Müpa Műsorfüzet - Szenvedélyem: a tánc – Juronics Tamás (2017. március 26.)

MATINÉKONCERTEK – Szenvedélyek

Szenvedélyem: a tánc – Juronics Tamás 2017. március 26.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

mupa.hu

Élmény!

Minden tekintetben. Élmény! Minden tekintetben.

Nem kell, hogy tele legyen a zsebed!

Világsztárok diákjeggyel mindennap 500 forintért mupa.hu

3

2017. március 26.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

MATINÉKONCERTEK – Szenvedélyek

Szenvedélyem: a tánc – Juronics Tamás Közreműködik: Szegedi Kortárs Balett Beszélgetőtárs: Mohácsi Szilvia Rendező: Gábor Sylvie

„Az emberi természeten kívül egyetlen más élőlény sincs birtokában a testet hangokra mozgató érzés parancsának. Ezt a ringató parancsot ritmusnak nevezzük, s azt a parancsot, mely a magas és mély hangok összefonódását kormányozza: harmóniának. Ezek együtt pedig a táncot teremtik meg.” (Platón)

A sorozatot szerkesztette és a műsorfüzetet Juronics Tamással készített interjúja felhasználásával írta: Körmendy Zsolt.

4

Szenvedélyek és vallomások A Szenvedélyek sorozatban ismert és népszerű művészek tesznek személyes zenés vallomást arról a szenvedélyről, amely saját műfajukhoz, a művészetek általuk művelt területéhez fűzi őket. Céljuk, hogy híveket szerezzenek műfajuknak, hogy meggyőzzék hallgatóikat annak szépségéről, nagyszerűségéről. Ennek egyik eszköze a kötetlen, személyes beszélgetés, a másik eszköz a főszereplő zenei bemutatkozása. Juronics Tamás táncos-koreográfus, színházi rendező, a Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője saját koreográfiáit hozza el a Müpa hangversenytermébe, hogy beszéljen szakmájáról, munkájáról, a táncosok mindennapjairól, a balett történetéről és azokról a produkciókról, amelyeknek előadóként és alkotóként részese.

Vallomás a táncról „Azt gondolom, hogy az alapoktatás részévé kellene válnia a táncnak, ugyanúgy, ahogyan a zene az alapképzés része. A tánc nagyon fontos az ember számára. Fontosabb, mint olykor gondoljuk. Erősen hiszek abban, hogy a tánc nagyon sok minden kifejezésére alkalmas.

Nem olyan módon, ahogyan azt szóban vagy írott formában megtehetjük – úgy sokkal cizelláltabb, sokkal inkább részletekbe menő üzeneteket is meg tudunk fogalmazni. A tánc viszont érzelmileg képes bármit kifejezni, akár filozófiai tartalmú üzenetek átvitelére is képes. Hiszek abban, hogy minderre alkalmas az emberi test, amely összetett kapcsolatban áll az ember tudatával. Sok mindent meg tudunk mutatni általa. Hosszú-hosszú képzési időszaknak, önképzési folyamatnak kell eltelnie, mire az ember képes úgy használni a testét, hogy annak minden porcikáját ismerve ki tudja fejezni önmagát. Hogy tudja, hogyan hat egy mozdulat, hogyan hatnak az egyes gesztusok. A táncnak nem feltétlenül kell az emberi testmozgással valami kimondhatót kifejeznie. Néha csak a magát a mozgás örömét, a tánc örömét fejezi ki. A művészi táncban olyan tökéletességnek, technikai tudásnak a kifejeződése is megjelenik, amely szinte cirkuszi műsorszámmá teszi, alapvetően a lenyűgözés is célja. Olyan emberi teljesítmény, képesség megmutatása, amellyel mások nem rendelkeznek. Olyan mozdulatokról, olyan testmozgásokról van szó, amelyek csak akkor valósíthatóak meg, ha azokat valaki nagyon hosszú ideig, módszeresen gyakorolja.

Mint a zenében: csak akkor tud valaki jól hegedülni, ha sok éven át gyakorolja. De egy cirkuszi kötélgyakorlat begyakorlása is évekbe telik. Ugyanez igaz a klasszikus balettre is.”

Hogyan lettem táncos? „Gyerekkoromban még nem táncoltam, csak a tükör előtt, magamban. Nemrégiben megkérdeztem édesanyámtól, mi indította arra, hogy tizennégy éves koromban azt tanácsolja nekem, jelentkezzem a Balettintézet néptánc tagozatára. Az újságban olvasva kitalálta, hogy menjek el oda felvételizni. Döbbenetes gondolat egy anyukától. Nyilván látnia kellett valamit, sejtette, hogy nekem van valamiféle érzékem ehhez, és ezek szerint jól érezte. Igaz, minden zenére megmozdultam, de inkább sporttal foglalkoztam. Előtte úsztam, röplabdáztam, kis ideig kajakoztam, de tornáztam is. Ügyes voltam. Egyébként alkatilag szerencsés figura vagyok. Jók voltak az adottságaim. Így jött egyszer csak a tánc. A felvételin leginkább a ritmikai, zenei készséget, a testi adottságokat nézték. A hajlékonyságot, ruganyosságot.

Aztán kellett mozogni is. Ezekben elég jó voltam. A sportok miatt atletikus volt az alkatom.

A spárga magától megvolt. Így aztán azonnal felvettek. Onnan négy év a néptáncoktatásban – néptáncművészként diplomáztam. Utána, frissen végzett táncosként azonnal leszerződtem az akkor éppen alakuló Szegedi Balettbe. Három évvel később megkoreografáltam első darabomat. Akkor huszonegy éves voltam. Három év koreografálás után lettem a Szegedi Balett művészeti vezetője. Akkor neveztük el a társulatot Szegedi Kortárs Balettnek. Most lesz harminc éve, hogy ebben a társulatban létezem, itt élek. Életemben egyetlen munkahelyen dolgoztam. Mégis nagyon színesnek és izgalmasnak érzem ezt a történetet.”

Klasszikus és kortárs „A klasszikus és a kortárs tánc másfajta gondolkodással, másfajta elképzelések mentén, más megoldásokkal dolgozik. Az egyik a gravitációt alapvetően meghazudtoló, apollói, felfelé törekvő, légies és ha úgy tetszik, nagyon mesterkélt, az emberi test kitekert formáját bemutató művészeti kifejezésmód. A másik természetességre törekvő, az emberi test fizikáját és a gravitációt kihasználó tánc. A kortárs tánc egyik lényeges eleme, hogy olyan formanyelvet találjon az előadó, amely által közvetlen módon, nagyon személyesen tudja kifejezni magát. Ellentétben az előző korszakok klasszikus balettjével, klasszikus műfajaival, amelyeknél a formai merevség és a túlképzettség miatt a személyiség nem tudott a művészi megvalósítás erős részévé válni. A kortárs művészeteknek az a lényegük, hogy az előadó önálló személyisége, saját maga megmutatása legyen a fő cél. Ódzkodom a »kortárs« szótól.

Sokan azt gondolják, hogy a kortárs azt jelenti: ma élő. Ki a kortárs és ki nem – lehet vitákat folytatni. A kortárs ugyanolyan jelző, mint másnak a »modern« szó. Egy korszakot, egy adott megközelítést jelent, ami már a múlté.”

SZENVEDÉLYEM: A TÁNC – JURONICS TAMÁS

5

6

Az elhangzó részletekről Juronics Tamás nevéhez ötvennél több koreográfia fűződik. Ebből a hatalmas életműből válogatott ki néhány darabot, amelyekből az előadáson részleteket mutat be a Szegedi Kortárs Balett társulatával.

Carmina Burana (2001) Zene: Carl Orff „Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró.”

Hattyúk tava gyerekeknek (2010) Zene: Pjotr Iljics Csajkovszkij Csodálatos mese a szerelem erejéről, a gonoszságról és a barátságról.

József-legenda (2014) Zene: Richard Strauss „Anyagias világban vagyunk, amelyben hideg és kiszámított minden, a társadalom kasztokra oszlik, minden óramű pontossággal működik. Ebbe a világba érkezik meg József, a maga személyes világlátásával, és energiája szétzilálja a rendet.”

József-legenda Fotó © Posztós János, Müpa

Diótörő (2012) Zene: Pjotr Iljics Csajkovszkij A szentpétervári Cári Színházak Csajkovszkij-rajongó főigazgatója egy nagy sikerű széria után olyan balettet kívánt színre vinni, amely pompában, kidolgozottságban minden addigit felülmúl. E. T. A. Hoffmann méltán népszerű karácsonyi meséjére esett a választás. A mű Csajkovszkij zenéjével a balettirodalom leggyakrabban játszott darabja lett.

Rítus (2013) Zene: Milan Savić, Joseph Haydn „A természetes, a nyers erővel és hittel teli élet mindig helyet követel magának. Ha kell, eltörölve kifinomultabb, »túlcivilizált« kultúrákat. Majd azok maradékán, romjain új rítusokban építi magát. Mígnem maga válik hasonlóvá az általa eltaposott világhoz.”

Koreográfia Miből születik meg a mozdulat? Hogyan kötődik az egyik mozdulat a másikhoz? Sokakat érdekel, hogyan születik egy koreográfia. Mi van előbb: a zene vagy a koreográfia? Ennek különböző útjai vannak. Általában a zenéből indulnak ki, a zene megismerése után annak dramaturgiájára alakul a koreográfia. Máskor viszont a mozdulatokból építkezik a koreográfia. Vagy éppen az születik meg előbb, és ahhoz keresik meg a kifejező zenét.

Az előadáson erre is, arra is látunk példát.

Az előadás műsoráról „Az előadás egy kis játékot is tartalmazni fog arról, mit is jelent koreografálni. A helyszínen koreografálunk egy kis anyagot. Megmutatom, hogyan fest ez több emberen, mit jelent a zenéből ismert többszólamúság a táncban. Három szólamot készítek majd belőle. Megpróbálunk ritmikai játékot is létrehozni. Megmondom, milyen ritmusban kell előadni egy adott koreográfiai egységet, és utána letapsoltatom a gyerekekkel, a nézőkkel. És akkor azt mondom, hogy kezdjünk gyorsulni. Egyre gyorsabban kell táncolniuk. Nagyon szeretném, ha a legvégén be tudnék tanítani egy olyan kéz- és felsőtest-koreográfiát, amelyet meg tudnak csinálni. »Diszkóval« zárjuk az előadást. Hogy a résztvevők minél jobban felszabaduljanak, feloldódjanak a játékban, ez a terv.”

SZENVEDÉLYEM: A TÁNC – JURONICS TAMÁS

7

8

Balett-szótár A balettnek saját szaknyelve van, amelyben – történeti okokból – francia kifejezések uralkodnak. Az alábbiakban a klasszikus balett néhány alapvető fogalmáról olvashatsz.

Balerina A mai szóhasználatban táncosnőt jelent, régen megtisztelő cím volt, amelyet a legkiválóbbak viselhettek.

Balett A balett egy vagy több személy zenekísérettel előadott színpadi tánca, amely testmozgással és mimikával, stilizált formában fejezi ki a történéseket, érzelmeket, és a klasszikus balett táncnyelvét használja.

Balettmester A koreográfia megvalósításáért felelős vezető szakember, aki technikai és művészi szempontból egyaránt felügyeli a próbákon végzett munkát.

Fouetté (A francia ostor szóból.) Egy lábon végzett forgás közben a másik láb ostorszerű, csapkodó mozdulatát hívják így. A bravúros számokban 16–32 fordulatnál minden másodikra, harmadikra, legtöbbször minden fordulatra végzik. Egyik leghíresebb előfordulása A hattyúk tavában látható harminckét fouetté en tournant, Petipa klasszikus koreográfiájában.

Jelmeztervező A táncosok ruháját tervező művész, akinek feladata, hogy segítse a cselekmény megértését, erősítse a színpadi hatást.

Koreográfus A tánc tervezője, a koreográfia, azaz a tánclépések és -mozdulatok rendszerének megalkotója és betanítója. Munkáját a balett zenéjével összhangban végzi.

Kortárs balett Táncműfaj, amely egyesíti a klasszikus balett és a modern tánc elemeit.

Az előbbitől sok tekintetben eltér: szabadabb mozgást enged a felsőtestnek, elhagyja a testtartásra és mozdulatokra vonatkozó szigorú előírásokat, beépíti a modern tánc egyes elemeit, például a talaj közelében történő mozgást.

Mouvements (Mozdulatok) A klasszikus balett hétfajta mozdulatot ismer: plié = guggoló, étendu = nyújtott, relévé = ágaskodó, glissé = sikló, sauté = szökkenő, élencé = lendülő, valamint tourné = forgó mozdulatokat. Ezen belül számtalan mozdulatkombináció lehetséges.

Pas 1. Lépés. A balettben sokféle, érdekes nevű lépés van, például: pas de chat = macskalépés, pas fouetté = ostorlépés, pas des anges = angyallépés, pas des ciseaux = ollólépés, pas balancé = mérleglépés, pas de chassé = vadászlépés. 2. Táncszám, például: pas de deux = kétszemélyes táncszám, pas de trois = háromszemélyes táncszám, pas de six = hatszemélyes táncszám.

Pointe Lábujjhegy vagy spicc. A danse sur les pointes (magyarul: spicctánc) lábujjhegyen való táncolást jelent, amit speciális balettcipőben, a talpán és orrán merevített

spicc-cipőben végeznek. Csajkovszkij hattyúi a klasszikus koreográfiában sokszor táncolnak lábujjhegyen. A modern változatban nem jellemző a spicctánc.

Rúd A balettgyakorlatok elmaradhatatlan segédeszköze. A gyakorlótermek falára csípő- és mellmagasságban két párhuzamosan futó rúd van felszerelve. Ezekbe kapaszkodva tanulják meg a gyakorlatokat a táncosok, és csak azután folytatják a munkát támasz nélkül, a terem közepén.

Tütü A balerinák hagyományos, muszlinból vagy tüllből készült szoknyája, amely a romantikus korban még bokáig ért és tiszta fehér volt, később már csak térdig ért és sárga, piros, kék színekben tündökölt. Ma már csak a csípő felét vagy még ezt sem takaró fodor lett belőle. Végül a modern balettekben teljesen eltűnt, helyét a collant, a testhez tapadó trikó foglalta el.

Vezérdallam Olyan visszatérő zenei téma, amelynek feladata, hogy felidézzen bizonyos érzéseket, amelyek egy szereplőhöz vagy bizonyos helyzetekhez kapcsolódnak, illetve jelzik ezeknek a történetben való felbukkanását.

A hattyúk tava Fotó © Posztós János, Müpa

SZENVEDÉLYEM: A TÁNC – JURONICS TAMÁS

9

MATINÉKONCERTEK – Műhelytitkok bérlet

Mindig vasárnap / 11.00 2017. november 19.

2017. december 17.

2018. március 4.

2018. május 6.

Énekeljen mindenki! – Kodály: Háry János Népszokások ideje – Lucától vízkeresztig A szerelmes királynő – Purcell: Dido és Aeneas A honvágy zenéje – Bartók: Concerto

MATINÉKONCERTEK – Szenvedélyek bérlet

Mindig vasárnap / 11.00 2017. október 29.

2018. január 28.

2018. február 11.

2018. március 25.

Szenvedélyem: a zongora – Fülei Balázs Szenvedélyem: a hegedű –Kelemen Barnabás Szenvedélyünk: a ritmus –Talamba Ütőegyüttes Szenvedélyem: a kórus –Szabó Dénes

HANG-SZER-SZÁM

Mindig szombaton / 11.00 2017. április 15.

Utazás Symphoniába – A zenekar

ISKOLÁSKONCERTEK

2017. március 27., hétfő és május 11., csütörtök 2017. április 7., péntek 2017. május 22., hétfő

Üzenet a Földről Irány Rio! – Világjáró muzsikusok A királynő álma

AJÁNLÓ

előzetes,

Stratégiai partnereink:

Kiadta a Müpa Budapest Nonprofit Kft. Stratégiai médiapartnereink:

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Szerkesztette: Várnai Péter A címlapon: Juronics Tamás Címlapfotó: Tarnavölgyi Zoltán A szerkesztés lezárult: 2017. március 21.

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

ISO: 9001:2000