Müpa Műsorfüzet - Recirquel Újcirkusz Társulat: Párizs Éjjel (2017. június 26., 27.)

Recirquel Újcirkusz Társulat Párizs Éjjel Fesztivál Színház

mupa.hu

2 26, 27 June 2017 Further performances: 29 October, 6, 7 November 2017 Festival Theatre

Recirquel Company Budapest Paris de Nuit Writer, choreographer, director: Bence Vági Composer: Péter Sárik Set designer: Árpád Iványi / Costumes: Kriszta Berzsenyi Lighting: Zsolt Kiss / Co-choreographer: Gábor Zsíros Acrobat coach: Böbe Ócsai / Expert, alpinist: Tamás Vladár Make-up artist: Szilvia Ipacs / Hair stylist: Ádám Marton Assistant director: Anita Vodál Assistant set designer: Gabriella Kiss Assistant costume designer: Klára Muladi Recirquel Company Budapest: Judit Czigány, Laido Dittmar, Brigitta Egyed, László Farkas, Richárd Herczeg, Renátó Illés, Leonetta Lakatos, Áron Pintér, Zsanett Veress, Csilla Wittmann Dancers: Zita Horváth / Erika Vasas, Gábor Zsíros Musicians: Zoltán Bubenyák / Norbert Elek – piano, Tibor Pintér / János Kormos / Balázs Lázár – guitar, Tibor Fonay / Vilmos Schildkraut – double bass, Balázs Pecze / Gábor Subicz / Bence Táborszky – trumpet, Zoltán Marosi / Szabolcs Szász – accordion, Tamás Hidász / Dániel Serei – drums The English summary is on page 21.

The production is being sponsored by: PP Center Further information about the Recirquel Company Budapest: www.recirquel.com, facebook.com/recirquel

3 2017. június 26., 27.

További elődadások: 2017. október 29., november 6., 7.

Fesztivál Színház

Recirquel Újcirkusz Társulat Párizs Éjjel Író, koreográfus, rendező: Vági Bence Zeneszerző: Sárik Péter Díszlettervező: Iványi Árpád / Jelmeztervező: Berzsenyi Kriszta Világítástervező: Kiss Zsolt / Társkoreográfus: Zsíros Gábor Artistamester: Ócsai Böbe / Szakértő alpinista: Vladár Tamás Sminkmester: Ipacs Szilvia / Fodrász: Marton Ádám Rendezőasszisztens: Vodál Anita Díszlettervező-asszisztens: Kiss Gabriella Jelmeztervező-asszisztens: Muladi Klára Recirquel Újcirkusz Társulat: Czigány Judit, Dittmar Laido, Egyed Brigitta, Farkas László, Herczeg Richárd, Illés Renátó, Lakatos Leonetta, Pintér Áron, Veress Zsanett, Wittmann Csilla Táncosok: Horváth Zita / Vasas Erika, Zsíros Gábor Zenészek: Bubenyák Zoltán / Elek Norbert – zongora, Pintér Tibor / Kormos János / Lázár Balázs – gitár, Fonay Tibor / Schildkraut Vilmos – bőgő, Pecze Balázs / Subicz Gábor / Táborszky Bence – trombita, Marosi Zoltán / Szász Szabolcs – harmonika, Hidász Tamás / Serei Dániel – dobok

A produkció támogatója a PP Center.

A Recirquel Újcirkusz Társulatról további információ: www.recirquel.com, facebook.com/recirquel

Fotó © Posztós János, Müpa

„A történetünk önmagát írja” Az első hazai újcirkusz-társulat, a Vági Bence vezette Recirquel harmadik egész estés bemutatója, a Párizs Éjjel című előadás műsorfüzetét tartja kezében az olvasó.

Ez a tény önmagában apropó a visszatekintésre és az emlékezésre, mindazonáltal a társulatvezető szerint a csapatuk története önmagát írja. „A Cirkusz az Éjszakában volt az első bemutatónk, itt a sokak által porosnak, avíttnak gondolt műfajt kirántottuk a sötétségből a fénybe. A következő alkalommal, A Meztelen Bohócban már eggyel beljebb léptünk, amikor a cirkusz egyik örök, mindenki által ismert alakjára, a clownra összpontosítottunk, és azt is megvizsgáltuk, hogy a cirkuszt alkotó egyes rétegeket hogyan tudjuk lehántani egymásról. Most, a Párizs Éjjelben megint nézőpontot váltunk, hiszen a varieték, kabarék elsüllyedt világa felől közelítünk a világhírű magyar fotográfusnak, Brassaïnak a harmincas évek éjszakai Párizsát megörökítő felvételein keresztül.”

Az estet íróként, koreográfusként és rendezőként is jegyző Vági Bence a világszerte elismert, Sir Paul McCartney által alapított és támogatott Liverpool Institute for Performing Arts koreográfus-rendező szakán diplomázott. Embert próbáló feladatot vállalt magára, amikor évekkel ezelőtt úgy döntött, hogy az artistaképzőben megismert ifjú tehetségekből társulatot formál.

A Recirquel célja, hogy világszínvonalú produkciókat hozzon létre magyar közreműködőkkel, a műfaj legújabb generációjának figyelemre érdemes tagjaival. Hogy az egyedülálló vállalás több mint sikeres, azt a lelkes nézői és kritikusi reakciók is igazolják. Meg az, hogy a rendre táblás házakat vonzó, látványos, nagyszabású előadásokat nézve mára egyértelmű: nagyon is létező közönségigényt elégít ki a Müpa újcirkusz-sorozata. „Előadásainkkal sikerült egy teljesen új nézői réteget megszólítanunk. Külföldi példák alapján joggal reméljük, sőt kétévnyi megfeszített munka után már tapasztaljuk is, hogy azok a nézők, akik a Recirquel bemutatóira vagy az újcirkusz legnevesebb külföldi előadóinak produkcióira érkeznek, rendszeresen »áthallgatnak« az intézmény színházi és táncos, sőt komolyzenei estjeire is.” A Recirquel eddigi bemutatóit itthon és külföldön több mint hetvenezren látták, a társulat neve egyre ismertebb mind a hazai, mind a nemzetközi közönség körében.

PÁRIZS ÉJJEL

5

6

Brassaï, az eleven szem Amikor arról kérdezem Vági Bencét, hogyan illeszkedik a Párizs Éjjel az előző két bemutatóval megkezdett sorba, azt mondja, ezúttal a már ismertnél könnyedebb hangot ütnek meg, miközben a korábbi darabokhoz hasonlóan itt is elmélyült kutatómunka előzte meg a premiert. Többről is szó van azonban: „Brassaï fotóművészete régi szerelmem. Gyakorlatilag egy évtizeden át napirenden volt az életemben, újabb és újabb cikkek, könyvek, fotók kerültek hozzám, párizsi archívumában is lehetőségem volt kutatni. Mára talán kijelenthetem, hogy ennyi előkészület és gondolkodás után megvan a »saját Brassaïm«; egy olyan kép, amelyet én alakítottam ki róla” – mondja Vági. A kivételes fotográfussal zajló szellemi kalandot több ízben, eltérő műfajokban akarta már megfogalmazni a rendező, most végül az újcirkusz mellett döntött.

Az 1899-ben Halász Gyula néven született Brassaï egészen az André Kertésszel történt meghatározó találkozásáig nem akart hivatásszerűen foglalkozni a fényképezéssel. A szülővárosából, Brassóból Budapestre költöző szülei a Képzőművészeti Egyetemre íratták be, majd Berlinben folytatta festészeti tanulmányait.

Az 1930-as években a francia fővárosban letelepedve nem egyszerűen új hazára lelt. Bátran tekinthetjük jelentésesnek, hogy addigra már sem magyarul, sem németül nem beszélt elég jól, és franciául sem tudott úgy megtanulni, ahogyan szeretett volna. Így a kommunikációnak egy szokatlan módját választotta, amikor háromlábú állványával és hangosan robbanó vakujával – amely miatt Picasso csak úgy emlegette: „a terrorista” – elkezdte járni az éjszakai Párizs utcáit és mulatóit.

Egy 1968-ban vele készült interjúban Brassaï így fogalmazott arról a világról, amelyet a fényképezőgépe lencséjébe nézve látott és rögzített:

„Egy jó fényképész sohasem a valóságot látja, hanem azt a képet, melyet a fényképészet technikájával meg lehet alkotni. Aki csupán a valóság nyers képét látja, nagyon sokszor csalódik. A fényképezést mindig kifejezési eszköznek tekintettem, arra törekedtem, hogy ezáltal rögzítsem benyomásaimat és érzelmeimet. Azért lettem fényképész, mert a párizsi éjszakában szerzett tapasztalataimat meg akartam örökíteni.”

Fotó © Lenhardt László

Fotó © Lenhardt László

Másutt azt mondja, hogy a fényképezőgép tűnt a leginkább megfelelő eszköznek arra, hogy ezt a kort, ezt a világot megőrizze. „Mindig is a hétköznapi várost akartam megmutatni a képeimen úgy, mintha először fedezném fel azt. […]

Az éjszaka nem mutat meg semmit nyíltan, csupán sejtet. Felkavar és meglep minket különösségével.”

Amikor a harmincas évek legelején beleveti magát a párizsi éjszakába, olyan lények kerülnek kamerája elé, akiket előtte utoljára tán a festő Henri de Toulouse-Lautrec tartott megörökítésre érdemesnek. Prostituáltak és kuncsaftjaik, madámok és stricik, transzvesztiták és ópiumszívók tűnnek fel szigorúan megkomponált képein. Sajátos, egyben forradalmi módszert dolgozott ki arra, hogy a szinte teljes sötétségben rögzíteni tudja képeit: szokatlanul hosszú expozíciós időt használt beállított fotóihoz. A legenda szerint a felvétel épp addig tartott, amíg el tudott szívni egy olcsó Gauloises-t.

Az 1933-ban publikált Paris de nuit című albumot minden idők egyik legizgalmasabb fotógyűjteményeként említi a fotóművészeti szakirodalom. Brassaï sosem tartotta magát hírlapi fotósnak, a világnak egy egészen más szelete izgatta a fantáziáját: a képein lévő, sokszor bizarr alakokra, különc figurákra alkotótársként, aktív résztvevőként tekintett. Hogy egy másik világnagysághoz hasonlítsuk: míg Henri de Cartier-Bresson képei kapcsán távolságtartó, megfigyelő habitusáról szoktak beszélni, Brassaï fotóit nézve egyértelmű a szándéka: azt akarta, hogy szeressük ezeket az embereket. Mintha valaki a társadalom számkivetettjeinek asztalához invitálna bennünket, ahol úgy érezzük: barátok között ülünk.

Hogyan tudott ilyen megrendítően pontos látleletet adni a titkos Párizsról?

Az egyik ok, hogy könnyen megértette magát bárkivel, az emberek megnyíltak előtte. Másrészt bár Brassaï az éjsötét lokálokban és a koromfekete utcákon érzi magát igazán jól, ő maga beszél arról, hogy jól ismerte a másik oldalt is: gyakran előfordult, hogy a lebujok törzsközönségével eltöltött éjjel után másnap a legelőkelőbb párizsi szalonokba kapott meghívást. Kávézói baráti társasága sem akármilyen nevekből állt: Salvador Dalí, Pablo Picasso, Henri Matisse, Alberto Giacometti vagy Jean Genet nagyra tartották, kedvelték a magyar fotóst.

Az amerikai író, Henry Miller, aki Ráktérítő című regényében több oldalt szentel a fotóssal való találkozásának, máshol így írt barátjáról: „Brassaï azzal a képességgel rendelkezik, melyet annyi művész irigyel tőle: normális látásmóddal. Nincs szüksége arra, hogy deformálja vagy formátlanítsa a dolgokat, miként nem érzi annak a szükségét sem, hogy hazudjon vagy prédikáljon. A világ élő rendjén fikarcnyit

PÁRIZS ÉJJEL

9

10

sem változtat. Olyannak látja a világot, amilyen, és milyen kevés a normális látású ember. Amin megakad tekintete, az értéket és értelmet nyer, olyan értéket és értelmet, melyet addig nem vettek észre, vagy pedig elvesztettek. […] Brassaï voltaképpen eleven szem.”

Az éjszaka Párizsa Egyik elemzője írja Brassaïról, hogy képein gondos titkárként rögzítette és raktározta el az éjszakai Párizs jellegzetes figuráit és eseményeit, amitől a fotókon szereplő alakok mintha szerepeket játszó színészek és színésznők lennének. „Valóban, kevesen tudják Brassaïról, hogy legtöbb felvétele beállított kép, sőt manipulálta az expozíciós időt is, vagyis nagyon tudatosan komponálta meg műveit. Semmit sem bízott a véletlenre” – mondja Vági Bence.

Amikor a rendező azt mondja, hogy a Párizs Éjjel című előadást Brassaï képei ihlették, az természetesen nem úgy értendő, hogy az artisták lemásolták a fotókat.

„Tizennyolc–húsz éves artistákkal amúgy is lehetetlen lenne megidézni ezt a lecsúszott, nem éppen fényes mulatói világot: Brassaï képein az alakok többsége mintha önmaga karikatúrája lenne. Minket más érdekelt az előadás próbafolyamata során, méghozzá az egykori lokálok hangulata, az ott megszólaló zenék, meg a többi: a fények, a hangok, a mozdulatok.”

Fotó © Lékó Tamás

A rendező, aki egyetemi évei alatt kezdett el behatóan foglalkozni a kabarék és varieték világával, azt mondja: ezek a műintézmények valójában „óvóhelyek” voltak. Az éjszaka lényei itt ugyanis biztonságban érezhették magukat, és nemcsak ők, hanem a „nappali” világ urai is: a kis asztaloknál, a füstös szeparékban, a vörös függönyök tövében semmi sem volt tilos, viszont bármi megtörténhetett. És persze mindent meg is bocsátottak, ami itt történt: a kabaré az a hely, amelyet nappal nem akarunk látni, és legszívesebben elfelejtenénk, ami az éj leple alatt megesett.

Vági Bence arról mesél, hogy a Paris de nuit, vagyis – szó szerinti fordításban – Az éjszaka Párizsa című fotóalbum volt az előadás fő ihlető forrása, de Brassaï később megjelent Le Paris secret des années 30 („A harmincas évek titkos Párizsa”) című képgyűjteménye, meg az angolul publikált Letters to My Parents („Levelek szüleimnek”, magyar kiadásban: Előhívás) is hatott rá.

A munkamódszer hasonló volt, mint A Meztelen Bohóc esetében: a rendezőkoreográfus kigyűjtötte Brassaï vonatkozó képeit, majd a Recirquel tagjai között kiosztotta azokat, de a fotós kommentárjai nélkül. „A csapat tagjai a képeket nézve kezdtek el történeteket írni, megfejteni, hogy milyen jelenetet látunk a fotón. Az esetek többségében annyira erős kompozíció jelenik meg a képeken, hogy sikerült az eredeti sztorit kitalálniuk. Ezután kiválasztották, hogy a fotókon szereplő karakterek közül ki tetszik nekik, melyik állhat közel hozzájuk, hogyan folytatnák a képen megkezdett mozdulatokat és így tovább. Szólók, duettek alakultak így, rengeteg értékes improvizáció született, és ezekből formálódott az előadás szövete.”

Az artisták feladata tehát az volt, hogy a jellegzetes karakterekbe minél inkább belehelyezkedjenek, azonban nem egyszerűen a rendező utasításainak végrehajtásáról van szó, hanem az elsőtől az utolsó pillanatig közös munkáról.

Czigány Judit és Egyed Brigitta énekesként idézi meg az éjszakai Párizs atmoszféráját. Farkas László és Wittmann Csilla handvoltizs számokkal jelentkezik.

Herczeg Richárd dupla kötélen és lengő kínai rúdon, Illés Renátó tissue-n és rhönradon mutatja meg, mire képes. Dittmar Laido buzogányokkal zsonglőrködik, Veress Zsanettet feszes dróton látjuk újra, és persze nem maradhat ki a show-ból Lakatos Leonetta és Pintér Áron egyedi bohócpárosa sem, akik ezúttal egy lámpán prezentálják kivételes számukat. Vasas Erika, illetve

PÁRIZS ÉJJEL

11

Horváth Zita karika-szólóval lép színpadra, illetve táncol is. Az előadás látvány- és hangzásvilága a már jól bevált alkotógárdával jött létre. Csanádi Judit Jászai Mari-díjas díszlettervező harmadszor dolgozik a Recirquel csapatával: ezúttal az emblematikus párizsi híd, a Pont du Gard boltívei jelentették a kiindulási alapot terveihez, melyek alá egy mulató függönyeit feszítette ki. Berzsenyi Kriszta jelmeztervező A Meztelen Bohóc ruhái után ismét a csapattal dolgozik: újabb örömmunka ez számára, hiszen a kabarék és a varieték világa legalább olyan régóta foglalkoztatja és vonzza, mint a rendezőkoreográfus Vági Bencét.

Sárik Péter zeneszerző a Recirquel egyik alapembere az első pillanattól fogva. Most végre „hazatalált”, hiszen a dzsessz az ő igazi területe, itt pedig végig élő zenét játszó zenészekkel dolgozhatott, világviszonylatban is egyedülálló hangzásvilágot megálmodva. A módszer hasonló a korábbiakhoz: hol a próbákat figyelemmel követve improvizál Sárik, hol meg Vági dalszövegeire komponál zeneszámot. A lényeg minden közreműködő Fotó © Posztós János, Müpa esetében: a közös munka.

Ennek ezúttal bizonyos értelemben a néző is része lehet: a 2014 októberében a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében, a Müpa tövében felállított cirkuszsátorban néhány alkalommal óriási sikerrel játszott előadást a Fesztivál Színházba költöztetve az alkotók igyekeznek intim légkört teremteni színpad és nézőtér között. Félelemre semmi ok, öncélú interaktivitásról szó sincs.

A cél inkább az, hogy a nézők átérezzék és megértsék, milyen nagyszerű dolog, ha karnyújtásnyira van tőlük a fizika törvényeit meghazudtoló artista. Írta: Jászay Tamás

Alkotók Író, koreográfus, rendező: Vági Bence A Sir Paul McCartney alapította és patronálta Liverpool Institute for Performing Arts koreográfusrendező szakán diplomázott, ahol tanulmányai során a kabarék és a varieték iránti fokozódó érdeklődése és kutatásai vezették el a cirkusz addig általa kevésbé ismert világához. A zenés és a táncszínház esztétikai alapjairól indulva új nyelvet teremtett a nagy hagyomáFotó © Csibi Szilvia, Müpa nyokkal rendelkező és méltán világhírű magyar cirkuszművészetben. A kimagasló technikával rendelkező artistákat a tánc-, a zene- és a színházművészet világába bevezetve kitűzött célja egy egyedi, közép-kelet-európai újcirkusz-stílus kialakítása. A 2012-ben alapított Recirquel társulat ez idáig négy egész estés előadást állított színpadra: 2013-ban a Cirkusz az Éjszakában, 2014-ben A Meztelen Bohóc, majd a Párizs Éjjel című előadásokat, 2015-ben pedig a Non Solus című produkciót.

Vági Bence társulatának külföldi vendégszereplései egyre sokasodnak, a Recirquel fellépéseit Európában és a tengeren túl is mind nagyobb nemzetközi figyelem is kíséri.

Zeneszerző: Sárik Péter A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen diplomázott 1997-ben. Később klasszikus zenei tanulmányokat folytatott Prunyi Ilona irányításával. Az évek során a dzsessz mellett majdnem minden zenei irányzatban kipróbálta magát: játszott klasszikus, könnyű-, pop-, latin és világzenét. Jelenleg saját trióját vezeti, emellett számos zenekarban és előadóval dolgozik. ZeneszerzőFotó © Csibi Szilvia, Müpa ként jelentős nemzetközi sikereket mondhat magáénak: kompozíciói rendre dobogós helyezéseket értek el az Egyesült Államok és Nagy-Britannia legjelentősebb dalszerző-versenyein. Sárik Péter szerezte a Cirkusz az Éjszakában című előadás zenéjét Terjék (Fiddler) Gáborral

PÁRIZS ÉJJEL

13

14

együtt, az újcirkusz és annak zenei világa akkor került igazán közel hozzá. A társulattal való közös munka folytódott A Meztelen Bohóc – Almási Kornél hangszerelésével –, majd a Párizs Éjjel produkciókkal. Sárik munkamódszere különleges, az egyes artistaszámokat sokszor megnézve, videóra véve inspirálódik, és így születik meg aztán a másodpercre és trükkre kidolgozott zene. Ez tükröződik az előadásokban is – nem lehet eldönteni, hogy a zene viszi-e előre a mutatványt, vagy fordítva.

Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

Díszlettervező: Csanádi Judit A Jászai Mari-díjas díszlettervező 2009-ben a World Stage Design ezüstérmét nyerte el Szöulban. A Magyar Képzőművészeti Egyetem Látványtervező Tanszékének vezetője, valamint a montreali National Theatre School of Canada díszlet- és jelmeztervező szakos hallgatóinak vendégtanára.

Az elmúlt több mint harminc évben dolgozott Magyarország legtöbb fővárosi és vidéki színházában, továbbá Montrealban és Ottawában is. Gondolkodó, elemző típusú tervezőkent jellemzi önmagát. A cirkusz világához mindaddig csupán nézőként volt köze, amíg Vági Bence fel nem kérte a 2013-ban bemutatott Cirkusz az Éjszakában produkció díszlettervezőjének. A 2014-ben bemutatott A Meztelen Bohóc előadás több rétegű történet, világát a díszletek hozzák létre, a Párizs Éjjel színpadképe pedig a húszas-harmincas évek párizsi éjszakai életét idézi.

Jelmeztervező: Berzsenyi Kriszta 1996-ban diplomázott a Képzőművészeti Egyetem látványtervező szakán. Közel húsz éve dolgozik Budapesten és országszerte több színházban. Az utóbbi években nemzetközi, főként európai színházak produkcióiban is részt vett alkotóként, például Grazban és Avignonban. Filmekhez is gyakran tervez ruhákat, azonban kedvencei az opera és a táncos műfajok. Utóbbiak nem véletlenül, korábban ugyanis egy táncszínház tagjaként táncolt. Az újcirkusz világához A Meztelen Bohóc produkció kapcsán került közel, a Párizs Éjjel a második előadás, amelyben a Recirquel csapatával dolgozott.

Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

Világítástervező: Kiss Zsolt Világosítóként 1987 őszén kezdett dolgozni, majd a Színművészeti Főiskola színpadmester–fővilágosító szakának elvégzése után fővilágosító lett, és számos darabban vett részt világítástervezőként. A Recirquel társulatával a Párizs Éjjel előadás kapcsán került kapcsolatba.

Társkoreográfus, táncos: Zsíros Gábor Latin és standard táncokkal foglalkozott, 2008-ban magyar showtánc-bajnok volt. A Kortárs és a Magyar Táncművészeti Főiskolán tanult, 2007-től jelentős produkciókban dolgozott táncosként, koreográfusasszisztensként, majd koreográfusként is. Az alkotófolyamatban társkoreográfusként vett részt, az előadásban táncosként szerepel.

Artistamester: Ócsai Böbe Artistacsaládból származik, gyerekkorában szeretett bele a cirkusz csodálatos világába. Artista, akrobata lett, tanárai a szülei voltak. Öccsével együtt a családi számmal szerepeltek cirkuszokban, varietékben, színházakban Európában és a tengeren túl. Gyermekei is artisták lettek. A pályán eltöltött 32 év után 14 évig volt igazFotó © Csibi Szilvia, Müpa gatóhelyettes az Állami Artistaképző Intézetben, majd a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskolában, amelynek jelenleg is tanára.

A Recirquel megalakulása óta az artisták és a társulat szakmai munkáját segíti.

Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

Szakértő, alpinista: Vladár Tamás Pályafutását tornászként kezdte, mellette kézilabdával és dzsúdóval foglalkozott. Később rúdugróként, mountainbike-versenyzőként ért el eredményeket.

Edzőként és testnevelő tanárként dolgozik, szabadidejét hegy- és sziklamászással tölti. Hazai és nemzetközi alpintechnikai és hegymászó-oktató. Az előadásokban,

PÁRIZS ÉJJEL

15

16

amelyekben a szereplők több méter magasban dolgoznak, a biztonságos bekötésekért személyében olyan szakember felel, aki szintén otthonosan mozog a szédítő magasságokban.

Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

Sminkmester: Ipacs Szilvia Több mint tizenöt éve dolgozik a divatszakmában, tíz éve smink- és testfestő mester. Szabadidejében is sokszor ecset van a kezében, festészettel is foglalkozik. A Recirquel társulat sminkjeit a kezdetek óta ő álmodja meg és készíti valamennyi fellépésen és turnén.

Fodrász: Marton Ádám Tizenöt éve él a fodrászat bűvöletében. Pályafutását a Zsidró Szalonban kezdte, hét évig dolgozott ott, ahol megismerkedett a hajszobrászat művészetével és a fotózások világával. Kezdetek óta a Recirquel társulattal dolgozik, az eddigi előadások minden haját és parókáját ő készítette.

Rendezőasszisztens: Vodál Anita A cirkusztól nagyon távol, jogászként kezdte szakmai pályafutását. 2014-ben a Párizs Éjjel című produkcióban rendezőasszisztenseként vett részt, majd a társulat menedzsere lett.

Kiskorában ő is sokat lógott a mászókán és a bordásfalon, és szülei – mint minden rendes szülő – a Fővárosi Nagycirkuszba is elvitték, ám az újcirkusz világa a Recirquel társulattal eltöltött hónapok alatt ejtette igazán rabul.

Díszlettervező-asszisztens: Kiss Gabriella Látványtervezőként végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetemen 2007-ben. Főként független színházi előadásokban működik közre látványtervezőként. Leginkább azok a színházi terek érdeklik, amelyek nem a hagyományos térhasználattal, néző–színpadi viszonnyal dolgoznak. Ebből a témából jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen doktorál.

Jelmeztervező-asszisztens: Muladi Klára Gyermekkora óta érdeklik a jelmezek, korhű ruhák, nagymamája vezette be nézőként a színház világába.

Ráérzett, hogy ez a neki való munka, ami egyben a hobbija is. Öltöztetőként a művészek egyéni szokáFotó © Csibi Szilvia, Müpa sait tartja szem előtt, kivitelezőként pedig a Recirquel produkciói kapcsán is azon dolgozik, hogy a jelmez minősége, kényelme segítse a fellépők munkáját, a látvány pedig estéről estére elvarázsolja a közönséget.

Recirquel Újcirkusz Társulat

Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

Czigány Judit gyermekkora óta zenei közegben él, a kecskeméti Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola és Gimnázium növendéke volt. Magánéneket tanult, majd a Budapesti Operettszínház Broadway Stúdiójának növendéke lett, ahol 2013-ban színész II. vizsgát tett. A színház ezután kisebb-nagyobb szólószerepekkel bízta meg, közben belekóstolt a popszakmába is.

A Recirquel társulat lehetővé tette számára, hogy ismét egy újabb művészeti ágban próbálja ki magát.

Dittmar Laido többgenerációs magyar és orosz artistacsalád szülötteként először hatévesen állt színpadon.

Szakmai ismereteit Oroszországban, a moszkvai Nikulin Cirkusz meghívott vendégeként szerezte. Díjnyertes zsonglőrként számos országban lépett már fel szerte a világon. Az Amerikai Egyesült Államokban a világhírű Circus Sarasota így említette a fiatal tehetséget: „nagy bizonyossággal az egyik legjobb zsonglőr, akit valaha látni fognak”. Új ötleteket és technikákat alkalmazva modern és friss zsonglőrstílust teremtett, tapasztalatait könyvben összegyűjtve adja tovább a jövő zsonglőreinek.

PÁRIZS ÉJJEL

17

18

Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

Egyed Brigitta 2002-ben végzett a Théba Művészeti Akadémián színész szakon, ahol Jancsó Sarolta volt az osztályfőnöke. Ezután a Vándorfi László vezette veszprémi Pannon Várszínház tagjaként működött. A cirkusz világát gyermekkorától fogva varázslatosnak tartja. Szakmai pályafutásában a Recirquel Újcirkusz Társulat mérföldkövet jelent számára. Ebben az előadásban a magyar és a francia nyelvű sanzonok hiteles előadása volt izgalmas szakmai kihívás számára.

Farkas László 2014-ben végzett a Baross Imre Artistaképzőben, ahol főleg nagy dobó csoportban dolgozott, és zicc-szám zsánert gyakorolt. Szakmai vizsgáját Kapitány Olíviával duó trapéz es handvoltizs zsánerekkel tette le.

A Recirquel társulattal első munkája a Párizs Éjjel produkció trió handvoltizs száma, de a Cirkusz az Éjszakában előadásaiban is látható.

Herczeg Richárd 2013-ban végzett a Baross Imre Artistaképzőben, ezzel egy időben csatlakozott a Recirquel társulathoz. Elsősorban kínai rúdon és dupla kötélen láthatja a közönség, a Párizs Éjjel előadásban pedig egy különös eszköz fejlesztésén dolgozott, melyet a társulat egyszerűen lengő kínai rúdnak nevez. A nézők az előadás alatt nem látják, hogy a háttérben is komoly és precíz munkát végez: ő kezeli az emelő motort a tissue, karika-, és lámpás számok alatt.

Illés Renátó gyermekkora óta a színpad, a tánc, az akrobatika és a versenyzés a lételeme. A Baross Imre Artistaképzőben végzett, 2009-ben ő kapta a tánctanulók számára létesített Vadady Ágnes-díjat. 2011-ben az első Magyar Tissue (silk) Bajnokságon egyéni és páros versenyzőként is aranyérmet nyert, és megkapta a Fővárosi Nagycirkusz különdíját. Mindig újra, különlegesre törő művészként örömmel fogadta 2013 januárjában a Recirquel társulati tagságra szóló felkérését, az itteni munka azóta is örömmel tölti el, és aktívan részt vesz az előadások alkotó folyamatában.

Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

Lakatos Leonetta komikus és bohóc, a kezdetektől tagja a Recirquel társulatnak. Gyermekkorától kezdve mozog rendszeresen, főleg az extrém sportokat kedveli. Így talált rá szülei segítségével az Artistaképzőre, ahol három évig fizikális és színészi alapokat tanult, majd négy évig színészetre és komikumra specializálódott. 2013-ban, az érettségi és az artistavizsga után kezdett intenzíven foglalkozni a golyó szakiránynyal, először autodidakta módon, majd a társulat által meghívott külföldi vendégtanár kurzusán.

Pintér Áron gyermekkora óta a mozgással, a sporttal és a művészettel jegyezte el magát. Tizenkét évesen nyert felvételt a Baross Imre Artistaképzőbe, ahol kiváló mesterek keze alatt tanulhatott és sajátíthatta el a szakma minden csínját-bínját. 2013-ban fejezte be tanulmányait, három fő szakiránnyal gazdagodva: lengődrót, amely zsánerét tekintve kötéltánc, lábzsonglőr, valamint komikus-bohóc. A Recirquel társulat alapító tagja, közös számaikban partnere Lakatos Leonetta, akivel komikus-bohócként dolgoznak együtt.

Veress Zsanett 2014-ben végzett a Baross Imre Artistaképzőben. Ötéves kora óta foglalkozik mozgással, több sportágat űzött versenyszerűen, de a cirkuszban találta meg az önkifejezés lehetőségeit.

Hét éve dolgozik handstand-számmal és négy éve feszes dróton. A Recirquel társulat munkájában annak megalakulása óta vesz részt, fiatal kora ellenére szuggesztív színpadi jelenléte estéről estére ámulatba ejti a nézőket.

PÁRIZS ÉJJEL

19

20

Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

Wittmann Csilla 2012-ben végzett a Baross Imre Artistaképzőben akkori, négyfős egykerekű emelőcsoportjával, amellyel a European Youth Circus Festivalon két különdíjat nyertek. Új, háromfős csoportjában most handvoltizs, trapéz és egykerekű emelőszámmal foglalkozik. A Párizs Éjjel előadás létrehozásával csatlakozott a Recirquel társulathoz.

Táncosok

Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

Horváth Zita életének egészen kicsi korától fontos része a mozgás, ez vált hivatásává is. Szerencsés utat járt be, többször dolgozhatott a műfaj ismert és megbecsült művészeivel. Más területen, így például musicalekben is kipróbálta már magát. Fontosnak tartja, hogy a néző megláthassa a művész lelkét is.

Vasas Erika először modern és show-táncot tanult, amellyel többszörös magyar bajnoki címet szerzett és világbajnoki dobogón is állhatott. A Magyar Táncművészeti Főiskola klasszikus balett tagozatán tízévesen kezdte tanulmányait, melyeket négy év után a Pécsi Művészeti Gimnázium táncművész szakán folytatott. Művészetét több kitüntetéssel ismerték el, négy éve a Frenák Pál Társulat tagja. A cirkusz világa mindig is vonzotta, a Recirquel társulat tagjaként a levegőbe emelve is láthatjuk mozdulatait.

Summary The third full-length show premièred by Recirquel, Hungary’s first contemporary circus company, Paris de Nuit evokes the nightlife of the French capital in the 1930s. This is the world of smoky nightclubs, fashionable cabarets and erotic revues familiar from the best images of world-renowned Hungarian photographer Brassaï, recalled here time and again in the scenes of a production thoroughly researched, directed and choreographed by Bence Vági.

“I always regarded photography as a means of expression by which I endeavoured to record my impressions and emotions. I became a photographer because I wished to immortalise my experiences of the Parisian night”, Brassaï told one interviewer. The characters of this now vanished world were portrayed by the photographer with empathy, even love: any time we look at his pictures, we feel we could take a seat at the table of these creatures of the night.

Rather than simply recreating Brassaï’s images on stage, however, Recirquel’s team of young acrobats and Vági’s regular creative partners – set designer Judit Csanádi, costume designer Kriszta Berzsenyi and composer Péter Sárik – are far more occupied with how the world familiar from the photographs can be filtered through their own experiences. The first version of the performance, with its intimate ambience that speaks directly to the audience, was premièred in a circus tent with great success at the CAFe Budapest Contemporary Arts Festival in autumn 2014, and will be presented from now on at the Festival Theatre.

SUMMARY

21

NEW ORLEANS SWINGFESZTIVÁL

Cartoon Jazz - A Gyárfás István Trió és vendégei

2017. augusztus 26.

Recirquel Újcirkusz Társulat

Cirkusz az Éjszakában

2017. szeptember 15., 16., 17.

Fotó © Sárközi Mariann

EURÓPAI HIDAK 2017 – SPANYOLORSZÁG

Jorge Pardo: Djinn

Közreműködik: Jorge Pardo – fuvola, szaxofon, Rycardo Moreno – gitár, Tony Romero – billentyűs hangszerek, Pablo Báez – basszusgitár, David Bao – dob 2017. szeptember 18.

Fotó © Jorge Pardo

EURÓPAI HIDAK 2017 – SPANYOLORSZÁG LaChiusa–Lorca: Bernarda Alba

Rendező: Böhm György 2017. szeptember 22., 24.

Recirquel Újcirkusz Társulat

Non Solus

2017. október 28.

Fotó © Réthey-Prikkel Tamás

Recirquel Újcirkusz Társulat

A Meztelen Bohóc

2017. november 11., 12., december 8., 9., 10.

Fotó © Nagy Attila, Müpa

Stratégiai partnerünk:

Stratégiai médiapartnereink:

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Kiadta a Müpa Budapest Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Szerkesztette: Várnai Péter Címlapfotó: Nagy Attila, Müpa A szerkesztés lezárult: 2017. június 14.

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

ISO: 9001:2000