Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola évkönyve 1880-1941

1880

AZ O. M. KI R IPARMŰVÉSZETI ISKOLA EVKÖNYVE

1941

TARTALOMJEGYZÉK: OLDAL

A magyar iparművészeti oktatás időszerű kérdéseiről. írta: Szablya-Frischauf Ferenc igazgató

3

Az iskola 1936/37—1940/41. tanéveinek története. írta: General Miklós titkár

7

Szemelvények az iskola tanműhelyeiből szakosztályainak munkáiból és 60 éves fennállása alkalmából rendezett kiállításáról

I—XLVIII

Az iskola személyzete az 1936/1937—1940/41. tanévekben

27

A tanítványok névsora az 1936/37—1940/41. tanévekben

31

Végbizonyítványt, szakoklevelet nyert növendékek névsora az 1936/37—1940/41. tanévekben

33

Órarend az 1940/41. tanévben

35

Statisztikai táblázatok

38

AZ ORSZÁGOS MAGYAR KIRÁLYI IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

ÉVKÖNYVE 1880-1941 SZERKESZTETTE

SZABLYA FRISCHAUF FERENC IGAZGATÓ

B U D A P E S T , 1942

SZEMELVÉNYEK AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA 60 ÉVES FENNÁLLÁSÁNAK ALKALMÁBÓL RENDEZETT KIÁLLÍTÁSÁBÓL.

A MAGYAR IPARMŰVÉSZETI OKTATÁS I D Ő S Z E R Ű KÉRDÉSEIRŐL.

Az Orsz. M. Kir. Iparművészeti Iskola az 1940/41. tanévben töltötte be fennállásának 60. évét.

Ez a hatvan esztendő a magyar nemzet történetének, küzdelmeinek és sikereinek egyik legmozgalmasabb korszakába esik, amelyben a nemzet erői, képességei eddig soha nem látott arányokban bontakoznak ki. Ez az időszak teljes egészében mutatja a magyar nép szellemi és fizikai gazdagságát és nagyságát, amelyben iskolánk mint parányi alkatrész teljesítette a maga rendeltetését azzal, hogy magyar iparművészeti kultúrát teremtett; ezt kívánja szolgálni a jelenben és a jövőben is.

Az iskola történetének krónikása Évkönyvünk további lapjain részletesen ismerteti azokat a közvetlen és közvetett okokat, miért kellett ebből az alkalomból nyilvános számadásnak szánt önálló kiállításunkat egy évvel később megrendeznünk, másfelől miért kellett lemondanunk azokról a kétségtelen előnyökről, amelyeket egy reprezentatív kiállítási helyiség termei, keretei nyújtanak s amelyek a maguk hatásos külsőségeivel oly nagymértékben járulnak hozzá a sikerhez. A magam részéről ezeket nem ismétlem meg, ellenben sietek hozzátenni, semmi okunk sem volt megbánni, hogy az utolsó évtized munkásságának legjelentősebb eredményeit az iskola szürke falai között mutattuk be, mert ezáltal a hivatalos és a szakkörök, valamint a nagy nyilvánosság számára láthatóvá tettük az intézet belső, igazi életének színterét: a tanműhelyeket, laboratóriumokat és öntődéket, amelyek önmaguk tanúskodtak arról a művészeti, szellemi és gyakorlati munkáról, mely intézetünkben folyik.

Ez a kiállítás ismét alkalmat adott annak igazolására, hogy a Trefort Ágoston által elvetett magból, a kis „műfaragászati tanműhelyből" a magyar kultúra és művészeti élet hatalmas és

virágzó intézménye fejlődött ki. S amikor önmagamban seregszemlét tartok nemzeti kultúrértékeink felett, jóleső érzéssel mutatok rá, hogy országunk az iparművészeti oktatás intézményesítése kérdésében is lépést tartott a gazdag és művelt Nyugattal, hiszen például a dédelgetett császári főváros, Bécs iparművészeti iskolája is csak egy évtizeddel előbb látott napvilágot, mint a mi intézetünk.

Intézetünk 60 éves fennállása alkalmából rendezett kiállításunkat — hála Istennek — nagy és fényes siker, osztatlan elismerés jutalmazta mind a hivatalos és szakkörök, mind pedig a sajtó és a nagyközönség részéről. Természetesen ennek megállapítása után — úgy érzem, — az a kötelesség hárul reám, hogy a múltra nézve kutassam, milyen körülmények és tényezők tették lehetővé az elért eredményeket, a jövőre nézve pedig — a múlt tanulságainak figyelembevételével — keressem azokat az utakat és feltételeket, amelyek meggyőződésem szerint a hazai iparművészeti oktatás felfelé ívelő fejlődésének további kellékei.

Ha a multat vizsgálom, a fejlődés legfontosabb mozzanatát a tanműhelyek reorganizálásában, az alapoktatásnak műhelyszerűvé, gyakorlativá tételében kell megjelölnöm.

Köztudomású, hogy a XIV—XVII. század nagyszerű művészképzése az iparban ma is fennálló inasrendszer volt. A művészettörténelemnek ebben a tündöklő korszakában a legkiválóbb művészek mint inasok kezdték el pályafutásukat ; a leendő művész inasként lépett be mestere műhelyébe, ahol először is a mesterségbeli részt kellett alaposan elsajátítania és csak azután, inaskodásának későbbi részében tanult rajzolni, festeni, mintázni, stb. Ez a nagyszerűen bevált rendszer a XVIII. században teljesen megváltozik; ekkor keletkeznek az ú. n. akadémiák, amelyek a technikai tanulmányokra mind kéve-

sebb súlyt helyeznek. Az elmúlt századok eredményes művészképzésének azt a leglényegesebb, legegészségesebb módszerét, hogy a mesterségbeli rész előzze meg a művészit, elejtették; a XIX. század utolsó harmadában azután a művész a festéket már nem maga állítja elő, hanem készen veszi, így tehát semmiféle technikai és anyagismerettel nem rendelkezik. Jelentékeny időnek kellett eltelnie, amíg ennek az újkeletű művészképzésnek súlyos hátrányai a gondolkodó főket beavatkozásra késztették. A XIX. század utolsó harmadában keletkezett iparművészeti iskolák — főleg az Angliából kiindult mozgalom hatására — mindinkább felismerik a mesterségbeli tudás nélkülözhetetlenségét, egymás után jönnek rá, hogy a mesterségbeli, technikai ismeretek tanítása nélkül a művészképzés csaknem teljesen meddő és hangoztatják, hogy vissza kell térni a régi, klasszikus festő- és szobrászműhelyek művésznevelésének alapvető tételéhez, mely szerint a művészképzés ,,a műhelyen át a művészetig" jelszó szószerinti alkalmazásával történjék.

Nálunk az 1880-ban létesített műfaragászati tanműhely mellett évtizedek alatt újabb szakok keletkeznek, de a mai értelemben vett iparművészeti iskoláról beszélni még nem lehetett.

A kívánatos átalakulás felé vezető útra 1910ben lépett intézetünk. Ekkor került az iskola élére dr. Czakó Elemér személyében olyan igazgató, aki felismerte egyfelől az addig folytatott képzés hiányait, másfelől tele volt nemes szándékú, rendkívül hasznos gyakorlati tervekkel. Gyökerében újjászervezte az intézet tantervét és oktatási módszereit, új szakosztályokat létesített, melyekkel teljessé tette az iparművészeti iskola szervezetét. így jött létre a ma is fennálló hét szakosztály.

Ezáltal lett iskolánk csak igazi iparművészeti iskolává. Dr. Czakó Elemér, hogy kitűzött céljait elérje, kiváló művészeket hívott az iskola tanári karába, akiknek keze alatt az iskola évtizedekre megállapított programmja csakhamar gyakorlatilag is megvalósult. Az 1930-ban rendezett nagysikerű ötvenéves jubileumi kiállítás alapjában véve ennek a reformnak mutatta ki eredményszámláját.

Hogy ez az eredményszámla rendkívüli sajtóés közönségsikerrel zárult, azt természetesen nagy mértékben biztosították a Czakót követő igazgatók, s ezek sorában legfőképen közvetlen elődöm: Helbing Ferenc, akinek tartalmas egyénisége, eredményes igazgatói működése jelentős részt igényelhet az 50 éves jubileum sikereiből.

Az ötvenéves kiállítás után a siker közvetlen hatásának csökkenésével azonban erős bírálat érte az iskolát. Ezeknek a bírálatoknak, ha volt is némi alapjuk, ne feledjük, hogy a világ minden

intézménye, minden művészeti iskolája bírálható és egy sincs ezek között, amelyik ne szorulna működése folyamán javításokra, újabb és újabb pótlásokra. Ez a szabály természetesen a mi iskolánkra is vonatkozik.

Kétségtelen viszont, hogy az 1910-es reformok rendkívül üdvös eredményeinek teljes kibontakozását az időközben lezajlott 1914/18-as világháború s a történelmi törvényszerűségeknek megfelelő hátrányos következmények is megakadályozták.

Még inkább fokozta ennek az elszegényedésnek káros következményeit az a körülmény, hogy az iskola oktatásában ennek folytán a gyakorlati ismeretek és tervezés oktatása között — ez utóbbi javára — eltolódás következett be.

Ennek belátása indított arra, hogy az igazgatói szék átvétele után a hibákon javítani, módosítani igyekezzem a fejlődés célkitűzéseinek szellemében.

Ezért elsősorban az elsorvadt tanműhelyeket szereltettem fel korszerűen s mindent elkövettem annak érdekében, hogy egy-egy szakosztály tanműhelye, amennyire csak lehetséges, az iparjellegű fejlettségnek megfelelő gépekkel, eszközökkel és kéziszerszámokkal szereltessék fel.

S e helyen kedves kötelességemnek teszek eleget, amikor a legmelegebb hála hangján mondok őszinte köszönetet dr. Hóman Bálint m. kir. titkos tanácsos, vallás- és közoktatásügyi Miniszter Űr ő Nagyméltóságának, akinek kultuszminiszteri működését a magyar nemzeti kultúrpolitika történetében új fejezet illeti meg, amelynek lapjain intézetünk hálatelt szavakkal jegyzi fel azt a hathatós és szeretetteljes támogatást, amely elsősorban biztosította iskolánk továbbfejlesztését; de szívből jövő köszönetemet kell kifejeznem faji Fáy István m. kir. titkos tanácsos, államtitkár úr Ő Nagyméltóságának, dr. vitéz Haász Aladár miniszteri osztályfőnök úr Ő Méltóságának és dr. Say Géza miniszteri tanácsos úr Ő Méltóságának, akik mindenkor teljes megértéssel fogadták előterjesztéseimet és hathatós pártfogásukkal lehetővé tették, hogy a magyar iparművészeti oktatás egyetemes érdekei szolgálatába — az ország nehéz anyagi körülményei között is — igen jelentős anyagi erőket állíthattunk. Az alábbi adatok körvonalakban mutatják azoknak a támogatásoknak a nagyságát, amelyeket a kultusztárca intézetünk részére biztosított; azt pedig, hogy ezek a támogatások nem történtek hiába, meggyőzően igazolták azok az eredmények, amelyeket kiállításunk felmutatott.

De őszinte elismeréssel kell adóznom iskolánk tanári karának is, amely e rendkívül nehéz esztendőkben oly lelkes ügyszeretettel és kiváló

tudással volt segítségemre a nagy célkitűzést szolgáló, átalakító munka végrehajtásában.

Rendkívül hosszú lenne részletesen felsorolni az összes, az ipari képzést szolgáló ilyen irányú beszerzéseket, erről különben is kimerítő tájékoztatást nyújt Évkönyvünk krónikás része, azonban mégsem mondhatok le a legjelentősebbek felemlítéséről. így például teljesen újjárendezést nyert a faipari tanműhely, új gyalupadokkal, pácolókísérleti berendezéssel, minden növendék részére külön-külön teljesen felszerelt, leltárilag berendezett asztalos- és kárpitos-szerszámszekrényekkel. A díszítő szobrász-szakosztály tantervébe a fa- és kőfaragászat intézményes beillesztése biztosítja a szakszerű és gyakorlati képzést; e szakosztályon is minden növendék teljes fa- és kőszobrászszerszámszekrénnyel rendelkezik, a gipszöntőde modern iszapoló-készülékkel egészíttetett ki. A díszítő festő-szakosztály nagy anyagi áldozattal egy egész terem beállványozására alkalmas állványkészletet, villanyerőre kapcsolt festékőrlő- és szóró-gépet, a technológiai gyakorlatokhoz pedig igen gazdag festékgyüjteményt kapott. A textil-szakosztály szintén sokezer pengős befektetéssel a legmodernebb hímző- és varrógépekkel, gőzölőkazánnal, egy teljesen különálló, korszerűen felszerelt festékszóró és gőzölő tanműhellyel, azonkívül messzemenő igényeket kielégítő textilkémiai laboratóriummal bővült. Az ötvös-szakosztály és a bronzöntőde szintén megkaptak mindent, hogy felszerelésük a kor követelményeinek megfelelő legyen, így itt is a növendékeknek — gázcsappal felszerelt — új munkaasztalok állnak rendelkezésükre; a felszerelést új gépek, egy kompresszoros homokfúvó-készülék, egy legmodernebb elektromos zománcégető-készülék teszik eljessé. A kerámikai - szakosztály korszerű felszereléséről is megfelelő gondoskodás történt; ezek közül legfontosabbak a következők: egy kompresszoros agyagőrlő-gép, két égetőkemence újjáépíttetése, az agyagipari kémiai technológia részére szükséges gyűjtemény és felszerelés.

A grafikai - szakosztály a tantermi és nyomdai tanműhely felszerelésének állandó kiegészítése mellett a közeljövőben részesül szintén többezer pengős beszerzésben. Az elméleti tárgyak taneszközei is a lehetőség szerint a legmesszebbmenőkig fejlesztettek; így nevezetesen a művészet- és művelődéstörténet szemléltető tanítását külön e célra újonnan berendezett tanteremben epidiaszkópos vetítőkészülék beszerzése szolgálja, szemináriumi könyvállománya pedig szintén jelentékenyen kiegészült; hasonló támogatásban részesültek az egyházművészeti, az emberbonctani és a kosztümtörténeti tárgyak is.

Külön is felemlítem a népművészeti gyűjteménytár szervezését, melynek külön helyiséget adtam

s ide sikerült megmenteni a raktárainkban hosszú - hosszú éveken, talán évtizdeken át pusztulásnak induló, rendkívül értékes és eredeti népművészeti tárgyainkat.

Beható és alapos vizsgálódásaim további során a legfőbb hibának azt találtam, hogy a mesterségbeli és a művészképzést párhuzamosan tanították. Itt teljesen figyelmen kívül maradt egy rendkívül fontos psychikai körülmény, nevezetesen az, hogy az a növendék, aki művészi kiképzése előtt nem tanulja meg alaposan szakmájának mesterségbeli részét — például a szobrász a művészi stúdiumok, a természetutáni mintázás e l ő t t nem sajátítja el a fa- és kőfaragást, — az a magasabb évfolyamú stúdiumaiban már csak nehezen kényszeríthető a mesterségbeli ismeretek megtanulására, mert ezeket a már végzett művészeti tanulmányok mellett másodrendűeknek tekinti és valósággal lenézi. Éppen ezért főprogrammom az lett, hogy az iparművészeti oktatásban helyesnek vallott elvet, vagyis, hogy „a tanítás a műhelyből, az ipari tanműhelyből" induljon ki és a művészi tanulmányokat feltétlenül az alapos, mesterségbeli tudás előzze meg, megvalósítsam. Megvalósítsam úgy, hogy a gyakorlati kiképzés gyors és hathatós eredményét ne hátráltathassa semmi.

Annak megállapítása után, hogy az ipari képzés elengedhetetlen előfeltétele az eredményes iparművész-nevelésnek, önként következik az is, hogy ezt a képzést a lehető legteljesebb alapossággal kell végrehajtani. Nem szorul bővebb bizonyításra, hogy az az iparművész, aki tanulmányai alatt minőségi munkára neveltetett, aki szakmájának ipari vonatkozásaival tökéletesen tisztában van, a vele összeköttetésbe kerülő iparosoktól is feltétlenül minőségi munkát fog követelni, mely minőségi munkának a nemzetek versenyében való jelentőségét nem lehet célom és feladatom e helyen bővebben tárgyalni.

Feleslegesnek tartom viszont hangsúlyozni, hogy az ipari rész tanításánál kellő és helyes mértéket kell tartanunk s nem tévedünk az ipari szakiskolák területére, szem előtt tartván, hogy nem segéd- vagy iparosképző, hanem művésznevelő intézet vagyunk. Vitán felül áll azonban, hogy egyetlen iparművésznek sem árt szakmája ipari részének alapos ismerete, mintahogy például nem vont le semmit sem Munkácsy és Fadrusz művészi értékéből az a körülmény, hogy előzőleg valamilyen mesterséget tanultak.

A jövő szempontjából fokozott jelentőséget tulajdonítok az iskolai előképzettség felemelésének.

Tarthatatlan és fonák helyzetnek kell minősítenem, hogy ma, amikor ipartörvényeink bizonyos ipari pályákhoz a középiskola 4, sőt bizonyos esetekben 6 osztályának sikeres elvégzését

írják elő, amikor iparosaink nagy része csak négy középiskolát végzett inast hajlandó szerződtetni, akkor mi az iparművészeti — tehát feltétlenül magasabbrendű — tanulmányok folytatásához még mindig kénytelenek vagyunk négy középiskolai osztályt, mint előképzettséget elfogadni. Nem szorul bővebb bizonyításra, hogy ma, amikor az iparművész működési területe az ipari életnek majdnem minden részére hatványozott mértékben kiterjed, amikor az iparművész tudása, fejlett műízlése irányító szerepet tölt be s rányomja a maga bélyegét a minőségi ipar produktumaira, akkor nem lehet, de nem is szabad ugyanolyan előképzettség elfogadásával lerontani azt a fensőbbséget, amit az iparművész működéséhez fűzünk, hanem ezt a magasabb-rendűséget az iskolai előképzettség felemelésével inkább fokoznunk kell.

Köztudomású, hogy kultúrigényeink minden irányban megnövekedtek. A jelen század első tizedében már a középiskola négy, illetőleg hat osztálya bizonyos értelemben befejezett tanulmányt jelentett, mert ez utóbbi előképzettség tekintetében teljesen elegendő volt például állatorvosi, gyógyszerészi, képzőművészeti, gazd. akadémiai tanulmányokhoz, de a fejlődés folyamata mind nagyobb és nagyobb követelményeket támasztott, úgyhogy az említett pályákon lehetetlen volt kitérni a magasabb iskolai végzettség, az érettségi követelése elől.

Az iparművészképzés kérdésében sem hunyhatunk szemet az idők követelményeivel szemben; az ipari, általában a közgazdasági, de a mindennapi élet is mindinkább fokozott igényeket követel az iparművészektől. Minthogy a ma művésze nem nélkülözheti azt a szélesebb ívelésű megalapozottságot, amit a középiskola nyolc osztályának elvégzésével szerezhet meg magának, ezért szükséges az iskolai előképzettség határának felemelése és az érettségihez való kötése.

Több alkalommal — szóban és írásban — fejtettem ki, hogy a hazai iparművészeti oktatás egyetemes érdeke megkívánja, hogy az előképzettség felemelésével szerves kapcsolatban — mint sok helyen külföldön már régebben, legutóbb pedig Bécsben és Münchenben történt, — mielőbb főiskolai rangra emeltessék. Az előképzettségnek az előbbiekben tárgyalt feleme-

lése természetesen nem zárja el a lehetőséget azon kiváló tehetségek elől, akik nem rendelkeznek a megkívánt iskolai végzettséggel, ezek ugyanúgy és ugyanazt az oktatást, kiképzést nyerik, mint a rendes, tehát érettségivel rendelkező növendékek, csak nem kaphatnak olyan képesítést, mely érettségi végzettséghez van kötve. Az ilyen rendkívüli hallgató a katonai szolgálatban a karpaszomány (tartalékos tiszti kiképzés) kezdvezményét a Képzőművészeti Főiskolára jelenleg érvényben lévő törvényes rendelkezések szerint szerzi meg.

Nagy fontosságot tulajdonítok annak, hogy az iparművészeti oktatásban a lehető legnagyobb mértékben érvényesüljön a magyar jelleg ; éppen erre való tekintettel intézetünk tanrendjében hatványozott óraszámmal biztosítottam a „magyar népművészet" című tantárgy eredményesebb tanítását.

Fokozott kiépítését tartom szükségesnek a diákszociális ügyeknek is, amelyek között legjelentősebb szerepet a Diákasztal tölti be. E kérdésnél annyit tartok szükségesnek megemlíteni, hogy amíg igazgatóságom előtt a Diákasztal csak az étkezésnél felszolgálásra vállalkozó i—2 növendéknek nyújtott ingyenes étkeztetést, három év óta naponkint húsz szegénysorsú, jó előmenetelű növendék mindennapi ebédjének kérdése van kielégítően biztosítva.

* Hittel és benső meggyőződéssel vallom, hogy az iparművészeti oktatás időszerű kérdéseiről ezen a pár oldalon összesűrített, csupán csak körvonalakban vázolt gondolatoknak gyakorlati keresztülvitele hatványozott mértékben alkalmassá teszi a magyar iparművészeti oktatás intézményét s vele együtt az iparművészeti társadalmat arra, hogy azt a kiemelkedő szerepet, amelyet hazánk megbecsülésére a nemzetek versenyében eddig kivívott, — a jövőben is megtarsa!

Ezt az Évkönyvet, mely tulajdonképen kiegészítése a kiállítás szándékainak, s egyben igazgatói működésemnek az 1936/37—1940/41. tanévekre vonatkozó beszámolója, a föntebbi szempontok és kérdések megvilágításával kívánom útjára bocsátani.

Szablya-Frischauf Ferenc.

iskolával és Rajztanárképzővel kapcsolatos Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola egyetlen szakosztályát: a „műfaragászati tanműhelyt", — s ezzel megvetette alapját az intézet jövőjének és további fejlődésének. Az igazgatást a Mintarajziskola direktora, Keleti Gusztáv vette át, az „artisztikus vezetés" pedig Rauscher Lajos építészre hárult, aki az új intézmény első Szervezeti szabályzatát is elkészítette, az új iskola egyetlen kinevezett tanára pedig: Mátrai-Muderlak Lajos szobrászművész lett. A többi előadó tanár a Mintarajziskola tagjaiból került ki; az iskolának első három éve alatt az Orsz. Képzőművészeti Társulat Sugár- (ma Andrássy-) úti bérháza nyújtott ideiglenes hajlékot, ahol mindössze három helyiségben talált elhelyezést. Ilyen szerény keretek között indult meg az iparművészeti oktatás hazánkban!

I. Az 1883—1896 közti időszakot a fokozatos fejlődés jellemzi. Az 1883/84. tanévben négy (mintázási, műfaragászati, ötvösművésnöki és fametszészeti) „szakosztályt" találunk; 1884/85ben további új (díszítő festészeti és rézmetszészeti), úgynevezett „szakosztályokkal" bővül az iskola. Az ugyanezen tanév nyarán rendezett Budapesti Országos Kiállításon már résztvesz az iskola és első nyilvános bemutatkozása általános feltűnést kelt nemcsak a hazai művelt közönség, hanem a külföldi szakkörök előtt is. Trefort Ágoston mind a maga, mind pedig történelmi nevű elődje: báró Eötvös József helyes elgondolásának igazolását állapította meg az iskolában folyó serény, lelkes alkotó munkából, amikor az első ízben megrendezett évvégi bemutatót személyesen megtekintette.

Az 1887/88. tanévtől kezdve az addig hároméves tanulmányi idő öt évre emeltetett fel. Az iskola vezetőségének ezekben az időkben különös gondot okozott, hogy hat szakosztálya négy különböző épületben volt. Ugyanennek a tanévnek történetéhez tartozik, hogy a 6051/1888. sz. kormányrendelettel jogszabályerejű intézkedés biztosította a végzett növendékek részére az egyéves önkéntesség kedvezményét. Az előzőkben már utalás történt arra nézve, hogy az iskola szakszerű működését hátrányosan érintette az önálló, a kor követelményeit kielégítő épület hiánya, A következő évek e tekintetben is kedvező megoldást hoznak. Csáky Albin gróf kultuszminiszter ugyanis, aki az intézet törekvései és célkitűzései iránt meleg rokonszenvet és megértést mutatott, sőt az intézetet többízben megjelenésével is kitüntette, az 1890-ben tartott költségvetési expozéjában határozott állást foglalt, hogy az iparművészeti iskola és múzeum — mint rendeltetésüknél és céljuknál fogva egymást kiegészítő, egymásra utalt intézmények — egy külön e célra emelendő

épületben nyerjenek végleges és méltó otthont.

A pályatervek közül Lechner és Pártos együttes terve nyerte el a megbízást, s ennek alapján 1895 tavaszán megindult a szorgos építkezés a Rákosutca, Üllői-út és Kinizsi-utca által határolt 1552 négyszögölnyi telken.

Az 1896/97. tanévben már saját helyiségeiben kezdheti meg az iskola kulturális működését. Az új épület 1896. október 26.-án rendezett felavatási ünnepélye fokozott jelentőséget és díszt kapott azáltal, hogy /. Ferenc József királyunk, az országgyűlés tagjainak, a társadalmi, a művészi és műipari körök, valamint a nagyközönség részvétele mellett megjelenésével tüntette ki.

II. Az 1896—1910-et felölelő másfél évtizedes időszak az iskola belső reformjainak jegyében telik el. A millenniumi országos kiállítás újabb elismerést hozott az intézetnek. Az iskola tágabb keretei most már lehetővé teszik, hogy az intézet vezetői új szakosztályokat szervezzenek. E vonatkozásban leginkább érzett szükséglet a lakberendező szakosztály volt.

Az 1900. évi párisi világkiállításon az iskola növendékmunkái olyan sikereket aratnak, hogy a nemzetközi bíráló-bizottság aranyéremmel tünteti ki az iskolát. A nagy siker és a hazai társadalom közkívánságának hatása alatt a párisi kiállítás anyaga az Iparművészeti Múzeumban is bemutatásra került. Jogos és érthető büszkeséggel tartják nyilván Évkönyveink e kiállítással kapcsolatban, hogy a Király Őfelsége, a királyi család több tagja és a közélet kimagasló egyéniségei érdeklődésükkel juttatták kifejezésre az iskola iránti elismerésüket.

A további években a szegedi, majd a turini kiállítások lesznek az állandóan felfelé ívelő fejlődés útjelzői.

Ezekben az időkben (1904) nyeri el a közoktatásügyi minisztérium jóváhagyását a változó viszonyoknak megfelelő új Szervezeti és szolgálati szabályzat. Ez a szabályzat jelentős újításokat vitt bele az iskola tantervébe. Az iskolába való felvételt hat napig tartó sikeres vizsgához köti, a gyakorlati kiképzés érdekében kötelezővé teszi a nyári szünidei műhelygyakorlatok végzését; éwégi és szakbeli képesítő vizsgákat rendel el; szabályozza az esti tanfolyam kérdését, stb.

1906-ban Milano újabb sikerek színtere. Az iskola e kiállításról hazahozott Grand Prix-vel növeli az immár hagyományos sikersorozatot.

III. Az iparművészeti iskola történetében a nagyarányú fejlődés korszakát az 1910—14-es évek jelzik.

Az igazgatói széket ebben az időben Czakó Elemér dr. tölti be; igazgatói működését a hazai iparművészeti oktatás krónikájának lapjai aranybetűkkel jegyzik fel. Czakó Elemér dr.-t széles

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA 1936/37.-1940/41. TANÉVEINEK TÖRTÉNETE.

A z iskola eddig kiadott Évkönyvei az 1935/36. tanévig bezárólag tartó időszakot ölelik fel. A most közrebocsátott kötet az 1936/37— 1940/41. quinquennalisé, amely öt év közül az 1939/40-ik tanév intézetünk fönnállásának hatvanadik tanéve volt. Ez az intézmények életében is jelentős évforduló arra indította és kötelezte aj; iskolát, hogy egyrészt a nagy nyilvánosság előtt önálló kiállítás keretében adjon számot működéséről, kulturális és művészeti színvonaláról, másrészt pedig a kibocsátandó Évkönyvben részletesen ismertesse az iskola létrejöttének, fejlődésének történetét, szervezetének jelenlegi állapotát, amely a tanítás rendszerében, a szakosztályok és a tanműhelyek működésében tükröződik vissza.

A jubiláris 1939/40. tanévben világrengető történelmi események zajában nyitottuk meg az Alma Mater kapuit. Körülöttünk a halál ül szörnyű orgiát, a fegyverek nemzeteket és kultúrákat pusztítanak és döntenek romba; mi is elkomorult lélekkel és aggódó tekintettel fürkésszük a vészterhes láthatárt, melynek hatása- és következéskép — nehéz szívvel bár — a kiállítás megrendezésének és az azzal szervesen összefüggő Évkönyv kibocsátásának elhalasztása mellett kellett dönteni. Tehát ezek a körülmények és tények magyarázzák és indokolják, hogy a jubiláris kiállítás és az Évkönyv kissé megkésetten, a nehéz időkhöz méltó és illő formában bocsátja az iskolát a hivatalos és szakkörök, valamint a nagy nyilvánosság jóindulatú és tárgyilagos megítélése alá.

* Az imént elmondottak közvetlen okát és magyarázatát adják annak is, hogy jelen Évkönyvünk szoros értelemben véve csak az utolsó öt évről nyújt részletes és összefoglaló jelentést. Az iskola fölállításának, fejlődésének hű képét és történetét

adják korábbi értesítőink és Évkönyveink, amelyek közül kimagaslik az intézet fönnállásának ötvenedik évfordulója alkalmából kiadott jubiláris szám, amely pompás és gazdag formában az iskola félszázados történetének színes compendiuma.

A háborús gazdálkodás parancsolta, kötelességszerű takarékossági szempontok korlátokat szabnak, illetőleg nem engedik meg, hogy az iskola fölállításának és fejlődésének az 1880—1936. évekre vonatkozó történetét, adatait ezeken a hasábokon kimerítő részletességgel ismertethessük.

Az áttekinthetőség és a teljesség érdekében azonban még sem mellőzhetjük legalább a legjelentősebb és legfontosabb mozzanatok felemlítését.

Idézzük fel tehát az Iparművészeti Iskola elmúlt, eléggé mozgalmas és változatos korszakait, még mielőtt föladatunk tulajdonképeni tárgyára, az 1936/37—1940/41. tanévek krónikájának ismertetésére térhetnénk.

Az első független felelős magyar minisztérium kultuszminisztere: báró Eötvös Józsefhez vezetnek vissza a kegyeletes emlékezés szálai. Az európai műveltségű, kiváló kultúrpolitikus mély szomorúsággal állapítja meg iparművészeti elmaradottságunkat, amikor egyik munkája illusztrációjának elkészítésére nem talál megfelelő magyar művészt, s így a föladatot idegenben: Stuttgartban kénytelen elkészíttetni. Ezzel kapcsolatban nagy gyakorlati érzékkel mutat rá egy magyar iparművészeti iskola fölállításának szükségszerűségére, annak közvetlen és várható kedvező következményeire. A szabadságharc bukása és az utána bekövetkezett nyomasztó politikai és pénzügyi körülmények természetszerűleg nem voltak alkalmasak a felvetett idea megvalósítására.

Ennek valóraváltása a magyar kultúrpolitika egy másik ihletett szellemóriása: Trefort Ágoston közoktatásügyi miniszter áldott emlékű nevéhez fűződik, aki 1880. november 14-én személyesen nyitotta meg az Orsz. Magy. Kir. Mintarajz-

ugyanettől az időtől kezdődően hat évre emeltetett fel.

Az iskola a múlt idők hagyományaihoz és sikereihez méltón állandó résztvevője a hazai és a külföldi (Bern, Basel, St. Gallen, Genf, London, Róma, Barcelona, stb.) kiállításoknak.

Kimagasló és rendkívüli siker koronázza az iskola fönnállásának ötvenedik évfordulója alkalmából rendezett 1930. évi jubiláris kiállítást, amely erős bizonyíték és hitvallás volt a mellett, hogy az iparművészeti iskola rendeltetésének, kultúrmissziójának magaslatán áll, s betölti, valóra váltja mindazokat a reményeket és várakozásokat, amelyeket létrehívói: báró Eötvös József és Trefort Ágoston látnoki hittel az iskola működéséhez fűztek.

VI. Az 1930—36-ig terjedő időszak változatlanul fönntartotta és biztosította a múlt hagyományait. 1931-ben a kultuszminiszter megszűntette az önkormányzatot s Helbing Ferenc választott igazgatót bízta meg az iskola vezetésével.

A padovai (1931) nemzetközi egyházművészeti, a milánói és római (1935) nemzetközi iparművészeti kiállítások sikerei töretlen vonalú fejlődésnek bizonyítékai.

Az 1932/33. tanévben a tanulmányi idő újabb szabályozást nyert, amennyiben négyéves iparművészeti és kétéves művészképző tanfolyamra szerveztetett át.

Az iskola 1936/37 —1940/41. tanéveinek eseményét I. Személyi ügyek.

Igazgató változás. Az 1936/37. tanév az igazgató személyében beállott változással kezdődik. Helbing Ferenc kormányfőtanácsos, az

iskola igazgatója ebben a tanévben töltötte ki szolgálati idejét, s így a fönnálló törvényes rendelkezések értelmében a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 1936. július végével nyugállományba helyezte.

Helbing Ferenc negyedszázados tanári és 9 éves igazgatói működés után távozott az igazgatói székből, amelyet annyi elhivatottsággal, ügyszeretettel töltött be tanártársai és az iparművészeti közvélemény osztatlan megelégedésére. Tanári működését és hatását e szűkreszabott keretek közt megfelelően méltatni nem lehet. Kötelességszerűen és elfogulatlanul meg kell azonban állapítani, hogy nincs és nem volt nálunk hozzá hasonlóan sokoldalú grafikus, aki a grafikának minden ágát annyira uralná, mint ő. Iskolánkban a kereskedelmi grafikai szakoktatást olyan tökéletességre emelte, amelylyel klasszikus példáját szolgáltatta ennek a szélestávlatú, nagyarányú képességeket követelő művészeti ágazat tanításának. Tanári működésének hatását a grafikus művésztársadalom nagy tábora tanúsítja és hirdeti. Az iskola tanári kara mindig a legnagyobb kartársi szeretettel és elismeréssel fog emlékezni arra a közel háromévtizedre terjedő tanári és kilencéves igazgatói működésre, melyet Helbing Ferenc az iparművészeti oktatásnak szentelt.

A távozó igazgató helyét Szablya-Frischauf Ferenc m. kir. kormányfőtanácsos, a belső építészet és lakásberendezés professzora foglalta el mint megbízott igazgató, akit a következő évben a Kormányzó Ür ő Főméltósága 1937. július i-én kelt legmagasabb elhatározásával az V. fizetési osztályba igazgatóvá nevezett ki. * A Kormányzó Ür ő Főméltósága 1936. május hó 23-án kelt legfelsőbb elhatározásával Szablya-Frischauf Ferenc m. kir. kormányfőtanácsos, a lakásművészeti tervezések tanárának az Orsz. Magy. Iparművészeti Társulat 50 éves fennállása alkalmából „a Társulat érdekében kifejtett érdemei elismeréséül" a Magyar Érdemrend középkeresztjét adományozta; a Társulat jubiláris kiállítása alkalmából pedig „az építő iparművészet terén hosszú időn át kifejtett eredményes tevékenysége, valamint a magyar iparművészet általános vonatkozásait is illető érdemei alapján" az állami aranyéremmel tüntettetett ki.

A magyar királyi kormány 1936 nyarán a genfi új népszövetségi palotának díszes várószalont ajándékozott, amelyet a kormány megbízása alapján Szablya-Frischauf Ferenc tervezett ; a szalonnak hatalmas bel- és külföldi sajtósikere volt.

látókör, biztos művészi ítélőképesség, hatalmasan kifejlett szervezőtehetség jellemzi, aki a művelt külföldön végzett tanulmányútjainak gazdag és értékes tapasztalatait mind-mind a hazai iparművészeti oktatás szolgálatába állítja.

Dinamikus erővel, az elhivatottak buzgóságával szervezi meg a magyar! iparművészeti oktatást.

Joggal és tárgyi meghatározásként kell leszögezni, hogy a hazai iparművészeti oktatás megteremtése a szónak, a fogalomnak mai értelmében az ő nevéhez és igazgatói működéséhez fűződik. Rá kell tehát itt mutatnunk arra, hogy az iparművészeti iskola szervezete, illetőleg az iparművészeti oktatás tanrendileg és módszerbelileg ekkor vesz fel egységes jelleget, úgyhogy az iskola működését e tények szemszögéből ettől az időtől kezdve kell bírálni és megítélni.

Első reformintézkedéseivel megszervezi a grafikai és a textilművészed szakosztályokat.

Az eddigi kétéves előkészítő és hároméves szakkiképzést a hároméves középiskolai és kétéves főiskolai tanfolyam rendszere váltja fel. A középiskolai tagozat Végbizonyítvánnyal, a főiskolai pedig Szakoklevéllel záródik.

A szakoktatásban jelentős szerepet kap az intenzívebb műhelygyakorlat, amelyet az egyes szakosztályok keretén belül működő tanműhelyekben végeznek a növendékek, A tantervbe beilleszttetik az irodalomtörténet, a népművészet, a neveléstan, valamint a társadalmi és gazdasági ismeretek tanítása. Ennek a korszaknak kiemelkedő eseménye a drezdai rajz és iparművészeti oktatási kongresszussal kapcsolatos kiállítás. Ez a kiállítás általános elismerést szerzett nemcsak az iskolának, hanem az egész magyar művészeti oktatásnak is. Ennek a nagyarányú fejlődésnek a korszakát a világháború kitörése zárja le.

IV. A háborús és a forradalmi évek (1914— 1919) a nehéz és gondterhes idők jellegét viselik magukon. A tantermekben és tanműhelyekben szembeötlően megcsappan a létszám; tanár és növendék a becsület mezején tesz hitet és tanúságot hazaszeretetéről. A szakosztályok munkája csaknem kivétel nélkül a háború jegyében folyik.

Az iskola tantermeinek egy részében a KÉVE művészegyesület segítségével 100 ágyas hadikórházat rendez be és tart fenn. A vesztett háború után a forradalom, a kommunizmus, az idegen

megszállás és az ezekkel járó gazdasági leromlás, nemkülönben az ország területének majd egynegyedére való összezsugorodása természetszerűleg nem marad hatástalan az iparművészeti iskola életére sem.

V. A proletárdiktatúra bukása után alkotmányos életünk helyreállításával az iskolaélet is visszatér megszokott keretei közé. A iskola gazdasági jelentőségét a reális pályák iránt érdeklődő ifjúság széles rétegei ismerik fel és a növendékek száma jelentős méretekben növekedett. Az 1923ban rendezett milano—monza-i nemzetközi iparművészeti kiállítás újabb sikereknek a színhelye.

A kiosztásra került három aranyérem egyike az alkotó magyar géniusz világviszonylatban történt elismerése, az ugyancsak kitüntetett franciák és olaszok mellett.

Az 1924. év jelentős esemény időpontja. Üj Szervezeti szabályzatunk ugyanis ekkor nyeri el a Kormányzó Űr ő Főméltósága magas jóváhagyását. Az új szabályzat értelmében az életfogytiglan kinevezett igazgató helyett két-két évre választott igazgató veszi át az intézet felelős vezetését, aki az iskola bizonyos ügyeit az igazgatótanáccsal együtt irányítja. A tanulmányi idő

KÖNYVTÁRSZOBA TERVE. KÉSZÜLT KAESZ GYULA TANÁR OSZTÁLYÁN.

oktatók és a művezetők biztosítják. Ennek az értékes segédtanszemélyzeti karnak mindezideig mégsem volt költségvetésileg rendszeresített státusa ! Nem kell bővebben indokolni, hogy ennek a visszás és tarthatatlan helyzetnek természetszerűleg káros hatásai is voltak, mert nagyszerűen bevált szakoktatók voltak kénytelenek reményüket és kedvüket vesztetten kedvezőbb anyagi és előmeneteli feltételek mellett máshol elhelyezkedni. Végül is ez a kérdés az 1938/39. évi költségvetési törvényben nyert kielégítő megoldást azáltal, hogy segédtanszemélyzetünk részére fizetési osztályba sorolt állások vétettek fel. így jutottak hosszú és értékes szolgálat után megérdemelt kinevezéshez: Molnárné Botfalvi Ilona és Bartus Irén mint textil-, valamint Batta György mint ötvös-szakoktató, továbbá Sehr József és Grossauer Rudolf mint művezetők.

E tanév elején a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr ár. Kovács János igazgatósági titkárt és az iskola gondnokát a Kir. M. Pázmány Péter Tudományegyetem gazdasági igazgatóságához, helyére pedig ugyanennek a szolgálati körnek az ellátására General Miklóst rendelte át szolgálattételre.

Kovács János dr. áthelyezése személyi változást vont maga után a tanári karban is; az általa

éveken eredményesen előadott „egyházművészet" c. kollégium tanításával dr. Décsey Géza pestszenterzsébeti róm. kath. plébánost, a „kereskedelmi és jogi ismeretek" előadásával pedig Krocsák Emil főfoglalkozású tiszteletdíjas tanárt bízta meg a vallás- és közoktatási miniszter úr.

A személyi hirek krónikájában számolunk be az 1938. őszén hatalmas sikerrel megrendezett Első Magyar Országos Iparművészeti Tárlat kiállításáról. A kiállítás magyar művészi kultúresemény volt, amelynek sikereiből egyénileg is részt kérnek tanári karunk tagjai.

A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr az Orsz. írod. és Műv. Tanács javaslatára az állami iparművészeti nagy éremmel tünteti ki Ohmann Béla r. tanárt; elismerő oklevélben részesíti Minár Pál oki. építő iparművészt, esti tanfolyamunk előadóját. A Magyar Iparművészek Országos Egyesületének szakezüstérmét pedig Bartus Irén szakoktatónk nyeri el.

A magyar iparművészeti élet impozáns sikerű tárlatával kapcsolatban rendeztetett meg az Iparművészeti Kongresszus is, amelynek munkájából intézetünk tagjai szintén oroszlánrészt vállaltak. Igazgatónk az „Állami és közhatósági vásárlások", majd pedig „Az iparművészeti magániskolák állami ellenőrzés alá helyezése

alapján a kiállítás 180 pavillonja között a 10 legnagyobb pontszámot kapott kitüntetéses első épületek közé került s ennek elismeréséül művészi munkásságát 2 Grand Prix-vel tüntették ki v Ugyanezen tanév folyamán a Kormányzó Úr Ő Főméltósága a m. kir. kormányfőtanácsosi címet adományozta kiváló művészi munkásságának ismeréséül.

*

Az 1936/37. tanév végén őszinte sajnálattal búcsúzott az intézet a tanári kar két nagyrabecsült tagjától: Sándor Béla a díszítő festőszakosztály és Mátrai Lajos a díszítő szobrászszakosztály vezető tanárától.

Sándor Béla festőtanár az 1899/1900. tanév kezdetén nyert meghívást az iskola tanári kollégiumába, amelynek közel négyévtizeden át egyik köztiszteletben és nagy szeretetben álló, eredményes működésű tagja volt. A díszítő festő-szakosztály élén folytatott tanári munkásságával nagyban hozzájárult azoknak az eredményeknek az eléréséhez, amelyeket az iskola Évkönyvei megörökítenek.

Mátrai Lajos szobrásztanár az 1900/01. tanévtől kezdve volt tagja az iskola tanári karának; 37 éves tanári működését elvitathatatlan érdemekkel tette maradandó értékűvé. Fáradhatatlan buzgalommal és nagyszerű pedagógiai tulajdonságaival hathatósan mozdította elő a magyar szobrász-iparművész növendékek szakszerű kiképzésének ügyét.

E helyütt őszinte örömmel említjük meg, hogy az iskola igazgatójának előterjesztésére a Kormányzó Ür ő Főméltósága legfelsőbb elhatározásával mindkét tanárnak a Magyar Érdemrend tiszti keresztjét adományozta a hazai iparművészeti oktatás terén szerzett érdemeik elismeréséül.

Szuchy Ferenc oki. keramikus iparművész a keramikai szakosztályhoz főfoglalkozású tiszteletdíjas szakoktatói megbízatást nyert.

Györgyi Dénes műépítész, r. tanárunk a m. kir. kormánytól megbízást kapott az 1937. évi párisi világkiállítás magyar pavillonjának megtervezésére és a kiállítás megrendezésére. Parisban a magyar pavillon a nemzetközi Jury ítélete

Az 1937/38. tanév a szakosztályok vezetésében elrendelt személyi változásokkal indul meg.

Mátrai Lajos nyugalombavonulásával új szaktanárt kapott a díszítő szobrászati szakosztály I — I I . évfolyama Ohmann Béla személyében, aki tanulmányait annakidején az Iparművészeti Iskolában végezte, s hosszú és eredményekben gazdag művészi működéssel tért vissza az intézethez ; Helbing Ferenc nyugalombavonulása folytán a grafikai szakosztály — az iskola legnépesebb szakosztályának — élére: Haranghy Jenő rendes tanár, a díszítő festő-szakosztály élére pedig Leszkovszky György rendes tanár került.

A vallás- és közokt. miniszter úr dr. Kampis Antalt 1938. február hó 8-án a „művészet-" és „művelődéstörténet" rendes tanárává nevezte ki.

Az 1938/39. tanév személyi ügyeinek ismertetése során örömmel számolunk be arról, hogy az 1938. júliusi általános kinevezések alkalmával az iskolának egy régi státusgondja, sérelme nyert intézményes orvoslást. A gyakorlati oktatás eredményességét és sikerességét a szaktanárok mellett működő segédtanszemélyzet: a szak-

segédtanárt és Antal Dezső oki. műépítész, előadótanárt rendes tanárrá, továbbá Sárkány Lóránt oki. középiskolai és Zrinszky József oki. építő iparművész, tanársegédet segédtanárrá nevezte ki a IX. fizetési osztályba. Molnár Béla oki. iparművész, tanársegéd segédtanári hatáskörrel és Minár Pál oki. építő iparművész előadói minőségben főfoglalkozású tiszteletdíjasi megbízást kapott.

A személyi változások ismertetése során meg kell említenünk, hogy Csetényi Antal oki. iparművész, a díszítő festőszakosztály szakoktatója

tiszteletdíjasi állásáról lemondott. Itteni működéséről és képességeiről a legteljesebb elismerés hangján kell megemlékeznünk. Csetényi Antal helyét Nyiri László oki. iparművész foglalta el, aki iskolánkban végzett tanulmányai és az életben elért eredményei alapján a megbízatásra leginkább találtatott megfelelőnek.

Krocsák Emil tanárnak a múlt tanév végével történt távozása folytán a vallás- és közokt. miniszter úr a geometrikus tárgyak tanítására Molnár László oki. középiskolai rajztanárnak, a kereskedelmi és jogi ismeretek előadására pedig General Miklós titkárnak adott megbízást.

A textilkémiai technológia előadására dr.

Keresztes Tibor felsőipariskolai r. tanárt sikerült megnyernünk, aki ennek a tudományágnak európai hírű tudósa.

Simay Imre Károly szobrász-professzort, tekintettel arra, hogy a korhatárt betöltötte, 1940. január hó i.-ével a vallás- és közokt. miniszter úr nyugállományba helyezte, egyidejűleg hozzájárult ahhoz, hogy Simay Imre Károly a tanév végéig, mint tiszteletdíjas tanár működjék.

Simay Imre három évtizeden át rendkívüli hatással és a legszebb eredménnyel folytatott tanári és művészi munkásság után vonult nyugalomba. Személye, tanári és művészi működése nemcsak iskolánknak jelentett értéket, hanem az egész magyar művészi életnek és társadalomnak is.

KOVÁCSOLT VASKAPU TERVE. KÉSZÜLT : GYÖRGYI DÉNES TANÁR OSZTÁLYÁN.

Az előbbiekben ismertetett nyugdíjazás folytán fokozatos előlépésre nyilt lehetőség a tanári karban, melynek során: Györgyi Dénes m. kir. kormányfőtanácsos, r. tanár a VI., Pál Lajos rendes tanár a VII. és Domanovszky Endre r. tanár a VIII. fiz. osztályba^ nyert kinevezést Ugyanekkor a Kormányzó Ür ő Főméltósága' Leszkovszky György r. tanárnak a VI. és Ohmann Béla r. tanárnak a VII. fiz. oszt. jellegét adományozta.

A tanév végeztével búcsúznunk kellett Stern Anna kézimunka-szaktanítónőtől is, akit saját kérelmére a kultuszminiszter úr a jelen tanév végével nyugállományba helyezett. Mint kézimunka-szaktanárnő három évtizeden át oktatta szerető növendékeinek százait. Működésével a kézimunkaoktatás további fejlődésének vetette meg alapjait.

Ugyanekkor sajnálattal kellett tudomásulvennünk, hogy dr. Keresztes Tibor felsőipari iskolai tanár, a textilkémiai technológia előadója e tanévvel befejezte itteni működését, tekintettel arra, hogy kivételes szakképzettségére igényt tartott a katonai kincstár. Nagy elfoglaltságára hivatkozással kérte itteni megbízatása alól való fölmentését.

osztály, 7 korszerűen felszerelt tanműhely van az iskolában. A reform-intézkedések fblyómányakép az ipari szakismeretek alapos és teljes elsajátítása után részesül a növendék művészi kiképzésben. Ezzel az a régi megállapítás nyert kielégítést, hogy csak az a művész tud kivitelezésre alkalmas jó tervet készíteni, aki hiánytalanul rendelkezik a feladat mesterségbeli részével s az anyag által támasztott követelményekkel is tisztában van. Az iskolának e kifejlesztését a haladó élet, a külföldi iparművészeti iskolák nagyarányú fejlődése s az a kultúrmisszió tette szükségessé, amelyet a magyar Iparművészeti Iskola a művésznevelésben betölt s amellyel a nemzetközi külföldi bemutatkozásokon is annyi dicsőséggel képviselte a magyar értékeket. Az ezzel kapcsolatos igazgatói programm legnehezebb részét a szakosztályok és a tanműhelyek, általában az egész épület célszerűtlen beosztásának tervszerű átrendezése képezte.

A szakosztályok és a tanműhelyek célszerűtlen, sőt káros elhelyezésére szolgáljon tájékoztatóul a következő helyzetkép: A grafikai szakosztályt a nyomdai tanműhelytől 2 emeletnyi távolság választotta el; a nyomda drága gépeivel évtizedeken keresztül nedves és sötét pincében működött, kitéve a gépeket és felszereléseket a lassú, de biztos pusztulásnak.

A kerámikai szakosztálytól a hozzátartozó tanműhely 3 emeletnyi, a szobrász-szakosztálytól

a gipszöntőde 2, a bronzöntőde pedig 3 emeletnyi távolságra volt, sőt az együvé tartozó szakosztályok is egymástól távol, az épület különböző részeiben voltak elhelyezve.

Ezeknek a súlyosan káros állapotoknak a megszüntetésénél vezérelvül szolgált az a szempont: mindaddig, amíg minden szakosztállyal nem áll közvetlenül kapcsolatban a hozzátartozó gyakorlati tanműhely s amíg az elméleti és művészeti oktatást nem követi nyomon a gondolat műhelyi kivitele arra alkalmas technikai eszközökkel és gépekkel, addig a növendékek ipari oktatása hiányos, sőt tökéletlen marad s nem lehet alapja annak a magasabb művészi képzésnek, amely minden iparművészeti képzésnek ideálja.

Ezeknek a nagyarányú programmoknak gyakorlati megvalósítása természetszerűleg hatalmas anyagi áldozatokat igényelt. Az iskola mindenkor mélységes hálával eltelve gondol arra a hathatós támogatásra, mellyel felettes kormányhatóságunk: dr. Hóman Bálint kultuszminiszter úr ő Nagyméltósága, valamint a felettes ügyosztály vezetői: dr. vitéz Haász Aladár min. osztályfőnök és dr. Say Géza min. osztálytanácsos urak részesítették az intézet igazgatójának ezirányú előterjesztéseit és törekvéseit. * Az 1938/39. költségvetési évben az épület belső-átrendezési céljaira jelentős összegű rendkívüli hitelt kaptunk. A nyár folyamán teljes erővel indult meg a nagy átrendezés, melyet az igazgató, lemondva nyári szabadságáról, Weichinger Károly tanár fáradhatatlan és értékes közreműködésével személyesen irányított.

Egész szakosztályok cseréltek helyet, közfalak tűntek el és újakat húztak. A tantermek falairól méterekre lógtak alá a villanyvezetékek, amelyek állandó üzem- és világítási zavarokat és veszélyeket idéztek elő, ezek helyett most az előírásnak megfelelően ólomcsövekbe fektetett új vezetékeket süllyesztettek falba, a teljesítmény szempontjából tökéletlen világítótestek helyébe pedig korszerű, nagyteljesítményű, mégis takarékos lámpák kerültek. Az átrendezés kapcsán műterem és tanműhely egymás mellett, jól világított termekben, szerves közelségben nyert elhelyezést. Kifestett tantermek, ragyogó és üde tisztaság fogadták az 1938/39. tanév megnyitását.

A kultuszkormány az intézet érdekei és célkitűzései iránt tanúsított jóindulatával az 1939/40. évben is lehetővé tette az elmúlt tanévben megkezdett nagyarányú belső-átrendezési munkák folytatását azáltal, hogy az 1939/40. évi másféléves költégvetésben további rendkívüli hitelt biztosított részünkre. E nyár folyamán is

De búcsúznunk kellett a tantervünkben oly nagyfontosságú „egyházművészet" című kollégiumnak két éven át volt előadó-tanárától: dr.

Décsey Géza pestszenterzsébeti római katholikus plébánostól is, akinek e hatalmas gyárváros olyan óriási pasztorialis munkát ad, hogy a további megbízatást a következő tanévtől kezdődően képtelen vállalni.

Dr. Horn Béla klinikai tanársegéd, az egészségtan tanára is kénytelen volt e tanév végével előadói és iskolaorvosi tisztségéről lemondani, mert klinikai elfoglaltsága rendkívüli módon leköti.

Mindenki őszinte sajnálattal vett tudomást távozásáról, mert itteni szereplésével és működésével csak barátokat, tisztelőket szerzett rendkívül rokonszenves személyének. * Az 1940/41. tanévben a vallás- és közokt. miniszter úr dr. Keresztes Tibor utódjául Mitterdorfer Ottó tanárt, az Orsz. Árkormánybiztosság szakértőjét bízta meg a textilkémia előadásával.

Az egyházművészet előadását ezután tanári karunk egyik értékes fiatal tagja: Molnár László oki. középiskolai rajztanár látja el.

Az egészségtan előadótanári és iskolaorvosi tisztjének ellátására pedig dr. Orz János belklinikái orvos nyert megbízatást.

Az 1941. január i.-i kinevezések során a Kormányzó Ür ő Főméltósága dr. Kampis Antal egyetemi magántanárnak a VIII. fizetési osztály jellegét adományozta, Ohmann Béla r. tanár a VII., Divéky József festőművész a VIII. fizetési osztályba rendes tanárrá, Molnár Béla főfoglalkozású tiszteletdíjas segédtanár a IX. fizetési osztályba segédtanárrá, vitéz Kajdy Emil szakoktató pedig a VIII. fizetési osztályba szakoktató-tanárrá neveztetett ki. Nyiri László tiszteletdíjas szakoktató főfoglalkozású tiszteletdíjas szakoktatóvá, Kővári Ferenc I. oszt. altiszt szakaltisztté lépett elő.

A vallás- és közokt. miniszter úr 1941. április hó 15.-től kezdődőleg megbízást adott Jakó Géza nyűg. székesfővárosi iparrajziskolai tanárnak az „agyagipari kémia és technológia" c. kollégium tanítására; Jakó Géza tanár személyében az említett tárgykör európai hírű tudósát sikerült az iskola részére megnyernünk.

II. Újítások a tantervben; az épület belső-átrendezése.

Az 1936/37—1940/41. tanévek az iskolában szükséges, tovább már nem halasztható reformok terv- és célszerű előkészítésének, illetőleg

KOVÁCSOLT VASKAPU TERVE. KÉSZÜLT: GYÖRGYI DÉNES TANÁR OSZTÁLYÁN.

megvalósításának jegyében folynak le; erőteljes intézkedések történnek régi keletű bajok orvoslására és a mutatkozó hiányok pótlására.

Ennek tervszerű végrehajtása során mélyreható módosítás áll elő tantervünkben, amenynyiben az összes szakosztályokban az első 2 évfolyam szakoktatása teljes egészében a gyakorlati kiképzés részére köttetett le. A heti 44 órás tanulmányi időnek több mint a felét a szakoktatás képezi. Iskolánk egész tanmenetében a művészeti oktatás mellett fokozott hangsúlyt kapott az ipari kiképzés. A műhelyoktatás terén megindított egészséges irányzat az alapképzésből kizárja a tervezést. Az a jelszó, hogy a tanítás „a műhelyen át a művészetig" szellemében történjék: iskolánkban céltudatosan és a rendelkezésre álló anyagi eszközök arányában meg is valósíttatott. A 61 év előtti fafaragászati tanműhely helyett ma 7 teljesen kiépített szak-

és a zugiskolák megszüntetése" címen tartott a Kongresszus nagy tetszésétől kísért előadást; Zrinszky József oki. építő iparművész, tanársegéd és Minár Pál oki. építő iparművész, előadó szintén önálló előadással szerepeltek. A tanári kar több tagja az egyes bizottságokban fejtett ki igen jelentős munkásságot. Nagy örömünkre szolgált, hogy a kongresszus hivatalosan határozatban is állást foglalt a köztudatban főiskolaként élő intézetünknek tényleges főiskolai jelleggel való felruházása, valamint okleveleink képesítő- és minősítő erejének kibővítése érdekében.

De az ország határain túl is fölvonulnak intézetünk tagjai a magyar iparművészeti kultúra és iskolánk reprezentálására. A berlini nemzetközi kézművesipari kiállításon Weichinger Károly r. tanár építészeti nagydíjat, iskolánk pedig elismerő oklevelet kap.

A vallás- és közoktatásügyi miniszter SzáblyaFrischauf Ferenc m. kir. kormányfőtanácsos, igazgatót a külföldi magyar intézetekről és a magas műveltség célját szolgáló ösztöndíjakról szóló 1927 : XIII. t.-c. alapján az Orsz. ösztöndíjtanács tagjává nevezte ki az 1939/44. évkörre.

Ezzel kapcsolatban említjük meg, az iskolának törekvése, hogy az intézet mindenkori igazgatóján kívül megfelelő számú tanárunk kinevezésével megfelelő képviseletet kaphassunk a Tanácsban, épúgy mint más intézetek.

A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr őnagyméltósága a jelen tanév végével nyugállományba helyezte a korhatárt betöltő Stein János festőművész-tanárt. Stein János professzor, mint az „alakrajz" és az „emberbonctan" tanára másfélévtizedet meghaladó időn át tanította, oktatta lelkesedéssel és tárgyszeretettel az iparművésznövendékek jónéhány generációját.

Elmondhatjuk működéséről, hogy a művészi és tanári elhivatottságnak követésre méltó példáját, eszményét nyújtotta.

De búcsúznunk kellett Krocsák Emil, a geometriai és a jogi ismeretek előadó tanárától is, akinek kiváló képességeire igényt tartott az Orsz. M. Kir. Képzőművészeti Főiskola, ahová az 1939/40. tanévtől kezdve rendes katedrális kinevezése köti. Krocsák Emil itteni működésével kellemes és értékes emlékeket, eredményeket hagyott hátra.

Dr. Kampis Antal r. tanárt a Kir. M. Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti kara a szokásos habilitációs cselekmények megállása után 1939. június havában a „Középkori művészet Közép-Európában" c. tárgykörből magántanárrá képesítette s ezt a vallás- és közokt. miniszter úr jóváhagyta.

* Az 1939/40. tanév kezdetén a vallás- és közokt. miniszter úr Tancsik Mihály oki. iparművész,

AUTOMATA BUFFET. KÉSZÜLT SZABLYA-FRISCHAUF FERENC TANÁR OSZTÁLYÁN.

mint a korszerű iparművészeti nevelés szempontjából milyen feladatokat kell betöltenie. Mind az Iparművészeti Iskola igazgatója, mind egész tanári kara hivatása magaslatán áll és leghivatottabb arra, hogy az Intézetben a leszűrt tapasztalatok alapján az új magyar iparművésznemzedéket úgy vezesse, hogy mindig kellő arányt tartson az elmélet és a gyakorlat terén. Az intézet sohasem zárkózott el a korszerű reformok megvalósítása elől és felelősségének teljes átérzésével igyekszik ebben az irányban is mindig a kor színvonalán maradni, szem előtt tartva a különleges magyar érdekeket és viszonyokat. Jelenleg is folyamatban vannak olyan tervek, amelyek az intézet működését még jobban hozzáillesztik majd a ma követelményeihez, e reformok átgondolására és megvalósítására azonban elsősorban az iskola illetékes és nem tesznek jó szolgálatot a magyar iparművészet ügyének azok, akik ilyen röpiratháborúval zavarják a magyar iparművészek összességének érdekében tervbevett, tisztán elvi alapokra helyezett nagyobbszabású elgondolások nyugodt keresztülvitelét.

A különböző szervezetekbe tömörült iparművészeknek mindig megadatik a lehetőség, hogy életbevágó problémáikhoz hozzászólhassanak; ennek azonban nem az a módja, amelyet ez a röpirat olyan szerencsétlenül választott.4'

ösztöndíjak; tanulmányi segélyek; kitüntető érmek.

Minden iskola tanításának sikeres kiegészítői és támogatói az ösztöndíjak és tanulmányi segélyek. Korábbi Évkönyveink e tekintetben állandóan panasz tárgyává teszik, hogy intézetünk ilyen vonatkozásban igen hátrányos körülmények között van.

Történetünk utolsó öt éve ebben a tekintetben nagyon örvendetes fejlődésről számolhat be, amennyiben a külföldi ösztöndíjon és a székesfővárosi iparművészeti ösztöndíjon kívül említettek mind-mind újkeletűek.

1. Külföldi ösztöndíjak. Az 1927: X I I I . t.-c. magyar művészek és egyéb szakemberek magasabb kiképzésének előmozdítására állami ösztöndíjat létesített. Az állam az ösztöndíjat elsősorban a külföld legfőbb és legkiválóbb művelődési központjaiban szervezett magyar intézetek: a Collegium Hungaricumok keretében adja. Ezek az állami külföldi ösztöndíjak természetszerűleg hathatósan egészítik ki az itthon végzett tanulmányokat.

Növendékeink közül az 1939/40. tanévben Szakái Ernő díszítő szobrásznövendék a római Collegium Hungaricumba, az 1940/41. tanévben pedig Molnár Elek keramikusnövendék Faenzába nyert kiküldetést.

2. A vallás- és közoktatásügyi Miniszter Űr kiváló és tehetséges növendékeink részére az 1938/39. tanévtől kezdődőleg egyenként 200— 200 pengős Horthy Miklós-ösztöndíjra hirdetett pályázatot. A kultuszminiszter úr az 1938/39. tanévben: Köllöd András, Mezei István, Nagy Pál és Pédery Dorottya, az 1939/40. tanévben: Köllöd András, Pédery Dorottya, Fekete József, Füle Mihály, Nyitrai Lajos és Szűcs Erzsébet, az 1940/41. tanévben pedig: Pédery Dorottya, Fekete József, Füle Mihály, Nyitrai Lajos, Szűcs Erzsébet, Tarján Zoltán és Tóth Olga növendékeket részesítette a Horthy Miklós-ösztöndíjban.

3. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr minden tanévben 650 pengő tanulmányi segélyt bocsátott az iskola igazgatójának rendelkezésére szegénysorsú, kiváló előmeneteli! növendékek támogatása céljából. A tanári kar javaslatára adományozott 50, 40, 30 és 25 pengős tanulmányi segélyek a tényleg legkiválóbb és legszegényebb növendékek anyagi gondjain enyhítettek.

4. Tanulmányi szabályzatunk kötelezően előírja, hogy növendékeink abból a célból, hogy iskolai tanulmányuk befejezése után gyakorlatilag is minél képzettebbek legyenek, kötelesek a nyári szünidőben 6 héten keresztül valamely gyárban vagy műhelyben választott szakmájukkal gyakorlatilag foglalkozni.

többezer pengős költséggel modernizálhattuk a textil, az ötvös és egyéb szakosztályaink fölszerelését megadva ezzel az elméleti és gyakorlati oktatás eredményességének feltételeit.

A textilszakosztály teljesen új, a kor követelményeinek mindenben megfelelő textilkémiai laboratóriumot, gőzölő-kazánt és külön festékszóró-tanműhelyt kapott; az ötvösszakosztályra új munkaasztalok kerültek, amelyek minden növendék részére külön gázcsapokkal vannak felszerelve, a szakosztály alapfelszerelése tovább bővült homokszóró-készülékkel és vegyi fülkével.

Az átrendezés programmjának során az iskola igazgatója egy népművészeti gyűjteményiért állított föl, amely a II. emelet egyik helyiségében nyert elhelyezést, s várja további kiépítését, amely természetesen most is folyamatban van.

Ez a gyüjteménytár az iparművészeti oktatásnak igen jelentős és értékes eszköze, kiegészítője lesz.

Az 1940/41. tanév tervszerű és átgondolt gazdálkodása következtében a textilszakosztály újabb jelentős anyagi áldozatokkal beszerzett universal-hímzőgéppel, universal-varrógéppel, sablonozó-készülékkel gyarapodott; a keramikai szakosztály 2 újonnan épített égetőkemencével, kompresszorral hajtott agyagőrlőgéppel szereltetett fel. Az ötvösszakosztály szintén többezer pengős beszerzéssel gazdagodott, melyek közül egy légsűrítő-készülék és egy elektromos zománcozó-kemence igen kedvezően és hatékonyan egészíti ki a szakosztály korszerű felszerelését.

Az elméleti és gyakorlati oktatás eredményesebbé tétele érdekében minden szakosztályon anyagmintagyüjtemény szereztetett be.

Itt számolunk be arról is, hogy az egyes szakosztályokon az előadások anyagából jegyzetek készülnek, amelyek a növendékek tanulásának komolyságát nagyban fokozzák, amire a növendékek annál is inkább kényszerítve vannak, mert a reformok az eddigi vizsgáztatási rendszert is mélyrehatóan megváltoztatták. Az igazgató már az 1936/37. tanévtől kezdődően elrendelte, hogy az évvégi kollokviumok, vizsgafeladatok minden tárgyra különkülön kijelölt háromtagú vizsgabizottságok előtt tartassanak. Ez az újítás kedvezően és jelentékenyen fokozta a növendékek tanulásának, készülésének alaposságát.

Ugyanitt örömmel említjük meg, hogy az 1941. évi költségvetés is újabb lehetőségeket biztosít a magyar iparművészeti oktatás további korszerű kiépítése, tökéletesítése felé. A törvényhozás u. i. erre az évre újabb rendkívüli hitelt engedélyezett tanműhelyeink alapfelszerelésének kiegészítésére és az elavult fűtőtestek kicserélésére. Az átfogó programmnak ez a része a folyó nagy szünidő alatt fog testet ölteni.

4i

Az iskolának, általában az egyetemes iparművészeti társadalomnak régi törekvése, hogy az intézet főiskolai jelleget és szervezetet kapjon.

Az előző oldalakon már említettük, hogy az 1938. év őszén rendezett Iparművész Kongreszszus egyhangúlag foglalt állást e tekintetben.

De ezt megelőzően az iskola igazgatója már 1938 tavaszán emlékirattal fordult a kultuszkormányhoz az intézetnek főiskolává való átszervezése iránt s elkészítette az Orsz. M. Kir. Iparművészeti Főiskola szervezeti és tanulmányi szabályzatát is. Rámutatott emlékiratában azokra a jelentős érdekekre és szempontokra, amelyek e kérdés kedvező és végleges megoldását indokolják. Ettől az időtől kezdve is mind a mai napig a kérdés ütőerén tartja az ujját az iskola igazgatója s megragad minden alkalmat az iparművészek társadalmát oly közelről és mélyen érintő kérdés napirenden tartására. Itt utalunk arra, hogy a társintézmények közül csak az iparművészeti iskola nem rendelkezik még főiskolai jelleggel.

Annál inkább keltett kínos feltűnést, amikor 1940 nyarán az iskola néhány volt növendéke támadó szellemű röpiratban foglalkozott az intézet tanítási módszerével, szervezeti kérdéseivel. Nem akarunk ennek az akciónak jelentőséget adni azzal, hogy bővebben foglalkozzunk vele, e helyett inkább ismertetjük a legilletékesebb helynek ebben a kérdésben a Magyar Távirati Iroda útján közölt nyilatkozatát, amely szórói-szóra a következőket mondja: „Az Iparművészeti Iskola teljes tudatában van annak, hogy általában véve az iparművészet, vala-

ABLAKRACS. KÉSZÜLT : GYÖRGYI DÉNES TANÁR OSZTÁLYÁN.

tanév végén ioo pengő jutalomdíjat ajánlott fel egyik kiváló, szegénysorsú növendékünk támogatására.

10. Örömmel jegyezzük fel krónikánk hasábjain, hogy a Magyar Divatcsarnok R. T. igazgatósága az 1940/41. tanév folyamán 1725 pengő tanulmányi segélyt ajánlott fel, hogy ebből az öszszegből erdélyi származású, szegénysorsú és jóelőmenetelű növendékeinket támogassuk. Az adományozó levél a tanulmányi segélyt az előbbi feltételek mellett olyan növendékek részére kívánja juttatni, „akik akár iskolai tanulmányaikban, akár autodidaktikus úton a női ruha, illetve a magyar női-ruha tervezéssel foglalkoznak". Az adománykikötések figyelembevételével a jelen tanév végén 500 pengő került kiosztásra, a fennmaradó összeget a jövő tanévben kívánjuk kiosztani.

11. A Magyar Iparművészek Országos Egyesülete 1938. évi rendes közgyűlésén érmet alapított a tanulmányait legkiválóbb eredménnyel végzett növendék kitüntetésére. A kitüntető érmet az 1938/39. tanévben: Molnár Elek, az 1939/40. tanévben: Vörös Tibor, és az 1940/41. tanévben: Nagy Zoltán növendékek nyerték el.

12. A tanári kar az igazgató javaslatára az 1936—37. tanévben elhatározta, hogy a növendékekelőmenetelének ösztönzésére minden tanévvégén a legkiválóbb eredménnyel végzett növendéket iskolaéremmel tünteti ki. Az iskolaérmet nagy és elmélyült tárgyszeretettel, abszolút művészi elgondolásban Reményi József szobrásztanár, az

érmészeti osztály vezető tanára készítette el. A?, iskolai érem az 1936/37. tanévben Kiss László, az 1937/38. tanévben juharos István, az 1938/39. tanévben Szakái Ernő, az 1939/40. tanévben Sajó Gyula, az 1940/41. tanévben pedig Nagy Zoltán növendékek kiváló előmenetelét és szorgalmát jutalmazta.

13. Szerény anyagi teherbírásának megfelelően támogatja szegénysorsú növendékeinket a tanári hozzájárulásokból, önkéntes adakozásokból létesült Diáksegélyalap, amely 10—30 pengős segélyekkel enyhíti a mindennapi élet gondjaival küszködő, nehéz anyagi körülmények közt lévő tanítványokat. Az 1936/37.—1940/41. tanévek alatt kiosztott segélyek összege: 1025 pengőt tesz ki. * Diákasztal. Növendékeink létfenntartásának problémáiban elsőrendű és áldozatos szerepet tölt be az 1910-ben létesített Diákasztal. Ez a nagyjelentőségű diákszociális intézményünk a trianoni összeomlás után elvesztette az addig élvezett évi 4000 aranykorona államsegélyt, úgyhogy azóta tanári és társadalmi úton befolyt adományokból, valamint a növendékek által befizetett hozzájárulási díjakból tartjuk fenn ezt a nélkülözhetetlen intézményt.

Az iskolában az utolsó évek során végrehajtott reformok a Diákasztal életében is mélyreható változásokat idéztek elő. A Diákasztal kedvezményes étkeztetési akcióját u. i. évtizedeken keresztül túlnyomórészt azok a tehetősebb növendékek vették igénybe, akik a kedvezményes félárat meg tudták fizetni, ellenben teljesen kirekedtek azok a súlyos anyagi körülmények közt élőnövendékek, akik még ezt az összeget sem bírták előteremteni. A megejtett számítások során kiderült, hogy a kedvezőbb anyagi viszonyokkal rendelkező növendékek ebédjére fejenként 75—80 pengőt fizet rá a Diákasztal minden tanév folyamán.

Az igazgató intézkedésére az 1938/39. tanévtől kezdődőleg a tehetősebb növendékek csak az ebéd árának megtérítése mellett vehetik igénybe a Diákasztal szolgáltatását, amely — a vállalkozóval kötött előnyös szerződés folytán — a napi forgalmi árnál még mindig olcsóbban ad kifogástalan, tápláló és ízletes ebédet. A Diákasztal az idézett reformintézkedés következtében az említett időponttól kezdve napi 22—25 teljesen ingyenes és 6—10 féldíjas ebédet juttat szegénysorsú, kiváló előmenetelű növendékeinknek; az ilykép kiszolgáltatott ebédek átlagos pénzbeli értéke évenként: 6200—6800 pengő között mozog.

Ennek a rendelkezésnek a szellemében keramikus növendékeink közül minden nyári szünidőben három növendéket küld ki ösztöndíjjal a vallás- és közoktatásügyi minisztérium a herendi porcellángyárba. A kultuszminisztérium a növendékek utazási és ellátási költségeinek fedezésére az elmúlt tanévekben egyenként 160—160 pengőt bocsátott rendelkezésünkre. Növendékeink elméleti és gyakorlati ismereteikben megizmosodva hagyják el a meleg vendégszeretetet, gazdag tanulási lehetőséget nyújtó herendi porcellángyárat.

5. Budapest székesfőváros tanácsa 1927. évi 181.945/IX. sz. határozatával az Orsz. M. Kir. Iparművészeti Iskola növendékei részére évenként kiosztandó 600 pengős iparművészeti ösztöndíjat alapított. Az ösztöndíjat a Székesfővárosi Ösztöndíjbizottság javaslatára a bemutatott tanulmányi pályázatok alapján székesfővárosunk polgármestere ítéli oda. Az erkölcsi elismerésen felül igen jelentős összegű ösztöndíjra a bírálóbizottság az 1936/37. tanévben: Kiss László szobrász, az 1937/38. tanévben: Juharos István festő, az 1938/39. tanévben: Molnár Elek keramikus, az 1939/40. tanévben: Köpeczi Bócz István grafikus, végül pedig az 1940/41. tanévben Sajó Gyula építő iparművésznövendékeket találta érdemesnek.

6. Intézetünk kulturális hivatása iránt mindig kitüntető megértést tanúsított a Magy. kir. Postavezérigazgatóság, de kiváltkép ennek a nagyszerű intézménynek jelenlegi vezetője: dr. Kuzmich Gábor vezérigazgató úr, aki az 1938/39. tanévtől kezdődőleg évi 300 pengő ösztöndíjat ajánlott fel postabélyegterv-rajzolásban képzett művészek nevelésének ösztönzésére. Grafikus-növendékeink részéről évről-évre beérkezett és elbírált pályamunkák a pályázók meglepő művészi képességéről tettek tanúbizonyságot. Az előkelő és hivatott bíráló bizottság a legteljesebb elismeréssel nyilatkozott intézetünk, közelebbről pedig a grafikai szakosztály vezető tanárának: Haranghy Jenő professzor munkásságáról. Ezzel kapcsolatban örömmel egészítjük ki beszámolónkat azzal, hogy a bírálóbizottság egyik lelkes tagja: Neuhold Kornél m. kir. kormányfőtanácsos úr, a Magyar Bélyeggyűjtők Orsz. Egyesületének ügyvezető elnöke az 1939/40. tanévben 50 pengő külön jutalmat ajánlott fel.

folytatását. Ez az ösztöndíj biztosította a lehetőséget, hogy az 1940/41. tanévben Musti Viktor és Sajó Gyula növendékek tovább folytathatták tanulmányaikat.

Ugyanitt örömmel számolunk be arról is, hogy a Társulat az előbb említett, állandósított ösztöndíjon felül további áldozatkészségéről tett tanúbizonyságot, amikor az 1940/41. tanévben textilszakosztályunk növendékei részére a halasi csipkekultúra jelentőségének kiemelésére 130 pengő pályadíjat adományozott.

Ugyancsak a Társulat nagylelkűségét és áldozatkészségét igazolja az a határozata is, amely szerint kitüntetéssel végzett növendékeink — számra való tekintet nélkül — három éven keresztül tagdíj fizetése nélkül élvezik és részesei mindazoknak a jogoknak és előnyöknek, amelyek a tagsággal együttjárnak.

8. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara minden évben három, egyenként 80—80 pengő ösztöndíjat adományozott intézetünk kereskedő 7. Az Orsz.- Magy. Iparművészeti Társulat — és iparoscsaládból származó, jóelőmenetelű nönemes tradícióinak szellemében — szintén áldo- vendékeinek. Az ösztöndíjakat tanévzáró ünnezatos részt vesz abból a magasztos szerepből, pélyeink alkalmával ünnepélyes beszéd kíséretéamely diákszociális problémáink enyhítését szol- ben a Kamara képviselője osztotta ki az arra gálja. Az 1940/41. tanévtől kezdődőleg évenként érdemesnek talált növendékek között.

2, egyenként 120—120 pengős ösztöndíjat adomá9. Hálásan jelentjük, hogy Szablya János m. nyoz két művészképzős hallgatónknak, hogy lehe- kir. kormányfőtanácsos úr, az Orsz. Magy. Ipartővé tegye és előmozdítsa művészi tanulmányaik művészeti Társulat ügyv. alelnöke az 1940/41.

A kiállítást megjelenésével tüntette ki: dr. vitéz József Ferenc kir. herceg Ő Fensége, Anna királyi hercegasszony, valamint dr. Hóman Bálint kultuszminiszter és dr. Varga József ipar- és kereskedelmi miniszter feleségük társaságában, továbbá dr. Stolpa Károly államtitkár, Velics Lajos min. osztályfőnök, dr. vitéz Haász Aladár miniszteri osztályfőnök, dr. Terbócz Miklós miniszteri tanácsos, a kultuszminiszter személyi titkára, Kratochwil Károly ny. altábornagy, Kruchina Károly dr. ny. államtitkár, Gyulay Ákos min. tanácsos, Gaul Károly min. tanácsos, stb., stb.

Végül kedves kötelességünket teljesítjük, amikor a legteljesebb hálaérzet hangján jelentjük be, hogy az iskola ezt az anyagában rendkívül érdekes és a kiállítás elveivel nagyon tanulságos kiállítást a mai nehéz időkben megteremthette, a legnagyobb része van annak a szeretetnek és megértésnek, amellyel dr. Hóman Bálint kultuszminiszter Ő Nagyméltósága és munkatársai,

a kultuszminisztérium művészeti ügyosztályának vezetői: dr. vitéz Haász Aladár miniszteri osztályfőnök és dr. Say Géza min. osztálytanácsos, az iskola igazgatóját és tanári karát nemcsak a kiállítás megszervezése körül, hanem abban a törekvésében is támogatták, hogy hazánknak ezt a maga nemében egyetlen intézményét a legnagyobb erőfeszítések árán is a kor igényeinek megfelelő és az európai versenyben helyét nemcsak megálló, hanem a hasonló intézmények közül mindenben kiváló intézetté fejlesszék. Ügy érezzük, örömmel és jogos büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy az iskola igazgatóinak és tanárainak hosszú sora lelkes ügybuzgósággal, az elhivatottak hevével, tudásuknak és képességeiknek teljes szolgálatba állításával lánggá szította fel a 60 évvel ezelőtt élesztett parazsat s reméljük, hogy ennek a lángnak fénye mielőbb be fogja ragyogni az újból integer, az újból nagy Magyarország égboltját.

Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola kitüntető érme.

Készítette : Reményi József szobrászművész, az érmészet tanára.

Kedves kötelességünknek teszünk eleget, amikor megemlítjük, hogy Mátrai Lajos nyűg. szobrásztanárunk kari könyvtárunkat 74. drb. nagyértékű magyar, német és francianyelvű szakkönyvvel ajándékozta meg az 1939/40. tanév folyamán. A könyvek forgalmi értékét és így az ajándékozás összegszerűségét alig lehet felbecsülni, tekintettel arra, hogy azok egynémelyike ritkaságszámba megy, amely már csak könyvtárak és könyvgyüjtők féltett értékei között lelhető fel. * Beszámolónk elején ismertettük, milyen indokok kényszerítenek az Iskolát arra, hogy 60 éves fennállása alkalmából tervezett kiállítását egy évvel később rendezze meg; ezt kiegészítőleg még megemlítjük, hogy az eredeti tervek szerint az Orsz. Magy. Iparművészeti Társulat állandó kiállítási termében óhajtottunk nyilvános számadásunknak eleget tenni. Sajnos, időközben a legfontosabb installációs anyagok túlnyomó része hatósági zárlat alá vétetett, másik része pedig annyira megdrágult, hogy csak igen súlyos és aránytalan anyagi áldozat árán lehetett volna megszerezni.

Ezekre a nyomatékos körülményekre, főleg pedig arra való tekintettel, hogy tanműhelyeinket a szakértőknek és a nagy nyilvánosságnak bemutathassuk, a tanári kar úgy határozott, hogy az iskola helyiségeiben rendezi meg a kiállítást, melynek keretében a tanműhelyek, laboratóriumok és öntödék bemutatásával teljes átfogó képet nyújt az intézetben történő művészeti oktatásról.

Az 1941. június 17-től június 29-ig hirdetett kiállítás a magyar kulturális és művészeti élet kimagasló eseményévé vált. A kiállítást Hóman Bálint m. kir. titkos tanácsos, vallás- és közök, miniszter úr képviseletében dr. Fáy István kultuszállamtitkár úr nyitotta meg június 17.-én ünnepélyes keretek között a hivatalos és a szakkörök, valamint a sajtó és művészeti társadalom előkelőségeinek hatalmas részvétele mellett, akiknek soraiban megjelent Wlassics Gyula báró dr. államtitkár, Say Géza dr. miniszteri osztálytanácsos a felettes ügyosztály részéről, Ugrón Gábor dr. volt belügyminiszter, az Irodalmi és Művészeti Tanács elnöke, Tihamér Lajos dr. miniszteri tanácsos, az Irodalmi és Művészeti tanács ü. v. igazgatója, Szablya János m. kir. kormányfőtanácsos, az Orsz. M. Iparművészeti Társulat ü. v. alelnöke, Hültl Dezső, Kotsis Iván műegy. r. tanárok és még igen sokan mások.

A kultuszminiszter képviselőjét SzablyaFrischauf Ferenc m. kir. kormányfőtanácsos, az iskola igazgatója üdvözölte, melyre Fáy István államtitkár válaszolt. A megnyitó aktus után dr. Fáy István államtitkár és a vendégek az mtézet igazgatójának, illetve tanári karának

vezetése mellett megtekintették a kiállítást, a tanműhelyeket és elragadtatással szemlélték a fiatal magyar tehetségek pompás munkáját, amely a tanári kar vezetése mellett mind művészeti, mind ipari szempontból csúcsteljesítményt jelent és nemzetközi viszonylatban is megkülönböztetett pozíciót foglalhat el.

Dr. Fáy István államtitkár, valamint a megjelent előkelőségek nagy része távozáskor melegen gratulált az intézet igazgatójának és tanári karának, örömének adott kifejezést a felett, hogy a mai nehéz időkben az iskola ilyen lelkes munkát végez a nemzet javára.

Korlátozott kereteink miatt sajnálattal kell lemondanunk arról, hogy a kiállítás hatalmas sajtósikereiből szemelvényeket idézhessünk.

A kiállításnak külön érdekessége és nagy sikere volt az, hogy a kiállítás tartama alatt tanári vezetés és előadás mellett tanműhelyeinket és laboratóriumainkat naponként bemutattuk a nagyközönségnek, gyakorlati bizonyságául annak, hogy az iskola nem zárkózik a papir- és a ceruza-tervezés világába, hanem a legelevenebb és a legközvetlenebb kapcsolatot tartja fenn a mindennapi élet követelményeivel.

A kiállítást többezer érdeklődő tekintette meg, úgyhogy a sokoldalról megnyilatkozott óhajnak tett eleget az iskola igazgatója, amikor a kiállítás időtartamát július hó 8-ig meghoszszabbította.

Elhunyt kiváló kartársunk Pusztakalán, Hunyad megyében született, 1887. április 24-én, ősrégi székelycsaládból. Középiskolai tanulmányainak befejezése után elvégezte a székelyudvarhelyi állami agyagipari, ezt követően pedig az Iparművészeti Iskolát, majd ezután Münchenben, Parisban és Brüsszelben bővítette tanulmányait. Hazatérve éveken át dolgozott Zala György műtermében, majd tudásvágya ismét külföldre vitte, ahol ezüst- és kerámikai gyárakban működött. Művészi értékét és munkásságát igen sok és előkelő (Wolfner-, Jendrassik-, Iparműv. Társulati-, Ráth-, Benkő-, és Ferenc József-, stb.) díj elnyerése fémjelzi.

Művészi képességeit ezeken kívül nagyon sok hősiemlék és szobor hirdeti, melyek közül általános elismerést és megbecsülést szerzett művészetének gr. Zichy Nándor budapesti bronzszobra és a Zala Györggyel együtt készített gr. Tisza István-emlékmű. Az 1919/20. tanévben nyert tanári meghívást intézetünkhöz s ez időtől kezdve haláláig kivételes szaktudással, nagyszerű pedagógiai felkészültséggel és érzékkel vezette kerámikai szakosztályunkat; külföldi tanulmányai során szerzett elméleti- és gyakorlati ismeretei, valamint kiváló művészi képességei nagyarányú fejlődést biztosítottak ennek a szakosztálynak. A fiatal magyar keramikus nemzedék legkiválóbbjai kerültek ki keze alól.

1940. december hó 27-én éjjel 1 órakor halt meg, mélységes gyászba borítva tisztelő és szerető híveinek nagy számát. Az iskola részéről az igazgató búcsúzott a kiváló tanártól és baráttól. ^

GYALUS LÁSZLÓ.

Ugyancsak a jelen tanév folyamán vesztettük el

Gyalus László

építészt, az iskola nyugalmazott tanárát, akit hosszú szenvedés után 1941. február hó 23-án ragadott el a halál.

Gyalus László a vasmegyei Gyepű-fűzesen született 1865. április hó 24-én. Középiskolai tanulmányainak befejezése után az akkori Felső építőipariskolára iratkozott be, majd pedig Schulek Frigyes irodájában dolgozva részt vett a budavári Koronázó-templom restaurálási munkáiban.

1896/97—1931/32. volt az Iparművészeti Iskola tanári karának tagja, ahol nagyszerű eredménnyel tanította évtizedeken keresztül az építészeti rajzot és alaktant, valamint a történelmi stílusokban való tervezést. Kiváló tanári működésével, példás és fáradhatatlan kötelességtudásával kellemes emlékeket hagyott maga titán; közvetlen modora, melegen érző emberi szíve mind tanártársai, mind növendékei körében nagy népszerűséget, egyben általános tiszteletet biztosított személyének.

Mint a Műemlékek Országos Bizottságának építésze több műemléket restaurált kiváló szaktudással, melyek közül a jaki templomot teljesen önállóan restaurálta; ugyancsak ő restaurálta a pozsonyi Ferencrendiek-tempiomának és a pozsonyi Klarisszák-templomának tornyát; ezirányú munkásságai is osztatlan elismerést és sikert szereztek nevének. Nyugalombavonulásakor a Kormányzó Ür Ő Főméltósága a magyar iparművész-nemzedék nevelése érdekében kifejtett értékes munkásságáért kormányzói elismerésben részesítette. Az iskola részéről az igazgató búcsúztatta és méltatta érdemeit, *

HALOTTAINK

Mély szomorúsággal emlékezünk meg azokról a gyászesetekről, melyek intézetünket az elmúlt ötéves időszak alatt érték; különösen dús aratása volt a halálnak az utolsó 1940/41. tanévben.

Tanártársaink örök eltávozása őszinte megilletődéssel tölti el lelkünket s emléküket kegyelettel őrizzük meg Évkönyvünkben is.

Dr. Szőnyi Ottó pápai prelátus, a róm. kat. vallástan, egyházművészet, ált. művelődéstörténelem és művészettörténelem r. tanárának hosszas szenvedés után 1937. március 13-án bekövetkezett halála döntötte mélységes gyászba iskolánkat.

Pécsett született 1876. július 13-án, középiskolai és theológiai tanulmányainak befejezése után a jogtudományok útján indult el sikerekben

és eredményekben gazdag pályafutása, amikor a pécsi püspöki jogakadémiának lett tanára.

Szülővárosában a bazilika átépítési munkálatai alkalmával felszínre került leletek, a római és őskeresztény sírkamrák és emlékek a régészet felé vonzották s ettől kezdve ennek a tudományágnak volt hivatott tollú, ihletett lelkű művelője és országosan elismert szaktekintélye. Mint a Műemlékek Országos Bizottságának előadója 1921—1934. számos ásatást végeztetett; 1921ben ő rendezte az elhivatottak lelkes ügyszeretetével, kivételes szaktudásával a pécsi dóm kőtárát. A keresztény archeológia és az egyházművészet tárgykörében kiterjedt és értékes irodalmi munkásságot fejtett ki, mellyel kivételes helyet biztosított magának e szakirodalom legjelesebb művelői között. Mint az iparművészeti kérdések lelkes megértője, az ifjú művésznemzedék nevelésének hivatott mestere 1934/35. tanévben nyert tanári kinevezést intézetünkhöz, ahol tudásának páratlan gazdagságát szerető lélekkel tárta hallgatósága elé. Sajnos, a nagyarányú és szakadatlan munkában egészsége felőrlődött, úgyhogy az 1935/36. tanévben már nem is adott elő. Földi maradványait a Farkasréti temetőben beszentelve és Pécsre szállítva az ő elgondolása szerint tervezett és felépített sírkápolnában temették el a Szentmihály temetőben. Ravatalánál az iskola igazgatója méltatta hervadhatatlan érdemeit. * Az 1940. év karácsonyának szent és bensőséges ünnepeit

Orbán Antal szobrászművész, kerámikai szakosztályunk vezető tanárának tragikus hirtelenséggel támadt betegsége és halála tette számunkra fájdalmassá és szomorúvá.

és legemlítésreméltóbbak a Gresham, Bizt. Intézet, Hitelbank, Kereskedelmi Bank, Pesti Hazai Takarékpénztár palotái. Az ő művészi alkotása Ráth György síremléke, a budapesti Múzeumkert „Kacsás kútja", a Kerepesi-úti temető árkádsora; ő tervezte és építette a velencei nemzetközi képzőművészeti kiállítás állandó pavillonját, a milánói iparművész kiállítás magyar osztályát, stb., stb. De külföldön is maradandó emléket állított fel nevének a mexikói nemzeti színház belső építészeti tervezésével, amelynek a kupola feletti nagyméretű bronzcsoportját, valamint a nézőtér feletti figurális üvegmennyezetét is ő tervezte. Az Űjvilágban is igen sok műve hirdeti építészi és művészi zsenialitását.

Az iskola kegyeletét az igazgató rótta le a Megboldogult ravatalánál.

A magyar művészeti társadalmat, közelebbről pedig iskolánkat ért veszteségek sorát Benczúr Béla festőművész, építész és művészeti író, az iparművészeti rajz és tervezés nyugalmazott tanára zárja le, aki 87 éves korában 1941. június hó 14-én távozott el az élők sorából.

Benczúr Béla 1854. április 6-án született Kassán. Műegyetemi tanulmányait Zürichben és Münchenben végezte, majd a Magyar Királyi József Nádor Műegyetemen lett tanársegéd. Nagy sikerrel szerepelt a különféle kiállításokon, ahol aquarelljei és tájképei találtak általános elismerésre és kedvező fogadtatásra. Számos művészi illusztrációval emelte „az Osztrák-Magyar

BENCZÚR BÉLA.

Monarchia képben és írásban" című könyvsorozat értékét; kiterjedt irodalmi munkásságából kiemelkedik „A művészipar és dekoratív művészetek stílustana" című 1897-ben megjelent könyve; mint művészeti író főként iparművészeti kérdéseket fejtegetett. Kiváló tanári és művészi működése közbecsülést és tiszteletet biztosított személyének; emlékét kegyelettel őrizzük meg.

A tanári kar nesztorának temetésén az igazgató képviselte az Iskolát és búcsúztatta a kartársat.

ABLAKRÁCS. KÉSZÜLT GYÖRGYI DÉNES TANÁR OSZTÁLYÁN.

GENERAL MIKLÓS.

Tanári működésével párhuzamosan állandóan részt vesz a külföldi nemzetközi és hazai kiállításokon; az 1924-iki velencei kiállításon Táncosnőjét megvásárolja a Giovanelli-múzeum, 1931-ben megrendezett római kiállításon egy másik Táncosnőjét a Capitoliumi- múzeum szerzi meg s ugyanekkor megveszi egyik művét a milánói múzeum is. További sikereinek színhelye: London, Brüsszel, Barcelona, Paris, Nürnberg és Bécs. Nyilvános téren Székesfehérvár helyezi el Szent Imre herceg és Wathay Ferenc várkapitány szobrát. Több szobor-pá lyázat nyerteseként megbízást kapott a pestszenterzsébeti „Hősök emlékszobrának" és Luther Márton budapesti szobrának elkészítésére; ezt az utolsó monumentális szobrát azonban a halálos kórtól elgyengülve már nem fejezhette be.

Ravatalánál az akkor betegen fekvő igazgató helyett Györgyi Dénes r. tanár tolmácsolta az iskola fájdalmát. * LUX ELEK.

Pár nappal később újból az iskola oromzatára került a gyászlobogó.

Lux Elek szobrászművész, díszítő szobrászati szakosztályunk III—IV. évfolyamának vezető tanára, a nagy és erős lelkek türelmével éveken keresztül viselt kínos szenvedések után 1941. február hó 26-án délelőtt 1 / 2 n órakor a Vöröskereszt Egylet kórházi ágyán lehelte ki nemes lelkét.

Lux Elek 1883. december 18-án született Szepesváralján. Tanulmányait az Iparművészeti Iskolában, Münchenben és Brüsszelben végezte.

1912-ben hazatérve külföldi tanulmányairól mindjárt részt vesz a Műcsarnok jubiláris kiállításán, ahol kedvező és kellemes fogadtatásban és méltatásban részesült; 1913-ban egyik Női fejét megvásárolták I. Ferenc József Őfelsége részére. A világháború őt is a becsület mezejére szólította s a különféle harctereken teljesített szolgálat után 1918 elején a sajtó-hadiszállásra vezényelték, ebben a minőségben beutazta úgyszólván egész Oroszországot ; a világháború után mint szépen dekorált főhadnagy tért vissza művészi működéséhez. Az Iparművészeti Iskolához az 1919/20. tanévben nyert tanári megbízatást. Két évtizedet meghaladó tanári működése alatt fáradhatatlan buzgóságával, nemes hivatásérzetével és az ifjú művésznemzedék iránt érzett szeretetével sokban hozzájárult díszítő szobrászati szakosztályunk nagyszerű és eredményes fejlődéséhez.

Maróti Géza szobrász és építészmérnök, az iskolának 1907-től 1910-ig volt tanára halt meg életének 66. évében 1941. május hó 6-án.

Maróti Géza 1875. március hó i-én született Barcsvörösvárott. Mérnöki tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte. Rendkívül sokoldalú és értékes tehetség volt, aki úgyis mint építész, úgyis mint szobrász vagy festő kiválót alkotott.

Kivételes díszítőszobrász tehetségét számtalan budapesti palotának megcsodált szépségű homlokzata igazolja, melyek közül legjelentősebbek

MARÖTI GÉZA.

DÍSZÍTŐ FESTŐ-TANMŰHELYEK. FACHKLASSE FÜR DEKORATIVE MALEREI.

CLASSE SPÉCIALE DE PEINTURE DÉCORATIVE.

SZEMELVÉNYEK AZ ISKOLA TANMŰHELYEIBŐL, SZAKOSZTÁLYAINAK MUNKÁIBÓL ÉS 60 ÉVES FENNÁLLÁSA ALKALMÁBÓL RENDEZETT

KIÁLLÍTÁSÁRÓL

DÍSZÍTŐ SZOBRÁSZ-TANMÜHELYEK. FACHKLASSE FÜR DEKORATIVE PLASTIK.

CLASSE SPÉCIALE DE SCULPTURE.

GRAFIKAI TANMÜHELYEK. FACHKLASSE FÜR GRAPHIK.

CLASSE SPÉCIALE DES ÁRTS GRAPHIQUES.

KERAMIKAI TANMÜHELYEK. FACHKLASSE FÜR KERAMIK.

CLASSE SPÉCIALE DE CÉRAMIQUE.

FENT : DÍSZÍTŐ SZOBRÁSZ-TANMÜHELYEK, LENT : KERAMIKAI TANMŰHELY. FACHKLASSE FÜR DEKORATIVE PLASTIK. FACHKLASSE FÜR KERAMIK.

CLASSE SPÉCIALE DE SCULPTURE. CLASSE SPÉCIALE DE CÉRAMIQUE.

ÖTVÖS- ÉS ZOMÁNCOZÓ-TANMŰHELYEK. FACHKLASSE FÜR METALLARBEITEN.

CLASSE SPÉCIALE D'ORFÉVRERIE.

ASZTALOS- ÉS KARPITOS-TANMÜHELYEK. FACHKLASSE FÜR MÖBEL UND INTERIEUR.

CLASSE SPÉCIALE DE MEUBLES ET D'INTÉRIEUR.

FENT, LENT (BAL) TEXTIL-TANMŰHELYEK, LENT (JOBB) ÁLLATKERTI RAJZTANULMÁNYOK. FACHKLASSE FÜR TEXTILÉ KUNST.

CLASSE SPÉCIALE DES ÁRTS TEXTILES.

ZEICHNEN IM TIERGARTEN.

DESSIN DANS LE JARDIN ZOOLOGIQUE.

TEXTIL-KÉMIAI LABORATÓRIUM ÉS TEXTIL-TANMŰHELYEK. FACHKLASSE FÜR TEXTILÉ KUNST.

CLASSE SPÉCIALE DES ÁRTS TEXTILES.

BALLÁ LÁSZLÓ I. ÉVES DÍSZÍTŐFESTŐ

Bal: STUHL ILONA I. ÉVES GRAFIKUS Jobb:

BINDER TIBOR I. ÉVES GRAFIKUS

TERMÉSZETUTÁNI RAJZ ÉS FESTÉS. FENT PROF. TANCSIK MIHÁLY, LENT PROF. KACZIÁNY ALADÁR. ZEICHNEN NACH DER NATÚR.

DESSIN D'APRÉS NATURE.

ÁLLATKERTI RAJZTANULMÁNYOK. ZEICHNEN IM TIERGARTEN.

DESSIN DANS LE JARDIN ZOOLOGIQUE.

Bal:

KOLTAI BÉLA III. ÉVES DlSZlTÖ-FESTÖ.

Jobb:

3ENCSIK GYULA IV. ÉVES DlSZÍTŐ-FESTÖ.

Bal: FÜLE MIHÁLY V. ÉVES GRAFIKUS. Jobb :

JUHAROS ISTVÁN VI. ÉVES DlSZÍTŐ-FESTŐ.

ALAKRAJZ. FENT (BAL) PROF. STEIN JÁNOS, LENT (BAL) PROF. KACZIÁNY ALADÁR, FENT ÉS LENT (JOBB) PROF. SIMAY IMRE. FIGURALES ZEICHNEN.

DESSIN FIGURAL.

Bal:

SZENNIK GY. II. ÉVES GRAFIKUS Jobb :

BUXBAUM JENŐ II. ÉVES DÍSZlTÖ-FESTÖ

Bal: LABANCZ GYÖRGY III. ÉVES BÚTORTERVEZŐ Jobb:

FRIEDRICH HENRIK III. ÉVES ÖTVÖS.

ALAKRAJZ. FENT (BAL) PROF. DOMANOVSZKY ENDRE, FENT (JOBB) PROF. ROVÁTKAY LAJOS, LENT PROF. MUHITS SÁNDOR. FIGURALES ZEICHNEN.

DESSIN FIGURAL.

NAGY ZOLTÁN ÉS SOMORJAI IMRE VI. ÉVES GRAFIKUSOK.

SAJÓ GYULA III. ÉVES BÚTORTERVEZŐ.

KOSZTÜMTÖRTÉNET. PROF. DOMANOVSZKY ENDRE. ÉKÍTMÉNYES RAJZOLÁS ÉS TERVEZÉS TÖRTÉNELMI STÍLUSOKBAN. PROF. KACZIÁNY ALADÁR. STUDIEN IN STYLARTEN. ÉTUDES EN STYLES.

Bal:

JUHAROS ISTVÁN V. ÉVES FESTŐ.

Közép: KOLTAI BÉLA V. ÉVES FESTŐ.

Jobb:

JUHAROS ISTVÁN V. ÉVES FESTŐ.

NAGY ISTVÁN IV. ÉVES DlSZlTÖ-FESTŐ.

REDŐZET ÉS KOSZTÜMTANULMÁNYOK. PROF. DOMANOVSZKY ENDRE. ÁLLATRAJZ. PROF. HARANGHY JENŐ.

FALTENWURF-ZEICHNEN. TIERSTUDIEN.

DESSIN DE DRAPERIE. ÉTUDES D'ANIMAUX.

ANTAL TIBOR I. ÉVES SÜTORTERVEZŐ.

TERVEZTÉK A BÚTORTERVEZŐ SZAKOSZTÁLYON. KÉSZÜLT A FAIPARI TANMŰHELYBEN.

BÚTORTERVEZÉS ÉS LAKÁSBERENDEZÉS. PROF. KAESZ GYULA.

FACHKLASSE FÜR MÖBEL- U. INTERIEUR.

CLASSE SPÉCIALE DE MEUBLES ET D'INTÉRIEUR.

Bal:

PINTÉR FERENC III. ÉVES BÚTORTERVEZŐ.

Jobb :

BEDNAY DEZSŐ III. ÉVES BÜTORTERVEZŐ.

TERVEZTÉK

A BÚTOR-

TERVEZŐ SZAKOSZTÁLYON, KÉSZÜLT A FAIPARI TANMŰHELYBEN, MÁZOLÁSÁT A DÍSZÍTŐFESTŐ SZAK-

OSZTÁLY NÖVENDÉKEI VÉGEZTÉK.

ÉPÍTÉSZETI RAJZ. PROF. WEICHINGER KÁROLY. BÚTORTERVEZÉS ÉS LAKÁSBERENDEZÉS. PROF. KAESZ GYULA.

FACHKLASSE FÜR MÖBEL- U. INTERIEUR.

CLASSE SPECIALE DE MEUBLES ET D'INTÉRIEUR.

MIHALIK ISTVÁN VI. ÉVES ÉPlTÖIPARMÜVÉSZ.

LEHOTZKY ISTVÁN VI. ÉVES ÉPlTŐIPARMŰVÉSZ.

LÁSZLÓ ISTVÁN VI. ÉVES ÉPtTŐIPARMÜVÉSZ.

ÉPÍTÉSZETI TERVEZÉS ÉS SZAKRAJZ. PROF. GYÖRGYI DÉNES. FACHKLASSE FÜR ARCHITEKTUR.

CLASSE SPÉCIALE D'ARCHITECTURE.

ZÖLDY EMIL V. ÉVES ÉPÍTŐIPARMŰVÉSZ.

KOVÁCS JÓZSEF VI. ÉVES ÉPlTŐIPARMŰVÉSZ.

LAKÁSMŰVÉSZETI TERVEZÉS ÉS BELSŐ KIKÉPZÉSEK TERVEZÉSE. PROF. SZABLYA-FRISCHAUF FERENC. FACHKLASSE FÜR ARCH1TEKTUR.

CLASSE SPÉCIALE D'ARCHITECT.URE.

BUCCELLA ISTVÁN V. ÉVES ÉPlTŐIPARMÜVÉSZ.

Bal: LÁSZLÓ K. ANTAL II. ÉVES DlSZÍTŐSZOBRÁSZ. Jobb:

MAKK JÓZSEF H. ÉVES DÍSZÍTŐSZOBRÁSZ.

TÖRTÉNELMI STÍLUSTANULMÁNYOK. PROF. SZABLYA—FRISCHAUF FERENC, DÍSZÍTŐ SZOBRÁSZ-SZAKOSZTÁLY, PROF. MÁTRAI LAJOS. STUDIEN IN HISTORISCHEN STYLARTEN. ÉTUDES ARCHITECTURALES EN STYLES HISTORIQuES. FACHKLASSE FÜR DEKORATIVE PLASTIK. CLASSE SPÉCIALE DE SCULPTURE.

VÉGH BÉLA IV. ÉVES BOTORTERVEZŐ

VÉGH BÉLA VI. ÉVES ÉPlTÖIPARMÜVÉSZ.

MAGYAR OTTHON. PROF. ANTAL DEZSŐ.

DAS UNGARISCHE HEIM.

CHEZ SOI EN STYLE HONGROIS.

Bűi: MOLNÁR ÁGOSTON II. ÉVES DÍSZÍTŐSZOBRÁSZ. Jobb:

PÉDERY DÓRA II. ÉVES DlSZÍTŐSZOBRÁSZ.

Bal: MUSTI VIKTOR V. ÉVES DÍSZlTŐSZOBRÁSZ. Jobb:

MOLNÁR ÁGOSTON II. ÉVES DÍSZÍTŐSZOBRÁSZ.

DÍSZÍTŐ SZOBRÁSZ-SZAKOSZTÁLY. FACHKLASSE FÜR DEKORATIVE PLASTIK.

PROF. OHMANN BÉLA.

CLASSE SPÉCIALE DE SCULPTURE.

I. ÉVES DlSZlT SZOBRÁSZNÖVENDÉKEK GIPSZ- ÉS FAFARAGÁSAI.

PÉDERY DÓRA II. ÉVES DlSZlTÖSZOBRÁSZ.

DÍSZÍTŐ SZOBRÁSZ-SZAKOSZTÁLY. FACIIKLASSE FÜR DEKORAT1VE PLASTIK.

PROF. OHMANN BÉLA.

CLASSE SPÉCIALE DE SCULPTURE.

HOCHHOLTZER ERNŐ V. ÉVES DÍSZÍTŐSZOBRÁSZ.

Bal: GRUBER LEÓ IV. ÉVES DlSZÍTŐSZOBRÁSZ. Jobb:

TELEKI ÁRPÁD V. ÉVES ÖTVÖS.

DÍSZÍTŐ SZOBRÁSZ-SZAKOSZTÁLY. PROF. SIMAY IMRE. ÉRMÉSZET. PROF. REMÉNYI JÓZSEF. FACHKLASSE FÜR DEKORATIVE PLASTIK.

CLASSE SPÉCIALE DE SCULPTURE.

Bul:

BALOGH BÉLA V. ÉVES DlSZÍTŐSZOBRÁSZ. Közép és jobb:

MUSTI VIKTOR IV. ÉVES DISZlTŐSZOBRÁSZ.

PÉDERY DÓRA IV. ÉVES DÍSZlTÖSZOBRASZ.

DÍSZÍTŐ SZOBRÁSZ-SZAKOSZTÁLY. PROF. LUX ELEK (t) FACHKLASSE FÜR DEKORATIVE PLASTIK.

CLASSE SPÉCIALE DE SCULPTURE.

SZAKÁL ERNŐ V. ÉVES DÍSZÍTŐ-SZOBRÁSZ MUNKÁI.

DÍSZÍTŐ SZOBRÁSZ-SZAKOSZTÁLY. PROF. SIMAY IMRE.

FACHKLASSE FÜR DEKORATIVE PLASTIK.

CLASSE SPECIALE DE SCULPTURE.

SZAKÁL ERNŐ VI. ÉVES DÍSZlTŐSZOBRÁSZ.

SZAKAL ERNŐ VI. ÉVES DÍSZlTŐSZOBRASZ.

DÍSZÍTŐ SZOBRÁSZ-SZAKOSZTÁLY. PROF. SIMAY IMRE. ÉRMÉSZET. PROF. REMÉNYI JÓZSEF.

pACHKLASSE FÜR DEKORATIVE P L A S T I K .

CLASSE SPÉCIALH DE SCULPTURE.

Bal:

LÁNCZKY BÉLA II. ÉVES DlSZlTŐ-FESTŐ.

Jobb:

TAMÁSI GÁBOR I. ÉVES DlSZlTŐ-FESTŐ.

FESTETTÉK AZ ALSŐ-ÉVES DÍSZÍTŐ-FESTŐ NÖVENDÉKEK.

DÍSZÍTŐ FESTŐ-SZAKOSZTÁLY. FENT PROF. SÁNDOR BÉLA. LENT ^ F .

FACHKLASSE FÜR DEKORATIVE MALEREI.

CLASSE SPECIALE DE FKU

^

r v r t R r Y

^

^

^

FESTETTÉK AZ ALSÓ-ÉVES DlSZlTÖ-FESTŐ NÖVENDÉKEK.

Bal és jobb :

BUXBAUM JENŐ IV. ÉVES DÍSZlTÖ-FESTŰ.

Bal: BAKÁNYI GYULA I. ÉVES DÍSZÍTŐ-FESTÖ.

Jobb :

NAGY MIKLÓS III. ÉVES DlSZlTŐ-FESTŐ.

DÍSZÍTŐ FESTŐ-SZAKOSZTÁLY. PROF. LESZKOVSZKY GYÖRGY. FACHKLASSE FÜR DEKORATIVE MALEREI.

CLASSE SPÉCIALE DE PEINTURE DÉCORATIVE.

MOLNÁR LÁSZLÓ IV. ÉVES DÍSZlTÖ-FESTÖ.

KÉSZÍTETTÉK A DÍSZÍTŐFESTŐ SZAKOSZTÁLY FELSÖ-ÉVES NÖVENDÉKEI.

DÍSZÍTŐ FESTŐ-SZAKOSZTÁLY. FENT- PROF. HARANGHY JENŐ. LENT: PROF. LESZKOVSZKY GYÖRGY.

FACHKLASSE FÜR DEKORATIVE MALEREl.

CLASSE SPÉCIALE DE PEINTURE DÉCORATIVE.

JUHAROS ISTVÁN VI. ÉVES DÍSZÍTÖ-FESTÖ MUNKÁI.

DÍSZÍTŐ FESTŐ-SZAKOSZTÁLY. PROF. LESZKOVSZKY GYÖRGY.

FACHKLASSE FÜR DEKORATIVE MALEREI.

CLASSE SPÉCIALE DE PEINTURE DÉCORATIVE.

KOPPÁNY GVÖROV VI. ÉVES ORAF1KUS

GRAFIKAI SZAKOSZTÁLY. TANÁR: HELBING FERENC

DÁNIEL JÓZSEF VI. ÉVES GRAFIKUS.

GRAFIKAI SZAKOSZTÁLY. PROF. HARANGHY JENŐ, FACHKLASSE

FÜR GRAPHIK.

CLASSE SPÉCIALE DES ÁRTS GRAPHIQUES.

STREMNITZER KONRÁD III. ÉVES GRAFIKUS.

Bal: DÁNIEL JÓZSEF IV. ÉVES GRAFIKUS. Közép: BÁNHEGYI TIBOR II. ÉVES GRAFIKUS. Jobb : SOMORJAI IMRE III. ÉVES GRAFIKUS.

STREMNITZER KONRÁD III. ÉVES GRAFIKUS.

GRAFIKAI SZAKOSZTÁLY. PROF. HARANGHY FACHKLASSE FÜR GRAPH1K.

JENŐ.

CLASSE SPÉCIALE DES ÁRTS GRAPHIQUES.

LIHDVNICKV MÁRIA IV. ÉVES O8AFIKUS

GRAFIKAI SZAKOSZTÁLY. TANÁR: HARANGHy JENŐ

KATONA PAL V. ÉVBS ORAFIKUS

GRAFIKAI SZAKOSZTÁLY. TANÁR: HARANGHy JENŐ

KR1SZTINKOVICH OABKIELLA V. ÉVES GRAFIKUS

GRAFIKAI SZAKOSZTÁLY. TANÁR : HARANGHy JENŐ

NAGY ZOLTÁN V. ÉVES GRAFIKUS.

KÉSZÍTETTÉK A GRAFIKAI SZAKOSZTÁLY ALSÓ-ÉVES NÖVENDÉKEI.

GRAFIKAI SZAKOSZTÁLY. PROF. HARANGHY JENŐ.

FACHKLASSE FÜR GRAPHIK.

CLASSE SPÉCIALE DES ÁRTS GRAPHIQUES.

SALKOVICS FERENC III. ÉVES GRAFIKUS.

FERY ANTAL IV. ÉVES GRAFIKUS.

GRAFIKAI SZAKOSZTÁLY. FENT PROF. HARANGHY JENŐ.

LENT PROF. HELBING FERENC. FACHKLASSE FÜR GRAPHIK.

CLASSE SPÉCIALE DES ÁRTS GRAPHIQUES.

SZEMELVÉNYEK AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA 60 ÉVES FENNÁLLÁSÁNAK ALKALMÁBÓL RENDEZETT KIÁLLÍTÁSÁBÓL.

Jobb is bal:

SOLTÉSZ EDIT V. ÉVES TEXTILES. Közép: NEUMANN ANNA IV. ÉVES TEXTILES.

KÉSZÍTETTÉK A TEXTILSZAKOSZTÁLY I. ÉVES NÖVENDÉKEI.

Bal: SZVETENAY OKTÁVIA IV. ÉVES TEXTILES. Jobb :

NEMÉNYI IRÉN IV. ÉVES TEXTILES.

TEXTIL-SZAKOSZTÁLY. PROF. MUHITS SÁNDOR. FACHKLASSE FÜR TEXTILÉ KUNST,

CLASSE SPÉCIALE DES ÁRTS TEXTILES.

SZEMELVÉNYEK AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA 60 ÉVES FENNÁLLÁSÁNAK ALKALMÁBÓL RENDEZETT KIÁLLÍTÁSÁBÓL.

LERNER GIZELLA III. ÉVES TEXTILES.

VARGA ILONA III. ÉVES TEXTILES.

TEXTIL-SZAKOSZTÁLY. PROF. MUHITS SÁNDOR FACHKLASSE FÜR TEXTILÉ KUNST.

CLASSE SPÉCIALE DES ÁRTS TEXTILES-

SAS NANDOli LAJOS V. ÉVES KERAMIKUS.

FRANKÉ GRÁTE III. ÉVES, ;USTAR LÁSZLÓ IV. ÉVES, HORVÁTH SÁNDOR I. ÉVES, MOLNÁR ELEK, DECZKY JULIANNA IV. ÉVES KERAMIKUSOK.

KERAMIKAI SZAKOSZTÁLY. PROF. ORBÁN ANTAL (f).

FACHKLASSE FÜR KERAMIK.

CLASSE SPÉCIALE DE CÉRAMIQUE.

V. HALÁSZ ANNA IV. ÉVES, BALK VALÉRIA IV. ÉVES, KUSTÁR LÁSZL V. ÉVES, SAS NÁNDOR LAJOS IV. ÉVES, KÁROLYI FERENC IV. ÉVES KERAMIKUSOK.

Bal

és jobb

felső:

MOLNÁR ELEK V. ÉVES KERAMIKUS.

Jobb alsó;

MÉSZÁROS GÉZA III. ÉS JÓNÁS ZOLTÁN II. ÉVES KERAMIKUSOK,

KERAMIKAI SZAKOSZTÁLY. PROF. ORBÁN ANTAL (f).

FACHKLASSE FÜR KERAMIK.

CLASSE SPÉCIALE DE CÉRAMIQUE.

MOLNÁR ELEK VI. ÉVES KERAMIKUS.

MOLNÁR III. SÁGI I.

ELEK ÉVES, JENŐ ÉVES,

ROÓZ ILONA III. ÉVES, MOSKOVICS MIKLÓS III. ÉVES, KÁROLYI FERENC IV. ÉVES, USTÁR LÁSZLÓ III. ÉVES KERAMIKUSOK.

KERAMIKAI SZAKOSZTÁLY. PROF. ORBÁN ANTAL (f) FACHKLASSE FÜR KERAMIK.

CLASSE SPÉCIALE DE CÉRAMIQUE.

TESZLÁK ALBERT I. ÉVES, HAVEL NÁNDOR II. ÉVES, BARABÁS LAJOS II. ÉVES, NAGY ÁRPÁD I. ÉVES ÖTVÖSÖK.

KOZÁK JÓZSEF II. ÉVES, DOLEVICZÉNYI LÁSZLÓ II. ÉVES, FRÖHLICH ADRIENNE I. ÉVES ÖTVÖSÖK.

ÖTVÖS-SZAKOSZTÁLY. PROF. PÁL LAJOS. FACHKLASSE FÜR METALLARBEITEN.

CLASSE SPÉCIALE D'ORFÉVRERIE.

KÉSZÍTETTÉK AZ ÖTVÖSSZAKOSZTÁLY I.—II. ÉVES NÖVENDÉKEI.

Bal: BARABÁS LAJOS II. ÉVES, HAVEL NÁNDOR II. ÉVES ÖTVÖSÖK. Jobb :

MOLNÁR JÁNOS ÉS KÖPECZI BÖCZ ISTVÁN IV. ÉVES ÖTVÖSÖK.

ÖTVÖS-SZAKOSZTÁLY. FENT ÉS LENT (BAL) PROF.: PÁL LAJOS. LENT (JOBB) PROF. CSAJKA ISTVÁN. FACHKLASSE FÜR METALLARBElTEN.

CLASSE SPÉCIALE D'ORFÉVRERIE

WESZTER ERZSÉBET IV. ÉVES, DOLEVICZÉNYI LÁSZLÓ IV. ÉVES, GUGYERÁS GÉZÍ III. ÉVES ÖTVÖSÖK.

KÖPECZI BÓCZ ISTVÁN III. ÉVES, DÖMÖTÖR LÁSZLÓ V. ÉVES ÖTVÖSÖK.

ÖTVÖS-SZAKOSZTÁLY. PROF. CSAJKA ISTVÁN. FACHKLASSE FÜR METALLARBEITEN.

CLASSE SPÉCIALE D'ÖRFÉVRERIE.

Bal:

FRIEDRICH HENRIK IV. ÉVES ÖTVÖS. Jobb:

KUPFER DEZSŐ IV. ÉVES ÖTVÖS.

KOZÁK JÓZSEF IV. ÉVES ÖTVÖS.

ÖTVÖS-SZAKOSZTÁLY. PROF. CSAJKA ISTVÁN. FACHKLASSEFÜR METALLARBEITEN.

CLASSE SPÉCIALE D'ORFÉVRERIE.

A KIÁLLÍTÁS EGYHÁZMÜVÉSZETI RÉSZLETE. KIRCHENKUNST.

L'ART RELIGIEUX.

' O "> rv w

li ^

U

H H

T ^ 1-4 K v< <

5s < 3 -< iรก

gd H L;

\k in z N

O D < u

N J

is < ร 8

w a NS

s

AZ ORSZÁGOS MAGYAR KIRÁLYI IPARMŰVÉSZETI ISKOLA SZEMÉLYZETE AZ 1936/37.-1940/41. ISKOLAI ÉVEKBEN.

Igazgató: Szablya-Frischauf Ferenc festőművész, m. kir. kormányfőtanácsos, a bútortervező- és építő iparművészeti szakosztály vezető, valamint a „belső kiképzések tervezése I — I I . " és a „történelmi stílustanulmányok" rendes tanára, a vöröskereszt hadiékítm. II. oszt. díszjelvény, a Signum Laudis, a TESZ arany-érdemkereszt, a Magyar Érdemrend középkeresztjének és az állami aranyérem tulajdonosa, a KÉVE Művészegyesület elnöke, az Orsz.

Magy. Iparművészeti Társulat tb. alelnöke, a bécsi Künstlerbund „Hagen" 1. t., az Orsz. M. Kir. Rajztanárvizsgáló Bizottság, az Orsz. írod. és Művészeti Tanács tagja, az Orsz. M. Képzőműv. Társ. társtagja, az Orsz. ösztöndíjtanács tagja, a Magy.

Képzőművészek Szöv. elnöki tanácsának tagja, a Magy. Iparművészek Orsz. Egyesületének tb. tagja, a Szerzői Jogi Szakértő Bizottság tagja, a „Magyar Iparművészet" főszerkesztője. Az Iparművészeti Iskolában tanári megbízatást nyert 1912. szeptember hó i-én; r. tanárrá kineveztetett 1914. június hó 29-én; igazgatói megbízatást nyert az 1936/37. tanévre 1936. június hó 24-én, igazgatóvá kineveztetett az V. fiz. oszt.-ba 1937. július i-én.

Tisztviselők: Titkár és gondnok: Kovács János ár. (1924. aug. 1.—1938. okt. 16.), (lásd óraadó tanároknál is).

Generál Miklós (1938. okt. 16.—), (lásd óraadó tanároknál is).

Ellenőr: Rozsnyai Sándor min. számv. főtanácsos.

Kezelőnő: Veszély Magdolna (1926. ápr. 1.—) Előadó: MináryPál (1937. jún. 1.—), (lásd óraadó tanároknál is).

Tanári kar: A) Rendes tanárok: Antal Dezső oki. építészmérnök, v. mfiegy. tanársegéd, a „magyar népművészet" és a „magyar otthon" r. tanára. A „Polonia Restituta"-rend lovagkeresztjének tulajdonosa, a Budapesti Mérnöki Kamara tagja, a Magyar Nemzetpolitikai Társaság alelnöke és vál. tagja. Az Iparművészeti Iskolában tanári megbízást nyert 1934. október hó 12-én, rendes tanárrá kineveztetett 1939. június hó 30-án.

Csajka István ötvösművész, az ötvös- és zománcozó-szakosztály III—VI. évfolyamainak vezető r. tanára. A Magy. Iparművészek Orsz. Egyesülete aranyérmének tulajdonosa, az Orsz. Magy. Iparművészeti Társulat r. tagja és a Magy. Iparművészek Orsz. Egyesületének tb. törzstagja. Az Iparművészeti Iskolában tanári megbízatást nyert 1918. április hó 15-én, rendes tanárrá kineveztetett 1921. szeptember hó 28-án.

Domanovszky Endre festőművész, az „alakrajz", „kosztümrajz és történet", valamint az „emberbonctan" r. tanára. Több művészeti díj nyertese, az Orsz. Magy. Iparművészeti Társulat, a Képzőművészek Uj Társaságának és az Uj Művészek Egyesületének tagja. Az Iparművészeti Iskolában megbízást nyert 1931. április hó 21-én, r. tanárrá kineveztetett 1936. június 30-án.

Genthon István dr. egyet m. tanár. Szolgálattételre kirendelve a Műemlékek Orsz.

Bizottságához. Az Iparművészeti Iskolában rendes tanárrá kineveztetett 1937. június 30-án.

Györgyi Dénes műépítész, oki. építészmérnök, m. kir. kormányfőtanácsos, az „építészeti szakrajz", „építészeti tervezés I—II." r. tanára, az építő iparművészeti szakosztály vezető tanára. A belga II. Lipót Rend parancsnoki keresztjének, a Francia Becsületrend (Légion d'Honneur) tiszti keresztjének, azonkívül több bel-és külföldi kitüntetés tulajdonosa, az Orsz. Magy. Iparművészeti Társulat, a Szerzői Jogi Szakértő Bizottság, Budapest Székesfőváros Művészeti Bizottságának, az Orsz. írod. és Művészeti Tanács, a Magy. Mérnök- és Építész Egylet, a Képzőművészek Egyesü- létének, a Hősök Emlékét Megörökítő Orsz. Bizottság, a Céhbeliek Művészegyesület, a Budapesti Mérnöki Kamara tagja, a Magyar Választott Bíróság bírája, stb. Az Iparművészeti Iskolában tanári megbízatást nyert 1909. szeptember hó i-én, r. tanárrá kineveztetett 1913. július hó '30-án.

Haranghy Jenő grafikus és festőművész, az „állatrajz" és „állatbonctan", valamint a grafikai szakosztály vezető tanára.

A TESZ aranyérmének, azonkívül több művészeti kitüntetés tulajdonosa és díj nyertese, a KÉVE Művészegyesület, a Képzőművészek Egyesülete, a Szerzői Jogi Szakértő Bizottság, a Székely Bertalan Társaság, a Képzőművészek Orsz. Szövet-

ségének tagja, az Orsz. Magy. Képzőművészeti Társulat törzs- és igazgatósági tagja, a Nemzeti Szalon Művészegyesület alapító tagja, a Vitézi Rend Zrinyi-csoportjának belső munkatársa, stb. Az Iparművészeti Iskolában tanársegédi megbízást nyert 1915. szeptember hó i-én, r. tanárrá kineveztetett 1918. december 7-én.

Kaczidny Aladár festőművész, a „természet utáni rajzolás", „a történelmi stílusokban való rajzolás", az „alakrajzolás" r. tanára és az esti tanfolyam tanára. Több művészeti díj nyertese, a Magyar Képzőművészek Egyesületének rendes, az Orsz.

Magy. Képzőművészeti Társulat törzstagja. Az Iparművészeti Iskolában tanári megbízatást nyert 1933. január 26-án, r. tanárrá kineveztetett 1934. július 13-án.

Kaesz Gyula oki. építő iparművész, a „bútortervezés", „bútoripari szakrajz", „középítéstan I." r. tanára, a bútortervező szakosztály vezető és a faipari tanműhely felügyelő tanára. Az Olasz Koronarend Lovagkeresztjének tulajdonosa, a Magy.

Mérnök és Építész Egylet, a Magy.

Műhelyszövetség, a Magy. Sajtókamara, az Orsz. Magy. Iparművészeti Társulat választmányi és kiállító bizotts. tagja, az Orsz. Iparegyesület igazg. tagja, stb. Az Iparművészeti Iskolában tanári megbízatást nyert 1919. október hó i-én, r. tanárrá kineveztetett 1932. november hó 2-án.

Kampis Antal dr. egyet. m. tanár, a „művészetés művelődéstörténet", valamint a „magyar irodalom" r. tanára. Az Aradi Szövetség főtitkára, a Régészeti és Művészettörténeti Társulat, a Magy. Filozófiai Társulat, a Magy. Psychológiai Társaság tagja. Az Iparművészeti Iskolában rendes tanárrá kineveztetett 1938. február 8-án.

Leszkovszky György festőművész, a díszítő festő-szakosztály vezető tanára. Budapest Székesfőváros „Lotz Károly" nagy aranyérmének tulajdonosa és több művészeti díj nyertese. A Képzőművészek Egyesületének, az Orsz. Egyházművészeti Tanács, a Képzőművészeti Társulat tagja, a Cennini Társaság alapító tagja. Az Iparművészeti Iskolában tanársegédi megbízatást nyert 1913. szeptember 5-én, rendes tanárrá kineveztetett 1922. március hó 4-én. f Lux Elek szobrászművész, a díszítő szobrászszakosztály III—IV. évfolyamainak az 1919/20—1940/41. tanév I. félév végéig vezető tanára. Több bel- és külföldi művészeti kitüntetés és díj nyertese.

A Képzőművészeti Társulat törzstagja, a Szinyei Merse és a Benczúr Társaság, a Céhbeliek Művészegyesület, a Szerzői Jogi Szakértő Bizottság és a Képzőművészek Egyesületének tagja, a Petőfi Társaság kültagja. Az Iparművészeti Iskolában tanári megbízatást nyert 1919. szept. i-én, r. tanárrá kineveztetett 1529. április hó 13-án. Meghalt 1941. február hó 16-án.

— Mátrai Lajos szobrászművész, a díszítő szobrász-szakosztály I—II. évfolyamainak vezető r. tanára. A Signum Laudis, a Magyar Érdemrend tiszti keresztjének, valamint

több művészeti kitüntetés tulajdonosa és díj nyertese. A Magy. Iparművészek Orsz.

Egyesületének és a Képzőművészek Egyesületének tagja. Az Iparművészeti Iskolában tanári megbízást nyert 1900. szeptember hó i-én, r. tanárrá kineveztetett 1908. február hó 17-én. Nyugalomba vonult 1937. június hó 30-án.

Muhits Sándor festőművész, a textil-szakosztály vezető r. tanára. Több művészeti díj nyertese. Az Iparművészeti Iskolában tanári megbízatást nyert 1910. szeptember i-én, rendes tanárrá kineveztetett 1912. augusztus hó 25-én.

Ohmann Béla szobrászművész, a díszítő szobrász-szakosztály vezető r. tanára és az esti tanfolyam tanára. A kardokkal ékesített koronás aranyérdemkereszt, a magyar, osztrák és bolgár háborús emlékérem, a római egyházművészeti kiállítás aranyérmének, az állami nagy aranyérem, stb. tulajdonosa, számos művészeti díj nyertese. Az Orsz. Magy. Iparművészeti Társulat választmányi tagja és propagandabizottságának elnöke, a Magy. Iparművészek Orsz. Egyesületének választmányi tagja. Az Iparművészeti Iskolában rendes tanárrá kineveztetett 1937. június hó 30-án.

-»_ f Orbán Antal szobrászművész, a kerámikai szakosztálynak 1919/20—1940/41. tanév I. félév végéig vezető r. tanára. Számos művészeti díj és kitüntetés tulajdonosa és nyertese. A Képzőművészek Egyesületének tagja és a Képzőművészeti Társulat törzstagja. Az Iparművészeti Iskolában tanári megbízatást nyert 1919. szeptember i-én, rendes tanárrá kineveztetett 1924. december 15-én. Meghalt 1940. december hó 27-én.

Pál Lajos ötvösművész, az ötvös- és zománcozó-szakosztály I—II. évfolyamainak vezető r. tanára, a bronzöntő-tanműhely felügyelő tanára. Több művészeti díj nyertese. Az Orsz. Egyházművészeti Tanács tagja. Az Iparművészeti Iskolában tanársegédi megbízatást nyert 1922. szeptember i-én, r. tanárrá kineveztetett 1932. november hó 2-án.

Rovátkay Lajos festőművész, az „alakrajz" r. tanára. A Károly csapatkereszt tulajdonosa.

Az Iparművészeti Iskolában tanársegédi megbízatást nyert 1920. szeptember hó i-én, r. tanárrá kineveztetett 1932. november hó 2-án.

—«e Sándor Béla festőművész, a díszítő festő-szakosztály középfokú csoportjának vezető r. tanára. A Signum Laudis és a Magyar Érdemrend tiszti keresztjének tulajdonosa. Több művészeti díj nyertese. Az Iparművészeti Iskolában tanári megbízatást nyert 1899. szeptember i-én, r. tanárrá kineveztetett 1910. január hó 2-án.

Nyugalomba vonult 1937. június hó 30-án.

Simay Imre festő-, grafikus- és szobrászművész, m. kir. kormánytanácsos, a díszítő szobrász-szakosztály V—VI. évfolyamainak az 1910/11—1939/40. tanévekben vezető r. tanára, az „alakrajzolás" tanára. A Signum Laudis, az állami aranyérem, stb. tulajdo

nosa, Számos bel- és külföldi művészeti dij nyertese. Az Iparművészeti Iskolában tanári megbízatást nyert 1910. szeptember i-én, r. tanárrá kineveztetett 1911. július hó 18-án. Nyugalomba vonult 1939. december 31-én. 1940. január hó 1.—június 30-ig, mint megbízott tanár továbbvezette a szakosztályt, illetőleg tanította az „alakrajzolást".

Stein János festőművész, az „alakrajzolás" és az „emberbonctan" rendes tanára. A Képzőművészek Egyesületének tagja, a Képzőművészeti Társulat törzstagja. Az Iparművészeti Iskolában megbízatást nyert 1920. szeptember i-én, rendes tanárrá kineveztetett 1924. július hó 30-án. Nyugalomba vonult 1939. június hó 30-án.

Tancsik Mihály grafikusművész, a „természet utáni rajzolás", „betűvetés" és az esti tanfolyam tanára. Több művészeti díj nyertese. Az Iparművészeti Iskolában tanári megbízatást nyert 1922. szeptember hó i-én, rendes tanárrá kineveztetett 1939. július hó i-én.

Wekhinger Károly oki. építészmérnök, a „középítéstan I I — I I I . " és az „építési alaktan" r. tanára. A Károly csapatkereszt, a bronz és a nagy ezüst vitézségi érem, a bronz és az ezüst Signum Laudis, a német vaskereszt, az Olasz Koronarend lovagkeresztjének, a Signum Laudis tulajdonosa. Számos művészeti díj nyertese.

New-York díszpolgára. A Budapesti Mérnöki Kamara, a Magyar Mérnök és Építész Egylet tagja. Az Iparművészeti Iskolában tanári megbízatást nyert 1922. október hó i-én, rendes tanárrá kineveztetett 1927. május hó 6-án.

B) Segédtanárok: Molnár Béla textilművész, a textil-szakosztály segédtanáia. Az Orsz. Magy. Iparművészeti Társulat, a Magy. Iparművészek Orsz. Egyesületének választmányi tagja, több pályadíj nyertese. Az Iparművészeti Iskolában tanáisegédi megbízatást nyert 1936. szeptember hó i-én. Segédtanárrá kineveztetett 1941. január 24-én.

Sárkány Lóránd oki. középiskolai rajztanár, festőművész, a grafikai-szakosztály segédtanára, „a betűvetés" előadó tanára. Több művészeti díj nyertese. Az Iparművészeti Iskolában tanársegédi megbízatást nyert 1933. január hó 26-án, segédtanárrá kineveztetett 1939. június hó 30-án.

Zrinszky József oki. építő iparművész, az építő iparművészeti szakosztály segédtanára, az „épít. alaktan" előadó-tanára. Több művészeti dij nyertese. Az Iparművészeti Iskolában tanársegédi megbízatást nyert 1935. augusztus hó 3-án, segédtanárrá kineveztetett 1939. június hó 30-án.

C) Szakoktató-tanár: vitéz Kajdy Emil bútortervező iparművész, a faipari tanműhely szakoktató tanára, a „faipari technológia" előadó-tanára.

A Károly csapatkereszt, a nagy ezüst, a kis ezüst és a bronz vitézségi érem, a sebesülési érem és hadirokkant jelvény tulajdonosa. Vitézzé avattatott 1934. évi június hó 3-án. A Vitézi Rend Zrínyi-

csoportjának belső munkatársa az Orsz., Magy. Iparművészeti Társulat, a Magy.

Iparművészek Orsz. Egyesületének tagja, a Budapest Székesfőváros Vitézi Társadalmi Bizottsága által megbízott iskolalátogató, a Budapest Székesfőváros Asztalos Ipartestületéhez kinevezett mestervizsgáló bizottsági tag és a Hadirokkantak Orsz. Szövetségének társelnöke. Az Iparművészeti Iskolában műhelyfőnöki megbízatást nyert 1922. október hó 22-én, szakoktató tanárrá kineveztetett 1941. január 24-én.

D) Óraadó-tanárok: Décsey Géza dr. pestszenterzsébeti r. kat. plé- bános, az „egyházművészet" tanára (1938/39—1939/40).

Farkas Zoltán az evang. vallástan tanára (1938/39—).

'-"General Miklós az iskola titkára és gondnoka, a „kereskedelmi és jogi ismeretek" tanára (1939/40—). ~~Horn Béla dr. egyetemi tanársegéd, iskolai orvos és az „egészségtan" tanára (1936. február 1.—1940. június 30).

Jakó Géza oki. középisk. rajztanár, nyűg. székesfővárosi iparrajziskolai tanár, az „agyag-ipari chemia és technológia" tanára (1941. április 1—).

Keresztes Tibor dr. a budapesti m. kir. áll. felső ipariskola tanára, a „textil-chemia" tanára (1939/40).

-—— Kovács János dr. az iskola titkára és gondnoka, a „kereskedelmi és jogi ismeretek", az „ált. művelődés-történelem" és „egyházművészet" tanára (1933/34—1937/38).

— Krocsák Emil oki. középiskolai rajztanár, festőművész, a geometriai tárgyak és a „kereskedelmi és jogi ismeretek" tanára (1932/33 —1938/39).

—*Liska Zoltán a r. kat. vallástan tanára (1938/39— 1939/40).

"VsMináry Pál oki. építő iparművesz, az esti tanfolyamon a bútorrajz tanára (1937/38—)• Müterdorfer Ottó a „textil-chemia" tanára (1940/41.—).

Molnár László oki. középiskolai rajztanár, a geometriai tárgyak és az „egyházművészet" tanára (1938/39—).

Orz János dr. belklinikái orvos, iskolaorvos, az egészségtan tanára (1940/41—).

Pap Ferenc a ref. vallástan tanára (i934/35~)* Prochnow Endre a r. kat. vallástan tanára (1940/41—).

Reményi József szobrászművész, a KÉVE Művészegyesület tagja, az étem- és plakettművészet tanára. (1928/29—).

Szakoktatók: A) Kinevezett szakoktatók: Batta György ötvösművész, az ötvös-zománcozó szakosztály szakoktatója. Az Iparművészeti Iskolában művezetői kinevezést nyert 1923. szeptember i-én, szakoktatóvá kineveztetett 1938. június hó 30-án.

Molnár Lászlóm Botfalvi Ilona oki. iparművész, a textil-szakosztály szakoktatója. Az Iparművészeti Iskolában szakoktatói meg-

vezetői megbízatást nyert 1923- április bizatást nyert 1934. szeptember i-én, i-én, művezetővé kineveztetett 1938. jún. szakoktatóvá kineveztetett 1938. június 30-án.

30-án.

•«••. Stern Anna a textilművészeti kivitelező techniGrossaüer Rudolf a bronzöntőde művezetője. kák szaktanítónője. Az Iparművészeti Az Iparművészeti Iskolában tiszteletdíjas Iskolában szaktanitónői megbízatást nyert művezetői megbízatást nyert 1925. október 1907. július i-én, szaktanítónővé kinevezi-én, művezetővé kineveztetett 1938. július tetett 1909. március 22-én. Nyugalomba -j 30-án. vonult 1940. június 30-án.

Guzsdk Kálmán a tipográfiai műhely művezeZombori Ferencné Bartus Irén textil-iparművész, tője (1914. január 1—). a női ruhatervezés és ruhavarrás szakoktatója. Textil-szaktanítónői megbízatást nyert 1935. december i-én, szak- Altisztek: oktatóvá kineveztetett 1938. június hó a) szákaltiszt: 30-án.

Kővári Ferenc (szertáros) b) /. osztályú altisztek: B) Megbízott szakoktatók: Lecskó Jánosné Pető Mária Pásztó József (kapus) *"•" Csetényi Antal oki. iparművész, a festő-szakc) //. osztályú altisztek : osztály tiszteletdíjas szakoktatója (1937/38 Buzora Pál (segédszertáros) —1938/39).

Lilin^er Imre Nyiri László oki. iparművész, a festő-szakReményi József osztály tiszteletdíjas szakoktatója Foór Nándor (1939/40—). d) kisegítő szolgák: Szuchy Ferenc oki. keramikus, a kerámikai szakÉder Katalin osztály tiszteletdíjas szakoktatója Pátzius Istvánná Jager Anna (1936/37—) e) napszdmbéresek: Marton Kálmán Művezetők: Ráczalmási József, (szolgálatot teljesített 1941.

I fl március 9), Sehr József a gipszöntőde művezetője. Az IparBozsó János. művészeti Iskolában tiszteletdíjas mű-

AZ ORSZÁGOS MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA TANÍTVA* NYAINAK NÉVSORA AZ 1936/37.-1940/41. TANÉVEKBEN. Jelmagyarázat: a = . alakrajzolás, b = bútortervez é s ^ = építő iparművészet; f = díszítő festészet; g = grafika; k = kerámika; ö = ötvös-zománcozás; sz. = díszítő szobrászat; t = textilművesség. — Az első évszám a tanulmányok kezdetét, a második azok befejeztét jelentik.

Abidi Ervin g. 1935—1937.

Albán Ilona g. 1937—1938.

Albert László f. 1935—1930.

Alföldi János g. 1940— Andrásfalvy Adrienne t. 1935— '937Antalffy Mária k. 1938—'939Antoni Klára t. 1939— Antonyák Éva t. 1937— Árvay Tibor f. 1937— Bakách-Besseniey Éva br. g.

1937— Bakinyi Gyula f. 1939— Balázs László k. 1935—1939' Balk Valéria k. 1937— Balogh Béla k. 193'—'937.

Bambera Klára t. 1933—1937< Barabás Lajos 5. 1936— Baranyai János é. 1930—1938' Barcza Piroska t. 193B—1939Barkó Etelka sz. 1934—1938.

Bazsali Ferenc f. 1940— Bácsfalvy Etelka g. 1935— Bánhegyi Tibor g. 1937— Bán István t. 1937— Bánki Mária t. 1938— Bánkuty Etelka t. 1939— Básty István b. 1938— Bicher István g. 1938—1940.

Bednay Dezső b. 1938— Beké Béla fi. 1940— Bencsik Gyula f. 1934—1940.

Bencze Béla b. 1936—1940.

Benczédi Sándor sz. 1937—1938 Bene János f. 1936—1937.

Benkő Rezső sz. 1931—1937.

Berendi Mirjam g. 1938—• Berky Anna g. 1935—1939Berky János f. 1936— Bély János g. 1936—1939Binder Tibor g. 1938— Birkmayer János sz. 1936—1940.

Bíró Margit t. 1939—1940.

Blasberger János b. 1939— Blastik József f. 1939— Bock Gyula 6. 1939— Boér Mária g. 1939—1940.

Bogáthy Béla t. 1936— Bohus János sz. 1936—1937Bornemissza Dezső f. 1938—1940.

Bors Tibor k. 1936—1937.

Bozzay Dezső é. 1931—1937* Bruzsa György sz. 1939— Bucella István é. 1931—1938.

Burger Marion k. 1938— Buibaum Jenő f. 1937— Cmarits János f. 1935—1939Cseh István sz. 1933—1937.

Csernai László g. 1939— Csernyik Zsófia t. 1940— Cservári István sz. 1939—'94o.

Csider István sz. 1938—1940.

Csikasz Ida ö. 1936—1938.

Csikós Miklós t. 1933—'937Csillag Éva g. 1934—1938.

Csillag János b. 1933—1937Csipkay Eleonóra g. 1933—1938.

Czibulás Pál é. 1926—1938.

Czigler Antónia b. 1939— Cziglényi László gr. 1936—

Daday Ferenc f. 1934—1938.

Dániel József g. 1935— Dctzky Julianna k. 1936— Dénes Veronika g. 1938—1940.

Dénesi Julianna t. 1934—1938.

Deponte József f. 1940— Détshy Anna ö. 1937—1940.

Dévényi Valéria ö. 1936—1938.

Dinnyés Éva sz. 1933—1937.

Dobándi Károly sz. 1938—1940.

Dobos Dezső f. 1931—1940.

Dobrás János f. 1940— Doleviczény László ö.

Döme Róbertné k. 1935—1939.

Dömös Lajos f. 1936— Dömötör László György 6.

1930—1937Dömötör Erzsébet b. 1937—1938.

Dvorszky Béla g. 1940— Eidlitz Ferenc g. 1938— Elek Ilona t. 1933—1937Eleöd Györgyi k. 1931—1937.

Epstein Oszkár ö. 1935—1937.

Erdei Sándor f. 1937—1938.

Erdélyi József sz. 1935—1937.

Erdész Ottó g. 1934—'940.

Erdős Edith t. 1935—1938.

Erdős Klára t. 1937— Erdős Tibor f. 1940.

Esztergomi Ernő ö. 1938— Éjszaky Irén t. 193a—1936' Farkas Árpád f. 1930—39Farkas János sz. 1935—1937Farkas Klára t. 1936—1937Farkas Tibor f. 1933—J937Farkasházi Miklósné t.

1938— Fehér József sz. 1928—1936.

Fehérkuti Bálint g. 1938— Fehérvári János b. 1940— Fekete József g. 1938— Fekete Mária t. 1934—1937Feketéné Zorkóczy Klára dr. a.

1934—1937Fényes László g. 1936—1940.

Fial József f. 1940— Fiam Mária k. 1933—1938.

Floderer Matild t. 1934—'938.

Fogel Zoltán g. 1931—1937Franké Margit k. 1931—1937.

Freifogel József b. 1937— Frey Zoltán ö. 1937—1938.

Friedrich Anna t. 1936—193°Friedrich Henrik ö. 1937— Fröhlich Adrienne ö. 1935—1940.

Funcsler Katalin ö. 1933—1937Füle Mihály g. 1936.

Fülöp Zsuzsanna k. 1935—1939.

Fürst Andor b. 1936— Füzesi Gyula g. 1939— Füzér István é. 1934—194°Gabrovítz József g. 1933—'939Gajdos István f. 1936—1937Garami László sz. 1938— Garamszegi Gyula f. 1931—1937. gr. Gatterburg Helén t.

1940— Gábor János b. 1937—'938.

Gáborházi Károly f. 1936—1940.

Gáffor Klotild k. 1938—1940.

Gál Ella g. 1936—1940.

Gál Éva t. 1936—1937.

Gál Gyula ö. 1939—1940.

Gál Mátyás g. 1932—1938.

Gál Rezső f. 1935—1937Gárdosi Ilona t. 1936—1941Gáspár Imre g. 1934—1937Geberta Győző sz. 1937.

Gecsei Gyula g. 1939— Gergényi Julianna t. 1937—1938Gerstenkorn Béla sz. 1933—1937Gévai Aranka t. 1937— Gocsmán Géza b. 1940— Goitein György f. 1938— Gonda Zsuzsanna t. 1938.

Görög Márta t. 1938—1939.

Grósz Ibolya t. 1936—1940Grüníeld László sz. 1940— Gugyerís Géza ö. 1935—1940.

Gyene István g. 1936—1938. v. Gyikó Ferenc k. 1940— Hadas Lajosné dr. ö. 1940— Hajda Géza b. 1938— Hajdú Erzsébet t. 1933—1938.

Hallgass Jenő sz. 1934—193°Hantos Ágnes t. 1936— Halama Klára g. 1940— Hanzel Jenő sz. 1937—1938.

Haraszti Pál f. 1934—1938.

Harmati Ervin b. 1935—1939.

Havel Nándor ö. 1937—'94'Hegede János f. 1936—1937Hegedűs László f. 1937—'938.

Hellebronth Judit t. 1938— Henneberg Mária 1934—1938.

Herczeg Ilona b. 1935—1939.

Herkely Éva g. 1932—1937Hernfeld Magdolna Ő 1938—1939Hidvégi Ferenc f. 1934—'938Hochholtzer Ernő sz. 1932—1938.

Hoffer Sára g. 1936—1939.

Hoffmann Egon f. 1930—1939.

Holczer Karolin t. 1934—1937Holl Géza k. 1935—1939Holl Teréz t. 1934—'937Holota Zsuzsanna t. 1938—1939.

Homér Ilona k. 1929—1935, 1937— '939Horák József g. 1932—1937.

Horti Ilona ö. 1936—1940.

Hornicsek László b. 1940— Horváth László b. 1934—1937.

Horváth Margit t. 1939— Horváth Sándor k. 1933—1937.

Hobán László f. 1938—1939.

Hunyadi László é. 1933— Imre Irma g. 1937-—1938.

Iványi Endre László b.

1937—1939Izsák Margit t. 1936—1938.

Izsák Mária t. 1936—1938.

Izsóf Etelka g. 1940— Izsóf Krisztina t. 1937— Jakubovits Terélia t. 1936— Jandó Gizella t. 1929/ 1935—1939-

Jákfalvi László g. 1934—1938.

Jákfalvi Tibor g. 1936—1940.

Jász Veronika t. 1934—1938.

Jeczis Henrik sz. 1936—1937.

Jedon Erzzsébet g. 1936— Jekelfalusy Wolnhoffer Veronika k. 1936—1938.

Jónás Géza sz. 1935—1938.

Jónás Zoltán k. 1937—1939.

Joanovics Konstantin Pál t.

1939— Joven Lawrence Wilson gróf é.

1939—1940.

Juharos István 193'—'93 8 Juricsek Rudolf g. 1928—1931., 1937—1938.

Kalina László g. 1937— Kallós Elek kp. 1928—1936., 1937—1938.

Kallós Irma a. 1936—1937Kaposi László f. 1940— Karner Károly sz. 1937—1938.

Kasserer György g. 1939—194°.

Katona Lajos g. 1934—1938.

Katona Pál g. 1936—1938.

Kazy Dezső ö. 1940— Káldor Ferenc g. 1937—1939Kálmán Emőke k. 1935—'937Kálmán Ildikó t. 1935—'939.

Kálmánchey Pap Nóra g.

1935—1938.

Kálmánfi János f. 194°— Kálna Béla 1927—1938.

Károlyi Ferenc k. 1931—'937.

Kátai Mihály sz. 1938— Kerekes István sz. 1932—1937Keres Árpád ö. 1934—'940.

Kertész Eva t. 1935—1939Keserű Gizella t. 1936—1937Kékesi László f. 1936— Kindernay F. József t.

1938— Kiss Dániel sz. 1935—1940.

Kiss Imre é. 1933—J939Kiss József György f. 1937—1939 Kiss Klára t. 1936—1940.

Kis Lajos k. 1940— Kis László sz. 1931—'938.

Klapper Fuszfeld Márta t.

1939— Klaszek Magdolna t. 1935—'939Klein Andor t. 1933—1938.

Klein Judit t. 1935—1939Koch Ilona t. 1936—1937Kocsis Ferenc b. 1937— Kócziás Márta t. 1938— Kogutowitz Helga g. 1937—'939-. t. 1939—1940.

Kollárovits Béla b. 1935—1939Koltai Béla f. 1932—1938.

Koltai Vilmos g. 1934—1937 Komáromi Kacz Rozália g.

1933—1939.

Korányi István g. 1935—1937.

Kothmayer Ida t. 1937—'938 Kotta Elemér sz. 1934—1940.

Kovács András ö. 1940— Kovács Erzsébet t. 1939— Kovács Ferenc t. I94o— Kovács József é. 1931—1938.

Kovics Katalin «. 1933—1937Kovács Ktára t. 1939— Kovics Lajos f. 1937— Kovács Levente sz. 1940— Kovács Mihály g. I933~1937.

Kovics Tibor sz. 1937— Kovits Dezső f. g. 1938—1940.

Kovits Margit t. 1934—1938.

Kozák József 6. 1935—1939.

KSfalvi Gyula sí. 1938— Kollőd Andris b. 1926—1928., é.

1937—1940.

Kopeczi Boócz István 6 1934— 1938., g. 1938—1940.

Kíirössi Marianna ö. 1939— Kőszegi Ágoston g. 1940— Kövér Hajnal t. 1940— Krause Mária g. 1939— Kreutzer Amilia g. 1936—1937Krisztinkovics Gabriella g. 1936— Kruzsely Lóránd f. 1932—1937Kubis Andor g. 1939— Kun Ede £. 1939— Kupfer Dezső ö. 1935—'94°.

Kustir László k. 1930—1937Labancz György b. 1938— Laborcz Ferenc sz. 1933—1937Lakatos Ilona t. 1937— Lakos Lajos f. 1936—1939.

Lambing Antal í. 1936—1939Laub Flóra ö. 1939— Lánczky Béla f. 1935—J939László István é. 1032—1938.

László Kókai Antal sz. 1935— J939László Magda t. 1936— Lthóczky István é. 1935— Lendvai Zsigmond k. 1938— Lcnthe Pál f. 1933—1937Lerner Gabriella t. 1937.

Lieblich Pál sz. 1938—1939.

Lipovniczky Alojzia Mária g.

1938— Lippe Alfréd herceg a. 1938— Loffai Margit g. 1940— Lomnici András g. 1938— Lukács Éva g. 1938—1940.

Magyarkúti Béla g. 1934—1939Major Jen5 g. 1936— Makk József t. 1925—1937-t 1936—1940.

Marton László sz. 1940-— Matéka József g. 1940— Mattyók Éva b. 1935—1937Mayer Klára t. 1934—1938.

Majer Renée g. 1938—ig39Márton Ágnes t. 1939— Márton Gyula ö. 1939—I94<».

Medvedt László bútor 1939— Mezei István sz. 1937—1940.

Mészáros Géza k. 1937— Michalovitz Gabriella t. 1937— Mihalik Imre b. 1931—1932-.

1937Mikhizi István B. 1939—J94O. Mikita Ilona sz. 1935—1939Mikó Lajos g. 1937—1938.

Mikola Erzsébet g. 1936— Miligan Márta k. 1938—1939Mohácsi István k. 1937— Mohilo Edit t. 1937—1939.

Molnár Antal ö 1936—1937Moknár Ágoston sz. 1939— Molnár Elek k. 1933—1939Molnár Gyula f. 1939—1940.

Molnár János 0. 1934—1938. v. Molnár Jenő sz. 1940^— Molnár László f. 1931—1938.

Molnár Margit t. 1939— Morvay Klára g. 1937— Moskovics Miklós f. és k. 1935— 1939-

Moskó Károly g. 1933—'939Mottl Gyula g. 1940—' Musti Viktor sz. 1936— Nadinyi Mária g. 1933—I9J7.1938—1939.

Naeter Erzsébet g. 193a—I93 a .

Nagy Árpád ö. 1938—1939., 194°.

Vécsci Nagy Gabriella k. 1930— Nagy Géza sz. 1936—1937.

Nagy Júlia t. 1938—1940.

Nagy Ilona g. 1931—1937* Nagy Imre sz. 1937—1938.

Nagy litván f. 1936—194°.

Nagy László sz. 1936—1937* Nagy Margit t. 1938—• Nagy Miklós f. 1938— Nagy Pál g. 1938—1939.

Nagy Sarolta t. 1932—1937.

Nagy Sarolta t. 1940— Nagy Zoltán g. 1935— Naltán Izabella t. 1937—193°Nádasdy Etelka t. 1931—1937Neményi Irén t. 1937— Neschitz Edit t. 1935— Nucmann Anna t. 1935—1939Nébb Samu sz. 1940— Németh Imre b. 1939— Németh Erzsébet g. 1956—1939Németh István b. 1940— Németh Albert f. 1938—1939Nieberl Károly b. 1937—1939Noseda Noémi k. 1939— Novakovics Béla g. 1938— Nyári János g. 1940— Nyitribusz Béla f. 1937— Nyitrai Lajos sí. 1938— Olajos János g. 1933—1937Oláh Tibor g. 1940— Öllé Irén t. 1936—1940.

Ormos Tibor f. 1935— Óra Sándoe sz. 1933—1934., 1935—1937Ostor Sándor f. 1937— Pacholek Ilona t. 1934—1938.

Palkovics Lajos sz. 1936—1940.

Papp Gábor g. 1937— Piger Sándor b. 1940— Pál Imre b. 1935—1939.

Pál Imre ö. 1939— Pál Sándor f. 1936—1937Pálffy Erzsébet t. 1940— Pálpataki Árpád b. 1935—1939 Paris Melinda t. 1939— Perényi Ilona t. 1933—1937Petró Gyula g. 1937—1940.

Péczely Erzsébet t. 1936—194°.

Pédera Dorottya sz. 1937— Pérely Hercz Gabriella t. 1939— Péter Ilona t. 1936—1939Péter Mária sz. 1939— Pétery László sz. 1934—I938Pifkó Gizella t. 1931—1937Pintér Ferenc b. 1937— Pintér Imre f. 1936—1938.

Pirhalla Zoltán é. 1931—1938Piros Tibor g. 1938— Polonkai Mária g. 1940— Pongrácz László f. 1939— Pongrácz Márta t. 1934—I933-. g. 1938—1939.

Pongrácz Sarolta báró a. 1936— 1937.

Porzsolt Ferenc sz. 1939—1940.

Prack Erzsébet g. 1933—1937.

Prunkl Antal f. 1940— Pudler János t. 1939— Rab Ernő f. 1940— Rainer Angéla k. I93»— Rikos Éva g. 1939—

Rikossy Livla g. 1939— Reményi Gyula t. 1939— Riedlmayer Éva g. 1940— Ritter György g. 1940— Rónai György g. 1938— Rónai Ottó b. 1939 — Rónay Erzsébet b. 1937—1939.

Roóz Ilona k. 1937— Rosenberg Endre t. 1936—1940 Rosta Pál é. 1934—1939.

Rőczei Györgyi g. 1937— Rumy Erzsébet t. 1934—1938.

Sajó Gyula é. 1935— Salkovics Zoltán f. 1936—1937K- 1937— Samu Nagy László b. 1938— Sarkadi Sándor b. 1939— Sas Nándor Lajos b. 1927—I931-* k. 1936—1940.

Sasvári Elza t. 1933—1937Sági István g. 1931—1934-/ 1936—1937.

Sági Jenő k. 1934—1937.

Sárosi Béla f. 1933—1939.

Scheumann Erik f. 1938— Schlemmer Anna k. 1934—1937Schlitzer Emil f. 1934—1938.

Schorr Marianna t. 1938—1939Schreiber György g. 1935—1939Schreiber Zsuzsanna t.

1937—1938.

Schwartz Fernaucüne Márta g.

1933—1938.

Sebestyén Ágnes g. 1938—1939Seybold László EZ. 1939—194°Sévy Rafael é. 1935— Simon Árpád sz. 1934—1940.

Szilvissyné Simon Margit sí.

1936—1937., k. 1937—1938.

Simon Mária k. 1937—1938.

Singer Éva t. 1938— Singer Gyula sz. 1936—1937Sinka Mátyás f. 1939— Sipícxy Lajos t. 1934—1938.

Slakta Béla k. 1932—I934-, 1935—1936., 1940— Soltész Edit t. 1932—I9J»Somorjai Imre g. 1935— 8 Spanner Edit g. 1934—193 Spitzer József ö. 1937— Stefanovits Andrásné k. 194"— Stciner István b. 1940— Stremnitzer Konrád 1937— Stuhl Ilona g. 1935— J Sváb Gyula g. 1934— 938.

Szabó Endre f. 1939— Szabó Endre f. 1939— Szabó Ferenc f. 1933—1935-.

1937— Szabó Imre t. 1940— Szabó József g. 1936—194°Szabó József g. 1935—1937Szabó László g. 1940— Szabó Terézia t. 1934—1938.

Szabó Zoltán t. 1938— Szabolcsi Márta ö. 1938— Szakasics Klára t. 1933—1937Szakáll Ernő sz. 1933—1939Szatmári Lajos g. 1934—1939Szász Jenő g. 1937—1938.

Szefcsek János b. 1936— Szekeres Zsuzsanna t. 1939— Szekér István t. 1939— Szelle Andor g. 1938— Szemes Magdolna k.

1937—1938.

Szerük György g. 1939— Szentesi Kálmán ö. 1936— Szentkuti Pil g. 1936—1940.

Széchenyi Irma gróf sz.

1936—1937.

Siccsi Árpád b. 1938—

Székely Anna t. 1935—1937.

Székely Lilla g. J937— Szép Olga t. 1934—1938.

Szikossy Nándor g. 1932—1937Szikszay Mária t. 1937— Szilágyi Zsuzsanna t. 1936—1938.

Szinyei Mcrse Éva g. 1937—1938.

Szitás Erzsébet t. 1934—1937Szivák Mátyás sz. 1940—• Szotyori Magdolna g. 1936—1937.

Szőnyi Ferenc f. 1940— Szűcs Erzsébet g. 1936— Szűcs Zsuzsnanna ö. 1937—1938.

Szvetenay Oktávia l. 1937— Takács Zoltán b. 1936—1937-.

1939—1940.

Tamás Ervin g. 1937— Tamásfalvy Zsuzsanna t.

1934—1937Tamási Gábor f. 1940— Tamási Zoltán g. 1930—1937.

Tarján (Gresz) Zoltán f. 1939— Tass Piroska t. 1935—1939Tauszki Katalin t. 1935—1939Tálos László é. 1932—193& Tátrai Imre g. 1940— Teleki Edit b. 1936—1940.

Terbóts Gábor k. 1935—1937-. t. I937—I939Ternusz Lajos ö. 1938—1939Teszlák Albert ö. 1936—1939Tolmácsi Sára g. 1938— Tomcsik János ö. 1937—1938.

Toschitzky Lajos sz. 1936—1937 Tóth Ilona t. 1931—1937.

Tóth Irén t. 1934—1938.

Tóth Irén k. 1938— Tóth Margit t. 1938— Tóth Olga g. 1939— Tóth Sándor sz. 1940— Törjék Rozália k. 1938—1940.

Török Gyula f. 1933—1937Török Lenke t. 1937— Travnik Mária t. 1936—1940.

Trybek Frigyes g. 1939— Tuschák Éva k. 1934—1938.

Vadász György g. 1939— Varga Éva t. 1940— Varga Ilona t. 1933—1939.

Varga Ilona g. 1937—1940.

Varga Judit t. 1936—1939.

Vass Antal b. 1940— Vass Ida t. 1940— Vass Róza t. 1937—1938.

Vági János b. 1934—1938.

Várai János b. 1933—1937Várnai György g. 1937—1940.

Venczel Olga sz. 1933—1937.

Vérségi Molnár István f.

1933—1938.

Végh Béla é. 1933—1939Vértes Margit g. 1936—1938.

Victor Gábor f. 1937—1938.

Villányi Johanna t. 1936—194°Vincze Ilona t. 1939— Vizy Gábor g. 1935—1937Volenszky Tibor t. 1936—1939Vöröss Tibor f. 1934—1940.

Wagner József é. 1931—1937.

Weidlinger Julianna b. 1938— 1939.

Weldin Dorottya t. 1937— Weszter Erzsébet ö. 1935—1939Winkler György t. 1936—1937Wojniczky Béla b. 1937—1938.

Wolff György ö. 1936—1937.

Zahajszky László t. 1933—'937Zelhofer Ernő f. 1937— Zöldy Emil é. 1933—1939Zsédely Mária t. 1934—1938-

VÉGBIZONYÍTVÁNYT, KITÜNTETÉSES SZAKOKLEVELET, IPAR, MŰVÉSZETI SZAKOKLEVELET SZERZETT NÖVENDÉKEK NÉVSORA AZ 1936/37-1940/41. TANÉVBEN

VÉGBIZONYÍTVÁNYT NYERT

Jedon Erzsébet, grafikus (194:) . . jó Jónás Géza, díszítő szobrász (1939) elégséges Kalina László, grafikus (1941) • • •. elégséges 1936 október M 3-lcl 1941 június hó 30-ig, Katona Lajos, díszítő festő (1938) elégséges Albert László, díszítő festő (1939} . elégséges kisóczi és szentsndrási Káimán Ildikó, textiles (1939) elégséges Antonyák í'va, textiles (1941) •• elégséges Arvay Tibor, díszítőfestő {194O • • elégséges Keres Árpád, ötvös (1940) elégséges Báró Bakách Beseniey Éva, grafikus Kertész Éva, textiles (193?) elégséges Keszthelyi Magdolna, textiles (1939) elégsége (1941) elégséges Kékesi László, díszítő festő (1940) elégséges Balázs László, keramikus (1939) •- elégséges Kis Irr.re, bútortervező (1937) . . elégséges Bambera Klára/ textilest I337Í" ió Barkó Eteika, díszítő szobrász (1938) elégséges Kiss Dániel, díszítő szobrász (1940) elégséges Bácsfalvy Etelka, grafikus (1939) • elégséges Kiss Klára, textiles (1940) elégséges Bencsik Gyula, dísíítö festő (1938). elégséges Klein Judit, textiles (1939) jó Ber.cre Béla, bútortervező (1940) . . elégséges Kocsis Ferenc, bútortervező (1941) elégséges Berki Anna, grafikus (1939) jeles Kollárovits Béla, bútortervező Berki János, díszítő festő (1940) . . . elégséges (1939) elégséges Birkmaysr János, díszítő szobrász Komáromi Kacz Rozália, grafikus • (1940) elégséges (1937) jó Bogáthy Béla, textiles (rg4i) elégséges Kovács Katalin, Otvos(i937) . . . . elégséges Buxbaum Jenő, díszítő festő (1941) jó Kovács Lajos, díszítő festő (1941). elégséges Cseh István, díszítő szobrász (1937) ió Kovács Mihály, grafikus (1937) . . elégséges Cmariís János, díszítő festő (1939) elégséges Kováts Margit, textiles (1938) jó Csikós Miklós, textiles (r937) •-•• elégséges Kozák József, ötvös (1939) elégséges Csillag János, bútortervező (t937) elégséges Köllőd András, bútortervező (1936) jó Czibulás Pál, bútortervező (1937) elégséges Köpeczi Bócz István, ötvös (193S). jó néveri Cziglényi László, grafikus Krisztinkovich Gabriella, grafikus (1940) elégséges (1940) ió Csipkay Eleonóra, grafikus (1937) ió Csillag Éva, grafikus (1938) )ó Krüzsely Lóránd, díszítő festő Daday Ferenc, díszítő festő (1938). elégséges (1937) elégséges Kupfer Dezső, ötvös (1940) elégséges Dániel József, grafikus (1939) jó Laborcz Ferenc, díszítő szobrász Dénesi Julianna, textiles (T938) . . . jó Dinnyés Éva, díszítő szobrász (1937) ió (1957) i° Doleviczényi László, ötvös (193°) • elégséges Lsmbing Antal, díszíti" festő (1939) elégséges Dörr.ős Lajos, díszíti festő (1930).. elégséges Lánczki Béla, díszítő festő (1939) jó Elek Ilona, textiles (1937) ió László Kókai Antal, díszítő szobErdési Ottó, grafikus (1940) elégségei rász (1939) elégséges László Magda, textiles (1940) ió Erd6s Klára, textiles (1941) Jő Lehóczky István, bútortervező Farkas Tibor, díszítő festő (1937)' • ió (1939) elégséges Fényes László, grafikus (1540) ••• elégséges Lenthe Pál, díszítő festő (1937) . . . elégséges Floderer Matild, textiles (.-038) . . . elégséges Magyarkúti Béla, grafikus (1938) . . elégséges Freifogel Borsa József, bútortervező Msyer Klára, textiles (1938) jó (1941) , i* Mihalik Imre, bútortervező (1939) elégséges Funcs'er Katalin, ötvös (1937) elégséges Mikila Ilona, díszítő szobrász (1938) elégséges Füle Mihály, grafikus (1940) ••.. jó Mikola Erzsébet, grafikus (1940) . . elégséges Fülöp Zsuzsanna, keramikus (1939) elégséges Mohácsi István, keramikus (1941) jó Füzér István, bútortervező (1938) elégséges Molnár Elek, keramikus (1937) • •. jó Gabrovitz József, grafikus (1937).. jó Molnár János, ötvös (1938) elégséges Gál Etelka, grafikus (1940) elégséges Molnár László, díszítő festő (1938) elégséges Gárdosi Ilona, textiles (1941) elégséges Morvay Klára, grafikus (1941) . . , . jeles Geberta Győző, díszítő szobrász Moskó Károly, grafikus (1037) . . . elégségei (1941) elégséges Moskovics Miklós, keramikus (1939) elégséges Grósz Ibolya, textiles (1940) elégséges Musti Viktor, díszítő szobrász (1940 elégséges Gugyerás Géza, ötvös (1940) elégséges kőrösnadányi Nadányi Mária, gradr. V.-né Halász Anna, keramikus fikus (1937) )ó (1940) ió Nagy István, díszítő festő (1940) . . jó Haraszti Pál, díszítő festő (1538).. jó Nagy Zoltán, grafikus (1939) jó Harmati Ervin, bútortervező (1939) elégséges Neményi Irén, textiles (1941) elégséges Henneberg Mária, grafikus (1938). elégséges Neschitz Edit, textiles (1940) elégséges Herczeg Ilona, bútortervező (1939) elégséges Neumann Anna, textiles (1939) . . ió Hídvégi Ferenc, díszítő festő (1938) elégséges Nyitribusz Béla, díszítő festő (1941) elégséges Hoffmann Egon, díszítő festő (1937) elégséges Olajos János, grafikus (1937) ió Holl Géza, keramikus (1939) elégséges ollételjdi Öllé Irén, textiles (1940). elégségei Horák József, grafikus (1937) elégséges Östőr János, díszítő festő (J94I) . . elégséges Horvát Sándor, keramikus (1937). elégséges Pacholek Ilona, textiles (1938) jó Hunyadi László, bútortervező Páger Sándor, bútortervező (1941) jó Palkovics Lajos, díszítő szobrász (1937) Í4 (1940) elégségei Izsóf Krisztina, textiles (1941).... elégséges Pál Imre, bútortervező (1939) jó Jakubovits Terézia, textiles (1940) elégséges Pálpataki Árpád, bútortervező Jandó Gizella, textiles (1030) elégséges (1939) elégséges Jákfalvi László, grafikus (1938) • • • elégséges Perényi Ilona, textiles (1937) ió Jákfalvi Tibor, grafikus (1940) . . . elégséges Péczcli Erzsébet, textiles (1941) •• elégséges H.-né Jászn'eronika, textiles (1938) ji

Pédery Dorottya, díszítő szobrász (1941) jeles Prack Erzsébet, grafikus (1937)-.. jó Roóz Ilona, keramikus (1941) . . . . elégséges Rosenberg Endre, textiles (!?.;?}•. elégséges Rosta Pál, bútortervező (193^) . . . ió Rőczei Györgyike, grafikus Í1941) • elégséges rumi és rábadoiosxlói Rumy Erzsébet, textiles (1938) jó Sajó Gyula, bútortervező (1939)-.. elégséges Salkovics Zoltán, grafikus (194c) . . elégséges Sas Nándor Lajos, keramikus (1938) jó Sasvári Elza, textiles (1937) jó Sárosi Béla, díszítő fesld (1937) . . jó Schlitzer Emil, díszítő festő (1937) jó Sefcsek János, bútortervező (1941) ió Sipcczy Lajos, textiles (193S) . . . . elégséges Spanner Edith, grafikus (1938) . . . elégséges Sévi Rafael, bútortervező (1939) • • elégséges Simon István, díszítő festő (1939) . elégséges Somorjai Imre, grafikus (1933) • * • elégséges ífj. Stremnitzer Konrád, grafikus 1941) elégséges Stuhl Ilona, grafikus )I939) jó Sváb Gyula ,grafikus (1938) . . . . elégséges Szabó Ferenc, grafikus (1939) . . . . . jó Szabó József, grafikus (1940) . . . elégséges Szabó Terézia, textiles (1938) . . . . elégségei Szakasics Klára, textiles (1937) . . . elégséges Szakái Ernő, díszítő szobrász (1937) jeles Szatmári Lajos, grafikus (1939) . . jó Szentkuti Pál, grafikus (1940) . . . . elégséges Székely Lilla, grafika (1941) . . . . . elégséges Szép Olga, textiles (1938) jó Szikossy Nándor, grafikus (1937) .. jó Szikszay Mária, textiles (1941) . . elégségei Szitás Erzsébet, textiles (1938) . . . jó Szűcs Erzsébet, grafikus (1940) . . jó Szvetenay Oktávia, textiles (1941) . elégséges Tamás Ervin, grafika (1941) elégséges Tass Piroska, textiles (1939) elégséges Teleki Edit, bútortervező (1940) . . elégséges Terbóts Gábcr, textiles (1939) . . elégséges Tóth Irén, textiles (1938) elégséges Teriik Gyula, díszítő festő (1937 . . elégséges Tuschák Éva, keramikus (1938) . . elégséges Varga Ilona, textiles (1937) jó Vági János, bútortervező (1938) . . elégséges Várai János, bútortervező (1937) . . elégséges Venczel Olga, díszítő szobrász (1937) elégséget Vérségi Molnár István, díszítő festő (1938) elégséges Végh Béla, bútortervező (1937) . . elégséges Villányi Johanna, textiles (1940) . . jó Vöröss Tibor, díszítő festő (1938) jó Weldin Dorottya, textiles, (1941) • elégségei Weszter Erzsébet, ötvös (1939)... elégségei Zahajszky László, textiles (1937) . . elégséges Zőldy Emil, bútortervező (1937).. ió Zsédely Mária, textiles (1938) . . . elégségei

IPARMŰVÉSZETI KITÜNTETÉSES SZAKOKLEVELET NYERT

az 1936—37. taniv végén: T. Eleőd Györgyi, keramikus Károly Ferenc, keramikus Kis László, díszítő szobrász Nádasdy Etelka, textiles Pifkó Gizella, textiles

az 1937—38. tanév végén: Gil Mátyás, grafikus Hajdú Erzsébet, textiles . . . . . . . .

Hochholtzer Ernő, díszítő szobrász Juharos István, díszítő szobrász . .

Kálna Béla, grafikus Kovács Józzef, építő iparművész .

László István, építő iparművész . .

Pirhalia Zoltán, építő iparművész.

Soltész Edith, textiles az 1938—39. tanév végén: Molnár Elek, keramikus Szakái Ernő, díszítő szobrász Varga Ilona, textiles Zöldi Emil, építő iparművész . . . . az 1939—40, tanév végén: Bencsik Gyula, díszítő festő Füzér István, építő iparművész...

Koüőd András, építő iparművész..

Kopeczi Bócz István, grafikus....

Makk József, díszítő szobrász Sas Nándor Lajos, keramikus...

Vöröss Tibor, díszítő festő

ai:

a: 1937—35. tanév végén:

i$4Q—41. tanév végén:

Ágoston (Baranyai) János, építő iparművész Szíbulás Pál, építő iparművész . . • Koltai Béla, díszítő festő Naeter Erzsébet, grafikus Tálos László, építő iparművész . .

Dániel József, grafikus Lehóczky István építő iparművész Mihalik Imre, építő iparművész Sajó Gyula, építő iparművész . . . .

Sévy Rafael, építő iparművész Somorjat Imre, grafikus Stuhl Ilona, grafikus

az 193S—39. tanév végén:

IPARMŰVÉSZETI SZAKOKLEVELET NYERT az 1936—37. tanév végén: BenkŐ Rezső, díszítő szobrász . . . .

Bozzay Dezső, építő iparművész., Buczella István, építő iparművész Dömötör László, György Ötvös ..

Fehér József, díszítő szobrász . . . .

Fogéi Zoltán, grafikus Garamszegi Gyula, díszítő festő . .

Kustár László, keramikus Nagy Ilona, grafikus Szotyori Magdolna, grafikus Tóth Ilonka, textiles Wagner József, építő iparművész..

elégséges elégséges elégséges elégséges elégséges

jó elégséges jó jó jeles jó jó jó jó elégséges jó elégséges

Gabrovitz József, grafikus . . . . . . .

Hoffmann Egon, díszítő festő . . . .

Hunyadi László, építő iparművész .

Kis Imre, építő iparművész Komáromi Kacz Rózsa, grafikus Moskó Károly, grafikus Sárosi Béla, díszítő festő Végh Béla, építő iparművész

jó elégséges jó jó jó elégséges jó elégséges

az 1939—40. tanév végén: (1. a kitüntetéses szakoklevelet nyerteknél). az 1940—41. tanév végén: Bácsfalvy Etelka, grafikus . , Nagy Zoltán, grafikus Szabó Ferenc, grafikus

jó jeles ió

AZ ORSZÁGOS MAGYAR KIRÁLYI IPARMŰVÉSZETI ISKOLA ÁLTALÁNOS ÓRARENDJE AZ 1940/41. ISKOLAI ÉVRE.

Szakosztályvezető tanárok : Bútortervesés — Kaesz Gyula; d. festészet — Leszkovszky György; ípltö iparművészet — Szablya-Frischauf Ferenc és Györgyi Dénes; grafika — Haranshy JcnÖ; kerámika — Orbán Antal ( t ) ; ötvösség — Púi Lajos és Csajka István; d. szobrászat — Ohmann Béla és Lux Elek (f); textil — Muhits Sándor,

' Állatrajzolás helyett (szombaton 10—3-ig) a IV., V., VI. évfolyamos d. szobrász és ötvös szakosztálybeliek részére érmészet kötelező.

1 Építészeti alaktan helyett a II. és III, éves grafikusok könyvkötészeten; III. éves textilesek magyar népművészeti felvételeken, III, éves ötvösök bronzöntési gyakorlatokon vesznek részt (csüt. 5—7, pént. 4—6).

: Egyházművészet valláskülonbscg nélkül minden tanítványra kötelező.

* Érmészet (szombaton 10—2-ig) csak a IV., V., VI. évf* szobrász és Ötvös növendékek részére.

AZ ORSZÁGOS MAGYAR KIRÁLYI IPARMŰVÉSZETI ISKOLA 1PITTŐRITPARRMÜVISSZETI Ó R A R E N D J E

AZ 1940/4L I S K O L A I É V R E .

Tanfolynm

Óra

Kedd

Hétfő

Szerda

Bútortervezés 10—12

Kaesz Gy.

2—4

4—6

Lakásművészeti tervezés Művelődést.

Dr. Kampis A.

6-7

8—io 10—12

V. Oo-I

Szablya— Frischauf F.

Művész cttfirt.

Dr. Kampis A.

Belső kiképzések terv. I.

Levente és torna

Magyar otthon Antal D.

Szablya—Frischa-jf F.

2—4

Belső kiképzések terv. I. Égyházműv.

Molnár L.

Szablya—

Frischauf

F.

Levente és torna

6-7 8—10 10—12

VI.

Szombat

Építészeti szakrajz

Épül. félsz. Épít. szakrajz Györgyi D. Györgyi D. Lakásműv t.

Szablya— Egyháiműv.

Frischauf F. Molnár L. Művcfödést.

DT. Kampis A.

Építészeti tervezés I. Györgyi D.

12—2

4-6

«H

Péntek Györgyi D.

Népmv. felv.

Antal D.

12—2

IV.

Csütörtök I Lakáskiké pző I 'ip. műnk. Kaesz]

Belső kiképzések terv II. Szablya—Frischauf F.

Magyar otthon Antal D.

Belső kiképz. tervezése I. Szablya— Frischauf F.

Épít költségv.

Antal D. Müvésiettört.

DT. Kampis A.

Építészeti tervezés II. Családi házak Györgyi D.

12—2 2—4

4-6

6-7

Belső kiképzések terv. II. Egyházmtív.

Molnár L,

Szablya— Frischauf P.

Levente és torna

Belső kiképz. tervezése II. Szablya— Frischauf F.

Épít. tervezés családi házak Györgyi D. Művészettört.

Dr. Kampis A.

A szakoktatás keretében előadott tantárgyak él gyakorlatok : Grafikusoknak:

I., II. évf. Betűvetés: csütörtök, péntek III. „ csütörtök III. „ péntek II. Könyvköt.: szombat III. „ péntek Keramikusoknak: I. Agyagip. chem. techn.: szerda ötvösöknek: I. Technológia: péntek II. „ II. Mintázás: péntek III. Technológia: péntek D. szobrászoknak: I. Faipari technológia: hétfő II. Köipari technológia: kedd I. „ Gipszöntés: péntek II. „ „ szombat III. ,. Bronzöntés: hétfő Ttxtil szakosok: IV. „ Text. chem. techn.: hétfS IV. „ „ „ csütörtök

8—la-ig IO—la-ig 8—lo-lg 8—n-ig io—la-ig 8—13-ig io—13-ig 8—10-ig 10—ia-jg 8—13-jg 8—10-ig 8—10-ig 8—i a .ig 8—n-ig 8—10-jg 8—10-lg 8— s-jg

(t.: Sirkány L.) „ „ (t.: Tancilk M.) „ íí.: Jakó G.) (t.: Pal L.) (t.: Orbán A.) (t.: Csajka I.) (t.: Ohmann B.) „ „ „ (okt.: Grossauer R.) (t.: Mitterdorfer)

37

STATISZTIKAI TÁBLÁZATOK A NÖVENDÉKEKRŐL

Kedves kötelességünknek teszünk eleget, amikor e helyütt is hálás köszönetünket tolmácsoljuk a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak, hogy Évkönyvünk megjelentetését 3000 pengős támogatásával lehetővé tette; de hálás köszönettel tartozunk az Orsz. Magy. Iparművészeti Társulatnak is, hogy hivatalos közlönye: a Magyar Iparművészet kliséit díjmentesen rendelkezésünkre bocsátotta; Évkönyvünk képanyagának művészi megjelenéséért őszinte köszönettel tartozunk ifj.

Weinwurm Antal urnák, aki az illusztrációhoz szükséges színes kliséket részben ingyen, részben önköltségi áron készítette; hasonlókép köszönettel adózunk Szuchy Ferenc oki. keramikus művész, szakoktató urnák a tanműhelyekről készített felvételekért.