Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola Évkönyve 1916-1917

ISKOLA

AZ ORSZ. M. KIR. IPARMŰVÉSZETI

ÉVKÖNYVE SZERKESZTETTE NÁDLER RÓBERT H.IGAZGATÓ

AZ ORSZ. M. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

ÉVKÖNYVE SZERKESZTETTE NÁDLER RÓBERT H. IGAZGATÓ

"PÁTRIA" IRODALMI VÁLLALAT ÉS NYOMDAI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST 1917.

Plasztikus ornamentális térkitöltés Kolozsvári Zsigmond II. eves grafikus r.ij;.i.

Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola 1916—17. tanéve fennállásának 37*ik és a világháborúnak harmadik éve, melynek lefolyása alatt az intézet minden hozzátartozója oly ügybuzgósággal látta el köteles teendőjét, hogy a háború okozta mindenféle nehézségek és akadályok dacára az iskola az egész vonalán fenn tudta tartani nevelő munkarendjét.

A gigászi háború mostani fejleményei minden figyelmünket lekötik és nemzetünknek oly erőmegfeszítését követelik, hogy szinte minden egyéb háttérbe szorul.

Első kötelességnek látszik nemzetünk megmentése és további fennmaradásának biztosítása, úgy, hogy a kulturális célokat szolgáló tanintézetek csendes munkálkodása, mint a véres események arénáján kívül eső, nem tartozik a napi fontosságú kérdésekhez.

Tagadhatatlan, hogy ma a háború öreg, haragos Istene uralja a világot és pusztít, amerre hatalma kiterjed ; azonban minél kérlelhetetlenebb módon pusztítja a kultúrának gyümölcseit, annál sürgősebb a front mögött munkálkodóknak az a feladata, mely hivatott ezeket a kultur? veszteségeket pótolni. Úgy mint a harcvonalban minden áldozatul esett hősünket új, elszánt katonával kell helyettesítenünk, úgy kell a kultúrának minden veszteségét pótolnunk, hogy kultúránkat fenntartó erőnk helyt állhasson a nemzetek elkövetkező nagy kultúrharcában.

Le fog tűnni a hadiisten véres, romboló uralma és az emberölés megszűnte után egy kultúrharcnak nézhetünk elébe, melyre előkészülni a front mögött maradottak mindegyikének szent kötelessége. Áthatva intézetünknek ez irányban betöltendő fontos missziójától, helyén állott a lefolyt tanév tartama alatt is az intézet minden tanára és tisztviselője.

Növendékeink felsőbb osztályainkból mindig nagyobb számban vonultak be katonai szol? gálatba és férfinövendékeink apadását új leánynövendékeink pótolják.

A nők tehát beállanak és részüket kérik abból a nagy nemzeti kulturmunkából, melyből a férfiak a haza védelmére elhivattak.

Ez a körülmény is hozzájárult ahhoz, hogy növendékeink közül mindinkább kisebbségbe kerültek azok, kik az ipari munkálkodás köréből hozzánk szegődnek. Legtöbb új növen? dékünk a polgári iskolából vagy a középiskolából, tehát általános jellegű tanintézetekből került hozzánk, úgy, hogy az iparművészet vagy a díszítő művészet iránt vonzódást és hiva* tást érez, anélkül azonban, hogy annak különféle irányait és tagozatait alaposabban ismerné.

Az a körülmény, hogy új növendékeink nagyobb része intézetünkbe való belépésekor még nincsen eléggé tájékozva, hogy az iparművészet terén erősen szétágazó szakok közül választhasson, indokolttá tette a tanári kar által javaslóit és m. kir. vallás? és közoktatási

Ormmentáiis tervezetek Schieb Hild.i és jMésznros László 11. éves grafikusok rajzai.

miniszter úr által 84955/916. sz. a. kelt rendeletével jóváhagyott azt az intézkedést, mely szerint az új rendes növendékek ezentúl az első évben nem járnak speciális szakmunkára.

Ez az intézkedés nemcsak egy évi időt kíván adni a kezdőknek, hogy az iparművészet sokféle tagoltságával és az intézetünk szervezetével megismerkedhessenek, hanem egész tanuld mányi idejüket tel akarja használni azon általános művészi tanulmányok elvégzésére, melyek az iparművészet minden ágában magasabb színvonalra való haladásuknak előieltétele.

Az Iparművészeti Iskolának nemcsak az a céljaj hogy növendékeit valamely mesterségben jártassá tegye — ez inkább az ipari szakiskolák feladata —, hanem hogy őket művészi tudásukkal tehetségükhöz mérten a legmagasabb színvonalra emelhesse. A különféle szakok? nak megfelelő kézművességben is oktatjuk oly mértékben, amennyire ez a művészi munkái nak ipari irányban való érvényesülésénél okvetlen szükséges és amennyire ez a művészi tanulmányok háttérbe szorítása nélkül műhelyeinkben lehetséges.

Mivel az iparművészet minden szakjában való érvényesülés művészi képzettségen alapul, célszerűnek látszott az első éves rendes növendékeknél a szaktanulmányok kihagyásával nagyobb súlyt fektetni az általános művészi képzésre. Ez volt tanmenetünket illetőleg az idén a legfontosabb változás, melytől növendékeink a második évben választandó szakjukban való haladására vonatkozólag a legjobb hatást várhatjuk.

Az első osztály tananyagát eszerint a következőben állapítottuk meg: Természet utáni rajz, mintázás, ékítményes rajz, régi stílusok ismertetése, építészeti rajz, síkmértan, ábrázoló mértan, szabadkézi perspektíva, betűvetés, stíltan, magyar népművészet és általános műveltségi tárgyak, ú. m. egészségtan, társadalmi ismeretek és fogalmazási gyakorlatok.

A TERMÉSZET UTÁN VALÓ RAJZOLÁS 4í£^42é^424^4íe^4££^<&^4íf^i4£/^i Ez oly tanulmány, melynek az alakrajzot meg kell előznie. Itt kell a helyes látásra, a természeti formák megértésére és azoknak értelmes és ízléses grafikai kifejezésére nevelni.

Ezt Benczúr Béla és Sándor Béla heti 10 órában tanították. A természet utáni rajzot meg* előzve elsőben tollal írópapiron kézügyességi gyakorlatokat végeztek. Ezt követte p.éselt és impregnált levelek, ugyancsak tollai és ecsettel vaió príma rajzolása, majd élő növények és ágak tüzetes rajzolasara és festésére tértek át.

Azután pillangók, rovarok, kagylók tanulmányozása követte. A második félévben a plasztikus tárgyak rajzolásai gipszek és egyes csendeieti tárgyakról az árnyékolást irónnal, krétával, tollal és ecsettel gyakorolták. Az év végén élő madarak után vázoiasi gyakorlatokat végeztek.

Ornamentálla tervezetek Schicb Hilda és Mészáros L.iszló II. éves grafikusok rnjz.-ii.

Magán szorgalmi munkákra szombat és szünnapokon, kint a szabadban bokrok, fák

rajzolását gyakorolták.

A MINTÁZÁS ^í/^i4£f^i'£f^i<Z£M?i

Z£f^^'Zi£^^^^^^*££^<Zí£^*í£^^^4££^^

Az általános művészi előtanulmányokhoz sorakozott az idén először, heti 4 órában, melyet Matéka Sándor, Leszkovszky György segítségével tanított. Az iparművész mindig a térben érvényesíti gondolatait; ezért a térbeliség és a plasztika iránt való érzék kifejlesztése minden növendékünkre nézve, akármilyen szakot is választana, igen fontos.

A növendékek gipszminták után ornamentális díszítmények hű másolásával kezdtek.

Az ügyesebbek fejeket is mintáztak lapos domborműben. A II. félévben kisebbített méreti arányban mintáztak és a faragási eljárásnak megfelelően az agyagtömbből vágták ki a munkát.

Az összes növendékek nagy érdeklődéssel gyakorolták a mintázást.

A SÍKMÉRTANT, ÁBRÁZOLÓ MÉRTANT ÉS SZERKESZTŐ TÁVLATTANT ^f^OM^i Heti 2—2 órában tanította: Bacsa András. A már több éven át kihagyott síkmértant azért vettük fel újra tanmenetünkbe, mert az ez irányú ismeretek új növendékeinknél igen hézagosaknak mutatkoztak, sőt leánynövendékeinknél többnyire teljesen hiányzanak.

A térmérran és a ferde vetítési rendszer rövid ismertetése után az ábrázoló mértan rendes anyagát dolgozták fel.

A szerkesztő távlattan tanításánál a növendékek a szerkesztéshez szükséges adatokat és szempontokat természetben beállított testekről individuálisan vették.

SZABADKÉZI PERSPEKTÍVA <^Í5V ^ - ^ ^ ^ ^ Í 5 ^ ^ ^ ^ ^ í i ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ í í ^ 5 % « # I. és II. osztályban. Heti 2—2 órában tanította: Bacsa András. A tananyag egyes testek és egyszerűbb csoportok, továbbá nehezebb testcsoportok és épületrészletek rajzolása és árnyékolása volt. Oly testalakzatokat rajzoltak, melyeknek csak összefoglaló tömbjét vázolták természet után, részletei és árnyéka szerkesztésre alapított érzésből fejtettek ki. Ez utóbbi kísérlet célja a tanítványt odavezetni, hogy szükség esetén (szerkesztőseszközök nélkül is) tudjon megközelítőleg helyes távlati rajzot és árnyékot előállítani.

A BETŰVETÉS <?ii^íii4ít^4££^i^í?iÍÍ/-SR

4£2^^^^^4íí^4&^i^^i-Zí*iSSii£^i

Az idén szintén először szerepel mint külön tantárgy. Ezt eddig csak a grafikai szak* osztályban gyakorolták, de minthogy a művészi írást bizonyos fokig minden iparművésznek ismernie kell és annak gyakorlása a térelosztásra és kitöltési módjára, a dekoratív tömegek

Orn.iment.ílis tervezetek Kolozsvári Zsigmond és Schieb Hilda II. éves grafikusok rajzai.

elhelyezésére és más oly tényezőkre vezet reá, melyek minden művészi ^tervezésnek alapja, ezt is heti 2 órában minden rendes növendékre kötelezővé tettük. Tanította : Haranghy Jenő.

Technikai gyakorlatok után, melyeket gömbvégű, majd ferde metszésű tollakkal készítettek, az egyszerű betűtípusoktól kezdve a legfőbb betűalakokat ismerték meg és gyakorolták azokkal a szövegírást. Ezek után régi kódexlapokról különböző stílű iniciálékat másoltak.

Majd önálló megoldású szövegelrendezést, kezdőbetűk tervezésével egybekötve, készítettek.

HERALDIKA 41/^tí£^*í£^4£S^^M^&^4i£^^£^^^4í^ A heraldikát eddig csak a grafikai szakosztály növendékei tanulták. Mivel azonban annak alapvető fogalmaira minden iparművésznek, bármely szakon legyen is, szüksége van ; ezt a tárgyat az idén az összes harmadéves növendékek kötelezően tanulták.

Bevezetésül tanulták a címertan keletkezését, a történelmi fejlődés sorrendjében. A heraldika jelentőségét az iparművészetben. Általános szabályait, színeit. A címerpajzsok formáit, beosztását, a címerképek, sisakok, oromdíszek, sisaktakarók, rangkoronák, jelvények, címer= tartók, címerpalástok, családfák, stb. jelentőségét és magyarázatát. Ezt követte a heraldikai rajzolás minták után, a magyar címer és a magyar korona ábrázolásáig. ÉKÍTMÉNYES RAJZOT ÉS TERVEZÉST < £ * i ^ < ^ ^ . ^ ^ 4 2 £ ^ < í 2 £ ^ ^ ^ < S £ £ ^ < S Í £ ^ ^ ^ Az I. osztályban heti 4 órában és a II. osztályban heti 6 órában tanította: Gróh István.

Az I. osztályban a tanítás népművészeti felvételekkel kezdődött, melyeknek anyagát a nép5 rajzi múzeum és az iparművészeti társulat gyűjteményei szolgáltatták. A fiúnövendékek szövete és papírnyomáshoz való terveket készítettek. A növendékek, előbb keresztszemes díszítményeket terveztek hímzéshez és szőnyegcsomózáshoz, azután Sutteríféle fonalas és varrott csipkéket. Terveik közül egy-egy darabkát valóságban Sutter Katalin szaktanítónő vezetésével meg is csináltak. A textilanyagok hiánya korlátozta ebbéli munkásságukat.

A II. osztályban hasonló tanulmányok után a történelmi stílusokból nyert ismereteiket festett interieurdekorációk tervezéséhez használták fel, még pedig a francia Lajosoksstílusás ban, az empires és a Biedermeierístílusokban.

RÉGI STÍLUSOK ISMERTETÉSE 4££^4££^^JM^^^-Z£M^<&^^^^^42£^4£/^ I., II. és III. osztályban, heti 4—4 órában. Tanította: Gróh István. Az egyes műtárgyakat nem szedte elemeire, nem bontotta a díszítéseket motívumaikra, organikus egységnek tekint* vén a műalkotásokat, lehetőleg egészben rajzoltatta őket. De nagy_ gondot fordított az emlé*

OmamentáHs tervezetek Geréb Klára és Vermes László IJ. éves grafikusok rajzai.

kezetbői való rajzolásra. A tanítás rendjében a múlthoz képest az a változás történt, hogy az egyes stílusokat nem kronologikus rendben vette, hanem a klaszszikus (görög és római) stílusok után áttért a származékstilusokra: a renaissance=ra, barokkra, a Lajosokístílusaira, empiresra és bidermeier«re. A középkor stílusait, mint külön csoportot, később ismertette.

Az I. és II. osztályban az előbbi stíluscsoport volt a tanítás kizárólagos tárgya, a III. osz= tálvban ezekhez járult még a középkori csoport rövid ismertetése. A tanításhoz az iparműi veszeti múzeum gyűjteményét és a könyvtárt használta fel. A királyi palotában tanultnál nyozták és vázlatokat készítettek a Mária Terézia építette termekben. ÉPÍTÉSZETI RAJZ ÉS ALAKTAN 4£J-^i!^^^^&'~^^^&^^^&^^£/^ Tanította: Gyalus László. I. osztályban. Heti 4 óra. Anyaga volt: A görög és római stílusok ismertetése és rajzolása, templomhomlokzatok, alaprajzok és részletek rajzolása, az év vége felé egyszerű síremlék és kerti pavillon tervezése a római korinthusi stílus alapfor* máinak tekintetbe vételével.

II. osztályban. Heti 4 óra. Folytatólagosan a római stílus formáiból készítettek a növen* dékek rajzokat. A félév végén a római korinthusi és kompozit oszloprend és a diadalkapuks ról tartott előadások után a növendékek önállóan diadalívet terveztek. A második félévben adott kisebb objektumok távlati képét is szerkesztették.

III. osztályban. Heti 4 óra. Minden szakmának megfelelő feladatok megoldásával foglal* koztak.

A festők például egy árkádos udvar kiképzését és távlati képét készítették.

A szobrászok, szökőkutat, sírkövet, síremléket, terrazzokorlátot bejáróval, kerti kaput és kerítést, oltárt stb. terveztek.

A belső építészek, kisebb templomot és kápolnát, kandallót, szenteltvíztartót stb. terveztek.

A grafikusok, adott ortogonális rajzok után távlati képet szerkesztettek az épület külseje; ről és belsejéről.

Az ötvösök, régi bizánci és román kelyheket, gyertyatartókat rajzoltak.

A textilszakosztály növendékei, miután csak ez évben látogatják először az építészeti szakot, bevezetésül az első év anyagát dolgozták fel.

ALAKRAJZ < ^ ^ ^ ^ Í 5 ^ ^ ^ ^ ^ ^ ~ ^ * ^ « ^ ^ ^ ^ Tanítása az idén a második osztályban, heti 10 órában kezdődött. Itt és a III. osztály* ban heti 6 órában Papp Sándor és Udvary Géza két párhuzamos tanfolyamon tanítottak.

Papp Sándornál kezdték gipsz után való rajzolással, folytatták elő modell után és pedig

felváltva fej« és aktrajzolással.

A módszer, a már bevált munkabeosztásra támaszkodott. Először: arány, mozdulat és folt, később a tónusokkal való kiegészítéssel, teljes hatásra való törekvésben egészítödött ki.

Udvary Gézánál az első két hónapban fejet rajzoltak természet után. Később áttértek az akt rajzolására, először az alak mozdulatának és arányainak egyszerű, nagy vonalakkal való ábrázolása, később már az árnyék és világosság feltüntetésével. A II. félévben a teljes plaszs tikus ábrázolást, imitatív módon, a természet után gyakorolták.

Heti 2 órában anatómiát hallgattak és pedig az első félévben a csonti és izomtant ,1 II. félévben az egyes anatómiai részek arányait s formáit tanulmányozták.

III. osztályban kizárólag aktot rajzoltak természet után. Különböző technikában és külön* böző nagyságban.

A IV. és V. osztályban heti 6 órában Simay Imre tanította. A férfi és női alak ará* nyainak és idomainak és az árnyalatértékek helyes visszaadására helyezte a fősúlyt.

Ezen tanulmányok után a gyors rajzolást, valamint az emberi alak részleteinek beható tanul* mányozását gyakorolták. Egyes előrehaladottabb növendékek életnagyságban is rajzoltak.

Főleg szén* és tollrajzban dolgoztak.

KOSZTÜMRAJZOLÁS >Í5£-Í^.^í^^^^^^^^^<^^^ A IV. és V. osztályban heti 4 órában tanította : Udvary Géza. Eleinte egyszerű drapériákat, különös tekintettel a ráncvetés törvényeire, később bábra, majd élő modellre applikálva, részben naturalisztikus ábrázolásban, részben kontúrokra egyszerűsítve rajzoltak. Kellő gyakorlat megszerzése után, 10 percenként változó mozdulatok gyors ábrázolása következett különböző technikákban. Év végével drapériás kompozíciókat rajzoltak a természet fels használásával.

IPARMŰVÉSZETI STÍLTAN ^£f^^^4££^^££^^^^4£A^&^4£fi^&^^^ Az I. és II. osztályban heti egysegy órában tanította : Benczúr Béla. Az előadásait saját »Művészi ipar és dekoratív művészetek stíltana« című könyve alapján tartotta következő menetben: Az ornament tárgya, szerkezete és hatása szempontjából.

A színtan elmélete és a színharmónia.

Az alaki szép törvényei, vagyis : a szabályosság, rendszeresség és a stílszerűség. Általános stilisztikai elvek.

Az ipari termékek osztályozása.

A textil, a kerámia tektonika és stereotómia alakjainak stilisztikai tárgyalása, fejlődése és ornamentális díszítése.

MAGYAR NÉPMŰVÉSZET ^g/^^^it£^^^^f^^^^^^^^^^£^^ Heti 1 órában előadta: Mzvgitay Ernő. Fontosnak tartjuk, hogy a magyar iparművészet minden alakjában őrizze meg magyaros jellegét, ezért lényeges, hogy az ifjúság figyelmét már tanulmányaik kezdetén a magyar népművészetben rejlő kincsesbányára felhívjuk. A jelen* korban, amikor annyi külföldi hatásnak vagyunk kitéve, fontos, hogy ennek befolyását az ifjúság fogékony lelkére a magyar nép művészetének ismertetésével ellensúlyozzuk és a mi népünk művészi alkotóképességének megértését és szeretetét bennük neveljük. Bevezetésül ismertette mindama népek díszítő művészetét, amelyekkel a magyarság a legrégibb időkben (a honfoglalás koráig) érintkezett. Ugyanígy tárgyalt a legújabb korig minden oly idegen művészetet, amelynek népünk művészetében nyomát találjuk. Foglalkozott a magyar nép? művészet lényegével, fejlődésével, háziipari jelentőségével, mai — sok helyt szomorú —

állapotával, díszítő elemeinek a modern iparművészetben való felhasználhatóságával. Rámus tatott a külföld modern iparművészetére, ahol a korai formakincs jogaihoz jutott. Utalt az anyag, a technika szerepére, amelyek az ornament keletkezésénél fontos szerephez jutnak.

Kimerítően felsorolta az ismert magyar ornamenseket, mint továbbfejleszthető anyagot.

Ismertette a magyar népművészet gócpontjait. Tárgyalta a magyar nép művészetének fels használásával fejlődő magyar iparművészeiét, s a faji művészet várható jövendőjét.

EGYHÁZMÜVÉSZET ^^S5%<S^í^í ^^^^^^^Í^^^Í^Ri^^^i^^^^£^í^'^^^^^í^í£^^ Heti 1 órában előadta : Fiebev Henrik dr. Az előadásokon arra törekedett, hogy a növen* dékek ne csupán az egyházművészet emlékeivel és a liturgikus követelményekkel ismerkedő jenek meg, hanem arra is, hogy mindenkor az egész művészeti ágról teljes képet kapjanak és abba az egyházi művészetet beillesztve szemléljék. Alapvető gondolat pedig a történelmi fejlődés fonalán bemutatott iparművészeti ágak stílusát az anyaggal, eszközzel, céllal kap? csolatban lássa kifejlődni. Nagy súlyt helyezett egyúttal az iparművészeti hibák és ízléstelent ségek illusztratív bemutatására, hogy az ellentétek alapján a helyes vezető elvek annál élénkebben kidomborodjanak és vésődjenek a növendékek leikébe. Ezen szempontok foly* tonos szemmeltartása mellett az anyagot két főcsoportba osztotta : általánosan tájékoztatóba és részletes tárgyalásba. Az általános tájékoztatás tárgya volt: az egyházi művészet tényezői, liturgia, művész és stílus. Az egyházi szabályok és a művész szabadságának határai. Az anyag és eszköz stílus meghatározó fontossága. Modernség az egyházi művészetben.

A templomok elhelyezése és külső környezete. Müemlékkérdés és restaurációk. Ujabb litur? gikus igények és újabb építészeti technikák a templomíintcrieur kialakításában. A térérzék és hangulati elem a belső kiképzésben. A templommal kapcsolatos kápolnák, zárdák, paplak, temető.

A részletes tárgyalás köre : dekoratív festészet, faliképek, mozaik, ablakfestés. Oltárképek, szobadíszek, kisebb ájtatossági képek és tárgyak. Dekoratív szobrászat; fafaragás, kerámia, elefántcsontfaragás. Vasmunkák, harangöntés. Berendezési tárgyak : az oltár, szószék, kereszt* kút, gyóntatószék, padok, orgona, szentsír, lourdesi grották, keresztúti képek. Edények: kehely, szentségmutató, füstölő. Szerelvények: keresztek, gyertyatartók, mécsesek, szenteltvíz* tartók, liturgikus könyvek, ereklyetartók, perselyek, zászlók, mennyezetek, csillárok. Ruhák : szabása, anyaga, díszítése. Hímzések, csipkék, egyházi fehérneműek. Padló? és faliszőnyegek.

Megtekintettek több templomot a fővárosban és vidéken; meglátogattak műhelyeket, ipari telepeket.

Sajnálattal kell egyúttal jelentenem, hogy a tanár úr a tanév második felében az elő= adásokat súlyos betegsége miatt nem tarthatta meg.

MŰVÉSZETTÖRTÉNET ^ í i / ^ v ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ í ^ ^ ^ . ^ í ^ 4 í ^ ^ Heti 2 órában előadta: Éber László dr. A tanterv idei átalakítása következtében a mű? történetet a IV. és V. éves növendékek hallgatták. Az előző évben a III. éves növendékek az óíkortól az újskorig a művészettörténet legnagyobb jelentőségeivel és legkiválóbb mes= tereivel ismerkedtek meg, különös tekintettel az iparművészetre és a művészi alkotás elvi kérdéseire. Most az újabb művészettörténet legfontosabb eseményei tárgyaltattak, Dürertől a XIX. századig.

MAGYAR IRODALOM ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET 1 v V ^ í v * ^ i ^ ^ 1 ? V í á £ « ^ í ÍÍVÍ2Í Heti 2 órában előadta : Elek Arthur. A tanterv átalakítása az előadások anyagának módos sítását tette ebben az évben szükségessé. Míg ugyanis a régi tanterv szerint csak'a másodéves növendékek hallgatták az irodalom* és művelődéstörténeti előadásokat, ebben az esztendőben a harmad*, a negyed* és ötödévesek (az utóbbi két tanfolyambeliek együttesen) vettek részt

rajtok. Nehogy már az ismert anyaggal kelljen újra foglalkozniuk, az idén ismétlés helyett a régebben szerzett ismeretek elmélyítésére használta föl és ezt az évet a középkor műveltségi állapotainak megismerésére fordította. Az előadásokon ezzel jóval nagyobb szerepet kapott a tulajdonképeni művelődéstörténet, mint az irodalomtörténet, bár a kor művelődési töreki véseit és eredményeit jobbára az irodalom alkotásain át igyekezett megismertetni.

A középkor két nevezetes költői munkáját tárgyalta. Az egyik Jacobus a Voragine híres legendagyüjteménye, a „Legenda aurea", melynek a szentek életét elbeszélő történetei, amellett, hogy a középkor vallásos gondolkodásának hű képét adják, a költői képzeletnek is parafa lanul szép alkotásai. A magyar középkornak is ezek a legendák voltak legkedvesebb olvass mányai. Már csak azért is a legendáriumnak legkorábbi magyar fordítása, az Erdyskódex alapján foglalkozott a szent történetekkel, köztük is a különböző legendatípusok legjellemzőbb és legszebb képviselőivel s külön és behatóan a magyar szentek legendáival. A sokféle vonatkozású gazdag anyag önmaga vetette föl a keresztény ikonográfia számos kérdését, melyekre a legendák művészeti feldolgozásainak bemutatásakor mutattunk rá. Ebben az esztendőben ugyanis lehető volt diapozitívok beszerzése és vetített képek bemutatása. Képeket az ábrázolás művészetének legkoraibb századaiból válogatta össze, mert a középkor primitív? jeinek korában a költészet, az irodalmi tartalom és szuggeszció leginkább nyilvánvaló módon befolyásolta a művészetet.

Egysegy előadásban a középkori műveltség egyéb kérdéseire terjeszkedett ki, a kolostori, a várudvarbeli és a meginduló városi élet sajátosságaira, a nevelés és iskolázás módjaira és eszközeire.

A második félévet teljességében Daniénak, az ,,Isteni színjáték" olvasásának szentelte.

Ez a halhatatlan költői alkotás egyben a középkori művelt ember ismereteinek és babonáinak is valóságos enciklopédiája. Szemlélteíőbben mint általa, nem is lehetne a középkor művelt* ségéröl beszélni. A hatalmas költeménynek mind a három részén végigment. Lcgbehatóbban a Pokollal foglalkozott, már csak nagyobb tárgyi változatossága kedvéért is; de a másik két rész költői szépségeit is megfoghatóvá igyekezett tenni helyenként részletes analizissal.

NE VELE ST AN <g^3¥6<g£^ £^¥^2£^<g£*^2££ft^S3*3£*3t<3«<3* Zfi^i -gé^i^^i^^ii^ Heti 2 órában előadta : Ozorai Frigyes dr. Röviden fejtegette a nevelés célját, fogalmát, majd rátért a környezetnek a gyermekre gyakorolt hatására. Ezzel a kérdéssel igen behatóan foglalkozott. Ismertette előbb a gyermekszoba, a játékok, a képeskönyvek fontosságát a gyermeki lélek fejlődésére, majd a háború hatására is kiterjeszkedett. Ismertette Larsson „Napfényes ház" című művét és szemelvényeket olvastatott az idevágó művekből, például Nádai Pál: ,,Könyv a gyermekről" című munkájából. Ezek után a testi nevelés fontosságát ismertette. Szó volt az iskolaépületek hygienikus és művészi szempontokból való berendezés séről. Majd az akarat? és jellemfejlesztés módjairól, az értelmi nevelés eszközeiről. Végül részletesen fejtegette a rajztanítás céljait, módszereit és vele kapcsolatosan a művészi nevelés céljait és törekvéseit.

FOGALMAZÁSI GYAKORLATOK ^J^%l£M^^^'^^^M^ZU^!£f^^Z££^^f^^ Heti 2 órában tanította: Szőnyi I. László dr. A középiskolában el nem sajátított, vagy hiányosan elsajátított nyelvtani és mondattani ismeretek megszerzésére helyezte a fősúlyt azon célból, hogy a növendékek gondolataikat írásban is helyesen, világosan, érthetően, helyesírási hiba nélkül ki tudják fejezni. Az elméleti oktatás gyakorlati elsajátítása szempont? jából kéthetenként írásbeli dolgozatot íratott a növendékekkel. A dolgozatok kijavítása alkalmával minden, a dolgozatban előforduló hibára felhívta a növendékek figyelmét s esetről? esetre előadta az ezekre vonatkozó szabályokat.

KE RE S KE DE L MI IS ME RETE K

ü^^t^^^i^^^

. ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ J ^ ^ ^ ^ í s * Sá#-Sí*éÉ^SS%

Heti 2 órában előadta : Szőnyi I. László dr. Az ipari és kereskedelmi levelezést, a közéletben előforduló okiratoknak (elismervény, számla, nyugta, árajánlat, szerződés, kötelezvény, folyamodvány, beadvány stb.) szerkesztését s végül a könyvvitelt ismertette.

TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI ISMERETEK ^ < í í £ ^ í 2 ^ ^ = i í ^ V=£^<i5£^^ Heti 2 órában tanította: Sidó Zoltán dr. E tárgy tanításának az a célja, hogy a növen* dékek megismerkedjenek azokká! a viszonyokkal, jogokkal, kötelességekkel és intézményekkel, melyek őket az életbe való kilépésükkor társadalmilag és gazdaságilag környezni fogják.

Ennek a célnak a szem előtt tartásával megismertette őket a társadalomtudomány alapvető tanításaival, a társadalom életműködésének legfőbb ágaival, azok fejlődésével, majd a gazdas sági élet fontosabb jelenségeivel (termelés, forgalom, jövedelemelosztás és fogyasztás), miközs ben bő alkalom nyílott különösen művelődés^ és gazdaságtörténeti, valamint gyakorlati közgazdasági jelenségek megbeszélésére.

EGÉSZSÉGTAN .^í^^í^^-ígV^S?*Vg-K' <=í£^<^^<^^^^<S££^^>^^í^í?*í££-S5V Heti 1 órában előadta : dr. Rothnann Elemér. Minden embernek szüksége lenne magát és embertársait a betegségek ellen vértezni, ezért ismertette mindig az egészségre való vonatkos zással a levegőt, ennek kémiai és fizikai tulajdonságait. További előadásainak tárgyai voltak: Légnyomás. Szelek. Csapadék. Por. Időjárás és klima. Ruházkodás. Fürdők. Talaj fizikai és vegyi tulajdonságai. Talajvíz. Ivóvíz. Vízellátás. Lakás. Utak, utcák, terek. Építkezés.

Fűtés. Világítás. Szellőzés. Csatornázás. Szemét. Temetők. Iskolák egészségtana. Táplálkozás. Élősdiek. Tápanyagok. Alkohol és alkoholizmus. Fertőző betegségek és okozói. Tuberkulózis.

Gyermekbetegségek. Az egészséges ember bonctana. Első segélynyújtás. Desinfekció.

BELSŐ ÉPÍTÉSZETI SZAKOSZTÁLY. ^££^*£/<^ii&e^;i>:S^ ^/^^m^mt-íü^íi^i^f^t Bútortervezés elemei. Heti 8 órában a II. osztályban tanította : Györgyi Dénes. Tanítása a múlt évben Benczúr Béla által az I. osztályban előadott, bútorszerkesztési előtanulmányokra támaszkodott. A fősúlyt elsősorban minden részlet elhagyásával a bútor tömegének és annak elosztásának (ajtók, fiókok stb.) arányosságára fektette. Tervezendő első feladatul a konyha bútorait választotta, mert ezeknek művészi megoldásánál minden összetettebb részlet* kiképzés mellőzendő. E mellett a bútorok rendeltetését, célszerű beosztását, használhatóságát s azoknak szükségméreteit gyakorlati úton magyarázta meg s a helyes, pontos műhelyrajzok kiviteli módjaira, a méretezésre stb. oktatta őket.

A bútor főarányai után áttért a szerkezeti részek dimenzionálásával kapcsolatosan, az ajtóbetétek, deszkaméretezések, ajtókeretek, osztólécek stb. arányos megoldására, majd az egyszerűbb profilozásra, ezzel egyidejűleg megoldották a növendékek az egyszerűbb polgári igényeknek megtelelő hálószobás és ebédlőberendezésnek bútorait.

Az egyes fanemek kiképzési módjának és formanyelvének megismerése után következett a festett, a faragott s az intarziás stb. díszítések helyes alkalmazása, a profilozásnak fokozás tos finomítása mellett. Terveztek különféle fanemekben úri fogadót, dolgozót, leányszobát, nyaraló nappaliját és gyermekszobát. Ezek mellett fokozatosan megtanulták a helyes vázos lásnak módját, a rajzok különféle technikájú kivitelét, a pontos szerkezeti, műszaki rajzok készítésének módjait.

LAKÁSMŰVÉSZETI TERVEZÉS ^^^^^if^^^^^<^^^£í^^^£^^4íí^i4£^^i^^^íí^^ Heti 12 órában, a III. IV. és V. osztályban tanította : Szablya=FrischaufFerenc. Tanmenete részben szóbeli előadásból, részben gyakorlati tervezésből állott. Előbbit a gyakorlati élets ben létező példák bemutatásával kísérte.

Ehhez csatlakoztak még múhelylátogatások, szövetek, tapéták és egyéb lakásfelszerelési tárgyak bemutatása.

Miután már a II. osztályban az egyes bútorok tervezését tanulták, interrieurré foglalták össze, megoldva a falakat, függönyöket stb. és rajzban és színben oldották meg, különböző előadási módokban.

Az Van léptékű megoldásokon kívül a tervezésnek megfelelően egysegy részletrajzot is elkészítettek.

A III. évesek feladata volt egy munkás, illetve kishivatalnok lakásának hallja, mely egyúttal lakószoba, illetve ebédlő. Ezután egv polgári lakásnak egy*egy helyiségét oldották meg, — amit egy előkelőbb lakás fogadószobája követett.

A IV. évesek egy gazdagabb polgári lakás hallját és fogadóját, ezután egy üzleti helyi* séget terveztek.

Az V. évesek egy szállodai vestibül és egy szálloda írós és olvasószobáját, illetve termét oldották meg.

KÖZÉPÍTÉSTAN ÉS ÉPÍTÉSZET

-S!£^44£^^^^^^,4í£^<Z£f^^¥-*s^4i£^

III. IV. és V. osztályban heti 8—8 órában tanította : almási Balogh Lóránt. A III. osz* zálvban a középítéstani előadások alapján szerkesztési gvakorlatokat végeztek s ezt megélői tőleg, kereszt* és kétszárnyú, valamint tolós ajtókat, különféle ablakokat, falvértet stb. ter* veztek. Az elméleti tárgvban a vasbetonig, illetve a vasszerkezetekhez jutottak el.

A IV. osztálvban a középítéstanból a tavalyi anyag kibővítése céljából az ács, kőfaragó, vas*, üveges*, bádogosmunkákból tartott előadásokat. E munkanemek gyakorlati feldolgozása céljából az V. osztállyal együtt lépcsőzeteket, kovácsolt vaskorlátokat, vízgyűjtő üstöket, üvegtetőket, kővázákat stb. terveztek, részletrajzokkal kapcsolatban.

TERVEZÉS TÖRTÉNELMI STÍLUSOKBAN ^.f^i^f^i y^^^^^t

'U^tííé^i^/^i^M^

Heti 4 órában, a IV. osztályban, tanította : Gvalus László. Ismertette az összes bútor* stílusokat, jegyzeteket készíttetett megfelelő régi formák rajzolásával. Egy középkori stílus* ban tartott ebédlőt és hálószobát terveztetett. Továbbá az V. osztályban heti 8 órában, hol adott alaprajzú szentélybe oltárt, továbbá pillérhez állított szószéket és gyóntatószéket terveztek. ÉPÍTÉSZETI SZAKRAJZ

^/Í^^^^^^^^^^M^^^it/^^^

Heti 8 órában, a IV. osztályban, tanította: Györgvi Dénes. Munkásházak megtervezésével indult ki, majd áttért a két* és háromszobás családi házak tervezésére. A növendékek a lépcső elhelvezésével, ajtók, ablakok nvitási módiával, ablakok elosztásával s a bútorok, fűtőtestek stb. elhelvezhetőség szempontjából a falfelületek kihasználásával s a homlokzat kialakításával is foglalkoztak.

Az építészeti kiképzést később tovább fejlesztendő, áttért az építészeti tömeghatások tanul* mányoztatására. A már megoldott típusházat alapul véve, egyazon alaprajzzal, de különféle tömeghatású homlokzati változatokkal, több háznak összeépítésével, a munkástelep kialakí* tásának lehetőségeit vizsgálták s a növendékeknek alkalmuk nyílt a nagyobb tömeghatásokat, az utcák, terek, kertek, különféle megoldási módját tanulmányozni. Úgy a házak részletei* nek kiképzésénél, mint az egyszerűbb családi ház beosztásának alaprajzi megoldásánál a magyar népművészeti emlékeket különösen behatóan tanulmányoztuk s ezeknek eredményeit használták fel.

CSALÁDI HÁZAK TERVEZÉSE ^ ^ 4 * £ ^ < ^ ^ s ^ í £ - í ^ < i ^ ^ 4 ^ ^ í £ £ ^ Heti S órában, az V. osztályban, tanította: Györgyi Dénes. A városi belső területen fel* építendő, magasabb építészeti kiképzést megkívánó, valamint a nagyobb kertterülettel rendeli kező kültelkeken építendő, inkább festői elrendezésű, családi házakat terveztek. Mindkét esetben kiterjeszkedtek nemcsak a háznak építészeti, művészeti és szerkezeti megoldására, hanem felölelték a ház kertjét s azzal annak egész környezetét, míg a belső kiképzéseknél inkább a nagyobb térhatások megoldására szorítkoztak.

A ház összes művészi részleteinek megoldásán részben az alsóbb évfolyambeli növendékek is közreműködtek.

DÍSZÍTŐ SZOBRÁSZATI SZAKOSZTÁLY - Í 5 ^ \ ^ £ £ ^ ^ í ^ \ * ^ ^ . ^ ^ < ^ ^ < § £ £ ^ ^ - ^ Szaktanár: Simay Imre. A II. éves növendékek, az előző évben szerzett ismereteik alap* ján egyes domborműszerű díszítmények tervezését és ezt követőleg ezeknek gipszben való teljes elkészítését végezték. Ezt követte a természet után való mintázás élő emberi fejről.

A III. évesek az élő emberi fejről mintázott munkáikat a technika elsajátítása céljából gipszben kifaragták. Az előzőleg elméletileg szerzett építészeti ismereteikhez mérten, főleg kökivitelre szánt, részben díszítményes építészeti és részben ezzel kapcsolatos figurális meg* oldásban, iparművészeti tárgyakat, ú. m. szabadon áiló síremlékeket terveztek, melyeket kisebbített léptekben előzőleg agyagban megmintáztak, azután gipszkivitelben befejeztek.

A IV. évesek főleg figurális épületszobrászati feladatokat terveztek kis léptékben. Ezeket előzőleg agyagban megmintázták és ezt követve gipszben befejezték. Készültek ily módon kétíkét karíatiddal kiképezett kapubejáratok és figurális megoldásban, természetes nagyságban zárókövek. Továbbá oly nagyobb, monumentális kivitelre kontemplált figurális és díszitmé3 nyes síremlékek, melyeknek figurális részét fél természetes nagyságban megmintázták.

DÍSZÍTŐ FESTÉSZETI SZAKOSZTÁLY iU^^^£/^^Z£/s^i£J^^Z££^4&^^^^^^ II. osztály, szaktanára: Sándor Béla. A II. évesek kezdetben, hogy a bögretestékkel való bátor ccsetkezelést elsajátítsák, papíron kitömött madarakról különböző mozdulatokat és árnyékolásokat, minden előrajzolas nélkül, nagy méretekben egy és több színnel festettek.

Ezekután ugyancsak e festékkel bizánci stíiu ornamentális motívumokat tanulmányoztak, illetve gyűjtöttek és színeztek, egy-egy leendő feladat részere. A feladat egy templom hajó* jának kupolarésze és a szentélynek egy falrésze volt. A kivitelre szánt tervet aquarellben kellett elkészíteni. A második feladat volt egy cukrászda falának empire stílü díszítése.

A tervet eredeti nagyságban kartonra rajzolták. Évvégén élő állatok mozgásának rajzolását és festését gyakoroltak az állatkertben.

III., IV. és V. osztály. Szaktanár: Ujvávy Ignác. Fősúlyt fektetett a díszítő festészet különböző technikáinak gyakorlati feladatok alapján való tanítására.

Ez év az enyv, tojás és kazein kötszerekkel való festés gyakorlására fordíttatott. Terme? szét után való tanulmány, kartonrajz és színvázlat alapján a végleges kivitel eternit pala* lapokra felrakott falalapra (homok, márványpor vakolatraj történt.

Ezenkívül a tanítványok hetenként otthoni feladatot is kaptak: adott térben figurális megoldásokat. Eleinte egy alakkal, később két alakkal volt az adott tér kitöltendő, pl. tekvő alak, ülő alak, vagy ködobó, táncoló alak stb.

Ezen feladatokat közösen sorba bírálták, összehasonlították, súlyt helyezve a térbeli elhelyezésre, a sötét és világos toltok elosztására, a mozdulat esztétikájára, stb. hogy ilyen feladatok útján nyerjenek betekintést a növendékek a kompozíció általanosabb törvényeibe.

A télévi pályázat feladata volt: Egy zárt uvegablakos erkély íaburkoiaiu mennyezetének megtervezése.

A szakmunka mellett az oktatás kiegészítést nyert Hetbing Ferenc vezetése alatt heti 4 órai ornamentális tervezési és rajzolási gyakorlattal. Népművészeti felvételek nyomán terveztek ornamentális térkitöltéseket, először fehérsfekete foltban, utána színben. Gyalus László heti 4 órában a különböző építészeti stílusok falíestési megoldását tanította, úgymint: az egyptomi, görög, római, renesszáns és barokk stílusokban. Azonkívül SzablyatFvischauJ Ferenc heti 8 órában természetutáni alaktanulmányokat vezetett.

A felsőéves növendékek tanulmányaik betetőzéseképen a nyári szünidőben segédkezni fognak körösfői Kriesch Aladár nagyszabású falfestési munkájánál, a mester utcai kereskedelmi iskola lépcsőházának kiíestésénél.

GRAFIKAI SZAKOSZTÁLY í£*i^^á<^^ÍS*í?^á^^4i^í^^#í^<«/-^42*^^4á^^42^S?Wí^» Szaktanár: Helbing Ferenc. A tanításnál segédkezett: Haranghy Jenő.

A II. évesek az ornamentális tervezést magyaros motívumokból, tehérífekete és többszínű kivitelben, mint térkitöltések, keretek, mütyürkék stb. gyakorolták. Azonkívül kőre rajzoltak és linoleummetszeteket készítettek.

A III. évesek terveztek merkantilegrafikai munkákat, címlapokat, levélfejeket, plakátokat; továbbá kisebb illusztrációkat, könyvtáblákat, béléspapírokat, levelezőlapokat stb. Kőre rajzoltak, linóíeummetszeteket készítettek és egyéb műhelygyakorlatokat végeztek.

A IV—V. évesek készítettek reklámnyomtatványokat, könyvtáblákat, kottacímlapokat, díszokleveleket, levelezőlapokat. Továbbá kőre rajzoltak, linóleum* és fametszeteket és rézs karcokat készítettek. Azonkívül megoldottak különféle grafikai feladatokat, melyekkel kívülről az iskolához fordultak.

TEXTILSZAKOSZTÁLY ^££^4í£^^££^&^4t£^4íá^4££^^&4^&^^^ Tanár: Mihalik Gyula. Technikai szaktanítónő : Stern Anna.

A II., III. és V. osztályban a növendékek képességeiknek megfelelően egyéni tanításban részesültek.

A II. osztályban megismerték és gyakorolták a gépvarrást, a kéziszövést és a kötözés (bandhana) technikát a legegyszerűbb szövetfestési eljárásokkal kapcsolatban. Szalag, gallér s egyéb kisebb ruházati részleteket festettek. Mintákat terveztek a gyári szövés és szöveti nyomtatás számára.

A III. osztályban gyakorolták a szövetbatikot állati és növényi anyagokból készült szöveteken. Kisebb használati tárgyakat, úgymint: lámpaernyőt, dívánpárnát, tarsolyt, térítőt terveztek s pontos részletrajz alapján elkészítették banktechnikában, a különböző festési eljárásokkal.

Terveztek nyári blúzokat s gyermekruhákat. Egyes terveket megvalósítottak, a blúzokat kiszabták a babán s a gyermekruhák modelljeit elkészítették a tanult eljárások alapján festéssel, vagy egyszerű hímzéssel díszített szövetből.

Az V. osztályban nagyobb használati tárgyakat, garnitúrákat terveztek pontos részlete rajzzal richelieustechnikában. A növendékek képességeihez mérten nagyobb batikteladatokat terveztek a különböző festési eljárások gyakorlásával. Kosztüm^ és divattanulmányok alapján ruhákat terveztek különös tekintettel a magyaros hagyományokra.

Egyes ruhák modelljeit elkészítették, vagy a próbababán kiszabott ruhát megcsinálták.

Megismerték a textilanyagok fontosabb elemeit és áttekintést nyertek a szövettestési eljárásokról.

Tanulmányi kirándulásokon voltak a m. kir. József-műegyetem textiltechnológiai műhelyében, a kartonnyomó gyárban, a xMiskolczy^féle hímzőgyárban, Bauer és Weisz paszománygyárában, az állami nőipariskolában és a koronázási ruhák kiállításán.

A szakmunka mellett az oktatás kiegészítést nyert Helbing Ferenc vezetése alatt heti 4 órai ornamentális rajzolási és tervezési gyakorlatokkal. Bevezetésül népművészeti felvetés leket készítettek, melyek nyomán ornamentális térkitöltéseket terveztek, először fehérsfeketc foltban, később színben is. ÖTVÖSsSZAKOSZTÁLY ^S^^4á#^^^4#^^í<í^^-a#í^<^^^«2^^«^*í^<^-^<a^«'íá*í^^ Tanár: Zutt A. Richárd.

A szakosztály tananyaga három részre oszlik: 1. Aranyművesség, mely magában foglalja a fűrészelést, forrasztást, h'ligráns, zománc* és ékszerészmunkát. Készítettek: melltűket, kalaptűket, karkötőket, nyakláncokat, díszfésüket, kézelőgombokat, bonbonniereket, kereszteket, függőket, gyűrűket.

2. Rézs és ezüstművesség, melyhez nagyobb tárgyak készítése tartozik, úgymint: kelyhek, serlegek, tányérok, díszkanalak stb. Ezeknek alapformáit részben kikalapálták, részben az iskolán kívül nyomták ki. A sablont hozzájuk a növendékek készítették. Ezek a tárgyak részben simán maradtak, részben domborítással és filigrán ajourafűrészeléssel, zománccal, elefántcsonttal, drágakövekkel és féldrágakövekkel díszíttettek. így készültek: díszserlegek, illatszórók, hamucsészék, asztalkendőgyűrűk stb.

3. Kisplasztika* és medallieuríiminkák, úgymint: medallionok tervezése és azok modelljeinek készítése negatív gipszvéséssei, gyürűinodellek figurális díszítéssel.

E hármas beosztás célja az, hogy a növendékek hajlamuknak megfelelően kiválaszthassák munkakörüket, melynek gyakorlása mellett a többibe is bepillantást nyernek.

A Csemoch János dr. hercegprímás által Zutt tanárnál megrendelt koronázási kehely készítésénél alkalom nyílt majdnem az összes növendékek közreműködésére. Azonkívül •'észtvettek az Iparművészeti Társulat karácsonyi bazárján, hol munkáik nagyon kelendők voltak és azokat többszörösen után is rendelték.

KERÁMIAI SZAKOKTATÁS

^^í^^^^4i^í^4U^^^£^^^/^ii£^^^^^^f^^

Tanár: Zutt A. Richárd, szakoktató: Zlatnyiczky József.

Az oktatás a korongozással kezdődött. A tárgyakat festett, vagy mintázott ékítményekkel ! átták el. Az egyszerű, használati tárgyakból kiindulva, fényűzési tárgyakat készítettek, úgymint: dobozokat, csészéket, hamútálakat, hadiemléktányérokat stb., melyeket a növendékek naguk megtanulták esztergályozni, festeni és égetni. A szakoktató vezetése mellett mázakat állítottak össze és az anyagmodelldarabokat festették és égették ki.

Az iskola oktatásában fontos szerep jut a különféle szakműhelyeknek, melyekben az myagbeszerzés háború okozta nehézségei dacára a munka nem szünetelt. Ezek a következők: Ötvösmühely Zutt Richárd vezetésével; Kerámiai műhely Zutt R. irányításával és Zlatnyiczky József szakoktató vezetésével; Grafikai műhely Helbing Ferenc irányításával, melyben a növendékek a litográfiái eljárások technikai teendőit gyakorolták, kezdve a köcsiszolásnál, szemcsézésnél, rajzoltak litográfiái .ussal, krétával, permetezéssel stb. Fovábbá marattak és nyomtattak. Azonkívül gyakorolták a linóleum* és tametszést és nyomást. Mindkét technikában készültek egy* és többszínű nunkák.A betűszedési és könyvnyomdai gyakorlatok Mitterszky művezető halála óta szünetelnek.

Textilmühely Mihalik Gyula vezetésével és Stevn Anna segítségével működött.

Az iskola kebelébe tartozó gödöllői szövőiskola kőrösjöi Kriesch Aladár vezetésével, külös lösen a nagy, úgy fonalban, mint festőszerekben való anyaghiány miatt, igen szerény néretekben folytatta munkálkodását. Bár megrendelés lett volna elég.

20 munkásleány helyett ezidén csak 5 dolgozott. Felhasználtak 300 kiló gyapjút, 1500 kiló rendes évi használattal szemben.

Készült 2 darab gobelin, 22 darab torontáli szövés, 15 darab csomózott szőnyeg, egy ebédlő*bútorbcrendezésre való gobelin*huzat, 6 darab szőnyegjavítás. Új tervezetek is a rendesnél kisebb számban készültek.

Az asztalosműhelyt az idén újra felállítottuk és üzembe helyeztük Nagy János művezető vezetésével. Leginkább a lakásművészeti szakosztály növendékei dolgoztak benne, gyakorol* ták az asztalosmesterség elemeit, az esztergályozást és készítettek különféle bútorokat.

A műkedvelő tanfolyamon Örkényi István vezetésével és Stern Anna és dr. Wallner Ödönné közreműködésével délutánonként élénk munka folyt. A műkedvelők oktatást nyertek rajzó* lásban, tervezésben, bőrmunka, batik szövés, csipke és hímzés készítésben, valamint könyv? kötésben, mellyel a legtöbben foglalkoztak. A varrott csipke tanításánál alkalomszerűen Sutter Katalin segédkezett.

A rajzolás tanítása a jelentkezők tudásához mérten : egyéni volt. A tervezés mindig gya* korlati célt szolgált, amennyiben az elkészítendő tárgyakat tervezték meg. Batikolással készül* tek: szalagok, teritök, tarsolyok, párnák, lámpaernyők stb. A könyvkötésnek egész mester* ségét megismerték, kezdve a tűzés és vágás gyakorlásával. Készítettek könyvkötéseket papir* ból, vászonból és bőrből. Megtanulták a könyvkötéshez használható papírok díszítési mód* jait ú. m. keményítős, márványozott és linóleumnyomásos papirok készítését. Készítettek még dobozokat, kereteket mappákat stb.

Bőrből az anyag nehezen való beszerezhetősége miatt csak apró tárgyak készültek, mint névjegytárcák, pénztárcák, tarsolyok stb. A csipkeverést is többen tanulták. A műkedvelők számára az idén először külön ötvöstanfolyam állott fenn, Zutt A. Richárd vezetésével.

A növendékek meglepően rövid idő alatt sajátították el az alapvető ismereteket és hiányos rajztudásuk dacára kifogástalan kivitelű és ízléses tárgyakat készítettek, ú. m. karkötőket, gombokat, diszkanalakat, doboztedeleket stb.

AZ ESTI TANFOLYAM < ^ ^ ^ ^ í £ £ ^ 4 á £ ^ ^ ^ ^ ^

a^í^

Melynek célja oly iparosoknak, kiknek foglalkozása bizonyos művészi képzettséget kíván, elméleti és gyakorlati oktatást nyújtani az idén következő tárgyakból állott: Altalános rajzoktatás. Tanára : Papp Sándor. A növendékek képzettségéhez mérten lehető* leg rövid ideig lapminta után rajzoltak, azután edényeket, gipszornamenteket, növényeket, rovarokat, állatokat és szabadkézi perspektívái feladatokat rajzoltak ceruzával, tollal, sötét papíron fehér krétával és testettek víztestékkel.

Alakrajz. Tanára : Papp Sándor. A kezdők egy ideig gipszfejeket és fejrészleteket, a hala* dók élő alak után tejet és aktot rajzoltak.

Gvajika. Tanára : Helbing Ferenc. A grafikai esti tanfolyam látogatói az idén is külön* böző foglalkozásúak voltak. A kezdők, minden előképzettség hiányában, a rajzolást a leg* elemibb tokon kezdték el. Folytatólagosan készültek ceruza* és tollrajzok, síkminta és ter* mészét után. Továbbá folytak vízfestészeti és tervezési gyakorlatok.

Betűvetés. Tanította : Haranghy Jenő. Az írás eszközeinek és a betűtípusok főformáinak megismerése után a növendék foglalkozásának megfelelően, szövegmegoldásokat, merkantil nyomtatványokat, monogrammokat stb. terveket készítettek.

Szobrász=tanfolyamot vezette: Alatéka Sándor. A növendékek gyakorlati foglalkozásuknak megfelelően, tetszés szerint választott ornamentális és figurális díszítményű gipszminták után mintáztak.

Szakmühelyi rajz. Tanára : Györgyi Dénes. E tanfolyamra a különböző iparágak mesterei, segédei, tanoncai, részben műkedvelők s a felső építőipariskolát végzett építőmesterjelöltek vettek részt. Az egyéni oktatást szem előtt tartva, a faipari szakrajzot látogatók tanulták a műszaki rajzolás elemeit, különböző méretekben való rajzolás módját, a szerkezeteket és azoknak helyes műszaki ábrázolását. Ezzel párhuzamosan kész bútoroknak perspektívái ábrázolásai után elkészítették ugyanannak a bútornak összes műhelyrajzait, később egy-két megtervezett bútort egy teljes szobaberendezéssé alakítottak ki. Különböző fanemekben önálló tervezeteket is készítettek. Az építőmesterjelöltek egyszerű munkáslakások s a teljes munkáskolóniák tervezését, terek, utcák és kertek megoldását, a házak összeépítését tanulták.

Később áttértek egyszerűbb 3—4 szobás családi házak tervezésére s végül többszobás családi házakra s azok belső megoldásaira.

Ruharajzolás (női szabók számára). Tanár: Mihalik Gyula. Célja volt a ruházott alaknak a szabó és a megrendelő szempontjából való teljesen érthető megrajzolása. Tananyag volt: a ruhavonalak, ráncok, hajlások; díszítő elemek; úgymint: szalagok, fodrok, stb. séma alapján való megértetése és rajzolása. Egyszerűbb, majd bonyolultabb ruhadarabok rárajzolása az aktra. Ruhák rajzolása táblarajz, minták, szóbeli utasítás alapján, a tanult elemek felhasz* nálásával. Önálló komponálás. A haladottabbak fej=, láb* és kéz=sémát is rajzoltak.

Valamennyi rajzot a rendelkezésükre bocsátott litografált segédakttal rajzolták a látogatók, vonalasán, irónnal.

Ezenkívül külön tanfolyamot tartottunk Mihalik Gyula vezetésével, Országit Ilona és Panspertl Teréz V. éves textilnövendékek segédkezésével női dísz* és estélyi ruhák rajzó* lására, különös tekintettel a magyar viseletre. Táblarajz után, a textilosztály növendékmuns kainak felhasználásával dolgoztak. Miután a látogatók nagyobb része rajzolni nem tudott, rajzaikat nagyobbrészt a szaktanárnak segédkező növendékek közreműködésével és útba* igazítására készítették el.

Bár szorosan nem tartozik az iskolai oktatás keretébe, mégis szükségesnek tartom feli említeni, hogy a háború okozta nehéz viszonyok némi enyhítésére szombat délelőttönként növendékeink részére cipőjavító és foltozó tanfolyamot tartottunk. A tanfolyamot Katona Imre cipészmester vezette. A tanfolyam életrevalóságát, az azon résztvett növendékeink nagy száma igazolta a legjobban.

Az iskola iránt szélesebb körben is élénk érdeklődés mutatkozott. A sok látogató közül ki akarjuk emelni Izabella cs. és kir. főhercegasszony Ő Fenségét és leányát, kik Zamoyska grófnő udvarhölgygyei, Capy gróf kamarafőnök; Jankovich Béla dr. m. kir. vallás* és közoktatásügyi miniszter és Klebelsberg Kunó gróf miniszterelnöki államtitkár urak kíséretéi ben, különösen nagy érdeklődéssel és legmagasabb elismeréssel szemlélték az ötvösszakosz? tály működését.

Kolozsvári Zsigmond

II. eves grafikus rajza.

AZ INTÉZET

SZEMÉLYZETE

Mihalik Gyula, r. tanár, oki. rajztanár. A textilszakosztály vezetője, azonkívül az esti tanfolyamon tanította a női ruha rajzot és a divattervezést, különös tekintettel a ma* gyáros jellegre.

Muhits Sándor, tanár, a m. kir. 29*ik hon? véd gy.*ezred tart. főhadnagya, orosz hadi* fogságba esett.

Ozorai Frigyes dr., székesfővárosi középiskolai igazgató, a neveléstan előadója.

A TANÁRI TESTÜLET TAGJAI : Papp Sándor, r. tanár, festőművész, tanította az alakrajzot.

Bacsa András, r. tanár, oki. rajztanár, festői Rottmann Elemér dr., intézeti orvos, az egész* művész, tanította a geometriát és szabad* ségtan előadója. kézi perspektívát.

Sándor Béla, r. tanár, festőművész, tanította Balogh Loránd (almási), r. tanár, oki. építész, a díszítőfestést és a természet utáni rajzot. tanította a középítéstani szakrajzot és az Sidó Zoltán dr., székesfőv. fogalmazó, elő* építészeti tervezést. adta a társadalmi és gazdasági ismereteket.

Benczúr Béla r. tanár, építész, a m. kir. rajz* Simay Imre, r. tanár, szobrász* és festőművész, tanárképesítő vizsgálóbizottság tagja, tani* tanította az alakrajzot és vezette a díszítő totta a természet utáni rajzot és a stiltant. szobrászati szakosztályt. Éber László dr., a Műemlékek Országos Szablya*Frischauf Ferenc, festőművész, tanár, Bizottságának előadója, egyetemi magán* tanította a lakásművészeti tervezést és szak* tanár, a művészetek történetének előadója. rajzot, a belső kiképzések tervezését, a Elek Arrhur, író, a magyar irodalomtörténet festő szakon a természet utáni alakrajzot. előadója.

Szőnyi J. László dr., múzeumi őr, a fogai* Fieber Henrik dr., a vallás* és közoktatásügyi mazási gyakorlatok, az iratszerkesztés és a m. kir. minisztérium egyházművészeti szak* kereskedelmi ismeretek előadója. előadója, az egyházművészet előadója.

Udvary Géza, tanár, festőművész, tanította Gróh István r. tanár, oki. rajztanár, tanította az alakrajzot, a kosztümrajzolást és a bonc* alaktant. az ékítményes rajzot és a történeti stílus sokat.

Ujváry Ignác, r. tanár, festőművész, a díszítő* Gyalus László, r. tanár, építész, tanította az festőszakosztály tanára. építészeti rajz* és alaktant és a történelmi Zutt A. Richárd, ötvös* és szobrászművész, stílusokban való tervezést. rendkívüli tanár, vezette az ötvös szakosz* tályt és az ötvös műkedvelő tanfolyamot, Györgyi Dénes, tanár, építész, tanította a valamint a kerámiai műhelygyakorlatokat. bútortervezés elemeit és szakrajzot, és a családi házak tervezését.

Szakoktató é s művezető : Helbing Ferenc, r. tanár, grafikus művész, a grafikai szakosztály vezetője, azonkívül Pöhlmann József (ötvösség), a francia*német harctéren teljesít katonai szolgálatot. tanította a heraldikát.

Hibján Samu, r. tanár az 1916,917. tanévben Tervező : betegség miatt szabadságon.

Mátrai Lajos, r. tanár, szobrászművész, szerb Örkényi István, festő* és iparművész, tanított hadifogságba esett, mint népfölkelő íohadn. a műkedvelő tanfolyamon.

IGAZGATÓSÁG: Nádler Róbert igazgató, festőművész, műépí* tesz, a kir. József-műegyetem ny. r. tanára, a m. kir. rajztanárképesítő vizsgálóbizott* ság tagja.

Irodatiszt és pénztáros: Csermendy Elemér.

Számvevő : Strömpl János, min. számv. al* igazgató.

Kezelőnők : Wolf Henrikné, Szigethy Erzsébet.

Tanársegédek:

Kapusi teendőkkel megbízva t

Haranghy Jenő grafikus művész, Leszkovszky Györjy festőművész, Matéka Sándor szobi rászművész.

Novak András.

Szaktanítónők: Mennerné Dedinszky Olga, dr. Wallnerné Marthy Róza, Stern Anna, Suíter Katalin.

Iskolaszolgák: Juhász Mihály, Kléb Ferenc, Lilinger István, Pásztó József, Szentey Vilmos (katonai szolgálatot teljesítenek). Bedecs Gáspár, Farkas Gyula, Klein Sándor.

Művezetők s

Takarítónők:

Nagy János (asztalos), Zlatnyiczky József (kerámia), József Jenő (kerámia), katonai szolgálatot teljesít. Orosz hadifogoly. Gu« zsák Kálmán (grafika).

Lecskó Jánosné, Lukaő Vendelné.

Szertáros: Matula Lajos, altiszt.

Nagy Endre

Segédszolgák: Bodó Sándor, Kerekes János, Knipl István (katonai szolgálatot teljesítenek). Bong Erzsébet, Horváth Erzsébet, Szentgyörgyi Zsuzsanna.

II. ijvcs grafikus rajza.

AZ INTÉZETNÖVENDÉKEINEK NÉVSORA AZ 1916/17. TANÉVBEN I. osztály: Abonyi Blanka Albert János Aszalay István Bodó Sándor Boskó Gabriella Erdélyi Aranka Faragó Lajos Gadó Kornélia Gara Katalin Gcschmeidi Irén Grabits Kornél Haile Magda Hám Antal Handel Ferenc Hauswirth Rózsi Homokay József Juhász Kálmán Kamcniczky Dániel Kertész Lajos Kiss Matild Kleer Imre Klein Andor Klopfer Erzsébet Koch Ernő Kovács György Kovács Zsuzsanna Kőhegyi Erzsébet Kozma Zoltán Krisztián Tibor Krizsán Lajos Lénárd Leona Lingner György Marton Erzsébet Mayer Ágnes Molnár Dániel R. Molnár Lajos Nádosi Irma Nagy Margit Orován Irma Pál Lajos Pánczél Béla Pauli Jolán Pousár Hilda * Az I. és II. a megfelelő félév látogatását jelenti.

Pétsmann László I — II. Pleschinger Lipót I—II. Pólya József I—II. Rausch Sándor I—II. Rischanek Margit Schneider Sarolta I. Schőlnaszt Erzsébet I. I—II. Sopronyi Erzsébet Steckl Rozina I. I—II. Steiner Boriska I—II. Streda Károly I—II. Szegvári Edith I—II. Szóbei Irma I—II. Szollás Gyula I—II. Tancsik Mihály I—II. Tarró Ilona I—II. Tevan Ilona I—II. Tolnai Magda Tomcsányi Károly I. I — II. Turnai Alisz I—II. Vandrák Irén I—II. Vénn Magda Verő Klára I. Vértes Elírida I— II. Vranovits Imre I—II. Wirkmann Flóra I—II. Wolf Gertrud I—II. I—II. Zinhóbcl Teréz I—II. Az I. félévben 71 tanuló.

I — II. A II. félévben 57 tanuló.

I. I—II. II. osztály: I—II. I—II. Bobletec O k t á v . . . . szobrász .

I—II. D e u t s c h T i b o r festő I—II. Fleischer A l f r é d . . . . b . építész I- II. Füsti M o l n á r K a t a l i n . festő I—II. G e r é b Klára grafika I. G r o f c s i k Emilia . . . . b . építész I. H a y d e n László . . . . festő I—II. H a m p e l K á r o l y . . . . szobrász .

I—II. H e g e d ű s Erzsébet . . . b . építész I. K o l o z s v á r i Z s i g m o n d . grafikus .

I—II. Kovács Elemér . . . . festő Kovács K á r o l y

I—II. I—II. I—II. I—II. I—II. I-—II. I —II. I—II. I—II. I. I—II. I—II. I. I-II. I—II. I—II. I. I—II. I—II. I. I—II. I—II. I—II. I—II. I. I—II. I—II. I—II.

. . . I. I—II. . . . I—II. I II. I—II. . . . I—II. II. . . . I. . . . I —II. . . . I—II. I. . . . . b . építész . . . I.

Merza József Mészáros László . . . .

Nagy Endre N a g y Ignác O r s z á g h Béla Partmann fózsef . . . .

Petrányi Jenő Popelka Gusztáv . . .

Prinner Vilmos t. m.

Reguly Margit Reisz Imre Schieb Hildegard . . .

Stauber Rózsi Székely Árpád . . . .

Szilágyi Jolán Szollás G y u l a Szpevák István . . . .

Tamássy Margit . . . .

Timár János T ó d o r József Tóth Győző Vaszary G á b o r . . . .

Vujovits I r m a Weinmann Mór . . . .

b . építész . . . grafikus . . . . grafikus . . . . b . építész . . . b . építész . . . festő ötvös festő festő textil grafikus . . . . grafikus . . . . b. építész . . . b. építész . . . textil festő szobrász . . . . textil szobrász . . . . b . építész . . . szobrász . . . . grafikus . . . . festő festő

I—II. I - II. I—II. I—II. I. I—II. I—II. I—II. I—II. I —II. I—II. I —II. I—II. I — II. I —II. II. I—II. I —II. I. I—II. I — II. I—II. I — II. I—II.

A z I. félévben 3 4 t a n u l ó .

A I I . félévben 3 0 t a n u l ó .

III. osztály £ Árkay Teréz grafika Barta Lajos kerámia . . . .

Brünn A n n a szobrász . . . .

Brünn Gizella grafikus . . . .

Duschnitz P i r o s k a . . . textil Eglmayer Ede b . építész . . .

Erhardt Ernő b . építész . . .

Eszéky Elza textil Fischer Margit grafikus . . . .

Irsay Endre b . építész . . .

Kacsanovszky Emília . textil Kellner Vince kerámia . . . .

Kőnig Dezső kerámia . . . .

M a h l e r József b . építész . . .

Pál I r é n grafikus . . . .

Pauer Lajos festő Raichle I l m a ötvös R a m o l d Lajos . . t. m . festő Remiinger F e r e n c . . . s z o b r á s z . . . .

I—II. I—II. I—II. I - II. I — II. I. I—II. I—II. I — II. I II. I II. 1.

I —II. I. I—II. I—II. I — II. I—II. 1.

Révész Ilona Schaffner Rózsa . . . .

Siuda N á n d o r S z a d a Béla Szebenyi Mária . . . .

Szelle Andor Udvary Pál . . . . tm.

textil I—II. szobrász . . . . I — I I . grafikus . . . . I — I I . festő I—II. festő I—II. festő I —II. grafikus . . . . I—II.

Az I. félévben 26 tanuló.

A II. félévben 22 tanuló.

IV. o s z t á l y : Balázs G é z a festő B o s k ó L a j o s . . . t. m . s z o b r á s z .

Böcker Lajos festő Bölcskey Ferenc . . . . ötvös Csulyok Margit . . . . szobrász .

Eglmayer Pál b . építész Fehér Pál b . építész K a r d o s Klára grafikus .

Kende Jolán grafika Kovács Z o l t á n szobrász .

Kreisel Béla . . . t. m. b . építész M o g o s J á n o s . . t. m. festő Pintér J e n ő grafikus .

Roszner Károly . . . . festő Rostás Jolán festő Tóth Irén festő Ujváry Ferenc . . t. m. festő Váradi Albert szobrász .

Weisz Arnold szobrász .

Wittmayer Salamon . . ötvös Az I. félévben 20 tanuló.

A II. félévben 11 tanuló.

V.

I—II. . . . I. I—II. I. . . . I—II. . . . I. . . . I—II. . . . I—II. I—II. . . . I. . . . I. I. . . . I—II. I—II. I II. I—II. I. . . . I—II. . . . I. I.

oszíáíy:

Baja S á n d o r H o r n Ilona Kaesz G y u l a . .

Kocsis T i v a d a r M á n d o k i Rózsi Országh Ilona Pauspertl Teréz Schmidt Eszter Szabó Olga

. t. in. . . . . . . . . . . . . . . . .

festő I. grafikus . . . . I — I I . b . építész . . . I - I I . b . építész . . . I — I I . textil I—II. textil I —II. textil I—II. ötvös I — II. ötvös I—II.

A z I. félévben 9 tanuló.

A I I . félévben S tanuló.

Műhelylátogatók: Balogh Rudolfné Dalmát Piroska .

Dr. Dicnes Jenő E r d é l y i Fclice Jones E d e Albert Lénárd Róbert Mangold Anna .

Merényi Rezső .

Pállá J e n ő Reitzer M a g d a Ripper Margit Róna Ferike R ó t h Izabella Schmidt Emma .

. . . textil . . . kerámia . . . grafikus ötvös . . . ötvös grafikus . . . kerámia . . . grafika kerámia ötvös ötvös kerámia ötvös . . . ötvös

I. . . . . I—II. . . . .

II. I—II. I—II. . . . . I. . . . .

II. I. . . . .

II. I—II. II. . . . .

II. I—II. I—II.

A z I. f é l é v b e n 9 l á t o g a t ó .

A I I . f é l é v b e n 11 l á t o g a t ó .

Vendéglátogatók: Á c s Klára Armuth Margit . . . .

Appán Gyula Baumhorn Margit. . .

Bertók Irma Bertók Margit Berger Izabella . . . .

Braun Mária Brill Juliska dr. B e t e g h P é t e r n é . .

Dabis Rózsi Dapsy Klementin . . .

Deli A n n a Deisler Sarolta . . . .

Decsy Etelka D ö m ö k Teréz Elek E r z s é b e t Eizenberger W . M a g d a Fekete Margit Fazekas Erzsébet . . .

Fodor Irén Frank Oszkár Fülöp Jenő G a d ó Kornélia . . . .

Hajnal Ildikó Hegyi Magda Hegyesi János

alakrajz . általános textil grafika textil ötvös textil textil kerámia . alakrajz . általános grafika . textil általános alakrajz . grafikus . textil textil alakrajz . alakrajz . alakrajz . b . építész alakrajz . általános textil ötvös általános

. . . I—II. . . .

II. I. I—II. I—II. I—II. II. I—II. . . . I—II. . . .

II. . . .

II. . . . I—II. I—II. . . .

II. . . . I. . . .

II. I—II. I—II. . . . I—II. . . . I—II. . . . I—II. . . . I—II. . . . I. . . .

II. II. I—II. . . .

II.

b á r ó H e r c z o g E r z s é b e t textil I. H o l l á n d e r E r z s é b e t . . textil I—II. H o r v á t h Lajos s z o b r á s z . . . . I. K á t a y F e r d i n á n d n c . . alakrajz . . . . I. K a u f m a n n K l á r a . . . alakrajz . . . . I — I I .

Kiss Á g n e s grafikus . . . . 1 - 1 1 .

K ő s z e g h y M a r i a n n c . . grafikus . . . . 1 — 11.

Krausz Erzsébet . . . . ötvös I—II, K r i e s c h M a r g i t . t. m . alakrajz . . . . I. L e i m d ö r f e r F e r e n c n é . alakrajz . . . .

II. L u k á c s o v i c s I l l y . . . . textil I—II. M a n g o l d A n n a . . . . k e r á m i a . . . . I. M ó d o k Mária általános . . .

II. M o t o s k a F r i g y e s . . . alakrajz . . . .

II. N a g y E r z s é b e t . . . . textil I—II. N i k l o v i t s I l o n a . t. m . textil I — II. P a t a k y S a r o l t a . . . . grafika I—II. Popper Anna grafikus . . . . I — I I .

Ripper Margit ötvös I. Ritoók Éva festő I. R ó z s a Elza textil II. Schneider Klára . . . . textil II. Sichermann Franciska . textil I—II. S m e t a n a M á r t a . . . . textil I. Steiner Boriska . . . . általános . . .

II. Stern Margit általános . . .

II. S t e r n b e r g e r Elza . . . ötvös I—II. Somos István grafikus . . . . I — I I .

S z a p p a n y o s R e z s ő . . alakrajz . . . . I. Szende Dezső alakrajz . . . . I — I I .

Szilágyi József általános . . .

II. Szóbei Irma általános . . .

II. S z t i p á n Erzsébet . . . alakrajz . . . .

II. Tevan Ilona általános . . .

II. T o m k a Erzsébet . . . . általános . . • I—II. Tomka Mária általános . . . I—II. Tuszkay A n n y . . . . általános . . . I—II. T ü d ő s Klára textil I—II. W é g h Dezső b . é p í t é s z . . . I. Zadák Adél g r a f i k u s . . . . I. A z I. félévben 4 7 látogató.

A I I . félévben 5 3 látogató.

MŰKEDVELŐIT ANFOLYAM: Bartók Ferencné Auer Teréz

Basch Vera

H"••

I—H.

Batta Ilona Beretvás Éva Benedek Katalin Blau Aranka Blau Juliska Brandenburg Erna Bródy Zsuzsanna Concha Rózsi Darvas Jenőné Dénes Istvánné Donáth Ella Dukesz Klára Edelmann Alice Eisler Sarolta Eppinger Lilly Feldmann Anna Fleischl Sándorné Friedmann Vilma Gálos Irén Garai Hermin Geller Irén Gönczy Miklós L Gyárfás Erzsébet t.m Haltrich Eugénia Mirschl Erzsébet Ilofímann Ottóné dr. Hollandéi- Béláné Holló Lászlóné Kassowitz Aranka Kautmann Klára Kohn Erzsébet Kováts Irén Kozma Lily Ladányi Klára Laufer Erzsébet dr. Léwy Béláné Carmenciata Lopes de Lomé Megyery Lola Miien Ferencné Mogyorósy Ernőné Molnár Mária Nagy Erzsébet Nagy Ferike Nagy Illy Nagy Ignác Neumann Blanka Neumann Margit Pojlák Anny

I—II. Purjesz Lajosné I — I I . Rác Margit I. Rainer Riza I — I I . Reich Klára I — I I . Reimann Magda I. Ribáry Olga I — I I . Richter Gizella II. dr. Rosenthal Jenőné I. Róth Ilona I. Rotter Magdolna II. Schwarz Jaquesné I — I I . Schwarcz Kató I. Salgó Margit I. Sottiriades Lilly I—II. Szécsi Ottilia II. Szigeti Gizella I — I I . Tábori Piroska I. dr. Tausz Béláné II. dr. Tieser Józsefné I — I I . Tsuk Elzy II. Vetier Ernőné I. Weiner Lilly I — I I . Weiner Magda I. Weiner Mária I. Weiss Fülöpné I—II. II. Az I. félévben 61 látogató.

I — I I . A II. félévben 45 látogató.

I — II. II. ESTI TANFOLYAM: I—II. I — I I . Abonyi Aranka II. Áldok Ferencné I. Antony Károlyné I — I I . Apró Endre I — I I . Arnold Amália II. Armuth Margit I — I I . Augeníeld József I. Bacher Rózsi I. Balázs Ernő I. Balogh István I—II. Balogh József I — I I . Balogh "Károly I — I I . Barkó István II. Barna Pál I — I I . Bayer Gyula I — I I . Berger Izabella I. Bergmann Ilona

I. I - II. I. I. I—II. I. II. I. I. I. I—II. I. II. II. I—II. I. I. I. I. I—II. I. I—II. I. I. I.

I— II. I. I—II. II. I—II. I-II. I. I. I—II. I. I. I. II. I. I—II. I. II.

Blaskó Sándor Blau Ödön Blau Sarolta Bojda Gizella Bojda Ilona Bonin Klára Boócz István Brabecz Gizella Braun Manó Burka Margit Burnáty István Copp Margit Crouy László gróf Czobor Jolán Csámer József: Csató István Darvas Klára Decsy Lenke Derkovits Gyula Diószegi Mihály Dobieczky Sándor dr Dombrovszky Károly Domonkos Irén Dróth Irén Eisinger Olga Elfér Riza ."

Engelhardt János Engel Zoltán Eperjessy Béla Eperjessy Erzsébet Fazekas Dezső Fekete Etel űzv. Fischer Béláné Fischer Theodora Flockl Irén Fodor Irén Földes Riza Fürth Vilma Fraller Károly Freyné Auguszting N Frindtné Szongott Mária Frisch Sándor Gaál József Gábor Mátyás Özv. Ganzl Gyuláné Gáspárdy Armandné Gebhardt Béla Gebhardt Tibor

I, I. I. I—II. I—II. II. I—II. II. I. I. I. I —II. II. I—II. I—II. I. I. I. I. II. I—II. I —II. I. II. I—-II. I. I. I. I. I—II. I. I—II. I. I. II. I — II. II. I. I. I. I. I—II. I. I. II. II. II. II.

Gottwald Lajos Gregersen Lujza Gulyás György Gulyás Gyuláné Guttmann József Guzmics István Ilaar Sarolta Halász Imréné Háltmár Aranka LIauptmann Adél Hedvig Ilona Hegyesi János Hegyesi József Iléringer Ferenc Hoór Károly dr Hoszpodár László Özv. Hradek Ferencné Hustyava Károly Huszár Imre Hübner Dezső Igmándi Katalin Ilosvay Katalin Incze Lajos Lser Józsefnc özv. Jatzkó Károlyné Kaderbek Mária Kántor Katalin Kardos János Kardos Lidia Karó Imre Keller Mihály Kellermann László Király János Kiss Anna Kiss Anna II Kiss Farkas Imre Klein István Klein József Kohn Károly Kőnig Károly Kőnigseder Zsigmond Kopp Júlia Körmendy Gyula Körömy Jenny Kovács Anna Kovács Béla Kovács Nándor Kozelka Kálmán

I. I—II. II. II. I. I. I—II. II. II. II. I. I—II. I—II. I. I. I. I. I. I—II. I. I. I. I—II. I. II. I. I. II. II. II. I. II. I—II. II. II. I—II. I—II. I. I—II. I—II. II. I. I. I—II. II. I. I. I—II.

Krámer Simon Kranovitz Margit Krausz Lajos Kreiner György Krick Károly Krisztics Szidónia Kuglics Lajos Kurucz Árpád Lcderer Rózsi I.efkovits Stefánia Lendvay Gyula Leviczky Péter Lichtenstein Katalin Lichtig Artúr Littmann Béláné Lovas Endre Lukács Erzsébet Lukácsovics Jenő Lukácsovics László özv. Lungár Istvánná Manheim Margit Masa Irma Matyán Antal Mchringer Árpád Mihálovics János Molnár Rudolf Müller Viktória Nágay Béla Nágel Lipót Nagy Ilona Nagy László Nagy Rezső Nándy Árpád Natovitz Tibor Nemec N. József Nemesné Gyuricza J Neuburger Ignác Novak Gizella Oszwald István B. Paál Ákos Pacher Károly Pajzs Erzsébet Papp Zoltán Pásztor Gizella Páter László Peri László Pete Ernő Petzold Anna

I. I—II. I — II. I — II. II. II. I. I. I II. I. I. I. II. I. I. I. II. I. I. II. I—II. I. I —II. I — II. I—II. I—II. II. II. II. II. I. I—II. I. I—II. II. I. I. I. I. I—II. I—II. I. I—II. II. I—II. II. I. I.

Pfeiffer István Póth István Preyer Aranka Putz János Rácz Miklós Radó Arthurné Raidl Ida Rakovszky József: Reichcles Eanny Özv. Reichart Lajosné Reisz Janka Rennhofer Teréz Reysser Ottó Róth Jenő Rózsai Sándor Salamon József Schaefer Ferenc Schauer Oszkár Schiel Frida Schmidt Lajos Schneller Pál Schnur Pál Schréder Eta Schubert József Schwartz Fanny Schwartz Miklós Schwink Irén Sipek Gyula Sipos Jánosné Sipőczy Lajos Spannring Ferenc Spiegel Margit Standhammer Károly Stefkovics János Steiner Béla Steiner Gyula Steiner Lajos Steiner Sándorné Sternberg Sándor Strém Katalin Suján Zsigmond Szalczer Vilmos Szamosi József Szántó Árpád Szántó Aladár Szántó Mihályné Szántrió László Szarka Ilona

I. I. I.

II.

II. I. I. I — II. I — II. I. II. II. II. I. I—II. I—II. I—II. II. II. l.

I. II. I. I—II. II. II. I—II. II. II. I. I —II. II. I. I—II. II. II. I—II. I—II. I. I. II. I. I. I. II. I. I. I—II.

Szegő Pál dr Székely Mór Szentes Imre Szilágyi József Szilágyi Margit Szilasi Ferenc Sztrokay Mária Takács Lajos Tauber Jakab Tedescó Júlia Thomka Béla Tick Sándor Tikáts Hilda Tiszavölgyi Kornél Toffler István Tordai Vilmosné Tóth Bartók Jenő Tóth Erzsébet Tóth Ferenc Tóth Istvánné Tóth Lukács Török S. Károly Trautenberger János Trinchieri Humbert Turcsányi Antal Turiák Ödön Ujj Károlyné Özv. Vajda Oszkárné Vakán Róza Varga Károly né Varga Mihály Vass Mór Visnyovszky Lajos Wagner Nándor Waldschmidt Simon Walter Edith Weinwurm Béla Weiss Oszkárné Weisz Adolf Weisz Jolán Weyde Gizella Wohl Gizella Wojszovits Ilona Wollák Viktor Wosinski Kázmér Zacsek Gyula Jenő Zadubánszky Irén Zelenák István

,

II. II. II. I—II. I. I—II. I. III—II. I—III—II. I. II. I — II. I. I. I—II. I—II. I. I. II. II. I. I—II. I II. I. II. I. II. I. I. II. I. I. II. I. I - II. I. II. I—II. I. I. I — II. I. I. II. I — II. 1.

Zélikovits József Zilzer Gyula Zlatinovity Milorad

I—II. II. I—II.

A z I. félévben 189 tanuló.

A II. félévben 1 4 6 tanuló.

Schicb Hilda II. éves grafikus rajza.

c

II. I I I . IV.

L/TATISZTIKAI TÁBLÁZATOK AZ INTÉZET RENDES, RENDKÍ* VÜLI ÉS VENDÉGLÁTOGATÓ NÖVENDÉKEIRŐL *) 11. I I I . IV.

NAPPALI TANFOLYAM

o s z t á1

O

Felvétetett a; I. félévben rendes rendkívüli

26

Összesen :

34 26 20

204 47 207

Felvétetett a II. félévben rendes rendkívüli

30

Összesen :

5/

Kimaradt a tanév folya mán :

14

30

53 ISI 14

46

-a o s z t á 1y

2. ÉLETKOR SZERINT: 15 éves (1902) 16 » (1901) 17 » (1900) 18 » (1899) 19 » (1898) 20 » (1897) 20 évnél idősebb

5 11 13 11 8

Összesen :

57 50

Összesen :

30 22 5/

30

•)•)

9

11

551181

Magyarországi illetőségű magyar Morvátországi illetőségű magyar Osztrák honos Német honos Egyéb külföldi összesen :

21 1

57 30 22

181

53 17S 4. VALLÁS SZERINT 3

II

A tanévet végigjárt tanulók között 1. SZAKMÁK SZERINT: Díszítő szobrász Díszítő festő Grafikus Ötvös, keramikus Belső építész . ..

Textiles Alakrajzos Szakonkívüli Műkedvelő tanfolyamos Vendéglátogató Műhelylátogató Összesen :

5 11 25 24 33 17 68

3. HONOSSÁG SZERINT :

A tanév végén maradt: rendes rendkívüli

O

57 30

*) A statisztikai hivatal kívánsága szerint.

Római katholikus .. ..

53 181 Görögkatholikus Ev. református Ág. hitv. evangélikus..

Görögkeleti volt: Unitárius Izraelita Összesen : 5 19 25 11 5. ANYÁNYELA 15 SZERINT: 25 10 71 Magyar 45 Német Horvát 11 Tót Román 109 237 Szerb Összesen :

28

15

8 4

12

89

2

16 12

9

1 63

17 11

181

55 1 1

30 21 11

177 3

57

30

57 30

]

11

53 181

27

II. III. IV. V. o s z t á l y

II. III. IV. o s z t á l y

O

6. ELŐKÉPZETTSÉG SZERINT:

9. A SZÜLŐK FOGLAL* KOZÁSA SZERINT:

Elemi népiskola 4—6 osztályt végzett Polgári isk. 1—5 osztályt végzett Polgári isk. 4—6 osztályt végzett Reál vagy gimnázium 4 osztályt végzett Reál vagy gimnázium 5—6 osztályt végzett Érettségit tett Felsőbb leányiskola 4 osztályt végzett Felsőbb leányiskola 5—6 osztályt végzett Tanítói oklevele van.. ..

Szakiskola 2 ostt. végzett » 4 » »

Földbirtokos Katona Gazdasági alkalmazott ..

Ipari v. bányavállalkozó Ipari v. bányatisztviselő ..

Iparossegéd Kereskedő Kereskedelmi vagy közles kedési alkalmazott .. ..

Köztisztviselő Altiszt, szolga s más hasonló foglalkozású..

Pap lanár Más értelmiségi (orvos, ügyvéd, művész stb.)..

Magánzó

Összesen :

2 20

13 8 3

12 21 1

3 8 57

Tandíjat fizetett Tandíjmentes volt Ösztöndíjban részesült

11

181

összesen :

Nappali tanfolyam .. ..

Műkedvelőstanfolyam..

Műhelylátogató ..' .. ..

Esti tanfolyam

Általános jeles » jó » elégséges » elégtelen Ismétlő volt

8. A FELVETT TANULÓK KÖZÜL

30

O

7 18 3 9 20 24

32 8 1

10 5

9 35 12

57

30 22

11

53 181

57

30

11

ISI 45 11 146

ÖSSZEGEZÉS :

7. ELŐMENETELRE NÉZVE (A V E N D É G LÁTOGATÓK KIVÉ; TELÉVEL):

össze

26 107

15

-a

5/

ÖSZTÖNDÍJAK ÉS SEGÉLYEK A nagy méltóságú m. kir. vallás* és köz* oktatásügyi minisztérium részéről az 1916. és 1917. tanévben a következő tanulók részesül* tek államsegélyben : Baja Sándor, Erhardt Ernő, Fehér Pál, Kaesz Gyula, Kolozsvári Zsigmond, Kreisel Béla, Ramold Lajos, Udvary Pál 400—400 korona, Szebenyi Mária 500 korona, Aszalay István, Boskó Lajos, Fleischer Alfréd, Füsti Molnár Katalin, Kardos Klára, Kiss Matild, Mahler József, Niklovits Ilona, Országh Ilona, Pauer Lajos, Pintér Jenő, Prinner Vilmos, Remiinger Ferenc, Roszner Károly, Schieb Hildegárd, Sternberger Elza, Tódor József, Weinmann Mór 200—200 korona, Balázs Géza, Bobletec Oktáv, Eglmayer Pál, Kozma Zoltán, Mészáros László, Váradi Albert, Wittmayer Salamon 100—100 korona. Ösz* szesen : 7S00 korona.

A nagyméltóságú m. kir. kereskedelemügyi minisztérium segélyében a következők része* sültek: Homokay József, Pataky Sarolta, Révész Ilona, Tímár János 800—800 korona, Bodó Sándor 600 korona. Összesen: 3800 korona.

Más hatóságok segélyében a következők részesültek: A Magyar Izr. Földmívelő* és Kézmű Egy* lettől: Weimann Mór 120 korona, Fleischer Alfréd, Mahler József, Roszner Károly, Kar* dos Klára, Sternberger Elza, Váradi Albert 100 — 100 korona.

A Sternthal Mór és neje Steiner Terézíféle alapítvány kamataiból Brünn Anna 266 kor.

68 fillért.

A Weitzer^alapítvány kamataiból : Tóth Irén 400 korona, Kiss Matild 400 korona.

A Miskolci keresk.s és iparkamarától Kozma Zoltán 150 korona.

A Kolozsvári keresk.s és iparkamarától Kolozsvári Zsigmond 100 korona. összesen : 2036'68 korona.

Az 1916 — 1917. tanévben kifizetett ösz* töndíjak összege: 13636'68 korona.

Iskolai alapok: A Mészáros Károly*íéle alapítvány 1917. évi június hó l*ig 4500 korona 4°/o*os magyar korona járadéki kötvényből, 800 korona 6°, o*os magyar hadikölcsönkötvényből és 217 korona 64 fül. tőkéből áll. Az alapít* vány kamatai terhére az 1916—1917. tanév* ben tan* és oktatószerekre 201 korona 60 fii* lért adtunk ki.

A Weltner Vilmos*féle alapítvány álladéka 1917. évi június hó l*én 6600 korona név* értékű M. Orsz. Közp. Takarékpénztári rész* vénytőkéből és 3460 korona 50 fillér folyó* számlakövetelésből áll.

Fittler Kamill síremlékére az 1916—1917. tanévben újabb adomány nem folyt be. Az iskolai pénztárban kezelt alap összege 1805 ko* róna 78 fillér.

A Diákasztal az 1916—1917. tanévben az intézet növendékei részére 7180 adag ebedet szolgáltatott ki, melyből 2030 adag félfize* téses ebéd volt. Növendékeink részére a folyó tanévben a Diákasztalnál nyújtott ked* vezmények összege 3190 koronát tett ki.

Az Orsz. M. Kir. Képzőművészeti Főis* kóla növendékei számára 3100 adag ebédet, az Orsz. Magy. Színművészeti Akadémia növendékei részére 1983 adag ebédet szolgál* tattunk ki. Az 1916—1917. tanévben összesen kiszolgáltatott ebédek 12263 adagot tettek ki.

A Diákasztal fenntartásához a Nagyméltó* ságú m. kir. vallás* és közoktatásügyi minisz* ter úr az idei tanévben is 4000 korona államsegéllyel volt kegyes hozzájárulni.

A Diákasztal vagyonát özv. Reichardt Lajosné úrasszony 20 korona, Erdős József és társa urak 96 korona, N. N. 1 korona 20 fül., Klein Eugénia 10 korona, a textil* szakosztály növendékei 20 korona, végül Dr. Majovszky Pál miniszteri tanácsos úr 300 korona adománnyal voltak szívesek gyarapítani. A nemeslelkű adakozóknak az intézet ifjúsága nevében ez úton fejezem ki hálás köszönetemet.

VÉGBIZONYÍTVÁNYOK, SZAK, ÉS KÉPESÍTŐ OKLEVELEK. Az 1916/917. tanév folyamán I I I . éves végbizonyítványt kaptak a következő ereds mennyel: Árkay Teréz jó Barta Lajos jó Brünn Anna jó Brünn Gizella elégséges Eglmayer Ede jó Erhardt Ernő jó Eszéky Elza jó Fischer Margit jó Irsay Endre jó Kacsanovszky Emilia jó Kőnig Dezső jó Mahler József jó Pauer Lajos elégséges Raichle Ilma elégséges Ramold Lajos jó Remiinger Ferenc jó Scháffner Rózsa jó Szada Béla elégséges Szebenyi Mária elégséges

Szelle A n d o r Udvary Pál V. éves szakoklevelet eredménnyel:

elégséges jó kaptak a következő

Horn Ilona Kász Gyula Kocsis Tivadar Mándoki Rózsi Országh Ilona Pauspertl Teréz Schmidt Eszter Schneider Sarolta Szabó Olga

jó jeles jó jó jó jó jó jó jó

Az 1916/917. tanév folyamán megtartott képesítő pályázaton 3 növendék vett részt, kik közül képesítő oklevelet: Horn Ilona, grafikus jó Kász Gyula, belső építész jó Kocsis Tivadar, belső építész . . . jó eredménnyel nyertek.

PÁLYÁZATOK, PÁLYADÍJAK ÉS JUTALMAK. /. Az első félévi iskolai pályázaton :

Textil szakból:

Festészetből:

Duschnitz Piroska . . dicsérő Országh Ilona . . . . dicsérő Pauspertl Teréz . . . dicsérő Bertók Irma elismerő Eszéky Elza elismerő Kacsanovszky Emiiia elismerő Mándoki Rózsi . . . elismerő

Ramold Lajos . . . . dicsérő okmányt Roszner Károly . . . dicsérő okmányt Tóth Irén dicsérő okmányt Díszítő szobrászatból: Tóth Győző Brünn Anna Csulyok Margit . . .

Szpevák István . . . .

dicsérő okmányt elismerő okmányt elismerő okmányt elismerő okmányt

Grafikai szakból: Udvary Pál dicsérő okmányt Brünn Gizella . . . . elismerő okmányt Dapsy Klementin . . elismerő okmányt Kardos Klára elismerő okmányt Siuda Nándor . . . . elismerő okmányt

okmányt okmányt okmányt okmányt okmányt okmányt okmányt

//. M. kiv. posta- és hadibélyegekre

hirdetett

pályázaton : 300 koronás díjat nyert Irsay Endre. ///. Fából készítendő világító testek tervrajzára hirdetett pályázaton : 100 koronát nyert Kocsis Tivadar.

IV. Dr. Majovszky Pál úr által hirdetett leve* lezőlapzpályázaton : I. díjat (40 — 40 K) nyertek: Árkay Tessza és Fischer Margit, II. díjat (30—30 K) nyers tek: Fischer Margit és Dapsy Klementin, III. díjat (20—20 K) nyertek : Árkay Tessza és Kardos Klára. IV. díjat (10—10 K) nyer* tek: Kardos Klára és Baumhorn Margit.

V. A második félévi iskolai pályázaton ; Ötvösségből: Szabó O l g a Schmidt Eszter . . . .

Schmied E m m a . . . .

2 0 K=ás n a g y a r a n y d í j a t 1 0 K*ás k i s a r a n y d í j a t dicsérő o k m á n y t

Kerámiából: Kőnig Dezső Barta Lajos

dicsérő okmányt dicsérő okmányt

Családi házak tervezéséből: Fehér Pál Kász Gyula

20 Ksás nagy aranydíjat dicsérő okmányt

Búioi'tesrvezásből s Székely Árpád . . . . dicsérő okmányt Gróíxsik Emilia . . . elismerő okmányt Hegedűs Erzsébet . . elismerő okmányt Stauber Rózsa . . . . elismerő okmányt

XexíílbőS Í Pauspertl Teréz . . . 20 K=ás nagy aranydíjat Bertók Irma 10 K=ás kis aranydíjat Országh Ilona . . . . dicsérő okmányt Schneider Klára . . . dicsérő okmányt Mándoki Rózsi . . . dicsérő okmányt Kacsanovszky Emiiia . dicsérő okmányt Braun Mária dicsérő okmányt Rózsa Elza elismerő okmányt Nagy Erzsébet . . . . elismerő okmányt Xervezés történelmi stílusokban:

Grafikából: Pintér Jenő 20 K=ás nagy aranydíjat Kardos Klára 10 K?ás kis aranydíjat Dapsy Klementin . . dicsérő okmányt Fischer Margit . . . . dicsérő okmányt Árkay Tessza . . . . elismerő okmányt Udvary Pál elismerő okmányt Természet utáni rajzban i Aszalay István . . . .

R. Molnár Lajos. . .

Kiss Matild Schölnaszt Erzsébet .

Homokay József . . .

Vénn Magda Wirkmann Flóra . . .

dicsérő okmányt dicsérő okmányt dicsérő okmányt dicsérő okmányt elismerő okmányt elismerő okmányt elismerő okmányt

Fehér Pál

dicsérő okmányt

Építészeti rajzból: U d v a r y Pál dicsérő o k m á n y t K o z m a Z o l t á n . . . . dicsérő o k m á n y t Schölnaszt Erzsébet . elismerő o k m á n y t Streda Károly . . . . elismerő o k m á n y t

Alakrajzból: Roszner Károly . . . 20 Ksás nagy aranydíjat Váradi Albert . . . . 10 K;ás kis aranydíjat Füsti Molnár Kata . . dicsérő okmányt Kolozsvári Zsigmond dicsérő okmányt Udvary Pál dicsérő okmányt Nagy Endre elismerő okmányt

Díszítő szobrászatból;

Bonctanból:

Csulyok Margit Szpevák István.

Tóth Győző Váradi Albert .

Brűnn Anna Scháfíner Rózsa

Kolozsvári Zsigmond dicsérő okmányt Nagy Endre dicsérő okmányt

. . . 20 Kíás nagy aranydíjat . . . 10 Kiás kis aranydíjat dicsérő okmányt . . . elismerő okmányt elismerő okmányt . . . elismerő okmányt

Ékítményes rajzból: Schieb Hilda Geréb Klára

dicsérő okmányt dicsérő okmányt

Szilágyi József Hám Antal Deli Anna Niklovics Ilona . .

Popper Anna . . .

Schölnaszt Erzsébet Szilágyi Jolán . . .

. . . .

dicsérő dicsérő elismerő elismerő elismerő elismerő elismerő

okmányt okmányt okmányt okmányt okmányt okmányt okmányt

Díszítő festészetből: Füsti Molnár Kata . .

Roszner Károly . . .

Balázs Géza Prinner Vilmos . . . .

dicsérő okmányt dicsérő okmánvt dicsérő okmányt elismerő okmányt

Lakásművészeti tervezésből: Erhardt Ernő

10 K=ás kis aranydíjat

Belső kiképzések tervezéséből: Fehér Pál

20 K*ás nagy aranydíjat

Természet utáni alaktanulmánybői: Kardos Klára Roszner Károly

dicsérő okmányt . . . elismerő okmányt

Az 1916—17. tanévben jutalomdíjban és segélyben a következő növendékek részesültek : Tóth Irén 100 K Böcker Lajos 100 » Szada Béla 100 » Aszalay István 50 » Schölnaszt Erzsébet 50 » Füsti Molnár Katalin 40 » Kász Gyula 40 » Udvary Pál 35 » Kiss Matild 25 » Kozma Zoltán 25 » Kolozsvári Zsigmond 25 » Mám Antal 25 » Homokay Józseí 25 » Rezes Molnár Lajos 25 » Geréb Klára 25 » Kardos Klára 25 » Bodó Sándor 25 » Wirkma Flőra 25 » Zinhóbel Teréz 25 » Erhardt Ernő 25 » Fischer Margit 25 » Fehér Pál 25 » Váradi Albert 25 » Roszner Károly 25 » Fleischer Alfréd 25 »

Pintér Jcnö IV. éves grafikus rajza.

SZEMELVÉNYEK A NÖVENDÉKEK MUNKÁIBÓL

Nagy Endre 11. éves grafikus.

Természet u való rajzolá; Tanát: S á n d o r Bé

Asz.-l.-.i István.

BoUó Sándor.

K. Molnár L.

Tanár : BenczúrB

Wirkamsn n Flóra

Schölnast Erzsébet.

Szabadkézi perspektíva, Tanár: Gyalus László.

Udvar? Pál I l i . ÍVCS

növendék munkája.

Ékítményei cajzt Tanát : Gróh Islvrn.

1. Füsti Molnár Katalin 2. Tüdős Klára 3. Schieb Hilda 4. Geréb Klára növendékek tervei.

AJakrajz.

Tanár: Píipp Sándor.

füsti Molnár Katalin II. eves növendék.

Kn'ozsvári Zsigmond II. éves növendék

Alakrají.

Tanár: Udvary Géza.

Prima toll vázolás, l fflvary Pál munkája.

kosztümrajz.

Tanár : Udvary Géza.

Ujváry Ferenc rajzai.

Alakrajz.

Tanár: Udvary Géia.

Ramold Lajos ^>s Udvary Pál III. éves növendékeit munkái.

ÁJakrajz.

Tanár : Simay Imre.

Fmnkovszky Adrién és ' Y.ir.idi Albert munkái.

(IV. és V. éves tanfolyam.)

Baja SánJc r munkái, (IV. éves tanfolyam.)

ÍWlsó építészeti szakosztály.

Bútortervezés elemei (kezdők.1 Tanái": Györgyi Dénes.

Egyszerű bútorok tervei.

Konyhai edény* szekrény.

Székely Árpád és Grofcsik Emília II. éves növendékek terve, alul leány* szoba bútorok.

Kockenstein Jenő II. éves növendéktől.

Belső építészeti szakosztály, jí Lakásművészeti tervezés, Tanár: Szablya ~ Frischauf í'j £} Ferenc.

Munkislakás nappali szobija' n'k részlete.

Mihlet József III. éves növendék munkája,'

Munkáslakás nappaíi szobájá* nak részlete.

Erhardt Ernő [II. éves növendék munkája.

Belső kiképzések tervezése.

Tanát: Szablya Frischaut Ferenc.

Szállodai író" és olvasószoba kandalló fala.

K.icsz Gyula V. éves növendék munkája.

Polgári lakás hálószobájának ablakfala.

Fehér Pál IV. éves növendék munkája.

Belsfi építészeti szakosztály.

Középítéstan.

Tanár : Almási Balogh Lóránt.

Kocsis Tivadar V. éves növendék munkája.

Belső építkezési " szakosztály.

Középítéstan.

Tanár : Almási Balogh Lóránt. •

Ka esz Gyula V. éves növendék munkája.

• r r. Í i: 6 r, ti Á

M

s í r t s • ó' *

• K O V Á l S O B. I • V \ •1 ,i NÁ F. t -i^ B.\ í. O C fi

lOf.Á

3 II Á C § A • Mi:*

-<^^

Hclsü építészeti szakosztály.

Tervezés történelmi stílusban, fanái:'

Gyalus László.

Adler Dávid V. eves növendék munkája,

Belső épitészeH sakositóly.

Családi h.k.ik tervezése, Tanár: Györgyi Dénes.

Kis vidéki h.i; terve (kezdö feladat.)

Fehér Pál IV. éves növendék munkája.

Belső építészeti szakosztály.

Csalid! házak tervezése.

Tanár : Györgyi Dénes.

Kis vidéki ház (kezdő feladat).

Fehér Pál IV. éves növendék terve.

képesítő pályázat a hclsö építészeti szakosztályban.

Mozgóképszínház színpadja.

Ferenczi Sándor V. éves növendék pályamunkája.

Mozgóképszínház alaprajz.!.

Adler Dávid V. eves növendék.

Képesítő pályázat A belsó építészeti szakosztályban.

M o zg ó ke p s z í n h<í z belsejének távlati képe.

[•"eriínczi S.iiulor

y . éves növendék

pályamunkája.

Mozgóképszínház hosszmetszete.

Adler Dávid Y. éves növendék pályamunkája,

[szító obrászati ikosztály, ;zető tanár: may Imre.

: idomok egértetése Hából.ezek:k fokozott les-tésre inyuló jszfaragá* ári gyakor* ok. Tóth vörötól és iecsik irétól.

I. éves ifblyam.)

puzárkö, yvkes y) tán tó).

V. eves ofolyamO

ifaiagászati

Mknrbt.

>tb y&zötöl. l. éves ífolyam.) ipuz.irkö.

HSS

noldtól.

V. eves ifolyam.)

tmészet* ini *, gipsz* i-s :axagászati akorlatok.

jvács ' )ltán,' imlingor F. Bobletek ktáv unkái.

Díszítő] szobrászati szakosztály.

Yeze.o tanár : Simay Imre.

Tétbehelyezési gyakorlatok.

Pataky Lászlá Bresztovszky éí Brandszeisz inunk u.

(III. éves tanfolyam.]

bíszítá szobrászati szakosztály.

Vezető tanár : Simay Imre.

Falba illeszthető üzleti cégtáblák.

Weiss Arnoldtól.

(III. éves tanfolyam.)

Adott térbj tervezett ÉS mintázott dombormú.

(11. éves tanfolyam.)

Szentcltvizt.irtó (gipsz fa mgás-ati gyakorlat).

Csulyok Margittól.

(111. éves tanfolyam.)

Díszítő szobrászati szakosztály.

Vezető tanár : Simay Imre.

F.ilh.i illeszthető üzleti cégtáblák, Raj ki és Remiinger munkái.

(II. éves

tanfolyam.)

Adott térbe tervezett dombormü (gipszfaragászati gyakorlat).

Tervezte Pataky László f, gipszbe faragta Boskó Lajos.

(III —IV. éves tanfolyam*)

Kariatidekkcl ellátott k.*pu.= tervezet.

Váradj Alberttól. r ([\ . éves tanfolyam.)

Díszítő festészeti szakosztály,^ £ II. évfolyam.

Tanár : ' Sándor Béla.

Füsti Molnái Katalin II. éves növendék munkája.

btszxiő festészeti .szakosztály.

ML. [V. és V. évfolyam.

Tanár: Ujváry Ignác.

Roszner Károly EV. éves növendék munkája,

Grafikai szakosztály.

Tanai: Helbing Ferenc.

Köszönő levelek.

Kardos Klára és Pintér Jenő IV. éves és Horn Ilona V, éves növendéktől.

Grafikai szakosztály.

Tanár: Helblng Ferenc.

Kctt~címl.-p.

I\-t. ky Sarolta IV. éve .

Kekl.in plakátí k.

Tint^r Jenő IV, eves és il m lluna V. éves nbvtndéktc'l.

rafikai akosztály. anár : elbing Ferenc.

ptáx.

rdus Kláia . éves. ikát.

Ivary Píl . éves. ttaurnlapok. nmhorn Margit Kende Jolán . éves vend ék éktől.

Grafikai szakosztály, Tanár : Helbing Ferenc.

Illusztráció (rézkarc) fejléc és z.íródísz.

Frankovszky Adrién V. éves növendéktől.

Tcxtil> szakosztály.

Tanár : Mlhalik Gyula.

Oszógh ífotaatnwv. isfe. TeyiTit Qssx.-tahjoin.akno-

vendifee isit

Magyapcs puhatet»vefe.

Te-ftve^Te-.

. pa.U-s-peo.TL.

| ipaumy.v?esie j i | : i.buoi.ai nöuenDeu.

rn OD &"» n uuyiu ^.emeuuei..

Textil" szakosztály.

Tanár: Mihalik Gyula.

Textil szakosztály.

Tanár:

Mihalik Gyula.

1., 4., 5., 6. 7.

Hímzett nyári blúz a hímzés részletrajzaival.

Tervezte : Deli Anna II. éves növendék.

2. Tánckosztütn vázlata.

TüdÖs Klárától.

3. Utcai ruha vázlata.

Holló-Hollander Erzsébettől.

ÖtVÖSs

szakosztály.

Tanár: Zull A. Richárd.

Gyurii.

Szabó Olga y.,!Évei novendek.

Gyűrű.

Scümidt Eszter V. eves. növendék.

Fésű, Ince Sarolta.

Kanál.

Bertók Margit I. éves növendék.

Kan ál.

Koth Izabella I. éves növendék.

Kanál.

Bertók Margit I. éves. növendék.

Kanál.

Koth Izabella [. éves növendék.

Kézelőgomb* Hegyi Magda II. éves" növendék.

Kézelőgomb.

Knmsr Erzsébet III. éves növendék.

Kézelőgomb," Kipper Margit III. éves növendék.

Kézelőgomb.

Krausz Erzsébel III. éves

növendék.

Cukor. csiptetó.

Bertók Margit I, éves növendék.

ötvös*

szakosztály.

Tanár : Zutt A. Richárd.

Nyaklánc.

I)r. l.cvy Béláné.

Karkötő.

1.. Gyárfás Erzsébet.

Karkötő.

Garaí Hermin.

Nyaklánc.

Iíródy Zsuzsi.

Jobboldali két násfa.

Dr. I.cvy Béláná, A műkedvelő tanfolyam növendékei.

Haloldali kőt ná.sía.

Krausz Erzsébet 111.

CVCS

növendék.

MeUtfí.

Hegyi Magda I I . CVCS

növcndCk. M elit fi.

K/ppcr Margit III. eves növendék.

Melltű.

Hegyi iMa-da 11. éves növendék.

Ötvös' szakosztály.

Tanár: Zutt A. Richárd.

Melltö.

Zutt A. K..nc.

Kézelőgomb.

Zutt A. R.*né.

Kézelőgomb, Schmid Emma műhelynövendélí Nyaklánc.

Zutt A. K.=nc.

DoboztctÖ.

Zutt A. R.«né.

McIltÚ.

Schmid Emma mühclynövcndck K.ilaptü.

Schmid Emma inúhclynövcndck Melltü.

Schmid Eiiun.i műhely növendék

itvös Lakosztály. .in.ír : 'n •• A .

ttchard. [amutálca, r J kovszky driennc. loboz, aichle Ilona II. óvcs

ö vendek, toboz trans* .ircns zománccal. rausr Erzsébet 1. éves S vendek. anál. icze Sarolta, an.il. icrc Sarolta. amutálca. iczc^S.irolt.i.

Ötvösszakosztály.

Tanár; Zuit A. Richárd.

2. Díszserleg zománccal, elefántcsonttal és kövekkel.

Schmidt Esztei V. eves növendék.

1. Díszserleg elefántcsonttal és kövekkel.

Szabó Olga V. éves növendék.

4. Asztalkendőgyürű.

Kraitö: Erzsébet III, éves növendék,

3. Illatszer-lámpa.

Bökskey Ferenc IV. eves növendék.

5. Asztalkendőgyürű.

Bertók Marcit 1. éves növendék.

6. Asztalkendőgyürű.

Hegyi Magda II. éves növendék.

Ötvös, szakosztály.

Zutt A. Richárd.

Csetnoch hercegprímás megrendelésére készült koronázási kehely, tervezte És készítette Zutt tanár és növen* dékei : Schtnfd Emma, Vfittmayer Salamon, Bölcskey Ferenc, Szabó Olga, Krausz Erzsébeti Raichle rima, Sternberger Elza, Hegyi Magda, Petrányi Jenő, Popelka Gusötáv, Kiss Ferenc, Frankovszky Adrienne Incze Sári.

Kerámiai műhely.

Tanár :

Zutt A. Richárd.

Művezető : Zlatnyiczky József,

1., 2.,3., 4.

Háborús emlék* tányérok • 5., 6., 7. Virág* tartók.

Barta Lajos, Kónig Dezsői Brill Juliska II. éves növendékek munkái.

Grafikai szakosztály tanár: Helbing Ferenc

Fametszet természet után Pintér Jenő: IV. év. növ.