Müpa Műsorfüzet - phil Blech Wien (2017. március 12.) by Müpa Budapest

phil Blech Wien

2017. március 12. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

mupa.hu

Müpa Rádió Élmény minden pillanatban. Hallgassa a Müpa Easy és Müpa Symphony csatornákat a mupa.hu-n vagy okostelefonon!

mupa.hu

3 12 March 2017 Béla Bartók National Concert Hall

2017. március 12. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

phil Blech Wien phil Blech Wien Helmut Fuchs, Daniel Neumann, Florian Pichler, Thomas Fleissner, Sven Barnkoth – trumpet Raphael Stöffelmayr, Reinhard Zmöllnig, Marcus Schmidinger – Vienna horn Michael Buchanan, Christian Eisenhut – trombone Christian Poitinger – bass trombone Christoph Gigler – tuba Benjamin Schmidinger – timpani Peter Dullnig – percussion Musical director: Anton Mittermayr

Helmut Fuchs, Daniel Neumann, Florian Pichler, Thomas Fleissner, Sven Barnkoth – trombita Raphael Stöffelmayr, Reinhard Zmöllnig, Marcus Schmidinger – bécsi kürt Michael Buchanan, Christian Eisenhut – harsona Christian Poitinger – basszusharsona Christoph Gigler – tuba Benjamin Schmidinger – timpani Peter Dullnig – ütőhangszerek Művészeti vezető: Anton Mittermayr

R. Strauss: Vienna Philharmonic Fanfare Handel: Zadok the Priest – Coronation Anthem (Champions League Anthem) Haydn: The Creation – Vollendet ist das große Werk Mozart: The Magic Flute – Overture, Papageno’s entrance, The Queen of the Night’s aria

R. Strauss: A Bécsi Filharmonikusok fanfárja Händel: Zadok, a főpap – Koronázási himnusz (a Bajnokok Ligájának himnusza) Haydn: A teremtés – Be van fejezve a nagy mű Mozart: A varázsfuvola – Nyitány, Papageno belépője, Az Éj királynőjének bosszúáriája

R. Strauss: Fanfare in F Wagner: Tannhäuser – Entrance and March of the Guests Schmidt: Fredigundis – Royal fanfares Liszt: Ave Maria II Wagner: Lohengrin – Prélude to Act III Verdi: Aida – Triumphal March

R. Strauss: Fanfár F-ben Wagner: Tannhäuser – A vendégek bevonulása Wartburg várába Schmidt: Fredigundis – Királyi fanfárok Liszt: Ave Maria II Wagner: Lohengrin – a III. felvonás előjátéka Verdi: Aida – Győzelmi induló

The English summary is on page 9.

Átiratok „Most aztán nem kis dolog vár rám. Vasárnaphoz nyolc napra fúvósegyüttesre kell meghangszerelnem operámat, különben megelőz vele valaki más, és más húzza a hasznot belőle. S egy újabb szimfóniát is kell írnom. Hogy fogom győzni mindezt? Nem is hinné, milyen nehéz dolog fúvósegyüttesre hangszerelni. Hogy megfeleljen a fúvós hangszerek sajátságainak, s hatásából mégse vesszen semmi kárba.” Mozart 1782. július 20-án kelt levele, amelyet édesapjának írt négy nappal a Szöktetés a szerájból bemutatása után, egy nagyon népszerű és a hangfelvételek elterjedésével fokozatosan visszaszoruló gyakorlatra utal. A 18. századi zenerajongók ugyanolyan szenvedélyesen szerették újra és újra meghallgatni kedvenc dallamaikat, mint a 20.–21. századiak. Erre azonban csak kétféle lehetőség kínálkozott: otthon újrajátszották kis kamaraegyüttesekre (leggyakrabban azonban zongorára) készült átiratokból, vagy a szerzők szabadtéren (a népszerű térzenék alkalmával) is előadható fúvós hangszereléseket készítettek belőlük. A korabeli előadói apparátus, a harmóniának nevezett fúvósoktett (két oboa, két klarinét, két kürt és két fagott) gazdag irodalommal rendelkezett. Van ennek a hangszerelés-éremnek egy másik oldala is. Az élet elképzelhetetlen volt a különböző összeállítású fúvószenekarok nélkül. Sem a katonai, sem a civil szféra nem nélkülözhette a fontos információkat hordozó kürt- és trombitajeleket. Az erre a feladatra magas szinten képzett (és már a középkortól kezdve a legrangosabb céhekbe tömörülő) zenészek különböző zenekari és kamaraegyüttesekben is muzsikáltak. A zenekarok természetesen elsősorban indulókat játszottak, de a harcmezőn felsorakozó csapatok számára is ők szolgáltatták a liturgikus alkalmak dallamainak hangszeres kíséretét. Az indulók és korálok mellett egyre több szórakoztató zene is felcsendült – egyre bátrabban áthangszerelve az eredeti partitúrát. S miután senki kezét nem kötötték a szerzői jog szigorú szabályai, egy-egy slágergyanús darab anyagi előnyökkel is kecsegtető meghangszerelése annak hozott pénzben is mérhető dicsőséget, aki először publikálta. Érthető tehát Mozart sietsége és aggodalma. A fúvósátiratok karrierje két irányban fejlődött az évtizedek során. Bár a 19. század új távlatokat nyitott az igényes, népszerű indulók előtt, a nagyközönség számára leginkább elérhető térzenék repertoárját feltétlenül bővíteni kellett. Az operett- és táncdallamok mellett a fúvószenekarok arra is ügyeltek, hogy előadásukban – éppen a közönségre való tekintettel –szimfonikus művek és operarészletek is megszólaljanak. A gyarapodásnak szinte sosem volt vége, hiszen ahányféle fúvószenekar, annyiféle hangszer-összeállítás, tehát annyiféle átirat is szükséges.

A legfontosabb szerepet azonban alighanem a muzsikusok és a hangszerek változása játszotta abban, hogy a hangszerelések, átiratok készítése mindmáig a zeneipar virágzó ága. A zenészek is többet szerettek volna annál, mint amit az eredeti partitúrák megköveteltek tőlük. A fúvós (különösen a rézfúvós) hangszerek a 19. században olyan technikai fejlődésen mentek át, amely kielégíthetővé tette a muzsikusok igényét: a natúrhangszereknél könnyebben hangolható, biztosabban intonálható, különböző gépekkel és ventilekkel felszerelt instrumentumokkal olyan virtuóznak lehetett lenni, mint egy kiváló hegedűs vagy énekes. És ahogyan egy valamirevaló fúvószenekari karmesternek jól kell tudnia hangszerelni, az átiratok jelentős részét azok a muzsikusok készítették és készítik, akik aztán elő is adták őket.

A phil Blech Wienről A 2010-ben alakult phil Blech Wien teljes repertoárja olyan átiratokból áll, amelyeket maguk az együttes tagjai készítenek. Fontos szempont, hogy minden egyes hangszernek és játékosnak alkalma legyen megcsillogtatnia tudását. A kivétel nélkül Bécsben képzett és a hagyományosan bécsi szimfonikus zenekarokban használatos hangszereken játszó muzsikusokat már láthattuk és hallhattuk itthon is, ha mindeddig még nem is élőben. A 2013-as bécsi újévi koncert tévéközvetítésének szünetében, az ilyenkor szokásos kisfilmben szerepeltek, Rodrigo ventilkürtre írt Fantáziáját játszották. A phil Blech Wien működéséről feltett kérdésekre az üstdobos Benjamin Schmidinger válaszolt, aki az együttes művészeti vezetője, Anton Mittermayr által készített hangszeren játszik. – A phil Blech Wien alapításakor miért döntöttek éppen ezek mellett a hangszerek mellett? – Ez az összeállítás megfelel a Bécsben honos szimfonikus zenekaroknak. Az együttes létszáma lehetővé teszi, hogy Benjamin Schmidinger az opera-, illetve a nagy szimfonikus zenekarokra írt reperFotó © Lukas Beck toárból is válogassunk. – Nem is létezett volna más lehetőség a kitűzött célok megvalósítására? – Ha cél alatt az általunk legfontosabbnak tartott „bécsi értékeket” értjük, nincs más megoldás. Mi kizárólag bécsi kürtöket, forgóventiles trombitákat, kecskebőr üstdobokat használunk – olyan hangszereket, amelyeket tipikusan és csak Bécsben alkalmaznak.

PHIL BLECH WIEN

– Már a megalakuláskor is határozott elképzelésük volt arról, kikből áll majd koncertjeik közönsége? – Két dolgot tartottunk nagyon fontosnak: minél szélesebb publikumnak átadni az igazi, hagyományos „bécsi muzsikálás” tradícióit, és – ez talán még fontosabb – mindezt közvetíteni a fiataloknak, és lehetőleg megkedveltetni velük. Ezt nem is bízzuk a véletlenre: az együttes kurzusokat tart a legifjabb generáció számára, és sokan közülünk főiskolákon tanítanak, ahol jó alkalom kínálkozik a népszerűsítésre. – Ki tesz javaslatot a zenekarban az új darabokra? A karmester? A művészeti vezető? A hangszerelő? Vagy bárki az együttesből? – Hangszerelőnk elsősorban a harsonás Mark Gaal, a tubás Paul Halvax és az egyik trombitásunk, Helmut Fuchs. Ötletek és kívánságok azonban az együttes bármely tagjától érkezhetnek. A legfontosabb, hogy minden egyes muzsikus tudatosan a közösség tagja és önálló egyéniség is egyszerre. – Dolgoznak vendégművészekkel is? – Épp nemrégiben volt sikeres közös munkánk a sztártenor Piotr Beczałával, Jinxu Xiahouval, a bécsi Staatsoper kiváló fiatal tenorjával, a legendás Wiener Sängerknabennel, a Chorus Viennensisszel és Matthias Bartolomey csellistával. – Hogyan tudják megszervezni a próbákat, amikor a tagok Európa különböző együttesei, oktatási intézményei alkalmazásában állnak? – Nem egyszerű az összes muzsikust egy időben egy helyszínre szervezni. Ez azt is mutatja, hogy kiváló kvalitású művészekkel dolgozunk. Éppen ezért számos felkérésnek nem is tudunk eleget tenni. Az évek során azonban sok jó „kisegítő” csatlakozott hozzánk, illetve úgy is fogalmazhatunk, hogy jelentősen megnőtt a phil Blech Wien muzsikusholdudvara. Mindenki, aki részt vesz valamelyik projektünkben, fantasztikusan illeszkedik az együttesbe, ráhangolódva a közös zenélés szellemiségére. A phil Blechben való

szereplésnek mindenképpen alapvető előfeltétele, hogy a muzsikus anyanyelvi szinten ismerje a számunkra legfontosabb bécsi zenélési stílust, a bécsi rézfúvós és ütőstradíciókat. – Az együttesben csupa olyan hangszertípus szerepel, amely a bécsi zenekarban használatos. Játszanak azért régi hangszereken is? Például natúrkürtön Mozartnál, barokk kürtön Bachnál, Schütznél? – Együttesünk minden művet ugyanazokon a hangszereken játszik. A historikus hangszerek alkalmazása épp a legfontosabb alapelvet, a „bécsi hangzást” gyengítené.

A művekről Richard Strauss (1864–1949) huszonkét rézfúvós hangszerre és két üstdobra írta azt a fanfárt, amellyel 1924. március 24-én első bálját nyitotta meg a Bécsi Filharmonikus Zenekar. A Musikverein patinás termében mindmáig hetvenszer megrendezett ünnepi események sorozatát a bécsi Burgtheater akkori igazgatója, Anton Wildgans emlékezetes mondattal indította útjára: „Benneteket szeret a haza, benneteket tisztel a nagyvilág”. Georg Friedrich Händel (1685–1759) II. György király koronázására komponálta 1727-ben a Zadok, a főpap című anthemjét, amely azóta minden brit uralkodó megkoronázásakor felcsendül. 1992-ben Tony Britten a britek hazafias anthemjét dolgozta át, amikor eleget tett annak a felkérésnek, hogy megírja a Bajnokok Ligája himnuszát. Joseph Haydn ( 1732–1809) 1795 és 1798 között, londoni útján kapott ösztönzést grandiózus oratóriuma, A teremtés megalkotásához. A Mózes első könyvét felhasználó Linleyszöveget van Swieten báró fordította németre. Az oratórium második részében hangzik el a teremtés hatodik napját leíró kórustétel: Be van fejezve a nagy mű. A jótékonysághoz címzett bécsi szabadkőműves páholy tagjaként Wolfgang Amadeus Mozart (1756–1791) folyamatosan kereste az új német zenés színház, a Singspiel útját. A fő cél annak bizonyítása volt, hogy az opera területén a német nyelv egyenrangú lehet az olasszal és a franciával. Az első jelentős lépés a Szöktetés a szerájból volt, ám a Bruno Walter által „Mozart szellemi végrendeletének” tartott, nem sokkal a szerző halála előtt elkészült Varázsfuvola a maga komplexebb figuráival és a hozzájuk rendelt, árnyaltan megrajzolt zenei karakterekkel sokkal közelebb visz az áhított német zenés színpadi műfajhoz. A varázsfuvola francia ouverture-öket idéző nyitánya szerves kapcsolatban van magával az operával. Papageno az igazi népies hangot képviseli a műben. Életfilozófiája: enni, inni, csevegni. Papagenával együtt az igazi buffo szerelmespárt jelenítik meg a színpadon. Papageno belépője (Der Vogelfänger bin ich ja…) a maga népies hangnemével és metrumával a vígoperák egyszerű, alsóbb osztályokból származó figuráinak ábrázolása. Az Éj királynőjének mindkét grandiózus árája feszül az indulattól. Amíg azonban

PHIL BLECH WIEN

az első a szenvedő, a második, az úgynevezett Bosszúária a lányára féltékeny, bosszúszomjas anyát reprezentálja. Richard Strauss Fanfár F-ben című darabja egy nagyobb lélegzetű kompozíció rövidített változata. Az eredetileg a bécsi városi tanácsnak ajánlott, 1943-ban született Festmusik an der Stadt Wien című művét a szerző tíz trombitára, hét harsonára, két tubára és timpanira hangszerelte – ezt formálta saját képére a phil Blech Wien. Richard Wagner (1813–1883) operáját, a wartburgi dalnokversenyt megéneklő Tannhäusert 1845-ben mutatták be Drezdában. Az operakórusok népszerűségi listáján is előkelő helyen számon tartott Vendégek bevonulása a dalnokversenyeiről híres wartburgi csarnokot köszönti. Az osztrák késő romantika jeles mestere, Franz Schmidt (1874–1939) Felix Dahn azonos című regénye alapján írt operáját, a Fredigundist csak 1979-ben, koncertszerűen mutatta be a Bécsi Zenebarátok Társasága. Liszt Ferenc (1811–1886) többször is megzenésítette a legnépszerűbb Mária-himnuszt. Az első Ave Maria 1846-ban született, a második, D-dúrban komponált mű keletkezési éve 1869. Többféle feldolgozásban is ismert. 1850-ben, Weimarban mutatták be Wagner Lohengrinjét, amelynek előmunkálatai már az 1840-es években elkezdődtek, amikor a szerző intenzíven kezdett érdeklődni a középkori mondavilág iránt (ez aztán egész munkásságát meghatározta). A III. felvonás izgalomtól és reménytől fűtött előjátéka elé a Nagyon élénken előadási utasítást írta Wagner. „A fúvósok bizsergető, csilingelő triplanyelves figurái mintegy felébresztik a néma kottasorokat és beragyogják körülöttünk az életet” – mondta a szerző ezekről az ütemekről. Az operákban gyakran szólalnak meg fényes hangvételű, diadalmas győzelmi indulók. Leghíresebb közülük Giuseppe Verdi (1813–1901) 1871-ben írt Aidájának indulója, amely az egyiptomi hadsereget vezető, az etiópok elleni sikeres háborúból hazatérő Radamest dicsőíti. Írta és az interjút készítette: Tóth Anna

Summary A letter by Mozart describes the practice of holding open-air concerts to allow the man on the street to get to know the most popular melodies from operas performed in the theatres. In the 19th century, popular extracts from operas and operettas, and often symphonies, were also added to the programme. These concerts were significant events in the Austro-Hungarian Empire and also continued to play an important role in the first three decades of the 20th century. The rapid changes to wind and brass instruments in particular that produced clearer intonation and allowed for more flamboyant techniques in the 19th century also spurred interest in arrangements among musicians, who were eager to embrace popular arias and concertos composed for other instruments. At the same time, it is no great exaggeration to say of wind instruments that there are almost as many combinations of instruments as there are ensembles. In addition to many amateur and semi-professional groups, there are also some fully professional line-ups comprising superb musicians. These acts must try to differentiate themselves through some form of specialisation. Founded in 2010, phil Blech Wien defined its goal as reviving the Viennese tradition of making music and popularising it primarily among younger generations. The members write the arrangements they play themselves and only welcome musicians who were trained in Vienna and play instruments native to the city (rotary valve trumpet, Vienna horn and goat hide timpani). phil Blech Wien has a broad orb of musicians and the schedules of the permanent members working in various European theatres and musical institutions cannot always be coordinated, making it necessary to call in reinforcements on occasion. For their Budapest concert, the band will give a taste of its broad repertoire with a programme spanning the Baroque era, the Viennese Classic period and the work of Richard Strauss.

SUMMARY

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL

Liszt: Koronázási mise

Vezényel: Rossen Gergov

2017. április 8.

Osztrák–Magyar Haydn Filharmónia Fotó © Nancy Horowitz

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL

René Jacobs és az Akademie für Alte Musik Berlin Bach: Máté-passió 2017. április 15. René Jacobs Fotó © Molina Visuals

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL

Daniele Gatti és a Mahler Chamber Orchestra

2017. április 17.

Daniele Gatti Fotó © Marco dos Santos

FELFEDEZÉSEK

MÁV Szimfonikus Zenekar

Közreműködők: Pusker Júlia, Pusker Ágnes – hegedű Demeniv Mihály – harmonika Vezényel: Bolyky Zoltán

2017. április 30.

Bellini: A puritánok

Közreműködik: a Kolozsvári Opera Énekkara, Pannon Filharmonikusok Vezényel: Riccardo Frizza

2017. május 18., 21. Jessica Pratt

BUDAPESTI WAGNER-NAPOK

Wagner: Parsifal

Művészeti vezető és vezényel: Fischer Ádám

2017. június 8., 21.

előzetes,

AJÁNLÓ

Stratégiai partnereink:

Stratégiai médiapartnereink:

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Emberi Erőforrások Minisztériuma

Kiadta a Müpa Budapest Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Szerkesztette: Várnai Péter A címlapon: phil Blech Wien A szerkesztés lezárult: 2017. március 7. A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

ISO: 9001:2000