The Great Hungarian Songbook Régi slágerek jazzruhában
2015. február 15. Fesztivál Színház
mupa.hu
Müpa10
Jubileumi hétvége 2015. március 14-15. Az elmúlt 10 év neves magyar fellépői egyetlen hétvége alatt a Müpában!
2015. február 15. Fesztivál Színház
The Great Hungarian Songbook Régi slágerek jazzruhában Közreműködik: Nagy-Kálózy Eszter, Hirtling István – ének Káel Norbert – zongora, Földváry Balázs – nagybőgő Lakatos Pecek András – dob, Szalay Gábor – gitár Hámori János – trombita Varga Gergely, Vidákovich Izsák – tenorszaxofon Ördög Krisztián – baritonszaxofon, fuvola Baris Gábor, Bazsinka Mihály – altszaxofon A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Vezényel: Dubóczky Gergely Hangszerelő, zenei vezető: Káel Norbert Díszlet: Túri Erzsébet Rendező: Böhm György
Az elhangzó dalok: Álmaimban valahol Kétszer kettő néha öt Hol jár az eszem? Félteni kell Holnap Egy csók és más semmi Ma este nem gondoltam rád Mindig az a perc Mondd, miért szeretsz te mást Homokóra
Találkozás egy régi szerelemmel Köszönöm, hogy imádott Például te Különös éjszaka volt Kicsit szomorkás a hangulatom Lesz maga juszt is az enyém Ezt a nagy szerelmet tőled kaptam én Túl szép, amit te mondsz Meseautó Szeretni bolondulásig
The Great Hungarian Songbook
3
4 The Great Hungarian Songbook
Nagy-Kálózy Eszter és Hirtling István
A The Great Hungarian Songbook (Nagy Magyar Daloskönyv) nem létezik nyomtatott formában, valójában nem is könyv, hanem közismert és széles körben kedvelt örökzöldek gyűjteménye, amely számára a The Great American Songbook szolgált mintaként. Ez utóbbi – a közmegegyezés szerint – az 1920-as és az 1950-es évek között keletkezett népszerű slágerekből, tulajdonképpen az adott kor popzenéjét alkotó Broadway-darabok zenéiből, musicalekből és hollywoodi filmzenékből áll össze egy több száz, máig sikerrel játszott szerzeményt tartalmazó kánonná. Ezek a dalok kerülnek terítékre például akkor is, amikor akár egymás számára ismeretlen jazzenészek közös muzsikálásba kezdenek, hiszen ezek azok a bizonyos jazz-standardek, amelyeket minden jazzmuzsikus ismer New Yorktól Tokióig, Isztambultól Budapestig. S mivel az amerikai zenés filmek és musicalek világszerte mindig is óriási népszerűségnek örvendtek, a bennük elhangzó, könnyen megjegyezhető témával, jól követhető szerkezettel rendelkező, gazdagon hangszerelt számok a legkülönbözőbb generációkat és nációkat szórakoztatták – és fogják szórakoztatni, vélhetően a jövőben is. S ha a hallgatók nem is tudják, hogy épp George és Ira Gershwin, Irving Berlin, Richard Rogers és Oscar Hammerstein vagy Cole Porter dalát hallják, mégis együtt tudják dúdolni a refrént Fred Astaire-rel, Judy Garlanddal, Gene Kellyvel vagy Bing Crosbyval. Sőt akár Rod Stewarttal, Robbie Williamsszel, Stinggel, Michael Bubléval, Diana Krall-lal, Harry Connick Jr.-ral vagy legújabban Sir Paul McCartney-val, hiszen az ezredforduló popzenéjének legnagyobbjai is rendre fellapozzák a Nagy Amerikai Daloskönyvet. Ezek a számok Káel Norbert zongorista, zeneszerző fülébe is bekúsztak, már gyerekkorától. Otthonukban a film, a színház és a zene szeretete egyaránt meghatározó volt, majd amikor tizenévesen a klasszikus zenei tanulmányok mellett a jazz felé fordult, a standardek is alapélményt jelentettek számára.
Az Amerikai Egyesült Államokban testközelből is megtapasztalhatta az örökzöldek élő kultuszát, és ekkor ébredt rá – mondhatni, megfelelő távolságot tartva, új szemszögből tekintve rájuk –, hogy a régi magyar film- és zenés színházi slágerek éppúgy érdemesek, nemhogy a folyamatos játszásra, de az átértelmezésre, továbbgondolásra is. „Úgy találtam, hogy a mi örökzöldjeink éppolyan profi munkák, mint amerikai társaik, sőt néha még kidolgozottabbak, zeneileg izgalmasabbak is náluk.”
The Great Hungarian Songbook
5
6 The Great Hungarian Songbook
Káel Norbert személyes ihlető forrásai az unikális megközelítési módok tekintetében Sinatrától indultak, aki nagyzenekaraival a harmonizálás terén fejlesztette tovább a kiszemelt szerzeményeket. Diana Krall esetében a latinos alapok alkalmazását érezte izgalmasnak. A végső motivációt az adta meg számára, hogy belevágjon jól ismert magyar dalok áthangszerelésébe, amikor meghallotta annak az egészen újszerű és bátor alkotómunkának az eredményét, amelyet Brad Mehldau zongorista végzett triólemezein jazz-standardek átlényegítésével. Természetesen nem példa nélküli a törekvés, amely szerint a múlt század első felének magyar slágereit – legyenek azok filmbetétdalok, kuplék, operettslágerek – érdemes a jelenkor hallgatósága számára átdolgozni. Több jazz- és popmuzsikus formálta saját képére az Éjjel az omnibusz tetején, a Mindig az a perc vagy az Egy csók és más semmi című dalt. A Bohém Ragtime Jazz Band, a Hot Jazz Band, a Budapest Jazz Orchestra is válogatott e gyöngyszemek közül, ám ők a tradicionális jazz, a swing határvidékén rendszerint nem merészkedtek túl. Káel Norbert „lelki füle” számára azonban, majd a gyakorlatban is, némelyik dal könnyen megadta magát akár a latinos, bluesos alaplüktetésnek, sőt az is előfordult, hogy a hangszerelő az R’n’B-ig is elmerészkedett. „A dallamot és az általa kijelölt funkciós rendet minden esetben megőriztem. Bizonyos daloknál nem éreztem, hogy jót tenne nekik, ha az eredeti megszólaláshoz képest merőben mást erőltetnék rájuk, másoknál egészen meglepő stiláris fordulatokat hallhatunk. Felbukkanhatnak akár közbeékelt klasszikus zenei epizódok, nem várt váltások egy-egy szám közben is, de helyenként még a páratlan, 5/8-os vagy 7/8-os metrumok alkalmazásától sem riadtam vissza” – mondta el. Túri Erzsébet díszletének motívuma
„Szerintem a titok nem más, mint hogy meg kell őrizni a dalok karakterét, miközben újszerű ritmikai, harmóniai vagy hangszerelési megoldásokat alkalmazunk. Ha mindezt a jó ízlés határain belül tesszük, sikeres lesz a próbálkozás.” Nem meglepő megállapítás, hogy a tengeren túl a hazánkénál sokkal nyitottabb az alkotói és a befogadói oldal egyaránt. Nem csoda hát, hogy ott már jóval korábban születtek formabontó zenei stílustársítások. Nálunk erősek a beidegződések, nehezen nyit a közönség az újdonságra, és ez szinte minden zenei területről elmondható. Ezért aztán a Nagy Magyar Daloskönyv műsorába beválogatott számok is többszöri rostáláson estek át, míg aztán Böhm György és Káel Norbert megállapodott a végső húszas befutónál, s hasonlóképp gondos mérlegelés tárgyát képezte a hagyományoshoz közelítő, illetve az attól elrugaszkodó hangzásvilágot képviselő darabok arányának meghatározása. Nem titok, hogy az előadás egyfajta kísérletként is felfogható, melyre a tinédzser korúaktól – akik korábban talán sosem hallották Eisemann Mihály, Fényes Szabolcs vagy Gábor S. Pál kompozícióit – egészen a dédszülőkig, a laikus zenekedvelőktől a vájt fülűekig mindenkinek számítanak az érdeklődésére. Böhm György és Káel Norbert, noha jól ismerték egymás munkásságát, a The Great Hungarian Songbook produkció színre vitele alkalmából dolgoztak együtt először.
Böhm György elgondolása szerint az est hangulatára elsősorban az elegancia jellemző, ehhez igazodik az előadók megjelenése, a letisztult eszközökkel operáló színpadkép, a fekete és fehér színek dominanciája, melyek hatásaként nyomban a hangosfilm hőskorában érezhetjük magunkat. E békebeli atmoszférával képeznek kontrasztot a meghökkentő zenei csavarok. A próbafolyamat 2014 augusztusában kezdődött a zenés darabokban és filmekben a közönséget már számtalanszor emlékezetes pillanatokkal megajándékozó Nagy-Kálózy Eszter és Hirtling István színművészekkel, akiket Káel Norbert zongorakísérettel kalauzolt végig zenei elképzeléseinek kihívásokkal teli, egyben felettébb izgalmas ösvényein. A teljes zenekari próbák minden résztvevő számára lenyűgöző élményt jelentettek. Írta: Bércesi Barbara
The Great Hungarian Songbook
7
8
Nagy-Kálózy Eszter Jászai Mari- és Prima-díjas színművész, érdemes és kiváló művész. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán Kerényi Imre osztályában végzett 1988ban. 1986-tól játszott a Madách Színházban. 1988-tól a kaposvári Csiky Gergely Színház, 1990-től a Radnóti Színház, 1993-tól a Művész, majd a Thália Színház, 1997től pedig a Kelemen László Színkör tagja. 2000–2002-ig az Új Színház társulatához tartozott, 2002–2004 között az újonnan épített Nemzeti Színház, 2004–2006 között a soproni színház, majd 2013-tól ismét a Nemzeti Színház művésze. Főbb színpadi szerepei közé tartozott Csehov Cseresznyéskert című darabjának egyik főszerepe, de 2002-ben a Nemzeti Színházban eljátszhatta például Melindát is a Bánk bánban. Énekes szerepekben is feltűnik, például a 2011-ben bemutatott, Egy nyári éj mosolya című előadásban. Életében a filmezés is jelentős szerepet kapott, a nyolcvanas évektől napjainkig számos játék- és tévéfilmben bizonyította tehetségét. 1987-ben a Csinszka című film főszerepével került a köztudatba, aztán láthattuk például az 1990-ben bemutatott Édes Anna, a 2001-es Hamvadó cigarettavég (Karády Katalin szerepében), valamint a 2008-as Eszter hagyatéka című filmben is. Szinkronszínésznőként olyan sztároknak kölcsönözte hangját, mint például Gwyneth Paltrow, Julianne Moore vagy Carrie-Anne Moss.
Hirtling István Jászai Maridíjas, érdemes művész. Színészi tanulmányait 1976-ban a Budapesti Gyermekszínház stúdiójában kezdte. 1984-ben szerezte meg diplomáját a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Kerényi Imre, Huszti Péter és Versényi Ida osztályában. Főiskolás kora óta folyamatosan több budapesti és vidéki színházban is szerepel. 1982-ben a Nemzeti Színházban kezdett játszani, amelynek 1990-ig volt tagja. Utána egy évig a Madách Színház társulatához tartozott, ahol vendégként máig játszik. 1992-től a Művész Színház és az abból alakult Thália Társaság tagja, majd alapítója a Kelemen László Színkörnek. Tizennégy éven át a budapesti Új Színház tagja volt, jelenleg a székesfehérvári Vörösmarty Színház színésze. Sokoldalú tehetségét modern és klasszikus darabokban, operettekben és királydrámában egyaránt kamatoztatta. Főbb szerepei között említhető a János király és a Torquato Tasso címszerepe (Dürrenmatt, illetve Goethe), Tanner John (Shaw: Tanner John házassága), István király (Szörényi–Bródy: István, a király), Gastrofar George, Tus (Eliot–Lloyd Webber: Macskák), Alceste (Molière: A mizantróp), Oberon (Shakespeare: Szentivánéji álom), Macheath (Brecht–Weill: Koldusopera), Higgins (Shaw–Loewe: My Fair Lady), Harpagon (Molière: A fösvény), Robert Chiltern (Oscar Wilde: Az ideális férj), Jerry (Harold Pinter: Árulás).
The Great Hungarian Songbook
9
10 The Great Hungarian Songbook
Káel Norbert a klasszikus zene és a jazz felé a kezdetektől fogva egyaránt nyitott zongorista. Zenei tanulmányait hétéves korában kezdte, s tizennégy évesen nyert felvételt a Bartók Béla Konzervatóriumba, ahol kivételes tehetségként tartották számon. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz-zongora szakán Binder Károly és Oláh Kálmán voltak tanárai. Diplomája megszerzését követően ösztöndíjat nyert a neves bostoni Berklee School of Musicba, mentora többek közt Joe Lovano és Gárdonyi László volt. Nem sokkal később kedvelt előadója lett a bostoni jazzkluboknak. Miután székhelyét New Yorkba helyezte át, tovább csiszolta tudását a klasszikus zene területén, Seymour Lipkin és Matti Raekallio, illetve a jazz oldaláról Kenny Barron útmutatásai szerint. Nagy sikerrel szerepelt Észak- és Közép-Amerikában, Németországban, Svájcban, Franciaországban, Romániában, Mexikóban és Costa Ricában is. A néhány éve Magyarországra visszatért zongoraművész fellépései lelkes fogadtatásban részesültek az Operaházban, a Zeneakadémián és a Művészetek Palotájában egyaránt. Jazzical nevű triójával a budapesti klubélet egyre gyakoribb szereplője. Böhm György az ELTE Bölcsészettudományi Karán diplomázott 1979-ben, majd színház- és filmesztétikai szakosítást szerzett. A szakosodás éve alatt rendezőasszisztensként dolgozott a Vígszínházban. Ezt követően két évig dramaturgként működött a Szegedi Nemzeti Színháznál, majd 1987-ig irodalmi vezető volt a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színháznál, amelynek alapító tagja is. 1986-ban a Rock Színház, egy évvel később a Vígszínház dramaturgja lett. 1989–1995 között a Szerzői Jogvédő Hivatal tanácsadója, 1991–1997-ig a Budapesti Kamaraszínház dramaturgja, 1996-tól egy évig a Friderikusz Show gagmanje. 1992-től a Győri Nemzeti Színház vezető dramaturgja és rendezője. 1995–1996 között
marketing- és reklámmenedzseri diplomát is szerzett. 1997-től 2001-ig vezető dramaturg és kreatív tanácsadó a Fővárosi Operettszínházban, 2001-től az intézmény irodalmi vezetője és rendezője. 2005-től a Művészetek Palotája művészeti tanácsadójaként is dolgozik. Rendezői és dramaturgi munkássága mellett színdarabokat és baletteket ír, nagyszabású rendezvények látványshow-it rendezi. Több világhírű musical és operett magyar nyelvű, illetve új változatának színpadra állításában vett részt. Rendszeresen dolgozik az új magyar drámaíró nemzedékkel. Az 1987-es, VI. Országos Színházi Találkozó különdíjasa, Jászai Mari- és Nádasdy Kálmán-díjas. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara több mint hetvenéves fennállása alatt számtalan bel- és külföldi hangversennyel, valamint szinte a teljes szimfonikus és orato-rikus repertoár rádió-, tévé- és CD-felvételeivel vívta ki rangját a világ nagyzenekarainak élmezőnyében. A nemzetközi zenei élet vezető kritikusai egybehangzóan méltatják kiegyenlített hangzását, hajlékonyságát, valamint azt a mecénási tevékenységet, amelyet az együttes a magyar kortárs zene népszerűsítésével és rögzítésével végez. A zenekar kezdetektől közreműködik a Művészetek Palotájában évente megrendezett Budapesti Wagner-napokon, s a hátországot adja a hatalmas sikerrel zajló Szimfonik-koncertsorozathoz, amelyben közkedvelt popslágerek „nagyzenekarosított” változatainak tapsolhat a nagyérdemű.
The Great Hungarian Songbook
11
12 The Great Hungarian Songbook
Eszter Nagy-Kรกlรณzy and Istvรกn Hirtling
Summary The Great Hungarian Songbook does not exist in printed form and is not an actual book as such, but a collection of well-known and highly popular evergreen tunes for which The Great American Songbook served as the model. The latter consists of popular hits written from the 1920s through the 1950s, principally the songs from Broadway theatre, musicals and Hollywood films representing the popular music of the period. Among many others, compositions by George and Ira Gershwin, Irving Berlin, Cole Porter, Richard Rogers and Oscar Hammerstein rub shoulders with the jazz standards familiar to every jazz musician the world over. It was when studying at the prestigious Berklee School of Music that pianist Norbert Káel realised – one might say, from a suitable distance – that hits from old Hungarian films and musical theatre might deserve a similar reinterpretation and reappraisal. In his view, Hungary’s own evergreens are just as professionally written as their American counterparts; indeed, they are sometimes even more finely wrought and musically exciting. Attempts to remodel Hungarian hits of the first half of the 20th century composed by the likes of Mihály Eisemann, Szabolcs Fényes or Pál S. Gábor are not unprecedented, but others did not generally stray beyond the borders of traditional jazz and swing. Káel, however, has ventured as far as basic rock and blues beats, and even R’n’B and hip hop. “I think the secret is nothing more than to preserve the songs’ character while applying modern rhythms, harmonies and instrumentation. If we do all this within the boundaries of good taste, then the attempt will be successful.” In the concept of director György Böhm, elegance will chiefly characterise the mood of the evening. The pre-war atmosphere will contrast with impressionistic images projected in the background, and of course astonishing musical twists. The choice of actors Eszter Nagy-Kálózy and István Hirtling – who have provided audiences with countless unforgettable moments in musical theatre and cinema – was self-evident, as was that of the Hungarian Radio Symphonic Orchestra as an orchestra superbly equipped to provide accompaniment in the widest variety of styles.
The Great Hungarian Songbook
13
Fred Frith Trio / Hauschka
2015. február 22.
Hauschka
Söndörgő & Mostar Sevdah Reunion
2015. március 1.
Söndörgő
JAZZMŰHELY
Borlai Gergő: Divided Concert No. 2
Borlai Gergő, Nguyên Lê, Eivind Aarset, Gustaf Hielm 2015. március 17. Borlai Gergő
MR2 AKUSZTIK+ A MÜPÁBÓL
Bíró Eszter
2015. március 28.
Fotó © Hajdu András
JAZZMŰHELY
Mrs. Columbo: Under the Rainbow
2015. április 1.
Tigran Hamasyan Trio
2015. április 2.
Fotó © Maeve Stam
előzetes,
AJÁNLÓ
stratégiai partnereink:
stratégiai médiapartnereink:
A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
Kiadta a Művészetek Palotája Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Szerkesztette: Várnai Péter Tervezés: Hammer Advertising Kft. A Művészetek Palotája fotóit Csibi Szilvia, Pető Zsuzsa, Posztós János és Kotschy Gábor készítette. A címlapon: Hirtling István és Nagy-Kálózy Eszter
ISO: 9001:2000