Müpa Magazin 2011/2012 évad 5. szám

MAgAzin V I I . é V F o ly A M 3 . S z á M • 2 0 1 2 . M á j U S – j Ú N I U S

koMolyZene/operA beReZoVSZKij boGányi KaVaKoSZ KelleR MeDVeCZKy PeRényi RánKi VajDa VaSheGyi VáRDai ZuKeRMan JAZZ/világZene/könnyűZene baboS boRlai CSíK FRoST naPRa Palya RoZSnyói RuPa tánc boZSiK CauwenbeRGh juháSZ juRoniCS VinCZe ZSuRáFSZKy cSAládi/ifJúSági babaKonCeRT CiFRa PaloTa hanG-SZeR-SZáM hanGulaTKonCeRTeK MiniMaTiné kiállítáSok KoCSiS láTóhaTáR MeGyiK TannhÄuSeR

b u D a P e S T i w a G n e R - n a P o K

ELENA ZHIDKOVA

MUPA 2012_3.indd 1

UTAK A ZENÉHEZ anne-Sophie Mutter ATOM-FÚZIÓ jazztavasz

OSZTÁLYKIRÁNDULÁS A MÜPÁBA? iskoláskoncertek SZÁMOK, SZÍNEK, RENDSZEREK Société Réaliste

4/25/12 7:19:59 AM

MUPA 2012_3.indd 2

4/25/12 7:20:04 AM

n y i t á n y j o h n

w i l l a n

Nagy várakozással töltött el, amikor hónapokkal ezelôtt egy számomra oly kedves magyar zenekar, a Nemzeti Filharmonikusok fôigazgatója, Kovács Géza felvetette az IAMA számára, hogy a Mûvészetek Palotája szívesen adna otthont a idén szervezetünk nemzetközi konferenciájának.

Amikor elôször álltam meg a Mûvészetek Palotája elôtt, azonnal rádöbbentem, hogy a Duna partján alkották meg a birminghami Symphony Hall letisztultabb és kevésbé hivalkodó küllemû magyar „testvérét”, azonban számomra az épület lelke legbelül, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben rejlik, amelynek lenyûgözô akusztikáját a Russell Johnson vezette Artec iroda álmodta meg.

Cambridge-ben lakom, és nincs olyan része Európának, amely távol esne tôlem, mindazonáltal be kell vallanom, hogy minél keletebbrôl jön valami, annál érdekfeszítôbbnek és különlegesebbnek hat számomra, legyen az Bécsbôl, Prágából, vagy épp innét, Budapestrôl. A magyar fôvárosban legutóbb húsz évvel ezelôtt jártam turistaként, ezért az itteni kollégákkal lezajlott beszélgetéseink hiánypótlóak és tanulságosak voltak számomra. Elkötelezettségük, kurázsijuk, és nem utolsósorban az általuk létrehozott produkciók kiemelkedô nívója lenyûgözött.

A Visegrádi országok – és különösen Magyarország – igen gazdag kulturális örökséggel rendelkeznek, tehetséges zeneszerzôk és elôadók garmadáját adták és adják ma is a világnak, és az a véleményem, hogy a korábban a vasfüggöny elzártsága mögé kényszerült országok mostanra már igencsak közel jutottak az európai fôsodorhoz. f o t ó : A n t o n i A S c h r o e d e r

john willan az international artist Managers’ association (iaMa) elnöke

Korunk turbulens gazdasági változásai hatalmas kihívások elé állítják a komolyzenével foglalkozó menedzsereket és ügynökségeket, és az ôket tömörítô IAMA fontos feladata, hogy segítse a tagjait abban, hogy e megváltozott helyzetben és a nehéz idôkben is megtalálják egymással a hangot. A régiók közötti kulturális sokféleség kiváló alkalmat teremtett számunkra Budapesten, hogy a mûvészeti menedzserek átadják egymásnak a tapasztalataikat és tanuljanak egymástól, és bízom benne, hogy a magyarországi koncertlátogató közönség is éppoly szeretettel és izgalommal lépi át a jövôben is a Mûvészetek Palotájának a kapuit, ahogyan mi tettük azt a konferencia három napja alatt.

mm3

MUPA 2012_3.indd 3

4/25/12 7:20:08 AM

hírek, érdekeSSégek ők AJánlJák értékrendben MoZgáSbAn A királynő toMóceuSZ kAtAtiki vAgy gyugyu?

A SZáMűZetéS ZenéJe

Anne-Sophie Mutter

Joe ZAwinul

Queen-bAlett

12

20 6 8 10 12 14 16

A kincS őrZőJe AtoM-fúZió nehéZ MunkA édeS gyüMölcSe „neM MáSvilágokrA – tükrökre vAn SZükSégünk”

18 20 24

26

34 Minden, AMi Zene AZ értől AZ óceánig nA de Melyik ligeti? utAk A ZenéheZ kocSiS 60 – A hónAp koncertJe A dunán A tűZről pAttAnt

28 30 32 34 36

mm4

MUPA 2012_3.indd 4

4/25/12 7:20:15 AM

MÜPa Magazin a Művészetek Palotája ingyenes magazinja alapító: Művészetek Palotája Kulturális Szolgáltató Közhasznú nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, Káel Csaba vezérigazgató Főszerkesztő: Zsoldos Dávid Szerkesztő: Filip Viktória

4 28 30 32 34 36

Szerkesztőség: Fidelio Média Kft. 1055 Budapest, Szent István krt. 23.

Tel./Fax: (1) 476-0320 e-mail: mupamagazin@fidelio.hu

Société réAliSte

iSkoláSkoncertek

lektor: Fazekas Gergely

52 énekeSnő gyógyít iS SZűZ kéZ A ring képekben hoZZáAdott érték cSáSZár éS forrAdAloM oSZtálykiránduláS A MüpábAn?

38 40 44 46 50 52

Felelős kiadó: a Fidelio Média Kft. ügyvezetője nyomdai előkészítés: Gróf Róbert

54 SZáMok, SZínek, rendSZerek kuliSSZA háZról háZrA – A MASZkAti operAháZ AJánló echo

a Művészetek Palotája fotóit Pető Zsuzsa, Pólya Zoltán és Csibi Szilvia készítette.

Címlapfotó: jörn Kipping

54 56 58 60 62

nyomda: Keskeny nyomda Kft. arculat: Mátai és Végh Kreatív Műhely Megjelenik 15 000 példányban.

HU ISSN 1788-439X Művészetek Palotája: 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.

Tel.: (1) 555-3000 e-mail: info@mupa.hu www.mupa.hu

mm5

MUPA 2012_3.indd 5

4/25/12 7:20:16 AM

h í r h o Z ó

M A g y A r o p e r A S i k e r o M á n b A n VaSTaPSSal ÜnnePelTe a KöZönSéG a MaSZKaTi KiRályi oPeRaháZban a MaGyaR állaMi oPeRaháZ éS a MűVéSZeTeK PaloTája KöZöS PRoDuKCiójáT, MoZaRT SzöKtEtéS A SzERáJBól CíMű oPeRájáT. a KlaSSZiKuS Mű Káel CSaba RenDeZéSében, VaSheGyi GyöRGy VeZényleTéVel, ViláGhíRű oPeRaéneKeSeK RéSZVéTeléVel CSenDÜlT Fel aZ aRab ViláG MáSoDiKKénT FeléPÜlT oPeRaháZában.

Március 24-én és 25-én is teltház előtt játszották a magyar koprodukciót, amelyet a jó darabválasztásnak is köszönhetően könnyen megszeretett a helyi közönség. „Úgy gondolom, hogy Szelim basa alakja, aki a darab végén nagylelkűen elengedi a szerelmespárokat, összekötő kapocsként funkcionál a két kultúra között. ezt le lehetett mérni abban, hogy milyen tapsot kapott az előadás végén Franz Tscherne, a szerep alakítója” – mondta bátor Tamás, a Művészetek Palotája koprodukciós programjainak igazgatója.

Az arab térség második operaháza (az 1988-ban épült kairói után) tavaly októberben nyitotta meg kapuit a Franco Zeffirelli rendezte turandot előadással, melyet Placido Domingo vezényelt. a Veronai aréna és Ravennai Fesztivál előadásai után a Királyi operaház vezetői negyedik operabemutatónak hét másik európai előadás közül a magyar koprodukcióban készült Mozart-előadást választották.

ú J M ü p A b é r l e t e k Az eddIg MegSzoKoTTól elTérőeN 2012 őSzéTől a MűVéSZeTeK PaloTája éVaDoS MűSoRSZeRKeSZTéSRe TéR áT, ehheZ iGaZoDVa a KoMolyZenei béRleTeK iS a SZeZon TeljeS KínálaTából állTaK öSSZe. az egy-egy bérletbe rendezett előadások részben a tradicionális elvet követik: hasonló műfajú hangversenyek kerülnek egy „csomagba”, változatos műsorral, kiváló szólistákkal. a Müpa bérletkínálata ezek mellett egészen sokszínű összeállításokat is tartalmaz, amelyekben különféle előadók, előadói apparátusok lépnek fel eltérő stílusú kompozíciókkal. a válogatásnak azonban itt is megvannak a kapcsolódási pontjai. ezek esetében például az évad művészének közreműködéseit követve vagy éppen az ő ajánlásával összeállított bérletekről van szó, más esetben bérletnyi kóstolóról azokból a koncertekből, amelyek valamely hosszabb sorozat egy-egy elemét alkotják.

l á t ó h A t á r FoTó- éS ViDeoPályáZaToT hiRDeT a MűVéSZeTeK PaloTája látóHAtáR CíMMel. a PályaMunKáK beéRKeZéSi HATárIdeje MájUS 21. a pályázók feladata kultúra és társadalom kapcsolatának és kölcsönhatásainak bemutatása. a kiírásban előnyt élveznek azok a művek, amelyek felhívják a figyelmet a kultúra szerepére a hétköznapok problémáinak megoldásában, a művészet útmutató erejére a válság idején. a pályázók a http://fotopalyazat.mupa.hu címen regisztrálhatnak, a leadási határidő május 21., a zsűri elnöke Korniss Péter lesz.

Közönségszavazásra május 28. és június 6. között van lehetőség. június 7-én ünnepélyes díjátadó keretében a zsűri által legjobbnak ítélt alkotásokból kiállítás nyílik, melyet június 30-ig tekinthetnek meg az érdeklődők.

mm6

MUPA 2012_3.indd 6

4/25/12 7:20:22 AM

MUPA 2012_3.indd 7

4/25/12 7:20:23 AM

ö k ő K i

A J á n l J á k . . .

M i R e

M e n n e ?

ShirA u’tfilA – pAlyA beA SZefárd eSt MáJuS 9. 19:30 –

bartók béla nemzeti hangversenyterem

MüpAMoZi – fábri Zoltán: AZ ötödik pecSét, háZigAZdA: réZ AndráS MáJuS 21. 19:00 – előadóterem

literáriuM – kortárS írók A MüpábAn: grecSó kriSZtián-eSt JúniuS 11. 20:00 – Üvegterem

e g r e S S y Z o ltá n

f o r g á c h

e g r e S S y íRó, KölTő, MűFoRDíTó

édesanyám egyetlenegyszer járt a Müpában. Palya bea hangversenyére vittem el, imádta őt. Szeretem nagyon én is, tulajdonképpen mindegy nekem, mit énekel, világzenét, jazzt, népzenét, popsláger-feldolgozást vagy szefárdot. Sugárzó, magával ragadó egyénisége, személyisége, tehetsége, hangja, embersége, nőiessége minden alkalommal lenyűgöz. anyukám sajnos már nem lehet jelen, de én igen - helyette is.

Palya bea közreműködik Grecsó Krisztián estjén is, de Grecsót természetesen „saját jogon” jelölöm, megspékelve novák eszterrel és Veiszer alindával. örömteli, hogy a Müpa kortárs írókkal foglalkozik, Grecsó a jelenkori magyar irodalom fontos szereplője, nagyszerű művek szerzője. egyik kedvenc filmem, egy csodálatos életmű egyik darabja Az ötödik pecsét. azon remekművek sorába tartozik, melyeknek eredeti és adaptációs formája egyaránt világszínvonalú. Nyilván olvastam és láttam néhány megrendítő művet – ezek között igencsak előkelő helyen áll Fábri Zoltán filmje. Szívszorító, az embert önmagával szembesítő problémafelvetések, fantasztikus színészek felejthetetlen alakításai elegáns, sallangmentes, gyönyörű rendezésben.

A n d r á S

íRó, DRaMaTuRG, MűFoRDíTó

Úton a kanonizálódás felé, a kezdet Phiai, az apák fiai, és a leendő fiúk apjai: a nagy egyszerűség mögött elképesztő, joyce-i, parti nagy lajosi, tandorii, petrii, závadai, weöresi rafinériával, a legváratlanabb pillanatokban: beszélt, énekelt szöveg, a szabadság lehelete. ligetit mindig hallgatni kell, amikor csak lehet, és amikor csak lehet (ritkán, oly ritkán!) élőben: a legnagyobb filozófus a zeneszerzők között, tudásszomj, irtózatos gubancban a rend, a káoszban, a legkuszább hangzásban az éteri tisztaság, fegyelem, könyörtelenség.

Kihagyhatatlan, elmulaszthatatlan, megismételhetetlen: wagnert jól játszani, vezényelni csak nagyon keveseknek adatott meg, ezek egyike Fischer ádám, aki bayreuthban is bizonyította, hogy a legnagyobb wagner-karmesterek közé tartozik (haydnt, Schubertet most nem említjük): összművészeti esemény, hatalmas, monumentális zene, aki még nem tanulta meg szeretni, muszáj, hogy legalább megpróbálkozzon vele.

hoMMAge à ligeti – concerto budApeSt MáJuS 28. 19:30 –

bartók béla nemzeti hangversenyterem

budApeSti wAgnernApok, tAnnhäuSer JúniuS 3. 16:00 –

bartók béla nemzeti hangversenyterem

hey, June! AkkeZdet phiAi JúniuS 18. 20:00 –

Fesztivál Színház

g r e c S ó literáriuM – kortárS írók A MüpábAn: gArAcZi láSZló eSt MáJuS 14. 20:00 – Üvegterem

dunA MűvéSZegyütteS: táncváltoZáSok MáJuS 15. 19:00 – Fesztivál Színház

MAgyAr állAMi népi együtteS: nAplegendA MáJuS 17. 19:00 – g r k r f o b u

e c S ó i S Z t i á n t ó : l l A b e A

Fesztivál Színház

Z o ltá n

KölTő, íRó, SZeRKeSZTő

f o r g á c h A n d r á S

k r i S Z t i á n

Tudják, minden írónak van jó és rossz formája, ahogy a lovaknál: egy jó derbi, aztán egy közepes futás. Garaczi évek óta a csúcsformáját futja, a lemúr-regények után egy hetvenesévek budapest-köteten dolgozik. én mint szerkesztő már olvashattam belőle párat, és könnyesre nevettem magam: most önök jönnek. hallgassák meg az egyik legfontosabb élő magyar írót! a magyar folklórban a tánckultúra áll a legnagyobb kihívások előtt. ötvöznie kell a modernitást a hagyománnyal, a történetmesélést az esztétika finomságaival, mert a néző komplex élményre vágyik. juhász Zsolt az egyik legjobb koreográfus, akinek vérében a hagyomány, és érti a világot, ami körülveszi. ezért kell figyelni rá.

Meghatározóvá ért a Naplegenda, az állami népi együttes új útkeresésének fontos darabja. Finom, szinte érzéki este, annak ajánlom, aki úgy akar számot vetni önmagával, hogy kivételesen nem leltározni szeretne, csak érezni, hol tart. hogy mi dolga éppen ott, ahol van.

mm8

MUPA 2012_3.indd 8

4/25/12 7:20:28 AM

V e R a D e 谩 K F o T 贸 : MUPA 2012_3.indd 9

4/25/12 7:20:31 AM

é r t é k r e n d b e n S e R F ő Z ő

n i K o l e T T a

a Ghymes olyan név (trendi szóhasználattal: brand), melyhez már nem kell magyarázat.

Régóta minden világos, ami általuk szól; vagyis hallható-tudható, hogy milyen értékek mentén írják, játsszák dalaikat. az ő nyelvük nemcsak a szövegeikben, hanem a tartalom, a zene, az érzelem (vagy indulat), vagyis a szellemiség tekintetében is magyar. így a Ghymes-produkciók által egy foglalatba kerülnek ennek a mentalitásnak az időtálló, ma is érvényes értékei. Mindezt felvidéki, azaz kisebbségi magyarokként, büszkén és következetesen képviselik a zenekar alkotói – egy híján harminc éve.

a kilencvenes évektől a Fonó budai Zeneházban rendezett koncertekkel kezdődött a Ghymes magyarországi pályájának felívelése. nagyon gyorsan, mondhatni futótűzként terjedt el a híre, hogy felbukkant egy zenekar, ami más, mint a már ismert táncházas együttesek: mintha továbblépne, újra termőre fordulna általuk a magyar népzene. a zenekar nagyon gyorsan kinőtte a Fonó kétszáz-háromszáz fős nagytermét, azóta a legnagyobb budapesti színpadok, koncerttermek, fesztiválok, vagy akár színházak, templomok, és persze kisebb közösségi helyek sztárjai is, eddig tizenhét rendkívül sikeres lemezzel a tarsolyukban. egy közelgő kerek évforduló indokolhatja, hogy elkezdődik valamiféle összegzés. nem mondható gyakorinak, hogy egy zenekar három évtizedet úgy érjen meg, hogy a nagyon korán elért siker, sőt, a műfajon belül szokatlan mértékű népszerűség egy pillanatra sem lankad. ennek csak egyik – bár csöppet sem jelentéktelen – magyarázata lehet, hogy a zenekart meghatározó Szarka-testvérpár – gyula és Tamás – konzekvensen ragaszkodott ahhoz az értékrendhez, amely már a nyolcvanas évek végére karakteres arculatot, egyedi, markáns zenekari hangzást teremtett a Ghymesnek. jól példázza ezt, hogy az együttesről tizenöt évvel ezelőtt megjelent cikkek, kritikák tartalma, többnyire lelkendező hangvétele alig különbözik az elmúlt hetekben publikált recenziókétól, ráadásul a legtöbb kritika és a közönség véleménye gyakorlatilag azonos. a közönség mai napig tartó szeretetére következtethetünk a teltházas koncertek tényéből és a lemezeladások számából. a siker további összetevői között egyértelmű a táncház-mozgalom

Mr2 AkuSZtik+ A Müpából 2012. május 2. 20:00

bartók béla nemzeti hangversenyterem

ghymes: Summa Km.: Szarka tamás (ének, hegedű, gitár, koboz), Szarka gyula (ének, gitár, basszusgitár, bőgő), Jelasity péter (szoprán- és altszaxofon, fuvola), Jász András (szaxofon), Rácz Roland (szintetizátor, nagydob), kún csaba (szintetizátor), Szabó tamás (dobok), bardon ivett (vokál), fekete Zsuzsanna (vokál), Zsurávszky lilla (vokál) Vendég: újhelyi kinga (ének)

által újra felfedezett népzene ereje, valamint a zenei korszellem bizonyos szintű befogadása, vagyis a rock és az improvizatív jazz jó arányú integrálása, a mindezekhez simuló dallamos saját szerzemények, és nem utolsósorban az előadás. a Ghymes előadásmódja, a népünnepélyre emlékeztető felszabadultságtól a drámaiságig sok olyan elemet tartalmaz, melyek szinte „energetizálnak”, érzelmeket és vitalitást adnak át a közönségnek, igazi közösségi élményt is teremtve. ahhoz, hogy mindez évtizedeken át működjön, egyfajta erő lehet a háttérben: a hit, és nemcsak a művészetük igaz voltába vetett, hanem a szó vallásos értelmében vett hit is. a dalok jelentős hányada nyíltan, bizonyságtételszerűen keresztény, és ez nemcsak az ünnepkörökhöz kötődő, tematikus dalokra jellemző. Régi népdalok szövegeiben vagy Szarka Tamás új dalokhoz írt verseiben egyaránt megtalálhatóak a hitre utaló gondolatok, szimbólumok, melyeket, ha sokan, pláne unisono éneklik, azt az embert sem hagyhatják érintetlenül, akinek a kereszténység csupán a kulturális gyökerek része, s amúgy a saját

világi felfogása szerint él, vagy vélekedik a világról. ezzel függ össze a zenekar népszerűségének egy másik fontos összetevője is. a Ghymes popzenekarokat megszégyenítő sikerének titkai között mindenképpen meg kell említeni a könnyen befogadható, azaz könnyűzenei jelleget. az egyszerű és nagyon dallamos – ahogy mondani szokás: fülbemászó – muzsika, a sok ismétlés, az előadói szuggesztivitás csupa olyan elem, ami azokat a hallgatókat is megragadja, akik immunisak az ideológiákra, a rejtett szellemi tartalmakra. ugyanakkor a tiszta és pontos hangszeres megoldások, valamint a mértékkel adagolt, de virtuozitást sem nélkülöző szólók a vájt fülűek ingerküszöbét is elérik. Mindezek azt eredményezik, hogy az együttes olyasvalaminek toboroz híveket elsősorban a Kárpát-medencében, de akár a tengerentúlon is, amit jobb híján „világzeneként” tartunk számon, s aminek ráadásul a szórakoztatáson felül küldetése, (nem is annyira titkos) missziója van. emiatt is tapasztalhatjuk – már szintén sok éve –, hogy a ghymes szinte már több mint pusztán zenei formáció.

mm10

MUPA 2012_3.indd 10

4/25/12 7:20:31 AM

g h y M e S

legalábbis a Szarka testvérek kreatív késztetése gyakran túlnő a zenekari kereteken; szóló-produkciók, színházi munkák, táncjátékok, filmzenék, könyvek, sőt, az együtteshez kötődő külön fesztiválrendezvény is része ma már a Ghymes-jelenségnek. a testvérpár ezeknek is köszönheti a megosztott Kossuth-díjat, amely az igen szépszámú korábbi elismerés megkoronázása volt 2011-ben.

A zenekar május 2-ai koncertjével remélhetőleg egy sorozat veszi kezdetét. Az Mr2 Akusztik koncertek mintájára ezúttal valódi, nagyszínpadi

körülmények között született, fontos produkciók juthatnak el a legszélesebb közönséghez. a Magyar Rádió mellett a közszolgálati televízió is rögzíti az előadásokat, melyek később hétvégi főműsoridőben kerülnek sugárzásra az M1 csatornán. Az első ilyen esemény méltó főszereplője lesz a Ghymes zenekar.

Summa – azaz összegzés. ezzel a címmel, koncepcióval lép színpadra a Müpában a Ghymes. bizonyos szempontból érthető, hogy három évtizednyi muzsikálás jó ok az összegzésre, másrészt viszont talán félreérthető is

lehet a Summa. lehetnek olyanok, akik egy korszak lezárására gondolnak a szó hallatán. ám lehet-e lezárni valami olyat, ami van, ami most is lélegzik? Kulturális, anyanyelvi gyökerek, megkérdőjelezhetetlen identitás, évszázados tradíciók, optimista jövőkép és hit képezi a zenekar értékrendszerét, melyekről azt hihetnénk: mindig voltak, mindig lesznek. ebből az is következhetne, hogy ezúttal csupán az értékőrző-újrateremtő művészek összegeznek, summázzák saját munkájukat, de a felsorolt értékpontok a Szarka testvérek és a Ghymes után is alapértékek maradnak.

mm11

MUPA 2012_3.indd 11

4/25/12 7:20:32 AM

M o Z g á S b A n K R u P a

A

k i r á l y n ő

Z S ó F i a

látványos színpadi show-val és különleges műfaji ötvözettel lép újra a Müpa színpadára a Győri balett május 3-án és 4-én: a Queen-balett a 20. század egyik leghíresebb és legnagyobb hatású zenekarának dalaira épített koreográfiájával az extravagáns színpadi jelenlétéről is ismert legendás énekes, Freddie Mercury alakja előtt tiszteleg.

A győri Balett 2010. őszi Queenbemutatóját a színpadi próbákon kívül is komoly munka előzte meg.

Sokáig úgy tűnt, nem kapják meg a zenei jogdíjakat a magyarországi előadáshoz, de végül hosszas kultúrdiplomáciai erőfeszítéseknek köszönhetően a bécsben játszott darab hazánkba is eljuthatott, először csak egy évre, harminc előadásra kapva engedélyt. a Művészetek Palotájában 2010 óta játszott előadás a legismertebb Queen-dalokat gyűjti egy csokorba egy rendhagyó színházi este keretén belül, ahol a rockzenétől némileg távoli balett és olykor más, könnyedebb táncok jelenítik meg a műfaj egyik legnépszerűbb csapatának zenei univerzumát. ben van Cauwenbergh belga koreográfus neve már ismerősen csenghet a hazai közönség számára, mivel nem először dolgozik együtt a Győri balettel: első közös előadásukat, a 2008-as Keep smiling című Chaplin-hommage-t a Queen-balett követte, a 2011 őszén bemutatott la vie en rose ihlette Rózsaszínház pedig francia sanzonokra készült táncszínház, mellyel június 7-én a Müpában is párizsi hangulatot varázsolnak majd a színpadra. ben van Cauwenbergh antwerpenben született, ahol táncosként kezdte a karrierjét, majd leszerződött a london Fesztivál baletthez (ez a mai angol nemzeti balett), ahol Rudolf nurejev oldalán táncolt. 1989 és 1992 között balettigazgató volt a svájci lucerneben, 1992-ben pedig a wiesbadeni Staatstheaterben, ahol tizenöt éven át dolgozott. 2008-ban Van Cauwenbergh az esseni aalto-Musiktheater balettigazgatója lett, az intézmény művészeti vezetőjeként több mint 20 egész estés produkciót koreografált.

Koreográfusi munkáját a klasszikus esztétika és a kortárs táncelemek összekapcsolása jellemzi, munkáit a világ számos balett-társulatának repertoárján ott találjuk. a Queenbalett, melynek eredetijét essenben

mutatták be 2004-ben, műfaját tekintve nem volt teljesen előzmények nélküli, közülük egyről biztosan kötelező említést tenni. Maurice béjart 1997-ben koreografált Ballet for life című műve Freddie Mercury és a béjart ballet lausanne szintén aiDS-ben, ugyancsak negyvenöt évesen elhunyt szólótáncosa, jorge Donn emlékére készült „rockbalett”. béjart, aki egyébként is rajongott a Queenért, nem sokkal Freddie Mercury halála előtt ismerkedett össze az énekessel, aki nem messze lakott tőle Montreux-ben. az együttes több albumát is Montreuxben vették lemezre, ahol azóta egy Freddie Mercury-szobor áll a tóparton jellegzetes pózban öklét a magasba lendítve.

Kevés olyan együttest találunk a rocktörténetben, amelynek tagjai ilyen sok örökérvényű slágert írtak volna, akik annyiszor kerültek a slágerlisták élére, és akik mindig egész stadionokat töltöttek meg a koncertjeikkel. nemcsak a rajongók, de a szakértők is úgy vélik, hogy a Queen minden idők tíz legjobb zenekara közt biztosan ott van. az 1971-ben alapított csapat akkori tagjai több mint húsz éven keresztül együtt maradtak és zenéltek egészen a frontember, Freddie Mercury 1991-es haláláig. Mercury legendás színpadi megjelenése, karizmatikus és nárcisztikus előadásmódja, mellyel folyton ébren tartotta a közönség figyelmét, sokoldalú énekhangja és összetéveszthetetlen táncstílusa tette őt bálványozott sztárrá. Fényűző életmódja és csillogó személye elválaszthatatlan marad az együttestől, még ha a másik három tag, brian May, Roger Taylor és john Deacon nélkül sosem lehetett volna az, aki. Mind a négy tag írt dalokat különböző stílusokat vegyítve: széles műfaji repertoárjuk a rock and rolltól kezdve a funkon, rapen, folkon át a bluesig és a klasszikus hangzású dalokig terjedt. Számtalan ismert Queendal zenéje és szövege inspirálta ben van Cauwenbergh színpadi produk-

2012. május 3., 4. 19:00 Fesztivál Színház

győri balett: Queen-balett jelmez, koreográfia: ben van cauwenbergh Zene: Queen Színpad, látvány: dmitrij Simkin Fény: ben van cauwenbergh, hécz péter igazgató: kiss János

cióját is, mely nemcsak egyszerűen a slágereknek (Don’t stop me now, It’s a kind of magic, love of my life, I want to break free, Bohemian Rhapsody, Save me – Who wants to live forever) a tánc nyelvére való lefordítását jelenti, hanem az egykori Queen-koncerteket idéző komplett látványshow megálmodását is. a lenyűgöző díszletek és háttér Dmitrij Simkin díszlettervező, videóművész munkái, aki korábban balett-táncosként került németországba, de 2007-ben befejezte huszonöt éves karrierjét, és azóta díszlettervezéssel, videótechnikával foglalkozik. a Queen-balettben látható videóanyagok az eredeti koncertfelvételeket és klipeket használják, a díszletek közt pedig olyan különleges szcenikai elemeket láthatunk, mint a nyitókép központjában álló hatalmas Queenkorona lelógó királyi palásttal és a második felvonásban látható óriás, füstbe burkolt Freddie Mercury-szobor a földből félig kinőve. a legutolsó dalként elhangzó We Are the Champions című dal közben pedig egy olyan ikon képe rajzolódik ki a közel kétórás előadás nyomán, aki nem érte be azzal, hogy egyszerű sztár legyen: Freddie Mercury legendává akart válni. Vagy, ahogy ő fogalmazott: „vannak, akik beérik a második hellyel, de én erre képtelen vagyok. én úgy érzem, aki második, az vesztett. ha megízlelted, milyen elsőnek lenni, a második hely már kevés.”

mm12

MUPA 2012_3.indd 12

4/25/12 7:20:33 AM

G 谩 b o R D u S a F o T 贸 :

mm13

MUPA 2012_3.indd 13

4/25/12 7:20:34 AM

toMóceuSZ K o l o Z S i

k AtAt i k i

vAgy

gyugyu?

l á S Z l ó

Fábri Zoltán szeszélyes rendező hírében állt, nem egy munkatársa tartotta őt kiállhatatlannak, akadt olyan is, akit sikerült egy forgatáson vérig sértenie, utolsó alkotói periódusában könnyen konfrontálódott, ám sohasem gondolta magát tévedhetetlennek.

Mindez abból is következett, hogy jellemének alapvonása lett, különösen a halála előtti nehezebb években, a sértettség. ami akár visszatetszést is kelthet abban, aki csak annyit lát Fábriból, hogy a kor emblematikus alakja, három Kossuth-díjjal kitömött művész.

Fábri ugyanis teljes joggal gondolhatta azt, hogy az a rendszer és rezsim, mely látszólag teljes mellszélességgel kiállt mellette, és támogatta őt, komolyabb nemzetközi hírnevének gátja is. Való igaz, hogy a magyar rendezők kiváltságos helyzetben voltak, mert több valutát vihettek magukkal, mint egy átlagos rendszer-elemnek

számító polgár – ezt a film teljhatalmú ura, dósai István valóban elintézte –, de ez a nem kevés pénz is kevés volt a boldoguláshoz, mondjuk a Cannes-i reprezentációhoz. és az is megesett, hogy amikor Fábri olasz útján arról értesült, hogy filmjét meghívták egy jeles fesztiválra, saját zsebből kellett finanszíroznia útmódosítását.

Fábri nem csak a kor olasz rendezőire nézett fel, de az amerikaiakra is – azokat legalább annyira nagyra tartotta, mint az európában divatos hullámok hátán érkező franciákat és cseheket, lengyeleket, svédeket, angolokat –, tisztelettel beszélt Sidney

MüpA MoZi előadóterem

fábri Zoltán filmjei házigazda: réz András

2012. május 7. 19:00 hangyaboly (1971) 2012. május 21. 19:00 Az ötödik pecsét (1976) 2012. június 4. 19:00 Magyarok (1977)

M A g yA r o k

mm14

MUPA 2012_3.indd 14

4/25/12 7:20:34 AM

lumetről, elia Kazanról, howard hawksról. ezen rendezők egyike sem volt olyan vérmes újító, mint mondjuk Godard, egyikük sem olyan elmélyült, mint bergman, tiszta, mint Robert bresson, de volt mit tanulni tőlük: Hawkstól – akit Fábri igen sokra tartott –például a párbeszédek elrendezését tanulta, a beszélgetések közbeni mozgatásokat, a színészvezetést. azt, hogy meg kell koreografálni egy párbeszédet, vezetni kell a nézőt, a tekintetét. ekkor még nem a vágással és kameramozgással érték el a rendezők, hogy egy beszélgetés dinamikus legyen, hanem a színész instruálásával. Míg lumet és Fábri egy három perces jelenetben körülbelül hatvan plánt (kivágást) mutat, egy mai rendező százat, esetenként kétszázat is. Fábri azt gondolta (némi joggal), ha szabad utat kapott volna a tengeren túlra, felemelkedhetett volna – hírnévben, elismertségben – lumet mellé. az persze relatív, hogy Fábri mennyire volt szeszélyes: ha színészei rigolyáival vetjük össze az övéit, egyáltalán nem látszik kiállhatatlan alaknak. a Fábri-filmekben lesz igazán jelentős színész a rendezőkre és a stábra legveszélyesebb színésznagyvadak egyike, latinovits Zoltán, akinek utolsó és egyben egyik legjobb filmje Az ötödik pecsét. latinovits nélkül három jelentős direktorunk életműve jóval kevesebb lenne, jancsó Miklósé, Várkonyi Zoltáné és Várkonyi rokonáé, Fábri Zoltáné.

Az ötödik pecsétből kiemelkedik, akárcsak Koncz Gábor a Magyarok című filmből, de – tegyük hozzá nyomban – Koncznak könnyebb dolga van, hiszen Az ötödik pecsét gyakorlatilag a legmegbízhatóbb igazolása annak, hogy a hatvanas-hetvenes évek a magyar film és színjátszás aranykora. (latinovits mellett látható e filmben Márkus lászló, őze lajos, bencze Ferenc.) latinovits e filmben tulajdonképpen a Sátánt adja. a magyar film történetének egyik legdémonibb jelentében – mely egyébként egyetlen szobában játszódik, és alig nyolc percig tart –, kifejti, hogy miért és hogyan kell megtörni egy embert, hogy a rendszernek, amit szolgál, olyan emberekre van szüksége, akik nem gondolkodnak, nem mondanak ellent. a szobában járkál-

f á b r i

va, cigarettázva, a cigit arany tárcájához ütögetve, egy pohár konyakot kínálva kifejti: minden valamirevaló hatalom ilyen alattvalókat akar, olyan szolgákat, akiknek nincs önérzete, nincs önbecsülése, mert az önbecsülés bírálatra sarkall, ellentmondásra, és a megtöretésnek, a másik megveretésének csak az lehet a célja, hogy az alany önbecsülését felszámoljuk. ehhez valóban sátáni eszközöket vet be. a film zárlatában mintha a lélek legmélyebb bugyraiba merülnénk alá: egy kimérésben italozó asztaltársaság tagjai kerülnek a Civilruhás, latinovits karmai közé. arról vitatkoznak, hogy ha újra születnének, kinek a sorsát választanák: Tomóceusz Katatikiét, a saját normái szerint el nem ítélhető kegyetlen zsarnokét, aki azt hiszi, minden, amit tesz, a népe érdekét szolgálja, vagy Gyugyuét, az engedelmes, megalázott szolgáét, aki szenvedései ellenére erkölcsileg a zsarnok felett áll. a vita odáig fajul, hogy a kocsmába betérő elnyomott kis vendég feljelenti őket a nyilasoknál. Fogságából akkor szabadulhat a négy megtört ember, ha megpofoznak egy Krisztusként kifeszített ellenállót. az egyetlen, aki meg tudja ütni a nyomorultat, árvákat bujtogat otthon: haza kell térnie hozzájuk. ez a zárlat, Fábri szerint, optimista. Különös, de nem alaptalan kijelentés. ez a film, mondja Fábri, az ember helyes döntési képességeibe vetett bizalom filmje. Válsághelyzetekre, folytatja, az ember kidolgozza önma-

Z o ltá n

ga kimentésének stratégiáját. amikor erkölcsileg lehetetlen helyzetbe kerül, egy haldoklót kéne megütnie, az etikus tartás felülemeli a helyzeten, és képtelen a pofonra. a stratégia összeomlik ugyan, ám az erkölcsi parancs, melynek engedelmeskedik, megvédi az önbecsülés széthullásának katasztrófájától. ez tulajdonképpen a Magyarok tanulsága is. az egymást kijátszó, ármánykodó apácákról szóló Hangyabolyé már nem ez: Fábrinak ez az egyébként sem túl optimista korszaka éppen ezzel a filmmel merül le a leginkább a kétségek közé. Déry Tibor azt mondta, hogy Az ötödik pecsét az emberbe vetett bizalom filmje. a Hangyaboly – a zárdában történtek parabolaként is értelmezhetőek – már nem az. ez a film nem a bizalmat igazolja. ebből érthető meg a legjobban, miért volt Fábri sértett. ez éppen a sértettség és a kiábrándultság feldolgozása. ám nem olyan mély, nem olyan szívenütő, nem olyan erős, mint Az ötödik pecsét. amelyet megnézve nincs olyan néző, aki ne tartana önvizsgálatot, és ne tenné fel magának a kérdést, vajon én vállalnám-e a gyugyu-létet. és a legtöbben abban is biztosak lesznek, hogy képtelenek lennének megütni a Megfeszítettet. ha közelebb is lépnének, hogy megtegyék, ugyanúgy zokogva borulnának le elé, mint az átlagembert megtestesítő Kovács. ez a film a magunkba vetett bizalmat is visszaadja.

mm15

MUPA 2012_3.indd 15

4/25/12 7:20:36 AM

p A l y A

A

b e A

S Z á M ű Z e t é S

V ö R ö S

Z e n é J e

e S Z T e R

nincs abban semmi különös, hogy a spanyol inkvizíció elől menekülő szefárd zsidók örökül hagyott zenéjét egy magyar trió és egy szerbiai – de indiai, izraeli, albán és szerb zenészekből álló – együttes tárja a közönség elé budapesten. az ibériai zsidók kényszerű vándorlása ugyanis gazdag zenei kultúrát hozott létre, magába olvasztva észak-afrika, Délkelet-európa és Kisázsia dallamait. e több száz éves történet része, hogy ma is formálódik a szefárd zene, például úgy, ahogy Palya bea triója vagy a Shira u’tfila együttes zenéli és gondolja újra.

2012. május 9. 19:30 bartók béla nemzeti hangversenyterem

Shira u’tfila; palya bea – szefárd est

Palya bea a honlapján elmeséli, hogy egyszer belépett egy nagy lemezboltba, s az első lemezen, amely a kezébe került, asszonyok énekeltek szefárd dalokat. így kezdődött az ő szefárd szenvedélye. arról kérdeztük, mi lett abból az első találkozásból.

Mi volt az, ami ennyire megérintett ebben a zenében? palya bea: a szefárd zene kultúrák találkozásából született, és útközben

értek gyémántokká e dalok. ez az út néhány száz éve tart. a Spanyolországból menekült zsidóság zenéje – amely nagyon közeli kapcsolatban van az arab zenével – találkozott bolgár, görög, török, szír dallamokkal. ez a zene akár egy világbéke-program is lehetne, hiszen a találkozások gazdagságot, termékenységet hoztak, zenei és más területen is. ősi zsidó rítust elbeszélő ének szól bolgár ritmusban vagy törökös díszítménnyel,

mm16

MUPA 2012_3.indd 16

4/25/12 7:20:39 AM

balladákban narancsos kávéval várja az asszony a fiát, egy hajóskapitánynak kiáltozva kérdi, hogy merre lehet, akit szeret. ezeket azért is éneklem magyarul, hogy az itthoni közönség is tudjon utazni a képekkel, közelebb jöjjön hozzájuk – és persze hozzám is – ez a világ.

vagy épp egy görög dallamban tűnik fel. és éppen ezek azok az énekstílusok, amelyek gyerekkorom óta vonzanak, mintha a lelkem lakhelye valahol a mi földünktől délebbre, keletebbre lenne.

S nekem, aki a fél életemet úton töltöm, és naponta tapasztalom meg, hogy a zene közel hoz, segít egymás megértésében, az ezzel a fajta énekkel történő hídverés nagyon fontossá vált. és elgondolkodtam azon is, hogy én magam milyen vélt vagy valós ellenség elől menekülve indultam útnak...

Mirôl szólnak ezek az énekek?

Némelyiket ladino nyelven énekled, a szefárdok nyelvén, másokat magyar fordításban. pb: a legtöbb dal az esküvő motívumait meséli el, a menyasszony sétáját, a lánykérést, az ifjú pár sátor alá lépkedését, az áldás adását, az asszonyok mulatását. ott a menyasszony a tengerparton sétál, a

Mennyire maradtatok meg az autentikus zenénél, és mennyire formáljátok saját gondolatokkal ezt az amúgy is állandóan változó zenei stílust? pb: A mi triónk ereje – Bolya Mátyás kobzos-citerással és Dés andrás ütőssel – pont a személyes zeneiségünkben van, abban a hozzáállásban, hogy belerakjuk a magunk zenéjét, hangjait ebbe az anyagba, miközben a tradicionális színek is megmaradnak. nekem nagyon fontos zenészek ők: andrissal tizenöt, Matyival húsz éve zenélünk együtt. a szefárd programunkban tehát mindenképp ott rezeg a sok száz, vagy tán ezer koncert, amit együtt csináltunk, az a sok ezer kilométer, amit együtt buszoztunk, az a rengeteg poén és történet, amit együtt eszeltünk ki. Újítunk, folyton új ötleteket hozunk be.

Van olyan szám, ahol egymás mellett szorosan állva test-ütőzünk, van, ahol én és andris egyszerre dobolunk, és van, hogy én éneklés közben indiai tanpurát pengetek, Matyi három citerát használ egyszerre, andris pedig egy perzsa ütőhangszer, a daf különféle hangzásait szólaltatja meg, akár tengerzúgást imitálva. az a fázis is nagyon vicces, amikor elkezdünk játszani egy dallamot, de még nem írtam rá szöveget. andris próbatermében rengeteg könyv van, és én éneklés közben a könyvek gerincéről szedek szavakat, improvizálgatok a társadalomtudományi tanulmányok vagy a szólások és közmondások holdudvarában, amit a szemem épp elér.

A szerb Stefan Sablic, a Shira u’tfila együttes vezetôje miután zenélt punk, rock és metal bandákban, az elmúlt húsz évét azzal töltötte, hogy szefárd dalokat kutatott fel, számos darabot ô maga gyûjtött, s több évet élt Izraelben, ahol elmélyedhetett abban a zenei stílusban, amely az ô hazájában egészen a II. világháborúig élô zenei kultúra volt.

Stefan Sablic: belgrádban a világháborúig tízezer, Szarajevóban tizenötezer szefárd zsidó élt. Mindkét

városban alig maradtak… Sajnos csak az utolsó pillanatban sikerült valamennyit megmenteni az itteni közösség tradícióiból. Szerencsére még most is előfordul, hogy rábukkanunk eddig ismeretlen felvételekre. itt-ott egy kis zenei képzelőerővel ki kell egészítenünk a dallamokat, de hát a szefárd zene egész története alatt ez volt a jellemző: beépíteni más kultúrák zenéjét. a legutóbbi lemezünk például, a hollandiában kiadott Biviendo Enkantando olyan, a 20. század elején készült felvételekre épül, melyeket csak nemrég tettek közzé népzenekutatók. a legfontosabb természetesen az eredeti dal. ezt próbáljuk saját gondolatokkal, saját stílussal feldolgozni, s a mai zenehallgatók ízlésére formálni.

A szefárd zene a szétszóródott zsidó közösségekkel sok kultúra zenei sajátosságait olvasztotta magába. Mennyire változott az idôk során a nyelv?

SS: a nyelv a zenével párhuzamosan gazdagodott. a ladinóra, vagyis az ibériai zsidók nyelvére így nagy hatással voltak az arab, török, szerb, bolgár, görög és más nyelvek. a héber mellett én a ladinót is beszélem. azt azért tudni kell, hogy nagyon különbözik a spanyoltól. Spanyol tudással általában meg lehet érteni a ladino szövegeket, de a nyelvtanban, a szavakban jelentős az eltérés. az énekek egyébként rendkívül változatos témájúak, szerelemről, megcsalásról, istenről, betegségről, katonáskodásról, növényekről, reményről, izrael és Spanyolország utáni vágyakozásról szólnak.

A zenekarban különbözô nemzetiségû és zenei hátterû tagok vannak. önmagában az, hogy mindenki hozzátesz valamit a saját kultúrájából hozott elemekbôl, a szefárd zene történetét idézi.

SS: a zenekarba mindenki más etnikai, vallási és zenei háttérrel jött.

Fel sem tudnám sorolni, mennyi hatás keveredik itt, amikor hozzányúlunk egy adott dalhoz. Úgy gondolom, a szefárd zene területén ezért is egyedi az, amit mi csinálunk. ehhez hozzájön az az összhang, ami a hosszú együttzenélésnek köszönhetően minden alkalommal létrejön a színpadon.

Közeli barátságok, a szefárd zene iránti elkötelezettség, és a kifogyhatatlan kísérletező kedv az, ami sajátossá, és itthon is nagyon népszerűvé teszi a zenénket.

mm17

MUPA 2012_3.indd 17

4/25/12 7:20:41 AM

A

k i n c S

V á R K o n y i

ő r Z ő J e

T a M á S Van egy barátom. barackmagfaragó mester. nagyítóval dolgozik. Több napon át vési, faragja, csiszolja, fényesíti a kis tárgyat. Minden részletre odafigyel, nincs mód – és kedv – elnagyolni bármit is.

Mindez a száz éve született Végh Sándorról jutott eszembe; a pedagógus, karmester és kamarazenész a 20. század egyik legnagyobb muzsikusa volt, a köztudatban – főleg a hazaiban – azonban még mindig nem így él. az idei emlékév eseményei remélhetőleg változtatnak ezen.

v é g h S á n d o r , f o t ó : Z e n e A k A d é M i A k é p g y ű J t e M é n y e f e l v é g i A n d r e A

Végh Sándor területe a kamarazene volt. az a műfaj, amelyet csak úgy lehet élvezni, ha nem vagyunk restek a legkisebb árnyalatokra is figyelni. itt minden kicsiben történik, a muzsikusoknak nagyítóval kell dolgozniuk, minden apró részletet meg kell munkálniuk, nincs mód elnagyolni bármit is, különben „nem áll össze”, nem lesz hiteles a produkció. Patikamérlegen kell kimérni a súlyokat, az arányokat, hangerőben, tagolásban, hangszínben, hangsúlyokban, artikulációban.

Félreértés ne essék, természetesen a jó zenekari előadásokra is ugyanez jellemző, de azokban többnyire akkor is hat a mű, ha valamelyik terület kimunkáltsága nem egészen makulátlan. Talán ezért van az, hogy a kamarazene még mindig kevésbé népszerű, mint a szimfonikus irodalom, mondhatni, rétegműfaj, ínyencek konyhája, nemcsak Magyarországon, külföldön is. ez az elhanyagoltság azért is fájó, mert a magyar kamarazenei hagyomány nemzetközi szinten is meghatározta a 20. század első felét. ennek a kincsnek az őrzője és továbbadója volt Végh Sándor is.

b e S Z é D e S n e V e K ha tényekkel szeretnénk jelezni, hogyan kapcsolódott ebbe a nagy hagyományba Végh Sándor, nincs

-

nehéz dolgunk, a nevek magukért beszélnek. a budapesti Zeneakadémián, a húszas években három legendás tanárnál tanult: hegedülni a joachimtanítvány hubay jenőnél, kamarazenét weiner leónál, zeneszerzést pedig Kodály zoltánnál. 1935-ben megalakította a Magyar Vonósnégyest, amellyel bartók V. vonósnégyesét mutatták be Magyarországon. Pablo Casals megbízta, hogy fesztiváljain, Pradesban és Zermattban tanárként vegyen részt a munkában. időközben kivált a kvartettből, és 1940-ben létrehozta a Végh-vonósnégyest, amelyet 1978- ig vezetett. Karmesteri minőségben dolgozott a berlini és a bécsi Filharmonikusokkal, és 1974- ben vette át a salzburgi Camerata academica (ma: Camerata Salzburg) együttesét, amelynek vezetésével, egyfajta Végh-iskola megteremtésével a vonósnégyes mellett létrehozta élete másik főművét.

Tanárként is maradandót alkotott: tanított a budapesti Zeneakadémián (1941–45), a bázeli zeneakadémián (1954–64), a freiburgi főiskolán (1956– 64), a düsseldorfi főiskolán (1964–74), illetve a salzburgi Mozarteumban (1970–1987). Az angliai Prussia Coveban 1972-ben létrehozta a Nemzetközi Muzsikus Szemináriumot, ahol minden tavasszal – 1975-től szeptemberben is – kamarazenei kurzusokat és koncerteket tartanak ma is. az évszámokból

is látható, hogy 1945 után nem sok minden fűzte hazájához, Magyarországhoz. Mint egy interjúban elmondta, külföldön megerősödött benne magyar identitása, és ezt bartók zenéjének köszönhette. Miután közvetlenül a második világháború után feleségével elhagyta Magyarországot, francia állampolgárságot ajánlottak fel neki. „édesapám egész életében hálás volt ezért a nagylelkű gesztusért – emlékezett lánya egy interjúban. – Azután is folytatta művészi tevékenységét Franciaországban, hogy később Svájcban, majd németországban, végül ausztriában telepedett le: koncerteket adott szólistaként és a Végh-kvartettel, később a Camerata Salzburg karmestereként, illetve mesterkurzusokat vezetett.” Magyarországon a nyolcvanas évekig csak nagy ritkán koncertezett, inkább turistaként jött, olykor továbbutazva szűkebb pátriájába, erdélybe, Kolozsvárra.

K é T N A P – K é T Ü T e M Születésének századik évfordulóján itthon és külföldön egyaránt megemlékeznek róla, az eseménysorozatból a Művészetek Palotája is kiveszi a részét.

Május 12-én Végh Sándor-napot rendeznek, amelynek keretében délelőtt tanítványai – ma már mindannyian nemzetközi hírű művészek – egy

mm18

MUPA 2012_3.indd 18

4/25/12 7:20:41 AM

csoportja zenél a Fesztivál Színházban, este pedig a Camerata Salzburg ad hangversenyt Klukon edit és Ránki Dezső közreműködésével, Keller andrás vezényletével. a magyarországi emlékév hagyományteremtő eseményeként – éppen a kamarazene műfaj felvirágzását elősegítő szándékkal – rendezik meg a Végh Sándor nemzetközi Vonósnégyes-versenyt, amelynek döntője június 10-én lesz, díjkiosztó gálahangversenye pedig másnap. a verseny zsűrijének tagja, valamint a tanítványok koncertjén is fellép arvid engegård, aki 1986 és 1991 között ült a Camerata Salzburg koncertmesteri székében, Végh Sándor asszisztenseként. ebben az időben készült a zenekar szinte valamennyi felvétele Mozart divertimentóiból, illetve a ma is etalonnak számító Mozart-zongoraversenyek Schiff andrással. „Karmesterként világos kézmozdulatokkal jelezte a tempót és a karaktert, ugyanakkor nem a megszokott módon vezényelt – meséli a norvég hegedűs. – ez rám, koncertmesterre, különösen nagy feladatot rótt. jóval többet próbáltunk, mint a legtöbb zenekar manapság.

Végh képes volt két napot dolgozni két ütemen.”

M e G S Z e M é l y e S í T e n i a Z e n é T egy másik egykori tanítvány, a centenáriumi események művészeti vezetője, Keller andrás a Gramofon folyóirat tavaszi számában ezekkel a szavakkal foglalja össze Végh Sándor nagyságát: „Meg tudta személyesíteni a zenét. eljátszani egy művet nagyon sokan tudnak, de életre kelteni csak nagyon kevesen. ő olyanfajta vitalitással zenélt – átlényegült –, ami mindenkit felvillanyozott.” Miként Keller andrás rámutat, Végh Sándor nagyságát sokáig nem ismerték el itthon, ezért fontos, hogy halála után tizenöt évvel, születésének századik évfordulóján „hazahozzák” őt, a szellemiségét. Végh Sándort a zenei előadó-művészet terén hasonló integráló személyiségnek érzi, mint bartók bélát a zeneszerzés területén, mondván, bartók a magyar népzenét a nyugati zenébe tudta integrálni, ezáltal teremtve meg egyéni zenei világát, Végh pedig az előadó-művészetben és a tanári pályafutása során volt képes a magyar gyökerekkel, azokból táplálkozva, igazi európai művészetet teremteni, a nemes hagyományt folytatni.

végh Sándor-centenáriuM 2012. május 12. 11:00 Fesztivál Színház

kamarakoncert – A tanítványok beethoven: c-moll zongoratrió, op. 1, no. 3 bartók: duók; kontrasztok Schubert: c-dúr vonósötös, d. 956 Km.: Arvid engegård, várjon dénes, fenyő lászló, keller András, klenyán csaba, keller Quartet

2012. május 12. 19:30

bartók béla nemzeti hangversenyterem

ránki dezső, klukon edit és a camerata Salzburg Mozart: d-dúr („prágai”) szimfónia, k. 504 J. S. bach: c-moll versenymű két zongorára, bwv 1060; c-moll versenymű két zongorára, bwv 1062; beethoven: vii. (A-dúr) szimfónia Vez.: keller András

2012. június 10. 10:00 Fesztivál Színház

A végh Sándor nemzetközi vonósnégyes verseny döntője 2012. június 11. 19:30 Fesztivál Színház

A végh Sándor nemzetközi vonósnégyes verseny díjkiosztója és gálahangversenye

c A M e r A t A

S A l Z b u r g

mm19

MUPA 2012_3.indd 19

4/25/12 7:20:42 AM

A t o M - f ú Z i ó b é R C e S i

b a R b a R a

„a zene a krízis és a konfrontáció időszakában különösen kreatív időket él meg. A 20. század második felének legizgalmasabb korszaka a hatvanas évek voltak. utat tört magának a rock’n’roll, a jazz is új irányt vett…” joe zawinul pedig – akitől e mondatok származnak – vegyítette e kettőt, méghozzá oly érvénnyel, tartalommal és sikerrel, mint kevesen. A jazztavasz 2012 a nyolcvan éve született mester és a fúziós jazz műfaja előtt tiszteleg.

k i n S e y - w i l l i S b o r l A i t r i o

a jazz talán utolsó markáns, kontinenseken átívelő, több évtizeden át a fősodrot adó irányzata, amelyet kezdetben a jazz-rock, majd inkább a „fusion” címkével láttak el, valamikor a hatvanas évek végén született.

Sokan ezt a pillanatot a jazztörténet egyik legnagyobb bálványához, Miles davishez kötik, és az ő 1969-es In a Silent Way és 1970-es Bitches Brew című albumaihoz szúrják le kis zászlócskájukat. az In a Silent Way című szám, ahogy a Bitches Brew-t nyitó Pharaoh’s Dance is Zawinul szerzeménye. araszolhatunk azonban még vissza három évet, amikor létrejött a Mercy, Mercy, Mercy című kompozíció, szintén Zawinul jóvoltából, amelyet a Cannonnball adderley Sextettel vett először lemezre. a rhythm & blues és a jazz összefonódásából született darab a billboardlista tizenegyedik helyéig kúszott, előadását Grammy-díjjal jutalmazták, és a kislemezből több millió példány fogyott. a dal nagy szerepet játszott abban, hogy az addigra némileg népszerűségét vesztett jazz műfaja iránt ismét felkelt az emberek érdeklődése. Zawinult ezután végig ott találjuk az élvonalban, a legizgalmasabb, legkreatívabb előadók és zeneszerzők közt, aki később a weather Report alapítójaként a fúziós jazz nehezen meghaladható alapkövét helyezte el, majd mint a Zawinul Syndicate frontembere és agytrösztje már 1987-től lényegében világzenét játszott, amikor a zeneipar még nevet sem adott e műfajnak.

Az 1932. július 7-én Bécsben született joe Zawinul magyarországi koncertjein nem felejtette el megjegyezni, hogy nagymamája Kaposvárról származott. nagy szeretettel játszott

a magyar közönségnek, és itthon is mindig nagy szeretettel fogadták őt. egyik utolsó koncertjét 2007. augusztus 1-én adta a Veszprémi Ünnepi játékokon. az ünnep akkor vált teljessé, amikor a láthatóan nagybeteg Zawinul mellé a színpadra lépett a következő este főhőse, wayne Shorter szaxofonos, akivel több mint két évtized után először álltak egy színpadon. az In a Silent Wayt adták elő. a Zawinul Syndicate tagjai pedig boldogan és fegyelmezetten játszották végig mesterükkel a fellépést – ez volt Zawinul utolsó előtti koncertje.

2012-ben ebből a csapatból továbbviszi a lángot Paco Sery elefántcsontparti dobos (akire még jaco Pastorius hívta fel Zawinul figyelmét), aziz Sahmaoui és jorge bezerra ütőhangszeresek (Marokkóból, illetve brazíliából), valamint a varázslatos énekesnő, Sabine Kabongo, aki kongói gyökerekkel rendelkezik. a zenekar további tagjai alune wade baszusgitáros, emile Parisien szaxofonos (a szaxofon jelenlétének köszönhetően a weather Reportkorszak hangzása is felelevenedik), Thierry eliez billentyűs és Munir hossn gitáros. bár a Syndicate éveken át csak egykori csapatkapitányuk számait játszotta, a nyolcvanadik születésnapi koncertturnéra olyan új darabokat is komponálnak tagjai, amelyek a maestro zenei világát, szellemiségét idézik. és ha már eddig oly sok szál kötötte a szindikátust Magyarországhoz, hadd gyarapodjon még eggyel: File Under zawinul című első, egykori névadójuk nélkül 2012 februárjában felvett lemezüket a nemzeti hangversenyterem-beli koncert napján jelenteti meg a hunnia Records.

mm20

MUPA 2012_3.indd 20

4/25/12 7:20:44 AM

MUPA 2012_3.indd 21

4/25/12 7:20:46 AM

F o T 贸 :

J o e h o l G e R

K e i F e l

Z A w i n u l

JAZZtAvASZ 2012. május 13. 16:00

Fesztivál Színház

kinsey-willis-borlai trio Km.: borlai gergő (dob), gary willis (basszusgitár), Scott kinsey (billentyűs hangszerek)

2012. május 13. 18:00 bartók béla nemzeti hangversenyterem

the Syndicate – tribute to Joe Zawinul Km.: paco Sery (dob), Sabine kabongo (ének), Aziz Sahmaoui (ének, ütőhangszerek), Jorge bezerra (ütőhangszerek), Alune wade (basszusgitár), émile parisien (szaxofon), thierry eliez (billentyűs hangszerek), Munir hossn (gitár)

2012. május 13. 20:00 Üvegterem

rozsnyói péter-trió Km.: rozsnyói péter (zongora), orbán györgy (bőgő), Mohay András (dob)

2012. május 13. 20:00 Fesztivál Színház

e-nerd – post 9:30 collective Km.: huszár endre (dob, elektronikus kontrollerek), rob van de wouw (trombita), Mohai tamás (gitár), ii. lengyelfi Miklós (basszusgitár), kozma orsi (ének), rácz roland (billentyűs hangszerek), Zsemlye Sándor (szaxofon), gábor Andor (ütőhangszerek)

2012. május 13. 22:00 bartók béla nemzeti hangversenyterem

the yellowjackets Km.: bob Mintzer (szoprán- és tenorszaxofon, basszusklarinét), ewi, russell ferrante (zongora, billentyűs hangszerek), felix pastorius (basszusgitár), william kennedy (dob)

t h e

a jazztavasz egészére érvényes: File Under zawinul, még ha egyes fellépőkre jobban, másokra kevésbé igaz is, hogy meghatározza zenéjét a horgolt sapkás zseni. A Kinsey– Willis–Borlai Trióét feltétlenül. Scott Kinsey billentyűs volt ugyanis zawinul Faces and Places című albumának producere, és szoros barátság kötötte össze kettejüket. Kinsey zenei ízlése, játéka felvállaltan és erősen viseli a zawinuli bélyeget. Gary willis a weather Report feloszlása után játszott wayne Shorter zenekarában. Kettejük pályája a Tribal Tech csapatban fonódott össze, ahol a gitáros, Scott henderson is működött, ő viszont egyben Zawinul gitárosa is volt a Syndicate korai korszakában. borlai Gergő pedig immár nem csak nagy tisztelője, de egyenrangú partnere is Kinsey-nek és willisnek.

A 9:30 Collective, Huszár endre dobos sokoldalú produkciójának neve eleve tisztelgés a weather Report előtt, melynek 8:30 című dupla lemeze részben az 1979-es világkörüli koncertturnéjukon készült. a magyar gyökerű kollektíva több kompozíciót is jegyez, melyet Zawinulnak ajánlottak. a produkció legújabb, a május 13-i fesztivál napján debütáló kiadása, melynek neve enerd (fordítsuk elektrománnak), már a jövő hang- és színpadtechnikáját valósítja meg, hiszen enerd (endre) a dobok mögül valós időben egy teljes interaktív hangvarázsló rendszert is működtet.

y e l l o w J A c k e t S

a csapat vendége a holland nu-jazz szcéna legünnepeltebb trombitása, Rob van de wouw. a koncerten nem csak a hangzásbeli, de a látványelemek is a legmodernebb trendeket képviselik – s ezek valódi újdonságnak számítanak itthon. a jazztavaszt záró együttes maga is jazztörténetet teremtett, hiszen a weather Report mellett és őket követően máig az egyik legfontosabb, legmarkánsabb stílusjegyekkel rendelkező zenekara a fúziós jazznek: a yellowjackets a műfaj élő jelene, amely a maga három évtizedével példaértékű csapatszellemről, kreatív energiatartalékokról, alkalmazkodóképességről tesz tanúbizonyságot. indokolt hát, hogy a Müpában is elsősorban őket magukat ünnepeljük, bár a zawinuli kötődés náluk sem elhanyagolható. Scott yanow újságíró szerint a yellowjackets szerzeményei néha joe Zawinul legdallamosabb pillanatait idézik. érdekesség még, hogy a yellowjackets koncertfilmjeinek rendezője és producere több alkalommal anthony Zawinul, a billentyűs legidősebb fia volt. ami pedig a 2012-es turné újdonsága a „Darazsak” életében: a basszus szólamot hosszú évek után nem jimmy haslip, hanem Felix Pastorius – igen, igen, a legendás jaco fia – szolgáltatja william Kennedy régi-új dobos, bob Mintzer szaxofonos és az alapító Russell Ferrante billentyűs mellett.

mm22

MUPA 2012_3.indd 22

4/25/12 7:20:49 AM

MUPA 2012_3.indd 23

4/25/12 7:20:50 AM

v A S h e g y i

n e h é Z

g y ö r g y ,

f o t ó :

M u n k A

S c h i l l e r

é d e S

k A t A

g y ü M ö l c S e

H A j d Ú l í V I A Vashegyi György haydn évszakok című oratóriumának megvalósításával majd’ akkora feladatra vállalkozott, mint annak idején haydn az oratórium megírásával. bár az alkotás és a megvalósítás két külön kategória, a belefektetett energia és idő hasonlóként is megítélhető. Csak remélni lehet, hogy a párhuzam itt meg is áll, és sem a karmester, sem az előadók nem öregszenek bele annyira a munkába, mint haydn.

2012. május 14. 19:30 bartók béla nemzeti hangversenyterem

A liszt Akadémia Szimfonikus Zenekarának hangversenye – Alma Mater-koncertek haydn: Az évszakok, hob. XXi:3 Vez.: vashegyi györgy

Az 1798-as esztendő a teremtés sikerét hozta; ennek nyomán az udvari könyvtárigazgató, Gottfried van Swieten báró rábeszélte haydnt, hogy írja meg az évszakokat is. a körülményeket ismerve nem csoda, hogy haydn nem sok kedvvel látott a munkának. Thomson the Seasons című költeményének részletei alkotják a librettót, Van Swieten haydn szerint is gyenge minőségű fordításában. ráadásul – mivel Haydn ragaszkodott hozzá, hogy angol változata is

legyen az oratóriumnak – Van Swieten készítette az angolra való visszafordítást is. Mivel van Swieten nem ismerte olyan szinten az angol nyelvet, amit a visszafordítás magas színvonala megkívánt volna, az angol szöveg híján van nyelvi leleményeknek és irodalmiságnak. ez is az oka annak, hogy a mű kevésbé lett népszerű angliában, mint elődje, a teremtés. az idősödő haydn egészégét megviselte a kitartó, lelkiismeretes munka

mm24

MUPA 2012_3.indd 24

4/25/12 7:20:52 AM

– Simon, lukács és Hanna – a paraszti nép archetípusait képviselik. a cselekményben többször is megjelenik a kor azon általános vélekedése, hogy a parasztok jókedvvel, könnyedén végzik munkájukat. ez az „ősz” idején teljesedik ki egy, a szorgalom dicséretét zengő trióban és kórusban. haydn ennek a Van Swieten-ötletnek láttán megjegyezte, hogy bár egész életében szorgalmas volt, még sosem kellett a „Szorgalom Dicséretét” zengenie. Vele ellentétben azonban van, aki szívesen zengi. a karmester Vashegyi György így beszélt a műről: „joseph haydn évszakok című oratóriuma számomra az európai zenetörténet egyik legfontosabb műve, talán még a teremtésnél is közelebb áll hozzám.

Hihetetlen, ahogyan az 1732-ben, a barokk kor utolsó évtizedei egyikében született haydn közel hetven évesen – elsősorban e művével – »megteremtette« a német romantikát: Mendelssohn, Schumann, brahms és wagner más-más módon ugyan, de mind Haydn »köpönyegéből« bújnak elő.

Számomra azért is különösen kedves az oratórium, mert életem egyik legnagyobb élő koncertélménye (john eliot gardiner 1992-es budapesti koncertje) is hozzá kötődik, valamint saját együtteseim, a Purcell Kórus, és főleg az orfeo zenekar 2003-ban ennek a műnek a fertőszentmiklósi előadásával váltak »nagykorúvá«.”

a kompozíción, amit csak 1801-ben fejezett be. azonban míg a teremtés komponálásakor majdnem teljes alázatossággal vetette alá magát a nálánál jóval alacsonyabb színvonalon alkotó van Swieten kívánságainak, az évszakoknál már nem tűrt minden javaslatot ilyen békésen. igaz, volt is, amivel a báró túllőtt a célon. a békák kórusát, valamint a többi, túlzóan hangfestő részleteket illető javaslatra például haydn haragosan kelt ki egy barátjának írt levelében: „csak rám erőltetik ezt az elfranciásított szemetet... Ilyet grétry szokott írni...” – a levél azonban rossz kezekbe került, egy újságíró közzétette lapjában. Van Swieten természetesen erősen sértve érezte magát, egy időre el is hidegültek egymástól haydnnal. a négyrészes oratórium zenekarát és többnyire négyszólamú kórusát három szólista egészíti ki. a szólisták

Mivel a művet a Zeneakadémia együttesei és szólistái adják elő, felmerül a kérdés, hogy mi a fő célja egy ilyen nagyszabású mesterkurzusnak? Vashegyi elmondta, kifejezetten fontosnak tartja, hogy a diákok már tanulmányéveik alatt is élőben találkozhassanak ezekkel a nagyszabású remekművekkel, s ez vezérelte az előző évek bach- és Mozart-projektjeiben is. ennek akkor is van értelme, ha a koncert nem minden részlete lesz lemezfelvétel-minőségű. Tapasztalata szerint ugyanakkor az igazán kiemelkedő képességű előadók már diákként is „megvillannak” egy-egy ilyen alkalomkor. az egész tanéven átívelő kurzus új dolog, a karmester elmondása szerint ilyesmit eddig nem csinált: „Tavaly november-decemberben egyenként meghallgattam harminc énekes hallgatót, akik mind haydnt énekeltek nekem – részleteket a Cecília-miséből (1766), a Stabat Materből (1767), a l’infedeltà delusa-ból (1773), a l’isola

disabitata-ból (1779), és persze a két német nyelvű oratóriumból, a teremtésből és az évszakokból. ezek közül az énekesek közül választottam ki tizenöt hallgatót, akik idén februárban újra előénekeltek, közülük kerülnek ki az áprilisi hangverseny – ez egy ingyenes koncert lesz április 29-én 16 órakor a Budavári Aulában (Kapisztrán tér 1.) – és a május 14-ei koncert szólistái (baráth emőke - szoprán, Pataki-Potyók Dániel - tenor és Murvai Dénes - basszus). április végén karmesterkurzust is tartok majd e művekből, erre a hónap elején történt az aktív résztvevők kiválasztása. afféle beszélgetős koncertet, »gesprächskonzert«-et tervezünk: mesterem, helmuth Rilling csinált sok ilyet kurzusain, tőle vettem az ötletet. a nagy kurzus célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a 18. század »legnagyobb magyar zeneszerzőjére«, haydnra, ezen kívül, hogy minél nagyobb számban összehozza a sokféle dolgot külön-külön buzgón tanuló és gyakorló zeneakadémista hallgatókat.”

Természetesen a próbafolyamatnak megvoltak a maga nehézségei, mivel a mű rendkívüli előadói igényekkel lép fel. Vashegyi György beavatott a kulisszatitkokba: az évszakoknak számos olyan részlete van, ahol tíz-tizenöt taktuson teljes mértékben lemérhető az előadás színvonala. ezek akár a Zeneakadémia együttesei, akár a berlini Filharmonikusok számára egyaránt nehezek. a partitúra elsősorban a zenekar számára tartogat buktatókat, de erdei Péter karnagy úrnak sem volt könnyű dolga az alma Mater Kórus felkészítése során: a kórus számára is erőt próbáló a mű, főleg az „ősz” két hatalmas, ráadásul egymást követő kórustétele, a Vadász- és Szüreti kórus.

Az előadás – a natúrtrombitákat leszámítva – zömében „modern” hangszereken zajlik, de a historikus megközelítés számos eleme és eredménye már a levegőben van. „nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy a régi korok zenéjére az adott kor hangszerei egész egyszerűen alkalmasabbak... De most csak az a fontos, hogy minél több fiatal zenészhez közel kerüljön ez a csodálatos, felfoghatatlan gazdagságú remekmű.” az évszakok a május 14-ei Müpabeli hangverseny egy, az egész tanéven átívelő kurzus befejező eseménye lesz.

mm25

MUPA 2012_3.indd 25

4/25/12 7:20:53 AM

„ n e M M á S v i l á g o k r A – t ü k r ö k r e v A n S Z ü k S é g ü n k ” V e R e S

b á l i n T

a Solaris hőseinek útja végtelen távolba, a fizikailag még elérhető „másvilágba” tart, ám útjuk végén egy olyan tükör várja őket, amelyből saját arcuk elérhetetlen idegensége sugárzik. Kétségtelenül kísérteties ez a tapasztalat, de korunk művészetében annál hangsúlyosabban van jelen. a Music for Solaris című program fél évvel premierje és egy hónappal new york-i bemutatója után végre a Müpában is látható/hallható.

2012. május 17. 19:30

bartók béla nemzeti hangversenyterem

Music for Solaris – ben frost & daníel bjarnason ben frost - daníel bjarnason: Music for Solaris henryk górecki: 3 pieces in the old Style Arvo pärt: fratres Km.: Sinfonietta cracovia filmmanipulációk: brian eno és nick robertson

Stanislaw lem ötven éve napvilágot látott örökbecsű sci-fi regénye – amit az eredeti színvonalán bár a könyvétől eltérő konklúziókkal andrej Tarkovszkij filmesített meg – filozófiai kérdéseket feszeget. Milyen távolra kell mennünk ahhoz, hogy végül önmagunkra találjunk? Felfedezhetjük-e az ismeretlent, ha közben önmagunk számára bizonyulunk rejtélynek?

Van-e határ a külvilág megismerése és lelkünk mélyrétegeinek feltárulása között? hogyan és miért válhat a valószínűnél is valószerűbbé éppen az, ami tökéletesen valószínűtlen? lem szülőhazájának legprogreszszívebb kísérleti zenei fesztiválja, a krakkói unsound tavaly rendelte meg az izlandi Ben Frost–daniel Bjarnason alkotópárostól a május 17-én a Művészetek Palotájában is bemutatásra kerülő Solaris című több művészeti ágat mozgásba hozó produkciót, amelyben a két muzsikus egyszerre reflektál az eredeti regényre és Tarkovszkij kultmozijára – ez utóbbihoz kapcsolódóan nem kisebb nevek, mint brian eno és nick Robertson közreműködésével. az eredeti mű filozófiai és lélektani mélységei lehetővé tették Tarkovszkij számára, hogy a benne ábrázolt

problematikák összetettségük feláldozása nélkül fogalmazódhassanak újra a film médiumában 1972-ben.

2011-ben Frost és Bjarnason egy újabb mediális határátlépésre tett kísérletet: arra ugyanis, hogy a filmmé változtatott regény ezúttal a zene nyelvén jusson újabb kifejezéshez. Filmzene természetesen már Tarkovszkijnál is volt, ott azonban pusztán aláfestő, kiegészítő feladatokat töltött be, itt viszont főszerepet kap, és egy képzeletbeli, álommunkaszerűen kifejlő „belső mozi” előhívójaként funkcionál, amelyhez a Tarkovszkij filmből vett, manipulált vetítések csak támpontokat nyújtanak. a lengyel megrendelők elhatározása, hogy nagy sci-fi írójuk előtti tiszteletadásukat nem egy honfitársukra, hanem külföldi művészekre bízzák, a maga módján nagyon is a mű szellemének megfelelő döntés volt.

Az „eltávolodni önmagamtól – hogy aztán a távolban találjak rá önmagamra” paradox mottója mentén keresve sem találhattak volna jobb partnereket, mint a reykjavíki kortárs zenei élet két fenegyerekét. a zajzene, a minimalizmus és a post-punk forrásaiból bőven merítő, de legfőképp a brian eno nevéhez társítható ambient

music koncepciójának tradícióját követő, tisztán zenei (elektroakusztikus) és multimédiás (filmes, táncos, installációművészeti) produkciókat egyaránt jegyző ben Frost, valamint a klasszikus zenei háttérrel bíró, zeneszerzőként a modernizmus agresszív energiáit a klasszicitás szépségeszményeivel és arányrendszereivel ütköztető, karmesterként máris világhírű együtteseket dirigáló Daníel bjarnason párosa közép-európai perspektívából tekintve valóban hasonlítható lem kozmonautáihoz – különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a fesztivál által a projektbe delegált „utastárs” a ma már nemzetközi szinten is előkelő helyen jegyzett, a klasszikus és a modern repertoárban egyaránt jártas Sinfonietta Cracovia. a lengyelek választásában azonban az is szerepet játszhatott, hogy tisztában voltak vele: a nagy távol-

mm26

MUPA 2012_3.indd 26

4/25/12 7:20:58 AM

b e n

ságok megtétele révén kibontakozó önmegismerés az elektronikus zene világában ma már világsztárnak számító ben Frost számára is alapvető tapasztalat. hiszen mi másért költözne egy 25 éves ausztrál ifjú éppen Reykjavíkba, ha nem azért, mert úgy véli, ott valamiféle „szellemi űrállomást” talál? azon lehetne vitatkozni, hogy a világ nagy kortárszenei központjai new york, london, Párizs és berlin mellett hol találhatók, Reykjavík azonban bizonyára nem tartozik e központok közé. Még annak ellenére sem, hogy olyan művészek indultak innen világhódító útjukra, mint björk, emiliana Torrini, a Sigur Rós vagy éppen hafliði hallgrímsson.

Reykjavík vonzása inkább a periféria, a határ vonzása – olyanoknak való, akik huzamosan a határon kívánnak tartózkodni, mint dr. Snaut és dr.

Sartorius, és legfőképp, mint dr. Kelvin a Solaris bolygó űrállomásán.

f r o S t ,

f o t ó :

b o r k u r

a koncert második felében megszólaló két 20. századi alkotás zenetörténetileg fontos háttértapasztalatokat kínál Frost és bjarnason Solarisához, továbbá topológiailag is visszaköti a Sinfonietta Cracoviát önmagához, ám ezeken felül még másfajta összefüggésben is áll a Solarisszal. henryk Mikolaj Górecki (1933-2010) a 20. századi lengyel zene legfontosabb alakjainak egyike, aki az észt Arvo Pärttel (1935) együtt az ún. szakrális minimalizmus legismertebb képviselője és a keményvonalas kortárs zenei körökön kívül legtöbbet hivatkozott 20. századi komponisták egyike.

(Górecki Harmadik szimfóniájának CD-felvétele egyedülálló módon még a billboard, popsztárokkal teletömött eladási listájára is felkerült; Arvo Pärt népszerűségéről pedig elegendő csak a The wire magazin Frostot karakterizáló újságírójának mondatát idézni: „mélyebb és sötétebb minimalizmus – fenyegetô és klausztrofóbiás…

S i g t h o r S S o n

olyan, mintha Arvo Pärtet trent Reznor hangszerelte volna… Pazar!”) Kettejük egy-egy művének szerepeltetése tehát szinte magától értetődő ezen a koncerten – a művek konkrét kiválasztása azonban korántsem mellékkörülmény.

Mind górecki, mind Pärt ugyanis olyan zeneszerzői miliőben nőttek fel és olyan (dodekafon) művekkel indították pályájukat, amelyek fényév távolságban vannak későbbi, a mai közönség számára jól ismert, meditatív zenei világuktól. górecki 1963-ban éppen az ezen a koncerten is felcsendülő Három darab régi stílusban című művével, Arvo Pärt pedig a hetvenes évek közepén/végén írott Fratres műcsoporttal tette meg az első lépést abba az irányba, amely ugyan nem a tudományos-fantasztikus jövő, hanem a mélységes múlt felé mutatott, de ami végül éppúgy az önmegismerés titokzatos módjának bizonyult, mint Frost és bjarnason elmerülése a Solarisban. mm27

MUPA 2012_3.indd 27

4/25/12 7:21:01 AM

M i n d e n , F i l i P

A M i

Z e n e

V i K T ó R i a

bartóknak, Kodálynak is a népzenében vannak a gyökerei, mint ahogy például janáčeknek és Griegnek is. az előadóművészek közül ma inkább a folk- és a worldmusic képviselői juthatnának eszünkbe erről és kevésbé gondolnánk azt, hogy világjáró, komolyzenét játszó muzsikusok is sokat merítenek a népi kultúrából. leonidasz Kavakosz hegedűművész márpedig a görög népdalokon kezdte el csodálatos hegedűhangját képezni. lehet, hogy nem véletlenül ilyen tiszta az a hang…?

2012. május 18. 19:30 bartók béla nemzeti hangversenyterem

riccardo chailly és a lipcsei gewandhaus Zenekara Sosztakovics: i. (a-moll) hegedűverseny, op. 77 brahms: iii. (f-dúr) szimfónia, op. 90 Km.: leonidasz kavakosz (hegedű)

r i c c A r d o

c h A i l l y

Kavakosz gyerekként vette a kezébe a hegedűt, mindössze öt évesen. nem volt meglepő, hogy ilyen korán kezdte és éppen ezt a hangszert választotta, hiszen nagyapja is zenész volt, akinek hegedűje kézről kézre járt a családban, így a zene is apáról fiúra szállt. az édesapa egyébként híres népzenész, így a kisfiú számára egyértelmű volt, hogy ilyen irányban induljon el. „Görögországban akkoriban úgy gondolkodtak, hogy a népzene alsóbbrendű dolog, így én is hamar elhagytam ezt a vonalat. utóbb kicsit megbántam, mert a népzene a klasszikus zene gyökere” – nyilatkozta a muzsikus egy korábbi interjújában. a népi

kultúra azért is volt inspiráló kezdés – bármily rövid volt is az elmélyülés ideje –, mert bár ott is minden tájegységnek megvan a maga jellegzetessége, a fő elem mindenütt a népdal, amit énekszerűen megszólaltatni egy-egy hangszeren mindenképp jó iskola.

Szerencsére a papa a klasszikus zenében is jártas volt, így könnyedén sikerült átnavigálni a komolyzene területére, ám nem ment minden ilyen egyszerűen. „az apám és köztem sokszor rémes viták zajlottak, mert azt akarta, hogy egyre jobb és jobb legyek, én pedig lázadtam ez ellen. a probléma eredete az volt, hogy a hegedű nagyon nehéz hangszer, főleg

az első években, amikor szép hangon játszani egyáltalán nem könnyű” – emlékezik vissza a hegedűművész.

Sokszor, amikor gyakorolt, csak a nyekergés hallatszott ki a szobából és az a kétségbeejtő gondolat zakatolt a fejében, hogy ez nem úgy szól, mint a nagypapa hegedűje! a fordulópont kilenc évesen következett be, amikor egy legendás athéni tanárhoz került. Stelios Kafantaris Platón filozófiáját vallotta és a kultúra szent szolgálatának tekintette a tanítást. a legfontosabb, amit Kavakosz nála sajátított el, az az, hogy humánus művész legyen. „az apámtól az aka-

mm 28

MUPA 2012_3.indd 28

4/25/12 7:21:03 AM

raterőt kaptam, Kafantaris pedig arra tanított meg, hogy hogyan lélegezzek fel. ő mutatta meg azt az utat, mely szerint mindig pontosnak kell lenni, de mindig tudni kell, hogyan és mikor lehet szabadon szárnyalni” – folytatta leonidasz. a leckéket olyan jól sikerült elsajátítani, hogy tizenkét évesen már az európai unió ifjúsági Zenekarában játszott, az együttes legfiatalabb tagjaként. Teljesült az az álma is, hogy a Proms-on, a bécsi Musikvereinben, az amszerdami Concertgebouw-ban lépjen fel, Tizennyolc évesen elindult a nemzetközi Sibelius hegedűversenyen helsinkiben, és megnyerte. a versenyen édesanyja kedvenc darabjával, Sibelius d-moll hegedûversenyével győzött, s a darab azóta is végigkíséri a pályáját. 1991-ben gramophone-díjban részesült az a felvétel, amelyen ez a darab szerepel – két változatban – a lahti Szimfonikus Zenekar előadásában, osmo Vänskä vezényletével, és legutóbbi magyarországi fellépésén, 2009 februárjában a Bartók Béla nemzeti hangversenyteremben is ezt a versenyművet játszotta a nagyközönség és a kritikusok örömére. egyikük így fogalmazott: „Kavakosz bámulatos hegedűs. Még a skálázását is elhall-

gatnám, olyan nemes hangon játszik.

Makulátlan technika, kikezdhetetlen muzikalitás.” a rendszeresen hazánkba látogató hegedűs kamarazenével is sokat foglalkozik. 2008-ban például Perényi Miklóssal játszotta a Zeneakadémián brahms hegedűre és csellóra komponált a-moll kettôsversenyét, a Pinchas Steinberg vezényelte budapesti Fesztiválzenekarral, továbbá rendszeres kamarapartnere nagy Péter, Schiff andrás és Várjon Dénes is. amikor a magyar muzsikusokról és azok különleges kvalitásairól faggathattam személyes találkozásunkkor, anno ezt mondta: „a zene nem nemzetiségtől függ. Minden művész, akivel együtt dolgozom, hozza magával a próbákra a saját élményét, tehetségét, tudását, személyiségét, és az egyes művészekkel való közös munkát ez teszi különlegessé. a legfontosabb a partnerbe vetett bizalom: a tehetségébe, az ösztönösségébe, az elhivatottságába. én ugyanezt próbálom nyújtani, és remélem, hogy az eredmény, ami ebből az összmunkából létrejön, a lehető legjobb, amit adhatunk. a magyar művészek esetében talán a darabok-

hoz való közelítés az érdekes, és ez a kvintesszenciáját adja annak, amit én a zenéről gondolok: az ösztön és az intellektus olyan módon keveredik az ő munkájukban, ami számomra egyedülálló, és egy magasabb minőséget jelent.” érdekes, hogy élete egyik legszebb bókját is egy magyar muzsikustól kapta, attól, akinek születési centenáriumára éppen idén emlékezünk. Végh Sándor, amikor Kavakosz tanácsot kért tőle jobbkéz-technikájával kapcsolatban, azt mondta neki, hogy nagyon személyesen, de egyáltalán nem magamutogatóan játszik. „és így is kell játszani, ez az az elv, amit követni szeretnék” – tette hozzá leonidasz. a májusi fellépésére Sosztakovics a-moll hegedûversenyével, a világ egyik legrégebben alapított és máig is működő együttesével, a Riccardo Chailly dirigálta lipcsei Gewandhaus Zenekarral érkező hegedűművésznek azonban ennél is többet jelentenek a hangok és azok közvetítése: „a zene nemcsak az, amit hallasz, hanem zene lehet az is, amit csinálsz. amikor valamit odaadással és koncentrációval teszel, mások lelkét is megérintve, nos, az mind a zene egy formája.”

l e o n i d A S Z

k A v A k o S Z

mm29

MUPA 2012_3.indd 29

4/25/12 7:21:07 AM

t á r k á n y

A Z h o n T

M ű v e k

é r t ő l

A Z

ó c e á n i g

a n G é l a

egyedülálló rendezvénysorozatnak ad otthont budapest május végén. a magyarországi népés világzene hazai és külföldi népszerűsítése a cél – négy napon (és éjjelen) keresztül, nem mindennapi szakmai összefogással.

a tradicionális zenét akár autentikus, akár feldolgozott formában játszó kiváló magyar zenekarok színvonala, változatossága és sokasága egyedülálló a nagyvilágban, valódi hungarikum. a négynapos intenzív programfolyam nemcsak a hazai fülnek nyújt minden bizonnyal valódi csemegét, hanem a meghívott külföldi szakembereknek – és remélhetőleg rajtuk keresztül a nagyvilág igényes zenét szerető közönségének is. az értől az óceánig programsorozat egyben kitörési pont is, hiszen a lemezipar az utolsókat rúgja, a világgazdasági válság hatására egyre kevesebb a szponzor és egyre fogyatkozik a közönség. a különleges aktualitást az adja, hogy 2012-ben negyvenedik évfordulóját ünnepli a magyarországi táncházmozgalom, amelynek az eredményei nélkül ma nem büszkélkedhetnénk ilyen gazdag és sokszínű előadói palettával (gon-

doljunk csak az azóta felhalmozott gyűjtésekre, a művészeti oktatásra alapfoktól immáron az egyetemi szintig, a tanfolyamok, táborok, táncházak százaira). Ünnepelhetjük, hogy a magyar táncházmódszer 2011 novemberében olyan nemzetközi elismerésben részesült, amelyhez hasonlót kevesen tudnak a világban felmutatni: az uneSCo a szellemi kulturális örökség átörökítésének követendő modelljei közé választotta. a rendezvény lehetőséget nyújt rá, hogy az eredmények nemzeti és nemzetközi szinten is tudatosuljanak, s hogy előadóink reflektorfénybe kerüljenek itthon és külföldön. a rendezvénysorozat újszerűsége, hogy olyan külföldi fesztivál- és programigazgatók, médiaszakemberek lesznek jelen, akik nyitottak a magyar zenék iránt, és dolgoznak is azok népszerűsítéséért. a négynapos programban nemcsak koncertről kon-

2012. május 26. 19:00 Fesztivál Színház

értől az óceánig Km.: csík Zenekar, tárkány Művek, Makám, folkSide (lukács Miklós, dés András, novák csaba, Szokolay dongó balázs, both Miklós)

certre látogatva ismerkednek a hazai piaccal, hanem a koncertek előtt-után és a közös étkezések alkalmával is sor kerülhet kötetlen eszmecserékre. Tapasztalataikat egy mindenki számára nyitott konferencián fogják megosztani az érdeklődőkkel, ahol a fellépő zenészek mellett bárki szót válthat velük. a programsorozatban nép- és világzenénk szinte valamennyi figyelemre méltó produkciója felsorakozik. a négy nagy, különböző tematikájú koncert

mm30

MUPA 2012_3.indd 30

4/25/12 7:21:11 AM

M A k á M

mellett budapest éjszakai arcát is meg lehet ismerni az erzsébet téri akváriumban, az A38 hajón vagy a Fonó táncházában. hazánk legsikeresebb szabad téri múzeumában, a szentendrei Skanzenben pedig a hagyományos életmód mellett a Pünkösdi Sokadalom zenés forgatagába is belekóstolhatnak az érdeklődők.

Minden korosztály találhat magának programot: a népzene mellett elkötelezett táncházasoktól az elektronikus zenét kedvelô gimnazistákon át a konszolidáltabb szórakozásra vágyó közönségig mindenki meglelheti a szája íze szerinti programokat, az igazi ínyencek meg már most írják be a naptárukba mind a négy napot. amerre járunk majd, mindenhol kitűnő zenét hallhatunk – az értől az óceánig. az autentikus magyar népzenét kiválóan játszó Tükrös vagy Szeret zenekaroktól a moldvai csángó népzenéből táplálkozó Fanfara Complexáig, a roma folklórban már régóta éllovas Parno Graszttól a még csak nemrég alakult Vojasáig, a tradicionális alapú etnorockkal új időszámítást nyitó Csík zenekartól az etnodzsesszben világklasszis Dresch „Dudás” Mihályig, a gitárprímásként elhíresült both Miklós napra nevű zenekarától a feldolgozott népzene, a sanzon és a progresszív

rock elemiből új minőséget teremtő Fókatelepig – és sorolhatnánk még… a hagyományok háza a tradicionális népzene, a Fonó budai Zeneház az etnojazz és a táncházak, az A38 hajó az elektronikus alapú modern világzene otthona lesz, míg a Művészetek Palotája színpadára lépő négy együttes a világzenei fősodort képviselik. az „urban folk” régi motorosai mellett egészen új formációk is bemutatkoznak majd a fesztivál harmadik estéjén a nemzetközi tapasztalatokat és trendeket megvilágító konferenciának is helyet biztosító kulturális központban. a Müpa-beli felejthetetlen élményről négy igen karakteres, bár azonos műfajba sorolt, mégis lényegesen különböző együttes gondoskodik. a majd harminc éve alakult, a kezdetben instrumentális etnojazzt játszó Makám néhány éve újjászerveződött, megfiatalodott és olyan új stílusok irányába is nyitott, mint a pop és a reggae. a FolkSide neve ismeretlenül csenghet még a világzenében járatos zenerajongók körében is, hiszen csak a 2011-es koppenhágai Világzenei Vásáron (WoMeX) történt együttmuzsikálás után döntötték el a magyarországi világzene élvonalából érkező tagok (both Miklós, Dés andrás, lukács Miklós, novák Csaba, Szokolay

Dongó balázs), hogy a közös élmény folytatást kíván. Szintén fiatal csapat a 2009-ben alakult Tárkány Művek, amely a jazzből, népzenéből és a két háború közötti sanzonkultúrából gyúrta össze saját zenei nyelvét. Mellettük a veteránnak számító, több mint húsz éve muzsikáló Csík zenekar bizonyítja majd újszerűségét és frissességét a népzene és a könnyű műfajok eddig soha nem alkalmazott, igazán érdekes és sikeres ötvözésével. bízunk benne, hogy a következő években a világ a magyar zenétől és tehetségek sikereitől lesz hangos, és a tervek szerint a két-háromévente megismétlődő rendezvényen való részvételért nemcsak a hazai fellépők versenyeznek majd, hanem a külföldi szakemberek is. a rendezvénysorozat megálmodói, Marton lászló Távolodó és a Clmusic ügyvezető igazgatója, lőkös Csaba mellé társult be a hagyományok háza szervezőcsapata, és hittel vallják a fesztivál nevét is kölcsönző ady endre szavait: „Másképpen lesz holnap, másképpen lesz végre, / Új arcok, új szemek kacagnak az égre. / Új szelek nyögetik az ős magyar fákat, / Várjuk már, várjuk az új magyar csodákat. / Vagy bolondok vagyunk s elveszünk egy szálig, / Vagy ez a mi hitünk valóságra válik.” mm31

MUPA 2012_3.indd 31

4/25/12 7:21:14 AM

r á c Z

n A

Z o l t á n

d e

é S

A Z

u M Z e

M e l y i k

M e s t e r h á z i

l i g e t i ?

G á b o r

egy interjúban ligeti György úgy nyilatkozott, hogy ha valaha utcát neveznek el róla, az csakis zsákutca legyen. Csínján kell bánnunk persze a szerzők önértelmezésével – ligetire, aki nagyon szeretett a műveiről beszélni, ez fokozottan igaz –, az azonban tény: a hat éve elhunyt szerzőnek szinte minden műve egyedi, alig van olyan, amely egy másik műve által megkezdett utat folytatna. ha valaki tehát ligeti-stílust emleget, joggal kérdezhetjük: na jó, de melyik ligeti? a hetedik hommage à ligeti-koncertre ez különösen érvényes.

Miközben ligeti klasszicizálódik – aminek egyik biztos jele, hogy a Zeneakadémia új, wesselényi utcai épületét is róla nevezték el –, a rácz zoltán és az UMze által 2006-ban elkezdett sorozat épp arra hívja fel a figyelmet: a bartók utáni magyar zeneszerzés legjelentősebb – és leghíresebb – alakját nem ismerjük eléggé. a klasszicizálódás része a kanonizálódás is – vagyis kialakul a rend, hogy mi számít fontos, „nagy” műnek. Rácz Zoltánék hangsúlyozott célja azonban, hogy a teljes életmű elhangozzék, a „tévedésekkel” együtt. Az idei, május 28-i koncert ilyen szempontból is számos meglepetést tartogat. olykor talán úgy érezzük majd, nem is ligeti-koncerten ülünk, ám megeshet: ligeti zenéjének épp

az ilyen „váratlan” művek szereznek újabb híveket. az ugyanis már a legkorábbi (szóló és négykezes) zongoradarabokból is kiderül: nem átlagos tehetség vetette papírra a negyvenes években e műveket, melyek többnyire kompozíciós gyakorlatok, házi feladatok voltak.

Külön izgalmas, hogy e rövid darabok rokonságot mutatnak bartók, Kodály és Stravinsky egyes műveivel – miközben az „idézett” darabokat ligeti akkoriban nem ismerhette. bartók Mikrokozmoszát persze igen, s az 1942-es Induló vagy az egy évvel későbbi, alig negyvenöt másodperces Allegro ezt ékesen bizonyítja, ám utóbbi mintha a kétzongora-ütős Szonátából is

idézne – holott azt ligeti előzőleg sose hallotta, ahogy Stravinsky Háromtételes szimfóniáját sem, mely mintha az 1950-ben írott Szonatinában is megjelenne. a háború alatt Kolozsvárott Farkas Ferencnél tanuló ifjú kezelésre jár Pestre, s mellesleg órákat vesz Kadosa Páltól, illetve hangversenyeken hallhatja bartók és Stravinsky zenéjét. ligeti egyik erőssége pedig épp az, hogy nagyon érzi a stílusokat. (élete végéig rengeteg zenét hallgat, ockeghemtől, Frescobalditól brahmsig, Gesualdótól bachon, Mozarton át brucknerig és bartókig.) Pár koncert alapján megérzi, mi van a levegőben. az ötvenes évek első felében – már a zeneakadémia

mm32

MUPA 2012_3.indd 32

4/25/12 7:21:16 AM

2012. május 28. 19:30

bartók béla nemzeti hangversenyterem

hommage à ligeti – concerto budapest ligeti: Zongoraművek négy kézre (induló, Allegro, polifón etűd, Szonatina); Művek szóló zongorára (capriccio no. 1. és 2., invenció); három weöresdal; öt Arany-dal; román koncert (concert românesc); Szonáta brácsára; Apparitions; Atmosphères Km.: csalog gábor, kemenes András (zongora), Szabóki tünde (szoprán), dimitri Murrath (brácsa), concerto budapest Vez.: rácz Zoltán

kezett, amikor az volt a feladat, hogy saját hangját is komponálja a bachi formába. a bartók-hatás e műveknél teljesen evidens, de már valamiféle saját világ is kezd megjelenni.

Ugyanez mondható el az 1946-47-ben keletkezett Három Weöres-dalról, s ezek a legegyedibbek a korai művek közül. a négy évvel későbbi Arany-ciklus – talán a versek miatt is – konzervatívabb, a sors iróniája azonban, hogy a cenzorok a negyedik tételben (A bujdosó) Debussyt, az ötödikben (Az ördög elvitte a fináncot) pedig Stravinskyt vélték hallani, ezért a mű tiltólistára került. tanáraként – aztán igencsak szenved a zenei bezártságtól, s amikor 1956ban elhagyja az országot, számára szinte minden új, ami a világ zenei életében a megelőző tizenöt-húsz évben történt. Talán e kényszerű hiányosságnak köszönhető, hogy még kivándorlása előtt kénytelen kialakítani saját hangját, és később is csak rövid ideig tartozik valamely szerzői csoporthoz.

hasonló sorsra jutott az ugyancsak 1951-es Román koncert. ez az est egyik bombameglepetése – akár Kodály vagy Farkas Ferenc is írhatta volna ezt a mintegy tizenkét perces, négytételes szvitet, mely a maga műfajában akár korszakos is lehetett volna; a mai hallgató aligha érti, mi kifogása volt a hatalomnak vele. ligeti később azonban akkori téveszméi gyűjteményének nevezte a Concert Românescet.

De előreszaladtunk az időben. az 1943-as Polifón etûd sokak szerint megelőlegezi a „nagy” ligetit, amennyiben a (kánonszerűen belépő) négy szólam különböző hangnemű, metrumú és hosszúságú motívumot ismételget mintegy két percig – amely szerkesztési módszer rokon a hetvenes-nyolcvanas évek műveinek mikropolifóniájával. hangzásában a Polifón etûd azonban nagyon is egyszerűnek, könnyen befogadhatónak tűnik.

az emigráció után az első igazi sikert az Apparitions (Jelenések, 1959) hozta meg; ennek első tételét ligeti – elmondása szerint – még Magyarországon komponálta Visiók címen, a kézirat azonban itthon maradt, így az Apparitions eredetileg ennek rekonstruálására íródott, de időközben egy második tétellel is bővült. ligeti a zeneszerzői tradíciók közül sok mindennel szakított: nincsenek témák, hangnemek, a metrum csak a karmester orientálását szolgálja, számos hangszert olykor nem „rendeltetésszerűen” kell megszólaltatni (pl. a fagottot nád nélkül), s szélsőségesen nagy az előadói apparátus, széles a dinamikai tartomány. Míg az első rész kissé darabos, a másodikban

1945-ben ligetit felveszik a zeneakadémiára, ahol Veress Sándortól tanul zeneszerzést. a stílusgyakorlatok közül maradt fenn az 1947-es két Capriccio, illetve az 1948-as Invenció. utóbbi számos bach-gyakorlat után kelet-

megjelenik a ligetire sokszor és sokáig jellemző „folyékony” zeneszerzésmód: az anyag lassan, szinte észrevétlenül változik. Az 1960-as kölni bemutató nagy sikert hozott. nem lehet persze tudni, a kortársak mit hallottak, ám olyan rejtett szerkesztési elveket biztosan nem, mint pl. Fibonacci-sorozat. Mai füllel hallgatva az Apparitions félelmetes, de tagadhatatlanul eredeti, cseppent sem „csinált” zenének hat.

A „folytatás” az 1961-es Atmosphères, mely a Südwestfunk felkérésére íródott. amikor ligeti a földön térdelve, hasalva írta a 87 soros partitúrát, talán még nem gondolta, hogy ez lesz egyik legismertebb műve – igaz, némiképp „mandinerből”, ugyanis 1968-ban Stanley Kubrick 2001: Ûrodüsszeia című filmjéhez (más ligeti-művekkel egyetemben) felhasználta (konkrétabban: ellopta). ez már igazi kezdet és vég nélküli zene, mely elvileg ugyan 22 részből áll, ám a hallgató egyetlen folyamatnak hallja a kb. nyolc és fél percnyi anyagot. ligeti hiába az avantgárd egyik nagy ígérete – ez a mű (szemben a következő fél évtized szerzeményeivel) legfeljebb az avantgárd ellen lázad. a mostani ligeti-esten megszólal egy érett kori ligeti-mű is. a Brácsaszonáta – hasonlóan a szerző kései műveihez, mint pl. a zongora- és a Hegedûverseny, a zongoraetûdök harmadik kötete – számos vonatkozásában klasszicizálódást mutat. népi, jazz- és zenetörténeti elemei, (rejtett) hídformája akár ismét eszünkbe juttathatja Bartókot – csak sokkal „integráltabb” formában, mint a korai zenék esetében. ligetinek még nagyon sokféle hangja van, most – és évről évre az hommage à ligeti-koncerteken – az a feladat, hogy az elhangzó művekből ki-ki eldöntse, számára melyik a legszerethetőbb ligeti.

mm33

MUPA 2012_3.indd 33

4/25/12 7:21:17 AM

u t A k b o K o R

A

Z e n é h e Z

G a b R i e l l a

a legkülönbözőbb események határozták meg anne-Sophie Mutter útját: szerencsés találkozások, gyerekszülés, könyvek. Tavaly ünnepelte színpadra lépésének harmincötödik évfordulóját, és úgy tűnik, napról napra több az energiája, hiszen a családi élet és a koncertezés mellett egy saját alapítványt is létrehozott. a hegedűművésznő májusban budapesten ad koncertet, és ezt megelőzően e-mailben válaszolt a Müpa Magazin kérdéseire.

2012. május 29. 19:30 bartók béla nemzeti hangversenyterem

Anne-Sophie Mutter és a kammerorchester wienberlin Mozart: g-dúr hegedűverseny, k. 216; b-dúr divertimento, k. 137; A-dúr hegedűverseny, k. 219 wolfgang rihm: lichtes Spiel – ein Sommerstück (fényes játék – egy nyári darab) Km.: Anne-Sophie Mutter (hegedű) Vez.: Michael francis

A n n e - S o p h i e M u t t e r f o t ó : h A r A l d h o f f M A n n

ön már a pályája elején együtt dolgozhatott Herbert von Karajannal.

Hogyan történt az elsô személyes találkozás? erre a bizonyos napra, 1976. december 11-re mindig szívesen és hálával gondolok vissza. a Mester meghívott, hogy meghallgasson, és mi már előző este berlinbe utaztunk a tanárnőmmel, aida Stuckival. a csomagomban ott volt az egész repertoárom: egyebek közt Mozart és Mendelssohn hegedűversenyei, valamint bach szólószonátái, és éppen ezek közül egyet, a Chacon-

ne-t kérte Karajan 11-én reggel. ettől kezdve tizenhárom évig, egészen a haláláig intenzív munkakapcsolat volt közöttünk. Melegszívű, majdhogynem félénk embert ismertem meg benne, egy egészen rendkívüli, szenvedélyes, és óriási kíváncsisággal megáldott egyéniséget. azt a tudást és nyitottságot, amit tőle kaptam, próbálom továbbadni az ösztöndíjas növendékeimnek, szeretném, ha fennmaradna a folytonosság.

Mozart alakja, zenéje a kezdetek óta folyamatosan jelen van a pályáján.

Mennyit változott az évek során az önben élô Mozart-kép? amikor kilenc évesen az első zenekari koncertemet adhattam, egyértelmű volt számomra, hogy Mozart-darabot választok – a K. 211-es d-dúr hegedűversenyt játszottam – tehát a hozzá fűződő kapcsolatom nem is lehetne személyesebb és erősebb. a későbbiekben is mindig intenzíven foglalkoztam Mozarttal, egyebek közt azért is, mert ő az a zeneszerző, aki a legnagyobb kincseket és talán a legtöbb jelentős darabot hagyta ránk, hegedűsökre. a tizenhat érett kori

mm34

MUPA 2012_3.indd 34

4/25/12 7:21:20 AM

hegedű-zongora szonátáján néhány évvel ezelőtt, születésének 250. évfordulója kapcsán hosszan és zavartalanul dolgozhattam. eközben ismertem meg benne azt a komponistát, aki rengeteget tett azért, hogy a hegedű önálló szólóhangszerré válhasson.

Gondoljunk csak arra a fejlődésre, ami a szűk két év alatt keletkezett öt hegedűversenyében tetten érhető: a salzburgi udvarnál utódjaként szolgáló antonio brunettinek ajánlott, olaszos inspirációjú, ritornello formát használó B-dúr hegedûversenyt (K. 207), és a valamivel később született, ragyogó, és egészen egyedien megalkotott A-dúr hegedûversenyt (K. 219) – a maga Alla Turcájával – világok választják el egymástól! utóbbi hegedűverseny kezdete egyébként a mai napig minden alkalommal ámulattal tölt el. Milyen zseniális, tökéletesen új zeneszerzői gondolat, hogy a gyors tétel elején a hegedű lassú tempóban szólal meg!

A klasszikusok mellett ön rengeteg kortárs darabot is játszik. Más ilyenkor a felkészülés menete?

Az első találkozás a darabbal – legyen az 18. századi, vagy éppen mai – mindig egyforma. először ugyanis arról van szó, hogy magamévá tegyem a kottát. a felkészülés során soha nem hallgatok meg felvételeket és véleményeket, szeretném a műhöz vezető lehető legobjektívebb, ugyanakkor legszemélyesebb utat megtalálni. amikor egy új darab ősbemutatójára készülök, természetesen sokat beszélgetek a szerzővel, és ez nagyon jó és inspiráló. ezeknél a feladatoknál egyébként az is különösen izgalmas, hogy mivel érintetlen, szűz területre lépek, nem köt sem a tradíció tisztelete, sem a konvenciók elleni esetleges harc, így igazán személyes arculatot adhatok a darabnak. ön saját tapasztalatból tudja, milyen nehézségekkel kell megküzdenie egy pályakezdô zenésznek. Ezekre az élményekre visszagondolva döntött úgy, hogy létrehoz egy saját alapítványt? igen, hiszen tizenévesen én is átéltem azt az időszakot, amikor fogalmam sem volt arról, hogyan és miből vehetem majd meg az első komoly hangszeremet. Világszerte, és németországban különösen, sok alapítvány működik, ami ezzel foglalkozik, ugyanakkor mindig is az volt a véleményem, hogy ha egy alapítványt

f o t ó :

c h r i S

muzsikus vezet, még pontosabban tudja, mire is van szüksége egy fiatal kollégának, így még hatékonyabban tud segíteni.

Hogyan mûködik az alapítvány a mindennapokban? az egyik kulcsszó nálunk a személyes ösztönzés. a fiatalok tőlem vesznek órákat, és együtt muzsikálunk a négy fal között épp úgy, mint a világ különböző koncertpódiumain. Saját kis zenekarommal, a Mutters Virtuosival az elmúlt év tavasza óta többször felléptünk barokk darabokkal, Mendelssohn-művekkel, tartottunk Rihm- és Penderecki-ősbemutatókat, és a repertoárt folyamatosan bővítjük. az alapítvány munkájához tartozik még, hogy hangszereket szerzünk, ezenkívül új művekkel látjuk el a fiatal művészeket, hogy bővüljön a repertoár ismeretük. a bőgős Roman Patkolo esetében például – aki a legtehetségesebb vonós, akivel az elmúlt évtizedekben találkoztam – arról van szó, hogy bővítsük a nagybőgő mint szólóhangszer számára írt repertoárt.

Több művet is rendeltünk, egyebek közt egy kettősversenyt hegedűre és bőgőre andré Previntől, szólódarabokat wolfgang Rihmtől és Krzysztof Pendereckitől, és megbízást adtunk egy jövőre bemutatásra kerülő darabra is: a Ringtone variations című művet a szerző, Sebastian Currier Roman Patkolóval közösen fogja bemutatni.

M i c h A e l f r A n c i S c h r i S t o d o u l o u

Mire van szüksége ahhoz, hogy jól bírja a megterhelô hétköznapokat, vagyis mi az, amibôl energiát merít?

Főleg olyan tevékenységekből, amelyek a színpadon kívüli muzsikuséletemmel függenek össze. ilyen a munka az alapítványomban, de szívesen és odaadással veszek részt különböző jótékonysági projektekben is. Különben a természet az, amelynek nyugalma és tökéletes szépsége mélyen megérint és energiával tölt fel, és természetesen az az idő, amit a két gyerekemmel tölthetek.

Változott valamiben a zenéhez, a zenéléshez való viszonya, mióta gyerekei vannak? a lányom születése, lassan huszonegy évvel ezelőtt, húsbavágó élmény volt, és valóban elmélyítette a kapcsolatomat a zenével, méghozzá egy konkrét művel, alban berg Egy angyal emlékére című hegedűversenyével. a darab alma Mahler lánya, a tizennyolc évesen gyermekbénulásban meghalt Manon emlékére íródott, és két tételben beszél életről, küzdelemről, és ennek a fiatal lánynak a tragikus haláláról. egy gyerek elvesztése szerintem az elképzelhető legnagyobb fájdalmak egyike az életben. Úgy gondolom, hogy szülőnek lenni mély elkötelezettség, felelősségről és boldogságról szóló tudás, egy olyan folyamat, amelynek során az ember egyre átlátszóbbá és sebezhetőbbé válik. ez pedig jótékonyan hat az érzékenységre minden területen, így a zenélésben is. mm35

MUPA 2012_3.indd 35

4/25/12 7:21:20 AM

k o c S i S 6 0 k o n c e r t J e

– A

A h ó n A p d u n á n

MUPA - A Minőségi zenei kUltúrA televíziós és rádiós MűsorgyártójA M e s t e r h á z i

G á b o r

Mint arról előző számunkban is beszámoltunk, a Művészetek Palotája az idén hatvan esztendős Kocsis Zoltánt választotta az év művészének. a zongoraművész-karmester hagyományosan jótékonysági koncerttel ünnepli május 30-i születésnapját. ez az esemény idén nemcsak a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem közönségéhez jut el: másnap, május 31-én este ez lesz „A hónap koncertje” a duna televizóban. ez a műsor is része a Müpa és az MTVA közti együttműködésnek – erről kérdeztük Káel Csaba vezérigazgatót, ötletgazdát, rendezőt, és Szabó Stein imre stratégiai és kommunikációs tanácsadót, akinek meghatározó szerepe volt a megállapodás szakmai részleteinek kidolgozásában.

káel cSAbA régóta gondolkodott azon, hogyan lehetne összeegyeztetni a minőségi kultúrát a tömegmédiával. a minőségi kultúra egyik legnagyobb problémája ugyanis az, hogy nehezen tudja felvenni a harcot a tömegmédiában hatalmas mennyiségben megjelenő tömegkultúrával. ha azonban használja annak eszközeit, akkor lehet esélye. az MTVa-val kötött megállapodás során lényeges szempont volt – mondja Káel Csaba –, hogy a közszolgálati médiában olyan műsorstruktúrát találjanak ki, mely állandó és folyamatos megjelenést biztosít a Müpa számára. a rendszeres műsor állandó nézőközönséget generálhat. a „Müpart Classic” ráadásul metainformációkat is nyújt, de ha csak pár hangot kap el a távirányítót kapcsolgató néző, ami által a zene közelebb kerül hozzá, már célt értünk. jó lenne, ha ezek a műsorok közbeszéd tárgyát képeznék. a műsorok erősen tematizáltak, azokra is gondolva, akik eredetileg nem vonzódnak a minőségi kultúrához. a koncertközvetítések és a tematikus műsorok célja az, hogy a néző-hallgató átlépje azt a küszöböt, hogy ha lát valami jót, arra gondoljon: de jó lett volna ott lenni – tehát személyes részvételre biztat.

Minden magára adó kulturális intézmény tudja, hogy a jövő közönségét ki kell nevelni. Megfigyelhető például, hogy a tíz év alatti gyerekek sokkal nyitottabbak a kortárs zenére. a mostani együttműködés tehát bővítendő: kellenének új sávok gyerekműsorok készítéséhez, akár koprodukcióban. ez lehet a továbblépés egyik fő iránya. a minket körülvevő, mai művészeti irányokat a „mass medián” keresztül el kell juttatni a közönséghez – ez fontos közszolgálati feladat.

a Müpa mozgalmat próbál gerjeszteni elsősorban az európai közszolgálati csatornák felé, hogy a minőségi kultúra folyamatosabban és nagyobb mértékben legyen képviselve – ebben egyébként máris nyitott fülekre talált. a továbblépés másik módja: összefogni más előadó-művészeti központokkal. a Müpa és az MTVa megállapodása jelenleg egyedi, de jó lenne, ha példa és minta értékű lenne az európai közszolgálati média szövetsége, az ebu (european broadcasting union) felé, sőt az európa Parlament felé: hiszen alapvető európai értékeinkről, ezen keresztül rólunk van szó. a zenei előadó-művészeti kultúra világritkaság, mely kiállta az idő próbáját. a mai kultúrában nagy súllyal van jelen sok száz év zenéje, ezt az értéket pedig ápolni kell – figyelmeztet Káel Csaba.

SZAbó Stein iMre, aki a Müpa műsorainak felelős szerkesztője is, a Müpa és az MTVa közti megállapodásról, illetve az egyes műsorok részleteiről is beszélt. az audiovizuális médiában hagyományosan nézhetetlennek szokás ítélni a kulturális tematikájú műsorokat: „audience breaker” – mondják s már a gondolattól is továbblépnek. Káel Csaba makacs és komoly álmokat dédelgetett, olyan innovatív formáról, ami ennek ellentmond. az egyik alapvető kiindulás a fix időpontokra épülő műsorok kialakítása volt, melyek saját, lojális nézőközönséget építenek. a Müpa saját gyártású műsorokkal akart megjelenni a médiatérben. Cél volt az is, hogy a Müpában képviselt műfajok közül lehetőleg minél több kapjon rendszeres médiamegjelenést. a Müpának kezdettől jelentős audiovizuális „archív” anyag áll

rendelkezésére (műsorkészítés szempontjából az egy órája felvett koncert is archív). Szerencsére a Művészetek Palotája – „szakmai becsvágyból” és egy nagyszerű csapatnak köszönhetően – az archiválási alapfeladatot a kezdetektől többkamerás felvételekkel és rendkívül magas színvonalú hangrögzítéssel látta el. ehhez a naponta gyarapodó archívumhoz kellett megtalálni a formákat. hét hónap tárgyalás végén az MTVa a két legklasszikusabbat, legegyszerűbbet fogadta el indulásként: a Müpart, illetve a Müpart Classic című műsorokat. a Müpart szombat este főműsoridőben jelentkezik, egységes szerkezetbe foglalt – alapvetően könnyűzenei – koncertekkel, melyekben a hang, a fény, a vágás, a saját 3D-s főcímek a Müpa stúdiójában készülnek. a Müpart classic csütörtök esténként, késő főműsoridőben kerül adásba. ez szerkesztett műsor, mint például az április 12-i Haydn-est, különböző időkben, különféle előadókkal felvett művekből vagy műrészletekből. Káel Csaba ötlete volt, hogy ehhez kell egy „kulturális attenborough”, aki kalauzolja a nézőket. Komoly casting után bősze ádámra esett a választás. év végéig mindkét műsorból 32-32 adás lesz, közte 4 -4 „hónap koncertje”.

Kocsis Zoltán születésnapi jótékonysági estjét május 30-án rögzítik, az interjúkkal, az összekötő szövegekkel együtt – másnap a szerkesztett műsor adásba kerül, komoly utómunkával. emellett rádiós együttműködés is létrejött, melyben az igazi nóvum, hogy sikerült elfogadtatni, hogy amit a Müpa műsortartalomként előállít, az érték. ha a „knowhow” a Müpában van, az eladható, és szerényen, de pénzzé fordítható. a tartalomkészítésnek

mm36

MUPA 2012_3.indd 36

4/25/12 7:21:22 AM

rációjának tekinthető. allegorikus, egyben archaizáló módon jelennek meg a képen, kis evezős csónakban (igaz, montírozva, és evezők nélkül) látszanak, feltehetően a San Franciscó-i öböl valamelyik ipari kikötőjének háttere előtt. a fotó a migrációra, az összetartozásra és a kiszolgáltatottságra is utal, de optimizmusukat is kifejezi.

Rupa az angol és hindi anyanyelve mellett franciául és spanyolul is énekel, a legjellemzőbb rájuk e négy zenei világtáj közül az utóbbi, mert

van benne brazil szamba, tangó, és az sem véletlen, hogy tavaly egy hónapot Mexikóban (Chiapas) töltött műhelymunkával a zenekar. Magyarországra, ahol a Szigeten is sikerrel szerepeltek, a biciklizés, majd egy nagyobb német turné után érkeznek. budapesti koncertjük nem annyira a színpadi elemekre fog épülni, mint egyébként gyakran, ezúttal az egyetlen közreműködőjük a Sturcz Vonósnégyes lesz. a Sturcz andrás csellista által vezetett kvartettre nyugodtan mondhatjuk, hogy crossover specialista, mindamellett tekintélyes

r u p A,

f o t ó :

klasszikus repertoárt is műsoron tartanak. Sok neves pop- és világzenei alkotó hívta meg őket lemezre, koncertre vagy kísérőzenei hangfelvételre, mindenekelőtt a gitáros al di Meola, akivel évek óta rendszeresen együtt dolgoznak, valamint a jethro Tull együttes, amelynek énekese, ian anderson is rendszeresen meghívja őket szólóprodukcióiba, ahogy leslie Mandoki, bonnie Tyler, jennifer Rush is, és dolgoztak a buena Vista Social Club csillagával, ibrahim Ferrerrel is. a vonósnégyes néhány szám erejéig csatlakozik az april Fishes-hez.

J u d i t h

b u r r o w S

mm39

MUPA 2012_3.indd 39

4/25/12 7:21:26 AM

k á e l

c S A b A

M r 2

A k u S Z t i k +

ugyanis költségei vannak. Tizennyolc hagyományos élő adás továbbra is lesz, melyben a technikai lebonyolítást, a műsorvezetőt az MR adja, a Müpa hozzáadott értéke a stúdió, az iT-környezet biztosítása és a tartalom.

A megállapodás része ezen kívül 24 rögzített adás. a bartók Rádióban ezek az esti koncertsávban, illetve a Hangverseny délidôben keretében kerülnek adásba. a komolyzene mellett a jazz (például a David hodek Group), a kortárszene (az uMZe koncertjei, az Hommage à ligeti) vagy a Müpa viszszatérő vendégei (például Chanticleer) is megjelennek. a „fix randevú” elvén beosztott 24 adás visszatérő hallgatóságra számíthat. a Petőfi Rádióban is lesz 24 rögzített koncert.

Koprodukció keretében jön létre egy új műsor, melyben a felvételt az M1, a díszleteket, a produkciót,

S Z A b ó

A

M u p á b ó l

illetve a végleges kevert hangot a Müpa biztosítja. az „MR2 Akusztik + a Müpából” idén hat különleges koncertet kínál. ezek teljes értékű koncertelőadások,melyeken az együttesek plusz tagokkal bővülnek ki, esetenként áthangszerelt dalokkal, egyszeri hangzással készülnek. a könnyen beazonosítható képi világ megteremtésében a Müpa által terveztetett díszlet is szerepet játszik. a koncertek szombat esténként, főműsoridőben láthatók az M1-en. összességében december végéig csaknem 140 műsort, mintegy 250 órányi adást gyárt a Müpa, amelyre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint bármely műsorkészítőre. a Művészetek Palotája ezen túl a promóciót is elkészíti a saját gyártású műsorokhoz.

–

S t e i n

i M r e

c A r b o n f o o l S

a műsorokhoz természetes partnerként a közszolgálati média mutatkozott, a kereskedelmi csatornákon nálunk még nincs helye a kultúrának. az előzmények közt megemlíthető a könnyűzenei koncertfelvételeket is sugárzó PbS és abC, melynek legfontosabb ilyen műsora a nagy sztárokkal jelentkező In Concert volt. ez a forma a bbC4-en, a ZDF-en is megtalálható, a komolyzenében a CBS Young People’s Concertjeit leonard bernstein tette halhatatlanná. a csaknem száz adás legalább három évtizeddel megelőzte a korát. a tematizált, „fix randevúra” épülő, önálló, szerkesztett adásfolyam, melyet részben vagy egészében valamely előadó-művészeti központ gyárt: ez a Müpa világújdonsága, mely stratégiailag is kitörési pont lehet, a bevételekben is, illetve abban is, hogy hatalmas kommunikációs felületet biztosít – említette meg Szabó Stein imre. mm37

MUPA 2012_3.indd 37

4/25/12 7:21:25 AM

A t ű Z r ő l p A t t A n t g y ó g y í t i S Z i P e R n o V S Z K y

é n e k e S n ő

K o R n é l

Szórakoztató, színvonalas és társadalmilag elkötelezett világzenét játszik a Rupa and the april Fishes, a San Franciscóban élő Rupa Marya énekesnő és együttese. a szupertehetséges Rupa ráadásul ugyanilyen sikeres az orvosi pályán is. Mindkét munkája inspirálja a másikban, vallja.

Mindenki tud a két hivatás párhuzamos gyakorlására példát mondani: albert Schweitzer és Vukán György, két olyan orvos, akik soha nem mondtak le arról, hogy aktívan zenéljenek, ne csak a maguk örömére. Dr. Rupa Marya, aki gyerekkorában azt mondogatta, balett-táncos lesz és sebész, szintén ebbe a sorba illik. De az élete másképp alakult… mert belgyógyász lett és klinikai tanársegéd egyrészt, meg magát gitáron kísérő énekes, zeneszerző, szövegíró és zenekarvezető másrészt.

Schweitzer azért is eszünkbe juthat Rupa kapcsán (énekesként csak a keresztnevét használja), mert a két pálya számára elválaszthatatlan: fő motivációja – túl az egészséges exhibicionizmuson – a társadalmi igazságtalanság elleni harc. Rupa humanista, írnám, ha nem lenne már ez a magától értetődő megjelölés is oly nagyon elhasznált. állandó rendelést tart az ingyenkórházban, az egyetlen helyen, ahová a környéken élő illegális bevándorlók nyugodtan mehetnek anélkül, hogy kórházi kezelésük a kitoloncolásba torkollna. Számtalan háború- és erőszakellenes, alternatív, környezetvédő, és egyéb demokratikus ügy mellé állt már oda művészeti projektekkel és zenekarával (férje fényképész-képzőművész): a cikk írása idején éppen körbekerekezik San Francisco környékét. ez a gitárostól is nagy teljesítmény, de a nagybőgőstől, a biciklire kötött utánfutójával még inkább az. a kétszáz mérföldes koncertturnén (bay Rising Tour) pedálos áramfejlesztőket fognak használni. hiába, San Francisco legkésőbb a beatnemzedék kiteljesedése óta az establishmenttel szembeni alternatívákban gondolkodó, baloldalra húzó amerikai értelmiség egyik fellegvára. ettől még az áprilisi halacskákat ne tessék patetikus világmegváltásnak vagy szélerőmű árnyékában zajló polbeat dalolásnak elképzelni. egy tűzről pattant, igézően szép énekes-

nő és garabonciás bandája a nap bármelyik szakában fogyasztható, döngöltföldű kocsmában is megélő, jó humorú talpalávalót játszanak.

Rupának még az is jól áll, bár nem a legelőnyösebb fotója, amikor olajoskoszos overállban fényképezkedik zenészeivel.

Rupa sokáig eltitkolta a zenészek elől, hogy minek készül, az orvosi egyetemen meg azt, hogy nem mondott le a zenei pályáról sem. amikor már sehogy sem lehetett folytatni a kettőt egyszerre, akkor bement a klinikán az osztályvezetőhöz, és azt mondta: úgy érzem, jobb orvos leszek, ha énekelhetek is, és jobb énekes, ha közben gyógyíthatok is. legnagyobb meglepetésére főnöke azt mondta: ha megpróbálja továbbra is összeegyeztetni a kettőt, segíteni fog neki.

Korábban kéthavonként váltott a két teljes embert kívánó tevékenység között, most pedig nagyjából félévente. – Az emberek halandóságához és mindennapjaihoz állandóan ilyen közel kerülni folyamatos inspirációt jelent nekem – mondta egyszer az ABC csatorna reggeli tévéműsorában. ami a muzsikus Rupát illeti: a világzene mellett kötött ki, erőteljesen erre volt predesztinálva. Szülei Pandzsábból (india) származnak, anyja klasszikus zongoraművész volt, aki családja miatt adta fel hivatását. Kaliforniában, los altosban telepedtek le, de iskolás korában Rupa Franciaországban és indiában is évekig nevelkedett, a klasszikus indiai zenével és tánccal is ismerkedett. San Diegóban kortárs politikai színházat és biokémiát még együtt hallgatott, azután maradt az orvosi karon. A 2001-es terrortámadás és az egyesült államokban ezt követően eluralkodó idegenellenesség után döntött az april Fishes megalakítása mellett. a zenekar neve jelzi, magukat nem veszik haláloson komolyan, bár a társadalmi felelősségérzetet igen. ezt a bizonyos halacskát (Poisson

2012. május 31. 20:00 Fesztivál Színház

rupa & the April fishes Km.: Safa Shokrai (nagybőgő), Misha khalikulov (gordonka), rob reich (harmonika), Mario Silva (trombita), Aaron kierbel (dobok), rupa (ének, gitár), Sturcz Quartet

d’avril) ugyanis április elsején ragasztják április bolondjának a hátára. a zenekar két alapító tagja a dobos aaron Kierbel és a bőgős ed baskerville. Meghatározó hangszerek még a tangóharmonika, amelyen sokáig a sanzonos és tangós hangzásokat is mesterien megszólaltató isabel Douglass játszott. Marcus Cohen trombitaszólói és egy csellista állandó jelenléte is jelentősen hozzájárultak az együttes zenei arcéléhez. amikor néhány éve egyszer Rupa egy párizsi kávézó teraszán írogatott, odament hozzá egy algériai férfi, és megkérdezte, hogy amerikai-e. az igen választ követően az ismeretlen azt tudakolta, hogy nem fél-e az arabok gyűlöletétől, amivel hazáját övezik? ilyesmit Rupa korábban sosem tapasztalt, mert amikor iskoláslány volt Provence-ban, akkor sokan arabnak hitték, olaszországban brazilnak szokták nézni, Kaliforniában pedig egyszerűen csak mexikóinak.

De az incidens adta az alapot az Une Americaine à Paris című, videoklipben is sikeres számukhoz. a jelenlegi turné alapját a legutóbbi, Este Mundo (egy a világ) című lemezük anyaga adja, de eddig is tarka-barka zenei szőttesükbe azóta újabb színt fűztek bele: az autentikus roma ritmusokat. a honlapjuk címlapján látható csoportképük is ebbe a sorba illik, az Egy hajóban evezünk, Egy a világ, Mind egyek vagyunk gondolatkör illuszt-

mm38

MUPA 2012_3.indd 38

4/25/12 7:21:25 AM

budApeSti wAgner-nApok 2012. június 3., 19. 16:00 bartók béla nemzeti hangversenyterem

wagner: tannhäuser

M A t t h i A S

S Z ű Z S Z ő K e

Km.: bretz gábor (hermann, thüringiai őrgróf), robert dean Smith (Tannhäuser), lauri vasar (wolfram von eschenbach), Szappanos tibor (walter von der Vogelweide), Molnár levente (biterolf), kiss tivadar (henrik), cser krisztián (Reinmar), christiane iven (erzsébet, az őrgróf unokahúga), elena Zhidkova (Vénusz), a budapesti énekes iskola (béni) növendéke (Fiatal pásztor), a Magyar rádió Szimfonikus Zenekara és énekkara (karig.: Somos csaba), a Magyar állami operaház énekkara (karig.: Szabó Sipos Máté) Vez.: fischer ádám (műv. vez.)

Díszlet, jelmez: thomas gruber Rendezőasszisztens: gábor Szilvia Rendező: Matthias oldag

o l d A g

k é Z

C e C í l i a

wagner legtöbbször átdolgozott operáját egy olyan német rendező állítja színpadra a budapesti wagner napokon, aki messze elkerülte eddig wagnert. Vagy akit wagner került el eddig?

Matthias oldag wittenbergben született, az nDK időkben matematikusi pályára irányították. néhány évnyi matematikusi működés után rendezést tanult az ernst busch Színművészeti Akadémián Berlinben. 1989 óta főleg operarendezőként működik, de műfaji nyitottságára jellemzően prózai darabot, táncszínházat éppúgy rendez, mint musicalt vagy operettet.

Több német színház vezető operarendezője, 2006 és 2011 között a gerai állami Színház intendánsa, 1995 óta a lipcsei Felix Mendelssohn bartholdy Színház- és Zeneművészeti Főiskola professzora.

Herr Professor Oldag, jól sejtem, hogy ön nem tartozik a Wagner rajongók közé? több mint hatvan rendezése

között egyetlen Wagner darabot sem találtam. ez tényleg így van, eddig még nem rendeztem wagnert és épp ezért olyan izgalmas számomra, hogy most a tannhäusert színre vihetem! be kell vallanom, óvatosan közeledem hozzá, hiszen ő egészen különleges. intendánsként sok wagnert vettem a programba, a lohengrint, a tann-

mm40

MUPA 2012_3.indd 40

4/25/12 7:21:27 AM

f i S c h e r

häusert, a trisztán és Izoldát is játszottunk, de a rendezést mindig másra bíztam. wagnert, a zenetörténetnek ezt a gigantikus alakját eddig csak távolról tiszteltem, de most örömmel vettem a Művészetek Palotája felkérését. tannhäuser az égi és világi szerelem között vergôdik. Sajnáljuk? Megvessük?

Részben arról van szó az operában, amit ön említ, de szó van itt másról is: a művész személyéről, szabadságáról, felelősségéről. az a kérdés, hogy hány tabut dönthet le egy művész, mennyire van joga a társadalmi szabályokat megszegni. Másik oldalról nézve pedig azt is érdemes átgondolni, hogy mennyi szabály feszegetésére van szüksége egy társadalomnak, milyen tabukat alakít ki magának. ez a téma egész életében foglalkoztatta Wagnert. Tannhäuser végtelenül tisztességes ember. Semmi hamisság nincs benne, megpróbál mindig őszinte maradni. bűnt követ el, de megfizet érte, vállalja a büntetést. a művészlétet nem lehet úgy választani, mint egy szép kabátot. nem attól lesz valaki művész, hogy azt mondja, holnaptól nekem mindent szabad, menő autóval járok, jó fej vagyok.

Művésznek lenni felelős életfelfogást jelent, hogy mélyen komolyan veszem

a dolgokat, amelyek körülvesznek, amiket megélek. legyen az a szerelem, vagy legyen bármi, amibe belefog az ember.

Wagner a zenén kívül szöveget és rendezôi utasítást is írt zenedrámáihoz, amelyeket Gesamtkunstwerknek, összmûvészeti alkotásnak tekintett. ön szerint milyen utasítást adna egy Mûvészetek Palotájában színre vitt tannhäuser elé? wagner rendezői utasításaiból az derül ki, hogy mindenekelőtt az énekes hiteles szerepformálását kell segíteni. azt hiszem, számára a mély, valódi átélés volt az alfa és az omega. a barokk opera seria statikus előadásmódja, akárcsak a 19. századi párizsi „nagyoperák” világa – ahol az énekesek a színpadon állva nagy hangon énekeltek, nem nagyon törődve azzal, hogy valójában mi is történik az operában – irritálta őt. Ami a színpadképet illeti, erőltetett lenne azon spekulálni, hogy wagner mit találna ma megfelelőnek, hiszen az idő természetesen számos wagneri elképzelést meghaladott már. lehet, hogy nem is színházban gondolkozna, hanem inkább filmet csinálna, hiszen a film is Gesamtkunstwerk.

Adva van Wagner műve – jelen esetben a tannhäuser, ahogy ő

á d á M

hátrahagyta nekünk, ez alapján kell új megközelítési módot találni. wagner sem örülne, ha múzeumi darab lenne a zenedrámájából és nekem sem ez az elképzelésem.

Azt gondolná az ember, hogy az ilyen félig szcenírozott elôadásoknál igazából a látvány tervezôje határozza meg az elôadást. önök hogyan dolgoznak thomas Gruberrel?

Régóta együtt dolgozunk, sok előadást vittünk színre, igazán megbízunk egymásban. Már majdnem olyan, mint egy házasság: fél szavakból is megértjük egymást. én előre felvázolom az elképzeléseimet, mit szeretnék ezzel az operával elmesélni, hova helyezem a hangsúlyt. aztán felmérjük az adott helyszín nyújtotta lehetőségeket. Thomas Gruber igazi mestere annak, hogyan lehet egyszerű eszközökkel nagy hatást elérni. én azt remélem, ez itt a Müpában nagyon jól fog működni. ön abban a városban él, ahol Wagner született. érezhetô ott valami féle Wagner-kultusz? Hogyan tiszteleg lipcse nagy szülötte elôtt? ez nehéz téma, hiszen a városhoz még bach, Mendelssohn, Schumann és több más jelentős zeneszerző neve is köthető. Voltak, akik itt tanultak, éltek

mm41

MUPA 2012_3.indd 41

4/25/12 7:21:28 AM

f o t ó :

p h o t o p u l S e

f o t ó :

robert deAn SMith – Tannhäuser A kansasban született, baritonból lett tenor, párhuzamosan kezdett szaxofonozni és éneket tanulni. A Pittsburg state University majd a new york-i julliard school diákja volt. németországban kezdi énekesi karrierjét, 1997es bemutatkozása óta állandó vendége Bayreuthnak. sokoldalú énekes,Wagner-szerepei mellett a világ vezető operaházaiban és koncerttermeiben lép fel Bécsben, Madridban, Amszterdamban, new yorkban,tokióban és még számtalan helyen. néhány név a karmesterek közül, akikkel szívesen zenélnek együtt: Christian thielemann, riccardo Muti, daniel Barenboim, kent nagano vagy Fabio liuisi. széles operarepertoárjában Fideliótól kezdve don josén keresztül jim Mahoney alakjáig (kurt Weill: Mahagonny város emelkedése és bukása) a tenor szerepek széles skálája megtalálható. Ha teheti, eredeti nyelven énekel. kodály Psalmus Hungaricusának tenor szólóját is nagy sikerrel adta elő magyarul. A Wagner-szerepeket különösen szereti: „Hála istennek, Wagner! ”mondja, amikor arról kérdezik, nem érzi-e szűkös kategorizálásnak, hogy legfőképpen Wagner-tenornak tartják.

vagy itt haltak meg. wagner mindig is egy lépéssel bach mögött volt, ha a lipcseiek megbecsülését nézzük. nincs Richard wagner ház, bár a teret, ahol a háza állt, róla nevezték el.

Különösebb lelkesedésről wagnerrel kapcsolatban nem tudok beszámolni.

Talán most kezdenek többet foglalkozni vele, hogy közeledik születésének 100.évfordulója. 2013-ban az opera, a Gewandhaus és az összes zenei intézmény összefog lipcsében, hogy

J ö r n

k i p p i n g

elene ZhidkovA – Vénusz szentpétervárott született, 1997-ben szerződött a deutsche oper Berlinbe. Azóta németország nagy operaházain kívül vendégszerepelt a Milánói scalában, tokióban, a new york-i lincoln Centerben és visszatérő vendége a Bayreuth-i Ünnepi játékoknak Flosshilde (Istenek alkonya) és schwertleite (A Walkür) szerepében. napjaink egyik legünnepeltebb juditja, Bartók A kékszakállú herceg vára című operájában. A szerepet természetesen magyarul énekli. zhidkova szerint vénusz a nőben megbújó erotikus lényt testesíti meg szemben erzsébettel, az önmagát a férfiért feláldozó asszonnyal, a tiszta nővel. vénusznak nem kell feltétlenül szépnek lennie, de hatnia kell a férfira, fel kell tudnia kelteni a figyelmét. A félig szcenírozott előadásokról úgy tartja, hogy néhány fontos elemet nélkülöznek ugyan, amelyek az operában nagyon fontosak, a közönség azonban általában jól fogadja az ilyen előadásokat, mert a hallgató intenzívebben tud a szövegre és a zenére figyelni és jelmez nélkül az énekesek is közvetlenebbül hatnak a közönségre.

méltón ünnepeljék meg a város nagy szülöttét. Mi a Zeneművészeti Főiskolán csinálunk a Ringből egy egyórás változatot gyerekeknek, Sigi, a sárkányölô címmel.

Wagnernek sok mûvészi, emberi konfliktusa volt az életben. önnek sem lehetett könnyû az elôzô év: lemondott a Gerai állami Színház intendánsi feladatáról. Mi volt a probléma?

először is: megbízatásom ideje hivatalosan lejárt, így azt kellett mérlegelni, hogy vállalok-e egy újabb periódust. a legfőbb problémát a gazdasági nehézségek jelentették. a politikusok azt várták el, hogy jó színházat csináljunk, olyat, amely az egész régiót beragyogja, de pénzt nem nagyon akartak ehhez biztosítani. az utódomnak nagyon nehéz döntéseket kell most meghoznia: úgy néz ki, az egész prózai tagozatot

mm42

MUPA 2012_3.indd 42

4/25/12 7:21:29 AM

chriStiAne iven – erzsébeT A hamburgi születésű szoprán szülővárosában tanult judith Beckmann-nál, majd dalénekesi tanulmányait dietrichFischer dieskau mesterkurzusain tökéletesítette. A stuttgarti opera tagja. legsikeresebb szerepei közé tartozik a tábornagyné (richard strauss: A rózsalovag) Agatha (Weber: A bûvös vadász) didon (Berlioz: A trójaiak) és kundry (Wagner: Parsifal). A sokoldalú énekesnőt a budapesti közönség A Walkür sieglindéjeként láthatta már a 2009-es Budapesti Wagner-napokon. Christiane iven koncert és dalénekesként is rendkívül sikeres. Partnerei közé tartozik sir neville Marriner és a st. Martin in the Fields kamarazenekar, schiff András illetve thomas Quasthoff. erzsébet szerepében izgalmasnak találja, hogy egy olyan nőt jeleníthet meg, aki kompromisszumok és előítéletek nélkül szeret. A csalódás erzsébet minden erejét felemészti, belehal a szerelembe. A félig szcenírozott előadás fogalmát kicsit furcsának tartja, olyasminek, mint egy félig főtt ételt. ettől függetlenül úgy gondolja, az ilyen előadások is lehetnek kiválóak, fontos, hogy a közönség gondolatokban és érzelmekben gazdagodva térjen haza.

megszüntetik, a zenekari létszámot csökkentik, a bábszínház megszűnik, vagy egy másik lehetőség, hogy az ott dolgozók lemondanak a fizetésük egy részéről, tehát saját munkahelyeiket maguk finanszírozzák. ezek olyan döntések, amikben én nem akartam részt venni.

A Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon kétszer is szerepeltek nagy sikerrel a Gerai állami Színház

társulatával. Mit gondol, akik Alban Berg wozzeckjét vagy Britten: lukrécia meggyalázása címû operáját látták az ön rendezésében, azt fogják kapni a Tannhäuser rendezésével, amire számítanak vagy meglepi ôket?

Remélem, hogy meglepődnek! én mindenképpen ezen fáradozom. De persze előre soha nem lehet tudni, milyen lesz a végeredmény. lehet nagy terveket szőni, álmodozni, de a premieren dől el igazán minden.

ön eredetileg matematikus. Egy ilyen hektikus premier estén vagy úgy általában: nem hiányzik önnek a matematika tiszta, nyugodt világa?

Tulajdonképpen nem. ez már egy régi történet. Mostanában költözködtünk és a régi irataim, jegyzeteim újra a kezembe kerültek és azt kell mondanom önnek: az én kézírásom volt az valóban, de sokkal több közöm nincs azokhoz a jegyzetekhez. Már jó ideje szívvel-lélekkel operarendező vagyok és az is maradok. mm43

MUPA 2012_3.indd 43

4/25/12 7:21:32 AM

A

r i n g

k é p e k b e n

2006-ban indult útjára a Budapesti Wagner-napok a Parsifal félig szcenírozott, nagy sikerű előadásával.

2007-ben A nibelung gyûrûje első két darabjának teljesen szcenírozott és szintén ünnepelt bemutatói után 2008-ban a tetralógia valamennyi operája elhangzott a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.

2009-ben mintegy összefoglalásként két és fél hét alatt az addig játszott valamennyi mű újra színre került.

2010-ben A trisztán és Izolda, tavaly a lohengrin, idén pedig a tannhäuser színesíti a kínálatot. íme egy kis képes összefoglaló a budapesti wagner-napok fővonaláról, A nibelung gyûrûje eddigi előadásairól.

f i S c h e r

g á l

á d á M

e r i k A S p A n n r A f t á g o S t o n d í S Z l e t t e r v e A t A n n h ä u S e r o p e r A h á Z i b e M u t A t ó J á h o Z , 1 8 8 5

h A r t M u t

w e l k e r

mm44

MUPA 2012_3.indd 44

4/25/12 7:21:36 AM

h A r t M u t

g á l e r i k A é S h A r t M u t w e l k e r

M A t t i

w e l k e r

S A l M i n e n

n é M e t h J u d i t é S J u h A u u S i t A l o

mm45

MUPA 2012_3.indd 45

4/25/12 7:21:42 AM

h o Z Z á A d o t t K o V á C S

é r t é k

b o R i

a hey june! fesztiváltól már megszokhattuk, hogy visszatérő régi jó zenész barátok, valamint a Müpában először debütáló tehetségek közreműködésével egy hónapon keresztül a legkülönfélébb könnyűzenei stílusokkal találkozhatunk. a különleges helyszín azonban közös nevezőre hozza ezeket a zenekarokat annyiban, hogy mindenki igyekszik valamilyen egyedi, tőle szokatlan, izgalmas produkcióval előrukkolni. nem lesz ez másként idén sem.

„Csöndesülős” koncerttel nyit az idei hey june! fesztivál. Szabó balázst a népi hangszerek virtuóz megszólaltatójaként, továbbá a népzene, a funk és a rock ösztönös, őserejű összeházasítójaként ismeri a közönség; a 2009-ben feloszlott, a hip-hop, rap és a folk közös nevezőre hozására törekvő Suhancos együttes révén éppúgy, mint saját nevét viselő zenekarával kapcsolatban. Kevesebben tudják, hogy balázs régóta vonzódik a költé-

b o o t S i e ,

f o t ó :

szethez, és bábszínházi tevékenysége, valamint az erdélyi pajzán mesék megismertetése mellett irodalmi esteket is ad, melyeken a 20. század nagy magyar költőinek gondolatait foglalja hangokba. 2004-ben színész barátjával, Révész bélával együtt elkészítette a Faludy György költeményeket tartalmazó testek vonzásában című albumot, majd 2011-ben a Szabó balázs band átjárókra keresztelt dupla lemezének második, Az ember

M á r

A n d r á S

hey, June!

2012. június 4. 20:00 Fesztivál Színház

Szabó balázs: Széken és ágon – énekelt versek pilinszky Jánostól 2012. június 12. 20:00 Fesztivál Színház

heaven Street Seven Km.: Szűcs krisztián (gitár, ének), ábrahám Zsolt (gitár), takács Zoltán (billentyűs hangszerek), németh róbert (basszusgitár), orbán gyula (dob)

2012. június 18. 20:00 Fesztivál Színház

Akkezdet phiai Km.: Saiid – Süveg Márk és újonc – Závada péter

2012. június 20. 20:00 Fesztivál Színház

dJ bootsie Akoustic big band Km.: dJ bootsie (scratch), farkas Zoltán (cselló), kerek istván (hegedű), kiss árpád (trombita), kovács gergely (gitár), lázár tibor (dob), póta györgy (bőgő), rózsa istván (tuba), vázsonyi János (szaxofon, furulya)

2012. június 21. 20:00 bartók béla nemzeti hangversenyterem

vad fruttik mm46

MUPA 2012_3.indd 46

4/25/12 7:21:47 AM

b A l 谩 Z S S Z A b 贸

mm47

MUPA 2012_3.indd 47

4/25/12 7:21:48 AM

h e A v e n

S t r e e t

S e v e n ,

itt című korongjára kilenc Pilinszky jános versfeldolgozást játszottak fel. ezek az akusztikus hangszerelésű dalok képezik majd a jelen koncert gerincét, melyben zenész és színész vendégek segítségével a muzsika és a színház összefonódik, elősegítve a versek mondanivalójának kibontását.

Két hetünk lesz arra, hogy az elmélyült, intim hangulatú este után felkészítsük magunkat a hazai gitárpop legkedveltebb zenekarának, a heaven Street Sevennek lazább, bulisabb koncertjére. az eleinte angol dalszövegekkel próbálkozó, majd igazán a magyar nyelvű dalokkal befutó együttes két éve volt tizenöt éves. az évforduló alkalmából Dunabeat 1995-2010 címmel egy dupla korongos válogatáslemez jelent meg a legjobb dalokkal, ritkaságokkal, ki nem adott felvételekkel, kvintesszenciáját adva a zenekar fülbemászó slágereinek. 2007-ben a banda már adott egy kitűnő, kamarazenével vegyített akusztikus koncertet a Fesztivál Színházban, és a mostani este folyamán is másra helyezik majd a hangsúlyt, mint egy párás klubkoncerten. Ritkábban játszott dalok csendülnek fel, új hangszerelési megoldásokkal színesítik a repertoárt, más fénytörésben tárják elénk kedvenc dallamainkat.

Szintén különleges estét ígér az akkezdet Phiai koncertje, hiszen

f o t ó :

M A r t i n

a Müpában ritkán jelenik a verbális önkifejezési műfajok földalatti világa, a rap és a slam poetry. Az 1996 óta együtt alkotó závada Péter (Újonc) és Süveg Márk (Saiid) az amerikai hiphop és rap hagyományokat helyezték európai és magyarországi környezetbe, egyaránt táplálkozva az utca és az irodalom nyelvezetéből. bár a zenei alapok kidolgozottak, a formáció mégis a szövegekre helyezi a hangsúlyt, melyek leleményes szóvirágokban és -fordulatokban gazdagon – néha szinte már költészetbe hajlóan – bátran reflektálnak a társadalmi, politikai és szociális folyamatokra, hétköznapi helyzetekre, érzésekre.

A csapat 2004-ben jelentette meg az Akkezdet albumot, amit 2010-ben követett a dupla korongos Kottazûr, melyről a „Zenebuddhizmus” című szám hatalmas közönség és szakmai sikert aratott. a Müpában eddigi útjuk szintézisét hallhatjuk majd, a raptől a versszavalásig vagy a jazzes beütésekig (hiszen a fiúk a balázs józsef Trióval is együtt dolgoznak), a zenét pedig dj-ing betétekkel break-tánccal és komoly vizuális háttérrel támogatják meg. az akkezdet Phiaihoz hasonló formációban kezdte pályáját Dj bootsie (Solymosi Vilmos) is az árral Szemben hip-hop együttesben; a neurotic sláger ihlette a divat mondja meg, hogy ki vagy című számukkal szép sikert arattak. a kortársainál már

w A n d A

ekkor is igényesebb zenei alapokat szolgáltató bootsie egy idő után kezdte szűknek érezni a kereteit, és a formáció feloszlása után a Žagar együttes lemezlovasaként az elektronikus pop-rock zenében talált új utakat. a hip-hop azonban megmaradt örök szerelemnek, csak egy másik síkon: the Silent Partner (2004) és Holidays in the Shade (2009) című szólólemezein gondosan kimunkált, népzenei, jazz, kortárs, rock és kísérleti elektronikai hatásokat egyaránt felvonultató, akár latinovits hangmintákat is felhasználó intelligens instrumentális dalok sorakoznak, melyeket színpadon zenekari környezetben igyekszik megszólaltatni, ügyelve arra, hogy lemezjátszóját szintén teljes értékű hangszerként kezelje. a Müpában ennél is tovább megy, minden hangszert akusztikusra cserél, hogy a cselló, hegedű, gitár, dob, tuba, szaxofon és furulya új hangzást és keretet adhasson a daloknak, melyekhez Somogyi Kristóf (Kemuri) illeszt megfelelő látványvilágot.

A fesztivált záró, 1996-ban alakult Vad Fruttik az egyik legérdekesebb jelenség az idei hey, june! fellépői között, hiszen sokáig megosztotta a közönséget és a kritikusokat egyaránt. Korai eklektikus zenéjük, mely a jazztől Szécsi Pálon és a nirvanán keresztül az elektronikus zenéig mindent magába olvasztott, olyan eltérő

mm48

MUPA 2012_3.indd 48

4/25/12 7:21:54 AM

A k k e Z d e t

p h i A i

karakterű slágereket adott az országnak, mint a presszós mulatozást a reggae-vel vegyítő Sárga zsiguli (az azóta szállóigévé vált „szóljál már muternak, dobjon le szotyira pénzt” refrénnel), vagy a sokkal tragikusabb hangvételű Nekem senkim sincsen.

2010-es harmadik, Fénystopposok

című lemezükön azonban már egy érettebb, letisztultabb, egységesebb, zúzós (torzított) gitárközpontú zenekar szólal meg, lírikusabb, keserédes szövegekkel. az örök kísérletezést és útkeresést hirdető csapat a Müpában ismét csavarint egyet a már bevált recepteken, és dalait az elektronika

hálóján átszűrve a jövőbe repíti: a számítógéppel együttműködve hozzák létre nemcsak a dob, a billentyűsök, a gitár és az ének hangzását, hanem a vizuális effektusok egy részét is a zene rezdüléseit tized másodpercre pontosan követve a gép szabályozza majd.

v A d

f r u t t i k

mm49

MUPA 2012_3.indd 49

4/25/12 7:21:56 AM

é t i e n n e - n i c o l A S

c S á S Z á r M a l i n a

M é h u l

é S

f o r r A d A l o M

j á n o S

„A szöveget írta: Hoffmann polgártárs, a zenét szerezte: Méhul polgártárs” – ez áll étienne-Nicolas Méhul hosszas huzavona után 1799-ben, Adrien címmel színre került operájának korabeli librettójában. ugyancsak viharos történeti időszakban kezdődött a nagy francia Gluck-követő operaszerzői karrierje, de míg például a kilencvenes években angliába utazó haydn óvatosságból nagy ívben elkerülte Franciaországot, Méhul, napóleon személyes pártfogoltjaként, biztonságban volt, sőt a forradalom hivatalos zeneszerzőjének számított. Több mit két évszázados szünet után első ízben a Művészetek Palotájában kerül színre az opera, melynek karmesterét, Vashegyi Györgyöt kérdeztük.

2012. június 26. 19:30 bartók béla nemzeti hangversenyterem

Méhul: hadrianus, róma császára Km.: gabrielle philiponet, Jennifer borghi, philippe do, philippe talbot, Marc barrard, nicolas courjal, Jean teitgen, purcell kórus, orfeo Zenekar Vez.: vashegyi györgy

Milyen fontosabb történeti elôzményekkel bír a mû?

Az operát 1790–91-ben a kor kiemelkedő librettistájának, François-benoîte hoffmannak a szövegkönyvére komponálta Méhul. ez még csak a harmadik operája volt, ám ő 1790 szeptembere óta túl volt már első kiugró sikerén, melyet második operájával aratott. a darab bemutatójára azonban mégsem került sor a kitűzött időpontban, 1792. március 13-án, ugyanis az opera címét: Hadrianus, Róma császára (Adrien, empereur de Rome) a forradalmi hatóság a habs-

burg-császárságra való utalásnak vette, ezért kifogásolta hadrianus első felvonásbeli diadaljelenetét. ugyan aktuálpolitikai megfontolásai sem Méhulnek, sem pedig hoffmannak nem voltak, a szövegíró – aki egyébként Metastasio sokak által megzenésített szövegkönyvét, az Adriano in Siriát adaptálta – megmakacsolta magát, és így az előadást nem engedélyezték. A párizsi operának csak 1798-ban sikerült végre rávennie hoffmant arra, hogy a címből hagyja el a császárt, a címszereplőt fokozza le hadvezérré, sőt diadalmenetétől is tekintsen

mm50

MUPA 2012_3.indd 50

4/25/12 7:21:57 AM

el. ezzel párhuzamosan Méhul is gyökeresen új változatot komponált, amelybe beledolgozta az első verzió egyes részleteit. a sors iróniája, hogy két előadás után így is betiltották az operát, amely – külön engedéllyel – már csak egy-egy előadást ért meg 1800-ban, illetve 1801-ben, immár napóleon konzulsága idején.

Milyen volt az opera fogadtatása?

Méhul operáit igen nagyra becsülte a korabeli közönség, de a korai romantika mesterei is. weberre közismerten nagy hatást gyakorolt, berlioznak pedig egyik kedvenc francia szerzője volt Méhul (művei közül éppen az Adrient nagyon sokra tartotta), de hatása alól még wagner sem vonhatta ki magát.

Méhul minden lehetséges eszközzel igyekezett erősíteni a drámai hatást: ide tartoznak a szokatlan és expresszív hangszerelési effektusok, a merész és erőteljes disszonanciák használata, általában a szélsőséges lelkiállapotok hangsúlyos ábrázolása. ennek köszönhette, hogy valószínűleg ő volt az első zeneszerző, akiről (1793ban) azt írták le, hogy „romantikus” – bár ez nem feltétlenül számított dicséretnek abban az időben. ne felejtsük el, hogy Méhul még Mozart kortársa volt, mindössze hét évvel volt fiatalabb nála. hozzáteszem, hogy az elmúlt évtizedekben Méhul újrafelfedezésének időszakát is éljük: hogy csak egy nevet említsek, john eliot Gardiner is minden alkalommal kiemeli jelentőségét, nemcsak weber, hanem például beethoven művei kapcsán is.

Hogyan jött létre ennek a mostani modern kori bemutatónak a terve? ez a projekt – amely kottakiadásból, előkészítő próbákból, hangfelvételből és egy nyilvános koncertből (a mű újkori világbemutatójából) áll – a Palazzetto bru Zane, a Művészetek Palotája, valamint a Purcell Kórus és orfeo Zenekar együttműködésében valósul meg. a Palazzetto bru Zane egy 17. századi velencei palota neve, egyszersmind pedig egy ismeretlen francia repertoárra szakosodott zenei központé, amely a mondott velencei palotában székel, és egy magánalapítvány, a Fondation bru működteti. a zenei központ a francia barokk utáni korszaktól az i. világháború végéig terjedő időszak francia zenéjét népszerűsíti hangversenyek, fesztiválok, kottakiadványok, tudományos kiadványok, zenei versenyek és hang-

J e n n i f e r f o t ó : l u i S

felvételek formájában. az adriennel kapcsolatban arra kaptunk felkérést együtteseimmel, hogy a Művészetek Palotáját ez év június 24. és 26. között „birtokba véve” készítsük elő a 26-án este sorra kerülő nyilvános előadást, úgy, hogy a felkészülés és az előadás során készülő hangfelvételekből a Palazzetto bru Zane létrehozza az opera első lemezfelvételét. ez (hetvenvalahány CD-ből álló) katalógusuk újabb darabja lesz, amelyet a harmonia Mundi cég terjeszt majd. 2013-ra és 2014-re együttműködésünk folytatását is tervezzük már.

Feltételezem, hogy ez egész tervet is a velencei zenei központ kezdeményezte.

Természetesen, mégpedig személy szerint benoît Dratwicki: egy kiváló zenetörténész, aki egyébként a versailles-i barokk Zenei Központ művészeti igazgatója, és aki a barokk utáni zene iránti szenvedélyét a Palazzetto bru Zane művészeti tanácsadójaként éli ki… ő személyesen hallotta 2011.

b o r g h i c o n d r o

áprilisi koncertszerű Rameau-operánkat a Művészetek Palotájában, és nagyon tetszett neki előadásunk. az egész, hangfelvételből és előadásból álló terv, illetve a mi felkérésünk az ő kezdeményezése volt.

Nem beszéltünk még az énekesekrôl. ôk kik lesznek?

Francia énekesgárdával fogunk dolgozni, őket is Dratwicki úr választotta ki. a címszerep kiemelkedő hangi adottságokat igényel: tág tenor hangterjedelmet, ugyanakkor a szólam sajátos fekvése miatt a hang baritonális színezetét – Méhulnek egy ilyen karakterű, kitűnő énekes, étienne lainez állt a rendelkezésére annak idején. adrien mostani megszemélyesítője julien Dran, kiváló francia tenor lesz, a két női főszerepet Gabrielle Philiponet és jennifer borghi énekli majd, s a barokk óta tovább élő, jellegzetesen francia hautecontre hangfaj (falzettszerű magasságokat elérő, igen könnyű és világos tenor) egyik képviselője, Philippe Talbot is bemutatkozik majd a közönségnek. mm51

MUPA 2012_3.indd 51

4/25/12 7:21:58 AM

o S Z t á ly k i r á n d u l á S K e l e M e n

A

M ü p á b A ?

o R S o l y a

a gyermekük zenei fejlődését szem előtt tartó szülők sokféle zenei program közül választhatnak a Müpában: a repertoár széles skáláját kínálja a különböző csecsemő-, gyerek- és ifjúsági programoknak. noha a Müpa ifjúsági és családi programjai az eddigiekben elsősorban valóban a családokra fókuszáltak, 2011-től kezdődően a gyerekek szülők nélkül is jöhetnek koncertekre. azért nem egyedül: iskolájuk szervezésében.

„az iskoláskoncerteket a szélesebb gyermek- és ifjúsági közönség elérésének szándéka hívta életre” – számolt be a program létrejöttéről Körmendy Zsolt, a családi és ifjúsági programok szerkesztője. „hogy miért van szükség ilyen koncertekre? Köztudott tény, hogy a zeneszerető közönség újratermeli saját magát kulturális szokásainak átörökítésével. azok a családok, akik egyébként is járnak koncertre, nagy valószínűséggel a gyerekeiket is elhozzák. Sok olyan gyerek van azonban, akinek ilyen módon nincs esélye koncertekre eljutni, és ha mégis, idegenül érzi magát ebben a közegben. Szeretnénk számukra is elérhetővé, otthonossá tenni a

koncerteket, a hangversenyterem világát. az új közönség bevonzásához új területeket és módszereket kell találni, és ebben az iskoláknak is óriási szerepe lehet.”

Talán nincs olyan gyerek, aki nem örül, ha egy kirándulás vagy kulturális program miatt bizonyos órák más időpontra kerülnek át, vagy a különös alkalomra való tekintettel elmaradnak.

Pedagógiai és igazgatási oldalról természetesen nem ilyen egyszerű a helyzet. Körmendy Zsolt szerint az iskoláskoncertek hétköznap délelőtti időpontja egyrészt óriási előny, ugyanakkor nehezíti is a szervezést: „az iskolák működését leíró, tanítási napok kereteire

vonatkozó szabályok nem kedveznek az efféle programoknak. az iskola kis mozgástérrel rendelkezik, és komoly problémát jelenthet az órák átrendezése. Kifejezetten hálásak vagyunk tehát azoknak a pedagógusoknak és iskolavezetőknek, akik az iskoláskoncerteken történő részvételt lehetővé teszik, megszervezik.” a koncepció szerint az iskoláskoncertek fontos pedagógiai célok szolgálatában is állnak. az új nemzeti alaptanterv tervezetében megjelenik a koncertpedagógia fogalma mint az iskolai zenei neveléssel összekapcsolódó terület. az együttműködés legkézenfekvőbb módja a gyerekkoncertek oktatási programba történő integrálása.

mm52

MUPA 2012_3.indd 52

4/25/12 7:22:01 AM

a programszerkesztő véleménye szerint a koncertpedagógiai tevékenységnek kiemelten fontos szerepe van: „egy-egy nagyobb zenei élmény életre szólóan meghatározhatja egy ember zenei érdeklődését, a koncertpedagógia pedig éppen ezekre az élményekre koncentrál: az iskolai énekórán zajló folyamatos nevelő munkát erős impulzusokkal igyekszik kiegészíteni.

Mi ilyen impulzusokat szeretnénk adni. a programot igyekszünk úgy összeállítani, hogy ha valakinek csak egy alkalommal van lehetősége ide eljönni, akkor is teljes értékű élményt kaphasson. Programszerűen úgy lehetne fogalmazni: ne nőjön fel a Müpa környezetében gyermek úgy, hogy ne járt volna itt koncerten vagy más élményt nyújtó programon.” aki esetleg kételkedne, hogy bármely gyerek előtt nyitott-e az út a zenéhez, annak érdemes tudnia, hogy a kutatások szerint a gyerekek egy bizonyos életkorig őszinte érdeklődést mutatnak a legkülönfélébb zenék iránt, mindenféle zenei stílust és irányzatot képesek magukba szippantani.

Körmendy Zsolt meglátása szerint is: „minél többféle zenével találkoznak, annál könnyebben fognak később tájékozódni, értékek mentén választani. a zenének sokféle arca van, a Müpa célkitűzése, hogy minél többféle műfajt megjelenítsen, így a gyerekprogramokban is kell, hogy legyen hely mindenféle típusú zenének. Tapasztalataim szerint a gyerekek a kortárs zene és a jazz irányába is maximálisan nyitottak, amíg ezek a műfajok sok felnőtt számára nehezen hozzáférhetőek. a műsort ugyanakkor a gyermekeket kísérő felnőtteknek is szerkesztjük, hiszen ők fogják elhozni a gyerekeket, mi pedig igyekszünk tekintettel lenni az ő igényeikre is.” a gyerekkoncertek természetesen nem csak hosszúságukat tekintve különböznek a hagyományos koncertektől. a Müpában a koncerteket olyan zenészek moderálják, akik – a programszerkesztő szóhasználatával élve – tudnak „gyerekül”: „Nem szeretnénk, ha a program az ismeretterjesztésről szólna, ha

történeti korszakokra, a zeneszerzők életrajzi adataira hivatkoznánk, vagy hosszasan elemeznénk a zenei történéseket. a hangsúly nem az ismeretterjesztésen van, hanem az élményeken.ebben segítenek a koncertet moderáló művészek, akik személyiségükkel, a gyerekek számára megfogalmazott gondolataikkal kedvet csinálnak a zene befogadásához, elősegítik annak megértését. A gyerek pedig – jó esetben – alig várja, hogy hallgassa az előadót és élvezze a zenét.” az eddigiekben az iskoláskoncertek a Matinékoncertek másnapján kerültek megrendezésre, azok programját rövidített formában megismételve. Míg a Matinékoncertek szünettel együtt általában közel kétórásak, addig egy iskoláskoncert jellemzően hatvanperces, szünet nélkül. Körmendy Zsolt az eddigi tapasztalatokról beszámolva elmondta, hogy kifejezetten nagy az érdeklődés a koncertek iránt, Fülei balázs liszt Ferenc életét bemutató koncertjét például meg is kellett ismételni. levonható a következtetés, hogy ezekre a koncertekre igény van. a továbbiakban új koncepció érvényesül majd a szervezésben: az iskoláskoncertek önálló produkciók lesznek. az első őszi iskoláskoncerten Skandináv csemegéket hallhat majd a célcsoportként meghatározott 8-14 éves korosztály, svéd, norvég és dán zeneszerzők zongoraműveivel. október elsején, a zene világnapján a Tóth aladár Zeneiskola versenygyőztes növendékei lépnek majd fel, ezt követően újból műsorra kerül a dal műfaját népszerű formában bemutató Mindent a dalról című műsor, karácsonykor pedig a bartók béla Zeneművészeti Szakközépiskola diákjai várják a gyerekeket Karácsonyi concerto című műsorukkal. a műsorok iránt érdeklődő szülőknek és gyerekeknek azt javasoljuk, hogy ajánlják a programot az osztályfőnök figyelmébe: a koncertekre ugyanis nem lehet egyénileg jelentkezni. iskolai csoportok válthatnak jegyet az előadásokra, igen kedvező, ötszáz forintos áron. érdeklődni és jelentkezni a hangar@mupa.hu címen lehet.

Séta a Duna-parton, majd koncert a Müpában? Kiváló alkalom egy egyedi – és remélhetőleg emlékezetes – kirándulásra!

mm53

MUPA 2012_3.indd 53

4/25/12 7:22:03 AM

S o c i é t é

r é A l i S t e ,

S Z á M o k , S Z .

f o t ó :

u r o š

S Z í n e k ,

h o č e v A r

r e n d S Z e r e k

e .

a Société Réaliste alkotócsoport munkáiból nyílik nagyszabású kiállítás Empire, State, Building címmel a ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban április 20-án.

a naGy TalálKoZáS Az alkotócsoport története 2004ben kezdődött, amikor Gróf Ferenc képzőművész és jean-baptiste naudy megalkotta az áthallásokkal és nyelvi játékokkal gazdagon ellátott Société Réaliste művésznevet, amely név alatt mind a mai napig tevékenykednek. bár nyolc év nem tűnik hosszú időnek egy művészi pályafutás esetében, a két alkotó maximálisan kihasználta ezt az időt, akár mennyiség, akár minőség szempontjából vesszük sorba munkáikat. anakronisztikusnak tűnik, de a Société Réaliste élő példája annak, hogy vannak még nagy találkozások, amelyek nem csupán rövid fellángolást eredményeznek, hanem hosszú távú, művészi és intellektuális értelemben egyaránt sziporkázó kapcsolatot. a nem hétköznapi munkákat jegyző két alkotó találkozása is rendhagyó volt. jean-baptiste naudy épp egy kurátorképzésen vett részt Párizsban,

2012. április 20. – augusztus 5.

ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum

5. Société réaliste: empire, State, building amelynek keretében magyar művészekkel kívántak együttműködést kiépíteni. a kapcsolatkeresésben logikus lépésnek tűnt naudy részéről, hogy ellátogatott a párizsi Magyar intézetbe, ahol meg is találta azt a magyar művészt, akire szüksége volt: Gróf Ferencet, aki portásként működött az intézményben.

Gróf Ferenc orvosi tanulmányokat folytatott majd ezt követően váltott a képzőművészeti egyetemre, míg jean-baptiste naudy a Sorbonneon hallgatott irodalmat, azonban a művészek életéről még ennyit sem tudhatunk meg weboldalukról (www. societerealiste.net). ennek oka, mint naudy egy helyütt elmondta, hogy „az

embereknek van életrajza, egy gyárnak nincs”. bár a gyár szó ijesztőnek tűnhet, a Société Réaliste termékeny éveit elnézve a legprofibb cégeket is megszégyenítik. a gyárból kikerülő termékeket pedig sokféle címkével illették és illetik. Maguk a tevékenységüket úgy határozzák meg, mint akik politikai designnal, kísérleti közgazdaságtannal és társadalomfejlesztési konzultációval foglalkoznak. Művészet kapcsán nem igen találkozhatunk ehhez hasonló öndefinícióval, bár az is igaz, hogy kevés alkotó nyitott annyira a konferenciák és workshopok világára, mint ők. Felmerül a kérdés, hogy milyen alkotások születhetnek egy ennyire egzakt és tudományos leírás alapján? bátran kijelenthetjük,

mm54

MUPA 2012_3.indd 54

4/25/12 7:22:05 AM

S p e k t r á l i S A e r ó Z i ó , 2 0 1 1 , f o t ó : k o r o n c Z i e n d r e

re is, amelyek kapcsán azt is megtudhatjuk, hogy rajzolásukat mennyiben befolyásolta a készítő világképe, és hogy a térképeken keresztül hogyan hatott a rajzoló világképe a térképek használóira.

aRányoK, KöZePeK

hogy okosak, izgalmasak és sokszor igen provokatívak. hogy mennyire, arra bizonyíték maga a tárlat, az Empire, State, Building.

eMPiRe, STaTe, builDinG a new york-i empire State buildingnek már az építése is egy külön legendáriumot tesz ki. Fotók tucatjait láthattuk a szédületes magasságban ebédelő munkásokról, a semmibe lógó acélgerendákon lépdelő, a tériszonyra fittyet hányó emberekről, akik egyszerre hirdették az emberi kitartás mindent legyőző erejét és a kapitalizmus egekbe törő gőgjét. az épület kultusza azóta is töretlen, amiben szerepet játszottak filmes megjelenései is. 1933ban King Kong mászta meg, 1964-ben andy warhol forgatott egy nyolcórás némafilmet a fényeiről Empire címmel, míg a Függetlenség Napjában porig rombolták. az épület neve közé tett vesszőkkel azonban az empire State building újabb jelentésrétegeit tárja fel a Société Réaliste. birodalom-állam-épület. Fogalmak, amelyek köré társadalmak szerveződnek, de hol van ebben az ember és mit jelentenek ezek a szavak, ha kihagyjuk az emberi tényezőt? a Société Réaliste ezen a szűrőn keresztül tekint feliratokra, betűtípusokra, plakátokra, sőt a térképek-

az Empire, State, Building tavaly március 1-je és május 8-a között már látható volt a párizsi jeu de Paume múzeumban, azonban a két kiállítás anyaga nem teljesen egyezik meg. a budapesti tárlatra egy helyspecifikus színinstalláció is készült State of Shades (árnyékállam, 2012) címmel. a központi terem falait teljesen betöltő alkotás precízen felfestett színcsíkokból áll, amelyek mindegyike a Magyar nemzeti Galéria valamelyik mesterművét ábrázolja. hogy egy festett csík miképp lehet egyenlő egy Rippl-Rónai festménnyel? a kulcsot egy számítógépes program adja, amely mindegyik festmény esetében meghatározta annak színátlagát (ezt láthatjuk a falra festve) és az a kritikai hozzáállás, amelyet a két alkotó megfogalmaz a festészetközpontú magyar kultúrpolitikával szemben. a színekkel való játék azonban nem csak ebben a teremben érhető tetten, hanem további hét olyan terem van, amely egy vagy több, a Société Réaliste alkotta színekben pompázik, melyeknek nem csak a látványa, de az elnevezése is eredeti, mint például az aether Grey és a Terra irredenta Cream. egy egész terem úszik a pink különböző árnyalataiban, amelyek a nicosia Magenta, a Kaliningrad Magenta, a Melilla Magenta, a Tiraspol Magenta, a Sukhumi Magenta és a Prishtina Magenta nevekre hallgatnak. De a végletek színei, a fekete és a fehér különböző árnyalati is fontos szerepet kapnak. a csillagokkal játszó Cult of She-manity című munka termét a fekete, míg a Watching over the Reichstagét a szürkék uralják.

FilM KoCKáKban egy a 20. század legkülönösebb nőit összefogó listából minden bizonnyal nem maradhatna ki leni Riefenstahl (1902–2003) neve. A Hitlerért rajongó Riefenstahl halála napjáig tagadta, hogy politikai kapcsolata lett volna a nemzetiszocialista párttal. és bár a közvélemény talán nem, de a szakma abban egyetért, hogy mind az 1934-es pártkongresszust megörökítő Az akarat diadala, mind a 1936-os olimpiáról forgatott Olimpia című filmje megkerülhetetlen darabja a filmtörténetnek. A 2. világháború után nem forgathatott, így fotózott, később pedig az óceán mélyét filmezte. ezt a furcsa összetételű mozgókép anyagot dolgozta fel a Société Réaliste a life to See (Egy életen át látni, 2012) című munkájában, amelyben Riefenstahl filmjeinek minden egyes kockája 59 percig látható. az egymást véletlenszerűen követő képekből ily formán keletkező film hossza pedig megegyezik Riefenstahl életének idejével, ami 101 év és 17 nap volt. A furcsa hommage közben elgondolkodhatunk Riefenstahl életén, azon, hogy ennek a vetítésnek a keretében esélyünk sincs megismerni életművét, ahogy azon is, hogy ha kockáról kockára nézzük végig valakinek az életművét, vajon megismerhetjük-e azt teljesen? a kiállítást az éditions amsterdam (Párizs), a jeu de Paume (Párizs) és a ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum közös kiadásában 2011-ben megjelent Société Réaliste:Empire, State, Building című angol-francia nyelvű katalógus kíséri. a kiállítás katalógusszövegeinek magyar fordítását tartalmazó kiadványt jelentet meg a ludwig Múzeum, amely a katalógussal együtt megrendelhető az info@ ludwigmuseum.hu email-címen, illetve, május 25-től megvásárolható a múzeum boltjában.

mm55

MUPA 2012_3.indd 55

4/25/12 7:22:06 AM

k u l i S S Z A

t h e

c A r b o n f o o l S

S o k S Z í n ű V é G h

A k u S Z t i k u S

é l M é n y

D á n i e l

A Müpa új könnyűzenei sorozata az Mr2 Petőfi rádió stúdiókoncertjeit nyitja meg a nagyközönség előtt, immár látványvilágban is a Müpától megszokott minőséget kínálva a legkiválóbb magyar zenekarok rajongóinak. a Művészetek Palotája és az MTVa 2012 márciusában kötött stratégiai együttműködési megállapodást, ennek keretében havi egy alkalommal költözik a hazai minőségi könnyűzene kiemelkedő előadóit bemutató akusztik-sorozat a Müpába. a koncerteket a Művészetek Palotája nyújtotta extrákra utalva akusztik+ néven rendezik meg, ugyanis a ház hangulata és a kiváló akusztika mellett látványvilágukban is rengeteg pluszt nyújtanak. a fellépéseket természetesen a Müpában rögzíti az Mr2, és a Magyar Televízió m1 csatornája is forgat, de míg a stúdióba a kamerákon és a mikrofonokon kívül csak a fellépők hozzátartozói és barátai juthatnak be, a Művészetek Palotájában sok százan élőben is részesei lehetnek az élménynek. a színpadképet és a világítást úgy kellett tehát megálmodni, hogy a kamerák és a közönség igényeinek is megfeleljenek, és tükrözzék a három összefogó intézmény arculatát is. Mint

az akusztik+ koncertek látványtervezője, hujber balázs felidézte: „az volt a cél, hogy olyan, a Müpához méltó, elegáns vizuális környezet szülessen, amely illik a fellépő zenekarok más-más zenei világához is”. a díszlet központi eleme a színpadot hátulról félkörben lezáró öt oszlop, melyekre a Müpa logóját elemeire bontó mintát álmodott a tervező. a súrlófényekkel megvilágítva háromdimenziós hatást keltő oszlopok, és a közöttük kifeszített speciális operavásznakra vetített mozgóképek színvilágát az akusztik sorozatot elindító Mr2 Petőfi rádió lilájából, az m1 kékjéből, és a Müpa sárgájából keverte ki hujber balázs, ügyelve arra is, hogy a látványelemek ne uralják a színpadot, továbbá a Fesztivál Színházban illetve a bartók béla nemzeti hangversenyteremben is jól mutassanak. a néhány alap-színösszeállítást leszámítva a könnyűzenei koncerteknél nem tervezik meg jelenetről jelenetre a fényeket. Mint a Müpa fővilágo-

sítója, Györgyfalvai Károly elárulta, „a fénypultnál ülő kolléga többnyire improvizatív alapon követi a zenét”. a világosítók a három arculati árnyalat mellett szerepet kapó, a számok hangulatához illő alapszíneket persze előre kiválasztják a fellépőktől kapott tracklista alapján, de a 90%-ban robotizált reflektorok színvariációit, a lámpamozgásokat és a fényeffekteket a koncert délelőttjén, a hangbeállás alatt programozzák le a fénypulton. a koncerten aztán az elmentett beállítások között a színpadot, a vetítést vezérlő kollégát, és a kamerák képét mutató monitorokat figyelve váltogatnak. Gyakran módosítani is kell menet közben, a televíziós közvetítés igényei ugyanis speciálisak: „a kamerák másképp látnak, mint az emberi szem, nem korrigálják a kontrasztokat, így könnyen túl harsányak lehetnek a színek” – mondja györgyfalvai, s hozzáteszi, a TV-felvétel miatt kap a nézőtér is megvilágítást. hogy ne csak a muzsikusok legyenek benne a tévében!

mm56

MUPA 2012_3.indd 56

4/25/12 7:22:10 AM

MUPA 2012_3.indd 57

4/25/12 7:22:11 AM

h á Z r ó l

o p e r A S i P o S

h á Z r A

o M á n b A n

S Z i l V i a

„egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy komolyzene-rajongó szultán. Kábusz bin Száid al-Száid volt a neve. ez a szultán omán fővárosában, Maszkatban felépítette az arab félsziget első igazi operaházát, amelynek a világ minden tájáról csodájára jártak.” Valahogy így kezdődne a történet, ha az 1001 éjszaka meséje lenne. de nem az, hanem 21. századi valóság. Fényben szikrázó kristályból, rézből, tikfából, 80 ezer négyzetméteren.

olaj, pálmafák, fehérség, gazdagság.

Mostantól új sztereotípiát vehetünk fel az ománról szóló listára. a komolyzenét. az arab-félsziget délkeleti peremén elterülő szultánság uralkodója legalábbis mindent megtesz ezért. az elmúlt huszonöt évben alapított egy szimfonikus és több katonazenekart, nemrég indult a komolyzenét sugárzó

oman Classics nevű rádióállomás. De a szultán igazi vágya mindig is egy operaház volt, a 16. századi klasszikus olasz operák stílusában.

A projekt 2001-ben indult. Az eredeti terveket egy angol színházi vállalkozás dolgozta ki, az építészeti megvalósítás a wimberly allison Tong

and Goo feladata volt. az akusztikai tervező pedig ugyanaz a Russel johnson vezette amerikai cég, az artec, amelyik a Művészetek Palotájának hangzásáért felelt. az épületen másfélezer ember dolgozott, óriási kőtömbjeit, amelyek a fényviszonyoktól függően olykor vakítóan fehérnek, máskor halvány rózsaszínnek tűnnek,

mm58

MUPA 2012_3.indd 58

4/25/12 7:22:12 AM

egy közeli kőbányában termelték ki. a Maszkati Királyi operaházat 2011-ben októberében adták át, a nyitóelőadáson Puccini turandotját Franco Zeffirelli rendezésében Placido Domingo vezényelte. a gigantikus méretű előcsarnok ragyogó kristálycsillárjai, faberakásai, az ablakok csiszolt üvegtáblái lenyűgöző, hideg tisztaságot árasztanak és az iszlám formavilágot idézik. a színház egyiptomi programigazgatója, Dr. issam el Mallah lelkesen mutatja a szultán vitrinekben kiállított, 16-18. századi európai hangszergyűjteményét. Közben arról mesél, hogy a legfontosabb feladatuk megismertetni az arab közönséggel a nyugati klasszikus zene történetét. hogy az operák

megértését segítsék, a nézőtéren a székek háttámlájába kijelzőket építettek, amelyeken arabul és más nyelveken olvashatja a közönség az áriák szövegét. itt már a vörös bársony, az arany és a sárgaréz uralkodik, mintha csak egy európai operaházban lennénk. a terem mérete változtatható. Összesen 1100 fő befogadására alkalmas, de az oldalfalak és az orgona segítségével egy gombnyomásra koncertteremmé, vagy kisebb színházzá alakítható. A 120 tonnás orgona egy sínen mozogva 35 perc alatt 15 métert képes megtenni előre-hátra. a technikai személyzetet, a berendezőktől a világosítókig a londoni a Covent gardentől bérelik. Hogy az épület – akárcsak a budapesti – tényleg olasz mérték után készült, az igazán akkor

derült ki, amikor a Magyar állami operaház társulata vendégjátékon járt ománban. Csikós atilla díszlete, amelyet Mozart Szöktetés a szerájból című operájához tervezett, szinte centiméter pontosan illett a színpadra, amelyen a gyors díszletváltást a 32 méter magas toronyban található zsinórpadlás segítette. a befogadó színházként működő Maszkati Királyi operaház történetében egyébként az első álló ovációt a magyar előadás kapta, amelyben a főszerepeket olyan sztárok énekelték, mint elena Mosuc és Kurt Rydl. Mosuc, aki a következő évadot a milánói Scala színpadán tölti majd, az előadás után csak annyit mondott: „végre egy hely, ahol jól lehet halkan énekelni”. mm59

MUPA 2012_3.indd 59

4/25/12 7:22:14 AM

A J á n l ó

ő S Z i

a

e l ő Z e T e S

h a l l G a T a G

a S S Z o n y

a májusban hatvanadik születésnapját ünneplő Kocsis Zoltán és az általa tizenöt éve vezetett nemzeti Filharmonikus Zenekar (nFZ) közös történetük talán eddigi legnagyobb vállalkozásába vág bele: Richard Strauss budapesten eddig még nem látott operáinak bemutatására készülnek. ez szám szerint hét produkciót jelent: a Guntram, a tûzínség, a Béke napja, a Capriccio, az Intermezzo, a Danae szerelme és A hallgatag asszony című darabokat. az nFZ és a Müpa közös szervezésében megvalósuló sorozatot ez utóbbi nyitja októberben. a háromfelvonásos vígopera cselekménye az olasz operák szövevényes felépítését és életvidámságát is idézi. a darab rendezője anger Ferenc lesz, a történet felelevenítésében pedig osztrák vendégművészek is közreműködnek: a megtréfált, zsémbes öregúr szerepét, Sir Morosust, a 2010-es Budapesti Wagner-napokról ismerős Kurt rydl, a bécsi állami operaház tiszteletbeli basszistája, a magát visszahúzódó, csendes arának mutató, de Morosust később házi sárkányként büntető amintát pedig julia bauer alakítja.

(Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, október 4.)

J u l i A

S i R

b A u e r

j o h n

e l i o T

G a R D i n e R

a hatvankilenc éves karmesterlovag a legnagyobb hatástörténeti jelentőséggel bíró dirigensek soraiba tartozik. a régizene mozgalom kulcsfigurájaként alapjaiban változtatta meg képünket a klasszikus vokális és szimfonikus repertoár hangzásideáljáról, az általa életre hívott zenei együttesek pedig a mai napig élen járó szereplői a klasszikus zenei koncertéletnek. Több mint kétszázötven lemezt számláló diszkográfiájából annyi Gramophone-díjat zsebelt be, mint még senki, de több évtizedes munkásságának elismeréseképp idén áprilisban olyan nevek közé választották be a Gramophone hírességek Csarnokába, mint Karajan, Bernstein, Abbado vagy Furtwängler. Az élő legenda ősszel európai és amerikai turnéra indul a Forradalom és Romantika Zenekarával valamint a Monteverdi Kórussal, így a Művészetek Palotáját is útba ejtik október 15-én, amikor is a zeneirodalom egyik legnagyobb szabású alkotását, beethoven Missa solemnisét fogják megszólaltatni.

(Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, október 15.)

l u i S

F e R n a n D o

P é R e Z

a madridi születésű pianista sok szállal kötődik a magyar klasszikus zenei szcénához. Tanárai között a 20. század egyik legkiválóbb Mozart-előadójaként számon tartott katalán zongoraművésznő, alicia de larrochá és az orosz iskola emblematikus pedagógusa, Dimitrij baskirov mellett megtalálható Gulyás Márta is, akivel később a madridi Zsófia Királyné Zeneművészeti Főiskolán asszisztensként is együtt dolgozott. Tudását többek között Schiff andrás, Sándor György és rados Ferenc kurzusain csiszolta, de 2002 óta már ő érkezik hazánkba mesterkurzusokat tartani. a Madridi Királyi Zeneakadémia tanára a tanítás mellett aktívan koncertezik: nem kerülte el a Carnegie hallt és a Tokyo opera City-t sem, Magyarországon pedig ez idáig a bartók Vonósnégyessel, valamint Rolla jános együttesével lépett fel. október 20-án luis Fernando Pérez zongorajátéka ismét a liszt Ferenc Kamarazenekar kíséretével lesz hallható. „az évad zenekara” státuszát élvező zenei együttes beethoven-estjén a zeneszerző I. (C-dúr) zongoraversenye fog felcsendülni a spanyol pianista tolmácsolásában.

(Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, október 20.) mm60

MUPA 2012_3.indd 60

4/25/12 7:22:18 AM

MUPA 2012_3.indd 61

4/25/12 7:22:19 AM

e c h o M á T é

j .

– V I S S z H A N g o K A M Ü P A e S e M é N y e I r ô l G y ö R G y

neMcSAk hAllod, érZed iS – chArleS lloyd Sky trio (FIdelIo.HU, 2012. FeBrUár 27.)

a szvitben való gondolkozás ugyan végül nem valósult meg, de mégis szokatlan élménye lehetett a közönségnek, mert egy bölcs mester tematikus előadását hallhatta: lloyd ugyanis magyar vonatkozásokra fűzte fel tegnapi repertoárját. az első darab Kodályt idézte meg, majd beszélt bartók iránti ifjúkori lelkesedéséről. a koncert további részében pedig a Szabó Gábor-munkakapcsolat motívuma dominált. borbély Mihály, lukács Miklós és Dresch Mihály négy számban csatlakozott a trióhoz. ekkor újabb éles stílusváltás zajlott le a színpadon, a zene népies, szabad improvizatív és, mint feljebb már említettem, keleties karaktere erősödött. Dresch billentyűkkel ellátott furulyája (fuhunja) izgalmas ellenpontja volt a tenorszaxofonnak. a nagy sikerre való tekintettel két ráadást adott a zenekar. a végén ismét egy rövid trióelőadás csendült fel, leonard bernstein Somewhere-je, egy sajnálatosan keveset játszott melódia. Valaki egyszer azt mondta lloydról, hogy amikor megszólal, nemcsak hallani, érezni is lehet a muzsikáját. a hetvennégy éves szaxofonos ma is ezt az élményt váltja ki hallgatóiból.

R á K a i

Z S u Z S a n n a

hA én gAZdAg lennék – eSA-pekkA SAlonen éS A philhArMoniA ZenekAr (éleT éS IrodAloM, 2012. MárCIUS 9.)

az alig huszonéves norvég hegedűművésznő teljesítményét világszerte egyre növekvő elismerés övezi, lényegében díjak hullanak rá, ahol csak megfordul, budapesti fellépésének ígéretét mégis enyhe csalódottság árnyékolta be, mivel leila josefowicz beugrójaként érkezett a bartókterem pódiumára. az esetleges veszteség érzése azonban mindössze addig tartott, míg Sibelius d-moll hegedűversenyének (op. 47) zenekari szövetében meg nem született a szólóhegedű első, kísértethistóriával kevert gyermekmesébe illően túlvilági színezetű hangja, amely hátborzongatóan egyenes képzése ellenére elbűvölően hajlékony motívumba olvadt.

Vilde Frang játéka tökéletesen könnyed volt, ugyanakkor intellektuálisan elmélyült, cseppet sem hivalkodó, mégis magával ragadóan elegáns. noha bizonyos, hogy tehetsége csiszolódásának nem a mostani állapot a végpontja, és előadásmódjának drámai súlya még erősödni fog, interpretációs elképzelései így is lenyűgözően koncentráltan rajzolódtak ki a közönség előtt, hangszínének ragyogása, virtuozitásának természetes gördülékenysége és muzikalitásának komolysága pedig amellett, hogy remek előadónak mutatta, a Philharmonia Zenekar és esa-Pekka Salonen nagyszerű partnerévé is avatta.

M i K e S

már csak néha-néha hallható. így gyakorlatilag ismeretlen a neve nálunk, noha beszélni csak szuperlatívuszokban lehet róla. íme, már megint a magyar átok: menj külföldre, hogy a világ megismerjen, hazád elfelejtsen. Vizin Viktória világklasszis. Talán soha ilyen hatalmas terjedelmű mezzoszoprán hangot nem hallottam, ami teljesen kiegyenlített a drámai mélységben csakúgy, mint a fényes magasságokban. noha Vizin Viktória életében először lépett a barokk világába, ez technikáján, de stílusán sem hallatszik. hihetetlen színpadi rutinja átragyog még e szűkösebbre szabott koncert-előadáson is, szuggesztivitása, expreszszivitása megtölti azokat a hosszú kórusrészeket is, amikor őt a színpadon hagyja a rendező, és néma gesztusokkal kell kitöltenie az űrt. Csodás ruhájának redői mint meganynyi érzelmi hulláma lebbennek körülötte, tóbos zöld színe a féltékenység gyilkoló szörnyetegét sejteti. Déianeira érzelmeinek útja nagyon hosszú, ezer árnyalatot bejáró, de Vizin Viktória könnyedén uralja valamennyit.

h e G y i

Z o l T á n

deSert Slide (eKUlTUrA.HU, 2012. MárCIUS 17.)

Vishwa Mohan bhatt legújabb zenei vállalkozása, a Desert Slide egy estére ideköltözött budapestre, a Művészetek Palotája Fesztivál Színházának színpadára. ahogy a művész egy interjúban fogalmazott: a zene által istennel beszélget – de eközben nem felejt el a zenésztársaival, sőt, velünk is „beszélgetni”. Ravi Shankar tanítványa, világhírű előadó, Grammy-díjas, a slide gitár és szitár átmeneteként felfogható hibrid hangszer, a róla elnevezett mohan bhatt kiötlője – de Vishwa Mohan Bhatt nekem nem ez a sok jellemző „adat” lesz, hanem az a jó humorú, csillogó szemű örökifjú, ott a színpadon; aki pajkos csínyként éli meg, hogy együttesének kivételes képességű énekese, anwar Khan Manganiar minden hajlítását jóízűen utána kövesse a hangszerén, s aki legalább ennyire örül annak, amikor a „ritmusszekció” tagjai játszanak egymással felelgetőst, ahol Gazi Khan barna rendkívül expresszív kartal-játéka dobja fel a zenei labdát. S aki azért a bevezetőjében felhívta a figyelmünket: ez nem indiai klasszikus zene lesz, hanem hindi. d e S e r t

S l i d e

é V a

cSillAg SZületett – hAndel: herkuleS (KUlTÚrA.HU, 2012. MárCIUS 22.)

noha a mű címe herkules, ő csak a cím- de nem a főszereplő. ez utóbbi felesége: Déianeira, ezen az előadáson Vizin Viktória. a kecskeméti születésű művész olyan szinten vált világjáró, külföldön elismert énekessé, hogy itthon mm62

MUPA 2012_3.indd 62

4/25/12 7:22:22 AM

MUPA 2012_3.indd 63

4/25/12 7:22:24 AM

MUPA 2012_3.indd 64

4/25/12 12:27:21 PM