2021. DECEMBER 21.
KARÁCSONYI ORGONAKONCERT
PÉTERY DÓRA ÉS AZ AURA MUSICALE 1
mupa.hu
21 December 2021 Béla Bartók National Concert Hall
CHRISTMAS ORGAN CONCERT
DÓRA PÉTERY AND AURA MUSICALE Featuring: Theodora Raftis – soprano Romain Bockler – baritone Artistic director: Balázs Máté Buxtehude: Prelude in G minor, BuxWV 149 Widor: Symphonie gothique, Op. 70 1. Moderato 2. Andante sostenuto 3. Allegro 4. Toccata
J. S. Bach: Tritt auf die Glaubesbahn – cantata, BWV 152 Pez: Concerto pastorale J. S. Bach: Ach Gott, wie manches Herzeleid – cantata, BWV 58 The English summary is on page 10.
2
2021. december 21. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
KARÁCSONYI ORGONAKONCERT
PÉTERY DÓRA ÉS AZ AURA MUSICALE Közreműködik: Theodora Raftis – szoprán Romain Bockler – bariton Művészeti vezető: Máté Balázs Buxtehude: g-moll prelúdium, BuxWV 149 Widor: Gótikus szimfónia, op. 70 I. Moderato II. Andante sostenuto III. Allegro IV. Toccata
J. S. Bach: Tritt auf die Glaubesbahn – kantáta, BWV 152 Pez: Concerto pastorale J. S. Bach: Ach Gott, wie manches Herzeleid – kantáta, BWV 58
3
Noha a karácsony üzenetének lényege évszázadok óta állandó, a hozzá kapcsolódó megemlékezés formája, ünneplésének mikéntje a különböző korszakok szemléletmódjának tükrében folyamatosan változik. Pétery Dóra és az Aura Musicale a karácsonyi ünnepkörhöz lazábban vagy szorosabban kapcsolódó darabok, az instrumentális és vokális muzsika mesterművei segítségével idézi meg a karácsonyi várakozás hangulatát, éreztetve a változó zenei korszakok és különféle stílusok mögött meghúzódó hagyomány folytonosságát. Napjaink zenetudománya a Johann Sebastian Bach előtti legnagyobb orgonistaegyéniséget tiszteli Dietrich Buxtehude (1637 körül–1707) személyében, akinek művészete, elsősorban orgonaművei révén, már saját korában is legendásnak számított. Bach nem volt Buxtehude tanítványa a szó szoros értelmében, mégis példaképének tekintette a nála mintegy fél évszázaddal idősebb mestert. Zeneműveiben érzékelhető az északnémet iskola hatása, például a koráldallamok újszerű, fantáziadús beillesztése a kompozíciókba. Buxtehude korabeli hírnevét jól példázza az a közismert történet, mely szerint 1705 őszén az akkor huszonéves Bach fáradságot nem kímélve gyalogolt el Arnstadtból Lübeckbe kizárólag azért, hogy hallhassa az akkor már idős művész játékát. Felmerült, hogy idővel ő kövesse Buxtehudét annak posztján, elriasztotta azonban az ajánlat feltétele: házasságkötés az orgonista lányával. Buxtehude pályája 1668-ban ért révbe, ekkor nyerte el ugyanis Észak-Németország legjelentősebb temploma, a lübecki Marienkirche orgonistaállását. A nagy presztízsű pozíció mellé megkapta a templom werkmeisteri posztját is, mely a templom körüli gyakorlati feladatok ellátását jelentette. Zenei kötelezettségei közé tartozott – az orgonálás mellett – vasárnaponként és ünnepnapokon hangszeres és vokális együttesekre írt új, saját művek bemutatása is. Hírnevének megszilárdításához nem kis mértékben járult hozzá egy ehhez kapcsolódó újítása, az Abendmusik elnevezésű hangversenysorozat. Hasonló jellegű koncertek ugyan már korábban is voltak a Marienkirchében, Buxtehude azonban az addig megszokott hétköznapokról kiemelt helyre, öt különleges vasárnapra – köztük adventi vasárnapokra – helyezte át az eseményeket, ezzel növelve a templom zenei életében betöltött jelentőségüket. További újdonságképpen a megszokott hangszeres zene mellett szakrális témájú dramatikus kompozíciók előadását is szorgalmazta ezeken az alkalmakon. Buxtehude orgonaműveinek egyik legjelentősebb műfaji csoportját a húsz orgonaprelúdium alkotja. E kompozíciók nem abban az értelemben prelúdiumok, mint Bach Wohltemperiertes Klavierjának hasonló című darabjai, karakterükben inkább a német mester toccatáihoz és fantáziáihoz állnak közel. Ennek megfelelően szerkezetükre összetettség, a különféle hangszeres technikák és a sokszínű karakterek egységbe foglalása jellemző. Ezt a struktúrát követi a g-moll prelúdium is, melyet öt jól elkülöníthető szakasz – két fúga és három szabadabban szerkesztett rész – alkot. A virtuóz, toccataszerű bevezetést követően négyszólamú fúga veszi kezdetét, melynek negyedik szólama a pedálregiszterben kap helyet. A szabadon szerkesztett, briliáns Allegro szakaszt ismét négyszólamú fúga (Largo) követi, melynek tematikus anyaga Buxtehude prelúdiumaira jellemző módon nem kapcsolódik a korábban hallott fúgához, 4
hanem merőben új zenei gondolatokat hoz. A szerkesztés szigorúsága fokozatosan fellazul, átadva helyét egy gazdagon díszített, figuratív, a párhuzamos dúr hangnemben kivilágosodó lezárásnak. Míg Buxtehude a német barokk orgonazene hagyományának teremtett megingathatatlan alapot, addig Charles-Marie Widor (1844–1937) a 19. századi francia orgonajáték felvirágoztatásában vállalt sokoldalú és tevékeny szerepet. Már igen fiatalon feltűnt kiváló előadói képességeivel, majd a neves orgonaépítő, Aristide Cavaillé-Coll ajánlására Brüsszelben képezte tovább magát. Zeneszerzést a neves zenetörténésznél, François-Joseph Fétisnél, orgonát pedig Jacques-Nicolas Lemmensnál tanult, akinek zenei családfája egészen Bachig vezethető vissza. Ennek köszönhetően Widor egyenes ági leszármazottként sajátíthatta el Bach orgonaműveinek német hagyomány szerinti interpretációját, melyhez élete végéig hű maradt. Widor életművében központi helyet foglal el 1872 és 1900 között komponált tíz orgonaszimfóniája. 1870-ben, egy év próbaidőt követően Párizs második legnagyobb temploma, a St. Sulpice orgonistája lett, és ebben az épületben, a Cavaillé-Coll által tervezett hangszer inspiráló hatására született meg az orgonaszimfóniák ötlete. Mint visszaemlékezéseiben megfogalmazta, nem Bach vagy Mendelssohn inspirálta e műveket, hanem a St. Sulpice orgonájának zengése – ezt az élményt kísérelte meg átültetni orgonaszimfóniáiba. A műcsoport zeneszerzés-technikai előképei közül említést érdemel még Valentin Alkan szólózongorára írt Szimfóniája (1857) és César Franck Grande pièce symphonique-ja (1863). Az 1895-ben komponált kilencedik szimfónia „Gótikus” melléknevét a roueni Saint-Ouenapátság e stílus jegyeit viselő épületéről kapta. A templom orgonáját – Widor szavait idézve „az orgonák Michelangelóját” – szintén Cavaillé-Coll tervezte, és éppen ezen a hangszeren került sor a kompozíció ősbemutatójára is a szerző előadásában, 1895. április 28-án. A szimfónia harmadik és negyedik tétele a „Puer natus est nobis” szövegkezdetű karácsonyi introitus dallamára épül, melyet Widor a dallamvonal tisztasága és polifonikus fejlesztésre való alkalmassága miatt igen nagyra becsült. Az egész szimfóniára jellemző az ellenpontozó technika, melyről Widor éppen a Gótikus szimfónia komponálásának évében fejtette ki gondolatait, felvetve a költői kérdést: „Mi más az ellenpont, mint a világos komponálás művészete?” Mindezek ismeretében nem meglepő, hogy a kompozíció Widor legkedvesebb orgonaszimfóniája lett: első tétele Mindenszentek ünnepén, utolsó tétele a karácsonyi éjféli misén vált templomi szolgálatának elmaradhatatlan részévé. Johann Christoph Pez (1664–1716) német zeneszerző, viola- és lantjátékos Münchenben, a Peterskirche karnagyaként tevékenykedett, majd amikor a templomi szertartások keretei nem tették lehetővé az érdeklődését egyre inkább felkeltő zenei újdonságok alkalmazását, művészetének súlypontját a világi zene területére helyezte át. A müncheni választófejedelem, II. Miksa Emánuel szolgálatába állt, akinek jóvoltából 1689 és 1692 között Rómában képezte tovább magát. Ekkor ismerkedhetett meg közelebbről az itáliai mesterek, többek között Corelli és Carissimi stílusával, zenéjének olaszos elemei – elsősorban a concertate stílus 5
alkalmazása, a solo és tutti szakaszok váltakozása – egyfelől e tanulmányútnak, másfelől a választófejedelem udvarában gyakran megforduló itáliai vendégmuzsikusok hatásának köszönhetőek. A két furulyára és vonószenekarra készült, hattételes Concerto pastorale e hatások jegyeit viseli magán, ugyanakkor tükrözi Pez stílusának sajátos jellemzőjét, a homofon szerkesztésmód iránti preferenciát. A koncert második felét keretező két Bach-kantáta közös jellemzője, hogy mindkettő a karácsony és vízkereszt közötti vasárnapokra íródott, valamint hogy a két énekes szólista – szoprán és basszus – mindkét kantátában a Szentlélek és Jézus párbeszédét jeleníti meg. Hasonlóság továbbá a kamarazenei apparátus, amelyhez részben gyakorlati megfontolások vezethettek: az együttes méretének szerénysége a karácsonyi szolgálatokban kimerült muzsikusok tehermentesítésére szolgált. A Tritt auf die Glaubesbahn Johann Sebastian Bach weimari éveinek termése, első előadására 1714. december 30-án, a karácsony utáni első vasárnapon került sor. A weimari udvarban Bach 1714 tavaszától koncertmesteri tisztet töltött be, amelynek részét képezte az a kötelesség, hogy minden negyedik vasárnapon új saját kompozícióval lépjen az udvari kápolna, a Schlosskirche hallgatósága elé. Ennek eredményeképpen írta meg első, teljes évre kiterjedő kantátaciklusát, mely zenetörténeti szempontból azért is bír rendkívüli jelentőséggel, mert felbecsülhetetlen segítséget nyújt Bach alkotói fejlődésének nyomon követéséhez. A kantátáknak nem volt ugyan állandó szövegírójuk, ám Bach láthatóan előszeretettel zenésítette meg a szintén a weimari udvarban tevékenykedő költő, Salomon Franck (1659–1725) librettóit, melyeknek közös jellemzőjük az eredetiség és az érzelemgazdag, poétikus írásmód. Az ő munkája a Tritt auf die Glaubesbahn szövege is. Zenéjüket tekintve e korszak kantátáira jellemzőek a hosszabb és formailag összetettebb áriák, valamint az énekes és hangszeres dallamanyag szoros kapcsolata, melynek révén a szólamok folyamatosan reflektálnak egymásra. A Tritt auf die Glaubesbahn apparátusa a két szólistán kívül négy szólóhangszert foglalkoztat, melyek között különlegesség a viola d’amore szerepeltetése. A kantáta zenéje kecses és világos kamarazene, előadásához mindössze nyolc muzsikusra van szükség, ráadásul csak a szélső tételekben játszik a teljes együttes. A kompozíciót nyitó Sinfonia két részből áll: lassú bevezetés után élénk tempójú fúga veszi kezdetét, ami a francia stílusú nyitányok formai jellegzetességeit idézi fel. Ezt követi a hagyományosan Jézust megszemélyesítő basszus szólista oboakíséretes áriája, mely skálameneteivel a szövegben megfogalmazott útnak, a hit útjának követését ábrázolja, majd az ezt követő recitativo– arioso felépítésű tétel a világ gonoszságát és a Krisztusban elnyert boldogság kettősségét szimbolizálja. A szopránária világos hangszerelése a megingathatatlan hit tisztaságát hirdeti, majd a kantátát rendhagyó módon nem korál, hanem táncos karakterű duett zárja, mely a világ elhagyására és Jézus követésére buzdít. A tétel szerkesztésmódjának érdekessége, hogy a bevezető hangszeres ritornell csak a tétel végén csendül fel ismét teljes egészében. Az énekesek megszólalásai között nem tér vissza, részletei azokkal egyidejűleg hangzanak föl. 6
Lipcsei időszakában Bach nem dolgozta át a művet, talán a kis apparátus nem lett volna alkalmas egy nagyobb templomi előadáshoz, a kantáta tartalmához tökéletesen illeszkedő kamarazenei szerkesztésmódot pedig nem akarta további szólamokkal dúsítani. A korálkantáták sorába illeszkedő Ach Gott, wie manches Herzeleid Bach lipcsei éveiben született, első előadására 1725 januárjában került sor. Az ismeretlen szerzőtől származó kantátaszöveg nyitó- és zárószakaszában felhasznált két, egymásnak megfeleltetett korálszöveg Martin Moller (1587) és Martin Behm (1610) szerzeménye. A kantáta Máté evangéliumából idézi fel a szent család menekülését Betlehemből Egyiptomba, továbbá fölhasználja Péter apostol első leveléből a keresztények szenvedéseit leíró részeket, a lélek gyötrődésekkel teli földi útját követve végig. A nyitótétel kimért sarabande-lüktetése a kantáta szövegében megfogalmazott világi szenvedést fejezi ki. A fájdalmak közt hánykódó lélek szavait tolmácsoló szoprán szólista az „Ach Gott, wie manches Herzeleid” szövegkezdetű korál első strófáját cantus firmusként énekli, miközben a basszus Jézus szavait hangoztatva int türelemre ariosójában („Nur Geduld, Geduld, mein Herze, / Es ist eine böse Zeit!”). A kantáta csúcsa és egyben fordulópontja a gazdag díszítésű hegedűszólóval kísért lírai szopránária, melyben a lélek leszámol addigi szenvedéseivel, és a megváltásban bízva nyugalomra talál. A szimmetrikus szerkezetű alkotás zárótétele a nyitótételre reflektál: ezúttal az „O Jesu Christ, meins Lebens Licht” kezdetű korál második strófája csendül föl. A dallam azonos, bár a módosult alaplüktetés és az eltérő ritmika eredményeképpen karaktere megváltozik. A kantáta elején említett szenvedés átmenetinek bizonyul, lezárásképpen a megváltás örök boldogságához érkezünk: „Nur getrost, getrost, ihr Herzen, / Hier ist Angst, dort Herrlichkeit!” Írta: Ozsvárt Viktória
7
Fotó © Sabina Tuscany
Theodora Raftis a bécsi Zeneakadémián végezte zenei tanulmányait. A ciprusi származású koloratúrszoprán versenygyőzelmei között különösen jelentős az Innsbruckban megrendezett 2019-es Cesti Nemzetközi Barokk Énekversenyen elért harmadik helyezés, továbbá a 2016-os budapesti Simándy József Énekversenyen kiérdemelt második díj. Opera- és oratóriuménekesként egyaránt rendszeresen színpadra lép, repertoárja a barokk mesterművektől egészen a 20. századig terjed, sőt, hangjának színgazdagsága a könnyebb műfajok felé való kitekintést is lehetővé teszi számára. Fellépéseiről és alakításairól szólva rendre kiemelik előadásmódjának sokszínűségét, makulátlan énektechnikáját és nem utolsósorban elragadó színészi tehetségét. Romain Bockler a lyoni konzervatóriumban végzett, majd 2015–2016-ban a Lyoni Opera stúdiójában képezte tovább magát. Számos nemzetközi verseny résztvevőjeként Európa-szerte ismertséget vívott ki, eredményei közül említést érdemel a froville-i barokk énekverseny első díja, valamint a poznańi „Canticum Gaudium” régizenei versenyen elnyert második helyezés. Szólistaként és kisebb együttesek tagjaként egyaránt színpadra lép. Noha repertoárja minden zenei korszakot felölel, érdeklődésének középpontjában a reneszánsz muzsika áll. 2017-ben Bor Zuljan lantművésszel közösen életre hívták a Dulces Exuviae együttest. Pétery Dóra sokoldalú művész, nemzetközi zenei fesztiválok rendszeres vendége, az eddig négy alkalommal megrendezett Budapesti Klavikordnapok minifesztivál egyik művészeti vezetője, a Centrifuga kortárs zenei műhely tagja, a Zeneakadémia egyházzenei tanszékének adjunktusa, a csillaghegy-békásmegyeri evangélikus templom orgonistája. Continuojátékosként számtalan együttesben dolgozik, Anna Maria McElwainnel pedig 2014-ben alapítottak klavikordduót. Szívesen működik együtt kortárs zeneszerzőkkel is, számos fontos orgonamű magyarországi bemutatóját játszotta, köztük Gubajdulina, Kagel és Messiaen darabjait. Érdeklődési körébe tartozik a hangszeres színház, a szabad improvizáció és az elektronikus zene is.
8
Az Aura Musicale neve arra az egyéni és magával ragadó légkörre utal, amely részben az előadásukban elhangzó művekből, részben azok interpretációjából árad: muzsikusai nem elégednek meg a kellemes hangzással, azt keresik, ami az előadott művekben igazán izgalmas. Az együttes alapító tagjai az 1980-as évek óta intenzíven érdeklődnek a régizenejáték iránt. Időről időre fellépnek a világ vezető historikus együttesei – a Les Musiciens du Louvre, a Le Concert des Nations vagy a Concentus Musicus Wien – zenészeivel. Művészeti vezetőjük, Máté Balázs szólistaként is rendszeresen működött és működik együtt a régizenejáték olyan nagyságaival, mint Jordi Savall, Marc Minkowski, Martin Haselböck és Nikolaus Harnoncourt.
9
SUMMARY This concert by Dóra Pétery and Aura Musicale (artistic director: Balázs Máté) features pieces loosely or closely associated with the Christmas period, turning to masterpieces of the instrumental and vocal repertoire to evoke the atmosphere of waiting for Christmas and giving a sense of the permanence of tradition despite the changing musical periods and varied styles. At the heart of the programme are two cantatas by Johann Sebastian Bach with a connection to Christmas. Both works recount the conversations between the Holy Spirit and Christ, with another similarity being the chamber music instrumentation, which gives the works a remarkably intimate, finely worked interplay and graceful, ethereal sound. Part of Bach’s first cantata cycle, Tritt auf die Glaubesbahn dates back to his Weimar years and unusually does not close with a chorale, but a dance-like duet that urges the listener to reject the world and follow Jesus. The structure of Ach Gott, wie manches Herzeleid is symmetrical with its opening and closing movements reflecting on each other, and the choral melody that connects them providing a completely different character on account of its changed musical properties. The suffering expressed at the start of the cantata proves to be short-lived, and the piece closes with the eternal happiness of transfiguration. The vocal soloists for the cantatas will be Theodora Raftis and Romain Bockler, who are dedicated interpreters of early music and have a large number of international successes to their names, despite their young age. Also to be heard here in concert is the distinctly Italian-sounding Concerto pastorale written for two recorders and a string orchestra by Johann Christoph Pez. The two organ works to be performed by Dóra Pétery explore the full expressive possibilities of the church instrument. Dietrich Buxtehude’s Prelude in G minor evokes the northern German organ school. The work is not a prelude in the sense of the similarly titled pieces in Bach’s Das Wohltemperierte Klavier, but is much closer to toccatas with its complex structure parading a variety of characters. The organ symphony by the French Charles-Marie Widor received the subtitle “Gothique” from the architectural style of the Saint-Ouen Abbey in Rouen. The third and fourth movements of the symphony build on the melody of the Christmas introit with the opening line Puer natus est nobis, which Widor regarded very highly on account of the clarity of the melody and its suitability for polyphonic development. The organ symphony became one of the composer’s favourite performance pieces: its closing movement was an integral part of the Christmas midnight mass.
10
VARÁZSLATOS TÉLI ÉLMÉNYEK
JÉGPÁLYA / KÜLTÉRI SZÍNPAD / ÉLŐ KONCERTEK
MÜPA SÁTOR:
november 30. – december 5.
ÉGIGÉRŐ MUZSIKA mesekoncert
december 12. – január 9.
RECIRQUEL: KRISTÁLY
Téli újcirkusz-mese január 14.
OPERASZELÍDÍTŐ
#FIGARO
Részletes műsorunkat keresse a mupa.hu-n!
mupa.hu
ELŐZETES AJÁNLÓ
2022. január 1.
ÚJÉVI KONCERT FIATALOKNAK
HAYDN: A TEREMTÉS – RÉSZLETEK Közreműködik: Rácz Rita – szoprán, Megyesi Zoltán – tenor, Bakonyi Marcell – basszus, a Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán), Danish Chamber Orchestra Vezényel: Fischer Ádám Rácz Rita Fotó © Bellányi Tímea
2022. január 1.
ÚJÉVI HANGVERSENY
HAYDN: A TEREMTÉS Közreműködik: Mojca Erdmann – szoprán, Rab Gyula – tenor, Bretz Gábor – basszus, Danish Chamber Orchestra, a Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán) Vezényel: Fischer Ádám
Fischer Ádám Fotó © Nikolaj Lund
2022. január 6.
KARÁCSONYI ORATÓRIUM II. Közreműködik: Baráth Emőke – szoprán, Balogh Eszter – alt, Bernhard Berchtold – tenor, Najbauer Lóránt – basszus, Purcell Kórus, Orfeo Zenekar Vezényel: Vashegyi György Purcell Kórus, Orfeo Zenekar 12 Fotó © Raffay Zsófi, Zeneakadémia
2022. január 26.
DANIEL ÉS MICHAEL BARENBOIM MOZARTKAMARAESTJE Daniel Barenboim – zongora, Michael Barenboim – hegedű Michael Barenboim Fotó © Janine Escher
2022. február 8.
WAYNE MARSHALL ORGONAESTJE Fotó © Charles Best
2022. április 20.
ORGONA + 3 SZAXOFON Közreműködik: Fassang László – orgona, Vincent Le Quang, Ávéd János, Szokolay Dongó Balázs – szaxofon
Fassang László Fotó © Csibi Szilvia, Müpa
13
MÜPA HŰSÉGPROGRAM 14
MINDIG TÖBBET ADUNK!
Csatlakozzon Ön is, gyűjtsön pontokat, élvezze a kedvezményeket és a pluszélményeket!
mupa.hu
VÁMHÁZ KÖRÚTI VÁSÁRCSARNOK Fedezze fel Budapest éléskamráját! Hatalmas választékkal és mindennap friss termékekkel várjuk Önöket! A Vásárcsarnokban való vásárlás és kirándulás igazi élménnyel szolgál mind a turisták, mind a helyi lakosok számára.
Látogasson el Ön is Európa egyik legszebb piacára!
Európa legszebb piaca! CNN Travel, 2013
1093 Budapest, Vámház krt. 1-3. Nyitvatartás: H: 6:00–17:00 | K-P: 6:00–18:00 | Szo: 6:00–15:00 Bővebb információkért kövessen minket online! www.facebook.com/Nagycsarnok www.budapestvasarcsarnokai.hu
15
Müpa Budapest Nonprofit Kft. 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1. Központi információ: Tel.: (+36 1) 555 3000 E-mail: info@mupa.hu www.mupa.hu A címlapon: Pétery Dóra © Felvégi Andrea Nyitvatartás Aktuális nyitvatartásunkról tájékozódjon a www.mupa.hu weboldalon. A szerkesztés lezárult: 2021. december 14. A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!
Stratégiai partnerünk:
A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
mupa.hu
