Müpa Műsorfüzet - Bach - Duruflé - Szathmáry (2021. november 30.)

2021.

NOVEMBER 30.

BACH – DURUFLÉ – SZATHMÁRY 1

mupa.hu

30 November 2021 Béla Bartók National Concert Hall

BACH – DURUFLÉ – SZATHMÁRY Featuring: Zsigmond Szathmáry, Dóra Pétery, Ivan-Bogdan Reincke, Rajmund Kun – organ Anikó Katharina Szathmáry – violin Ádám Berki – cello Viola Thurnay – alto Ekkehard Abele, Bálint Gyombolai – baritone New Liszt Ferenc Chamber Choir (choirmaster: László Norbert Nemes) UMZE Ensemble Conductor: Gergely Vajda, László Norbert Nemes Zsigmond Szathmáry: Feuertaufe J. S. Bach: Passacaglia and Fugue in C minor, BWV 582 Zsigmond Szathmáry: Cadenza con ostinati per violino e organo (Hungarian première) J. S. Bach: Sonata in major, BWV 1016 – 2. Adagio ma non tanto Zsigmond Szathmáry: Fukushima Requiem (Hungarian première)

Duruflé: Requiem The English summary is on page 12.

2

2021. november 30.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

BACH – DURUFLÉ – SZATHMÁRY Közreműködik: Szathmáry Zsigmond, Pétery Dóra, Reincke Ivan-Bogdan, Kun Rajmund – orgona Anikó Katharina Szathmáry – hegedű Berki Ádám – cselló Thurnay Viola – alt Ekkehard Abele, Gyombolai Bálint – bariton Új Liszt Ferenc Kamarakórus (karigazgató: Nemes László Norbert) UMZE Kamaraegyüttes Vezényel: Vajda Gergely, Nemes László Norbert Szathmáry Zsigmond: Feuertaufe J. S. Bach: c-moll passacaglia és fúga, BWV 582 Szathmáry Zsigmond: Cadenza con ostinati per violino e organo (magyarországi bemutató) J. S. Bach: E-dúr szonáta, BWV 1016 – II. Adagio ma non tanto Szathmáry Zsigmond: Requiem Fukushima emlékére (magyarországi bemutató)

Duruflé: Requiem

3

Szathmáry Zsigmond 1939-ben született Hódmezővásárhelyen. 1958 és 1963 között a Zeneakadémia orgona és zeneszerzés szakán Gergely Ferenc, illetve Szabó Ferenc növendéke volt. Később Bécsben, Alois Forernél folytatott posztgraduális tanulmányokat, majd Németországba áttelepülve a Frankfurti Zeneművészeti Főiskolán Helmut Walcha óráit látogatta.

Orgonastúdiumai mellett 1964 és 1967 között a Kölni Új Zenei Szemináriumokon Henri Pousseur és Karlheinz Stockhausen irányításával mélyítette tovább zeneszerzéstudását, valamint 1964-ben és 1965-ben részt vett a Darmstadti Nyári Kurzuson, ahol Ligeti György tanítványa volt.

1969-ben Hamburg-Wellingsbüttel evangélikus templomának első kántora lett, 1976-tól 1978-ig a brémai katedrálisban töltötte be ugyanezt a pozíciót.

A hetvenes évek elején az oktatás került szakmai élete fókuszába: 1972 és 1978 között a lübecki, a brémai és a hannoveri főiskolán tanított, majd 1978-tól nyugdíjazásáig a Freiburgi Zeneművészeti Főiskola professzora volt. Emellett hosszabb-rövidebb ideig vendégprofesszorként tevékenykedett Tokióban és Szöulban, tanított a Haarlemi Nyári Orgonaakadémián, illetve az egykor rá is nagy hatást gyakorló Darmstadti Nyári Kurzuson, továbbá mesterkurzusokat tartott Észak-Amerika (Princeton, Rochester, Ann Arbor), Oroszország (Moszkva) és Nyugat-Európa (Németország, Svájc, Hollandia, Svédország, Franciaország) híres egyetemein. Nyugállományban töltött évei sem telnek tétlenül: 2007 óta a kölni Szent Péter-templom címzetes orgonistája.

Tanári és kántori tevékenysége mellett Szathmáry Zsigmond jelentős karriert futott be koncertező orgona- és zongoraművészként, illetve karmesterként. A 17. századtól korunk zenéjéig ívelő repertoárját szinte valamennyi jelentős zenei központban megszólaltatta, előadói munkásságát számos hanglemez és CD örökítette meg. A zenei kísérletezés és a technikai újítások iránti nyitottsága legfőképp a kortárs zene előadására predesztinálja. Szathmáry az avantgárd orgonazene lelkes támogatójaként, a szerzőkkel szorosan együttműködve eddig mintegy 120 kompozíciót mutatott be – többek között egykori darmstadti mestere, Ligeti György, illetve Eötvös Péter, Heinz Holliger, Wolfgang Rihm, John Cage, Luciano Berio műveit –, közülük nem egynek mára már állandó helye van az orgonarepertoárban.

A kortárs orgonazene ügyét nem csak előadóként, hanem zeneszerzőként is képviseli.

A budapesti tanulmányok során elsajátított biztos alapokat a nemzetközi avantgárd zenéből leszűrt ismeretekkel gazdagította. Kompozíciói sokszor merész kísérletek, szívesen él bennük szokatlan játéktechnikákkal és használ élő elektronikát, illetve elektroakusztikus eszközöket, 4

melyekkel a megszokott instrumentális hangszíneket idegeníti el és teszi ezáltal újszerűvé.

Bár alapélménye a darmstadti iskola, műveiben dogmák nélkül alkalmazza a legkülönfélébb kortárs zenei eljárásokat, megmaradva modernnek a posztmodern irányzatok divatja idején.

Saját kompozíciói mellett hangszerelései, orgonaátiratai is figyelemre méltóak.

Művészetét számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el. 1960-ban, még zeneakadémiai növendékként megnyerte a Budapesti Nemzetközi Orgonaversenyt, 1972-ben megkapta Hamburg városának Bach-díját, egy évvel később ugyanott a Freie Akademie der Künste tagjává választották. 1987-ben a Magyar Népköztársaság Liszt-emlékbizottsága tüntette ki, 2008-ban Artisjus-díjat kapott, 2009 óta az MTA Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiájának tiszteletbeli tagja. *** A San Sebastián-i Orgonafesztivál felkérésére 2004-ben komponált Feuertaufe (A tűz megkeresztelése) Szathmáry egyik legvirtuózabb és egyben leghatásosabb orgonaműve. Címe a pünkösdi ünnepkörhöz kapcsolódó glosszoláliára utal: „És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, ahol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek, és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Szellemmel, és kezdének szólni más nyelveken, amint a Szellem adta nékik szólniuk.” (Csel. 2:1–4) A glos�szolália, avagy a nyelveken szólás nem idegen nyelven beszélést jelent, hanem az elragadtatás nyelvén való megszólalást: semmilyen nyelvből ki nem mutatható hangsorok hallatását extatikus állapotban. Szathmáry szélsőséges hangterjedelmű, extrém hangzásokban bővelkedő kompozíciójának előadásakor az orgonistának hasonlóan elragadtatott állapotba kell kerülnie, mint a nyelveken szólóknak, és a mű befogadásához is komoly figyelem szükséges.

A Cadenza con ostinati a zeneszerző lánya, Szathmáry Anikó számára íródott 1993-ban. A két hangszer közötti hangerőbeli különbséget az orgona transzparens regisztrációja és szólamának vékony faktúrája oldja fel, így a darab valóban két egyenrangú hangszer párbeszédévé tud válni. A Cadenza con ostinati a Feuertauféhoz hasonlóan virtuóz zene, amely izgalmas, de időnként szürreális ösvényeken vezeti hallgatóságát. A címben szereplő makacs ismétlődés csak a darab vége felé, a hegedű szólamában érhető tetten.

A 2011. március 11-i tóhokui földrengés és az azt követő cunami súlyos nukleáris üzemzavarok és balesetek sorozatát indította el: a Fukushima I atomerőmű három reaktorában teljes zónaolvadás történt, négy reaktorblokk szerkezetileg károsodott, és nagy mennyiségű radioaktív anyag jutott ki a komplexumból. Az atomerőmű-baleset a legsúlyosabb, 7-es fokozatú besorolást kapta a Nemzetközi Nukleáris Eseményskálán. E megrendítő eseménysor emlékére írta Szathmáry Requiem Fukushima emlékére című művét. Bár személyesen nem élte át a szerencsétlenséget, voltak tapasztalatai arról, mivel jár egy ilyen nagyságrendű katasztrófa.

5

1995-ben japán feleségével útba ejtették Kóbe városát, onnan repültek tovább Dél-Koreába.

Visszaútjukkor Kóbe helyén már csak romokat láttak: amíg ők a szomszédos szigeten tartózkodtak, addig a Nagy Hansin földrengés, Japán történelmének egyik legerősebb, legtöbb áldozatot követelő és legnagyobb károkat okozó földmozgása a város nagy részét elpusztította.

Szathmáry erre az emlékre támaszkodott a Requiem komponálásakor.

A mű első előadása 2014. április 12-én volt a strasbourgi Temple Neufben, hivatalos ősbemutatójára két hónappal később, július 14-én a hollandiai Haarlemben található Bavokerkben került sor az orgonafesztivál keretében. Az előadáson Japán hollandiai nagykövete is tiszteletét tette. Bár létrejöttét elsősorban Szathmáry japán ismerősei ösztönözték, a mű konkrét felkérésre íródott. Hangszerelése meglehetősen szokatlan: baritonszóló és osztott vegyeskar mellett fúvósötös, ütősök és orgona szerepel benne. Amint azt a zeneszerző egy interjúban hangsúlyozta, az orgona nem az ő személye miatt került a kísérő együttesbe, és nem is egyfajta zenekarpótlékként funkcionál, hanem valóban fontos és önálló entitás, amely összefogja a különböző hangszíneket és koherenciát teremt a szólamok között.

A Requiem Fukushima emlékére több vonásában Brahms Német requiemjéhez hasonlít.

Sem Brahms, sem Szathmáry műve nem alkalmazkodik a liturgikus keretekhez; a magyar komponista ezt azzal indokolta, hogy nem keresztény területről van szó, így nem érzett késztetést arra, hogy a hagyományos gyászmisék tradícióihoz kapcsolódjon. Ezenkívül egyik kompozíció sem a hagyományos requiemszövegre íródott. Bár Szathmáry felhasznált belőle elemeket, gyászmiséjéhez legnagyobbrészt az Ószövetségből – Jób könyvéből és Jeremiás panaszaiból – vett át részleteket. A felhasznált szövegek közös vonása a panaszos hangvétel: a gyászmise szokatlan módon több ízben Isten ellen is kifakad.

A mű vívódó jellegét erősíti a sokszor szándékosan igen harsány megszólalás és nagy hangerő, illetve a tonális elemeket és a hagyományokra való hivatkozást figyelmen kívül hagyó zenei nyelvezet, ami miatt a műben nincsenek a hallgató számára fogódzóként szolgáló, ezáltal közvetett módon megnyugvást hozó elemek. A műben rendszeresen felbukkanó egyedüli hagyományos elem az évszázadokra visszanyúló, lefelé lépő lamentációfigura, ám ez is kifacsarva, a fúvósok glissandójaként csendül fel. A Requiem záró szakasza a maga módján mégis megnyugvást hoz, e gesztus Gabriel Fauré és Maurice Duruflé gyászmiséinek zárásával rokon.

1941-ben a fél évvel korábban hatalomra jutott Vichy-kormányzat (amely a Harmadik Birodalom által meg nem szállt francia területek felett gyakorolt hatalmat) szimfonikus költemény komponálására kérte fel Duruflét, ő azonban ehelyett utóbb legismertebbé vált művéhez, a Requiemhez kezdett hozzá. Az op. 9-es számot viselő kompozíció 1944 őszén, a rezsim bukásakor még csak félig volt kész, befejezésére egészen 1947 szeptemberéig kellett várni. A művet a szerző időközben elhunyt édesapja emlékének ajánlotta. A gyászmise 1948-ban jelent meg kórus-orgona változatban (a Pie Jesu tételben obligát csellóval), de a kíséretet Duruflé később elkészítette nagyzenekarra (1950), kiszenekarra (1961), illetve kürtökkel kiegészített kiszenekarra (1970) is.

6

Duruflé Requiemje a szövegválasztás és a struktúra tekintetében is hasonlóságot mutat Fauré híres művével. Mindkét szerző szakít a Berlioz- és Verdi-féle dramatikus-operai requiemhagyománnyal. Mindkettejük gyászmiséje kilenc tételből áll, kihagyják a liturgikus Dies Irae-t, viszont központi elemként szerepeltetik a Pie Jesu tételt – énekszólóra és redukált kíséretre hangszerelve –, illetve a Libera me és az In Paradisum szakaszokat, melyek közül utóbbi mindkét esetben vigasztaló hangvételű. Duruflé Requiemjére a fauré-i előkép mellett a gregorián ének volt nagy hatással. Amikor a felkérést kapta, éppen egy olyan orgonaszviten dolgozott, amelynek témáit kizárólag gregorián énekekből vette. Ehhez a művéhez tartozó vázlatait teljesen beépítette a gyászmisébe, amely szintén csak gregorián énekekből – egészen pontosan a 11. századból származó Liber Usualis requiemjéből – vett témákat használ.

A koncerten Szathmáry saját művei, illetve Duruflé kompozíciója mellett Johann Sebastian Bach két zeneműve csendül fel, elsőként egyik legismertebb kompozíciója, a c-moll passacaglia és fúga. Valószínűleg 1706 körül keletkezett Arnstadtban: Bach ekkoriban tért vissza Lübeckből, ahol hallotta és tanulmányozta Dietrich Buxtehude hasonló műveit. A két részből álló zenedarab első fele egy passacaglia, vagyis egy ostinato-basszusra épülő variációsorozat.

A korabeli szokásnak megfelelően a basszustéma háromnegyedes ütemű, jambikus lejtésű, a darab elején méltóságteljes – bár rendhagyó módon először csak önmagában, pedálon szólal meg –, majd a húsz variáció során egyre virtuózabb formát ölt, sőt más szólamokban is felhangzik. A csúcspont a tizenkettedik változat, amelyet három halkabb variáns követ; az utolsó öt variáció fináléként szolgál. A rákövetkező fúga főtémája a passacaglia-téma első fele, kontraszubjektuma pedig a passacaglia-téma második felének transzformált alakja.

Az E-dúr hegedű-csembaló szonáta Bach kötheni évei végén, 1720 és 1723 között komponált hat műből álló sorozatának harmadik darabja. E darabok jelentőségét az adja, hogy bennük Bach a basszuskíséretes hangszeres szonátát ötvözi a triószonátával úgy, hogy a billentyűs játékos a jobb kezével nem kitöltő harmóniákat improvizál, hanem önálló, leírt szólamot játszik.

A szonáta nyitó Adagiója struktúráját és hangvételét tekintve a weimari kantáták obligáthangszeres sinfoniáival rokon. A tételt August Wilhelmj ültette át hegedűre és orgonára 1885 körül. Írta: Németh Zsombor

7

Fotó © Felicides Ildikó

Pétery Dóra sokoldalú művész, nemzetközi zenei fesztiválok rendszeres vendége, az eddig négy alkalommal megrendezett Budapesti Klavikordnapok minifesztivál egyik művészeti vezetője, a Centrifuga kortárs zenei műhely tagja, a Zeneakadémia egyházzenei tanszékének tanársegédje, a csillaghegy-békásmegyeri evangélikus templom orgonistája. Continuojátékosként számtalan formációban dolgozik, Anna Maria McElwainnel pedig 2014-ben alapítottak klavikordduót. Szívesen dolgozik együtt kortárs zeneszerzőkkel is, számos fontos orgonamű magyarországi bemutatóját játszotta, köztük Gubajdulina, Kagel és Messiaen darabjait. Érdeklődési körébe tartozik a hangszeres színház, a szabad improvizáció és az elektronikus zene is.

Reincke Ivan-Bogdan 1998-ban született Németországban, 2013 óta él és tanul Magyarországon. A Zeneakadémián 2020-ban szerzett BA-diplomát Fassang László növendékeként, majd Weimarban folytatta tanulmányait Martin Sturmnál. 2019-ben megnyerte az észak-írországi NIIOC nemzetközi orgonaversenyt, a díjjal New York-i, londoni, cambridge-i, dublini és belfasti koncertmeghívások jártak. Rendszeresen koncertezik Magyarországon és Németországban, de fellépett már Franciaországban és Romániában is. Számos tanulmányúton és mesterkurzuson vett részt, 2021-ben pedig több versenyen is elindult , a Toulouse-i Nemzetközi Orgonaverseny egyik finalistája volt.

Kun Rajmund 1998-ban született, hatéves korában kezdett zongorázni, később a zongora mellett népi éneket is tanult a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnáziumban, majd felvette az orgonafakultációt is. 2017-ben a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának hallgatója lett, 2018 óta pedig a Zeneakadémián gyarapítja tudását, Szabó Balázs osztályában.

Részt vett többek között David Titterington, Louis Robilliard, Michel Bouvard és Szathmáry Zsigmond kurzusain, fellépett a debreceni Nagytemplomban, a Zeneakadémia Nagytermében, a Müpában, illetve a lyoni Szalézi Szent Ferenc-templomban. Érdeklődése az orgona megszólaltatása mellett az orgonaépítészetre is kiterjed.

8

Anikó Katharina Szathmáry a freiburgi Hochschule für Musik és a londoni Guildhall School of Music and Drama növendéke volt, de fontos impulzusok érték a darmstadti Új Zenei Nyári Kurzuson is.

1994 óta a Staatsphilharmonie Rheinland-Pfalz, illetve 2007 óta a Bayreuthi Ünnepi Játékok zenekarának tagja, de szólókoncerteket is ad Európában, Észak- és Dél-Amerikában, Koreában és Japánban. Több alkalommal játszotta el Beethoven valamennyi szonátáját. Játéka és kortárs zene iránti elkötelezettsége számos komponistát inspirált, több számára írt mű ősbemutatója fűződik a nevéhez. Rádió- és CD-felvételeket készített az NHK (Japán), a WDR, a BR, a HR, az SWR (Németország), a Bartók Rádió, az Are Musikverlag, a Cybele és a Hungaroton számára.

Thurnay Viola felsőfokú zenei tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végezte zeneelmélet, majd zeneismeretés ének-zene tanári szakon. Ezután az énekesi pálya felé fordult, Lax Éva növendékeként szerzett képesítést régi zene-magánének szakon. Jelenleg a Magyar Rádió Énekkarának tagja, ahol rendszeresen énekel szólistaként is. Aktív szerepet vállal kortárs zeneművek bemutatásában, és számos lemezfelvételen működik közre.

Fotó © Wágner Csapó József

Ekkehard Abele énekesi diplomáját Bázelben szerezte Kurt Widmer növendékeként, majd Eugene Rabine-nál képezte tovább magát Weimarban. 1996-ban Bach-díjat kapott a lipcsei Nemzetközi Bach Versenyen. A német basszbariton, aki énekelt már Thomas Hengelbrock, Ton Koopman, Philippe Herreweghe és Yannick Nézet-Séguin vezényletével is, nagy hangsúlyt fektet kortárs művek bemutatására. Főszerepet énekelt többek között Salvatore Sciarrino két operájának New York-i, bogotái, velencei és mannheimi előadásain, Brian Ferneyhough Shadowtime című művében a Müncheni Biennálén, a Párizsi Őszi Fesztiválon, a Ruhrtriennálén és a Lincoln Centerben, de szerepelt Bernhard Lang Montezumájának premierjén is a Mannheimi Nemzeti Színházban.

9

Gyombolai Bálint 2009-ben szerezte meg diplomáját a Zeneakadémia ének-zene tanár és karvezetés szakán. Tanulmányai ideje alatt szólistája volt az intézmény Párkai István és Erdei Péter vezette Alma Mater Vegyeskarának, majd alapító tagja és szólistája lett az Új Liszt Ferenc Kamarakórusnak (karnagyok: Erdei Péter, Nemes László Norbert). Szólistaként közreműködött olyan oratorikus művek előadásában, mint Bach Magnificatja, Kodály Missa brevise, Fictoor Lányi Requiemje vagy Duruflé Requiemje. Énekesi feladatai mellett elsősorban zenepedagógusként (Kecskeméti Kodály Intézet, pestszentlőrinci Vörösmarty Gimnázium) és karnagyként (Vörösmarty Leánykar, Dunakeszi Városi Vegyeskar) működik.

Fotó © Zih Zsolt, MTVA

Vajda Gergely karmester, zeneszerző, a Huntsville Symphony Orchestra és a Portland Festival Symphony zeneigazgatója, az UMZE Kamaraegyüttes művészeti vezetője, az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány programigazgatója. Három évig állt vezető karmesterként a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara élén, majd 2014-ben annak állandó vendégkarmesterévé nevezték ki.

2014-től 2019-ig a Nemzetközi Armel Operaverseny és Fesztivál művészeti vezetője volt. Művei a BMC, a Hungaroton Classic és az Editio Musica Budapest gondozásában jelennek meg. Gundel művészeti díjas és Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjas, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja.

Nemes László Norbert tanszékvezető egyetemi tanár, 2008 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézetének igazgatója. Tizenkét éven át volt társkarnagya a Magyar Rádió Gyermekkórusának, 2014 szeptembere óta a Zeneakadémia rezidens kórusa, az Új Liszt Ferenc Kamarakórus karnagya, a Nemzeti Ifjúsági Kórus alapító karnagya. Művészi munkája elismeréséül 2005-ben Bartók–Pásztory-díjat kapott. Zenepedagógusként és karnagyként Ausztráliától az Egyesült Államokig négy kontinensen tanít rendszeresen, az Oxford Handbook of Choral Pedagogy Kodály Zoltán zenepedagógiai koncepcióját bemutató fejezetének szerzője, a Nemzetközi Kodály Társaság alelnöke, számos zenei szervezet tiszteletbeli tagja.

10

Az Új Liszt Ferenc Kamarakórus a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem volt és jelenlegi növendékeiből válogatott együttes.

Fő célja annak a hagyománynak az újraélesztése, melyet az egyetemen Párkai István teremtett meg a Liszt Ferenc Kamarakórus (1963–1993) működése idején.

E hagyomány lényege, hogy az együttes a klasszikus kórusrepertoár mellett a kortárs kórusirodalom ritkábban hallható és nehezebben megközelíthető alkotásaiból is alakítsa műsorait, kortárs szerzők műveinek bemutatásával folyamatosan jelen legyen a magyar zenei életben, s egyben példázza a Zeneakadémián folyó magas színvonalú muzsikusképzést. Az együttest Erdei Péter alapította, 2014 szeptembere óta Nemes László Norbert irányítása alatt működik.

Fotó © Fazekas István

Az UMZE Kamaraegyüttes tevékenységének középpontjában kortárs magyar és külföldi szerzők kompozícióinak megszólaltatása, a 20. század kevésbé ismert remekműveinek (újra)felfedezése áll, valamint – többek között Bartók és Kodály által 1911-ben alapított legendás elődszervezetéhez hasonlóan – feladatának tekinti az új magyar zene megismertetését az ország határain kívül is: az elmúlt években felléptek a Carnegie Hallban, a Huddersfieldi Kortárs Zenei Fesztiválon és az Avignoni Fesztiválon. Az együttes fenntartója az Új Magyar Zene Egyesülete, amely 2005-ben alakult olyan magyar muzsikusok részvételével, mint Ligeti György, Kurtág György, Szőllősy András, Dobszay László, Eötvös Péter, Jeney Zoltán, Rados Ferenc, Perényi Miklós, Rácz Zoltán vagy Vidovszky László.

11

SUMMARY Zsigmond Szathmáry’s path in life has taken him from Hódmezővásárhely to Budapest, Vienna, Frankfurt, Cologne, Darmstadt, Bremen, Lübeck, Hamburg and Freiburg, and he has also demonstrated his qualities as an organist and teacher of the instrument in numerous other cities across Europe, the United States, Japan and South Korea. Nevertheless, Szathmáry is known for more than being a performer of contemporary music, as he is also a recognised interpreter of compositions by Bach and Liszt. Dedicating a great deal of his time to arranging and composing, he writes pieces characterised by a bold experimental spirit and gladly incorporates electroacoustic sounds into his works. The title of Szathmáry’s 2004 composition Feuertaufe, commissioned by Spain’s San Sebastián Organ Festival and one of his most virtuosic and moving organ works, refers to the “glossolalia” associated with the Whitsunday holiday. The composer dedicated his 1993 work Cadenza con ostinati to his daughter. In it, he resolves the difference in the volume of sound produced by the violin and organ by using the latter’s more transparent registers and thinning its power, enabling the two instruments to engage in dialogue as equal partners. The Fukushima Requiem, written in 2014 and memorialising the nuclear accident that occurred in the Japanese city of that name three years earlier, received its world première at the Haarlem Organ Festival. Scored in a highly unusual fashion, the composition employs a baritone soloist and a mixed choir dispersed around the stage joined by a wind quintet, percussionists and an organist. The text it uses is not that of a standard requiem mass: even though Szathmáry made use of some of the usual material, the larger part is made up of passages from the Old Testament: specifically, the Book of Job and the Lamentations of Jeremiah. What all of these excerpts share is a sense of grief and, unusually for a requiem, discontent – expressed in various ways – with God. Reinforcing the adversarial character of the work is the often intentionally quite strident sound and loud volume, as well as a musical language that dispenses with tonal elements and references to traditions, so there are no elements in the work that serve as a handhold, and therefore as direct source of relief, for the listener. In addition to Szathmáry’s own works, the concert will feature Duruflé’s emotionally powerful Requiem, which was written during World War Two and makes use of Gregorian themes, along with two works by the greatest figure of the organ literature and of musical history as a whole: Johann Sebastian Bach.

12

VARÁZSLATOS TÉLI ÉLMÉNYEK

JÉGPÁLYA / KÜLTÉRI SZÍNPAD / ÉLŐ KONCERTEK

MÜPA SÁTOR:

november 30. – december 5.

ÉGIGÉRŐ MUZSIKA mesekoncert

december 12. – január 9.

RECIRQUEL: KRISTÁLY

Téli újcirkusz-mese január 14.

OPERASZELÍDÍTŐ

#FIGARO

Részletes műsorunkat keresse a mupa.hu-n!

mupa.hu 13

MÜPA HŰSÉGPROGRAM 14

MINDIG TÖBBET ADUNK!

Csatlakozzon Ön is, gyűjtsön pontokat, élvezze a kedvezményeket és a pluszélményeket!

mupa.hu

15

ELŐZETES AJÁNLÓ

2021. december 7.

FELFEDEZÉSEK

ÓBUDAI DANUBIA ZENEKAR Közreműködik: Balog József – zongora Vezényel: Holly Hyun Choe Holly Hyun Choe Fotó © Hrotkó Bálint, Eötvös Péter Alapítvány

2021. december 9.

LINA_RAÜL REFREE

FADO A 21. SZÁZADRA HANGOLVA

Fotó © Mileu

2021. december 12.

KARÁCSONYI ORATÓRIUM I. Közreműködik: Núria Rial – szoprán, Kristina Hammarström – mezzoszoprán, Julian Prégardien – tenor, Samuel Hasselhorn – bariton, Insula orchestra, Accentus Vezényel: Laurence Equilbey 16

Laurence Equilbey Fotó © Julien Benhamou Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

2021. december 21.

KARÁCSONYI ORGONAKONCERT

PÉTERY DÓRA ÉS AZ AURA MUSICALE Közreműködik: Theodora Raftis – szoprán, Romain Bockler – basszus Művészeti vezető: Máté Balázs Pétery Dóra Fotó © Felvégi Andrea

2022. január 6.

KARÁCSONYI ORATÓRIUM II. Közreműködik: Baráth Emőke – szoprán, Balogh Eszter – alt, Bernhard Berchtold – tenor, Najbauer Lóránt – basszus, Purcell Kórus, Orfeo Zenekar Vezényel: Vashegyi György Purcell Kórus, Orfeo Zenekar Fotó © Raffay Zsófi, Zeneakadémia

2022. február 8.

WAYNE MARSHALL ORGONAESTJE 17 Fotó © Charles Best

KÖZÖSSÉGI MÉDIA 18

KÖVESSEN MINKET ONLINE IS!

mupa.hu

VÁMHÁZ KÖRÚTI VÁSÁRCSARNOK Fedezze fel Budapest éléskamráját! Hatalmas választékkal és mindennap friss termékekkel várjuk Önöket! A Vásárcsarnokban való vásárlás és kirándulás igazi élménnyel szolgál mind a turisták, mind a helyi lakosok számára.

Látogasson el Ön is Európa egyik legszebb piacára!

Európa legszebb piaca!

CNN Travel, 2013

1093 Budapest, Vámház krt. 1-3.

Nyitvatartás: H: 6:00–17:00 | K-P: 6:00–18:00 | Szo: 6:00–15:00 Bővebb információkért kövessen minket online! www.facebook.com/Nagycsarnok www.budapestvasarcsarnokai.hu

19

Müpa Budapest Nonprofit Kft. 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.

Központi információ: Tel.: (+36 1) 555 3000 E-mail: info@mupa.hu www.mupa.hu A címlapon: Johann Sebastian Bach Nyitvatartás Aktuális nyitvatartásunkról tájékozódjon a www.mupa.hu weboldalon.

A szerkesztés lezárult: 2021. november 24.

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

Stratégiai partnerünk:

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

mupa.hu