MATINÉKONCERTEK – Műhelytitkok
Örömóda – A dallam születése
2015. február 15. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
mupa.hu
Élmény! Minden tekintetben.
DIÁKJEGY
500
FORINTÉRT
Már a
előadásaira is!
A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben és a Fesztivál Színházban rendezett valamennyi programra a kezdés előtt egy órával – diákigazolvány felmutatásával, korlátozott számban – 500 forintért válthatnak belépőt az állóhelyekre. Egy diákigazolvánnyal egy belépő váltható.
mupa.hu
2015. február 15. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
MATINÉKONCERTEK – Műhelytitkok Örömóda – A dallam születése Beethoven: IX. szimfónia – Óda az örömhöz
Közreműködik: Vámosi Katalin – szoprán, Balogh Eszter – alt, Benabdallah Yanis – tenor, Dani Dávid – basszus, Budapesti Akadémiai Kórustársaság (karigazgató: Tőri Csaba), Budafoki Dohnányi Zenekar Vezényel: Hollerung Gábor Moderátor: Gerlits Réka „Gyúlj ki, égi szikra lángja, szent öröm, te drága, szép! Bűvkörödbe, ég leánya, ittas szívünk vágyva lép. Újra fonjuk szent kötésed, mit szokásunk szétszabott, egy-testvér lesz minden ember, hol te szárnyad nyugtatod. Milliók ti, kart a karba! Gyúljon csók az ajkakon! Túl a csillagsátoron él mindnyájunk édesatyja!” (Friedrich Schiller: Az örömhöz – részlet, Rónay György fordítása)
A sorozatot szerkesztette és a műsorfüzetet írta: Körmendy Zsolt
Örömóda – A dallam születése
3
4
Ludwig van Beethoven Német zeneszerző (1770–1827), a zenetörténet egyik legnagyobb hatású alakja. Fiatalságát szülővárosában, Bonnban töltötte. Huszonkét éves korában Bécsbe költözött, ahol Salierinél és Haydnnál tanult. Virtuóz zongorajátéka mindenkire nagy hatást gyakorolt, előadóművészként és tanárként egyaránt népszerű volt. Főúri pártfogói és művei kiadásából származó jövedelme gondtalan életet biztosított számára. Fiatalon kezdődő fülbajáról 1802ben Heiligenstadtban írt végrendeletében számol be környezetének. 1818-ra szinte teljesen megsüketült (a IX. szimfóniát is süketen komponálta). Életműve egyebek közt kilenc szimfóniát, harminckét zongoraszonátát, öt zongoraversenyt, tíz, zongorára és hegedűre írt szonátát, egy sor vonósnégyest és egy operát foglal magában. Beethoven sok tekintetben példát jelentett a következő korszak művészei, írók és zeneszerzők számára. Megtestesítette a „hősies művész” modelljét, akinek alkotómunkáját személyes élményei, benyomásai, küzdelmei, vívódásai határozzák meg, s mindezt a közönség is megtapasztalhatja, amikor részesül a zeneszerző alkotásainak magasztos élményéből. A romantikus utókor ilyennek látta és ábrázolta Beethovent, ráaggatva a magányos harcát vívó, az átlagemberek felett álló zseni, a társadalmi kötöttségeket figyelmen kívül hagyó „romantikus” művész jellegzetes vonásait. Hogy lelke mélyén milyen volt Beethoven, máig vitatják, ám az biztos, hogy korszakalkotó nagyság, aki kitörölhetetlen nyomot hagyott az európai zene történetében.
Az Örömóda története
Friedrich Schiller
Beethoven egyik ismerőse 1793-ban (vagyis harmincegy évvel a IX. szimfónia bemutatója előtt) arról számol be Friedrich Schiller feleségének, hogy a komponista a költő Óda az örömhöz című versének megzenésítését tervezi. Két évvel később Beethoven Gegenliebe (Viszontszerelem) címmel ír dalt, amelynek dallama az Örömóda témájának egészen közeli rokona. Szinte hangról hangra ugyanez a dallam jelenik meg 1808-as Karfantáziájában, amely más szempontból is nagyon emlékeztet a IX. szimfónia fináléjára. Nyolcadik szimfóniáját Beethoven 1812-ben fejezi be, és ugyanebben az esztendőben kezd újra foglalkozni Schiller versének megzenésítésével. 1818-ig többféle kompozíciós tervet is dédelget (egyebek közt két szimfóniáét is), mígnem 1822-ben a londoni Filharmóniai Társaság megbízza egy szimfónia megírásával. A korábbi terveket felelevenítve, 1824 elejére dolgozza ki nagyszabású művét. Beethoven az első jelentős zeneszerző, aki a szimfóniát oratorikus elemekkel ötvözve emberi hangot, azaz énekszólamokat alkalmaz ebben a műfajban. Újítását sokan – köztük Richard Wagner is – úgy értelmezték, mint a tisztán hangszeres zenén való túllépést, felülemelkedést, az énekes zene új korszakának kezdetét.
Örömóda – A dallam születése
5
6
A IX. szimfónia bemutatójáról „A nagy jelentőségű esemény 1824. május 7-én zajlott le a KärtnerthorTheater színháztermében. […] Az előadás karmesterének, Umlauf karnagynak mindössze két összpróba állt rendelkezésére a rendkívüli igényeket támasztó nagy mű betanítására. […] A siker mégis óriási volt. Egykori adatok szerint a muzsikusok közül és a közönség tömegéből sokan sírtak a meghatottságtól, különösen a szimfónia befejezését követő híres jelenetnél, amikor Beethoven, aki a közönségnek háttal a zenekarban ülve, partitúrával a kezében követte az előadást, nem vette észre a mű befejezését és a közönség tapsait, hanem gondolataiba elmerülve, kezével tovább vezényelt – magának. Az alt szólamot éneklő Unger Karolinának kellett végül szembefordítania a közönséggel, hogy Beethoven észrevegye a lelkesedésnek azt a tombolását, amelyet hallania már nem adatott meg.” (Bartha Dénes)
A dallam születése Beethoven utolsó szimfóniájának fináléjában nem egyszerűen bemutatja a majd’ három évtizedig érlelt, tökéletesre csiszolt dallamot, hanem szinte a fülünk hallatára teremti meg. A finálé első részében rövid és viharos bevezetőt követően a zenekar basszus szólamai által megszólaltatott recitativo következik. Az eredetileg szövegesnek szánt zenei anyag az ideális dallam keresését ábrázolja, sorra megszólaltatva, majd elvetve az előző tételek témáit, míg végül rábukkan a vágyott téma első néhány hangjára, majd a teljes dallamra. Ettől a ponttól kezdve a téma variációit hallhatjuk, először egyre gazdagodó zenekari hangszerelésben, majd rövid – immár szöveges – recitativót követően az énekes szólisták és a kórus váltakozó előadásában. A tizenkét variációt dicsőséges, örömteli, fényes hangszerelésű, felgyorsuló tempójú záró szakasz koronázza meg.
7
A Kilencedik hatása A mű a romantika több nagy zeneszerzőjére is hatással volt. Johannes Brahms I. szimfóniájának fináléjában felbukkan egy téma, amely rokonságot mutat az Örömóda dallamával. Amikor felhívták Brahms figyelmét a hasonlóságra, röviden ennyit mondott: „Ezt minden bolond láthatja!” Abban az időben gyakran nevezték Brahms művét „Beethoven tizedikjének”. Bartók Béla Négy zenekari darabjában idézi Beethoven szimfóniájának harmadik, Scherzo tételének témáját. Ugyanennek a tételnek egyes mozzanatait fedezhetjük fel Antonín Dvořák Újvilág-szimfóniájának harmadik tételében. A IX. szimfónia hatása más zeneszerzők műveiben, például Anton Bruckner III. szimfóniájában is kimutatható.
A „végzetes kilencedik” A klasszikus zene történetében tartja magát egy babona, amely szerint a kilencedik szimfóniák megírása a zeneszerzők végzetét jelenti. Aki megírja a maga kilencedikjét, számíthat a halálra: ha el is kezdi, befejezni már nem tudja tizedik szimfóniáját. Ha a számozások körüli vitáktól eltekintünk, Beethovenen kívül több neves és kevésbé híres komponista esetében igaznak bizonyul ez a legenda. Schubertről, Dvořákról, Brucknerről, Mahlerről vagy Vaughan Williamsről (hogy csak a legnagyobbakat említsük) elmondható, hogy a nagy példaképhez, Beethovenhez hasonlóan ők sem írták meg tizedik szimfóniájukat. A sorban Beethoven az első, Haydnt vagy Mozartot szerencsére még megkímélte e végzettől a sors.
Az Örömóda mint himnusz Beethoven halhatatlan dallama 1972 óta az Európai Közösség és az Európai Tanács, 1985 óta pedig az Európai Unió hivatalos himnusza. A negyedik tétel variációinak szöveg nélküli témáját a világhírű német karmester, Herbert von Karajan dolgozta
8 Örömóda – A dallam születése
fel többféle hangszerelésben, és ő készítette el a himnusz hivatalos eseményeken használt felvételét is. A himnusz az európai alapértékeket, a szabadságot, a békét és a szolidaritást testesíti meg.
A CD etalonja A műhöz kapcsolódó érdekesség, hogy a kereskedelemben 1983-ban megjelenő CD-lemezek játékidejét Beethoven IX. szimfóniájához igazították. A CD szabványának kialakítása során a fejlesztésben részt vevő két nagy partner, a Philips és a Sony között hosszas vita alakult ki a fizikai méreteket és a lemezek játékidejét illetően. Ennek vetett véget az egyezség, amely a kompakt lemezek szabványos játékidejét 74 percben állapította meg: ez éppen megfelel a IX. szimfónia előadása szokásos időtartamának.
Énekeld Te is az Örömódát!
Szómagyarázat Babona
A világ jelenségeinek vélt mágikus összefüggéseiről szóló, és�szerű alapot nélkülöző hiedelem. (A kilencedik szimfóniákra vonatkozó hiedelmet például számos zeneszerző életműve cáfolja.) Etalon Valamely mértékegység hiteles mintapéldánya. Ilyen például az a méterrúd, amelyet Párizsban őriznek, és amellyel régebben minden hosszúságmérő eszközt hitelesítettek. A IX. szimfónia ebben az értelemben lett a kompaktlemezek hosszának alapmértéke, etalonja. Finálé Egy zenemű zárótétele vagy záró szakasza (fine olaszul: valaminek a vége). Himnusz Az egyes nemzetek vagy más közösségek összetartozását kifejező, gyakran Istent vagy isteni hatalmakat dicsőítő, hozzájuk segítségért fohászkodó, imaszerű ének. Partitúra Zenekari vagy kórusmű összes szólamát tartalmazó kotta, amelynek egy-egy sorában egymás alatt helyezkednek el az egyes szólamok. A karmesterek ilyen kottából vezényelnek. Oratorikus Az énekhangra (szóló és/vagy kórus), valamint zenekarra írt zeneműveket nevezzük oratorikusnak. A kifejezés az oratórium szóból származik, amelynek jelentése eredetileg imaterem, később énekeszenekaros, legtöbbször vallásos témájú zeneművet jelölt. Recitativo Hangszerrel kísért, a szöveghez alkalmazkodó ritmikus-dallamos énekbeszéd, amelyet leggyakrabban operákban és oratorikus művekben alkalmaznak a zeneszerzők. Szabvány Elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott, egységesen alkalmazandó, műszaki (technikai) eljárást vagy terméket leíró dokumentum, illetve az ennek alapján készült termék. Szolidaritás Másokkal való közösségvállalás, a társadalmi összetartozás kifejeződése, elsősorban érdekek és célok közössége alapján. Variáció Latinul: változat. A zenében egyrészt olyan zenei formát jelöl, amelyben egy téma és annak különböző zenei változatai követik egymást, másrészt jelöli azokat a változatokat is, amelyek egymástól különböznek, de lényegüket tekintve mégis azonosak. A IX. szimfónia fináléja ebben a formában íródott.
Örömóda – A dallam születése
9
10 Örömóda – A dallam születése
KVÍZ – Válaszolj a következő kérdésekre! A válaszadásban segít a műsorfüzet és az előadáson hallottak. Egy kérdésnél több helyes válasz is lehetséges.
1.
Mely zeneszerzők esetében szoktak beszélni a végzetes kilences számról? a) Brahms b) Bruckner c) Dvořák d) Mahler e) Schubert
2.
Milyen hosszú a IX. szimfónia átlagos előadása? a) b) c) d) e)
3.
4.
a) Elmebetegség b) Köszvény c) Májbetegség d) Süketség e) Vakság
5.
12 perc 23 perc 47 perc 74 perc 80 perc
Minek (volt) a himnusza az Örömóda dallama? a) Európai Közösség b) Európai Unió c) Németország d) Olimpia e) Rodézia
Egy oldal Beethoven kéziratából
Milyen egészségügyi problémával küzdött Beethoven?
Hány évig érlelte Beethoven az Örömóda dallamát a IX. szimfónia bemutatását megelőzően? a) 2 b) 12 c) 16 d) 29 e) 31
6.
Hol szólal meg először az emberi hang a műben?
a) Az első tételben. b) Az Örömóda-dallam első variációja után. c) Az Örömóda-dallam harmadik variációja után. d) Az utolsó tétel legelején. e) Az utolsó tételben.
REJTVÉNY – Feleletválasztó Válaszd ki a helyes megoldást a kérdésekre! A kiválasztott szavakban keresd meg a római számokat jelölő betűket, majd add össze értéküket! Az így kapott összeget jelölő négyjegyű számot küldd el megfejtésként!
1. Az ősbemutatón ő vezényelte a IX. szimfóniát:
KARAJAN – UMLAUF
2. Német költőóriás, akinek versét alkalmazta Beethoven a IX. szimfóniában:
GOETHE – SCHILLER
3. A „kilencszimfóniás” szerzők közül az, akit a negyedik bécsi klasszikusnak tartanak:
SCHUBERT – SCHUMANN
4. Az emberi hang megjelenését az énekes zene új korszakaként méltató szöveg szerzője:
BARTHA – WAGNER
5. Első szimfóniájában az Örömóda témájára emlékeztető dallam tűnik fel:
BRAHMS – BRUCKNER
A Kvíz és a Rejtvény megfejtéseit 2015. március 2-áig várjuk a csip@mupa.hu e-mail címre. A helyes megfejtéseket beküldők között két jegyet sorsolunk ki a 2015. március 15-én 15.00 órakor kezdődő Ifjúsági hangversenyre.
Örömóda – A dallam születése
11
G T
MÉ G
G T
dd
Ö B
dd
3
B M
1
B
5
M Ü
MÜ PA !
B
TÖ BB
y.in
_n
É
06
4_
M
Ö
dd
54 _0 6_ ny .in
14 _8 5x
20
Y
ya 20 14 _8 5x 5
se gk art
hu
a_
up
Y
CM
CY
MY
ya
CM
art
gk
se
hu
a_
M
C
É
54 _0 6_ ny .in
M
P
Ü
A
P
!
A !
/14
5/6
_0 6_
1P M
4:3
ld -n
f
pd
pd
y.
y.
-n
ld
1o
5o
1P M
4:3
6_
_0
4:3
/14
5/6
54
54
/14
5/6
5x
_8
14
20
ya
rt
ka
eg
us
_h
pa
Mu
5x
_8
14
20
ya
rt
f
1
1 .1 1.
.
05
05
1.
.1
14
14
20
20 .
3
:0
:0
11
11
1
Még több Müpa!
K
up
K
Y
CM
CY
MY
Y
20 14 _8 5x
M
art yCa
gk
se
hu
a_
up M
C
ka
us eg
pa _h
Mu
Élmény! Minden tekintetben.
Regisztráljon ingyenes hűségprogramunkba, válassza ki az Önhöz illő müpa+ kártyát, és élvezze a kedvezményeket!
mupa.hu/mupaplusz
MATINÉKONCERTEKMűhelytitkok
Mindig vasárnap, 11.00
2015. március 22.
Tavaszi dzsem
A big band egy napja 2015. május 3.
Tűzijáték-zene
A király ünnepel
HANG-SZER-SZÁM Jazz-világ
Mindig szombaton, 11.00 2015. február 28.
A szaxofon
2015. március 28.
A trombita és a harsona
2015. május 9.
A zongora
HETEDHÉT TÁNCHÁZ Zenés, táncos, énekes foglalkozás mesével - gyerekeknek
Mindig vasárnap, 11.00
2015. április 12.
A Sárköz és a tambura
2015. május 10.
A Maros–Küküllő köze és a cimbalom
MINIMATINÉ
Mindig szombaton, 11.00 2015. február 21. és március 7. 2015. április 4. és május 2.
Üsd, vágd, nem apád!
Játékos ütőhangszeres koncert
Róbert Gida és barátai
AJÁNLÓ
előzetes,
stratégiai partnereink:
stratégiai médiapartnereink:
A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
Kiadta a Művészetek Palotája Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Szerkesztette: Várnai Péter Tervezés: Hammer Advertising Kft.
ISO: 9001:2000