Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola évkönyve 1880-1930

AZ ORSZÁGOS

MAGYAR KIR ÁLYI

IPARMŰVÉSZETI ÉVKÖNYVE 1880-1930

AZ ORSZÁGOS MAGYAR KIRÁLYI IPARMŰVÉSZETI ISKOLA

ÉVKÖNYVE 1880-1930

AZ INTÉZET ÖTVENÉVES FENNÁLLÁSA ALKALMÁBÓL SZERKESZTETTE

HELBING FERENC E. I. IGAZGATÓ

Tartalom:

OLDAL

Ajánlás. írta: Helbing Ferenc

5

Az ötvenéves Iparművészeti Iskola. írta : Dr. Kovács János

/j

Szemelvények az iskola szakosztályainak munkáiból

28

Az Iparművészeti Iskola igazgatói, tisztviselői, tanárai, szakoktatói, művezetői és altiszti személyzete 1880—1930 . . .

Az Iparművészeti Iskola növendékei 1880—1930

81

Az Iparművészeti Iskola személyzete az 1929—30. iskolai évben

91

Zárószó

93

77

AJÁNLÁS.

50 év ! Egy pillanat csak az örökkévalósághoz mérve, de a magyar nemzet kultÚT-életéhez viszonyítva mégis jelentős idő.

Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola 50 éve a magyarságnak ahhoz a fejezetéhez tartozik, amelyben legértékesebb erőink bontakoznak ki, A Trefort Ágoston által alapított kis „műfaragászati tanműhely"-bői félszázadon át — a benne folytatott céltudatos munka révén — a magyar iparművészet hatalmas intézménye fejlődik ki. Szárnyukra bocsátja a kiművelt, istenadta tehetségeket, akik alkotásaikkal meggazdagították a magyar kultúra szintjét s a legnagyobb sikereket hozták haza a világ minden tájáról.

A magyar műipar ez idő alatt vezetőket és irányítókat nyert, az ízlés megnemesedett s a műértők felfigyeltek az itt folyó munkákra. Sajnos, a siker babérjaival övezettek mellett igen nagy azoknak száma is, akik az iskolai végzettség után névtelenül elmerültek az élet hullámaiban. Nem hagytak maguk után nyomot, emléküket mindazonáltal tiszteletben tartjuk, mint a művészi munka névtelen hőseiét.

Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola hazánk szellemi és gazdasági hullámvonalaival együtt haladt. Már a millenáris évekre állandó hajlékot és végleges szervezetet kapott. Közvetlenül a háború előtti időkben pedig a legszebb fellendüléshez jut. Új vezetés alatt új tanerők kerültek iskolánkhoz, akik nemes versenyre kelve egymással, figyelemreméltó eredményeket értek el. A háború küszöbén iskolánk világszerte elismerést és dicsőséget aratott.

A mögötte lévő nagy és gazdag Magyarország virágzó közgazdasági helyzete adott lendületet ezeknek a törekvéseknek.

A világháború lélekzetfojtó küzdelme s az azt követő porbasujtott helyzet az állam, a társadalom anyagi és erkölcsi erejét felőrölte. A kulturális célok egyre távolabb jutottak a mindennapi szükségletektől s jött a kényszerű gond s a keserű megpróbáltatások ideje. A tanári kar fiatalabbjai, a felserdült tanítványok és az altisztek nagy része hadba vonult, akik pedig itthon maradtak,

kettőzött erővel és buzgósággal igyekeztek ellátni a távollevők munkakörét is.

Mindezt a nagy erőfeszítést letiporta a háborút befejező forradalom és bolsevizmus szomorú korszaka: az alkotás helyett jött a rombolás, minden cselekvés legfeljebb a mentésre szorítkozhatott. Iskolánk anyagi ereje letört. E szomorú időkben felszerelése, berendezése tönkre ment; pótlásra nem volt mód. A műhely oktatást megakasztotta az anyagok hiánya s csak a tanári kar példátlan kitartása s a tanítványoknak lelkes munkálkodása mentette meg intézetünket a teljes alámerüléstől.

A nagy világégés — fiaink hősies küzdelmének ellenére — megsemmisítette a múlt legkiválóbb értékeit s leggondosabban szervezett intézményeit, s a teljes reménytelenség mellett mégis azzal kellett foglalkozni, hogy mindent újra építsünk, mert a nemzet élnivágyását lehetetlen eltörölni a föld színéről.

Mindnyájan tudjuk, hogy milyen óriási küzdelmet kellett kifejteni a rendes kerékvágás érdekében. Nagy munkába került az eldurvult erkölcsöket, a közömbösséget, a komoly munkától való idegenkedést leküzdeni és az embereket ismét a régi munkaszeretetre, kötelességtudásra visszatéríteni.

A szomorú idők elmúlták, de a gazdasági és pénzügyi nehézségek megmaradtak. Az Iparművészeti Iskola igyekezett teljes egészében visszanyerni régi képét. Fokozott lelkesedéssel és szorgalommal folyt a munka és lépésrőllépésre, legnagyobb erőfeszítések árán sikerült ismét a régi szintet elérni, amelynek legjobb bizonysága maga jubiláris kiállításunk s az annak anyagából szemelvényeket nyújtó jelen kiadványunk.

Ez a jubiláris kiállítás áttekinthető képet ad iskolánk fejlődéséről, tanmeneteiről és az oktatás mikéntjéről. Maguk az eredmények igazolják, hogy az ország életében milyen szerepet tölt be az intézet. Igaz ugyan, hogy a végzett iparművészek elhelyezkedése az életben most nagy nehézségekbe ütközik, de ugyanezek a nehézségek megvannak a tud. egyetemek, a műegyetem és egyéb főiskolák végzett növendékeinél is, sőt a szabad pályának nevezett ipari és kereskedelmi pályák mindegyikén. Ilyen félszázados országos intézet kiemelkedik a pillanatnyi szükségletek látószögéből s az átmeneti helyzetek nehézségein túl a jövő korszakok és generációk igényeit veszi számításba.

Minden rossz elmúlik. A gazdasági krízis sem tarthat örökké. Számunkra is fog sütni a nap, mert munkakedvtől, lelkesedéstől és tehetségektől körülvéve hiszünk egy Istenben, hiszünk örök igazságban és Magyarország feltámadásában.

Helbing Ferenc.

AZ ÖTVENÉVES IPARMŰVÉSZETI ISKOLA. ÍRTA DR. KOVÁCS JÁNOS TITKÁR.

/. Az iskola megalapítása és első szervezete (1880— 1883). — //. A fokozatos fejlődés és izmosodás évei (1883—1896). — III. Az iskola újjászületése; belső reformok kora (1896—1910),— IV. A nagyarányú fejlődés évei (1910—1914). — V.A háborús és forradalmi évek (1914—1919). — VI. Az iskola újjászervezése és jelene (1919—1930).

L Az iskola megalapítása és első szervezete, (1880—1883.)

A magyar iparművészet évszázadokra terjedő virágzásának és fölfelé ívelő gyümölcsöző fejlődésének legmeggyőzőbb bizonyságai a muzeális és magángyűjtemények régi iparművészeti kincsei. Sajnos, a nagyszerű fejlődést megbénították a reánk szakadt háborúk, az idegen megszállások, az önvédelmi harcok s az önkényuralom keserves évei. A nemzeti megpróbáltatások emez évszázadai alatt alig lehetett többé szó a régi értelemben vett, önálló magyar iparművészetről. Ezzel szemben Ausztriának s első sorban Bécsnek kiváltságos helyzete, az ottani ipari szervezettség és vagyonosság műipari termékeivel minden nehézség nélkül áraszthatta el a hazai piacokat s ezzel nemcsak idegen ízlésnek lőn terjesztőjévé, hanem lehetetlenné és sokak szemében feleslegessé is tette az ősi magyar talajból táplálkozó magyar iparművészet életrekelését.

Alkotmányos életünk első közoktatásügyi minisztere, Eötvös József báró ütközik meg először iparművészeti szegénységünkön, amikor egyik munkájának illusztrációit stuttgarti fametsző-művésszel kénytelen elkészíttetni. ő , az európai látókörű államférfi, hangsúlyozza először magyar iparművészeti iskola szükségességét, amely hivatva lenne a magyar lelkekben szunnyadó művészi teremtő erőt kiművelni; a magyar népművészet csodás gazdagságú formakincsét megnemesítve újjáteremteni s ezáltal függetleníteni magunkat Nyugat importjától.

Ez életrevaló, de kihatásaiban akkor még

eléggé meg nem értett s így kevéssé értékelt nagy gondolat megvalósítója Trefort Ágoston közoktatásügyi miniszter, a magyar kulturális életnek másfél évtizeden át lánglelkű és fáradhatatlan vezére lőn.

Az ország akkori pénzügyi viszonyai még nem tették lehetővé, hogy a külföld nagyobb városaiban már virágzó iparművészeti iskolák teljes programmjával lépjen a törvényhozás elé. Az első határozott lépést azonban megtette s 1880 november hó 14-én személyesen nyithatta meg az Országos Magy. Kir. Mintarajziskolával és Rajztanárképzővel kapcsolatos Országos Magy. Kir. Iparművészeti Iskola egyetlen szakosztályát: a „műfaragászati tanműhely"'-t.

Milyen szerény, bátortalannak látszó elindulás !

Az új iskolának egyetlenegy kinevezett tanára van: Mátrai-Muderlak Lajos, az iskola „fafaragászati műszaki vezető"-je. Az igazgatót: a jeles Keleti Gusztávot, továbbá az intézet „artisztikus vezető"-jét: Rauscher Lajost, aki az új iskola első szervezeti szabályzatának és tananyagának megállapítója volt, valamint a többi előadó tanárt is a Mintarajziskola adja kölcsön. Saját helyisége sincs még az új iskolának, amely az első három év alatt az Országos Képzőművészeti Társulat Sugár-úti (ma Andrássy-út) bérházának földszintjén — a Zeneakadémiával egy fedél alatt — kap ideiglenes hajlékot 2 előadói és i irodai helyiségben. Az egyik előadóterem a rajzolás, a másik a fafaragás céljait szolgálja; míg a mintázás és szabadkézi látszattan órái felváltva az irodahelyiségben tartatnak meg. Á törvényhozás az iskola felállítására, berendezésére, fenntartására, a tanárok fizeté-

sere stb. összesen 5000 forintot szavazott: meg s így valóban elismeréssel kell adóznunk: az első úttörők lelkességének s a kezdet minden nehézségét leküzdő bizakodásának.

Rauscher Lajos tervezete az iskola kiképzési idejét 3 évben állapítja meg s az oktatás melléktárgyai mind a műfaragászati tanműhely céljait szolgálják. Az új iskola ez egyetlen szakosztályában oly tervezési és kivitelezési tudást kívánt nyújtani a növendékeknek, hogy innen kikerülve a bútoriparban mint műfaragók, az építőiparban mint díszítő szobrászok megállják helyüket.

Az egyes tantárgyakat, előadókat, a növendékek heti elfoglaltságát hűen tünteti föl az; 1 iskola legelső (1880—1881. tanévi téli félévi)

szabása a kívánatos tanulmányi eredményt igen kétségessé, sőt bizonytalanná teszi. A nagyobb elméleti és gyakorlati tudással bíró jelentkezőkkel a hiányos előképzettségűek nem tudván lépést tartani, félő volt, hogy ez, az oktatás egész vonalán, károsan fogja befolyásolni a tanári kar igyekezetét.

Felvételi vizsga behozatalára még nem gondolnak; de sokat várnak a kiképzési időnek egy évvel való meghosszabbításától. így a hároméves kiképzést előbb négy, majd öt, az iskola legújabb fejlődési korszakában pedig már hat évre emelik föl.

Ugyancsak az egészséges fejlődést célozzák — s ez szintén az első 3 év tapasztalatai alapján leszűrt tanulságok eredménye — a 2—2 évenként rendezendő iskolai évvégi kiállíórarendje.

Az első 3 év alatt nem is történik e tekin- tások is. Ezek hivatva lesznek az oktatás tetben lényegesebb változás. A II. és I I I . tökéletesítésén kívül a műiparosok, műértők évfolyam megnyíltával is valamennyi növen- és műbarátok érdeklődését is az ifjú iskola dék csaknem ugyanezen órarend szerint majd- munkássága felé irányítani; a végzett növennem ugyané tárgyakat tanulja, általában kevés> dékeknek elhelyezkedési lehetőségeket nyujtekintettel arra, hogy hányadik éve látogatja1 tani; e mellett a nagyközönség ízlését fejaz iskolát. Üj tantárgyként szerepel a máso- leszteni. dik évtől a figurális rajz, amelyhez mintául a1 nagy mesterek műveinek reprodukciói s a1 klasszikus szobrok gipszöntvényei szolgálnak.

Az iskola a figurális rajz oktatásával — , //. A fokozatos fejlődés jóllehet az emberbonctan s az élő alak után való rajzolás csak az 1887. tanévtől kezdő- és izmosodás évei. (1883—1896.) dik — az iparművészeti tervezés egyik legfontosabb eszközét nyújtja növendékeinekL Az 1883. év őszén megnyílik az „előkészümár most is. Ennek meglepően szép ered- leti osztály", amelyben az általános iparményei pár év múlva, a budapesti országos' művészeti kiképzés szempontjából szükséges kiállításon már mutatkoznak is a növendékekL tantárgyakat (szabadkézi és mértani rajz, munkáiban. geometria és mintázás) tanítják. Ilymódon a Az iskola az állami költségvetés szerintt növendékanyag annyira összehangolódhatott, most már évi 3000 forint ellátmányt kap a1 hogy a kiképzés további folyamán mind nehebútorzat és felszerelés fokozatos beszerzésére: zebb feladatok megoldására is készséget • és és sikerült a kezdet nehézségeit leküzdenie. képességet szerzett.

Az iskola az első ciklus (1880—1883) beAz 1883—84. iskolai évben lényeges válfejeztével szakképzett tanerők irányításával,> tozást jelent a haladó növendékeknek 4 csokipróbált és a gyakorlati kiképzés céljainakc portba és pedig a) mintázási, b) műfaragáis megfelelő tanmenettel, jól átgondolt szer- szati, c) ötvösművésnöki és d) fametszészeti vezetével életrevalóságának bizonyságát adta. szakosztályokba való sorozása.

Mindazonáltal az első ciklus több oly/ A fametszészeti szakosztály a Mintarajztanulságot eredményezett, amelyek az iskola1 iskola keretében Morelli Gusztáv kiváló vezejövő fejlesztése szempontjából igen megszív-- tésével már 11 év óta fennállott ; az 1883. év őszén azonban — művészi ipari jellegének lelendők voltak.

Bizonyossá vált pl., hogy a tanítványok£ megfelelően — az Iparművészeti Iskolába egyenlőtlen előképzettsége, elméleti és gyakor- helyezték át s ennek önálló szakosztályaként lati előismereteinek különbözősége az oktatás- működött jeles mesterének haláláig. (1909.)

Az új szakosztályok nyitása a növendéknak egységes tanmenet szerint való keresztülvitelét teljességgel megakadályozza s a kikép- létszámot megkétszerezte. Ezért az Andrássyzésnek hároméves tanfolyamban való meg- úti elhelyezés helyett új és megfelelőbb iskolai

helyiségekről kellett gondoskodni. Végleges megoldásra még nem gondolhattak s így, ideiglenesen bár, de mégis célszerűbb és tágasabb bérelt otthont kapott az iskola a VI. ker., Izabella-utcai 62. sz. Zichy Rezső gróf-féle kétemeletes házban, ahova az 1883. év nyarán költözött át.

A következő (1884) év őszén a díszítő festészeti és rézmetszészeti szakosztályok nyílnak meg s mivel ezeket az Izabella-utcai házban már nem lehetett elhelyezni, a VI. ker., Teréz-körút 20. sz. alatti bérház két lakosztályában kaptak megfelelő helyiségeket.

Ezáltal az iskola szinte kettészakadt, mert hat szakosztálya közül négy az Izabella-utca 62. sz., két szakosztálya pedig a Teréz-körút 20. sz. alatt bérelt házban működött.

E semmiképen sem ideális helyzetből származó nehézségeket legyőzte a tanári kar lelkessége. Az iskola komoly munkásságának bizonysága az Iparművészeti Iskola első nyilvános bemutatkozása, a budapesti országos kiállításon, 1885 nyarán. Az alig ötéves iskola a városligeti közoktatási csarnokban kiállítja mind a hat szakosztályának munkáit és pedig oly áttekinthető és ízléses elrendezésben, hogy nemcsak a hazai művelt közönség, hanem a

külföldi szakemberek is elismeréssel nyilatkoznak az oly rövid múltú iskola működéséről.

Az 1885—86. tanévre a rendes növendékeken kívül vendéglátogatókat, az 1886—87. évtől kezdve pedig rendkívüli növendékeket is vesz fel az iskola.

Az egyes szakosztályoknak két egymástól távol eső bérelt házban való elhelyezése az 1886. tanév kezdetével még tovább komplikálódott. A kisplasztikái osztály megnyitása s a fametszészeti szakosztály fejlődése ismét újabb helyiségek kibérlését tette szükségessé.

Azáltal tehát, hogy e két szakosztály a VI. ker., Izabella-utca 61. számú ház átalakított lakásaiban kap munkatermeket: most már három különböző helyen is folyik az oktatás munkája, ami sem fegyelem, sem tanítás, sem a növendékek egészsége szempontjából nem mondható megnyugtatónak. Az elméleti tárgyak óráira a különböző épületekben lévő szakosztályok növendékei rendszertelenül járhatnak s a sok járás-keléssel értékes munkaidő vész kárba. Az eredetileg lakásoknak szánt, szűk és rossz világítású helyiségek a művészi oktatás érdekeinek egyáltalán nem felelnek meg.

Ilyen küzdelmek között készült az iskola

a szervezeti szabályzatban előírt s 2—2 évenként rendezendő első évvégi munkabemutató kiállítására. A siker ezúttal sem maradt el.

A kiállítási anyag az iskola tantermeiben módszertanilag elrendezve került bemutatásra s azt az intézet alapítója, Trefort Ágoston is megtekintette, aki úgy ez alkalommal, mint külön leiratban is teljes megelégedését fejezte ki a tanári kar buzgalmáért.

Ugyané tanév (1886—87) folyamán nyílik meg a műfaragó osztállyal kapcsolatban a díszítő szobrászati szakosztály, ugyancsak id.

Mátrai Lajos tanár vezetésével, ahol a nagyobbarányú építészeti díszítmények mintázását és kivitelezését tanulják meg a növendékek.

Az első ciklust követő négy év (1883—1887) alatt ime öt új szakosztály alakul, mindegyik a hazai viszonyokhoz alkalmazkodó különleges céllal és programmal.

1887 szeptemberétől kezdve már kétéves az általános előkészítő osztály s erre épül a hároméves szaktanfolyam, úgy, hogy az egész kiképzés immár öt évre terjed. Ugyanekkor lép életbe a tandíjfizetési kötelezettség. A rendes növendékek félévre 5 forintot, a vendéglátogatók 10 forintot fizetnek. A tandíjfizetés rendszeresítése semmiképen se jelenti a növendékek anyagi helyzetének hirtelen jobbra fordulását, bár általában meg tudták fizetni az előírt összeget. A tandíjfizetés behozatalára az a szempont vezette a tanári kart, hogy ezáltal a növendékek jobban megbecsülik az intézetet s annak felszerelését. Egyébként az ösztöndíjasokat és szegénysorsúakat már akkor is mentesítették a tandíjfizetés alól.

Az 1888—89. iskolai év ismét nagyobbarányú hurcolkodással kezdődik. Az Izabellautcai 62. számú ház ötéves bérlete lejárt s nem volt megújítható. A két előkészítő osztály, továbbá az ötvös-fémvésnöki és rézmetszészeti szakosztály, valamint az igazgatósági iroda, könyvtár és tanári műtermek a VI. ker., Kemnitzer- (mai Hegedűs Sándor-) utca 10. szám alatt; a díszítő szobrászati szakosztály pedig a VII., Rózsa-utca 20. szám alatti ház földszinti (néhai Izsó Miklós-féle) műtermében kap ideiglenes elhelyezést. A fametszészeti és kisplasztikái szakosztály szintén kiköltözködik a VI., Izabella-utca 61. szám alatti bérelt otthonából s az előbbi szakosztályok tőszomszédságában, a VI. ker., Eötvös-utca 6. szám alatt bérelt házban kezdi meg a tanévet. A díszítő festészeti szakosztály továbbra is a VI., Teréz-körút 20. számú ház I. és II.

emeletén bérelt lakosztályokban marad, ahol a kibővítésre elégséges tér állott rendelkezésre.

Nyolc év alatt tehát egészben, vagy részletekben nyolcszor költözött az iskola más és más bérházakba s az eredmény mégis az, hogy hat szakosztálya négy különböző házban van széjjelszórva! De még e zaklatott sorsában sem mutat az intézet munkája ingadozást, vagy visszaesést. 1889 júniusában ismét megrendezi az előírt éwégi munkabemutatót, ezúttal Csáky Albin gróf kultuszminiszter jelenlétében és pedig oly sikerrel, hogy már nemcsak a kiállított anyag minősége, hanem mennyisége is ékesen hirdette a tanárok és növendékek összefogó munkásságának gyönyörű eredményeit.

Itt kell feljegyeznem, hogy gondoskodás történt arról is, hogy a végzett növendékek a hadseregben intelligenciájukhoz méltó helyet foglalhassanak el s azért a 6051/1888. sz. kormányrendelet az Országos Magy. Kir. Iparművészeti Iskola rendes növendékei részére az egyéves önkéntességi kedvezményt megadta. E kedvezmény a trianoni békekötés folyományaként olyképen módosult, hogy a 14.838/1929. sz. m. kir. honvédelmi miniszteri rendelet szerint az intézet végbizonyítványos növendékei katonai szolgálatban karpaszomány viselésére jogosultak.

Az 1889—1895-ös évek az iskola történetében minden különösebb esemény nélkül peregnek le. A tanári kar egyetemét — az oktatás mind intenzívebb irányítása mellett — az új iskolaépület gondolata foglalkoztatja. Üj, önálló, célszerű és jól berendezett iskolaépület emelése immár elodázhatatlan. Az Iparművészeti Múzeum és Iskola közös épülete számára a kormány az Üllői-út, Rákos-utca és Kinizsi-utca által határolt 1552 négyszögölnyi telket már megvásárolta s a tanári kart felszólította oly tervezet kidolgozására, amelyben az iskola térszükséglete (osztályok, műtermek, műhelyek feltüntetésével) pontosan meg legyen határozva.

Csáky Albin gróf kultuszminiszter, aki az intézetet több ízben meglátogatta s így személyesen győződött meg annak célszerűtlen elhelyezéséről, 1890-ben tartott költségvetési expozéjában hangsúlyozza már, hogy hivatali elődjének (Trefort Ágostonnak) tervét, amely szerint a nagyon drágán, részben célszerűtlenül és szűken, négy különféle épületben elhelyezett iparművészeti múzeumot és iskolát, mint céljuknál fogva egymásra utalt intézeteket — hasonlóképen, mint ez a technológiai

rajzteremről és könyvtárról, amelyek olyképen helyezendők el, hogy a két intézet részéről egyaránt könnyen hozzáférhetők legyenek.

A pályatervek közül 1894-ben Lechner és Pártos együttes tervét fogadták el s ennek alapján kezdődött meg az építés 1895 tavaszán.

Az építkezés igen lassú tempóját Fittler Kamill miniszteri biztos erélye annyira meggyorsítja, hogy az új, monumentális épület felavatása az 1896-i millennáris év ünnepségeinek egyik jelentős programmjául ígérkezik s az 1896—97. tanévet az iskola már saját helyiségeiben nyithatja meg.

Az 1895—96. iskolai év az intézet életében újabb fejlődést jelent: a zománcozás-nak és ékszerészet-nzk, mint új iparművészeti ágaknak tanításával ismét kiszélesbül oktatási tere.

Egyébként az egész iskolai év nagy előkészület hazánk ezeréves fennállásának méltó megünneplésére.

Benn a szakosztályokban s künn a kiállítás területén tanárok és növendékek versenyezve dolgoznak, hogy az iskola, amelyet immár a Múlt sikerei is köteleznek, minél tökéletesebb gyűjteménnyel igazolja hivatottságát, létjogosultságát, másfél évtizedes fejlődését és fokozatos izmosodását. iparmúzeummal és felső ipariskolával történt — szerves összeköttetésbe kívánja hozni s egy külön e célra emelendő épületben elhelyezni. Rendkívüli előnyöket jelent ugyanis, ha nagy nemzetgazdasági fontossággal bíró művészi iparunk gyors és hathatós fejlesztésére e két testvérintézet előnyös elhelyezést nyer..."

Az iparművészeti múzeum és iskola számára emelendő épület programmja (jóváhagyatott a VKM. 50.556—1890. sz. r.) részletesen felsorolja az iparművészeti múzeum, néprajzi múzeum és iparművészeti iskola részére szükséges helyiségeket. E szerint ez intézmények egy épületben s mégis külön-külön, oly módon helyezendők el, hogy a múzeum gyűjteményei támogassák a tanítás anyagának gyakorlati és elméleti fejlesztését. Ezért történik gondoskodás a tervezetben egy közös olvasóteremről,

Az 1896. év júniusában végleg búcsút mond tanár és tanítvány a Kemnitzer-, Eötvös-, Rózsa-utcák és Terézkörút szükséglakásainak.

Fájdalmasabb azonban a búcsúzás az iskola első igazgatójától, Keleti Gusztávtól, aki a más városrészbe, messze költöző Iparművészeti Iskola további vezetésére már nem vállalkozott s régi intézetének, az Orsz. Magy.

Kir. Mintarajziskolának és Rajztanárképzőnek igazgatói tisztét tartotta meg csupán.

Keleti Gusztáv szervező és irányító ereje az iskola megalapításának, első szervezetének, majd fokozatos fejlődésének és izmosodásának éveiben — a nagy és sokszor szinte leküzdhetetlen akadályokon át is — tüzet, művészi finomságot, éles judiciumot, lelkes odaadást vitt bele a tanári kar törekvéseibe s helyes irányt tudott mutatni újraéledő iparművészetünk kitaposatlan útain az ifjú iparművész-nemzedéknek.

leg az iparművészeti palotának bevakolása ///• Az iskola újjászületése ; annak kezdetleges és alacsony fokára engedne a belső reformok kora. (1896—1910.) következtetést."

Az 1896. év nyara jelentős eseményekben1 gazdag.

Az iskola szereplése a millenniumi országos> kiállításon, a művészeti oktatás csoportjában1 — a kiállított anyag kiválósága és gazdagsága' folytán — közfeltűnést keltett. A magyar" iparművészeti törekvéseknek e csöndben munkálkodó, de az ízlés^fejlesztése terén eleddig is5 oly sok haszonnal működő iskolája tulajdon-; képen a millenniumi kiállításon lett ismertté: szélesebb körökben is.

Szétszakadozottsága,eldugottsága miatt eddig nem volt módjában a figyelmet oly mértékben magára irányítani, amint megérdemelte5 volna. E kiállításon történt bemutatkozása1 azonban úgy a hivatalos bírálat, mint a szakférfiak véleménye szerint is, teljes sikerrel járt.

Az 1896. tanév kezdetén veszi át az iskola1 igazgatását Fittler Kamill műépítész, aki ai Múzeum és Iskola épületének tető alá hozatalánál és berendezésénél mint kormánybiztos5 érdemes munkásságot fejtett ki. Igazgatósága1 alatt (1896—1910) az iskola második másfélévtizedes, az elsőhöz minden tekintetben1 méltó, sőt kihatásaiban még szebb és gyümölcsözőbb korszakának: valóságos újjászületésének korát éli.

Immár nem szétszórtan és küzködve, hanem a székesfőváros egyik legművészibb? módon megalkotott palotájában, együtt dolgozik az Iparművészeti Múzeummal és azz, ideiglenesen ide helyezett Iparművészeti Társulattal.

Az új épület külső megjelenésében és belső3 kiképzésében a benne folytatandó nemzetii munka művészi értékét akarja kifejezésre juttatni. „Ha iparművészeti iskolát és múzeumott emelünk — írja Wlassics Gyula akkori kultuszminiszter a tárcaköltségvetés indokolásában (1896) —, mert annak művelődésünk éss vagyonosodásunk szempontjából fontosságott tulajdonítunk: az arra szánt épület külsejee nem állhat az intézet legfőbb elvével, aa nemesebb ízléssel egyenes ellentétben! AV Zsolnai-gyárban készülő pyrrogranit hazaii művészi iparunknak oly sajátos és a külfölddel szemben is haladást jelző terméke, hogyy az iparművészeti múzeum és iskola épületén1 már ez anyag magában is e téren elért fejlettségünkről fog tanúskodni; míg ellenkező-

Az átköltözés az 1896. év szeptemberében befejeződött. Maga az új épület ünnepélyes felavatása mint az ezeréves ünnepségek utolsó szép felvonása, I. Ferenc József királyunk jelenlétében, az országgyűlés tagjainak, a művészi és műipari körök s a nagyközönség részvételével október 26-án ment végbe.

Az uralkodót az épület nagycsarnokában Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter köszöntötte, mire a király válaszolt s a kultúra új hajlékát megnyitottnak nyilvánítván, részletesen megszemlélte azt.

Az iskola bejáratánál, az igazgatóval élén, a tanári kar s a növendékek csoportja fogadta a királyt, aki az I. emeleti előadó- és műtermeket tekintette meg.

Az Iparművészeti Iskola új hajlékában, amely térség, berendezés és felszerelés tekintétében az akkori kívánalmaknak tökéletesen megfelelt, nyugodtan kezdhette meg új életét.

Szomszédságában a Múzeum gyűjtögette és óvta a múlt patinás iparművészeti emlékeit; az Iskola előkészítette a jövőt s a Társulat a kettőt áthidalta a jelen új igényeinek szolgálatával.

Az iskola megnagyobbodott helyiségei az új vezetőség kötelességévé tették, hogy a meglévő szakosztályokat a hazai műipari szükségleteknek megfelelően kibővítsék és új szakosztályokat nyissanak meg. így elsősorban a lakberendező szakosztály megnyitása volt indokolt, ami az 1899. év elején meg is történt s ezzel a hazai iparművészeti oktatás ismét teljesebbé lőn. Az új szakosztály szervezésével módot nyújtott az iskola sok ügyes s technikailag képzett asztalosnak, kárpitosnak, díszítőnek és rajzolónak oly művészi képzettség megszerzésére, amellyel a külföldi stílus és munkavezetők további beözönlése ellen több sikerrel védekezhettek; ezenfelül nagyobb kereseti lehetőségek is nyíltak meg az új szakosztály látogatói számára, A fejlesztésnek azonban nem volt szabad ötletszerűen történnie, hanem a haladó kor általános irányzatát s főleg az iparművészeti téren előálló kívánalmakat kellett figyelembe vennie.

Az iskola közel két évtizedes múltjának tanulságait a külföldi művészeti iskolák és irányzatok eredményeivel összhangba hozni; az oktatás menetében a helyes, a korszerű művészi hitvallást dominálóvá tenni; a nem-

zeti díszítő elemeknek minél jelentősebb teret juttatni; a történelmi stílusok tanulmányozása mellett a természetet s a primitívebb népies stílusokat felkarolni és tovább fejleszteni, stb. stb., ezek voltak azok a főbb vezető motívumok, amelyek — az 1898. év november első hetében — ezúttal már az Iparművészeti Múzeum nagycsarnokában — rendezett iskolai kiállítás tanulságaira is támaszkodva, — a tanári kart az iskola renaissance-ának érdekében most már határozottan egy nagy belső reform keresztülvitelére ösztönzik. E kiállítás újabb jelentős sikert s az iskola életében örvendetes fejlődést jelentett. A szakkörök, a sajtó, a nagyközönség elismerése dicsérettel szólt ezúttal arról a modern szellemről, amely a szakok legtöbbjének munkájából kitetszett. A magyar ornamentika ápolása s a természet utáni rajzolás is nagyobb teret nyert. De ez még nem volt az az ideál, amelyet a tanári kar maga elé tűzött!

Megindult tehát az iskola lassú, céltudatos,

nagy óvatosságot parancsoló, a nagy nyugati népek művészi reformmozgalmait s hazai régi népművészetünk csodás formakincseit egyképen figyelemreméltató, újító munkája.

Fő szempont volt itt, hogy az iskola elsősorban arra hivatott, hogy iparművészeti tervezőket neveljen s ezért a régi imitatív tevékenység helyébe a szakoktatás egész vonalán most már az ékítményes és konstruktív tervezés lép: tehát a természet nyújtotta megszámlálhatatlan és kimeríthetetlen díszítő elemeknek az élő természetben való tanulmányozása; az emberi testnek nem részletekbe menő, kicsinyes, hanem az iparművészeti objektumokon dekoratív felhasználhatóság szempontjából való boncolgatása és rajzolása; az elméleti tárgyaknak nem elvontan, hanem a praktikus életben előforduló feladatok szerinti oktatásastb.

Ez új alapelvek alkalmazása csakhamar érezteti hatását az oktatás valamennyi ágazatában s midőn az 1900-ik évi párizsi világkiállításon Magyarország első ízben jelenik meg mint önálló állam: Fittler Kamill, az iskola vezetője, mint a kiállítás magyar osztályának műszaki igazgatója nemcsak a magyar kiállítás és az ezzel kapcsolatos művészi kongresszus ügyeit intézi, hanem az iskola növendékmunkáiból oly kiváló gyűjteményt visz magával Párizsba, amelyért az egész művelt világból összetoborzott bírálóbizottság aranyérmet ítél meg az iskolának. Oly siker ez, amely a magyar Iparművészeti Iskolát a legelőkelőbb külföldi hasonnemű intézetekkel egyenlő rangba helyezi.

Az iskola módot adott a hazai nagyközönségnek is arra, hogy párizsi kiállítási anyagát megismerhesse. Az Iparművészeti Múzeumot e kiállítás tartama alatt több mint 100.000-en keresték föl. Megtekintette maga a király Őfelsége, a királyi család több tagjával, Széli Kálmán miniszterelnök a kormány tagjaival s országunk vezető egyéniségeivel.

A király látogatása, érdeklődése és elismerő nyilatkozata növendékeink munkáiról, — iskolánk történetében egyik legkedvesebb emlék marad mindenha.

Valóban fölemelő és örvendetes záró-

akkordja ez a legfelsőbb elismerés és a Páriá- speciálisan nemzeti műipar sajátosságait és ban megítélt kitüntetés a második decennium értékeit — ellentétben a külföldi vállalatokkal, értékes munkásságának! amelyek a külföldi nehéz munkásviszonyok Az iskola párizsi bemutatkozása a külföldi ellenére is — éppen azért foglalkoztattak szakemberek figyelmét az eddiginél is nagyobb magyar iparművészeket oly szép számban, mértékben fordítja az intézet felé s Európa, mert termelésükbe új színt, új jellegzetessőt Amerika legtávolabbi vidékeiről is szá- ségeket óhajtottak vinni. mosan keresik föl a magyar iparművészet hajE súlyos átmeneti években sem ismer az lékát; tanulmányozzák módszerét, másolják iskola megállást a művészi ideál felé való tanmenetét, kutatják meglepően szép ered- törekvésében. ményeinek titkát. És éppen ez utolsó az, amit 1902 nyarán a szegedi iparművészeti kiállínem vihetnek magukkal, mert e titok a magyar táson bemutatja valamennyi szakosztályának lélek mélyén rejlő teremtő erő, amely — működését a maga teljességében, hogy a hogy megnyilatkozhatik és alkotni kész — fővárostól távolabb eső vidéki centrumokban hazánk mind nyomasztóbbá váló viszonyai is megismertesse az iskola munkásságát s között szinte csodálatos. Mert az a nagy népszerűsítse a művészi szép gondolatát. felbuzdulás és építőtevékenység, amely a Emellett tekintélyes gyűjteményt küld ki Millennium-ot megelőzte, sajnos, nem foly- Turin-ba is, a nemzetközi modern ipartatódott tovább. A kereskedelemnek, iparnak művészeti kiállításra, főleg a díszítő szobs ezekkel együtt valamennyi művészeti ágnak rászat, festészet és az iparművészeti tervezés pangása immár kezd szomorúan érezhetővé újabb terméséből.

A turini kiállításon is, válni az iskolai oktatás eredményeiben is. mint két évvel azelőtt a párizsi nemzetközi Elsősorban a végzett növendékek nehéz el- kiállításon, állami aranyéremmel tüntették ki helyezkedésében nyilatkozik ez meg; másod- az iskolát. sorban kiváló tehetségek külföldre vándorAz 1902—03. tanév egyik legfontosabb lásában; harmadsorban a növendékek ambíció- mozzanata az Iparművészeti Múzeum nagyjának lankadásában, ami onnan magyaráz- csarnokában rendezett tavaszi kiállítás. A ható, hogy a nyomasztó közgazdasági viszo- párizsi kiállítás anyagának bemutatása óta nyok látása kishitűekké teszi őket jövőjüket ilyen nagyarányú kiállítást itthon még nem illetőleg. rendezett az iskola.

E kiállításon még inkább kifejezésre jutott A tanári kar, ahol csak meghallgatást remél, mindenütt szót emel a helyzet orvoslása új oktatási rendszere. Az iskolai pályázatok érdekében. így mozgalmat indít, hogy az meghonosítása, a természet után való rajzolás iskola végzett növendékei az iparostanonc- intenzívebb művelése, a magyaros stilizálások iskolákban és vidéki ipari szakiskolákban az szárnypróbálgatásai, a gyakorlati élet követeleddiginél nagyobb számban alkalmaztassanak ményeihez való alkalmazkodás az eddigi szép annál is inkább, mert erre az 1146/1893. sz. eredményeket is örvendetesen túlszárnyalta. vallásügyi miniszteri rendelet alapján tett A hivatalos felsőség legteljesebb elismerése, ipariskolai rajztanítói képesítővizsga útján a szak- és napilapok meleghangú bírálatai, a sokan jogosítottak is. Aztán helyet kér az nagyközönség páratlan érdeklődése (6 nap állami és magán gépgyárak, vaggongyárak stb. alatt 17.000 látogató!), amit fokozott a kulműtermeiben képzett tervezőink és rajzolóink tuszminisztérium amaz elhatározása, hogy a részére, ami által vasúti és hajózási beren- kiállított növendékmunkákból többet megdezésünk, hídjaink, öntvényeink, díszítéseink vásárolt a vidéki múzeumok részére: mind eredetien magyarosak és művésziesebbek len- bizonyságai voltak annak, hogy az iskola nének. Végül tiltakozik a tanári kar a külföldi újjászületése és belső reformjai a hazai iparelőmunkásoknak, munkavezetőknek, tervezők- művészeti nevelésnek és termelésnek valóban nek további bebocsátása s itteni alkalmazása javát szolgálják. ellen, mert erre már semmiféle ok nincsen; Az 1903—03. évi Értesítő gazdagon illuszta magyar iparművészek viszont kereset nélkül rálva jelenik meg s ettől kezdve egész a állanak. háború utolsó évéig az Iparművészeti Iskola A tanári kar eme nemes törekvése csak Évkönyvei a könyvdíszítő iparművészet várvaszórványosan talált meghallgatásra itthon, várt eseményei lesznek. mert a munkaadók nagyobb tömege az interE mozgalmas évek munkája közben, az nacionális termelésben nem ismerte föl a iskola negyedszázados fennállása évfordulója-

nak hajnalán hagyja jóvá a közoktatásügyi minisztérium (13.490/1904. sz. r.) az új Szervezeti és szolgálati szabályzatot, amely a harmadik decennium befejeztéig lesz ismét alapvető törvénye a férfikorba átlépő iskolának.

Az új Szervezeti szabályzat a tanítás eddig bevált módján és menetén nem változtat, de részletesebben állapítja meg a tanfolyamok tanulmányi anyagát, a növendékek minősítését, a felvétel módozatait s az esti tanfolyam szervezetét.

A kiképzés ezután is kétéves előkészítő tanfolyammal kezdődik, amelyben a szakbeli előtanulmányokon, az ékítményes rajzon, alakrajzon és geometriai tárgyakon van a hangsúly.

A kétéves előkészítő tanfolyamot a 3 évig tartó szaktanfolyam követi. Itt a heti óraszámnak több mint felét (24) a szakoktatás foglalja le, emellett mint a szakoktatást kiegészítő főtárgy, az alakrajz és iparművészeti rajz szerepel a legnagyobb heti óraszámmal.

A szakosztályok száma hét és pedig a) díszítő festészet, b) díszítő szobrászat, c) kisplasztika, d) ötvösség, e) fametszés, f) rézmetszés és g) lakásberendezés.

Lényeges újítás a minden jelentkezőre kötelező s 6 napig tartó felvételi vizsga, amely a szakgyakorlatokra, geometriára, ékítményes és építési rajzra terjed ki.

Kötelezővé teszi a szabályzat a nagy szünidei hathetes műhelygyakorlatot a gyakorlati kiképzés szempontjából. Az iskolai pályázatokat is újból szabályozza és külön félévi, éwégi s szakbeli képesítő pályázatokat ír elő. Újból megállapítja az ipari szakiskolákból átlépő tanulók felvételi módozatait stb.

Az estijanfolyam szervezete is lényeges része az új szabályzatnak.

Esti tanfolyam felállításának gondolata több ízben felvetődött az iskola életében s a felötlő kívánalmak és rendelkezésre álló anyagi eszközök szerint hosszabb-rövidebb ideig működtek is ily tanfolyamok a rendes nappali oktatással kapcsolatban. így az 1889. év őszén az ötvös-ékszerész iparosok részére kísérletképen nyitottak esti tanfolyamot, majd ennek üdvös eredményein felbuzdulva, az 1890. év októberétől előbb csak 5 hónapon át, utóbb az egész iskolai év tartama alatt — az ötvösökön kívül a lakberendező (kárpitos ipari) segédek is részesülnek rendszeres esti továbbképzésben (rajzolás és ötvös műhelygyakorlat) és pedig az érdekelt ipartestületek anyagi támogatásával.

Bármennyire kívánatosnak mutatkozott is az esti tanfolyamok kibővítése oly irányban, hogy az a műipar valamennyi szakmájában művészi továbbképzést nyújthatott volna az iparosok intelligensebb elemének és a napközben kenyérkereső, de az esti órákban szívesen tanulni vágyó segédeknek úgy, mint az a külföld minden számottevő iparművészeti iskolájában is rendszeresítve van: tíz éven át nem volt megvalósítható elhelyezési és pénzügyi nehézségek miatt.

Az 1900. év őszén végre annyira javulnak az állapotok, hogy az érdekelt ötvös és kárpitos ipartestületek kezdeményezésére és anyagi hozzájárulásával fenntartott esti tanfolyamok, amelyek azonban az iskolával szervesebb kapcsolatban sohsem állottak, — megszűnnek s helyökbe a rendes oktatással ossz-

hangban álló és a Szervezeti Szabályzatban részletesen körülírt esti tanfolyam lép.

Az újra szervezett esti tanfolyam igen széles alapon indult, amennyiben bútorasztalosok, kárpitosok, szobafestők, üvegfestők, címfestők, litográfusok, kő- és fafaragók, díszítő szobrászok és ércöntők, aranyművesek, cizellálok, zománcfestők, lakatosok, bádogosok, szóval olyan iparosok számára kívánt elméleti és gyakorlati művészi továbbképzést adni, akiknek foglalkozása bizonyos művészi képességet tételez föl, emellett az arra hajlammal és ügyességgel rendelkezőket az iskola rendes tanfolyamaira is előkészítette.

A tanfolyam népszerűségét igazolja, hogy a résztvevők száma százon felül volt a megnyitáson s ha e szám az évek későbbi folyamán ingadozott, ez mindig hűséges mutatója volt ipari s általában közgazdasági helyzetünk virágzó, avagy nyomasztó állapotának : a kereseti lehetőségek hullámzásának.

Az iskola negyedszázados fennállását az 1905. év októberében a jelentős évfordulóhoz méltó nagyszabású kiállítással ünnepelte meg, amely úgy az intéző köröknek, mint a szülőknek, sajtónak és nagyközönségnek bemutatta az iskola fejlettségét s beszámolt díszítő művészetünk nemzeti irányban való továbbfejlesztése érdekében tett kísérletekről és törekvésekről.

Ugyanez év nyarán a miskolci kiállításon is bemutatkozott az iskola.

E kiállítások érdekes összehasonlításokra adtak alkalmat. A 25 év előtti fafaragászati tanműhely helyett most már hét szakosztályban folyik az oktatás. Egy vezető tanár helyett 21-en végzik a tanítás munkáját közel 400 növendék között s már nem sötét és szűk bérlakásokban, hanem monumentális palotában.

Már nem másolnak s lerázták a stílus-kényszerek békóit. A bemutatott munkákat modernség, magyarosság jellemzi s a magyar népies művészet tanulmányozásának hatása is szemmel látható. Nagy akadálya azonban még mindig az oktatás gyakorlatiasabb menetének a műhelyek hiánya ! Már pedig a céltudatos, gazdaságos és szakszerű iparművészeti nevelés útja csak a jól berendezett és tudatosan irányított műhelyen át vezethet.

A tanári kar másfél évtizedes siráma iskolai műhelyekért — sajnos — még évekig hatástalan marad. Az 1906. évi milánói kiállításon ennek ellenére is páratlan sikert ért el az iskola, ami tanár és növendék szinte csodával határos lelkes összeműködéséből érthető meg

csupán. Nem csekélyebbről volt itt szó, mint arról, hogy Milánóban tulajdonképen két kiállítást kellett berendezni és pedig tökéletesen új anyaggal! Az első kiállítást az aug. 3-iki tűzvész az olasz iparművészeti kiállítással együtt teljesen megsemmisítette. Évek lelkiismeretes munkájával készült s legtehetségesebb tanítványaink féltve őrzött pótolhatatlan alkotásai pillanatok alatt lettek ott hamuvá.

Jó szerencse még, hogy kiállításunk a tűzvész előtt hetekkel készen állván, azt a szakemberek áttanulmányozhatták s ez alapon megállapították iparművészi oktatásunknak nagyvonalúságát, sokoldalúságát és előkelőségét.

A tűzvész után az iskola pár hét alatt épp oly magas nívójú kiállítást hozott össze ismét, mint az előző volt s még nagyobb hatást és elismerést aratott. Megállapítást nyert a legilletékesebb fórumok részéről, hogy az 1906. évi milánói kiállításon az európai iparművészeti oktatásban a belga és magyar művészi oktatás vezet!

Az iskola a „Grand Prix"-t kapta kitüntetésül; a tanárok arany-, ezüstérmeket és díszokleveleket.

Jellemző az intézet szakosztályainak ez időbeli termékenységére, hogy az itthoni rendes munkabemutatókon kívül 1907 nyarán a pécsi országos kiállításon, 1908-ban pedig a londoni „Earl's Court"-ban rendezett magyar kiállításon is megjelenik; előbbi helyről első díjat, Londonból kitüntető oklevelet hozván magával.

Nagyarányú s művészeti, népnevelői és közgazdasági szempontból egyaránt messze kiható vállalkozása volt az iskolának az 1907. év júl.—aug. hónapjaiban Budapesten rendezett csipkekészítő tanfolyam, amelynek folyamán 100 vidéki tanítónő sajátította el a vertcsipke-készítési ismereteket azon céllal, hogy működési helyükre visszatérve, kisebb tanfolyamokat rendezhessenek az ottani lakosság részére. Az 1907—08. iskolai év telén, illetve tavaszán már Hosszúfaluban, Marosvásárhelyt és Besztercebányán is folyik a csipkekészítőnők kiképzése harmadfélszáz növendékkel.

A jól indult vállalkozást országszerte nagy érdeklődés kísérte s az iskola ú. n. házi-ipari osztályának keretében a női kézimunkák valamennyi fajtáját műveli, a vidéki munkatelepeket gyors iramban tizenkettőre szaporítja s ezekben több mint 700 növendéket oktat ki kenyérkereső pályára.

Diósgyőr-vasgyár, Eperjes, Kiskunhalas, Kispest, Miskolc, Marosvásárhely, Somogyendréd, Sóvár, Madár,

tással s a házi-iparnak oktatás révén való népszerűsítésével foglalkozott, jól megfelelt feladatának. Amikor azonban a kiképzett munkásnők állandó foglalkoztatásának ügyét s a termelt anyag értékesítésének kérdését is meg akarta oldani : oly vállalkozásba fogott, amelyet megfelelő tőke s kereskedelmi szervezet hiányában már nem tudott keresztül vinni. Új munkatelepek és vándortanfolyamok szervezése még az 1909—10. iskolai év folyamán sem szünetelt ugyan, de több régi telep bezárult vagy lekicsinyített keretben működött.

Sajnos, hogy e vállalkozáshoz fűzött reménységek, az iskolán kívül álló okok miatt nem válhattak valóra, pedig az egész intézmény országos jelentősége határozottan elvitathatatlan.

Ugyancsak az 1907. évben nyílt meg az iskolával kapcsolatos gödöllői szőnyegszövő tanműhely, amely a kezdet nehézségeit leküzdvén, életrevaló külső műhelye lőn az iskola később megnyílt textilművészeti szakosztályának.

Az 1908—09. iskolai év végén Morélli Gusztáv váratlan elhalálozásával bezárult az iskola fametsző osztálya, amely a műfaragászati szakosztály után időrendben (1883) a második szakosztálya volt a gyermekkorát élő iparművészeti iskolának ; de egy év múlva újra éledt és pedig a grafikai szakosztály keretében. Az új idők követelményei ugyanis a többoldalú kiképzést nyújtó grafikai szakosztály megnyitását sürgették s az új szakosztály előfutár ja ként létesített typografiai tanfolyam népszerűsége immár elodázhatatlanná tette egyelőre egy grafikai műhely felszerelését.

Visegrád, Budapest és Űjpest vert-, réce- és halasi-csipketelepei után sor kerül a nagyperkátai és péceli receiskola, az öcsényi és decsi fátyolhimző iskola, a körösfői varrottas, a Selmecbányái vert csipke és a perecesi hímzőmunka telepeire is.

Amíg a házi-ipari osztály kizárólag okta-

Az új grafikai szakosztály a textilművészeti szakosztállyal az iskola 1910-es, jubiláris esztendejében nyílik meg.

Közben az iskola belső életében oly váratlan személyi változások történnek, amelyek az intézet ez eseményekben igen gazdag, harmadik fejlődési korszakát lezárják.

1910. júliusában meghal Fittler Kamill, az önállóvá lett s újjászületett Iparművészeti

Iskola első igazgatója, aki a magyar Millennium évében, a nagy reménységek esztendejében vette át az iskola vezetését.

Az intézet pompás új épülete, a régihez képest gazdag felszerelése, a kor eszméit átértő tanári kar, az új stílusbeli áramlatok Nyugaton, a nemzeti önérzetnek a művészi formákban való érvényesülni akarása itthon: ezek fogadják hivatalbalépésekor.

Fittler Kamill tudása, ambíciója, munkabírása, igazságossággal párosult energiája másfél évtizeden át súlyt, tekintélyt szerzett az Iparművészeti Iskolának s annak nevét úgy itthon, mint külföldön becsültté tette.

Nem rajta múlott, hogy igazgatósága idején — amikor a magyar közgazdaság a közjogi harcok és ipari pangás folytán maga is szenvedett — a magyar iparművészetet is keserves küzködésben kellett látnia. Elköltözött anélkül, hogy becsületes munkásságának óhajtott nagy eredményeit láthatta volna.

Közel másfél évtizedes igazgatása alatt azonban az iskola belső életében annyi értéket, messze jövőbe látó programmot, energiát halmozott föl, hogy ezek lángkévéi az utána következő két évtizeden át, még az 50 éves jubileumát ünneplő intézetet is besugározzák!

A magyar fogalmazás, irodalomtörténet és népművészet tanítása is helyet kap az új tantervben. A Diákasztal megnyíltával diákjóléti intézménye is van már az iskolának. (1910.)

Az 1911—12. tanévtől az eddigi kétéves előkészítő és hároméves szak-kiképzés helyébe a hároméves középiskolai és kétéves főiskolai tanfolyam lép. Az első három év végbizonyítvánnyal, a kétéves főiskolai ciklus szakbeli oklevéllel záródik.

Ugyancsak 1911-ben nyitja meg az iskola valamennyi szakosztályát nők részére is.

Ugyanekkor illesztik a tanrendbe a neveléstant s a társadalmi és gazdasági ismeretek oktatását.

Ezekkel az intézkedésekkel, módosításokkal és újításokkal nagyobb ütemű felfrissülés s egységesebb jelleg lesz érezhetővé az oktatás egész vonalán. A tantervet két fő pedagógiai elv felé való törekvés jellemzi: egyik az egyén valamennyi képességének arányos fejlesztésére vonatkozik; a másik a szakszerűség intenzívebb kiművelésére, ami a tanulmányi idő alkalmasabb kihasználásával s a műhelygyakorlatok révén most már elérhetővé lőn.

A műhelyélet 1911-től nagy fellendülést mutat s minden növendék heti 6—12 órán át dolgozik a szakjának megfelelő (asztalos, nyomdai, kőnyomó, textil, zománcozó, fémipari, gipszöntő, könyvkötő, bőrdíszműves, üvegfestő, kerámikai) műhelyekben.

A gödöllői szőnyegszövőben s a halasi, diósIV. A nagyarányú győri és tótsóvári csipkekészítő telepeken is fejlődés évei (1910-1914.) serény munka folyt, bár e telepek nem kapcsolódtak már szorosan az iskolához s önmaFittler Kamill örökébe Czakó Elemér dr. gukat tartották fenn. Az iskola szerepe benlép, akinek eddigi munkaköréből ismert s a nök, a művészi irányítás és ellenőrzés, tomagyar iparművészetért minden áldozatra vábbra is megmaradt. Ezenfelül az intézet kész lelkessége és kipróbált szervező ereje nem növendékei látták el tervekkel a munkateleenged semmiféle zökkenőt, vagy megállást az peket; ezek viszont gyakorlati továbbképzést, sőt kenyérkereseti lehetőségeket is nyújiskola életében.

A haladó kor szelleme minden téren, tehát tottak a végzett növendékeknek. a művészetek terén is, műveltebb, eszméktől 1912-ben kap külön előadót az egyházműgazdagabb, monumentálisabb megoldásokra vészet. Az iparművészeti rajz és tervezés a képesebb emberfőket kívánván, ennek meg- szakoktatásba olvad s ezáltal a szaktanulmáfelelően hamarosan mélyreható szervezeti nyokra még több idő fordítható. Az ékítmémódosuláson megy át az iskola belső élete is, nyes rajz az ékítményes tervezéssel, a belső ami az egész oktatás tanrendi és módszerbeli architektúra pedig a lakásművészeti tervezéssel változását vonja maga után. bővül.

A kisplasztikái szakosztály beleolvad a Az iskola mindeme törekvésekkel az akkori díszítő szobrászatba. A kétéves esti typografiai kor iparművészeti szelleméhez kívánt simulni; tanfolyam tanulságai és szükségletei alapján berendezkedésével és munkaprogrammjával megnyílik a grafikai szakosztály; a házi-ipari pedig az országszerte megnyilatkozó kívánalosztály pedig a magasabb művészi célokra makhoz. törekvő textilművészeti szakosztállyá alakul át.

Az iparművészeti oktatásnak eme megifjo-

dott rendszerét és új eredményeit mutatta be az iskola a drezdai rajz- és művészeti oktatási kongresszussal kapcsolatos kiállításon.

A bemutatkozás a külföldi szakemberek osztatlan elismerését vívta ki.

Az egyes szakosztályok tervező munkái, a kerámikai, grafikai, ötvös-zománcozó és textilművészeti szakosztály műhelymunkái bebizonyították, hogy a műhelyoktatásra alapított gyakorlati oktatás s az iparművészeti képzéshez alkalmazkodó általános rajztanítás a növendékek képességeinek intenzív kiművelésére feltétlenül alkalmas és célravezető. A drezdai kiállításon az alakrajzi oktatásban a szerkezet hangsúlyozására, az emlékezet utáni rajzolás gondos művelésére s a gyors és biztos rajzolási készség elsajátítására alapított módszerünket úttörő jelentőségűnek minősítették; az ornamentális rajzolásban pedig a meglátásra való nevelést, a forma- és színbeli frisseséget, a természet beható tanulmányozásából való kiindulást méltatták különös figyelemre.

A drezdai kiállítás páratlan sikere nyomán az angol, olasz, német, morva, sőt amerikai tanügyi és művészeti szaklapok egész sora foglalkozott illusztrált közleményekben az iskola munkáival és oktatási módszerével (Studio, Textilé Kunst, Nás Smer, La Donna, The Art Teachers Guild Record, The Shool Árts Book, Deutscher Buch- und Steindrucker, Typographische Jahrbücher stb.).

A növendékek rajzaiból összeállított tan-

menetet kért a londoni Art Teachers Guild, amely a gyűjteményt Londonban bemutatta, majd vándorkiállítás keretében egész Angliában körülhordozta. Ugyanily rajzgyüjteményt bocsátottunk a new-yorki művészeti akadémia rendelkezésére, amely azt az amerikai Egyesült Államok rajziskolai igazgatóinak továbbképző tanfolyamain követendő módszertani illusztrációként használta föl. A lipcsei Technikum für Buchdrucker s a hamburgi iparművészeti iskolaszintén mintagyüjteményeketkért és kapott a magyar iparművészeti iskolától.

Minden öndícséret nélkül megállapítható, hogy a párizsi (1900.) kiállítás óta, nemzetközi viszonylatban, ekkora erkölcsi sikert nem aratott az iskola! Az új szervezeti átalakulás kiállotta a próbát.

Nem is volt már szükség semmiféle lényeges változtatásra. Gondos cizelláló kéz finomítgat még itt-ott a kész művön, amelyet tökéletessé tesz a tanulmányi kirándulások megindítása; hazánk természeti, műemléki és néprajzi szépségeinek művészi rajzokban való megrögzítése és ízléses formában való sokszorosítása s végül az iskola havi folyóiratának, a ,,Díszítő Művészet"-nek megindítása.

Ez az oly gyorsan népszerűvé lett kiadvány modern és magyaros díszítőművészeti tervezéseket, mintákat, műhelyrajzokat és szakszerű útmutatásokat kívánt nyújtani hivatásos és műkedvelő iparművészek, oktatók, rajzolók, iparosok, kézimunkázok számára.

Az a sok száz terv, értékes gondolat, amelynek kivitelezését az iskola pénzügyi helyzete nem tette lehetővé, a „Díszítő Művészet" útján széles körökbe juthatott el. Ezáltal az iskola a nagyközönséggel állandó kapcsolatot tartott fönn s annak esztétikai irányítója, ízlésre vezető kalauza lett.

Történelmi távlatból nézve, a most jellemzett négy esztendő az iskola életében rövid, de mégis zárt, tökéletes, befejezett korszakot jelent: a nagyarányú fejlődés éveit.

Mily dús gyümölcstermést hozhatott volna még a magyar iparművészet immár terebélyes fájának virágokkal ékes koronája, ha 1914 nyarán a háború pusztító orkánja derékba nem töri törzsét . . .

V. A háborús és forradalmi évek.

(1914—1919.)

Az első háborús tanév a rendes nappali növendékek egyharmadát, az esti növendékek egynegyedét szólította el a munkaasztalok mellől harctéri szolgálatra. A tanárok, tisztviselők, művezetők és altisztek közül tizenegyen vonultak be a harci zászlók alá.

Az itthon maradottak, megérezvén a nagy idők súlyos feladatait, mindent elkövetnek, hogy az iskolai oktatás menetében semminemű fennakadás ne történjék. Emellett a társadalmi munkából is kiveszik részüket.

A mind nagyobb arányokban kibontakozó világháború gondterhes hónapjai, majd évei, rávezetik az iskola vezetőségét a változott viszonyokhoz alkalmazkodó iskolapolitikára, hogy: csak olyan és annyi taníttassák, amenynyire e súlyos időkben az országnak szüksége vagyon. Az igazi szükséglet irányítsa tehát az oktatás menetét, úgy az ismeretközlés terjedelmét, mint a kiképzendő növendékek létszámát illetőleg.

A szakosztályok munkája csaknem kivétel nélkül a háború jegyében folyik.

Versenyezve buzgólkodnak a hadijelvények és emléktárgyak, hadsegélyző érmek, vasgyűrűk, kórházmodellek, hősi síremlékek stb. tervezésében a különböző hadsegélyző és vöröskeresztes intézmények részére, s a befolyó tiszteletdíjakat jótékonycélokra adományozzák.

A tanári kar és tisztviselők együttesen 100 ágyas hadikórházat szerveznek és szerelnek fel saját költségükön, az iskola tantermeiben.

Ezzel példát mutatnak, hogy egy kulturális közintézmény miként oldja meg a nagy idők parancsoló kényszere folytán reá háruló új feladatokat.

Az iskolai kórház ápoltjai jórészt a sebesült művészek és iparművészek soraiból tevődnek össze s így lábadozásuk idején a műhelyekben

és műtermekben sokan foglalkozást keresnek, eddigi ismereteiket bővítgetik, mások meg új pályára készülnek elő.

A sebesült katonák jelenléte a növendékség lelkére mély hatással van: Önmagukat fegyelmezik; lelkiviláguk megkomolyodik; szívesen segédkeznek az ápolásban, őrségi szolgálatokban; művégtagokat készítenek az amputáltaknak; szerszámokat és mérővesszőket a világtalanoknak.

A tanárok és tisztviselők feleségei az élelmezés, — a tanárok és tisztviselők maguk s az intézet barátai az őrszolgálatok és adminisztrációs teendők, a társadalom áldozatkész nőtagjai pedig az önkéntes ápolás nemes munkájában fáradoznak.

Külön is nagy és fontos feladatot kapott az iparművészeti iskolai hadikórház, amidőn a mindkét szemükre megvakult katonák oktatásáról és új iparágakra való neveléséről kellett gondoskodnia.

A hadba nem vonult s a kórházi szolgálatba be nem vont tanítványok tanári vezetés mellett minden szabad idejüket a Gellért-hegy alján lévő iskolai konyhakertben szorgos kertészkedéssel töltik, hogy az iskola kórháza és diákasztala a nehéz időkben is bőségesen el legyen látva terményekkel.

A tanári kar mindezeken kívül segíteni kívánt a hadbavonult altisztek családtagjain is s e célra fizetésének egy bizonyos hányadát önként fölajánlotta.

A háborús évek eseményei filmszerű gyorsasággal peregnek le, anélkül, hogy akár a nyugodt megfontolásra, akár a jövőbe néző, mélyen szántó tervezgetésre időt engednének.

Az 1915—16. tanévtől kezdve, két éven át Nádler Róbert vezette az intézetet megbízott igazgatói minőségben. Ugyancsak 1915-ben költözik ki az intézetből a 100 ágyas hadikórház s helyiségeit a Képzőművészeti Főiskola foglalja el ideiglenesen a rajztanárképzés céljaira.

A ki- és beköltözések, a tanári karban történt személyi változások, a férfinövendékek tömeges hadbavonulása, a felső osztályok elnéptelenedése, mind közrejátszottak, hogy a második háborús tanév csak október első napjaiban volt megnyitható.

Mindazonáltal nem mutat csüggedést az oktatók és növendékek lelkessége, amit igazol az iskolának a san-franciskói világkiállításon és a stockholmi iparművészeti kiállításon való megjelenése és sikeres szereplése.

Az 1916—17. tanév mind több és több

anyagi nehézséget gördít az iskola munkája elé. A reménykedés azonban kitartásra ösztönöz tanárt és tanítványt egyaránt, mert előbb, vagy utóbb megszűnik a háború romboló uralma s nyomában a Kultúra harca kezdődik, amelyet a tudással felvértezett ifjúságnak kell befejeznie.

A felsőbb évfolyamok harctérre szólított növendékeit új leánynövendékek pótolják, akik részt kérnek abból a kultúrmunkából, amelyből férfikollégáik a haza védelmére elszólíttattak.

Helyet kér az iskola történetében az a rendkívül kitüntető meghívás, amely a koronázási ünnepségeket rendező bizottság művészi osztálya részéről érte az intézetet, minek folytán az iskola tanárai növendékeikkel Budavára ünnepi díszítésének szinte varázslatos történeti és művészeti kiképzésében s a koronázás műszaki adminisztrálásának munkájában az iskola gondnoka közremunkálkodhattak. (1916. december.)

Az érettebb ifjak katonai szolgálata folytán a jelentkező új növendékek nagyobb része már nem a gyakorlati élet, nem az ipari munka megismerése után, hanem egyenesen a polgári és középiskolákból jön az Iparművészeti Iskolába. Magukkal hozzák az iparművészet s általában a díszítő művészkedés iránt való hajlamukat, sőt rajongásukat is; de annak különböző készséget, más és más testi és lelki konstrukciót kívánó különféle ágazatait nem ismervén, egy meghatározott szak számára nem is köthetők le.

Műhelyismereteik fogyatékosak, legtöbbször teljesen hiányoznak is.

A kényszer s a helyzettel való megalkuvás indítja a tanári kart a szervezeti szabályzat 16 olyatén módosítására (VKM. 84-955/I9 -

SZ. r.), hogy az iskola új növendékei ne osztassanak be maguk választotta szakosztályokba, hanem az első évet — amint az az iskola kezdő éveiben (1883—1885) három éven át már rendszeresítve is volt — általános előkészülettel töltsék.

Ezzel az intézkedéssel az új növendék már az első évben megismerkedik az iparművészet sokféle ágazatával s az iskola szervezetével; elvégzi az általános művészeti előtanulmányokat is és így a második évtől a szaktanulmányokban való haladása annál könnyebb. Ez előkészítő év tanrendjében a természet utáni, ékítményes és építészeti rajz, síkmértan, ábrázoló, szabadkézi perspektíva, mintázás, betűvetés, régi stílusok ismertetése, stíltan, magyar népművészet, egészségtan, szociológia és fogalmazási gyakorlatok szerepelnek.

A háborús okok idézték elő e rendszerbeli változást. Egy év múlva, a viszonyok változtával, ugyanezek is szüntették meg.

1917 júniusában megvált az intézettől a műegyetemi tanárrá kinevezett Nádler Róbert igazgató is. Kétéves megbízott igazgatói működése az intézet történetében a múlt kipróbált tradícióinak megőrzését s a művészi erők gondos istápolását jelenti. Nehéz viszonyok között vette át az iskola vezetését, amikor nagy alkotások valóra váltását a zajló idők más téren sem tették lehetővé.

Helyébe igazgatói minőségben Gróh István, az iskola rendes tanára lép.

A nagy tervek, a minden részletében kidől-

gozott munkaprogrammok megvalósítását legázolja a még mindig dúló világháború szörnyetege. Emberfeletti feladatnak tetszik a szénínség, a világítás hiánya s az általános leszegényedés közepette művészi nevelést folytatni. És mégis. Feléled újból a vezetőit vesztette kerámikai oktatás; megnyílik a síkdíszítő osztály azon intelligens leányok részére, akik a hímzés, szövés, batik, csipke, üvegfestés, kerámiai díszítés, linoleummetszés, béléspapír, tapéta, bőrmunkák stb.. technikáiban iparművészeti készséget kívánnak szerezni; sőt a szófiai kiállításra (1918) is küld az iskola egy általános elismerést kiváltó kollekciót! / 1918. év őszérí aztán a harcterekről tömegesen hazatéré tanítványok jelentkezése, a kül- és belpolitikai események nyomán támadt izgalmas hangulat, majd a Károlyi-kormány megalakulásával kezdődő reformok, az iskola nyugodtnak ígérkező munkáját teljesen összezilálták.

A tanári kar igyekezett az ifjúságot minden szélsőséges mozgalomtól távoltartani s a tanítás rendes menetét az egész vonalon biztosítani; azonban a diáknyomor rohamos növekedése, a megszállott országrészekből származó tanítványok helyzetének bizonytalansága, az intézet anyagi helyzetének leromlása s a tüzelőanyag hiánya miatt a tanítási idő és tananyag redukálásával kellett számolni.

Internátus berendezésével, diákasztal létesítésével a legégetőbb sebek elcsitultak ugyan, de 1919. évi március hó 21-én a proletár diktatúra kitörése egyszerre megbénított minden tervszerű és céltudatos iskolai munkát.

A szocialista diákok szervezetének iparművészeti csoportja az iskola vezetésének ellenőrzésére egy hattagú direktóriumot delegál.

Az iparművészek szakszervezetének intézőbizottságából alakult Iparművészeti Tanács nevelésügyi osztálya külön megbízottja útján kíván betekintést nyerni a vezetésbe és irányításba, a hivatalos könyvek, nyilvántartások, felszerelés, gyűjtemények mikénti kezelésébe.

Programmul tűzték ki az egész iparművészeti oktatás radikális átszervezését, a tanári kar kicserélését s ez utóbbit három régi tanár rendelkezési állományba való helyezésével, két tanár elbocsátásával, egynek bebörtönözésével, három új tanár, egy szőnyegtelepi szaktanítónő és egy társigazgató kinevezésével részben végre is hajtják.

Ily körülmények között a tanítás nélkülözte a nyugodt atmoszférát s az ifjúság híjával volt

annak a lelkes művészi ambíciónak, amely eleddig — a háborús évek alatt is — jellemezte tevékenységét.

A tanítványok az előírt nyári műhelygyakorlatokat sem végezhették el rendesen, — részben a vörös hadseregbe történt besorozásuk, részben a gyárak és műhelyek üzemének pangása miatt.

1919 augusztus—szeptember hónapjai az újraépítéssel telnek el.

Az alkotmányos kormány 1919 szeptember hó 13-án kelt (185.072. sz.) rendeletével a közoktatásügyi népbiztosság által kinevezett tanerők megbízatását érvényteleníti, illetményeiket beszünteti s egyáltalában érvényteleníti mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a volt közoktatásügyi népbiztosság az iskola tanári személyzetének átszervezésére vonatkozólag tett; a rendelkezési állományba helyezett tanárokat pedig visszahívja.

Most nyílik alkalom a szomorú seregszemlére is: a háború keserves négy éve alatt a különböző harcterekről, fogolytáborokból, hadikórházakból, szülőktől és bajtársaktól érkezett fájdalmas hírek hitelességének megvizsgálására.

Harmincöt nevet véstünk márványba az iskola hősi halottainak emlékművén.

Harmincötén, akik a munkaasztal vagy az iskolapadok mellől, virágos díszben, hazafiúi áldozatos lélekkel mentek menteni a Hazát s akiket legyőzött a Halál . . .

Legyen emlékük áldott!

MÁTRAI LAJOS (ID.) 1850—1906.

(R. TANÁR, SZOBRÁSZMŰVÉSZ.)

MORELLI GUSZTÁV 1848—1909.

(R. TANÁR, FESTŐMŰVÉSZ.) *

nOBY JENŐ 1834—1907.

(R. TANÁR, RÉZMETSZŐ ÉS RÉZKARCOLÓ MŰVÉSZ.

FITTLER KAMILL 1853-1910. (ÉPÍTÉSZ ÉS MŰVÉSZETI Utó, AZ ISKOLA IGAZGATÓJA.)

FEICHTINOBB GYÖRGY 1840—1907R. TANÁR, FESTŐMŰVÉSZ.) "

PAP HENRIK 1864—1910. (R. TANAI), FESTŐMŰVÉSZ ÉS RÉZKARCOLO.) -

HALOTTAINK.

SCHIKEDÁNZ ALBERT 1864—1915.

(R. TANÁR. ÉPÍTÉSZ.) y.

KÖRÖSFÖI-KRIESCH ALADÁR 1863—1920.

(R. TANÁR, FESTŐMŰVÉSZ, A GÖDÖLLŐI SZŐNYEGSZÖVŐTELEP IGAZGATÓJA.) >

HEVESI BELLAÁGH IMRE 1881 1917.

(AZ ISKOLA TITKÁRA.)

LORÁNFI ANTAL 1856—1927.

(R. TANÁR, SZOBRÁSZMŰVÉSZ.) y

HALOTTAINK.

HIBJÁN SAMU 1864—1919.

(R. TANÁR, ÖTVÖSMŰVÉSZ.) ,,-

UJVÁRY IGNÁC 1860—1927(R. TANÁR, FESTŐMŰVÉSZ.

VL Az iskola újjászervezése és jelene.

(1919—1930.)

Az 1919—20. iskolai év rendezettebb viszonyok között kezdődik meg. Az ifjúság példás komolysággal fog munkához. Ifjúsági kör alakul; kisplasztikái osztály nyílik újból; az általános művelődéstörténelem és műtörténelem, valamint az esti tanfolyamok tanmenetét átszervezik.

A szépen induló munkát először a proletár diktatúra reakciójaképen fellépő felekezeti súrlódások szakították félbe; azután az idők s ezekkel együtt a kedélyek megnyugvása után ismét a leküzdhetetlen fűtési nehézségek miatt kellett kényszerszünetet tartani. A tanári kar és ifjúság azonban a téli napokban is találkozott: a tanárok az otthon készített tanítványmunkákat bizonyos napokon a hideg tantermekben korrigálták; új irányokat mutattak s a változott viszonyoknak megfelelően, az alaposabb iparművészeti készség érdekében — de a művészi túltermelés meggátlása céljából is — az iskola reformjának előmunkálatait végezték.

A következő két év munkája, eltekintve az anyagi nehézségekkel járó folytonos küzdelmektől, a műhelyek és felszerelés lerongyolódásától, általában normális keretek között folyt tovább.

A hadifogságba esett tanárok is lassanként hazatérnek. Az Iparművészeti Iskola nagy gazdasági jelentőségét mind szélesebb körben ismerik föl újra. A felvételre jelentkezők száma hirtelenül s eddig sohsem tapasztalt méretben megnövekszik. Az esti tanfolyamokat a finomabb ízlésre törekvő iparosság nagy számban látogatja. A tanévvégi munkabemutató kiállítások a békebeli színvonalat érik el ismét.

A szakosztályok úgy a magánosok, mint a közületek részéről erkölcsi és anyagi támogatásban, művészi megbízatásokban részesülnek.

Az intézeti diákasztal és internátus a szegényebb sorsú tanítványok helyzetét teszi elviselhetőbbé. A tanári kar státusrendezése is megindul.

Sajnálattal kell azonban látnunk a trianoni békeszerződés folyományaképen elcsatolt országrészek ifjúságának kényszerű távolmaradását az Iparművészeti Iskolától.

Hazánk testéről oly kulturális területek tépettek le, amelyeken a műiparnak több előkészítő szakiskolája virágzott (aradi, brassói, besztercebányai, eperjesi, fiumei, gölnicbányai,

iglói, késmárki, kolozsvári, körmöcbányai, marosvásárhelyi, nagyváradi, székelyudvarhelyi, pozsonyi, ungvári, zalatnai stb. fa-, fém-, kő- és agyagipari, szövő és csipke verő szakiskolák), ahonnan kitűnően előkészített s műhelyismerettel bíró növendékanyagot kapott az Iparművészeti Iskola és ahol az iparművészetnek sok híve és megértője volt.

Az elcsatolt országrészek magyar ifjúsága ekként fájdalmasan nélkülözi a tradicionális, magyar leiekből táplálkozó iparművészeti nevelést és oktatást. Évenként alig tesz 25—30-at azok száma, akik ezer akadály leküzdésével mégis eljöhetnek hozzánk s így itt megszerezhetik azt a tudást, amelyet az utódállamok közül — a prágai iparművészeti iskolát leszámítva — egyik sem tud nyújtani. A nálunk végzett ifjak otthonukba visszatérve a magyar kultúrfölénynek lesznek hirdetői.

Az 1923. év nyara a párizsi és drezdai nagy sikerek éveit idézi vissza! Az iskola bemutatkozása a miláno—monzai nemzetközi iparművészeti kiállításon — annyi megpróbáltatás, pénzhiány, leromlott műhelyviszonyok s áldatlan diákszociális helyzet ellenére is — oly kiváló eredménnyel járt, hogy a kiosztásra kerülő 3 aranyérem közül egy az Országos Magy. Kir. Iparművészeti Iskolának ítéltetett; míg a másik két aranyérmet a franciák és olaszok nyerték el!

Ezzel ismételten bebizonyult, hogy a magyar iparművészeti iskola művészeti és módszertani rendszerével Európa e téren vezető és sokszorta szerencsésebb körülmények közt fejlődő és működő művészi iskoláival egyenlő rangban foglalhat helyet!

Az 1924. év ismét nagy változást jelentett az iskola életében: életbelépett a Kormányzó Ür Őfőméltóságának magas elhatározásával (1924 február 14) jóváhagyott új szervezeti szabályzat, amely az iskola ügyrendjét, ügyvitelét, tanulmányi, felvételi és fegyelmi szabályait újból megállapítja.

Az iskola alapítása óta ez a kilencedik szervezeti szabályzat! Évek beható munkájának, a külföldi rokonintézetek tanulmányozásának, a közel négy és fél évtizedes hagyományok és tanulságok eredményeinek s a haladó kor igényeinek szigorú számbavételével készült.

Az új szabályzat szerint az életfogytiglan kinevezett igazgató helyett ezentúl a 2—2 évre választott igazgató lesz az iskola felelős elüljárója. Ennek következtében Gróh István (1921 szeptember 24) kinevezett igazgató az

vezések, tipográfiai és könyvkötési műhelygyakorlatok).

5. Kerámika (mintázás, agyagipari technológia, művészi tervezés, műhelygyakorlatok).

6. Ötvös-ékszerészet, zománcozás (technológia, művészi tervezés és gyakorlati kiképzés.)

7. Textilművesség (textiltechnikák, műhelyoktatás, művészi tervezések, kolorista-kémia).

A tanítás egész menetét az 1929—30. iskolai évi általános órarend szemlélteti, amely szembeállítva az új iskola 1880. évi órarendjével, egymagában is beszédes 1924—25. tanévben — a tanári kar bizalmá- tanúbizonysága az ötven év fölfelé ívelő munból — már mint választott igazgató vezeti az kájának.

Az 1925. évben a díszítő szobrászati, kisiskolát.

Az igazgató az iskola oktatását és belügyeit plasztikái és ötvös-zománcozó osztályokkal az igazgató-tanáccsal együttesen irányítja. A kapcsolatban bronzöntőműhely létesült s ezzel tanács a rendes tanárok sorából titkos szava- kiépültek mindazok a műhelyek, amelyek az zással választott s négy különböző szakosztályt iparművészi oktatás egész vonalán a gyakorképviselő tanárból áll s 3 évenként újra alakul. lati kiképzést szolgálják. A gödöllői szőnyegA tanács munkaköre igen széles (így az szövő műhely ingatlanának végleges megválintézet fejlesztése; művészeti, elméleti, gya- tásával végre e telep fejlődésének minden korlati oktatás kérdései; tanmenet végleges akadálya elháríttatott.

A nappali és esti tanfolyamok mellett a megállapítása; felvételi, tanulmányi és fegyelmi ügyek; szakvélemények; a tanári kar létszámcsökkentés folytán elbocsátott állami javaslatainak felülbírálása stb.), miáltal az ad- alkalmazottak részére 1925 első felében textil, minisztrálás és ellenőrzés az egész vonalon könyvkötő, bőrdíszműves, női kalapkészítő és egyszerűbb, gyorsabb és szakszerűbb lett. ruhavarró tanfolyamot rendezett az iskola Az oktatás ideje 1924-től két főrészre tago- közel 350 látogatóval.

A megreformált tanterv új eredményeinek zódik, és pedig a) egy alsófokú és b) egy felsőfokú szaktanfolyamra. Az alsófokú a vá- bemutatására kitűnő alkalmul kínálkozott az lasztott művészeti iparágban megkívánt álta- 1926 őszén rendezett iparművészeti és iparlános elméleti és gyakorlati kiképzést nyújtja; rajzoktatási országos kiállítás. Az a gazdag a felsőfokú a műízlés legmagasabb követel- gyűjtemény, amelyet az iskola az Iparművéményeinek megfelelő, önállóan ajkotni képes szeti Múzeum nagycsarnokában módszeres iparművészek nevelését célozza. Úgy az alsó-, elrendezéssel a műértők és a nagyközönség mint a felsőfokú tanfolyam 3 évfolyamból elé tárt, jelentős bizonysága volt ismét az állván: a kiképzés hat évre emeltetett föl. Iparművészeti Iskola hivatottságának s életre A tanulmányi időnek eme széttagolása művé- nevelő, ízlésfejlesztő, hasznos tevékenységének.

E nagy nyilvános kiállításon kívül ugyanez szeti és nevelési szempontból 1929-ben (vallás- és közoktatásügyi miniszter 320—05—25. évben még Bernben, Bázelben és St. Gallenben 1929. számú rendelete) némileg módosítta- szerepelt az iskola főleg a textilművesség tott. Ezidőszerint tehát az iskola rendes tan- körébe vágó tanítványmunkákkal, amelyek folyama áll: a) Egyéves általános előkészítő a szakkörök teljes elismerésével találkoztak. osztályból; b) hároméves iparművészeti szaktanfolyamból és c) kétéves művészképző szaktanfolyamból.

A szaktanfolyamok az egyes iparművészeti ágak szerint a következő szakosztályokra tagozódnak: 1. Építő iparművészet (bútortervezés, műhelygyakorlatok, középítéstan, belső kiképzések, építő iparművészeti tervezés, magyar otthon és családi házak).

2. Díszítő festészet (festési technikák, művészi tervezések, scenikai gyakorlatok).

3. Díszítő szobrászat (általános műhelyszerű kiképzés, gipsz-, kő-, fafaragás, épületszobrászat, sokszorosítási technikák, művészi tervetések, plakett- és éremművészet, monumentális és kisplasztika).

4. Grafika (grafikai eljárások, sokszorosítási technikák, művészi ter-

Az 1927—28. iskolai évben megnyílik az érem- és plakettművészeti, továbbá a szín-padtechnikai osztály is.

Az előbbiben képzett szakerők utánpótlásáról kellett gondoskodni, mert az iparművészet emez ágát hivatásszerűen művelő magyar művészek száma igen megfogyatkozott. Színpadtechnikai osztály felállítása ugyancsak az utánpótlást célozta s a modern színpadművészet keretébe tartozó valamennyi festészeti, díszletezési, kosztümtervezési, filmszcenáriumi feladat gyakorlására kívánt alkalmat nyújtani. Ez osztály növendékei legfelsőfokon a Magyar Királyi Operaház szceni- szolgálják a közlekedési, gazdasági és nemzetkai műtermeiben szerzik meg a monumen- közi viszonyok jobbra fordultával újra rendtálisabb kivitelezésekben való jártasságukat. szeresített ifjúsági külföldi tanulmányutak A természettanulmányozás céljából ugyanez (Bécs 1924, 1928, 1929, 1930; Velence, évtől rendszeresítettek Budapest környékére Padova 1929), valamint a hazai kultúrcentrus a budai hegyvidékre a tanulmányi kirándu- mok, műemlékek és természeti szépségek lások, amelyek a székesfőváros festészeti és megismerése céljából tett csoportos tanulgrafikai feldolgozását is célozzák. mányi kirándulások (Esztergom, Sárköz,MezőNagyobb kiállítási gyűjteményeket küldött kövesd, Győr, Aquincum, Lillafüred, Mátra, az iskola Genfbe, Londonba és Monzába (1927) Eger, Sopron stb.). s mindenütt kiváló elismerésben részesült.

Az iskola újjászervezésének korszakában, Az 1928—29. tanév termeléséből a római mint már említve volt, Gróh István az intézet és barcelonai nemzetközi kiállítások magyar igazgatója, aki azonban mandátuma lejárta osztályán s az északamerikai és japán vándor- után (1925) nemsokára meg is vált az intékiállítás képző- és iparművészeti gyűjtemé- zettől. nyében szerepel az iskola.

Gróh István a háború utolsó éveiben, a Római bemutatkozásunk sikerét igazolja, forradalom és proletárdiktatúra idején s a hogy a kiállított tárgyak mind vevőre találtak nagy újjászervezés korszakában, tehát a legs az utánrendelés meglepően tetemes volt; nagyobb megpróbáltatások és a legkritikusabb Barceloná-ban pedig aranyérmet és kitüntető történelmi változások közepette állt az iskola oklevelet érdemelt ki az iskola. Az amerikai élén. Oly kor volt ez, amelyben a legnagyobb és japán eredmények még ismeretlenek. körültekintéssel kidolgozott programmokat is Az iskolából kikerülő legkiválóbb tehetsé- máról-holnapra fölborította a történelem forgó gek közül a néhány évvel ezelőtt rendszeresí- szele. A konzervatív és progresszív világnézetett külföldi ösztöndíjakból évente átlag hár- tek elkeseredett harcai után meginduló új man részesednek. Bécs, Párizs, Róma művé- társadalmi és művészeti áramlatok és felfogászeti kincsei, nagyarányú termelése jelentős sok demokratikusabb alkotmánnyal új vezemértékben járulnak hozzá az ifjú iparművész- tőt, új küzdőket, új irányítókat állítottak az nemzedék látókörének kiszélesbítéséhez. Sze- Iparművészeti Iskola élére is a választott rényebb eszközökkel ugyan, de szintén fel- igazgató-ban és az igazgató-tanács tagjaiban. becsülhetetlen erkölcsi haszonnal és a tanuló 1925-től 1927-ig Simay Imre rendes tanár ifjúság szélesebb rétegeiben ugyanezt a célt vezeti az iskolát, mint választott igazgató; 1927 óta Helbing Ferenc r. tanár tölti be e tisztet.

Gróh István mellett Helbing Ferenc, Simay Imre, Szablya-Frischauf Ferenc és Udvardy Géza; Simay Imre mellett Csajka István, Helbing Ferenc, Szablya-Frischauf Ferenc és Udvary Géza; Helbing Ferenc mellett Leszkovszky György, Muhits Sándor, Simay Imre és Weichlinger Károly az igazgatótanács tagjai.

A legutolsó évek eredményeit a hazai nagyközönség előtt is az 1930. évi jubiláns kiállítás hivatott bemutatni.

E jubiláris kiállítással az 50 éves Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola többféle célt kíván szolgálni.

Elsősorban módszertani, áttekinthető képet akar adni a nagy nyilvánossága rajzpedagógusok és műértők számára a hazai iparművészeti oktatás mai színvonaláról, amikor a technikai haladás eredményeinek

AZ ORSZÁGOS MAGYAR KIRÁLYI IPARMŰVÉSZETI ISKOLA ÓRARENDJE AZ 1929-30, ISKOLAI ÉVRE, É

fo^am

v

O

r

a

Hétfő

i >< ©5 a<

8—10

£

10-12

W

Kedd

Szerda

G Y A K O R L A T O K

,jH H*-J < N Htíl Jtt ^ «

I

2-4

Természet

^lllZ

4-5 5

I.

—»

2-4 4

~5 5—6

Művelödéstört.

Kőszegi — 225

— 158

Ékítménycs tervezés Leszkovszky — 196

Ré 8 ' stílusok és Emberbonctan építészi rajz.

Stein — 158 Györgyi — 195 Weichinger—225

< J 7 A K - n T f T A T Á < 5 A

2—4

_ i _ ak J L

a

j z o 1á s

Allatrajiolás Haranghy-iy i/íwjrv — 167

* = . . - . . .

R^B' stílusok és E k i t m é n y e s t e r v e z é s építészi rajz. _ Haranghy — 132 S i f ^ ~" I 9 4 5 6 J •> °J Weichmger — 225 _ ± = » _ S Z A K O K T A T Á S Aiiatrajzoiás 10-12 & Z . A K U K . 1 A 1 A S Haranghy — 132 2 III. ~4 A l a k r a j z o l á S Udvary-Smay — 167 írf_

CV >-i

, , 5—6

g

?=L°_ io_i2 I«

2

rf

4

N ^

«<;

~

—5 T5T

10—12

II.

Redőzet-

és j e l m e z r a j z

cr • Szait-Istvány

o — 158

Egyházmüv.

Dr.Szőnyi 0.196

S Z A K O K T A T Á S & / . A K U Í 4 . 1 A 1 A &

4

ÍLzííL

^ "

öW &< rf\

Szmt-htvány

4_5

<

irrj S 2

SZAKOKTATÁS A 1a k r a j Z

~=í?10-12 jr

^brázÓuT

Bacsa IQ6 Régi stílusok íy-rrr = és éoítészi Vallástan rajzolás Dr.SíffnyiO. 196 Müvclödéstört. _ __ Budai — 132 Kőszegi — 225 Keresk. ism.

Dr.SzönyiL. 132

8

£? <

N^S

*»«-'s»

Leszkovszky— 196

~l£i~

S N "g g §

Betűvetés „ , Haranghy-r^ Müvclödéstört.

utáni rajz és festés

Haranghy—13a

I

P

Szombat

a™-'* J ^ ^ _ í

^

Péntek

Szabadkézilátsz.

Bacsa-i67 ——

M Ű H E L Y JV1 U H Ü L. Y

gg 3ó

•J O & ^

Csütörtök

A l a k r a j z o l r- • F l 8

iiu

i

<

a

l

l

s

á ^

1 t e r v e z é s

•

Allatrajzolá* Haranghy — 132 Sma^ — 167

udvary - : 6 7

Művészettört. _ia6

KBsiígi

S Z A K O K T A T Á S

2—4 A l a k r a j z o l á s 4—5 _ , - , m~ F i g u r á l i s t e r v e z é s

simay — 167 i Művészettört. udvary —167 j J C - ^ , ^ „ I a 6

Megjegyzések : Állatrajzolás (szombat 8—12) a bútortervező és építőiparművészeti szakra nem kötelező.

Alakrajzolás, redőzet cs jelmczrajzolás, valamint figurális tervezés helyett a IV. évf. bútortervezők és az V.—VI. évf. építőiparművészek a szakoktatáson vesznek részt.

Régi stílus és építészi rajz a textiles tanítványokra nem kötelező.

Színpadtechnikai ismeretek (csütörtök 4—7) a IV. évf. festő- és textiles tanítványok részére (raö. sz. terein). Tanár : Kürthy.

Egykázművészét (péntek 4—5) valláskülönbség nélkül minden IV. évf. tanítványra kötelező.

Agyagipari technológia (heti 3 óra) csak a II. évf, keramikusoknak. Tanár : Grofcsik.

Síkmértan (I. félévben), ábrázoló mértan (II. félévben), szabadkézi látszattan (I.—II. félévben) minden I. évf. részére. Árnyékszerkesztés (I. félévben), szerkesztő távlattan (II. félévben) csak a II. éves bútortervezők, festők és grafikusok részére. (Péntek 8—12. 196 sz.)

A bútortervező és építöip»rmüvészeti szakosztály részletes munkarendjét külön órarend írja elő.

felhasználását mutatja be — amennyire azt az iskola minimálisra redukált pénzügyi viszonyai megengedik — modern, ízléses, olcsó és gyorsan kivitelezhető iparművészeti objektumokon.

Másodsorban szemléltető tanulságot nyújt e kiállítás arra vonatkozólag, miképen vitte keresztül az iskola a reábízott ifjúságnak egészséges, nemes művészi irányban való vezetését és nevelését s miképen óvta meg ezzel művészi téren is korunk sok eltévelyedésétől, amelynek a jelszavak és áramlatok zűrzavarában — mint a nemzetközi kiállítások is igazolhatják — annyi tehetség esett áldozatául.

Végül igazolni kívánja a jubiláris kiállítás kész műtárgyaival azt is, hogy a mai műipar minden téren tud már művészit produkálni; a magyar talajból szívja a formagazdag és színpompás őserőt s így megjelenésében eredeti és magyar; értékre nézve pedig nemzetközi viszonylatban is versenyképes!

Források: Az Országos M. Kir. Iparművészeti Iskola értesítői és évkönyvei 1889—1918.

— Gróh : Az Iparművészeti Iskola története. Budapest, 1899. — Az Országos M. Kir. Iparművészeti Iskola irattári anyaga ; jegyzőkönyvei; anyakönyvei 1880—1930.

" * * '

IV

]

l^t(

V

VI

VII

VIII

IX

X

XI

XII

SZEMELVÉNYEK AZ ISKOLA SZAKOSZTÁLYAINAK MUNKÁIBÓL

ILLUSZTRÁCIÓK

Bal: KREMMER GYULA I. É. D. FESTŐ.

Jobb: GRÓF KÁROLYI FRUZSINA.

KRAJCSOVICS FERENC II. É.

KERAMIKA.

ÉKÍTMÉNYES TERVEZÉS STÍLUSOKBAN. PROF. : HARANGHY JENŐ.

ORNAMENTALES ENTWERFEN IN STYLARTEN. ORNAMENTAL COMPOSITION IN DIFFERENT STYLES.

COMPOSITION ORNAMENTALE EN DIFFERENT STYLES. COMPOSIZIONE ORNAMENTALE IN DIFFERENTI STILI

Bal: GYŐRI DEZSŐ II. É. D. SZOBRÁSZ.

Jobb: FILEP J. II. D. FESTŐ.

Bal: HORVÁTH MIKLÓS II. É. D. SZOBRÁSZ.

Jobb: FEHÉR TIBOR II. É. D. SZOBRÁSZ.

ÉKÍTMÉNYES TERVEZÉS STÍLUSOKBAN. PROF.: LESZKOVSZKY GYÖRGY. ORNAMENTALES ENTWERFEN IN STYLARTEN. ORNAMENTALES COMPOSITION IN DIFFERENT STYLES.

COMPOSITION ORNAMENTALE EN DIFFERENT STYLES. COMPOSIZIONE ORNAMENTALE IN DIFFERENTI STILI.

Bal: KŐSZEGI ANTAL II. É.

BÚTORTERVEZŐ.

Jobb : BODON SÁNDOR II. É.

BÚTORTERVEZŐ.

SZILASI FERENC II. É.

BÚTORTERVEZŐ.

ÉKÍTMÉNYES TERVEZÉS STÍLUSOKBAN. PROF. : LESZKOVSZKY GYÖRGY ORNAMENTALES ENTWERFEN IN STYLARTEN. ORNAMENTAL COMPOSITION IN DIFFERENT STYLES.

COMPOSITION ORNAMENTALE EN DIFFERENT STYLES. COMPOSIZIONE ORNAMENTALE IN DIFFERENTI STILI.

SCHNEIDER PIROSKA V. É. TEXT.

FULAR ANTAL IV. É.

D. FESTŐ.

ÁLLATTANULMÁNYOK

UTÁNI TERVEZÉS. PROF. : HARANGHY JENŐ

COMPOSITIONS D'APRfíS DES ÉTUDES D'ANIMAUX. COMPOSIZIONI DA DOPO STUDI D'ANIMALI

ENTWÜRFE NACH TIERSTUDIEN. COMPOSITIONS AFTER STUDIES Ül' ANIMALS.

ÁLLATRAJZOLÁS. PROF. HARANGHY JENŐ.

HORVÁTH ENDRE IV. É.

GRAFIKUS.

Bal: MACHOVITS WALTER D. SZOBRÁSZ.

Jobb: DALLOS HANNA GRAFIKUS.

REDŐZET ÉS JELMEZRAJZ. PROF.: SZENT-ISTVÁNY FALTFNWURF- UND KOSTUMZEICHNEN. DRAWIMG OF DRAPHRY AND COSTUME.

GYULA.

DESSIN DE DRAPERIE ET COSTUMB. DISEGNO Dl DRAPPEGGIAMENTO E COSTUME.

Bal: GYŐRI DEZSŐ II. É. D. SZOBRÁSZ.

Jobb: PÁL GYÖRGY II. É.

GRAFIKUS.

Bal: DEUTSCH LÁSZLÓ II. É.

GRAFIKUS

Jobb : HUJACZ MIHÁLY II. É.

GRAFIKUS.

ALAKRAJZOI.ÁS. PROF.: SZENT-ISTVÁNY GYULA. FIGURALES ZEICHNEN. F1GURAL DRAWING AFTER NATURE.

DESSIN FIGURAL D'APRÉS NATURE. DISEGNO FIGURALE DAL VERŐ.

Bal: MACHOVITS W4LTER III. É. D. SZOBRÁSZ.

Jobb : TEDESCO ANNI III. É.

GRAFIKUS.

Bal: FILEP JENŐ III. É.

FESTŐ.

Jobb : PÁL GYÖRGY III. É.

GRAFIKUS.

ALAKRAJZOLÁS. PROF.: UDVARY GÉZA. FIGURALES ZEICHNEN. FIGURAL DRAWING AFTER NATURE.

DESSIN FIGURAL D'APRÉS NATURF. DLSEGNO FIGURALE DAL VERŐ

Bal : DALLOS HANNA V. É.

GRAFIKUS.

Jobb : NYÍRT LÁSZLÓ V. É. D. FESTŐ.

HODINA A. V. É. ÖTVÖS.

ALAKRAJZOLÁS. PROF.: SIMAY IMRE. FIGURALES ZEICHNEN. PIGURAL DRAWING AFTER NATURE.

DESSIN FIGURAL D-APRF.S NATURE. DISEGNO FIGURALF. DAL VERŐ.

Bal: KÉSZÍTETTÉK: KOVÁCS LAJOS ÉS HUHN FERENC I. É.

Jobb : KÉSZÍTETTÉK: PAYER JÓZSEF ÉS HORVÁTH MIKLÓS I. É.

TERVEZTE: GÁBRIEL FRIGYES.

BÜTOR- ÉS LAKÁSTERVEZÉS. PROF.: KAESZ GYULA. MÖBEL- UND WOHNUNGSENTWÜRFE. COMPOSITION OF FURNITURE AND INTERIOR.

COMPOSITION DE MEUBLES ET D'INTÉRIEURS. COMPOSIZIONI Dl MOBII.I E Dl ABITAZIONI.

A MODELLT KÉSZÍTETTE: SCHILLER IVÁN III. É.

TERVEZTE ÉS A MODELLT KÉSZÍTETTE: KÖLLŐD ANDRÁS ÉS BARTSCH HENRIK.

BÜTOR- ÉS LAKÁSTERVEZÉS. MÖBEL- UND WOHNUNGSENTWÜRFE. COMPOSITION OF FURNITURE AND INTER1OR.

PROF.: KAESZ

GYULA.

COMPOSITION DE MEUBLES ET D'INTERIEURS. COMPOSIZIONI Dl MOBILI E Dl ABITAZIONI.

ZEITLER ADOLF. IV. E.

GONDA LAJOS IV. E.

MICSEY

rANos.

VI. É.

LAKÁSMŰVÉSZETI TERVEZÉS. PROF.: SZABLYA-FRISCHAUF FERENC. RAUMKUNST. ARTISTIC INTER1OK.

INTÉRIEUR ARTISTIQUE. ABITAZIONE ARTISTICA.

ZRINSZKY JÓZSEF V. É.

MICSEY JÁNOS V. É.

BARTSCH HENRIK. IV. É.

LAKÁSMŰVÉSZETI TERVEZÉS. PROF.: SZABLYA-FRISCHAUF FERENC. RAUMKUNST. ARTISTIC INTERIOR.

INTÉRIEUR ARTISTIQUE. AB1TAZIÜNE ARTISTICA.

FEKETE PÁL V. É.

Bal: FEKETE PÁL. V. É.

Jobb : MICSEI JÁNOS. V. É.

ÉPÍTÉSZETI TERVEZÉS ÉS SZAKRAJZ. PROF.: GYÖRGYI DÉNES. ARCHITEKTONISCHES ENTWERFEN U. FACHZEICHNEN. ARCHITECTURALE COMPOSITION AND PROFESSIONAL DRAWING.

COMPOS1TION ARCHITECTURALE ET DESSIN PROFESSIONNEL. COMPOSI2IONE ARCHITETTURALE E DISEGNO PROFESSIONALE.

ZEITLER RUDOLF IV. É.

KÁPOSZTA MIHÁLY IV. É.

ÉPÍTÉSZETI TERVEZÉS ÉS SZAKRAJZ. PROF.: GYÖRGYI DÉNES. ARCHITEKTONISCHES ENTWERFEN U. FACHZEICHNEN. ARCHITECTURAI.E COMPOSITION AND PROFESSIONAL URAWING.

COMPOSITION ARCHITECTURALE ET DESSIN PROFESSIONNEL. COMPOSIZIONE ARCHITETTURALE E DISEONO PROFHSSIONALE.

Bal: KAJÁRI ISTVÁN III. É.

Jobb: KÖSZEGHY REZSŐ II. É.

GONDA LAJOS IV. É.

SZABÓ ISTVÁN I. É.

KÖZÉPÍTÉSTAN ÉS ÉPÍTÉSZETI RAJZOLÁS. PROF.: WEICHINGER KÁROLY. KONSTRUKTIONSLEHREU.ARCHITEKTONISCHES ZEICHNEN. INSTRUCTIONS FOR BUILDING AND ARCHITECTURAL DRAWING.

INSTRUCTIONS POUR ARCHITECTES ET DESSIN ARCHITECTURAL. ISTRUZIONE' PER ARCHITETTI E DISEGNO ARCHITETTURALE.

GONDA LAJOS IV. É.

I

ÉPÍTÉSZI TERVEZÉS. PROF.: WEICHINGER KÁROLY. ARCHITEKTONISCHES ENTWERFEN. ARCHITECTURALE COMPOSITION.

COMPOSITION ARCHITECTURALE. COMPOSIZIONE ARCHITETTURALE.

LOOS JÁNOS III. É .

ERHARDT ERNŐ III. É.

PIRI JÁNOS V. É.

ÉPÍTÉSZETI TERVEZÉS RÉGI STÍLUSOKBAN, PROF. GYALUS LÁSZLÓ.

ARCHITECTONISCHES ENTWERFEN IN STYLARTEN. ARCHITECTURAL DRAWING IN DIFFÉRENT STYLES.

DESSIN ARCHITECTURAL EN DIFFÉRENT STYLES. DISEGNO Dl ARCHITETTURA IN DIFFERENTI STIL1

FUNESLEP MÓR V. É. D. FESTŐ.

FIGURÁLIS TERVEZÉS. PROF.: UDVARY GÉZA. FIGURALES ENTWERFEN. FIGURAL COMPOSITION.

COMPOSITION FIGURALE. COMPOSIZIONE FIGURALE.

KŐSZEGI BELLA V. É.

GRAFIKUS.

DALLOS HANNA V. É.

GRAFIKUS.

SOMOS ISTVÁN V. É.

GRAFIKUS.

FIGURÁLIS TERVEZÉS. PROF.: UDVARY GÉZA. FIGURALES ENTWERFEN. FIGURAL COMPOSITION.

COMPOSITION F1GURALE. COMPOSIZIONE FIGURALE.

Bal: FUNCSLER MÓRITZ III. É. D. FESTŐ.

Jobb: PETRASOVSZKY E. III. É. D. FESTŐ.

BENKE LÁSZLÓ II É.

DÍSZÍTŐ-FESTÉSZETI SZAKOSZTÁLY. PROF.: SÁNDOR BÉLA. FACHKLASSE FÜR DEKORATIVE MALEREI. SPECIAL CLASS OF DÉCORATIVE PAINTING.

CLASSE SPÉTIALE DE PEINTURE DÉCORATIVE. CLASSE SPÉCIALE Dl PITTURA DECORATIVA.

Bal: SZABÓ GUSZTÁV III, É

Jobb i CZÉGÉNY SANDOB III. L.

Bal : PADÁNYI FERENC III. É.

Közép : MOHACSEK JENŐ III É.

Jobb : BENKE LÁSZLÓ Hl. É.

DÍSZÍTŐ-FESTÉSZETI SZAKOSZTÁLY. PROF.: SÁNDOR BÉLA. FACHKLASSE FÜR DEKORATIVE MAI.EREI. SPECIAL CLASS OF DECORATIVE P A I N T I N G .

CI.ASSE SPÉTIALE DE PEINTURE DECORATIVli. CLASSE SPECIALE D l PlTTURA DECORATIVA.

Bal: KISS VIKTOR V. É.

Jobb : FULÁR ANTAL IV. É.

DÍSZÍTŐ-FESTÉSZETI SZAKOSZTÁLY. PROF.: STEIN JÁNOS. FACHKLASSE FÜR DEKORATIVE MALEREI. SPECIAL CLASS OF DÉCORATIVE PAINTING.

CLASSE SPÉTIALE DE PEINTURE DÉCORATIVE. CLASSE SPECIALE Dl PITTURA DECORATIVA.

FULÁR ANTAL V. É.

HOLLÓS ENDRE V. É.

D. FESTŐ.

DÍSZÍTŐ-FESTÉSZETI SZAKOSZTÁLY. PROF.: STEIN JÁNOS. FACHKI ASSE FÜR DEKORATIVE MALEREI. SPECIAL CLASS OF DÉCORATIVE PAINTING.

CLASSE SPÉTIALE DE PEINTURE DÉCORATIVE. CLASSE SPBCIALE Dl PITTURA DECORATIVA.

Bal : PÁL GYÖRGY V. K.

Jobb : PAHECZ MAGDA III. É.

Bal: FÁBIÁN IMRE IV. É.

Jobb : TÖRÖK JÁNOS III. É.

GRAFIKAI SZAKOSZTÁLY. PROF.: HELBING FERENC. FACHKLASSE FÜR GRAPHIK. SPECIAL CLASS FOR GRAPHIC.

CLASSE SPÉTIALE POUR GRAPHIQUE. CLASSE SPECIALF PER GRAFICA.

DRAHOS ISTVÁN V. É.

GRAFIKAI SZAKOSZTÁLY. PROF.: HELBING FERENC. FACHKLASSE FÜR GRAPHIK. SPECIAL CLASS FOR GRAPHIC.

CLASSE SPÉTIALE POUR GRAPHIQUE. CLASSE SPECIALE PER GRAFICA.

GÓZON LAJOS IV. É.

Bal: EHRENFELD MIKLOS III, É.

főbb: LAMOS BÉLA III. É.

GRAFIKAI SZAKOSZTÁLY. PROF.: HELBING FERENC. FACHKLASSE FÜR GRAPHIK. SPFCIAI. CI.ASS FOR nRAPHIC.

CLASEE SPÉTIALE POUR GRAPHIQUF-.

CLASSE SPECIALE PER GRAFICA.

BRANDT ÁGOSTON v. É.

Bal: KŐSZEGI BELLA V. É.

Jobb : SZÜTS PÁL V. É.

GRAFIKAI SZAKOSZTÁLY. PROF.: HELBING FERENC. FACHKLASSE FÜR GRAPHIK. SPECIAL CLASS FOR GRAPHIC

CLASSE SPÉCIALE POUR GRAPHIQUE. CLASSE SPÉCIALE PER GRAFICA.

IFJ. RICHTER ALADÁR V É.

GRAFIKAI SZAKOSZTÁLY. PROF.: HELBING FERENC. FACHKLASSE FÜR GRAPHIK. SPECIAL CLASS FOR GRAPHIC.

CLASSE SPÉTIALE POUR GRAPHIQUE. CLASSE SPECIALE PER GRAFICA.

Bal: 7.ÜLLEY GYULA V. É.

Jobb: PÉCSI JÓZSEF IV. É.

DÍSZÍTŐSZOBRÁSZATI SZAKOSZTÁLY. PROF.: S1MAY IMRE. f-ACHKLASSE FÜR DEKORATIVE PLASTIK. SPECIAL CLASS FOR SCULPTURE.

CLASSE SPÉTIALE POUR SCULPTURE. CLASSE SPECIALE PER SCULTURA.

Bal: ZÖLLEY GYULA V. É.

Jobb: PÉCSI JÓZSEF ÉS KOVÁCS LÁSZLÓ IV. É.

DÍSZÍTŐSZOBRÁSZATI SZAKOSZTÁLY. PROF.: SIMAY IMRE. FACHKLASSE FÜR DEKORATIVE PLASTIK. SPECIAL CLASS FOR SCULPTURE.

CLASSE SPÉTIALE POUR SCULPTURE. CLASSE SPECIALE PER SCULTURA.

BUDA GYÖRGY V. É.

Bal: KOVÁCS JÓZSEF IV É.

Jobb : PÉCSI BÉLA IV. É.

DÍSZÍTŐSZOBRÁSZATI SZAKOSZTÁLY. PROF.: SIMAY IMRE. FACHKLASSE FÜR DEKORATIVE PLASTIK. SPECIAL CLASS FOR SCULPTURE.

CLASSE SPÉTIALE POUR SCULPTURK. CLASSE SPECIALE PER SCULTURA.

Bal: KALTENBACH ISTVÁN V. É.

Jobb: BRANDZEISZ JÁNOS V. É.

TURCSÁNYI LÁSZLÓ V. É.

DÍSZÍTŐSZOBRÁSZATI SZAKOSZTÁLY. PROF.: SIMAY IMRE. FACHKLASSE FÜR DEKORATIVE PLASTIK. SPECIAL CLASS FOR SCULPTURE.

CLASSE SPÉTIALE POUR SCULPTURE. CLASSE SPECIALE PER SCULTURA.

Bal: BARLA BENŐ II. É.

BÚRON BÉLA I. É.

Jobb : FATA MIKLÖS II. É.

Bal: KALLÓS ELEK II. É.

Jobb: FEHÉR JÓZSEF II. É.

DÍSZÍTŐSZOBRÁSZATI SZAKOSZTÁLY. PROF.: MÁTRAI LAJOS. FACHKLASSE FÜR DEKORATIVE PLASTIK. SPECIAL CLASS FOR SCULPTURE.

CLASSE SPÉTIALE POUR SCULPTURE. CLASSE SPÉCIALE PER SCULTURA.

HORVÁT MIKLÓS II. É.

Bal: BARLA BENŐ III. É.

Jobb ; FATA MIKLÓS ÉS FEHÉR JÓZSEF II. É.

DÍSZÍTŐSZOBRÁSZATI SZAKOSZTÁLY. PROF.: MÁTRAI LAJOS. FACHKLASSE FÜR DEKORATIVE PLASTIK. SPECIAL CLASS FOR SCULPTURE.

CLASSE SPÉTIALE POUR SCULPTURF..

CLASSE SPECIALE PER SCULTURA.

Bal: BRADOFKA ANNA V. É.

Jobb : BRADOFKA ANNA

v. E.

KISPLASZTIKÁI OSZTÁLY. PROF.: LUX ELEK. KLASSE FÜR KLEINPLASTIK. SPECIAL CLASS FOR SMALLER PLASTIC.

Bal:

LÖTHE LUX Jobb ALICE V. ÉVA É.:

CLASSE SPETIALE POUR PLASTIQUE MINEURE. CLASSE SPECIALE PER PLASTICA; MINŐRE.

Bal: KOVÁCS LÁSZLÓ IV. É

Jobb : MACHOVITS WALTER IV. É.

NOVAK GYÖRGYI III. É.

Bal alsó: VEYT VILMOS III. É.

Jobb: IVÁN ISTVÁN IV. É.

ÉRMÉSZETI OSZTÁLY. PROF.: REMÉNYI JÓZSEF. KLASSE FÜR MEDAILLEURE. CLASS FORtMEDALLISTS.

CLASSE POUR MÉDAILLEURES. CLASSE PER MEDAGLISTI.

MOLNÁR BÉLA VI. É.

SZÜTS ANNA II. É.

REICHENBERG JOZEFA VI. É.

TEXTILSZAKOSZTÁLY. PROF.: MUHITS SÁNDOR. FACHKLASSE FÜR TEXTILÉ KUNST. SPECIAL CLASS FOR TEXTILÉ ÁRTS.

CLASSE SPÉTIALE POUR ÁRTS TEXTILES CLASSE SPECIALE PER ARTE TESSILA.

MARSCHAL EMÍLIA ÉS KUN JULISKA II. É.

REICHENBERG JOZEFA VI. Ő.

TEXTILSZAKOSZTÁLY. PROF.: MUHITS SÁNDOR. FACHKLASSE FÜR TEXTILÉ KUNST. SPECIAL CLASS FOR TEXTILÉ ÁRTS.

CLASSE SPÉTIALE POUR ÁRTS TEXTILES. CLASSE SPECIALE PER ARTE TESSILA.

MOLNÁR BÉLA VI. É.

LISCHERON BLANKA IV. É.

TEXTILSZAKOS2;TÁLY. PROF.: MUHITS SÁNDOR. FACHKLASSE FÜR TEXTILE>KUNST. SPECIAL CLASS FOR TEXTILÉ ÁRTS.

CLASSE SPÉTIALE POUR ÁRTS TEXTILES. CLASSE SPECIALE PER ARTE TESSTLA

MOLNÁR BÉLA V. H.

TEXTILSZAKOSZTÁLY. PROF. : MUKITS SÁNDOR. FACHKLASSE FÜR TEXTILÉ KUNST. SPECIAL CLASS FOR TEXTILÉ ÁRTS.

CLASSE SPÉTIALE POUR ÁRTS TEXTILES. CLASSE SPECIALE PER ARTE TESSILA.

SZEIF KLÁRA ÉS MÁTYÁS ANNA IIT. É.

SZEIF KLÁRA ÉS MÁTYÁS ANNA III. E.

TEXTILSZAKOSZTÁLY. PROF.: MUHITS SÁNDOR. FACHKLASSE FÜR TEXTILÉ KUNST. SPECIAL CLASS FOR TEXTILÉ ÁRTS.

CLASSE SPÉTIALE POUR ÁRTS TEXTILES. CLASSE SPECIALE PER ARTE TESSILA.

IVÁN ISTVÁN IV. É.

BORDA JÁNOS III. É.

KLEIN ILONA III. É.

LÖRINCZ ZSUZSANNA

II. É.

MUNKÁI.

KITTLINGER KÁLMÁN IV. É.

IVÁN ISTVÁN IV. É.

KLEIN ILONA III. É.

BORDA JÁNOS III. É.

MUNKÁI.

ÖTVÖSSZAKOSZTÁLY. PROF.: CSAJKA ISTVÁN. FACHKLASSE FÜR GOLDSCHMIEDEKUNST. SPECIAL CLASS FOR GOLDSMITHS.

CLASSE SPÉTIALE POUR ORFÉVRES. CLASSE SPECIAI.E PER OREFICI.

Bal: IVÁN ISTVÁN IV. É.

Jobb: PÁL LAJOS V. É.

BORDA JÁNOS ÉS HAUK ALADÁR I. É.

NOVAK GYÖRGYIKE III. É.

MUNKÁI.

ÖTVÖSSZAKOSZTÁLY. PROF.: CSAJKA ISTVÁN. FACHKLASSE FÜR GOLDSCHMIEDEKUNST. SPECIAL CLASS FOR GOLDSMITHS.

CLASSE SPÉTIALE POUR ORFÉVRES. CLASSE SPECIALE PER OREFICI.

Bal: IVÁN ISTVÁN IV. É.

Jobb : KLEIN ILONA III. É.

BORDA JÁNOS III. É.

NOVAK GYÖRGYIKE III. É.

IVÁN ISTVÁN IV. É.

LŐRINCZ ZSUZSANNA II. É.

MUNKÁI

ÖTVÖSSZAKOSZTÁLY. PROF.: CSAJKA ISTVÁN. FACHKLASSE FÜR GOLDSCHMIEDEKUNST. SPECIAL CLASS FOR GOLDSMITHS.

CLASSE SPÉTIALE POUR ORFÉVRES. CLASSE SPECIALE PER OREFICI.

KITTLINGER KÁLMÁN IV. É.

BORDA JÁNOS III. É.

KLEIN ILONA III. É.

NOVAK GYÖRGYIKE III. É.

MUNKÁI.

BORDA JÁNOS III. É.

TELEKI ÁRPÁD IV. É.

TIRINGER FERENC II. É.

MUNKÁI.

ÖTVÖSSZAKOSZTÁLY. PROF.: CSAJKA ISTVÁN. FACHKLASSE FÜR GOLDSCHMIEDEKUNST. SPECIAL CLASS FOR GOLDSMITHS.

CLASSE SPÉTIALE POUR ORFÉVRES. CLASSE SPECIALE PER OREFICI.

Bal és jobb: RÉZMÁN GYULA II. É.

KERAMIKAI SZAKOSZTÁLY. PROF.: ORBÁN ANTAL. FACHKLASSE FÜR KERAMIK. SPECIAL CLASS FOR CERAMIC.

CLASSE SPÉTIALE POUR CÉRAMIQUE. CLASSE SPECIALE PER CERAMICA.

Bal: SZARVADI AMÁLIA V. É.

Közép és jobb: RÁHMER MÁRIA III. É.

Bal: ESCHENBACH JENŐ VI. É.

Jobb : MOZER JÓZSEF II. É.

KERAMIKAI SZAKOSZTÁLY. PROF.: ORBÁN ANTAL. FACHKLASSE FÜR KERAMIK. SPECIAL CLASS FOR CERAMIC.

CLASSE SPÉTIALE POUR CÉRAMIQUE. CLASSE SPECIALE PER CERAMICA.'

Bal: ESCHENBACH JENŐ VI. É.

Közép: MARIANOVICS GYÖRGY V. É.

Jobb : KARLE ISTVÁN III. É.

Bal: GYARMATI GYÖRGY III. É.

Jobb : MOSER JÓZSEF II. É.

KERAMIKAI SZAKOSZTÁLY. PROF.-. ORBÁN ANTAL. FACHKLASSE FÜR KERAMIK. SPECIAL CLASS FOR CERAMIC.

CLASSE SPÉTIALE POUR CÉRAMIQUi;.

CLASSE SPECIALE PER CERAMICA.

KRAJCSOVIT: FERENC III. É.

AIKELIN JÁNOS I. É.

RÉZMÁN GYULA II. E. GYARMATI GYÖRGY III. É MUNKÁI.

KERAMIKAI SZAKOSZTÁLY. PROF.: ORBÁN ANTAL. FACHKLASSE FÜR KERAMIK. SPECIAL CLASS FOR CERAMIC.

CLASSE SPÉTIALE POUR CÉRAMIQUE. CLASSE SPECIALE PER CERAMICA.

GYARMATI GYÖRGY III. É.

PÁKOZDY MIHÁLY III. É.

RÉZMÁN GYULA II. É.

MUNKÁI.

Bal: HORVÁTH JÓZSEF V. É.

Jobb: KLINDA KÁLMÁN V. É.

KERAMIKAI SZAKOSZTÁLY. PROF.: ORBÁN ANTAL. FACHKLASSE FÜR KERAMIK. SPECIAL CLASS FOR CERAMIC.

CLASSE SPÉTIALE POUR CÉRAMIQUE. CLASSE SPECIALE PER CERAMICA-

CSÁNYI BÉLA V. É. D. FESTŐ.

CSÁNYI BÉLA V. É. D. FESTŐ.

SZÍNPADTECHNIKAI ISMERETEK. PROF.: KÜRTHY GYÖRGY. BÜHNENTECHNISCHE KENNTNISSE. STUDIES OF SCENICAL TECHNOLOGY

ÉTUDES DE TECHNOLOGIE SCÉNIQUE. STUDÍ Dl TECHNOLÓGIA SCENICA.

AZ ORSZÁGOS MAGYAR KIRÁLYI IPARMŰVÉSZETI ISKOLA IGAZGATÓI, TISZTVISELŐI,TANÁRAI,TANÁRSEGÉDEI, SZAK, TANÍTÓNŐI, SZAKOKTATÓI, MŰVEZETŐI ÉS ALTISZTJEI 1880.TÓL 193OJG.

Igazgatók:

Keleti Gusztáv 1880—1896.

Fittler Kamill 1896—1910.

Czakó Elemér dr. 1910—1915.

Nádler Róbert 1915—1917.

Gróh István 1917—1925.

Simay Imre 1925—1927.

Helbing Ferenc 1927— Adminisztratív tisztviselők:

Csik-Rákosi Császár Dénes, számvevő 1892—1895.

Beöthy Kálmán, tollnok 1896—1906.

Ascher Alajos, titkár 1907—1911.

Csermendy Elemér, gondnok 1907— Strömpl János, számvevő 1907—1924.

Bellaágh Imre, titkár 1911—1917.

Lammel Antal, titkár 1920—19^4; Kovács János dr., titkár és ellenőr 1924— Stöckl Jolán kezelőnő 1908—1912.

Banny Teofilné (Wolf Henrikné), kezelőnő 1913— 1918.

Szigethy Erzsébet, kezelőnő 1915—1921.

Suhajdy Klementin, kezelőnő 1921— Pál Ilona kezelőnő, 1918—1925.

Veszély Magdolna, kezelőnő 1926— Tanárok:

Mátrai-Muderlak Lajos 1880—1906. (Díszítő szobrászat; fafaragás.)

Schikedánz Albert 1880—1902. (Építészeti rajz és alaktan.)

Rauscher Lajos 1880—1884. (Építészeti rajz és alaktan.)

Várdai-Werdenstetter Szilárd 1880—1892. (Ekítményes rajz.)

Szirmai Antal 1881—1884. (Figurális rajz.)

Herpka Károly 1883—1914. (Fémvésnöki, ötvöszománcozó szakosztály vezetője.)

Morelli Gusztáv, címzetes igazgató 1883—1909.

(Fametsző szakosztály vezetője.)

Hollós Károly 1884—1901. (Alakrajz.)

Feichtinger J. György 1884—1907. (Díszítő festő szakosztály vezetője.)

Doby Jenő 1884-1907. (Rézmetsző szakoszt, vezetője.)

Benczúr Béla 1884—1919. (Iparművészeti rajz és tervezés.)

Schwertner Zsigmond 1885—1886. (Ékítményes rajz.)

Loránfi Antal 1886—1919. (Kisplasztikái szakosztály vezetője.)

Kovách Géza 1886—1897. (Geometria.)

Schauschek Árpád 1887—1896. (Ékítményes rajz.)

Székely Bertalan 1887—1896. (Eonctan.)

Aggházi Gyula 1887—1897. (Alakrajz.)

Arányi Miksa dr. 1885—1891. (Francia nyelv.)

Aigner Sándor 1890—1892. (Építészeti tanfolyam vezetője.)

Hibján Samu 1895—1919. (Zománcozás vezető tanára.)

Keleti Gábor 1895—1896. (Ékítményes rajz.)

Gróh István 1896—1917. és ig25—1926. tanár, 1917—1925. igazgató. (Geometria; ékítményes rajz; textil.)

Gyalus László 1896— (Lakásberendezés, építészeti rajz és alaktan.)

Pasteiner Gyula 1896—1900. (Műtörténelem.)

Pap Henrik 1897—1910. (Alakrajz.) _.

Papp Sándor 1897—1922. (Alakrajz.)J Tellyesniczky Kálmán dr. 1897—igi'i. (Bonctan.)

Sándor Béla 1899— (Díszítő festő szakosztály vezetője.) Éber László dr. 1900—1919. (Műtörténelem.)

Ifj. Mátrai Lajos 1900— (Díszítő szobrászat vezető tanára; fa- és kőfaragás.)

Almási Balogh Loránd 1902—1923. (Építészeti tervezés, középítéstan.)

Hollós Károly 1902—1907. (Geometria.)

Rottmann Elemér dr. 1902—1928. (Intézeti orvos.)

Udvary Géza 1903— (Alakrajz; figurális kompozíció.)

Maróti Géza 1907—1910. (Díszítő szobrászat.)

Ujváry Ignác 1907—1925. (Díszítő festő szakosztály vezetője.)

Bacsa András 1907— (Geometria.)

Czakó Elemér dr. 1907—1910 .(Irodalomtörténet.)

Dékáni Árpád 1908—1910. (Házi-ipari osztály vezetője.)

Györgyi Dénes 1907— (Építészeti tervezések.)

Kriesch Aladár (kőrösfői) 1907—1915. (Gödöllői szőnyegszövőtelep vezetője; díszítő festészet.)

Helbing Ferenc 1910— (Grafikai szakosztály vezetője.)

Simay Imre 1910— (Alakrajz; díszítő szobrászat.)

Muhits Sándor 1910— (Textilművészeti szakosztály vezetője; természet ti. rajz és festés.)

Mihalik Gyula 1910—1919. (1919. V. 3—VIII. 2. megbízott igazgató.) (Textilművészeti szakosztály vezetője.)

Nádai Pál dr. 1910—1915. (Magyar irodalomtörténet.)

Szőnyi J. László dr. 1910— (Magyar kereskedelmi levelezés.)

Margitay Ernő dr. 1910—1919. (Magyar népművészet.)

Kövesdy Géza 1911—1918. (Műhelyrajzolás.)

Ozorai Frigyes dr. 1911—1919. (Magyar irodalom és neveléstan.)

Wildner Ödön dr. 1911—1916. (Szociológia.)

Zutt A. Richárd 1912—1917- (Ötvösség.)

Fieber Henrik 1912—1919- (Egyházművészet.)'

Szablya-Frischauf Ferenc 1912— (Lakásművészeti tervezés.)

Vértes Ágost 1914—1917. (Kerámika.)

Elek Arthur 1915—1919. (Magyar irodalomtörténet.)

Sidó Zoltán dr. 1916—1919- (Szociológia.)

Csányi Károly 1917—1918. (Régi stílusok ismertetése.)

Csajka István 1918— (Ötvös-zománcozó szakosztály vezetője.)

Koós Károly 1918. (Építészet.)

Haranghy Jenő igi8— (Grafika; állatrajz; ékítményes tervezés.)

Kaesz Gyula 1919- (Bútortervező szakoszt, vezetője.)

Lux Elek 1919— (Kisplasztikái osztály vezetője.)

Márton Ferenc 1919—1924. (Alakrajzolás.)

Orbán Antal 1919— (Keramikai szakosztály vezetője; kisplasztika.)

Ferenczy Béni 1919. V. 3—VIII. 2. (Szobrászat.)

Kőszegi László 1920— (Művelődés- és művészettörténelem.)

Stein János 1920— (Díszítő festő szakosztály vezetője; bonctan; kosztümrajz.)

Grofcsik János 1920— (Agyagipari technológia.)

Csűrös István 1920—1927. (Ref. vallástan.)

Szent-Istvány Gyula 1922— (Alakrajz; kosztürmajz.)

Weichinger Károly 1922— (Középítéstan; történelmi stílustanulmányok.)

Wigand Ede 1919. V. 3—VIII. 2. és 1922— (Építészeti tervezés; magyar otthon művészete.)

Szőnyi Ottó dr. 1924— (Rk. vallástan; egyházművészet.)

Kovács János dr. 1926. (Művelődéstörténelem.)

Budai Gergely dr. 1927— (Ref. vallástan.)

Keresztes Tibor dr. 1927— (Textil-technológia.)

Kürthy György 1927—1930. (Színpadtechnika.)

Pap Dezső dr. 1928—1929. (Intézeti orvos.)

Reményi József 1919. V.3—VIII. 2. és 1928— (Éremés plakettművészet.)

Domahídy György dr. 1930— (Intézeti orvos.)

Tanársegédek : Bánszky Sándor 1911—1912. (Díszítő szobrászat).

Gáliász Nándor 1912—1913. (Díszítő szobrászat.)

Gábor Nándor 1912—1914. (Díszítő festészet.)

Ortner Ferenc 1912—1913. (Díszítő festészet.)

Somló Sári 1912—1915. (Bonctani alakrajz.)

Szántó Gergely 1912—1913. (Esti rajztanfolyam.)

Szekeres Béla 1912—1914. (Grafika.)

Leszkovszky György 1913'—1922. (Díszítő festészet.)

Diósy Antal 1914—1915. (Díszítő festészet.)

Tóth Gyula 1914—1915. (Díszítő szobrászat.)

Haranghy Jenő 1915—1918. (Grafika.)

Gombássy Anna 1915—1916. (Ötvösség.)

Mátéka Sándor 1916—1917- (Díszítő szobrászat.)

Hende Vince 1917—1918. (Díszítő festészet.)

Ramold Lajos 1920— (Díszítő festészet.)

Pál Lajos 1923— (Ötvös zománcozás.)

Textil szaktanítónők: Dedinszky Afra 1907—1910.

M. Dedinszky Olga 1907—1919.

Oláh Jolán 1907—1910.

Pap Mariska 1907—igio.

Stern Anna 1907— Teszár Irén 1907—1913.

Benke Bertalanná 1908—1910.

Csekő Rózsi 1908—igio.

Dékáni Ernőné 1908—1910.

Dózsé Jenőné igo8—1910.

Horváth Zsófi 1908—1910.

Kanizsay Adél 1908—igio.

W. Marthy Rózsi 1908—1920.

Nadeja Jolán 1908—1910.

Papp Margit 1908—1910.

Stöckl Vilma 1908—1910.

Vrana Erzsébet 1908—1910.

Bertalan Vera 1910—1912.

Vagács Aranka 1910—1912.

Sutter Katalin 1911—1927.

Ferenczy Noémi 1919. V. 3—VIII. 2. (Gödöllő.)

Bőhmann Ilona 1924— Keleti Eszter ig24— Nagy Sándorné K. Laura 1924—1927.

Szakoktatók : Bárány Nándor 1910—1913. (Betűvetés.) Örkényi István 1910—1919. (Textilművészeti tervezés.)

Kainz József 1912—1915. (Falfestési technikák.)

Zutt Margit 1912—1914. (Textil.)

Fekete Béla igi2—1914. (Grafika.)

Joachimsthaler József 1912—igi4- (Üvegfestés és zománcozás.)

Kelé Vilma 1913—1914. (Textil.)

Majoros Károly 1913—1914. (Üvegfestés.)

Kalap Gyula 1915—igi6. (Festés.)

Brett Sarolta igi5—igi6. (Kalapdíszítés.)

Kiss Ferenc igi7—igig, (Ötvösség.)

Weiner Róbert igi7—1918. (Ékszerészet.)

Wiblinger Alajos 1917—1918. (Művésés és maratás.)

Tancsik Mihály 1922— (Könyvkötés és bőrdíszmű.)

Művezetők: Kuczora Flórián 1907—1912. (Bútorművesség.) lVtitterszky József 1908—1915. (Typographia.)

Schleich Vilmos igio—1914. (Kerámika.)

Wilfinger Rezső 1912—igi3. (Bútorművesség.)

József Jenő 1912—1918. (Kerámika.)

Fáry János 1912—1918. (Kerámika.)

Pöhlmann József igi3—1917. (Ötvös-zománcozás.)

Zlatnyiczky József igig—1918. (Kerámika.)

Nagy János 1916—1921. (Bútorművesség.)

Guzsák Kálmán 1916— (Typographia.)

Kajdy Béla 1921—1922. (Bútorművesség.)

Kajdy Emil 1922— (Bútorművesség.)

Batta György 1923—• (Ötvös-zománcozás.)

Klaczig Mihály 1923— (Kerámika.)

Sehr József ig23— (Gipszöntés.)

Grossauer Rudolf 1925— (Bronzöntés.)

Altisztek :

Buray János 1880—1900.

Fejes József 1880—1890.

Novak András 1883—1927.

Matula István 1880—1910.

Bedecs Gáspár 1885—1924.

Huszár József 1890—1895.

Mikola Lajos 1895—1898.

Farkas Gyula 1896—1928.

Nagy Sándor 1897—1902.

Matula Lajos 1898—1925.

Klein Sándor 1899— Szentey Vilmos 1900-—1918.

Rusz Miklós igoo—1910.

Menich József 1901—1908.

Szilágyi József 1906—1908.

Kecskés István 1908—1911.

Sauer Ernő 1908—1910.

Csöppü István 1910—1914.

Takács János 1910—1911.

Hirmann Paula 1910—1916.

Lecskó Jánosné 1910— Juhász Mihály 1911—1918.

Piltz Ferenc 1911—1912.

Hartmann Ferenc 1911—1913.

Kléb Ferenc 1911—• Lilinger István 1911— László Lajos 1912—1914Téglás József 1912—1913Knipl István 1913—1918.

Pásztó József 1913— Erhardt László 1913—1915Pethő András 1913—1914Bodor István 1914—IQI5-

Bong Erzsébet 1916—1918.

Lukac Vendelné. 1916—1919.

Horváth Erzsébet 1916—1917.

Szentgyörgyi Zsuzsanna 1915—193-7 Bodó Sándor 1916—1918.

Kerekes János 1916—1918.

Huszár Zsófia 1917—1918.

Sarkadi István 1922—1927. Éder Katalin 1923— Mokos Ferenc 1924— Bükkszegi János 1924—1926.

Buzora Pál 1925— Lilinger Imre 1926— Jager Anna 1926— Téringer József 1928— Záhorszky Ferenc 1928— Marton Kálmán 1929—

AZ ORSZÁGOS MAGYAR KIRÁLYI IPARMŰVÉSZETI ISKOLA TANÍTVÁNYAINAK NÉVSORA AZ INTÉZET ALAPÍTÁSÁTÓL AZ 1929/30. TANÉVIG BEZÁRÓLAG. J e l m a g y a r á z a t : a. alakrajzolás; b. • bútortervezés; é. - építészet; f. = festészet; fm. - fametszés ; g. grafika ; k. = kerámia ; kp. - kisplasztika ; kr. - kőrajzolás ; m. - mintázás ; mf. = műfaragászat; mv. művésés ; ö. » ötvös-zománcozás ; rm. = rézmetszés ; sd. - síkdíszítés; sz. =• szobrászat; t. - toíí'Z. J4.Z évszám mindenkor az illető tanév kezdetét jelenti.

Abonyi Blanka k. 1916-1918.

Abonyi Zoltán g. 1923-1925.

Abos (Aichenauer) Bruno b.

1901—1905.

Abt Sándor sz. 1S85-1888.

Ackcnnann Edit g 1918-1922.

Aczél (Auszterlitz) Henrik f.

1889-1893.

Adamovits Sándor sz. 1904.

Adámy Margit t. 1922.

Adámi Sándor f. 1929.

Adler Ernő f. 1928-1929.

Adler Ernő ö. 1903-1904.

Adler Gusztáv kp. 1897-1901.

Adler György b. 1926.

Adler Lázár f. 1884.

Adler Mihály sz. 1899-1901.

Adorján Menyhért kp. 1903-1904.

Adorján Vilmos b. 1904.

Adriányi Jenő a. 1897.

Adnan Mechmed 1917.

Aikelin János k. 1929.

Albacháry László sz. 1912-1915.

Albeker Mária t. 1922-1923.

Albert András sz. 1898-1899.

Albert János t. 1916-1921.

Albrecht Béla 1881.

Alexics Olga t. 1912-1913.

Alföldi János ö. 1923-1927.

Alttliechner István kp. 1908.

Amberg Imre b. 1927-1929.

Amberg József f. 1907-1910.

Ambrózy Iván b. 1923-1926.

Ambrózi Sándor kp. 1921-1922.

Ambrus Károly f. 1928.

Andok Lajos a. 1901.

Andorkó Gyula f. 1901.

Andrik Valéria t. 1925-1928.

Angelotti Imre 1881.

Angyal Kálmán f. 1921-1922.

Antal János f. 1910.

Antal József f. 1903-1904.

Antal Károly sz. 1925-1927.

Antalfy Ferenc g. 1917-1918.

Apáthy Mária t. 1911.

Appán Gyula t. 1915-1918.

Arany László f. 1906.

Armuth Margit k. 1916-1919.

Ascher Ágoston ö. 1904-1908.

Ascher Károly sz. 1899.

Aszalay István sz. 1916-1917.

Auer Lipót f. 1888.

Augenfeld Erzsébet t. 1911.

Augeníeld József g. 1911.

Augenstein Ödön f. 1898-1900.

Augncr József f. igoo-1903.

Aulinger Árpád f. 1889.

Auszterlitz Márkusz ö. 1902. Ábrahám Ilona t. 1927. Ács Béla ö. 1906-1907. Ács Klára g. 1914-1916. Ádám Aladár g. 1918-1919. Ádám Klára t. 1917-1918. Ádám Lukács f. 1912-1914.

Ádám Ádler Árkai Árkay Árvái

Oszkár b. 1910.

Dávid b. 1911-1915.

Béla mf. 1884-1885.

Teréz g. 1914-1919.

Tibor b. 1911-191S.

Baán Lajos a. 1907.

Baár Mária t. 1923-1925.

Bach Margit t. 1925-1926.

Bahnó Pál sz. 1909.

Baja Sándor f. 1012-1920.

Bajkovetz József fm. 1883-1886.

Bajkovetz Mihály fm. 1884-1B89.

Bajmoczi Ottó f. 1912.

Bajor Ferenc b. 1912.

Bajó Gyula f. 1929.

Bak János g. 192S. Bakács Pál g. 1911-1918.

Bakácsy Péter sz. 1902.

Baky Albert kp. 1886-1887.

Bakó József g. 1914.

Bakonyi Margit sz. 1917-1927.

Bakonyi Sándor sz. 1911-1912.

Bakos Sarolta sd. 1919-1921.

Bal;sa Imre f. 1922-1924.

Balás Ella t. 1919-1920.

Balázs Éva ö. 1925-1927.

Balázs Géza f. 1913-1917.

Balázs István kp. 1887-1889.

Balázs Jolán t. 1921.

Balázs László f. 1928.

Baleán János f. 1910.

Balkay Éva g. 1921-1923.

Balkányi Endre b. igoo-1903.

Ballá Irén g. 1918.

Ballá József kp. 1903-190.1.

Balló Margit t. 1915.

Ballon Ferenc f. 1921-1923.

Balog Jozefa b. 1924-1926.

Balogh Ede f. 1906.

Balogh Ferenc f. 1909-1910.

Balogh Géza t. 1923-1924.

Balogh Gizella t. 1929.

Balogh József f. 1892-1896.

Balogh Magda t. 1914.

Balogh Márta g. 1915.

Balogh Sándor Károly f. 1906-1910.

Bankos Lajos f. 1900-1901.

Barabás Géza b. igoo-1902.

Barabás Lajos sz. 1899-1901.

Baranyai Ilona ö. 1911-1913.

Baranyovits János fm. 1903-1906.

Báró Baráttá Mária t. 1929.

Baráth István b. 1907-1911.

Barát József f. 1924-1927.

Barátosi Szabó Ferenc b. 1928-1929 Bárba Péter f. 1929.

Barcsai Jenő f. 1919.

Bárdon Lajos b. 1922-1925.

Baría Benő sz. 1927-1929.

Baross István f. 1899, B3rothy Gyula kp. 1900-1901.

Barsy Emma g. 1927-1929.

Barta (Braun) Ernő f. 1890-1897.

Barta István f. 1907-1911.

Barta Lajos k. 1914-1916.

Barta Mariska g. 1915.

Bartók János a. 1888-1890.

Eartóky Melinda a. 1912.

Bartos József f. 1929.

Bartos Melitta sz. 1928.

Bartscii Henrik b. 1926-1929.

Bartunek György sz. 1925.

Bartus Irén sd. 1919-1922.

Basa Jenő f. 1894-1898. • Easch Andor b. 1914.

Basch Árpád f. 1889.

Basilidesz Bnrna g. 1920.

Batta György ö. 1918-1920.

De Battista Antal f. 1914.

Bauer Gyula sz. 1883-1S87.

Bauer János ö. 1887.

Bauer Károly f. 1887.

Baumann Béla sz. 1920-1925.

Baumert Hugó f. 1920.

Baumhorn Margit g. 1913-1917.

Bausch Emil rm. 1898.

Bauszern Paula k. 1926-1928.

Bazaláné Gábris Ilona t. igi 1-1914.

Bazsali Imre f. 1922-1924.

Bay Alajos a. 1890-1891.

Bay Jeromos f. 1905.

Bayer Rezső b. 1910-1915.

Bálint István 1885.

Bálint János sz. 1906-1910.

Bálint Lázár sz. 1907.

Bánlaki Magda t. 1919-1923.

Bánszky Sándor sz. 1907-1909.

Bányai Béla f. 1884-1885.

Bányai Pál b. 1921-1924.

Bányay Oszkár f. 1910.

Bárácz József ö. 1903.

Bárány Éva t. 1927-1929.

Bárány Ferenc ö. 1922-1925.

Bárány Iván b. 1905.

Bárász Julianna sd. 1923.

Bárczy Gyula a. 1906.

Bárdossy Irén t. 1923-1928.

Bárócsi Antal rm. 1904-1908.

Bártfai Szabó Ágnes t. 1926-1928.

Bátky József f. 1895-1899.

Bácker Olga g. 1912.

Bácker Lajos f. 1912-1917.

Bedőházy Katinka sz. 1912-1913.

Beck Endre b. 1920-1924.

Beck Fülöp ö. 18S8-1892.

Beck Pál f. 1913.

Bcer Henrik 1885.

Beér József f. 1902.

Beér Katalin sd. 1921.

Bckc István sz. 1906-190S. Belatiny Colette f. 1912.

Belányi Rudolf b. 192S-1929.

Eclányi Viktor f. 1893-1894.

Beliczay Gyula f. 1907-1911.

Belle Zoltán b. 1900.

Belló Vilmos sz. 1883-1885.

Bcncze József f. 1912.

Bencsáth Henrik b. 1927-1928.

Bencsik Gyula b. 1920-1932.

Bencsik Pál g. 1910-1913.

Bendl Béla b. 1906.

Benedek Judit t. 1918.

Benedek Klára g. 1924.

Benjámin Hermán f. 1898.

Benke László f. 1921-1929.

Benkő Károly a. 1909.

Benyák Jenő g. 1921-1925.

Benyovits Klára g. 1914-1915.

Berán Nándor ö. 1905-1909.

Berán Nándor g. 1911.

Berczelly Gizella ö. 1918-1919.

3ercsényi Tibor f. 1921.

Berecz Gyula ö. 1919-1923.

Beregszászi Rózsa sd. 1919-1921.

Beretvás Éva ö. 1920-1921.

Berényi József 1892.

Berényi József f. 1911-1913.

Berg Marianne g. 1911.

Berger György b. 1923-1925.

Berger István b. 1925-1927.

Berger Izabella t. 1916.

Berger János ö. 1909-1910.

Berkes Antal f. 1889-1894.

Berkes Ferenc a. 1897.

Berkovits Elemér b. 1914-1916.

Berkovits Károly b. 1918-1921.

Bernauer Lujza g. 1915Bernát János b. 1928-1929.

Bertók Irma t. 1914-1920.

Bertók Margit ö. 1916-1921.

Bezerédy Elemér sz. 1896.

Beszédes László f. 1923-1927.

Beszpalecz János fm. 1891.

Betegh Antal 18S5.

Betegh Ernő b. 1928-1929.

Betegh Péterné a. 1916.

Bezdédi Kiss Róza g. 1920-1927.

Bezzeg Béla sz. 1904.

Békássy Klára a. 1918.

Békés Etelka t. 1922-1923.

Békésy Lola ö. 1923.

Bély József f. 1894.

Béres János sz. 1898-1899.

Bicsérdy Lajos f. 1908-1909.

Bierbauer Viktor b. 1908-1911.

Bihari Gyula f. 1905-1909.

Bihari Sándorné f. 1913.

Bilik Pál kp. 1919.

Binder László g. 1925-1927.

Binét Sándor f. 1897.

Bíró Ferenc sz. 1896-1900.

Biró István b. 1904-1911.

Bíró Mihály kp. 1903-1907.

Bíró Sarolta t. 1924-1929.

Bisicz Kornél Géza f. 1896-1898.

Bittlingmayer János f. 1898-1902.

Bitz Margit t. 1929.

Bydeskuty László f. 1914.

Blank Károly f. 1906.

Blau Béla g. 1925-1927.

Bleich Emil sz. 1909-1910.

Czimmermann Vilmos f. 1920-1924 Dudás Lujza g. 1921-1923.

Blumciifeld Eugénia 6 1918.

1Jrflll Juliska sr.. 1913-1916.

Dunltsa György sz. 1911.

Czirely Gyula f. 1921.

Bobilsch Arthur f. 1892-1899.

13riiller Hugó fm. 1889-1890.

Dunlcl Károly a. 1899-1900.

Czirmai József b. 1919.

3rünn Anna sz.

1914-1918.

-Bobula János 1886. Dunkl Gyula f. 1922-1926.

Czóbel Leona sd. 1918.

- Boblctec Oktáv sz. 1915-1918.

J3riinn Gizella g. 1914-1917.

Duschnitz Piroska t. 1914-1916.

3uchmüller József f. 1893.

Bocsák Sándor g. 1927-1929.

Duschnitz Sándor m- 1881.

Dabis Rózsa g. 1916-1918.

Bohusch Irén kp. 1919-1923.

13uda József sz. 1910-1914.

Dvihally Emil kp. 1887-1890.

Dabóczi József f. 1929.

Bócz József 1885.

13udaházy Jenő b. 1926-1929.

Dvorcsák Ferenc m. 1884.

Daftinger Antal ö.

1887.

3udai Antal ö. 1915.

Boda Gábor sz. 1925.

Dallos Anna g. 1923-1928.

Bodaneczky Hcrmin sd. 1920. ]3udai József b. 1915.

Damkó József ö. 1886-1890.

Ebcnführer Károly b. 1910-1913.

3udai Mária f. 1915.

Bodnár Gyula f. 1926-1927.

Danczingcr József 1896.

Ebcrling Gyula f. 1897-1901.

Bodo Sándor b. 1916-1920. ]3uday Sándor b. 1900-1904.

Edvy Gyula f. 1895-1899.

Bcdócsy Margit sd. 1921.

13udweichsel György f. 1905-1906. Dancsics Károly 1883.

Dandó Margit sd.

1920-1924.

Edvi Illés Fabiola t. 1926.

Dr. Bodolláné Gróh Éva t.

13udc Vilmos 1883, Danck Károly f. 1912-1914.

Eisenbarth Ágoston f. 1920.

3ukovetz íren sd. 1923-1924.

1924-1925.

Danhauser Árpád b. 1912-1919.

Eisenberger Géza ö. 1899.

3uncsek Rezső sz. i8g6-iooi.

Bodon Sándor b. 1923-1925.

Dankó Ödön b.

1906.

Eivök Klára t. 1927-1929.

3ura István b.

1918-1925.

Bodor (Krausz) Aladár sz.

Danó Károly sz. 1928.

Eizenbergcr V. Magda 1.1915-1916 3urger József m. 1885.

1898-1902.

Danzer Lipót f. 1898-1902.

Eglmayer Ede b. 1915-1916.

3urger Lajos sz. 1891.

Bogdán Mária t. 1928-1929.

Dapsy Klcmentina g. 1916-1917. Egelmayer Pál b. 1913-1919.

Burghardt József f. 1897-1898.

Bogár Béla f. 1896-1900.

Darabos János sz. 1904.

Egrcssy Dániel kp. 1893-1896.

Stirián Zsigmond fm. 1903.

Bogár Kálmán f. 1896-1900.

Daróczy Sándor f. 1899.

Egri János f. 1929.

Burián László g. 1925-1927.

Bogyai Imre g. 1923-1924.

Daubner Sarolta t. 1926-1928.

Egyed Etelka g. 1928-1929.

3uron Bálint sz. 1928-1929.

Bogyó Géza f. 1917-1922.

Dáné Gyula f. 1910-1918.

Ehrenfeld Miklós k. 1926-1928 Bohacsck Ede b. 1906-1909.

1Buth Jenő f. 1908-1912.

Darilek Henrik f.

1893-1897.

Ekárt Ida kp. 1929.

Búzás Marton f.

1888-1889.

Bokor Mihály ö. 1920-1926.

Dávid Endre kp. 1902-1903.

Elek Emil b. 1912.

Sándor f. 1912.

Bokros (Biermann) Dezső sz.

- Buzna 1 Dávid Endre 1886.

Elek Erzsébet t. 1911-1918.

Büki Kálmán b. 1912-1914.

1907-1910.

Dávid Gabriella k. 1922.

Elek Margit t. 1918.

Bokros Ferenc g. 1908-1918.

JBükkerti Mariska ö. 1917.

Dávid Izidor 1885.

Előd Kende sz. 1901.

Bolemann Dénes b. 1927-1929.

Dávid Károly f. 1886.

Elsner Dezső b. 1919.

Bolerádszky Benő a. 1906-1912. Chabada Béla f. 1894-1899.

Dávidovicz György b. 1918.

Emmer Károly b. 1905-1911.

Chabada Frigyes f. 1918-1920.

Bolner Pál b. 1919-1922.

Deák István f. 1897.

Emmerling Ivetté t. 1921-1923.

Bonczosné Végh Irén t. 1920-1922. Chioggia Marió f. 1908.

Chvála Ferenc k.

1928-1929.

Bonin Klára t. 1917.

Deák János b. 1904.

Endrey Sándor a. 1889.

Boniszlavszky Árpád f. 190S-1909. Crucger Róbert g. 1929.

Debreceznyi Tivadar sz. 1912-1919. Enessey Anna sd. 1920-1924.

Csajka István ö. 1902-1907.

Borbáth László sz. 1905.

Engel Károly f. 1924-1925.

Decsy Etel g. 1916.

Csapó (Hcim) József b. 1909-1913. Dedinszky Elemér f. 1899-1903.

Borbás István kp. 1920-1925.

Engel Mária sz. 1912-1913.

Csapó írisz t. 1910-1911.

Borda János ö. 1927-1929.

Dehény Lajos b. 1923-1927.

Engel Piroska g. 1918-1924.

Borojevic Mihály rm. 1894-1896. Csapp Lajos sz. 1884-1S86.

Deiszler Sarolta g. 1916-1918.

Engel Vilmos a. 1892.

Csathó Andor f. 1902.

Borojevic Milán rm. 1894.

Englerth Károly sz. 1895.

Deli Anna t. 1915-1921.

Csatlós Katalin b. 1929.

Boronkay Viola t. 1920-1922.

Englerth Norbert kp. 1901.

Dell Amico Péter sz. igo3.

Csató Edit a.

1917-1918.

Borovitz Imre kp. 1900-1901.

De Pol János 1886-1887.

Enökcl Lajos 1885.

Csáder László g. 1928-1929.

Borovszky Zoltán g. 1912-1921.

Demeczky Sándor f. 1921-1926.

Eördögh István f. 1891-1894.

Csák Gusztáv b. 1922-1925.

Borsós Anna t. 1923-1927.

Demény Géza sz. 1914-1915.

Erber Imre m. 1882.

Csáki István b. 1912-1914.

Boros Endre f. 1918-1920.

Demény Ottó f. 1912-1914.

Erdelits Gizella t. 1925-1927.

Csáki József sz. 1904-1905.

Bo5ányi Ervin f. 1905-1909.

Deregnyői Magda t. 1929.

Erdélyi Amália t. 1921.

Csánky József sz. 1887-1889.

Boschán Imre ö. 1908-1912.

Derera Erich f. 1919-1921.

Erdélyi Márton kp. 1900-1903.

Csányi András sz. 1903.

Boskó Gabriella 1916.

Derezsán Erzsébet t. 1918.

Erdélyi Aranka 1916.

Csányi Béla f. 1925-1929.

Boskó Lajos sz. 1913-1920.

Dervarics Györgyike sd. 1919— Erdélyi Ferenc g. 1919-1920.

Cseh Sándor b. 1918-1922.

Bozzai Ödön sz. 1922-1924.

1921Erdélyi János f. 1926.

Cseh Tivadar ö. 1903.

Bozsóki Ilona t. 1924-1925.

Dessauer Ernő a. 1898.

Erdélyi Margit sd. 1919-1920.

Csehi István sz. 1905.

Bóth Magdolna ö. 1920-1923.

Detre Gvendolin k. 1927.

Erdődi István b. 1919.

Cseke Zoltán b. 1920-1924.

Bóth Rózsa t. 1919.

Dcutsch Dávid f. 189S-1902.

Erdődi János b. 1919.

Cserépi István b. 1923.

Bottlik József g. 1913.

Deutsch Imre b. 1907-1911.

Erdős János g. 1919-1923.

Csekey Vilmos f. 1908-1910.

Bödy Kálmán kp. 1901-1905.

Deutsch István b. 1929.

Erbitsch Gyula kp. 1904-1908.

Cselényi Elemér g. 1909-1913.

Bödő Gyula f. 1925.

Deutsch József 1917.

Erbitsch Jenő g. 1909-1913.

Cser Jolán k. 1929.

Böhmann Ilona t. 1919-1923.

Deutsch Károly f. 1891-1895.

Erhardt Ernő b. 1914-1919.

Cserhalmi Jenő a. 1909.

Böhm Ágoston b. 1914-1922.

Deutsch László g. 1925-1928.

Erney Magdolna ö. 1921-1923.

Cserna Dezső f. 1897.

Böhm György g. 1929.

Deutsch Sándor József rm.

Ernst Sándor f. 1921-1924.

Csergő György f. 1902.

Böjthe Gábor ö. 1918-1920.

1885-1888.

Eschenbach Jenő k. 1924-1929.

Csernek Antal f. 1899.

Bölcs László sz. 1919.

Deutsch Tibor f.

1915-1918.

Eszes Ilona ö. 1917-1928.

Csécsi Andor b. 1901-1903.

Bölcskei Ferenc 1913-1918.

Devecska Ferenc b. 1912-1918.

Eszéky Elza t. 1914-1918.

Csépes Péter f. 1891.

Bötz Sándor f. 1896. Éber Anna t. 1922.

Dezső Edit f.

1920.

Csics Jenő mf. 1896.

Brand Ágoston g. 1919-1923. Ébermayer Henrik b. 1919.

Détsy Ernő kp.

1891-1894Csíkász Imre sz. 1901-1903.

Bradófka Anna kp. 1921-1926. Ébrey Győző sz. 1908-1912.

Dévay István f. 1928-1929.

Csikasz László sz. 1922-1934.

Brandszeisz János sz. 1912-1925. Édes Gyula mf. 1881-1883.

Diamant Gábor 1917.

Csillag László ö. 1904-1908.

Braun Imre f. 1918.

Diamant Sándor f. 1901-1903. Éjszaky István b. 1909-1913.

Csipkés Endre rm. 1900-1905.

Braun János f. 1915. Ékes (Engel) Árpád f. 1908-1912.

Dienes Éva b. 1917-1919.

Csipkés Zoltán sz. 1894-1896.

Braun János f. 1918-1919. Ékes (Engel) Lajos g. 1911-1918.

Dienes Ferenc g. 1917-1919.

Csintalan Miklós sz. 1903.

Braun Miklós f. 1897-1899.

Diinitrievics Erzsébet t.

1927. Éltető Mária g. 1920-1923.

Csiszár Géza sz.

1906-1909.

Braun Mór é. 1896.

Diósy Antal f. 1910-1913.

Csiszár Sándor sz. 1912.

Braus Mária f, 1914-1916.

Fabinyi Ede f. 1885.

Dirks Ernő sz.

1893-1894.

Csiszér János sz. 1902-1904.

Brausz Mihály b. 1912-1918.

Falb Sándor f. 1905-1908.

Dirnfeld Ibolya t. 1917-1918.

Csizmazia Béla f. 1906-1908.

Breit Vince b, 1922.

Fanta István f. 1902.

Ditrich Zoltán f. 1893.

Csizmadia István g. 1913-1919.

Breitkopf István b. 1907-1912.

Faragó Ilona t. 1925-1929.

Divald Gyula g. 1912.

Csizy Béla g. 1929.

Breitner Edina t. 1929.

Faragó József rm. 1900.

Diviaczky János sz. 1887.

Csizik Eleonóra t. 1913-1925.

Brenner Lajos sz. 1907.

Faragó Lajos b. 1916-1920.

Dobay Ferenc f. 1888.

Csongár Árpád f. 1912.

Brcnner Márton mf. 1897-1898.

Faragó (Weisz) Rezső b. 1906-1919.

Dobó Erzsébet sd.

1919-1924.

Csonti István f.

1899.

Brenner Nándor g. 1918-1921.

Faragó Sándor b. 1909-1912.

Dobrovics Mária t. 1928-1929.

Csorba Ernő sz. 1908.

Bresztovszky Ella sz. 1911-1914.

Farkas Ede mf. 1880.

Dohanek Nándor f.

1917-1922.

Csóka Imre g. 1921-1922.

Brettschneider Gotthárd sz.

Farkas Etel t. 1927-1929.

Dómján Mária kp. 1925-1927.

Csulyok Margit sz. 1913-1929.

Farkas F. Béla f. 1911.

1896-1897.

Domorád Géza f. 1929.

Csűrik János ö. 1899.

Farkas Ferenc f. 1897-1898.

Brezniczky Alice t. 1924-1926.

Donauer Jenő sz. 1926-1928.

Csűrös Ferike 1921-1924.

Farkas Frigyes kp. 1887.

Brezniczky Olga g, 1917-1920.

Dongó Géza b. 1899-1900.

Czanderne Ágoston b. 1901.

Farkas Frigyes sz. 1897.

Breznyili József f. 1903-1907.

Dolnyik István f. 1899-1900.

Czecze Barnabás f. 1922-1926.

Brozsek János m. 1881.

Czegíédi Nagy József b. 1919-1923. Doloviczényi Ferenc fm.1897-1901. Farkas Géza f. 1903-1905.

Bruckner Albert b, 1912-1915.

Doosdatus Ágoston kp. 1890-1891. Farkas Gyula f. 1922-1926.

Czeiler Jenő b. 1913-1921.

Farkas Imre kp. 1906-1909.

Bruchsteiner Richárd sz. 1887-1888 Czeizberger Blanka g. 1919. d'Ouvenon Gizella f. 1912.

Farkas Miklós sz. 1891-1895.

Brummer József sz. 1901-1903.

Czégény Sándor f. 1928-1929.

Dósa Lukács b. 1899-1902.

Farkas Róbert b. 1902-1906.

Brunecker József ö. 1920-1923.

Czéh János b. 1906-1908.

Dömötör Gábor f. 1895-1896.

Farkas Sándor ö. 1922-1924Brunner írisz sd, 1923-1926, Czibulás Pál b. 1926-1928.

Drahos István g. 1920-1925.

Farnos Ida sd. 1922.

Brunovszky József mf. 1881-1884. Cziglényi Ádám f. 1925-1929.

Draskóczy Aglája t. 1915.

Fassel Ferenc g. 1929* Bruzcr Melánia k. 1919-1924.

Czimber Béla f. 1919-1933.

Drinóczy Katalin t. 1928-1929.

Fata Miklós sz. 1926-1928.

Brückl István f. 1898.

Dubay József b. 1925-1928.

Fattay Ferenc m. 1883.

Fazekas Erzsébet k. 1916-1918.

Fazekas Károly a. 1907.

Fazekas Lajos sz. 1923.

Fazzi Hugó sz. 1927-1929.

Faber Erzsébet sd. igig.

Fábián Imre g. 1926-1929.

Fábián Mihály sz. 1904-1906.

Fábry Dezső f. 1909-1913.

Fábri Elza sd. 1919.

Fábry Márton b. 1912.

Fábry Miklós b. 1904-1908.

Fábry Pál b. 1913-1919.

Fái Klára t. 1927-1928.

Fái Margit g. 1928.

Fancsi Sándor ö. 1918-1922.

Fari János f. 1906-1911.

Fáy Béla ö. 1920.

Fáy Dezső f. 1907.

Fiirbcr Adolf fm. 1883-1888.

Fárber Károly ö. 1905.

Fehér József sz. 1928-1929.

Fehér Pál b. 1913-1917.

Fehérkuti Bálint f. 1894-1900.

Fehérvári Dezső sz. 1907-1912.

Fehérvári István f. 1915.

Fehérváry József f. 1898.

Feigl Frigyes b. 1928-1929.

Feik Margit t. 1923.

Feiler Erzsébet g. 1913-1917.

Feiler Sándor sz. 1910.

Fein Sándor f. 1897.

Feist Antal sz. 1906-1910.

Fejes Gyula g. 1910-1918.

Fejes János m. 1883.

Fejes Mária ö. 1912-1913.

Fejér János kp. 1887-1889.

Feit Miklós kp. 1928.

Fekete Etel 1917.

Fekete Ferenc b. 1929.

Fekete Géza sz. 1925.

Fekete Gyula fm. 1896.

Fekete Lajos 1909-1912Fekete László f. 1909-1912.

Fekete Margit a. 1915-1917.

Fekete Oszkár sz. 1906-1908.

Fekete Pál b. 1926-1929.

Feldmann Anna a. 1917.

Feídmann Tibor b. 1912.

Felek Gyula sz. 1898-1900.

Feldszám Mária f. 1921-1924.

Fellegi Emil f. 1886-1890.

Fenes Margit t. 3924-1926.

Fent Ilona k. 1923-1926.

Fenyves József b. 1918-1922.

Fenyvessy Béla sz. 1929.

Ferdéi Lajos sz. 1911.

Ferencz Kornélia ö. 1915.

Ferenczi Imre b. 1925-1927.

Ferenczi Pál ö. 1915.

Ferenczi (Friedmann) Sándor b.

Foky Jenő sz. 1897.

Folty Pál fm. 1891.

Forray Alfréd fm. 1895-1899.

Forgó Miksa b. 1911.

Foltz Pál fm. 18S6-1899.

Fonda Henrik b. 1911-1913.

Forbát (Freund) Artúr b.1905-1906.

Forizs Endre sz. 1886-1890.

Foret Gyula g. 1927-1929.

Forst Margit g. 1918-1919.

Földes Györgyi t. 1926.

Földes Szabó János sz. 1899-1904.

Földi Imre 1892.

Földi Rózsa kp. 1920.

Földvári Béla ö. 1923-1927.

Förk Ernő Tivadar sz. 1884-1887.

Förster Irén t. 1923-1923.

Frank Kálmán sz. 1884-1888.

Frank Ottokár b. 1916.

Frankendorfer Frigyes a. 1884.

Frankendorfer Gusztáv m.

Granischtadter Arthúr ö. 1886 Garbera Borbála Klára k. 1929.

Gráber Margit g. 1912.

Gardi Gyula b. 1910-1912.

Garamvölgyi Árpád kp. 1905-1910. Gráber Mária ö. 1912-1915.

Greff Antal f. 1906.

Garzó Irma sd. 1918-1922.

Greff Lajos sz. 1905-1909.

Gasch Rezső b. 1913-1922.

Gregor Szaniszló sz. 1925-1927.

Gazdag Jenő b. 1919-1920.

Greguss Alice t. 1922.

Gabiik Antal f. 1905-1909.

Griscl József b. 1908-1911.

Gábor Lajos f. 1905.

Gábor (Grünspann) Nándor f. Gróf József b. 1909:1912.

1907-1911. | Grofsorean Kornélia t. 1924-1926.

Gróh Béla rm. 1896.

Gábriel Frigyes b. 1924-1926.

Gromulson Elsa g. 1928.

Gábriel Zoltán a. 1910.

Grosz Aladár sz. 1892-1897, Gách István sz. 1897-1901.

Grósz Dezső b. 1912-1914.

Gál Béla sz. 1926-1929.

Grósz Hedvig k. 1928-1929.

Gál István sz. 1892.

Grósz Hugó f. 1918.

Gál József ö. 1905-1907.

Grósz Imre sz. 1925-1928.

Gál Karolin sd. 1921-1923.

Grósz Mária g. 1912-1914.

Gáliász Nándor sz. 1909-1911.

Grossmann Márton f. 1891-1895.

Gáspár (Ganzfried) Mór f.

Grossmann Sándor sz. 1902.

1909-1913.

Grubiczy Géza a. 1884.

Gáti (Goldmann) Fülöp fm.

Grubits Mariska f. 1911-1912.

1883-1885.

1898-1902.

Grusz Béla b. 1913-1914.

Franki Mária sd. 1923-1924.

Gáti Tóth Gizella sd. 1921-1922. Grün József f. 1921-1927.

Frankovszky Adrién g. 1911-1915. Gáthy Zoltán b. 1919.

Grünberg Ármin f. 1893.

Frecskay Endre f. 1894.

Gátsi Ilona t. 1921.

Grünberger Adolf f. 1892.

Freidl Mária sd. 1921-1925.

Gartner Elek sz. 1910-1912.

Grünberger József f. 1902.

Freund Amália g. 1928.

Gártner Henrik f. 1903.

Grünfeld Izidor f. 1907.

Freund Sándor kp. 1901.

Gebhardt István f. 1910-1913.

Grünhut Ármin kp. 1907.

Freyer Mór f. 1895-1899.

Gebhardt Tibor g. 1917-1921.

Grünhut István kp. 1906-1908.

Fried Henrik kp. 1886.

Gebhardtné Szabó Júlia b.

Grünwald Ármin kp. 1905-1908.

Friedler Ervin t. 1918.

1919-1921.

Grünwald Ödön sz. 1923-1925.

Friedmann Dávid f. 1899, Geguss Rezső b. 1911-1919.

Gulyás János f. 1911.

Friedmann Elek f. 1902.

Gelléné Bogdán Marianna a. 1928. Gungl Ferenc b. 1925-1927.

Friedmann Gyula sz. 1907.

Gellért Izidor f. 1908-1911.

Guoth István b. 1904-1908.

Friedrích Béla b. 1920-1922.

Gellértné Igmándi Katalin g. 1921. Guzy Béla sz. 1889.

Friedmann Imre b. 1914-1915.

Gerber Magda sd. 1919.

Gyarmathyné Schiller Edit t.

Friedmann József kp. 1899-1903. Gere Andor sz. 1898-1900.

Friedmann Sándor f. 1900-1901. Gere János sz. 1911-1920.

1926-1928.

Friedmann Olga sd. 1918-1919.

Gerencsér Károly sz. 1897.

Gyarmati György k. 1927-1929.

Friedmann Sándor b. 1899-1903. Geréb Klára g. 1915-1919.

Gyarmathy Hilda sz. 1911-1913.

Friesz István f. 1913.

Gergely Germainé sd. 1920.

Gyarmati Mária b. 1924-1925.

Frimm Ervin b. 1901.

Gcrő Imre g. 1927.

Gyökeres János sz. 1898-1902.

Frimm Jenő sz. 1902-1904.

Germany Margit t. igio-1911.

Gyömrőy Edit b. 1911-1913.

Fritz-Friedenslieb Pál Alfréd rnf. Gerritsen Vilmos g. 1920.

Györffy István b. 1905.

Gerschitz Róbert kp. 1900-1901. Györfy István f. 1892.

1883-1884.

Gcrstenberger Mátyás f. 1904-1905. Györgyiné Grofcsik Emilia b.

Frkál Károly ö. 1913.

Gerster Kató sz. 1913-1914.

Frombold Gyula b. 1912.

1915-1917.

Gertsner Ödön rm. 1898-1902.

Furmann Olga g. 1919-1923.

Győri Aranka g. 1912-1915.

Geschmeidi Irén t. 1916-1918.

Fulár Antal f. 1925-1929.

Győri Dezső sz. 1927-1929.

Géczy Ödön b. 1914-1921.

Funcsler Móric f. 1923-1929.

Gyulai Margit k. 1914.

Gémes Gindert Péter sz. 1899-1900. Gyurich István f. 1909-1912.

Fuchs Antal kp. 1909-1912.

Gévay-Wolff Éva g. 1927.

Fucha Rezső f. 1899-1904.

Gyurkovics Ferenc f. 1894-1901 Gimes Gyula b. 1910.

Füchring János kp. 1886.

Gimes Lajos f. 1902-1906.

Führer Mór 1889.

Haas Samu rm. 1886-1896.

Glasz Adolf ö. 1896-1897.

Fülöp Elemér sz. 1904-1907.

Haár Ferenc b. 1924-1926.

Glasz Ferenc b. 1927-1928.

Fülöp Jenő sz. 1916.

Haász Borbála sd. 1918-1924.

Glasz Gyula k. 1924-1929.

Fülöp Zoltán f. 1923-1927.

Haáz István f. 1899.

Glass István b. 1912.

Füredi Gyula b. 1918.

Haaz Miklós f. 1897-1898.

Glatter Gyula f.

1900.

Füredi Führer Richárd kp.

Hacker Sándor t. 1911-1913.

Glatz Károly kp. 1899.

Hadházy Ilona t. 1919-1924.

1887-1890.

Glück Sándor sz. 1906-1908.

Hadnagy Imre kp. 1901-1903. > Füriinger János f. 1896-1900.

Glykais Irén sd. 1920.

Hafner Arnold ö. 1891-1894.

Füriinger Rezső ö. 1899-1901.

1911-1915.

Gnadig Sándor sz. 1903-1907.

Hagen Valéria t. 1921-1923 - Fericsán Gusztáv b. 1911-1913.- Fürst Zsigmond f. 1894.

Dr. Godnautz Viktória t. 1929.

Haich Lujza kp, 1929.

Fürstinger Nándor f. 1896.

Fery Antal g. 1928-1929Goebel Jenő g. 1912-1913Haimann Gusztáv f. 1911.

Fürt Kálmán f.

1921-1925.

Fesch Artúr f. 1907-1910.

Goike Károly b. 1920.

Hajdú Elek f. 1897.

Füsti Molnár Katalin f. 1915-1919. Goldbcrger Ede 1885.

Fey István b. 1904-1906.

Hajdú Géza a. 1907.

Füzesséry Endre g. 1924-1927.

Filadelfi János f. 1905.

Goldberger Erzsébet sd. 1919.

Hajdú Gizella t. 1920-1924.

Füzessy Zoltán k. 1923-1925.

Filep György sz. 1895-1897.

Goldberger József f. 1896.

Hajduska Simon ö. 1904.

Filep Jenő f. 1924-1927.

Goldberger Mór f. 1896.

Hajnal Albert f. 1889-1893.

Filep Sarolta g. 1922-1924.

Goldsand Frigyes k. 1920-1921.

Gaál Endre f. 1920-1922.

Hajnal Ildikó t. 1915-1917.

Filippinyi Sámuel kp. 1904-1907. Gaál István sz. 1897-1898.

Gombár András g. 1926-1928.

Hajnal Irma sd. 1920-1931.

Finger Artúr fm. 1883-1889, Gombássy Anna ö. i g n .

Gaál Sándor f. 1906-1910.

Hajós Gyula sz. 1911.

Fircsa László b. 1920.

Gombkötő Klára f. 1919-1924.

Gabay László sz. 1914-1917.

Halama Bertalan f. 1898-1902.

Fischer Edvin f. 1904.

Gabrovitz Kornél sz. 1890-1894. Gonda Lajos b. 1926-1929.

Halasi Ilona sd. 1923-1924.

Fischer József a. 1900.

Góró Lajos f. 1910.

Gachal József f. 1907-1908.

Halápi Ede f. 1907-1911.

Fischer Margit g. 1914-1918.

Gosztolya Imre kp. 1921.

Gadányi Ferenc f, 1927-1929.

Halász Berta t. 1918-1923.

Fischer Mór b. 1905-1909.

Gót Imre a. 1912.

Gadányi Jenő f. 1913-1919.

Halász Mihályné f. 1915.

Fischof Jenő sz. 1885-1889.

Gombos József b. 1912-1914.

Gadányi Jenő g. 1910.

Halbritter Gerhardt sz. 1926-1927.

Fittler Aranka g. 1911-1913.

Gózon Lajos g. 1925-1929.

Gadó Kornélia 1916.

Halle Magda t.

1916-1917.

Flach János b. 1917-1921.

Göllner Miklós g. 1920.

Gajas Margit ö. 1921-1925.

Halmágyi István sz. 1914-1921.

Fleiner András b. 1927-1928.

Gönczy Lajos sz. 1887-1888.

Gajbinger János sz. 1882-1886.

Hampek József f. 1905.

Fleisch Etelka kp. 1923.

Gönczy Miklós a. 1905-1907.

Gajdátsy Ferenc sz. 1899-1906.

Hampeí Károly kp. 1915-1920.

Fleischl Károly m. 1881-1885.

Göndör Bertalan g. 1926-1927.

Galnmbos (Grosz) Jenő ö.

Hammer Regina t. 1911-1913.

Fleisclil Magdolna t. 1917-1918.

Görgey Ilona ö. 1925-1926.

1896-1900.

Hammer Zoltán k. 1924.

Fleischer Alrféd f. 1915-1918.

Görömbei Imre sz. 1919-1921.

Galaskó Gyula b. 1921.

Hamvas Sarolta f. 1921-1923.

Fieischmann Johanna t. 1926-1928. Galánszky József sz. 1899.

Gcsswein Irma t. 1929.

Hamza Magdolna k. 1929.

Fodor Irén f. 1916.

Grabetz Mátyás f.

1904-1908.

Gálát Lajos a. 1897-1899.

Handel Ferenc sz. 191Ó-1918.

Fodor Károly b. 1914.

Galimberti Sándor f. 1901-1902. Grabits Kornél b. igi6-i92o.

Handl Elemér f. 1897-1898.

Fodor Livia t. 1929.

Grabovszky Emil f. 1911-1913.

Galló Paula ö. 1911.

Handlovics Kálmán f. 1920-1921 Fodor Pál b. 1903.

'Gamma Margit kp. 1920.

Gracza Ferenc g. 1927-1929.

Hanély László sz. 1928.

Grandtner Jenő sz. 1922-1929.

Fodor Piroska t. 1924-1926.

1Gara Katalin b. 1916-1918.

Hann Marianna ö. 1918-1919.

Fodor Sándor 1891.

IGarai Lenke sd. 1918.

Hoffcr Lajos f. 1902-1907.

Hantz Ibolya g. 1913Hofmann Adolf kp. 1890-1891.

Hanzély Gyula 32. 1890-1892.

Hoffmann Antal f. 1913-1915.

Haranghy Jenő g. 1913-1914.

Hoffmann József g. 1923-1925.

Hardin József 1884.

Hofman Ottó b. 1922-1024.

Harkályi Ede b. 1915.

Hoffmann Theobald 1883-1884.

Hannann Béla f. 1906-1910.

Hoitsy Fridolin f. 1884-1889.

Harmat Ferenc k. 1929.

Holccrer Jakab f. 1889-1893.

Harmath Ödön sz. 1886-1889.

Holcsch Anna ö. 1921.

Hartmann Ferenc f. 1898.

Holesch Dénes g. 1927-1928.

Hauber Alajos sz. 1902-1903.

Hollay Ignác f. 1899.

Hauk Aladár ö. 1928-1929.

Hauptmann Károly f. 1909-1912. Hollander Erzsébet t. 1015-1917.

Holló Barnabás m. 1885.

Hausler Lajos sz. 1903-1907.

Hollós Endre f. 1921-1927.

Hauslitschek Ede f. 1901-1902.

Hollósi Ferenc sz. 1909.

Hausvater Mária g. 1927-1929.

Hauszwirth Magda f. 1918-1919. Holtzer Arthúr b. 1910.

Homér Ilona k. 1929.

Hauszwiríh Ödön f. 1901.

Homokay József sz. 1916-1920.

Hauszwirth Rózsa b. 1916-1919.

Homonnai Jenő sz. 1901-1904.

Havetta József k. 1927.

Hoós Margit t. 1925-1927.

Havranek Antal mf. 1880-1882.

Hoppé Tibor f. 1900-1901.

Havranek Lajos sz. 1906-1910.

Horn Ilona g. 1912-1916.

Havrán Imre b. 1925-1927.

Hornyay Zoltán fm. 1907-1908.

Hazai Aladár f. 1899-1901.

Hazslinszky Teréz sd. 1920-1922. Hornyai Zoltán f. 1915.

Hornyák Károly sz. 1892-1894.

Haíden László f. 1912-1916.

Horvai (Hoppéi) János sz. 1890.

Háber Gabriella t. 1925-1927.

Horváth Adorján sz. 1892-1894.

Hádl Lajos sz. 1893-1897.

Horvát Adorján sz. 1928-1929.

Hám Antal b. 1916-1918.

Horváth Anna t. 1929.

Hámor Sarolta Ö. 1922-1927.

Horváth Antal ö. 1904-1906.

Háry Gyula rm. 1884-1885.

Horváth Árpád kp. 1919-1920.

Háry Imre g. 1913.

Horváth Bezzeg Béla sz. 1904-1905.

Háufei Béla ö. 1895.

Horváth Béla kp. 1902-1906.

Hecker József sz. 1903-1904.

Horváth Endre g. 1919-1924.

Hedvig Aurél b. 1925-1927.

Horváth Erzsébet t. 1919Heimann Ödön 1883.

Horváth Géza sz. 1899-1901.

Heim József a. 1899.

Horváth János f. 1893-1894.

Heim Zoltán sz. 1912.

Horváth Jenő f. 1906-1910.

Hegedűs Elemér sz. 1905.

Hegedűs Erzsébet b. 1915-1919. Horváth József k. 1923-1927.

Horváth Kálmán m. 1883-1885.

Hegedűs (Láposi) Géza a.

Horváth Károly f. 1902-1906.

1902-1905.

Horváth Lajos sz. 1916.

Hegedűs Natália t. 1925.

Horváth Lajos b. 1926-1928.

Hegyeli Lajos sz. 1913-1914.

Horváth Lőrinc f. 1921-1925.

Hegyesi János b. 1916-1921.

Horváth Miklós b. 1928-1929, Hegyi Lili g. 1921-1925.

Horváth Rezső sz. 1926.

Hegyi Magda ö. 1915-1917.

Horváth Teréz g. 1926-1928.

Heksch Nándor ö. 1902-1905.

Hoschek Árpád f. igo2.

Helbing Aranka g. 1913-1915. gróf Hoyos Dorottya t. 1924-1926.

Helbing Ferenc a. 1898.

Hónig Rezső b. 1915.

Helbing László b. 1919-1924.

HŐfer Imre sz. 1921.

Hembach Gyula f. 1901-1905.

Hölzel Lajos f. 1396-1898.

Hemerka József sz. 1907-1910.

Honig Erzsébet t. 1926.

Hende Vince f. 1907-1911.

Hős Imre f. 1901 1903.

Henlein Herta t. 1926-1928.

Hrabetz Nándor f. 1890.

Hercz Anna f, 1921.

Hraczky József f. 1893.

Hercz Imre f. 1915.

Hren József f. 1903.

Hercz Vilmos f. 1899-1901.

Hrivnák Margit t. 1926-1928.

Herczog Ernő sz, 1900-1901.

Huber Oszkár ö. 1890-1894. báró Herczóg Erzsébet t. 1916.

Hugyecz Valéria t. 1923.

Hermann Erzsébet ö. 1914.

Huhn Ferenc b. 1929.

Hermann Éva g. 1927-1929.

Hujacz Mihály g. 1926-1928.

Hermann Ottó f. 1895.

Hungár István kp. 1903.

Hermély Viktor kp. 1907-1909.

Hungler György f. 1896.

Herpay Katalin t. 1923-1927.

Hurtai Lajos ö. 1893-1895.

Herpka Árpád ö. 1911-1913.

Huszár Alexandra sz. 1917-1921.

Hervay Tamás g. 1920.

Huszár Imre sz. 1920-1924.

Herz Gyula f. 1884-1887.

Huszár János f. 1929.

Herz Mór f. 1909.

Hutterer Erzsébet g. 1917-1922.

Hevessy Béla ö. 1909-1912.

Hüllenkrémer Ödön f, 1928.

Héber Ida t. 1917-1919.

Hybl József sz. 1905.

Héber Lajos g. 1924-1929.

Héber Lenke a. 1917.

Héjas György t. 1919-1921.

Idrányt Tibor f. 1915.

Héjjas Imre b. 1920-1922.

Igaz István f. 1896-1901.

Hibján Sámuel ö. 1889.

Ihnát Irén t. 1927-1929.

Hidasi (Pilló) Sándor f. 1901-1905. Illés Antal f. 1889-1S98.

Hideg Dezső b. 1929.

IÜing József f. 1892.

Hiesz Géza sz. 1914-1921.

Imre Gábor sz. 1907-1911.

Hikisch Ernő' 1886.

Immerblum Sarolta ö. 1911-1915.

Hikisch Rezső 1890.

Incze Ferenc t. 1929.

Hintz Lajos f. 1896-1897.

Ipach Ede b. 1920.

F. Hints Gyula kp. 1895-1896.

Irsay Endre b. 1914-1918.

Himler Géza b. 1918-1921.

Ispánki József sz, 1923-1926.

Hirsch József mf. 1882-1885.

Ivanácz Sándor kp. 1879-1900.

Hirschenhauser Jakab f. 1888.

Iván István Ö. 1926-1929.

Hiischl Miklós f. 1908-1909.

Iván Szilárd g. 192S. Híács László g. 1915.

Iványi István a. 1908.

Hodászy Gábor f. 1925-1926.

Izsák Márton sz. 1929.

Hodermarszky Gyula fm. 1893.

Hodina Adolf ö. 1923-1929.

Jablonszky JenŐ sz. 189S-1903, Hodina Pát b. 1926-1929.

Jaczkó Béla f. 1897.

Hodnik Henrik í. 1908-1913.

Jacskovits József fm. 1885-1889.

Kardos Erzsébet g. 1911-1913.

Kardos Klára p,. 1914-1917.

Kardos László b. 1929.

Kardos Lídia g. 1914-1915.

Kardosné Magos Olga b. I9ar.

Karikó Ilona t. 1931-1923.

Kari Ernő f. 1901-1905.

Kari Ferenc sz. 1914Karle István k. 1927-1929.

Karié János f. 1924-1929.

Kasper Marianna g. 1915.

Kasnya Béla f. 1904-1907.

Kastaly István a. 1910.

Kastenmayer György fm.

1895-1900.

Kaszás Piroska k. 1922-1924.

Kaszner Aranka g. 1928-1929.

Katona Gizella b. 1918-1919.

Katona Gizella ö. 1921-1924.

Katona Mária g. 1927-1929.

Katona Miklós a. 1902-1903.

Kaucz István sz. 1914.

Kauer István sz. 1912-1914.

Kaufmann Ede fm. 1887.

Kaufmann Klára a. 1916-1917.

Kaufmann Magda kp. 1929Kazár Mihály b. 1926-1928.

Kádas Endrénc a. 1922.

Kádas Lajos sz. 1920.

Kádár Géza t, 1899-1900 Kákonyi József ö. 1929.

Káldory Lajos b. 1910-1914.

Káldy Ödön 1892.

Kálmán Miklósné sz. 1912.

Kálmándy Papp József f. 1920, Kálmándy József f. 1911-1913.

Kálna Béla g. 1927-1929.

Kán Zsófia ö. 1918-1919.

Kántor Katalin t. 1911-1915 Káplány Klára t. 1924-1926.

Káposzta Mihály b. 1926-1929Kárász Ilona t. 1911-1912Kárász Mihály sz. 1902.

Kármán Zoltán sz. 1886.

Karó Géza f. 1928-1929. gróf Károlyi Fruzsina b. 1927-1928 Kárpáthy Jenő 1886.

Kátai Ferdinándné a. 1916, Kátai Károly f. 1905.

Kátaí László f. 1928-1929Kátay Béla f. 1904.

Keil Lajos ö. 1895-1900.

Keitner Miksa f. 1907-1910, Keleti Edit sd. 1920-1922, Keleti (Kaufer) Sándor kp.

1908-1912.

Kelemen György sz. 1929.

Kelemen Izidor f. 1897-1901.

Kelety Eszter sd. 1918-1922.

Kellermann Vilma t. 1918.

Kellner Ernő kr. 1886-1S91.

Keller Albert sz. 1899-1901.

Kelner Ernő 1890.

Kaczander Erzsébet b. 1917-1918. Kellncr Vince k. 1914-1916.

Kacsanovszky Emilia t. 1914-1917. Kemény Emil b. 1907-1911.

Kemény Éva g, 1918-1922.

Kacziány Aladár f. 1906.

Kemény Ilona t. 1923-1924.

Kaczur György f. 1926-1929.

Kemény Livia t. 1928.

Kacsur Ernő b. 1912-1913.

Kemény Zoltán b, 1924-1926, Kaesz Gyula b. 1912-1916.

Keményfy Jenő kp. 1892.

Kainz József f. 1892-1895.

Kende Géza f. 1904-1905.

Kaippel Jakab g. 1910, Kende Jolán g. 1913-1918.

Kaisler Károly sz. 1905-1909.

Képes Ferenc b. 1924-19:16.

Kajári István b. 1927-1929.

Képes László sz, 1919.

Kajdy Béla b. 1909.

Kerekes József f. 1912.

Kajdy Emil b. 1912-1925.

Keresztes Kálmán kp. 1906-1908.

Kaltulyay Károly a. 1910.

Keresztesi Ágost b. 1909-1913.

Kallivoda Klára t. 1927-1929.

Keresztényi Piroska kp. 1927-19^9.

Kallivoda Tessza t. 1924-1925.

Kallós (Klein) Ede kp. 1882-1887. Kerezsy Béla rm. 1903.

Kerékgyártó István fm. 1903-1907 Kallós Elek sz. 1928-1929.

Kern Péter f. 1897-1901.

Kalmár János ö. 1902-1907.

Kernstock Károly f, 1888-1891 Kalmár Margit t. 1910-1911.

Kaltenbach István sz. 1922-1928. Kertész Lajos g. 1916-1919.

Ke.s-sell Károly ö. 1S86.

Kameniczky Dániel 1916.

Kcviczky Hugó sz. 1899-1901.

Kammer Károly b. 1924-1925.

Kémery Sándor b. 1919-1920.

Kandó Erzsébet sd. 1920.

Kezdi Kovács Elemér f. 1912 Kandó Magda sd. 1920.

Kiczkó Zoltán b. 1923-1925.

Kana Eduárd f. 1923.

Kieníe György sz. 1912-1913.

Kanyó Antal b. 191 r.

Kiér Károy b. 1924-1925.

Kanyuk József sz. 1912-1913.

Kikindai Erzsébet g. 1920.

Kapus László sz. 1912.

Kilényi Gyula sz. 1901.

Karátson Gabriella t, 1919.

Janáky Gyula f. 1884-1885.

Janda Géza kp. 1902-1906.

Jandó Gizella t. 1929.

Jakab Dezső ö. 1925.

Jakab István f. 1928-1929.

Jakner Adolf a. 1898-1906.

Jakobb Árpád sz. 1900-1904.

Jankovics Gyula mf. 1880-1884.

Jankovich Ilona sd. 1923.

Jankovich László a. 1897.

Jankovics Ilona t. 1927.

Jaszter László b. 1919-ignj.

Jálics János b. 1938-1929.

Jámbor Lajos f. 1901-1905.

Jámbor Tihamér sz. 1923.

Járó Imre g. 1911.

Jáskievicz István g. 1923-1924.

Jászay Gábor f. 1917-1920.

Jászai István b. 1901-1903.

Jászai Lajos Ö. 1924-1926.

Jászay László ö. 1921.

Jászberényi István sz. 1912.

Jávorszky György mf. 1880-1883.

Jeddy Sándor b. 1908-1911.

Jeges Ernő g. 1917-1918.

Jeges Piroska b. 1918-1922.

Jellinek Tivadar b. 1899Jeney Viktor f. 1921-1922.

Jenovay Lajos f. 1915.

Jerouschek Lajos ö. 1903.

Jersek József f. 1894.

Jeskó Sándor b. 1914-1922.

Jcsowitz Arthúr f. 1899-1901.

Jesze Kálmán f. 1900-1904.

Joachimsthaler József ö. 1896.

Jony István g. 1928-1929.

Joura A. Edward ö. 1916.

Jovanovic Georgina t. 1924-1925.

Jovantschevich Broniszláv kp, 1904-1905.

Jóföldi Tibor f. 1912-1914.

Jónás János sz. 1886-1887.

Jónás Zoltán ö. 1902.

Joós Imre mf. 1882-1833.

Józsa László f. 1884-1887.

Józsa Márton f. 1891.

József Ferenc főherceg ö. 1911.

József Jenő kp. 1908-1911.

Juhári Sándor f. 1918.

Juhász Béla k. 1927-1929Juhász Ernő f. 1906.

Juhász Ferenc b. 1925-1927.

Juhász Ferenc b. 1908-1912.

Juhász Kálmán k. 1916-1922.

Juhász László b. 1923-1926.

Juhász Sándor b. 1918.

Juhász Vilma sd. 1922-1923.

Jungfer Ferenc m. 1884.

Jungfcr Gyula b. 1906-1908.

Jungwirth Géza a. 1918.

Jureczky Klára ö. 1918.

Juricsek Rudolf g. 1928-1929.

Kincses Etel t. 1915.

Komor Ignác f. 1899.

Kirchhoff M. Erika g. 1915.

Komor Anna g. 1917-1919.

Király Béla f. 1920.

Konarik Pál f. 1900.

Koncz Klára t. 1921.

Király Mária t. 1924.

Koncsics Gyula g. 1913.

Király Rózsa g. 1915.

Koncsok Rózsa t. 1923-1927.

Kirnast József sz. 1901-1905.

Kondor Sarolta f. 1921-1922.

Kirnig Jakab sz. 1895.

Kondorossy Vilmos kp. 1887.

Kiss Aladár g. 1920-1922.

Kondrik József kp. 1901-1903.

Kiss Ágnes g. 1916.

Konrád Henrik ö. 1886.

Kiss Béla f. 1913-1915.

Konrád Ignác f. 1909-1911.

Kiss Domokos sz. 1899-1901.

Konya József f. 1896-1900.

Kiss Endre a. 1920-1924.

Konya Sándor ö. 1918.

Kiss Ferenc ö. 1909-1913.

Konya Zoltán b. 1906-1910.

Kiss Gábor b. 1918.

Konyárek János sz. 1894-1896.

Kiss Győző f. 1921-1925.

Koós Ferenc kp. 1887-1889.

Kiss Gyula b. 1906-1908.

Kopcsányi Béla sz. 1893-1897.

Kiss Ignác f. 1901-1906.

Kopilovics István fm. 1900-1902.

Kiss Károly f. 1901-1904.

Kopits János sz. 1898-1900.

Kiss Klára sd. 1921-1923.

Kopp Jakab f. 1899-1903.

Kiss Margit sd. 1923-1925.

Koppány György f. 1911-1912.

Kiss Matild f. 1915-1918.

Kopstein Károly f. 1905-1906.

Kiss Rezső rm. 1903-1905.

Korach Ernő g. 1915. bezdédi Kiss Rózsa g. 1920-1927. Korcsek János f. 1886-1S90.

Kiss Sándor kp. 1920-1924.

Koreny József f. 1901-1905.

Kiss Sándor f. 1896.

Korláth István f. 1920.

Kiss Vilma a. 1917.

Korponay Blanka t. 1922.

Kisgyörgy János f. 1928-1929.

Koscsó János b. 1920-1921.

Kiszlingstein István g. 1911-1914. Kosilek Sándor f. 18S5-1886.

Kiszlingstein István t. 1919.

Koszorús Ilona g. 1926.

Kiszelitski Ozrem b. 1918.

Kosztics Sándor fm. 1901.Kisziing Gyula f. 1886.

Kosztics Traján sz. 1907-1910. — Kittiinger Kálmán ö. 19.26-1929.^ Kotányi Béla f. 1903.

Kitzinger Frigyes k. 1925.

Kotász Károly fm. 1893-1898.

Klaber Gyula a. 1891.

Kotsis Erzsébet t. 1923.

Kottász Sándor kp. 1904-1906.

Klasz Izabella t. 1927Kovács Adél sd. 1921.

Klaudinyi László g. 1921-1926.

Kovács András b. 1902.

Klausz Gyula b. 1913-1922.

Kovács Antal b. 1914-1020. lovag Kleeberg Herbert sz.

Kovács Ákos f. 1885-1890.

1925-1927.

Kovács Borbála t. 1929.

Kleer Imre sz. 1916-1921.

Kovács Dezső f. 1923-1925.

Klein Andor 1916. dr. Kovács Dezső a. 1908.

Klein Andor kp. 1897-1901.

Kovács Elemér f. 1915-1916.

Klein Dezső b. 1903-1907.

Kovács Erzsébet t. 1925-1928.

Klein Ferenc ö. 18S4-1886.

Kovács Erzsébet ö. 1914-1915Klein Ilona ö. 1927-1929.

Kovács Ferenc ö. 1907-1910.

Klein Imre f. 1908.

Kovács Gyula ö. 1925.

Klein József sz. 1891-1895.

Kovács Gyula f. 1902.

Klein Lajos sz. 1883-1886.

Kovács Gyula f. 1914-1920.

Klein Miklós fm. 1883-1887.

Kovács György b. 1916-1921.

Klein Mór f. 1907-1910.

Kovács István b. 1926-1928.

Klein Oszkár b. 1906.

Kleinberger Náthán rm. 1884-1885 Kovács István b. 1908.

Kovács János f. 1905.

Klekner Ilona t. 1923-1928.

Kovács Jenő sz. 1897.

Klement Zoltán f. 1914-1918.

Kovács József sz. 1926-1929.

Klemm Andrea t. 1925-1927.

Kovács Kálmán ö. 1900, Klinda Kálmán k. 1923-1927.

Kovács Kálmán g. 1915.

Kliment Endre b. 1911-1014.

Kovács Károly g. 1915-1921.

Klimó István ö. 1900-1901.

Kovács Lajos b. 1939.

Klopfer Erzsébet f. 1916-1920.

Kovács László sz. 1926-1929.

Klosius Károly f. 1909-1913.

Kovács László sz. 1913.

Kloszka Rezső rm. 1901-1905.

Kovács Margit t. 1924.

Knapp Károly f. 1911-1915.

Kovács Mihály kp. 1906.

Knoblauch Erzsébet t. 1925.

Kovács Miklós b. 1906-1909.

Knoblauch Mária t. 1924-1925.

Kovács Mózes f. 1902-1906.

Kóbor János b. 1904-1908.

Kovács Ödön sz. 1910.

Koch Ernő g. 1916-1920.

Kovács Pál I. kp. 1906-1910.

Koch Gyula f. 1913.

Kovács Pál II. f. 1906-1910.

Koch János f. 1893-1894.

Kovács Péter f. 1928.

Kocsis András sz, 1923.

Kovács Rózsa t. 1922-1924.

Kocsis Tivadar b. 1911-1916.

Kovács Sámuel f. 1904-1908.

Kocsis Zoltán k. 1919-1922.

• Kodrián Kornél f. 1908-1912. • Kovács Sándor sz. 1900.

Kovács Vilmos a. 1900.

Kohn Adolf f. 1897.

Kovács Zoltán kp. 1920-1921.

Kohn Antal ö. 1902-1903.

Kovács Zoltán sz. 1912-1919Kohn Artúr m. 1880.

Kovács Zsuzsanna b. 1916-1920.

Kohn Brúnó f. 1893.

Kovácsi Tibor sz. 1913.

Kohn Ignác kp. 1899-1901.

Kovácsik Lajos b. 1925-1927.

Kohn Jakab a. 1893.

Kován Mária f. 1920.

Kohn Károly 1917.

Kováts Lajos sz. 1911-1914.

Kokesch Katalin g. 1920-1922.

Kozma Erzsébet t. 1926.

Kolár Izabella g. 1912.

Kozma György b. 1921-1923.

Kollator Henrik, sz. 1905-1909.

Kozma István k. 1918-1921.

Kollár Lukács f. 1903.

Kozma Zsuzsanna b. 1928-1939.

Kollár Zoltán ö. 1908.

Kozmann Sándor ö. 1921-1923.

Kollerich István a. 1905.

Kozma Zoltán b. 1916-1918.

Kolonics Béla f. 1891.

Kőhegyi Erzsébet g. 1916-1919.

Kolonics Margit g. 1926* Kolozsvári Sándor b. 1913-1914. Kölber Jakab f. 1889-1893.

Kolozsvári Zsigmond g. 1915-1918 Köllőd András b. 1926-1928.

Kőnig Dezső k. 1914-1916.

Kolumbén Ferenc sz. 1898.

Kőnig János sz. 1907.

Komár István f. 191a.

Komáromy József g. igao-ipsta.

Körmendy Gabriella t. 1921-1923Körösi Elemér sz. 1902.

Kőszegi Izabella g. 1920-1924Kőszegi Margit t. 1922-1923Kőszegi Rezső b. 1928-1929.

Kőszeghy Marianna g. 1912-1916Kőszeghy Mihály f. 1910-1911Köszler Etel b. 1911.

Kösztler István k. 192S. Kővári Andor t. 1919.

Köves Boldizsár kp. 1906.

Köves Károly f. 1918-1919.

Köves Piroska sz. 1929.

Kövesi József ö. 1891.

Kövessi Edit t. 1924-1926.

Kövér Zsigmond sz. 1907.

Krach Béla a. 1892. királyfalvi Kraf: Aladár f. 19111913.

Krajcsovits Ferenc k. 192Ó-1929 Kramaszta Emilia t. 1913.

Krammer Henrik 1885.

Kranauer József f. 1929.

Kranyecz Mór b. 1899-1903szentkereszthegyi Kratochwill Károly f. 1924-1929.

Krausz Antal f. 1889-1890.

Krausz trzsébet ö. 1914-1917.

Krausz Géza f. 1908-1909.

Krausz Péter f. 1893-1894.

Krausz Sándor b. 1906-1907.

Krauthacker Tea t. 1926.

Krauze Antal 1889.

Krámer Vilmos sz. 1898.

Krebs Mária t. 1524.

Kreipel Ottó sz. 1903-1906.

Kreisel Béla b. 1913-1916.

Kreisz Gizella t. 1921.

Kremmer Gyula f. 1925-1927Krenn Ferenc f. 1894.

Krenn Ferenc sz. 1903.

Kresz Géza b. 1921.

Kreutzer Gusztáv f. 1889.

Krhó Géza ö. 1910.

Kriesch Margit a. 1916.

Krisztánics Kálmán f. 1894-1895.

Krisztián Tibor b. 1915-1920.

Krisztinkovich Béláné ö. 1923.

Krizsán Lajos 1916.

Krizsefszky Ede b. 1904.

Krongh Elek f. 1903.

Krón Mihály b. 1902-1906.

Kröszl Gusztáv é. 1896.

Kröszl István f. 1896.

Krúdy Ferenc kp. 1903.

Krupka Ferenc 1891.

Kruppa Sándor f. 1921.

Krusmann Friedrich f. 1923.

Krusnják Rezső f. 1901-1903.

Krusnyák Károly f. 1907-1911.

Kruzslitz Ilona sd. 1922-1923, Kucharik Jenő f. 1924.

Kubicza Miklós f. 1921-1924.

Kubicsek Vilmos f. 1909-1911.

Kubicska Lajos sz. 1918-1925.

Kubinyi Sándor f. 1883-1892.

Kugler Ferenc ö. 1889.

Kulcsár Endre g. 1912-1915.

Kulcsár Sándor b. 1912-1913.

Kun Judit t. 1928-1929.

Kun Sámuel g. 1914 Kun Sándor g. 1919—1926.

Kuncz János f. 1886-1887.

Kunz József a. 1907.

Kunda László sz. 1898.

Kurbel Bálint f. 1902-1905.

Kurbel József f. 1890-1891.

Kurbel Rezső f. 1910-1912.

Kurfürst Béla sz. 1884-1887.

Kurz Hugó a. 1897.

Kuszka Jenő f. 1900.

Kutka Margit ö. 1921-1935.

Kuzmányi Viktor sz. 1912, Kuzmányi Viktor sz. 1917-1918, Kuzsma Marcell g. 1923.

Küffler Lajos a. 1897.

Küzdő Gyula fm. 1904-1907.

Ladó Ignác sz. 1929.

Laczkovich Zsófia g. 1921-1927, Lacsny Erzsébet t. 1915.

Lack Bódog sí. 180.6-1900.

Lackenbach József 18S4.

Lakatos Artúr a. 1907.

Lakner Amália t. 1923.

Lakos Ernő sz. 1920-1923.

Lammel Sándor ö. 1920-1921.

Lamos Béla g. 1926-1928.

Lampel Miklós b. 1906.

Lampérth József f. 1909.

Landsmann György f. 1902.

Langer Ede fm. 1900-1905.

Langsfeld Zoltán sz. 1897-1901.

Laszgallner Erzsébetsd. 1923-1925 Latabár Károly b. 1917-1921.

Lauer Mária sd. 1920-1924.

Launer Győző fm. 1897.

Lazetzky Rezső f. 1912-1919.

Lay Ilona t. 1921-1923Lándori Mózes f. 1911.

Lányi Béla b. 1929.

Lányi Rezső sz. 1928-1929.

Lápossy Hegedűs Géza a.

1902-1905.

László Gábor a. 1894.

László Sarolta t. 1929.

Lázár Ferenc sz. 1922.

Lázár György b. 1901.

Lázár Ilona ö. 1926.

Lázár Oszkár f. 1912-1918 Ledvár Marcell f. 1907.

Lehmayer Ferenc f. 1926.

Lehr Ernő sz. 1926.

Lehránt Ödön sz. 1888-1893.

Leidenberger Ferenc sz. 1897-1899.

Leimdörfer Ferencné a. 1916.

Leimdörfer Ignác sz. 1895-1899 Leimdörfer Simon sz. 1899.

Lengéi Irén g. 1929.

Lengyel Erzsébet g. 1917-1919.

Lengyel Györgyi t. 1923-1927.

Lengyel László b. 1912-1918.

Lengyel Lóránt sz. 1912. dr. Lengyel Loránd g. 1912-1913.

Lenhardt Ernő b. 1920-1922.

Lenhardt György g. 1920-1922.

Lenkey Ödön f. 1888-1890.

Lerchner Gusztáv f. 1914-1918.

Lesch Ferenc b. 1905-1909.

Leszek Miklós b. 1922.

Leszkovszky György f. 1907-1911.

Letánty Géza mv. 1885.

Lezsák Boriska t. 1919-1923.

Léber József f. 1894.

Légrádi Sándor ö. 1922-1924.

Lénárd Leona g. 1916-1918.

Leránt Zoltán f. 1921-1923.

Lévay István f. 1912.

Lévay Lajos f. 1912-1914.

Lichtenthál Antal sz. 1398.

Lichtig Sándor m. 1883.

Lidák Richárd f. 1890.

Liebstein Cara g. 1913.

Lindl Zsigmondné g. 1915.

Lindmayer János ö. 1905-1909.

Lingner György g. 1916-1918.

Linhardt Kálmán f. 1889.

Lipner Imre f. 1918.

Lipóth Ferenc f. 1903-1906.

Lipp Gyula kp. 1896-1897.

Lippert Károly rm. 1890-1895.

Liptai Sándor sz. 1904-1907.

Lipták Gabrirlla t. 1928.

Lipták Erzsébet sd. 1918-1922.

Lischeron Blanka t. 1926-1929Liszkay József m. 1880-1881. szirontai Lhotka István b. 1903Lohr Ferenc f. 1886-1888.

Lohr János mf. 1883-1884.

Londer Béla f. 1896.

Lonkay Antal k. 1919-1933Loós János b. 1937-1929.

Lovaghy Ilona sd. 1921-1922Loránd Sándor f. 1903.

Lőbl Andor a. 1898.

Lőbl Miksa ö. 1885-1888.

Lőcsey Ferenc ö. 1913-1914.

Lőrincz Géza b. 1920-1922.

Lőrincz Gusztáv f. 1903-1907Lőrincz István sz. 1919-1922.

Lőrincz Kálmán sz. 1911-1912.

Lőrincz Magda sd. 1919.

Lőrincz Zsuzsanna ö. 1038-1030.

Minár Pál b. 1922-1926.

Lbchlnger Béla a. 1899.

Maycr Erzsébet a. 1912.

Nagy Kálmán b. 1918-1919 lvling Anna g. 1926-1929.

Lőte Éva kp. 1923-1925.

Mayer Ferenc b. 1920-1921.

Nagy László f. 1902.

Mirtl Gyula kp. 1905-1907.

Lőwinger Emil 1884.

Mayer Ferenc b. 1915.

Nagy Lázár f. 1885.

Miseoka Sándor sz.

1900-1904.

Lőwy Gyula f. 1894.

Mayer Henrik a. 1899-1900.

Nagy Margit 1916.

Miskolczi László b. 1921-1925.

Lőwy László b. 1903-1905.

Mayer Lajos 1885.

Nagy Márton f. 1920-1922, Misűka László t. 1919-1922.

Lőwy Mór sz. 1886-1888.

Mayer Rózsa g. 1914.

Nagy Márton g. 1929.

Miszlovits Ernő mf. 1886.

Lőwy Sándor f. 1902.

Mahler Dávid a. 1884.

K. Nagy Mihály sz. 1883-1837.

Mitrovic Sándor sz. 1892Ludwig Béla m. 1884. iVIánczos Irén t. 1934-1926.

Nagy Sarolta g. 1926-1928.

Miinek Adolf ö. 1S82-18S7.

Ludwig József sz. 1893-1894.

Mánczos József b. 1924-1926.

Nagy Sándor g. 1924-1929.

Miinek József rm. 1883.

Ludwig Rezső é. 1806-1900.

Mándoki Rózsa t, 1912-1916.

Nagy Sándor a. 1902-1904.

Módok Mária 1916.

Lueff Elemér f. 1898-1901.

Márffy Ödön a. 1898 Nagy Sándor sz. 1909.

Mofíos János f. 1913-1918.

Luhn Erzsébet ö. 1921-1925.

Márk Tivadar t. 1926-1929.

Nagy Zoltán f. 1897-1901.

Mogyorossy Sándor sz. 1898-1900. Nagy Zoltán g. 1929.

Lukonich Lajos f. 1804.

Márkusz Imre 18S6.

Mohacsek Jenő f. 1927-1929.

Luspay Ödön f. 1892-1896.

Márky Béla k. 1922-1924.

Nagy Zsigmond f. 1892.

Mohammcd Sadetinné f. 1921.

Lux Elek sz. I90i-:go4.

Márton Alajos g. 1912.

Nagy Zsigmond f. 1913-1910.

Mohrlánder Ernő a. 1889. ;[Vasch Géza b. 1901-1905.

Lukács András b. 1920-1923.

Márton Imre ö. 1906.

Lukács Bódog 1884.

Márton Lajos f. 1907-1911.

Moiret Ödön kp. 1901.

Naschitz Béla sz. 1888-1890.

Lukács Erzsébet t. 1915.

Márványkő Jenő kp. 1918-1919. Molczer Ferenc k. 1919-1920.

1Vadai Géza g. 1917.

Lukács Károly kp. 1901-1904. X Mátisz-Teutsch János kp. 1901- Molnár Bertalan f. 1895.

J Vadas Eugénia ö. 1912-1913Lukács Klára ö. 1918.

Molnár Béla m. 1880. ]Vádler István g. 1929.

1902.

Lukács Mihály b. 1920.

Molnár Béla t. 1924-1929.

1^íádossi Irma ö. 1916-1919.

Mátrai Béla b. 1899-1903.

Lukácsi István ö. 1925.

Molnár Dániel sz. 1910.

1•Jándor Katalin b. 1928-1929.

Mátrai Géza 1902.

Lukáts Katalin g. 1920-1924.

Mátrai Károly ö. 1894-1899.

Molnár Dániel f. 1916-1915I ^Jándory Lajos b. 1914-1920.

Lukácsy János f. 1901.

Ifj. Mátrai Lajos sz. 1890-1894. Molnár Gábor sz. 1888.

1-Jánay Árpád g. 1917-1921.

Lukácsy Lajos sz. 1891-1895.

Mátrai Vilmos rm. 1892-1895.

Molnár Gábor g. 1920.

1^ledeczky Mariska a. 1914-1917.

Lukácsovics Ilona t. 1916-1917.

Mátray Kálmán sz. 1905-1907.

Molnár Gabriella g. 1919-1923.

1•íehrebeczky Gizella t. 1919-1923Lukovich Ilona g. 1928-1929.

Mátyás Anna t. 1927-1929.

Molnár József mf. 1381-18S3.

1^ell Irén g. 1913.

Lux Alice kp. 1936-1929.

Mcchlovits Tivadar a. 1899.

Molnár Kálmán k. 1923-1927.

1Slemes Béla Erich b. 1924-1926.

Mednyánszky László b. 1929.

Molnár László fm. 1901-1905. !Memes György sz. 1901-1905.

Nemes Lajos b. 1911.

Medrea Kornél sz. 1906-1909. « Molnár Mária ö. 1920-1928.

Maasz Henrik f. 1896.

Nemes Róbert 5Z. 1912-1914Medve István g. 1921-1924.

Molnár Rózsa g. 1921-1923.

Machay László f. 1903.

Nemleka József b. igia.

Medveczky István b. 1905.

Mclnár Sarolta f. 1912-1915.

Machler József b. 1914-1910.

Neuvich Andor sz. 1920.

Monoki Ottó sz, 1920-1922Machovics Walter sz. 1924-1927. Medveczky Jenő f. 1919-1920.

Neogrády László b. 1910.

Medvcy Imre f. 1889.

— Monteán Viktor b. 1915. ••— Machotka Béla sz. 1906.

Macskássy Ákos b. 1899-1902.

Meloccú Albondio kp. 1900-1901. Morresné Schiel Frida t. 1917- Netter Adolf í. 1884.

Neubrumin Tóbiás f. 1889.

Madarassy Erzsébet g. 1917-1922. Menczer Magda g. 1913-1915.

1918.

Neumann Dávid fm. 1883-1889.

Madarász Imre b. 1908-1910.

Mendelsohn Mátyás sz. 1918.

Morvái János b. 1919.

Neumann Dezső ö. 1889-1894.

Madár Antal f. 1911-1914.

Mendl Izidor kp. 1899-1904.

Mosdóssy Elvira t. 1933-1924.

Neumann Erzsébet 1917.

Madari Gizella t. 1925-1927.

Mendly Attila f. 1929.

Moscr József ö. 1899-1902.

Neumann Henrik f. 1906.

Major István ö. 1908-1912.

Menncr László b. 1921-1925.

Moskovits Ignác b. 1907.

Neumann Lipót b. 1903.

MajorovitS Lajos fm. 1901-1903 Mensel Oszkár mf. 1880.

Motoska Frigyes sz. 1911-1916.

Neumann Miksa ö. 1895-1899.

Majthényi Emília g. 19:17.

Mentzel Győző i3S2.

Mottl Román g. 1908-1913.

Neumann Sándor kp. 1898-1900.

Makk József t. 1925-1927.

Merenucz Dénes sz. 1906-1909.

Mór József f. 1926-1928.

Neurnayer Lajos sz. 13S7.

Makovszky Lajos sz. 1899-1901.

Merényi Lajos a. 1905.

Mórán Inna k. 1922-1925.

Neuschloss Gyula m. iS82-i333.

Makovszky Stefánia g. 1919-1920. Merkly Ferenc sz. 1904.

Móricz Ida k. 1914.

Németh Endre a. 1904.

Makó Bertalan a. 1908.

Merkó Lajos kp. 1899-1900.

Mórocz Dénes b. 1906-1910.

Németh Ferenc f. 1917-1919.

Maksai Nelli sd. 1920.

Mertl Gyula a. i a i o .

Mórocz Miklós f. 1911-1913.

Németh György b. 1907-1910.

Malárcsik Eéla mf. 1884-1885.

Mertz Ferenc f. 1895.

Mózer József kp. 1923.

Németh Gyula f. 1908-1912Malek Ferenc, a 1899.

Merza József b. 1915-191S. Mózer József ö. 1911.

Németh Jakab b. 1906.

Maliász Margit g. 1923-1925Meskó Ferenc f 1906.

Mózer József k. 1928-1929.

Németh Kálmán sz. 1922.

Malovecz Pál f. 1925-1929.

Meskó Ottokár f. 190S. Mracjna István a. 1S8S-1839.

Németh Lili g. 1929.

Mandl Murai Stefánia sz. 1912- Messinger J. István f. 1907-1911. Mudrony Eéía sz. 1924.

Németh Mihály mf. I 3 3 J .

Messínger Józsefné sz. 1916.

Mudrony Zoltán f. 1924.

1913.

Németh Miklós a. 1898-1899.

Meszner Ernő a. 1911.

Muhits Sándor f. 1898-1902.

Manglitz Árpád sz. 1911-1912.

Németh Nándor g. 1927-1929 Metzger Károly f. 1902.

Mulessa Gergely kp. 1886. ~~ Manglitz Ferenc sz. 1908.

Némethy Lajos sz. 1929.

Metzner Ernő g.

1913-1914.

Mumme Oszkár m.

1880.

Mangold Anna k. 1915-1916.

Némethy Miklós f. 1900-1901.

Meusel Kelemen fm. 18S4-1885. Muntcán István f. 1928-1929.

Mami Irén 1917.

Mezei István b.

1927-1928.

Murányi Gyula kp. 1898—1900. Niedermann Ferenc g. 1925.

Maráth Róbert kp. 1892-1894.

Nieger Károly f. i333.

Murányi Mária t. 1917-1921.

Marczincsák Gyula b. 1924-1926. Mezei Judith ö. 1920-1922Méhely Iván g. 1929.

Muskovszky László g. 1917-1920. Niehold Sándor a. 1889-1890.

Marer Margit sd. 1918.

Niemetz Emil f. 1091-1895.

Méray Dezső b.

1913-1918.

Mutsenbacher Ödön f.

1901-1902.

Margó (Morgenstern) Ede sz.

Nika Oszkár f. 1913. Mérey Gyula a. 1906.

Mühl Gusztáv f. 1919-1924.

1888-1392.

Nikelszky Géza f. 1892-1896 Méri Gyula b. 1915.

Mühle Erzsébet kp. 1921.

"Margulit Jenő b. 1911-1913.^ Niklós Ödön b. 192G-1929.

Méri István sz.

1926.

Mühlhauser Lajos f.

1905.

Magyari Kossá Erzsébet t. 1923Niklovits Ilona t. 1915-1919Mészáros László sz. 1924-1926.

Mühlstein Imre sz. 1901-1905.

1925Nikola János fin. 1886.— Mészáros László g. 1915-1916.

Müller Inna t. 1922-1923.

Marjánovics György k. 1923-1927. Mészáros József ö. 1926-1928.

Nisen Rezső rm. 1884.

Müller József f. 1892-1903.

Markó Ernő m. 1892.

Nittmann Pál b. 1929.

Mészáros Sarolta g. 1927-1929.

Müller Lajos f. 1889-1893.

Markos Erzsébet b. 1918-1921.

Nobel Károly g. 1912-1918.

Mészáros Valéria kp. 1920-1924. Müller Tibor b. 1905-1909.

Markovich Piroska f. 1922.

Novak Dezső sz. 1913-1918.

Mészner Anna ö. 1929.

Müller Viktor b. 1906-1910.

Marossy Ferenc kp. 1885-1887.

Novak Ferenc f. 1907-1911.

Mészöly József b. 1910.

Müller Viktória t. 1913-1918.

Marossy László b. 1929.

Novak Györgyi ö. 1926-1929Micsei János b. 1924-1929.

Marsai Emilia t. 1928-1929.

Novak József f. 1896-1901.

Micskey Rezső 1886.

Nacsa Illés sz. 1905-1907.

Martinelli Jenő sz. 1902.

Novak Sándor f. 1395-igoo.

Michl Ferenc k. 1925-1926.

Nagy Anna Blanka t.

1920-1924.

Martinka József f. 1910-19:3.

Novinszky Jenő b. i8gg-igo3MEgray Gyula f. 1911.

Nagy Aranka t.

1920.

Martinovics Ábrahám kp. 1892.

Nyáry Gábor b. 1908.

Mihalik Emma sd. 1920-1924.

Nagy Árpád ö. 1921-1923.

Marton Erzsébet g. 1916-1918.

Nyári Kálmán f. 1902-1906.

Milialik János b. 1908-1912.

Nagy Balog János a.

1897-1898.

Marton Eugénia kp. 1920-1922.

Nyáry László 1928-1929.

IViihalovics Alojza ö. 1927.

Nagy Benő sz. 1912-1915.

Marton Istvánka kp. 1919.

Nyemczovszky András b. 1899.

Mihalovics Anna t. 1923.

Nagy Endre f.

1902-1906.

Marton Jeromos f. 1888.

Mihalovits Miklós f. 1902-1906.

Nagy Endre g. 1915-1917Maschefszky Ferenc f. 1927-1929. Mihály Erzsébet t. ig2g.

1901.

Nagy Erzsébet g. 1913-1916.

Matéka Sándor sz. 1908-1913.

Nyigri Ilona ö. 1921-1925.

Mihály István sz. 1903-1907.

Nagy Erzsébet sd.

1920.

Math Géza sz. 1910-1913.

Nyíri László f. 1920-1926.

Mihály Lili g. 1911-1913.

Nagy Éva t. 1922-1924.

Mathiász Oszkár sz. 1902-1903.

Nyitray Dániel f. 1907-1912Miké Gábor b. 1920-1924.

Nagy Ignác sz. 1893.

Mattióni Eszter g. 1918-1922.

Nyitray György a. 1903.

Miké Ignác fm. 1883-1891.

Nagy Ignác b. 1915-1918.

Matuschiák Brúnó b. 1909.

Miklós Gusztáv f. 1904-1905.

Mautner Lajos f. 1898-1902.

Obenau József k. 1925-1929Mikolai Tivadar sz. 1910-1912. • Nagy István b. 1529.

Nagy István sz. 1920-1925.

Mauthner Lili g. 1913-1914.

Odry Béla f. 1890.

Milcsik János sz. 1911.

Nagy János sz.

1912-1914.

Max Irén g. 1918.

Odry Miklós g. 1914-1919.

Milcfa Blanka sd. 1918. jnarosújvári Nagy János sz. 1915. Ohmann Béla sz. 1911-1919May Árpád ö. 1906.

Milkó Erzsébet ö. 1918.

Nagy Katalin t.

1922-195.6.

Maybőhm Károly 1883.

Okrutzky Erzsébet ö. 1922-1937 Miíos.s Martba t. 1924-1926.

Nagy Kálmán ö. 1889-1S93.

Mayer Ágnes b. 1916-1927.

Oláh József f. 1912-1923Miller Gyula f. 1929.

Nagy Kálmán g. 1920-1934.

Mayer Erzsébet 1917.

Oláh Sándor ö. 1904.

Olcsvay Géza b. 1910-1912.

Pátzai Béla ö. 1900-1904.

Popper Anna k. 1916-1917.

Olessák Károly g. 1920-1922.

Pátzay Lajos kp. 1903.

PoDper Erna sd. 1919-1924.

-Olcxák Emil f. 1905-1909.

Pátzay Pál sz. 1912.

•» Popovics Mihály 1917. Olsakovszky Győző sz. 1S84-1887. Pázmándi István f. 1920-1921.

Poroszlay Sándor sz. 1900-1904.

Páyer József b. 192S-1929. Ölti Emma t. 1921-1923.

Porzsolt Gyula b. 1900-1903.

Pehrn Imre rm. 1903-1905.

Omaszta Imre b. 1919.

Posch Károly sz. 1892-1893.

Pékár Rózsa t. 1922-1924.

Orbán Antal sz. 1904-1906.

Posncr Lajos 1888.

Posztl Jenő b. 1900-1903.

Orczy Gyula f. 1903. 1928-1929. Pencz Anna t, 1929.

Posztl János b. 1889.

-Orosz András g. 1914-1918. " - Pepera Károly b. 1908-iou. " Perey Sándor f. 1908.

Poturicií Mária g. 1917-1918.

Orosz Károly kr. 1886.

Pousar Hilda g. 1916-1920.

Oroszvári Cecília ö. 1924-1926. Perlgrund József fm. 1898.

Perrey Fedor f.

1911.

Pólya Iván sz. 1907-1908.

Orován Irma 1916.

Perrey Perron Géza f. 1911.

Pólya József f. 1916-1921.

Ország Béla b. 1915-1920.

Persián Erzsébet f. i g u .

Pólya Tibor b. igoi-1902.

Országh Ilona t. 1911-1916.

Persián Katinka f. 1911-1912.

Pölkössy Béla f. 1892-1893.

Orth Ambrus 1885.

Peresztegy József b. 1919-1921.

Predmerszky Béla f. 1909-1912.

Ortner Ferenc f. 1907-1911.

Pethely Gyula b. 1909-1913.

Prenner Frigyes ö. 1886.

Orvos Endre f. 1000-1904.

Petrányi Jenő ö.

1915-1919.

Pretl Antal f. 1900-1902.

Oszvald József sz. 1800-1892.

Petrás György sz. 1908-1909.

Prichoda Imre f. 1920.

Oszter István f. 1890-1892.

Petrasovszky Emánuelf.

1922-1926.

Prickelmayer Béla kp. 1886.

Ott István f. 18S3-18S6.

Petrezselyem Mihály b.

1906-1910.

Prigly Antal f. 1905-1908.

Ottó Géza b. 1906-1907.

Petrik Gizella t. 1923-1927.

Prinner Anna f. 1918. Óhidy Vilma t. 1920-1929.

Petróczi Dalma g.

1925-1928, Prinner Vilmos f.- 1915-1920. Örkényi (Oetlzberger) István f.

Petry Béla g. 1922-1926.

Prohászka István f. 1920-1924.

1902-190S. Petten Ödön b. 1905-1909.

Prohászka József a. 1909-1910.

Petten Sándor b. 1907-1909.

Prohászka József f. 1925.

Paar Ferenc ö. 1896.

Petzity Nándor b. 1909-1913.

Propper Béla f. 1907.

Paar Géza f. 1891-1393.

Petzmann Ferenc sz. 1901-1905. Potivinszky Ferenc f. 1900-1904.

Paar Lajos sz. 1918.

Petznyik Lajos ö. 1911-1919.

Pucher Miklós g. 1918.

Pacsai Gyula f. 1920.

Pewny Gyula rm. 1891.

Pukánszky János b. 1908-1911, Padlicska István sz. 1892-1895.

Pécsi Béla sz. 1926-1929.

Pulay Géza a. 1892.

Pajor Pollák Pál f. 1884-1887.

Pécsi Irma ö. 1923.

Pulay Vilma ö. 1920.

Palcsó Dezső f. 1910.

Péterfy István k. 1922-1924.

Putser István f. i3o6.

Palcsó Gusztáv sz. 1901-1904.

Pétsinann László f. 1916-1919.

Putz Sámuel 1886.

Pelcsó Irén t. 1921-1924.

Pfann Emilia g. 1918-1922.

Putza Ede f. 1903, Palescó Jenőné t. 1921-1922.

Pfannenwald Károly sz. 1885-18S9. Püspök István f. 1913.

Palotay Géza sz. 1905-1909.

Pfeffer József sz. 1892-1894.

Pamper Miklós sz. 1910.

Pfeiffer Károly t. 1923-1927.

Panucza György b. 1929.

Quittner Béla 1885.

Pfeifer Lajos f. 1896.

Papp Bertalan fm. 1900.

Quittner Károly 1910.

Pfeiffer Tivadar t. 1912-1919.

- Papp Endre ö. 1918.

Pnfl Miklós sz. 1910-1912.

Pap Gizella t. 1927-1929.

Pliegler János sz. 1903-1905.

Raab Ferenc sz. 1897-1901.

Pap Gyula g. 1918.

Pichler Irén t. 1921-1925.

Raab Gabriella g. 1925-1929.

Pap Hedvig sd. 1920-1924.

Piday Valéria t. 1915.

Raab Angyalka g. 1925.

Pap Kerekes Irén t. 1925.

Pifl Erzsébet b. 1921-1923.

Rabocskay Béla a. 1917.

Papp József 18S3.

Pikéthy Tibor f. 1899.

Rabong János t. 1925-1927.

Papp Magdolna sd. 1918-1920.

Pillér Frigyes f. 1896-1898.

Radeczky József b. 1912-1913.

Papp Magdolna t. 1925-1929.

Pilvax János f. 1898.

Radnai Rausch Béla kp. 1888-1892.

Papp Miklós f. 1905-1908.

Pincz János kp. 1886-1887.

Radó Antal f. 1910.

Paradeiser Jusztina g. 1922-1925. Pintér Jenő g. 1912-1917.

Radó Margit t. 1922-1923.

Pardavy Gyula mf. 1883-1S84.

Pintér Gyula f. 1903-1907.

Rados Károly kp. 1006-1910.

Pardi Ottokár kp. 1900-1903.

Pintér Ignác sz. 18S5-1888. báró Radványszky Dóra t.

Parecz Magdolna g. 1927-1929.

Pintér István sz. 1927-1929.

1912-1914.

Partmann József f. 1915-1917.

Pintér István g. 1918.

Radványi Béla k. 1920-1925.

Pastinszky Mihály sz. 1910-1912. Pintér Pál sz. 1898.

Rafael Győző kp. 1920.

Pataky Andor sz. 1907-1911.

Pinyó Dezső b.'i927-i929.

Raichle Ilona ö. 1914-1917.

Pataki Andor sz. 1913.

Piri János b. 1923-1927.

Raith Béla sz. 1901-1905.

Pataky Ferenc b. 1925-1927.

Piri Kálmán f. 1926.

Ralimer Mária k. 1926-1929.

Pataky Katalin f. 1915.

Piros József f. 1907-1910.

Rajki István sz. 1927-1929.

Pataky Klára g. 1915.

Plathy György f. 1928.

Rajki József sz. 1914-1918.

Pataky László sz. 1912-1914.

Platthy Ödön ö. 1913-1918.

Rajkovecz Mihály 1887.

Pataky Piroska t. 1911-1913.

Plesch János sz. 1S91.

Rajna Sándor b. 1919.

Pataky Sarolta g. 1914-1916.

Pleschinger Lipót b. 1916-1918. Rajnai Anna sd. 1919.

Paucker Gusztáv ö. 1903.

Plechschmidt Károly b. 1905.

Rakottyai László f. 1891-1895.

Pauer Lajos f. 1914-1929.

Pleyer Ferenc b. 1922-1923.

Ramold Lajos f. 1913-1919, Pauli Jolán 1916.

Plivelicz Emil f. 1922-1923.

Ramor Alfréd ö. 1908-1911.

Paulovics Béla sz, 1911-1917.

Podoletz Alojza g. 1924.

Ranschburg Erzsébet g. 1919-1922.

Pauspertl Teréz t. 1912-1916.

Podolini Volkmann a. 1918.

Rapp Sarolta b. 1918-1919.

Pavlicsek Károly b. 1901-1903.

Poek Ernő sz. 1889-1893.

Rathmann Gyula f. 1924-1926.

Páclil Viktor fm. 1899-1903.

Pohl Gyula 1885.

Rausch Józsa ö. 1920-1922.

Pákozdy Mihály k. 1926-1929.

Polacsek Márton f. 1895.

Rausch Sándor f. 1916-1921.

Pál Elvira sd. 1919-1922.

Polacsek Tibor b. 1925-1927.

Rauschbauer Károly fm. 1883-1884.

Pál György g. 1925-1929.

Polatsek Mór 1891.

Rauschenberger József a. 1884.

Pál Hugó sz. 1906.

Pollák Efráim f. 1901.

Razga Béla g. 1923-1927.

Pál Lajos ö. 1918-1922.

Pollák József b. 1906.

Rácz Gabriella sd. 1921.

Pál Tibor g. 1929.

Pollák Lajos f. 1888-1889.

Rácz György f. 1894.

Páldy Zoltán rm. 1900.

Polakovits Margit sd. 1921.

Rácz Irén sd. 1921-1923.

Páíffy Erzsébet g. 1917-1920.

Polcsa János a. 1910.

Rácz István k. 1913.

Pálinkás Margit sd. 1920.

Polczer Mária ö. 1915.

Rácz Kovács Margit a. 1911.

Pálka Emil kp. 1893.

Polder Albert g. 1913-1915.

Rácz Vilmos ö. 1905-1906.

Pállá György b. 1919-1922.

Polder Jánosné g. 1913.

Ráduly János kp. 1902-1905.

Páll Irén t. 1913-1916.

Polevkovics Margit t. 1928-1929.'" Rákos Erzsébet sz. 1914.

Pálrnüller Ferenc sz. 1909-1913. Polgár István a. 1905.

Rákos Pál f. 1913-1914.

Pályi Flóra t. 1911-1912.

Polgár István f. 1917-1922.

Rákosi Ernő f. 1899-1901.

Pánczél Béla f. 1916-1920.

Polgár Olga g. 1914.

Rákossy György f. 1898-1901.

Paris Erzsébet g. 1913.

Pomothy Margit t. 1926 .

Rákossy Zoltán f. 1928.

Pásztor Anna t. 1917.

Pondovics János f. 1915.

Rápolti Lajos sz. 1902-1904.

Pásztor Ágnes g. 1918-1922.

Pongrácz Imre sz. 1912.

Ráth Olga g. 1913-1915.

Pásztor Imre b. 1914-1915.

Pongrácz József f. 1896.

Reck Irén t. 1926-1929.

Pásztor János sz. 1896-1900.

Poniiil Károly f. 1928-1929.

Reck Lajos 1917.

Pásztor Lajos f. 1926-1927.

Poór Erzsébet a. 1928-1929.

Reguly Margit t. 1915-1917.

Pásztory Jenő f. 1912.

Popelka Gusztáv ö. 1915-1918.

Rehák Sándor b. 1919-1923.

Páter Margit ö. 1922-1924.

Rehonek Antal sz. 1885-1890.

Reichenberg Jozefa t 1934-1929.

Reichenfeld Jenő f 1890.

Reider Béla a. 1892 Reimesch Márton b. 1902.

Rein László b. 1928-1929.

Reiner Imre sz. 1918.

Reiner István f. 1007.

Reiner Márton g. 1919-1923.

Reiner Náthán f. 1889.

Reinhard Károly 1888.

Reinhardt Kálmán b. 1927-1929.

Reiss Zoltán fm. 1891-1895.

Reisz Imre g. 1915-1918.

Reisz Lajos f. 1927-1929.

Reiter Ferenc sz. 1926 Reitzer Elemér f. 1897-1901.

Reitzer Jenő f. 1895-1898.

Remete Sándor a. 1898.

Reményi Gyula f. 1902-1904.

Reményi József sz. 1902-1907.

Remlinger Ferenc sz. 1914-1922.

Remsey Ferenc f. 1902-1905.

Remsey Jenő a. 1906.

Remsey Zoltán a. i g n .

Remcsey E. Ferenc b. 1901.

Reöthy Magdolna t. 1921.

Pepcze János g. 1922-1924.

Repka József f. 1919-1920.

Rexa Géza f. 1888.

Rexa Vera g. 1919-1922.

Rezes Molnár Lajos ö. 1916-1917.

Rédei Rózsa f. 1917-1918.

Rédiger Béla b. 1909-1912.

Réner Lajos sz. 1899-1900.

Rényiné Gyömrői Edit g.

1914-1915.

Répásy Aladár mf. 1890.

Réti (Rosenberger) Ödön sz.

1887-1890.

Révai Alice sd. 1922.

Révay Kálmán a. 1891.

Révész Ilona t. 1913-1916.

Révész Imre f. 1912-1914.

Rézmánn Gyula k. 1928-1929.

Richter Aladár g. 1920-1925.

Richter Aurél a. 1888-1889.

Richter József ö. 1910.

Rihmer Éva t. 1929.

Rihmer József f. 1909-1911.

Rimner János b. 1927.

Ripper Margit ö. 1914-1916.

Ripszám Henrik f. 1905-1909.

R schanek Margit t. 1916-1917.

Riszdorfer Mária sd. 1919-1921.

Ritoók Éva f. 1916.

Ritter István b. 1914-1920.

Riva József m. 1880-1881.

Roch Mihály ö. 1923-1926.

Rockenstein Ernő 1914-1918.

Rodriguez Ödön g. 1924-1925.

Rohacsek Anna g. 1923-1925-.

Roisz Vilmos g. 1926.

Roksanidic Simon sz. 1892-1894, Rollinger Rudolf sz. 1891-1895.

Romák Emil b. 1911.

Román Györgyike b. 1928-1929 Rombay István f. 1903-1907.

Rooz Hermina ö. 1917-1918.

Rosenfeld Béla f. 1897-1898.

Rosenfeld Gyula ö. 1898.

Rosenfeld Irén ö. 1912.

Rosenberg Adolf f. 1885-1887.

Rosenberg Olga t. 1918-1919.

Rosenberg Sándor f. 1890.

Rosenstingl Ö. József 1913.

Roskovetz Antal g. 1925-1926.

Rostaházi Irén sz. 1913.

Rostás Jolán f. 1912-1918.

Roszipalek Márton ö, 1923.

Roszner Károly f. 1913-1917.

Rotsching Sebestyén kp.

1918-1919.

Rottenbücher József b. 1929.

Rozenberg Margit t. 1917-1918.

Rozenzweig Dezső ö. 1918.

Rozsek Hugó sz- 1906-1910.

Róna Ferike sz. 1911-1917.

Rónai Ilona b. 1917-1921.

Rósner Imre ö. 1905-1909.

Róth Ferenc g. 1913-1918.

Róth Gusztáv m. 1S84.

Róth Izabella ö. 1915-1917.

Schlésinger Vilmos ö. 1886-1887. Sigora Tibor kp. 1905-1909.

Siklódi Lőrinc sz. 1899-1901.

Sch'etter Richárd ö. 1905-1909.

Silbinger M. Mátyás a. 1896.

Schmaus Lujza t. 1928 Silctti Fortunató sz. 1888-1889.

Schmelka Richárd b. 1912.

Siliga Ferenc f. 1894.

Schmid Emma ö. 1915.

Simay Lajos b. 1921-1923.

Schmidl Viktor sz. 1898-1902.

Simon Ernő ö. 1895-1896.

Schmidt Eszter ö. 1912-1917.

Simon György f. 1923.

Schmidt Kálmán b 1912-1914.

Simon József ö. 1913.

Schmidt Margit t. 1921 Simon Károly g. 1925-1929.

Schmidt Miklós sz. 1889.

Simon Margit k. 1919.

Schmidt Viktor sz. 1897.

Simonchich Irén sd. 1917-1920.

Schmierer Félix ö. 1910-1921.

Simonfy József b. 1908-1909.

Schmitt Ilona k. 1919-1922.

Singer Ede ö. 1894-1898.

Schmullers Sándor a. 1928.

Singer Mária ö. 1915.

Schneck János kp. 1886-1890.

Singer Sándor sz. 1884-1886.

Schneider Klára t. 1912-1919.

Singhoffer Géza g. 1910-1913.

Schneider Piroska t. 1925-1929.

Sinkó András sz. 1917-1922.

Schneider Sarolta ö. 1916-1922.

Sipos Endre é. 1898-1899.

Schnellbach Sándor f. 1897.

Sipos István a. 1884.

Schneppeld Antal f. 1898.

Sipos Jenő f. 1899.

Schnitz Ferenc f. 1896.

Sipos Lajos f. 1914-1918.

Schnöller Lajos f. 1906-1908.

Sipos László f. 1910-1912.

Schnöller Lajos f. 1909-1911.

Siuda Nándor g. 1915-1917.

Schnur Pál f. 1917-1919.

Skatzel Lajos 1880.

Schock Lipót fm. 1894-1896.

Skicek Alajos fm. 1901-1902.

Schoenfeld Rikárd rm. 1897.

Scholtz Dorottya sd. 1922-1925. Skriván Pál f. 1895.

Skultéti Lajos kp. 1886.

Scholtz Róbert rm. 1903.

Skultéty Béla f. 1905-1909.

Scholtz Tivadar f. 1898.

Saáry Gyula g. 1919-1920.

Slovák Béla ö. 1898.

Schorr Tibor f.

192&.

Sailer Erzsébet t. 1921-1922.

Smák Károly sz. 1885-1889.

Schóber Béla g. 1910-1914.

Salamon László g. 1929.

Sohár (Sztanek) József f.

Schóber István ö.

1915-1917.

Salamon Sándor sz 1904-1908.

Schóber Kálmán f. 1908-1912.

Saláta Gizella t. 1921-1923.

1906—1910.

Schölnaszt Erzsébet b. 1916-1918. Somfay István g. 1910-1912.

Sáliak Zoltán sz. 1904-1908.

Schőn Erzsébet t.

1925-1927.

Sarkad i Borbála ö. 1913.

Somló Rezső sz. 1910-1915.

Schőn Erzsébet sz. 1918-1922Sarkadi Nagy János b. 1904.

Somló Sarolta a. 1911.

Schőn Károly f. 1906-1910.

Sas Erzsébet t. 1917-1919.

Sornmer István b. 1939.

Sas Nándor Lajos b. 1927-1929. Schön Piroska k. :gi7-i9i8.

Somogyi Lajos sz. 1907-1908.

Schönberger Antal sz. 1885-1889. Somogyi Miklós f. 1909-1912.

Sági Ernő kp. 1904.

Schőner Lipót sz. 1896-1898.

Sándor András f. 1918.

Somogyi Sándor kp. 1900-1902.

Schőnfeíd Ernő kp. 1899.

Sándor Anna f. 1914.

Somcrjai Károly ö. 1921-1923.

Schőnleitner Elemér kp. 1903-1905. Somos István g. 1910-1921.

Sándor (Scheinhardt) Béla f.

Schőnwald Erzsébet 1917.

Sonnenfeld Arnold f. 1902-1906.

1889-1893.

Sonnenfeld Vilmos fm. 1839-1894.

Sándor Gyula f. 1896-1900.

1Schramek Jakab kp. 1887-1889.

Zsigmond sz. 1891-1894. Soós Elemér b. 1907-1909.

Sándor István f. 1902. !Schreck Schrecker Leó f.

1908.

Soós Irén t. 1923-1927.

Sándor János sz. 1913.

Schreier Rezső g. 1925-1927.

Soós Lőrinc f. 1897.

Sándor Mór f. 1902. íSchreiner István sz.

1899-1901. szamosi Soós Vilmos sz. 1903-1907.

Sámuel Kornél sz. 1898-1903 ISchrotta János b. 1919-1922. iSopronyi Erzsébet ö. 1916-1919.

Sánek Samu mf. 1880-1881.

Soukup Lajos sz. 1891-1894.

Sánek Sándor b. 1926-1928. iSchröder Károly b. 1906-1910. iSovánka Károly f. 1898-1903.

Sánta László b. 1909-1913. l !Schrőtter Arnold ö. 1894.

ISolyonwáry Schnetzer Zsuzsanna Sárdinecz Ferenc kp. 1903-1907^ !Schulek János a. 1889. ö. 1926-1928.

Sáringer László f. 1896-1897. :Schulzer Ármin rm. 1902-1903. !Sós István g. 1920-1924.

Sárkány Gyula sz. 1909. !Schulhoíf Manó f. 1902.

Sőrés Imre b. 1925-1928. i Sárkány Gyuláné t. 1915. !Schuszták Gyula f. 1896. iSpalt János sz. 1899-1903.

Sárossy Endre g. 1920-1934. !Schuster Rezső ö. 1899.

Sárossy Géza f. 1914-1915. !Schutzbach Antal b. 1923-1925. ',Spanraft Ágost f. 1899-1903. '.Spannraft József sz. 1887.

Sárossy Róbert b. 1903-1907.

1Schümeki Ferenc f. 1918-1923.

Sárváry Ferenc ö. 1913-1915. !Schwalm Richárd fm. 1904-1908. Spiegel Edith ö. 1918. ;Spiegel Imre b. 1909-1911.

Schablik István b. 1923-1928. '.Schwarcsuk Lajos sz. 1902. íSpiegel Jakab b. 1907-1908.

Schalamonek Károly b. 1908-igio. íSchvvarcz Frigyes a. 1898. iSpiegel Margit 3. 1917-191S. Schambach Brúnó b. 1904. !Schwarcz Mór f. 1883-18S7. !Spiegel Paula g. 1912.

Schárer Béla f. 1896-1900. !Schwarcz Sándor ö. 1900.

Schauer Viktor b. 1905-1909. !Schvvarczuk József sz. 1926-1928. ISpinner Dezső g. 1912-1914.

ISpirai Izidor f. 1895.

Scháchter Ignác f. 1889-1890. iSchwartz Mária t. 1924. !Spiró Dezső f. 1920-1925.

Schachter Lajos f. 1913. !Sthwartz Béla b. 1913-1915.

Schafer Anna t. 1922-1926. !Schwarü Imre b. 1918-1919. !Spisák Gyula f. 1889-1891.

Schaffberger Gusztáv f. 1909-1910. !Schwarz Arnold fm. 1902.

'•Spisák Imre sz. 1888-1890.

Scháffer Ármin f. 1892. !Schwarz Frigyes f. 1927.

ISpitz János kp. igoi-1902.

Schaffner Rózsa sz. 1914-1917.

ISchwarz Gyula sz. 1925-1928. iSpitzer Elemér b. 1929.

Schedel Károly sz. 1903. % !Schwarz János f. 1919-1924. !Spitzer Ferenc f. 1895-1897.

Scheiber Henrik a. 1907-1911. !Schwarz Lajos 1902. iSpitzer Mór f. 1900-1901. :Spitznagel János f. 1897.

Scheiber Hugó f. 1896-1900. !Schweig Lajos sz. 1899-1901.

Scheibner Gyula f. 1906. !Schwciger Edit t. 1920-1932.

JStanga Albert sz. 1896-1899.

1Stauber Rózsa b. 1915-1919.

Scheibner Rezső f. 1898-1902. !Schweszter Anna t. 1921.

Scheiermann Jakab kp. 1922-1926. 1Schwimmer Friderika 1917.

JStágl Rezső sz. 1894-1895.

Steckl Rozina b. 1916-1920.

Schein Frigyes b. 1911-1912. !Sebes István sz. 1907-1911.

Sebes Pál sz.

1907-1909. !Stefanics Gyula f. 1898.

Schererné Lengyel Aranka g.

I József sz. 190S-1909. !Stefán István 1926-1928.

ISebestyén László f. 1910-1913. k. 1925. íSteig Schesztauber Tamás 1881. !Sebük Lajos ö. 1929.

Jenő sz. 1911-1912. !Stein Scheumann Gyula f. 1894-1897. ISeifert Henrik b. 1906.

Stein Klára sd. '.Stein Sándor b. 1917-1919.

Schidló Ferenc sz. 1899-1900. !Seifcrt Klára t. 1924-1926.

1905-1909.

Schieb Hildegard g. 1915-1918. iSeligmann Artliur ö. 1889. !

János kp. 1904-1908. iSteinbach Schifer Alice g. 1914.

ISemadam Sándor mf. 1884.

Steiner Boriska g.

1916-1918. i Schiffler Nándor mf. 1880-1883. !Serényi Gusztáv 1902.

István kp. 1906-1910.

ISteiner Schikorszky Oszkár b. 1911-1918. iSesulka Rudolf b. 1913-1914.

Steiner József 1896. ;Steiner Júlia ö. 1914-1915.

Schiller Iván b. 1926-1928. iSeufert Gottlieb rav. 1834.

Schiman Róbert f. 1891. " iSeyemann Eugénia g ign-1912. ',Steiner Mór f. 1898-1901.

Sichermann Franciska 1.1916-1917.

Schindler Sándor rm. 1897-igoo. : Steiner Samu ö. 1899. iStempel Samu f. 1889-1890.

Schindler Valér f. 1909-1913. !Sichermann Jenő f. 1899. !Stempl Pál ö. 1901.

Schiszer Károly f. 1914. ',Sidwers Emma g. 1914-1915. ; Schleifer Mátyás b. 1912-1918. ;Sigmund János b. 1901-1903.

Róth Jenő f. 1904, Róth Rezső f. 1897.

Róth Tamás kp. 1901-1902.

Rózsa Elza t. 1916-1918.

Rózsa Géza 1919-1923.

Rózsa Péter a. 1928.

Rózsaffy Dezső f. 1893-1894.

Rózsahegyi Kornélia b. 1917-1919.

Rősner Magdolna f. 1921-1923.

Röszler Józ=ef k. 1926-1928.

Rőzge László k. 1922-1925.

Rubaschcsuk József a. 1897.

Rubin József 6. 1888.

Rubleczky Géza sz. igoi-1903.

Rublitzy Kálmán ö. 1901-1902.

Rudnay Gyula f. 1893-1894.

Rueff Ferenc rm. igoo-1901* Ruff Andris sz. 1905-1907.

Ruff Klára sd. 1922-1923.

Rukovina Béla f. 1904-1905.

Rumancsik Andor sz. rgoo-1901.

Rumbold Gyula f. 1903-1907.

Rumpelles Anna t. 1921.

Ruschitzka Pál f. 1904-1908 Rusz Laura t. 1927-1929.

Rühl Jolán t. 1922-1926.

Rzehák János sz. 1911-1913.

Stenser Rezső í). 1899.

Sterbenz Károly f. 1917-1920.

Sterk Ilona b. 1917-1918.

Stern Erzsébet t. 1912-1913.

Stcrn István ö. 1896.

Stern Izidor sz. 1914.

Stern Margit 1916.

Sternberger Anna t. 1914.

Sternberger Elza ö. 1914-1916.

Stettner Sámuel fm. 1888-1894.

Strézsy Frigyes ö. 1908.

Stiasny Aladár f. 1897-1901.

Sticsinszky Ignác f. 1889.

Stocklász József kp. 1883-1888.

Stolczné Bakla Margit ö. 1915.

Stornó Péter Pál g. 1922-1923.

Stökl Rozina t. 1915.

Stőklmacher Jakab 1881.

Strasser Albcrtné f. 1914-1915.

Strasser Lidia k. 1919-1923.

Strassgürtl Károly rm. 1885-1888.

Strazicky Viktor g. 1920-1922.

Straube Sarolta t. 1913-1915.

Strauss Pál f. 1919-1923.

Streda Károly f. 1916-1920.

Strizs István mf. 1908-1910.

Strobencz Béla sz. 1900-1904.

Stróbl Nándor f. 1911.

Stróbl Zsigmond sz. 1901-1903.

Strofinszky Rezső kp. 1907-1009.

Strohofer Béla sz. 1896.

Strömpl Gábor 1903.

Stugel Szentiványi József kp.

1898-1902.

Suchmann Zoltán b. 1924-1929.

Sudik Károly sz. igeo, Dr. Supkáné Gere Gizella a. 1913.

Supkégel Gyula sz. 1894.

Suszta Miklós ö. 1920.

Sütő Benő f. 1902.

Sütő Imre a. 1898.

Svedló Vilmos 1890.

Szabadi Ferenc b. 1917-1921.

Szabady Jenő f. 1888-1889.

Szabady Károly sz. 1899.

Szabady Sándor f. 1887-1890.

Szabó András t. 1922-1927.

Szabó Antal f. 1890-1894.

Szabó Antal f. 1907.

Szabó Aurél f. 1909-1911. bártfai Szabó Ágnes t. 1926-1928.

Szabó (Schlésinger) Béla ö.

1903-1907.

Szabó Endre f. 1908-1911.

Szabó Etel k. 1920-1922.

Szabó Ferenc ö. 1928-1929.

Szabó Ferenc kp. 1896-1897.

Szabó Ilona g. 1921-1923.

Szabó Irén t. 1922-1926.

P. Szabó Irén g. 1914.

Szabó Irén t. 1911-1913.

Szabó István ö. 1920.

Szabó István b. 1929.

Szabó István £. 1924-1929.

Szabó István Gusztáv f. 1927-1929.

Szabó Géza sz. 1913.

Szabó György f. 1925.

Szabó György g. 1920-1923.

Szabó Gyula kp. 1898-1900.

Szabó János a. 1899-1900.

Szabó Júlia ö. 1911.

Szabó Julianna sd. 1923-1924.

Szabó József f. 1897-1901.

Szabó József g. 1917-1921.

Szabó Katalin sd. 1923-1924.

Szabó Kálmán a. 1899-1900.

Szabó Károly ö. 1912.

Szabó Károly b. 1906.

Szabó Károly kp. 1899-1903.

Szabó László sz. 1884-1888.

Szabó László kp. 1906-1911.

Szabó Mária sd. 1923-1924.

Szabó Olga ö. 1912-1917.

Szabó Pál b. 1922-1924.

Szabó Sándor sz. 1928-1929.

Szabó Sándor mf. 1880.

Szabó Sándor f. 1906-1907.

Szabó Tibor b. 1926.

Szabó Viktor kp. 1903.

Szacsvay Lajos f. 1905.

Szada Béla f. 1914-1918.

Szakmáry István b. 1911,

Szakváry Margit t. 1917-1921.

Szilágyi Ilona t. 1922-1923.

Szilágyi Jolán t. 1914-1920.

Szálai Magdolna t. 1918.

Szilágyi József t. 1916-1921.

Szálai Margit g. 1917-1931.

Szilágyi Kornélia k. 1920-1922.

Szálai Margit g. 1923.

Szilágyi Piroska sd. 1921-1922.

Szálai Márta t. 1921-1923.

Szilárd Alajos sz. 1921.

Szalay Géza f. 1907.

Szilárd Marcell b. 1904.

Szalay György b. 1920.

Szilvásy Alexandra g. 1923.

Szalay Irén t. 1927-1929.

Szily Ferenc 1887.

Szalay István kp. 1909.

Szily Károly sz. 1897-1899.

Szalay Jenő f. 1914-1915.

Szimán Imre sz. 1929.

Szalay Mátyás k. 1925.

Szimpcr József f. 1900-1902.

Szalay Nándor kp. 1908.

Szibner Gusztáv f. 1912.

Szalay Teréz t. 1926-1927.

Szintai Eszter f. 1920.

Szalay Zsigmond f. 1926.

Szinyeiné Udránszky Anna g. 1926.

Szalmássy János sz. 1897-1901.

Szamovolszky Ödön sz. 1895-1899. Szinyéri László sz. 1923.

Szamovolszky Ödönné Kresz Paula Szinyovszky Miklós b. 1925-1927.

Szirbik Antal sz. 1913. f. 1917.

Szirmai Ilona t. 1912-1917 Szanditz Gertrud t. 1918.

Szivessy Tiborné g. 1913.

Szappanos István ö. 1921.

Szkapa Konrád 1893.

Szarka Elemér sz. 1913.

Szkurszky Pál t. 1920-1921.

Szarvady Irma kp. 1922-1929.

Szladecsek Mária g. 1928-1929.

Szathmáry Sándor f. 1906-1907. Szlávik Dezső rm. 1903.

Szauter László b. 1929.

Szlávik Katalin g. 1929.

Szántó Gergely f. 1903-1907.

Szlovák Zoltán b. 1905-1913.

Szántó Magdolna t. 1927.

Szmazsenka János b. 1905.

Szántó Mária b. 1918.

Szmetana Márta t. 1915-1916.

Szász (Sommer) Vilmos sz.

Szmolka Mihály b. 1905.

1899-1904.

Szoboszlay Imre ö. 1911.

Gy. Szászné Hazai Ilona g.

Szobotka Imre f. 1905-1909.

1912-1915.

Szochátzky László b. 1918-1921.

Száva Hedvig ö. 1925-1926.

Szokolovszky Margit t. 1926-1928.

Szebenyi Mária f. 1914-1918.

Szolárik Vilmos kp. 1896.

Szedenik Kálmán ö. 1927-1928.

Szolcsányi Gyula f. 1905-1909.

Szedlacsek Lipót a. 1884-1885.

Szombathelyi Ilona t. 1920.

Szege Sándor kp. 1004-1908.

Szomor László sz. 1924-1926.

Szongott Jakab a. 1897-1898.

Szegő Gizella g. 1917-1921.

Szontágh Pál a. 1899-1900.

Szegvári Edit b. 19:6-1922.

Szopkó Endre sz. 1902-1905.

Szeif Klára t. 1927-1929.

Szotyori Nagy Margit t. 1926-1928.

Szeifert Henrik b. 1910.

Szóber Irma t. 1916-1917.

Szekeres Béla f. 1905-1909.

Szóllás Gyula f. 1914-1919.

Szekuli Jenő ö. 1898. — Sződy Szüárd sz. 1894-1898.

Szekulics Sándor f. 1895-1899.

Szőcs Károly mf. 1891-1893.

Szele Andor a. 1897.

Szőnyey Irma t. 1914.

Szelle Andor f. 1914-1918.

Szőnyiné Németh Teréz t. 1939.

Szeleczky Piroska t. 1924-1926.

Szemán Gy. Gyula sz. 1903-1905. Szöör József b. 1920-1923.

Dr. Szőri Józsefné ö. 1918-1321.

Szemere Berta t. 1911.

Szpevák István sz. 1915-1918.

Szemerey Sándor f. 1899.

Sztanek Lajos f. 1907.

Szemző Eleonóra sd. 1921.

Sztankó Gyula sz. 1919-1923.

Szende Dezső a. 1916.

Sztankó János b. 1923-1927.

Szende Margit t. 1922-1923.

Sztankóczky István sz. 1909-1913.

Szendrői (Schuszlik) Dezső f.

Sztrémi József f. 1913.

1902-1906.

Sztipán Erzsébet f. 1911-1913.

Szendy Benő rm. 1897-1898.

Sztojanovits Iván b. 1925-1929.

Szenessy Antal sz. 1929.

Sztojkovics Deszánka b.

Szeniczey Pál f. 1910.

Szenté János í. 1914-1918.

1917-1918.

Szenté Lajos f. 1887.

Sztojkovics Mihály a. 1898.

Szenténé Sturm Flóra a.

Sztraka István f. 1918.

1928-1929.

Szentkirályi Gyula b. 1924-1926. Sztruhár Béla b. 1907-1909.

Szuhodovszky Mihály sz.

Szentniiklósy Szilárd f. 1897.

Szenüványi Dénes f. 1900-1902.

1904-1907Szepessy Erzsébet t. 1915!3zuchy Ferenc b. 1913-1921.

Szerványszky Jenő b. 1922-1925. ;Szuchy Ferenc k. 1923-1937.

Szeszák Ferenc sz. 1899-1901. ;Szuchy Tibor g. 1929.

Szetlák Gáspár b. 1914-1915. '.Szűcs Anna t. 1928-1929.

Székely Árpád n n . 1901. í Szűcs Béla f. 1907.

Székely Árpád b. 1915-1920. !3zücs Endre g. 1920-1921.

Székely Ilona t. 1917-1922. !Szűcs Pál g. 1923-1927Székely Károly sz. 1900-1904. !Szűcs Sándor kp. 1906-1908.

Székely László g. 1926-1928. !Szűcs Sándor f. 1918.

Székely Mária t. 1925-1927. í szüle Péter f. 1903-1905.

Székely Móric kp. 1918-1919. i Szüle Zoltán f. 1892-1898.

Széles Sándor f. 1896-1900.

Széles Sándor 1902.

Taba István f. 1919Szénássy György b. 1924-1927.

Tachy Erzsébet g. 1915.

Szép Ferenc sz. 1886-1889.

Taerr József f. 1884-1885.

Szigethy Ede fm. 1899.

Taiszer János kp. 1895-1899.

Szigethy István f. 1906.

Takács Béla ő. 1918-1920 Szigethy Károly sz. 1897.

Takács Gyula kp. 1886-1837.

Szikotszky János sz. 1889-1893.

Takács István f. 1922-1926.

Takács József f. 1889.

Szikszai Sándor g. 1920-1923.

Szikszai Kornélia sd. 1918-1922. Takács Lajos kp. 1887.

Takács Tibor b. 1923.

Szikszai Zoltán f. 1911.

Tamás Éva t. 1921-1922.

Szilassi Ferenc b. 1920.

Tamássy Margit t. 1915-1920.

Szilassi Ferenc b. 1924-1926.

Tamássy Miklós a. 1899.

Szilassi József f. 1900-1903.

Tamássy Tea Flóta ö.

Szilárdi Margit sd. 1923-1924.

1922-1924.

Szilágyi Ákos g. 1928-1929.

Tarnó Máté f. 1892.

Szilágyi BéU 1885.

Török László k. 1927-1929.

Tanay Zoltán f. 1897-1898.

Török Lenke sd. 1918-1923.

Tancsik Mihály g. 1916-1920.

Török Sándor sz. 1908-1909.

Tanczer Irma t. 1910.

Tangl (Dezső) Adolf b. 1904-1908. Törzs Tiborné g. 1915.

Töttössy Edith g. 1912-1914.

Tankó Gábor b. 1908-1912.

Trautmann Ilona sd. 1920-1924.

Tankó Mária sd. 1921.

Trebbin Etel t. 1919-1920.

Tarján Viktor e. 1897.

Trebitscher Antal mf. 1880-1882 Tar Antal t. 1908-1911.

Treiber Mihály fm. 1887.

Tarnay Dezső f. 1904-1905.

Treml János b. 1922-1934.

Tarr Rezső kp. 1893.

Zsadányi Jl arr Rózsa f. 1920-1922. Trifanivits Vojszlá sz. 1906.

Trinchieri Humbert a. 1917.

Tarró Ilona g. 1916-1917.

Trosztler Gizella t. 1914-1915.

Tary Lajos f. 1900-1904.

Tull Ödön f. 1887-1890.

Tasi Elek f. 1895-1397.

Tuma Adolf ö. 1883-1886.

Tatár Dezső sz. 1921-1925.

Tunner Alajos sz. 1903-1905.

Tatay Béla g. 1925-1927.

Turcsányi Kálmán b. 1899-1901.

Tatay Jolán f. 1920-1922.

Turcsányi László kp. 1919-1923.

Tattay György b. 1920-1924.

Tatu Táth Sándor f. 1913-1918. Turmann Ödön rm. 1897-1903.

Turmayer Béla f. 1909-1911.

Taubinger Karola g. 1924.

Turnai Aliz 1916.

Tábor (Tauperth) János g.

Tuszkay Anna g. 1916-1917.

1909-1910.

Tüdős Klára t. 1915-1916.

Tálos Gyula b. 1902-1906.

Tüttő Sándor sz. 1910-1913.

Támedly Gyula f. 1917-1920.

Tzvetkov Dániel b. 1929.

Techert Anna g. 1917-1920.

Tylek Ferenc b. 1918-1919.

Tedescó Anna g. 1917-1924.

Tyroler Oszkár a. 1905-1906.

Tegyey József f. 1835-1S86.

Telek József ö. 1897.

Telekes Lajos b. 1918.

Udvary Pál g. 1914-1918.

Teleki Árpád ö. 1926-1929.

Uferbach Jenő f. 1889.

Tellér Gyula 18S6-1887.

Ugrik Endre f. 1884-1887.

Tenczer Nándor f. 1884-1888.

Uher Arisztid f. 1914-1925.

Tenkács János sz. 1903-1905.

Uhl Sándor f. 1899-1903.

Terncr Jenő k. 1919.

Uhlaczky József sz. 1906-1910.

Tetlák Rózsa g. 1928-1929.

Uhlaszky Mihály sz. 1894-1900.

Tevan Ilona k. 1916-1918.

Uhlyarik Titusz b. 1914-1921.

Tevan Margit 1917. ^ Uitz Béla f. 1907.

Técsy László sz. 1912-1919.

Ujfalvy Géza g. 1918.

Tézsla István b. 1926.

Ujváry Ferenc f. 1913-1919.

Thain József fm. 1889-1890.

Ujváry Ignác rm. 1900.

Thék Mihály 1880.

Ujváry (Halvax) Jenő kp.

Thiery Mária t. 1920-1921 1893-1897.

Thiessen Arthur f. 1895.

Ujváry Pál k. 1921.

Thorday Erzsébet t. 1921-1923- Ungár Arthur fm* 1903-1907.

Thorday Lajos f. 1920-1923.

Unger Margit sd. 1921-1933.

Thury Ilona t. 1920.

Uray Margit g. 1939.

Tibold Sarolta t. 1922-1924.

Uray Zoltán b. 1921-1925.

Tichy Gyula rm. 1898.

Urbach Erzsébet g. 1921.

Ticsarich Szlava g. 1918.

Urbányi Vilmos b. 1913-1919.

Tieser Józsefné t. 1915.

Utasi Kálmán f. 1900.

Tihanyi Imre n. 1907-1911. Ürmössy Domokos b. 1913-1914.

Timár János sz. 1915-1917. Ütő András f. 1919-1930.

Timár Mária ö. 1918.

Timon Andor b. 1920.

Vad Gyula sz. 1910-1913. •m Tipáry Lajos g. 1928.

Vadász Miklós rm. 1900-1904.

Tiringer Ferenc ö. 1928-1929.

Vadkerty Edit t. 1926-1928.

Tiringer József ö. 1903.

Vagács Jolán t. 1910-1911.

Tirpák Sándor f. 1897-1905.

Vágner Andor k. 1923.

Tofler Arthur rm. 1896.

Vagyeraczky István f. 1895-1899.

Tolnai Magdolna ö. 1916-1919.

Vaimár István f. 1904-1909. romcsányi János sz. 1914. romcsányi Károly b. 1916-1917. Vajda Ilona f. 1921. romcsányi Lehel 1917. ^ Vajda István ö. 1929.

Vajda Virgil sz. 1905. — Valnícsek Ferenc b. 1908. romka Erzsébet g. 1916.

Vamberszky Antal b. 1903-1904.

Fomka Mária t. 1916.

Vandrák Irén t. 1916-1921.

Fomka Pál f. 1908.

Vandrák László ö. 1908-1911.

Fomkó Géza f. 1906-1907.

Vanek József f. 1902-1903.

Forday Lajos f. 1918.

Vanitsek Tivadar 1885.

Forma Imre f. 1920-1924.

Varasdy Béla 1911-1914. fornyos László f. i8g6.

Varga Árpád f. 1926-1927.

Fodor József b. 1915-1919. Varga Edit g. 1918-1925. róth András mf. 1880-1881.

Varga Erzsébet t. 1929. róth Erzsébet g. 1915.

Varga Frigyes f. 1901-1903.

Fóth Gejza ö. 1902-1907.

Varga Gyula b. 1924-1926.

Fóth Győző sz. 1915-1917.

Varga Ilona t. 1921-1923.

Fóth Gyula sz. 1909-1913.

Varga János b. 1907-1908.

Fóth Hermina ö. 1920-1922.

Varga Lóránd ö. 1920-1927.

Fóth Imre g. 1926-1929.

Varga Mátyás f. 1926-1929.

Fóth Irén f. 1913-1917.

Varga Mihály b. 1913-1915. áki Tóth István b. 1911-1912.

Varga (Veisz) Oszkár sí.

Fóth János kp. 1886-1887.

Fóth Károly sz. 190S-1911.

1905-1909.

Tóth Lajos sz. 1912-1914.

Varga Sándor sz. 1918.

Tóth Lajos f. 1911-1919.

Varjú Domokos f. 1926-1928.

Tóth Lajos b. 1908.

Varságh Irén t. 1925-1927.

Tóth Mária sd. 1921-1923.

Vas Erzsébet t. 1924-1926.

Tóth Pál b. 1919-1926.

Vasenszky László b. I922-I933.

Tóth Zoltán sz. 1906-1908.

Vass Béla f. 1929.

Tőkés Sándor a. 190a.

Vass János sz. 1912-1914.

Torok Ágnes f. 1921.

Vass János sz. 1920-1933.

Török Gizella b. 1924-193Í.

Vas Miklós a. 1929.

Török János g. 1927-1929.

Vaszary Gábor g. 1915-1917.

Vaszary László sz. 1892-189S. Vágó (Watterstein) Dezső kp.

1897-1901.

Vágó Mariska g. 1913-1915.

Vámszer Imre ö. 1924-1925.

Vámszer József g. 1920-1925.

Váradi (Weisz) Albert sz.

1913-1916.

Várady József f. 1904.

Várallyay Imre f. 1902.

Vásárhelyi Gyula f. 1906.

Vecsei József f. 1923-1927.

Vecsey Lajos mf. 1882-1885.

Vecsei László g. 1927-1929.

Veisz Teréz g. 1914.

Velenczei LivÍ3 ö. 1917-1918.

Velits Miklós b. 1924-1926.

Velzer László b. 1901-1903.

Vendrey Klára t. 1911.

Verbai Mihály k. 1929.

Verbőczy Károly f. 1902-1906.

Verebes Attila sz. 1921-1923.

Verebély Renée a. 1917.

Veres Zoltán kp. 1922.

Vermes László g. 1912-1918.

Verner Hedvig ö. 1922-1924.

Verő Klára t. 1916-1921.

Veszprémy Rózsa sz. 1917-1918.

Vezényi Elemér a. 1901.

Vezényi Elemér f. 1896-1897.

Vécsei Ilona g. 1917-1921.

Vécsey Sándor 6. 1908.

Vég Dezső g. 1927.

Végh Dezső b. 1915-1916.

Végh Gusztáv b. 1906.

Végh Ilon kp. 1926.

Vékey Aladár fm. 1886.

Vékony Márta a. 1928.

Vénn Magdolna f. 1916-1921.

Vértes Árpád ö. 1913-1918.

Vértes Elfrida b. 1916-1918.

Vértes Marcell a. 191a.

Vértes Manó g. 1910.

Vietorisz József a. 1900.

Vignáli Amália kp. 1920.

Vigh Ferenc sz. 1901-1903.

Vikár Gyula f. 1912.

Vikidál Márk. 1881 Villám Rózsa kp. 1923-1927.

Vilt Tibor sz. 1922-1924.

Weisz Jóisef a. 1883.

Weisz Mihály f. 1896.

Weisz Nándor sz. 1912.

Weisz Náthán 190a.

Weisz Pál b. 1927-1929.

Weisz Pál k. 1925-1927.

Weisz Sándor ö. 1911.

Weiss Zsófia t. 1928-1929.

Weiszkopf Ödön f. 1897-1901.

Weiszmann Béla sz. 1920-1923.

Weiszmann Mór f. 1915-1918.

Weitzenfeld Kálmán k. 1888.

Welscli Jenő sz. 1897.

Wagner Péter f. 1899.

Wendt Mária g. 1920.

Wagner Sándor g. 1928-1929.

Waldhauser Silvia b. 1928-1929. Wenszky Imre f. 1902.

Waldvogel Kálmán sz. 1909-igio. Werling Jolán kp. 1920-1921.

Werner Margit g. 1925-1929.

Walkó László kp. 1929Wéber Albin f. 1907.

Wallacher Lajos f. 1908.

Wéber Frida g. 1913-1915.

Wallburg Egon 1917.

Wéber József f. 1900-1903.

Waltz Emília t. 1939.

Wéber Kálmán b. 1900.

Wampetich Rezső f. 1907-1908.

Wértes Artúr b. 1909-1912.

Wannausz József ö. igoo.

Wessel Jenő f. 1892.

Wawra Ágoston f. 1895-1899.

Wessely Vilmos f. 1898-1902.

Weber Jenő b. 1923-1927.

Wessely Norbert f. 1904-1908.

Weber Károly ni. 1883.

Wieselthier Bernát f. 1S96.

Wechsermann Walter a. 1898.

Wiesner Kálmánné t. 1915.

Wegroszta Magdolna t. 1920.

Wigand Ede f. 1886-1889.

Weigl Ármin f. 1919-1923.

Wilcsek Erzsébet b. 1918.

Weinberger Géza f. 1896.

Wilhclm Gyula mv. 1884-1885.

Weinberger Margit a. 1917Wilhelm Gyula ö. 1885-1687.

Weineck Vilma t. 1922.

Wilhelm Vilmos f. 1907-1909.

Weinstock Lévi f. 1895.

Wilirnek Henrik kp. 1903-1904.

Weinwurm Antal 1899.'

Wimmer Dezső f. 1898.

Weinwurm Lipót rm. 1898.

Winkle Ilona ö. 1927.

Weisengrün Klára g. 1915.

Winkler Ilona g. 1928-1929.

Weissberger Artúr b. 1908.

Winkler Margit t. 1913-1915.

Weisse Alajos b. 1903-1904.

Winter Lajos f. 1886.

Weisz Arnold 1886.

Winterstein Salamon ö. 1900-1904.

Weisz Arnold sz. 1913-1916.

Wirkmann Flóra g. 1916-1918.

Weisz Antal b. 1927-1929.

Wilthalm János f. 1905-1909.

Weisz Benő b. 1911.

Wittenberger Magda f. 1920.

Weisz Emil f. 1919.

Wittmann Etel f. 1921-1927.

Weisz Emil kp. igoo-1902.

Wittmayer Salamon ö. 1913-1916.

Weisz Erzsébet t. 1918-1919.

Witz Gyula f. 1902Weisz György k. 1926-1928.

Wlassek István f. 1885-1886.

Weisz György g. 1929.

Wlassits Miklós b. 1932-1924.

Weisz Gyula f. 1890.

Woeff József f. 1905-1907.

Weisz Gyula fm. 1897-1899.

Wojtass Béla b. 1905-1909.

Weisz Gyula kp. 1894-1898.

Wolf Elemér Jenő b. 1902.

Weisz Jenő ö. 1903.

Vincze Éva g. 1927-1929.

Vinczi Károlyné g. 1918-1921.

Viszánik János kp. 1904.

Vogel Andor b. 1904-1906.

Vogel Rezső mf. 1882-1885.

Vondra Béla sz. 1901-1905.

Vörös Béla sz. 1917-1918.

Vörös Gyula f. 1907-1913.

Vrana Erzsébet t. 1920.

Vranovits Imre 1916.

Vujovics Irma f. I9I5-I9I7-

Wolf Endre g. 1938-1929.

Wolf Gertrud ö. 1916-1917.

Wolf József f. 1904.

Wolf Károly f. 1884-1887.

Wolf Sándor m. 1883.

Wurzinger Ferenc 1883, Wulff Jenő sz. 1887.

Wünsch Ernő f. 1902-1906.

Wünsch Róbert sz. 1904.

Wydler Károly b. 1908-1913.

Zakariás Gyula kp. 1888.

Zapleták Ágoston sz. 1918.

Zatykó Dániel f. 1909-1911.

Zára Marió k. 1927.

Zárai Ilona f. 1917-1919.

Zborovszky Károly f. 1905-1909.

Zboray Erzsébet t. 1919-1921.

Zechmeister Ida t. 1912-1913.

Zehrer József f. 1904-1908.

Zeitler Rudolf b. 1925-1929.

Zclfel Waldemár b. 1927-1928.

Zempléni Emília k. 1920-1923.

Zemplényi Margit t. 1923-1926.

Zentál Béla ö. 1907.

Zentál László ö. 1900-1904.

Zichermann Ignác a. 1896-1900.

Ziegler Ferenc kp. 1901-1903.

Ziffer Sándor f. 1895-1899.

Zilahi Gyula b. 1912-1914.

Zilzer Hajnalka sz. 1911-1915.

Zimányi Ernő sz. 1917-1921.

Zimmer Emil b. 1911-1921.

Zinhobel Teréz t. 1916-1931.

Zofahl Margit t. 1927-1929.

Zohn Gyula b. 1908.

Zoltán Barna b. 1925-1927.

Zorád Ernő g. 1927-1928.

Zóbel Lajos a. 1912.

Zölley Gyula sz. 1925-1929.

Zöllner Paula 1917.

Zrinszky József b. 1925-1939.

Zubriczky Béla f. 1883.

Zsadányi János f. 1907-1911.

Zsellér László f. 1921-1923.

Zsigmond István b. 1910-1918.

Zsillé Kálmán f. 1896-1900.

Zsivanovits Sándor g. 1919-1921.

Zsótér Ákos b. 1910-1911.

Zsuzsanszky József f. 1906.

siilet tagja, az ékítményes tervezés, természet Igazgató: utáni rajzolás, betűvetés és állatrajzolás r. tanára.

Helbing Ferenc grafikus-és festőművész, az Orsz. Magyar Képzőművészeti Tanács, az Egyházművé- Kaesz Gyula oki, építő iparművész, a bútortervezés, középítéstan s az esti tanfolyamon a bútorrajzoszeti Tanács, a Műemlékek Orsz. Bizottságának, lás h. tanára; a bútortervező szakosztály vezető a Képzőművészek Egyesületének tagja, az Orsz tanára.

Magy. Iparművészeti Társulat vál. tagja, az igazgató-tanács elnöke; a grafikai szakosztály Keresztes^ Tibor dr. oki. vegyészmérnök, állami felső ipariskolai tanár, a textil technológia óraadó vezető tanára. tanára.

Kőszegi László oki. középiskolai tanár, az általános Az fgazgaíóstanács tagjai; művelődéstörténelem és művészettörténet tanára.

Helbing Ferenc igazgató, elnök; Muhits Sándor, Lesz- Kürthy György színművész, a Nemzeti Színház tagja, a színpadtechnikai ismeretek óraadó tanára. kovszky György, Simay Imre, Weichinger Károly^ rendes tanárok.

Leszkovszky György festőművész, a Képzőműv. Egyesület, az Egyházművészeti Tanács, a Cennini Művészi Társaság tagja, a természet utáni rajzoAdminisztratív tisztviselők: lás és ékítményes tervezés r. tanára.

Kovács János ár. igazgatósági titkár, pénztári ellenőr. Lux Elek szobrászművész, a Szinyei Merse Társaság Csermendy Elemér gondnok. s a Képzőműv. Egyes, tagja, a kisplasztikái Suhajdy Klementin kezelőnő. osztály vezető r. tanára.

Veszély Magdolna kezelőnő.

Mátrai Lajos szobrászművész, az Iparművészek Orsz.

Testületének s a Képzőműv. Egyes, tagja, a díszítő szobrászati szakosztály vezető r. tanára.

Tanári kar l Muhits Sándor festőművész, a Magyar Iparművészek Bacsa András oki. rajztanár, festőművész, a KépzőOrsz. Egyesületének alelnöke, a KÉVE Művészművészek Egyesületének tagja, a geometriai egyesület tagja, a textilművészeti szakosztály tárgyak rendes tanára. vezető r. tanára.

Budai Gergely dr. ref. theologiai magántanár, a ref. és Orbán Antal szobrászművész, a Képzőműv. Egyes, ág. ev. vallástan óraadó tanára. tagja s a Képzőművészeti Társulat törzstagja, a Csajka István ötvös-művész, az ötvös-zománcozó kerámikai szakosztály vezető r. tanára. szakosztály vezető r. tanára.

Dezső dr. intézeti orvos, az egészségtan óraadó Domahidy György dr. intézeti orvos s az egészségtan Pap tanára.

(A tanév II. felében nem tanított.) óraadó tanára. (A II. félévtől tanított.)

Pál Lajos ötvös-művész, az ötvös-zománcozási szakGrofcsik János oki. vegyészmérnök, állami felső iparosztály tanársegéde. iskolai r. tanár, az agyagipari technológia óraadó Ramold Lajos festőművész, a díszítő festő szakosztály tanára. tanársegéde; az esti tanfolyamon az általános rajz Gyalus László építész, a történelmi stílusokban való h. tanára. építészeti tervezés r. tanára.

Györgyi Dénes oki. műépítész-mérnök, az Orsz. Magy. Reményi József szobrászművész, a KÉVE Művészegyesület tagja, az érem- és plakettművészet óraKépzőművészeti Tanács, a Magyar Mérnök- és adó tanára. Építészegylet s a Képzőművészek Egyesületének tagja, a Lehner Ödön Társaság alelnöke, az Sándor Béla festőművész, a Képzőműv. Egyesületének tagja, a díszítő festészeti szakosztály vezető Orsz. Magy. Iparművészeti Társulat választr. tanára. mányi tagja, az építészeti tervezés és szakrajz, családi házak tervezésének r. tanára.

Simay Imre kormánytanácsos, festő-, grafikus- és Haranghy Jenő grafikus és festőművész, a Képzőműszobrászművész, az Orsz. Magy. Képzőművévészek Egyesületének s a KÉVE Művészegyeszeti Tanács, a KÉVE Művészegyesület tagja;

a díszítő szobrászati szakosztály vezető s az alakkösépítésían, régi építészeti stílustanulmányok rajzolás r. tanára. r. tanára.

Stein János festőművész, a Képzőműv. Egyes, tagja, V/igand Ede kormányfőtanácsos, építész, a Képzőa díszítő festészeti szakosztály vezető- s az műv. Egyesületének tagja, a magyar otthon emberbonctan r. tanára. tervezésének r. tanára. (A folyó tanévben nem adott elő.)

Szablya-Frischauf Ferenc festőművész, a KÉVE Művészegyesület elnöke, az Orsz. Magy. Iparművészeti Társulat alelnöke, a bécsi Künstlerbund „Hagen" ley. tagja, az Orsz. Magy. Kir. Rajz- Szakoktatók: tanárvizsgáló Bizottság, az Crsz. Magy. Képző- Bőhmann Ilona a ruhatervezés és ruhavarrás szakművészeti Tanács, a Képzőműv. Egyes, s a tanítója.

Szerzői Jogvédelmi Bizottság tagja; a lakás- i Keleti Eszter a csipketervezés szaktanítója. művészeti tervezés r. tanára. i Stern Anna a textilművészeti technikák szaktanítója.

Szent-Istvány Gyula oki. rajztanár, festőművész, a Tancsik Mihály a könyvkötészet és bőrdíszmunkák Képzőművészeti Társulat törzstagja, a Képzőszakoktatója. művészek Egyesületének s a müncheni KünstlerGenossenschaft tagja; az alakrajzolás, redőzet- és Művezetők: jelmezrajz r. tanára.

Szőnyi J. László dr. az Orsz. Magy. Iparművészeti Batta György (ötvös-zománcozó szakosztály).

Múzeum osztályigazgatója, a fogalmazás és ma- Grossauer Rudolf (bronzöntő műhely). gyar kereskedelmi levelezés óraadó tanára.

Guzsák Kálmán (typographiai műhely).

Szőnyi Ottó dr. szentszéki ülnök, pécsi egyházmegyei Kajdy Emil (bútorművesség). áldozó pap, a Műemlékek Orsz. Bizottságának Klaczig Mihály (keramikai szakosztály). s az Egyházművészeti Tanácsnak előadója; a Sehr József (gipszöntő műhely). róm. kath. vallástan és egyházművészet óraadó /. osztályú altisztek : Klein Sándor, Kléb Ferenc tanára. (szertáros), Lecskóné Pethő Mária, Lilinger IstUdvary Géza festőművész, a Benczúr-Társaság s a ván, Pásztő'jozsef (kapus).

Képzőművészek Egyesületének tagja, az alak- II. osztályú altisztek : Buzora Pál.. (segédszertáros), rajzolás és figurális kompozíció r. tanára.

Lilinger Imre.

Weichingsr Károly old. műépítész-mérnök, a Ma- Kisegítő szolgák : Éder Katalin, Jáger Anna, Marton Kálmán, Mokos Ferenc, Téringer József, Zágyar Mérnök- és Építész-Egylet tagja, a Magyar horszky Ferenc Iparművészek Orsz. Egyesületének alelnöke, a

UTÓSZÓ.

Jubiláris kiállításunkon szeretettel üdvözöljük a magyar iparművészet istápolóit, a hazai és külföldi művészeti testvérintézeteket, a műbarátokat és műértőket, a sajtó munkásait s általában mindazokat, akik félszázados küzdelmes munkánknak eddig is megfigyelői és jóindulatú értékelői voltak.

Emlékül jubiláris évkönyvünket nyújtjuk, amely szemelvényeket mutat be a legutolsó évek terméséből. Teljesebb képet az iskola valamennyi szakosztályában folytatott munkásságról maga a kiállítás hivatott adni. Itt viszont a rendelkezésünkre bocsátott kiállítási csarnok terjedelme s az ország megnehezült közgazdasági helyzete folytán a pénzügyi nehézségek vetettek gátat annak, hogy gazdag anyagunkból minden értéket bemutathassunk.

Kiállításunk megrendezéséhez ugyanis anyagi erőforrásaink teljességgel elégtelenek voltak s hogy mégis sikerült a lehetetlent is legyőzni és a jubiláris kiállítást mai arányaiban megrendezni: ezért hangozzék el a hála és köszönet szava itt a nagy nyilvánosság előtt is azok irányában, akik kérő szavunkat meghallgatva, pénzadományokkal, nyersanyag ajándékozásával, önkéntes munkavállalással, terveink ingyenes kivitelezésével, a kiállítási csarnok rendelkezésre bocsátásával, installálásával, Évkönyvünk tipográfiai művészi előállításával elgondolásunkat megvalósítani siettek!

Első sorban a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium nagybecsű adományát kell itt följegyeznünk ; azután köszönetünk illesse a magyar iparművészet ama mecénásait, akiknek közremunkálása tette csak lehetővé, hogy — pénzbeli nehézségeink ellenére is — kiállítási helyiségeinket imponáló méretben és modern ízléssel rendezhettük el.

Végh Gyula dr., az Orsz. Magy. Iparművészeti Múzeum főigazgatója a kiállítási csarnok átengedésével tett ügyünknek őszinte köszönetünkre érdemes szolgálatot.

Az egész kiállítás tervezetét készítette s a megvalósulás munkálatait a helyszínen irányította Györgyi Dénes építész-tanárunk Kaesz Gyula, Szablya-Frischauf Ferenc és Weichinger Károly tanárok közreműködésével.

Kiállításunk választófalainak felépítése a Parafakőgyár rt. (Kleiner és Bockmayer) önzetlen munkája, s a gyár által készített üreges kovaföldtömb falazati anyagból épültek fel.

A kiállítás megvilágítását a Magyar Fémes Lámpaárugyár rt. kölcsön adott lámpatestei szolgálják.

A villamosszerelési munkálatokat Müller Tivadar ingyen vállalta; a márványmunkálatokat a tanítványok tervei alapján Seenger Béla Márvány- és Kőipari rt. készítette.

A vízmedencét terveink után Klinker-téglából a Drasche Téglagyár ingyen építette fel.

Az építőmunkálatokat, valamint a rétegelt lemezajtókat a Sorg Antal Építőipari rt.; a vízvezetékberendezést pedig Knuth Károly mérnök díjmentesen készítették el.

A vízmedence ugyanazon vízmennyiségét a Siemens-Schuckert Művek „Elmo" kölcsön-szivattyúja tartja állandó keringésben.

A medence szigetelő munkáját Posnansky és Strelitz vegyi gyára díjtalanul készítette.

A padozati burkoló munkákat a következő cégek végezték: Az amerikai tölgyfaparketta és a „Trafid" hézagmentes falemezparketta a Szék- és Faárugyár rt. gyártmánya.

A parafapadlókat a Parafakőgyár rt. készítette.

A különféle gumipadozatok az Első Magyar Ruggyantagyár rt. „EMERGÉ" készítményei.

A cementlap-burkolatot gyártotta és önköltségi áron lefektette: Melocco Péter Cementárugyár rt.

Az Első Magyar Kartonleinezgyár rt. kartonlemez-gyártmányaiból igen értékes kollekciót bocsátott teljesen ingyen rendelkezésünkre.

Az Ecclesia egyházművészeti rt. műtárgyak kivitelezését; Klösz György és Fia grafikai műintézet falragaszok önköltségi előállítását ajánlotta föl a jubiláns kiállítás céljaira.

Kiállításunk színpadművészeti terme az Eternit művek által gyártott és díjmentesen rendelkezésünkre bocsátott térni t burkolólemezekből épült fel.

A kiállítás szobafestő és mázoló munkáit Steiner és Szimper szobafestőmesterek önköltségi áron végezték.

A falkárpitozó munkákat Sieburger és Társa ; a kiállítás kárpitosmunkáit pedig Hegyesi József és Fia kárpitos cég készítették, kedvezményes ár felszámításával.

A kápolna üvegablakának technikai kivitele díszítő-festő szakosztályunk tervei után Kopp Ferenc üvegfestőmester munkája.

Az ácsmunkákat Bauer János ácsmester árkedvezménnyel szállította.

A kiállított dolgozószoba a lakásberendező szakosztály tervezése s a Thék Endre Bútorgyár rt. készítménye.

Az egyszobás lakás bútorait a bútortervező szakosztály tervezései alapján a Valnicsek Béla és Fia Bútorgyár állította elő.

Bútorkárpitos-munkákat kölcsönzött Török és Hajdú, továbbá Braun Mór kárpitosmester cég.

A kiállítási termek virágos díszítését Berniczei Kmoskó Mihály műkertész végezte.

Hálás köszönettel nyugtázzuk e helyütt is a magyar ipar és kereskedelem megértő reprezentánsainak pénzbeli hozzájárulását. így a Magyarországi Grafikai Rokoniparosok Főnökegyesületének 300 P; a Magyar Fém- és Lámpaárugyár rt., a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, Dréher Jenő gyáros 200—200 P; a Magy. Kir. Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak, a Budapesti Építőmesterek Ipartestülete, a Légrády Testvérek, a G y ő r Sopron—Ebenfurti Vasút, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület, a Nova Közlekedési és Ipari rt. 100—100 P; a Magnezit Ipar rt., Országos Kaszinó, Urikány—Zsilvölgyi Magyar Kőszénbánya rt., Goldberger S. és Fiai rt., M. Kir. Államvasutak, Magy.

Orsz. Központi Takarékpénztár, Borbás Lajos, Mátrai Lajos szobrászművész-tanár 50— 50 P; Borbás Andor, az Újpesti Asztalosok Hitelszövetkezete 30 P; a Győri Kereskedelmi és Iparkamara 20 P; Barta Károly villamossági és rádió cég 10 P adományait.

Jubiláris Évkönyvünk képanyagának jelen terjedelemben és kiállításban való megjelenéséért köszönettel adózunk az ifj. Weinwurm Antal és Társa és a Sokszorosító Ipar rt.-nak, akik az illusztráláshoz szükséges felvételeknek és kliséknek, színnyomatoknak részben ingyenes, részben önköltségi áron való elkészítésével köteleztek bennünket igaz hálára.

Az Évkönyv művészi előállításának tipográfiai munkáját Czakó Elemér dr., h. államtitkár, a Királyi Magyar Egyetemi-nyomda főigazgatója áldozatos készséggel s iskolánk iránt mindenkor tanúsított nemes baráti érzülettel kedvezményes áron vállalta és végezte. Csak az ő lekötelező szívessége tette lehetővé, hogy az 50 éves jubileumnak mozzanatai méltó módon örökíthetők meg ez Évkönyv lapjain.

Budapesten, 1930 november havában.

AZ ORSZ. MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA (1880—1930) ÉVKÖNYVE KÉSZÜLT A KIR. MAGY. EGYETEMI NYOMDÁBAN BUDAPEST VIII, MÜZEUM-KÖRÜT 6. SZ.