MATINÉKONCERTEK – Műhelytitkok
Hegedű és verseny – Paganini nyomában 2017. április 30. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
mupa.hu
Élmény! Minden tekintetben. Élmény! Minden tekintetben.
Nem kell, hogy tele legyen a zsebed! Világsztárok diákjeggyel mindennap 500 forintért mupa.hu
3
2017. április 30. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
MATINÉKONCERTEK – Műhelytitkok
Hegedű és verseny – Paganini nyomában Közreműködik: Oláh Vilmos, Kelemen Gáspár, Gertler Teo, Veér Lili, Kovács Sára, Dósa Csenge – hegedű, Óbudai Danubia Zenekar Vezényel: Hámori Máté Moderátor: Gerlits Réka Vivaldi: d-moll kettősverseny, op. 3, No. 11 – I. tétel Mozart: D-dúr szerenád, K. 185 – Andante Mozart: E-dúr adagio hegedűre és zenekarra, K. 261 Paganini–Kurt W. Rokos: D-dúr hegedűverseny – I. és III. tétel (Serei Zsolt hangszerelése) Paganini: D-dúr hegedűverseny, op. 6, No. 1 – I. és III. tétel „Ha Isten, mint mondják, a maga képére teremtette az embert, akkor bízvást állíthatjuk, hogy az ember saját képére alkotta a hegedűt, helyesebben a nő képére – mert a hegedű gyönyörű istennő.” (Yehudi Menuhin) A sorozatot szerkesztette és a műsorfüzetet írta: Körmendy Zsolt
4
Mi jut eszünkbe, ha egymás mellett látjuk ezt a két szót: hegedű és verseny? Egy műfaj? Ha igen, ott ki versenyez kivel, és mi a tét, ki lesz a győztes? A koncerten közelebbi ismeretségbe kerülhetünk a hegedűvel, a hegedűverseny műfajával, és választ kaphatunk a fenti kérdésekre is. Az előadás bepillantást enged a hegedűszólisták munkájába, abba a folyamatba, amelynek során a növendékek önálló művésszé fejlődnek, a közegbe, amelyben időről időre összemérik, egymással versengve mutatják meg tudásukat.
A hegedű Körülbelül négyszázötven évvel ezelőtt két itáliai hangszerkészítő mester egy időben, egymástól függetlenül fejlesztette ki azt a hangszert, amelynek éneklő hangja – erőben és kifejezésben túlszárnyalva a kor más húros hangszereit – elindult világhódító útjára Az azóta eltelt időben a hegedű formája, készítési módja alig változott. A hegedűről, a hegedű és játékosa szoros kapcsolatáról legszebben talán a hangszer egyik legnagyobb 20. századi mestere, Yehudi Menuhin ír Az ember zenéje című könyvében: „A hegedű hangja különleges, összetett. Húrjai rezegnek, akár a hangszálaink. A hegedű rezonátora megfelel a mell, a fej és az orr üregeinek. A láb két oldalán a furcsán faragott nyílások – az f-lyukak – szerepe a szájra emlékeztet, bár egyesek a hegedű személyiségéről szólva az ember szeméhez hasonlítják. Ha Isten, mint mondják, a maga képére teremtette az embert, akkor bízvást állíthatjuk, hogy az ember saját képére alkotta a hegedűt, helyesebben a nő képére – mert a hegedű gyönyörű istennő. […] Hangszeremre jellemző a bal és a jobb összjátéka. A jobb kéz helyezi a vonót a húrokra – szerepe hasonló a tüdőéhez, az énekes lélegzéséhez. A vonó szabja meg a hang erejét, színét, kezdetét és végét. Ezenkívül a hegedűs játéka teljes egészében teste minden porcikájának egyensúlyán, a függőlegessel, a nehézkedési erővel kialakított egészséges viszonyán múlik. Hiszek benne, hogy a hegedű részben annak köszönheti különleges erejét, hogy sajátosan egyesíti a szívet és az elmét, az érzést és a jelentést.”
Versengés, versenyek A versengésre való hajlam általában jellemzi az embert. Már évszázadokkal ezelőtt szerveztek dalnokversenyeket, több olyan feljegyzés maradt fenn, amely híres hangszeres virtuózok párbajszerű vetélkedéséről számol be. A versengés jellemző a művészi életben és az iskolában is. A zenét tanuló gyerekek, fiatalok számára sokféle versenyt szerveznek, amelyeken a művészjelöltek összemérhetik tudásukat, felmérhetik képességeiket, és nem utolsósorban arra is lehetőséget kapnak, hogy mindezt a szélesebb közönséggel is megosszák. A versenyeken indulókat szakértő zsűri bírálja, tagjai többnyire maguk is sikeres művészek. Sokféle szempont szerint hozzák meg döntésüket: az előadás technikai színvonalán, a zenei kifejezés erején, az előadóművészi kisugárzáson kívül olyan részletekre is figyelnek, mint a stílushoz és a zeneszerzői szándékhoz való hűség, a pontosság vagy az egyéni szín. A versenyek műsorán általában szerepelnek kötelezően előadandó darabok, és ez megkönnyíti az összehasonlítást, de a legtöbb verseny arra is lehetőséget ad az előadóknak, hogy a számukra vonzó, szívükhöz közelebb álló zeneművek közül is választhassanak.
A versenymű A versenymű (olaszul: concerto) a barokk korban népszerűvé vált műfaj, amelyben az előadók csoportjai, illetve a zenei együttes és hangszeres szólisták folytatnak egymással zenei párbeszédet. A concertare szó a résztvevők együttműködésére utal, egy későbbi, sokak által tévesnek tartott értelmezés szerint versengést, vetélkedést jelent – a magyar „versenymű” kifejezés is ezt a felfogást tükrözi. Akárhogyan is értelmezzük, ebben a „versenyben” valóban fontos az együttműködés, az együttes játék, amelyben az olykor szinte egymás szavába vágó, egymásnak feleselő párbeszéd és a hangszeres virtuozitás egyaránt szerephez jut. A műfaj megteremtőjeként az olasz Arcangelo Corellit tartjuk számon, aki maga is kiváló hegedűs volt. Az első hegedűversenyek mégsem az ő, hanem kortársa, Giuseppe Torelli nevéhez fűződnek, aki fiatal éveit Corellihez hasonlóan Bolognában töltötte, ugyancsak hegedűművész-zeneszerzőként. A műfaj fejlődésében fontos szerepe volt Antonio Vivaldinak, aki előszeretettel alkalmazott concertóiban jól megjegyezhető visszatérő témákat, úgynevezett ritornelleket, illetve az ő gyakorlatában rögzült a versenymű háromtételes formája. A versenyművek jellegzetes eleme a cadenza, a tételek vége előtt beiktatott szóló improvizáció, amely lehetőséget kínált a szólistának, hogy megmutassa virtuozitását és improvizációs képességét. (Ma már szinte soha, senki nem improvizál a cadenzákban, sőt már Mozart korában is sokan előre megírták ezeket – például maga Mozart.)
HEGEDŰ ÉS VERSENY – PAGANINI NYOMÁBAN
5
6
Hegedűs zeneszerzők A mai előadás műsorán három zeneszerző művei szólalnak meg, akik mindhárman kiváló hegedűjátékosok is voltak. Alább ismét Yehudi Menuhin szavait idézzük, aki úgy ír – nagy tisztelettel és rajongással – a három zeneszerzőről, mint muzsikus elődeiről:
Vivaldi, a vörös pap
„Sok kiváló elődöm közül talán senki sem volt tehetségesebb vagy irigylésre méltóbb, mint a velencei hegedűs, Antonio Vivaldi. Remek és jól ismert hegedűs fia volt, nagyon fiatalon kezdte virtuóz-pályafutását. Huszonöt esztendős korában felszentelt pap, „Vörös pap” néven emlegették, nyájas évődéssel haja színére utalva. Rábízták egy árvaház, az Ospedale Santa Maria della Pietà zenei vezetését. [..] Vivaldi nem kevesebb, mint ötszáz concertót és szimfóniát komponált, továbbá számtalan más művet: mind csupa zeneiség és lendület, csupa báj és kedvesség.”
Mozart, Isten kegyeltje
Wolfgang Amadeus „Mozart hároméves korában már csodagyerek. Atyja, Leopold – maga sem tehetségtelen zeneszerző és hegedűs – büszkén mutogatta fiát a hitetlenkedő pártfogóknak olyan előkelő helyeken, mint például a salzburgi Marmorsaal, a Mirabell-palota márvánnyal burkolt koncertterme. […] Az biztos, hogy soha, egyetlen csodagyereket sem mutogattak annyit, mint Mozartot. Ugyanolyan jól játszott csembalón, mint a fortepianónak nevezett, most elterjedt hangszeren, és csaknem ugyanolyan jól hegedült.”
Paganini, az ördög hegedűse
Niccolò „Paganini kilencesztendős korában hegedült először közönség előtt. Ekkor kezdődött pályafutása, amely végül is legendát faragott belőle. Az biztos, hogy előadásmódjával egyetlen művész sem keltett nagyobb szenzációt, még Liszt Ferenc sem. Nincsenek felvételeink Paganini játékáról, de ismerjük önmaga számára komponált muzsikáját, amelyből félreérthetetlenül kiderül, hogy ő volt a történelem egyik legnagyszerűbb hegedűse. Paganini vonzerejében része volt démoni
megjelenésének, és kisujját sem mozdította, hogy eloszlassa a sátánnal kötött egyezségéről suttogott rémhíreket, jól tudta, mekkora reklámot jelentenek.” Kortársa, Heinrich Heine német költő így számol be Paganinihez kapcsolódó koncertélményéről: „Áhítatos csend uralkodott a nézőtéren. Minden tekintet a színpadra szegeződött. Minden fül a hangokra kihegyezve. Végül egy sötét figura jelent meg a színpadon, mintha az alvilágból bukkant volna föl. Paganini volt az, fekete öltözékében – fekete felöltő és fekete mellény, rettenetes szabású, olyan, mintha valamiféle pokoli etikettnek akarna megfelelni Proserpina udvarában; fekete nadrágja rémesen csüngött vékony lábain. Hosszú karjai még hosszabbaknak tűntek, ahogy az egyik a hegedűt, a másik a vonót tartva szinte a földet érintették, miközben soha nem látott meghajlással fordult a közönség felé. Testének szögletes idomai fához tették hasonlatossá, ugyanakkor volt benne valami képtelenül állatszerű e meghajlás közben, ami az embert nevetésre késztette; de arca, amely a színpadi fények ragyogásában hullaszerűen sápadtnak tűnt, oly könyörgő, olyan egyszerűen alázatos volt, hogy a szomorú együttérzés, amelyet kiváltott, elfojtotta a nevetés iránti vágyat.” Paganini utánozhatatlan technikáját ma sajátos betegségének tulajdonítják, amelynek következtében rendellenesen hosszú és hajlékony ujjai voltak. Egy fogással négy húron három oktávot tudott játszani – ez átlagos méretű kézzel lehetetlen feladat. A legenda szerint egyik koncertjén elszakadt hegedűjének egyik húrja, Paganini azonban nem zavartatta magát: a megmaradt három húron végigjátszotta a darabot. Ettől kezdve szívesen kápráztatta el közönségét azzal, hogy akár egyetlen húron adott elő darabokat, máskor koncert előtt a négy húrból egyet fél hanggal feljebb hangolt, és így játszott hangszerén. Nagy hatással volt az előadó-művészet fejlődésére, korábban elképzelhetetlen szintre emelte hangszerének technikáját, csak Liszt Ferenc volt képes hasonlóra a zongorán.
Virtuózok A virtuóz latin eredetű szó, a latin virtus jelentése erény, kiválóság, képesség vagy férfiasság. Olyanokra használták, akik valamely területen (például a zeneművészetben) kiemelkedő technikai képességekkel rendelkeztek. A kifejezés eleinte magas szintű általános mesterségbeli elméleti és gyakorlati tudást, később a közönséget bravúros hangszerjátékkal elkápráztató előadói képességet jelentett. A virtuózok Paganini és Liszt korában leginkább hangszeres vagy énekes szólisták voltak, akik csillogó tudásukkal a zenehallgatók kedvencei, valódi sztárok lettek. A hangszeres műfajok közül a versenyművek kifejezetten azzal a szándékkal íródtak, hogy általuk az előadók bemutathassák virtuóz képességeiket.
HEGEDŰ ÉS VERSENY – PAGANINI NYOMÁBAN
7
8
A zeneszerzők – köztük Paganini is – a szólóhangszer számára olyan nehézségű szólamokat írtak, amelyeket a kor hangszeresei, egy-két kiemelkedő virtuózon kívül, nem is tudtak eljátszani.
A mai koncert „virtuózai” Oláh Vilmos (42) zenészcsaládban nőtt fel, szintén nagyon korán kezdett hegedülni. Tizenegy éves korától három alkalommal ért el első helyezést a legrangosabb hazai hegedűversenyen. Ezt követően a világ több országában fellépett, külföldi versenyeken is eredményesen szerepelt. Több szimfonikus zenekarnál működött koncertmesterként, játszott vonósnégyesben, szólistakarrierje mellett oktatással is foglalkozik, egyebek között Thaiföldön alapított magyar zeneiskolát. Gertler Teo (9), Kelemen Gáspár (9) és Veér Lili (9) a VI. kerületi Tóth Aladár Zeneiskola növendéke, tanáruk Ácsné Szily Éva. Gáspár és Lili 2016-ban, Teo 2017-ben részt vett a Magyar Televízió Virtuózok című tehetségkutató műsorában. Kovács Sára (14) a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola első osztályos növendéke, tanára Petőfi Erika. Dósa Csenge (19) a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem első évfolyamos hallgatója, korábban szintén Petőfi Erika növendéke volt, jelenlegi tanára Kokas Katalin. Mindketten több hangszeres versenyen elért dobogós helyezéssel büszkélkedhetnek.
Fogalmak, nevek Adagio Olasz eredetű zenei műszó. Lassú tempót jelöl, illetve lassú tempójú tételek címeként is használatos. Fortepiano Billentyűs hangszer, a mai zongora közvetlen elődje. A korábbi billentyűsöktől eltérő fontos tulajdonsága, hogy benne a húrokat a billentyűkkel mozgásba hozott kalapácsok szólaltatják meg, így a megütés erejétől függően lehet rajta hangosan (forte) és halkan (piano) játszani. Hangszerelés Eredetileg nem zenekarra írt mű átirata zenekari szólamokra. Paganini hegedűversenyéből Kurt W. Rokos amerikai hegedűs írt leegyszerűsített változatot gyerek előadók számára. Ezt a zongorakíséretes művet Serei Zsolt zeneszerző erre az alkalomra hangszerelte szimfonikus zenekarra.
Heine, Heinrich A 19. században élt, nagy jelentőségű német költő, író, újságíró, aki mind a modern költészet, mind a német irodalmi nyelv fejlődésére nagy hatással volt. Kettősverseny Olyan versenymű, amelyben a zenekarral szemben nem egy, hanem két szólóhangszer szerepel. Vivaldi kettősversenye két egyenrangú szerepet játszó hegedűre és zenekarra íródott. Liszt Ferenc Műsorfüzetünkben többször szerepel a nagy magyar zeneszerző neve. Nem véletlenül, Paganini mellett – bizonyos értelemben az ő nyomában járva – ugyanis Liszt volt kora, de talán minden idők egyik legnagyobb virtuóza, aki éppen a hegedűs mester játékát hallva határozta el, hogy technikai tudását a legmagasabb fokra fejleszti. Mirabell-palota Mozart szülővárosában, Salzburgban található csodálatos szépségű épület, melynek márvánnyal borított dísztermében a Mozart gyerekek többször adtak koncertet. Ospedale Santa Maria Velencei leányiskola és árvaház, amely hosszú időn át az itt zajló della Pietà magas színvonalú zenei tevékenységéről volt híres. Itt tanított Vivaldi, kisebb megszakításokkal közel harminc évig. Proserpina A görög mitológiában Perszephoné. Démétér és Zeusz lánya, egyebek közt az alvilág úrnője. Rezonátor A hangot felerősítő, a rezgő húrokkal együtt rezgő test, amely minden akusztikus húros hangszer fontos része. A hegedű esetében a hangszer fából készült, sajátos formájú teste tölti be a rezonátor szerepét. Szerenád Serenata olaszul: éjjeli zene. Korábban népszerű énekes műfaj, amelyet általában az esti órákban a szabadban adtak elő, leginkább szerelmes férfiak kedvesük ablaka előtt. Később elsősorban vonós hangszerekre írt, többtételes hangszeres műfajként a koncerttermekben is népszerű lett. Szimfónia Görögül szümfónia: együtthangzás. A zenetörténetben többféle jelentése volt a szimfónia szónak. Vivaldi korában a többtételes hangszeres művek bevezető tételét nevezték így, később pedig azt a többtételes zenekari műfajt, amelyet szimfonikus zenekar ad elő.
HEGEDŰ ÉS VERSENY – PAGANINI NYOMÁBAN
9
10
KVÍZ – Válaszolj a következő kérdésekre! A válaszadásban segít a műsorfüzet. Egy kérdésnél több helyes válasz is lehetséges.
1.
Milyen szempontok alapján ítél a zsűri egy hegedűversenyen? a. Gyorsaság b. Hangerő c. Kifejezés d. Pontosság
2.
Hány versenyművet írt Vivaldi? a. Egyet sem b. Huszonötöt c. Kilencet d. Több mint ötszázat
3.
Mije nincs a hegedűnek? a. Feje b. Lába c. Nyaka d. Szeme
A hegedű anatómiája A hegedű sok részből áll, ezek többségének nagyon kifejező nevet adtak. Próbáld meg a kép alapján kitalálni, hogy az alábbi elnevezések a hegedű mely részeire vonatkoznak! Írd a nevek elé a képen található megfelelő számokat! Melyik alkatrész nem látható a képen? … álltartó 1
… csiga
9 2
… fej
10
… f-lyuk … fogólap
6
… hát … húr … húrtartó … kulcs
7 12
3
11
… láb … lélek
8 4
… nyak … test
5
HEGEDŰ ÉS VERSENY – PAGANINI NYOMÁBAN
11
A rejtvények megoldásai Kvíz: 1.: c, d / 2.: d / 3.: d A hegedű anatómiája: 5, 1, 9, 3, 6, 12, 7, 4, 2, 8, x, 10, 11, tehát a lélek nem látható a képen.
MATINÉKONCERTEK – Szenvedélyek bérlet
Mindig vasárnap / 11.00
Szenvedélyem: a zongora – Fülei Balázs
2017. október 29. 2018. január 28. 2018. február 11.
Szenvedélyem: a hegedű –Kelemen Barnabás Szenvedélyünk: a ritmus –Talamba Ütőegyüttes Szenvedélyem: a kórus –Szabó Dénes
2018. március 25.
MATINÉKONCERTEK – Műhelytitkok bérlet
Mindig vasárnap / 11.00 2017. november 19. 2017. december 17. 2018. március 4. 2018. május 6.
Énekeljen mindenki! – Kodály: Háry János Népszokások ideje – Lucától vízkeresztig A szerelmes királynő – Purcell: Dido és Aeneas A honvágy zenéje – Bartók: Concerto
ISKOLÁSKONCERTEK
2017. május 11., csütörtök
Üzenet a Földről
MUSICONSTAGE
Csütörtök / 18.00
2017. május 25.
A zenés színpad világa III. Bárók és borbélyok
AJÁNLÓ
előzetes,
Csatlakozzon ingyenes hűségprogramunkhoz, gyűjtse a pontokat és élvezze a kedvezményeket!
mupa.hu/husegprogram
Vigye haza az élményt! Megújult ajándéktárgyaink a Vince Könyvesboltban! mupa.hu
Stratégiai partnereink:
Stratégiai médiapartnereink:
A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Emberi Erőforrások Minisztériuma
Kiadta a Müpa Budapest Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Szerkesztette: Várnai Péter A szerkesztés lezárult: 2017. április 20. A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!
ISO: 9001:2000