyuch József d. szobrász . , 1. Kardos Erzsébet textil 1. Kienle György d. szobrász . . 1.2. Kiszlingstein István . . . grafikus . . . . 1. 2. Knapp Károly d. festő . . . . 1. Kocsis Tivadar b. építész , . . 1.2. K. Kraft Aladár d. festő . . . . 1.2. Kováts Lajos d. szobrász . . 1.2. Lengyel László b. építész . . . 1.2. Madár Antal d. festő, t. m. . 1. 2. Mórocz Miklós d. festő . . . . 1. 2. N a g y János d. szobrász . . 1.2. Ohmann Béla d, szobrász,t. m. 1. 2. Országh Ilona textil 1.2. Pataky Piroska textil 1. Petzník Lajos ötvös 1.2. Róna Ferike, d. szobrász, az I. félévb. t. m. 1. 2. Rzehák János d. szobrász,t. m. 1. 2. Schikorszky Oszkár . . . b. építész . . . 1. 2. Somló Rezső, d. szobrász, a II. félévb. t. m. 1. 2. Szabó Irén textil 1.2. Sztipán Erzsébet . . . . d. festő . . . . 1.2. Tóth Lajos d. festő . . . . 1.2. Vad Gyula d. szobrász . . 1.2. Varasdi Béla d. festő . . . . 1. 2. Zimmer Emil b. építész . . . 1.2. A z I. félévben 44 tanuló. A II. félévben 40 tanuló.

FŐISKOLAI TANFOLYAM. I. osztály: Bencsik Pál B u d a József . . . . . . Dáné Gyula Fejes G y u l a G e b h a r d t István . . . . Geguss Rezső K á l d o r i Lajos M a r t i n k a József . . . . Motoska Frigyes . . . Pálmüller F e r e n c . . . Paulovits Béla Schmierer Félix . . . . Sebestyén László . .

grafikus . . . . 1 . 2 . . d. s z o b r á s z . . 1 . 2 . d. festő, t, m . . 1 . 2 . grafikus . . . . 1. 2, . d. festő . . . . 1. b . építész, t . m. 1 . 2 , b . építész, t. m. 1 , 2 . . d. festő . . . . 1 . 2 . . d. szobrász,t. m , 1. 2 , . d. szobrász,t. m . 1. 2 . d. szobrász,t. m . 1. 2 . . ötvös 1,2. d. festő . . . . 1

S c h o b e r Béla . . . . . . Singhoffer G é z a S o m o s István Z s i g m o n d István . . . . A z I. félévben 17 t a n u l ó . A II. félévben 15 t a n u l ó .

grafikus . . . . 1 . 2 . grafikus . . . . 1 . 2 . grafikus . . . . 1 . 2 . b, építész, t. m . 1 . 2 .

FŐISKOLAI TANFOLYAM. II. osztály: Bokros Ferenc grafikus . . . . Cselényi Elemér . . . . grafikus . . . . Qiósi Antal d. festő, t. m. . Ejszaki István . . . . . . b, építész . . . Fábry Dezső d. festő . . . . Gáspár Mór . . . . . . . d. festő, t. m. . Heím József . b. építész, t. m. Keresztesi Ágost . . . . b. építész . . . Kiss Ferenc ötvös . . . . . Mottl Román . . . . . . grafikus . . . . Peczity Nándor . . . . . b. építész • . . Pethely Gyula . . . . . . b. építész, t. m. Sánta László. b. építész . . . Tóth Gyula d. szobrász,t.m. I ütrő Sándor, d. szobrász, t. m. . . . , . Az I. félévben 15 növendék. A II. félévben 14 növendék.

1. 1.2. 1.2. 1.2. 1.2. 1.2. 1.2. 1.2. 1.2. 1.2. 1.2. 1.2. 1.2. 1. 2. 1.2.

VENDÉGLÁTOGATÓ NÖVENDÉKEK. Diszitő festők: Berényi József. 2. özv. Bihari Sándorné . 2. Friesz István t. m. 1.2. Klosius Károly . . . . . . . . . . . t. m. 1. 2. Knapp Károly 2, Koch Gyula . . . . . . . . . . . . . . . 2. Molnár Sári. . 1.2. báró Radvánszky Dóra 1.2. Schindler Valér 1.2. Szirmay Ilona 1.2.

Alakrajz: Feiler Erzsébet Fittler Aranka. Gyömrői Edith Hantz Ibolya Helbing Aranka Kardos Erzsébet Dr. Lengyel Loránd

......1,2. t. m. 2. 2. 1.2. , . t. m. 2. 1.2. 1,2.

Mauthner Lili 1.2. Menczer Magda ..1.2, Metzner Ernő. . . . . . . . . . . . . . . 1. 2, Nagy Erzsébet 1.2. Paris Erzsébet. 1. 2. Polder Jánosné 1.2. RáthOíga. 1.2. Dr. Szász Sándorné 1.2, Tötössy Edith ......1.2. Vágó Mariska 2.

Textil:

Alexics Olga . Hacker Sándor t. m. Müller Viktória . Pataky Piroska Stern Erzsébet . . . . . . . . . . . . . . Winkler Margit Zechmeister Ida

1. 1. 1.2. 2. 1. 2. 1. 2.

Grafikusok:

Baumhorn Margit 1.2. Erbits Jenő 1. 2. Goebel Jenő. . . . . . . . . . . . . . . . 1. Grósz Mária ......1.2. Győri Aranka .....1.2. Haranghy Jenő 1.2. Kende Jolán 1.2. Kőszeghy Marianne .1.2. Liebstein Cara ...1.2. Pártos Lili . , 1.2. Weber Frida 1. 2.

Belső építészek:

Gyömrői Edith 1. Meray Dezső 1.2. Szlovák Zoltán, a II. félévben t. m. . . . . 1.2. Ürmössy Domonkos 2.

Díszítő szobrászok:

Ötvösök:

Baranyay Ilona Fejes Mária. Frkál Károly Nádas Eugénia Az I. félévben 50 tanuló. A II. félévben 55 tanuló.

Mühelynő vendékek:

A m b e r g József Deák Imre Engel Mária F á r y János Imre G á b o r Lőcsey Ferenc N y i t r a y Dániel Pataky A n d o r R á c z István RédigerBéla. . Stern Erzsébet Szirbik A n t a l . T á b o r János Vörös Gyula

. . . . . grafikus . . . . 1 , 2 . kerámia . . . . 1. kerámia . . . . 2. kerámia . . . . 1. 2, kerámia, t. m. 1. ötvös 2. . . . . . kerámia . . . . 1.2. kerámia . . . . 1, kerámia . . . . 1.2, . . . . . b. épitész . . . 1.2. textil 2. . . . . . fafaragó. . . . 1.2. grafikus . . . . 1. kerámia . . . . 1.

ESTI TANFOLYAM. I

1.2. 1. 2. 1.2. 1.2.

kimaradt, " csak a Ii. félévben járt-

Előkészítő osztály:

Andruska Géza Bártfay Margit Berkovíts Elemér Chlíidon Ede Cseh Mária Csikós Zoltán Czobor Jolán II Diamantenstein Mór 1 Gangusch János Géczy Ödön 11 Gerster Kata Grósz Hugó 11 Haar Sarolta 1 Háry Imre 1 Hegedűs Mihály Hegyi Kajos Incze Lajos • Jónás lulia. _ " Karabás István • Kaszás Péter 11 Koch István 11 Kotaszek Sándor

Bedőházy Katinka . . . . . . . . . . . . 1. Bresztovszky Ella 2. Gerster K a t a 1. Gyarmathy Hilda 1. Kauer István í. 2. MathGéza 1.2. Matéka Sándor ' . . . . . . . . 1 . 2 . Első évfolyam; • Acfimed Kema/ effendi Murai Stefánia 1.2. 1 György Novak Dezső 2. " Adorján Aí/eín Sándor Técsy László 1.2, Antaí János

* Kovács József ' Krausz Gyula Léderer Rózsi " Mahler József ' Mestitz Arnold • Molnár Imre Pataky Katalin Pataky Sárika • Pethő Eszter Preyer Aranka Róth Izabella " Sternberg Erzsébtt • Sternberg, Marianne Szántó Árpád Szebényi Mária " Szelle Andor Szenté Kálmán Szigl Károly Takátsy Aranka •• Tóth Ervin Váczi Erzsébet 44 Völgyi István

Apró Endre Augenfeld József • Árpádfy Dezső • Básthy István

Barta Lajos Kőnig Dezső Bajza Pálné Krausz Lajos Balogh Károly Krámer Aranka Bélák Ferenc Kreiner György Berec Károly Krénusz József 1 1 Berndorfer Margit ' Lampel Nándor 11 Bernvallner István Lévai Lipót Borján Sándor Ligeti István 1 " Braun Henrik Lillemann József 11 Brünn Anna Longauer Elemér 11 Brünn Gizella Mervó József 11 Brünn Jenő Mészáros Sándor 1 1 Brunkala Márton Mozgai Imre Buhay Ferenc Nagy János 1 1 Bukovíts Jenő Németh Ferenc 1 Csonka Géza Novak Dezső Cziráky János Oroszy József 1 Demény Géza Pálich Anna 1 Dolezsál Ferenc ' 1 Pálinkás Géza Eichner Tibor Popper Jenő 11 Eisenkorb Károly Prokobi Nándnr 11 1 Enkclhardt K. Henrik Quittner Károly 1 Engelmann Pogány Dezső Rajna Géza Erőss Lajos Rácz József 1 Dr Fazekas Alajos Répásy Sándor 1 Fischer Ferenc ' Ribárszky Zoltán 1 1 Fóris Zoltán Sáli János Gáthy Zoltán Sándor Géza Gerstenbrein József Schiesser Károly * Guttmann Tamás Schornstein János 1 Halabuk Fülöp ' Schreyer Ferenc 1 Harangozó István Schlesinger Tivadar 1 Hász János Schwarcz Mór Heim Zoltán Schwetz Károly 11 1 Heifeld Jenő Sommer Árpád 1 1 Hesz Lajos ' Steinfeld Ernő Hevesi Károly ifj. Strohmeier Gyula 11 Hoilander Rózsi Stampach Lajos 1 ' Horeczky Izidor Sturka Károly 11 1 Horváth János Stern Izidor 1 Hybl Ede Szabó Lajos 1 ifj. Jaczina Károly Szabó Mihály 11 Joós Lujza Szalay István 1 Kajdi Béla Szeniczey Pál 1 Kalap Vilmos Szílassy Antal 1 Kardos Lídia Aranka Szkomár István Kardos Klára Tajthy Árpád Katona Imre ' 1 Tatár Géza 1 Kerék Imre ' ' Tatár Ferenc 1 Kécza Sándor Tausz Imre Kinál Márton ' 1 Tóth Erzsébet Kiss Béla Tóth Imre 1 Kiss Mihály ' 1 Truszka Zoltán Klement Zoltán Uhlyarik Titusz 1 Koch Gyula Urbán Géza 11 Koloszár Jenő Vargha Kálmán Vándor Géza " Kondor Iózsef 1 Vitális János Kopper Dezső Wagner József Kovács Sámuel 1 Wannenmacher Béla Kozma Kálmán 1

Ziegler Gyula Zlatanovity Milorad

" Z o l t á n Frigyes 1 '. " Zoltán Miklós

Második évfolyam 11

Ábrányi Sándor Anderle Károly Árvay Sándor Bálint Kálmán 1 Berényi József Bernvallner József " Bihari Péter 1 Blonder Jenő Boncsek Pál 11 Bronecz Ferenc Brunner Jenő Brckó Győző Bud Demeter 11 Budai István " Csámer József Csenge Sándor 11 Csizmás Béla Dankner Henrik Dagarin Ferenc Desztler József 1 Effenberger Károly 1 Ehrenreich Miklós 11 Enner Aladár 1 Fábry Márton ifi. Fehér Imre " Finta Sámuel Fischer Ernő Fricd Simon Galkó Ferencz ifj. Gindert István Grünfeld Náthán Gyarmathy Gábor 11 Gyulay Margit 1 Hencz Ferenc 1 Hedvig László Heisz Ede Himer József 1 Hubert Mátyás 11 Dr Kende Ernő

Kolozsvári Károly • Koska Árpád Kováts Béla V. Kováts Béla 1 Kovács József 11 Kovács Nándor 1 Kövesi Ferenc 1 Kubicsek Vilmos Kulai Miklós Laták János Lányi Géza

Harmadik évfolyai Baumann József Babó István Bajusz Zsigmond Bedő Vendel

Lovász E n d r e Medean János Mikus András ' Mínory Emil * Mohácsy Lajos Naményi Ilona D r . N é c s e y Imre 1 Németh István 1 Orbán Lajos O r m o s Pál * Papp Béla Pataki Ferencz 1 Pausch János Pánics Jenő Persián Erzsébet 1 Persián Katalin Pctrovits Dusán Prenker Lajos Puzsér Lajos 1 Rendes István Régenbach Géza Sághí E r n ő Sárdi N a g y Lajos Schlosser Gyula K; Schneider Lipót Schneider Viktor * Schultz József Schütz József I Schvcartz János II Sebestyén Emil Silbermann Károly Szarka A n d o r Szabó István 1 Dr, Szász János Szcdlacsek János Szentey József t. r 1 Szkákala Ssilveszte Szmutny Sándor I Szőke E n d r e II Sztipanovits Imre Taba István Tassi István " Dr Tóth Gyula 1 Valentin Károly 1 Varga Lajos Váczy György 1 Visnyovszky Lajos 1 Zámbó József •9 Zipser Antal 1

Bocskay Pál Cseh György Czéder Béla Csonka Lajos

D ukai Károly Dunay János Einzig József Dr. Emmerling Iství Farkas Gyula Fábián József Fehér József " Fekete Géza 18 Gerendái Gyula Göndör Imre Grosz Sándor Gubicza Dezső ifj. Hágenbuch Jáno: 1 Járay Kálmán 1 Kiácz József Kises Antal Kováts Kálmán * Kővári Andor Dr. Krécsy Béla Kunos Ádám Lenkei Alajos

Löw Miksa Marton Pál Márkus József Mesterházi Sándor Morvay Gusztáv Nagy Géza Neuhold József Oszter Lajos Pándi Lőrinc Reck Lajos Ruibacker Gáspár Rumann Pál Silbermann Jenő Stimpl János Steiner Lajos Szabó István Szabó József Szubota István Tillik József ) " Vidor János

MŰKEDVELŐ TANFOLYAM. Arnold Matild Asbóth Erika Asbóth Olga

Bachrach Emilné Bakcsy Klára Bíró Mari

Braun Paula Bruck Friderika Czukor Fancsi Dietzl Stefi Fejér Erzsébet Feszely Ilona Dr. Fodor Istvánná Geller Irén Grósz Ilona Grube Clotilde Gusztáv Béláné Hammer Gézáné Hasenauer Ágnes Herceg ~ándor Hollósy Ágnes Tankovics Ilona Kálmán Ágnes Kiss Gáborné Klein Kornélia Krayné Boér Hermina Kulay Böske Márkus Gézáné Mátrai Klára Medgyes Böske Medveczky Gézáné Nemes István

Nemes Istvánné Neumann Irma Novak János Ocker Elza Ocker Rózsi Pavlovits Sándor Politzer Alice Rácz Jolán Reiszmann Miksáné Schön Emmy Schreiber Margit Schwanda Margit Schwartz Jakabné Springer Mariska Szigeti Lenke Szentgyörgyi Ernőné Szöllosy Emilia Tedesco Lily Terbócz Ilona Terbócz Miklós Tokainé Deák Etel Varsányi Gézáné Vozáb Mária Weisz Ida 58 Widder Jolán

PÁLYÁZATOK, PÁLYADÍJAK ÉS JUTALMAK. I. Az évvégi iskolai pályázaton:

Bokros Ferenc, Ékes <Engel> Lajos, Fejes A díszítő festő szakon: Nagy arany dijat Gyula, Kárász Ilonka, Mottl Román. Dicsére= nyertek: Diósy Antal, Madár Antal. Kis arany= tet nyertek: Cselényi Elemér, Erbits Jenő, Fran» díjat* nyertek: Gáspár Mór, Oláh József, Tóth kovszky Adrienne, Singhoffer Géza, Spinner Lajos. Dicséretet nyertek: Fábry Dezső, K\o= Dezső, Tábor <Tauperth) János. Elismerést sius Károly, Lázár Oszkár, Knapp Károly. El= nyertek: Bakács Pál, Kulcsár Endre, Vermes László. ismerést nyert: Hauptmann Károly. Az ékítményes tervezésben: Dicséretet A belső építészeti szakon: Nagy aranya nyertek: Martinka József, Somos István. EU dijat nyertek: Grósz Dezső, KáldoriLajos. Kis aranydijat nyertek: Devecska Ferenc, Ebrey ismerést nyertek: Bencsik Pál, Zsigmond István. Az őtvős szakon: Nagy aranydijat nyert: Győző, Geguss Rezső, Sánta László, Schóber Baranyay Ilona. Kis aranydijat nyert: Schmie^ Kálmán. Dicséretet nyertek: Bayer Rezső, Zsig» mond István. Elismerést nyertek: Faragó Sán= rer Félix. Dicséretet nyertek: Fejes Mária, Kiss Ferenc. dor, Mihalik János, Schikorszky Oszkár. Az alakrajzból: Dicséretet nyertek: Diósy A díszítő szobrász szakon: Nagyarányú dijat nyertek: Paulovits Béla, Tóth Gyula. Kis Antal, Engel Árpád, Madár Antal, Nagy De= aranydijat nyertek: Gardi Gyula, MatékaSán- zső, Nyitray Dániel, Ohmann Béla, Spinner dor. Dicséretet nyertek: Debreczeni Tivadar, Dezső, Tóth Gyula, Tóth Lajos, Tötössy Edith. Kienle György, Motoska Frigyes, Nyitray Dá= Elismerést nyertek: Keleti Sándor, Matéka Sán^ niel, Ohmann Béla, Pastinszky Mihály. Elis- dor, Németh Gyula. ismerést nyertek: Bedőházy Katinka, Buda Jó= zsef, Kovács Lajos, Róna Ferike, Tóth Lajos. II. A szünidei pályázaton: A grafikai szakon: Nagy aranydijat Utipénzt kaptak: Cselényi Elemér, Diósy nyert: Somos István. Kis aranydijat nyertek: Antal, Erbits Jenő, Heim József, Lázár Oszkár,

Pethely Gyula, Somos István, Singhoffer Géza 80—80 koronát. Jutalmat kaptak: Gáspár Mór, Haranghy Jenő, Kaesz Gyula, Kulcsár Endre, Somos István, Tóth Gyula, Vermes László 50—50 ko= rónát. Kardos Erzsébet 40 koronát. Borovszky Zoltán, Debreczeni Tivadar, Rzehák János 30 — 30 koronát. Hammer Regina, Kíósius Ká^ roly, Révész Imre 20—20 koronát. Országh Ilona 10 koronát. Vásárlások: Cselényi Elemér, Erbits Jenő, Heim József és Singhoffer Géza együttes munkái 350 koronáért. Bokros Ferenc és Szekeres Béla munkái 300 koronáért. Haranghy Jenő munkái 200 koronáért. Gáspár Mór munkái 140 koronáért. Somos István munkái 139 ko= rónáért. Fábry Dezső munkái 138 koronáért. Pethely Gyula munkái 100 koronáért. Bakács Pál munkái 50K=ért. DebreczeniTivadar munkái 40 K=ért. Martinka József munkái 36 K^ért. Engel Lajos, Gráber Mária, Szabó Irén munkái 30—30 K=ért. Diósy Antal, Győri Aranka, Kántor Katalin munkái 20—20 K=ért.Baranyay Ilona, Somló Rezső munkái ,10—10 K=ért.

Dicséretet nyertek: Ádám Lukács, Ba=

kacs Pál, Ékes <Engel) Lajos, Fábry Dezső, Fejes Gyula, Frankovszky Adrienne, Kardos Böske, Kántor Katalin, Kiss Ferenc, Kiszlingstein István, Kolozsvári Sándor, Lázár Oszkár, Pataky Piroska. Somló Rezső, Sztipán Erzsé= bet, Szabó Irén, Vermes László, Zimmer Emil. Elismerést nyertek: Bayer Rezső, Bazala Béláné, Gráber Mária, Klósius Károly, Országh Ilona.

III. Heisleivfélc patron-pályázat:

hoffer Géza, Szekeres Béla, Örkényi István, Szántó Gergely volt növendékek tervei.

VII. Hangya-szövetkezet védjegyrajz-pályázatán:

100 koronáért megvéve: Bokros Ferenc, Er= birs Jenő, Éjszaky István, Keresítesy Ágost, Pethely Gyula tervei.

VIII. A Hűttl-féle csésze- és tányérterv pályázaton:

230 koronáért megvéve: Bedőházy Katinka, Cselényi Elemér, Diósy Antal, Erbits Jenő, Éjszaky István, Fábry Dezső, Gáspár Mór, Mottl Román, Muray Stefánia, Pethely Gyula, Peczity Nándor, Róna Ferike, Schindler Valér, Vörös Gyula tervei.

IX. ADr. Hüttl-féle Szent Hubertus pályázaton:

300 koronát nyertek: Klosius Károly 200 kor., Fábry Dezső 60 kor., Gáspár Mór 40 kor.

X. A Kecskeméthy cég reklámcédula-pályázatán: 100 koronáért megvéve: BencsikPál, Bokros Ferenc, Cselényi Elemér, Erbits Jenő, Fejes Gyula, Haranghy Jenő, Mottl Román, Schober Béla, Singhoffer Géza, Somos István tervei.

XI. A Bérezi Sándor-féle cimlappályázaton: 210 koronáért megvéve: Bokros Ferenc, Cse* íénvi Elemér, Fáry János, Kovács Pál, Schober Béla, Szekeres Béla tervei,

XII. A Protestáns-bál táncrend-páIV. Ipari szakiskolák részérc ké- lyázatán: 210 koronáért megvéve: Bakács Pál, Bokros szült tervek: 14 növendék között kiosztásra került 155 kor.

500 koronáért megyévé több növendék terve,

Ferenc, Cselényi Elemér, Erbits Jenő, Fáry János, Frankovszky Adrienne, Heim József, Kiszlingstein István, Schober Béla tervei.

70 koronáért megvéve: Engel Lajos, Fejes Gyula és Somos István tervei,

XIII. A Gazdák Biztosító Szőv. levélfej-pályázatán:

660 koronáért megvéve: Bokros Ferenc,Sing-

70 koronáért megvéve: Cselényi Elemér, Fe* jes Gyula, Schober Béla, Erbits Jenő, Pfeiffer Tivadar tervei.

V. Denikó R. -T. karrikatura-rajzpályázatán: VI. Jó Egészség naptárcímlap- és fejléc-pályázatán;

XTV. Kner Izidor vizjegy-pályáza- XIX.A kőzp. Járásbíróság bírói szobáinak butorterv. kiirt pályázaton: tán: 100 koronáért megvéve: Bokros Ferenc,Cse= lénvi Elemér, Haranghy Jenő, Karlai Mór, Schober Béla, Singhoffer Géza tervei.

Gróf József 600 koronát, Jeddy Sándor 500 koronát, Baráth István 200 koronát, Jeddy Sán= dor 200 kovonát nyert.

120 koronáért megvéve: Bencsik Pál, Cseléd nyi Elemér, Grósz Mária, Schober Béla ,Sing= hoffer Géza tervei.

Méray Dezső 620 koronát, Jeddy Sándor 365 koronát nyert.

XV.ASingerésWolmer-cég kőnyv- XX. A polgári lakások butorterv. tábla-pályázatán: kiirt pályázaton: a) Ebédlő-tervek: Az Iparmű veszeti Társulat által hú*' detett pályázatokon:

XVI. Az Adria m. k. tengerhajózási r.-t. plakát-pályázatán:

Szekeres Béla volt növ. 800 koronát, Gimes Lajos volt növ. 500 koronát, Heim József 200 koronát nyert.

XVII. A különféle iparművészeti tervek pályázatán:

1895 koronáért megvéve 17 növendék terve.

b) Hálószoba-tervek:

Spiegel Imre 620 koronát, Méray Dezső 390 koronát nyert, Ékes és Wydler volt növ. közös terve 290 koronáért megvéve.

XXI. A síremlék-terv-pályázaton:

Szabó László volt növ. 250 koronát, Ekés és Wydler volt növ. 150 koronát, H. Pintér Gyula volt növ. 150 koronát, Jeddy Sándor volt növ. 150 koronát, Keresztesy Ágost 150 koronát, Ko= vács Pál volt növ. 75 koronát, Tóth Gyula 150 koronát, Vértes Antal 150 koronát nyert.

XVIII. Sz. Főv. Gázművei a) plakát' XXII. A magyar kupa-pályázaton: Kovács Pál volt növ. 100 koronát nyert. pályázatán: 200 koronát nyert: Wydler Károly.

b) levelezőlap-pályazatán:

Wydler Károly 380 koronát, Klein Mór 80 koronát nyert.

A Soproni Kereskedelmi és Iparkamara du» nántuli művészeti felvételekre Cselényi Elemér, Erbits Jenő, Heim József és Singhoffer Géza növendékek részére 500 korona utipénzt volt szíves adományozni.

Az 1914. évi május hó l-ig kifizetett pályadijak összege 13189 korona.

Ö S Z T Ö N D Í J A K A nagyméítóságu vallás^ és közoktatásügyi m. kir. ministerium részéről az elmúlt tanévben a következő tanulók részesültek államsegélyben:

a nappali tanfolyamon:

Matéka Sándor 1100 kor., Tóth Gyula 600kor., Debreczeni Tíyadar, Diósy Antal, Kiss Ferenc 400—400 kor., Madár Antal, Pethely Gyula, Tóth Lajos 300—300 kor., Bazala Béláné,Grósz Dezső, Kász Gyula, Lázár Oszkár, Ohmann Béla, Oláh József, Paulovits Béla, Somló Rezső, Spinner Dezső, Sztipán Erzsébet 200—200 kor,, Ramold Lajos 150 kor., Somos István 120 kor., Nagy Benő, Szabó Géza 110—110 kor,, De» vecska Ferenc, Heim József, Kacsur Ernő, KáU

É S

S E G É L Y E K .

dóri Lajos, Klausz Gyula, Motoska Frigyes, Nagy Benő, Rzehák János, Nagy János, Schi» korszky Oszkár, Schmierer Félix, Somos Ist= ván,Varasdy Béla, Zsigmond István 100—100 kor., Kardos Erzsébet 80 kor,, együtt 7770 kor.

Az esti tanfolyamon:

Szabó István 100 kor., összesen 7870 kor. A nagyméítóságu m. kir. kereskedelemügyi ministerium segélyében a következők részesültek: a> a jelenlegi növendékek közül: Frkal Károly, Lőcsey Ferenc, Müller Vik= tória, Nyitray Dániel, Polder Albert 800—800 kor,, Fáry János, Gáspár Mór, Geguss Rezső, Grabovszky Emil, Heim József, Pataky Piroska

600—600 kor., Bedőházy Katinka, Buda József, Pálmüller Ferenc 500—500 kor., Kanyuh József, Kántor Katalin, Kocsis Tivadar, Lévay Lajos, Méray Dezső 400—400 kor., Rácz Ist= ván 350 kor., Grusz Béla, Rzehák János 300-300 kor., Ohmann Béla 200 kor. b> a volt növendékek közül <kü!földi tanul* mányutra) Müller Tibor 1000 kor., Wünsch Ernő 1000 kor. Összesen 14250 korona. Más hatóságok segélyében a következők szesültek. Dáné Gyula az E . M. K. E.-től . . 300.— Rédiger Béla „ „ ,. „ „ „ . . 300.— Büki Kálmán a Soproni Keresk. és Iparkamarától . . . . . . . . . . 360.— Szabó Géza a Soproni Keresk. és Iparkamarától . . . . . . . . . . 200.— Révész Imre a Soproni Keresk. és Iparkamarától . . . . . . . . . . 100.— Kováts Lajos a Temesvári Keresk. és I p a r k a m a r á t ó l . . . . . . . . . 200.-Somló Rezső a Miskolci Keresk. és Iparkamarától . . . . . . . . . . 240.— Bazala Béláné a Miskolci Keresk. és Iparkamarától 120.— Kanyuch József a Kassai Keresk. és Iparkamarától . 100.— Paulovits Béla a Kassai Keresk. és Iparkamarától . . . . . . . . . . 100.— Kacsur Ernő a Kassai Keresk. és Iparkamarától . . . . . . . . . . 100.— Motoska Frigyes a Besztercebányai Keresk. és Iparkamarától. . . . . 200,— Radetzky József a Debreceni Ker. és Iparkamarától 150.— Kienle György a Pécsi Keresk. és Iparkamarától . 200.— Madár Antal Fejér vármegye ház= tartási alapjából . . . . . . . . . 300.— Pécsy László Békés vármegye köz= művelődési alapjából. . . . . . . 100,— Rzehák János Békés vármegye köz= művelődési alapjából. . . . . . . 100.— Kováts Lajos Temesvár város Ta= nácsától . . . . . . . . . . . . . 250.— Táth Sándor a Straubert és Pálffy Teréz=féle a l a p í t v á n y b ó l . . . . . 150.50

ré= K. „ „ „ ,, ,, „ ,, ,, „ „ „ ,, „ „ „ „ ,, .,

Káldori Lajos a M. Izr. Földmivelő és Kézmű Egylettől . . . . . . . 200.— „ Arvai Tibor a M, Izr. Földművelő és Kézmű Egylettől . . . . . . . 100.— ,, Gáspár Mór a SternthaUféle alapit^ ványból. 266.68 ,, Mogos János a Gozsdu=alapitvány=

ból

400.- „

Scháchter Lajos a Tanári ösztöndijalapból . . . . . . . . . . . . . . 120.— Frankovszky Adrienne a Pénzügymin, jöv. birság=alapbol . . . . . 300.— PfeifferTivadar a Damaszkin István* féle alapítványból . . . . . . . . 700.— Peczity Nándor az Osztajity Zozuk= féle alapítványból . . . . . . . . 800.— Tóth Lajos a Tanári ösztöndíj alapból . . . . ^ . . ... 40.Mórocz Miklós a Mészáros Káro!y= féle alapítványból . . . . . . . . 10.— Szlovák Zoltán a Mészáros Károlyféle alapítványból . . . . . . . . 10.— FViesz István a Mészáros Károly=féle alapítványból. . . . . . . . . . . 10.— Lipóth Ferenc a Weltner=féle ala= pitvány 1912. évi kamataiból .1000.— "Összesen: 7527.18

Jutalomban részesüliek:

,, ,, ,, ,, „ „ „ „ ,, K.

a nappali tanfolyamon: 30—30 koronát kap* tak: Kaesz Gyula, Káldori Lajos, Oláh József, Spinner Dezső. Az esti tanfolyamon: 10—10 koronát kaptak: Szabó István, Bedő Vendel, Gubicza De= zső, Szabó István, Szlovák Zoltán. 5—5 koronát kaptak: Bálint Kálmán, Bihari Péter, Blonder Jenő, Csaklós István, Farkas Gyula, Fehér Pál, Gindert István, Gyarmathy Gábor, Jankovits Gergely, Kises Antal, Kovács Kálmán, Kővári Andor, Márkus József, Nagy Géza, Naményí Ilona, Neumann László, Ra= mold Lajos, Régenbach Géza, Ruibacker Gás* pár, Rumann Pál, Schalamonek Henrik, Simon József, Szentey József, Taba István, Tillik Jó= zsef, Vadász József. Összesen 300 korona. Az 1913/14. tanévben május hó l=ig kifize= tett pályadijak és ösztöndijak összege: 43136 korona 18 fillér.

Iskolai alapok:

Az Orsz. M. Kir. Iparművészeti Iskola ifjúsági segélyalapja javára a következő adományok folytak be: 1913. évi július hónapról a maradd vány 3856.06 K. Mihalik Gyula adománya. . . . . 5.— „ . F . adománya . . . . . . . . . . 1.— „

óEgészség-naptár %»os jövedelme 7.— „ B. L. adománya. . . . . . . . . . —.30 „ Mátray Lajos adománya . . . . . 20.— „ Szekeres Béla adománya . . . . . 15.—• „ Heisler^féle pályázat %*os jöve= defme . . . . . . . . . . . . . . 20.— „ Hangya=pályázat %=os jövedelme. 10.— „ Dr. Czakó Elemér adománya. . . 15.— „ Erdős József és Társa cég adománya 116.— „ Kecskeméthy cég-féle pályázat %=os jövedelme. 10.— „ Kamat-jövedelem 1.11 „ Dr. R. E . adománya . . . . . . . 1.50 „

Novak Andrástól telefon-dijakból 27.— „ Bálint és Jámbor adománya . . . . 5.— „ Összesen . . 4109.97 K. Leszámítva az alap terhére az 1913/14. tan= évben eszközölt kiadásokat, az alap tiszta öszszege 3953 korona 97 fillér. A diákasztal 1913 évi szeptember hó 14»től 1914 évi június hó 10=ig 11520 ebédet szolgál* tatott ki, melyből 4020 félfizetéses ebéd volt. A Weltner Vi(mos=féle alapítvány 1913. évi számadását a vallás- és közoktatásügyi minis= téri számvevőség 1007 korona 50 fillér folyósszámla követeléssel és 6600 korona névértékű részvénytőke áíladékkaí helyesnek találta. A Mészáros Károly-féle alapítvány zárószámadása 5017 korona 32 fillér bevétellel és 170 korona kiadással helyesnek találtatott. Fittler Kamill síremlékére az iskola és a Ma* gyár Mérnök* és Epitész Egylet együttes gyűjtésében 4552 korona folyt be.

VÉGBIZONYÍTVÁNYOK, SZAK- ÉS KÉPESÍTŐ OKLEVELEK. A tanév folyamán végbizonyítványt kaptak a következő eredménynyel: Bencsik Páí jó Bokros F e r e n c . . . . . . . . . . . . jó Dáné Gyula elégséges Gardi Gyula jó Hevesy Béla elégséges Lőrincz Kálmán . elégséges Motoska Frigyes . jó Martinkajózsef elégséges Mikofai Tivadar elégséges Olcsvay G é z a . . . . . . . . . . . . elégséges Sebestyén László • . elégséges Sípos László elégséges Steinjenő elégséges jaki Tóth István elégséges Fuchs A n t a l . jó Predmerszky Béla elégséges Schnölfer Lajos • elégséges Pepera Károly. jó Paulovits Béla jó

A z 1913/14. tanévben szakoklevelet kaptak a következő eredménynyel: Cselényi Elemér .«•.•— — Diósy Antal jeles Ejszaky István. . • jó Fábry Dezső elégséges Gáspár Mór elégséges Heim József, jeles Keresztesi Ágost jó Kiss Ferenc . — — Mottl Román jó Peczity Nándor . . . . . . . . . . . elégséges Pethely Gyula jeles Sánta László elégséges Tóth Gyula . . . . . . . . . . . . . jeles Tüttő Sándor . . . . — — A z 1913/14. tanév folyamán megtartott szakmabeli képesítő pályázaton 4 növendék vett részt, kik közül Tóth Gyula nyert képesítő oklevelet, jeíes eredménynyel.

Közép sk. Főisk.

STATISZTIKAI TÁBLÁZATOK

Középísk. Főisk.

•ndéglát,

NAPPALI TANFOLYAM

i. II. III. I. II.

Osztály

Felvétetett az I. félévben: rendes rendkívüli

sszesen

AZ INTÉZET RENDES, RENDKÍVÜLI ÉS VENDÉGLÁTOGATÓ NÖVENDÉKEIRŐL:*)

45 44 35 13 13 5 6 5 2 1

Összesen

50 50 40 15 14 55 Z24 1

13 13 2 1 -

A tanévet végig járt tanulók közt volt: b) Diszitő szobrász c) Grafikus d) Ötvös ej Belső építész f) Textilnövendék ff) Alakrajz A) Műhelynövendék Összesen

10 7 5

7 9 4

Összesen..

2 4 5 1

50 50 40 15 14 55 237 Összesen

*> A statisztikai hivatal kívánsága szerint.

— —

11 2 12 12 6 6 8 7 3 6 10 9 12 15

1 2 3 16 22 6 36 4 1 2 28 3 1 5 28 8 12 36 92

1 5

14 55 224

47 50 39 15 14 55 770 1 2

2 2

50 50 40 15 14 55 224

27 17 22 10 7 10 3 4 5 4 4 2 1 9 16; 11 1

Unitárius Izraelita

5. ANVANVELV 3 10 48 SZERINT: 2 6 38 Magyar 7 IC y\ 1 4 16 Tót 3 7.1 121 3 6 4 54 4 5 — — 4 18 Ruthén 17 17 — — — — — — 13 Szerb

16 101 7 4, 8 5

1 12

50 50 40

Római katolikus Görög katolikus ,. . Ev. református — Ág. hitv, evangélikus

50 50 40, 15 14 55 7 7 4

1. SZAKMÁK SZERINT:

5 18 4. VALLÁS SZERINT:

A tanév végén maradt: 45Í 44 5 6

20 évnél idősebb

— Összesen

rendes rendkívüli

15 éves <1899) 16 „ <1898) 1/ „ (1897) 28 , <1896> 29 <1895>

Magyarországi illetőségű magyar Horvátországi illetőségű magyar Osztrák honos

Felvétetett a II. félévben:

V W

— 3. HONOSSÁG SZERINT:

51 43 38 15 13 5 7 5 3 2

6 —

2. ÉLETKOR SZERINT:

56 50 41 18 15 50

Kimaradt a tanév folyamán ..

Osztály

Vendé glát.

I. II. III. I. II.

7 16 99 3 2 1

8 35 4 19 3 7 3 1 25 63

50 50 40 15 14 55 224

44 5fl 3

13 55 716

•\

—

— —

—

1 —

50 50 40 15 14 55 224

II.

II. [I] Középisk. Főísk

6. ELŐKÉPZETTSÉG SZERINT: Elemi iskolai 4 osztályt végzett „ 5=6 Polgári „ 1-2 4 22 2C 11 n * ,,

5=6

Fels.leányisk.4 „ n 5-6 Reál v. gymn. 1 —4 oszt. végz. ,ti

•>

Érettségit tett Tanítónői oklevele van Szakiskolai 2 osztályt végzett 4 „ Összesen.

5C 50

•K

7. ELŐMENETELRE NÉZVE (A VENDÉGLÁTOGATÓK KIVÉTELÉVEL): Általánosan jeles

jó

„ Ismétlő volt

elégséges .. .. elégtelen .. ..

Összesen

50 50 40

Középisk. Főisk.

Osztály

9. SZÜLŐK FOGLALKOZÁS SZERINT: Nagybirtokos vagy nagybérlő Közép ,, „ közép „ 1 Kis „ „ kis „ Egyéb őstermelő Gazdatiszt 1 Gazdasági cseléd Nagyiparosok és nagybánya-* vállalkozók Középiparosok és bányatulajdonosok 12 LC Ipari vagy bányatisztviselők.. Egyéb ipari segédek vagy alkalmazottak 3 7 Nagykereskedők vagy nagyvállalkozók — 1 55224 Kiskereskedők vagy kisfuvarosok 5 4 Kereskedelmi vagy köziekedési tisztviselők 5 6 Kereskedelmi vagy közlekedési altisztek, segédek .. .. Napszámosok .. ., 2 Köztisztviselők 12 5 Altisztek, szolgák és hasonló foglalkozásúak 3 2 Dijnokok Papok Tanárok vagy tanitók 2 2 Más értelmiségiek (orvos, ügyvéd, művész stb.) 5 11 i'í 169 Összesen.

8. A FELVETT TANULÓK KÖZÜL: Egész tandijat fizetett Tandíjmentes volt Ösztöndíjban részesült az intézeten belül Ösztöndíjban részesült az intézeten kívül Segélyben vagy jutalomban részesült Igazoltan mulasztott órák száma Igazolatlanul mulasztott órák száma Beteg volt Összesen.

III

50195 51 29

1 32 24 6 974

1373

150

5C 50 40 15

17 1 15 30 1 2 34 9i 1 2

12 24 50 55224

Összegezés: N a p p a l i tanfolyam . . . . . . . . . . . Műhelynövendék

224 14

E s t i tanfolyam . . . . . . . . . . . . . E g y é b tanfolyam

324 58

Összesen

620

AZ IPARMŰVÉSZETI ISKOLA OKTATÁSA. Az Orsz. M. Kír. Iparművészeti Iskolának, mely — mint állami intézet — közvetlenül a vallás- és közoktatásügyi m. kir* minisztérium fennhatósága alatt áll, célja női és férfi növendékeiből rendszeres elméleti és gyakorlati oktatás útján a díszítő művészet és művészi ipar különféle ágai számára képzett erőket nevelni, az iparosokat művészi irányban tovább képezni és az iparoktatás számára rajztanítókat és iparművészeti szaktanítókat képezni. Nappali növendékei számára kötött tanrend szerint folyik az oktatás a három éves középiskolai s a két éves főiskolai tanfolyamon. Az oktatás köre festészeti (díszítő festészeti, grafikai és textílművészetí), szobrászati (díszítő szobrászati, kerámiai és ötvösművészeti), továbbá építészeti (belső építészet és lakberendezés) irányban tagozódik. A szakoktatás keretében a növendék a szakmájához szükséges magasabb művészi és gyakorlati kiképzést nyeri. Emellett azonban általános műveltségi és elméleti oktatásban is részesül. A Középiskolai Tanfolyam kötelező tantárgyai közt van: természet utáni rajz, ékítményes rajz és festés, azaz díszítő tervezés, szabadkézi perspektíva (Gróh István), alakrajz, építési rajz és alaktan (Gyalus László), geometria (Bacsa András), egészségtan (Dr. Rottmann Elemér), magyar irodalom- és művelődési történet (Dr. Nádaí Pál), régi stílusok ismertetése és múzeumi tanulmányok (Gróh István), betűvetés (Mítterszky József), továbbá mint fakultató) tantárgyak: iparművészeti stíltan (Benczúr Béla), művészetek története (Dr. Éber László), egyházmüvészet (Dr. Fíeber Henrik) és magyar népi művészet (Margítay Ernő). A Főiskolai Tanfolyamon a növendék a szakbeíí tanulmányokon kívül az alakrajzolást, kosztümrajzot (Udvary Géza) és iparművészeti tervezést (Muhíts Sándor) gyakorolja, továbbá társadalmi és gazdasági ismereteket (Dr. Wíldner Ödön), az íparoktatásí rajztajiítóí minősítésre törekvő tanuló azonkívül neveléstant (Dr. Ozorai Frigyes) is tagiul. Az 19í3/í4-ík iskolai év folyamán a tanítás menete átölelte mindazt, amit az intézet szabályzata a művészi és gyakorlati képzés szempontjából előír. A ierméstet utáni ra.jz oktatását az I. évesek csoportjánál Mttíiíts Sándor látta el. A tanítás Természet utáni alapelve az volt, liogy a tatíulók a formák szerkezetbelí lényegét s térbeliségét, továbbá a szín- rajz.

értékek megállapítását a lehető legegyszerűbb eszközökkel kifejezésre legyenek képesek juttatni. A közelmúlt síkszerüségével szemben a plasztikai hatásra adatott nagyobb hangsúly. A foltba látás mellett (előrajzolás nélküli papírnyírás) a testiség látszatának visszaadása is gyakoroltatott. Pl. a virág ábrázolásánál a körvonal megállapításán kívül ki kellett keresni a növendékeknek azokat a legegyszerűbb térbeli formákat, amire a virág természeti alkata redukálható: tányér, csésze, korong, tölcsér stb. Az összefoglalásnak ez a módszere rászoktatja a szemet a részletektől való elvonatkozásra s a mellett a fokozatosan gazdagított formát sem zárja ki, egész a valóság legaprólékosabb jegyeinek a megfigyeléséig. Az értelmi rajzmodor mellett érvényesülhetnek tehát az egyéni képességek is. A színbelíségnél az ellentétek, az elosztások és a mennyiségek tanulmányozása volt a cél. Az 5—6-szoro« nagyításban festett természeti tárgyak (pl. lepke) után készült élesen határolt színfoltokat a növendékek — a tanulságok aláhúzása kedvéért — kisebb tervezgetéseknél is alkalmazták. Alakraj z* Az alakrajzot, amely tulajdonképen a természet utáni rajzolásnak alakos modellekkel való folytatása, az I—II. éves növendékeknél Udvary Géza., a III—V. évfolyamban pedig Símay Imre tanította. A kezdők eleinte antik formákon tanulmányozták az arány, a mozdulat, a méret s az árny és a fény megjelenését. Majd áttérvén az élő minták szénnel való megrajzolására, foglalkoztak mozgó alakok gyors vázolásával, rendszeres boncalaktannal, fejrajzolással, ugyanazon alaknak és mozdulatnak körvonalban és plasztikusan, öltözve és ruhátlanul való ábrázolásával. A magasabb évfolyambelíek külön rajzoltak nyugvó drapériát, figyelemmel a ráncvetésekre, metszésekre stb, majd pedig népies és történeti jelmezeket színben is. A III—V. évesek Símaynál a beállított élő emberi alakok tömeg- és térbeli jelenségeit rajzolták vörös ceruzával és tollal. Szükségesnek mutatkozott az egyszerű feladatokra való víszszatérés is, amennyiben az oktatás élettelen tárgyakról, a szemléleti látszattanra való kitéréssel folyt. Az arányok, tengelyek, közök, osztóvonalak, a körvonal, hangsúlyok s a térbehelyezés kellő gyakorlása után a haladók áttértek egy és több emberi alaknak — kapcsolatban íátszattaní rövidülésben beállított tárgyaknak — kontúr és tonusérték formájában való ábrázolására. A díszítő tervezést a II. és III. évfolyamon Gróh István, az V. éveseknél Muhíts Sándor tanította. Dístítő tervezés. Gróh tanításánál mindjobban kialakul az a cél, a mely szerint a növendékek néhány jelentékenyebb anyag megismerésével ezeknek, a díszítő formáit tervezzék meg és csinálják meg a valóságban is. Ez idő szerint négy ilyen anyagot ismertek meg és dekoráltak: á papírt, a szőtt matériát, a bőrt és az agyagot. A munka a következőképp osztódott el: A II, évfolyambelíek a papíros díszítésén kezdték. Borító- és béléspapírok rajzát tervezték meg, linóleumba kimetszették és az iskola sajtóján kinyomtatták. Azután a textílművességre tértek át és díszítettek szövetet nyomással meg batíkfestésseí; szőttek kisebb szőnyeget, kí-kí saját tervei után (csak ép annyit, hogy a technikát megismerje), szövőszéken, Morrís-rámán és készítettek csomózott szőnyeget is. Ugyanezen osztály leánynövendékeí ezeken kívül terveztek és csináltak keresztöltéses hímzést és récét.

AIII. évfolyambelí növendék, miután az elmúlt esztendőben kerámiát tervezett és részben csinált az iskola műhelyében, az idén a bőrdíszítésre és pedig a dúccal nyomott kézi aranyozásra fordította idejét. Segítségére volt a régi stílusos munkák, kivált a Corvin Codexek tanulmányozása. De nagy hasznát vette azoknak a régi XIV. Lajos stílusában készült nyomó dúcoknak, melyek egykor a gyöngyösi szerzetesrend tulajdonát képezték, és a melyeket a mostani tulajdonosuk, a Kír. Technológiai Múzeum szíves volt számunkra, felhasználás céljából, kölcsön adni. A díszítő tervezés az V. éveseknél — Muhíts vezetésével — szintén műhelygyakorlattal kapcsolódott, ahol a növendék közreműködésével mindjárt kivitelre kerültek a tervek. Megismerkedtek így a tanulók a cél szabatos kifejezésével, az anyagszerüség elveível, sőt a termelés gazdasági vonatkozásaival is. Készültek: porcellán-tervek, a melyeket a Hüttl-cég valósított meg; üveg-tervek, melyek Majoros Károly bevonásával az intézetben kerültek kivitelre és különféle ipari tárgyak tervei (fafaragások, textil, kő- és kerámiai tervek) a kereskedelemügyi minisztérium ipariskoláinak míntagyüjteménye számára. A festészeti szakosztályon az I. és II. éveseket Sándor Béla oktatta. Fa- és cserjeágakról tü- Festés?et. zetes tanulmányokat készítettek. A tanulmányok alapján szín- és tervezési gyakorlatok folytak. Patronba vágtak fríz- és tapétamintákat. Három hónapig falfestésben gyakorolták magukat. Az anyagokról és eljárásokról írásos jegyzeteket készítettek. Csendéletet festettek és élő állatokat vázlatoztak. A másodévesek építészeti vonatkozású tájképeket rajzoltak. Majd ornamentálís megoldásokat terveztek egy templomfal részére. Tanulmányaikat ló s egyébb állatok rajzolásával és festésével fejezték be. A III. és IV. éveseknél Ujváry Ignác ímítatív tanulmányokkal kezdte. Azután következett: fejfestés, rajzolás élőminta után, tanulmányok alapján karton rajzolás; egy-egy fejnek megfestése tojás- vagy caseín-kötszerrel, deszka lapra felvitt vakolat-alapra. Térkitöltő gyakorlatok. Virágnak, tájképmotívumnak vagy mozgásban levő emberi alaknak elhelyezése adott térben. Akvarellfestés, különös tekintettel az ecsettel való rajzolásra és príma festésre néhány alapszínnel és a természeti színektől eltérő szabadon választott összhangzó színhatásokkal átvitt megoldások. A díszítő színezés fejlesztésére a nappali vílágításu tanteremben elsötétített helyen élőmintát vagy antik fejet színes (kék, lila, zöld, sárga, narancssárga, vörös stb.) villanyfényben rajzoltak és festettek, a plasztikus forma leglényegesebb kellékeinek figyelembevételével t. u vetett árnyék, önárnyék, reflex, átmeneti tónus, saját szín és főfény. Az oktatási feladatok közt szerepeltek üvegablakok.Továbbá nagyobb magyaros népéleti tervezetek (lakodalom, szüret, pásztorélet stb), amelyek az oktogon-téri Magyar Ház-ban pítturmozaík technikában kivitelre is kerültek. Az V. éves festők tanulmányait Kőrösfőí-Kríesch Aladár a zebegényí templom gyakorlati feladata köré csoportosította. Az egységes tervezést Leszkovszky György tanársegéd irányította, a növendékeknek azonban a figurális és ornamentálís kartonokon a részletek továbbfejlesztésében szabad kezük volt, úgy, hogy a feladat kellő alkalmat nyújtott a részleteknek az egészszel való összefüggésének s az arányoknak vonalban, tömegben és színben való tanulmányozására.

A grafikai szakosztály I—V. évfolyamát Helbíng Ferenc oktatta. A kezdők arányérzéküket s rajzbelí erősödésüket különféle eszközökkel: toll-, nád-, parafa-, ecset-, irónnal stb. fejlesztették. A fehér-fekete folthatás keresését térbeli ábrázolással felváltva gyakorolták. A II. évesek merkantil grafikával (levél» és számlafej, hirdetés, reklámkártya, címlap stb) foglalkoztak, azonkívül pontos felvételeket készítettek népművészeti tárgyakról, -utca-részletekről stb, tollrajzban, vízfestékkel és temperával. Metszettek linóleumot és Máser-lemezt, gyakorolták a betűvetést és a betűszedést (szakoktató Mítterszky József). A III. évesek plakátokat, könyvbekötésí táblákat, egész könyveket (címlap, béléspapír és illusztráció) oldottak meg s a tipográfián kívül a körajzolással és nyomással is megismerkedtek. A IV. és V. évesek terveztek levelezőlapokat, budapesti látképeket, plakátokat, kőrajzokat, linómetszeteket, illusztrációkat s a m. kír. dohányjövedék számára dohánycsomagolásokat. Eredményesen részt vettek többféle pályázatokon, •úgyszintén megoldottak síkeresen különféle grafikai feladatokat, a melyekkel vidéki iparkam arák és cégek az iskolához fordultak. Belső építészet. A belső építészet kezdő növendékei mintáztak Mátray Lajosnál, az aquarellfestést gyakorolták és a fa- és fémipari szerkesztéseket tanulták Benczúr Bélánál. A II. éveseknek a bútortervezés elemeit Györgyi Dénes oktatta. Az arányértékek megkeresését sematikus bútorokon gyakorolták (konyha, cselédszoba, hálószoba stb.) A műszaki felrajzolás 1: 20, í : Í0, í: 2, í: í méretben történt. A részletrajzok teljes szerkezettel készíttettek. Majd pedig következett: a profílírozás, a felépítés, a tagozás, különféle fa-nemekben, különféle asztalos-technikák mellett (faragás, intarzia stb). A bútor felépítésének kompozíciója (régi stílusok alapján). Ezek után különböző rendeltetésű egyes bútoroknak megtervezése helyes felépítési kompozícóval, jó arányokkal, a fa nemének megfelelő tagozassál és díszítéssel. Helyes vázolással Í:ÍO arányú műszaki rajzokban, végülí:í eredeti nagyságú részletrajzokban. Perspektívák, művészi kivitelű rajzok készítése fejezte be a tanulmányokat. AIII. évesek lakásművészeti tervezést tanultak Szabíya-Frischauf Ferencnél. Terveztek diákszobát olyan megoldással, hogy az bármilyen bérházban felállítható legyen. Készítettek egy 3 szobás polgári lakást s egy nagyobb igényeknek megfelelő villaszerű ház berendezését, A tervezés mindenkor az alaprajzból indult ki s a színvázlatokra helyeztetett a legfőbb súly. Részt vettek több apró megrendelés lebonyolításánál és a tanár saját munkáinak körébe ís bevonta lehetőség szerint növendékeit. Ugyancsak a III. évesek Balogh Lorándnál az építészeti szerkezetek és a szilárdságtan ismereteibe ís bevezetést nyertek. Ez az anyag az idén az egyszerű ácsszerkezetekkel bővült. A IV. és V. évesek megoldottak Balogh Lorándnál ravatolozó házat, gyógyszálló lépcsőfeljáratát, köralaku kupolás helyiséget, nagyobb villa hallját, fedett uszócsarnok belsejét, fogadóterem és egy vasból való télikert kiképzését. Megtekintették a Nemzeti Színház pályaterveit, a lakásegészségügyí kiállítást, a technológiai és kisipari kiállítást, a közlekedésügyi muzeumot, a városligeti artézi-fürdőt, a pozsonyi egyetem pályaterveit stb. Ugyanezen növendékek Gyalus Lászlónál terveztek ebédlőt középkori stílus nyomán, fogadószobát a francia Lajosok korából vett motívumok felhasználásával, templom belső berendezését (oltár, szószék, orgona, stb), sírkápolnát (szarkofággal), klub-helyiséget a nagy terem, hall és előcsarnok belső kiképzésével. Györgyi Dénesnél pedig építészeti műhelyrajz és tervezés címén a szakszerű építészeti műhelyrajzzal ismerkedtek meg. Készítettek í : 200-as vázlatok után J : Í00 majd \: 50-es terveket, helyesen méretezett épületmetszeteket, eredeti nagyságú részletrajzokat kőfaragó, asztalos és bádogos számára. Megoldottak önállóan kisebb családi házakat, alaprajz, belső térbeosztás, kert stb.-vel együtt, megcsinálván a tervezett ház plasztikus modelljét ís. Szobrászat. A szobrászat 1—III. éves növendékei Mátrai Lajosnál geometrikus és építészeti formákon kezdve természet utáni tanulmányokkal foglalkoztak. Segédkeztek a haladottabb növendékek munkáinál. Ornamentálís megoldásokon kívül terveztek egyházi vonatkozású müveket: NapGrafika.

keíetí bölcsek, Jézus a templomban, a kisdedek közt, az urvacsora, Szt-Erzsébet, Szt-Teréz, Szt-Margít életéből jeleneteket 60/90 cm. méretben. Készítettek fali kutat, sírköveket, fej- és akt-tanulmányokat. A sikerültebb munkát anyagban (fa, márvány) is kivittek. AIV. és V. évesek Simay Imrénél bronz-, kő-, fa- és kerámiai kivitelre szánt íígurálís és na gyobb archítektoníkus szobrászmunkák tervezésével és elkészítésével foglalkoztak. Munkáikhoz a szükséges élő emberi alakról külön rajztanulmányokat is készítettek. Gyakorolták az emlékezet utáni formafejíesztést, a mennyire csak lehetséges volt, modell igénybevétele nélkül kellett elkészíteni munkáikat. A kerámiai műhelyben Símay Imre művészi és Schleích Vilmos technikai vezetése mellett Kerámia. folyt a munka. Készült: kályha, edény, alakos és díszítményes tárgy. Gyakorolták a mintázást, a színtervezést, formaöntést, máz-festést, retusálási, égetést, stb. Előadást hallgattak a? agyag technológiájáról. Részt vettek tanulmányi kiránduláson (Mezőkövesd) s a Hüttl-féle porcellán-gyár részére asztalkészleteket, cmlékdobozokat, alakos néprajzi tárgyakat terveztek, amelyek kivitelre is kerültek. A textil osztály I. éves növendékeit Zutt A. Ríchárdné foglalkoztatta technikai és művészi Textil. alapon. Szín- és formatanulmányaikat mindjárt megfelelő anyagokban készítették el. A geometriai s természeti motívumok mellett a népművészeti elemek feldolgozására helyeztetett nagy súly. A II—III. évesek Örkényi István vezetése alatt dolgoztak. A papíron készült terveket maguk a növendékek meg ís valósították. Foglalkoztak szövetminta, vert csipke, ríchelíeuhímzés, batík, géphímzés, szőnyegcsomózás, gobelínszövés tervezésével és készítésével. A szőnyegszövés oktatása a gödöllői szőnyegszövő - telepen folyt Körösfőí-Kríesch Aladár vezetésével. Az ötvös szakosztályon Zutt A. Richárdnál aranyművesek (és zománcozok), ezüstművesek (Dtvösség, (és cizellálok), továbbá éremkészítők (és kísplasztíkusok) számára tagozódott az oktatás, amely azonban mindenkor együttes volt. Készültek gyárilag sokszorosítható típusok modelljei, felhúzáshoz való cínksablonok, gombok, veretek, kalaptűk, esernyőnyelek, melltük, dobozok, tálacskák, ékszerek, feliratos érmek negatívba vésve, serlegek, verseny-díjak, lámpák. Dolgoztak a tanulók egymással és szakoktatóval együttesen. Foglalkoztak a tömegcikkek gyártási lehetőségeível (kalkuláció, variánsok, bélyegtök készítése stb). Minden elkészített tárgyról szak- és perspektivikus rajz készült s a növendékek összes szerszámjaikat maguk csinálták. Az esti tanfolyam e tanévben egy előkészítő tanfolyammal bővült. Aj általános képzést ]istí tanfolyamnyújtó tárgyak lehetőleg ide összpontosítattak. E beosztás folytán az elméleti tárgyakat párhuzamosan látogatták ugy a nappali, mint az esti tanfolyam növendékei. Előkészítést és kiegészítést nyerhettek mindkettő szakstudíumaíhoz. Az előkészítő osztály tananyaga: a) Rajzoktaiás (tanár: Papp Sándor). Kezdetben nagyméretű lapmínták, majd plasztikus minták (gipsz, ornament, edények, használati tárgyak, mada^= rak, stb.) után való rajzolás a színhatás figyelmenkívül hagyásával és csupán a helyes arány és forma meglátására való törekvéssel. — b) Szinbeli ábrázolás (tanár: Gróh István). Edények, madarak, rovarok, virágok, gyömölcsök, majd ezekből összeállított csendélet festése vízfestékkel— címfestők olajfestékkel ís. — c) Szabadkézi perspektíva (tanár: Papp Sándor). Szabályos és egyszerű mértani testek (kocka, hasáb, gúla, henger, stb.) utáni raízolás, oly szabályok ismertetése kíséretében, amelyek lehetővé teszik szerkesztés nélkül ís a térbeli elváltozások helyes meglátását. — d) Planímétría (sikmértan, tanár: Bacsa András, majd Papp Sándor). Síkidomok ismertetése és a lehető legegyszerűbb, könnyen memorizálható és érthető módon való szerkesztése. — e) Építészeti rajz (tanár: Gyalus László). Építészeti tagozatok és oszloprendek ismertetése. — f) Fogalmazási gyakorlatok (tanár: Szőnyí László). Először helyesírási gyakorlat diktált szöveg alapján; azután felolvasott dolognak emlékezet után való leírása, végre adott téma önálló feldolgozása.

Az I—III. évfolyam tananyaga: í. Elméleti tárgyak: a) Ábrázoló mértan, (tanár: Bacsa András). A képsíkok ismertetése, pont, vonal, sík ábrázolása után; egyszerű geometriai testek ábrázolása és árnyékaínak meghatározása. — b) Szerkesztő perspektíva (tanár: Bacsa András). Az ábrázolandó tárgy képsik és szem viszonyának szemléltetése után, a legegyszerűbb gyakorlati feladatokkal kapcsolatos elmélet, később bútorok és építészeti részletek távlati képének és árnyékának szerkesztése. — c) Iratszerkesztés és könyvvezetés (tanár: Szőnyi László). Előadatott a kereskedelmi levelezés, nyugta, számla, szerződés, folyamodvány, stb. szerkesztése és a könyvvitel ismertetése. 2. Szaktárgyak; a) Díszítő festészet (tanár: Sándor Béla). Kezdődött növényi motívumok gyűjtésével és az azokban kifejezett formaelv és ritmus alapján való stilizálással és a szakma szempontjából való feldolgozással. Azután geometriai formák- és szabadon konstruált motívumokból kiindulva, ezeknek ugyancsak a szakma szempontjából való feldolgozásával folytatódott, végre a harmadik évfolyamban egy-egy lakosztály, terem, előcsarnok, kávéház, templom, stb. kífestésének tervezésével fejeződött be. — b) Díszítő szobrászat (tanár: Mátrai Lajos). Az egészen kezdő növendékek egyszerű plasztikus geometriai formákból indultak ki. Folytatták jól megválasztott antik és középkori minták másolásával, majd ornamentálís díszek tervezésével. Figurálist nagyobbrészt csak másoltak, önálló feladatot csupán a legtehetségesebbek kaptak. A fa- és kőfaragók oly szellemben foglalkoztattak, hogy munkájuk a kérdéses anyagban való kivitelre alkalmas legyen. — c) Ötvösség (tanár: Zutt A. Richárd). Különös súly helyeztetett a technikai készültség és az ízlés fejlesztésére; a homorú és domború irányú plasztikai érzék, kiművelésére. Feladatok az ötvösség keretébe tartozó speciális szakmák szerint adattak. Dísztárgyak, szobrok, serlegek, ékszerek stb. a megfelelő anyagban kerültek kivitelre. Azok a növendékek pedig, akik hajlamot és képességet mutattak a tervezésre, önálló terveket is készítettek. — d) Grafika (tanár: Helbíng Ferenc). Mítterszky József oktatta a betűvetést. Miután a növendékek legnagyobbrészt betűszedők, a fösúly a betűvetésre esett, amelynek oktatása a szükséges szerszámok ismertetésével (gömbös-, egyenes- és ferdetoll) és az ezekkel való bánásmód gyakorlásával kezdődött. A feladatok: egyszerű latin betűk egyenlő vastag vonalakkal való írása, különböző nagyságban, majd változó vastagságú vonalakkal, egyenes és ferde helyzetben. Később különféle stílusú és díszbetük ismertetése és írásgyakorlata, továbbá a szöveg folthatás szempontjából való elrendezése és kisebb igényű díszek tervezése és kivitele. — e) Szakműhetyi rajz (tanár: Kövesdy Géza.). Egyszerű bútorok, épületasztalosságí tárgyak és építészeti szerkezetek rajzolása, majd az építészet keretébe tartozó minden szakmabeli feladatnak a megfelelő anyagban kivitelhez való megtervezése, különös tekintettel azoknak a részletrajzoknak pontos elkészítésére, melyekre az iparosnak leginkább szüksége van. — f) Régi stílusok (tanár: Gróh István). A történeti stílusok ismertetése, a jellegzetesebb motívumok párhuzamos másolásával és gyűjtésével. Különös tekintettel a XIV. Lajos korát követő stílusokra. ff) Alakrajz (tanár: Papp Sándor). Anatómiai alakok utáni rajzolás, az emberi test beosztásának és az izmok összefüggésének, valamint a tapadási helyek megismerésének céljából. A haladók egész alakot és fejet rajzoltak természet után, lehetőleg egyszerű előadásban az arányok és az életteljes mozdulatok helyességére való törekvéssel. Célja, hogy az esti tanfolyam jobb növendékein kívül a már végzett növendékeknek mód adassék a tanulmány további művelésére.

TERMÉSZETI FORMÁK egyszerűsített körvonalban vaíó szerkezeti és térbe ábrázolása.

I. évfolyam. Tana: Mulúts Sándor.

TÉRBELI FORMÁK testiségének összefoglalása vonalba és síkokba.

I. évfolyam. Tanár Nlaiúts Sándor.

FOLTBA LÁTÁS.

Előrajzolás nélkül — természet után — ollóval nyírva.

I. évfolyam. Tanár Muhits Sándor,

A VALÓSÁG íl ÁBRÁZOLÁSA.

Sándor Béla.L!

Vázlat mozgó alakokról. Siünideí munka.

VÁZLATOK élő állati alakokról.

II. évfolyam. Tanár Sándor Béla.

SZÍNES SZÖVETMINTÁK.

Tervezték és készítették a II. évfolyamon. Tanár Gróh. István,

KÖNYVKÖTÉSEKÉS BÉLÉSPAPIROK.

Terveitek és készítették a II. évfolyamon. Tanár Gróh István. Szakoktató Stern Anna.

GÉPHÍMZÉS, BATIK ÉS SZŐTTES.

Készült a textilművészet! szakosztályon. Szakoktató Örkényi István.

FRESKÓTERVEK a zebegényí templomhoz. V. éves festők munkája.

Tanár KőrösfőíKríesch Aladár.

JELLEGZETESSÉGEK túlzása (kamfcaturák). III. évf oíyam.Tanár Símay Imre.

Cosztümtanulmány Tanár Udvary Géza.

VONAL ÉS SZINÉRTÉKBEN megállapított távlati jelenségek.

Tanár Simay Imre*

FEJTANULMÁNY Díósy-tól.

Tanár Símay Imre.

ÁLLATTANULMÁNYOK Harangiiy Jenőtől.

Tan^r ! Helbing Ferenc.

BÚTORTERVEZÉS a belső építészet II. évfolyamán.

Tanár Györgyi Dénes.

BÚTORTERVEZÉS.

Tanár Györgyi Dénes,

Bútortervezés a II. évfolyamfaelí belső építészeknél. Műhelyrajz készítésével kapcsolatban.

SZOBABERENDEZÉS egységes megoldása. Kiindulás az alaprajzból, távlati kép stb. Diákszoba. Készült a III. évfolyambeli belső .építésieknél.

Tanár Szablya-Fríscíiauf Ferenc.

HRÁVATALOZÓIHELYISÉG ; Gróf Józseftől. I V. évfolyam.

Hall. Geguss Rezsőtől.

Tanár _ Balogh Loránd.

BELSŐ ÉPÍTÉSZET. V. évfolyam.

Román oltárterv Csapó-Heim Józseftől.

Emléksírbolt távlati képe Pethely Gyulától.

Tanár Gyalus László.

ÉPÍTÉSZETI TERVEZÉS és műhelyrajz. 1V-V. évfolyam.

Tanár Györgyi Dénes.

ÉPÍTÉSZETI TERVEZÉS és műhelyrajz. IV-V. évfolyam.

Pecíity Nándor munkája. Tanár Györgyi Dénes.

ÉPÍTÉSZETI TERVEZÉS és műhelyrajz. IV-V- évfolyam.

Zsigmond és Petnely munkája.

Tanár Györgyi Dénes.

TÍPUS EDÉNYEK (esítergán feíliu.Tottak), különféle változatokban feldolgozva.

Tanár Zutt A. Richárd. Szakoktató Pőhfmann József.

ÉREM-VÉSÉS. Ill-ik évfolyam.

Lámpaernyő Kiss Ferenctől.

Tanár J Zutt A. Richárd.

ÖTVÖSSÉG. Különféle használati tárgyak. II—III. évfolyam.

Tanár Zatt A. Richárd. Szakoktató Pöhimann József.

KERÁMIA. Eralékdobozok, dísz- és használati tárgyak. Terveitek és készítették a II—III. évfolyamon.

Tanár Simay Imre Szakoktató Schleích Vilmos.

KANDALLÓ és kályha művészi és műszaki terve. : Készült a kerámiai műhelyben.

Tanár Símay Imre. Szakoktató Scíileích, Vilmos.

FAFARAGÁS Matéka Sándortól.

Tanár Símay Imre.

DlSZITŐ SZOBRÁSZAT, i Díszedények.

Tanár Mátrái Lajos.

Díszkút részlete. Oíimann Béla, munkája.

Tanár Mátrai Lajo».

SZENT SEBESTVÉN. Pálniűller Ferenc munkája.

Tanár Símay Imre.

DÍSZÍTŐ SZOBRÁSZATI munkák az I. és ll. évfolyambelíektől. Tanár Mátrai Lajos.

DÍSZÍTŐ I SZOBRÁSZAT.

Színpadi proscenium-részlet Keleti Sándortól. Tanár Simay Imre

DÍSZEDÉNYEK. Tervezték Gróh István növendékei. Készült a kerámiai műhelyben.

FALIKÚT

terve és kivitete Nyítraí Dánieltől. Tanár Símay Imre. Szakoktató Schleích. Vilmos.

BUDAPESTI RÉSZLETEK. Készültek a festészeti szakosztályon. Tanár Ujváry Ignác.

T U D N I V A L Ó K

A Z 1914/15.

I S K O L A I

É V R E

Az újonnan belépő rendes, rendkívüli és vendéglátogató növendékek Í9Í4/Í5. tanévi beíratása folyó évi szeptember hó í-én és 2-án délelőtt 9—Ií óra között fog az intézetnek Kinizsiutca 3í. szám alatt levő igazgatósági helyiségében megtörténni. A rendes és rendkívüli tanulók szeptember hó í-én, a vendéglátogatók pedig szeptember hó 2-án iratnak be. Aki ezeket a beiratásí napokat elmulasztja, vagy a tanév megkezdése után jelentkezik, az csakis mínísterí engedély alapján vehető fel. A jelentkezők beíratásí díja 4 K, a félévi tandíj rendes és rendkívüli tanulóknak ÍO K, vendéglátogatóknak 20 K, az iskolai „Értesítő" díja í K, a „Leckekönyv" kiállítási díja és bélyege 3 K, valamint a rendes és rendkívüli tanulók félévi bizonyítványának bélyegdíja 30 fillér a beiratkozás alkalmával fizetendő. Az uj növendékek rajzolási vagy míntázásí, planímetriaí és magyar nyelvi és fogalmazási felvételi vizsgái szeptember 2-án délután, 3-án délelőtt és délután és 4-én délelőtt lesznek. Akik a felvételi vizsgán nem feleltek meg, a befizetett díjakat — a beíratásí díj kivételével — visszakapják. Az újonnan felvett tanulók, éppen úgy, mint a régi tanulók, tartoznak magukat egy később kijelölt napon orvosi vizsgának alávetni. A régi tanulók, akik már június havában iratkoztak be, csak szeptember hó 9-én, az előadások első napján, reggel 8 órakor tartoznak jelentkezni. A régi tanulók közül azok, akik a júniusi beiratkozást elmulasztották, csak nyomós és igazolt indokok (pl. katonaság, betegség, stb.), esetleg csakis mínísterí engedély alapján lesznek ismét beírathatok. Ezeknek azonban már szeptember í-én kell jelentkezniük. A szünidei műhelygyakorlatokról kiállított bizonyítvány szeptember hó 9-én a szaktanárnál nyújtandó be. Az esti tanfolyam növendékeinek beíratása szeptember hó 4-én pénteken, és 5-én szombaton este 6—8 óra között és szeptember hó 6-án, vasárnap délelőtt 9—íl óra között fog az iskola Kínízsí-utca 3í. szám alatt lévő igazgatósági helyiségében megtörténni. Ezen beíratásnak díja 3 K (amelyből í K esik az iskolai Értesítőre). A tandíj évenkínt 6 K, amely két részletben is törleszthető; t. í. az első félévi beiratkozás alkalmával 3 K és a II. félév megkezdésekor (febr. elején) szintén 3 K. Az orvosi vizsga az esti tanfolyam növendékeinél szintén kötelező. JEGYZET. A felvételi vizsga geometriai anyaga a középiskolák négy osztályának előirt planímétriai tananyagával azonos, azaz: a pont, egyenes és szög fogalma; az egyenessel és szögekkel végezhető alapműveletek; a három-, négy- és sokszögek szerkesztése adatokból; öszszeíllőségük, hasonlóságuk, szímétriájuk, területük kiszámítása és területük átalakítása s a körre vonatkozó tételek; körök és körrészek területének és kerületének kiszámítása; az elipszísnek, parabolának, hiperbolának különféle szerkesztési módjai és a rájuk vonatkozó tételek; a csigavonal. A magyar nyelvi és fogalmazási vizsga feladata rendszerint valamely írásmű szabatos nyelvi megszerkesztése hibátlan helyesírással.

Körmenet Mezőkövesden. Linómetszet Haranghy Jenőtől.

Kőrajz. A józsefvárosi í empíom* Készült a grafikai szakosztályon. Tanár Helbíng Ferenc.

SZÍNES ÜVEGABLAK. Tervezte és készítette Éjszaky István. Muhits tanárnál.

SZÍNES ÜVEGABLAK. Tervezte és készítette Diósy AntalMuhits tanárnál.

DUDÁS. Színes majolika. Készítette Imre Gábor, az iparművészeti iskola kerámiai szakosztályán. Tanár Simay Imre. Szakoktató Schleich Vilmos.

Papírból összeállított ruhatervek. Arány- és szingyakorlatok. Készítették az iparművészeti iskola 1- éves textilmüvészcti növendékei. Szakoktatónő Zutt Marga.

VARRÓ-KÉSZLET. Tervezte és készttette Winkler Margit. I. évfolyam. Textilművészeti szakosztály. Szakoktatónő Zutt Marga.

BATIK-MUNKA. Tervezte Pataky Piroska. Szakoktató Örkényi István.

A sokszorosítást előkészítette az Országos Magyar Kir. Iparművészeti Iskola. A sokszorosítást végezte a Magyar Földrajzi Intézet Részvénytársaság. A papirost szállította az Első Magyar Papíripar Részvénytársaság.

DJSZITÖ

MŰVÉSZET

MŰVÉSZI TERVEZETEK, MINTÁK, MŰHELYRAJZOK, MAGYAROS MUSTRAK, ÉS SZAKSZERŰ ÚTMUTATÁSOK TANULÓK, T A N Í T Ó K , R A J Z O L Ó K , K É Z I M U N K Á Z O K , I P A R O S O K , IPARMŰVÉSZEK ÉS MŰKEDVELŐK SZÁMÁRA. SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST, IX. K., MNIZSI-UTCZA 31. KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, V., RUDOLF-TÉR 6. SZÁM. ARA EGÉSZ ÉVRE (10 FÜZET) ijfcíORONA . EGY FÜZET ÁRA 2 KORONA. EREDETI NAGYSÁG 21-26 cm. MUTATVÁNYSZÁMOT MEGTEKINTÉSRE SZÍVESEN KÜLD A KIADÓHIVATAL.

D I S Z I T Ö

M Ű V É S Z E T

Az Orsz. M. kit. Iparművészeti Iskola kiadásában megjelenő Díszítő Művészet füzetei az iskola, a műhely és az otthon számára keszülnek. Fel akarják szabadítani mindazokat, akik idegen divatlapok és míntatárak rabszolgáívá szegődtek. Tanulóknak, tanítóknak. kézímunkázóknak, iparosoknak, iparművészeknek és műkedvelőknek nemcsak másolható díszítő művészeti példákat nyújt, hanem a magyar formanyelv jövőjének kialakításahoz ís hozzájárulni kíván. Bemutatja a modern magyar művészek díszítő művészetí törekvéseit. Gyűjti, közvetíti, népszerűsíti és terjeszti az olyan tanulságos és ízlésfejlesztő alkotásokat, amelyeket népünk és művészeink hoztak létre. Annyira már vagyunk, hogy a díszítő művészet elvileg megkapta a maga nagyrabecsült helyét. Sok van azonban még hátra a gyakorlati érvényesülés terén, hogy beszüremkedjék mindenhová s kiszorítsa az ízléstelenségek s művészietlenségek tévelygő gárdáját. Hogy a köztudatba belegyökeredzék: a dísz önmagában, művészi alkalmazás nélkül, csak külsőség. Ami ráborul a tárgyakra benső összefüggés híj: ján, nem egyéb, mint kendőzés, mint cicoma. A Díszítő Művészet az iskolai oktatás nélkülözhetetlen segédeszköze. Programm; szerűen foglalkozik a rajz, a kézimunka és a műhelyoktatás kérdéseível. A munka iskolájának kereteit mélyíti ki. A tetterős, a cselekvő nemzedék esztétikai irányítója. ízlésre vezető kalauz. Gyakorlati útmutatásaival arról ád fígyelmeztetéseket, hogy a jó arány és a helyesen alkalmazott dísz mellett, mekkora fontossága van a használhatóság, a tartósság, a becsületes kivitel és a megbízható anyag elvének. Es hogy nem az a nemes értelemben vett dilettáns, aki kölcsönvett tollakkal páváskodík, aki másoknak gondolatait szőröstől bőröstől bérbe veszi, hanem az, aki a mesterség és a művészet kezdő fokait akkora komolysággal sajátítja el, akárcsak a hívatáBórtiigy*Jt sos iparművész. A formák és a színek keresésénél pedig legfőbb vezetőnk a | magyar népi művészet marad. Erős ága ez a nemzeti kultúránknak, a művészet és iparművészet biztos fészket építhet reá. Mélyedjünk el sok-sok türelemmel a mi magunk dolgaiba. Ne hagyjuk, hogy sok jó alkotásunk mellett figyelmetlenül rohanjon el az élet s idő elölt bele gázoljon a divat szeszélye. Értsük, szeressük és követeljük meg a Made ín Hungary eszméjét. Becsüléssel vegyük körül saját értékeinket. Egyedül ez erősíti nemzeti optimizmusunkat és ez fogja megsegíteni jövő fejlődésünket. MUNKÁRA SZOKTAT - ÍZLÉSRE NEVEL

A D I S Z I T Ö M Ű V É S Z E T K E D V E Z M É N Y E I . Megjelenik minden hó elején — július és augusztus kivételével — évenkint 10 számban. Egy évfolyam míntegy 1000 rajzot, 100 színes mümellékletet és200munkarészletrajzot tartalmaz. A részletrajz közvetlenül felhasználható, nem kell se átszurkáiní, se olajos indigó papirossal kopírozní, meleg vasalással másolatát lehet venni: mindennél pontosabb, egyszerűbb és gyorsabb eljárás. Színes képeit bekeretezve faldísznek is lehet felhasználni. A szerkesztőség minden felvetett szakkérdésre szívesen ád választ, utasítást, vagy magyarázatot. Illetéktelen reklámot nem űz, de megfelelő hazai beszerzési forrásoknak címét szívesen közli, amennyiben az az iparművészet és a közönség javára szolgál. Lehetőség szerint figyelembe veszi az előfizetőknek levelezőlapon közölt s a lap tartalmára és míntatárára vonatkozó kívánságait, A lap modelldarabjait karácsony előtt kisorsolja előfizetői között. A kiadóhivatal közvetíti monogrammok, levelezőlapok, anyagok, szabásminták, részletrajzok és mindenféle művészi tervek beszerzését. Tervező művészek és iparosok címeível szolgál közönségének. Általán mindazt megteszi úgy a szerkesztőség, mint a kiadóhivatal, ami a magyar ipari és művészeti kultúrát megtermékenyítení képes. Az apróhirdetések rovata minden előfizetőnek évenkint egyszer ingyen áll rendelkezésére. A Magyar Földrajzi Intézet R.-T, a Díszítő Művészet előfizetőinek kiadványaiból nagyobb engedményt nyújt. Erről külön jegyzékkel szolgál. A Rígler József Ede r.-t, (Rózsa-utca 6.) az iparművészeti iskola karácsonyi, újévi és húsvéti levelezőlapjaiból a Díszítő Művészetre való hivatkozással 10—10 lapot 70 filléres kedvezményes áron küld. OKTATÁST NYUJT - PÉLDÁKAT MUTAT

D Í S Z Í T Ő

M Ű V É S Z E T

A művészi ízlésnek szélesebb közben vaíó terjesztése érdekében eddig is már a legjelesebb szakerők állottak a Díszítő Művészet törekvései mellé. A művészek és írók közül —• a névsor közel jövőben bővülni fog — megemlítjük addig is:

Bartha István, Bíró Mííiály, Boros Rudolf, Damkó József, Divald Kornél, dr. Elefánt Olga, dr. Fíeber Henrik, Futó Erzsébet, Gönczy Miklós, Göröntsér Greff Lajos, Gróh István, Györgyi Dénes, Györgyi Kálmán, Helbing- Ferenc, Jaschík Álmos, Jászí Oszkárné Lesznay Anna, Juhász Árpád, Karlai Mór, Kárpáti Aurél, Kelé Vilma, Koperly Döme, Kozma Lajos, Körösföí Kríesch Aladár, Lakatos Arthur, Majoros Károly, dr. Margítay Ernő, Maróthí Géza., Márkus László, Mátrai Lajos, Míhalik Gyula, Mitterszky József, Muhíts Sándor, Nagy Sándor, Nádíer Róbert, Örkényi István, Pálinkás Béla, Perényíné Ádám Erzsiké, Radísícs Jenő, dr. Radísícs Elemér, Rippl-Rónai József, Schleích. Vilmos, Sebestyénné Stettína Ilona, Símay Imre, Szablya Fríschauf Ferenc, Szabó Aurél, Szekeres Béla, Szőnyí László, Undi Mariska, Ujváry Ignác, Vaszary János és Zutt A. Richárd nevét.

Támogatásban részesíti a „Díszítő Müvészet"-et a vallás- és közoktatásügyi m. kír. minisztérium, az orsz. m. iparművészeti múzeum, a képzőművészeti főiskola iparművészeti szakosztálya, a székesfővárosi iparrajzískola, az áll. nőíparískola, az orsz. m. iparművészeti társulat, a magyar néprajzi múzeum, az orsz. háziipari szövetség, stb. Tárgyköre felöleli a díszítő művészet összes eljárásait. Sorra kerülnek a dilettáns technikák, a női kézimunkák egész köre, az iskolai mühelyoktatás példái s a kísüzemü iparos által felhasználható gyakorlati útmutatások. Van benne női kézimunka csipkétől, elemi iskolás keresztöltéstől kezdve alakos hímzésig mindenféle fajta. Talál benne mintát és ízlésfejlesztő képet mindaz, aki fém-, fa-, bőr-, üveg-, stb. munkák, főleg pedig a magyaros formanyelv iránt érdeklődik, akár kedvtelésből, akár hivatásból. Felhasználható részletrajzot nyújt falfestéshez, batíkhoz, linóleum nyomáshoz, intarziához, sgraffíttohoz stb. stb. ISKOLAI OKTATÁSNAK NÉLKÜLÖZHETETLEN SEGÉDESZKÖZ

A Díszítő Művészet művészi főmunkatársa: Muhíts Sándor; Felelős szerkesztője: Czakó Elemér. A szedést készíti s a sokszorosítást előkészíti az iparművészeti iskola. A sokszorosítást végzi a. Magyar Földrajzi Intézet R.-T. Szerkesztőség: Budapest,IX.,Kinizsi-utca 31. Telefon Józs. 610. Kiadóhivatal: Budapest, V., Rudolf-tér 6. sz. Telefon 32 - 51.

NYILATKOZATOK A DÍSZÍTŐ MŰVÉSZETRŐL: Igaz lelki gyönyörűségem és nagy örömöm van a D. M.-ben.Valóban nagy szűk' ség volt már ily művészi útmutatóra és pedig nemcsak a hazai iparosságnak, hanem a nagyközönségnek és főleg az iskoláknak és tanuló ifjúságnak is. Szeged, Klug Péter, igazgató.

A lap megnyerte mindenki tetszését. De nem elegendő ez alkalommal a tetszés szó. Életszükségletet jelent ez a lap nekünk rajztanároknak, különösen kézimunkát tanító hölgykollégáinknak, akiknél ezt a lapot semmi mással pótolni nem lehet. Oly hiányt pótol, amely hiány nagyságát csak most érezzük, amikor ez aDiizitő Művészet cimü folyóirat azt megszüntette. Sárvár* Fábián Gyula, tanár. Mi vidékiek nagy lelkesedéssel fogadtuk a Díszítő Művészetet, mint olyan bajtársat, amely sok bajunkon segíteni fog és egy régen érzett szükséget, hiányt pótol. Örülünk különösen a Díszítő Művészetnek, mert tárgykörébe felvette az összes dilettáns technikák ösmertetését. Idáig ugyanis ez irányban német emlőkön élősködtünk, az élösködés pedig soha jó, egészséges gyümölcsöt nem termett! Szatmár, Dr. Schóbef Emil. Bátorkodom abbeli nagy örömöm kifejezni, hogy nekünk, kik hazai művészi iparunkat leikünkből szeretjük, végre olyan lapunk van, mely kézimunkákkal ís foglalkozik s nem vagyunk ráutalva, mint eddig szerény magam is, a német Frauenfleíss, Bauernstube, vagy a francia Ouvrages des dames-ra, ha kézimunka újdonságot akarunk keresni. Bár mindenki így örülne ennek a lapnak, bár minden magyar úrileány úgy megértené, mit bírunk ezzel a lappal, akkor bizonyosan minden család asztalán, hol leány vagy fiatal asszony van, a díszhelyen feküdne a Díszítő Művészet. Budapest, Rákóczi-út 40. Kövesi Arnoldné. Kívánom, hogy a D. M. mennél elterjedtebbé váljon. Adjanak sok-sok színvázlatot, tanuljon a legtöbb kézimunkázó asszony színt, összhangot látni — mert Uram bocsásd — de „nagy az ő vakságuk". Ismerem a vidéket, a falut, meg annak asszonyát. Gyoma, Dr. Szőnyí Gyuláné. ELŐKÉSZÍT A KENYÉRKERESETI S A MŰVÉSZI

PÁLYÁRA

NYILATKOZATOK A DÍSZÍTŐ MŰVÉSZETRŐL: A Díszítő Művészeihez a legmelegebben gratulálok. Igazán páratlanul áll az irodalomban. Budapest, Dr. Szendrei János, miniszteri tanácsos.

A folyóiratnak ügyes szerkesztése folytán a legnagyobb sikereket kívánom. Budapest, Dr. Homyay Öáön.

Elemi öltések*

Meg tudom becsülni a Díszítő Művészetet. Karlsburg, Velics László, muxcumőr.

A D. M. ügyesen egybeválogatott mintákat foglal magában, melyeket érdekes új nyomdai technikával reprodukáltak. A szemrevaló kiadványt melegen ajánlhatjuk mindazoknak, akiknek művészi dekoratív tervekre szükségük van. De okulhat belőle a laikus közönség is, mert sok helyes útbaigazítást kap, amivel ízlését finomíthatja és önállósíthatja. Magyar Iparművészet,

A D. M. abban az időpontban jelenik meg, mikor egy nagy érdeklődő közönség a szakszerű és esztétikai ismereteknek, példáknak, útbaigazításoknak ilyen gyűjteményét már erősen várja. A régi Műíparí Mintalapok föltámadását látjuk benne, csakhogy modern köntösben,praktíkus irányítással, a haJadó kor szellemében. Magyar Ipar. A D. M. programmja dicséretes és kívánatos a sikere. Szép és áldásos jövője lesz a folyóiratnak. Rajzoktatás. A Díszítő Művészet igen szép és becses. Sok sikert kívánok. Bérezik Árpád. Az ízléses otthon tanácsadója.

A D I S Z I T Ö M Ű V É S Z E T E L Ő F I Z E T É S I M Ó D J A : Az előfizetési ára egy évre (10 szám) 15 korona, fél évre (5 szám) 7.50 korona, külföldre (10 szám) 20 korona. Egyes szám ára 2 korona. A kiadóhivatal címe: Budapest, V., Rudolf-tér 6., ahová mindenféle előfizetési dij küldendő. Iskolák, intézmények és egyesületek előfizetői nyilatkozat ellenében utólag is teljesíthetik fizetési kötelezettségüket Aki kilenc előfizetőt gyűjt, az tiszteletpéldányt kap. Kevesebb előfizető gyűjtése arányosan beszámíttatík. Beszolgáltatott jó címek alapján érkező előfizetések is gyűjtésnek vétetnek. Itt lefejtendő ét kitöltve borítékban elküldendő.

A Diszitő Művészet kiadóhivatalának Budapest V., Rudolf-tér, 6. sz. Megrendelem a Diszitő Művészetet egész, fél évre. Kelt Í9S .„

hó

Név Állás

: :

Lakás Az alábbi előfizetőket gyűjtöttem a Díszítő Művészetnek. Az alábbi címekre mutatványszámot eredménynyel küldhetnek.