Konyhasziget magazin 2014/4 by NEBIH Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

2014/4.

ONLINE Interjú Giannival

Gondos szürettel a jó borért! Sajt minden mennyiségben

Kóstoljunk okosan! Allergiaszezon kedvenceink életében

AHOL B IZT ON S ÁGBAN KI KÖTHETÜNK

Bemutatjuk a NÉBIH nagyköveteit Szilágyi Áron

Pokorny Lia

Rákóczii Ferenc Rákó F

olimpiai bajnok kardvívó

színésznő

műsorvezető

Ők segítenek abban, hogy megismerjük

az élelmiszer-biztonsági szabályokat.

NÉBIH ZÖLD SZÁM az élelmiszer-biztonságért

06 80 263 244

FELELÔS KIADÓ Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) A SZERKESZTÉSBEN RÉSZT VEVÔ IGAZGATÓSÁGOK Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatóság Növény-, Talajés Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Állat-egészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóságot FOTÓK Fotolia, 123RF, TMC Management/Bali Sándor TOVÁBBI INFORMÁCIÓK www.eteltcsakokosan.hu www.nebih.gov.hu ISSN 2064-1621

Kedves Olvasó! Elröppent a nyár és Konyhasziget magazinunkba is beköszöntött az ôszi hangulat. Megkezdôdött a ta nítás, a gyerekek újra találkoznak osztálytársaikkal, átbeszélik a nyár minden izgalmát, élményét. Életre kel a strand és a fagyizás hangulata… de értékeljük az ôsz szépségeit is! Mit tartogat számunkra a termékenység évszaka? Például krumplit, szilvát, szôlôt hatalmas terméssel. Külön öröm, hogy Magyarország legtöbb borvidékén kiváló minôségû és jelentôs mennyiségû – a tavalyi évet meghaladó – szôlôtermésre számítanak az idén. És egy pohár finom bor mellé ugye jólesik finom sajtokat fogyasztani? A sajtkészítéssel akár otthon is megpróbálkozhatnak a vállalkozó kedvûek, higgyék el, az eredmény nem marad el! Magazinunkban ezúttal egy házi krémsajtreceptet találhatnak, amely bárki számára könnyen elkészíthetô, érdemes kipróbálni! A sajtok mellôl nem hiányozhat a sonka sem, mivel ez a közkedvelt termék hazánkban és számos országban is nagy hagyománynyal bír, sôt a spanyol ibérico vagy az olasz pármai sonka nevét talán azok is ismerik, akiknek még nem volt alkalmuk megkóstolni ezeket az ínyencségeket. Olvasóink már megszokhatták, hogy interjúalanyaink minden esetben értéket teremtô, gazdag életutat megélt személyek. Így van ez a több évtizede Magyarországon élô Gianni Annonival is, aki többek között a magyarok és az olaszok különbözô életszemléletérôl is mesél. Olvashatnak továbbá a RASFF gyors vészriasztási rendszerrôl, amely az élelmiszerlánc-biztonság fenntartásához járul hozzá nemzetközi szinten. Teszteltünk epres joghurtokat, körbejártuk a szürettel kapcsolatos hasznos tudnivalókat, de hagyományainkhoz hûen a házi kedvencekre is gondoltunk, hiszen az allergia – fôként ebben az idôszakban- ôket sem kerüli el. Természetesen az oly népszerû keresztrejtvény és képregény sem maradnak ki a Konyhasziget magazin e havi számából! Jó egészséget, zökkenômentes tanévkezdést és kellemes olvasást kívánok!

Zsigó Róbert, államtitkár

KÖSZÖ N TÔ

2. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM

T EJ T ER M ÉK

...SAJT MINDEN MENNYISÉGBEN

Általánosan megfogalmazva a sajt tejbôl és egyéb összetevôkbôl álló keverék savanyításával és/vagy oltó hozzáadásával nyert alvadékból, savóelvonás útján elôállított tejtermék, amely frissen vagy rövidebb-hosszabb érlelés után fogyasztható. A sajtok a tehéntejen kívül készülhetnek pl. juhból, bivalyból, kecskébôl is (a tehéntejtôl eltérô tejbôl készült sajtoknál fel kell írni, hogy melyik állat tejébôl készült), ízesítésük is különbözô lehet (pl. köményes sajt, különbözô füstölt sajtok), valamint zsírtartalmuk (pl. zsíros, félzsíros) és állományuk (pl. kemény, félkemény, lágy) alapján is tovább csoportosíthatók. MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV A Magyar Élelmiszerkönyv tejtermékekrôl szóló elôírása két nagy csoportba sorolja a sajtokat alvasztási módjuk szerint: oltós alvasztású érlelt sajtok (alvadásuk oltóenzim hatására következik be és rövidebb-hosszabb érlelés után fogyaszthatóak), valamint a savas és vegyes alvasztású sajtok (gyártás után azonnal, vagy rövid érlelés után fogyaszthatóak, idetartoznak a túróféleségek is). Ezeken kívül megkülönbözteti

még a sajtkészítményeket és az ömlesztett sajtokat, valamint az ömlesztett sajtkészítményeket, amelyek savas és/vagy oltós alvasztású sajtokból és más összetevôk hozzáadásával (pl. ízesítôanyagok stb.), speciális technológiai mûveletek alkalmazásával elôállított, általában kenhetô állományú termékek. Az elôírás tartalmazza a különbözô sajtok leírását, a rájuk vonatkozó minôségi követelményeket (pl. zsírtartalom, száraz anyag-tartalom stb.) és az érzékszervi tulaj don ságaikat (pl. külsô tulajdonságaik, ízük stb.), így a különbözô sajtmegnevezések csak akkor használhatók, ha megfelelnek az elôírás követelményeinek. Ezen kívül két Magyar Élelmiszerkönyv-i irányelv szabályozza a megkülönböz tetô minôségre utaló jelölés (pl. különleges), valamint a „kézmûves” jelzô használatát. Az irányelvekben nevesített sajtoknak (pl. Különleges Trappista sajt, Kézmûves Tejtermék) szigorú minôségi követelményeknek kell megfelelniük. A SAJTOK ÖSSZETÉTELE A sajtok összetétele a készítési módtól függôen változik. A sajt fontos alkotórésze a fehérje, pontosabban a kazein (a latin kazeusz szóból, jelentése ‚sajt’), amelybôl az érlelés során sajtra jel-

SAJTGYÁRTÁS Nincs jó minôségû sajt jó minôségû tej nélkül. A jó minôségû tej nemcsak megfelelô összetételû (pl. tejhibáktól mentes), friss, hanem azokkal a tulajdonságokkal (pl. megfelelô alvadó- és erjedési

képesség) is rendelkeznie kell, amelyek alkalmassá teszik a sajtkészítésre. A tej alvadása oltóenzim hatására (pl. kemény sajtok), oltóenzim és sav együttes hatására (friss sajtok), sav (pl. tejsav) hatására (ilyen az étkezési túró) következik be. Beoltással a tej rövid idô alatt „megalszik” és lágy alvadék képzôdik. A tej alvadása után következik az alvadék kidolgozása, amely során az alvadékot felaprítják, melegítéssel szilárdítják és savó távozik el. Ezután a kívánt formába teszik és préselik. A préseléssel eltávolítják az alvadékban maradt savót, és kialakul egy egynemû tésztaállomány. A sajt fajtájától függôen a préselés 0–24 óráig tarthat. További vízelvonás és kéregképzôdés elômozdítására a különbözô sajtokat különbözô sózási mûveletnek (pl. sólében tartás, száraz sózás stb.) vetik alá meghatározott ideig. A sajtgyártás végsô szakasza a sajt érlelése, amely során – bonyolult kémiai, fizikai és biológiai folyamatok eredményeképpen – a tej egyes alkotórészei lebontásával kialakulnak a sajt jellegének megfelelô tulajdonságok. A sajtérés közben lejátszódó folyamatokat enzimek irányítják, amelyek származhatnak a sajtból, a sajt felszínérôl vagy tejsavból (pl. tejsavbaktériumok, a rúzsbaktériumok, és a nemes penészek enzimei). Az érlelés néhány naptól akár évekig is eltarthat. Az érlelés nélkül fogyasztott sajtokat nevezzük friss sajtoknak. Az érlelés technológiájától függôen megkülönböztetünk hagyományos érlelést és bevonatban történô érlelést. Hagyományos érlelés alatt a sajtokat rendszeresen kezelik, pl. hogy a megfelelô kéregflóra alakuljon ki pl. rúzsflóra elszaporításával (pálpusztai sajt) vagy nemes penész elszaporításával (camembert sajt). Bevonatos érlelésû sajtoknál az érlelésben a kéregflóra nem játszik szerepet, ilyenkor a sajtokat mûanyag fóliában, vagy különbözô bevonatban érlelik (pl. viasz).

T EJ T ER M ÉK

lemzô ízû és szagú bomlástermékek keletkeznek. A zsír ugyancsak meghatározó szerepet játszik, hiszen mennyisége hatással van a sajt állományára és ízére is (zsírdús, zsíros, félzsíros, zsírszegény, sovány). A tejcukor nem minden sajtfélében található meg, mivel az érés során bomlik, így a laktóz- (vagyis tejcukor-) érzékenyek is fogyaszthatnak bizonyos sajtokat (pl. Pannónia, parmezán). A sajtok ásványisó-tartalma igen különbözô (legfontosabb a kalcium és foszfor), a kemény sajtoké (pl. ementáli) általában magasabb, mint a lágyaké (pl. camembert), pl. 100 g kemény sajttal a napi ajánlott kalciumadagot teljesen, a foszforszükségletet pedig 40–50%-ban fedezni lehet. A sajtok különbözô vitaminokat is tartalmaznak (pl. A-, D-, E-, K-, B-vitaminok), amelyek egy része a tejbôl származik, másik részét a sajtkultúra baktériumai termelik. A sajtok sárgás színét a tej természetes színezôanyagai (karotin, riboflavin) is befolyásolják (pl. kecsketejben nincs ilyen színezôanyag, ezért a kecskesajt mindig fehér). Egyes sajtokban megengedett színezékek használata is. Érlelés közben a sajtokban szén-dioxid gáz keletkezik, amely folyamatnak köszönhetôen lesznek lyukak a sajtokban.

T EJ T ER M ÉK

HÍRES SAJTOK Léteznek olyan sajtok, ame-

lyeknek elôállítását egy bizonyos helyhez kötik, tehát máshol nem lehet elôállítani, ilyen például a parmezán (kétféle lehet: Grana Padano és Parmagiano Reggiano), amelyet a pármai régió területén élô tehenek tejébôl készítik, és minimum 12–18 hónapig érlelik. A parmezánnak rendkívül intenzív, tömény tejes íze van, picit savanykás-sós mellékízzel, ami még áthatóbbá teszi pompás zamatát. A franciák eredetvédett rokfort sajtja nyers juhtejbôl, Penicillium roqueforti gomba hozzáadásával a dél-franciaországi Roquefort környéki barlangokban készül. Íze pikánsan csípôs, enyhén sós, jellegzetesen markáns, színe kékes-zöldes erezetû a penész miatt. SAJTTÁROLÁS A felvágott sajtot a hûtôszekrényben úgy tároljuk, hogy ne érintkezzen más élelmiszerekkel, és olyan csomagolóanyagot válasszunk, amely biztosítja a sajt kellô levegôzését, ugyanakkor megakadályozza a kiszáradását (pl. nemes penésszel érô lágy sajtoknál a sûrûn kilyukasztgatott alufólia). Csak annyi sajtot vegyünk, amennyit pár napon belül elfogyasztunk, ugyanis a vágási felület hamar beszáradhat, illetve megpenészedhet.

Recept

Házi krémsa jt Hozzávalók: 2 db 0,5 l kefir, 2 db 450 g natúr joghurt, só, bors, ízlés szerint fûszerek (és egy tiszta, mosható textilpelenka)

A tiszta textilanyagba beleöntjük a 2 doboz kefirt és a doboz joghurtot, hozzáadunk ízlés szerint sót. Az anyagot összefogjuk és megkötjük, mintegy kis zsákot képezve belôle. A kis csomagunkat felakasztjuk a konyha egyik félreesô szegletébe alatta egy tállal, és hagyjuk, hogy 5-6 óra alatt kicsöpögjön a kefires-joghurtos keverékbôl a savó. A visszamaradt, sûrû krémsajtot már csak ízesíteni kell, ha szeretnénk. Lehet borssal, snidlinggel, lila hagymával, bazsalikommal, rozmaringgal és egyéb fûszerekkel kombinálni, és így akár többféle krémsajtot házilag elôállítani.

Óvakodjunk az imitátumoktól, avagy a sajtnak tûnô készítményektôl! A boltok polcain megtalálhatóak a sajtnak látszó, tej- és növényi eredetû összetevôket, vagy csak növényi eredetû alapanyagokat tartalmazó imitátumok (pl. pizza feltét), amelyek táplálkozásbiológiai értéke és gasztronómiai élménye meg sem közelíti a sajtokét. Amennyiben sajtot akarunk venni, figyeljünk oda, hogy a szokásos árfekvésnél jelentôsen alacsonyabb árkategóriájú sajtnak látszó termék valóban sajt-e.

– AVAGY LEGYEN SZERENCSÉD A SONKÁVAL IS

A SONKAKÉSZÍTÉS GYÖKEREI egészen a középkorig nyúlnak vissza, így elmondható, hogy egy igen hosszú fejlôdés eredményeképpen alakultak ki a ma ismert sonkák. Az alapanyagait (pl. sertés, mangalica, baromfi) és elkészítési módjait (pl. pácolt, füstölt, nyers, fôtt, sózott) nézve is végtelen variációkban jelennek meg a boltok polcain. Olaszországban a világhírû, csak a pármai régióban elôállítható pármai sonka egyedülálló ízét a terület egyedi klímája, a speciálisan nevelt sertések (a parmezán sajtgyártás melléktermékeivel is etetik ôket), a tengeri só és az évszázadok során kialakult, szigorú eljárással több mint egy évig tartó érlelés adja. A spanyol Jamón Ibérico sonkák jellegzetes, fekete színû spanyol mangalicasertésbôl készülnek, amelyhez kizárólag tengeri sót adnak, majd speciális körülmények között (szabályozott páratartalom, hômérséklet, légmozgás) 1-4 évig szárítják. A legnemesebb, az ún. Jamón Ibérico de Bellota („bellota”, vagyis makkon nevelt) sonka alapanyagaként csak tölgyesekben szabadon tartott, makkal etetett sertéseket használnak, aminek következtében a húsban a zsír egyenletesen oszlik el, és ezáltal egy jellegzetes márványosságot ad a sonkának. A másik híres spanyol sonka, a Jamón Serrano minôségét nem a sertés táplálása, hanem az érlelésének hosszúsága szabja meg, amely 6–15 hónap között változhat. Az érlelés a hegyvidékeken a legjellemzôbb, innen származik az elnevezés is: serrano, azaz hegyi. A híres sonkák között meg kell említeni a magyar parasztsonkát is, amely általában szárazon besózott sertés-

combból készül, amelyet többhetes sóban érlelés után hidegen füstölnek és szellôs helyen tárolnak. MAGYARORSZÁGON A SONKAFOGYASZTÁS

a húsvéti idôszakban éri el a csúcsot, azonban az év többi szakaszában is megtalálhatók a boltokban, és igazi gasztronómiai élményt tudnak nyújtani akár önmagukban, akár más élelmiszerrel együtt fogyasztva. A pármai sonka sárgadinnyével például páratlan párost alkot. Ha kedvet kapunk egy hajszálvékonyra szeletelt, sajátosan édeskés (dióra emlékeztetô) ízû ibérico sonkához, már nem kell Spanyolországig utazni, itthon is egyre több helyen beszerezhetô, de fel kell készülni rá, hogy az ára a megszokott sonkaár többszöröse.

Végtelen számú variáció

H ÚS I M Á D Ó

A „Malacod van!” mondás nem csak magyarul csenghet ismerôsen, bizony több nyelvben is megtalálható a malac mint a szerencse szimbóluma. A németek például a „Schwein haben”-nel („Legyen malacod!”) kívánnak jó szerencsét. A végtelen számúnak tûnô sonkafajták között elveszô vásárló pedig azt gondolhatja, hogy bizony csak szerencsével találhat ízlésének megfelelôt.

befôttnek, pálinkának… …mi lehet a közös nevezôje? A szilva! A magyar hagyományokban legmélyebben gyökerezô gyümölcsöt keresve a szilva mindenképpen a jelöltek között van. ondoljunk csak a szilvalekvár, szilvabefôtt, aszalt szilva, szilvapálinka évszázadok óta töretlen népszerûségére, a szilvával kapcsolatos helységnevekre (pl. Szilvásvárad, Újszilvás, Szilvásszentmárton) és kifejezésekre (pl. hétszilvafás nemes).

H AGYO M Á N Y

VALAMIKOR A SZILVA VOLT Magyarországon a legelterjedtebb gyümölcs, az 1895-ös öszszeíráskor több szilvafa volt hazánkban, mint minden egyéb gyümölcsfa együttvéve. Ez leginkább annak volt köszönhetô, hogy a szilva viszonylag igénytelen – vagyis inkább nagy tûrôképességû, ezért gyakorlatilag kevés munkával szinte bárhol termeszthetô. A szilvafák nagy része nem is kertekben, hanem szinte vadon nôtt mindenhol: mezsgyéken, utak mellett, szôlô között, ártereken. Így alakultak ki (pl. a Tisza és a Szamos mentén) az ártéri gyümölcsösök, amelyek nagyobbrészt szilvafákból álltak. Ezekben a nagy

kiterjedésû, félig vadon növô gyümölcsligetekben szelektálódtak ki azok a tájfajták, amelyek megalapozták ezen vidékek hírnevét, mint például a penyigei (más néven „nemtudom”) szilva, amely a méltán híres szatmári szilvapálinka alapanyaga. Az ilyen régi mûvelésmódú, „dzsungelgyümölcsösnek” is nevezett ártéri gyümölcsösökbôl mára mutatóba is alig maradt. Kisar község határában egy 16 hektáros rész viszont máig megvan, természetvédelmi oltalom alatt áll.

A JÓL BEVÁLT FAJTÁK széles körben elterjedtek, mint pl. a Besztercei szilva, amelynek eredete a régmúlt homályába vész (valószínûleg ázsiai eredetû, elsô írásos említése 1522-bôl való), viszont az idôk során több változata is kialakult. Finom ízû, magvaváló gyümölcse lekvárnak vagy aszalványnak is kitûnô, de kiváló pálinka is készíthetô belôle. A neki megfelelô, azaz nyirkos, kötöttebb talajokon rendszeresen és bôven terem, öntermékeny. Egykor a legelterjedtebb fajta volt, bár a sok szakszerûtlen, magról szaporítás miatt az állomány az ötvenes évekre eléggé leromlott. A fajtának a hazánkban ekkor megjelenô sharka vírus tette be végleg a kaput, amely betegség gyorsan terjedt, és a szilvafák a fertôzés következtében igen hamar leromlottak és elpusztultak. Az üzemi termesztésben a vírusra kevésbé érzékeny vagy toleráns fajták vették át a szerepet (pl. csacsaki fajták, Stanley), a Besztercei visszaszorult a házikertekbe.

Régen vadon nőtt mindenhol

A FAJTÁKAT 4 TÍPUSBA SOROLHATJUK

a keményítôtartalom és a keményítô minôsége alapján. Csak az elsô három típus alkalmas fogyasztásra, a D típusú burgonyát ipari és takarmányozási célra használják. A – Salátának való burgonya, alacsony (9–12 %) keményítôtartalom jellemzi (pl. Somogyi sárga kifli, Cherie, Agata). Saláták, hidegkonyhai készítmények alapanyaga.

va g y

C – Sütni való, enyhén szétfövô burgonya, magas keményítôtartalommal (18-22%). A fôbb fajták: Agria, Kuroda, Százszorszép, Vénusz Gold. Sütésre, chips- és hasábburgonyához, püré, burgonyás tészták készítésére alkalmas. D – Teljesen szétfövô burgonyafajta, nagyon magas (22–25%-os) keményítôtar talommal.

Ez is, az is. A burgonya (merthogy a címben is róla van szó) Közép- és Dél-Amerikából származó, a burgonyafélék családjába tartozó növény. azánkban termesztésének elterjedése a 18. század végére tehetô. Felhasználása igen sokrétû, emberi fogyasztásra, állati takarmányozásra, valamint élelmiszer-ipari és gyógyszeripari hasznosításra egyaránt alkalmas, az egyik legnépszerûbb zöldség. A burgonyanövénynek csak a gumója fogyasztható, többi része mérgezô alkaloidokat tartalmaz. Magas a C-, B1-, B2-, B6 - és A-vitamin, valamint keményítôtartalma, sokféle ásványi anyagot tartalmaz. Káliumtartalma kiemelkedô, 340 mg/100 g. Fehérjetartalma alacsony, viszont kedvezô összetétele miatt nagyon jól hasznosul. Könnyen emészthetô, tápláló élelmiszer.

Minél magasabb a burgonya keményítôtartalma és minél nagyobbak a keményítôszemcsék, annál gyorsabban fô meg. A hagyományos piros és sárga burgonyafélék mellett léteznek lila és narancsszínûek is. A színes húsú burgonya nagy mennyiségben tartalmaz természetes növényi színanyagokat, a pirosés a lilaburgonya-fajták fôként antocianinokat, míg a sárga és a narancssárga húsú fajták más flavonoidokat, illetve karotinoidokat. AZ ÚJBURGONYA az egyik legjobban várt kora nyári zsenge zöldség. Élvezeti értékébôl azonban gyorsan veszít, ezért érdemes csak annyit vásárolni belôle, amennyi elfogy. Magas víztartalma alacsony keményítôtartalommal párosul, ezért például nem alkalmas tócsni és gombóc készítésére, viszont annál finomabb petrezselymes vagy kapros burgonya készíthetô belôle. A lisztérzékenyek étrendjében is fontos szerepet játszanak a burgonyafélék. Fogyasztható köretként, felhasználható sûrítésre, valamint a kenyerek tésztájának lazítására.

K RU M PL I-K ISO KOS

B – Fôzni való, nem szétfövô burgonya, keményítôtartalma közepes (13–17%) Ilyenek pl. a Balatoni rózsa, Lilaburgonya, Aladin, Amorosa, Desirée, Góliát Hópehely, Impala, Katica, Kleopátra, Kondor, Laura, Pannónia, Roco, Rosara. Levesek, fôzelékek, fôtt és rakott típusú burgonyás ételek készítéséhez alkalmasak.

H ATÓSÁG I M U N K A

a biztonságért

Mit tesznek a hatóságok annak érdekben, hogy azonnal és hatékonyan reagálhassanak az élelmiszereinket rendkívüli esetekben veszélyeztetô eseményekre? Pillantsunk bele az Európai Unió élelmiszer- és takarmánybiztonsági gyorsriasztási rendszere, az úgynevezett RASFF mûködésébe! AZ EU ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI ELÔÍRÁSAI

a világon a legszigorúbbak közé tartoznak. Az élelmiszerekkel és takarmányokkal kapcsolatos esetek gyors kezelésének egyik legfontosabb eszköze az ún. RASFF (angolul Rapid Alert System for Food and Feed), vagyis az élelmiszer- és takarmánybiztonsági gyorsriasztási rendszer. A riasztási rendszer megalakítása egy 1978-as hollandiai eseményhez kötôdik, amikor kicsi, ezüstszínû golyócskákat találtak 25, Izraelbôl importált narancsban. A holland egészségügyi szervezet egy hét múlva kiderítette, hogy a golyócskák mérgezô higanyszemek. Ezt követôen Nyugat-Németországban 9 tonna narancsban is higanygolyókat fedeztek fel. A gazdasági következményeken túl az esetek a fogyasztók egészséges élelmiszerbe vetett hitét is megingatták. Belgium, Dánia, Franciaország, Nyugat-Németország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia és az Egyesült Királyság hatóságai már a következô évben (ténylegesen 1979. 02. 13-án) létrehozták a gyorsriasztási rendszert.

A cél az volt, hogy egymást tájékoztassák az élelmiszerekkel kapcsolatos, emberi egészséget veszélyeztetô ügyekrôl, gyorsan, kellôen rugalmasan és a „felesleges kötöttsé gektôl” mentesen, és a kockázatokat elhárítsák, még mielôtt azok a fogyasztókat érintenék. A RASFF rendszer tagjai a Bizottság, a 28 EU-tagállam, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc, valamint az EFSA. Hazánk 2004. május 1-je óta tagja e rendszernek. HOGYAN MÛKÖDIK? A folyamatos, 7/24 órás ügyeleti rendszerben az érdekeltek a sürgôs értesítéseket a lehetô leggyorsabban elküldik, megkapják és megválaszolják. Az adatok továbbítása e-mail rendszeren vagy online felületen keresztül történik. Ha egy RASFF-tag az emberi egészséget érintô, élelmiszerek, élelmiszerrel érintkezô anyagok vagy takarmányok által jelentett közvetlen vagy közvetett kockázatról, illetve az emberi egészséget, az állatok egészségét vagy a környezetet érintô súlyos kockázatról bármilyen információhoz jut, a rendszeren keresztül azonnal tájékoztatnia kell az Európai Bizottságot (EB), amely haladéktalanul tájékoztatja a hálózat többi tagját. Az EB négyféle értesítést küldhet a biztonsági kockázat mértékétôl függôen: riasz tást, tájékoztatást, határ-visszautasítást vagy hírt. A tagok az értesítés típusától függôen hoznak intézkedéseket, például kivonhatják vagy visszahívhatják az érintett terméke(ke)t a piacról. Ha olyan országból származó veszélyes termékrôl van szó, amely nem tagja a RASFF-nak, akkor az EB tájékoztatja az adott országot, hogy korrekciós intézkedést hozhasson. A kifogásolt vállalkozást akár törölhetik is az EUjogszabályi elôírásoknak maradéktalanul megfelelô és így az EU-ba beviteli engedéllyel rendelkezô, elfogadott vállalatok listájáról. Az Európai Bizottság és a RASFF együttmûködik az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „Nemzetközi Élelmiszer-biztonsági Hatóságok Hálózata” (INFOSAN) nevû riasztási rendszerével.

Folyamatos, 7/24 órás ügyeleti rendszer

A NÉBIH honlapján, a fôoldalon rövid magyar nyelvû összefoglalót találhatunk a RASFF rendszer mûködésérôl https://www.nebih.gov.hu/aktualitasok/rasff

0–24

272

705

Takarmány

223 Élelmiszerrel érintkező anyag

3205

1462

BEJELENTÉS EURÓPÁBAN

442

Határvisszautasítás

2710

Tájékoztatás nyomon követéshez

A RASFF-hálózat gyors in for máció me g os z t á s t tesz lehe tô vé a tagállamok és az Európai Bizottság között abban az esetben, ha az élelmiszer- és takarmányláncban a közegészséget veszélyeztetô kockázatokat mutatnak ki.

Élelmiszer

596 Riasztás Rias Ria

+38

Hír Hatóságok közötti belső információ

Élelmiszerrel érintkező anyag

A RASFF valamennyi tagja nonstop szolgálatot tar t fent annak érdekében, hogy a sürgôs értesítéseket a lehetô leghamarabb elküldjék és megkapják, valamint együttesen és hatékonyan lépjenek fel.

8 Takarmány

72 MAGYAR VONATKOZÁSÚ ESET

57 Élelmiszer

Piacról történő visszavonás

Termékvisszahívás

5158 KIEGÉSZÍTŐ ÉRTESÍTÉS

Lefoglalás

2013-as adatok

Megsemmisítés

A legfontosabb problémák közé tartoztak a bogyósgyümölcs-keverékekben és az eperben talált hepatitis A-vírus okozta élelmiszer-eredetû megbetegedések, a potenciális veszélyes összetevôket tartalmazó élelmiszerkiegészítôk által kiváltott mellékhatások, a Shiga-toxin termelô E. coli (STEC) baktérium húsokban való elôfordulása, valamint a növény védôszer-maradék. A legtöbb hazai ügy a hússal és hústermékekkel volt kapcsolah tos to (11 eset, 15,1%). Ezekben az esetekben döntôen a „lóhúse botrány”, b valamint egyéb csalás, hamisítás, nem engedélyezett állatigyógyszer-maradék miatt merült fel kifogás.

H ATÓSÁG I M U N K A

Figyelemfelhívó tájékoztatás

KELL AZ ÉLETHEZ EGY KIS

I N T ERJÚ

A hosszú évek óta Magyarországon élô Gianni Annonitól tudtuk meg, hogy a parmezán sajtot aranyfedezetként is elfogadják az olasz bankok. Sajnos ez az ízletes, minôségi sajt sem fogyasztható korlátlan ideig, tehát nem érdemes nagy készleteket bespájzolni belôle! No de a tréfát félretéve, éljünk a mának – ahogy a Trattoria Pomo D’Oro alapítója és tulajdonosa is teszi.

Melyik kérdést teszik fel neked a leggyakrabban? Azt, hogy miért jöttem Magyarországra és miért szerettem meg Magyarországot. Szerintem már minden oldaláról próbáltam megközelíteni ezt a témát. Sok magyar megy külföldre mostanában, szerintem nem azért, mert ott kint jobb, hanem mert ôk ott találják meg a világukat. Szerintem mindenki ott él, ahol megtalálja a maga „mikrokozmoszát”. Minden népnek megvannak a maga íratlan szabályai, ha belefér a te etikádba, morálodba, gondolataidba, akkor tartsd be és maradj. Ha nem, akkor menj haza. A tiszteletet egy nép felé mindig be kell tartani, és ezt gyakran elfelejtjük. Egy vendég mindig vendég marad, és a vendégséget valamivel meg kell köszönni. Téged kedvelnek, ugye? Nem gondolják azt, hogy vannak hibáid. A hölgyek szeretik a hegeket… A tréfát félretéve, nagyon sokan azt gondolnak rólam, amit akarnak. Ez az ismertséggel jár. Szerintem ezek a gondolatok nem valós alapra épülnek – a képernyô vagy a média „szépséghibája” éppen az, hogy úgy kerekíti, tálalja az ember dolgait, ahogy az emberek szeretnék. Holott a média csupán egy lehetôség a megszólalásra. Hogyan zajlik egy napod? Olaszosan, pörgôsen, hát nem látszik? Sokan nem értik, hogy miért vagyok ennyire közvetlen. Az ismertség nem jelenti azt, hogy távolságtartó vagyok, vagy hogy a másik ember már nem is létezik! Sok lehetôséget kaptam, de nem vagyok se több, se kevesebb másoknál. Az ismertséget arra használom, hogy pozitív dolgokat tudjak üzenni a gasztronómiá-

ról, az emberekrôl, vagy arról, ha éppen másképpen látok dolgokat. A közvetlenségemmel, kedvességemmel sokan visszaéltek, ezért nekem is meg kellett húznom a határokat. De egy kis naivitás mindenképpen kell az élethez! Munkámban amúgy maximalista vagyok, és nagyon szeretem, amit csinálok, soha nem a pénzért csináltam. Az alkotás vágya hajt, hogy szebbé tegyem a dolgokat, nem a kapzsiság. Anyám mindig azt mondta: rombolni egyszerû, építeni nehéz. Az egész élethez is így állok hozzá, próbálok építeni valamit, itt Magyarországon is, a vendéglátás területén. Mindenhez meg kellett találni a megfelelô hangot, a nyelvet, az üzenetet. A cél, hogy mindenki meghallja, mert ha csak kevés ember érti, akkor az üzenet elveszik. Ha csak a szakmához szólnék, akkor nem jutnék el a háziasszonyokhoz, mert azt gondolnák, hogy túlságosan sznob a dolog, túl magas, túl szakmai. S te még milyen tapasztalatokkal lettél gazdagabb a húsz-egynéhány év során? Megtanultam a magyaroktól, hogy milyen szép hely az én országom. Beszámoltak nekem arról, hogy milyen kedvesek az olasz emberek, milyen szép tájakon jártak… az ember a saját országában a jó dolgokkal nehezebben akar szembesülni. Egy magyar Olaszor-

szágban befogadóbb, az északolaszokkal ellenétben például nem nézi le a dél-olaszországi embereket, nem is tudja a különbségeket. Nálam az étteremben, ahol olasz is, magyar is dolgozik, mindig azt mondom, hogy együtt kell csinálni. De sokszor ütközik a kétfajta mentalitás. Európa a másságot is jelenti, a különbségeket – nem vagyunk egyformák.

A táplálkozással kapcsolatban már nyilatkoztál arról, hogy sajnos gyorsan eszünk, nem nézzük, mit, sôt unalmas, egyforma ételeket fogyasztunk, nem vagyunk kellôen tudatosak. Hogyan kéne változtatnunk ezen, amikor ma sokan rohamtempóban élik a mindennapjaikat? Arra mindenképpen figyeljünk, hogy szezonálisan étkezzünk, és legyen arra igényünk, hogy bizonyos termékeket az ipar „ne nyeljen le”. Ha csak egyfajta almát vagyunk hajlandóak enni, azt, amelyik szép és fényes, akkor az ipar csak olyat fog „gyártani”. Ha kicsi és csúnya, de finom almát is akarunk enni, akkor mondjuk annak az értékét kell kiemelni, például egy közösségi ünnep keretében. Nem kell az egész világon forgalmazni azt az almát, hanem csak kisebb körben, és e köré eseményt lehet szervezni, amely hagyománnyá válhat a településen, a környéken. Ezzel meg is menthetjük azt a terményt, terméket. Ha nem is lehet mindennap lelassulni, de legalább a hét végén tegyük ezt. Ma már én is lelassulok ilyenkor, és bár még mindig a vendéglátás az életem, de megpróbálok több idôt tölteni a barátaimmal, azokkal az emberekkel, akiket szeretek.

I N T ERJÚ

Mi az alapvetô különbség szerinted olasz és magyar mentalitás között? Úgy látom, hogy az olaszoknál a család még mindig fontosabb. Az önállóság nem azt jelenti, hogy elveszíted az otthonoddal való kapcsolatodat. Továbbá a hit megléte. Ez megváltoztatja azt, ahogyan az ember a világot szemléli. A hitet nem lehet elmagyarázni észérvekkel, hiszen ez kinek-kinek szívbôl jön, nincs rá magyarázat. Lehet beszélni, de inkább példát kell mutatni. A másik oldal pedig, hogy az ember bizonyos elvek vagy elméletek alapján próbál élni, és küzd azért, hogy a választott útján maradjon. Mindenki, minden nép ezért küszködik, hogy szeressék, hogy szeretve legyen…

Ezentúl – havi rendszerességgel – különbözô termékcsoportok teljes körû tesztelését végzi a NÉBIH. A fogyasztók minél szélesebb tájékoztatása érdekében a Hivatal olyan komplex tesztsorozatot indít, amelyek a kedveltségi értékelésen túl a termékek laboratóriumi mikrobiológiai, analitikai vizsgálatait is magukban foglalják. Elsô ízben az epres joghurtok kerültek górcsô alá. méltán népszerû online felületeken olvasható terméktesztek eddig csupán az érzékszervi vizsgálatokra alapoztak. A NÉBIH is felkarolja azt a fogyasztói igényt, mely szerint a tudatos táplálkozás alapja, hogy tisztában legyünk az élelmiszereket alkotó összetevôkkel – amely egyébként egyre nagyobb nyomást gyakorol a gyártókra is, ezáltal újabb és újabb terméktípusok jelennek meg a piacokon. A laikus vásárló pedig próbál dönteni. A magasabb ár = jobb minôség? Talán nincs mindig így. A NÉBIH felvállalta, hogy egy új szemléletû, független, hiteles fogyasztói kommunikáció részeként rendszeresen bevizsgál különbözô termékcsoportokat, segítve ezzel

T ESZ T

TELJES KÖRÛ TESZTELÉST VÉGEZ A NÉBIH

a vásárlók döntéseit. Az elôzô években sikeresen lefolytatott beigli, jégkrém, kenyér, sonka, virsli termékekre vonatkozó ellenôrzések tapasztalatait felhasználva indította el a Hivatal a terméktesztsorozatot. A termékteszt különlegessége, hogy olyan komplex vizsgálat áll mögötte, amely a termékek laboratóriumi vizsgálatait is tartalmazza, így a kedveltségi jellemzôkön túl a termék egyes beltartalmi értékeit is meghatározza. Az analitikai és mikrobiológiai vizsgálatok a NÉBIH laboratóriumaiban történnek. A kedveltségi teszten részt vevô bírálók közt szakemberek, laikusok, civil szervezetek képvi selôi is szerepelnek. A terméktesztek a www.eteltcsakokosan.hu weboldalon indított blogon lesznek követhetôek. EPRES VAGY EPERÍZÛ? A különbözô reformtáplálkozások népszerûségével párhuzamosan egyre többen fogyasztanak natúr és gyümölcsös joghurtokat. Kíváncsiak voltunk, hogy valóban megtalálhatóak-e bennük a szervezetünk számára hasznos, jótékony összetevôk, illetve a csomagoláson feltüntetett adatok valóban az adott termék jellemzôi-e?

A NÉBIH munkatársai 38-féle epres joghurtot (20 db zsíros joghurt, 13 db zsírszegény és sovány joghurt, 3 db éde sítôszeres joghurt, 2 db laktózmentes joghurt) vizsgáltak. Az ellenôrzés során mikrobi-

METODIKA

ológiai (tejsavbaktériumok száma) és analitikai vizsgálatokat (zsírtartalom, tartósítószerek, mesterséges színezékek, édesítôszerek, lak tóz tar ta lom, cukortartalom, B6-vitamin), a termékek jelölés-ellenôrzését, valamint érzékszervi jellemzôk alapján kedveltségi tesztet végeztek. A kedveltségi teszt kiértékelésekor szempont volt a külsô megjelenés, állomány, szag, íz megfigyelése és értékelése. A kóstoló személyek egy szempontrendszer szerint, 1–5 pontig osztályozták a joghurtokat, amelyeket az egyes érzékszervi tulajdonságokhoz rendelt súlyozó faktorral vettek figyelembe.

A DOBOGÓSOK A Z ÉRZÉKSZERVI JELLEMZÔK AL APJÁN

18,06 összpontszám A Zott Sanée élôflórás joghurt, (tejszínes joghurt eperrel és Panna Cotta ízzel) a legtöbb pontot szerezte. A kóstolók véleménye alapján a joghurt állagát és illatát tekintve kifogástalan volt. Az ízénél a kóstolók fele vaníliás-diós ízt vélt felfedezni a megnevezésben jelölt Pan na Cotta édességre jellemzô aroma miatt, az epret kevésbé. Összességében mégis ez lett a legkedveltebb joghurt a 38-ból.

Landliebe epres joghurt Élôflórás, ízesített joghurt eperrel. Zsírtartalom: 3,1% (m/m), 150 g

Desira Premium joghurt Földiepres joghurt, élôfl órás, 15% földieper. Zsírtartalom: 2,6% (m/m), 200 g

17,86 összpontszám

17,4 összpontszám

A Landliebe epres joghurtja lett a második. Pár ponttal maradt le az elsô helyrôl. Harmonikus illata, kellemes eperíze meg gyôzte a kóstolókat, annak ellenére, hogy többen savanyú utóízt állapítottak meg nála.

A Desira Premium joghurt az úgynevezett normál joghurtok közé tartozott összetétele alapján (tehát nem a zsírdús vagy tejszínes kategóriába), mégis nagyon jó eredményt ért el. Színét kissé fakónak ítélték, ízét pedig savanykásnak, öszszességében mégis mindenki számára meggyôzô volt, bár többen hiányolták az eperdarabokat belôle.

A TELJES TÁBL ÁZAT A WWW.ETELTCSAKOKOSAN.HU OLDALON TAL ÁLHATÓ.

T ESZ T

1. Zott Sanée Élôflórás, tejszínes joghurt eperrel és Panna Cotta ízzel. Gyümölcstartalom: 6,5%. Zsírtartalom: 7,5% (m/m), 150 g

SZÜ R E T ELÔ

Gondos szürettel

Magyarországon a saját fogyasztásra bort készítôk száma százezres nagyságrendû. A házi borkészítés eredménye – a bor minôsége – függ a szüreti munka és a borszôlô-feldolgozás gondosságától. Javasoljuk, hogy baráti társasággal, alkalomhoz illô étek közös elkészítésével és fogyasztásával tegyék ünnepivé az egyéves munka eredményét. AZ EGÉSZSÉGES SZÔLÔTERMÉS ÉRDEKÉBEN rendszeres zöldmunkával alakítsunk ki

szellôs lombfalat, ami csökkenti a gombabetegségek fellépését. A betegségek elleni vegyszeres védekezés során különösen figyeljünk oda, hogy a szüret tervezett idejéig leteljen az utolsó permetezéshez használt vegyszerek élelmezés-egészségügyi várakozási ideje. Erre nemcsak egészségünk megôrzése miatt kell figyelnünk, hanem amiatt is, mert a vegyszermaradványok késôbb akadályozhatják a must erjesztését végzô élesztôgombák „munkáját” is. A szüret idejét nem kizárólag a bogyók cukortartalma alapján célszerû meghatározni. A harmonikus bor készítésének alapvetô követelménye a megfelelô – sem túl magas, sem túl alacsony – savtartalom. A szüret elôtt alaposan tisztítsuk meg a szüreteléshez, a szôlôfeldolgozáshoz használt eszközöket, a must erjesztéséhez alkalmazott tartályt, hordót!

A régebbi zúzódarálók, prések nem rozsdamentes acélból készültek, hanem festett acéllemez és öntöttvas alkatrészeket tartalmaznak. A sérült festésnél elôforduló csupasz vagy rozsdás vasfelületeket speciális, élelmiszer-ipari célra készült festékkel kezeljük! A must nem érintkezhet vasfelületekkel, mert a must savai által kioldott vas borhibát eredményezhet. A szüretet kedvezôbb a hûvös reggeli órákban végezni, s a leszüretelt termést se hagyjuk a napon felmelegedni. A magasabb – 20 ºC-nál melegebb – hômérsékletû termésbôl préselt must gyors, magas hômérsékleten folyó erjedést eredményez, ami a szôlôfajták jellegzetes aromáinak elvesztésével jár. A szüret során törekedjünk arra, hogy a fürtöket a bogyók sérülése nélkül szedjük le és helyezzük a szüretelôedénybe, mert ezek is befolyásolhatják a bor élvezeti értékét. A FÜRTÖK FELDOLGOZÁSA ELÔTT távolítsuk el az esetleges betegségek miatt penészes, rothadó vagy jégverés, napégés miatt beszáradt bogyókat tartalmazó fürtrészeket. Nem érdemes túl nagy nyomással vagy kétszeri préseléssel az utolsó csepp mustot is kisajtolni a cefrébôl. Az így kinyerhetô kis mennyiségû, rossz minôségû présmusttal kár rontani borunk minôségét. Az esetleg még kissé nedvesebb törkölybôl készítsünk inkább pálinkát. A jól végzett munka utáni egészséges fáradtságunkat oldjuk egy pohár finom óborral!

ajnos az allergia az állatoknál is egyre gyakoribb. Allergiás állatoknál, ahogy az embereknél is, az állat szervezete túlérzékeny bizonyos allergénekkel szemben, így ha kapcsolatba kerül ezekkel az anyagokkal, akkor immunrendszere túlzottan reagál, és kialakul az allergiás reakció. AZ ALLERGIA KÜLÖNBÖZÔ FAJTÁI Allergiát számos anyag válthat ki (pl. poratkák, ételek, bolhacsípés, háztartási vegyszerek, gyógyszerek, penészgombák, pollenek). Az allergia négy fô típusáról beszélhetünk, ezek a bolha-, a kontakt-, az étel- és az atópiás allergia. A bolhaallergiát – az arra érzékeny állatoknál – a bolha nyálában lévô anyag váltja ki. Az atópiás allergia esetén az állat szervezetébe belégzés során kerül az allergén anyag. Ebben az esetben a légutak is érintettek lehetnek, ilyenkor gyakran prüszkölés, orrfolyás, könnyezés figyelhetô meg a bôrviszketés mellett. Az ételallergia során a gyomor és a bélrendszer túlérzékenysége jelentkezik, ami általában hasmenéssel és hányással jár. A kontaktallergia során bizonyos anyagok fizikai érintése okoz allergiát (pl. fém, textil, mûanyag, kemikáliák), amely reakció megszûnik, ha az anyaggal a kontaktus befejezôdik.

lyek további fertôzéseket alakítanak ki. Bár a vakaródzásnak számos oka lehet, mindig érdemes figyelni rá és az okát megkeresni. Lépések a megelôzés és kezelés érdekében. Az allergiára oda kell figyelni az állat egész életében. Végleges gyógymód nincs, de számos beavatkozással lehet enyhíteni a problémát. A megelôzés és a kezelés érdekében mindig szakemberhez kell fordulni, akinek segítségével ma már elég hatásosan orvosolhatóak a különbözô panaszok. Mindig fontos a diagnózis felállítása, melynek során azon allergének azonosítása történik, amelyek kiváltják az allergiás reakciókat. Ez általában vérvizsgálatot, illetve bôrpróbát jelent. Az allergiát kiváltó anyagot lehetôség szerint kerüljük, de tüneti kezelésekre is szükség lehet. Az egyik a tüneti kezelés, amelynek célja az irritált, sérült bôrfelület megnyugtatása és a helyi gyulladáscsökkentés, ami általában különbözô készítményekkel, samponokkal, gyógyszerekkel és kenôcsökkel történik. A másik kezelési mód az immunterápia vagy oki terápia, melynek során az állatorvos – injekciókúrával – az immunrendszer túlérzékenységét próbálja csökkenteni az allergiát kiváltó anyagra. Ez a kezelési forma lehet hosszabb távon igazán sikeres, mert magát a viszketés okát igyekszik megszüntetni, nem csak a tüneteket enyhíteni.

LÉPÉSEK A MEGELÔZÉS ÉS KEZELÉS ÉRDEKÉBEN Az allergia legjellemzôbb megnyilvá-

nulása állatoknál a folyamatos vakaródzás, a bôr harapdálása, rágcsálása, nyalása a testen és a lábakon, valamint az orr, fülek, pofa és a szemek állandó dörzsölése, bútorokhoz való dörgölôdzés. Ezek az allergiás reakciók, amellett hogy állandó kínszenvedést okoznak az állatnak, igen csúnya bôrgyulladással, a bôr kipirulásával, a szôrtakaró ritkulásával is együtt járnak. A legtöbb esetben az állat saját magának okoz sérüléseket, sebeket, amikor a hihetetlen viszketés ellen próbál valamit tenni. Ráadásul ezeken a nyílt sérüléseken gyakran telepednek meg gombák és baktériumok, me-

Odafigyeléssel a gazdik sokat tehetnek azért, hogy kedvenceik életében minél kevesebb fennakadást okozzon az allergia.

K EDV ENCEK

Kevés szó esik arról, hogy nemcsak a gazdik, hanem kedvenceink is lehetnek allergiások, így nekik is komoly szenvedést okozhat ez az idôszak.

PECÁZNI JÓ!

H Í R M O R ZSÁ K

Szeretik a halat, de úgy gondolják, hogy drága? Nem tudják, hol vegyenek? Kellemes megoldás lehet horgászással megszerezni a családi ebédhez valót, mely egyszerre pihenés és élelemszerzés. A NÉBIH új fejlesztése révén lehetséges, hogy csak egy nyáron horgásszunk anélkül, hogy horgász egyesületi tagok lennénk. Regisztráljon most a tuhir. nebih.gov.hu online felületen, és tájékozódjon a további teendôkrôl!

BUDAPEST, BUDAPEST, DE CSODÁS! A magyar fôváros a hatodik helyet érte el az egyik legautentikusabb utazási portál idei európai listáján. A portál nagy látogatottságnak örvend, sok hozzászólás érkezik a témáikhoz. Európa legkedveltebb, legszebb városait keresték, melybôl kiderült, hogy Budapest kedveltsége töretlen. Sôt! Olyan fôvárosokat elôzött meg, mint Prága vagy Párizs.

ELEKTRONIKUS ORR A fejlett országokban élete során minden harmadik embert ér élelmiszer-eredetû megbetegedés, így a legfontosabb a megelôzés. Itt a megoldás! A Peres nevû készülék négy különféle szenzorával érzékeli a hômérsékletet, a nedvességtartalmat, az ammóniát és a különféle illékony szerves vegyületeket, amelyekbôl már kiszámolható, hogy mennyire friss a szóban forgó étel. A készüléket az ételre kell irányítani és okostelefonon mutatja az adatokat. Forrás: indiegogo.com

R EJ T V ÉN Y

Rejtvényünkkel vidám perceket szeretnénk szerezni olvasóinknak, a megfejtés a karikatúrához tartozó vicc.

Minden ötvenedik megfejtônk matricát és szilikon krémkenô spatulát nyer! Várjuk megfejtéseiket (névvel, címmel) a konyhasziget@eteltcsakokosan.hu e-mail címre, vagy a NÉBIH-ÉKI 1024 Budapest, Keleti Károly u. 24. postacímre. Beküldési határidô: 2014. október 15. Nyereményüket postán küldjük el.