Agrofeed baromfi takarmany alapanyagok korszeru felhasznalasa by Agrofeed

Tudás, ami táplál

Tak armány al apanyagok korszerű felhasználása a baromfitakarmányozásban

Takarmány alapanyagok korszerű felhasználása a baromfitakarmányozásban

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés �� 5 Takarmány alapanyagok korszerű felhasználása a baromfitakarmányozásban �� 6 A baromfi takarmány alapanyagok jellemzői �� 8

Szeszipari melléktermékek �� 25 Malátacsíra Szeszélesztő, sörélesztő Keményítőgyári melléktermékek �� 26 CGF Kukorica glutén Kukoricacsíra

Gabona magvak �� 8 Kukorica Árpa Búza Rozs Zab Tritikále Cirokmag Köles

A bio-üzemanyag gyártás melléktermékei 27 A biodízelgyártás melléktermékei Repcepogácsa Napraforgó pogácsa Glicerin

Hüvelyes magvak �� 14 Borsó Édes csillagfürt Lóbab

Áll ati eredetű tak armányok �� 29

Ol ajos magvak �� 17 Szójabab Napraforgó Lenmag Repcemag A kendermag Gyökgumós tak armányok �� 19 Burgonyapehely, szárított burgonyaszelet Maniókaliszt Cukoripari melléktermékek �� 20 Malomipari melléktermékek �� 21 Búzakorpa Egyéb korpafélék Takarmánylisztek Gabonacsírák

A bioetanolgyártás melléktermékei 28 DDGS Zöldnövény lisztek �� 29

Húsipari melléktermékek �� 29 Húsliszt Baromfi vágóhídi fehérjeliszt Hidrolizált baromfi fehérje Vérliszt Hemoglobin A hal és halfeldolgozási melléktermékek 30 Halliszt Tak armányzsírok, ol ajok �� 31 Alternatív fehérjeforrások �� 32 Algalisztek Rovarlárva liszt Egy sejt fehérjék (SCP)

Az Agrofeed takarmányozási tapasztalatai ��33 TÁBLÁZATOK ��34

Sütőipari melléktermékek �� 22 Növényol ajipari melléktermékek �� 23 Extrahált napraforgó Extrahált szójadara Extrahált repcedara Extrahált gyapotmagdara Lenmagdara, lenmagpogácsa Extrahált földimogyoró dara Tökmagpogácsa

Takarmány alapanyagok korszerű felhasználása a baromfitakarmányozásban

Bevezetés

Bevezetés Az intenzív állattenyésztés, a hatékony hústermelés meghatározó tényezője a takarmányozás korszerűsége, szakmai és közgazdasági hatékonysága. Ezt felismerve az integrációk, nagyobb vállalkozások saját keveréktakarmány gyártásukra alapoznak, ezzel is biztosítva a szakmai rugalmasságot, az alapanyagok ismeretét, a lehető legmagasabb költséghatékonyságot. Ehhez természetesen megfelelő nagyságrendek, termelési volumenek szükségesek, hogy az alapanyag piacon az elérhető beszerzési árak kedvezőek legyenek. A kisebb vállalkozások, üzemek számára nagyobb takarmánykeverő üzemek, cégek biztosítják a szükséges keveréktakarmányt, jellemzően velük egyeztetett receptúrák alapján. Természetesen ennek ellenkező példái is előfordulnak, de ezek nem törik meg a nemzetközileg és a magyar piacon is bekövetkező szakmai és közgazdasági alapú koncentrációs trendet. Az Agrofeed Kft., mint a magyar és közép-kelet európai állattenyésztés jelentős premix beszállítója, az ágazat takarmánygazdálkodási és keveréktakarmány gyártási szakmai igényét igyekszik teljes körűen kiszolgálni. Ennek segítésére jelentettük meg az elmúlt évi partnertalálkozónk alkalmával az „Agrofeed Plusz Takarmányozási Program” című kiadványunkat, amely részletesen bemutatta a modern baromfitakarmányozás, a korszerű takarmánygazdálkodás elemeit, külön is kiemelve az alapanyag gazdálkodás sarokpontjait. Bemutattuk a baromfitermelés célkitűzéseinek és telepek üzemelési állapotának megfelelő takarmány recept összeállítás szakmai szempontjait, figyelembe véve a baromfi tápanyag igényét és a keveréktakarmány receptek optimalizálásának szempontjait is. A takarmány adalékok, kiegészítők használata teszi hatékonyabbá a mai kor követelményei szerinti keveréktakarmány gyártást, amihez szükséges a takarmány alapanyagok antinutritív anyagainak és a takarmányozásnak a baromfi hústermékekre gyakorlat hatásának az ismerete is.

Ez évi partnertalálkozónk időpontjára kiadott új szakmai kiadványunk, a „Takarmány alapanyagok korszerű felhasználása a baromfi takarmányokban” a keveréktakarmány gyártó üzemek rendelkezésére álló, az egyre bővülő skálán beszerezhető takarmány alapanyagokat, ezek leghatékonyabb felhasználási lehetőségeit mutatja be, bízva abban, hogy további ismeretek megosztásával elő tudjuk segíteni partnereink egyre hatékonyabb és eredményesebb munkáját. Továbbra is elkötelezettek vagyunk abban, hogy keveréktakarmány gyártó partnereinkkel közösen együttműködve a termelési szinthez és elvárásokhoz igazított takarmányozási koncepció kidolgozásában, annak költséghatékony megvalósításában együttműködjünk. Ennek egyik sarokpontja a keveréktakarmány gyártáshoz szükséges alapanyagok alaposabb ismerete, körültekintő beszerzése, és az alternatív alapanyagok és melléktermékek minél szélesebb körű felhasználása. Jelen kiadványunk alapját Dr. Dublecz Károly takarmány alapanyagokról szóló munkája adta, amit Mákné Brasch Klára egészített ki az Agrofeed takarmányozási gyakorlatának, partnereink tapasztalatának ismeretében, amit ez úton is köszönök nekik. Reméljük, hogy ez a kiadványunk is hozzájárul az Önök ismeretihez és sikeresebb munkájához.

Dr. Zoltán Péter baromfi üzletágvezető Győr, 2015. május 12.

Takarmány alapanyagok korszerű felhasználása a baromfitakarmányozásban

Takarmány alapanyagok korszerű felhasználása

Takarmány alapanyagok korszerű felhasználása a baromfitakarmányozásban A baromfi takarmány alapanyagok beszerzésére, tárolására, felhasználására és ellenőrzésére vonatkozó alapvető ismereteket a 2014-ben kiadott „Agrofeed Plusz Takarmányozási Program” kiadványunkban összefoglaltuk. Ebben kitértünk az alapanyagokra vonatkozó előírásokra, rendeletekre, az alapanyagok táplálóanyag tartalmára, minimum-maximum felhasználási lehetőségeinek korlátaira. Az alapanyagok beszerzését, logisztikai kezelését a piaci lehetőségek és a cég beszerzési politikája egyaránt meghatározza, de mindenképpen szükséges azok megvásárlás előtti ellenőrzése (specifikáció, víztartalom, fizikai állapot), beltartalmi értékeinek, mikrobiológiai állapotának és esetleges toxin vagy egyéb káros anyag tartalmának az ismerete (takarmányvizsgálatok szempontjai), hogy a keveréktakarmány gyártáshoz szükséges alapanyagokat megfelelő minőségben tudjuk biztosítani. Ehhez szigorú minőségbiztosítási rendszert kell működtetni, amely a nyomon követhetőség feltételeit is biztosítja. Ezeknek a szempontoknak a fontosságára a figyelmet korábbi kiadványunkban felhívtuk, amint ezek részleteit is bemutattuk, beleértve a biztonságos takarmány kritériumait is, amely csak megfelelő alapanyagokkal biztosítható. A kiváló minőségű és beltartalmi értékű takarmány alapanyagok beszerzésén túl azok megfelelő tárolásáról és kezeléséről is gondoskodni kell, ahhoz, hogy az alapanyag ellátást a lehető legkisebb veszteséggel és megfelelő állagmegóvással egész évre biztosítani tudjuk. A modern baromfifajták potenciális teljesítménye, a folyamatos genetikai előrehaladásnak köszönhetően évről évre javul, ami együtt jár a táplálóanyag igény változásával. Ez maga után kell, hogy vonja a keveréktakarmány receptúra és gyártás folyamatos igazodását, ezeknek a növekvő igényeknek a közgazdaságilag is megalapozott kielégítését. A növekvő genetikai potenciál és az ehhez igazodó takarmányozás mellett a korszerű tartástechnológia, management is nagymértékben hozzájárul a világszerte egyre jobb baromfitermelési teljesítményhez, ami szerencsére mind a hazai, mind exportpiaci partnereinknél nyomon követhető. A korszerű takarmányozás csak magas színvonalon összeállított, a szükséges tápanyagokat megfelelő mennyiségben, az állat életkorának megfelelő minőségben tartalmazó takarmánykeverékekkel

képzelhető el, az optimális termelés, a maximalizálható profit érdekében. Az állattenyésztés termelési költségeinek körülbelül 65-70%-át a takarmányozási költségek teszik ki, így egyértelmű, hogy a takarmányozás a termelés gazdaságosságának meghatározója. A keveréktakarmány receptúrák összeállítása során az alapanyagok felhasználását meghatározza az ár, a beszerezhetőség és a minőség is. Az alapanyag beltartalmi mutatók egyazon alapanyag esetén is eltérhetnek, ezért fontos a minőség, a beltartalom folyamatos ellenőrzése. Miután egyre drasztikusabb, akár éven belüli áringadozásokkal is számolni kell a főbb mezőgazdasági termények globális piacán, és mivel az élelmiszerek és alapanyagaik stratégiai termékké váltak az utóbbi években, ezért ezek figyelembe vétele nélkül korszerű takarmánygazdálkodás nem alakítható ki. Az élelmiszerárak folyamatos növekedésével párhuzamosan a takarmány alapanyagoknál is hasonló tendencia figyelhető meg. Az „ideális” baromfitakarmányok meghatározása nem könnyű feladat. Magyarországon, Amerikához hasonlóan a legtöbben a baromfi számára a kukorica-szójadara alapú takarmányokat tekintik a leginkább megfelelőnek. A kukorica valóban ideális baromfitakarmány, zsír- és keményítő tartalmából adódóan megfelelően magas energia értékű, míg a szójadara viszonylag magas fehérje tartalmú alapanyag, ezen belül lizin szintje is ideális, a többi növényi eredetű fehérjeforráshoz képest energia értéke is elfogadható. Tulajdonképpen ebből a két alapanyagból, megfelelő kiegészítésekkel (olaj, aminosavak, ásványi anyagok, vitaminok és egyéb hatóanyagok) már előállítható teljes értékű takarmány. Az amerikai tőzsdén azonban mindkét összetevő áránál jelentős drágulási trend figyelhető meg, amely világszerte érezteti a hatását. Ugyanakkor a világ más részein (Észak-Európa, Oroszország, Közép-Ázsia, Kanada, Ausztrália) előnyben részesítik a búza alapú keveréktakarmányokat, az éghajlati adottságok miatt. Ugyancsak tendencia a világ baromfitakarmányozásában az alternatív alapanyagok irányába történő elmozdulás, ezzel is támogatva a termelési költségek csökkentését, ami szükséges a baromfiiparra nehezedő felvásárlási árnyomás részleges kivédéshez.

Takarmány alapanyagok korszerű felhasználása a baromfitakarmányozásban

a baromfitakarmányozásban Ezen alternatív alapanyagoknak a felhasználását alapvetően ezek ára és hozzáférhetősége határozza meg. Fontos szempont az is, hogy ezeknek az alapanyagoknak, lehetséges keveréktakarmány összetevőknek a táplálóanyag értékeit, felhasználhatóságát még mindig nem ismerjük teljes mértékben, esetenként nehezen hozzáférhetőek. A már „megszokott” alapanyagok, mint a kukorica, szójadara, foszfát, zsír és gyakorta a vitaminok, premixek ára sokkal szélesebb körben ismert. A takarmány alapanyag piac jellemzően emelkedő árai a takarmány specialistákat arra ösztönzi, hogy új, alternatív alapanyagokat, ez által árcsökkentési lehetőségeket találjanak. Alapvetően három csoportra osztható az alternatív alapanyagok felhasználási lehetősége: 1. Korábban rendszeresen nem használt alapanyagok, 2. Alapanyagok, amelyek beltartalmi értékeinek ismerete hiányos, 3. Alapanyagok, amelyek maximális felhasználási korlátait még nem határozták meg. Gyakorta felvetődik a kérdés, hogy lehetséges-e a hagyományos, jól bevált alapanyagok mellett „alternatív” takarmány összetevők bekeverésével a költségek növekedésének a mértékét fékezni. Az alternatív

összetevők árai általában relatíve alacsonyabbak, így jelentkezhet az az előny, hogy bekeverésükkel a kész takarmány alapanyag költsége csökkenthető. Másik oldalon azonban általános jelenség, hátrány, hogy ezek az anyagok antinutritív faktorokat tartalmaznak. Számos kutatást végeztek, hogy ezek az alapanyagok milyen maximális bekeverési arányban alkalmazhatók, termelési depresszió nélkül. Számos új típusú adalékanyag (enzimek, növényi kivonatok, stb.) került kifejlesztésre, melyek alkalmazásával lényegesen csökkenthetők az antinutritív hatások, tehát feltételezhető, hogy a korábban kidolgozott felső határokhoz képest magasabb arányú bekeverésekkel kalkulálhatunk. A baromfitakarmányozás költségeinek mérséklésében a melléktermékek szélesebb körének alkalmazása mellett megoldást jelenthet a táplálóanyagok jobb hasznosításának elérése is. Jobb hasznosulást, kedvezőbb fajlagos takarmány felhasználást csak akkor remélhetünk, ha a hagyományos alapanyagok (kukorica, búza, szója, stb.), valamint a melléktermékek emészthetőségét egyaránt javítjuk. Az emészthetőséget javíthatjuk fizikai (például hidrotermikus kezelés), kémiai (lúgos, vagy savas feltárás)eljárásokkal és hozzáadott enzimek alkalmazásával is.

Takarmány alapanyagok korszerű felhasználása a baromfitakarmányozásban

A baromfi takarmány alapanyagok jellemzői

A baromfi takarmány alapanyagok jellemzői Gabona magvak

Nyersfehérje 105 109 110 95 80 80 95 115 120

A gabonák átlagos táplálóanyag tartalma ( g/kg) (1. táblázat) Nyerszsír Nyersrost Hamu NDF 20 46 24 153 24 50 24 184 47 102 29 266 30 21 16 92 40 23 15 92 20 96 57 172 16 24 18 136 16 25 19 118 18 23 17 107

Fehérjéjük, elsősorban kis lizin tartalmuk miatt, alacsony biológiai értékű. A fehérje nagysága az egyes fajták között is lényegesen eltérhet, amit befolyásol a N-trágyázás mértéke. Az ökológiai gazdálkodásból származó gabonák fehérjetartalma például általában alacsonyabb, a kisebb mértékű N-műtrágyázás miatt. A

Gabona Árpa Zab Kukorica Cirok Rizs Rozs Tritikále Búza

Cukor 21 16 14 10 17 60 35 29

kukorica a lizin mellett triptofánból is keveset tartalmaz (2. táblázat). Ennek azonban a szójával, az egyéb fehérjehordozókkal és a kristályos aminosavakkal történő kiegészítés miatt nincs nagy gyakorlati jelentősége. A libamájtermelés kivételével a baromfifajok fehérjeigénye kizárólag gabona magvakkal nem fedezhető.

Gabonafélék átlagos nyersfehérje- és aminosav tartalma ( g/kg) (2. táblázat) Nyersfehérje LYS MET CYS M+C 107 3,8 1,7 2,4 4,1 110 4,4 1,8 3,2 5,0 80 2,3 1,6 1,8 3,4 95 2,1 1,6 1,7 3,3 80 2,8 2,1 1,9 4,0 95 3,7 1,7 2,4 3,4 115 4,0 2,1 2,7 4,8 120 3,5 1,9 2,8 4,7

Aminosavaik emészthetősége aminosavanként és gabonánként is eltér. Legjobban a kukorica, míg leg�gyengébben a rizs fehérje aminosavait emésztik a brojlercsirkék (3. táblázat). Az utóbbi időben egyre szélesebb körben használjuk a tényleges ileális emészthetőségi együtthatókat. A méréseket döntően tyúk fajjal végezték, ezért a táblázatban szereplő együtthatók nem minden esetben adaptálhatók más madárfajokra, a pulykákra vagy a víziszárnyasokra. A takarmányok aminosav-tar-

Keményítő 532 527 398 637 611 565 556 563 583

THR 3,6 3,9 2,9 3,0 2,8 3,3 3,7 3,6

TRP 1,3 1,4 0,6 1,1 1,4 1,1 1,3 1,4

(forrás: Jeroch és mtsai., 2013)

Gabona Árpa (tavaszi) Árpa (őszi) Zab Cirok Kukorica Rizs Rozs Tritikále Búza

(forrás: Jeroch és mtsai., 2013)

A gabona magvak légszáraz állapotban 6-14% nyersfehérjét, 2-5% nyerszsírt, 2-10% nyersrostot, 65-70% N-mentes kivonható anyagot (főleg keményítőt), és 1-2% nyershamut tartalmaznak (1. táblázat). Energiatartalmuk nagy, ami egyrészt a mag belsejében levő endospermiumban raktározott keményítőnek, másrészt a csírában található zsírnak (olajnak) köszönhető. Nyersrost tartalmuk kicsi, az árpában sem haladja meg a 6%-ot és csak a kölesben és a zabban éri el a 8-10%-ot. Valódi sejtfal tartalmukat azonban a semleges tisztító rost tartalmuk (Neutral Detergens Fiber–NDF) pontosabban fejezi ki, ami akár 3-4-szerese is lehet a nyersrostnak. Az egyes táplálóanyagok mennyisége természetesen fajtánként, termőhelyenként, évjáratonként lényegesen változhat. Emiatt fontos, hogy a gabonák esetében is az aktuális értékek alapján történjen a receptúrázás.

talmát (2. táblázat) megszorozva az emésztési együtthatókkal (3. táblázat) számíthatjuk a receptúrakészítéskor használható emészthető aminosav-tartalmakat.

Takarmány alapanyagok korszerű felhasználása a baromfitakarmányozásban

Gabonafélék nyersfehérje- és aminosav tartalmának tényleges csípőbél emészthetősége brojler csirkékben (%) (3. táblázat) Gabona Nyersfehérje LYS MET CYS M+C THR TRP Árpa 90 88 88 88 89 85 69 Kukorica 90 92 94 87 90 85 81 Rizs 68 76 71 65 68 66 50 Cirok 86 90 89 79 84 83 87 Tritikále 87 85 90 87 88 87 86 Búza 88 86 91 90 91 87 86

Kevés nyershamujukban sok foszfort tartalmaznak, aminek jelentős hányada, 50-80%-a szerves kötésben, fitinfoszforsavként van jelen, és csak a fitáz enzim jelenlétében értékesül. A fitáz legnagyobb mennyiségben a rozsban található, de a búza és a Tritikále is többet tartalmaz, mint a kukorica (5. táblázat). Ezzel magyarázható, hogy a búza és a rozs hasznosítható foszfor tartalma 50-55% a kukoricára jellemző 20-25%-kal szemGabona Árpa Zab Kukorica Cirok Rozs Búza Tritikále

A mag viszkozitása (mPa·s)

ben. Az aktuális fitázaktivitás azonban csökkenhet a gabonák szárítása és a takarmányiparban zajló hőkezelési eljárások hatására. A baromfitápokban is rutinszerű a fitáz enzim kiegészítés, ami jelentős mértékben javítja a fitin-kötésben lévő foszfor emészthetőségét. A fitáz hatása nagyobb a kukorica, mint a búza alapú tápok esetében. A gabona magvak kálium és magnézium tartalma közepes, viszont csak kevés kalciumot tartalmaznak.

Gabona magvak átlagos makro elem tartalma ( g/kg) és fitáz aktivitása (FTU/kg) (5. táblázat) Kalcium Összes foszfor Fitin-P/nem fitin-P Fitáz aktivitás Magnézium 0,7 3,5 2,3/1,2 350 1,2 1,1 3,3 1,7/1,6 >50 1,6 0,3 3,1 2,3/0,8 >50 1,5 0,3 2,9 2,3/0,6 >50 1,5 0,8 2,6 1,7/0,9 2630 1,1 0,5 3,3 2,4/0,9 960 1,3 0,5 3,4 2,3/1,1 1180 1,1

A gabonák mikroelem tartalmában nagyok az eltérések, aminek oka elsősorban a talajok eltérő mikroelem ellátottsága. Abszolút mennyiségükön túl hasznosulásukban is nagyok a különbségek, mivel a fitin-savak a kalcium és magnézium mellett mikroelemeket is megkötnek. Az egyes gabonák mikroelem akkumuláló képességében szintén nagyok a különbségek. A 6. táblázat adataiból látható, hogy a kukorica a nagyobb termésmennyiségekből is adódóan kevesebb mikroelemet tartalmaz, mint a kalászosok.

4,8 12,3 5,3 2,4 1,0

(forrás: Jeroch és mtsai., 2013)

Árpa Zab Rozs Tritikále Búza Kukorica

Gabonák átlagos arabinoxilán és β-glükán tartalma ( g/kg) (4. táblázat) Arabinoxilán 1-3,1-4–β-glükán Teljes Oldható Teljes Oldható 65 9 37 24 102 9 36 27 86 29 18 111 14 59 14 6 37 8 1 -

Nátrium 0,15 0,2 0,1 0,1 0,1 0,2 -

Gabona magvak átlagos mikroelem tartalma (6. táblázat) Mikroelem Mikroelem-tartalom (m g/kg) Vas 27 (kukorica) - 71 (zab) Mangán 5 (kukorica) - 45 (zab) Réz 1,5 (cirok) - 7 (árpa) Cink 12 (rizs) - 30 (őszi búza) Szelén 0,03 (kukorica) - 0,38 (rozs) Jód 0,08 (kukorica) - 0,13 (árpa)

Takarmány alapanyagok korszerű felhasználása a baromfitakarmányozásban

(forrás: Jeroch és mtsai., 2013)

Gabona

lett negatív módon befolyásolják a bél mikroflóráját és a nagyobb víztartalmú bélsár ürítésén keresztül rontják az alomminőséget, növelik a talpfekély kialakulásának kockázatát. A fenti negatív hatásokat a nagyobb árpa, búza, rozs, zab vagy tritikále tartalmú tápok etetésekor glükanáz és xilanáz enzim (NSP enzimek) kiegészítéssel lehet csökkenteni.

(forrás: Jeroch és mtsai., 2013)

A kukorica kevesebb, a kalászos gabonamagok azonban jelentős mennyiségű vízben oldódó, nem keményítő típusú összetett szénhidrátot (NSP–Non Starch Polysacharides) tartalmaznak. (4. táblázat). Ezek a vegyületek, a glükánok és a xilánok megnövelik a béltartalom viszkozitását, elfolyósítják a béltartalmat, befolyásolják a bélnyák mennyiségét, rontva ezzel a táplálóanyagok, elsősorban a zsírok emészthetőségét. Emel-

(forrás: Jeroch és mtsai., 2013)

A baromfi takarmány alapanyagok jellemzői

Különösen a nagy olajtartalmú kukorica és zab csírája gazdag E- és K-vitaminban. A kukorica karotinoid anyagaiból pedig kis mennyiségben A-vitamin képződhet a madarak szervezetében. D-vitamint nem tartalmaznak. Maghéjukban a B12-vitamin kivételével a B-vitamin-csoport minden tagja megtalálható (7. táblázat). Riboflavin tartalmuk ugyanakkor kevés. A terméseredmények növelése a vitamintartalmak vonatkozásában is azok csökkenését eredményezi. A vitaminok emészthetősége is változó. A brojlerek például gyengén emésztik a kukorica niacin tartalmát, vagy például a biotint a kalászos magvakból. Takarmány receptúrák összeállításakor változékonyságuk miatt az alapanyagok vitamin és mikroelem tartalmával nem számolunk, csak a premixben található szintekkel.

Kukorica

A legnagyobb energiatartalmú gabonamag, hazai abrakbázisunknak mintegy 60-70%-át képezi. Energiatartalmának túlnyomó részét a benne felhalmozódott keményítő, továbbá a 3-4%-ot kitevő nyers zsír- (csíraolaj-) tartalma adja. A legújabb kukorica hibridek között találhatók magas olajtartalmúak (8%), amelyek metabolizálható energiatartama meghaladhatja 15 MJ/kg-os értéket (a hagyományos 14 MJ-al szemben). Csíraolaja jelentős mennyiségű ízanyagot és linolsavat tartalmaz, amelyek miatt az állatok szívesen fogyasztják. A kevésbé ízletes abrakféléket kukoricával együtt szívesebben elfogadják az állatok. Nyersfehérje tartalma a többi gabonáénál kb. 10-15%-kal kisebb, a fajtától, illetőleg a talaj N-tartalmától is függően átlagosan 8-10%-ra tehető. A kukorica fehérjetartalmának nagyobb részét a zein adja, amelyben kevés lizin van,

Gabonák átlagos vízben oldódó vitamintartalma (7. táblázat) Vitamin Vitamintartalom (m g/kg) 3,8 (cirok) - 6,1 (zab) Tiamin (B1) 1,1 (kukorica, búza) - 1,8 (árpa) Riboflavin (B2) 1,1 (zab) - 5,5 (kukorica) Piridoxin (B6) 12 (rozs) - 61 (árpa) Niacin (B3) 6,0 (kukorica) - 13,4 (zab) Pantoténsav (B5) Folsav 0,26 (búza) - 0,36 (kukorica) Biotin 0,050 (rozs) - 0,180 (cirok) Kolin 520 (kukorica) - 3310 (rozs)

(forrás: Jeroch és mtsai., 2013)

A baromfi takarmány alapanyagok jellemzői

A gabona magvak általános takarmányozási ismertetésén túl ezeket egyenként is bemutatjuk.

de a triptofán tartalma is kicsi. Mindezért a kukoricafehérje biológiai értéke gyengébb, mint a búzáé és a többi gabonamagé. N-műtrágyázással növelni lehet a kukorica terméshozamát és nyersfehérje-tartalmát is. A nagyadagú N-műtrágyázás hatására növekszik ugyan a zein frakció, de ezzel egyidejűleg csökken a lizin és a triptofán tartalom, és ezzel a fehérje biológiai értéke is. A kukorica nyersrost tartalma 2-3% vagyis kisebb a többi gabonamagénál. A szemes kukorica sárgásvörös színét a benne található karotinoid anyagok (kriptoxantin, zeaxantin) adják. A kukorica az egyetlen gabonamag, amelyben a kriptoxantinnak, és még inkább az oxikarotinoid festékanyagoknak kismértékű A-provitamin aktivitása van. A kukorica csíraolajában 25-40 mg/kg E-vitamin található. B-vitaminokból a többi gabonamagnál valamivel kevesebbet tartalmaz. A kukorica ásványi anyagokban szegény, és ezért a legtöbb elemből minden állatfajjal történő etetésekor kiegészítésre szorul. A tojás sárgájának és a levágásra kerülő baromfi bőrének megkívánt élénksárga színét a tápok kukoricatartalma kedvezően befolyásolja. A kukorica takarmányértékét jelentősen befolyásolja, hogy milyen mértékben szennyezett mikotoxinokkal. A kukoricaszemeken megtelepedett penészgombák (Fusarium, Aspergillus és Penicillium fajok) és azok toxinjai (aflatoxin, zearalenon, T2 toxin, DON, ochratoxin, fumonizinek) nagymértékben meghatározzák az etethetőségét. A Fusarium gombák által termelt mikotoxinok évjárattól függően mindig jelen voltak a hazai kukoricatételekben. Az utóbbi években, az éghajlatváltozással összefüggésben azonban a hazai kukoricákon is megjelent az egyébként meleg égövi országokra jellemző aflatoxin. Az aflatoxinok és közülük az aflatoxin B1 azért érdemel külön említést, mert a legveszé-

Takarmány alapanyagok korszerű felhasználása a baromfitakarmányozásban

A baromfi takarmány alapanyagok jellemzői lyesebb, rákkeltő (karcinogén) toxinról van szó, amely nem csak a gazdasági állatok egészségét és termelési eredményeit befolyásolja negatívan, hanem kiválasztódik az állati termékekkel, például a tejjel és ez által komoly élelmiszerbiztonsági kockázatot is jelent. A kukorica azon növények közé tartozik, amelyek esetében jelentős területeken genetikailag módosított (GM) fajták is köztermesztésben vannak. Az első generációs GM kukoricákat elsősorban a rovarkártevőkkel (Bt kukorica) és a különböző növényvédő szerekkel, főleg herbicidekkel (RR, Roundup Ready kukoricák) szembeni ellenálló-képesség érdekében állították elő. A második generációs GM növényekben azok táplálóanyag-tartalmát (fehérjetartalom, aminosav-összetétel, karotintartalom, zsírsav arányok) és az antinutritív anyagok (glikozidok, fitátok, egyes rostfrakciók) szintjét módosították. A GM kukoricák termesztése hazánkban nem engedélyezett és mivel a hazai termesztésű kukorica bőven fedezi takarmányszükségletünket, jelenleg GM kukoricát nem etetünk a baromfi fajokkal.

jetartalmát is lehet növelni, ugyanakkor lizin tartalma csökken, ami kedvezőtlen hatású. Nyersrost tartalma előnyös struktúrájú és nagyobb (4-5%) a kukoricánál, a búzánál és a rozsnál is. Nyerszsír tartalma kicsi (1,52,5%), kedvező viszont a zsírsav-összetétele. Számottevő mennyiségben tartalmaz vízben oldódó NSP anyagokat, amelyek közül az árpában a β-glükánok dominálnak.

z árpa nagyobb rost, NSP anyag tartalma miatt csupán az idősebb állományok tápjaiban, 1520% bekeverési arány felett glükanáz enzim kiegészítéssel célszerű szerepeltetni

Búza

kukorica felhasználhatóságát és bekeverhetőségét a mikotoxinokon túl más antinutritív anyag nem limitálja

Árpa

Az utóbbi évtizedekben a nagy terméshozamú (5 t/ha), sikértartalomban szegényebb, ún. lágy búzákat már kifejezetten takarmányozási céllal termesztik. A búza nyersfehérje tartalma (10-14%) nagyobb a többi gabonához viszonyítva, de a biológiai értéke közel azonos azokéval, ugyanis kicsi lizin, metionin és treonin tartalma a benne levő fehérje hasznosulását korlátozza. Mérsékelt leucin és izoleucin tartalma is.

Takarmányozásra az őszi vetésű (4 és 6 soros) árpát termesztjük. A takarmányárpa kitűnő ízű és jó étrendi hatású. Nyersfehérje tartalma a kukoricáénál nagyobb (10-12%), kedvezőbb aminosav-összetételű (több lizin, leucin és arginin található benne), ezért jobb biológiai értékű. Nagy adagú N-műtrágyázással az árpa fehér-

Nagy energiatartalmát a benne levő keményítő adja. A búzában– hasonlóan az árpához – számottevő mennyiségű vízben oldódó NSP található. A búza esetében ez a szénhidrát döntően az arabinoxilán. A búzamag pelyvamentes, ezért nyersrost tartalma kicsi (2-3%). Rostjában kevés a lignin. Nyerszsír tartalma 2% körüli. A búza csíraolajában sok az E-vitamin, a héjában jelentős a B-csoportbeli vitaminok, főleg a niacin (B3-vitamin) mennyisége. A többi gabonamaghoz hasonlóan

Takarmány alapanyagok korszerű felhasználása a baromfitakarmányozásban

A baromfi takarmány alapanyagok jellemzői szegény kalciumban, magnéziumban és keveset tartalmaz mangánból, rézből és kobaltból is. Valamennyi táplálóanyagának az emészthetősége kedvező. A hazai tápokban általában 10-20%-ban szerepel, felhasználása javítja a pelletminőséget. A gabona magvak közül a tyúkok a szemes búzát kedvelik a legjobban. A mag keményítője könnyen csirizesedik, ezért dercés szemcsenagyságúnál finomabbra nem célszerű darálni. A baromfi fajok zúzógyomor működésének elősegítése céljából terjedőben van a szemes búza etetése. A brojlerekkel és pulykákkal végzett kísérletek eredményei alapján a nevelő és befejező szakaszokban 10-15% szemes búza etetése javítja a zúzó működést, serkenti a hasnyálmirigy emésztő enzim szekrécióját és a termelési eredményeket.

anyagainak – az emészthetősége jó. Mindezek ellenére napjainkban a többi gabonamagnál jóval kevesebb rozsot termesztenek takarmányozás céljára. A rozsot célszerű nagyobb szemcseméretűre darálni, mert a kisebb, lisztszerű szemcsék csirizesednek. Az anyarozzsal fertőzött rozs etetése kockázatot jelent a tenyész- és növendék állományoknál egyaránt.

rozs bekeverése maximum 5-10%-ban javasolható, idősebb korcsoportokban

Zab

búza 20-25% feletti bekeverési aránya esetén célszerű xilanáz enzim kiegészítést is alkalmazni

Rozs

Kémiai összetétele hasonló a búzáéhoz. Nyersfehérje tartalma valamivel kisebb, 10-11%, de lizin tartalma több a búzáénál. Metioninból viszont a rozsban található kevesebb. Nyersrostja és benne a lignintartalom is nagyobb, mint a búzáé. A vízben oldódó NSP anyagok közül arabinoxilánból tartalmaz többet. Nyerszsír tartalma valamivel kisebb (1-2%) a búzáénál, nyersrost tartalma 2-3%. A vitaminok közül a B-csoportbeli vitaminok dominálnak, de niacinból (B3-vitamin) kevesebbet tartalmaz, mint a búza. Mind makro-, mind mikroelemekben szegény. Ez alól a Zn kivételt képez. A rozs táplálóanyagainak – különösen N-mentes kivonható 12

A zab kellemes ízű és jó dietetikai hatású takarmány. Nyersfehérje tartalma (10-12%), a búzánál magasabb arányban tartalmaz lizint, metionint és treonint. A zabszem pelyvái a mag tömegének 20-40%-át is kitehetik, ezért nyersrost tartalma nagyobb (11-12%) a többi gabonamagénál. Az árpához hasonlóan jelentős mennyiségű ß-glükán található benne. Rostja 3-4% lignint is tartalmaz. Táplálóanyagainak a többségét a keményítő adja. Nyerszsír tartalma (4-5%) nagyobb a kukoricáénál is, és benne sok az értékes telítetlen zsírsav (linolsav és olajsav). Nyálkaanyagai védik a bél nyálkahártyáját a mechanikai sérülésektől, illetőleg a toxikus anyagoktól és késleltetik a toxinok felszívódását. Lecitin tartalma serkenti az ivari aktivitást és javítja a súlygyarapodást. A zab E-vitamin-tartalma is jelentős, kétszerese a többi gabonamagénak. Karotin nincs benne, de a B-csoport vitaminjai közül a B1- és B3- vitamint nagyobb mennyiségben tartalmazza, mint a többi gabona. Alacsonyabb energiakoncentrációja folytán alkalmas a tenyészállatok, így a húshibrid szülőpárok elhízásának a megelőzésére. A zab héja, a szemes búzához hasonlóan,

Takarmány alapanyagok korszerű felhasználása a baromfitakarmányozásban

A baromfi takarmány alapanyagok jellemzői egy szintig szintén serkenti a zúzógyomor működését és pozitívan befolyásolja az emésztési folyamatokat.

Cirokmag

zab felhasználása, rosttartalma miatt csupán 5-10%-ban ajánlott, de hántolt formában, nagyobb mennyiségben is felhasználható.

Tritikále

A búza és a rozs hibridje. Gyengébb talajokon is jó termést ad (5 t/ha). Energiatartalma a búza és a rozs közé esik. Metioninban gazdagabb, triptofánban szegényebb a többi gabonamagnál. Nyersfehérje szintje és annak biológiai értéke egyezik a búzáéval. Az abrakkeverékek ízletességét 20-25% részarányig bekeverve nem rontja.

Tritikále 15-20%-os bekeverési aránya felett NSP enzim alkalmazása szükséges. Az ivari folyamatokra kedvező hatású, ezért tenyészállatok, elsősorban a hímek abrakkeverékében javasolt

Nagyobb területeken Amerikában és Afrikában termesztik, de jó szárazságtűrése miatt Európában is egyre több országban vetik. A cirok energiatartalma kisebb, nyersfehérje tartalma viszont nagyobb (11-13%) a kukoricáénál. Fehérjéjének biológiai értéke az árpáéval azonos. Szerves anyagainak emészthetősége jó (80%), takarmányértéke az árpa és a zab közé esik. Keményítőtartalma a szárazanyag 60-66%-a. Szárazanyaga mintegy 3% olajat tartalmaz, amelynek kétharmada a csírában, a fennmaradó része az endospermiumban található. A cirokszem héjában felhalmozódó tannin antinutritív hatású, csökkenti a fehérje emészthetőségét. A nemesítő munka eredményeként az újabb cirok hibridek tannintartalma jelentősen csökkent, a hibridtől függően 0,8-1,2% között változik. A kis tannintartalmú hibridek eredményesen használhatók fel a baromfifajok takarmányozása során is.

everéktakarmányokban a kukoricakomponens cirokkal, korcsoporttól függően 20‑50%-ban helyettesíthető

Takarmány alapanyagok korszerű felhasználása a baromfitakarmányozásban

A baromfi takarmány alapanyagok jellemzői Köles

Energiatartalma és táplálóanyagainak emészthetősége kisebb, rosttartalma viszont nagyobb (8-9%), mint a többi gabonamagé. Kemény és vastag héjú apró mag, ezért valamennyi állatfajjal daráltan etetik, egyébként egyben, emésztetlenül ürül ki a bélsárral a szervezetből.

kukorica egy részét lehet helyettesíteni köles darával, amely jó étrendi hatású

Hüvelyes magvak

Esszenciális aminosavaik aránya lényegesen eltér a gabonákétól (9. táblázat). A hüvelyes magvak fehérjetartalma ugyanis gazdag lizinben, az utóbbihoz viszonyítva viszont kifejezetten szegény metioninban és cisztinben, sőt a borsó triptofán tartalma is szerény. A gabona magvak és a hüvelyesek tehát előnyösen egészítik ki egymás Hüvelyesek Lóbab Borsó Kékvirágú csillagfürt Fehérvirágú csillagfürt Sárgavirágú csillagfürt

Keményítő 371 421 0 0 0

Cukor 36 54 48 64 56

aminosav garnitúráját. Aminosavaik emészthetősége elmarad a gabonákra jellemző értékektől és a különböző baromfi fajok között is nagyobb eltérést mutat. A pulykák például jobban emésztik a pillangósok aminosavait, mint a brojlerek.

Hüvelyes magvak átlagos nyersfehérje- és aminosav tartalma ( g/kg) (9. táblázat) Nyersfehérje LYS MET CYS M+C 270 16,5 1,8 3,2 5,0 215 15,6 1,9 2,9 4,9 300 14,3 1,8 3,8 5,6 340 16,6 2,1 6,0 8,1 380 17,9 2,3 6,2 8,5

THR 9,2 8,0 10,4 12,0 12,4

TRP 2,3 1,9 2,7 2,6 2,7

(forrás: Jeroch és mtsai., 2013)

Hüvelyes mag Lóbab Borsó Kékvirágú csillagfürt Fehérvirágú csillagfürt Sárgavirágú csillagfürt

Hüvelyes magvak táplálóanyag tartalma ( g/kg) (8. táblázat) Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost Hamu NDF 270 14 78 34 145 215 13 59 30 104 300 50 143 31 235 340 77 114 35 180 380 50 148 43 200

(forrás: Jeroch és mtsai., 2013)

A hüvelyes magvak fehérjetartalma (20-40%) kétszer-háromszor nagyobb a gabona magvakénál. A borsó fehérjetartalma a legkisebb, a sárgavirágú csillagfürté a legnagyobb (8. táblázat). Fehérjetartalmukat a talaj N-ellátottsága kevésbé befolyásolja, mint a gabonákét. Az édes csillagfürt lényegesen több rostot és zsírt tartalmaz, mint a borsó vagy a lóbab. Keményítő azonban a csillagfürtben minimális mennyiségben található. Energiatartalmuk nagyjából megegyezik a gabona magvakéval. A csillagfürt nemesítés eredményeképpen már rendelkezésre állnak a hagyományosnál magasabb, 8% zsírtartalmú fajták is. Az egyszerű cukrok mellett valamennyi pillangós mag tartalmaz több-kevesebb raffinóz típusú oligoszacharidot (lóbab-3,5-4,5%, borsó-4,0-6,5%, csillagfürt -5,5-7,5%), amelyeket a madarak nem tudnak emészteni.

Takarmány alapanyagok korszerű felhasználása a baromfitakarmányozásban

A baromfi takarmány alapanyagok jellemzői

Különböző hüvelyes magvak összes P, fitin P és nem fitin P-tartalma, valamint fitáz aktivitása (10. táblázat) Fitin P Összes P Nem fitin P Fitáz aktivitás Hüvelyes ( g/kg) ( g/kg) (U/kg) ( g/kg) (%) Lóbab 5,5 3,8 69 1,7 284 Borsó 4,1 2,4 59 1,7 260 Kékvirágú csillagfürt 5,2 3,4 65 1,8 222 Fehérvirágú csillagfürt 8,6 5,4 63 3,2 384 Sárgavirágú csillagfürt 5,0 3,0 61 2,0 313

Antinutritív faktor Proteáz inhibitorok Tanninok Lektinek Amiláz inhibitorok Glikozidok oligoszacharidok szaponinok vicin/konvicin Fitát Lupinin, lupanin stb. NSP anyagok

lása nélkül nem is etethető. Az inaktiválás rendszerint hőkezeléssel elérhető. Csersavat, alkaloidákat és glikozidokat úgyszintén tartalmazhatnak (11. táblázat).

Hüvelyes magvak antinutritív anyagai és élettani hatásuk (11. táblázat) Előfordulás Élettani hatás legtöbb hüvelyes Csökkent növekedés, hasnyálmirigy hipertrófia legtöbb hüvelyes Fehérje és keményítő emészthetőség csökken legtöbb hüvelyes Növekedési depresszió, elhullás legtöbb hüvelyes Keményítő emészthetőség csökken legtöbb hüvelyes legtöbb hüvelyes lóbab legtöbb hüvelyes csillagfürt legtöbb hüvelyes

Borsó

(forrás: Jeroch és mtsai., 2013)

Jellemző rájuk, hogy kisebb-nagyobb mennyiségben mindig tartalmaznak antinutritív anyagot, sőt van olyan hüvelyes mag, amely e káros vegyületek inaktivá-

(forrás: Jeroch és mtsai., 2013)

búzához képest kisebb a fitáz-aktivitásuk (10. táblázat). Magjuk karotint nem tartalmaz és tokoferoljaik között kevés az E-vitamin aktivitással rendelkező α-tokoferol.

Gázképződés, puffadás Bél nyálkahártya permeabilitás változása Hemolitikus anémia Ásványi anyagok hasznosulását befolyásolja Takarmány felvételi és növekedési depresszió Fehérje, zsír és keményítő emészthetőség csökkenése

közepes (5-6%), zsírtartalma kevesebb, mint 2%. A fajták között lényeges különbségek vannak tripszininhibitor aktivitás (TIU) tekintetében, ami hatással van az aminosavak emészthetőségére (12. táblázat). A fehér virágú fajták általában kevesebb tannint és lignint tartalmaznak, mint a tarka virágúak. Emellett a borsó keményítőjének szerkezete, kristályossága is befolyásolja szerves anyagainak emészthetőségét. Eltérő tripszin inhibitor aktivitású borsófajták látszólagos csípőbél cisztin és metionin emészthetősége (12. táblázat) Magas TIU-tartalmú Alacsony TIUfajta tartalmú fajta TIU/mg sz.a. 8,73 1,45 Cisztin emészthetőség 0,74 0,81 Metionin emészthetőség 0,89 0,93

(forrás: Jeroch és mtsai., 2013)

A gabonákhoz hasonlóan elsősorban foszforban gazdagok, de kalciumtartalmuk is nagyobb, mint a gabonáké. Foszfortartalmuk 60-70%-a fitinfoszfor és a

borsót a baromfifajok abrakkeverékébe korcsoporttól függően 5‑10%-os részarányban használhatjuk A legelterjedtebb hüvelyes abrak. A közelmúltban nemesített fajták fehérjetartalma a korábbiakéhoz képest nagyobb, átlagosan 21-23%. Nyersrost tartalma Takarmány alapanyagok korszerű felhasználása a baromfitakarmányozásban

A baromfi takarmány alapanyagok jellemzői Édes csillagfürt

Lóbab A lóbabban is, mint általában a hüvelyes magvakban vannak antinutritív anyagok (vicin, konvicin), ezek men�nyisége az újabb hibridekben viszont olyan kevés, hogy leggyakrabban hőkezelés nélkül is etethetők. A mag tannintartalma a lóbab esetében is limitálhatja az etethetőségét. Takarmányértéke leginkább a borsóéhoz hasonlít. Az újabb nemesített fajták nagyobb termésátlagai (2-3 t/ ha) megalapozhatják termesztésének gazdaságosságát is.

Sárga virágú változata takarmányozási célra jobb, de kevesebbet terem, mint a fehér virágú csillagfürt. Hazai jelentőségét talajigénye (mészben szegény homokon is terem), a borsóénál nagyobb fehérje- (30-40%) és metionin tartalma adja. A csillagfürtben lévő alkaloidák összes mennyisége nem haladhatja meg a 0,05%-ot. E fölött depresszíven befolyásolja a termelési eredményeket. A sárga és a kékvirágú csillagfürtök alkaloida tartalma lényegesen eltér (0,007 és 0,04%). Elsősorban az import szójadara részbeni helyettesítésére jöhet számításba. Gondot okoz, hogy alkaloidatartalma (lupinin, lupanin, lupinidin, stb.) az „édes” fajtákban is évről évre újra megemelkedik és annak szinten tartása csak folyamatos nemesítő munkával lehetséges. Hazánkban is rendelkezésre állnak takarmányozási célra alkalmas fajták, de ennek ellenére takarmányozásra jelentős tétel nem áll rendelkezésre. Lengyelországban, Németországban nagyobb arányban történik felhasználása a baromfifajok takarmányozásában.

lóbab a tanninszegény változatokból akár 25%os, a hagyományos nagyobb tannintartalmú fajtákból (16 g/kg tannin) az abrak 10‑15%-át teheti ki

z édes csillagfürt a baromfi takarmányokban, a korcsoporttól függően 10-15%-ban használható

Takarmány alapanyagok korszerű felhasználása a baromfitakarmányozásban

A baromfi takarmány alapanyagok jellemzői Olajos magvak

Olajos magvak átlagos táplálóanyag és metabolizálható energiatartalma ( g/kg) (13. táblázat) NyersfeOlajos mag Nyerszsír Nyersrost Nyershamu NDF Keményítő Cukor hérje Lenmag 216 356 64 41 n.a. 0 30 Repce (00) 200 400 70 40 144 0 46 Szójabab (hőkezelt) 350 180 55 48 136 50 71 Napraforgómag 170 440 170 33 n.a. 0 (alacsony héj tartalmú fajták) Napraforgómag (hántolt, alacsony 210 520 30 34 n.a. 0 héj tartalmú fajták)

19 19,5

határozása, amelynek nagysága tájékoztatást nyújt arra vonatkozóan, hogy megfelelően történt-e a hőkezelés. Az ureáz mérése egyszerű, elvégzésére gyorsteszteket fejlesztettek ki. A szójadara túlzott hőkezelésének megállapítására az ureáz aktivitás értékek kevéssé alkalmasak. Ebben az esetben széles körben használt mérőszám a KOH-ban oldódó fehérje arányának a meghatározása. A fehérjék oldhatósága ugyanis csökken a túlhevítés hatására bekövetkező aminosav-szénhidrát komplexek kialakulása miatt. A nyers szója ureáz aktivitása hőkezelés hatására a kezdeti átlagosan 2,5-ös értékről 0,2 alá csökken. A KOH-ban oldód fehérje értéke 78-84% közötti intervallumban tekinthető ideálisnak. 14. táblázat. A szója hőkezelésének hatása a mag ureáz aktivitására, KOH-ban oldódó fehérje szintjére és brojlercsirkék testtömeg gyarapodására (14. táblázat) Testtömeg oldóIdő Ureáz aktivitás KOH-ban gyarapodás (g) dó fehérje (perc) mgN/g (10.-17. nap) (%)

Hüvelyes mag, de az előzőekben tárgyalt pillangós magoktól 15-20%-nyi olajtartalma alapvetően megkülönbözteti. Nyersen, hőkezelés nélkül etetve, antinutritív anyagai blokkolják a tripszin hatását, és ez által a fehérje emészthetőségét. A szója tripszin inhibitor anyagai hőlabilisak, különböző hőkezelésekkel (tósztolás, extrudálás, pelyhesítés, extrahálás) inaktiválhatók. A hőhatásnak természetesen nem szabad nagyobbnak lennie, a még éppen szükségesnél, mert a túlzott hőkezelés hatására a fehérje minősége már romlik. A szója tripszin inhibitor anyag tartalmát célszerű a vásárlás előtt meghatározni. A direkt mérések mellett a gyakorlatban számos olyan módszert is használnak, amelyek közvetve nyújtanak információt a szójadara hőkezelésére vonatkozóan. Egyik ilyen lehetőség a szója ureáz aktivitásának meg-

0 10 20 30

203b 250a 251a 259a

2,03 1,65 0,02 0,02

89 79 76 67

(forrás: Batal és mtsai., 2000)

Szójabab

AMEn ( MJ/kg) 17,6 18,5 14,5

(forrás: Jeroch és mtsai., 2013)

Mivel ezeket a növényeket az olajipar számára termesztik, baromfifajokkal full fat formában csak kis mennyiségben etetjük. Összetételükre mindenekelőtt a nagy, 30-40%-os olajtartalom a jellemző. Sajátosságuk, hogy igen nagy energiatartalmuk mellett érdemleges mennyiségű nyersfehérjét is tartalmaznak (13. táblázat). A fehérje minősége magvanként eltérő. A szója a pillangós magvakra jellemző magas lizintartalmú, a növényi fehérjeforrások között a legkiegyensúlyozottabb aminosav garnitúrával rendelkező takarmány. Limitáló aminosavai a metionin és a cisztin. A többi olajos mag lizinben kissé szegényebb, kéntartalmú aminosavakból viszont többet tartalmaz.

A nemesítői munka eredményeképpen napjainkban rendelkezésre állnak olyan szójafajták is, amelyek a hagyományos fajtáknál (TIU= 25-30 mg/g fehérje) lényegesen kevesebb (TIU= 10-15 mg/g fehérje) tripszininhibítort tartalmaznak és akár hőkezelés nélkül is etethetők (15. táblázat).

Takarmány alapanyagok korszerű felhasználása a baromfitakarmányozásban

A baromfi takarmány alapanyagok jellemzői (forrás: Dublecz és Pál, 2012)

Brojlercsirkék hízlalási eredményei különböző TIU tartalmú szóják etetésekor (15. táblázat) Hizlalási nap Szója típus (TIU/mg sz.a.) 10 24 42 Ascasubi (18,5) 232,1 ± 38,9 c 1005,4 ± 161,9 c 2917,7 ± 322,8 b Aires (17,2) 258,3 ± 37,0 b 1087,8 ± 139,7 b 3006,7 ± 325,1 b Pannónia kincse 211,2 ± 37,0 d 852,3 ± 146,7 d 2575,1 ± 439,2 c (24,7) Pannónia kincse hőkezelt, pelyhesített 274,4 ±37,6 a 1174,3 ± 135,9 a 3209,6 ± 288,2 a (4,4)

A teljes zsírtartalmú szója („full fat”) etetése jelentős energiaforrást is jelent. A genetikailag módosított növények közül hazánkban és az Európai Unió országaiban a kukorica mellett a szójának van a legnagyobb jelentősége. Az Európai Unió évente közel 30 millió tonna szójadarát importál, amelynek döntő hányada genetikailag módosított. Az exportőr országok (Brazília, Argentína, USA) ugyanis döntően csak GM fajtákat termesztenek. A GM szójákat elsősorban herbicidekkel és rovarkártevőkkel szembeni rezisztencia érdekében állították elő, de lehetőség van a mag aminosav tartalmának növelésére vagy a különböző allergének és antinutritív anyag szintek csökkentésére is.

pedig 17-18%. Lizinben szegényebb, metioninban gazdagabb, mint a hüvelyes magvak. A héj eltávolítására alkalmas különböző hántolási technológiák a takarmányipar és az állattartók rendelkezésére állnak. Darája gyorsan avasodik, amire tekintettel kell lenni a felhasználásakor.

kisebb héjtartalmú finomra darált vagy hántolt napraforgót 5-15%-ban használhatjuk a brojlerek és a tojótyúkok takarmányában

Lenmag

megfelelően hőkezelt szójatermékek felhasználási szintjét 32%-ban, proteáz enzim alkalmazásával 36-38%-ban szokták maximalizálni

Napraforgó A lenmag hozama 1,8‑2,0 t/ha. 20‑24%-nyi nyersfehérje tartalmának biológiai értékét csökkenti, hogy kevés lizin és metionin van benne. Nyerszsírjában jelentős mennyiségű (60%) linolénsav található. A növényi eredetű takarmányok közül a legtöbb n-3-as zsírsavat a lenmag tartalmazza. Emiatt alkalmazható a baromfi termékek zsírsavösszetételének módosítására, az állati termékek n-3-as zsírsavtartalmának növelésére. Kitűnő az étrendi hatása, mert 5‑6%, vízben duzzadó, olyan nyálkaanyagokat tartalmaz, amelyek bevonják a nyálkahártyát, enyhítve ezzel a gyomor- és bélgyulladás tüneteit. Mivel apró magról van szó, darálása elengedhetetlen. Ez jól megoldható, ha 50%-ban kukoricához keverjük.

lenmag maximális felhasználhatósági szintje 5-10%

Egyike a legnagyobb területen termesztett olajnövényeinknek. Vastag héja miatt nyersrost tartalma 24‑26%, Nyerszsír tartalma 32-34%, fehérjetartalma

Takarmány alapanyagok korszerű felhasználása a baromfitakarmányozásban

A baromfi takarmány alapanyagok jellemzői Repcemag

A kendermag Kendermagból csak keveset termesztünk. Ez többnyire, mint madáreleség kerül felhasználásra. Egyébként vedléskor jó hatású a baromfira is, ugyanis a tollazat gyorsabban fejlődik és fényesebb lesz.

A nemesítési munkával előállított, ún. duplanullás fajták már nemcsak kevés erukasavat, hanem kevesebb glikozidot is tartalmaznak, így kisebb kockázattal etethetők. Napjainkban már a tannin-szegény 000-ás változatokat is széles körben termesztjük. Táplálóanyagainak emészthetőségét nagyban javítja a darálás. Darált formában viszont a napraforgóhoz hasonlóan gyorsan avasodik. Olaja sok E-vitamint és a napraforgóhoz képest több linolénsavat tartalmaz.

repcemag maximális felhasználhatósági szintje 5-8%

Gyökgumós takarmányok

Gyökgumósok termékeinek átlagos táplálóanyag tartalma ( g/kg) (16. táblázat) Gyökgumós takarmány alapanyagok

Nyershamu

Nyersfehérje

Nyersrost

Keményítő/cukor

AMEn ( MJ/kg)

Burgonyapehely

645 (keményítő)

12,06

Burgonyaszelet

647 (keményítő)

10,64

Manióka liszt

590 (keményítő)

12,36

Manióka liszt (hámozott gumóból)

669 (keményítő)

12,76

Szárított répaszelet (cukorrépa)

589 (cukor)

9,85

Melasz (770 g/kg szárazanyag)

108

508 (cukor)

8,51

Takarmánycukor (990 g/kg/szárazanyag)

981 (cukor)

15,49

Takarmány alapanyagok korszerű felhasználása a baromfitakarmányozásban

(forrás: Jeroch és mtsai., 2013)

A különböző gumók, gyökerek beszárítása és feldolgozása során képződő melléktermékek nem kifejezetten baromfitakarmányok. Fehérjetartalmuk kevés, táplálóanyagaik döntő részét a szénhidrátok, a cukrok és a keményítő teszi ki (16. táblázat). Összetételük miatt elsősorban energiaforrásként a gabona magvak részleges kiváltására használhatók.

A baromfi takarmány alapanyagok jellemzői Burgonyapehely, szárított burgonyaszelet

Maniókaliszt

A burgonyapehely hőkezelése gőzzel történő párolással, a burgonya-chipsé forrólevegős szárítással történik. Mindkét esetben lebomlanak a krumpliban található antinutritív anyagok, a proteáz inhibitorok és a szolanin. A két termék közül azonban a chips keményítőjének gyengébb az emészthetősége és ebből adódóan energiatartalma is. Fehérje minőségük a magasabb lizintartalomból adódóan jobb, mint a gabonáké. Magas kálium tartalmuk ugyanakkor nagyobb bekeverési szinteken hasmenést okozhat. Felhasználásuk pozitívan befolyásolja a pellet minőségét.

A manióka gyökér szárításával majd őrlésével előállított élelmiszer és takarmány, amelyet széles körben használnak a világ különböző részein (Afrika, Dél-kelet Ázsia, Dél-Amerika). Cassava és tapioka néven is ismert. Döntően keményítőt tartalmaz, így elsősorban energiaforrás. Kevés fehérjéjének is közel 50%-a amid anyag. Felhasználásakor figyelembe kell venni, hogy a sejtlégzést blokkoló ciánglikozidokat és a szárítás körülményeitől függően mikotoxinokat tartalmazhat.

burgonyapelyhet baromfival maximum 1520%-ban, míg a burgonyaszeletet 5-10%-ban lehet etetni

maniókaliszt felhasználása baromfi takarmányokban maximum 10%-ban javasolt, etetéskor emelni kell a fehérje alapanyagok arányát

Cukoripari melléktermékek A szárított répaszelet, a melasz és a takarmánycukor elsősorban szintén energiaforrásként vehetők figyelembe. A melasz nyersfehérjéje elérheti a 10%-ot, de annak nagy része, amid anyag (glutaminsav, glutamin, betain), így a baromfi fajok fehérjeforrásként nem tudják hasznosítani. Különösen sok káliumot tartalmaz, ami nagyobb adagban történt etetésekor hasmenést okozhat. Emellett sok benne a nátrium, a mangán, a cink és a réz is. Mindemellett a madárfajok szacharáz termelése is limitált.

melaszt pellet kötő anyagként általánosan használják, de arányát nem célszerű 3% fölé emelni. Szárított répaszeletből és takarmánycukorból maximum 5-8%-ot lehet felhasználni

Takarmány alapanyagok korszerű felhasználása a baromfitakarmányozásban

A baromfi takarmány alapanyagok jellemzői Malomipari melléktermékek

A gabona mag és a belőle képződő malomipari melléktermékek átlagos táplálóanyag tartalma ( g/kg) (17. táblázat) Malomipari melléktermék Nyersfehérje Nyersrost Keményítő AMEn ( MJ/kg) Búza 120 23 583 12,7 Búza takarmányliszt 160 46 340 11,0 Búzakorpa 150 100 131 8,0 Rozs 95 24 556 11,0 Rozs takarmányliszt 150 33 331 10,5 Rozskorpa 140 73 92 7,2

(forrás: Jeroch és mtsai., 2013)

A korpák minőségét nagymértékben befolyásolja a mag hántolásakor a korpákba kerülő aleuron réteg és az endospermium mennyisége. Nyersfehérje és esszenciális aminosav tartalmuk is ennek függvényében változik. A kiőrlés hatására az eredeti maghoz képest nő a termékek fehérje-, nyerszsír-, hamu-, rost- és vitamintartalma, csökken ugyanakkor a keményítő és ebből adódóan a metabolizálható energiatartalom (17. táblázat). Nyershamujukban a foszfor és a kálium fordul elő legnagyobb koncentrációban. A mikroelemek közül mangán- és cink-tartalmukat kell említeni. A B-csoport vitaminjai között is kiemelendő a nikotinsav, a pantoténsav és a piridoxin tartalmuk.

(forrás: Jeroch és mtsai., 2013)

A melléktermékeknek nem csupán a fehérjetartalma, de annak aminosavösszetétele is változik. A korpa és a takarmányliszt többet tartalmaz az aleuron rétegben található globulinokból és albuminokból, melyeknek nagyobb a lizin, treonin és triptofán tartalma a teljes maghoz viszonyítva (18. táblázat). Hántolási melléktermékek aminosav tartalma (18. táblázat) Aminosav ( g/kg) Melléktermék Nyersfehérje ( g/kg) Lys Met Cys Met+Cys Thr Trp Búzakorpa 150 6,0 2,3 3,1 5,5 5,0 2,0 Búza takar160 6,3 2,5 3,4 5,8 5,3 2,1 mányliszt Búza 120 3,5 1,9 2,8 4,7 3,6 1,4

búzakorpa magas rosttartalma miatt inkább csak az idősebb madarak takarmányában, illetve az alacsonyabb energia szükségletű tojó nevelő takarmányokban használhatjuk 5-10%-ban

Egyéb korpafélék

Búzakorpa

Hazánkban a búzakorpa a legnagyobb mennyiségben rendelkezésre álló malomipari melléktermék. Nyersrostban, fehérjében és foszforban gazdagabb, mint a szem. Ha nagyobb fokú a kiőrlés, és kevesebb „lisztes rész” (keményítő) kerül bele, akkor több fehérjét tartalmaz és kisebb az energiatartalma. A búzakorpa összetétele jelentős mértékben ingadozik, ezért a szakszerű felhasználás érdekében ajánlatos az egyes tételeket kémiai és mikrobiológiai vizsgálatoknak alávetni. Gazdag forrása a B-vitaminoknak, a csírarészek olajában pedig sok E-vitamin van. Foszforból sokat tartalmaz, de annak 50%-a fitin-foszforsav formájában van jelen. Nagy a réz és a kálium tartalma. Enyhén hashajtó hatású, mikotoxinokat koncentráltan tartalmazhat.

A rozskorpából kevésbé jó étrendi hatása miatt általában kevesebbet etetnek, pedig emészthetősége valamivel jobb a búzakorpáénál. Ha 0,2%-nál több anyarozsot tartalmaz, romlik a minősége, sőt tartósan etetve vetélést okozhat. Az árpa-, a kukorica-, a rozs- és a zabkorpa mindegyike kevesebb fehérjét tartalmaz a búzakorpánál, és jóval ritkábban kerülnek forgalomba. Felhasználásuk előtt táplálóanyag tartalmukat laboratóriumi vizsgálattal ellenőrizni kell, mert változó kémiai összetételük miatt a táblázatokban megadott átlagértékek nem elegendők a receptúrák korrekt összeállításakor.

Takarmány alapanyagok korszerű felhasználása a baromfitakarmányozásban

A baromfi takarmány alapanyagok jellemzői Takarmánylisztek

Gabonacsírák

A takarmánylisztek ös�szetételére jellemző, hogy a korpáknál kevesebb héj- és aleuron (raktározott fehérjeszemcse) részt, de több lisztes endospermiumot (magfehérje) tartalmaznak, így energiaértékük nagyobb a korpákénál. A búzatakarmányliszt úgy használható fel, mint a nagyobb mennyiségű lisztes részt tartalmazó búzakorpa. Ugyanez mondható el, kisebb módosításokkal az árpa-, a rozs- és a kukorica-takarmánylisztről. A borsótakarmányliszt igen értékes takarmány, mert azt a már hántolt borsó további feldolgozásakor nyerik.

A búzacsíra értékes nyersfehérje (26‑29%) és nyerszsírtartalmú (6‑8%) takarmány. Lizin és metionin tartalma kedvező. Nyersrost tartalma minimális. Frissen sok E-vitamint tartalmaz. Sok van benne foszforból (12 g/kg), magnéziumból (2,8 g/kg). A mikroelemek közül közepes mennyiségű vasat (59 mg/kg), cinket (131 mg/kg), kobaltot (0,13 mg/kg), szelént (0,002 mg/ kg), mangánt (144 mg/kg) és rezet (8,4 mg/kg) tartalmaz. Etetése előtt tanácsos esetleges avasságának a mértékéről tájékozódni.

takarmánylisztek felhasználása a baromfi takarmányokban 10-20%-ban lehetséges

gabonacsírát a baromfitakarmányokba 5%-ig célszerű bekeverni

Sütőipari melléktermékek

Szárított pékáruk táplálóanyag-tartalma ( g/kg) (19. táblázat) Nyershamu

Nyersfehérje

Nyerszsír

Nyers rost

Keményítő

Cukor

AMEn ( MJ/kg)

Szárított kenyér

573

8,4

12,1

Kifli, zsemle

114

545

8,0

12,2

Sós péksütemény

116

568

12,8

12,4

Termék

(forrás: Jeroch és mtsai., 2013)

A sütőipar fel nem használt, beszárított termékei, a kenyér, a kifli, a zsemle és a különböző sós sütemények szintén felhasználhatók a különböző baromfifajok takarmányozásában. A tárolás során bekövetkező esetleges penészesedés lényeges minősítő paraméter, hiszen a penészes részeket, termékeket nehéz megbízhatóan elkülöníteni. Energia- és fehérjetartalmuk a gabonákéhoz áll közel (19. táblázat). A sütés hatására a fehérje minősége romlik, a Maillard reakció eredményeképpen elsősorban a lizin emészthetősége és hasznosulása csökken. A hozzáadott só mennyiségének függvényében a nátrium- és klórtartalmuk nagy szórásértékeket mutathat. Ezeknél a termékeknél is fokozottan fontos az aktuális táplálóanyag tartalmak meghatározása az etetés előtt.

Takarmány alapanyagok korszerű felhasználása a baromfitakarmányozásban

A baromfi takarmány alapanyagok jellemzői Növényolajipari melléktermékek

Az olajipari melléktermékek átlagos táplálóanyag tartalma ( g/kg) (20. táblázat) Olajipari melléktermék

Nyershamu Nyersfehérje

Nyerszsír

Nyersrost

NDF

Keményítő

Cukor

Gyapotmag dara (hántolt)

441

n.a.

Gyapotmag dara (részlegesen hántolt)

363

163

n.a.

Földimogyoró dara (hántolt)

500

176

102

Lenmag pogácsa

329

230

Repce dara

351

116

265

Repce pogácsa

326

112

233

108

Szója dara

449

132

Szója dara (hántolt)

483

n.a.

101

Napraforgó dara (héjatlanított)

386

119

n.a.

Napraforgó dara (részlegesen héjatlanított)

333

197

347

Napraforgó pogácsa (részlegesen héjatlanított)

347

183

n.a.

Fehérjeminőségük között úgyszintén lényeges különbségek vannak. A szójadara például sok lizint tartalmaz, de keveset a kéntartalmú aminosavakból. A repce és a napraforgó szerényebb lizintartalom mellett gazda-

gabb metioninban és cisztinben. Az esszenciális aminosavakból egységnyi fehérjére vonatkozóan a földimogyoró dara tartalmazza a legkevesebbet (21. táblázat).

Olajipari melléktermékek átlagos aminosav tartalma ( g/kg) (21. táblázat) Olajipari melléktermék

(forrás: Jeroch és mtsai., 2013)

veszítenek. Hasonló sorsra jutnak a zsírban oldódó, értékes hatóanyagaik is. Nyersrosttartalmuk nemcsak az alapanyagtól, hanem a gyártási eljárástól is függ, és a legtöbbször számottevő. Egyéb NSP anyagaik mennyisége és aránya termékenként eltérő, a repcedara például csaknem tízszeres koncentrációban tartalmaz lignint a szójadarához viszonyítva. Keményítőtartalmuk minimális, cukortartalmuk pedig 4-10% között változik (20. táblázat).A gabonákhoz képest több kalciumot tartalmaznak (3,0-7,0 g/kg) és foszfor tartalmuk is figyelemre méltó (6,5-12,0 g/kg). A foszfor ezekben a takarmányokban is 50-75%-ban fitin savak formájában van jelen. Az olajos magvak azonban a gabonákkal ellentétben saját fitázaktivitással nem rendelkeznek.

Nyersfehérje

LYS

MET

CYS

M+C

THR

TRP

Gyapotmag dara (részlegesen hántolt)

309

15,6

5,6

6,2

11,8

12,1

4,8

Gyapotmag dara (hántolt)

459

18,2

6,4

7,3

13,7

14,0

5,6

Földimogyoró dara (hántolt)

464

14,9

4,8

5,9

10,7

11,9

4,8

Repced ara

353

18,1

6,8

8,3

15,1

14,8

4,6

Repce pogácsa

307

17,4

6,0

7,2

13,2

13,7

4,2

Szója dara

443

27,3

6,1

6,4

12,5

17,5

6,1

Szója dara (hántolt)

478

29,2

6,4

6,9

13,3

18,6

6,4

Szója pogácsa

398

23,7

5,5

5,9

11,4

15,6

5,1

Napraforgó dara (részlegesen héjtalanított)

364

12,7

8,1

5,9

14,0

13,2

4,8

Napraforgó dara (héjtalanított)

469

14,8

9,3

7,7

17,0

15,8

6,2

Takarmány alapanyagok korszerű felhasználása a baromfitakarmányozásban

(forrás: Jeroch és mtsai., 2013)

Az olajos magvakból azok olajtartalmát hideg vagy meleg préseléses eljárással is ki lehet nyerni. A hidraulikus préssel végzett olajkinyerés mellékterméke az olajpogácsa. Ha az olajos magvakat szűkülő lyukbőségű, perforált hengeren préselik át, úgy melléktermékként az ún. expellert kapjuk. Az olajpogácsák zsírtartalma 10%, az expelleré 5% körül mozog. Mindkettő igen értékes, de könnyen avasodó takarmány. A növényolajiparban a préselést még valamilyen zsíroldószerrel végzett extrakció is követi. Ilyenkor melléktermékként az extrahált darákat nyerjük. Az említett melléktermékek fehérjéből sokat (35‑50%-ot), nyerszsírból viszont alig 1‑2%ot tartalmaznak. Nem tartoznak az ízletes takarmányok közé még akkor sem, ha nem sok zsíroldószer marad bennük, mert az extraháláskor sok íz- és zamatanyagot

A baromfi takarmány alapanyagok jellemzői Extrahált napraforgó

Hazai viszonylatban az extrahált napraforgódara áll rendelkezésre a legnagyobb mennyiségben. Antinutritív vagy toxikus anyagokat nem tartalmaz. Fehérjetartalma 30-38%, a rosttartalom (15-25%) függvényében változik. Fehérjéje lizinben szegény, a kéntartalmú aminosavakban relatíve gazdag, ezek mennyisége meghaladja a lizint. Foszfortartalma magas. Szerves anyagainak az emészthetősége a rosttartalom befolyásolja. Etetésekor a legnagyobb gondot az okozza, hogy a hántolás után visszamaradó vagy visszakevert, nem kevés héj az olajkinyerés munkafolyamatában elveszíti rugalmasságát, miközben tűhegyes, merev szilánkokká töredezik, ami irritálja és sérti az emésztőcső nyálkahártyáját. Ezzel a kellemetlen hatással, ha kisebb mértékben is, de az új, vékony maghéjú fajták esetében is számolni kell. Ajánlatos tehát az extrahált napraforgódarát és benne a maghéjtöredékeket finomra őrölni.

képest alacsony, 5-6%. Nagy mennyiségben tartalmaz azonban olyan antinutritív anyagokat (galaktánok, mannánok), amelyeket a gazdasági állatok csupán a bélmikrobák segítségével képesek bontani. A szójadarák rosttartalmát az is befolyásolja, hogy az olajkivonást megelőzően a magot hántolták-e. Az ún. HiPro szójadarák hántolt magból készültek, így fehérjetartalmuk magasabb (4849%), rostjuk viszont kisebb (3-4%), mint a hagyományos daráké. Tripszin inhibitor és lektin tartalma az extrahálás során alkalmazott hőkezelés következtében lebomlik. Az extrahált szójadarát valamennyi baromfifaj szívesen fogyasztja, és jól is értékesíti. Elsősorban a gazdaságossági tényezők korlátozzák hazai felhasználását. A hazánkba érkező import szója döntő hányadát a Dél-Amerikából és az USA-ból származó, döntően GM extrahált dara jelenti. A full fat szójánál említett módon az extrahált daráknál is fontos a tripszin inhibitor szintek ellenőrzése a korábbiakban bemutatott paraméterek segítségével.

Extrahált repcedara

kis rosttartalmú (10‑12%) extrahált napraforgó darákat tojó-, brojler- és pulykatápokban 5-15%-ban szerepeltethetjük. A hagyományos fajták 5-8%-ban, enzim kiegészítést alkalmazva idősebb madaraknál 15%-ig is alkalmazhatóak

Extrahált szójadara

Az extrahált szójadara meghatározó jelentőségű a baromfifajok fehérjeellátásában. Az extrahált szójadara sok (42‑48%) és lizinben is gazdag fehérjét tartalmaz. Kéntartalmú aminosavai a lizinhez viszonyítva nem érik el a növendék állatok igényelte arányt, így a gabona magvakkal igen előnyösen egészítik ki egymás aminosav garnitúráját. Nyerszsír tartalma 1‑2% körüli. Jelentős mennyiségben tartalmaz B3- és B5-vitamint, foszforban is gazdag. Nyersrost tartalma a többi extrahált darához 24

Az extrahált repcedarák felhasználhatóságát leginkább a full-fat repcénél ismertetett glikozida-, erukasavés tannintartamuk befolyásolja. A 00-ás és 000-ás fajtákban a glükozinolát-tartalom folyamatosan csökken (6-10 mmol/kg) és nem éri el az Európai Uniós határértéket (25 mmol/kg).A nemesítési programok általában nem érintik a szinapin koncentrációt (3,5-8 g/kg), ami korábban a barnahéjú tojást tojó tyúkoknál okozott tojásminőségi problémát. Napjaink tojóhibridjeinek döntő hányada ma már megfelelő mértékben termeli a trimetil amin oxidáz enzimet, ami a káros ízanyagok lebontásáért felelős. Repcét nagy területen termesztünk, így extrahált darájából is sok áll rendelkezésre. Fehérjetartalma figyelemre méltó (33‑38%). Fehérjéjében kevesebb a lizin, viszont több a kéntartalmú aminosav. Treoninból és triptofánból a szójához hasonló mennyiséget tartalmaz. Nyersrost tartalma 12‑15%, amelyen belül a lignin jelentős részarányt képvisel. Foszforban gazdag (8‑9 g/kg), fitáz enzimmel történő kiegészítése javítja a hasznosíthatóságát.

z extrahált repcedarát rosttartalma miatt a baromfifajokkal csak korlátozott mértében, 3-8% etetjük

Takarmány alapanyagok korszerű felhasználása a baromfitakarmányozásban

A baromfi takarmány alapanyagok jellemzői Extrahált gyapotmagdara Hazánkban ritkán használjuk baromfitakarmányként, de a világ különböző részein fontos fehérjetakarmány. Baromfival csupán a hántolt magvakból készült dara etetése jöhet számításba. Nyersrost tartalma a héjatlanítás függvényében 8‑15%. A benne előforduló E-vitamin-ellenes hatású gossipol koncentrációja 1-5 g/kg. A tojótyúkoknál már kis koncentrációban (50 mg/kg) zöldes színt kölcsönözhet a tojásnak és rontja a keltethetőséget. A brojlerek valamivel jobban tolerálják (100 mg/kg).

módjától és fokától függ. A héjtalanított mag zsírtalanítása után visszamaradt extrahált dara értékes fehérjehordozó, amelyben kb. 48% fehérje található, ugyanakkor csak kevés (6‑8%) rostot tartalmaz. Mivel gyakran fertőzött Aspergillus flavus penészgombákkal, ennek következtében aflatoxinnal, az importtételek állami mintázása és vizsgálata kötelező. Etetése csak akkor engedélyezett, ha aflatoxin-tartalma 0,05 mg/kg alatt van.

Tökmagpogácsa

Lenmagdara, lenmagpogácsa Az extrahált lenmagdara a legjobb étrendi hatású hazai olajipari melléktermék. Minden fajú és korú állattal etethető. Hízóállatokkal azért szokás kisebb mennyiségben etetni, mert fehérjéjének biológiai értéke csak közepes. Nyálkaanyagai miatt az emésztőszervi bántalmakban szenvedő állatok részére kedvező hatású takarmány. Felhasználhatóságát ciánglikozida tartalma, a linamarin korlátozza.

nyersen sajtolt lenmagdarát, lenmagpogácsát 5%-ban, a hőkezelésen átesett, extrahált darákat maximum 10%-ban célszerű felhasználni

Extrahált földimogyoró dara Az extrahált földimogyoró növényolaj-ipari feldolgozása során keletkezik. Takarmányértéke a héjtalanítás

A nagy olaj- (35‑37%) és fehérjetartalmú (kb. 28%) tökmag magas ára miatt önmagában ritkán áll rendelkezésre. A tökmagolaj előállítás melléktermékeként képződő pogácsák az ország több részén szezonálisan azonban képződnek, amelyeket baromfival is kiválóan fel lehet használni. Több mint 50% nyersfehérjét, átlagosan 10% olajat és kevés rostot tartalmazó melléktermékről van szó. Zsírsavai között a linolsav a domináns, a csirkehús ízét kedvezően befolyásolja. Olajtartalma miatt avasodásra hajlamos.

Szeszipari melléktermékek Malátacsíra

gazdag, nyersrost tartalma pedig 10‑15% között változik. Jó foszforforrás (7‑9 g/kg), átlagon felüli a kobalt-, a cink- és a B-csoportbeli vitamintartalma is.

malátacsíra magas rosttartalma miatt a baromfi keveréktakarmányokban csak kis men�nyiségben, 2-5%-ban ajánlott

A malátacsíra a sörgyártás technológiája során kicsírázott árpának, a malátának cérnavékonyságúvá száradt gyökere. Ennek nagysága és táplálóanyag tartalma attól függ, hogy mikor szakították meg a csírázás folyamatát és milyen hőfokon szárították (pörkölték) a malátát. Akkor jó minőségű, ha világos színű, pelyvamentes és kevés törmelékes részt tartalmaz. A malátacsíra nyersfehérje tartama kb. 25%, metioninban és lizinben Takarmány alapanyagok korszerű felhasználása a baromfitakarmányozásban

A baromfi takarmány alapanyagok jellemzői Szeszélesztő, sörélesztő

A szárított sörélesztő és szeszélesztő rendkívül értékes takarmány közel 50% nyersfehérjét tartalmaz. Limitáló aminosava a metionin. A B12-vitamin kivételével valamennyi, a B-csoportba tartozó vitaminból sok található benne.

szeszélesztő, sörélesztő a baromfi takarmányokban 3-5%-nyi mennyiségben használható

Keményítőgyári melléktermékek A keményítőgyári melléktermékek összetételét az alkalmazott technológiák erősen befolyásolják, összetételükről előzetesen kémiai vizsgálatokkal feltétlenül tájékozódni kell. A keményítőgyárak takarmányozási célra forgalmazott termékei közül a CGF (Corn Gluten Feed, kukorica glutén takarmány), a kukorica glutén és a kukoricacsíra a legfontosabbak.

CGF A CGF a kukoricából nedves eljárással történő keményítő alapú izocukor gyártás mellékterméke, a keményítő nagyobb részének, a csírának és a gluténnak az elválasztása után visszamaradó takarmány. A száraz CGF nyersfehérje tartalma 21-23%, nyersrostja 8-10%, emellett változó mennyiségben (22-25%) tartalmaz keményítőt is. Fehérjéje a kukorica fehérjére jellemző módon lizinben hiányos.

CGF alapanyagot magasabb rosttartalma miatt elsősorban a különböző baromfifajok idősebb állományainak keveréktakarmányában lehet felhasználni, 3-8% mennyiségben

Kukorica glutén

kukorica glutén a baromfifajok takarmányában átlagosan 2-5%-ban szokott szerepelni

Kukoricacsíra

A kukoricacsíra sok és értékes fehérjét, olajat, E-vitamint és kevés rostot tartalmaz. Emiatt valamennyi gazdasági állatfajjal etethető. Nyersfehérje tartalma körülbelül 15%, nyersrost 5%, nyerszsír szintje 40%.

kukoricacsíra a baromfitakarmányok energia kiegészítésére 5%-os bekeverési arányig használható

A kukorica glutén a CGF-nél nagyobb fehérjetartalmú (60%) és kevesebb rostot tartalmaz. A fehérjéje a kevés lizin mellett sok leucint tartalmaz, ami még kiegyensúlyozatlanabbá teszi az aminosav összetételét. Baromfi tápokhoz keverve hatékonyan módosítja a bőr alatti zsír és a tojássárgája színét.

Takarmány alapanyagok korszerű felhasználása a baromfitakarmányozásban

A baromfi takarmány alapanyagok jellemzői A bio-üzemanyag gyártás melléktermékei Az utóbbi évtizedekben világszerte jelentősen nőtt a különböző növényi alapanyagokból előállított üzemanyagok, a bioetanol és a biodízel gyártása. Előállításuk során nagy mennyiségben képződnek takarmányozásra is alkalmas melléktermékek.

A biodízelgyártás melléktermékei Biodízel előállítására a nagy olajtartalmú növények (pl. repce, napraforgó, szója, olajpálma) a legalkalmasabbak. Ezek közül Európában nagyobb területen a repce és a napraforgó termeszthetők. A magvakból az olajat mechanikus préseléssel, vagy újabban oldószeres extrakcióval nyerik ki. A biodízelgyártás első fázisában 100 kg repcemagból átlagosan 35-38 kg nyers repceolaj, illetve 62-70 kg repcepogácsa keletkezik. A második fázisban a nyers olajat metanollal észterezik, ekkor a repceolajból 28-36 kg biodízel képződik, melléktermékként pedig 3-5 kg glicerin.

Repcepogácsa

Magyarországi repcepogácsa és DDGS minták átlagos táplálóanyag tartalma (22. táblázat) Száraz-anyag Nyers-fehérje Nyers hamu Nyers zsír Nyers rost Keményítő Repcepogácsa átlag CV (%) DDGS átlag CV (%)

90,75 2,05

30,40 4,92

6,23 2,42

12,32 9,49

10,41 16,69

5,70 12,28

1,01 6,49

0,87 27,94

0,08 95,02

88,5 1,1

24,3 6,0

4,3 4,5

11,5 4,5

5,6 7,5

6,5 5,4

0,8 7,0

0,20 38,3

0,29 14,9

(forrás: Pál és mtsai., 2013)

Hazánkban a repcealapú biodízelgyártás eredményeképpen képződő repcepogácsa jelenti a legnagyobb volument. A magyarországi termékek átlagosan 30% nyersfehérjét, 12% nyerszsírt és 10% nyersrostot tartalmaznak, a legnagyobb eltérés a termékek nyersrost-, Ca- és Na-tartalmában van (22. táblázat). Nagyobb zsírtartalmukból adódóan energiatartalmuk meghaladja az extrahált repcedaráét. A ma köztermesztésben lévő repcefajtákat és hibridek glükozinolát tartalma jelentősen eltérhet, de szintje általában nem haladja meg a 00-s repcékre vonatkozó 25 µmol/g-os megengedhetőségi határértéket. A biodízelgyártásra termesztett repcék erukasav- és tannintartalma sem korlátozza takarmányozási célú felhasználásukat.

repcepogácsák, az aktuális antinutritív anyag szintek függvényében idősebb brojlercsirke, pulyka és árutojó állományok takarmányozásához 5-15%-os bekeverési aránnyal javasolt

Napraforgó pogácsa

változata 40% fehérjét és 10% rostot tartalmaz. A napraforgó olajpogácsa gazdag metioninban, de szegény lizinben és treoninban. Glikozidokat, erukasavat és tannint nem tartalmaz.

napraforgó pogácsák felhasználását elsősorban a héjatlanítás, a gyártási eljárás után visszamaradó rost mennyisége korlátozza, alkalmazható mennyisége 5-15% A napraforgó olajpogácsa, a repcepogácsánál ízletesebb, nyersfehérje tartalma 25-30%, míg hántolt Takarmány alapanyagok korszerű felhasználása a baromfitakarmányozásban

A baromfi takarmány alapanyagok jellemzői Glicerin A biodízel gyártás során képződő glicerintartalmú melléktermék ténylegesen 85-90% glicerint tartalmaz. Elsősorban energiaforrásként vehető számításba (AMEn=13,5 MJ/kg).

rendelkezésre álló kutatási eredmények alapján a baromfifajokkal 5%-ban lehet etetni, a termelési eredmények romlása nélkül

A bioetanolgyártás melléktermékei A bioetanol gyártás volumene jelentős mértékben megnőtt az utóbbi évtizedekben. 2013-ban Dunaföldváron hazánkban is megkezdte működését az első bioetanol gyár, amely kukoricából állít elő jelentős mennyiségű alkoholt. A képződő melléktermék a nedves (DGS, Distillers Grains with Solubles) vagy száraz kukoricatörköly (DDGS, Dried Distillers Grains with Solubles), amely a kukoricakeményítő kivételével tartalmazza a mag egyéb táplálóanyagait. Az alkohol lepárlását követően visszamaradó oldat (solubles) még értékes táplálóanyagokat tartalmaz (élesztő fehérjék, vízben oldódó vitaminok), emiatt ezt még részben hozzákeverik a kukoricatörkölyhöz.

DDGS

A DDGS gyártás során a hőkezelés nagymértékben befolyásolja a termék színét és beltartalmát. A nemzetközi gyakorlatban alkalmazott színskála alapján ezt könnyen meg tudjuk ítélni.

Minőségét és felhasználhatóságát nagymértékben befolyásolja a kukorica mikotoxintartalma. Ennek szintje ugyanis a DDGS-ben feldúsul. Kérődző állatok esetében magas olajtartalma, monogasztrikus állatoknál pedig rosttartalma és a fehérje minősége limitálja felhasználhatóságát. Baromfitápokban a DDGS is alkalmas a tojássárgája és a bőr alatti zsír színének befolyásolására. A búza alapú etanol gyártás melléktermékeként képződő DDGS magasabb fehérjetartalmú (30-35%), viszont kevesebb zsírt tartalmaz (3,0-3,5%).

DDGS átlagos felhasználási aránya 5-15%, az állat korától, hasznosításától és az enzim kiegészítéstől függően

A kukorica glutén, a DDGS, és a burgonyafehérje átlagos táplálóanyag tartalma ( g/kg) (23. táblázat) Alapanyag Kukorica glutén Kukorica DDGS Rozs DDGS Búza DDGS Búza-árpa DDGS Burgonyafehérje

Nyers hamu 18 37 61 49 48 27

Nyers fehérje 623 251 281 336 345 740

Nyers zsír 46 76 31 54 54 15

Nyersrost 121/n.a.3 741/327.2 751/n.a.3 661/3082 621/310 71/n.a.3

Keményítő 125 47 n.a. 24 19 0

AMEn ( MJ/kg) 13,1 9,8 10,2 9,0 n.a. 14,1

(forrás: Jeroch és mtsai., 2013)

A hazai előállítású DDGS 25% nyersfehérjét, 12% nyerszsírt és 7% nyersrostot tartalmaz. A fehérje minősége megegyezik a kiindulási a kukoricáéval, aminosavainak emészthetősége azonban a hőkezelés eredményeképpen lényegesen kisebb. Foszfortartalmának emészthetősége ugyanakkor jobb, mint a kukoricáé. A különböző üzemekből származó DDGS összetétele nagy eltéréseket mutathat, emiatt táplálóanyag tartalmának folyamatos ellenőrzése elengedhetetlen. A kukorica DDGS aranysárga színű. Amennyiben túlhevítik, a szárítás során a legsérülékenyebb aminosavak, a lizin és az arginin egy része lebomlik vagy cukrokhoz kötődik. Erre a DDGS színéből is lehet következtetni. A túlhevített termékek színe barnás árnyalatú. Etetésekor indokolt és javasolt az emészthető aminosav alapú receptúrakészítés, továbbá a tápok lizin és triptofán kiegészítése. Az NSP bontó enzimek használata úgyszintén pozitívan hat etethetőségére. A különböző alapanyagokból képződő DDGS termékek átlagos táplálóanyag-tartalmát a 23. táblázat tartalmazza.

Takarmány alapanyagok korszerű felhasználása a baromfitakarmányozásban

A baromfi takarmány alapanyagok jellemzői Zöldnövény lisztek

Szárított zöld takarmányok átlagos táplálóanyag tartalma ( g/kg) (24. táblázat) Zöldnövény liszt Szárazanyag Nyershamu Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost Keményítő Fűliszt 900 96 169 36 180 0 Lucernaliszt 900 102 188 30 192 0 Vöröshere liszt 900 83 165 49 172 0

Cukor 79 46 n. a.

AMEn ( MJ/kg) 5,55 5,82 5,90

(forrás: Jeroch és mtsai., 2013)

A zöldnövény liszteket a fiatalon lekaszált, zsenge növények forró levegős szárításával és finomra darálásával készítik. Leggyakrabban a fehérjében gazdag, pillangós virágú zöldtakarmányokat és fiatal füveket használják fel lisztkészítésre. A pillangósokat zöldbimbós fejlődési stádiumban, a füvet bugahányás előtt vagy annak kezdetén takarítják be és szárítják. Gondosan ügyelni kell a gyorsszárítás optimális hőmérsékletének a betartására, nehogy a növény megpörkölődjön, és ez által csökkenjen benne a biológiailag aktív anyagok (vitaminok, karotin, aminosavak) mennyisége, a fehérje emészthetősége és biológiai értéke. A zöldlisztek karotintartalma a tárolás alatt gyorsan csökkenhet. A veszteség csökkentése céljából ma már antioxidáns szereket (BHT, BHA és EMQ) kevernek a lisztekbe. Segíti a karotin védelmét, ha a lisztet pelletálják, légmentesen lezárt, sötét színű műanyag zsákba csomagolják, és úgy tárolják. A zöldlisztek etetését elsősorban nyersrost, szaponin és esetenként mikotoxin tartalmuk korlátozza. Tipikus táplálóanyag-tartalmukat a 24. táblázat tartalmazza.

zöldnövény liszteket a brojler takarmányokba 2-3%-nyi mennyiségben, az árutojó növendék és tojóállományokéba 4-6%-nyi mennyiségben keverhető be

Állati eredetű takarmányok A jó minőségű állati eredetű takarmányok sok és biológiailag értékes fehérjét tartalmaznak. Fehérjéjük jó biológiai értéke kedvező aminosav összetételükre vezethető vissza. Az állati eredetű takarmányok további jellemzője, hogy jól hozzáférhető formában, jelentős mennyiségű kalciumot és foszfort tartalmaznak, ha minőségük jó, úgy az A-, D- és B12-vitaminoknak gazdag forrásai.

Húsipari melléktermékek A vágóhidakon, hús- és húsfeldolgozó üzemekben, valamint az állati eredetű termékeket feldolgozó konzerviparban nagy mennyiségben keletkező, fehérjékben gazdag melléktermékeket soroljuk ebbe a csoportba. A különböző néven forgalmazott melléktermékek takarmányértéke az alapanyagoktól és a gyártástechnológiáktól függően jelentősen eltér egymástól. Ezért és mert könnyen romlanak, szállításuk, tárolásuk és etetésük során különleges figyelemmel kell eljárni. Az Európai Unió a BSE krízist követően jelentősen korlátozta az állati eredetű melléktermékek felhasználhatóságát a baromfifajok takarmányozásában. A szabályozás azonban folyamatosan módosul, így az is elképzelhető, hogy a nem fajazonos termékek újra felhasználhatók lesznek a közeljövőben.

Húsliszt Alapanyagai nagyobbrészt vágóhídi melléktermékek. A változó nyersanyag összetétel miatt a végtermék minősége szükségszerűen ingadozik. A húsliszt nyersfehérje tartalma, a nyersanyag minőségétől függően 45‑62%, aminek legfeljebb 10%-a származhat keratinfehérjéből. Zsírtartalma maximálisan 15% lehet. Mivel a zsír gyorsan avasodik fontos, hogy a terméket antioxidánssal egészítsék ki és úgy hozzák forgalom-

ba. A csonthányadtól függően szintén jelentősen eltérhet a húsliszt ásványianyag-tartalma. Nyershamu-tartalma átlagosan 30%, kalcium tartalma 5-10%, foszfortartalma 3‑5%, nátrium szintje 0,5-0,8% között változik. A vegyes állati fehérje lisztek riboflavin-, niacin- és B6-vitamin-tartalma azok fehérjetartalmával pozitív korrelációt mutat. Emészthetőségük az alapanyagok mellett a szárítás minőségétől és időtartamától is függ. Gyakori a túlszárított, sötétebb színű, „megégetett” liszt.

húslisztet elsősorban baromfi (és sertés) keveréktakarmányokban használják fel 3-6%-nyi mennyiségben

Takarmány alapanyagok korszerű felhasználása a baromfitakarmányozásban

A baromfi takarmány alapanyagok jellemzői Baromfi vágóhídi fehérjeliszt A baromfivágóhidak melléktermékeiből készül. Tollat legfeljebb a technológiailag elkerülhetetlen men�nyiségben tartalmazhat. Aminosav garnitúrája kedvező. Nyersfehérje tartalma minimum 55%. Emészthetősége jobb, mint a húsliszteké, ami homogénebb nyersanyag összetételével magyarázható.

Hidrolizált baromfi fehérje Minimum 70% fehérjetartalommal rendelkező takarmány alapanyag. Tisztán baromfifehérjét tartalmaz, mégpedig peptidek, polipeptidek és aminosavak formájában, aminek köszönhetően csaknem teljes egészében (98%) emészthető.

Vérliszt

A helyesen szárított vérliszt vöröses színű, ami a barnásvörösig változhat. A túl sötét, feketés lisztben már kokszosodott részek is találhatók, ami miatt emészthetősége és takarmányozási értéke jelentősen romlik. A jó minőségű vérliszt nagy része fehérje, mindössze 0,2% nyerszsírt, valamint 0,8% nyershamut, benne jelentős mennyiségű vasat tartalmaz. A vérliszt aránytalan aminosav összetételű túl sok leucint tartalmazó, emiatt alacsony biológiai értékű fehérjetakarmány.

vérlisztet nem célszerű 2%-nál nagyobb arányban felhasználni, mert csökkentheti az étvágyat és ez által a takarmányfelvételt

Hemoglobin A takarmányozási céllal forgalmazott hemoglobin porlasztva szárítással készült, sötétvörös színű, vízoldékony, por formájú termék. Rendkívül magas szerves vas és legalább 95% fehérjetartalommal és kiemelkedő emészthetőséggel rendelkező koncentrált fehérje.

nagy fehérjeigényű fiatal baromfi takarmányában felhasználása 1-3%-ban ajánlott

A hal és halfeldolgozási melléktermékek A hal és a halfeldolgozási melléktermékek nemcsak fehérjében gazdag takarmányok, hanem aminosav összetételük is igen kedvező. Ezért különösen a növendék állatok takarmányozásában igen fontos összetevő. Jó vitaminforrás, A- és D-vitamintartalmuk elsősorban zsírtartalmuktól, a szárítás módjától és időtartamától függ. Sokat tartalmaznak a B-csoport vitaminjaiból, különösen a B12-vitaminból. Foszfortartalmuk 20‑30 g/kg.

Halliszt

A halliszt minőségét befolyásolja a hal faja, a lehalászás helye, a feldolgozás módja, a teljes halak és a halhulladék aránya. Általánosságban megállapítható, hogy a halliszt fehérjében, ásványi elemekben gazdag, értékes takarmány. Nyersfehérje tartalma 60‑70%, benne sok lizinnel, metioninnal és más esszenciális aminosavakkal. Sok B-csoportbeli vitamint, fozsfort (20‑30 g/kg), kalciumot (45‑55 g/kg) és sót tartalmaz. A jó minőségű

halliszt 2‑3%-nál több sót és 10%-nál több nyerszsírt nem tartalmazhat. A nagyobb zsírtartalmat azért kifogásolják, mert az ilyen halliszt könnyen romlik, avasodik, de gyakrabban okoz ízhibát is, mind a tojásban, mind a húsban. Az avasodott halliszt kellemetlen szagú és szemcsés állományú, „grízesedett”. A hallisztek állat egészségügyi szempontból is kifogástalanok kell, hogy legyenek. Ilyen szempontból azok peroxid- és savszámát, ásványianyag- (Ca, P, I és Cu, valamint konyhasó) tartalmát, továbbá bakteriális szennyezettségét kell figyelemmel kísérni.

hallisztet 2-5%-nyi mennyiségben, elsősorban fiatal baromfi indítótakarmányába szoktuk felhasználni, ha nincs növényi alapú takarmányozási program előírva

Takarmány alapanyagok korszerű felhasználása a baromfitakarmányozásban

A baromfi takarmány alapanyagok jellemzői Takarmányzsírok, olajok A nagy olajtartalmú magvak mellett a különböző baromfifajok energiaszükségletét gyakran csak a legnagyobb energiatartalommal rendelkező takarmányzsírokkal, olajokkal, illetve azok keverékeivel tudjuk kielégíteni. Az energia kiegészítésen túl esszenciális aminosavak forrásai, befolyásolják továbbá a tojás sárgája és a különböző húsrészek zsírsavösszetételét. A dercés tápok konzisztenciáját és ízletességét javítja a zsírkiegészítés, a pellet szilárdságot azonban egy szint fölött rontja. A gyakorlatban ezért a nagyobb zsírkiegészítések egy részét keverik csupán bele a granulálásra kerülő keverékbe, a fennmaradó hányadot pedig a pelletek felületére porlasztják. A tápokba történő egyszerűbb bekeverhetőség céljából zsírporként is forgalmazzák. A zsírpor általában pelyhesítéssel megnövelt felületű kukorica és zsír keveréke. Az egyes zsírok és olajok zsírsavprofilja lényegesen eltér egymástól. Az állati eredetű zsírokban általában több telített, elsősorban palmitinsav és sztearinsav található. A növényi eredetű olajok, a szója, a napraforgó vagy a repce ugyanakkor többet tartalmaznak a telítetlen zsírsavakból, főleg linolsavból és olajsavból. A lenolaj az egyedüli növényi olaj, amely nagy mennyiségben tartalmazza az ω-3-as linolénsavat. A trópusi növények közül speciális csoportot jelent a kókuszzsír és a pálmaolaj, amelyekben nagyobb mennyiségben találhatók közepes hosszúságú telített zsírsavak, a laurinsav és a mirisztinsav. A halolajok az emlősök és a baromfifajok zsírjától eltérően gazdag forrásai a hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen ω-3-as zsírsavaknak (EPA, DHA). A zsírokat, olajokat takarmányozásra csak akkor lehet felhasználni, ha jó minőségűek, nem avasak, peroxidszámuk 25 alatt van, és legfeljebb 50-es a savszámuk. Az oxidálódott zsírokban megnő a reaktív oxigéntartalmú szabad gyökök, peroxidok, hidroperoxidok aránya, amelyek a tápok labilis vegyületeit (E-vitamin, A-vitamin, karotinok, vízben oldódó vitaminok) le-

Növényi zsírok (olajok)

Állati eredetű zsírok

Vegyes zsírok Lepárlási-és olajfinomítási melléktermékek

bontják és a madarak szervezetében is oxidatív folyamatokat generálnak. Energiatartalmukat elsősorban emészthetőségük határozza meg. A testhőmérsékleten (40 °C) olvadó zsírok jobban emésztődnek, mint a magasabb olvadáspontúak. Ez elsősorban a zsírsavak telítettségével áll ös�szefüggésben. Kis mennyiségben (3%>) keverve a tápokhoz jobban emésztődnek, mint nagyobb arányban. A nagyobb szabad zsírsavtartalommal rendelkező zsírok emészthetősége gyengébb. Fontos befolyásoló tényező a madarak életkora, a fiatal csirkék, pulykák, kacsák, libák lipáztermelő képessége az első hetekben még nem kielégítő. Ezért ugyanannak a zsírnak más a metabolizálható energiatartalma fiatal és kifejlett állatok esetében. Bruttó energiájuk 37,5-40,0 MJ/kg között változik, metabolizálható energia szintjük pedig zsíronként, olajonként és a madarak életkorától függően változik (25. táblázat). A különböző zsírsav-összetételű zsírok keveréke javítja azok emészthetőségét. Ezt a gyakorlatban is kihasználjuk, amikor különböző zsírok, olajok keverékéből készítik a zsírkiegészítőket. 5-10% linolsav tartalmú olaj például jelentősen javítja az egyébként gyengén emésztődő faggyú felszívódását és ez által metabolizálható energiatartalmát.

Takarmányzsírok, olajok energiatartalma (25. táblázat) AMEn ( MJ/kg szárazanyag) Zsírsav típus Európai alapanyag táblázat Leeson és Summers (WPSA, 1989) (2005) Kókuszzsír 35,55 29,632/33,863 Kukoricacsíra-olaj 37,65 37,24/38,94 Pálmaolaj 35,55 30,42/33,86 Repceolaj 35,55 37,24/38,94 Napraforgóolaj 37,65 37,24/38,94 Szójaolaj 37,65 37,24/38,94 Baromfizsír 37,65 35,06/38,48 Marhafaggyú 29,30 31,64/33,86 Sertészsír 35,55 Halolaj 36,40/38,09 Faggyú + 6% linolsav 33,45 Faggyú + 9% linolsav 35,55 Állati zsír és növényi olaj keverék 35,06/36,77 Az olajfinomítás során képződő zsírsavak

32,68/33,94 2

3.élethétig; 33.élethéttől

Takarmány alapanyagok korszerű felhasználása a baromfitakarmányozásban

A baromfi takarmány alapanyagok jellemzői Alternatív fehérjeforrások Tekintettel a Föld népessége és az állati termék előállítás növekedési ütemére a jelenleg rendelkezésre álló takarmányfehérje bázis hosszabb távon nem fogja fedezni az igényeket. Ezért napjainkban is számos kutatás, technológiai fejlesztés folyik különböző fehérjealternatívák keresése érdekében.

Ilyen fehérje alternatívát jelentenek például a nagy mennyiségben előállított majd beszárított algák. Az algaliszteknek magas, 40%-ot meghaladó a fehérjetartalma és reális fehérje lehetőséget jelentenek a monogasztrikus állatok számára. A felszaporítási technológiák, a fajták és a táplálóanyagok különböző állatfajokra vonatkozó emészthetőségének meghatározása terén azonban vannak még tisztázandó kérdések. Felhasználásukkal kapcsolatban kockázatot jelenthet az algák potenciális toxin- és nehézfémtartalma.

Rovarlárva liszt A különböző melléktermékek bázisán felszaporítható rovarlárvák előállításának technológiája rendelkezésre áll és a világ számos részén a gyakorlatban is működik. A szárított lárvadarák fehérjetartalma magas, szárazanyagra vetítve 40-65%. A fehérje biológiai értéke is kiváló, a hallisztével vetekszik. Jelenleg a termékelőállítás szabályozása, a takarmányként történő engedélyeztetés és a nagyüzemi lárvaelőállítás környezeti megfontolásai jelentik a nagyobb volumenű termelés gátját.

Egy sejt fehérjék (SCP) Az egy sejt fehérjék (Single Cell Protein, SCP) előállítása során elsősorban élesztőgombák és baktériumok fehérjéit hasznosítják, melyeket fermentációval állítanak elő. A mikrobiális fehérjék szélesebb körű felhasználásának lökést adhatnak azok a kutatások, amelyek a természetes gázokat, például a metánt fehérjévé átalakító baktériumfajokkal folynak. A bakteriális fehérjéknek jó az emészthetősége, antinutritív anyagokat nem tartalmaznak és nagy volumenben történő előállításuk sem jelent kockázatot. Hátrányt jelenthet ugyanakkor magas nukleinsav és esetleges endotoxin tartalmuk. Fehérjéjük minősége a szója fehérjéhez hasonlóan lizinben gazdag, kéntartalmú aminosavakból viszont kevesebbet tartalmaz. Néhány élesztő és a mikrobiális fehérje táplálóanyag-tartalmát a 26. táblázat mutatja be. Élesztők és bakteriális fehérje átlagos táplálóanyag tartalma ( g/kg) (26. táblázat) Nyershamu

Nyersfehérje

Nyerszsír

Nyersrost

Nmka

Sörélesztő

458

313

Melaszélesztő

472

292

Szeszgyári élesztő

442

306

Bakteriális fehérje

689

Alapanyag

(forrás: Jeroch és mtsai., 2013)

Algalisztek

Takarmány alapanyagok korszerű felhasználása a baromfitakarmányozásban

Az Agrofeed Takarmányozási TapasztalatAi

Az Agrofeed Takarmányozási TapasztalatAi Az Agrofeed Kft. üzletkötői, szaktanácsadói, takarmányspecialistái sok száz belföldi és exportpiaci partnerünk termelési és takarmányozási eredményeit, tapasztalatait és problémáit ismerik. Ez átfogja a rendelkezésükre álló takarmány alapanyag bázist, ezek vizsgálati eredményeit, a precíz, szakmailag és közgazdaságilag helytálló premix és keveréktakarmány receptúrák összeállításához szükséges adatokat, információkat és partnereink felhasználási tapasztalatit is. Mindez szükséges ahhoz, hogy az elmúlt évben gyártott 474 baromfi premix és a több ezer keveréktakarmány receptúrát partnereinknek egyedileg és gyorsan el tudjuk készíteni, amivel hozzá tudunk járulni megfelelő termelési eredményeikhez és eredményes gazdálkodásukhoz. A keveréktakarmány receptúrák összeállítása során a partner rendelkezésére álló alapanyagok kalkulált beltartalmi értékeivel számolunk, amelyet természetesen a rendelkezésre álló alapanyag vizsgálati eredmény alapján szükség szerint korrigálunk.

A receptúra készítéshez használt mátrix értékek összetevőit a lehető legszélesebb módon használjuk, hogy a magas termelési eredményeket a legalacsonyabb befektetéssel érjük el. Ez a hozzáadott szakmai tapasztalat és érték, ami az Agrofeed Kft.-t előnyhez juttathatja piacainkon.

A kalkulált és a tényleges alapanyag vizsgálatok beltartalmi értékei mellett, az egyes alapanyagok emészthetőségi értékeit is figyelembe vesszük, az elérhető adatbázisok és saját vizsgálataink, tapasztalataink alapján.

Az általunk használt kalkulált beltartalmi értékeket a 27. és 28. táblázatban (38-39. oldal) mutatjuk be. A különböző alapanyagok általunk javasolt felhasználási korlátait foglaltuk össze a 29. táblázatban.

Alapanyag Kukorica Búza Búza+enzim Új búza Árpa Árpa+enzim Rozs Tritikále Tritikále+enzim Zab Búzakorpa Full fat szója Szója+full fat szója Szója+full fat szója+enzim Napraforgódara Napraforgó dara+enzim Repcedara 00 Borsó Édes csillagfürt Lóbab Lenmagdara Glutén DDGS DDGS+enzim CGF Élesztő Lucernaliszt, fűliszt

Keveréktakarmány alapanyag felhasználási korlátai (29. táblázat) % Fiatal baromfi (0 - 4 hét) Tojóállomány Idősebb baromfi (4 - 18 hét) % Nincs maximum korlát % 20 20 25 % 40 50 50 % Csak pihentetés után, illetve enzim kiegészítéssel (0) 10 - 15 15 - 20 % 15 - 20 20 (30) 30 (40) % 30 (40) % 0-5 8 -10 0 - 8 - 10 % 0-2 15 15 % 4 (10) 30 (40) 30 (40) % 5 10 - 15 10 - 15 % 5 15 10 % 10 - 15 15 - 20 15 - 20 % 32 32 32 % 36 36 36 % 0 5 - 15 10 - 15 % 5 10 - 15 20 % 3 5-8 0-8 (barna tojó) % 5 10 10 % 5 10 15 % 0 10 15 % 5 10 10 % 5 5 5 % 0 5 8 % 5 15 15 - 20 % 3 8 8 % 5 5 5 % 3 6 6

A nagyszámú takarmány receptúra és a szerteágazó igény nem teszi lehetővé egy ilyen kiadványban sokféle keveréktakarmány receptúra bemutatását, de a cégünkben felhalmozott szakmai tapasztalatok alapján tipikus

brojler és árutojó recepteket bemutatunk, beleértve az alternatív alapanyag felhasználási lehetőségeket is, ezzel is támpontot adva ezek megfontolására, alkalmazására.

Takarmány alapanyagok korszerű felhasználása a baromfitakarmányozásban

TÁBLÁZATOK Jellemző brojler keveréktakarmány recept és az alternatív alapanyag felhasználás gyakorlati lehetőségei (30. táblázat) Brojler nevelő I. takarmány receptek (30. táblázat) fat szója + Kukorica Búza-kukorica- Full fat Full fat szója + Full full fat repce Napraforgó szója alap szója szója full fat repce dara +glutén

Alapanyagok

Kukorica Búza Szójadara Full fat szója Full fat repce Kukoricaglutén Napraforgódara DDGS Kukoricacsíra Növényi olaj L-lizin HCl DL-metionin L-threonin MCP Mész Só Szóda Pelletkötő NSP enzim Egységes premix fitázzal

% % % % % % % % % % % % % % % % % % %

59,64

0,50

100

32,43 30,00 30,10

33,4

45,14 15,00 24,30 10,00

43,22 15,00 22,60 10,00 5,00

44,73 15,00 19,60 10,00 5,00 2,00

43,61 15,00 28,40

DDGS

Kukorica csíra

44,45 15,00 28,30

44,65 15,00 31,00

5,00 5,00 3,30 0,19 0,29 0,03 1,03 1,22 0,30 0,10 +

3,80 0,25 0,29 0,06 0,90 1,27 0,30 0,10

0,30 0,26 0,05 0,94 1,22 0,30 0,10

4,30 0,28 0,28 0,05 0,95 1,23 0,30 0,10

3,50 0,32 0,29 0,07 0,93 1,27 0,27 0,10

3,00 2,70 0,22 0,28 0,05 0,95 1,25 0,30 0,10

0,50

100

1,90 0,22 0,29 0,05 0,96 1,24 0,30 0,10

0,60 0,22 0,28 0,04 0,93 1,21 0,30 0,10

0,50

100

Jellemző árutojó keveréktakarmány recept és az alternatív alapanyag felhasználás gyakorlati lehetőségei (31. táblázat) Árutojó I. takarmány receptek (31. táblázat) Alapanyagok Kukorica Búza Szójadara Full fat szója Napraforgódara Napraforgómag full fat DDGS Növényi olaj L-lizin HCl DL-metionin MCP Mész Só Szóda Színező + NSP enzim Egységes premix fit + szína.

Kukorica alap

Búza alap

Napraforgó dara

Napraforgó dara + full fat szója

% % % % % % % % % % % % % % % %

47,61 15,00 25,70

30 34,07 23,80

44,03 15,00 20,40

42,83 15,00 11,50 12,00 8,00

8,00

Napraforgó dara + napraforgó mag + full fat szója 41,74 15,00 17,60 5,00 5,00 5,00

DDGS 44,84 15,00 20,50

1,90 0,02 0,10 0,85 8,80 0,30 0,10

0,02 0,10 0,85 8,80 0,30 0,10

0,11 0,85 8,80 0,30 0,10

8,00 1,00 0,07 0,12 0,82 8,80 0,25 0,10

0,50

100

1,00

1,50

0,12 0,87 8,80 0,30 0,10

0,13 0,80 8,80 0,30 0,10 + +

0,50

100

Takarmány alapanyagok korszerű felhasználása a baromfitakarmányozásban

TÁBLÁZATOK A keveréktakarmány receptúrák összeállítását segítő további táblázatokat találnak a 32-36. táblázatban.

888 885 880 896 885 882 881 886

11,65 12,92 13,33 13,12 13,86 10,66 12,53 9,91

107 119 101 106 80 93 103 104

18 16 31 39 35 15 11 37

888 880 887 898

11,32 8,28 10,16 13,41

220 383 262 337

904 900

15,06 16,30

907 886 878

49 26 30 72 24 26 118

689 706 699 651 731 729 722 597

518 633 642 531 619 576 563 398

18 28 13 8,0 17 56 50 16

19 30

0,8 0,6 0,2 0,6 0,4 0,5 0,5 1,0

3,4 3,5 3,3 2,4 2,7 3,2 3,3 3,3

1,6 1,4 1,5 0,9 0,8 0,6 1,1

12 46 11 186

58 145 74 69

565 263 506 254

430 38 365 49

59 44 34 69

33 43 34 52

1,2 1,3 1,2 2,2

4,4 4,3 4,4 6,0

2,1 2,0 1,6

220 195

340 432

61 61

240 162

0 21

30 40

41 50

2,5 3,0

3,98 4,8

1,7

8,45 7,30 10,44

252 152 155

63 34 39

80 97 53

472 552 594

176 139 272

130 57 66

40 51 37

0,7 1,2 1,1

10,7 10,5 6,3

3,1 1,8

885 900 920

10,5 11,73 10,89

243 485 450

115 12 10

428 327 382

65 58 68

16 14 5

76 78

2,0 3,2 0,6

8,0 14 1,5

3,9 14

900 916

10,27 14,69

210 654

30 14

83 15

523 214

210 128

21 6

54 19

2,8 0,5

7,0 5,9

2,3

902 900 918 908 918 916 908 894 889 893

9,47 6,50 7,59 6,78 6,57 7,35 11,30 9,56 9,32 9,16

507 386 326 391 366 346 304 482 461 440

10 15 31 17 18 23 123 16 16 19

78 140 87 135 172

250 302 411 286 286 358 315 271

64 64

2,8 2,7 3,5 3,6 3,0 6,5 8,7 3,0 2,5 3,0

7,0 7,7 9,5 15,1 12,3 10,5 10,1 5,9 5,7 5,6

1,4 1,7 1,7 2,4 1,9 2,7 3,0 2,1 2,0

302

112 52 93 79 67 81 65 92 92 91

57 57 63 79 76

95 30 48 21 22 42 57 64 64 63

910 913

5,39 5,07

213 189

27 25

201 237

364 365

5 5

3 3

105 97

16,6 15,6

2,6 2,5

2,2

914 933 933 945 936 956

13,02 12,44 13,17 13,85 14,10 12,31

642 714 624 590 549 917

94 35 118 147 175 3

13 31 32 38 25 3

165 153 159 170 187 33

39,5 34,2 44,0 47,7 53,4 1,1

25,1 22,9 27,7 25,3 25,1 3,6

25,1 22,9 27,7 25,3 25,1

990 989 992 990 989 995 992

30,96a; 33,44b 35,77a; 35,98 b 34,31a; 37,66 b 35,98a; 37,66 b 36,82a; 38,49 b 27,20a; 32,64 b 24,27a; 29,26 b

983 981 985 984 987 983 980

118 104

57 63

285

25 18 19 28 15 19

71 62

0,6

2,9

1,0

2,2

1,5

1,6

2,0

2,2

3,6

Takarmány alapanyagok korszerű felhasználása a baromfitakarmányozásban

(INRA, 1987; Leeson és Summers, 1997; Magyar Takarmánykódex, 2004; NRC, 1994, WPSA, 1989) = 3 hetesnél fiatalabb állomány esetén, b = 3 hetesnél idősebb állomány esetén

Gabona magvak Árpa Búza Cirok Köles Kukorica Rozs Tritikále Zab Hüvelyesmagvak Borsó Csillagfürt (édes) Lóbab Szója (full fat) Olajosmagvak Lenmag (full fat) Repce (full fat) Malomipari melléktermékek Búzacsíra Búzakorpa Búzatakarmányliszt Szeszipari melléktermékek DDGS (kukorica) Sörélesztő Takarmányélesztő Keményítőgyári melléktermékek CGF Kukoricaglutén Olajiipari melléktermékek Extrahált földimogyoró dara (jó) Extrahált gyapotmagdara Extrahált lenmagdara Extrahált napraforgó-dara (jó) Extrahált napraforgódara (közepes) Extrahált repcedara (00-ás) Repcepogácsa Extrahált szójadara (jó) Extrahált szójadara (közepes) Extrahált szójadara (gyenge) Szárított zöldtakarmányok Lucernaliszt I. o. Lucernaliszt II. o. Állati eredetű takarmányok Halliszt (65% fehérje) Halliszt (70% fehérje) Vegyes állati fehérjeliszt (62% fehérje) Vegyes állati fehérjeliszt (58% fehérje) Vegyes állati fehérjeliszt (54% fehérje) Vérliszt Takarmány zsírok, olajok Faggyú Sertés zsír Baromfi zsír Halolaj Napraforgó olaj Kókusz zsír Pálmaolaj

Ca Összes P Hasznosítható P

Fontosabb baromfitakarmányok táplálóanyag-tartalma ( g/kg) (32. táblázat) AMEn Ny. Ny. Ny. Kemé- Összes Ny. sz.a. ( MJ/kg) feh. zsír rost Nmka nyítő cukor hamu

Gabona magvak Árpa (10,8%) 0,39 Búza (12,6%) 0,34 Cirok (9,2%) 0,21 Köles (12,7%) 0,36 Kukorica (8%) 0,24 Rozs (9,4%) 0,34 Tritikále (11,4%) 0,36 Zab (10,6%) 0,43 Hüvelyesmagvak Borsó (21,3%) 1,54 Csillagfürt (35,2%) 1,66 Full fat szója (36%) 2,21 Lóbab (25,6%) 1,61 Olajosmagvak Full fat repce (18,8%) 1,13 Lenmag (24,4%) 0,99 Malomipari melléktermékek Búzacsíra (28,2%) 1,61 Búzakorpa (15,6%) 0,63 Búza tak. liszt (16,1%) 0,64 Szeszipari melléktermékek DDGS (kukorica) (26,3%) 0,74 Sörélesztő (39,7%) 2,63 Keményítőgyári melléktermékek CGF (20%) 0,62 Kukorica glutén (60%) 1,00 Olajiipari melléktermékek Extrahált földimogyoró 1,49 (46,4%) Extr. napraforgó (47%) 1,48 Extr. repcedara (35,3%) 1,81 Extr. szójadara (48%) 2,89 Repcepogácsa (30,5%) 1,68 Szárított zöldtakarmányok Lucernaliszt (17%) 0,73 Állati eredetű takarmányok Halliszt (60%) 4,04 Húsliszt (45%) 2,05 Vérliszt (85%) 7,40

0,18 0,19 0,16 0,27 0,16 0,15 0,19 0,17

0,19 0,21 0,48 0,18

0,37 0,43

0,46 0,23 0,24

0,52 0,60

0,32 1,45

0,48

0,93 0,68 0,62 0,60

0,21

1,50 0,56 1,00

1,31 1,44 1,92 1,36

0,90 0,89

1,19 0,46 0,51

0,56 -

0,45 0,76

1,13

1,29 1,45 2,60 1,34

3,48 1,41 6,36

1,29 0,40 0,91

0,86 0,57 0,57 0,53

0,42

0,27 1,27

0,44 -

0,39 0,18 0,20

0,33 0,34

0,14 0,19 0,43 0,13

0,15 0,17 0,14 0,24 0,15 0,12 0,17 0,15

0,48 0,37 0,82

0,16

0,77 0,83 0,67 0,71

0,59

0,42 1,04

0,49 0,38

0,41 0,31 0,32

0,46 0,41

0,29 0,60 0,53 0,30

0,23 0,28 0,17 0,22 0,18 0,21 0,25 0,30

0,34 0,18 0,62

0,61 0,64 0,55 0,53

0,46

0,28 0,81

1,98 0,92 1,82

0,38

1,70 1,51 1,29 1,31

1,07

0,74 2,49

1,00 0,98

0,88 0,55 0,56

0,35 0,23 0,24 0,38 -

0,82 0,84

0,48 0,81 1,02 0,48

0,41 0,48 0,33 0,49 0,34 0,36 0,44 0,47

0,34 0,33

0,19 0,50 0,42 0,20

0,20 0,26 0,13 0,18 0,15 0,17 0,22 0,25

1,62 0,57 1,51

1,48 1,21 1,11 1,06

0,88

0,55 2,07

0,82 -

0,74 0,41 0,44

0,67 0,67

0,33 0,69 0,84 0,33

0,36 0,43 0,28 0,41 0,30 0,30 0,38 0,40

2,30 1,31 3,91

0,65

1,58 1,48 1,85 1,35

1,19

0,72 2,03

0,98 1,87

1,01 0,50 0,51

0,84 0,89

0,79 1,20 1,40 0,88

0,36 0,35 0,30 0,47 0,29 0,31 0,35 0,36

1,84 0,82 3,44

1,29 1,08 1,57 1,08

1,01

0,55 1,60

0,71 -

0,74 0,37 0,37

0,67 0,81

0,62 0,99 1,15 0,68

0,30 0,31 0,25 0,37 0,24 0,24 0,30 0,30

0,57 0,24 1,16

0,27

0,62 0,46 0,64 0,41

0,48

0,10 0,33

0,21 -

0,31 0,25 0,23

0,25 0,36

0,19 0,26 0,48 0,22

0,13 0,15 0,10 0,06 0,10 0,12 0,14

0,45 0,13 0,99

0,54 0,37 0,57 0,33

0,42

0,08 0,22

0,17 -

0,23 0,20 0,19

0,20 0,32

0,13 0,22 0,42 0,14

0,09 0,13 0,09 0,05 0,08 0,10 0,11

3,33 3,14 3,62

0,67

4,14 2,12 3,50 1,81

5,11

0,92 1,91

1,13 1,86

2,04 1,06 1,07

1,15 2,22

1,85 3,73 2,61 2,26

0,53 0,61 0,36 0,56 0,38 0,47 0,56 0,69

2,73 2,42 3,15

3,85 1,84 3,26 1,63

4,65

0,81 1,64

0,83 -

1,57 0,87 0,86

1,04 2,05

1,61 3,39 2,35 1,96

0,45 0,52 0,31 0,43 0,35 0,40 0,46 0,65

2,30 1,15 0,94

0,63

1,94 1,36 2,18 1,20

1,49

0,60 2,42

0,96 1,71

0,85 0,48 0,50

0,74 0,99

0,88 1,42 1,63 1,02

0,37 0,42 0,35 0,52 0,27 0,30 0,37 0,38

1,95 0,79 0,73

1,73 1,08 1,94 1,00

1,32

0,49 2,08

0,81 -

0,70 0,38 0,41

0,61 0,88

0,68 1,21 1,40 0,79

0,33 0,35 0,32 0,46 0,25 0,24 0,34 0,34

3,99 2,43 10,42

1,09

2,84 2,40 3,63 2,11

2,85

1,70 9,94

3,07 2,64

1,64 0,94 0,98

1,31 1,45

1,53 2,52 2,73 1,84

0,73 0,84 1,20 1,27 0,96 0,58 0,73 0,76

3,40 1,73 9,38

2,50 1,97 3,23 1,83

2,56

1,52 9,05

2,73 -

1,46 0,76 0,79

1,14 1,32

1,16 2,14 2,35 1,40

0,63 0,75 1,05 1,19 0,90 0,49 0,64 0,68

Fontosabb baromfitakarmányok összes és emészthető aminosav tartalma (%) (33. táblázat) (EVONIK, 2010) Metionin Cisztin Met. + Cisz. Treonin Triptofán Arginin Izoleucin Leucin Össz. Em. Össz. Em. Össz. Em. Össz. Em. Össz. Em. Össz. Em. Össz. Em. Össz. Em.

0,34 0,30 0,19 0,28 0,22 0,27 0,31 0,37

Lizin Össz. Em.

2,72 1,74 7,00

0,80

2,27 1,75 2,25 1,56

1,80

0,95 2,74

1,28 2,08

1,27 0,71 0,73

0,96 1,19

0,99 1,33 1,70 1,15

0,52 0,53 0,45 0,67 0,37 0,43 0,49 0,52

2,25 1,22 6,16

1,98 1,38 1,98 1,30

1,60

0,80 2,33

1,03 -

1,06 0,54 0,56

0,80 1,02

0,71 1,11 1,45 0,83

0,44 0,48 0,39 0,58 0,34 0,34 0,43 0,46

Valin Össz. Em.

1,39 0,71 4,99

0,31

1,11 0,94 1,25 0,81

1,03

0,59 1,23

0,70 0,85

0,67 0,41 0,42

0,51 0,53

0,52 0,86 0,94 0,65

0,24 0,29 0,21 0,29 0,23 0,22 0,26 0,23

1,08 0,50 4,19

0,98 0,80 1,15 0,69

0,90

0,49 1,06

0,56 -

1,60 0,33 0,33

0,44 0,49

0,43 0,77 0,84 0,54

0,20 0,26 0,18 0,25 0,22 0,16 0,23 0,22

Hisztidin Össz. Em.

2,21 1,40 5,74

0,73

2,11 1,39 2,44 1,22

2,23

0,70 3,76

1,28 1,61

0,97 0,61 0,64

0,76 1,13

1,02 1,36 1,81 1,07

0,55 0,59 0,47 0,63 0,39 0,41 0,52 0,52

1,81 0,98 5,05

1,90 1,15 2,17 1,06

2,21

0,61 3,31

1,13 -

0,88 0,51 0,50

0,66 1,02

0,78 1,16 1,55 0,82

0,45 0,53 0,42 0,56 0,36 0,34 0,45 0,48

Fenilalanin Össz. Em.

TÁBLÁZATOK

Takarmány alapanyagok korszerű felhasználása a baromfitakarmányozásban

(forrás: Jeroch és mtsai., 2013)

TÁBLÁZATOK Természetes eredetű színezőanyagok átlagos karotintartalma (m g/kg) (34. táblázat) karotintartalom 6.000-10.000 8.000 4.000 440 140 260 375 485

Bársonyvirág (büdöske) liszt (Tageteserecta) Körömvirág liszt (Calendulaarvensis) Hínár liszt (Chorellapyrenoidosa) Pirospaprika Zöld lucernaliszt (15-17% nyersfehérje) Zöld lucernaliszt (20%nyersfehérje) Zöld lucernaliszt (22% nyersfehérje) Zöld lucernaliszt (25% nyersfehérje) Kukoricaglutén (42% nyersfehérje)

110

Kukoricaglutén (60% nyersfehérje)

230

Paprika

275

Szárított sárgarépa Kukorica Vitaminokban gazdag alapanyagok (35. táblázat) Gabonacsíra Kukoricacsíra olaj DDGS Élesztő(pl.sörélesztő) Halolaj Halmáj olaj

Makro elemek Kalcium-karbonát Kalcium-karbonát (kagylóhéj) Szénsavas algamész Hínárliszt Kalcium-klorid Kalcium-szulfát Monokalcium-foszfát (MCP) Dikalcium-foszfát (DCP) Trikalcium-foszfát (TCP) Kalcium-nátrium-foszfát Magnézium-oxid Magnézium-klorid Magnézium-foszfát Nátrium-klorid Nátrium-karbonát Nátrium-foszfát Nátrium-bikarbonát (szóda)

Vitamintartalom β-karotin (kukoricacsíra), E-vitamin,B-vitamin komplexek (kivéve B12-vitamin) β-karotin, E-vitamin, B-vitamin komplexek (kivéve B12-vitamin) B-vitamin komplexek (kivéve B12-vitamin) B-vitamin komplexek (kivéve B12-vitamin, D2-vitamin ) A-vitamin, D3, B12-vitamin A-vitamin, D3, B12-vitamin

1 kg-ra vonatkozó irányadó mennyiségek pl. kukoricacsíra 130 mg E-vitamin (α-tokoferol) 350 mg E-vitamin (α-tokoferol) 115 mg niacin, 1,5 mg biotin 60 mg B2vitamin, 25 mg B6-vitamin, 440 mg niacin, 75 mg pantoténsav, 11 mg folsav 200 000-500 000 NE A-vitamin, 100 000 NE D3-vitamin 2000 000-4000 000 NE A-vitamin (tőkehalmáj olaj)

Néhány ásványianyagkiegészítő makroelemtartalma (36. táblázat) Makroelem-tartalom (%) Ca P Na 36,0 - 38,0 34,0 - 37,0 55,0 35,0 14,0 34,5 26,2 16,0 22,7 26,0 17,5 23,0 19,0 31,0 18,0 6,0 5,0 12,0 38,5 43,0 24,0 20,0 27,0

Mg -

Cl -

52,0 11,9 25,0 -

60,0 -

Takarmány alapanyagok korszerű felhasználása a baromfitakarmányozásban

(forrás: Jeroch és mtsai., 2013)

Alapanyag

(forrás: Jeroch és mtsai., 2013)

65 20-25

Beltartalom Nyers fehérje Nyers zsír Nyers rost Hamu N-mentes kivonat Keményítő Összes cukor Ásványi anyagok Ca P összes P hasznosítható BF Na Linolsav % Baromfi energia ME/B Aminosav tartalom Lizin Metionin Cisztin Metionin + cisztin Treonin Triptofán Arginin Izoleucin Leucin Valin Baromfi emészthető aminosavak Emészthető fehérje Lizin Metionin Cisztin Metionin + cisztin Treonin Triptofán Arginin Izoleucin Leucin Valin

Összetevők

8,00 3,80 2,10 1,40 71,70 62,50 1,50

0,03 0,30 0,07 0,01 1,88

13,87

0,23 0,16 0,18 0,34 0,29 0,06 0,37 0,29 0,99 0,40

6,96 0,18 0,15 0,14 0,30 0,24 0,05 0,34 0,26 0,93 0,35

% % % % %

MJ/kg

% % % % % % % % % %

% % % % % % % % % % %

Kukorica

% % % % % % %

Egység

10,01 0,27 0,16 0,23 0,39 0,28 0,12 0,49 0,36 0,69 0,45

0,33 0,18 0,26 0,45 0,35 0,13 0,56 0,41 0,78 0,52

12,67

0,06 0,33 0,18 0,02 0,92

11,50 1,80 2,30 1,60 69,80 60,00 2,50

Búza

8,09 0,29 0,14 0,18 0,33 0,27 0,07 0,43 0,31 0,60 0,44

0,38 0,17 0,24 0,41 0,36 0,13 0,52 0,38 0,72 0,54

11,50

0,06 0,35 0,17 0,02 0,91

10,50 1,80 4,70 2,30 67,70 52,00 2,00

Árpa

6,56 0,25 0,14 0,12 0,29 0,23 0,06 0,37 0,22 0,45 0,35

0,37 0,17 0,24 0,40 0,33 0,10 0,49 0,34 0,59 0,47

10,82

0,08 0,30 0,15 0,02 0,74

9,50 1,50 2,20 1,80 72,00 54,50 5,00

Rozs

9,02 0,35 0,15 0,25 0,42 0,30 0,11 0,65 0,35 0,68 0,48

0,44 0,18 0,32 0,50 0,39 0,14 0,73 0,42 0,80 0,59

10,59

0,09 0,32 0,08 0,05 1,65

11,00 4,70 10,50 2,80 58,00 38,50 1,50

Zab

9,89 0,35 0,18 0,22 0,42 0,32 0,11 0,52 0,35 0,67 0,46

0,41 0,21 0,27 0,48 0,37 0,13 0,59 0,41 0,74 0,52

12,55

0,07 0,30 0,15 0,02 0,74

11,50 1,50 2,50 1,80 69,70 57,00 3,50

Tritikále

17,85 1,25 0,17 0,23 0,41 0,68 0,16 1,81 0,78 1,34 0,84

1,54 0,22 0,31 0,53 0,82 0,19 1,92 0,90 1,53 1,00

11,23

0,10 0,40 0,13 0,01 0,50

21,50 1,30 5,80 3,20 56,20 43,00 5,00

Borsó

31,62 1,49 0,23 0,53 0,76 1,09 0,25 3,43 1,36 2,29 1,28

1,62 0,26 0,56 0,82 1,19 0,27 3,57 1,45 2,43 1,38

8,11

0,25 0,45 0,15 0,03 1,92

34,00 6,00 13,00 3,50 31,50 8,00 5,50

Csillagfürt

30,60 1,95 0,44 0,44 0,90 1,19 0,40 2,35 1,47 2,41 1,49

2,27 0,52 0,56 1,08 1,42 0,47 2,65 1,69 2,77 1,73

14,73

0,25 0,55 0,14 0,03 9,31

36,00 18,50 5,50 5,00 25,00 5,00 7,00

Szójabab full fat

13,77 0,43 0,33 0,23 0,55 0,46 0,17 1,28 0,62 0,91 0,70

0,60 0,38 0,30 0,68 0,62 0,21 1,40 0,73 1,07 0,86

19,08

0,30 0,55 0,10 0,01 27,48

17,00 44,50 17,00 3,30 10,20 0,00 2,50

Napraforgó mag full fat

16,80 0,90 0,37 0,38 0,73 0,70 0,21 1,10 0,68 1,24 0,87

1,09 0,42 0,50 0,92 0,87 0,25 1,21 0,81 1,39 1,04

18,52

0,45 0,70 0,20 0,03 8,78

20,00 42,00 8,00 4,50 17,50 0,00 5,50

Repcemag full fat

Különböző takarmány alapanyagok kalkulált beltartalmi értékei az Agrofeed keveréktakarmány receptúrák összeállításához (27. táblázat)

12,48 0,50 0,19 0,27 0,44 0,38 0,16 0,90 0,41 0,84 0,54

0,63 0,25 0,34 0,58 0,53 0,21 1,03 0,54 1,02 0,76

11,06

0,10 0,70 0,25 0,03 1,94

16,00 4,00 4,50 3,50 60,00 35,00 5,00

Búza tak. liszt

11,10 0,44 0,17 0,23 0,41 0,36 0,10 0,81 0,39 0,76 0,56

0,59 0,23 0,32 0,55 0,50 0,20 0,97 0,50 0,96 0,71

8,33

0,10 1,10 0,39 0,03 1,70

15,00 3,50 9,50 5,00 55,00 20,00 6,00

Búzakorpa

TÁBLÁZATOK

Takarmány alapanyagok korszerű felhasználása a baromfitakarmányozásban

Összetevők

12,50 44,00 5,00 4,50 27,00 13,50 5,00

0,05 0,65 0,14 0,05 21,78

18,05

0,61 0,24 0,25 0,49 0,48 0,11 0,86 0,39 0,98 0,63

10,10 0,50 0,20 0,16 0,36 0,38 0,09 0,78 0,34 0,86 0,55

% % % % % % %

% % % % %

MJ/kg

% % % % % % % % % %

% % % % % % % % % % %

Egység

57,00 0,91 1,44 1,03 2,43 1,95 0,32 1,83 2,39 9,66 2,71

0,99 1,50 1,11 2,61 2,07 0,33 1,89 2,49 9,96 2,82

15,01

0,03 0,50 0,13 0,05 1,32

60,00 3,00 1,40 1,80 23,80 15,50 0,50

Kukorica glutén

17,20 0,47 0,32 0,33 0,62 0,60 0,12 0,81 0,57 1,70 0,87

0,67 0,38 0,47 0,85 0,80 0,14 0,92 0,69 1,89 1,03

8,05

0,12 0,80 0,20 0,15 1,73

21,50 3,50 7,50 5,50 52,00 20,00 2,00

Kukorica gluétn takarmány

19,00 0,40 0,43 0,29 0,66 0,65 0,12 0,71 0,90 1,98 0,95

0,64 0,53 0,40 0,94 0,92 0,20 0,98 1,11 2,30 1,24

10,34

0,20 0,80 0,28 0,50 3,43

26,00 8,00 7,50 5,00 44,50 9,50 1,50

36,00 2,52 0,54 0,40 0,94 1,66 0,40 1,69 1,64 2,41 1,87

3,15 0,68 0,50 1,17 2,07 0,50 2,12 2,05 3,02 2,34

11,30

0,30 1,45 0,94 0,10 0,00

45,00 2,00 2,50 7,50 35,00 4,50 1,00

40,50 2,58 0,60 0,58 1,19 1,58 0,51 3,11 1,95 3,19 1,94

2,90 0,67 0,71 1,38 1,82 0,60 3,38 2,16 3,54 2,21

9,54

0,30 0,65 0,16 0,02 0,61

46,00 1,50 6,00 6,20 29,30 5,00 9,00

Kukorica TakarDDGS mány-élesztő Szójadara

36,10 2,30 0,54 0,52 1,07 1,43 0,46 2,78 1,74 2,85 1,73

2,71 0,62 0,67 1,29 1,70 0,56 3,16 2,02 3,31 2,06

10,73

0,30 0,65 0,16 0,02 2,43

43,00 6,00 5,50 5,50 29,00 7,00 10,00

Szójabab pogácsa

32,20 1,10 0,74 0,51 1,26 1,20 0,41 2,84 1,42 2,10 1,64

1,30 0,83 0,65 1,48 1,35 0,46 3,05 1,59 2,33 1,87

7,16

0,35 1,05 0,19 0,02 0,73

37,00 1,50 17,00 7,00 27,50 3,00 6,50

Napraforgó dara

28,70 0,98 0,66 0,45 1,12 1,07 0,36 2,53 1,26 1,87 1,47

1,16 0,74 0,58 1,32 1,20 0,41 2,72 1,42 2,08 1,67

7,68

0,30 1,10 0,20 0,02 4,39

33,00 9,00 21,00 6,00 22,00 3,00 6,00

Napraforgó pogácsa

27,00 1,32 0,65 0,53 1,19 1,07 0,32 1,91 1,15 2,10 1,44

1,93 0,75 0,89 1,63 1,54 0,44 2,15 1,44 2,47 1,85

6,08

0,70 1,05 0,29 0,04 0,33

35,50 2,00 11,50 7,00 33,00 5,00 8,00

Repcemag dara

26,90 1,50 0,62 0,60 1,22 1,17 0,35 1,61 1,12 1,85 1,38

1,88 0,72 0,86 1,59 1,50 0,43 2,09 1,40 2,40 1,79

8,84

0,70 1,05 0,29 0,04 1,16

34,50 7,00 11,50 7,00 30,00 3,50 8,50

Repcemag pogácsa

Különböző takarmány alapanyagok kalkulált beltartalmi értékei az Agrofeed keveréktakarmány receptúrák összeállításához (28. táblázat)

Kukorica-csíra keményítő

10,90 0,45 0,18 0,10 0,27 0,45 0,15 0,54 0,48 0,86 0,62

0,77 0,26 0,21 0,47 0,73 0,26 0,76 0,74 1,25 0,95

4,54

1,75 0,25 0,23 0,07 0,29

17,50 3,00 25,00 10,00 35,50 3,00 3,50

Lucerna liszt

9,40 0,38 0,14 0,10 0,24 0,39 0,14 0,40 0,40 0,65 0,49

0,68 0,24 0,17 0,41 0,68 0,25 0,69 0,69 1,14 0,87

3,22

0,55 0,30 0,29 0,15 0,33

16,50 3,50 21,50 11,50 38,00 4,50 5,50

Fűliszt

TÁBLÁZATOK

Takarmány alapanyagok korszerű felhasználása a baromfitakarmányozásban

Tak armány al apanyagok korszerű felhasználása a baromfitakarmányozásban

Tudás, ami táplál

Agrofeed Kft. H-9022 Győr, Dunakapu tér 10. · Levélcím: 9007 Győr, Pf.: 1007 tel.: +36 96 550 620 · fax: +36 96 550 621 · premix agrofeed.hu Felelős szerkesztő: Dr. Zoltán Péter

w w w. a g r o f e e d . h u