A 25. NAGY KÍNAI ÚJÉVI HANGVERSENY
„A
kígyó éve”
Közreműködik:
Wei Shan – kucseng
Tan Xin – erhu
Luo Xiran – pi-pá
Liang Mengting – suona a Kínai Konzervatórium Tradicionális Zenekara
Vezényel: Xu Zhijun
Shi Wanchun: Ünnepi nyitány
Nie Er: Az aranykígyó tánca
Guan Naizhong: Nosztalgikus pekingi álmok – IV. Szilveszter (versenymű erhura és zenekarra)
Wang Danhong: Felhők és virágok – fantázia (versenymű pi-pára és zenekarra)
Zhao Jiping: Családi legenda – A hold hajnalban a Lugou híd felett
Liu Tieshan – Mao Yuan – Peng Xiuwen: A yao nép tánca
Tradicionális – Ren Tongxiang: Madarak százai hódolnak a főnix előtt – santungi népzene (versenymű suonára és zenekarra)
Liu Wenjin: Gyönyörű virág
He Zhanhao: Man Jiang Hong (versenymű kucsengre és zenekarra)
Tan Dun: Északnyugati szvit – II. Izgató játékok a nászszobában; IV. Kőlapos derékdobok
A Föld népességének egynegyede nem január elsején ünnepli az új esztendőt –Kínában és Kelet-Ázsia más országaiban az újhold első napjához kötik az évfordulót. Miután a kínai kalendárium a hold és a nap mozgásának kombinációjára épül, ez a dátum is folytonos mozgásban van, így 2025-ben a Sárkány évét váltó Kígyó éve január 29-én köszöntött be. Ennek alkalmából ismét útra kelt a Kelet és Nyugat klasszikus zenei hagyományait egyesíteni kívánó, egyedülálló kínai koncertprojekt: európai körútja keretében ezúttal a Xu Zhijun által vezényelt Kínai Konzervatórium Tradicionális Zenekara ad kínai újévi hangversenyt a Müpában.
Az 1998-ban elindított nagyszabású koncertsorozat legfőbb célja, hogy közelebb hozza egymáshoz az európai és az ázsiai zenekultúrát. Az elmúlt bő két és fél évtizedben az amszterdami Concertgebouw-tól a berlini Filharmónián át a budapesti Müpáig ívelő turnékon vezető kínai együttesek és muzsikusok adtak elő hagyományos kínai zenét klasszikus hangszereken, a programhoz illő öltözetben. A koncertsorozat huszadik évfordulóján a modern Kína első, nemzeti hagyományokat ápoló, tradicionális kínai operákat és táncjátékokat népszerűsítő együttese, az 1951-ben alapított Kínai Nemzeti Opera- és Táncszínház Tradicionális Kínai Zenekara érkezett hozzánk. 2018 februárjában a mai Kínával szintén majdnem egyidős Kínai Nemzeti Tradicionális Zenekar mutatott be régies ihletésű, de modern szellemiségű darabokat, a 2019-es koncertsorozaton egy egészen friss, a nagyközönség előtt két évvel korábban debütáló együttes, a Szucsoui Kínai Zenekar érkezett, a 2020-as esztendőben a kínai etnikus zenében jeleskedő, a városállam kulturális nagyköveteként is emlegetett Hongkongi Kínai Zenekar képviselte a kínai zenei hagyományokat, a pandémia okozta kényszerű távollét után pedig a 2024-es kínai holdújév idején újra a Kínai Nemzeti Tradicionális Zenekarral tért vissza A nagy kínai újévi hangverseny Európa klasszikus zenei színpadaira.
Az idén január 27-én kezdődő turné keretében Budapest mellett Hamburg, Düsseldorf, Brüsszel, Erl és Bécs közönsége előtt lép fel a Kínai Konzervatórium Tradicionális Zenekara. A koncerteken Európa megismerkedhet Kína tradicionális hangszereivel – az európai lanthoz sok szempontból hasonlító, négyhúros pi-pával, a vonóval megszólaltatott, kéthúros erhuval, a kínai citerának is nevezett kucsenggel, illetve a fúvós suonával –, de tanúja lehet a hagyományos kínai zene és a nyugati zene innovatív fúziójának is.
A kínai újév jelentősége Kelet-Ázsiában a keresztény karácsonyéhoz hasonlítható. Az ünnepi előkészületek már december közepén elkezdődnek, heteken át sütnek-főznek, vesznek vagy készítenek egymásnak ajándékokat, ragasztanak ki papírcsipkéket az ablakokba és takarítják – mi több, sok helyen meszelik, festik – ki a házat. Utóbbinak a higiéniai szempontokon túl spirituális jelentősége is van, ezzel az aktussal ugyanis az ártalmas szellemektől és a balszerencsétől is megtisztítják otthonaikat. Az ünnepséghez hagyományosan hozzátartozó petárdadurrogtatás ugyanezt a célt szolgálja. Az óév végét a családok együtt ünneplik, az ősök tiszteletére kiadós vacsorát fogyasztanak el, majd meggyújtják a mindenfelé kiaggatott lampionokat. Ezzel kezdetét veheti a mi szilveszterünkhöz hasonló, másnap reggelig tartó féktelen mulatozás.
Mint említettük, a kínai kalendárium a hold és a nap mozgásának ciklusán alapul, a hold pedig körülbelül 29,5 nap alatt ér vissza ugyanabba a helyzetbe, ezért a naptárba – hogy az eltolódást megakadályozzák – időnként beillesztenek egy-egy extra hetet. Így voltaképpen ugyanúgy korrigálnak, ahogy az éveket a Gergely-naptár szerint számolók, amikor négyévenként egy-egy szökőnappal meghosszabbítják a februárt, így állítva benne helyre a természet ciklikusságát.
A kínai luniszoláris naptárra jellemző időmérési rendszert még a babilóniaiak vezették be i. e. 2500 körül, és nemcsak Kínában, hanem számos más ázsiai országban is használják. Miután azonban a kínaiak voltak azok, akik az évek és napok számolásában ezt a módszert először dolgozták ki részletesen, a nyugati kultúrában ez az elnevezés terjedt el. A történet sajátossága, hogy miközben a legtöbb kelet-ázsiai országban a mindennapi életben már jó ideje a nyugati vagy keresztény naptárként is említett – 1582 októberében bevezetett – Gergely-naptár a mérvadó, addig a hagyományos kelet-ázsiai ünnepek dátumának pontos meghatározásához változatlanul a kínai naptárt veszik alapul.
A kínai újév újhold első napjával kezdődik, és tizenöt napon át tart, azaz a következő teliholdkor fejeződik be. Miként szó esett róla, az ünnepre való felkészülés már december közepén kezdetét veszi. Az újévet megelőző este, illetve az újév első napja hagyományos családi ünnep. Ekkor is hagyomány a nagy vacsora, amely a kínaiaknál az ősök tiszteletére készül, miután hitük szerint az elhunyt családtagok ilyenkor (igaz, láthatatlanul) az élőkkel együtt ünneplik az újév kezdetét. Ez a vacsora, a wei lu – melynek magyar jelentése: „körülülni a háztüzet” – Kínában a családi összetartozás jelképe, megtisztelve az elmúlt generációk hosszú láncát, amelynek legutolsó szeme a jelenben élő család.
Az újévet tehát tizenöt napon át ünneplik, és ebben a bő két hétben minden napnak megvan a maga neve és hagyománya, amely megszabja, mikor, miként és kikre kell emlékezni, milyen isteneket kell az embereknek a házukba fogadni, mikor milyen imádságokat kell elmormolni, mikor milyen szellemben kell megrendezni a családi és baráti összejöveteleket. Az utolsó nap a lampionfesztivál, amely naplemente után veszi kezdetét, és amelyet sokan második újévnek is neveznek. Ilyenkor a települések főterén – miként a fesztivál neve is utal rá – lampionversenyt rendeznek, melyre bárki benevezhet, aki késztetést érez díszes lampionok készítésére. Az est fénypontja a hagyományos kínai tűzijáték.
Írta: Jávorszky Béla Szilárd
Wei Shan a Kínai Konzervatórium Tradicionális Zenekarának kucsengművésze. Tanulmányait Song Tao, Wu Qing, Yin Lu és Gao Yan növendékeként végezte, majd tudását olyan mesterek irányításával tökéletesítette, mint Wang Zhongshan és Wang Wei. Közreműködött a Kínai Központi Televízió, valamint a Pekingi Rádió és Televízió több kiemelkedő felvételén, de részt vett a Lao Luo néven is alkotó német zeneszerző, Robert Zollitsch kucsengtriójának előadásában is. Fellépett már a Kínai Nemzeti Előadóművészeti Központban, a Pekingi Koncertteremben és a Tiltott Város Koncertteremben, 2024 elején pedig nagy sikerrel turnézott Németországban és Olaszországban.
Tan Xin 2012-ben nyert felvételt a Kínai Konzervatórium kihelyezett középiskolai tagozatára, 2018-ban kezdte meg tanulmányait a konzervatórium alapképzésén, 2022-ben pedig a mesterképzésen, amelynek jelenleg harmadéves hallgatója. Mestere Song Fei. Elnyerte a 14. Aranyharangdíjat, 2024-ben beválasztották a Kínai Konzervatórium, valamint a Nemzeti Művészeti Alap tehetséggondozó programjába. Több rangos megmérettetésen is sikerrel szerepelt, első helyezett lett többek között a Kínai Aranyharang Nemzeti Erhuversenyen, a Tunhuangi Nemzeti Erhuversenyen, a Tajpeji
Tradicionális Hangszeres Versenyen, valamint a 2024-es Pekingi Tradicionális Zenei Fesztiválon, tradicionális hangszeres zene kategóriában.
Luo Xiran a Kínai Konzervatórium Tradicionális Zenekarának pi-pá-művésze. Tanulmányait a Kínai Konzervatórium középiskolai és egyetemi programjában Zhou Hui és Li Jia irányításával végezte, mesterdiplomáját a Központi Konzervatóriumban Lan Weiwei növendékeként szerezte.
Fellépett a Nemzeti Előadóművészeti Központban, a Tiltott Város Koncertteremben és a Nép Nagy Csarnokában, az Államtanács újévi fogadásán, illetve a Kínai Nemzetközi Kertészeti Kiállítás megnyitó ünnepségén. Számos felvé-
telt készített a Kínai Központi Televízió zenei sorozata számára. Arany minősítést szerzett a 2016-os „Huayue” Kamarazenei Versenyen, az egyesült államokbeli
Eastman School of Music 2018-as „Hummingbird” Nemzetközi Zenei Fesztiválján, valamint a 2023-as „Jünkang-kupa” Nemzeti Tradicionális Hangszeres Versenyen.
Liang Mengting a Kínai Konzervatórium Tradicionális
Zenekarának vezető suonajátékosa. A Tiencsini Konzervatóriumban Fan Guozhong, a Kínai Konzervatóriumban Zuo Jicheng irányításával végezte tanulmányait. Fellépett a Pekingi Koncertteremben és a Nép Nagy Csarnokában, a Kínai Központi Televízió nemzeti ünnepi koncertjén és a Pekingi Népi Rádió Tribute to the Times című műsorában, melynek keretében a ma este is elhangzó versenymű, a Madarak százai hódolnak a főnix előtt szólóját játszotta.
A Kínai Konzervatórium Tradicionális Zenekarával vendégszerepelt az Edinburgh-i Nemzetközi Fesztiválon, de együttműködött a Pekingi Szimfonikus Zenekarral és a Pekingi Nemzeti Operával is, emellett közreműködött számos film és televíziós produkció zenéjének felvételében.
Xu Zhijun a Kínai Konzervatórium professzora és doktori témavezetője, a Kínai Konzervatórium Tradicionális Zenekarának vezető karmestere és igazgatója. Korábban a Kínai Nemzeti Operaház és a Kínai Nemzeti Tradicionális Zenekar rezidens karmestere volt, és a konzervatórium tradicionális kínai zenei tanszékét vezette. Karmesterként rangos kínai és nemzetközi zenekarokkal és operaházakkal dolgozott együtt, fellépett a New York-i Lincoln Centerben, a párizsi Théâtre des Champs-Élysées-ben, az amszterdami
Concertgebouw-ban és a szentpétervári Mariinszkij Színházban. Ő vezényelte Tan Dun Marco Polo című operájának 1991-es ősbemutatóját, de azóta is számos opera, táncdráma és szimfonikus mű bemutatása fűződik nevéhez. Sokoldalú művész, aki egyaránt otthon érzi magát az opera, a táncdráma, a szimfonikus repertoár, a tradicionális kínai zene, a kórusirodalom és a zenés színház területén.
A Kínai Konzervatórium Tradicionális Zenekara a világ minden tájáról érkező kiváló kínai hangszereseket egyesíti annak érdekében, hogy olyan együttes jöjjön létre, amely a kínai hagyományos zene legmagasabb művészi színvonalát képviseli. A zenekar elkötelezett a kínai zeneelmélet, zeneszerzés és előadó-művészet innovatív irányzatai iránt, működését pedig a kínai klasszikusok tolmácsolásának, a kínai zene és hagyományok megismertetésének, a gazdag kínai kultúra bemutatásának szenteli. A kínai kulturális örökség ápolása mellett az együttes aktívan támogatja anyaintézménye „Double First-Class” elnevezésű kezdeményezését és vezető kutatóintézetté válását. Részt vesz a tehetséggondozás és a tudományos kutatás feladataiban, a kulturális értékek megőrzésében, támogatja a társadalmi szerepvállalást és a nemzetközi együttműködéseket, hozzájárulva mindezzel az intézmény globális rangjának növeléséhez.
