Müpa Magazin 2014/2015 évad születésnapi különszám by Müpa Budapest

Müpa10

Jubileumi hétvége

I n g y e n e s i d ő s z a k i k i a d v á n y – X . é v fo l y a m s z ü l e t é s n a p i k ü l ö n s z á m

magazin

müpa

élet • stílus • művészet

2015. március 14-15.

www.mupa.hu

MÜPA1

Tisztelt Olvasó! A Müpa10 hétvégén a közönségünket és az elmúlt tíz évben a Művészetek Palotájában fellépett művészeket, együtteseket ünnepeljük. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy 2005 óta megannyi emlékezetes és különleges kulturális élményt nyújthattunk Önöknek, hogy a világ és Magyarország legelismertebb előadóinak megtiszteltetés a Müpába jönni. A Müpa10 hétvége a 2014/2015-ös szezon egyik legfontosabb eseménye, még akkor is, ha az elmúlt évben és idén világhírű művészek és együttesek – Sir John Eliot Gardiner, a Bécsi és a Berlini Filharmonikusok, Branford Marsalis, a Medeski, Scofield, Martin & Wood, Elvis Costello és Marianne Faithfull – tették kiemelkedővé az évadot. 2015. március 14-15-én fantasztikus művészeti seregszemle szemtanúja lehet a közönségünk: az elmúlt évtized számos jeles, hazai előadója és együttese lép fel ezen a két napon a Müpában, hogy velünk együtt ünnepeljen. Budapest kulturális élete sokat változott az elmúlt tíz évben, amióta a Müpa első vezérigazgatója, Kiss Imre vezetésével a város később ikonikussá vált előadó-művészeti központja elkezdte működését. Megalakulásunk óta kiemelt célunk, hogy a körülöttünk zajló kulturális környezetbe szervesen beilleszkedve, abból a minőségi elemeket átemelve, mértékadó, világszerte ismert és elismert előadó-művészeti központ legyünk. Ugyanakkor kezdettől fogva abban gondolkoztunk, hogy a Müpába ne csak különleges élmény legyen jönni, de közönségünk otthon érezze magát ebben az építészetileg is különleges környezetben. Kívánom, hogy a jubileumi hétvége során és a következő évtizedekben is számos feledhetetlen élményben legyen részük a Müpában. Minden tekintetben. Káel Csaba Művészetek Palotája, vezérigazgató

müpa

magazin 2015 születésnapi különszám

Fotó © Trokán Nóra

Fotó © Bahget Iskander

MÜPA1

Vásáry Tamás

24 20 Palya Bea

3 Tisztelt Olvasó!

10 Programok

4 Tartalom

21 Keletkezéstörténet

Káel Csaba beköszöntője

6 Köszöntők

A Müpával együttműködő intézmények vezetőinek köszöntője

Fassang László

A Müpa10 jubileumi hétvége eseménynaptára

A Müpa létrejöttének és felépítésének rövid története Zoboki Gábor szemével

28 Csak a Müpa – művek és művészek Müpa első évtizedében rendszeresen A fellépő művészek vallomásai koncertekről, élményekről, megvalósult álmokról

4 müpa

magazin 2015 születésnapi különszám

I M P R E S S Z U M

Müpa Magazin A művészetek palotája ingyenes születésnapi kiadványa Alapító: Művészetek Palotája Kulturális Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Káel Csaba vezérigazgató Szerkesztő: Csáki Judit Az interjúkat készítette: Tóth Endre Szerkesztőség: Fidelio Média Kft. 1066 Budapest, Nyugati tér 1. (6. emelet) Telefon: (+36-1) 476-0320 Fax: (+36-1) 476-0321 E-mail: mupamagazin@fidelio.hu

Bozsik Yvette

42 Újdonságok Mi mennyi?

Beszédes számok az elmúlt tíz évről és néhány új szolgáltatás, amellyel a tizedik évfordulóra készült a Müpa

Szakcsi Lakatos Béla

Fotó © Neményi Márton

Felelős kiadó: a Fidelio Média Kft. ügyvezetője Nyomda: Pátria Nyomda Zrt. Megjelenik 10.000 példányban HU ISSN 1788-439X Művészetek Palotája: 1095 Budapest, Komor Marcell utca 1. Telefon: (+36-1) 555-3000 E-mail: info@mupa.hu A Művészetek Palotája fotóit Csibi Szilvia, Nagy Attila, Pető Zsuzsa, Pólya Zoltán, Posztós János és Kotschy Gábor készítette. A szerkesztés lezárult: 2015. március 5. A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják! www.mupa.hu

Egy tízéves gyerek a kamaszkor küszöbén áll. Próbálgatná a szárnyait és lazítana a gyökerein. Előbbire a Müpának nincs szüksége, mert tíz évvel ezelőtt szárnyakkal született, utóbbi pedig remélhetőleg eszébe sem jut. Hiszen a Müpa gyökerei a Zeneakadémiához (is) vezetnek: legendás egykori tanáraink és növendékeink adják a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben elhangzó koncertek világra szóló magyar repertoárjának javát Liszttől Ligetiig. Nemcsak ez köti össze a két intézményt, hanem a hétköznapok is: orgonista növendékeink diplomahangversenyei a csodálatos Müpa-orgonán, a zeneakadémisták Hangulatkoncertjei, és az, hogy a nagybetűs „Életbe” kilépő tehetségeink gyakran kapnak itt bemutatkozási lehetőséget. És van még valami, ami összeköt bennünket: a nagyszerű magyar közönség, amelynek kultúrszomját a Müpa elégítette ki a Zeneakadémia felújítása idején. Szeretem a Müpa napfényes tereit, a vendégszerető fogadtatást (hasonlót kívánok magunknak is a Zeneakadémián), szeretem a fiatalok lelkesedését a harmadik emeleti karzaton, a nagyszabású zenekari esteket, a Ház nyitott szellemiségét. A Zeneakadémián idén indul a 140. tanév. Azt kívánom a Müpának, hogy 130 év múlva az akkori rektor hasonló szeretettel köszönthesse a társintézményt. Vigh Andrea rektor, Zeneakadémia

Fotó © Felvégi Andrea

Nyitott szellemiség

Vigh Andrea

„Cinque... dieci... venti... trenta...”

Ókovács Szilveszter

Figaro számolva indítja a legbonyolultabb Mozart-operát, amely annyira szövevényes, amennyire egy művészeti palota tevékenysége sokszínű. A Müpa eltervezése, felépítése és működése kihívás volt mindenkinek – a legnagyobb riválist bizonyára a legnagyobb intézmény, az Opera kapta benne. Mégsem az lett, inkább partner. Modern, gyors és mutatós kulturális cég, amely több fokozattal feljebb kapcsolta a budapesti zenei élet sebességét. Ugyanakkor társ is lett: nem egy esetben együtt voltunk erősek, és nem egyszer jó volt az operaműfaj előadóinak is a pompás koncertteremben fellépniük. A Művészetek Palotája nekünk elegáns kihívó; jó egymás mozgását figyelni, és fontos pillanatokban összekapcsolódni. Társ, sőt inkább hihetetlenül gyorsan növekvő „öcs” – így most a patinás „báty” üdvözli a tizedik születésnapot. Fotó © Emmer László

MÜPA1

KöszöntőK

6 müpa

magazin 2015 születésnapi különszám

Öt... tíz... (majd) húsz... harminc... Gyorsan szállnak az évtizedek. Minden jót Neked, Müpa!

Ókovács Szilveszter főigazgató, Magyar Állami Operaház

Együtt – múltban és jövőben

Gőz László

Kapcsolatunk már a Müpa megnyitása előtt elkezdődött: a BMC Records készítette el a megnyitó koncert CD-kiadványát, amit az elmúlt tíz évben közel tíz Müpa-koncertfelvétel követett. És a lemezfelvételek mellett több mint ötven közös koncert létrehozása is a közös múltunk része. A BMC által szervezett Budapest Jazz Fesztivál nyitó- és zárónapja a Müpában volt, közösen rendeztük a Kurtág 80, 85 születésnapi koncerteket, és ma már a zeneszerző 2016-os, 90. születésnapi koncertjeit szervezzük együtt. Új épületünk megnyitása kikezdhette volna ezt a kapcsolatot, de nem így történt: 2013 óta egyre több együttműködés fűz össze minket: már két Tavaszi Fesztivál és két CAFe Budapest megvalósításán dolgozhattunk együtt.

Fotó © Hrotkó Bálint

Közösen hirdettük meg az Új Magyar Zenei Fórum Zeneszerzőversenyt: 2009 óta százötven új zeneművel pályáztak fiatal magyar zeneszerzők. A BMC új háza és a Müpa felhőtlen együttműködése gazdag jövőt ígér a magyar zeneszerető közönségnek. Gőz László igazgató, BMC

Itt született Mi az, amit a legfontosabbnak érez a két intézmény együttműködésében? Az Európai Hidak fesztivál, a Maratonok, és különösen a Mozart operasorozat minden évben nagy örömet jelentenek nekem. Jó látni, hogy mindhárom közös kezdeményezés népszerű, és nemzetközi hírű lett néhány év alatt. Mi az, ami személy szerint az Ön számára a legnagyobb jelentőségű ebben az együttműködésben? Nagyon jól lehet itt Mozart-operákat bemutatni, mert az énekesek hangja nem megy fel a színházakban szokásos zsinórpadlásba, hanem a teremben marad, és szépen keveredik a zenekarral. Rendkívül fontos, hogy a szcenikus koncertek sorozata folytatódhasson, mert ez az operairodalmat új világításban és ideális hangzással mutatja be.

Fischer Iván

Mi a legemlékezetesebb, személyes élménye a Müpában? A Don Giovanni bemutatója, ez a produkció innen indult, mielőtt meghódította Amerikát. Fischer Iván alapító zeneigazgató, Budapesti Fesztiválzenekar

müpa

magazin 2015 születésnapi különszám

Ertl Péter

Sokszor azt érzem, hogy a Művészetek Palotájától még mindig egy feljavított Zeneakadémiát várnak, pedig ez teljesen másról szól. Ha már egyszer évtizedeket vártunk erre a teremre, meg kell tanulnunk becsülni. Senki és semmi sem tökéletes, de azt tudnunk kell, hogy bizonyos vállalkozásoknak a Zeneakadémia nem felelt meg; hogy két példát említsek, már Ravel Daphnis és Chloéjával vagy Sosztakovics Ötödik szimfóniájával is gondjaink voltak a Zeneakadémia nagytermében. Ez az épület, ez a terem viszont az ilyen művek re, produkciókra minden szempontból megfelel. A kölcsönös segítőkészség talán nem meglepő egy rezidens intézmény esetében, de mindenképp kiemelendő, ahogyan a Művészetek Palotája viszonyul a Nemzeti Filharmonikusokhoz és a Nemzeti Énekkarhoz. A Müpa hathatós közreműködése nélkül nem tudnám például a Strauss-sorozatunkat olyan színvonalon megvalósítani, mint amilyent ezek a művek megkívánnak. Máig a legnagyobb élményem a nem hivatalos nyitókoncert volt, amikor 2005. január elején Mozart-estet adtunk. Azóta tudom, hogy a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem kiváló koncerthelyszín. A többi pedig rajtunk múlik és a közönségen. Kocsis Zoltán fő-zeneigazgató, Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Palotás Húszéves táncművész-pályám végén, 2005 áprilisában a Honvéd Együttes Egri Csillagok című táncszínházi bemutatójával még előadóként léptem fel a Művészetek Palotája Fesztivál Színházában, néhány hónappal később azonban már a Nemzeti Táncszínház menedzsereként ültem a Művészetek Palotája egyik világos, elegáns irodájában. Az épület grandiózus kivitele, az intézmény karizmatikus vezetése és az ott dolgozó szakemberek láttán sejthettük, de még nem tudtuk, hogy az elkövetkező tíz esztendőben a nemzetközi kulturális élet csúcsintézményei közé emelkedik a Müpa. A Művészetek Palotája rezidens intézményeként a Nemzeti Táncszínház Török Jolán alapító-igazgató asszony vezetésével kezdte meg a munkáját. Vele fáradhatatlanul dolgoztunk az előadások sikeréért. A Művészetek Palotája összművészeti gyűjtőpont, amelyben a tánc is kiemelt figyelmet kap. Olyan hely ez, ahol a táncművészet egyenrangú más művészetekkel, olyan tér, ahol a magyar művészek a nemzetközi kulturális élet szereplőivé válhatnak. Számtalan csodálatos előadás jöhetett létre itt a klasszikus balett, a modern tánc és a magyar néptánc stílusaiban.

Kocsis Zoltán

8 müpa

magazin 2015 születésnapi különszám

Fotó © Felvégi Andrea

MÜPA1

A lakótárs üdvözlete

A hazai viszonylatban is egyedülálló, európai színvonalú technikai és műszaki kiszolgáló háttérrel rendelkező helyszín adott lehetőséget arra, hogy a Nemzeti Táncszínház szervezésében világszínvonalú tánctársulatok mutatkozzanak be: Jiří Kylián, Grupo Corpo, Shen Wei Dance Arts, Doug Varone and Dancers, Rojas & Rodriguez / Nuevo Ballet Español, Ballet Flamenco Sara Baras, Nederlands Dans Theater, Cullberg Balett, Cloud Gate Dance Theatre of Taiwan … Szeretettel köszöntöm a Nemzeti Táncszínház és a magyar táncművész társadalom nevében a tíz esztendős Művészetek Palotáját. Ertl Péter ügyvezető igazgató, Nemzeti Táncszínház

Fabényi Julia

Összhang, párbeszéd A Művészetek Palotája tízéves működése alatt töretlenül felfelé ívelő pályán halad, és ennek köszönhetően otthona lett szinte minden művészeti ágnak. A Budapesti Fesztiválközponttal való szoros együttműködésben fontosnak tartom az összhangot, a párbeszédet és a maximalizmust – a minőség, a színvonal, a művészi értékek közvetítése érdekében, a magyar művészek és alkotók képviseletében, a nemzetközi és a hazai művészek találkozásában. Intézményeink között jó a személyes és a szakmai kapcsolat, melynek előnyeit és gyümölcsét a hazai művészélet, de leginkább a közönség élvezheti a közösen szervezett Budapesti Tavaszi Fesztiválon és a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon.

„Szinergikus kultúraközvetítés” Tíz évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit Budapest legnagyobb művészeti központja, az első olyan intézmény, amelyben a kortárs előadóés képzőművészet valamennyi válfaja terepet kapott. A helyszín kiválasztása, a Duna-part és az egykori dokknegyed felélesztése azt a célt szolgálta, hogy a belvárosra koncentrált művészeti életet a központból kimozdítsa, új tájakat kapcsoljon be a körforgásba – és ezzel új közönséget is megnyerjen.

A mai napig nagy örömmel emlékszem vissza a ház alapkőletételére, az első technikai és akusztikai bejárásra, de a legfontosabbak természetesen a koncertek, amelyek közül számomra az egyik legemlékezetesebb Zubin Mehta és a Bécsi Filharmonikusok hangversenye volt a 2014. évi Budapesti Tavaszi Fesztiválon. Kívánom, hogy az első tízes után még évtizedekig legyen részünk számos hasonlóan nagyszerű előadásban, fantasztikus művészeti élményben! Bán Teodóra igazgató, Budapesti Fesztiválközpont

Bán Teodóra

Szinergikus kultúraközvetítés – hangzatos kifejezés a közös munkánkra. Amikor először ültünk le a Müpa vezetésével közös stratégiákon gondolkodni, azt mondtam, ne szomszédokként vagy rokonokként tekintsünk egymásra, hanem barátokként. Ez a gyakorlatban is így működik, lassan két éve. A Művészetek Palotája és a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum két önálló műfajt képvisel és egymástól független pályákon mozog. A legnagyobb közös kihívás megtalálni azokat a csatornákat és lehetőségeket, amelyek a két nagy autonóm műfajból, a zene/tánc/színház, illetve a képzőművészet világából közösen építik fel közönségüket, egyúttal megteremtik az egymásra ható inspirációt is. Hiszünk benne, hogy van átjárás a két műfaj független élménye között. Az elmúlt tíz évben számtalan felejthetetlen koncerten vettem részt itt, de 2014 őszén Laurie Andersont, az egyébként szakmai kollégát (művészettörténész) látni a színpadon talán minden eddiginél nagyobb hatást tett rám. Aki ott volt, minden bizonnyal megértette, milyen, amikor a nagy művészeti ágak összeforrnak, és egy döntően új befogadói élményt hoznak létre. Sok ilyen élményt szeretnék még kapni a tízéves Müpától. Fabényi Julia igazgató, Ludwig Múzeum

müpa

magazin 2015 születésnapi különszám

JUBILEUMI HÉTVÉGE

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, Fesztivál Színház, Üvegterem, ELŐADÓTEREM, ÁTRIUM, LUMÚ

A Művészetek Palotája megnyitásának első pillanatától a műfaji sokszínűséget tűzte célul maga elé. E célt maga az épület is sugallta, hiszen a Nemzeti Filharmonikusoknak, a Nemzeti Táncszínháznak és a Ludwig Múzeumnak ad otthont. A megvalósult álom, hivatalosabban fogalmazva: a felépített brand ölt testet a kétnapos jubileumi rendezvénysorozatban, amelyben komoly-, könnyű- és világzenei, jazz- és ifjúsági koncertek váltakoznak, táncelőadás, újcirkusz-produkció, ünnepi Literárium-est, és Müpamozivetítés várja a közönséget. A kétnapos programsorozat minden előadásán egyenként 1000 Ft-ért vehet részt a közönség. 10 müpa

magazin 2015 születésnapi különszám

Fotó © Francesca Torracchi

MÜPA1

Müpa10

Recirquel Újcirkusz Társulat: Trükkök

Donizetti: Szerelmi bájital

BEST OF MÜPA – VETÍTÉS KONCERTFELVÉTELEK A MÜPA ARCHÍVUMÁBÓL 2015. március 14., 15. MÜPA10 – JUBILEUMI HÉTVÉGE ELŐADÓTEREM A vetítésekre a belépés díjtalan.

2015. március 14., 11.00–12.30 A Nemzeti Filharmonikusok estje Bartók Béla születésnapján (2013. március 25. 19.30)

2015. március 14., 13.30–15.17 Nik Bärtsch’s Ronin (2013. december 7. 19.30)

Közreműködik: Nik Bärtsch – zongora, Fender Rhodes, Kaspar Rast – dob, Sha – altszaxofon, basszusés kontrabasszus-klarinét, Björn Meyer – basszusgitár

Közreműködik: Andrea Lucchesini – zongora Vezényel: Kocsis Zoltán Beethoven: G-dúr zongoraverseny, op. 58. Schubert: Esz-dúr impromptu op. 90, No. 2 Bartók: Concerto Brahms: X. magyar tánc

2015. március 15., 11.00–13.06 Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikusok (2014. szeptember 23. 19.30)

Közreműködik: Ilya Konovalov – hegedű Ben-Haim: I. szimfónia – Zsoltár Csajkovszkij: VI. (h-moll, „Patetikus”) szimfónia, op. 74 R. Strauss: Hősi élet – szimfonikus költemény, op. 40

A 2012-ben Vági Bence rendező-koreográfus vezetésével magyar artistákból alakult társulat tizenegy fiatal artistát kért egy, a 20. Sziget Fesztiválra készülő produkció létrehozására, amely kirobbanó sikert aratott. Azóta három saját előadással büszkélkedhet a társulat: a Cirkusz az Éjszakában, A Meztelen Bohóc és a Párizs Éjjel című produkciókat sok-sok teltházas előadáson ismerhette és szerethette meg a magyar és a külföldi közönség a Müpában, illetve több külföldi turnén. Az előadásokból készült válogatás születésnapi ajándék a tízéves Müpának – és természetesen a nézőknek. Támogató: PP Center

Fassang László és Kun Attila három zeneszerző életművéből válogatva állította össze a műsort. Az együttműködés ötlete az orgonaművésztől származik: „Feleségem, Rohmann Ditta játszotta egyszer Kodály Szóló csellószonátáját, amelyhez Kun Attila készített koreográfiát. Ez annyira megtetszett nekem, hogy rögtön rá gondoltam, amikor először felmerült ennek a koncertnek az ötlete. Érdekelt, mire inspirál egy kortárs koreográfust az orgona, jelen esetben a Művészetek Palotája orgonája”.

2015. március 15., 13.30–15.25 Mariza (2013. december 13. 19.00) HD 2015. március 15., 16.30–18.35 Donizetti: Szerelmi bájital (2010. november 6. 19.30) Félig szcenírozott előadás

Adina: Miklósa Erika Nemorino: Alekszej Kudrija Dulcamara: Enzo Capuano Belcore: Filip Bandzak Gianetta: Celeng Mária Közreműködik a Kolozsvári Magyar Opera zenekara és kórusa (karigazgató Kulcsár Szabolcs) Vezényel: Marco Balderi Rendezte: Káel Csaba

2015. március 14. 11.00 MÜPA10 – JUBILEUMI HÉTVÉGE Recirquel Újcirkusz Társulat: Trükkök

Író, koreográfus, rendező: Vági Bence Zeneszerző, zongora: Sárik Péter Recirquel Újcirkusz Társulat: Biritz Ákos, Czigány Judit, Egyed Brigitta, Farkas László, Herczeg Richárd, Illés Renátó, Kapitány Olívia, Lakatos Leonetta, Pintér Áron, Veress Zsanett, Wittmann Csilla, Zsíros Gábor Fesztivál Színház

2015. március 14. 12.00

MÜPA10 – JUBILEUMI HÉTVÉGE

Elzenélt tánc, eltáncolt zene

Fassang László orgonakoncertje Kun Attila koreográfiájával Közreműködik: Jakab Zsanett, Hargitai Mariann, Horváth Adrienn, Palcsó Nóra, Frigy Ádám, Ivanov Gábor, Kovács Péter, Mádi László – a Közép-Európa Táncszínház művészei Fassang László: Invokáció Alain: Három tánc – Gyász Ligeti: Volumina J. S. Bach: Erbarm’ dich mein, o Herre Gott, BWV 721 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem müpa

magazin 2015 születésnapi különszám

2015. március 14. 13.00 MÜPA10 – JUBILEUMI HÉTVÉGE Kalotaszeg Élő Martin Archívum

Közreműködő: Magyar Nemzeti Táncegyüttes (volt Honvéd Táncszínház) Néprajzi szaktanácsadó: Éri Péter Zenei rendező: Árendás Péter Jelmez: Vincze Zsuzsa Rendező-koreográfus, művészeti vezető: Zsuráfszky Zoltán Fesztivál Színház

Kalotaszeg 2015. március 14. 14.30 MÜPA10 – JUBILEUMI HÉTVÉGE Budapest Bár

Budapest Bár Kitűnő zenekar, fantasztikus énekesek és nagyszerű dalok – mára elmondhatjuk, hogy a Budapest Bár megváltoztatta a véleményünket arról, hogyan szólal meg egy cigányzenekar. Aki volt mostanában koncertjükön, hallhatta, hogy az együttes húszas, harmincas évekhez fűződő rajongása mellett egyre többször nyúl a közelmúlt emblematikus rock- és popslágereihez. Feldogoztak Tom Waits-, Simon and Garfunkel-, Nick Cave-, LGT-, David Bowie-számokat, sőt Depeche Mode-ot is. Valljuk be, nem nagyon hallottuk még cimbalmon ezeket a dalokat. 2014-ben két lemezt jelentettek meg, Húszezer éjszakás kaland, illetve Délutáni csókok címmel – ezen a koncerten ezekből a dalokból és a régi kedvencekből is válogatnak. Bognár Szilvia, Herczku Ágnes és Szalóki Ági közös projektje (volt) a Szájról szájra, melyet 2008-ban mutattak be a Művészetek Palotájában, miután az lemezen is megjelent. A produkció sikerének okai közül most csak a változatosságot emeljük ki, amely a három énekes markánsan eltérő karakteréből adódik, és azt az egységet, amelyet egyfelől a közös éneklés, másfelől a jellegzetes zenei kíséret teremt. A magyar világzenei és jazzélet kiválóságainak játékában a népzenei hagyomány mély ismerete, illetve a kísérletező kedv és a többi zenei műfaj iránti nyitottság egyaránt szerepet kapott, lehetőséget biztosítva ahhoz, hogy a hölgyek a rájuk jellemző érzékenységgel, vitalitással és humorral köthessenek csokrot magyar és bolgár dalokból. Kézről kézre, vagy még inkább: szájról szájra adva őket.

12 müpa

magazin 2015 születésnapi különszám

Budapest Bár Zenekar: Farkas Róbert – hegedű, gitár, Farkas Mihály – cimbalom, Ökrös Károly – harmonika, zongora, Farkas Richárd – bőgő, Kisvári Ferenc – dob Énekesek: Behumi Dóri, Németh Juci, Keleti András, Lovasi András, Szűcs Krisztián Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

2015. március 14. 16.00 MÜPA10 – JUBILEUMI HÉTVÉGE Szájról szájra 10.0

Bognár Szilvia, Herczku Ágnes, Szalóki Ági koncertje Közreműködik: Juhász Gábor – gitár, Nikola Parov – fúvós hangszerek, gadulka, billentyűs hegedű, buzuki, Mester László Pintyő – hegedű, ütőgardon, Kovács Zoltán – nagybőgő, Dés András – ütőhangszerek Fesztivál Színház

Fotó © Dusa Gábor

MÜPA1

Az Élő Martin Archívum sorozat első darabjai követik a fáradhatatlan néprajzkutató, Martin György (1932–1983) táncfilmezéseinek útvonalát, ezzel is tisztelegve a nagyszerű tudós életműve előtt. Ő és munkatársai nagy horderejű táncgyűjtéseket szerveztek Magyarországon és Erdélyben, ezek meghatározó jelentőséggel bírtak nemcsak a magyar, hanem az európai néptánckutatás történetében is. E műsorával a Magyar Nemzeti Táncegyüttes szeretne köszönetet mondani a bonchidai és a türei hangosfilm készítőinek és minden szereplőjének, azoknak a magyar, román és cigány adatközlőknek (táncosoknak és zenészeknek), akik megőrizték és továbbadták e csodálatos tánc- és zenekultúrát.

Liszt Ferenc Kamarazenekar 2015. március 14. 17.00 MÜPA10 – JUBILEUMI HÉTVÉGE Vásáry Tamás és a Liszt Ferenc Kamarazenekar Két ikon a magyar előadó-művészet történetéből: a Kossuth-díjas, Nemzet Művésze Vásáry Tamás lép pódiumra szólistaként, valamint karmesterként a számos nemzetközi díjjal jutalmazott, világhírű Liszt Ferenc Kamarazenekarral. A műsor szokatlan, amennyiben egy Beethoven-zongoraszonáta és Bartók egyik zenekari műve alkotja, ugyanakkor alkalmat ad arra, hogy a közönség a legjavát élvezze mindannak, ami évtizedek óta tömegeket vonz Vásáry Tamás, illetve a Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjeire.

A magyarországi nép- és világzenei mozgalom kibontakozásában rendkívül jelentős szerepet töltött be a népi hangszerekkel kísért „énekelt versek” műfaja. József Attilát énekelve tűnt fel Sebő Ferenc is, a Kaláka Együttes pedig több mint negyvenöt éve egyet jelent a költészet remekeinek megzenésítésével. Életművében megkerülhetetlen a Hangzó Helikon sorozata. A Művészetek Palotájában számos Hangzó Helikon-album bemutatkozott, ezekből ad ízelítőt Palya Bea, a Kaláka és a Sebő Együttes – többek közt Arany János, József Attila, Kányádi Sándor, Kiss Anna, Kosztolányi Dezső, Lázár Ervin, Nagy László és Szabó Lőrinc verseinek előadásával.

Zongorázik és vezényel: Vásáry Tamás Beethoven: cisz-moll („Holdfény”) szonáta, op. 27, No. 2 Bartók: Divertimento, Sz. 113, BB 118 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sebő Együttes 2015. március 14. 18.00 MÜPA10 – JUBILEUMI HÉTVÉGE Hangzó Helikon 10.0 Palya Bea, Kaláka, Sebő Együttes Fesztivál Színház

müpa

magazin 2015 születésnapi különszám

MÜPA1

Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara A Müpa és az MTVA koprodukciójában harmadik éve valósulnak meg MR2 Akusztik+ a Müpából, illetve MR2 Szimfonik+ a Müpából koncertek. Ez utóbbi sorozat a magyar könnyűzene világából kiválasztott egy-egy zenekar egész estés, szimfonikus zenekarra áthangszerelt előadásait takarja, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának közreműködésével. Az elmúlt évek során a Pasótól az Easten át a Kiscsillagig jónéhány ilyen koncertet láthatott-hallhatott már a közönség. Ezúttal a dalok az együttesek frontembereinek előadásában, teljesen szimfonikus hangszerelésben hangoznak majd el.

Szakcsi Lakatos Béla 14 müpa

magazin 2015 születésnapi különszám

A Kossuth-díjas Szakcsi Lakatos Béla nemzetközi viszonylatban is az egyik legelismertebb magyar jazzzenész, műfajteremtő virtuóz, sokoldalú zeneszerző. Társai az ünneplésben mind ifjú tehetségek, akik a Jazz Showcase korábbi kiadásaiban már bizonyították, hogy bármennyire is zsenge korúak, már érett előadók, akiket néhány évtized múltán talán hasonló jelzőkkel méltatunk, mint a legendás zongoristát. A színpadon egyenrangú felek örömzenéjét hallhatjuk. A Lakatos Pecek Krisztián és Hodek Dávid által megtámogatott ritmusszekció előtt egymást váltják a hangszeres szólisták, lesz kétzongorás improvizáció, sőt a ritkaságszámba menő férfi jazzénekes utánpótlásra is számíthatunk.

2015. március 14. 19.00 MÜPA10 – JUBILEUMI HÉTVÉGE MR2 Szimfonik+ a Müpából

Közreműködik: Fábián Juli, Sena Dagadu, Péterfy Bori, Beck Zoltán, Lovasi András, Szűcs Krisztián, Likó Marcell Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Vezényel: Balogh Sándor Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

2015. március 14. 20.00 MÜPA10 – JUBILEUMI HÉTVÉGE Szakcsi Lakatos Béla és ifjú tehetségek Szakcsi Lakatos Béla – zongora, Lakatos Pecek Krisztián – bőgő, Hodek Dávid – dob, Egri János Jr. – ének, Pecze Balázs – trombita, Molnár Sándor, Varga Gergely – tenorszaxofon, Oláh Krisztián – zongora, Gotthárd Mike – gitár Fesztivál Színház

2015. március 14. 21.00 MÜPA10 – JUBILEUMI HÉTVÉGE Nemzeti Filharmonikusok

Nemzeti Filharmonikus Zenekar A Goethe Iphigénia Tauriszban című drámájának szövegrészletére írott, tragikus hangvételű, hatszólamú vegyes kari művel és Bartók Béla akár slágerdarabnak is nevezhető Concertójával köszöntik a tízéves Művészetek Palotáját rezidens együttesei, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar. A Brahms-darab előadása is tanúsíthatja, hogy a Bartók-interpretációban a világelsők között számon tartott zenekar és a kiváló kórus a romantika hangzásvilágában és dallamformálásában is otthonosan mozog.

Az előadás támogatója a Nemzeti Kulturális Alap és az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

2015. március 15. 10.00 MÜPA10 – JUBILEUMI HÉTVÉGE Bozsik Yvette Társulat: Tavaszi áldozat

Zene: Igor Stravinsky Tér, fény: Pető József Jelmez: Juristovszky Sosa Koreográfus-asszisztens: Krausz Alíz, Vislóczki Szabolcs Koreográfus: Bozsik Yvette Fesztivál Színház

Fotó © Tiba Csaba

A Le Sacre du printemps 1913-as bemutatójának századik évfordulójára készült a Bozsik Yvette Társulat 1999-ben bemutatott Tavaszi áldozatának felújított változata, megújult jelmezekkel, szcenikával és koreográfiával, a Nemzeti Táncszínház felkérésére. Az Igor Stravinsky orosz korszakából való zenék közül a Tavaszi áldozat ősi rítusokat idéz fel, brutális barbarizmusával katasztrófákat jósol. Az eredeti koreográfia kiindulópontja a legendás Nizsinszkij és Nizsinszka darab orosz rituális világa, ezt ötvözi a koreográfus saját stílusával és a mai kor érzésvilágával. 2013-ban a Bozsik Yvette Társulat ezzel a darabbal ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját.

Közreműködik: Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás) Vezényel: Kocsis Zoltán Brahms: A párkák éneke, op. 89 Bartók: Concerto, BB 123 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Fülei Balázs A magyar népzene és a világzene előadói közül az immár negyvenkét éve működő Muzsikás adta a legtöbb koncertet a Művészetek Palotája – Bartók Béláról elnevezett – hangversenytermében. Az együttes lemezei sorában mérföldkőnek számított a Bartók Album, melyen a népzenegyűjtő Bartók élményeinek „rekonstruálásával” idézték meg a műveit ihlető dallamokat. A lemez anyagával világszerte bizonyították, hogy a magyar népzene azonos értékű az egyetemes zenekultúra bármely más műfajával, olyan rangos koncerttermekben lépve fel, mint például a Royal Festival Hall, a Queen Elizabeth Hall, a Concertgebouw és a Carnegie Hall. A Művészetek Palotájában természetesen kétség sem lehetett efelől, de most újra megbizonyosodhatunk…

2015. március 15. 11.00 MÜPA10 – JUBILEUMI HÉTVÉGE A Muzsikás Együttes és barátaik – Bartók

Közreműködik: Fülei Balázs – zongora, Tóth Ildikó „Fecske” és Farkas Zoltán „Batyu” – tánc Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem müpa

magazin 2015 születésnapi különszám

2015. március 15. 12.00 MÜPA10 – JUBILEUMI HÉTVÉGE Senior Big Band & jazzdívák Lakatos Ágnes, Tisza Bea, Szőke Nikoletta, Veres Mónika Micheller Myrtill – ének, László Attila – zenekarvezető Fesztivál Színház

Romengo A cigány kultúrában számos jelkép kötődik a vándorláshoz, illetve a szekérhez. Ezt tanúsította a Művészetek Palotájában 2005-ben megrendezett Szekérnyom fesztivál is, melynek hangulatát most négy roma együttes idézi meg. Balogh Kálmán és a Gipsy Cimbalom Band a balkáni és a mediterrán cigányzenék színeivel mutat a vándorútra, miközben újraértelmezi a vendéglátós cigányzene fogalmát. A Karaván Família muzsikája a magyarországiak mellett balkáni, román, spanyol és orosz dallamokban is bővelkedik. A két zenekar Gipsy Reunion projektjében a vokális és instrumentális cigányzenei hagyomány szenvedélyes flamencóval, orosz cigánydalokkal, balkáni forrásokkal és manouche jazzel társul. A Romengo olyan érzelmi gazdagságról vall, amely páratlannak mondható a műfajban. Ritka alkalom négy ilyen együttest hallani egy műsorban, úgyhogy magára vessen, aki lekési a csatlakozást. Szekérre fel! A koncertre a belépés díjtalan.

16 müpa

magazin 2015 születésnapi különszám

2015. március 15. 13.00 MÜPA10 – JUBILEUMI HÉTVÉGE Szekérnyom 10.0

Balogh Kálmán & Gipsy Cimbalom Band, Karaván Família, Romengo, Gipsy Reunion Átrium

Fotó © Farkas András

Ha jazzről van szó, nincs ünneplés big band nélkül. Ez alkalommal a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem végzett vagy még tanulmányaikat végző jazzmuzsikusaiból verbuvált Senior Big Band képviseli a nagyzenekari jazzt. Az együttes tagjai a gitáros László Attila irányításával két kiemelkedően sikeres koncertet adtak a Jazz Showcase keretében: 2012-ben Miroslav Vitous nagybőgőssel, 2014-ben pedig Patti Austin énekesnővel – tehát bizonyították már, hogy biztosan, lendületesen és kiváló ízléssel kísérik vokalista vendégüket. Mindenki számára jutalomjáték lesz a hazai jazzénekesnők színe-javával való közös fellépés: minden hölgy más színt, más stílusvilágot képvisel, és mindnyájukat méltán nevezhetjük jazzdívának.

Fotó © Sztraka Ferenc

MÜPA1

László Attila

2015. március 15. 14.00 MÜPA10 – JUBILEUMI HÉTVÉGE Swing All Stars

Szalóky Béla A jubileumi jazzkoncertkínálat nem lenne teljes, ha nem képviseltetné magát benne a tradicionális jazz és annak stílusirányzatai, melyek kitartó népszerűségnek örvendenek itthon. Jól mutatja ezt az eddig minden évben a Müpában megrendezett New Orleans Swing fesztivál, illetve az augusztus 20-ai Jazz a Palotában koncertkavalkád, amelyen hagyományosan a swingzenéé a főszerep. A Swing All Stars cím nem nagyzol: minden hangszeren a műfaj legkiválóbb, remek stiláris felkészültséggel bíró muzsikusai szólalnak meg, és külön csemege, hogy a legnépszerűbb hazai tradicionális jazz-zenekarok vezetőit, Benkó Sándort (Benkó Dixieland Band), Bényei Tamást (Hot Jazz Band), Ittzés Tamást (Bohém Ragtime Jazz Band) és Finok Zoltánt (Jazz Steps) egy színpadon hallhatjuk. A házigazda – ahogy a rendszeresen a Müpába látogató swingrajongók megszokhatták – ez alkalommal is Szalóky Béla.

Közreműködik: Szalóky Béla – házigazda, trombita, Bényei Tamás – trombita, Benkó Sándor – klarinét, Finok Zoltán, Dennert Árpád, Mátrai Zoltán – szaxofon, Korb Attila – harsona, ének, Deseő Csaba – hegedű, Gyárfás István – gitár, Juhász Attila, Nagy Iván, Ittzés Tamás – zongora, Sárkány Sándor, Oláh Zoltán – bőgő, Berdisz Tamás, Cseh Balázs – dob Fesztivál Színház

Boros Misi

Fotó © Bíró András

2015. március 15. 15.00 8–99 év MÜPA10 – JUBILEUMI HÉTVÉGE Ifjúsági hangverseny

A tízéves születésnapi műsorból nem hiányozhatnak a gyerekek sem, akik kezdettől kiemelten fontos és számukat tekintve is igen jelentős részét alkotják a Művészetek Palotája közönségének. Az ünnepi koncerten a pódiumon ez a korosztály is képviselteti magát – szólistaként, a budapesti konzervatóriumok növendékeiből összeállított zenekarban vagy a tízévesek kórusában. Együttműködő partnerünk a Virtuózok.

Közreműködik: a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola, a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola és a Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskola növendékeiből összeállított zenekar, valamint magyarországi gyermekkarok tízéves tagjaiból összeállított kórus Újbudai Ádám Jenő Zeneiskola, Budapest (Baranyai Rita és Szalay Katalin), Lautitia Gyermekkar, Debrecen (Nemes József), Cantemus Gyermekkar, Nyíregyháza (Szabó Dénes), Kodály Iskola Miraculum Gyermekkara, Kecskemét (Durányik László), Campanella Gyermekkar, Pécs (Schóber Tamás), Fazekas Gyermekkar, Miskolc (Halmai Mária) Boros Misi – zongora Vezényel: Hollerung Gábor Beethoven: István király – nyitány, op. 117 Haydn: D-dúr zongoraverseny – III. tétel Liszt: Vidáman játszva űzzük a bút…– részlet a Szent Erzsébet legendából Kodály: Esti dal Bartók: Hét egynemű kar kiszenekari kísérettel – No. 7: Cipósütés Vujicsics: A Tenkes kapitánya Tolcsvay László: Nemzeti dal Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

müpa

magazin 2015 születésnapi különszám

MÜPA1

Két különleges tehetségű fiatal muzsikus lép pódiumra ezen a hangversenyen. Az 1992-es születésű Karasszon Eszter számos korosztályos verseny díjazottja. 2011-től a Liszt Akadémián tanul, Onczay Csaba növendéke. Már jelentős nemzetközi koncerttapasztalattal rendelkezik Európa-szerte és az Egyesült Államokban. A 27 esztendős Szabó Marcell a Liszt Akadémia doktorandusza (Nádor György és Kemenes András növendéke), tavaly megnyerte a szegedi Nemzetközi Bartók Béla Zongoraversenyt. Nyert már első díjat Párizsban és harmadikat Madridban. Rangos helyeken koncertezett szerte Európában. Hamburgban háromezer ember előtt játszott, egyik legnagyobb élménye a luxemburgi bazilikában – Liszt utolsó fellépésének helyszínén – adott koncertje. A koncertre a belépés díjtalan.

2015. március 15. 16.00 MÜPA10 – JUBILEUMI HÉTVÉGE Zeneakadémisták KAMARAKONCERTJE

Karasszon Eszter – gordonka, Szabó Marcell – zongora Schumann: Bécsi karnevál – 1. tétel Cassado: Szóló szvit – Finale Bruch: Kol Nidrei Liszt-Cassado: Szerelmi álmok Fesztivál Színház

Purcell Kórus és Orfeo Zenekar Mivel is emelhetné a jubileumi koncertsorozat fényét a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar – természetesen Vashegyi György irányításával –, mint két Bach-mű előadásával? Johann Sebastian Bach Actus tragicusa, egyik legkorábbi kantátája, jól ismert darab. A „nagy” Bachhal rokonságban álló Johann Christoph Bachnak ugyan legnépszerűbb alkotása a Salamon énekének szövegét használó kantáta, elhangzása mégis mindig kuriózumnak számít. Az ismert és már-már elfeledett zenék historikus-autentikus megszólaltatása olyan misszió, amelyről Vashegyi György egyetlen pillanatra sem feledkezik meg.

18 müpa

magazin 2015 születésnapi különszám

2015. március 15. 17.00 MÜPA10 – JUBILEUMI HÉTVÉGE Purcell Kórus és Orfeo Zenekar

Vezényel: Vashegyi György J. S. Bach: „Gottes Zeit ist die allerbeste Zeit” – kantáta BWV 106 (Actus Tragicus) Kalafszky Adriána –szoprán, Gavodi Zoltán – kontratenor, Mészáros Péter – tenor, Blazsó Domonkos – basszus J. Ch. Bach: Meine Freundin, du bist schön Kalafszky Adriána – szoprán, Nagy Bernadett – alt, Mészáros Péter – tenor, Blazsó Domonkos – basszus Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sokoldalú formáció a tizenöt éve alakult Fugato Zenekar. A barokkból átörökített fúga, illetve fugato technikákat gyakran alkalmazó számaikban egyszerre érvényesül a komolyzene igényessége, a világzene frissessége, a jazz szabadsága és a könnyűzene lendülete. Az izgalmas hangzás alapja a szimfonikus hangszerek, dobok, basszusgitár és az elektronika együttes használata. A Müpa10 jubileumi hétvége programjai előtt a Fugato Zenekar élőben szólaltatja meg a Müpa-szignál különböző műfaji variációit, Alpár Balázs 2007-es, a Müpa-hang arculatára kiírt pályázat győztes kompozícióját és annak variánsait. Rövid koncertjén az együttes a Ha ezt Bach hallaná című aktuális műsorából is játszik számokat. A koncertre a belépés díjtalan.

2015. március 15. 17.30 MÜPA10 – JUBILEUMI HÉTVÉGE ALPÁR BALÁZS ÉS A FUGATO ZENEKAR

Alpár Balázs: Müpa Szignál-variációk Kettősfúga, Concerto in d minor Hétnyolcad, Etnoid Alpár Balázs–Farkas Izsák: Bach on Loop Alpár Balázs: Pangari ÁTRIUM

Megannyi oratórium emlékezetes hazai és külföldi előadása, máig nem fakuló hanglemezfelvétele hitelesíti a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara technikai képzettségét, különlegesen szép hangzását, párját ritkító muzikalitását. A Művészetek Palotája jubileumi rendezvény sorozatában a szimfonikus zenekar és a kórus közös produkciója ad ízelítőt ezekből a jól ismert zenei erényekből.

2015. március 15. 19.00 MÜPA10 – JUBILEUMI HÉTVÉGE Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Magyar Rádió Énekkara

Két kiváló író, egy rendkívüli színész és három kreatív, ismert zenész, ahogy nem enged a negyvennyolcból, miközben tudván tudja, régen elmúltak forradalmaink… Vidám szabadságharcos-est korabeli versek, klasszikus szövegrészletek és erre az alkalomra született kortárs művek felhasználásával arról, hogy a vereség is lehet győzelem, és viszont. Zenés utazás egy sűrű felvonásban az értől az óceánig, Pákozdtól Barguzinig, a csatatértől az ágyig.

2015. március 15. 20.00 MÜPA10 – JUBILEUMI HÉTVÉGE LITERÁRIUM – Kortárs írók a Müpában Ágyban, párnák közt

(Karigazgató: Pad Zoltán) Szakács Ildikó, Megyesi Schwartz Lucia, Kovács István, Kálmán László Vezényel: Kovács János Mozart: C dúr („Koronázási”) mise, K. 317 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Közreműködik: Dragomán György, Németh Gábor – író, Csákányi Eszter – színművész, Kovács Márton – hegedű, Márkos Albert – cselló, Ágoston Béla – szaxofon Szerkesztő: Keresztury Tibor Rendező: Balog József Üvegterem müpa

magazin 2015 születésnapi különszám

Fotó © Jens Paul Taubert

Alpár Balázs és a Fugato Zenekar

MÜPA1

Budapesti Fesztiválzenekar A statisztikák szerint a Művészetek Palotája első évtizedének egyik legnépszerűbb, legtöbbször elhangzott zenekari műve a Galántai táncok volt. A 20. századi zene és a magyar kompozíciók mellett elkötelezett Budapesti Fesztiválzenekar ezúttal egy másik Kodály-örökzölddel, a Háry-szvittel együtt tűzi műsorára, hogy a magyar muzsika legszebb pillanataival ajándékozza meg a koncert közönségét. Könnyed bevezetőként a zenekar egy ismert Rossini-nyitányt játszik.

2015. március 15. 21.00 MÜPA10 – JUBILEUMI HÉTVÉGE Budapesti Fesztiválzenekar Vezényel: Takács-Nagy Gábor Rossini: Hamupipőke – nyitány Kodály: Háry János-szvit Kodály: Galántai táncok

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Hangulatkoncertek Március 14.

Március 15.

Átrium

11.00–11.50 HANGULATKONCERT – NÉPZENE Góbé zenekar

Kiss B. Ádám – hegedű, ének, Vizeli Máté – háromés négyhúros brácsa, hegedű, koboz, gitár, Egervári Mátyás – cimbalom, dudák, brácstambura, tekerő, gardon, dob, Csasznyi Imre – basszprímtambura, ének, háromhúros brácsa, Tímár Márton – nagybőgő

18.00–18.50 HANGULATKONCERT – JAZZ Ifj. Oláh Kálmán Quartet

Ifj. Oláh Kálmán – szaxofon, Gyárfás Péter – zongora, Jónás Géza – bőgő, Márkosi András – dob

20.00–20.50 HANGULATKONCERT – JAZZ Balogh Tamás Quartet

Balogh Tamás – zongora, Bille Gergő – trombita, Bartók Vince – basszusgitár, Hidász Tamás – dob

14.00–14.50 HANGULATKONCERT – JAZZ Centgraf Benjámin Trió

Lumú

16.00-16.50 Hangulatkoncert – Jazz Balogh Gyula Quartet

Beethoven: G-dúr vonósnégyes op. 18, No. 2 Haydn: B-dúr vonósnégyes op. 1, No. 1

Centgraf Benjámin – dob, Gyányi Marcell – bőgő, Uher-Győrfi Bálint – szaxofon

Balogh Gyula – zongora, Uher-Győrfi Bálint – szaxofon, Mihalovits Dávid – bőgő, Horváth Péter – dob 20 müpa

17.00 – 17.50 HANGULATKONCERT – KLASSZIKUS Kruppa Kvártett

magazin 2015 születésnapi különszám

Átrium

Lumú

11.00–11.50 HANGULATKONCERT – NÉPZENE „Kossuth Lajos azt üzente…”

17.00–17.50 HANGULATKONCERT – KLASSZIKUS

Konkoly Csenge – ének, Mészáros Erzsébet – hegedű, Görög András – brácsa, Gólya Márton – cimbalom, Tímár Márton – bőgő

16:00–16.50 HANGULATKONCERT – JAZZ Ég alatti Quartet + 1

Udvardi Márton – trombita, Ujváry Flóra – nagybőgő, Hermán Dominik – dobok, Tóth Marcell – zongora, Ördög Krisztián – fuvola, szaxofonok

Szűcs Péter – klarinét Petar Bergamo: Concerto Abbreviato Pertis: Recitativo No. 2 Kedves Csanád: Űrbolyongás Láng István: About 6 minutes Vajda Gergely: Lightshadow – Trembling Demeniv Mihály – harmonika D. Scarlatti: C-dúr szonáta Makkonen: ...Like Swans Angelis: Impasse – II., IV. tétel Zubitsky: Ommaggio ad Astor Piazzolla

A Hangulatkoncertekre a belépés díjtalan.

„SIEGMUND MEGLÁTTA

A WALKÜR SZEMÉBEN

Zoboki Gábor építész a Müpa születéséről müpa

magazin 2015 születésnapi különszám

Fotó © Réthey-Prikkel Tamás

A FÉNYT…”

MÜPA1

„Hörner in Es” − olvassuk az utasítást Wagner Ringjének első hangjegyei fölött − alulról fölfelé, a mélyből a magasba, a sötétből a világosság felé: az ősmélységből keletkező természet hangját a nyolc kürt Esz-dur kánonja teremti meg. Wagner azt írja 1853-as naplójegyzeteiben, hogy „délutáni alvás a kanapén: ébredés A Rajna kincse hangszeres bevezetőjének koncepciójával…”. Azonban egy álom nem elég. Kroó György szerint az „őstermészet-teremtés képe-hangja viszonylag igen hosszú idő alatt alakult ki Wagner képzeletében és műhelyében”. A Ring is, mint a kultúrtörténet kolosszális művei általában, évek álmokkal teli, küzdelmes fejlődéstörténete során születnek. Az építészek is folyamatosan álom és valóság, eksztázis és aszkézis között mozognak. A házak sem „egy levegővel” születnek, zsigereikben van a fejlődéstörténet, amelynek célja az egységesség és az egyediség. Az építészeti alkotásoknak van elő- és utóélete, hiszen az alkotók soha nem engedik el műveiket.

A Müpa ihlettörténetének megértéséhez nemcsak az alkotók gondolatmenetében kell elmerülni, hanem annak a szerencsés láncolatnak a felépülését is látni kell, amelyet meghatározó művészek, üzletemberek és politikusok összefogása és tevékenysége teremtett meg. Vannak 21. századi csodák… 2000 őszén meghívtak az elmaradt 1996-os budapesti világkiállításra szánt egyik telek hasznosítására kiírt tervpályázatra. Az urbanisták és a politikusok akkor kezdtek el foglalkozni a Petőfi és Rákóczi híd közötti területtel, a Millenniumi városközponttal, amely üzleti és lakónegyednek indult. A Nemzeti Színház is vendégként csusszant be a tervek közé, és ezzel a koncepcióval egy sokarcú városrészt álmodott meg a fejlesztőcég, a TriGránit, és személyesen a cég elnöke, Demján Sándor. Az urbanisztikai fejlesztési terv szerint olyan épületet képzeltek erre a telekre, amelyben múzeum, aukciós ház, szálloda, parkolóház és irodák találhatók − ez az öt funkció együtt nagyon furcsa lakótárs lett volna. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a helyszín nem igazán alkalmas eklektikus funkcióra.

A hangversenyterem bőgője (skicc: Zoboki Gábor / 2002) 22 müpa

magazin 2015 születésnapi különszám

Ha visszatekintek a pályámra, többször kerültem olyan helyzetbe, hogy az adott feladatot tágabb látókörből kellett szemlélnem, mint azt a lehetőségek a megbízáskor megengedték. Ebben az esetben sem adtak a pályázóknak olyan határozott városépítészeti programot, amelybe igazán bele lehetett volna kapaszkodni. Tény: élt bennünk a vágy, hogy egy fiatal építészcsapat megmutassa a kulturális építészet iránti vonzalmát. Nem lehetett mást tenni, mint elmerülni egy elvi múzeumépítészeti programban. Ez a gondolatmenet bevált, széles körben elfogadták a tervünket, a szakma is mellénk állt. A hosszú tervezési folyamat érdekessége az volt, hogy az építészeti tervpályázatot egy teljesen más tervvel nyertük meg, mint ami végül megépült. Áttekintettük a nemzetközi példákat, és leültünk az akkori vezető modern és kortárs gyűjtemények kurátoraival. Magyarországon is állandó viták zajlanak a múzeumok körül. Kristálytiszta kép állt elő: Budapesten Schickedanz Albert Szépművészeti Múzeuma, a „Múzsák temploma” óta, száz éve nem építettünk a kor képzőművészetének befogadására alkalmas múzeumot, de a hazai komolyzenei hangversenytermek történetében is az 1907-ben felavatott Zeneakadémia volt az utolsó...

A müpa 2003-as tervváltozata (Limes modell)

jesebb kulturális fókuszt. Budapestnek akkor nem volt a modern és kortárs képzőművészetnek szentelt múzeuma, világszínvonalú akusztikával rendelkező előadóterme és a magyar folklórművészetnek méltó intézete. Meg kellett győznünk mindenkit, hogy ez az a hely, ahol Budapest felépítheti a maga Kennedy Centerét, Pompidouját vagy Barbicanjét. A múzeumorigójú pályázat után először a Hagyományok Háza „került képbe” azzal, hogy a Budai Vigadóból szívesen csatlakoznának a programhoz. Szinte az átadásig nekik terveztük az épület egyharmadát – így

jöhetett létre a Fesztivál Színház utóbb „befogadó” részintézménye. Kocsis Zoltán ugyanakkor nemcsak a Nemzeti Filharmonikusok jövőjét szerette volna körvonalazni, hanem Edvi Péterrel megvizsgálták Budapest több helyszínén egy új, nagy hangversenyterem létesítését is. Itt kapott szerepet az építész: képes lesz-e a szituációban rejlő lehetőségeket észrevenni, képes lesze az egymástól eltérő szándékok között közvetíteni, az energiákat koordinálni? Kétségtelen, hogy a Müpa keletkezéstörténetének egyik legmeghatározóbb pillanata egy évvel a tervpályázat megnyerése után jött el.

A müpa építészeti koncepciója (Limes modell)

Fotó © Réthey-Prikkel Tamás

Ekkorra már körvonalazódtak egymástól független kultúrpolitikai szándékok és tervek: a Modern Magyar Művészeti Múzeum, Nemzeti Filharmonikusok székháza és a Hagyományok Háza új épülete − mindenki otthont akart teremteni a maga ügyének. Mindenki sajátot akart. Ahhoz, hogy ez a Ház így, ebben a formában létrejöjjön − mint egy sokfunkciós új létesítmény −, tanulmányoznunk kellett a város kulturális lehetőségeit, el kellett merülnünk a törekvések erdejében. Próbáltuk rávenni mindkét oldalt, a fejlesztőt és a kormányzatot is, hogy kapjon a projekt erőtel-

müpa

magazin 2015 születésnapi különszám

MÜPA1 Akkor már jó ideje ostromoltuk rajzokkal a döntéshozókat, a fejlesztőt és pártolóinkat, hogy meggyőzzük őket: ezt a koncertteremvágyat éppen ezen a telken, a színház és a múzeum között kell megépíteni! Bár folyamatosan készítettük a terveket, de abban is szerepet kellett vállalnunk, hogy közvetítsünk a szereplők között, akik elsőre nem ismerték fel, hogy közösek az érdekeik, és gazdaságosabb épületet lehet teremteni egy fedél alatt. Kegyetlen viták voltak, de úgy érzem, méltóbb szintre tudtuk emelni a dialógust. Így olyan döntések születhettek a tervezőasztalon, amelyek megfelelő irányba vihették az épület sorsát. Ennek a folyamatnak egyik leginspirálóbb aspektusa az volt, hogy rengeteg közszereplő mellénk állt, részvételével hozzájárult a projekt sikeréhez: zenészektől, énekesektől, kurátoroktól, ingatlanfejlesztőktől kaptunk ötleteket. Kocsis

24 müpa

magazin 2015 születésnapi különszám

Zoltán először visszakozott a koncepciónktól, később mégis az elsők között volt, akik a színpad kialakításában közreműködtek. Fischer Iván hatalmas nemzetközi tapasztalatával a legapróbb részletekig elemezte velünk a rajzokat. Fischer Ádám pedig – akit Bayreuthban ismertem meg – szerkezetépítés közben meglátta a Valhallát a teremben: „Itt Wagnert kell játszani…” Óriási lendülettel dolgoztunk. Rendkívüli team állt össze: Turi Zoltán koordinálta az összes társtervező munkáját, Silvester Csaba felelt a színházért, Demeter Nóra pedig a múzeumért. Erőss János kollégám – akit tavaly veszítettünk el – volt a partnerem a hangversenyterem technológiájának és szerkezetének lábra állításában. Több mint százötven fős nemzetközi mérnökcsapat munkáját vezettük, és közben mindig ügyelni kellett arra, hogy a részletekig menő és embert próbáló munka mellett képesek le-

gyünk időnként „kizoomolni”, és „egészben” látni a készülő Házat. Egy dolog biztos volt: a múzeum néz a folyóra. Ebben mindig egyetértettünk Demeter Nórával, aki immár tizenhét éve alkotótársam, és akinek személyisége a legmeghatározóbb a pályámon. Ő fogalmazta meg először, hogy a múzeum az egyetlen olyan alkotóeleme az épületnek, amelynek párbeszédbe kell lépnie a várossal. Régiónkban akkor még nem volt példa arra, hogy egy múzeum tánc- és előadótermekkel legyen egy tető alatt. Rá kellett jönnünk, mi az, ami összefogja őket − találnunk kellett egy térkoncepciót, amelynek révén mindegyik funkciónak megvan a saját zónája, de mindenhol megvan a grandiózus entitás érzete is. Azt akartuk, hogy az interakciókból valami olyasmi emelkedjen ki, ami több, mint az alkotóelemek összessége Demjánéknak pedig az a nemes feladat jutott, hogy egy rendkívül magas műszaki

Fotó © Polgár Attila

A nemzeti hangversenyterem a fejgépszobából minőségű és technológiájú, de határozott költségvetésen belüli beruházással gazdagítsák az ország kulturális középületeinek palettáját. Ez volt igazából az első alkalom a rendszerváltás után, hogy a köz- és a magánszféra frigyre lépett a Public Private Partnership formájában. Meghatározó személyisége volt a Müpa történetének az akusztikai szakma doyenje, Russell Johnson, a New York-i Artec cég alapítója. Amikor az akusztikai konzultációra kiírt tenderre készülve átjött Budapestre, azt mondta: „Gábor, stop! Multifunkcionális befogadó épületet kell tervezni, ahol változtatható akusztikai és technológiai környezettel kell a sokféle műfajt kiszolgálni. Ennek a Háznak csak akkor van értelme, ha befogadó termekről beszélünk, ha ide mindenki jöhet, ha a Háznak ezeket a tereit ki lehet adni, és árbevételt lehet produkálni. Szponzorokat kell szerezni, mert különben tíz év

múlva lehúzhatjátok a redőnyt. Tény, hogy rengeteg példa van a világban, hogy addig van sok pénz és lelkesedés, amíg egy kulturális épületet megnyitnak. De a Ház igazi élete akkor kezdődik, amikor működni kezd: öt-tíz további évre kell prognosztizálni a költségvetést.” Russell nagyon jól ismerte Közép-Európa nagyvárosait, és minden vágya volt végre Budapesten dolgozni. A hattyúdalává vált a Müpa, imádta ezt a házat. Sokszor mondta: „van két fantasztikus termetek, ennél csak jobbat szabad csinálni”. Azért kötöttünk ki nála, mert építész volt. Amikor először megjelentünk nála New Yorkban a rajzainkkal, rögtön átestem egy kétórás „beavatási szertartáson”: Johnson ugyanis levizsgáztatott. Berántotta a tárgyalóba a teljes irodát, és negyven szakember előtt faggatott ki zenetörténetből, építészetből és emberségből. Az a fajta személyiség volt,

akinek kegyeiért nagy zenei múltú városok versenyeztek. Hozzá volt szokva, hogy ad egy technológiai javaslatot, és utána kiírnak egy építészeti pályázatot. Kettőnk esetében fordítva történt, és ez néha különös helyzeteket teremtett… Összeállt tehát a múzeum, hangversenyterem, táncszínház nagyszerű triásza, és elnyertük a világ legrangosabb akusztikai tanácsadójának bizalmát. Most már csak az volt a kérdés, hogy ez a fiatal építészcsapat fel tud-e nőni a feladathoz. Demján jogosan aggódott a költségek miatt, mivel a menet közben felmerülő egyre több igény természetesen egyre jobban fújta fel a Ház méretét. Mégis volt egy pillanat, amikor megérezte, hogy biztos kezekben tudhatja nálunk a tervezést, mert kezdett életre kelni a Ház kulturális-építészeti üzenete. Ő a Ház alapítójának is érezte magát, s ennek jegyében segítette végig a munkánkat.

müpa

magazin 2015 születésnapi különszám

26 müpa

magazin 2015 születésnapi különszám

A ludwig múzeum főlépcsője

Fotó © Réthey-Prikkel Tamás

MÜPA1

A Ring-ciklus egyik legmegrendítőbb pillanatában, a halálangyal jelenetben, Siegmund meglátja a Walkür szemében a fényt, amely szövetségük kezdetét jelzi − Demján meglátta a szememben a csillogást, amellyel elárultam, hogy szenvedéllyel és minden szakmai tudásomat latba vetve azon leszek, hogy egy nemzetközi rangú hangversenytermet építsek. A bizalmat még egy embertől kellett kiérdemelnem, Otto Blautól. A TriGránit elnöki tanácsadójaként a tervezési és kivitelezési folyamat legnagyobb katalizátora volt. Ő gondoskodott arról, hogy mind a tervezőcsapat, mind a kivitelező cégek annyira „felizmosodjanak”, hogy egy magas színvonalú építészeti és műszaki alkotás születhessen. A Nemzeti Színházat 2002 márciusában adták át, amikor mi még csak a rengeteg műszaki tervezéssel párhuzamosan folyó programalkotás miatt éppen a negyedik tervváltozatra kaptunk engedélyt. Ez volt az az időpont, amikor Orbán Viktor miniszterelnök és Rockenbauer Zoltán kulturális miniszter lerakta a Ház alapkövét. Ezt az eseményt a magyar kultúrpolitika történetének egyik meghatározó pillanatként kell értékelnünk, hiszen a politikai döntéshozók megértették a művészeti szakma és közönsége igényét: több mint 100 évvel a Liszt és támogatói által megalapított Zeneakadémiát követve, ismét „templomot” emeltek a magyar zenei géniusznak. Sőt, Közép-Európában elsőként építettek 21. századi összművészeti központot, s így lett a Müpa előhírnöke az azóta tartó sorozatnak: felújítottuk a Zeneakadémiát és az Erkel Színházat, kiváló koncertterem épült Pécsett és más vidéki városokban, és méltán érdemelte ki a közönségsikert a tavalyelőtt átadott Budapest Music Center is. Az alapkőletétel után, a választásokat követően a Medgyessy-kormány elgondolkodott azon, hogy az akkor harmincmilliárdos állami garanciát a továbbiakban is állja-e. Ott állt a Fesztivál Színház zsinórpadlás-szerkezete, úgy nézett ki, mint a paksi atomerőmű, és a dunai árvíz majdnem berobbantotta a háromszintes garázs alapfalait. Egy pillanat alatt fizikai és szellemi szempontból is válságossá vált az épület sorsa. Bizonytalanná vált a folytatás lehetősége. Bejutottam az akkori miniszterhez, Görgey Gáborhoz, és nem telt el egy óra, ugyanazon a hőmérsékleten izzott, mint én. Megmentette a Müpát. A Ház négy és fél éves építéstörténete négy kulturális miniszterhez kötődik, akik mindannyian követték az épület tervezését. Már készen álltak a múzeum alapjai, amikor 2003-ban

Russell Johnson (1923–2007) a hangversenyterem akusztikai tanácsadója és Zoboki Gábor építész 2002 tavaszán New York-ban A mai napig inspirál a Ház működése, követem a próbákat, segítek a hangolásban. Megtapasztalhattam, hogy a szakmai tudáson túl mennyi emberi kapcsolattal lettem gazdagabb. Az igazi boldogságot mégsem az a pillanat jelenti, amikor maté-

riájában elkészül az épület, hanem az, amikor a falak életre kelnek. Az építészek ezért soha nem engedik el a műveiket: eksztázis és aszkézis – álom és valóság összeolvad . .

Fotó © Réthey-Prikkel Tamás

eldőlt, hogy a Ludwig Múzeum költözik a Duna-parti szárnyba a Várból. Tény, nem volt még egy ilyen épület a pályámon, ahol állandóan változó kulturális program, határidő és költségvetési keretek mellett kellett egy ennyire összetett tervezést és kivitelezést kordában tartani. Egy karmester akkor jó, amikor már túl van számtalan koncerten. Egy építész sincs másképp: úgy hatvanévesen érik meg arra, hogy az ilyen helyzeteket nemcsak szakmailag, hanem pszichológiailag is kezelni tudja. Kétségtelen, hogy Russell-lel folytatott éjszakai beszélgetéseim mindig megerősítették az állhatatosságomat… Öt évig a Müpa építéséről szólt az életünk, több mint 150 tervező és mérnök munkáját kellett összehangolnunk. Három éven át pedig folyamatosan terveztünk a kivitelezés alatt: 150 vállalat 2000 embere dolgozott a helyszínen − néha az volt az érzésünk, hogy a léptékünkhöz képest piramist építünk. Én szeretem a beton szagát. Számomra nem kielégítők a rajzok. Zavar, ha a praktikum és a szép terv ellentmond egymásnak. Sokszor esünk építészként abba a csapdába, hogy a „gyönyörű” tervekkel elértük célunkat. Kiss Vámosi Tamástól, a Müpa helyszíni építési folyamatainak karmesterétől tanultam meg, hogy a rajzokon szereplő utasításoknak mindenki számára érthetőnek kell lenniük. Az építés közösségi műfaj, amelyben rengeteg különböző szakember és munkás feladatainak koordinációján kell úrrá lennünk. Megéltem azt, hogy az építők esténként, sörrel a kezükben kurjongattak a szerkezetkész hangversenyteremben, hogy másnap, a hajnali művezetéskor mosolyogva jelentsék a teherliftben: „Mérnök úr, kiváló lesz az akusztika!”

A fesztivál színház akusztikai burkolata

müpa

magazin 2015 születésnapi különszám

MÜPA1

Csak

a Müpa

A kétnapos programsorozatban olyan művészek lépnek fel, akik nagyon gyakran megfordultak a Müpa színpadain az elmúlt évtizedben. Érdekes lehet, hogyan emlékeznek vissza arra a bizonyos „első” alkalomra, és milyen szempontok szerint állították össze műsorukat? Kinek mit jelent a Müpa, mit jelent számukra a „Müpa-jelenség”? Volt-e olyan produkció, amely semmilyen más intézményben nem jöhetett volna létre, csak a Müpában? Olyan, amelyet kimondottan a Müpa valamelyik színpadára terveztek? Találkoztak-e itt olyan művésztársakkal, akikkel egyébként nem lett volna alkalmuk? És vajon kik kedvenceink kedvencei? Milyen előadásokra ülnek (vagy ülnének) be szívesen, amikor nem fellépőként érkeznek a művészek palotájába? 28 müpa

magazin 2015 születésnapi különszám

Születesnapi koncert 2008. 10. 04.

Vásáry Tamás

zongoraművész, karmester Tíz év nagy idő egy intézmény történeté ben, de egy nagy és hosszú művészpályán szinte eltörpülhet. Talán ezért nem emlékszem pontosan, hogy melyik volt az első koncertem. Zenekari koncert lehetett az első, de az is elképzelhető, hogy szólóest. Mindenesetre legszívesebben a 75. és 80. születésnapi hangversenyekre emlékszem; az utóbbin a zeneművészet egyik emblematikus darabját, Beethoven IX. szimfóniáját dirigáltam.

Számomra lenyűgözőek a nagy méretek, az elegancia és a nemzetköziség. Megfigyeltem, hogy más, zenei nagyhatalomnak számító városokban, Londonban, New Yorkban, Berlinben is épültek a régi nagy koncerttermek mellé modern művészeti központok. Nagyon jó érzés, hogy nagy előadói apparátust igénylő műveket is pódiumra lehet állítani, legyen szó Bruckner- vagy Mahlerszimfóniáról, oratorikus műről. És akár másnap este kiülni egyetlen zongora mellé és szólóestet adni. A terem és az akusztika mindenre alkalmas.

Közönségként is élvezem a Müpa adottságait: feleségemnek köszönhetően az érdeklődési körömbe kerültek a táncprodukciók, s e műfajban is remek előadásokat kínál a Müpa. Legutóbb pedig Sir Simon Rattle és a Berlini Filharmonikusok koncertjére, valamint a Zuglói Filharmónia filmzenés estjére jöttem el, mert kíváncsi voltam, hogyan szólnak ezek a számomra eddig csak moziból és televízióból ismert zenék hangversenytermi környezetben.

Rolla János

a Liszt Ferenc Kamarazenekar művészeti vezetője

A Liszt Ferenc Kamarazenekar hangversenye 2007. 10. 12.

Biztosan nem én vagyok az egyetlen, aki nehezen tudná megmondani, melyik hangversenyünk volt az első. Hamar „belaktuk” a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet, és ami a koncertprogram összeállítását illeti, igyekszünk a terem méreteihez igazítani a hangzást. Ezért a Müpába nem a legintimebb műveket hozzuk, hiszen nem szeretnénk, hogy kis zenekarunk hangja elvesszen a hatalmas térben. Nagyon fontosnak tartom, hogy a Müpa a világhoz való felzárkózás lehetőségét is megteremti. Többek között például olyan jelentős szólisták meghívásával, amire a zenei élet magyar szereplői önerőből nem lennének képesek. Így tudtunk közös koncertet adni Maxim Vengerovval. Csodálatos volt. És bár gyakran érzem úgy, hogy a feltöltődéshez csendre van szükségem, ha jó koncertet akarok hallani, eljövök a Müpába. Itt hallgattam meg a King’s Singers koncertjét, valamint Cecilia Bartoli hangversenyét. Bizony kíváncsi voltam rá, hogy igaz-e, amit csinál. De szívesen hallgatok más műfajú zenét is, hiszen együttesünk is repertoárján tart minden „ehető és jó zenét”, többek közt jazzt és klezmert is.

müpa

magazin 2015 születésnapi különszám

MÜPA1

Gryllus Dániel

zeneszerző, előadóművész Nem tudom most fölidézni az első koncertet, de bármi volt is, mindenképp az alkalomhoz és a Kaláka aktualitásaihoz igazítottuk a programját. Minden alkalommal örömmel tölt el, hogy a Müpa ennyire sokszínű, sok műfajra, sokfajta stílusra nyitott, s hogy egyáltalán megépült ez a sokféle igényt kiszolgálni tudó, korszerű épület. Ha nem lenne, azért is hiányozna, mert nincs másik hasonló. Nagyon örültem a Kaláka negyvenedik jubileu mán „elmuzsikált” magyar népmese-rajzfilmnek; számos olyan művésztársat is meg tudok említeni, akikkel nem biztos, hogy részt vettünk volna közös produkcióban. 2014 őszén a Szívem zsong a szép szavaktól című jubileumi koncerten Cakó Ferenc gyönyörű homokanimációi biztosan nem születtek volna meg, ha a Müpa nem teszi lehetővé; továbbá ugyanezen a koncerten játszottunk együtt Tátrai Tiborral, ami igazán különleges élmény volt. De néhány éve a Nagy Karácsonyi Kaláka is egyedi, „müpás” alkalom volt, ahol Fassang Lászlóval, a Csík Zenekarral és a Bolyki testvérekkel léphettünk fel.

Nagy Karácsonyi Kaláka

Közönségként is gyakran jövök a Müpába: van, hogy egyedül, máskor családostul, leggyakrabban klasszikus zenei koncertre.

2012. 12. 15.

Szakcsi Lakatos Béla zongoraművész

Első koncertem minden bizonnyal a Fesztivál Színházban volt, de éppen ezért jól emlékszem az első fellépésre a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, mert féltem, hogy nem lesz tele a terem, ahol jazz-zenész addig nem játszott. De a gipsy jazz tematikájú koncerten végül majdnem teltház volt. Őszintén mondom, hogy bizony silányul érezném magam, ha nem lenne a Művészetek Palotája. A Mezzo televízió adásaiból mindenki ismerheti Európa vezető hangversenytermeinek színvonalát, és a Müpa állja a versenyt: sem a közönségnek, sem a művészeknek nem lehet okuk panaszra, hiszen ugyanazt a nívót kapják, mint más kulturális metropoliszban. Éppen ezért különösen kedvesek nekem a Müpa-beli akusztikus koncertek, hiszen nagy befogadóképességével ideális a terem mérete. Mindig meleg szívvel emlékszem a hatvanötödik születésnapi koncertemre, amelyen három amerikai világsztárt köszönthetett a közönség: Chris Potter szaxofonozott, Reginald Veal bőgőzött, Terri Lyne Carrington dobolt. Csodálatos volt.

Hungarian Gipsy Show 2005. 05. 21.

30 müpa

magazin 2015 születésnapi különszám

Szeretek idejönni nézőként is. Nagyon sajnáltam, hogy nem jutottam el Branford Marsalis koncertjére, de sokszor hallgatok itt klasszikus zenét: kedvencem volt a Bartók- és a Stravinskymaraton. Érdekes módon jazzkoncertre ritkábban jövök, még Róbert fiamat sem szoktam meghallgatni – nem engedi…..

Antal Mátyás

a Nemzeti Énekkar karigazgatója Először a hangversenyterem mérete nyűgözött le, amikor 2005 márciusában – a hivatalos megnyitó előtt két nappal – a kórussal és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával Gustav Mahler Das klagende Lied (A panaszos dal) című kantátáját adtuk elő. Azért választottam ezt a darabot, mert nagy szimfonikus zenekar, külső zenekar és kórus is kellett hozzá; Zoboki Gábor úgy tervezte a termet, hogy a legnagyobb Besetzungot igénylő Ezrek szimfóniája is elhangozhasson ott. Sőt már akkor is sejttette a szcenírozott produkciók, operák megszólalásának lehetőségét. Ezek közül személyes kedvencemmé a Wagnernapok Parsifal előadása vált.

XXXXxx 20xx. xx. xx.

Fassang László

Fizikai adottságain túl a Müpa mint intézmény is egyedi lehetőségeket teremt: nagy élmény volt többször is együtt dolgozni Edita Gruberovával, avagy a Wagnernapok kiváló énekeseivel, például Matti Salminennel. Nem is beszélve arról, hogy szinte minden műfajban megjelennek itt a világ legjobbjai: egy Blood, Sweat & Tears vagy a világhírű szaxofonos, Branford Marsalis esetében igazán nem számít, hogy valaki komolyzenész – az élmény elementáris. Bár legutóbb éppen A Felvilágosodás Korának Zenekara koncertjén voltam, mivel Vladimir Jurowski számomra jelenleg a kor egyik legizgalmasabb fiatal karmestere.

Nagy karacsonyi Kalaka 2012. 12. 15.

orgonaművész, a változatos orgonasorozatok szerkesztője, a Müpa orgonájának egyik tervezője Először 2006-ban, az orgonát avató fesztiválon játszottam először a Müpában. Rögtön megízlelhettem azt az örömet is, amit az orgona sokszínűségén túl a műfajok közötti átjárhatóság adhat egy muzsikusnak: Bacsó Kristóf, Dés András, Szokolay Dongó Balázs, Palya Bea és Philippe Lefebvre voltak a vendégeim. Csak ebben a teremben, ezekkel a feltételekkel jöhetett létre az ünnepi koncertsorozatban is szereplő Elzenélt tánc, eltáncolt zene című produkció, vagy az évek óta nagy sikernek örvendő Orgonasztorik és Orgonapárbaj. Csak a Müpa teremtette alkotó környezet tette lehetővé, hogy együtt játszhassak Ole-Edward Antonsen norvég trombitaművésszel, vagy hogy egy nagyzenekari est szólistája lehessek. Ez az érzés azóta is minden alkalommal megbizserget, akár mint szólista, akár mint az orgonakoncertek szerkesztője dolgozom. Meggyőződésem, hogy a Müpa messzemenően eleget tesz feladatának: a kultúra közvetítésén keresztül energiát ad az embereknek. Bizonyára nem meglepő, ha mindezek után elmondom, nagyon szívesen járok jazz- és világzenei koncertre, ahogy a kollégákat is örömmel hallgatom meg más komolyzenei hangversenyeken.

Müpa orgona 2006. 02. 16.

müpa

magazin 2015 születésnapi különszám

MÜPA1

Kun Attila

a Közép-Európa Táncszínház művészeti vezetője

Elzenélt tánc, eltáncolt zene 2014. 05. 06.

Először éppen a most is műsorra tűzött: az Elzenélt tánc, eltáncolt zene című különleges, a hangversenyterem „egyedülálló adottságaira” épülő tánc-koncert összeállításában működtem közre müpás produkcióban. Szerintem a Müpa mint fővárosi, nem repertoárjátszásra berendezkedett csúcsintézmény, olyan párbeszédet folytat a nemzetközi művészeti világ szereplőivel, amely a hazai művészeti élet számára nélkülözhetetlen. Fontos társadalmi események helyszíneként és gazdag családi programjaival közösségi térként közvetíti a kultúrát. Minden munkámat, minden koreográfiámat erősen motiválja a színpadtér és a sok-sok technikai adottság. Nem tudok betelni ezzel a csodával, gyakran látogatok klasszikus zenei hangversenyeket, operaelőadásokat, valamint a családi és gyermekprogramokat is.

Muzsikás – Karácsonyi koncert 2010. 12. 20.

32 müpa

magazin 2015 születésnapi különszám

Palya Bea – Duók 2013. 03. 03.

Porteleki László

Palya Bea

Először az alapkő-letételnél zenéltünk itt először. Ez és az épületen belül adott első koncert is a bartóki hagyomány jegyében zajlott, Bogányi Gergely és Sebestyén Márta, illetve Jandó Jenő, Petrás Mária és az Óbudai Danubia Zenekar közreműködésével.

2006-ban léptem először a Müpa színpadára. Énekeltem egyedül is, és duóztam Szokolay Dongó Balázzsal, a legelső szólóalbumomban szereplő dalokat. Ott volt a PB Quintet, és korábbi zenekarom, a Folkestra is. Sokat tanultam azon az estén.

Nagyszerűnek tartom, hogy egyszerre két koncert vagy táncelőadás is helyet kaphat itt. Nem is akármilyen körülmények között, hiszen Zoboki Gábor a táncos produkciók igényeivel is tisztában volt a tervezéskor, mivel maga is táncos múlttal rendelkezik.

Legtöbb lemezemet a Müpában mutattam be. Kedvencem volt a Fotelos koncert 2010 őszén, amikor a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet óriási nappalivá varázsolták: közelség, meghittség, meg az ebből adódó biztonság és szabadság járta át az estet. De hasonlóan nagy élmény volt számomra a Duók Fassang Lászlóval és Szokolay Dongó Balázzsal – ez volt a kislányom születése utáni első nagykoncertem. Ha nincs a Müpa, nem léphettem volna közösen színpadra a bolgár Eva Quartettel vagy Roberto Fonsecával, a Buena Vistából kivált virtuóz zongoristával. Nagyon nagy tűzzel játszották a Hold című dalomat, én pedig az inspiráló zenei találkozásnak köszönhetően legalább olyan tűzzel énekelhettem Mayra Andrade és Roberto egyik dalát, a Siete Potenciast.

Muzsikás

Nekünk nagy öröm, hogy a Muzsikás együttes évente többször is szerepelhetett a Müpa pódiumain: a lemezbemutatók, az év végi ünnepi nagykoncertek, a Hazafelé című albumunk ihlette hangversenyek, valamint az ifjúsági koncertek mind-mind feledhetetlen élmények, de külön boldogságot jelentett, hogy 2015 februárjában létrejöhetett végre Magyarországon is a Takács Kvartettel való közös produkciónk. Minden népzenei kötődésem mellett gyakran járok klasszikus zenei koncertre. nagyon szívesen hallgatok Bachot és Mozartot, érdeklődöm az orgonakoncertek iránt is, bár eddig még sajnos egyre sem jutottam el. Igyekszem ott lenni a fontosabb világzenei és népzenei koncerteken; emlékezetes volt Lajkó Félix 2008-as akusztikus koncertje, amelyre meghívta a legendás adatközlő prímást, az alig néhány hónappal az est után eltávozó Zerkula Jánost is.

népdalénekes és előadóművész

A Müpa kapu a világra, ahol az ember a legtöbbet mutathatja meg művészetéből. Nagyon szeretem az itteni sokszínűséget, a dolgozók kedvességét. Eljöttem a norvég jazz-zongorista, Bugge Wesseltoft márciusi koncertjére, akinek zenéje havas tájhoz hasonlóan tiszta, mégis játékos és szenvedélyes. Mély benyomást jelentett annak idején Tomatito, Rufus Wainwright, Keith Jarrett és az Avishai Cohen trió. Szeretem a klasszikus zenét és természetesen a gyerekprogramokat, amelyekre a kislányommal gyakran eljövünk.

müpa

magazin 2015 születésnapi különszám

MÜPA1

Bognár Szilvia népdalénekesnő

Emlékszem, első önálló koncertem egy élő animációval komponált lemezbemutató volt, a Semmicske énekek. Azóta is csodálom azt az ambíciót, amivel a Müpa egy kulturális híd szerepét tölti be a magyar és nemzetközi színtér között; új műveket, különleges produkciókat hoz létre, elősegíti kivételes előadók nagy találkozásait. Az ünnepi programba is felvett Szájról szájra produkció fontos és boldogító élmény volt; azóta is megtapasztalhatjuk, hogy a Müpa professzionális technikai felszereltsége és szakmai stábja kivétel nélkül megnyugtató és biztos hátteret ad előadásainkhoz, a közös munkához. Szívesen jövök ide vendégként is: három gyermek mellett ugyan ritkán jutok el a Müpába, viszont a komolyzenei- és táncprodukciókon kívül a jazz-koncertek, az irodalmi estek és a filmvetítések is vonzanak.

Semmicske énekek 2009. 06. 06.

Herczku Ágnes

népdalénekes, a Magyar Állami Népi Együttes (MÁNE) szólistája A Müpa viszonyítási és viszonyulási pont; a Zeneakadémia megépítése óta az ország első rangos, minden zenei igényt kielégítő intézménye. Nagyra tárja a lehetőségek kapuját, ha értéket lát kibontakozni. A Szájról szájra produkció lemezbemutató koncertjét Bognár Szilvivel és Szalóki Ágival a Bartók Teremben tarthattuk meg, 2008-ban. Nagyon élvezetes munka volt, a líra és a játékosság között mozogtunk. A Tüzet viszek című koncertemet nem tudtam volna úgy színpadra állítani, ha nem kapok erre lehetőséget a Fesztivál Színházban. A világszínvonalú színpadtechnika (vetítés, süllyesztők, intelligens lámpák, stb.) és a háttérben dolgozó fantasztikus személyzet (az ügyelőtől a színpadmesteren át az öltöztetőig) olyan extrákat biztosított, amelyeknek köszönhetően teljesen szabadjára engedhettük a fantáziánkat a rendezésnél. Ilyen környezetben találkozhattam és dolgozhattam együtt olyan művészekkel, mint például Kocsár Balázs karmester, valamint Gemza Péter koreográfus-rendező. Erre a színpadra készült a MÁNE több sikeres produkciója is: a tíz éve játszott Naplegenda, az újabb keletű Kincses Felvidék, Labirintus, Álomidő és a Szarvasének.

Szájról szájra 2008. 02. 15.

Míg a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem elit művészeti templomként inkább a magaskultúrának ad helyet, a Fesztivál Színház programjai nagyobb mozgásteret nyújtanak a különböző műfajok, irányzatok képviselőinek. Magam is vonzódom a klasszikus zenei hangversenyek, a jazz-koncertek és a táncelőadások iránt, bár az előadások között inkább az előadók, mint a műsor alapján válogatok.

Szalóki Ági

népdalénekesnő, előadóművész, dalszerző Első alkalommal maratoni műsorral készültem, sokszínű programot terveztem. Azóta jobban bízom magamban, és inkább a „kevesebb több” elvét vallom. Új és még újabb lehetőségek megvalósulásához segít a Müpa az új művek, új produkciók létrehozásával, a koprodukciók és újdonságok támogatásával. Ez nemcsak mint sokat fellépő előadót, de mint rendszeres koncertlátogatót is érint. Ott voltam többek közt Brad Mehldau, Cassandra Wilson, Dresch Mihály és Chris Potter, Juhász Gábor, Oláh Kálmán, Borlai Gergő koncertjén. Cecilia Bartoli valamennyi hangversenyére elmentem, lenyűgözött a 2006-os Le Poème Harmonique Molière-Lully előadása, tartalmas volt Kocsis Zoltán Debussy-sorozata, és még sorolhatnám...

34 müpa

magazin 2015 születésnapi különszám

Élet – ének 2011. 12. 30.

Péterfy Bori

énekesnő, színésznő Első fellépésem frissen alakult együttesemmel, a Péterfy Bori & Love Banddel volt a Müpában. Nagyra értékelem a könnyedebb műfajok jelenlétét. A néhány éve még alternatívnak tartott zenekarok is eljuthatnak olyan közönséghez, akik nem járnak klubkoncertekre. Nagy örömmel lépek fel akusztikus koncerttel a Müpában, mert gyönyörűen szól, semmihez nem hasonlítható ez az akusztika – ezeken a koncerteken általában finomabb számokat tudunk előadni, olyanokat, amelyeket egyébként szinte soha nem játszunk. Sőt a Müpa jóvoltából új szerepben is megmutatkozhattam, amikor a Csók című Bábel-est műsorvezetője voltam. Ilyen feladatra más még nem kért fel, de a produkció után bizony kedvet kaptam a folytatáshoz.

Péterfy Bori & Love Band 2010. 09. 05.

Fábián Juli jazzénekesnő

A Müpát a legszínvonalasabb és legmodernebb hazai, nagykoncertekre is alkalmas kulturális térnek tartom, amely összetett, átgondolt koncepció szerint mutatja meg a kultúra sokszínűségét, úgy, ahogy talán semmilyen más magyar intézmény. Mindemellett egyfolytában magas minőséget képvisel, ez a missziója.

Nagyon szeretem ezt a sokszínűséget. Leggyakrabban persze a gyermekemet hoznám, de nagyon kíváncsi vagyok az újcirkuszra is. Sajnos régen jutottam el klasszikus zenei koncertre, hallottam viszont Laurie Andersont. És nagyon szeretem a könyvesboltot!

Akárhányszor lépek fel itt, mindig új ötletekben, különleges vendégekben gondolkodom, mindig testestől-lelkestől ünneplőbe öltözöm, és azon töröm a fejem, hogyan tehetnénk még különlegesebbé a koncertet. Megtisztelőnek tartom, hogy vendég lehettem Lerch István Szimfonik+ koncertjén, és többek között Tóth Verával, Horváth Charlie-val léphettem fel.

Közönségként „mindenevő” vagyok, nyitott mindenféle stílusra, hiszen az élő koncert fantasztikus és fontos inspiráció, amely engem mindig feltölt. Számomra a zene nem műfajokra bomlik, hanem minőségekre. Imádom a jó zenét, és erre szinte minden általam ismert műfajban rengeteg példa van. Lehet az elektronikus, folk, experimentális vagy bármilyen kategóriába sorolt muzsika, ha izgalmasnak tűnik, és épp módom van rá, meghallgatom.

MR2 Szimfonik+ a Müpából 2013. 10. 04.

müpa

magazin 2015 születésnapi különszám

MÜPA1

Budapest Bár 2013. 11. 03.

Vashegyi György karmester

A Purcell Kórus és Orfeo Zenekar első Müpa-koncertje különleges vállalkozás volt 2005 novemberében: ekkor játszott először korabeli hangszeres zenekar ebben a hatalmas – sőt akkoriban még sokkal hatalmasabbnak tűnő! – térben. Egy Mozartműsort adtunk elő, melyet igyekeztünk minél színesebbre tervezni: motetták után Malcolm Bilson játszotta, fantasztikusan, a „Jeunehomme”-koncertet fortepianón, a szünet után pedig egy igazi ritkaság, a L’Oca del Cairo opera fennmaradt részei szólaltak meg, Gyöngyösi Levente hangszerelésében és rekonstrukciójában. „Müpa-jelenségnek” nevezném azt az inspirációt, amellyel egy minőségi koncertterem minőségi megújulásra ösztönzi, szinte kényszeríti a helyi zenei életet, vagyis a Művészetek Palotája létrejötte robbanásszerűen idézte elő a vidéki zenekultúra változását is, elsősorban Pécsett és Debrecenben, ahol szintén új koncertközpontok épültek. Persze nem elég a fantasztikus koncertterem; szükséges megfelelő költségvetés, tudás és vízióval rendelkező menedzsment is. Szinte mindegyik, a Müpa felkérésére létrejött produkciónk csak „itt és most” születhetett meg, az adott anyagi-technikai körülmények között. A színpadi előadások (Monteverdi L’Orfeója, Charpantier Actéonja és Purcell Dido és Aeneasa), a félig szcenírozott műsorok (Mozart A varázsfuvolája, Purcell Tündérkirálynője, Händel Herculese), és sok más különleges program. Olyan kuriózumok, mint Méhul Adrien és Rameau Polümnia ünnepei című operáinak előadása. Valószínűleg számos jeles művésszel nem lett volna alkalmam együtt dolgozni, ha a Müpa nem teszi lehetővé: Marlis Petersen, Sophie Karthäuser, Véronique Gens, Chantal Santon, Wiebke Lehmkuhl, Jeffrey Thompson, Malcolm Bilson, Bernhard Berchtold, Thomas Dolié, Mathias Vidal és Peter Harvey. Nagy élmény volt fellépni a Collegium Vocale oldalán, és hatalmas megtiszteltetés, hogy olyan vendégkarmestereknek mutathattuk meg magunkat, mint Helmuth Rilling, René Jacobs, Philippe Herreweghe és Fischer Ádám. De már várjuk a tavaszi közös muzsikálást Miah Perssonnal, Julia Doyle-lal és Marianne Beate Kiellanddal is.

36 müpa

magazin 2015 születésnapi különszám

Farkas Róbert

a Budapest Bár alapítója, az együttes frontembere Amikor 2007-ben a zenekar köré szerveztem a magyar rockzene néhány jelentős alakját, egyetlen lemezt terveztünk csupán. Még egészen fiatal volt a zenekar, amikor először felléptünk a Müpában, a húszas-harmincas évek számait dolgoztuk fel, és új számokat is előadtunk. A legfontosabbnak azt tartom, hogy lett egy olyan hely, ahol különböző zenei műfajok leltek otthonra, és igazán kitűnő produkciók jutnak el Magyarországra. Lényeges az is, hogy két terem van, így a kisebb közönségre számító zenekarok és produkciók is megmutatkozhatnak, igazán jó körülmények között. Imponáló a sok ötlet, amellyel a Müpa még színesebbé teszi a repertoárt. Az Akusztik+ sorozatban például a Budapest Bár énekeseinek saját dalait dolgozzuk fel. Nem véletlen, hogy szinte nincs olyan nap, amikor ne ülnék be szívesen akár a Fesztivál Színházba, akár a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterembe, ha időm engedné. És ha engedné, akkor több klasszikus zenét és jazzt hallgatnék. Szinte bármelyik este találnék kedvemre való programot.

Zsuráfszky Zoltán

táncművész, rendező-koreográfus A Művészetek Palotája Magyarországon egyedülállóan magas színvonalon és széles palettán rendezi egy tető alá a különböző művészeti ágakat. Minden korosztály megtalálja a számára legkedvesebb műfajt, akár a hazai, akár a külföldi élvonalban lévő előadóművészetek területén. A műfaji sokszínűséget kínáló Müpa a tánc sokszínűségét is bemutatja ezen a kétnapos rendezvénysorozaton. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes Kalotaszeg című produkciója a néptáncnak ad teret, az eredeti, hagyományos néptánc- és népzenei kultúrának, magának az anyanyelvnek.

Az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus hangversenye 2005. 11. 13.

Szeretem saját magam is kitenni a sokoldalú kultúra hatásai nak. Feleségemmel és egyben alkotótársammal, Vincze Zsuzsával együtt leggyakrabban klasszikus zenét hallgatunk a csodálatos akusztikával rendelkező Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, de más színpadi, színházi produkciók is érdekelnek minket, a Müpában pedig szerencsére bőven lehet válogatni a kiemelkedő előadások között.

müpa

magazin 2015 születésnapi különszám

MÜPA1

Bozsik Yvette balettművész, koreográfus, rendező

Már első bemutatómon, a 2006-os Varázsfuvolán is a Fesztivál Színház csodálatos színpadtechnikájára építettem, s azóta minden évben készítek új produkciót erre a színpadra, mert inspirálnak a nyitott, nagy terek. Az évi nagy, látványos produkcióimnak rendre a Müpában van a helyük: az Antigonétól kezdve a Menyegzőn és a Tűzmadáron át a Varázsfuvoláig. A kiváló színpadtechnika és világítástechnika mellett a nagyszerű munkatársakat is meg kell említenem, mert annyira jó látni, hogy mindenki a produkcióért van. A Müpa legfőbb vonzerejét a main stream művészek megmutatkozásában látom, hiszen ha valaki itt fellép, annak rangja van. Képes továbbá lehetővé tenni olyan művészek, művészeti csoportok együttműködését, akik, illetve amelyek e nélkül valószínűleg nem találnának egymásra. Ilyen például a tavalyi Budapesti Tavaszi Fesztiválon velünk közreműködő Derevo Társulat, amellyel Gogol műve alapján, Alfred Schnittke zenéjére hoztunk létre közös produkciót Pokoli bál címmel, és inspirálónak tartottam a Budapesti Fesztiválzenekarral (Pulcinella) és a Budafoki Dohnányi Zenekarral (Csodálatos mandarin) való munkát is.

Varázsfuvola 2006. 10. 06.

38 müpa

magazin 2015 születésnapi különszám

Igyekszem nemcsak a tánccal kapcsolatos, de a más műfajokhoz kötődő eseményeket is figyelemmel kísérni. A Stravinsky-maratont záró Tavaszi áldozat-előadást nem hagytam volna ki, de óriási élménynek és kuriózumnak tartottam Max Raabe és a Palast Orchester négy évvel ezelőtti, nagysikerű koncertjét is.

Benkó Sándor

klarinétos, zenekarvezető, a Benkó Dixieland Band alapítója Első Müpa-koncertünkön a Benkó Dixieland Band egyik főműve, a transzatlanti ihletésű Christmas Mass – Karácsonyi Mise című alkotásunk ősbemutatóját tartottuk. Parádés kiállítással, kétszáz tagú kórussal (Cantemus, Banchieri, Nemzeti Énekkar), szólistákkal. A ház kiváló technikájával tévéfelvétel készült, CD és DVD is lett belőle. A mai napig népszerű ez az ősbemutatónk. Nemcsak számunkra, hanem a többi előadóművész számára is fontos az itteni jelenlét, hiszen a Müpa a zene legkülönbözőbb területeit képviselő, kiemelkedő hazai és nemzetközi sztárokkal kényezteti közönségét. Nem lehet eltekinteni az itteni közönség véleményformáló szerepétől sem: a legjobb előadóknak itt jelen kell lenniük, hogy jegyezzék őket a magyar kulturális élet meghatározó személyiségei között. Legszívesebben minden koncertre eljönnék, hiszen számos olyan előadáson vettem már részt, amit máshol nem hallhattam volna, vagy legalábbis nem ilyen ideális körülmények között.

Benkó Dixieland Band – Karácsonyi mise 2007. 12. 29.

Lovasi András zenész, énekes

Egy Kispál-turné részeként adtuk az első koncertünket a Müpában. Három vonós: Pál István „Szalonna”, Kunos Tamás és Szabó Attila voltak a vendégzenészek. Kapva kaptunk az alkalmon, hogy egy ilyen klassz helyen játszhatunk, „szent falak” között, ezért frakkban léptünk fel, de gumicsizmában. Amikor kimentünk meghajolni, kiléptünk a csizmákból, és mezítláb távoztunk. Ezzel persze nem csak azt akartuk jelezni, hogy úgy érezzük, betolakodók vagyunk, hiszen volt egy Gumicsizma című dalunk is. Nagyon rokonszenves az intézmény könnyedebb műfajok felé való nyitottsága, a crossover produkciók létrejöttét segítő hozzáállás. Fontos, hogy a Müpa befogadó intézmény is; olyan hely, ahol számos jazz és könnyűzenei sztárt is láthattunk már, akik nem biztos, hogy felléptek volna Magyarországon, ha a Müpa nem teszi ezt lehetővé; öröm, hogy azok a nagyformátumú előadók is bemutatkoznak, akik nem a stadion méretű produkciók felé kacsingatnak. Nagyon szeretek itt énekelni, általában monitort sem kérek, annyira jól hallom, hogy terjed kifelé a hang: mintha látnám a hang útját. Örvendetesnek találom, hogy a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával közös koncertünk is a Müpában valósulhatott meg. Bár van még mire várni: Alanis Morissette sajnos nem hívott meg vokálozni…….

Kiscsillag – MR2 Szimfonik+ 2014. 11. 07.

Nagyon szeretem meghallgatni a pályatársakat: Wainwright igazán elképesztő hanggal rendelkezik, és ez a fajta zongorakíséretes popzenei műfaj máshol nem is nagyon élne meg, csak a Müpában. Évente háromszor-négyszer jutok el müpás koncertre, ezek közül jó esetben egy klasszikus zenei hangverseny.

müpa

magazin 2015 születésnapi különszám

Vági Bence

a Recirquel Társulat alapítója és művészeti vezetője, és a Művészetek Palotája újcirkusz produkcióinak szerkesztője Nagy megtiszteltetés számomra, hogy olyan nemzetközi újcirkusz társulatokat sikerült meghívni az elmúlt években a Fesztivál Színház színpadára, mint Daniele Finzi Pasca, illetve a Jeannot Painchaud által vezetett Cirque Éloize. Emellett a Recirquel megalakulásával az újcirkusz mint művészeti irányzat Magyarországon is életre kelt a Müpa innovatív, nyitott szellemiségének köszönhetően. Az újcirkusz irányzat Franciaországban indult a hatvanas években; sajátossága, hogy nélkülözi az állatokkal előadott számokat, és az artistamutatványokkal - hasonlóan a tánchoz -, a mozdulatok absztrakciójával mesél el egy történetet. Az újcirkusz érzelmekkel telített vizuális színházi forma, amelynek rajongótábora világszerte egyre bővül. Ma már büszkén állíthatjuk, hogy a Recirquel Társulat munkája és jó híre szerte a világban komoly érdeklődésre tart számot. 2013-ban Oroszországban mutatkozott be, tavaly decemberben Franciaországban, az újcirkusz szülőhazájában turnézott. A látványos és nagyszabású, élő zenével kísért, táncosokkal kibővített produkcióban útitársaink és kalauzaink a Recirquel ifjú artistái, akik hétről-hétre varázsolják el a Művészetek Palotája közönségét immár három egész estés produkcióval.

40 müpa

magazin 2015 születésnapi különszám

Vági Bence

MÜPA1

Párizs Éjjel 2014. 10. 03.

Balogh Kálmán 50 2009. 05. 23.

Balogh Kálmán cimbalomművész

Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a Müpa nyitottsága hangszertörténeti jelentőséggel bír a cimbalom életében. Nemcsak azért, mert különböző műfajú koncerteken szólalhat meg hangszerünk a színpadon, hanem mert helyet és lehetőséget biztosít a hangszer keletkezésének, történetének, szerkezetének bemutatására is. Volt egy álmom: az ötvenedik születésnapomon rendezett koncert legyen a Müpában. És megvalósult: ezen a koncerten vehetett részt két nagyszerű művésztárs, Alan Bern és Adam Stinga is. De más alkalommal – a Világraszóló cimbalom című esten – is elhangzott több olyan szám, amely kifejezetten a helyszín és az alkalom miatt került a műsorba. Nagyon szeretek koncerthallgatóként is a Müpába jönni. Legutóbb Lajkó Félixet hallgattam meg, nagy örömmel és nagy megelégedéssel.

Németh Gábor József Attila-díjas író

Nagy dolognak tartom, hogy a Müpa, amelynek minőségbiztosítási szerepet tulajdonítok a magyar kulturális életben, magáénak vallja a kortárs irodalmat is. Első alkalommal alaposan összeállítottam azokat a szempontokat, amelyeket minden áron figyelembe akartam venni a Literárium-előadáson. Azt feltételeztem, hogy a kortárs irodalom és a társművészetek iránt elkötelezett, finnyás, ámde szórakozni vágyó közönségre számíthatok. Nem akartam untatni őket, ezért ügyeltem a regiszterváltásokra. És azt is megpróbáltam jelezni, milyen területekre tévedtem az utóbbi években. Vagyis szórakoztatva akartam tanítani – ha viccel akarnám elütni a kérdést. Közönségként valamivel gyakrabban fordulok meg a Müpában, elsősorban komolyzenei koncerteken. Legutóbb a Concerto Budapestet és Kremer háromszáz éves hegedűjét hallgattam, hála Keller Andrásnak. A Bartók-terem csodálatos akusztikája miatt akár be is költöznék, ha elférne ott valahol a karzaton egy matrac. De műfaji mindenevő vagyok és imádom a könyvesboltot is.

Literárium – Németh Gábor-est 2013. 05. 13.

müpa

magazin 2015 születésnapi különszám

MÜPA1

Újdonságok Kiss Imre páholy

Kiss Imre volt a Müpa első vezérigazgatója; ő állt az intézmény élén hat esztendeig, amivel megalapozta azt a rangot és hírnevet, amely azóta is jellemzi a Müpát. A két és fél éve elhunyt vezető emlékét ezentúl réztábla őrzi a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem bal hetes páholyán: ez lesz a Kiss Imre páholy.

Szól a rádió

Mégpedig a Müpa Rádió, amely a közönség online tartalomfogyasztási szokásainak erősödésével (egyidejűleg az offline rádiók visszaszorulásával), az így megváltozott igények kielégítésére indult 2015 februárjában, két, egymással párhuzamosan 24 órában szolgáltató csatornával, egyelőre webes felületen, a mupa.hu oldalon – de hamarosan Android és iOS platformra szabott alkalmazás formájában is elérhetővé válik. Müpa Symphony: klasszikus zene; Müpa Easy: jazz, pop, világ- és népzene. A zenei arculatot a Müpa fellépői adják, este nyolc órától pedig egy-egy koncertfelvétel hallgatható meg az intézmény történetéből. A műsorfolyamban a hallgatók tájékozódhatnak a jövőbeli programokról és fellépőkről is.

Friss tartalmak online

Daniel Harding, Sir John Eliot Gardiner, Kocsis Zoltán, Keith Jarrett, Cecilia Bartoli, Ramón Vargas, Eötvös Péter, Natalie Cole vagy Zubin Mehta – mások mellett ők is megjelennek a digitálisan is elérhető Müpa Magazinban. A Müpa Facebook oldalán alkalmazás formájában és a www.mupa.hu oldalon is olvasható az előadó-művészeti intézmény kezdetektől futó saját lapja, a 2006/2007 évadtól. A digitális Müpa Magazin azonban nemcsak az eddig megjelent lapszámok online archívuma, hanem egy exkluzív tartalmakkal is kiegészített, önálló online médium, amelyben megtalálhatók az egy-egy előadáshoz tartozó koncertfelvételek, kapcsolódó videók, illetve közvetlen jegyvásárlási lehetőség is.

Müpa+ hűségprogram

Mindössze fél év alatt több ezren csatlakoztak a Müpa új, Müpa+ elnevezésű hűségprogramjához, amely a honlapon és jegypénztárainkban díjtalan belépési lehetőséget biztosít a Müpába gyakran visszatérő vendégeknek. A résztvevők a vásárlásaikért hűségpontokat kapnak, és az összegyűjtött pontok segítségével egyre magasabb (Ezüst, Arany, Platina) kedvezményszintekre léphetnek. Így érhetnek el növekvő mértékű jegyárkedvezményeket és egyre több kényelmi szolgáltatást is. Részt vehetnek exkluzív programokon, elsőként értesülhetnek a Müpa jövőbeni terveiről, és elővá42 müpa

magazin 2015 születésnapi különszám

sárlás keretében válogathatnak a övetkező szezon programjaiból.

Virtuális kapcsolataink

A Müpa már hat közösségi csatornán – Facebook, Google+, Instagram, Pinterest, Twitter, Youtube – „beszélget” a közönséggel. Az intézménynek a Facebookon csaknem 55 ezer rajongója van, az elmúlt hónapokban indult Müpa Instagramnak pedig egyre több követője. A Müpa YouTube csatornája számos koncertfelvételt és márkázott müpás tartalmat tesz közzé, amelyek nagyrészt az intézmény saját, HD-technikával felszerelt stúdiójában készültek. Tízezernél is több, köztük sok vidéki olvasója is van a Müpa kezdetektől rendszeresen jelentkező és nemrégiben megújult hírlevelének, amelyben a főbb programok és események mellett minden újdonságról is értesülhetnek a Müpa életét figyelemmel kísérő érdeklődők. A Müpa weboldalán februártól elérhetővé váltak a Digitális Irodalom első felvételei is, amely a Literárium-estek archívuma, extra tartalmakkal kiegészítve. Szintén a Multimédia menüpontban digitálisan is olvashatóak (és letölthetőek) a műsorfüzeteink is. A 10. évad alkalmából neves előadóművészek köszöntötték a Művészetek Palotáját – a „Művészek a Müpáról” videofelvételek is ugyanitt találhatók.

Szolgáltatások

A Bohém Étterem a Müpán belül, a világ vezető muzsikusait fogadó hangversenyterem mellett található. Különleges terek, hangulatos világítás, figyelmes kiszolgálás, exkluzív étel- és borkínálat, zamatos kávé várja a kedves vendégeket, és az asztaltársaságokban rendre feltűnik egy-egy népszerű előadóművész, világhírű szólista vagy karmester is. Az étterem kisebb, legfeljebb 120 fős rendezvényeknek, zártkörű fogadásoknak, esküvőknek, sajtótájékoztatóknak is helyet ad. A Vince Könyvesbolt az előcsarnokban, a Ludwig Múzeum bejárata előtt található. A reprezentatív boltban megtalálhatók a kortárs szépirodalom, gasztronómiai és gyermekkönyvek újdonságai mellett a magyar múzeumok kiállítási katalógusai, képző-és előadó-művészeti kiadványok egyaránt. Itt vásárolhatók meg a Müpa emblémázott ajándéktárgyai is. A kínálatban szereplő szuvenírek között minden korosztály megtalálja a megfelelőt – akár magának keresgél emlékbe, akár valaki másnak ajándékba. A Rózsavölgyi CD- és Kottaboltban, az előcsarnokban megvásárolhatók a Müpa programjaihoz kapcsolódó CD-k, DVD-k, megren-

delésre kották, egyéb zenei ritkaságok. Az idén 10 éves Ethnosound is megnyitotta hangszerboltját a Müpában a földszinten. A magyar népzenei hangszerek mellett a világ minden tájáról származó különlegességek, akusztikus ütős, húros és fúvós hangszerek, továbbá hangterápiás és zeneterápiás eszközök is kaphatók, ezen kívül hangszersimogatót, közös zenélést, koncerteket, kurzusokat, gyermekprogramokat is szerveznek.

Mi mennyi?

– Ötmillió, tízezer, negyvenkettő A Müpa tízéves története számokkal is leírható, de ezek az adatok nem „szárazak”, hiszen mindegyik mögött művész van, közönség és élmény. A megnyitó – 2005. március 14. óta – több mint 10.000 eseményt tartottak a Müpa falai közt. Fele saját produkció – a többi befogadott rendezvény, melynek 87 százaléka volt kulturális esemény, a többi üzleti jellegű (vagyis 1300 alkalommal használták a különböző helyiségeket üzleti célra). Volt: 3800 komolyzenei koncert (benne 130 Metropolitan-közvetítés), 2900 táncprodukció, 1000 családi és ifjúsági program, 800 jazz, 800 világzene, 700 opera, színház és újcirkusz-előadás, 60 Müpamozi és 800 egyéb rendezvény: eseményeket kísérő beszélgetések, vetítések, kiállítások, stb. Több mint ötmillióan voltak kíváncsiak produkcióinkra. A legtöbb fellépő 2013. május 19-én, az Énekel az ország koncerten szerepelt, amikor 550 fő volt a színpadon (és az akkor színpadként szolgáló pódiumüléseken). Legtöbbször Beethoven IX. szimfóniája szólalt meg (negyvenkétszer, ebből tizenötször a Markó-Keveházi: Emberi himnusz című, a Müpa számára készült balettben, élő előadásban). Kodály Zoltán: Galántai táncok című műve 26-szor, Dvořák Újvilágszimfóniája 17-szer hangzott föl.