Az Országos M. Kir. Iparművészeti Iskola Évkönyve 1915-1916

AZ ORSZÁGOS M.KIR IPARMŰVÉSZETI

ISKOLA ÉVKÖNYVE 1915-1916 SZERKESZTETTE: NÁDLER RÓBERT H. IGAZGATÓ

AZ ORSZÁGOS M.KIR IPARMŰVÉSZETI ISKOLA ÉVKÖNYVE 1915-1916 SZERKESZTETTE: NÁDLER RÓBERT H. IGAZGATÓ

"PATRIA" IRODALMI VÁLLALAT ÉS NYOMDAI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST 1916,

AZ INTÉZET NÖVENDÉKEI KÖZÜL A VILÁGHÁBORÚBAN HŐSIESEN FELÁLDOZTÁK ÉLETÜKET: BARÁTH ISTVÁN zászlós, m. kir. 29. honvécUgyalogezred.

BÁLINT JÁNOS. BELICZAY GYULA őrmester, m. kir. 1. honvédígyalogezred.

BENCSIK PÁL önkéntes zászlós, cs. és kir. 24. vadász*zászlóalj.

FALB SÁNDOR zászlós, Zubovicsíféle torpedó^század.

FÁRY JÁNOS hadapród, cs. és kir. 62. gyalogezred .

FRKÁL KÁROLY önkéntes, cs. és kir. 21. gyalogezred.

GAAL MISENKA SÁNDOR. GÁBOR NÁNDOR zászlós.

HEGYELI LAJOS hadapródíőrmester, m. kir. 24. h.sgy.íezred.

HEVESI BÉLA hadapród.

KERÉKGYÁRTÓ ISTVÁN zászlós, m. kir. 22. h.=gy.íCzred.

MADARÁSZ IMRE zászlós, cs. és kir. 33. gyalogezred.

ORTNER FERENC zászlós, cs. és kir. 3. bosnyákígyalogezred.

PATAKY LÁSZLÓ önkéntes tizedes, m. kir. 29. h.így.*ezred.

PRIGLY ANTAL zászlós.

SÁMUEL KORNÉL zászlós.

SZABÓ ENDRE zászlós, m. kir. 1. honvédígyalogezrcd.

SZENDRŐI DEZSŐ zászlós, cs. és kir. 23. gyalogezred.

UHL SÁNDOR zászlós.

ZBOROVSZKY KÁROLY önkéntes tizedes, m. kir. 1. h.*gy.*e.

AZ INTÉZET TANÁRAI ÉS EGYÉB ALKALMAZOTTAI KÖZÜL HADIFOGSÁGBA ESTEK, VAGY ELTŰNTEK Mátrai Lajos tanár, főhadnagy, szerb hadi- József Jenő művezető, eltűnt 1914. szeps tember hóban; fogoly; Muhits Sándor tanár, hadnagy, orosz hadi- Pásztó József szolga, orosz hadifogoly; Kléb Ferenc szolga, orosz hadifogoly, fogoly; Erhardt László s.szolga, mh. az o. harctéren, Bellaagh Imre titkár, hadnagy, eltűnt 1914.

Pethő János s.szolga, orosz hadifogoly. október havában;

AZ INTÉZET JELENLEGI ÉS VÉGZETT NÖVENDÉKEI KÖZÜL HADBAVONULTAK 1903-ban végzett: Bodor Aladár

önk. tizedes

1905-ben végeztek: Földes Szabó János. . főhadnagy Jesze Kálmán zászlós 1906-ban v é g e z t e k : Abos Brúnó hadapród Bődy Kálmán hadnagy Hembach Gyula. . . . főhadnagy Homonai Jenő . . . . önk. tizedes Jámbor Lajos hadapród Ráduly János hadnagy, eltűnt Pilló Hidasi Sándor. . hadnagy, orosz fogs.

1907-ben végeztek: Farkas Róbert főhadnagy Lipóth Ferenc zászlós Wünsch Ernő hadapród 1908-ban végeztek: Biró Mihály hadapród G n a d i g Sándor . .

Há'usler Lajos Kasnya Béla Lőrincz Gusztáv. .

Reményi József . .

Rumbold G y u l a . .

. . hadapród

hadnagy . . hadapród . . hadnagy . .

1909-ben végeztek: Ascher Ágoston . . . . hadnagy Erbits Gyula hadnagy Fábry Miklós

Guoth István Kiss Gyula a harctéren eltűnt Steinbach János . . . . íőhadnagy 1910-ben végeztek: Berán Nándor Greff Lajos Lesch Ferenc Petten Ö d ö n Ripszám Henrik . . . .

Szekeres Béla Witthalm János . . . .

hadnagy hadapród hadnagy önkéntes tizedes orosz fogs. hadapródj. munkásosztag

1911-ben végeztek: Hemerka József . . . . önk. szakaszvezetö József Jenő a harctéren eltűnt Kovács Pál II önk. tizedes Müller Viktor önk. tizedes 1912-ben végeztek: Halápy Ede Kemény Emil Rámor Alfréd Tar Antal Tihanyi Imre 1913-ban végeztek: Bokros Ferenc Ékes Árpád Gártner Elek Gróf József Gyurisch István . . . .

Keleti Sándor Kodrián Kornél . . . .

hadapród önk. tizedes zászlós, orosz fogs. zászlós hadnagy hadnagy hadapródsőrmester zászlós, olasz fogs. önk. tizedes önkéntes

Ólcsvay Géza Rédiger Béla Schóber K á l m á n . . . .

Somfai István

hadapród hadnagy önk. tizedes zászlós

1914-ben végeztek: Diósy Antal hadapródjel. Éjszaky István Erbits Jenő Fábry Dezső zászlós Gáspár Mór szakaszvezető Heim József zászlós Herpka Árpád zászlós, orosz fogs.

Keresztesi Ágost . . .

Kiss Ferenc hadapródjelölt K. Kraft A l a d á r . . . .

Martinka József . . . . hadnagy Paulovits Béla Pethely Gyula önkéntes Petzity N á n d o r . . . . hadnagy Sánta László Sebestyén László. . . . hadnagy Singhofier Géza . . . . önk. tized., orosz fogs.

Tüttő Sándor tengerész önk.

1915-ben végeztek: Fejes Gyula hadapród Geguss Rezső hadapród, olasz fogs.

Schóber Béla hadapród Zsigmond István . . . önk. tizedes Az iskola padjaiból bevonultak: Á d á m Lukács . . . . I I I . év. n ö v . orosz fogs.

Albachári László . . I V . » » Árvái Tibor IV. » » Bakács Pál IV. » » Brandszeiz J á n o s . . I I I . » » Buda József IV. » » Bruckner Albert. . . V . » » ö n k . tizedes Büki Kálmán . . . . I I I . » » Czeiler J e n ő II. » » Csáky István II. » » Csizmadia István . . I I I . » » Danek K á r o l y . . . . I I I . » » hadnagy Danhauser Á r p á d . . I I I . » » Debreceni Tivadar . I I I . » » Demény G é z a . . . . I I . » » Demény O t t ó . . . . I I . » » hadapródj.

Devecska Ferenc. . . I V . » »

Ékes Lajos I V . év.

Fábry Pál III. » G a b a y László . . . . I I . » Gadányi Jenő . . . . III. » G a s c h Rezső . . . . I. » G o m b o s József . . . I I I . » Grósz Dezső . . . . III. » G r u s z Béla II. » H a y d e n László . . . I I . » Hiesz Géza II. » Hoffmann Antal . . III. » Jeskó Sándor II. » Jóföldi Tibor . . . . III. » K á l m á n d y József . . I I . » Kiss Béla III.» Klausz G y u l a . . . . I I I . » Kliment Endre. . . . III. » Knapp K á r o l y . . . . IV. » Kovács G y u l a . . . . I I . » Lasetzky Rezső . . . I I I . » Lázár O s z k á r . . . . I I I . » Lerchner G u s z t á v . . I I . » Lévay Lajos III.» Madár Antal . . . . IV. » Mérai Dezső . . . . IV. » M o t o s k a Frigyes . . I V . » Nagy János III.» Nagy Zsigmond. . . II. » N o b e l Károly . . . . I I . » N o v a k Dezső . . . . III. » O d r y Miklós . . . . I I . » O h m a n n Béla . . . . I V . » O l á h József III.» Pásztor Imre III.» Pfeiffer T i v a d a r . . . I I I . » Platthy Ö d ö n . . . . I I . » Polder Albert . . . . III. » Rajki József II. » Rákos Pál III. » R a m o l d Lajos . . . . I I . » R ó t h Ferenc . . . . . I I . » Sárossy G é z a . . . . I I . » Sárvári Ferenc . . . . I I I . » Schikorszky O s z k á r . I V . » S c h m i d t Kálmán . . I I I . » Schmierer Félix. . . I V . » Schreiber Imre . . . I I I . » Schwartz Béla. . . . I I . »

növ. » » » ö n k . tizedes » hadapródj. » » » » » ö n k . őrv. » » » hadapródj. » » » hadapród » » » » » ö n k . tizedes » » hadapródj. » » » hadnagy » » » hadapródj. » » » hadapród » » » hadapród » » ö n k . őrv. » » » » hadapródj. » » » » » » hadapródj. » hadapródj.

Sesulka Rudolf Sipos Lajos Somos István .

Szetlák G á s p á r Szuchy Ferenc.

. . .

I. év. n ö v .

III. » » hadapród . . . IV. » » zászlós . . . III. » » . . . II. » »

Xomcsányi János . . II. » T ó t h Lajos Urbányi Vilmos.

IV. » , . III. »

» hadapród » »

Uher Arisztid . . . vendégl. n ö v . ó n k . tized.

Uhlyarik T i t u s z . . .

I. » » Varasdi Béla . . . . I I I . » » orosz fogs.

Varga M i h á l y . . . . I I I . » » Vass J á n o s II. » » Vértes Á r p á d . . . . II. » » Ifj. Z i l a h y G y u l a . . I I I . » » Z i m m e r Emil . . . . IV. » »

Grafikai szaktanár; Hulbhiy Ferenc.

Kulcsár Endie IV. éves 1 x libris terve, tollrajz.

Az összes klisék Ifj. Weinwurm A. és társa műintézetében készültek.

Plasztikus ornamentális tér kitöltés I'ischer M.ngit II. éves grahkus munkája.

Mindenki érzi a világháború romboló hatásait. Itt azonban nem akarok érzelmi fejte* getésekbe bocsátkozni, mert erre nincs időnk ezekben a nagy időkben, mikor minden nap új világtörténelmi átalakulásoknak hírét hozza.

Csak egyet akarok hangsúlyozni, egyet minél élénkebben kidomborítani: azt, hogy mi mindnyájan a nagy háborúban vagyunk és hogy mindegyikünknek nagy és fontos köteles* ségeink vannak.

Ameddig a sok millió testvérünk ereje az óriási gyilkolási műveletekben van lefoglalva, addig nekünk, kik itthon maradtunk, fokozottabb munkássággal kell azt a hiányt pótolnunk, mely az államok fennállásához, a gazdasági egyensúly megtartásához és nemzetünk érvénye? sülésére okvetlenül szükséges. Nem szólok most arról, milyen fontosak a munka szervezését célzó mindazon intézkedések, melyek oda hatnak, hogy senki fölöslegest ne tegyen és hogy a hasznos munka eredménye helyesen beleilleszkedjék az állam nagy háztartásának össz= munkájába.

Arra akarok reáutalni, hogy a nemzet egy nagy család és hogy az állam egy nagy háztartás, és amidőn ez veszélybe kerül, akkor minden tagjának kötelessége ezt vagy kifelé megvédel* mezni, vagy befelé megerősíteni. Kifelé csodálatos módon helyt állanak hős honfiaink az óriási túlerővel reánk nehezedő, de harcosaink szívós és fáradhatatlan energiája ellen tehe* tétlen ellenségeinkkel szemben.

A befelé való megerősítés a mi feladatunk, kik békésebb foglalkozások teljesítése mellett itthon maradtunk. Munkánk békésebb jellegű, mert nem az ágyúk és mozsarak bömbölése közben végezzük, de nem kevésbé fontos, nem kevésbé messze kiható, mint az.

A nagy reánk szakadt veszedelem ellen ott áll a mi legyőzhetetlen hadseregünk, mely diadalmasan biztosítja hazánk épségben maradását és megbünteti azokat, kik a legaljasabb eszközökkel ellenünk összeesküdtek. Minden oldalról támadtak ellenünk és mégsem voltak képesek hazánk erejét összetörni, ellenkezőleg, diadalmaskodtunk mindenfelé. Ez oly nagy hőstett, mely hadseregünk nagy erkölcsi ereje mellett, csak rendkívüli anyagi áldozatok segít* ségével volt lehetséges.

Bízva reméljük, hogy győztesek maradunk, de a békének anyagi megoldását senkisem tudja ma még előre megállapítani. A háborúra szükséges milliárdok számát sem tudjuk még meg* állapítani, de még bizonytalanabb ezeknek esetleges visszatérítése. El kell készülnünk tehát arra, hogy győzelmünk mellett esetleg vállainkon marad nagy háborús adósságunk, melynek

Plasztikus orn.imcntális térkiröltés Sidwcrs Emma II. eves grafikus munkája.

törlesztése a békekötés után egyik legfontosabb kérdésünk lesz. Senki sem tagadhatja, hogy hazánk anyagi mérlege kibillent rendes egyensúlyából és hogy annak visszaállítása és nemzetünk anyagi erőinek épségben tartása ép oly fontos és ép oly előrelátó, körül? tekintő és elszánt munkát követel mint határaink megvédése. Erről a fontos munkáról akarok szólni.

Sajnos, nagyon elterjedt az a téves felfogás, hogy csak takarékossággal lehet a nagy kiadásaink okozta adósságainkat födözni. Még vezető és hazánk gazdasági viszonyaira döntő befolyással bíró férfiaink egy részének is az a nézete, hogy csak takarékoskodjunk és mond* junk le mindenről, ami nem okvetlenül szükséges.

Röviden akarom ezt a felfogást ad absurdum vezetni és megmutatni, hogy a helytelen takarékosság mennyire céltévesztő.

Azt mondják: mondjunk le mindenről, ami nem okvetlenül szükséges, úgy hogy a többit mind a hadiadósság visszatérítésére használhassuk. Azt kell tehát kérdeznünk: mire van okvetlenül szükségünk ? Nagyon kevésre, ha minden nélkülözhetőről le akarunk mondani.

A háború bebizonyította azt, hogy még lakhelyünkre sincsen szükségünk, mert sokan, kik hónapokon át hajléktalanul töltötték napjaikat és éjjeleiket a harctéren és kiket az ellenség, a ragály, vagy a lelki megrázkódtatás meg nem semmisített, megerősödve, egész* ségesebben tértek vissza, mint amilyenek voltak azelőtt, mikor a kulturélet közepette élvezték mindazt a kényelmet, melyet a huszadik század nyújthat.

Pusztán az egyed megélhetése szempontjából tehát mindez nélkülözhető és ebből a szem* pontból természetesen azt is kell mondanunk: nem kell sem irodalom, sem művészet.

Zárjuk tehát be a színházakat, a művészi iskolákat, a múzeumokat, sőt a többi iskolákat is, mert hiszen elég analfabéta bizonyítja, hogy az írni* és olvasni^tudás sem kell az élethez.

Szálljunk tehát le a vadember színvonalához és fordítsuk mindenünket a háborús adósságok fedezésére.

Mi lesz az eredmény: az, hogy csakhamar üresek lesznek pénzkészleteink és rövid időn belül fizetésképtelenekké válunk, mert aki értékeket nem termel, hanem vadember módra mindenről lemond, ami nem szükséges, annak nem lesz ereje a gazdasági nehézségek le* küzdésére.

Ornamcntális tervezetek Sidwerá Emma 11. éves grafikus munkája.

Tovább megyek, azt kérdezem : Kell-e okvetlenül magyar kultúra ? Kellse magyar műves szét, tudomány, ipar és kereskedelem ? Nem kell, mert majd ellátja nálunk mindazt a német.

Egyéni megélhetésünk szempontjából nem kell, nemzetközi szempontból sem kell, mert amit mi nem teszünk, azt majd megteszi az élelmesebb szomszédunk. És menjünk a végletekig: Nem kell az én egyéni életem az emberiségnek, ezt a millió elesett hős holtteste bizonyítja, hogy a világ tovább kering az egyesek életének megszűnése után is. És kell-e a magyar nemzet élete ? Az sem kell, mert ha az meg is szűnik, nem szűnik meg a föld a nap körül forogni.

De ha élni akarunk, ha a magyar nemzet fennállását biztosítani akarjuk, akkor ilyen okos* kodás nem vezet célhoz, akkor legyen mindenki a maga helyén, mert nemzetünknek is helyt kell állania a nemzetek nagy harcában és hogy erre képes legyen, úgy kell azt táplálnunk és nevelnünk, hogy a többi nemzetek fejlődésével lépést tarthasson.

Az a nemzet, amely nem halad tovább, hanem megálh'tja kulturális fejlődését, az lesz a bukott, akár a győztesek, akár a legyőzőitek között legyen is.

Németország nem állítja meg kulturális munkáját, nem csukja be színházait, nem szünteti meg művészi lapjainak kiadását és iparművészeti iskolái is nemcsak folytatják eddigi müköí désüket, hanem már most előkészülnek arra, hogy iparuk a béke után előálló viszonyokból kialakuló új helyzetben még diadalmasabban hódítson a világkereskedelem versenyében, mint eddig tette.

Egész mások lesznek a világbékekötés után az ipari konjunktúrák, mások a kereskedelmi összeköttetések és közlekedési útirányok.

Uj fogyasztók új termelőket fognak keresni és ez oly időpont, melynek helyes kihasználásától függ a mi jövőnk. Ha ezt elmulasztjuk, akkor oly csatát veszítettünk el, melynek hordereje még a most dúló véres harcoknál is messzebb kiható.

Szüntelen harc az egész életünk; vagy győzünk vagy bukunk és bukásunk biztos, ha megengedjük, hogy élelmes szomszédjaink a versenyfutásban elibénk kerüljenek.

Azért tartom helytelennek és rövidlátónak azt a politikát, amely, sajnos, sokszor pénzügyeink intézőinél tapasztalható, hogy adósságaink minél gyorsabb visszatérítése fontosabb, mint iparunknak, kereskedelmünknek és művészetünknek, mint az ország pénzszerző tényezőinek minél hathatósabb fejlesztése.

Iparunk fejlesztéséhez azonban, az anyagok helyes megmunkálása mellett, jó ízlésre, az alkalmazott művészetre is szükség van, mert régi igazság, hogy a kultúrában visszamaradt nép fejlettebb ízlésű szomszédjának adófizetője lesz.

Ornamentális tírkitöltúsek Arkay Tcssza II. éves grafikus rajza.

Tőle fogja beszerezni a mindennapi szükségleteit kielégítő, valamint a fényűzését szolgáló ipartermékeket, akármilyen behozatali tilalmakat vagy vámokat is állítunk fel.

Biztosak lehetünk abban, hogy Németország ereje nem merült ki a véres háboiúviseléss ben és teljes erővel készen íog állani abban a gazdasági harcban, mely a béke után fog bekövetkezni, de mely már most is előkészülőfélben van és melynél ép úgy mint a véres hadviselésnél, a győzelem attól függ: ki tudja a másikat egy órával és egy lótejjel meg* előzni és a fontos állásokat elfoglalni.

Kérdezem tehát : helyessé engedni annak a felfogásnak, mely a háborús adósság vissza* fizetését tartja legfontosabbnak és háttérbe szorítja azt a munkát, mely bennünket kulturs harcképessé tesz és melynek fokozása nélkülözhetetlen előfeltétele annak, hogy gazdaságilag helyt állhassunk a jövőben, helyessé az, ha ily módon már előre is lemondunk a győzelemről, vagyis a közeli jövőben kialakuló új nemzetközi viszonyokból minket megillető hely elfog? lalásáról ? Vagy nem azse a kötelességünk nekünk, kik a front mögött szolgáljuk hazánkat, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközzel küzdjünk a hozzá nem értésből, vagy rövids látásból elibénk tornyosodó akadályok elhárításán ?

Tagadhatatlan, hogy hazánk most még főleg agrár állam, de azt hiszem, mérvadó nemzets gazdászaink már rég elismerték hazánk jövőjére való tekintettel, a magyar ipar fejlesztésének fontosságát és szükségét.

Hisz ez a nemzetek fejlődésének útja.

Az ember a paradicsomban a természetnyujtotta adományokat zavartalanul élvezhette, később »Orcájának verítékével eszi az ő kenyerét«.

Az ember fejlődése közben megtanulja a természetet dirigálni és kiaknázni. A nemzetek is előbb a természetadta termékekből élnek, a többletüket exportálják, míg a fejlettebb nems zetek iparcikkeit importálják. Idővel megtanulják a nyersanyagok megmunkálását és képesek lesznek ipari szükségleteiket maguk fedezni és alacsonyabb műveltségi fokon álló népeket is ilyenekkel ellátni.

Szellemi fejlődésében tovább haladva, kialakul a tudomány, technika és a művészet, azaz a kultúra, mely biztosítja a nemzetek önálló létfenntartását és befolyást gyakorol szomszédjaira.

Kultúrában fejlettebb nemzet alacsonyabb fokon álló szomszédjának tanítója lesz és ezt a tanítását meg is fizetteti magának.

Kulturális kiadásaink tehát nemcsak nem pazarlások, hanem nemzetünk fennállása szem* pontjából nélkülözhetetlenek.

Nem szabad nekünk ott fukarkodnunk, ahol a takarékosság pazarlás és nem szabad ott időt veszítenünk, ahol versenytársaink teljes erőből előre rohannak, mert különben szoms szédaink művészete, ipara és kereskedelme teljesen agyon fog bennünket nyomni.

Ornamentális ttrkitöltésck Arkay Tessza II. éves grafikus rajzai.

És ismétlem: épen most, a háború által megváltozott viszonyok adnak nekünk új alkal* mat érvényesülésünkre és rövidlátóság, bűn és öngyilkosság lenne ezt az alkalmat elsza* lasztani. össze kell tehát fognunk, nekünk, kik a lövészárkok mögött szolgáljuk hazánkat és nem? csak meg kell védenünk, hanem ki kell építenünk a magyar kultúrát, hogy mikor a kard= forgatásnak és a szuronyrohamoknak ideje lejárt, megállhasson népünk saját talpán és legyen ereje meggátolni, hogy a nemzetközi fejlődésnek hullámai fejünk fölött összecsapva, eltemess senek bennünket, össze kell fognunk, hogy fegyveres győzelmünket gazdasági győzelmünk kövesse.

Sokat tanulhatunk nyugati szomszédainktól arranézve, hogyan kell a kultúra vívmányait aprópénzre váltani, a mindennapi élet szolgálatába állítva, ezen aprópénzből nagy nemzeti vagyont összerakni.

Nézzünk csak legközelebbi szomszédjainkra, az osztrákokra és sok tanulságosat fogunk találni mindazon intézkedéseikben, melyek adminisztratív jellegűek és hivatottak azt a széles medrű munkát végezni, melyet kulturfejlesztésnek nevezünk és melyek alkalmasak az iskola* ban tanultakat az életbe termékenyítőleg kiplántálni. Sokat tanulhatunk mi abból, hogyan sikerült nekik művészi törekvéseiket az ipar egész vonalán érvényesíteni és ezáltal nemcsak az osztrák iparnak új lendületet adni, hanem még a német iparművészetre is tisztán feli ismerhető hatást gyakorolni.

De amikor ilyen irányban úgy tekinthetünk rájuk, mint tanítványok, tapasztaltabb meste? rükre, ne legyünk tanítványaik művészetük elsajátításában. Óvakodnunk kell őket művészi felfogásukban és irányukban utánozni. Ez volna leg* nagyobb hibánk és balsikerünknek biztos okozója.

Törekednünk kell az iparművészetet úgy kifejleszteni, hogy a mi társadalmi igényeinknek megfeleljen és hogy magyar legyen minden ízében.

Amennyire el kell ismernünk a Wiener Kunstgewerbeschule, a Wiener Wersktátte és a Wiener Werkbund karöltött munkásságát és termékeiknek példás technikai kivitelét, annyira nem szabad magunkat annak művészi irányával és formanyelvével azonosítanunk, mely sokszor szertelen, a feltűnést hajhászó, sőt néha egyenesen az anyag és a célirányosság ellen vétkező.

Nincs is szükségünk művészi inspirációt külföldön keresni, mert a magyar nép (sajnos kihalófélben lévő) művészete a művészi formáknak oly kiapadhatatlan forrása, hogy annak behatóbb tanulmányozásából virágozhatik ki az az új és magyar iparunk, mely nemzeti jel* legével önálló létjogosultsággal bír és különleges zamatjánál fogva alkalmas a külföldön is tért hódítani.

Ha iskoláink, kiállításaink, múzeumaink és a kulturális vezetésnek többi tényezői által a fogyasztó közönségünket is abban az irányban tudnók nevelni, hogy nem a sok esetben silányabb, külföldi árút, hanem mindig a jó magyar ipari termékeket keresse, akkor ez lenne a legbiztosabb, a leghathatósabb vámsorompó, akkor milliárdokra menő pénzösszegek hazánkban maradnának és népeink gazdasági vérkeringését gazdagítanók, megerősítenők és akkor nem kellene aggódnunk a háborús adósság visszafizetése miatt.

Eddig tisztán intellektuális módon akartam kimutatni a magyar iparművészet erősbödésének nemzetgazdasági szempontból való szükségét. Most még csak azt akarom hozzáfűzni, hogy egy nemzet ereje a gazdasági alapon kívül valamely egységes gondolatirányból is áll; abból, hogy a nemzet minden tagjának szívét egy eszmény hevítse, abból, hogy saját kultúrája és saját művészete legyen. Ezeket a közös kulturális ideálokat, melyek a művészetben találják leg= szebb kibontakozásukat, ezeket kell az iparművészet útján is úgy általánosítani, hogy minden léptensnyomon, a fővárosban ép úgy, mint az ország minden részében, a palotában ép úgy, mint a munkáslakásban érvényesüljenek, a magyar iparművészet hathatós fejlesztése tehát nemcsak nemzetgazdasági megerősödésünknek fontos eszköze, hanem a nemzeti eszmének oly terjesztője, mely alkalmas a nép minden rétegébe hatolni és azt a szellemi és érzelmi összetartozandóságának tudatában öregbíteni; az pedig egyenesen a nemzeti életerőnek mértéke.

Csak az a nemzet lehet nagy és erős, melynek van egységes szellemi élete, mert a szellemi élet egyesíti a nemzet öntudatát, hogy a milliók egy törekvésben, egy gondolatszférában, egy akaratban egyesüljenek.

Az iparművészet kell hogy a magyar nép közérzéséből szívja fel életnedvét, kell hogy az iskolában találja istápolását és fejlesztését. A múzeumokban kell azt gyűjteni és írásban és élőszóval terjeszteni mindaddig, míg életerős, egységes közös gondolattá és érzéssé ki nem alakul, mely népünk minden rétegét összekapcsolja, egy szerves egységgé összekovácsolja és azon egység öntudatában nagygyá teszi.

Abban a nagy, nemzetünk jövőjére döntő szerepet játszó kulturmunkában, a többi között az Országos M. Kir. Iparművészeti Iskolának is fontos feladat jut. Áthatva ezen feladat nemzetfenntartó súlyától, kötelességemnek ismertem saját művészi tevékenységem háttérbe szorításával, a magas kormány ama felelősségtől terhes megbízatásának megfelelni, hogy Czakó Elemér dr. igazgató távolléte idejében vezessem az iskolát.

Hazánk művészi tehetséggel bőven megáldott ifjúságát oly irányban kell nevelnünk, hogy nemzetközi műveltsége mellett művészi alkotásaiban magyar legyen. Nem a szűrszabó, vagy a tót parasztasszony hímző=mintáinak helytelenül mindenre való alkalmazására gondolok, hanem arra, hogy az anyagok és azok megmunkálásának fokozatos ismerete alapján rajzoljon, formáljon, teremtsen a magyar ifjú oly magyar művészetet, mely az anyag természetének megfelel, életünk kívánalmait kielégíti és azt az érzésí és gondolatvilágot tolmácsolja, mely öntudatlanul nemzetünkben él és melynek ápolása nemzetünknek anyagi, szellemi és erkölcsi erejét erősbíteni alkalmas.

Intézetünknek mint nemzeti kulturéletünk tényezőjének, nemzetünk előrehaladásával egy ütemben kell fejlődnie. Ne legyen az változatlan szabályok és tágíthatatlan korlátok közé szorított jármű, melynek járását sajátszabta akadályai gátolják, hanem legyen az egy gyorsan előretörő modern vehikulum szellemi haladásunk útján.

Az 1915—16. tanévben, az intézet 36?ik és a világháború 2=ik évében, elsősorban következő változásokról kell beszámolnom : Az intézet igazgatója, Czakó Elemér dr. hivatalosan távol volt; távollétében az intézet veze* tésével, a vallás* és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr rendelkezésével, alulírott bízatott meg. Ő császári és apostoli királyi Felsége május hó 16?án kelt legfelsőbb elhatározásával Czakó Elemér dr. igazgató urat a magyar nemzeti múzeum igazgatójává volt kegyes kine=

vezni, a III. osztályú vaskoronarend egyidejű díjmentes adományozásával. Ez alkalommal a m. kir. vallás; és közoktatásügyi miniszter úr Önagyméltósága a 60501/1916. sz. leiratában Czakó Elemér dr. igazgató úrnak az intézet fejlesztése körül szerzett érdemeiéit, buzgóságáért és ügyszeretetéért elismerését nyilvánította.

Az 1914—15. tanévben berendezett 100 ágyas hadikórház kiköltözött az épületből és helyét az Országos M. Kir. Képzőművészeti Főiskola foglalta el a rajztanárképző céljaira.

A kórház kis és a Képzőművészeti Főiskola beköltözködése miatt a tanév megnyitása a rendes időnél későbben, azaz október hó lsén történt.

Wildner Ödön dr. székesfővárosi tanácsnok úr, kinek széleskörű műveltsége a »Társadalmi ismeretek* című előadásokban nagyban hozzájárult ifjúságunk látkörét tágítani és ismereti körét gazdagítani, legnagyobb sajnálatunkra sokoldalú, másirányú elfoglaltsága miatt kény* telén volt előadásainak folytatásáról a Ilsik félévben lemondani. Hogy ez irányban fenns akadás ne álljon be, dr. Sidó Zoltán volt szíves ezeket ebben a tanévben folytatni.

Mitterszky József, iskolánk grafikai szakosztályának művezetője, meghalt 1915. december 20sán. Benne az iskola egy derék és munkás tagját veszitette. A »Pallas« nyomdából, ahol szintén művezetői állást töltött be, került iskolánkhoz 1910sben, mikor a grafikai szakosztály megalakult. A megboldogult az Iparművészeti Iskola első grafikai esti tanfolyamának a látogatója volt s már ott feltűnt ambíciójával és nagy munkakedvével. Czakó Elemér dr., az iskola igazgatója hívta meg a művezetői állásra, melyet haláláig a legnagyobb odaadással, szakavatottsággal és ambícióval töltött be.

Mitterszky a grafikai szakosztályban a betűszedést és könyvnyomdászatot tanította és a tipográfiai műhelygyakorlatokat vezette. A korán elhunyt Bárány Nándor után ő lett a betűi vetés szakoktatója is, mely tantárgyon nagy szeretettel csüngött s melynek tanításával szép eredményeket ért el.

Halála nagy veszteség intézetünkre s úgy a tanári kar, mint növendékei őszinte hálával őrzik emlékét.

A harcok mezején, hősi küzdelmekben elesett és résztvevő növendékeink neveinek meg* örökítésére szenteltük ezen évi jelentés első lapjait. Az intézet férfinövendékeinek tömegesen történt hadbavonulása a tanítás munkájára és eredményérc jelentékeny befolyást gyakorolt, amennyiben a felső osztályok csaknem megüresedtek, míg ezzel szemben az alsóbbakban a nőnövendékek nagymértékben tért foglaltak.

A tanév folyama alatt is sok növendék kénytelen volt a hívó parancsnak engedelmeskedve, a küzdők sorába állni és megkezdett tanulmányait félbeszakítani. Az oktatást azonban minden akadály dacára az egész vonalon fennakadás nélkül keresztülvittük.

Ennek részleteiről az illető tanárok az alábbiakban maguk adnak jelentést. Ezeket a jelene téseket azzal a megjegyzéssel adom itt közre, hogy ezek a lefolyt évi működésnek hű képét adják, de nem akarnak mindenben a jövőre érvényes programm lenni. Sőt remélhetőleg abban a helyzetben leszünk, hogy már a következő tanévben itt-ott kívánatos reformokat tudjunk keresztül vinni.

Nádler Róbert.

TERMÉSZETUTÁNI RAJZ 4í/^4£f^4£M&4í*^&/^^4£l^*í2^3Z£^4í£^&^<£^ I. évfolyam. Heti 10 óra, a belsőépítész növendékeknek heti 8 óra. Tanította felügyeletem mellett Örkényi István, mivel e tantárgy rendes tanára, Muhits Sándor katonai szolgálatot teljesít. Az oktatás nagyarányú lapminták lerajzolásával kezdődött, ugyanezen mintákat rajzolták a tanítványok tollal előrajzolás nélkül nagy arányban és utána kicsiny arányban.

Folytatódott a tanítás csendéleti tárgyak, edények, majd utóbb plasztikus gipszdíszítmények lerajzolásával, különböző technikában, ceruzával, tollal, krétával tónusos papiroson és ecsettel.

Az oktatás legvégén az élő természet elemei; növények virágai és levelei szolgáltatták az előképeket és ezeknek stilizálása, valamint később ezekből síksdíszítmények tervezése fejezte be a tanítást. A tanév folyamán e tanórák bizonyos részén mellékesen a nőtanítványok horgolt és fonalas varrott csipkét is terveztek és készítettek. ÉKÍTMÉNYES RAJZ ÉS TERVEZÉS <^4££?&4£*^iíé^^^4&^4í£^4£í^4í^i^4í£^ Il'ik és 111-ik évfolyam. Tanítási idő a Ilsik évfolyamban heti 8 óra, a Illáik évfolyamban heti 4 óra (ugyanezen évfolyam belsőépítész növendékeinek heti 2 óra). A II. évfolyamban a tervezéshez ornamentális anyagot gyűjtöttünk mindenekelőtt a néprajzi és iparművészeti múzeum magyar osztályaiban. Az első feladatokat képezte szövet és papir díszítő végtelen minták tervezése és linóieumlapon való kimetszése. Ezek után a grafikus szak növendékei kézi aranyozást nyomódúcokkal terveztek és készítettek a szobrászok, bőrdomborítást ter= veztek és csináltak, horgolt csipkét és batikfestést a nőnövendékek, valamint csomózott szőnyeg tervét készítette több növendék, melyeknek kivitelében, rövidebb ideig bár, de résztvett az egész osztály, hogy mindannyian megismerjék az eljárást. Ezeken kívül plasztikus díszíts menyeknek kisebb gyakorlati célokra való megtervezését és gondos grafikus kivitelét gyakos rolták oly növendékek, a kiknek erre szakmájukban szükségük van.

A IlUik évfolyamban a tervezés tanítása az ékítményes rajzzal parallel tanított régistílusokra támaszkodott; célja lévén megmutatni, hogy a múlt klasszikus formái mikép értékesíthetők modern feladatok megoldásánál.

A rendelkezésünkre álló rövid időben a festői és belsőépítész növendékek interieur festett díszítését tervezték a pompéji művészet szellemében, a grafikusok linóleumból metszették könyvek címlapját, itt-ott felhasználva a bizánci formákat; szobrászok érmeket, síremlékeket és sgrafittóídíszitést terveztek, az ötvösök meg zománcdíszes serlegeket. Az iparművészeti technikákat mindkét évfolyamban Stern Anna szaktanítónő tanította.

Gróh István.

V.x libris ünólcummclszct.

Árkay Tcssza II, óvc5~grafikus.

RÉGI STÍLUSOK &^4£*^^^<&^4CM&4á4^4&^4£6^4£f^&f^4£g^<^^ A III=ik évfolyamban tanítás ideje heti 4 óra. A tanítás célja az építészetben és iparművé* szetben megnyilatkozott főbb stílusokat rövid szóbeli ismertetés mellett inkább lerajzolás útján, oly mértékben megismertetni a növendékekkel, hogy ezek az ismeretek alapot adjanak nekik azon stílusokban való tervezéshez. Rövid tanulmány tárgyává tétettek a prehisztórikus idők művészi emlékei a Nemzeti Múzeum ilynemü tárgyainak lerajzolásával, az egyiptomi díszítő stílus (az etnográfiai múzeumban levő gyűjtemény rajzolásával), a görög, a római, a bizánci, a román és csúcsíves művészet formái, különös tekintettel erdélyi bizánci műi emlékeinkre és hazánkban egyebütt fennmaradt román és csúcsíves stílusú alkotásokra.

A II?ik félévben sorrakerültek az olasz, francia és német renesszász stílusok, az olasz barokk és a Lajosok stílusai, valamint az empire és bidermayersstílus. A XVIII. század és XIX. század elején élt nagy angol bútortervezőknek művei ugyanazon stílusokkal parallel kerültek rajzolásra. E stílusok megismerésénél nagy hasznát láttuk az iparművészeti múzeum gyűjtés menyének, melyből sokat lerajzoltunk. A tanítást bezárta az osztálynak egyik közeli kiváló műemlékünkhöz, az ócsai román templomhoz tett kirándulása.

Gióh István.

SZABADKÉZI PERSPEKTÍVA 4it^4££^4£M^&/^^^4í£^4í2^^/^^Z£&^tU>&i4££ I=ső és ILik évfolyamban. Tanítási idő heti 2 — 2 óra. Az I=ső évfolyamban nagyméretű testek, előbb kockák, hasábok, majd hengerek, kúpok és ezek összetételei képezték a les rajzolandó mintákat. A rajzolás tartama egy kettős órára terjedt egy feladatnál; az elős állítás, árnyékolás ceruzával, vagy ecsettel ment végbe.

A II=ik évfolyamban interieurök, építmények és tereptárgyak lerajzolása képezték a feladatokat. Végül ugyanily tárgyak elgondolása, képzeletből való lerajzolása különböző horizontsmagasság felvételével fejezte be a tanítást.

Gróh István. ÉPÍTÉSZETI RAJZs ÉS ALAKTAN ^dsf^!^M^4££^^^<gi^ZÍ£^4££^%£^<Z^^ I=sö osztályban. Heti 2 óra. A görög stílus oszloprendjeinek tanulmányoz^?.. Temploms homlokzatok, alaprajzok és a hozzátartozó részletek rajzolása.

Il=ik osztályban. Heti 4 óra. A római stílus ismertetése és ezen alapon renesszánsz stílusban egyes feladatok megoldása, mint diadalkapuk, síremlékek, templomok, kápolnák, bejárók, tennék, lépcsőházak, árkádos folyosók stb. rajzolása.

lii libris UnólcummcUzct,

Árkay TCSSZA II. éves grafiku:-.

IH-ik osztályban. Heti 6 óra. A középkori stílusok ismertetése és feladatok megoldása és pedig: a festőknek a szakórán festészetileg megoldandó feladatok tervezése, mint csars nokok, templomok, kápolnák, termek.

Szobrászoknak. Heti 4 óra. Sírkövek, kutak, kapubejárók tervezése.

Belsőépítészeknek. Heti 6 óra. Kandallók, helyiségek belső kiképzése, mennyezetek és falak stb.

Gyalus László.

ALAKRAJZ ^&^ZÍá^£í4^*££^4£t^4££^&M^4í£^^í£^ie6^Z££^4£^^ I=ső évfolyam. Heti 6 óra. Növendékek száma 75. E nagy számra való tekintettel jobbára tömegoktatás folyt. Év kezdetén általában az arc részeit rajzolták nagyított gipszöntvények után, később — képességek és előhaladás szerint csoportosítva — előbb egészen egyszerűen mintázott, tehát síkban felfogott gipszfejeket, később klasszikus öntvényeket és a legtehet* ségesebbek élő fejet rajzoltak imitatív módon.

Il'ik évfolyam. I?ső télévben. Szakok szerint felváltva fejet és aktot rajzoltak, az akt= rajzolásnál fő szempontul véve a konstrukciót, arányt és mozgást, később két részre bontva az árnyékot és világosságot, majd e közvetítő tónusokat keresték.

Iliik félévben. Ugyanez gyakori anatómiai magyarázattal kísérve. Növendékek száma 65, heti óraszám : 8.

IV=ik évfolyam. Kosztüm rajzolása. Heti órák száma 4.

Kezdetben a drapéria anyagának megismerésére és a ráncvetés törvényeire fektetve a fős súly, később különböző anyagokkal való kísérlet az élő alakra adott különböző drapériák után s a II=ik félévben színes tanulmányok az élő modellre adott egyszerűbb kosztümök után.

Az oktatásnál segédkezett Leszkovszky György.

Udvary Géza.

ix libris Jinólcummctszct.

Oiosz András II. eves grafikustól.

///. évfolyam. Heti 10 óra. Kezdetben bizonyos elvi szempontok megértetése céljából gipszfejek és fejrészek rajzolása; és pedig a feladat helyes munkabeosztással való megoldása, amely lehetővé teszi a figyelemnek bizonyos részletfeladatra való összpontosítását és az energiával való gazdaságos bánni tudáshoz szoktatja a növendéket, miáltal nem esik abba a gyakorlati hibába, hogy »sokat markol, keveset fog«. Mikor e tekintetben kellő fegyel; mezettségre tettek szert a növendékek, élő fej modellt állítottam be, majd fejet és aktot fel? váltva, később pedig többször aktot. Az akt kivitelét tónusokban ez évben még nem engedi tem meg, hogy a test tagoltságára, a mozdulat kifejezésére és felfogására összpontosuljon minden figyelem. A rajzolás anyaga egyelőre csak a szén volt.

PaPP Sándor.

Heti 10 óra. Mivel a háború következtében a IV. és V. éves növendékek közül az előre; haladottabbak hadba vonultak, pedagógiai szempontból szükségesnek tartottam, hogy a meg= maradottakkal legalább az l*ső félév tartamára visszatérjek a rajzolás elemeire, amiért is alapos tanulmányokat, készíttettem velük, lehetőleg egyszerű tárgyakról, úgymint antik fejekről és ezek egyes részeiről, hogy ilymódon a növendék kizárólag az arányok, az idomok és az árnyalatértékek helyes visszaadásában gyakorolhassa magát. Ezen tanulmányok részben fehér és színes papiron szénnel és krétával készültek. A második félévben pedig a növendékek előrehaladottságuk szerint ugyanezen oktatási elvek alapján az élő fej, majd az egész élő emberi alakról ennek részleteibe való beható tanulmányozásában, másrészt az erről való gyors rajzolásban nyertek oktatást.

Simay Imre.

GEOMETRIA

4£/^4i/^4í/^^-Z£/^4££^^^^£#^^^^4í£^4&^

Az iskola geometriai oktatásának anyaga, amely az iskola szervezeti szabályzatában rész ; letesen van kifejezve, annyiban tér el ezen előírt anyagtól, hogy a planimetriai anyag tel* jesen elmarad. Az előírt ábrázoló mértani és ámyéktani rész változatlan; de ezt megelőzőleg, (a szabályzat hiányának pótlásaként) röviden a térmértant és az izometrikus ábrázolást tanítottuk, mint olyant, amely az ábrázoló mértan tanulmányának bevezetéséül nagyon alkalmas eszköznek bizonyult. Ezt az anyagot az összes I. éves növendékek tartoznak hallgatni.

A II. éves rendes növendékek (az ötvös, textil szak* és kerámiai műhelynövendékeinek kis vételével) tanulják a szerkesztő perspektívának akkora részét, amekkorát az idő enged.

Ex lü'ris linóleum metszet.

Fischer Margit II. éves grafikustól.

A tananyag részletezése röviden a következő : /. éveseknél: Heti 7 óra. 1. Hasáb, gúla, henger, kúp, gömb részei, illetve felülete, köb* tartalma. 2. Vonal, pont, idom és testnek izometrikus ábrázolása. 3. Ábrázoló mértan: pont, vonal, síkok, testek ábrázolása két, illetve három képsíkon, valamint ezek kölcsönös helyzeti viszonyából származó, kombinációs szerkesztések: úgymint testek döiése és síkmetszése, valamint kölcsönös áthatása. 4. Árnyéktan: pont, idom, szögletes és forgástesteknek kép* síkokra, síkokra, egymásra vetett és önárnyékának szerkesztése. //. éveseknél: Heti 2 óra. Szerkesztő perspektíva. Sík, illetve görbe felületű testek perspek* tívai képének szerkesztése : a) többféle áthatási módszerrel; b) 2 enyészponttal ; c) 1 enyész* ponttal és a főponttal; d) fő* és távponttal; e) irány és osztópontokkal.

Bacsa András.

MŰVÉSZETTÖRTÉNET ííVÍ«^^^fi^^ií?V45#1>^^í5^»ívVí^fS^á# < í?^í»^%^í1í^á#í5^ Heti 2 óra. A művészettörténetet a harmadéves növendékek hallgatják. A tanítás oly módon történt, hogy a növendékeknek alkalmuk nyilt a művészettörténet legfőbb jelen* ségeivel, legnagyobb mestereivel (az őskortól az újíkorig) megismerkedni, különös tekintettel egyrészt az iparművészetre, másrészt a művészi alkotás elvi kérdéseire. E tárgy tanítása nem annyira a növendékek szakbeli tudásának gyarapítására, mint inkább műveltségük, látókörük, ítélőképességük fejlesztésére szolgál. Éber László dr.

MAGYAR NÉPMŰVÉSZET i?^^f?V^^'?E%-^í?^«í5Víá#^V^^1?Ví^í5Víáí1?Ví5í15V4<íf?^á?

Ezen tantárgy az idén az előadó tanár gyengélkedése következtében elmaradt.

EGYHÁZMÜVÉSZETI ELŐADÁSOK í?^^í?^?á#1?^<áíív^á#f?V^í1^^fíV5á#^V^#1?*4áí Az előadásokon arra törekedtem, hogy a növendékek ne csupán az egyházi művészet emlékeivel és a liturgikus követelményekkel ismerkedjenek meg, hanem arra is, hogy min* denkor az egész művészeti ágról teljes képet kapjanak és abba az egyházi művészetet be* illesztve szemléljék. Alapvető gondolat pedig a történelmi fejlődés fonalán bemutatott ipar* művszeti esztétika volt, úgy hogy a növendék az egyes művészeti ágak stílusát az anyaggal, eszközzel, céllal kapcsolatba lássa kifejlődni. Nagy súlyt helyeztem egyúttal az iparművészeti hibák és ízléstelenségek illusztratív bemutatására, hogy az ellentétek alapján a helyes vezető elvek annál élénkebben kidomborodjanak és vésődjenek a növendékek leikébe. Ezen szem* pontok folytonos szemmeltartása mellett az anyagot két főcsoportba osztottam; általánosan tájékoztatóba és részletes tárgyalásban. Az általános tájékoztatás tárgya volt: az egyházi művészet tényezői, liturgia, művész és stílus. Az egyházi szabályok és a művész szabad* ságinak határai. Az anyag és eszköz stílus meghatározó fontossága. Modernség az egyházi művészetben. A templomok elhelyezése és külső környezete. Műemlék*kérdés és restaurációk.

Ujabb liturgikus igények és ujabb építészi technikák a templom*interieur kialakításában.

A tér*érzék és hangulati elem a belső kiképzésben. A templommal kapcsolatos kápolnák, zárdák, paplak, temető.

A részletes tárgyalás köre : dekoratív festészet, faliképek, mozaik, ablakfestés. Oltárképek, szobadíszek, kisebb ájtatóssági képek és tárgyak. Dekoratív szobrászat; fafaragás, kerámia, elefántcsontífaragás. Vasmunkák, harangöntés. Berendezési tárgyak : az oltár, szószék, kereszti kút, gyóntatószék, padok, orgona, szent sír, lourdesi grották, keresztúti képek. Edények: kehely, szentségmutató, füstölő. Szerelvények: keresztek, gyertyatartók, mécsesek, szenteltvíz* tartók, liturgikus könyvek, ereklyetartók, perselyek, zászlók, mennyezetek, csillárok. Ruhák: szabása, anyaga, díszítése. Hímzések, csipkék, egyházi fehérneműek. Padló és faliszőnyegek.

Megtekintettünk több templomot a fővárosban és vidéken; meglátogattunk műhelyeket, ipartelepeket.

Fieber Henrik.

AZ IPARMŰVÉSZETI STÍLTAN í<VÍ^^%^#í?^^15^^í?Ví^f5Vv^í§i4^i^4^í?^^í5V5^ A harmadéves tanfolyam fakultatív tárgya (heti 2 óra), amely foglalkozik mindazon kérdésekkel, melyek a »stílszerüt« szolgáltatják, más szóval: a képzős és iparművészet azon törvényeivel, melyek nincsenek alávetve a kor ízlésének, a művész egyéni felfogásának stb., hanem mint igazságok leszűrődtek és minden stílben felismerhetők, mert a kivitelből, az anyagszerüségből, a természetszerűi és célszerűségből származnak.

Előadásaimat »A művészi ipar és dekoratív művészetek Stíltana« című könyvem nyomán tartottam és pedig: 1. A díszítmények osztályozása, szerkesztése és hatása.

2. A színtan elmélete és a színharmónia.

3. Az alaki szép törvényei.

4. A textilíkerámia tektonika és storcotonia alakjai, stílszerű kiképzései és díszítései.

Benczúr Béla.

A MAGYAR IRODALOM ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET t^i^í^i4í*m^i^4£f^^<fa Heti 2 óra. Az előadások célja a növendékek általános műveltségének fejlesztése, egyben pedig szakbeli érdeklődésüknek az irodalom és művelődéstörténet motívumaira való ráirá* nyitása volt. A tárgyalás során a művelődéstörténet hátterén jelentek meg irodalmunknak kimagasló alakjai, a maguk korának eszméi és kulturtörekvései közé állítva, külföldi példáik* nak, vagy megihletőiknek szomszédságában. Az előadásokat a népvándorláskori műveltségi állapotok jellemzésével kezdtük s Európa művelődésének minden korszakáról egybefoglaló képet adtunk. A középkor vallási felfogásának jellemzésére Szent Ferenc legendáskönyvéből (Fioretti) olvastunk szemelvényeket. Az olvasásra általában nagy súlyt vetettünk. Minden növendék háziolvasmányt volt köteles választani, melyről élőszóban, vagy írásban adott beszámolót. A beható irodalmi tárgyalást a tizennyolcadik századvégi magyar írókon kezdtük.

Minden költői értékénél vagy művelődéstörténeti jelentőségénél fogva kimagasló újabb írónkkal részletesen foglalkoztunk, még pedig munkáiknak alapján. A bemutatott szemel* vények megválogatásában az illető alkotás eleven költői értékére voltunk tekintettel, továbbá a képzőművészetekkel való összefüggésükre. Lehetőleg részletes elemzés útján merültünk el egy*egy költő egyéniségébe és ítéletünket mindig az elemzés eredményeire építettük.

Legtöbb időt és legbehatóbb tárgyalást irodalmunk három nagyságának, Vörösmartynak, Petőfinek és Aranynak szenteltünk. Velük foglalkoztunkban kerestük meg azokat a szem? pontokat, melyekből az irodalom alkotásait meg kell ítélni és mutattunk reá arra a határ* vonalra, mely az irodalom és a képzőművészetek egymásra hatásának korlátot szab, mert átlépni rajta csak egymás természetének megtagadásával lehet.

Elek Artúr.

A TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI ISMERETEK &^^££^^^í£0^^^ZÍ/^^£Míji Heti 2 óra. Ezen tárgy tanításánál azt a célt tűztem ki, hogy megismertessem növen* dékeimet azokkal a viszonylatokkal, jogokkal, kötelességekkel és intézményekkel, amelyek őket akkor, mikor a gyakorlati élet küzdőterére lépnek, társadalmilag és gazdaságilag kör* nyezik. Ebből kiindulva megismertettem őket a társadalomtudomány alaptanaival, a társadalmi élet nyilvánulásaival, formáival és szerveivel, azután mint alapvető társadalmi életnyilvánus lást, a gazdasági élet legfőbb jelenségeit (termelés, forgalom, jövedelemeloszlás, fogyasztás) tárgyaltuk, majd a jogi élet főbb jelenségeivel és gyakorlati kérdéseivel (közjog, közigazga* tási jog) foglalkoztunk. Mindennél nem száraz tételek tanulása volt a módszer, hanem a mindennapi gyakorlati élet példáinak fölhasználása és olyan ismereteknek közlése (például ipartörvény, választójog, véderőtörvény stb.), amelyekre növendékeinknek gyakorlati szűk* ségük van. Eközben persze bő alkalom nyílott általános műveltségi (különösen történelmi, néprajzi, művészeti) jelenségek megbeszélésére.

Wildner Ödön dr.

Ezen tárgyat a második félévben Wildner Ödön dr. másirányú elfoglaltsága miatt Sidó Zoltán dr. adta elő, ki tanításának menetét a következőkben foglalja össze : A társadalmi gazdaságtan alkalmazott (gyakorlati) tanai. A termelés ú. m. az őstermelés, részletesebben az ipar és a kereskedelem fogalma, jelentősége és intézményei. A forgalom, a jövedelemeloszlás, a fogyasztás fogalma, jelentősége és intézményei. A magyar közjog vázlata, tekintettel a legfőbb állampolgári jogokra és kötelességekre. A közigazgatási jogból a hatóságok és hivatalok, az ipartörvény és a vele kapcsolatos törvények. Sidó Zoltán dr.

EGÉSZSÉGTAN i*s^'í^t^??<i^^^^t^<Si4&i^^<^ Heti 1 óra. Az »egészségtan« tanítása az eddig megszokott mederben folyt le s magában foglalta azon anyagot, amelyet a tanterv előír. Ismertettem a levegőt, annak vegyi és termék szettani tulajdonságát, időjárást, klímát. Ruházat. Fürdők, talaj és víz. A víz vizsgálati módjai, vízellátás, a víz megbírálása egészségi szempontból. Szűrők, szűrőrendszerek. Lakás s ezzel kapcsolatban az utak, utcák, lakhatási engedélyek. Fűtés, világítás, természetes és mesterséges szellőzés. Világítás (nappali és mesterséges). Hulladék. Temetkezés. Iskola egész* ségtana. Táplálkozás. (Tápanyagok, építkezési cikkek, iszákosság stb.) Fertőző betegségek, azok keletkezése, terjedése és azok elleni védekezés, (luberculosis, Malária, Dyphteritis, Cholera, Typhus, Himlő, Influenza, Pestis, Kanyaró, Scarlat és nemi fertőző betegségek.)

Ipari Hygyene. Az emberi szervezet ösmertetése és első segély.

Kottmann Elemér dr.

NEVELÉSTAN i?$^<^^<~Si<&<í?$^<í?it^<íS$^<Si^^^^ Heti 1 óra. A neveléstan szaktárgyának tanításánál az az elv lebegett előttem, hogy az ötödéves hallgatók számára, akik esetleg iparostanonciskolákban később rajzot tanítanak a pedagógiából — nevelés és tanítástanból — azt adja, aminek később a növendékek mint szaktanítók a gyakorlati tanítás alkalmával közvetlen hasznát vehetik, de másrészt, amire, mint művelt iparművészeknek általános műveltségük szempontjából is szükségük van. Evégből először a nevelés céljával, tényezőivel, a nevelés eszközeivel foglalkoztunk. Behatóan tár; gyaltuk a testi nevelés, az erkölcsi nevelés és értelmi nevelés fogalmait és céljait. Ezek után a módszerekről, különösen a rajztanítás módszeréről beszéltünk sokat. Ismertettük a művészi nevelés problémáit s a modern rajztanítás alapelveit. Előadásunkat egy;egy kiváló pedagógus író munkájából vett szemelvények olvasásával támogattuk s egészítettük ki. így mikor a környezet hatásáról beszéltünk, megismertettük Larsson Károly svéd festő »Napfényes ház« című művét. Az erkölcsi nevelésről szólva sokat olvastunk Payot »Az akarat nevelése« című művéből, ami az ifjak önnevelése és önfegyelmezése szempontjából rendkívül értékes gyakori lati útbaigazításokat és tanácsokat ad. Több részletet olvastunk Förster Frigyes Vilmos: »Iskola és jellem« című művéből is. Ezek után röviden átvettük a nevelés történetét. Nem annyira egyes pedagógusok működését ismertettük, mint inkább arra vetettük a fő súlyt, hogy az egyes korokban milyen volt a nevelés és tanítás s hogy igyekezett ez hozzáigazodni az általános társadalmi és gazdasági viszonyokhoz. Végül megemlítjük, hogy ez évben is szorgalmasan látogatták a székesfővárosi pedagógiai könyvtárt, ahol önképzésükre sok ösztönző impulzust nyertek.

Ozorai Frigyes dr. székfőv. középiskolai igazgató.

BELSŐ ÉPÍTÉSZET ÉS LAKÁSMŰVÉSZETI SZAKOSZTÁLY ^£f^i4£f*ii4&^ii^^i^f 1. évfolyam. Épület? és bútorasztalos?szakrajz heti 6 órában. Foglalkoztak azon szakismeret tekkel, amelyek az ipari rajzolónak és tervezőnek hatáskörébe tartoznak ; ugyanis : a fakoté* sekkel, a bútorok, padlók, ajtók, ablakok szerkezeteivel úgy ábrázolva, mint ahogy azt a kivitel megköveteli. A fakötések szétszedhető minták után 1 : 3;hoz kisebbítve, alap*, homlok? és oldalnézetben metszetekkel ellátva ortogonálisán és izometrikus képben ábrázoltatnak, a körvonalakat kihúzva, a metszetek festve és pedig :

FícUö építészeti szakosztály.

Klemi bútortervezés.

'VanAx : Györgyi Déner;,

Rákos Pál II. éves növendék munkÁja.

I. félévben: sarokkötések, toldások, keresztezések, fogazások, síkfelületek és térbeli kötések.

II. félévben: szintén kisebbített mértékben, saját falitábláim nyomán készültek: kihúzó asztalok, ajtók, ablakok, kirakatok, mint műhelyi rajzok, kottázással ellátva, továbbá elő* adásban ismertettem a legfontosabb bel* és külföldi fanemeket, a fák tulajdonságait és a megmunkálását, szárítását, a gerendák, padlók, deszkák, lécek méreteit, a fasbevonatokat, csiszárlást, a foumirozást stb., azonkívül még a mázolást, a lakkozást és az aranyozást.

Továbbá gyakorolták a vízfestést, melyet annyira kell az iparművésznek ismernie, hogy terveinek színezésénél a valódi hatást megközelítse, azért természeti tárgyak után festettek és pedig: I. félévben: naturáliák után: levelek, lepkék, bogarak, kagylók, kitömött madarak és állatokat másolva, azért, hogy a vízfestés technikáját és a színkeveréseket gyakorolják.

II. félévben: a legkülönbözőbb anyagú iparművészeti tárgyakra került a sor, úgy hogy előbb természethű felvétellel foglalkoztak, különskülön egy-egy tárgyat lefestve, később csend* életszerű összeállítással, háttérrel, végül egész interieurrészletekre tértek át.

Benczúr Béla.

BÚTORTERVEZÉS ELEMEI &f^&/^^^^^£f^^^^^<££^^^^^ II. évfolyam. Az egyes bútorok szükségméreteinek ismertetése után a növendékek az elemi tervezésnél a fő súlyt elsősorban a bútor felépítésének nagy arányaira fektették és ezeket minden részlet elhagyásával, sematikusan jelzett bútorterveknél gyakorolták. Ennek keretében később sor került a szerkezeti részek dimenzionálásával kapcsolatosan, az ajtókeretek, betétek stb. arányos megoldására, majd a profilozásra s mindezt fokozatosan követte az egyes fanemek megismerésével a festett, a faragott, az intarziás stb. díszítések helyes és arányos alkalmazása.

Ez elemi gyakorlatokat eleinte csak egyes bútorokon gyakorolták, pl. a könyvszekrényt .stb. 8—10 variációban oldották meg különféle nézetekben, különféle fanemekben S különc féle díszítési móddal. Ezzel egyidejűleg fokozatosan megtanulták a helyes vázolás módját, a helyes méreteket, műszaki tervrajz elkészítését 1 : 20—1 : 10 mérettől az eredeti nagyságú részletrajzig.

Az előtanulmányok elvégeztével sorra került egyes helyiségek összes bútorainak egységes megtervezése, a fent említett elvek alapján s így megoldották egy polgári lakás számára a konyha, a lakószoba, az úriszoba és ebédlő összes bútorait, helyes felépítési arányokkal, jó mérettel, helyes szerkezettel, arányos tagozódással, helyesen alkalmazott díszítéssel, műszaki rajzok, eredeti nagyságú műhelyrajzok s később különböző kivitelű prespektívák alapján.

Györgyi Dénes.

LAKÁSMŰVÉSZETI TERVEZÉS

^^^^^6R<^^^^^^^^^^^^42^^^#í^^^^'a^^

A ///. éves növendékek lakásművészeti tervezést tanultak. Tanmenetem részben szóbeli előadásból, részben gyakorlati tervezésből állott.

Míg a második évfolyamban megtanulták a bútortervezést, most a harmadik évfolyamban a bútort nem mint önálló dolgot, hanem interieur keretében tervezik, megoldva azt a falakkal, függöny stb.svel együtt formában és színben.

Első feladatban egy szerény igényű lakás (kis polgári, garcon?, vagy munkáslakás) egy-egy szobája került megoldásra.

Második faladatnak egy polgári 3—4 szobás lakás, harmadik feladatnak egy urasági (fő« úri) lakás egy-egy szobáját oldották meg a növendékek.

Szóbeli előadásomat nemcsak illusztratív anyagokból vett példák bemutatásával kísértem, hanem a gyakorlati életben létező pozitív, esetleg negatív példákat természetben is megs mutattam növendékeimnek.

Ehhez csatlakoztak még a műhelylátogatások és a bútorszövetek, tapéták és egyéb lakásfelszerelésekhez szükséges anyagok és tárgyak bemutatása.

A feladatok megoldásánál súlyt helyeztem arra, hogy a növendékek a művészi előadási készségen és színbeli megjelenésen kívül a gyakorlati szempontokat minél nagyobb mérték: ben érvényesítsék.

Az anyag megválasztására, a terv kivihetőségére, a bútor használhatóságára és tartóss ságára nagy súlyt helyeztem, de viszont súlyt helyeztem arra is, hogy a szempontok túlságos hangsúlyozásával azok nehézzé, esetlenné és ezáltal müvészietlenné ne váljanak, mert ez az igazi célszerűség elvével ellenkeznék.

A tanmenetből az idei évben első feladatnak egy szerény igényű kis családi ház hallszerü lakószobáját, mely egyszersmind ebédlő is, oldották meg.

Alaprajz és 2—3 fal nézetének a bútorokkal együtt való megoldását kívántam meg. Utóbbiak közül egy színben, a többi más?más technikával készült. Második feladatnak egy négyszobás polgári lakást oldottak meg. Harmadik feladat egy főúr, vagy magasrangú hivatalos személy magán?, illetve hivatalos fogadójának tervezése volt.

SzablyazFrischauf Ferenc.

BELSŐ KIKÉPZÉSEK TERVEZÉSE !/^<^#^í£í^.^^45#^i£^^4á£^<^/^<^^<=4^íS* Ez a tantárgy, a III. évfolyam lakásművészeti tervezésével szemben, a IV. és V. évfolyam* ban a nyilvános jelleggel bíró helyiségek magasabb fokú kiképzését ölelt fel.

A növendékek számos tanulmány alapján megoldották e helyiségeket alaprajzilag, továbbá

a falak építészeti kiképzését, mennyezettel, bútorokkal és egyéb felszerelési tárgyakkal együtt, formailag és színbelileg, úgy szerkezeti, mint művészi szempontból.

A kiindulás egyszerűbb helyiségeket ölelt fel, úgymint bolthelyiségeket, éttermeket, kávé= házakat stb.

Az ötödik évben pedig nagyobb igényű helyiségeket oldottak meg, úgymint táncterem, díszterem, színház belsője stb. Az idén a negyedévesek egy tanácstermet, egy gyógyszertárat és egy divatszalont képeztek ki. Az ötödéves növendékek egy szálló éttermét oldották meg teljesen. Egy színház belső kiképzésén dolgoznak. A következő feladat egy kávéház és egy divatszalon megoldása volt. Az ötödévesek következő feladata a pályázati vázlat eredményétől függ. Az ötödévesek jelenleg kivitelre kerülő berendezések kiviteli rajzain dolgoztak.

SzablyatFrischauf Ferenc és Györgyi Dénes. ÉPÍTÉSZETI SZAKRAJZ ÉS TERVEZÉS

&s^4£f^^^^^<&^^^4í£^<&^Si^

IV. évfolyam. A két* és háromszobás legegyszerűbb házzal indultunk ki s a cél kettős volt. Elsősorban, hogy a növendékek az eddigi középítéstani szerkezeti ismereteiket praktikus feladatoknál alkalmazták, s hogy a műszaki rajzolás összes módjait ismerjék meg, az 1 : 200, 1 : 100, 1 : 50 méretekben készült terveket egészen a kiviteli rajzokig, A másik cél az volt, hogy ezzel egyidejűleg a családi házak tervezésébe vezessük be őket s azért választottuk a legegyszerűbb eszközökkel megépíthető családi házat, mert ennek alaprajzi megoldásánál — az olcsóságot szem előtt tartva — rendkívül takarékoskodni kell s így ez a feladat igen tanul* ságos, mert az alaprajz minden legkisebb részét is jól kell kihasználni, hogy az már lehetőleg kis alapterületen és olcsón megépíthető legyen. így a takarékos alaprajzi elrendezést ismerték meg s ezzel egyidejűleg a homlokzat művészi kialakítását is az elemi megoldással kezdhették, csak az ablak* és ajtónyílásokkal való kiképzéssel. Az építészeti kiképzést fejlesztendő, át* tértünk a tömeghatásokra. A már megoldott típusházat alapul megtartva, egyazon alaprajzzal, de különféle homlokzati változatokkal egy egész családi telepet oldottunk meg s itt a növen* dékck fejlesztették az építészeti nagyobb tömeghatásokra való törekvést s alkalmunk nyilt a terek, az utcák, kertek stb. megoldásával, igen egyszerű eszközökkel, a monumentális tömeghatást, de legintimebb kis kertet is tanulmányozni, s ezzel egyidejűleg az együtt* munkálkodást s a szigorúan vett irodai műhelymunkát pontos rajzok alakjában megismerni és elsajátítani.

Ez előtanulmány után áttértünk az V. évben nagyobb igényű családi házak tervezésére s megoldottunk kisebb alapterületre szorítkozó, 5—6 szobás bérvillát, s magasabb fokon álló építészeti megoldással bíró s belső térhatásokat és belső kiképzéseket megkívánó nagyobb igényű magánotthont terveztünk meg. Mindkettőnél kiterjeszkedtünk nemcsak a háznak építészeti, művészi és szerkezeti megoldására, hanem felöleltük a ház kertjét s azzal egész környezetét s annak teljes művészi megoldását. Természetesen egy ilyen feladatnak meg* oldása hosszabb időt igényel, míg sor kerülhet a berendezés megtervezésére s azért ily fel* adaton a rendelkezésre álló csekély idő folytán két, sőt három évig is dolgozik a növendék, de sokszor egy feladaton több évfolyambeli növendék is dolgozik. Az idén megoldott feladatok teljes elkészítését csak jövőre mutathatjuk be egészen készen, sőt belső kiképzést illetőleg, építészeti részletek egyes fragmenseinek kész kivitelét a rokonszakosztályok csak a tervek teljes elkészülése után végezhetik, hogy így a feladat a rokonszakosztályok közre* működésével teljes kiegészülést nyerhessen.

A háború okozta sajnálatos körülmények folytán az idén nélkülöztük a plasztikus modellek elkészülését, melyek eddig a tervvel egyidejűleg rendszeresen készültek, de remélhetőleg ennek a megoldása is mielőbb megtörténhetik.

Györgyi Dénes.

TERVEZÉS TÖRTÉNELMI STÍLUSBAN Í^^ÍO-í^^í^S%44^í5%í2^S5V<J4^S^íe*í^4í#-í?S4S*^5V IV. éveseknél heti 8 óra. Stílbeli gyakorlatok a középkori építészet köréből és pedig lakása hoz tartozó helyiségek belső kiképzése és bútorai.

V. éveseknél heti 8 óra. A templom belső berendezésének tervezése. Oltár, szószék, padok, orgona, sekrestye stb.

Gyalus László.

KÖZÉPÍTÉSTAN ÉS ÉPÍTÉSZET

^^^•^^^4£f^i4iá^i^ig^^4i^^i-^^^4í^^4i/^^4£f^i

Minthogy a tanév egy hónappal később kezdődött, nem volt lehetséges a tananyagot az előző évekhez hasonló terjedelemben előadni. A kevésbbé fontos részek elhagyása mellett csak a lényeges részek tárgyaltattak behatóbban, így például a III. éveseknél a szerkezetekre S azok mechanikájára fektettem a fősúlyt.

A konstrukciók alapját képező erőműtant a növendékek a kőművesmunkák, boltozatok, síkfödémek, ácsszerkezetek, vasszerkezetek, kőszerkezetek ismertetése kapcsán tanulták meg s a szóbeli előadás után szóbelileg vizsgáztak, az ábrákat pedig rajzlapokon szerkesztették meg. A rajzbeli gyakorlat fejlesztését és a konstruktív gondolkozás előmozdítását ezen kis próbált módszerrel műveltem ez idén is.

A IV. évfolyam megcsappant létszáma kőmegrendelések, költségvetések, pallértervek készít lése közben a tervezéssel is megpróbálkozott s bővítette ismereteit a középítéstan terén.

Az V. osztály egy vidéki törvényszéki épület lépcsőházát s egy krematórium hamvasztóí csarnokának belső kiképzését tervezte meg. Kirándulásra ez évben nem nyilt alkalom, bár az év vége felé a Parkklub, Nemzeti Kaszinó és a Kúria megtekintése volt programmba véve. almási Balogh Lóránt.

DÍSZÍTŐ SZOBRÁSZATI SZAKOSZTÁLY

.2í^i^^^^^í5£^<^^i£*^^^í££^

Bár az idei tanévben ezen szakosztály az ifjúság hadbavonulásával a szokottnál jóval kevesebb növendékkel bírt, mindamellett mégis sikerült a tavalyi tanévhez hasonlóan növen= dékeimet a már megkezdett műhelyszerű oktatásban részesíteni, úgy hogy az idén a príma gipsz és mintegy ebből kifolyólag a fafaragással járó szakszerű oktatás került rendszeres megvalósulásra, amennyiben a kezdők (első évesek) egyrészt a pontozósgép teljes mellőzéséi vei és így a szabad szemmérték gyakorlására való tekintettel tartoztak feladataikat elvégezni, másrészt ezzel kapcsolatban egyes növendékeknek kidolgozás tekintetében olykép kellett cgysegy feladatukon dolgozniok, hogy azt a fokozatos fejlesztése céljából egyes főbb stádiumaiban abbanhagyták, míg végre az utolsó stádiumban végleges befejezést nyert. Ily módon elkészült munkánál a növendék maga előtt látja annak elkészítési folyamát, a mi által tapasztalatait minden tekintetben gyarapítja. De az így elkészített munkák a növendékek művészi és technikai kiképzésükre nézve még egyéb nagy előnyökkel is bírnak, amennyiben: 1. megtanulnak a munkáik megfaragásához szükséges szerszámokkal helyesen bánni, miáltal megszerzik maguknak azt a kézügyességet, mely a fa*, illetve már a köfaragás mesterség és művészetbeli elsajátítására okvdlenül szükséges; 2. a növendéket a tárgy ilykjppeni megmunkálása közben, annak anyagszerűségének helyes megérzésére vezeti és 3. van ennek a módszernek erkölcsileg nevelő hatása is, mert amikor a növendék munkáját sajátkezűleg nemes anyagban pozitív fokozatos fejlesztésben elkészíteni tartozik; épp az anyag fáradságos megmunkálása közben tanulja megérteni az ilyen módon elkészült munkájának valódi becsét.

Ezen módszerben végeztek az első félévben az elsőévesek tavalyi másodéves növendékek által megkomponált díszítményeket ábrázoló minták után másolásbeli, a príma faragás elsajá?

tításához vezető gipszfaragászati, majd a második félévben egész antik fejek, vagy azok részeiről gyakorlatokat és pedig részben természetes nagyságban, másrészt, tekintettel a szabad szemmérték minél intenzívebb gyakorlására, kétszeres természetes nagyságban. A máso* dik íélévben az elsőévesek közül az eíőrehaladottabbak a természet utáni, azaz élő emberi alak, főleg a fej prima fába és a köfaragás technikájával gipszbe való megfaragását gyakorolták.

A másodévesek az első félévben iparművészeti tárgyakat ábrázoló rajztervezetek után készítettek, ezen tárgyak sokszorosításához alkalmas gipszmintákat, príma faragásban. Ezen tárgyak együttesen egy teljes íróasztal felszerelésére való készletet képeznek, amelyek közül egyesek kerámia, másrészt fa vagy bronz kivitelre alkalmasak. Közben tartoztak házi feladat gyanánt egy=egy megtervezendő iparművészeti tárgyról tervezetrajzokat készíteni. Ezen terv* rajzokat azonban minden esetben megelőzte a gondolatvázlatok elbírálása, amely alapon a legmegfelelőbb vázlatok szerint a tárgy különböző módon való díszítése, annak fokozatos fejlesztésével történt. Ezzel kapcsolatban gyakorolták az emlékezet utáni formaskészítést is.

A második félévben ezen módszerrel a növendékek már odáig jutottak, hogy saját tervezte munkáikat agyagban nagyjában megmintázták és a sokszorosításra alkalmasakat gipszben ki is faragták.

A harmadévesek ugyanezen elvek alapján nyertek oktatást, azonban azzal a munkai többletet kitevő különbséggel, hogy elméleti építészeti ismereteikhez mérten már ezek fel* használásával tartoztak nehezebb feladatokat megoldani s pedig olyanformán, hogy munkáik* hoz az építészeti részt egy kisebbített léptek szerinti nagyságban tartoztak megmintázni, ami felette fontos, mivel ilyenformán a növendék minden alkalommal átérzi munkájának térbeli hovátartozóságát. Készültek ezen mód kő, kerámia, bronz és egyéb kivitelre szánt figurális, ornamentális és arhitektonikus iparművészeti tárgyak, mint pl. különböző foglalkozásbeli mesteremberek vagy kereskedők részére azok foglalkozását feltüntető cégtáblák. Az évvégi pályázat egy fej domború megmintázása volt élő modell után.

Negyedéves növendék a háború folytán csak egy volt az első félévben. Ötödéves két növendék az első félévben csak egynéhány hétig járt.

A tanításnál segédkezett Tóth Gyula.

Simay Imre.

DÍSZÍTŐ FESTÉSZETI SZAKOSZTÁLY

4££^&^&ttií£^&^4ZM^'^&i^H^i££

I. évfolyam heti 10 óra. Falevelekről és ágakról tüzetes tanulmányok készítése, a tanul; mányok stilizálása, tervezése szegélyek és tapétaspatronminták számára. A tervek feldolgozása, gyakorlati kivitele, illetve patron vágása.

Falfestésre alkalmas anyagok, festékek, kötszerek S azok egymásra való hatásának ismer* tetése, bánásmódjának és színkeverésnek gyakorlása. Az ismeretekről jegyzetek készítése.

Az ipari falfestések gyakorlása a falon a műhclygyakorlati helyiségben.

Aquarellífestés gyakorlása csendéleti tárgyakról. Madarak rajzolása, mozgásuknak vázo= lása és festése szabadban. //. évfolyam heti 14 óra. Középkori motívumok gyűjtése, a gyűjtött anyagok felhasználása adott feladat, egy templom hajórészletének megtervezésére és megfestésére. A tervek adott helyen, eredeti nagyságban, kartonra megrajzolva s a falon gyakorlati kivitelben megfestve.

Bárok és rokokó ornamentek plasztikus formáinak másolása és nagy arányokban szénnel kartonra való rajzolása. Élő állatok mozgásának rajzolási gyakorlása és festése szabadban.

Az I. és II. éves díszítő festő növendékek Kalap Gyula szobafestőmester vezetése mellett három hónapi műhelygyakorlatot végeztek. A tanfolyamon a növendékek a különböző fal* festési technikák elsajátítását s az anyagnak célszerű kezelését és alkalmazását tanulták.

Sándor Béla.

A III., IV. és V. évfolyam. Az ötödéves tanfolyamon nem volt tanítvány, negyedéves volt az első félévben kettő, a második félévben egy, ez az egy=két tanítvány ugyanazon tanulmányokat végezte, mint a harmadévesek.

Október, november és december hónapokban tejfestési gyakorlatok heti 8 órában. Egyik héten fejfestés, rajzolás, a következő héten a fejnek dekoratív megoldása a természet után készült tanulmányok felhasználásával —• modell nélkül. A fejnek adott térben való elhelyes zése, melynél mint megoldandó színfoltok szerepelnek a hús színe, a haj, a drapéria és a háttér; részben kontúrok, részben kontúr nélküli színíoltok alkalmazásával. A íoltoknál a szín és az érték (valör) mellett a céltudatos dekoratív hatásra való törekvés az irányadó.

Ezen gyakorlatoknál figyelembe veszem azt is, hogy ugyanaz a tej, hogy lenne meg= oldandó üveg* vagy mozaiktechnikában, hogy lássa a tanítvány, mennyire befolyásolja a tormai megoldást a más és más anyag és a technikai kivitel.

A festés kötszerei: enyv, casein, tojás, tempera.

A festési alap : vászon, papír, vakolat. Az alapokat a növendékek maguk készítették.

Faldiszítési gyakorlatok: heti 6 óra.

A faldíszítési tanulmányokat különös tekintettel a régi stílusok arhitektonikus elemeinek díszítési módjára; végezték és ezt az építészeti szak* és alaktani órákkal karöltve gyakorolták.

Az ói és középkori falfestési technikák ismertetése az egyiptomiaknál, görögöknél, rómaiaks nál és pompejieknél. Ezen tanulmányokat közben felváltották iparművészeti használati tárgyak díszítési gyakorlatai, fadobozok, legyezők, kisebb ládák és bútorrészek díszítése, temperával, lakkátvonattal vagy viasz^casein kötszerrel s behúzva viasszal. Tavasszal a szabad természet; ben apróbb részletek és nagyobb tájkép=motívumok és tanulmányok rajzolva tollal és ceruzás val; festve temperával és vízfestékkel. Azonkívül az Orsz. M. Kir. Színművészeti Akadémia Egressyíterem falainak díszítését szolgáló kartonokat terveztek, mely tervek kivitele a nyár folyamán fog megvalósulni.

Ujváry Ignácz. ÖTVÖS»SZAKOSZTÁLY <5^^<=í£^4£*^4££^^^4á£^íí£^íí/^ A háborús viszonyok miatt az ötvös=szakosztályt túlnyomó részben leánynövendékek látogatták. Ezen körülmény, valamint a korlátolt mennyiségben rendelkezésünkre állott nyerse anyag következtében, nagyobb munkák kiviteléről ez évben kénytelenek voltunk lemondani.

Az első évfolyambeli növendékek, mint minden évben, úgy ezidén is maguk készítették cl szerszámaikat. Ezen szerszámokkal, — a jelenlegi idő szükségletét szem előtt tartva — kisebb ékszertárgyakra terveket készítettek, így főleg különféle kivitelben, saját tervek szerint, díszkeresztecskéket, amelyek mint kész modellek forgalomba hozhatók.

A másodévesek és harmadévesek különféle luxustárgyakat, például nagyobb kézitükröt, díszérmet, dobozt, gyűrűket stb. stb. részben domborított, részben cizellált, filigránszerü és zománcozott kivitelben készítettek.

A növendékek munkakedvét fokozandó, kivételesen megengedtem azt, hogy szabad idejű* ket célszerűen felhasználva, önállóan készített terveik szerint rendeléseket vállalhassanak és azokat elkészíthessék. Ezen munkák csakis az előzetesen bemutatott és általam megvizsgált tervek szerint valósíttattak meg. A növendékek már az első félév után tudtak privátmunkákat készíteni. Ezen munkák eladási árát a növendékekkel együtt állapítottam meg, egyrészt, hogy a növendékek munkája a megrendelő által ki ne használtassák, másrészt, hogy a tisztesség* telén verseny kizárassék. A növendékek által a háború alatt ilymódon készített munkák értéke a 9000 koronát meghaladja, mely bizonyítékául szolgál annak, hogy már rövid oktatás után a növendékeknek a gyakorlati életben való hasznos munkálkodást lehetővé tettük. így módjában állott minden szorgalmas és esetleg szűkölködő növendéknek, hogy munkája révén helyzetét némileg javíthassa.

Ami a hadsegélyező akciót illeti, úgy örömmel konstatálom, hogy a részben préselt, részí ben öntött, patinázott, cizellált és zománcozott kivitelben forgalomba hozott érmek száma a 28.000=et meghaladja. Ezáltal felkeltettem az érdeklődést a művészileg készített tömegcikkek iránt a társadalom minden rétegében.

Zull A. Richárd.

KERÁMIAI MŰHELY Z£6^46t^&A^4£6^^^^£M^4££^4££^*£Z^4£í^&^^ A növendékek a háborús időkhöz alkalmazkodva, kerámiai emléktáblákat és kereszteket terveztek, melyeket egyelőre kisebb méretben, vázlatszerűen gipszben is kidolgozták, hogy később technikailag kivihessék ; ami azonban sajnos, lehetetlen volt, mivel a háborús állapotok folytán megfelelő sokoldalú szakoktató nem állott rendelkezésünkre. A kerámiai műhely teljesen életképes jövőnek néz elé, miután fokozatosan mindent felölel, a legegyszerűbb kerámiai szükségleti tárgytól kezdve, a figurális, ornamentális és dekoratív kisplasztikái tárgyak elkészítéséig, úgy hogy ezáltal az élettel hasznos kapcsolatba jut. Zull A. Richárd.

TEXTIL.SZAKOSZTÁLY 4í^^4£^^^^^4i^^4£^^^^^4U^^^Í^^^£^^^S^^i^£í^^^ I. évfolyam. Különböző textiltechnikák gyakorlása, úgymint fehér és színes himzés, csipkeverés és varrás, gépvarrás és géphimzés, csomózás és szövés, gyöngymunka, batiks és szövetfestés.

Sorok (szegély, illesztés, szalag) alakítása különböző technikában ; az anyagnak s a munka menetének megíelelő elemekből. //. évfolyam. Népies és természeti elemek tanulmányozása alapján használati tárgyak ters vezése. A szabásrajzolás elemei. ///. évfolyam. Szövetek s csipkék tervezése. Ötletek feldolgozása.

IV—V. évfolyam. Egyházi szerelvények, divattervek készítése.

A II—V. évfolyam növendékei alulírott és Stern Anna szaktanítónő vezetésével kéts napos kirándulást tettek Bécsbe, ahol a divatkiállítást és a ruhamodellek bemutatását tekint tették meg, múzeumokat, iskolákat és színpadi kosztümöket tanulmányoztak. Kisebb helyi kirándulásokon egyes textilműhelyeket és gyári üzemeket tekintettek meg.

Ugyancsak a II—V. évfolyam növendékei vettek részt az iskolai szaktanítás keretében rendezett női kalapkészítőtanfolyamon, mely Brett Sarolta szakavatott vezetése mellett március hó végétől az iskolai év végéig tartott. A növendékek itt a kalapkészítés összes technikai tudnivalóit sajátították el s a vezetésem mellett készült kalaptervek egy részét elkészítették.

A hadi jótékonyságban is működött a szakosztály, amennyiben a növendékek a Janhovich Béláné Onagyméltóságának vezetésével létesült karácsonyi babavásár számára számos babas ruhát készítettek.

A technikai oktatást Stern Anna és dr. Wallnev Ödönné szaktanítónők látták el.

Tanár: Mihalik Gyula.

(irafikai szakosztály.

Tanát: HelblnB F e n n e .

IHosztzáció tollrajz Vermes László ÍI. éves növendék munkája.

GRAFIKAI SZAKOSZTÁLY 4í^^4Í^R^4í^^4í/^^'lí^^^^^^^^^^^^^^^^^^J^ Az összes III., IV., V. éves fiúnövendékek mind katonai szolgálatot teljesítenek és így sajnos, az osztályból éppen az az; anyag hiányzik, mely a már megszerzett tudásával és tehetségével még a gyöngébb elemeket is magával ragadta.

Az elsőévesekkel a kézügyesítő gyakorlatoknál kezdtük. Ezeket követték a természet utáni rajzolással egybekötött aránygyakorlatok. Ezután következett az elővázolás nélküli, príma rajzolás, egyszerű, síkban levő, préselt növények után, egészen a plasztikus tárgyakig, külön* bözö eszközökkel, úgymint toll, különféle vastagságban, nád, ecset stb.svel, súlyt fektetve a kaligraflkus precizitásra és a grafikai stílusra. Ezeket követte a grafikai ornamentáció és stilizáció alapelvének és törvényeinek megmagyarázása és a gyakorlatban való kivitele, íehér, fekete és több színben.

Azonkívül adott, egyszerű geometrikus formákból, pont, kocka, vonal stb. ritmikus el; rendezések, rozetták, mütyürkék, keretek stb. képzése és intenzívebb betűvetés.

A másodévtsek tanítása már szakirányú feladatokkal foglalkozott. Terveztek 'kisebb merkantilsgrafikai munkákat, hirdetéseket, reklámkártyákat, címlapokat stb. Azonkívül készüli tek népművészeti felvételek, ezekből terveztek ornamentális térkitöltéseket foltban és plasz; tikus vonalas kivitelben. Tollrajzok klasszikus minták (Dürer, Behaim stb.) és természet után. A műhelygyakorlatok alkalmával készültek kisebb linóleummetszetek és az első íéb évben betűszedési gyakorlatok. Utóbbiak, Mitterszky művezetőnek 1915. december 20íán bekövetkezett halálával, ideiglenesen szünetelnek. Ezután litográfia (kőrajzi) gyakorlatok.

A betűvetést előbb Mitterszky József és halála után Haranghy Jenő tanította.

Az eszközök rövid technikai ismertetése után a gömbvégű, majd különböző ferde mets sésű tollak használatával tizenkét típusú betű formát, lehetőleg kronologikus sorrendben ismertek meg. Később ezekből szövegmegoldásokat készítettek, majd önállóan tervezett formákkal próbáltak hasonló megoldásokat, fősúlyt fektetve a betűk egymáshoz való helyes arányára, sorok elosztására és elhelyezésére.

A harmadévesek már nehezebb feladatokat oldanak meg, úgymint plakátok, árjegyzék* címlapok, bekötési táblák, kisebb illusztrációk, merkantil=grafikai feladatok, linóleummetszetek, kőrajzok és rézkarcok alakjában.

A nagyon megfogyatkozott IV—V. évesek készítettek plakátokat, illusztrációkat, linóleuma metszeteket, merkantil munkákat és kőrajzokat. Azonkívül megoldottak különféle grafikai feladatokat, melyekkel cégek és egyesületek az iskolához fordultak.

A tanításnál segédkezett Haranghy Jenő.

Helbing Ferenc.

A tanárok jelentései után még csak a műhelyek és az esti tanfolyam működéséről kell beszámolnom.

Az iskola műhelyei a háború dacára is tevékenyen működtek.

A műhelymunka az ötvössszakon Zull Richárd tanár vezetése és Gombássy Anna segítsége mellett rendesen folyt. A növendékek a szaktanár irányítása mellett a kalocsai olvasógyár részére olvasó*, kereszti és éremmintákat készítettek.

A textilmunka részben Mihalik Gyula tanár irányítása, Síern Anna és dr. Wallner Ödönné segítsége mellett intézetünkben és részben Kriesch Aladár tanár irányítása mellett a gödöllői szövőiskolában rendesen folyt, mely utóbbiról K. Kriesch Aladár festőművész az alábbiakban számol be : A gödöllői szövőiskola az 1915—16=iki tanévben, tekintettel a háború okozta viszonyokra, redukált mértékben folytatta működését.

Legnagyobb akadály a feldolgozandó anyag — fonal és festék — igen nagy drágasága, illetőleg teljes hiánya volt.

A rendes üzem, 20 munkásleány, helyett az iskolának csak S dolgozó növendéke volt, akik jórészt megrendelések után dolgoztak.

Az iskola — 2 év óta — mióta vezetőnője, Frey Rózsa künn járt Svédí és Norvég* országban, hogy a fonalfestést megtanulja, maga festi fonalait növényi festékekkel.

Ez most a háború alatt kétszeresen fontos, mert jelenleg egész Magyarországon nem festethetné fonalait.

A festékanyagot részben az iskola maga, részben Konopy Kálmán földbirtokos termeli, más részét úgy vásárolja az iskola, ismét más része meg vadon terem.

Ez esztendőben az iskola 600 kiló fonalat használt fel, rendes viszonyok között pedig 1000 kilót.

Ez esztendőben növényi festékkel festett fonalból készült 78 darab szőnyeg Az idén készült szőnyegből eladatott 41 drb összes idei eladás (1915. július Írtől. 1916. május l^ig) .. ..

Raktáron van még 103 darab szőnyeg Németországba eladtunk 23 darabot

4848 3614 8683 16049 790

K értékben ,, „ ,, „ „ „ ,, „

A múlt nyáron az iskola vezetőnője, Frey Rózsa, a GödöllőíMéhészeti Gazdaságban el* helyezett vak katonákat tanította szövésre és csomózásra és ott szép eredményeket ért el.

Jelenleg is számukra a fonalat a M. Kir. Rokkantügyi Hivatal vak katonák intézete az iskolánál festeti.

Az iskola résztvett a sanífranciskói világkiállításon, az Iparművészeti Társulat kiállításain és a legutóbbbi stockholmi iparművészeti kiállításon.

K. Kriesch Ahdár.

A grafikai műhely teljesen házi kezelésben állította elő az 1914/15. tanévi évkönyvet, készítette a Díszítő Művészet című folyóirat II. évfolyamát. Készített az ékítményes ter* vezési órák növendékei számára linóleummetszet után béléspapírsmintákat. Számos kőnyomdai műlapot és rézkarcot.

A kerámiai műhelyben a munka, megfelelő szaktanító hiányában, két éven át szünetelt.

Most Zeotnyiczky József keramikus vállalta a műhelyben teljesítendő munkálatokat és tanítani fogja a korongozást, formálást, festést, égetést, a mázak és festékek elkészítését és minden ezen szakmába tartozó eljárást.

Az asztalosmühely, mely hat év óta szünetel, remélhetőleg a jövő tanévben ismét működi hetni fog és oly ismeretek elsajátítására fog alkalmat nyújtani, melyek minden iparművésznek hasznosak, de a lakásművészeti tervezőnek nélkülözhetetlenek.

A műkedvelő tanfolyamon Gróh István tanár felügyelete alatt Stern Anna és dr. Wallner Ödönné vezetése mellett bőr*, könyvkötős és textilíinunkákat, úgymint szőnyegszövést, csipkeverést stb. tanultak.

AZ ESTI TANFOLYAM ííV<^#í?%-^^^^^^^^í?i^SÍ^V4áíí?V^?^^áíí?V^#í?^á#fiV4í#1?Víá# melynek célja oly iparosoknak, kiknek foglalkozása bizonyos művészi képzettséget kíván, elméleti és gyakorlati oktatást nyújtani, az idén valamivel szélesebb keretben dolgozott, mint a megelőző évben, mert a jelentkezők száma és szakmája több oldalú oktatást kívánt, hogy a különféle iparágakkal foglalkozó látogatók megfelelő irányú képzést nyerjenek.

A tanfolyamon a következő tárgyak voltak: Általános rajzoktatás. Tanára: Papp Sándor. A növendékek képességéhez és fejlettségi fokához mérten lapminta, edények, gipszíornament, virágok, rovarok, madarak és szabadkézi perspektívái feladatokat rajzoltak ceruzával, tollal és sötét papíron fehér krétával és festettek vízfestékkel.

Alakrajz. Tanára: Papp Sándor. A kezdők gipszminták után rajzoltak, bevezetésképpen nagyi; tott méretű fejrészeket, majd egész tejeket. A haladók élő minta után fejet és egész alakot.

Grafika. Tanára : Helbing Ferenc. A látogatók igen különböző foglalkozásúak voltak, kik minden előképzettség hiányában a rajzolást a legelemibb fokon kezdték el. Az ezzel kap* csolatos betűvetést tanította: Mitterszky József és halála után Haranghy Jenő. Itt az írás különböző eszközeivel és a betűvetés különböző típusaival — a legegyszerűbbtől egészen az iniciáléi betűformákig — ismerkedtek meg. Ezután a növendékek foglalkozásuknak lehetőleg meg* felelő irányban szövegmegoldásokat, merkantil nyomtatványok betűelosztásait, monogrammo* kat stb. terveket készítettek.

Szakműhelyi rajz. Tanára : Györgyi Dénes. Különböző iparágak mesterei, segédei, tanoncai s részben műkedvelők iratkoztak be s az egyéni oktatást szem előtt tartva, átvettük : a műszaki rajzolás elemeinek oktatását, a különböző méretek ismertetését, a szerkezetek oktatását, azok* nak műszaki ábrázolását, metszetek készítését, a különböző méretekben való műszaki rajzo= lást az 1 : 20 ; 1:10; 1:2 méretekben, valamint az eredeti nagyságú részletrajzok készítését.

Ezzel párhuzamosan kész bútoroknak perspektívában megadott ábrázolásai után elkészítettük ugyanannak a bútornak összes műhelyrajzait, később a magasabb fokon, egyeket megtérve* zett bútor alapján megpróbálkoztak a látogatók azokat egy teljes szobaberendezéssé kialakítani, illetőleg az adott formák alapján a többi bútort megtervezni s azok összes műhelyrajzait elkészíteni. A legfelsőbb fokon önálló tervezéseket is végeztek a növendékek s a tervezés tanítása szintén fokozatosan haladt. A különböző fanemekre s a különböző faipari szerkesz= tésekre való tekintettel átvettük az egyszerűbb polgári igényeknek megfelelő szobaberende* zések megtervezését. Ugyanezen tanfolyamon bádogosok, illetve fémiparosok is részesültek oktatásban, a fent említett elvek alapján, egyéni tanítás szerint.

Szobrászítanfolyamon tanított Tóth Gyula. A növendékek I. félévben először egy egyszerű ornamentet másoltak. Ugyanezen idő alatt kiki szakmájának megtelelő tárgyat tervezett. Az át* javított és elfogadott tervet az anyagnak megfelelően megmintázták és gipszben elkészítették.

Ezen szakszerű tervezésnek célja a szakmában előforduló egyes hiányos ismeretek pótlása és az ízlés fejlesztése. Iliik félévben leginkább figurális részletek, koponya, fej, relief, valamint egész emberi és állati formák megismerésével és anatómiájával foglalkoztak.

Régi stílusok ismertetése és ékítményes tervezés. Tanára: Gróh István, tanította heti két órában. Rövid előadásban sorra kerültek az ó*, közép* és újkor történelmi stílusai: az egyiptomi, görög, római, bizánci, román és csúcsíves stílusok, továbbá a renaissance stílus ágazatai, a bárok, a Lajosok stílusai, az empire és bidermejersstílus. Az előadásokat rajzbeli munkák követték szakmunkák nyomán. A növendékek egy része a régi motívumok nyomán új tervekhez készített vázlatokat.

Planimetria. Tanára : Mihalik Gyula. Az ipari gyakorlatban előforduló mértani szerkesztések és számítások megtanulása s a hallgatók mesterségéhez tartozó gyakorlati példákon való begyakorlása. Ábrázoló mértan és perspektíva. Tanára : Bacsa András. A fősúlyt a szerkesztö«ábrázolás gyakorlására helyeztük. A cél elérésére a tanulmány elején kimerítő módon vettük igénybe (összehasonlításul), az izometrikus ábrázolást, mint domború feltüntetési módját azon vetületek keletkezésének, melyeket az ábrázoló mértan elkülönítve tüntet fel. Az elemek ábrázolása után reátértünk a fekvő, szemközt és ferdén álló, dűlő helyzetű (egyenes és görbe vonalakkal határolt) idomok, továbbá szögletes és forgástesteknek két, illetőleg három képben való ábrázó* lására, mely tanulmánycsoport befejezője a csavartgörbe szerkesztése volt.

Az árnyéktanban a pont* és egyenes vonalak, egyenes és görbevonallal határolt idomok, szögletes és forgástestek ön= és vetett árnyékának szerkesztésével foglalkoztunk, mindenütt a helyzetváltozásból származó külömbségek kiemelésével a szerkesztés gyakorlására helyezve súlyt.

Magyar^fogalmazási gyakorlatok, heti 2 óra. Tanára : Szőnyi I. László dr. Ezen előadásoknak célja az, hogy a növendékek gondolataikat írásban szabatosan, világosan, helyesen tudják közölni, helyesírási hiba nélkül. Előadásaiban a helyesírási szabályoknak dióhéjban való vázolása mellett a nyelvtani szabályokra is ki kellett terjeszkednie, amennyire az esetről*esetre kívánatos, vagy szükséges volt. A fősúlyt az írásbeli dolgozatokra fektette. Kéthetens ként írtak a növendékek egy dolgozatot. A dolgozatok kijavításánál valamennyi előforduló íráshibát, helytelen mondatszerkezetet közösen javították ki. Növendékeinek száma 37, ezek közt volt 25 nappali és 12 esti tanfolyamos hallgató.

EGYÉB ESEMÉNYEK 4 i ^ « ^ # < ^ ^ á ^ ^ í i ^ ^ í í ^ ^ 4 í / ^ ^ < a # ^ ^ 4 í ^ ^ í i # - ^ 4 á ^ « * í á ^ ^ 4 í ^ Az intézet az idei tanévben részt vett a Zsolnai Katholikus Nőegylet kiállításán, mely kiállítást Gróh István tanár rendezte, ki a kiállítás megnyitásával kapcsolatosan felolvasást is tartott. A berlini Hohenzollern Kunstgevverbehaus kiállításán is számos munkával szerepeltünk.

A stockholmi kiállításon is szép gyűjteménnyel volt az iskola képviselve. Ujváry Ignác tanár a Zweite Armee által a hadiözvegyek és árvák javát szolgáló lembergi kiállítás művészi díszítését, valamint harctéri felvételeknek diórámaszerű festését vállalta. Az iskola fejlődését igen elismerésre méltó módon cikkben és képekben ismertette a Darmstadban megjelenő Innen Dekoration c. szaklap. Ugyancsak különféle grafikai megoldású terveket közölt a berlini Deutscher Buchs und Steindrucker c. szaklap. A darmstadti StickereisZeitung a textil=szakosztálynak több sikerült csipke? és kézimunkatervét reprodukálta.

A tanárok és növendékek Bécsben a divatkiállítást, a Frauengewerbeschule?t, a K. u. k.

Anstalt für Frauenindustrie, a Modell Schau kiállítását tanulmányozták. Tanulmányozták még a zebegényi templom falfestményeit és a lipótmezei kápolna üvegfestményeit.

Udvary Géza tanár a nyár folyamán az olasz harctéren mint harctéri rajzoló közvetlen szemlélődés által gazdagította háborús impresszióit. Gróh István tanár az 1915/16. tanévre iparostanonc-iskolái szakfelügyelői tisztséggel bízatott meg. Az iskola növendékei számos nyilvános és cégek által kiírt pályázaton sikeres eredménnyel vettek részt. A Dohányjövedéki Igazgatóság számára több új dohánycímkerajz készült. A Mez Vater és Fiai nagyatádi selyemtonalgyár részére színkártyarajzokat készítettek.

A háború okozta károk enyhítését célzó mozgalmakban élénk tevékenységgel vettünk részt.

Jankovich Béláné kegyelmes asszony védnöksége alatt álló Babavásársra lOOmál több művészi ízléssel készített babák megtervezésénél és kivitelénél a textil?szakosztály növendékei segéd? keztek. A december hóban megtartott Katona Napion az iparművészeti iskola növendékei 680 korona 70 fillért gyűjtöttek. A Kárpátokban felépítendő Debrecenfalva javára rendezett kiállításra az intézet tanárai számos értékes képet és iparművészeti tárgyat ajándékoztak. A had* sereg céljait előmozdítandó az iskola 134 kg. sárga* és vörösrézből készült, részint selejtes növendékmunkát, részint pedig felszerelési tárgyat szolgáltatott be a Hadsegélyző Bizottságnak és a pozsonyi Fémátvételi Bizottságnak. A Sebesült Katonákat Foglalkoztató Bizottság részére 2 drb plakátot, a Babavásár részére 1 drb plakátot készítettek az iskola növendékei.

A nagyméltóságú magyar kir. vallás? és közoktatásügyi miniszter Úr Önagyméltósága a 128346—1915. sz. rendeletében az iskolának a faliképek ügyében kifejtett munkásságáért köszönetét nyilvánította.

Azi INXEZEX SZEMEL YZEXE ^^^^f/^*^^.^^*^^-^??*^* IGAZGATÓSÁG: Czakó Elemér dr. (szentiványi), igazgató, a berlini Maximiliangesellschait tagja, a Ferenc József?rend, a Krisztusirend lovagja, az orsz. képzőművészeti, az orsz. keresk. és ipars oktatási, a székesfővárosi iparoktatásügyi tanács, a műemlékek orsz. bizottsága, a szerzői jog szakértő bizottságának, a női kézimunkatanítónői vizsgáló bizottság tagja stb. Az 1915 — 16íik évben szabadságon volt.

Nádler Róbert h. igazgató, orsz. m. kir. képzőművészeti főiskolai rendes tanár, a m. kir. rajztanárképesítő vizsgáló bizottság tagja.

Titkár: Bellaagh Imre, a CS. és kir. 96iik gy.?ezred hadnagya, 1914 októberében az északi harctéren eltűnt.

Irodatiszt és pénztáros : Csermendy Elemér.

Számvevő : Strömpl János, min. számv. al> ^ igazgató.

Kezelőnők: özv. Banny TeoHlné, Szigethy ' Erzsébet.

A TANÁRI TESTÜLET TAGJAI, Bacsa András, r. tanár, oki. rajztanár, festői művész, tanítja a nappali és esti tantolya? mon a geometriát.

Balogh Loránd (almási), r. tanár, oki. építész, a középítéstani tervezés és szakrajz és az építészeti tervezés tanára.

Benczúr Béla, r. tanár, építész, a m. kir. raj^i tanárképesítő vizsgáló bizottság tagja, tanítja a nappali tanfolyamon az épületi és bútor* asztalos szakrajzot, a vízf'estést, valamint az iparművészeti stíltant. Éber László dr., a Műemlékek Országos Bizottságának előadója, egyetemi magán? tanár, a művészetek történetének előadója, Elek Arthur, a magyar irodalomtörténet elő? adója. r'ieber Henrik dr., a vallass és közoktatásügyi rn. kir. minisztérium egyházművészeti szaki előadója, az egyházművészet előadója.

Gróh István, r. tanár, oki. rajztanár, tanítja a nappali tazifolyamon az ékítményes rajzot, a szabadkézi perspektívát, ismerteti a mű* történeti stílusokat, az esti tanfolyamon tanítja a régi stílusokat és az iparművészeti tervezést.

Gyalus László, r. tanár, építész, tanítja a nappali tanfolyamon az építészeti rajz és alaktant és a történelmi stílusokban való tervezést.

Györgyi Dénes, tanár, építész, tanítja a nappali tanfolyamon a bútortevezés elemeit és szaki rajzot, a belső kiképzések tervezését és a családi házak tervezését.

Helbing Ferenc, r. tanár, grafikus művész, a grafikai szakosztály vezetője a nappali és esti tanfolyamon.

Hibján Samu, r. tanár, az 1915/916. tanévben betegség miatt szabadságon.

Mátrai Lajos, r. tanár, szobrászművész, szerb hadifogságba esett, mint népfölkelő főhadn.

Mihalik Gyula, r. tanár, oki. rajztanár. A textilt szakosztály vezetője az esti tanfolyamon a planimétria előadója.

Muhits Sándor, tanár, a m. kir. 29sik honvédi gy.sezrednél tart. hadnagy orosz hadifogi ságba esett.

Ozorai Frigyes dr., székesfővárosi középiskolai igazgató, a neveléstan előadója a nappali tanfolyamon.

Papp Sándor, r. tanár, festőművész, tanítja a nappali tanfolyamon az alakrajzot, az esti tanfolyamon a rajzoktatás és az alakrajz tanára.

Rottmann Elemér dr., intézeti orvos, az egész* ségtan előadója.

Sándor Béla, r. tanár, festőművész, tanítja az első két évfolyamon a díszítőfestést.

Sidó Zoltán dr., székesfőv. fogalmazó, az 1915/916. tanév Iliik feléből előadja a társadalmi és gazdasági ismereteket.

Simay Imre, r. tanár, szobrászi és festőművész, a nappali tanfolyamon az alakrajz és a díszítő szobrászat tanára.

SzablyasFrischauf Ferenc, festőművész, a nap* pali tanfolyamon a lakásművészeti tervezés és szakrajz, a belső kiképzések tervezésre c. tárgy tanára, oktatta a festő szakon a ters mészét utáni rajzot.

Szőnyi J. László dr., múzeumi őr, a fogai? mazási gyakorlatok, az iratszerkesztés és a könyvvezetés előadója.

Udvary Géza, tanár, festőművész, tanította a nappali tanfolyamon az alakrajzot (1., II.) és a kosztümrajzolást.

Ujváry Ignác, r. tanár, festőművész, a díszítői testőszakosztály tanára.

Wildner Ödön dr. (kisújfalusi), szfőv. tanács* nok, az 1915/916. tanév első felében a társadalmi és gazdasági ismeretek előadója.

Zutt A. Richárd, ötvöss és szobrászművész, az ötvösség rendkívüli tanára.

Szakoktatók: Mitterszky József (grafika) 1915. évi decem? ber hóban elhunyt. Föhlmann József (ötvöss ség), a franciasnémet harctéren teljesít katonai szolgálatot.

Tanársegédek: Tóth Gyula, llaranghy [enő, Leszkovszky György, Gombássy Anna.

Tervező: Örkényi István.

Szaktasiííónők: Mennerné Dedinszky Olga, dr. Wallnemé Marthy Róza, Stern Anna, Sutter Katalin.

Művezetők: Mitterszky József (grafika), Pöhlmann József katonai szolgálatot teljesít (ötvösség), Zlat* nyiczky József (kerámia), József Jciiű (kerámia), katonai szolgálatot teljesít. Orosz hadifogoly.

Taníolyamvezetők: Kalap Gyula, festőmester.

Brett Sarolta, kalapdíszítőnői tanfolyam.

Szertáros: Matula Lajos, altiszt.

Kapusi teendőkkel megbízva: Novak András.

Iskolaszolgák: Klein Sándor, Juhász Mihály, Kléb Ferenc, Lilinger István, Fásztó József és Szentes Vilmos, az utóbbi négyen katonai szolgálatot teljesítenek. Bedecs Gáspár, Farkas Gyula.

Takarítónők: Hirmaim Paula, Lecskó Jánosné.

AZ INTÉZET NÖVENDÉKEINEK NÉVSORA AZ 1915 16 TANÉVBEN I. osztály:

P o p e l k a G u s z t á v . . . ötvös I—IIP r i n n e r Vilmos . . . . festő I —IIBobletec Oktáv . . . . s z o b r á s z . . . . I — I I .

Prudovics J á n o s . . . . festő I—IIBalló Margit textil I. textil I —IIBudai A n t a l ötvös I — II. Reguly Margit Reisz Imre grafikus . . . .

I —II. Budai József b . építész . . . I. Róth Izabella grafikus . . . .

1—IIBudai Mária festő I — II. Braun János festő I — II. Schieb H i l d e g a r d . . . grafikus . . . . I — I I . ötvös I. Deli Anna textil I — I I . Schóber István Szmetana Márta . . . . textil I. Deutsch Tibor festő í—II. Stauber Rózsi b . é p í t é s ; . . .

I—II. Draskóczy Aglája . . . textil I—II. Székely Á r p á d b . építész . . .

I - II. Fleischer Alfréd . . . . b . építész . . . I — II. I. Füsti Molnár Katalin . festő I — II. Szepessy Erzsébet . . . textil textil I — II. Geréb Klára grafikus . . . . I — II. Szilágyi J o l á n Szpevák István . . . . szobrász . . . .

I — II. Grófcsik Emília . . . . b. építész . . . I — I I .

Tamássy Margit . . . . textil I —II. Hampel Károly . . . . szobrász . . . . I — I I . szobrász. . . . I—II. Háry Imre grafikus . . . . I — I I . Tímár J á n o s szobrász. . . . I — I I .

Hegyi Magda ötvös I — II. T ó t h G y ő z ő ifj.

Vaszary G á b o r . . festő I — II. Herz Imre festő I—II. W e i n m a n n M ó r . . . . festő I—II. Hollander Erzsébet . . textil I. Honig Rezső b. építész . . . I — I I . A z I. félévben 6 3 t a n u l ó .

Jenovay Lajos festő I—II. A I I . félévben 4 7 tanuló.

Kincses Etel textil 1 — II. II. osztály: Király Róza grafikus . . . . I. Kiss Matild festő I—II. Á r k a y Teréz grafikus . . . . I — I I .

Kolozsvári Z s i g m o n d . grafikus . . . . I — I I . Barta Lajos kerámia . . . . I - I I .

Korach Ernő grafikus . . . . 1.

Brünn Anna szobrász . . . . I — I I .

K. Kovách Elemér . . festő I—II. Brünn Gizella grafikus . . . . I•—II. Kovács Kálmán . . . . grafikus . . . . I — H . Demény Géza szobrász . . . . 1.

Kovács Károly . . . . b . építész . . . I — I I .

Duschnitz Piroska. . . textil I—II. Krisztián T i b o r . . . . s z o b r á s z . . . . I — I I . Eglmayer Ede b. építész . . . I — I I . l.acsny Erzsébet . . . . textil I. Erhardt Ernő b . építész . . . I — I I .

Lukács Erzsébet . . . . textil I. Eszéky Elza textil 1—II. Mayer Ferenc b . építész . . . I. Fischer Margit grafikus . . . . 1 - I I .

Méri G y u l a b . építész . . . I. F r i e d m a n n Imre . . . . b . építész . . . I — I I .

Merza József b . épíiész . . . I — I I . G a b a y László szobrász . . . . I. Mészáros L á s z l ó . . . . grafikus . . . . I — I I . Géczy Ö d ö n b . építész . . . I. M o t e n t á n Viktor . . . b . építész . . . I. H a l m á g y i István . . . szobrász . . . . 1—II. Nagy Endre grafikus . . . . I — I I .

Hiesz Géza szobrász . . . I. N a g y Ignác b . építész . . . I — n . Irsay E n d r e b . építész . . . I — I I .

Nagy János szobrász . . . . I. Kacsanovszky Etnilia . textil I—II. O s z á g h Béla b . építész . . . I — I I . Kellner Vince kerámia . . . . I — I I .

Pataky Klára grafikus . . . I. Kovács G y u l a festő I. Partmaim Józset . . . . festő I — I I . K ő n i g Dezső kerámia . . . . í — I I .

Petrányi J e n ő ötvös 1 — H . Krausz Erzsébet . . . . ötvös 1—II. Piday Valéria textil I. Lerchner Gusztáv . . . festő I.

Mahler József b. építész . . .

Nándory Lajos . . . . b. építész . . .

Odry Miklós grafikus . . . .

Orosz András grafikus . . . .

Páll Irén textil Pauer Lajos festő Raichle Ilma ötvös Rajky József szobrász. . . .

Remiinger Ferenc . . . szobrász . . . .

Révész Ilona textil Rockenstein J e n ő . . . b . építész . . .

Sárossy G é z a festő Scháffner R ó z s a . . . . s z o b r á s z . . . .

Sidwers E m m a grafikus . . . .

Siuda N á n d o r grafikus . . . .

Szada Béla festő Szalay J e n ő festő Szebenyi Mária . . . . festő Szelle A n d o r festő Táth Sándor festő Trösztiéi- Gizella . . . . textil U d v a r y Pál . . . t. m. grafikus . . . .

A z I. félévben 44 t a n u l ó .

A I I . félévben 54 t a n u l ó .

III. osztály: Balázs G é z a Boskó Lajos . . . t. m.

Böcker Lajos Bölcskey Ferenc . . . .

Csizik Eleonóra . . . .

C s u l y o k Margit . . . .

Csizmadia István . . .

Eglmayer Pál Fehér Pál Gadányi Jenő Moffmann A n t a l t. m.

Kardos Klára Kende J o l á n Kiss Béla . . . . t. m.

Kovács Z o l t á n Kreisel Béla . . . t. ni.

Lasetzky Rezső . . . .

M a g o s J á n o s . . t. m.

N a g y Benő . . . t. m.

N o v a k Dezső Pásztor Imre Pintér J e n ő

festő szobrász . festő ötvös textil szobrász . grafikus . b . építész b . építész festő festő grafikus . grafikus . festő szobrász . b . építész festő festő szobrász . szobrász . b . építész grafikus .

. . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I—II. I — II. I—II. I—II. I—II. I —II. I—II. I. I—II. I—II. I—II. I. I—II. I—II. I—II. I—II. I. I—II. I — II. I. I—II. I—II.

I—II. I—II. I—II. I—II. I—II. I—II. I—II. I—II. I—II. I. I. I—II. I—II. I. I—II. I—II. I—II. I—II. I. I—II. I—II. I—II.

Polder A l b e r t grafikus .

R o s z n e r Károly . . . . festő Rostás J o l á n festő Sárváry Ferenc ötvös Schwartz Béla b . építész Straube Sarolta textil Szetlák G á s p á r b . építész Tóth Irén festő U j v á r y Ferenc. . t. m. festő U r b á n y i Vilmos . . . . b . építész V a r g h a M i h á l y . . . . b . építész V á r a d i ( W e i s z ) A l b e r t szobrász .

Weisz Arnold szobrász .

W i t t m a y e r Salamon . . ötvös A z I. félévben 36 t a n u l ó .

A I I . félévben 28 t a n u l ó .

. . . I. 1 — II. I—II. I—II. . . . I. I—II. . . . I. I—II. I—II. ! . . . I—II. . . . I. . . . I—II. . . . I—II. I—II.

IV. o s z t á l y : A l b a c h á r y L á s z l ó . . . s z o b r á s z . . . . I. Baja S á n d o r festő I—H. Bruckner A l b e r t . . . . b . építész . . . I. H o r n Ilona grafikus . . . . I — I I Kász G y u l a . . . t. m . b . építész . . . I — « .

Kocsis T i v a d a r . . . . b . építész . . . I — I I Kulcsár E n d r e grafikus . . . . I — I I .

M á n d o k i Rózsi . . . . textil I—II• Pauspertl Teréz . . . . textil I—II. Schmidt Eszter . . . . ötvös I—HSchneider Klára . . . . textil I—II. Szabó Olga ötvös I—II• Vermes László grafikus . . . . I. Winkler Margit . . . . textil I. Az I. félévben 14 tanuló.

A II. félévben 10 tanuló.

V. osztály: Adler Dávid b. építész . . . I—II. Bayer Rezső b. építész . . . I—II. Ékes Lajos grafikus . . . . I. Ferenczi Sándor . . . . b. építész . . . I—IL Frankovszky Adrién . gráf. t. m. . . I—IL Immerblum Sarolta . . ötvös I—HKántor Katalin . . . . textil . . . . . . I—IL Knapp Károly festő L Róna Ferike kerámia . . . . I IL Somló Rezső . . t. m. szobrász . . . . I. Az I. félévben 10 tanuló.

A II. félévben 7 tanuló.

Vendéglátogató növendékek ;

Szász S á n d o m é . . . . alakrajz . . . . I .

Szilágyi Jolán . . . . . . festő I—II. Ács Klára alakrajz . . . . I — I I .

Szirmay Ilona alakrajz . . . . I. Barta Mariska alakrajz . . . . I .

S z m c t a n a M á r t a . . . . textil II. B a u m h o r n Margit . . . grafikus . . . . I — II. T a h y Erzsébet alakrajz . . . . I. Benyovits Klára . . . . alakrajz . . . . I — I I . T ó d o r József b . é p í t e s z . . . TI. Bernauer Lujza . . . . alakrajz . . . . I — I I .

Tóth Erzsébet alakrajz . . . . I — I I .

Bertók Irma textil I—II. Tors Tibornc alakrajz . . . . I I .

Braun Mária textil I — I I . T ü d ő s Klára textil I—II. Brill J u l i s k a kerámia . . . .

I I . Vágó Mariska alakrajz . . . . I. E. V e i g e r t M a g d a . . . t e x t i l I I I . Vujovits Irma festő II. Fehérvári István . . . . festő I I . W é b e r Erida g r a f i k u s . . . . I—II. Fekete M a r g i t alakrajz . . . . I — I I . W é g h Dezső b . építész . . . I I .

Ferencz C o r n é l i a . . . ö t v ö s I I . W e i s e n g r ü n K l á r a . . . alakrajz . . . . I — I I .

Gráber Mária ötvös I. W i n k l e r M a r g i t . . . . textil II. Győri Aranka grafikus . . . . I. Zilzcr Hajnal alakrajz . . . . I I .

Hajiul Ildikó textil I—II. A z I. félévben 4 4 látogató.

Halász M i h á l y n c . . . festő I. A I I . félévben 4 6 látogató.

Harkányi Ede b . építész . . . I I .

Hegedűs Erzsébet . . . b . építész . . . I — I I .

Műhelynövendékek: H e l b i n g A r a n k a t. m. alakrajz . . . . I. textil II. Hlács László g r a f i k u s . . . . I I . Appán Gyula Brill Júlia kerámia . . . .

I. H o l l a n d e r Erzsébet . . textil II. Ferenczi Pál ötvös I—II. H o r n y a y Z o l t á n . . . . festő II. Kovács Erzsébet. . . . ötvös I—II. Jeskó S á n d o r b . építész . . . I — I I .

Lukács Erzsébet . . . . textil II. K a r d o s Lidia alakrajz . . . . I . textil II. K a s p e r M a r i a n . . . . g r a f i k u s . . . . I — I I . Piday Valéria Sárkány Gyulánc . . . textil II. Kirschhoff E r i k a . . . . grafikus . . . . I — I I .

Sternberger Elza. . . . ötvös I. Lacsny Erzsébet . . . . textil II. dr. Tieser Józsefné . . textil II. Lindl Z s i g m o n d n é . . grafikus . . . . I .

II. M a n g o l d A n n a . . . . s z o b r á s z . . . . I — I I . Wiesner Kálmánné . . textil M e n c z e r M a g d a . . . . a l a k r a j z . . . . I — I I . Az I. félévben 4 növendék.

M o l n á r Sarolta . . . . festő I — I I . A II. félévben 8 növendék.

N a g y Erzsébet . . . . grafikus . . . . I — I I .

MÜKEDVELŐ/TANFOLYAM. N e d e c z k y M á r i a . . . . alakrajz . . . . I. Niklovits Ilona . . . . textil Pataky Katalin alakrajz .

Pataky Sarolta grafikus .

Piltzer M á r i a ötvös Ráth Olga alakrajz .

Ripper Margit ötvös Rittcr István b . építész Schmidt E m m a . . . .ötvös Singer Mária ötvös Sternberger Elza . . . . ötvös Stolczné Ballá M a r g i t . ö t v ö s Steckl R o z i n a textil Strasser A l b e r t n é . . . festő

I—II. . . . I—II. . . . I—II. II. . . . I—II. I—II. . . . I. II. I. II. I. I—II. I.

Altstock Elza Andrényi Erzsébet Balogh Rudolfné Bánd Stefánia Brcitncr Mariannc De Poorter Elza Dctre Pál Dr. Dobák Emiiné Elfér Margit Emeritzy Jolán Fónagy Erzsébet Freund Irén Friesz Katalin

I. I. I. I,

II. II.

II. I. I—II. I—II. II. II. I.

Gusztáv Béláné Gyulai Margit Heller Gyuláné Horváth Anna Kármán László Komlós Mariska Kovácser Friderika özv. Kupcsay Jánosné Lossonczy Antal Márkus Ibolya Matyéka Ilona Pozsonyi Margit Radó Lili Rosenberg Judit Rosenreld Miksáné Rózsaffy Georgine Sándy Piroska Sarlós Gizella Schwartz Kató Szabó Boriska Szauer Hilda dr. Tieser Józsefné dr. Verzár Frigy esne Virter Ferencné Wagner Gézáné Wármer Erzsébet Weidinger Erzsébet Welisch Erna Wittchen Mária Zeidl Emma Zimmermann Erzsébet Az I. félévben 26 látogató.

A II. félévben 24 látogató.

ESTI TANFOLYAM, Első évfolyam: Abonyi Blanka Allerhand Norbert Arányi Araquill Augenfeld Józset Balogh István Balogh Józset Bartalits Emil Bechtler Péter Bencze László Berger Imre Berger Izabella

Bethlenfalvi Paal Ákos I. I — II. Bodor Margit Csörsz Béla I. I. Decsy Etelka II, Deislcr Sári I. Dékány István I. dr. Demel Aladárné I. dr. Dobiecki Sándor II. Dombrovszky Károly I. Engelhardt János I. Eperjessy Béla II. Erdős Sándor [I. Farkasfalvi Imre II. Fodor Irén II. Fridrik Károly II. Fülöp Jenő I—II. Gaál József I. Gere János II. Grabits Kornél I. Graul Adrienne II. Gregersen Lujza I. Guttmann József II. Hajós Alfréd I. Hegyesi József II. Hegyesi Lajos I. Hikisch Olga I. Hollá'nder Jenő I—II. Homula Pálné I — I I . Horti Etel II. Horváth Gábor II. Huff János Incze Lajos Inczédy Paula Kaffka Péter Kardos Lidia Kari Ferenc Kartschmaroff Loránd I—II. Király János I—II. Kisfaludy F. Aladár Klein László I. I—II. Kovács Zoltán I—II. Kővári Lajos Kozma Zoltán I—II. Körömy Yenni I. Kövér Rózsa I. Krámer Simon I-—II. II. Kubik Katalin Kurucz Árpád I—II.

I—II. I. I. II. I—II. I—II. IL I—IL I—II. I—II. I—II, I. I. I—H. I—II. I. I -II. III—H. I. III—IIü.

HHII. I—IIL II. I—III. I. Iü.

HI—ü.

HI—HIIII. I. I—III—H. III. I—II. I. I—II-

Lacza József Lehoveczky Juliska Leitner Aurél Lukovits István Mandel Jenő Matyán Antal Mehringer Árpád Mihalovics János Nagy Károly Nagy László Nagy Rezső Natovitz Tibor Neográdi János Ncuhauser Lajos Orbán Imre Pacher Károly Pállá József Pciser Stefánia Pctrovszky Árpád Polgár Olga Póth István Prcyer Aranka Róth Jenő Rózsahegyi Kornélia Salamon József Schweighart Arnó Sclvwink Irén Sonzogno Silvió Spiegel Ilona Standhammer Károly Sternberg Sándor Stignitz Attila Streda Károly Szabadi Ferenc Szántó Árpád Szánthó László Szécsi Ilona Szabó Géza Szegvári Edit Szemán József Szilágyi Margit Szilasi Ferenc Szilassy Ilona Tedesco Júlia Ternyei Géza Tick Sándor Toffler István Trinchieri Humbert

I.

i

II. I—II. I. I—II. I—II. I—II. I—II. II. II. I. I—II. I. [.

I. I—II. I—II. I. II. I—II. I. I—II. II. I—II. I—II. I. , II. I. I —II. I—II. I—II. I. I—II. I—II. I—II. I—II. I—II. II. I—II. II. II. II. I—II. I—II. I. I—II. II. I—II.

Váczy Erzsébet Vadon Benjámin Weinstock Elza Weisz Henrik Wolf Ernesztina Zadubánszky Irén Zelenák István Zwillinger Gyula Az I. félévben 85 tanuió.

A II. félévben 83 tanuló.

I. I. I.

II.

II. I —II. II. I.

M á s o d i k évfolyam: Árszity János Balogh Károly Bencsik Mihály Bíró Lajos Boskó Gabriella Czobor Jolán dr. Fazekas Alajos LIaar Sarolta Hcgyesi János Kiss Farkas Imre Léderer Rózsi Novak Anna Rácz István Rózsai Sándor Steiner Lajos Zoltán Géza Az I. félévben 15 tanuló.

A II. félévben 15 tanuló.

I—II. II. I—II. I—II. I —II. I — II. I—II. I—II. I — II. I—II. I —II. I—II. I —II. I—II. I—II. I.

Harmadik évfolyam: Boncsek Pál Csámer József Dcsztler József Göndör Imre Schneider Viktor Tausz Imre Tóth Erzsébet Vidor János Zlatanovity Milorad Az I. félévben 8 tanuló.

A II. félévben 6 tanuló.

II. I—II. I. I - II. I—II. I. I—II. I. I—II.

s

III. IV. V.

TATISZTIKAI TÁBLÁZATOK AZ INTÉZET RENDES, RENDKÍ.

VÜLI ÉS VENDÉGLÁTOGATÓ NÖVENDÉKEIRŐL*)

<3

S

: t , 1

5

M

d

rj

Össze

NAPPALI TANFOLYAM

11. III. IV. V.

Vend

1.

Felvétetett az I. félévben: 57 42 6 2

35 1

14 10 —

Összesen :

63 44

36

14

Felvétetett a II. félévben : rendes rendkívüli

41 32 27 6 2 1

10

Összesen :

47 34 28

10

folyás

rendes rendkívüli

41 32 6 2

összesen:

47

27 1

10

34 7.8

10

A tanévet végigjárt tanulók között

10 44 211

a) Díszítő szobrász b) Díszítő fcslő c) Grafikus d) Ötvös ej Belső építész f) Textilszakos g) Alakrajzos h) Műkedvelő tanfolyamos i) Műhelynövendék .. ..

0

IS

5 .. .

•I

5

2 3 13 7

3 6

2 4 7 3 3 27

15

4 2 6

15 14 50 21 15 53

47 34 28

10

16 172

26

10

45 164

34 28

10

46 172

3. HONOSSÁG SZÉK I N T :

Magyarországi illetőségű magyar 7 — 117 Horvátországi illetőségű magyar 9 Osztrák honos 7 46 172 Német honos Komán honos

4. VALLÁS SZERINT 7 — 117 Római katholikus .. ..

9 Görögkatholikus 7 46 17? Ev. református Ág. hitv. evangélikus ..

Görögkeleti Unitárius volt: Izraelita Összesen:

1.SZAKMÁK SZERINT:

l-l

24 2 5 3

14 16 3 3

18 78

1 3

4 4

10 2 1 20 62

12 14 47 34 28

3 16

10

46 172

34 27 10

45 168

5. ANYANYELV SZERINT:

47 34 28

10

*) A statisztikai hivatal kívánsága szerint.

40

15 éves (1901) 16 » (1900) 17 » (1899) 18 s> (1898) 19 » (1897) 20 , (1896) 20 évesnél idősebb

összesen:

A tanév végén maradt:

Összesen:

158 9

13 C

2. ÉLETKOR SZERINT:

Összese

rendes rendkívüli

Kimaradt a tanév mán :

o s z t á l y

Magyar Német Tót Horvát Román Ruthén 46 204 Szerb Összesen :

45

47 34 28

10

46 172

II. III. IV.

II. III. IV.

z t á l y

o s z t á l y

O

Elemi népiskola 4—6 osztályt végzett Polgári iskola 4 osztályt végzett Polgári isk. 5—6 osztályt végzett Reál vagy gimnázium 4 osztályt végzett Reál vagy gimnázium 5-6 osztályt végzett Érettségit tett Felsőbb leányiskola 1osztályt végzett Felsőbb leányiskola 5—6 osztályt végzett Tanítóisnői oklevele van Szakiskolai 2 oszt. végzett 4

»

Földbirtokos Katona Gazdasági alkalmazott ..

18 85 Iparos v. bányavállalkozó Ipari v. bányatisztviselő ..

Iparossegéd Kereskedő Kereskedő vagy közlekc» dési tisztviselő Köztisztviselő Altiszt, szolga s más hasonló foglalkozású ..

Pap Tanár Más értelmiségi (orvos, ügyvéd, művész stb.)

Magánzó 1!

IS

»

47 34 28 10

Összesen:

O

9. A SZÜLŐK FOGLAL. KOZASA SZERINT :

6. ELŐKÉPZETTSÉG SZERINT:

>j

-a c

172

Összesen :

1 12 23 3 5 23

4 II

"5 10

17

21

4 I 9

16

26 24 72

34 28

10

46

ÖSSZEGEZÉS:

7. F.LÓMENÉTELRE NÉZVE (A VENDÉG. LÁTOGATÓK KIVÉ* TELÉVEL):

Nappali tanfolyam .. ., Müked velőstan folyam Műhely növendék .. ..

Esti tanfolyam

47 34 28

10

46 17,'.

24 8 104

Általános jeles

Összesen:

47 34 28 10

46 30S

»

jo

» elégséges. » elégtelen.

Ismétlő volt összesen:

47

34 28

10

126

S. A FELVETT TANULÓK KÖZÜL: Tandíjat íizetett Tandíjmentes volt Ösztöndíjban részesült ..

47

160 12 37

41

ÖSZTÖNDÍJAK ÉS SEGÉLYEK v****************** A nagyméltóságú m. kir. vallás* és köz* oktatásügyi minisztérium részéről az 1915. és 1916. tanévben a következő tanulók részesüli tek államsegélyben : Demény Géza, Erhardt Ernő, Fehér Pál, Halmágyi István, Kász Gyula, Kreiscl Béla, Schwartz Béla, Udvary Pál 400—400 kor., Baja Sándor, Boskó Lajos, Kiss Béla, Nagy Benő, Rajki József, Szebenyi Mária, Szilágyi Jolán 300—300 kor., Ádler Dávid, Hoffmann Antal, Lasetzky Rezső, Kolozsvári Zsigmond, Mogos János, Szada Béla, Pásztor Imre, 200—200 kor., Bobletec Oktáv, Eglmaycr Pál, Ferenczi Sándor, Kulcsár Endre, Pintér Jenő, Rockenstcin Jenő, Roszner Károly, Sternbcrger Elza, Váradi (Weisz) Albert 100—100 kor. Jutalomdíjban részesültek: Krcisel Béla, Fehér Pál" 200—200 kor., Szebenyi Mária, Kolozsvári Zsigmond, Füsti Molnár Katalin 100 — 100 kor. Összesen: 8300 korona.

A nagyméltóságú m. kir. kereskedelemügyi minisztérium segélyében a következők részes sültek : Kántor Katalin, Pataky Sarolta. Poldcr Albert, Timár János 800—800 kor. Összesen : 3200 kor.

Más hatóság segélyében a következők tét szesültek : Frankovszky Adrién a Pénzügy* min. jöv. és bírságalapból . . . 300.— K Kiss Mathild a Weitzer*alapítványs 'ból 300.— » Kolozsvári Zsigmond a Kolozsvári Kercsk. és Iparkamarától . . . . 100.— » Nagy János a Kolozsvári Kercsk. és Iparkamarától 80. — » Mogos János a Gozsdu*alap kamaa taiból 500.— » Friedmann Imre a Sternthal Adolf és neje alapítvány kamataiból . 266.66 » Rosner Károly a Sternthal Adolt és neje alapítvány kamataiból . 112.— » Összesen: 1658.66 K

Iskolai alapok: A Mészáros Károly-féle alapítvány 1916. évi június hó l*ig 4500 K névértékű 4"/o*os koronajáradéki kötvényből, 800 K 6"/OÍOS hadikölcsönkötvényből és 177 K 98 fill. tökéből áll. A Mészáros Károlysféle alapít* vány kamatai terhére az 1915 916. tanévben a következő növendékek részesültek tanszer* segélyben: Zilzcr Hajnal 30.— K, Pásztor Imre 20.— K, Immerblum Sarolta 10 K. A Weltner Vilmos*féle alapítvány álladéka 1916. évi június hó l*én 6600 K névértékű részvénytőkéből és 2545 K 30 f folyószámla* követelésből áll.

Fittler Kamill síremlékére az 1915/916. tanévében újabb adomány nem folyt be. Az iskolánál kezelt alap összege 1805 K 78 f.

A Diákasztal az 1915/916. tanévében 3641 ebédet szolgáltatott ki, melyből 2420 fél* fizetéses ebéd volt. Az Orsz. M. K. Képző* művészeti Főiskola növendékei számára 3857 adag ebédet, a M. K. Színművészeti Akas démia számára 1709 adag ebédet szolgáltatott ki. Az 1915 916. tanévben összesen 9207 adag ebédet adott.

VÉGBIZONYÍTVÁNYOK, SZAK- ÉS KÉPESÍTŐ OKLEVELEK. Az 1915/916. tanév folyamán III. éves végbizonyítványt kaptak a következő ered* ménnyel: Balázs Géza elégséges Boskó Lajos elégséges Böcker Lajos elégséges Bölcskey Ferenc jó Csizik Eleonóra elégséges Csulyok Margit jó Csizmadia István jó Eglmayer Pál elégséges Fehér Pál jó Gadányi Jenő elégséges Hoffmann Antal jó Kardos Klára jó Kende Jolán jó Kiss Béla elégséges Kovács Zoltán jó Kreisel Béla jó Lasetzky Rezső jó Mogos János jó Nagy Benő jó Novak Dezső elégséges Pintér Jenő jó Földei- Albert jó Roszner Károly jó Rostás Jolán elégséges

Sárváry Ferenc Schwartz Béla Straube Sarolta Tóth Irén Ujváry Ferenc Urbányi Vilmos Vargha Mihály Váradi (Weisz) Albert Weisz Arnold Wittmayer Salamon

jó jó elégséges elégséges jó jó jó jó jó jó

V. éves szakoklevelet kaptak a következő eredménnyel : Adler Dávid jó Bayer Rezső jó Ferenczi Sándor jó Frankovszky Adrién jó Immerblum Sarolta jó Kántor Katalin jó Róna Ferike jó Az 1915/916. tanév folyamán megtartott szakmabeli képesítő pályázaton 3 növendék vett részt, kik közül képesítő oklevelet: Adler Dávid jeles Ferenczi Sándor jeles Frankovszky Adrién jó eredménnyel kaptak.

PÁLYÁZATOK, PÁLYADÍJAK ÉS JUTALMAK, Az Iparművészeti Társulat által hirdetett pályázatok : I. A hadi emléktáblákra és emlékmű' vekre hirdetett pályázaton: I. díjat 600 koronát nyert: Wcisz Albert.

II. Háborúra vonatkozó művészi emléktárgyak pályázatán : 100 koronát nyertek: Irsay Endre, Adler Dávid, Albáczházy László.

Megvásároltatott: Irsay Endre munkája.

III. Festett ebédlőberendezés terveire hirdetett pályázaton: 400 koronát nyert: Kocsis Tivadar.

Megvásároltatott: Kász Gyula, Rockenstein Jenő és Mahler József tervei.

IV. Festett hálószobaberemlezés ter« veire hirdetett pályázaton: 500 koronát nyert: Kasz Gyula.

V. Levél= és hadibélyegpáiyázaton: 150 koronát nyert: Irsay Endre. 200 koronáért megvéve : Kovács Erzsébet 2 terve.

A Csáky László gróf Prakfalvi Acélgyár Részvénytársaság által fali naptárra hirdetett pályázaton I. díjat (100 K) Baumhorn Margit, II. díjat (50 K) Pintér Jenő kapta, Csizs

madia István pályaműve 30 koronáért megvásároltatott.

A Singer és Wolfher cég által a »Milliók Könyves c. lap részérc hirdetett felirat rajz pályázaton mcgvéve Baumhorn Margit, Fischer Margit és Kende Jolán rajzai.

A Mez Vatcr és Fiai cég által selyem színi kártya fcdclrajzra hirdetett pályázaton meg* véve Kardos Klára 2 terve, Horn Ilona 1 terve és Wébcr Frida 1 terve.

A Sebesült Katonákat Foglalkoztató Bízott* ság részére Baumhorn Margit és Frankovszky Adrién 2 darab plakátot készítettek.

A Baba vásár részére Haranghy Jenő tanár* segéd 1 darab plakátot készített.

A Ilsik félévi iskolai pályázaton : Grafikából: Pintér Jenő Csizmadia István . .

Baumhom Margit . .

Kende Jolán Kolozsvári Zsigmond Sidwers Emma . . . .

Horn Ilona

20 Kiás nagy aranydíjat 10 Kiás kis aranydíjat dicsérő okmányt dicsérő okmányt dicsérő okmányt dicsérő okmányt elismerő okmányt

ötvösségből: Bölcskey Ferenc . . . 20 Kiás nagy aranydíjat Sternberger Elzs . . . 10 Kiás kis aranydíjat Szabó Olga dicsérő okmányt Wittmayer Salamon . dicsérő okmányt Alakrajzolásból: Baja Sándor 20 Kiás nagy aranydíjat Mogos János 10 K=ás kis aranydíjat Roszner Károly . . . 10 K*ás kis aranydíjat Váradi Albert . . . . 10 Kiás kis aranydíjat Balázs Géza dicsérő okmányt Bobletcc Oktáv . . . dicsérő okmányt Füsti Molnár Katalin . dicsérő okmányt Kolozsvári Zsigmond dicsérő okmányt Lasetzky Rezső . . . dicsérő okmányt Timár János elismerő okmányt Ujváry Ferenc . . . . dicsérő okmányt Csizmadia István . . elismerő okmányt Pintér Jenő elismerő okmányt

Díszítő szobrászatból: Remiinger Ferenc Ilalmágyi István.

Bobletec Oktáv .

Csulyok Margit .

Timár János

. . . .

. . . .

20 K=ás nagy aranydíjat 10 Kíás kis aranydíjat dicsérő okmányt dicsérő okmányt dicsérő okmányt

Díszítő festészetből: Füsti Molnár Katalin 10 Kíás kis aranydijat Prinner Vilmos . . . dicsérő okmányt Pauer Lajos elismerő okmányt Textilszakból: Pauspertl Teréz . . .

Kacsanovszky Emilia.

Hollánder Erzsébet .

Duschnitz Piroska . .

Niklovics Ilona . . .

2 0 Kiás n a g y a r a n y d i j a t 10 Kiás kis aranydíjat dicsérő okmányt dicsérő okmányt elismerő okmányt

Építészeti rajzból: Székely Árpád . . . .

Füsti Molnár Katalin Halmágyi István. . .

Remiinger Ferenc . .

dicsérő dicsérő dicsérő dicsérő

okmányt okmányt okmányt okmányt

Tervezés történelmi stílusokban: Adlcr Dávid

10 Kiás kis aranydíjat

Geometriából: Fleischer Alfréd . . .

Füsti Molnár Katalin Kolozsvári Zsigmond Székely Árpád . . . .

dicsérő dicsérő dicsérő dicsérő

okmányt okmányt okmányt okmányt

Belső építészeknél: Adlcr Dávid 20 Kiás nagy családi házak tervezéséből Kaesz Gyula 20 Kiás nagy építészeti szakrajzból Kaesz Gyula 10 Kiás kis középítéstanból Erhardt Ernő . . . . 10 Kiás kis bútortervezésből Rockenstein Jenő . . 10 Kíás kis bútortervezésből

aranydíjat aranydíjat aranydíjat aranydíjat aranydíjat

Fehér Pál dicsérő okmányt középítéstanból Székely Árpád . . . . dicsérő okmányt belső építészetből Fleischer Alfréd . . . dicsérő okmányt belső építészetből Kocsis Tivadar . . . elismerő okmányt belső építészetből Az iparművészeti iskola pénztára ösztöns díjakban, segélyekben és jutalomdíjakban az

1915/916. tanévben 17.268 korona 66 fillért fizetett ki. Ékítményes rajzból: Geréb Klára 10 K«ás kis aranydíjat Mogos János 10 Ksás kis aranydíjat Erhardt Ernő . . . . dicsérő okmányt Füsti Molnár Katalin dicsérő okmányt Kolozsvári Zsigmond dicsérő okmányt Novak Dezső . . . . dicsérő okmányt Sidwers Emma . . . . dicsérő okmányt Schieb Hildegard . . elismerő okmányt

Az orsz. m, kir. iparművészeti iskolai hadikórház fenntartásához 1915. évi no*

vember hó l*ig a következő adományok foly* rak be : a) Pénzbeli adományok: Almási Balogh Lóránt 500'— korona, Almási Balogh Lóránt gyűjtése 1100'—,az ápolónői tanfolyamon részt* vevők adománya 151'—.Augusztaalap 500'—, Bacsa András 1*50, Bakács Pál 5'—, Bazilides [ánosné 7'S0, Bellaagh Imre 7'—, Benczúr Béláné47*50, BencsikPál 5'—, Beretvás Hugó 5000.—, Bokros Ferenc 61"—, Borbás Andor 50'—, Breitner L. Zsigmond 100'—, Czakó Elemér dr. 1075'—, Drucker Géza 100'—, Enyedi Zsófia 50'—, Erbits Jenő 7"—, Eróss Károly 50'—, Farkas Imre 20'—, Farkas Izor 250'—, Fáry János 10'—, Fejes Gyula 10*—, Fonetay Károly 20'—, Forró Róbert 80'—, Forró Oszkár 40'—, Földváry N. 20'—, Freií berger Béla 20'—, Friedmann József 200'—, Fürst László 500'—, Gerő Béla 30'—, Gláser Gyuláné 4'—, Goldmann és Engel cég 10'—, Gróh József dr. 60'—, Gróh István 60'—, Gullya László 20' —, Gundel János 7 5 ' — , Gönczy Miklós 2*—, G. L. 190.—, Haranghy György 114.—, Haranghy Jenő 34.—, Heim |ózset 5'—, Helbing Ferenc 12'—, Líeller Árminné 300'—, Mellet- Dávid 50' —, Herpka Károly 40'—, Hibján Samu 76'27, Hoffmann Dávidné 50"—, Járó Imre 5'—, Július Maiv burg 500' , Imre Gábor 50"—, Kann és Heller cég 250'—, Kann és Heller cég tiszt? viselői kara 350'—, Kandó László 20.—, Kiss F. Béla 1.—, gróf Klebelsberg Kunó dr. 100' — , Kodrián Kornél 5'—, Kováts Imre 2'—, Kovács Károly 150'—, Kovács Pál 70'—, Kőszeghy Marianne 2 1 ' — , Kresz Irma 180"—, Kudora Károly 50'—, Kun László 800.-—, K. S. 1000' — , Lamm Mórné 20.—, László Gáborné 100'—, Liebermann Leóné 17'—, Loránd Antal 400"—, Majovszky Irén 1040'—, Mandelló Gyulané 22'50, Maróti Géza 150'—, Mátrai Lajos 470'—, Matula Lajos 5.—, Mihalik Gyula 46'25, Mózer József 20.— , Muhits Sándor 694*60, Neumann Miksa dr.

500*—, N . N . 20' — , Ortner Ferenc 5.—, Oszkár Guggenthall Schach 30"—, Pfeiifer Lenke 50' , Petrezselyem Mihály 1,—, Petién

Sándor 6.—, Poper Dávidné 25.—, Rechnitz Béla 200'—, Róna Ferike 50*—, Rónay Antal 2 0 ' — Rothmann Ármin dr. 240.—, Schreyer Jakab dr. 100' — , Singhoffer Géza 5*—, Somfai István 4'—, Spitkó Lajosné 50' —, Stern Alfréd 500'—, S. E. 15'—, Szablya Frischauf Ferenc 300' —, Szekeres Ármin 50'—, Szekeres Béla 6 5 ' — , özv. Széli Bernátné 25*—.Tábor János 10'—, Tardoskeddi vadász* társaság 50"—, Takács János 2'—, Tauperth János 5*—, Ujváry Ignác 500'—, Vantulek Pálné 300'—, Váradi L. Árpád 40'—, Várdai Szilárd 10'—, Vöröskereszt Egylet 300'—, Wáhl Béla 30'—, Wáhl Vilmos és neje 20'—, Widder Bertalan dr. 10*—, Winkler Margit 2'—, Zwack Józsei 200'—, Zwack József és Tsai 100'—, X. Y. 35*—, a 12. sz. gyűjtő* íven befolyt l'50, 38. sz. gyűjtő íven 201'— és a 39. sz. 67'—- korona. Összesen 21.603 korona és 92 fillér. b) Természetbeni adományozók névsora és az adományok hozzávetőleges értéke: Auguszta főhercegnő, Izabella főhercegnő, Almási Balogh Lóránt 270'— korona, Apáthy Lászlóné, Auer J., Auguszta*gyorsí segélyalap 60'—, Augusztincsics Anna 10'—, Baka Béla, Balassa Istvánné 3 1 ' — , dr.

Baló Gézáné, Barcen Lajosné 70'—, Bartha Győző 7 2 ' — , Basilides Jánosné 50' —, dr.

Bayer és Társa 20'—, Beretvás Évi 16'—, Beretvás Hugó 175'—, Beretvás Hugóné 35' — , Berger Testvérek 20'—, Berzeviczy S. Józsetné 15"—, Bessenyei Ferenc 13'—, Bessenyei Ferencné 26'—, özv. Bessenyei Ferencné 10'—, Bettelheim Miksa 130-—, Birmann Dezső 22'—, Blum J., Boda hva, Brauch József 210"—, Bródy Iván, Budapesti Hírlap szerkesztősége 60.—, Cecilia Mozé, Concha Erzsébet és Margit 97' — , »Csend« vadásztársaság 70' — , Csepelyi Zoltán Géza 30'—, Gsizik Nóra 12'—, Csorna Zsigmondné, dr. C^akó Elemérné 78'—, Daráin Józsefné, Dávid Lászlóné, Deák Jánosné 15'—, Debre* czeni Lászlóné 10"—, Deréky Gyula 14' —, Dóczi Mórné 15'— ,dr. DomanovszkySándorné 40"—, Dreherné Müller Katalin, Duschnitz Piroska 50'—, Egri szövetkezett bortermelők ívl. 2 5 ' — , Egritat Kálmánná, Egyesült Rug*

gyantagyár r.=t. 24'—, Elsinger M. J. és Fiai cég 160'—, Elsner Oszkár, Ervin Kálmánná 20'—, Erzsébet gőzmalom 120'—, Az »Est« szerkesztősége 10'—, Fábián Miklósné, Fejér Jenőné 200' —, Felleghy Irma 15'—, gróf Festetics Fálné 30'—, Flóra gyertyagyár 120' —, özv. gróf Forgách Józsetné 30'—, Földes Istvánné, Földváry Károlyné 25'—, Franki A. Hermann cég 100'—, Franki Józsetné 100'--, Fried Károly 20—, Frohner József 160'—, özv. Fuchsl Jakabné, Gályási Jánosné, báró Ghillányi Imre, Gimes Mór 15'—, Gizella gőzmalom, Glásner Miksa 750'—, Glass N., Gombássy Nusi, Gráber Károly dr. 75'—, Gráber Mária 60'—, Gragger Róbert 300'—, Grosmann Pali 32—, Grün* blatt Lipótné 10'-—, Gubicza Dezső 40'—, Gyalus László, Györgyi Dénes, Györgyi Kálmán, Gyurka Ilona 25'—, Hadsegélyző Hivatal 185' —, Hajós József dr. puszta* szentiváni gazdaságának alkalmazottai 50'—, Hampel Antalné, Harrer Ferencné 60' —, Harrer Flórika, Házy Zsigmondné 14.—, Heinrich A. és Fiai 40'—, dr. Heinrich Antal* né, Helbing Ferencné 43'—, Heller Árminné 41'—, Helvey Tivadar dr. 50'—, özv. Hileg Mihályné, Hofherr*gyár kisegítő hadikórház sebesültjei 15'—, özv. Hoffmann Béláné 36.—, Hoffmann József cég 400'—, Hoitsy Fálné 30'—, Horn Ilona, Hubert Vilmos 400'—, Hudra László 90'—, Hungária gőzfürdő 50'—, Hüttl Tivadar 60'—-, Illés Zsuzsi, Ismeretlen 70'—, Iván Simon, Jeszenszky Lajosné, Július Marburg 12'—, Kacsanovszky Józsefné 40'—, Kálmán Adolf, Kandó László 16'—, Kandó Lászlóné 31'—, Károly Margit 50'—, Kasch Adolf 10, Kassai Féterné, Katholikus Sajtó Hölgybizottság, Kell Ottilia 24" — , Kende Jolán, dr. Kerékgyártó Elekné, Killer János 10'—, Királymalom 28'—, Kiss Ferencné, Kiss Aranka, Kiss Sándor, Kiss Sándorné 15'—, Knotz Károlyné 10'—, Kocsy János, báró Korányi Frigyesné 355'—, Kossuch János cég 10'—, Kotty Józsefné 22'—, özv. Kovács Ferencné, Kovács Hermáimé, özv. Kovács Hugóné 12'—, özv. Kovács Jánosné, Kovács Károlyné, Kozma Juliska, König György dr.

20'—, Körner Vilmos és Fsa 610' —, Krasz

és Böhm 60'—, Kresz Irma 120"—, Kudora Károlyné, Kun Árpádné 50'—, özv. Kund Jenőné, Kunemann Fálné 26'—, Kupcsay Jánosné, Kurz Lipótné, Lam Mórné 12'—, Láng M. cég 34'—, Latinak Viktória, dr. Lie* bermann Leóné, Las Torres Gyula 25'—, Lehőc Ferencné, Leipnicker Benőné, Lippich

Elekné 35'—, özv. Literáty Ödönné, Madách Emánuel, Madarassy. Erzsi, Magyari Kossá józsefné 150' —, Major Adolfné, Majovszky Irén 60-—, Majovszky Pál dr. 10'—, Maj* thényi Ilona, Mándoki Rózsi, Márton György* né, Marx és Mérei cég 17'—, Medicró Eri* dolinné, Orsz. Méhészeti Egyesület 40' —, Menczer Gyulané 12'—, Nádas Eugénia, dr. Nagy Dezsöné, Nap szerkesztősége, Nem* zeti Gőzmosó 45'—, Neumayer Lipót, Neu* bauer Gyula dr. 120'—, özv. Nikolics Sándor* né, Novak András 16'—, Novak Mártonné, Novelly Antónia, N. N., Ocskay Szidi, Örkényi István 10'—, Orovan Bertholdné 20"—, Ottinger Károlyné, Ottlykné Balogh Ilona 21'—, Palásthy Judit, Papek József, Pataky Lászlóné, Pauker Mór, Pauspertl Teréz 21'—, Pékár Gyuláné 55'—•, Pesti Molnárok és Sütők Gőzmalma 17' —, Petanovits József, Pfeiffer Lenke 25'—, Pick J. cég "75'—, Pickler Gyuláné, Pláner Pirkó, báró Poci* maniczky N.*né, Oláh Károlyné, Rácz Mária és Teufel Franciska, Radisics Elemér 200' —, Radó Lili, Rákóczi*téri nőipariskola 86'—, Raspyné Berts Mimi, Rauscher Lajosné 50'—, Reinitz Hermina 64'—, Reithofer cég 230'—, Részvény serfőzde, Riegell Mihályné 14'—, Rigler }. Ede cég 26'—, Rogátsy Kálmán, Rosenberg M.*né, Rosenfeld Ernő, Rostás Jolán, Salvator kötszergyár 20'—, Sándor Béla 20'—, Sándor Béláné, Sárkány Józsetné 30"—, Schadek Miksáné, Schmidek Miksa, Schmidt Eszter 13'—, Schneicler Klára, Schömer Ferencné 82'—, Schulek Károly, Schultes Ágoston 30'—, Selypi cukorgyár 50'—, Sip* utcai polgári leányiskola 10'—, dr. Solymossy Sándorné, Somló Sándorné 26"—, Somló Sári 25'—, Sopf Borbála, Spitkó Lajosné, báró Splényi Erneszta, dr. Steiner Leóné 12'—, Sugár Mályva, Sutter Katalin 17'—, Slciucr Ferencné 45'—, Steiner Frida 36' ,

Steinschneider Emiiné, Stern Anna 40'—, Sternberger Elza, Stheló Ottó 10'—, Straube Arnótné, Straube Sarolta, Szablya János 200'—, Szabó Katalin, Száverud Richárdné, Szécsényi Ilona 40"—, Székács Tivadarné, Szív. Leányiskolák Vöröskereszt Bizottsága 1000'—, özv. Széli Bernátné, Szent Lukács* fürdő Kútvállalat 350'—, özv. Szentmariay Dezsőné 87'—, Szeőke Zsigmondné, Szerb Juliska, Szidon Arnoldné, Szilágyi Boldizsár* né, Szilárd Károlyné 10'—, Szőnyey Irma, Tamássy N.mé 14'—, Tauszig Sámuel és Fiai 200'—, »Társaság« szerkesztősége, Tejfalussy Jenőné, Teuíel Fáni 31"—, Tomka Istvánná 17'—, özv. Torockai N.sné, Trosztler Gizi, Udvarnagyi Hivatal 280'—, özv. Ujlaky Józsefné, LJlrik és Dedinszky 13'—, Váci* utcai leánygimnázium 100—, Vallásügyi m.

kir. minisztérium Ili/a ügyosztálya 310'—, Vantulek Pálné 55'—, Varga Józsefné, Vas* dinyei Pál dr. 10'—, Vas Béláné, Vass Irma és Vass Samuné 18'—, özv. gróf Vay Gáborné, Veres Pálné Felsőbb Leányiskola, Viktória gőzmalom 300'—, Virág Mihályné, Vörös* kereszt Egylet 885•—, Weber Frida, Weiler Mór 10'—, Weisz Emiiné, Wertheimer és Franki cég 500'—, Wettstein Gyuláné, Winks ler Ignácné, Winkler Margit, Wolfner Tivadar 65'—, özv. Zedlek Róbertné 38'—, özv. Zakar Ferencné, Zirkelbach Ernő cég 24'—, Zwack J. és Tsa 60'—, Zsidó Hitközség, 12. és 13. sz. gyüjtőíven befolyt 44'— korona. Összesen 14.174 korona.

Pénzbeli és természetben nyújtott ado* mányok végösszege 35.777 korona 92 fillér.

SZEMELVÉNYEK A NÖVENDÉKEK MUNKÁIBÓL

Alakrajz.

Tanár: Papp Sándor.

Roszner Károly, Váradi Albert III. éves

Növendékek.

Mogos János.

Ujváry Ferenc 111. éves növendékek munkái.

Alakrajz.

Tanár; Simay Imre.

Fej és alak tanulmány.

Baja Sándor IV. éves növendék munkája.

Kosztüm tanulmányok. Ékes Lajos és Frankovszky Adrién IV. éves növendékek munkái,

Gróh István tanár ékítményes osztályának munkái.

Nyomott papirdíszitések Irsay Endre és Ethardt Etnö II, éves növendékek munkái.

Könyvtábla aranyozása.

Mándoki Kózsi IV. eves növendék munkái.

Könyvtábla aranyozása, Molnár Sarolt IV. eves növendék munkája.

Ékítményes osztály.

Tanár: Gróh István.

Horgolt csipkék.

Révész Ilona, Nikovics Ilona, Fischer Margit és Brünn Anna II. éves növendékek munkái.

Aquarell-festés belsö építészek szimata.

Tanár: Benczúr Béla,

Tál Nándory Lajos, Szárny

Krhnrdt Ernő I. éves b. é. növendékek munkái.

Belsó építészeti szakosztály.

Tanár : Gyalus László.

KISZ Gyula IV. éves növendék tervrajza.

Belső építészeti szakosztály.

Lakásművészet Tanár : Györgyi Dénes*

Gyermekszoba r é s z l e t e g y villa lakásból.

Kász Gyula IV. eves növendék munkája.

Munkásház lakószobájának részlete.

Kliment Endre III. éves növendék munkája.

Belsó építészeti szakosztály.

Belső kiképzések tervezése.

Tanár : Siablya Ferenc.

Szállodai nói reggeliző terem részlete.

Adler Dávid IV. éves növendék munkája.

Belső építészeti szakosztály.

Belső kiképzések tervezése.

Tanir : Szablya Ferenc.

Szállodai reggeliző terem részlete.

Adler Dávid V. éves növendék munkája.

Bclsö építészeti szakosztály.

Családi házak tervezése.

Tanár :

Györgyi Dénes.

Családi lakóház. Árvái Tibor IV. éves növendék munkája.

Családi [akóház alaprajza.

Földszinti és emeleti alaprajza.

Ájvai Tibor IV. eves növendék munkája.

Belső építészeti szakosztály.

Családi házak tervezése.

Tanár : Györgyi Dénes.

Adler Dávid V. éves növendék munkája.

Belső építészeti szakoszt.ily.

Családi házak tervezése.

Tanár: Györgyi Dénes.

Kertrészlet Adler Dávid V. éves növendék munkája.

Díszítő szobrászati szakosztály.

Tanár: Simay Imre.

Síremlék.

Brandfreiz János IV. eves növendék munkája.

Hadi emléktábla.

Hegyeli Lajos hősi háláit halt II. éves növendék munkája.

Hadi emléktábla.

Weisz Arnold III. évee növendék munkája.

Díszítő szobrászati szakosztály.

Tanai: Simay Imre.

Kovács Zoltán IV. éves növendék munkája.

Gipszfaragványok, Tóth István tervei után készítettek : Tímár János és Bobtelek Oktáv I. eves

növendékek.

Díszítő szobrászati szakosztály.

Tanát : Simay Imre*

Fej f.idíszíté.sek.

Primo gipszfnagványok.

Tóth Gyula tervei után készítették : Hampel Károly és Tóth Győző I. éves és Kovács Zoltán III éves növendékek.

Kapukopogtató Somló K. és Albaczházy L. IV. éves növendékek.

Sírtábla.

Díszítő Festészeti szakosztály.

Tanár: Sándor Béla.

Templomi falfestmény tervrajza.

Füsti Molnár K. I. éves növendék munkája.

Falfestési minták.

Weinmann Mór És Prinnes Vilmos I.

éves

növendékek munkái.

Díszítő festészeti szakosztály.

Tanár : Újvári Ignác,

Színházi díszlet.

Révész Imre munkája.

Színházi kosztüm tervek.

Révész Imre munkája.

Ötvös szakosztály.

Tanár: Zutt Richard.

Kis érem, násfa gyűrű.

Wittmeyer S. III. éves növendék munkája.

Kereszt Petrányi Jenő I. éves.

Lánc Szabó Olga IV. íves.

Kereszt Krausz lirzsi II. éves.

Doboz Frkál Károly III. éves.

Doboz Bölcskey Ferenc III. éves növendókek munkái.

Otvös

szakosztály.

Tanár : Zutt Richárd.

Kézi tükör.

Szabó Olga IV. éves növendék munkája.

Melltű és váza.

Kaichle Ilona II. éves növendék munkája.

Textilszakosztály.

Tanát: Mihalik Gyula.

Antependiuxn terve Kántor Katitól V. éves

növendék.

Batik tervek és szalagok Eszéky Elza, Bertók Irma,

Kacsanovszky E. és Einszenberger W. Magdától.

Textilszakosztály.

Tanár : Allhalik CiyulaFehérhimzés tervek.

Trostler Gizella II. éves.

Trostlcr Gizella II. eves.

SchneiJer Klára I V . éves

Eszeky Eka 11, éves,

Braun Mária II. éves.

Textilszakosztály, Tanir: Mihalik Gyula.

Ruha tervek, Pauspertl Teréz IV. éves növendék munkája.

Textil-

szakosztály.

Tanár: Mihallk Gyula.

Tervezte : Duschnitz P. Készítette : Duschnitz P. Tervezte : Kacsanovszky E. Készítette : Dr. Wallner Ödönné.

Tervezte : Kacsanovszky E. Készítette : Scbmiedt Emma.

Tervezte : Pauspertl Teréz.

Készítette : Stern Anna.

Grafikai szakosztály.

Tanár: Helbing Ferenc.

Plakáttervrajzok.

I lorn Ilona IV. eves és Kardos Klira Ili. Öven.

Csizmadia István Hi. eves és Pintéi Jenő III. éves növendékek munkái.

Grafikai szakosztály tanár: Helbing Ferenc.

Linómetszet Kulcsár Biirlre I V. éves növ. munkája.

Litográfia Orosz András II. eves nőv. munkája.

Grafikai szakosztály tanár: Helbing Ferenc.

Toll raj 2 plasztikus minta után Sidwers Emma II. éves növ. munkája.

Plasztikus ornamcntális tervezetek Fischer Margit Sidwers Emma H. éves nőv. munkái.

Grafikai szakosztály tanár: Helírfng Ferenc.

Címlap linometszés Kardos Klára III. óvcs nőv. munkája.

Illusztráció

Franliovszky Adrienné V. éves növ. munkája.

Grafikai szakosztály tanár: Helbing Ferenc.

Illusztráció Vermes László IV. éves növendék munkája.

Grafikai szakosztály.

Tanár : Helbing Ferenc.