Konyhasziget magazin 2013/5 by NEBIH Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

konyhasziget 2013/5.

INGYENES Interjú Pokorny Liával

A hungarikumokról Vitaminforrás télidôben

A savanyú káposzta Húskészítmények az asztalon

AHOL BIZTONSÁGBAN KIKÖTHETÜNK

Magyarországon minden harmadik ember évente egyszer átesik

élelmiszer eredetű fertőzésen.

E Ezek 70%-a m megelőzhető le lenne.

Alakítson ki helyes vásárlási szokásokat és tudjon meg többet a biztonságos ételkészítés szabályairól!

www.eteltcsakokosan.hu

FELELÔS KIADÓ: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) A SZERKESZTÉSBEN RÉSZTVEVÔ IGAZGATÓSÁGOK: Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatóság Növény-, Talajés Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóság Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság NYOMDAI KIVITELEZÉS: Berkana Kft. www.berkana.hu FOTÓK: Fotolia Képügynökség Beton Fotóstudió TOVÁBBI INFORMÁCIÓK: www.eteltcsakokosan.hu www.nebih.hu

KÖSZÖ N TÔ

1. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM

Tisztelt Olvasó! Az ôsz csodálatos évszak, a maga színességével, változatosságával igazán magával ragadó. A még fel-felbukkanó napsugarak az elmúló nyár utolsó emléknyomai, amelyek kellemesen melengetô napokat ajándékoznak nekünk. Pihenjünk, kertészkedjünk, kiránduljunk, érezzük jól magunkat és élvezzük az ôsz gazdagságát! És persze olvassunk is, magazinunk aktuális, ötödik számát. Idén ôsszel ismét bôvült a hunga rikumok köre, több nemzeti érték is bekerült a magyarság kiemelt nemzeti kincsei közé. Ehhez a hírhez kapcsolódik a hungariku mokról és magáról a Csabai kolbászról szóló cikkünk, amelybôl az is kiderül, hogyan kerülhet be a magyar kultúra egy-egy jeles képviselôje ebbe a kiemelt körbe. A Csabai kolbásztól nem messze kalandozva írunk a felvágottak biztonságos tárolásáról, a füstölt készítmények tartósításáról, valamint a házi disznóvágáshoz is adunk néhány hasznos és megszív lelendô tanácsot. Ôszi-téli étkezéseinkben nagy szerepet kap a fejes káposzta, savanyúságként fogyasztva és ízletes ételek alapanyagaként egyaránt – lássuk hát, mi minden jó tulajdonsággal bír az ízén kívül! Természetesen télen sem kell gyümölcs nélkül maradnunk, például a citrusféléket jól beilleszthetjük étrendünkbe; közülük mi most a sokak által kedvelt grépfrútra, mint az egyik természetes antibiotikumforrásra koncentrálunk. Interjút pedig ezúttal Pokorny Lia színésznôvel olvashatnak. Kellemes kikapcsolódást és olvasást kívánok,

Dr. Kardeván Endre országos fôállatorvos államtitkár

ROVAT N E V E

A helyi kezde m é nyezé sek generációkat hozhatna k ös s ze, a m e l y a n e m ze t i ös s zet a r toz á s t erôsíti

Nemzeti értékeink legjava:

A HUNGARIKUM A hungarikum olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a történelmi vagy a mai Magyarországra jellemzô tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minôségével a magyarság csúcsteljesítménye.

téktárba. A javaslatot a megfelelô adatlap kitöltésével, szakmai ajánlással lehet benyújtani. A helyi jelentôséget meghaladó, összegyûjtött értékek adatait a megyei önkormányzatokhoz juttatják el a települések. A megyékben pedig létrehozhatják a megyei értéktárat, s az itt összesített országos vagy nemzetközi jelentôségû értékek adatbázisát küldik tovább a Hungarikum Bizottságnak. Az egyes minisztériumok szintén rendszerezik saját nemzeti értékeiket az ágazati értéktáraikban, és azt is megküldik a Hungarikum Bizottságnak. A Magyarország határain túl fellelhetô, magyar vonatkozású nemzeti értékek nyilvántartását pedig a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottsága vezeti a külhoni magyarság értéktárában. A KIVÁLASZTÁS Mint említettük, a Magyar Értéktárban összesített és rendszerezett nemzeti értékek körébôl a hungarikumokat a nagy tapasztalattal és kimagasló szaktudással rendelkezô tagokból álló grémium, a Hungarikum Bizottság választja ki. A bizottság munkáját az egyes szakterületek tudományos és gyakorlati képviselôibôl létrehozott szakmai ágazati szakbizottságok segítik. A hungarikummá minôsített, illetve a törvény erejénél fogva hungarikumnak minôsülô nemzeti értékek kerülnek azután a Hungarikumok Gyûjteményébe. A szabályozás fontos része az úgynevezett hungarikum védjegy, amelynek grafikáját az idén szeptemberben választották ki a védjegypályázatra beérkezett munkák közül. A hungarikum-termékek elôállítása kis- és középvállalkozások beindítását eredményezheti, s az ipari vállalkozások számára is fejlesztési lehetôséget kínál.

MELY ÉRTÉKEINK SZEREPELNEK JELENLEG A HUNGARIKUMOK GYÛJTEMÉNYÉBEN? Az agrár- és élelmiszergazdaság területén a pálinka, a törkölypálinka, a Csabai kolbász vagy Csabai vastagkolbász, a magyarországi Tokaji borvidéken elôállított Tokaji aszú, a hízott libából készült termékek. Az egészség és életmód területén hungarikumnak minôsítették a Béres Cseppet és a Béres Csepp Extrát. Kulturális örökségeink közül: a táncház módszer; a Mohácsi busójárás; a solymászat mint élô emberi örökség; a Matyó népmûvészet; Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út; Hollókô ófalu és környezete; az ezeréves Pannonhalmi Bencés Fôapátság és természeti környezete; a Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta; Pécs (Sopianae) ókeresztény temetôje; a Fertô/Neusiedlersee kultúrtáj; a Tokaji történelmi borvidék kultúrtája; a herendi porcelán. A természeti környezet kategóriájában hungarikum az Aggteleki-karszt és a Szlovákkarszt barlangjai, a turizmus és vendéglátás témakörében pedig a Karcagi birkapörkölt. További információk: www.elelmiszerlanc.kormany.hu/hungarikum

HUNGARIKUM

A MAGYAR NEMZETI ÉRTÉKEKET az úgynevezett Magyar Értéktárban folyamatosan gyûjtik és rendszerezik, s ezekbôl az értékekbôl szakmai javaslatok alapján választja ki a hungarikumokat egy 16 fôs bizottság, mégpedig jogszabályban meghatározott feltételek szerint. A magyar nemzeti értékekrôl és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 2012. július 1-jén lépett hatályba, amelynek céljait az alábbiakban foglalhatjuk össze: Nemzeti értékeink számbavétele, dokumentálása annak érdekében, hogy egy közös nemzeti adatbázis készülhessen; ➪ a gyûjtômunka kiterjesztése a lehetô legszélesebb körre; ➪ a helyi és az országos jelentôségû nemzeti értékek gyûjteményének létrehozása és közkinccsé tétele; ➪ a nemzetközi viszonylatban is csúcsteljesítménynek számító hungarikumok kiválasztása a Magyar Értéktárból; ➪ ezen értékek megismertetése belföldön és külföldön egyaránt; ➪ a nemzeti értékek és a hungarikumok fennmaradásáról és védelmérôl való gondoskodás, amellyel a nemzeti tudatot és a hazai gazdaságot erôsítjük. MI AZ A NEMZETI ÉRTÉKPIRAMIS? Elsô lépcsôfoka az úgynevezett települési értéktárakból áll össze, amelyet a települési önkormányzatok készíthetnek el, de ez a feladat múzeumokra, meglévô közgyûjteményekre, intézményekre is delegálható. Létre lehet hozni továbbá az önálló, ún. Települési Értéktár Bizottságot is. Bárki kezdeményezheti, hogy nemzeti értéket vegyenek fel a települési ér-

HUNGARIKUM

Bors helyébe paprika:

A CSABAI KOLBÁSZ A 20. században, a két világháború között a hagyományos Csabai kolbász virágkorát élte. Annyira kedvelt volt, hogy a termelôk védjeggyel védték a hamisítás ellen. Az idén szeptemberben hungarikummá minôsítették. A CSABAI KOLBÁSZ SZÜLETÉSÉNEK TÖRTÉNETE a homályba vész, mai formájának kialakulása azonban a napóleoni háborúkhoz kötôdik. Addig csak borssal fûszerezték a kolbászt. Az 1809-es angol háborús blokád miatt azonban a bors nem volt elérhetô egy ideig, így a helyiek a saját termesztésû erôs paprikát kezdték fûszerként alkalmazni. A 20. században, a két világháború között a hagyományos Csabai kolbász virágkorát élte. Annyira kedvelt volt, hogy a termelôk védjegygyel védték a hamisítás ellen. A világháború után az államosítás és az azt követô többszöri átszervezés, majd tulajdonosváltás ellenére a Csabai kolbász gyártása folyamatos volt Békéscsabán. A Csabai kolbász márkanév az egész Kárpát-medencében, de a tengeren túl Észak-, és Dél-Amerikában illetve Ausztráliá-

ban is jól ismert lett. A Csabai kolbász elismertségét az országos és regionális sajtóban megjelenô cikkek mellett az 1997 óta megrendezésre kerülô Csabai Kolbászfesztivál is megerôsíti, amelyet hagyományosan minden év október második felében tartanak Békéscsabán. A Csabai kolbász készítése ma is élô néphagyomány Békéscsabán. Mind a mai napig családok százai készítenek kolbászt házilag. A receptúra és a kolbászkészítés és az ahhoz kapcsolódó szokások generációk óta öröklôdnek apáról fiúra. ÚJJÁÉLEDÔ KISTERMELÉS: ma több tucat kistermelô készít kolbászt Békéscsabán. A Csabai kolbász egyediségét elsôsorban a bôségesen adagolt fûszerpaprika adja. Íze jellegzetesen „csabai”, harmonikus kolbászíz, melyben a többi 3 fûszer mellett a paprika aromája és csípôssége dominál. Az, hogy a Csabai kolbász a kolbászok közül elsôként lett hungarikum, jól mutatja a termék helyi támogatottságát. Ez nem csak egy húskombinát ügye, hanem sok-sok csabai családé, akiknél több mint száz éve apáról fiúra öröklôdött a kolbászkészítés tudománya.

A Csabai kolbász receptje HOZZÁVALÓK: 10 kg sertéshús vegyesen (comb, lapocka, tarja, da-

gadó, kb. 70-75% hús és 25-30% szalonna arányban), 15 dkg édes, ôrölt, házi paprika,10 dkg csípôs, ôrölt, házi paprika (Az édes és csípôs paprika aránya egyedileg változhat a csípôs kolbászt eredményezô 15 dkg édes/10 dkg csípôs paprika aránytól a 22 dkg édes/3 dkg csípôs paprika arányig.) 18 dkg asztali só, 7 dkg apróra vágott fokhagyma, 3 dkg fûszerkömény (egész). ELKÉSZÍTÉSE: A lehûtött, vegyes sertéshúst és szalonnát 6-8 mm-esre daráljuk és a fent leírt fûszerekkel összegyúrjuk. A fûszerekkel bekevert húsmasszát sertés vékony-, sertés vastag-, marha selyembélbe, vagy vízáteresztô mûbélbe töltjük. A betöltött kolbászt füstölôbotra helyezzük és hidegfüstöléssel (maximum 18˚C-on) kalibertôl függôen füstöljük, a vékonykolbászt 2-3, a vastagkolbászt 6-8 napon át. Ezt követôen hidegérleléssel szárítjuk, a vékony kolbászt átmérôtôl függôen 2 hétig, a vastagkolbászt szintén átmérôtôl függôen 5-6 hétig.

A húspépbôl készült, bélbe töltött hústermékek összefoglaló neve a vörösáru, pl. virsli, párizsi. Nyersanyaga hagyományosan marhahús vagy sertéshús és szalonna. A töltés után a terméket rövid ideig füstölik, 72 °C maghômérséklet eléréséig hôkezelik, majd hideg vizes zuhannyal szobahômérsékletre, végül hûtôtérben az elôírt ≤ 5 °C-ig hûtik. A felvágottfélék elôállítási technológiája hasonló a vörösárukéhoz, csak darabos alkotókat is hozzáadnak. Fûszerezésük intenzívebb. Mivel a vörösáruk és a felvágottak a gyorsan romló húskészítmények közé tartoznak, 0–+5 °C között kell tárolnunk ôket. A romlás leggyakoribb oka ugyanis a nem megfelelô hûtôtárolás, ami a bélbe töltött termékeken felületi nyálkásodást okoz (fôként Pseudomonas, Acitenobacter, Moraxella, Alcaligenes baktériumok elszaporodása miatt). Az említett romlást okozó mikrobák közül néhányan hûtôhômérsékleten is szaporodnak, így hasonló jelenséggel találkozhatunk a vákuum- vagy védôgázas csomagolású termékek kibontása után néhány nappal a hûtôszekrényben történô tárolás esetén is.

A pácolt termékek esetében a patogén mikrobák elszaporodását a só, a nitrit, az alacsony pH és az alacsony hômérsékleten való tárolás együttesen gátolja. A szárított, pácolt sonkatermékek esetében jóval kisebb a mikrobás veszély, mint a nagyobb víztartalommal rendelkezô szalonnafélék, félszáraz vagy nem fermentált kolbászfélék esetében. A kolbászfélék, szalonnafélék és ehhez hasonló termékek romlását mutatja a fôleg élesztôgombák által okozott nyálkásodás, a burkolóanyag alatt lévô baktériumok okozta savanyodás és a szintén mikrobás tevékenységbôl adódó zöldülés. A szalonnafélék leggyakoribb romlása a penészedés, ezért ezeket hûvös, száraz helyen tároljuk. A nyers, fermentált húskészítmények olyan nem hôkezelt kolbász- és szalámifélék, amelyek mikrobiológiai stabilitását és eltarthatóságát az alacsony víztartalom és egyéb kezelések (nitrátos vagy nitrites pácsó, füstkomponensek, fermentáció (erjedés) során keletkezô tejsav) biztosítják. Ide tartoznak a hagyományos szárazkolbászok, szárazáruk, melyekre jellemzô, hogy hosszú ideig érlelik ôket, ami átmérôtôl függôen 3 héttôl 3 hónapig terjedhet. Az érlelés eredménye a termékben a jelentôsen lecsökkent víztartalom, melyen

KO N Y H A PU LT

Hústermék kisokos

ROVAT N E V E

sabb formája a botulizmus, amely esetek nagy részét a házi disznóvágás során készített, nyers vagy rosszul hôkezelt hurka, kolbász és disznósajt okozza. A megbetegedés bénulásokkal, súlyos esetekben halálozással végzôdhet. A toxint termelô baktérium földbôl, környezeti szennyezésként kerülhet bele a húskészítményekbe, például a hús szabadtéri feldolgozása során.

A dis zn óvág á s nem c s ak örö möket, hanem ve s zé lye ket is hordozhat

már a kórokozó és a romlást okozó baktériumok nem képesek szaporodni szobahômérsékleten sem, így a termék eltartható hosszú ideig hûtés nélkül is. Fellelhetjük még a hûtô polcain az ún. hôkezelt pácolt termékeket is, melyek fôbb képviselôi a gépsonka, fóliás sonka, fôtt kolbászok, paték és hasonló termékek. A pácolt termékeket vízben vagy vízgôzben hôkezelik, ahol a maghômérséklet eléri a 72 °C-ot. Ez már megfelelô érzékszervi tulajdonságokat (fôtt íz) és mikrobiológiai minôséget biztosít. Végezetül pedig megemlíthetjük még a kenôsárukat, hurkaféléket, aszpikos készítményeket, melyek kevés színhúsból, de emellett sok belsôségbôl, szalonnából, bôrkébôl készülnek. Ebbôl következôen könnyen romlandó termékek, így fogyaszthatósági idejük korlátozott. Összességében a húsok és húskészítmények nagy víz- és fehérjetartalmuk miatt romlandóak, ezért körültekintô kezelést és megfelelô tárolási körülményeket igényelnek minôségük és biztonságos fogyaszthatóságuk megôrzése érdekében. OTTHONI HÚSTERMÉKEK ELÔÁLLÍTÁSA

Hústermékeket magunk is elôállíthatunk otthon például egy jó kis házi disznóvágás alkalmával. Azonban a disznóvágás nem csak örömöket, hanem veszélyeket is hordozhat. A baktérium okozta élelmiszermérgezések egyik legsúlyo-

Milyen tünetei lehetnek a botulizmusnak? A botulizmus klasszikus tünetei 12–36 órával a fertôzés után jelentkeznek. A betegség tünetei a korai szakaszban levertség, izzadás, izomfájdalom, hasi diszkomfort, görcsök. Késôbb jellemzô lehet a kettôs látás, szédülés, szájszárazság, nyelési és hangképzési zavar a toxin okozta idegbénulás következtében. A tünetek általában láz nélkül jelentkeznek, emiatt sok esetben elmarad a baj valódi okának felismerése. A bénulás megfelelô antitoxikus kezelés nélkül elérheti a szívés légzôizmokat, így végzetessé válhat. Botulotoxint tartalmazó élelmiszer fogyasztása miatt hazánkban évente 2-8 ételmérgezés fordul elô. Az említett tünetek jelentkezése esetén haladéktalanul keresse fel orvosát! A házi disznóvágásból származó termékek fogyasztása más, hányással, hasmenéssel járó megbetegedéseket is okozhat (pl. szalmonellózis fertôzés, sztafilokokkusz ételmérgezés). Ezért fontos odafigyelni az alábbiakra: ● Egészséges állat, egészséges személyek ● A vágásra szánt állatnak egészségesnek és koplaltatottnak kell lennie. A feldolgozást végzôk és abban segítôk egyaránt egészséges személyek legyenek, hiszen a beteg ember fertôzés forrása lehet. TISZTA ESZKÖZÖK, TISZTA KÖRNYEZET

A vágás elôtti napon elô kell készülni a munkához, tehát a húsfeldolgozás felületeit, edényeit, eszközeit alaposan el kell mosogatni. A mosogatáshoz, húsfeldolgozáshoz csak tiszta, ivóvíz minôségû vizet szabad használni. KÖRÜLTEKINTÔ VÁGÁS

A gyomrot, beleket, hólyagot kivétel elôtt le kell kötni, hogy tartalmuk ne szennyezze az állat belsô

felületét. A gyomrot töltés elôtt alaposan meg kell tisztítani. A vágás, majd a hús feldolgozásakor egyaránt ki kell zárni a talajjal, béltartalommal való szennyezôdés veszélyét. Ha a hús földdel, vagy béltartalommal szennyezôdött, nem elég letörölni, hanem javasolt vékony rétegben levágni a szennyezett felületet. A bôr kaparásához használt késsel ne végezzünk bontást. A töltelékes áruba kerülô húsrészeket csak teljesen tiszta, esetleg elôzôleg forró vízbe mártott késsel szeleteljük. A forró víz fertôtlenít, minden baktériumot elpusztít, de a balesetveszélyre figyelni kell. A húsfeldolgozás egyes tevékenységei között a feldolgozást végzônek szappannal, meleg vízben alaposan kezet kell mosnia. HOZZÁÉRTÔ HÚSFELDOLGOZÁS

A hús szobahômérsékleten hamar romlásnak indul, ezért minél hamarabb fel kell dolgozni. Erre az enyhébb idôjárás miatt fokozottan oda

kell figyelni. A sonkákat nem javasolt felszúrni, mert a baktériumspórák a hús mélyébe kerülhetnek. Kerülni kell a vastag, nagy tömegû töltelékáru készítését (nem ajánlott pl. 2 kg-nál nagyobb disznósajtot készíteni), mert belsejük nem forrósodik át kellôen. A hurkaféléket lassan kell abálni, hogy belsejük is alapos hôkezelést kapjon. A húsokat hideg helyen kell pácolni a botulotoxin-képzôdés megakadályozásáért. A hús pácolásához hozzáadott nátrium-nitrit, továbbá a füstölés hatására a hústermékekben a botulotoxin képzôdés lehetôsége csökken. Lassú, hideg füstölést kell alkalmazni. Az elkészített kolbászt, disznósajtot, egyéb füstölt terméket hûvös helyen kell tárolni. Ezen alapvetô szabályok betartásával, a húsfeldolgozásban járatos személy irányításával otthon is készíthetünk jóízû, biztonságos termékeket.

Amit a pálinkáról mindenkinek tudni kell…. A magyar gasztronómia kiemelkedô különlegessége a pálinka, amely tükrözi az ízek, a színek és az illatok nemes harmóniáját. Elnevezése és készítése 2004. év óta védett hungarikum, gazdag ízviláguk és magas élvezeti értékük miatt igazi kuriózumnak számítanak. A híres magyar pálinkák nevében visszaköszön az alapanyag és a tájegység megnevezése. Különlegessége elsôsorban az alapanyagok minôségében rejlik. A Pálinka-törvény elôírásai szerint, kizárólag a Magyarországon termett alapanyagokból, itthon cefrézett, párolt és palackozott, színtisztán gyümölcsbôl – ideértve a gyümölcsvelôt is – cukor és adalékanyagok hozzáadása nélkül készült ital nevezhetô pálinkának. Sûrítménybôl, aszalványból, szárítmányból készült termék nem nevezhetô pálinkának. Törkölypálinkának, pedig olyan törkölypárlat

nevezhetô, amelyet Magyarországon termett szôlô törkölyébôl készítettek és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. Különleges eljárással készített pálinkák és törkölypálinkák közé sorolható a kisüsti-, az érlelt-, az ópálinka, valamint a gyümölcságyon érlelt pálinka vagy ágyaspálinka és az ágyas törkölypálinka. Ezen rendkívül magas minôségi követelményektôl akár a legkisebb mértékben is eltérô párlat már nem nevezhetô pálinkának, a címkére nem írható e védett elnevezés. Jelenleg az Európai Unió oltalma alatt álló földrajzi árujelzôvel rendelkezik a Békési szilvapálinka, a Gönci kajszibarack pálinka, a Kecskeméti barackpálinka, a Szabolcsi almapálinka, illetve a Szatmári szilvapálinka. EU oltalommal nem, de hazai földrajzi árujelzôvel rendelkezik a Göcseji körtepálinka, a Pannonhalmi törkölypálinka és az Újfehértói meggypálinka. A szakma

HUNGARIKUM 10

szerint, alacsonyfokú párlat az a gyümölcspárlat, aminek a maximális alkoholtartalma 50 térfogatszázalék, a középfokú párlaté 50-86 térfogatszázalékig terjed, illetve magasfokú párlatnak tekinthetô a 86 térfogatszázaléknál magasabb alkoholtartalmú ital. Ez utóbbi már az emberi szervezet számára nincs jó hatással. A törvényileg szabályozott gyümölcspárlatok minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalékban van meghatározva. Egyes szakirodalmak szerint a magyar pálinka története a paraszti, uradalmi és kolostori fôzésen keresztül a 18. században megjelenô égetett szeszfôzésig nyúlik vissza. A történelem elôrehaladtával késôbb megjelentek a pálinkafôzô céhek illetve a pálinkafôzô gyárak is. A kezdetekben primitív lepárló készülékekben, agyagedényekben, más néven butellákban készítettek pálinkát, amiket manapság már a korszerû fôzôüstök váltottak fel. A jó pálinkához elengedhetetlen a jó alapanyag, a jó minôségû cefre, a pálinkatartó vagy érlelôtérben történô higiénikus feldolgozás, az irányított erjesztés, a jó lepárló berendezés, illetve a helyes palackozási technológia. Kellô szakismeretû fôzômester szükséges a megfelelô minôségû végtermék elkészítéséhez. Az értékesítési fázishoz elengedhetetlen a termék jól megválasztott kiszerelése, amely öszszefüggésben van a piacon való megjelenítésével. Érzékszerveinkre ható tulajdonságára vonatkozóan, amennyiben szárazpróba után akár egy nap elteltével is érezni véljük a felhasznált gyümölcs illatát, akkor valószínûleg kellôen jó minôségû pálinka került a poharunkba. A magyar borkedvelôk körében elterjedt a borivók tízparancsolata. A pálinkát fogyasztók számára is megfogalmazhatunk különbözô aranyszabályokat. A következôkre érdemes odafigyelni:

1. A jó magyar pálinka teljesen tiszta, jellegének megfelelô színû, harmonikus illat és ízvilág jellemzi. 2. Jó pálinkát csak kiváló, egészséges és ép alapanyagból kaphatunk, amelyet gondos cefrekészítéssel, érleléssel, korszerû és kíméletes lepárlással, pihentetéssel kaphatunk. 3. A pálinkakészítés alapfeltétele a türelem. 4. Ügyeljünk a pálinkafogyasztási alkalmakra, mint például az üdvözlés vagy az ünnepélyesség pillanata. 5. A pálinkák sokféleségére utalhat az is, hogy más és más ételekkel társíthatók. (szárnyasokhoz muskotályos törköly, pulykasültekhez szilvapálinka, almával töltött kacsához kajszibarack pálinka, míg vadételekhez a feketeribizli pálinka dukál). 6. A pálinkát ne hûtsük, hanem 16-18 ˚C-on fogyasszuk, egyszerre legfeljebb 4 centiliternyit, mivel aromája, gyümölcsös íze így érvényesül. 7. Tulipános pohárból fogyasszuk, így az ital fölött lebegô illatfelhô nem illan el. Pohárfedôt használva megakadályozhatjuk a jelentkezô illatok idô elôtti elpárolgását. Hûtött pohárban történô szervírozás is segíti a pálinka élvezeti értékét. 8. A pálinkát ízlelgessük, ugyanis annak zamata, íze a nyelv alatti ízlelôbimbókban teljesedik ki igazán. 9. A fogyasztás után végezzünk szárazpróbát, 5-10 percre tegyük félre a poharat, majd ha beleszagolunk, és zamatos gyümölcsillatot érzünk, akkor valószínûleg valódi pálinka került elénk. 10. A pálinka mértékletes fogyasztásra való, kismértékben orvosság. Egyedi ízvilága nemzeti sajátosságunk. Egy cseppjében benne van a magyar történelem.

A Magyarországon védett ôshonos Magyar szürke szarvasmarhának testalkatát és színét tekintve többféle típusa, változata létezik. Tenyésztésének egyik magyarországi helyszíne a hungarikumnak minôsített Hortobágyi Nemzeti Park. Hazánkban több helyen foglalkoznak szürkemarha-tenyésztéssel, például a Kiskunsági Nemzeti Park területén, a Vértesi Tájvédelmi Körzetben, a Hortobágyon, Nemesgulácson, Balmazújvárosban, Súr – Csatárpusztán. A Magyar szürke szarvasmarha Magyarországon ôshonos, törvényileg védett haszonállataink egyike. Szépsége, szilajsága impozáns megjelenést kölcsönöz neki. Nem homogén fajta, több típusa alakult ki, mint például „kis testû”, „durva igás”, „finom tejelô” stb. Az állatok szürke színe a kortól függôen változik. A borjak születéskor „pirók” színûek. Szôrük két-három hónapos korukban elkezd világosodni, majd szürkülni, és 4–6 hónapos korukra már teljesen szürkévé alakul át. A kifejlett állat színe is igen változatos, az ezüstszürkétôl a sötét daruszínig terjedô színárnyalatokban egyaránt elôfordul. A szôrzet színe évszakonként is változhat. Ennek oka, hogy a fedôszôr nyáron rövid, vastag és egyenes, télen pedig tömött és hosszú. A szürkemarha fejformájának jellegzetessége a majdnem egyenes profilvonalú fej széles homlokkal és fejtetôvel, kissé kiálló szemboltokkal. Nyaka jellegzetessége az, hogy hoszszú, de keskeny és izomszegény. A SZÜRKEMARHA TARTÁSA A folyószabályozások elôtt a Tisza és mellékfolyói az Alföld területén nagy területeket öntöttek el, ezért az állatok legeltetésére az ártéri legelôt és a szárazlegelôt egyaránt használták. Ez volt a hagyományos legeltetô állattartás. A modern szürkemarha-tartásnak ma is legfontosabb eleme a legeltetés, amely általában az elsô hóig tart, eközben a marhák nem kapnak sem abrakot, sem más kiegészítést. A Magyar szürke szarvasmarha-borjak születésük után már legelôn szopják anyjuk tejét, egész életüket is a szabad levegôn töltik. Az itatást még ma is a gémeskutakból oldják meg szivattyú-

val, folyóvizet elôvigyázatosságból nem itatnak az állatokkal. Télen szénát, takarmányszalmát, kukoricaszárat kapnak. Bármilyen ipari eredetû táppal, terméktakarmánnyal tilos etetni ôket. HÚSUK JELLEMZÔI A szürkemarha húsa finom rostú, igen ízletes, az évszázados rideg tartás során kialakult ellenálló képességébôl következôen kiváló minôségû. Kissé savanykás íz jellemzô rá. A hús legszembetûnôbb tulajdonsága sötét-élénkvörös színe, amely nagy pigmenttartalmának köszönhetô. Szárazanyag-tartalma magas, jóval kevesebb vizet tartalmaz a standard húsmarha-fajtákénál. A „Magyar szürkemarha hús” elnevezés kizárólag a Magyarországon, extrém-extenzív viszonyok között tartott, bizonyítottan a Magyar szürke szarvasmarha fajtából származó, fajtaazonos és fajtatiszta egyedekbôl nyert hús vonatkozásában használható. Már 2003 óta mûködik a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztôk Egyesülete által kidolgozott eredetigazolási és terméktanúsító rendszer, amelynek célja, hogy a fogyasztóhoz kerülô „Magyar szürkemarha hús” megnevezésû termékek valóban a fajtához tartozó állatból származzanak. A védjegy kizárólag olyan húsra, illetve termékre kerülhet fel, amely bizonyíthatóan Magyar szürkemarha fajtájú állatból származik, és a Tanúsító Testület igazolja azt.

HUNGARIKUM

Mindig szabad levegôn

I N T ERJÚ

„Az evés a világ egyik legjobb dolga”

POKORNY LIA:

A Centrál Színház tehetséges, gyönyörû színésznôjének volt kitôl örökölnie az evés szeretetét: édesapja szakács, akitôl sok ételkészítési praktikát tanult. Manapság már önjáróbb a fôzésben: Misi fiával, amikor csak tehetik, együtt vásárolnak és fôzôcskéznek egy olyan konyhában, ami külsô szemlélônek maga a káosz. Lia számára azonban tökéletes rendszer.

Úgy hírlik, téged többet látni a Bosnyák téri piacon, mint bármelyik hipermarketben. Pedig azt gondolnánk, hogy elfoglalt színésznôként kevés idôd jut arra, hogy piacra járj, és komótosan válogass a kínálatból. Tényleg komótosan válogatok, honnan tudtad? (nevet) Kislánykoromban szinte minden nyarat Hatvanban töltöttem, a nagymamánál, és csodás emlékeket ôrzök ezekrôl az évekrôl. Sosem felejtem el a friss csirke ízét, a paradicsom zamatát, az éppen sülô kenyér illatát, a húslevesben úszó tészta mesésen sárga színét. A „piacozást” is nagymamám plántálta belém, és milyen jól tette! Én is a kofáktól szerzem be a legtöbb alapanyagot, és nem csak azért, mert piacra járni számomra valódi feltöltôdés. Hanem azért is, mert nagyon fontosnak tartom, hogy ami nálunk az asztalra kerül, arról tudjam, hogy megbízható helyrôl származik. Persze, ha tudatosan vásárolunk, és figyeljük a termékek csomagolását, biztos információkhoz juthatunk, de nekem sokkal megnyugtatóbb, ha személyesen is ismerem, és közvetlen viszonyt ápolok azzal, akitôl megveszem például a hagymát, a húst, a gyümölcsöket. A kérdésre visszatérve: egyáltalán nem tart több ideig, ha piacon vásárolok, sôt, ott valahogy sokkal gyorsabban végzek, és nem kapok idegrohamot. Kisfiadat is bevonod a vásárlásba és a konyhai munkába? Igen, és mindenképpen szeretném ránevelni a tudatosságra. Sokszor együtt megyünk a piacra, együtt válogatunk a finomságok között,

a késztermékekrôl pedig együtt olvassuk le a lejárati dátumot. Otthon is bevonom Misit a fôzésbe, elmagyarázom neki, miért fontos, hogy fi gyeljünk a tisztaságra, miért kell külön tárolni a húst és külön dobozkákban a fûsze reket. Persze a mi konyhánkat nem úgy kell elképzelni, mint egy vegytiszta kórházat. Sôt! Viccesen "dúsnak" szoktam nevezni a felségterületemet, mert mindent elôl tartok: poharakat, edényeket. Valamint a zöldségeket, gyümölcsös kosarat, fû szereket is. Így legalább szem elôtt vannak, és rögtön látom, hogy még mennyi ideig tudom felhasználni ezeket. Csak külsô szemlélô számára tûnik ám kavalkádnak a konyhám, én nagyon is látom benne a rendszert. Milyen praktikákkal élsz az ételkészítésben? Imádok lekvárokat eltenni, és mivel kerülöm a tartósítószereket, igyekszem inkább hôkezeléssel befôzni. Ilyen apró trükköket szerintem minden gyakorló háziasszony ismer, de azt például csak nemrég tudtam meg, hogy az ételmolyok ellen úgy is lehet védekezni, hogy bizonyos fûszereket a hûtôben tárolunk - a pirospaprikát mindig be is teszem. Rendszeresen átnézem a kis fûszeres dobozkáimat, ahogy a mélyhûtômet is. Hasznos dolog felcímkézni és bedátumozni a lefagyasztott ételeket, így egyszerûbb követni a szavatossági idôt. Szuper szakács hírében állsz, ezt édesapádtól örökölted? Ez egész biztos, hiszen meghatározó, amit otthon látunk. Édesapám szakács, gyakran kérem a tanácsát, ha elakadok a konyhában. Sokat kísérletezem a fôzésben, rengeteg alapanyagot használok, Misinek születése óta igyekszem változatos ételeket rakni a tányérjára. A mi családunkban központi kérdés az evés, ami szerintem nem csak arra szolgál, hogy csillapítsuk az éhségünket. Az evés élvezet, ami táplálja minden érzékünket, és ha emellett még minôségi termékeket is fogyasztunk, és otthon is odafi gyelünk az élelmiszerbiztonságra, akkor minden adott a világ egyik legjobb dolgához: az étkezéshez.

ROVAT N E V E

„SOKAT KÍSÉRLETEZEM A FÔZÉSBEN”

ZÖ L DSÉG 14

Hogyan savanyítsunk otthon káposztát? Tejsavas erjesztéssel tartósíthatunk, savanyíthatunk otthon is káposztát, amely számos tradicionális ételünkhöz, leveshez, fôfogáshoz használható vagy savanyúságként, esetleg önmagában fogyasztva is finom és értékes vitaminforrás. A természetes tartósító eljárások egyik típusa a tejsavas erjesztés, amely egy biológiai, mikrobiológiai módszer. Az eljárás során a legfôbb cél a tejsavtermelô baktériumok elszaporítása. A tartósító hatás azon alapul, hogy a tejsavbaktériumok által termelt tejsav savas irányba lecsökkenti a termék pH-ját. Emellett további anyagcseretermékeket termelnek ezek a baktériumok, melyek közvetve és közvetlenül szintén akadályozzák más, romlást okozó mikroorganizmusok tevékenységét, életfolyamatait. Ahhoz, hogy ez a gátló hatás érvényesülhessen, a számunkra hasznos tejsavtermelô mikroorganizmusoknak kell túlsúlyba kerülniük. Ezért vagy a környezeti körülményeket szabályozzuk (pl. csökkentjük a pH-t) a gyors elszaporodásuk érdekében, vagy igen nagyszámú tejsavtermelô mikroorganizmust juttatunk a tartósítandó élelmiszerbe (irányított erjesztés). Ilyen tartósítással készül többek között a kovászos uborka és a savanyú káposzta is. Ezeket a termékeket otthon mi magunk is elkészíthetjük. A legelsô lépés, mint minden konyhai mûveletnél, hogy tiszta környezetben, tiszta eszközöket használjunk, valamint ügyeljünk személyi higiéniánkra is. Fontos, hogy kizárólag erre a célra rendszeresített eszközöket, edényeket használjunk, melyek anyaga (pl. üveg, saválló acél, saválló mûanyag) érintkezhet élelmiszerrel. A következô lépés a megfelelô alapanyag kiválasztása. Savanyú káposzta eltevéshez a téli tárolásra alkalmas,

vékony levelû. tömött káposztafejek a megfelelôek, a laza szerkezetû, nyári termésû fejek kevésbé jók. Csakis egészséges, rothadástól és penésztôl mentes káposztát használjunk fel. Az alapanyag – jelen esetben a káposztalevelek – alapos tisztítása mindig kihagyhatatlan lépés. A káposztát egyenlô vastagágú szálakra reszeljük le, a torzsáját vágjuk ki. Majd üvegbe/hordóba rétegezzük le a káposztát sóval, lehetôleg hézagmentesen. Közben adhatunk hozzá ízlés szerint különbözô, szintén jól elôkészített (mosott és lecsepegtetett) fûszereket, ízesítô növényeket, mint például sárgarépát, tormát, szemes borsot, borsikafüvet, babérlevelet, esetleg koriandert, köményt. A lerétegezett káposztát mindig döngöljük le, annak érekében, hogy levet eresszen, és a lé ellepje a teljes mennyiséget, illetve azért is, hogy oxigénmentes (anaerob) környezetet teremtsünk az ezt igénylô hasznos mikroorganizmusoknak. A káposzta tetejére szükséges egy tiszta, fertôtlenített nyomósúlyt is helyezni, hogy az elôbb említett környezeti viszonyokat fenntarthassuk az erjesztés során. Ezután tegyük el a terméket tiszta környezetbe, 15-20 °C-ot biztosítva. A fermentálás során 10-14 naponta javasolt lemosást végezni, ekkor mindig ellenôrizzük, hogy nem mutat-e kellemetlen illat-, íz- illetve állomány-elváltozást! 34 nap után javasolt lefedni celofánnal az üveg tetejét, majd 2 hónapig nem szabad felbontani. Felbontást követôen 10-15 °C-on tároljuk, ügyelve arra, hogy a lé folyton ellepje a káposztát. Figyelem: utólag ne adjunk hozzá vizet! A savanyú káposzta fogyasztása magas C-vitamin-tartalma miatt elônyös, emellett pedig a joghurthoz hasonlóan ebben is található jelentôs mennyiségû élô tejsavbaktérium, mely kedvezô hatású a bélflórára, továbbá igen magas a rosttartalma, így jótékony hatása van emésztôrendszerünkre is.

HOZZÁVALÓK: 1 kg savanyú káposzta és leve, 1 pár füstölt parasztkolbász, 10 dkg kolozsvári szalonna, 50 dkg füstölt sertéscsülök, 5 dl tejföl, 2 dkg fûszerpaprika, só, bors, köménymag, fokhagyma A rántáshoz: olaj vagy zsír, liszt, pirospaprika, 1 db vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma ELKÉSZÍTÉS: A savanyú káposztát vízben jól átmosÉLELMISZER-BIZTONSÁGI TANÁCSOK: suk, kisebb darabokra vág➔ Tiszta kéz, tiszta eszközök, tiszta környezet, megbízható juk, utána 2 liter hideg vízbeszerzési forrás. ➔ Ügyeljünk az alapanyagok fogyaszthaben feltesszük fôni. Ha már tósági és minôség-megôrzési idejére. ➔ Ellenôrizzük, hogy jó fél órája fô a káposzta, a savanyú káposzta nem mutat-e szín-, illat-, íz- és állageltegyük bele a rántást, változást, mielôtt felhasználjuk. A megfelelô minôségû saamelyhez az elôkészített vanyú káposzta savanykás ízû és illatú, ropogós állományú. (megmosott), vékony kari➔ A szalonnafélék, sertéscsülök, kolbászfélék hosszabb kákra vágott hagymát zsírideig tárolhatóak, min a nyers húsok, de mindenképpen ban vagy olajon lepirítjuk, száraz, hûvös helyen tegyük ezt, mint hogy elkerüljük a pes enyhén megszórjuk ôrölt nészedésüket. ➔ A lisztet felhasználás elôtt szitáljuk át. ➔ paprikával és leszitált lisztNagyon fontos, hogy az ôrölt pirospaprikát is megbízható tel. Mikor hozzáadjuk a leforrásból szerezzük be. A mikotoxin-szennyezés elkerülése veshez, akkor jön hozzá a érdekében pedig száraz, hûvös helyen tároljuk megakadákarikára vágott parasztkollyozva ezzel a penészedését. ➔ Ha nem a fôzés után azonbász, a kockára vágott csünal fogyasztjuk el az ételt, akkor a fôzés befejezése után lökhús és szalonna. Ezután a lehetô leggyorsabban le kell hûteni és fedetten, hûtôízesítjük köménymaggal, szekrényben kell tárolni. ➔ A hûtve tárolt készételeket fokhagymával és a borssal, fogyasztás elôtt alaposan süssük vagy forraljuk át, csak majd adjunk tejfölt hozzá, azután fogyasszuk el. A langyosítás nem elegendô! amivel jól forraljuk ki.

R ECEP T

Korhelyleves gazdagon

Túrógombóc HOZZÁVALÓK: 50 dkg tehéntúró, 3 egész tojás, 5-6 dkg kókuszreszelék, 10 dkg búzadara, 2 evôkanál porcukor, 1 evôkanál vaj, zsemlemorzsa, idénygyümölcsök ELKÉSZÍTÉS: A hozzávalókat alaposan összekeverjük és néhány órára lefedve a hûtôbe tesszük pihenni (minél többet pihen, annál jobb). Majd vizes, tiszta kézzel gombócokat formázunk és enyhén sós, forrásban lévô vízbe tesszük, lassú tûzön fôzzük meg. Akkor jó, amikor feljönnek a gombócok a víz tetejére. Egy gombócot vegyünk ki, majd kettévágva ellenôrizzük, hogy átfôttek-e! A zsemlemorzsát 1 evôkanál vajon aranybarnára pirítjuk, ebben forgatjuk meg a kész gombócokat. Porcukros tejföllel kínáljuk, amit olvasztott csokival díszíthetünk. Tehetünk mellé idénygyümölcsöket is.

ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI TANÁCSOK: A tojásokat, ha felületük szennyezett, közvetlenül a felhasználás elôtt mossuk meg folyó vízben és töröljük szárazra, hogy a lecsöpögô lé ne szenynyezzen be semmit. Majd egyesével külön tálba üssük fel ôket! Ha késôbbi fogyasztásra készítettük, gyorsan le kell hûteni és fogyasztásig hûtve tárolni. 24 órán belül fogyasszuk el!

ROVAT N E V E GY Ü M Ö LCS 16

Vitaminforrás télidôben: a grépfrút A hûvösebb idô beköszöntével és a tél közeledtével hajlamosabbak vagyunk étrendünkben csökkenteni a zöldségek, gyümölcsök mennyiségét. Ilyenkor azonban különösen fontos a vitaminok fokozott bevitele, hiszen nyáron keletkezett vitaminraktáraink hamar kiürülnek a hideg hónapok alatt, így szervezetünk védtelenebb a kórokozókkal szemben. A téli vitaminpótlásban jelentôs szerepet kapnak a citrusfélék (citrom, narancs, mandarin, grépfrút, klementin – magmentes mandarin, pomeló), valamint a banán és a kivi is, az ún. „téli gyümölcsök”. A citrusfélék közül ezúttal a kesernyés íze miatt sokak által kevésbé kedvelt grépfrútot mutatjuk be, ugyanis igen magas a C-vitamin-tartalma. A nagy mennyiségû C-vitamin miatt a citrusfélék és így a grépfrút fogyasztása is erôsíti immunrendszerünket, továbbá csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések, a stroke és a rák

kialakulásának kockázatát, emellett pedig tartalmaz nagyobb mennyiségben A- és Bvitaminokat, valamint káliumot is. A grépfrút rokonságban áll a citrommal, naranccsal és a pomelóval. A gyümölcshús színe alapján beszélhetünk fehér és piros húsú grépfrútról. Ezt a fán, szôlôfürtszerûen termô gyümölcsöt a 18. században fedezték fel Barbadoson, s a 19. században ültették elôször Floridában, mely ma is a legnagyobb termelôje. A grépfrútgyümölcs színe is utal rá, hogy a C-vitamin mellett egyéb antioxidáns hatású anyagokat is tartalmaz, mint például a karotinoidok közé tartozó likopint, mely antitumor-aktivitással rendelkezik, segít semlegesíteni a reaktív oxigéngyököket. A diétázni vágyók körében magas rosttartalma és alacsony kalóriatartalma miatt közkedvelt. Kesernyés íze csökkenti az ember étvágyát, a benne található pektinrostok pedig csökkentik a szervezet koleszterinszintjét. További hasznos anyagokat is tartalmaz (flavonoidokat és

DEKORÁCIÓ Pillanatok alatt ôszi hangulatot varázsolhatunk a lakásunkba, pár szépen elhelyezett dísztökkel. Tehetünk mellé ôszi falevelet, gesztenyét vagy akár makkot is. A dekoráció elkészítése családi programnak is kiváló, a gyerekek szívesen gyûjtögetnek terméseket egy kirándulás vagy séta alkalmával, aztán otthon a kis szorgos kezek révén megszülethet a csodálatos alkotás.

GY Ü M Ö LCS

fitonutrienteket), melyek révén elôsegíti az a hûtôben tárolással eltûnhet. Ha a megvásáregészséges vesemûködést, csökkenti a vaslást követô 1 héten belül elfogyasztjuk, akkor tagbélrák kialakulásának kockázatát, elôsegíti az ép gyümölcsöt tárolhatjuk szobahôméra rákos prosztatasejtek DNS-ének regenerásékleten, de ha késôbb szeretnénk elfogyaszlódását is. tani, akkor hûtôszekrényA diétá zni vágyók A jó grépfrútnak nem kell, ben 2-3 hétig tartható el. magas rosttar talhogy tökéletes legyen a szíNemcsak a citrusfélék húne, sôt a héjon lévô sát fogyasztjuk, de néháma é s alac sony elszínezôdések, karcolások nyuk héját is felhasználjuk kalóriata r talma sem befolyásolják az ízének sütéshez-fôzéshez. Ezek miat t ke dve lik vagy állagának minôségét. a gyümölcsök távoli Ellenben ha a szár csatlakozásánál, illetve a termôhelyekrôl (Dél-Európa, Közel-Kelet, Kíhéjon máshol lágy, benyomható részek jelenna) érkeznek. Hogy a hosszú (2-3 nap vagy nek meg, ez a romlás jelének tekinthetô. Az több hét) szállítás során ne romoljanak meg, íze ilyenkor kevésbé zamatos és keserûbb, a szállítást megelôzôen felületkezelést végezmint általában, ezért nem javasoljuk a megvánek rajtuk: külsejüket kiszáradást gátló viaszsárlását. védôréteggel (amely lehet mesterséges vagy A megfelelô minôségû gyümölcs kemény, természetes, méhviasz alapú), illetve ugyanakkor enyhe nyomásra rugalmas. Emelgombaölô-szerrel (engedélyezett szerek pl.: lett szobahômérsékleten zamatos illatú, ami ortofenilfenol, imazalil, tiabendazol) vonják be, hogy megakadályozzák a penészedésüket és megromlásukat. Fontos tudni, hogy a Magyarországon forgalmazott friss citrusfélék héját biztosan viasszal látják el. Azt, hogy a gyümölcsöt emellett növényvédô szerrel is kezelték, a termék címkéjén, az üzletben a hozzá kapcsolódó feliraton, molinón – még a lédig (ömlesztve árult) gyümölcsök esetében is – fel kell tüntetni! Abban az esetben, ha a növényvédô szer a héj illóolajához kötôdik, így a viaszbevonás miatt már nem lesz lemosható, a héj fogyasztásra alkalmatlannak minôsül, amit jelezni kell. Ha a felületkezelésre vonatkozó jelölés nem egyértelmû, legjobb, ha elôvigyá zatosságból a héjat nem fogyasztjuk el. Ha mégis szeretnénk citrushéjat használni a süteményeinkhez, vegyünk kandírozott termékeket, mert ezek kizárólag felületkezelés nélküli gyümölcsbôl készülhetnek. Ám ezúttal is ellenôrizzük a címkét, hogy meggyôzôdjünk a termék gombaölôszer-mentességérôl!

H Í R M O R ZSÁ K 125 ÉVES AZ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT 2013. október 15-én 125 szakember vehette át az állatorvoslás jelképének számító bronz kentaur szobrot. Boros Attila képzômûvész alkotása, a félig ember, félig állat lény az állatorvoslás jelképe, amely azt szimbolizálja, hogy az állatok gyógyításával az emberek jólétéhez is hozzájárulnak az állategészségügy területén dolgozó szakemberek. Az elismerést Dr. Kardeván Endre országos fôállatorvos, államtitkár adta át Dr. Fazekas Sándor, vidékfejlesztési miniszter jelenlétében.

VÉDJEGY JELÖLI IMMÁR A HUNGARIKUMOKAT Székesfehérvári ülésén új hungarikumok és nemzeti értékek listára felvételérôl döntött a Hungarikum Bizottság, bemutatták a Hungarikum védjegyet is.

ELFOGADTÁK A TÍZ ÉVRE SZÓLÓ ÉLELMISZERLÁNCBIZTONSÁGI STRATÉGIÁT 2013. október 8-án elfogadta a kormány a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által kidolgozott Élelmiszerláncbiztonsági Stratégiát. A 2013-2022-re vonatkozó stratégia a partnerségen és a tudásmegosztáson alapuló, korszerû szemléletet tükröz, ezzel új alapokra helyezi az élelmiszerlánc szereplôinek viszonyát Magyarországon. A stratégia a teljes élelmiszerláncra kiterjed, ezért valamennyi szereplô aktív közremûködése szükséges. A tudatos hatósági tevékenység éppúgy, mint a tudatos fogyasztói magatartás. További információ: www.elbs.hu

Minden ötvenedik megfejtônk hûtômágnest és szilikon krémkenô spatulát nyer! Várjuk megfejtéseiket (névvel, címmel) az info@eteltcsakokosan.hu e-mail címre, vagy a NÉBIH-REFI 1024 Budapest, Keleti Károly u. 24. postacímre. Beküldési határidô: 2013. december 15. Nyereményüket postán küldjük el.

R EJ T V ÉN Y

Rejtvényünkkel ezúttal vidám perceket szeretnénk szerezni olvasóinknak, a megfejtés a karikatúrához tartozó vicc.

Nem akarok több rókát látni! Gyomorrontással kezdődik… de végződhet súlyosabb tünetekkel is, ha nem megfelelő minőségű élelmiszer kerül az asztalunkra.

Előzzük meg együtt a bajt! A NÉBIH Zöld számán bejelentheti, ha élelmiszerbiztonsági szempontból kifogásolható termékekkel találkozik.

www.nebih.gov.hu www.facebook.com/nebih.hu

06-80/A NEBIH 06-80/2 63244