Agrofeed baromfi takarmany kiegeszitok email by Agrofeed

Tudás, ami táplál

Takarmány kiegészítők a baromfi fa jok tak armányoz ásában

Tak armány kiegészítők a baromfi fa jok tak armányoz á sában

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés �� 5 Takarmány adalékanyagok fogalma �� 6 A takarmány adalékanyagok jogszabályi háttere az Európai Unióban �� 7 Hozamfokozó vagy nem hozamfokozó? �� 9 A takarmány-adalékanyagok �� 11 1. Technológiai adalék anyagok ��11 2. Érzékszervi tul ajdonságot javító adalék anyagok �� 15 3. Tápértékkel rendelkező adalék anyagok �� 17 4. Az áll attenyésztésben alk almazott adalék anyagok �� 19 5. Kokcidiosztatikumok, hisztomonasztatikumok �� 25

Az Agofeed Kft. és a takarmány-adalékanyagok �� 26

Tak armány kiegészítők a baromfi fa jok tak armányoz á sában

Bevezetés

Bevezetés A modern takarmányozásban számtalan takarmány kiegészítő terméket használunk, aminosavakat, vitaminokat, savakat, kötőanyagokat, mikroelemeket stb. Használunk olyan termékeket is, amiket szintén kiegészítőknek hívunk valamilyen különleges hatással, de mégsem azok, hanem premixek vagy alapanyagok. Mindegyik termékkörre szükség van, de csak jól megválasztva a termékek jellegét, a telepeken vagy a takarmánygyártás közben felmerülő szükségletek szerint, és a megfelelő takarmány receptúrákkal együtt. Én azt gondolom, hogy amit a telepi technológiával, vagy szervezéssel meg lehet oldani, azt nem fogja korrigálni egyetlen adalékanyag sem. Viszont sokszor az új szabályozások (pl. Szalmonella mentesítés), vagy megoldhatatlannak tűnő problémák (pl. madártetű atka), nélkülözhetetlenné teszik ezeket a termékeket, de mint kiegészítők és nem, mint kizárólagos megoldások. Szeretnénk ebben a kiadványban tárgyilagosan, a túlzó tudományos magyarázatokat nélkülözve, jól használható és hasznos tudást átadni a takarmány adalékanyagokról. Sok esetben hajlamosak vagyunk, teljesen tévesen, csak a speciális „hozamfokozó” termékeket ebbe a kategóriába sorolni. Az Uniós szabályozás nagyon jól definiálja a fogalmakat, de sok esetben nehézkessé teszi az engedélyezéseket, és félre magyarázhatóvá teszi e termékek regisztrációjának valódi jelentőségét. Ma már speciális elméleti tudást igényel, a takarmány-kiegészítők, még pontosabban a bennük lévő hatóanyagok alkalmazhatóságának korlátai és lehetőségei, és átlagos felhasználóként, képtelenség követni ennek a területnek a változásait. A takarmány-adalékanyagokkal foglalkozó kiadványunk célja, hogy partnereinknek segítsünk eligazodni mind a jogszabályi, mind pedig a tudományos megközelítésben a mai Európában használatos takarmány-kiegészítő termékek között. A takarmányadalékokat sokan csodaszereknek tekintik, pedig a valóság ennél sokkal racionálisabb, ezért fontosnak tartjuk a jogszabályi háttér és regisztrációs eljárások áttekintését, ezzel is megteremtve a hitelesség alapjait.

Ez egy független, termék és márkaneveket szándékosan kerülő összefoglaló munka, tájékoztatni szeretnénk vele, és nem reklámozni. Én személy szerint is bízom abban, hogy sikerül e termékek megítélésén javítani, valamint egyes területeken az olvasók meglévő tudását elmélyíteni! Az Agrofeed Kft-nél az egyik legfontosabb célunk, ami a fogyasztók elvárásaival és az Európai Uniós szabályokkal is teljesen összhangban van, a biztonságos élelmiszer előállítás. Az élelmiszer biztonság egy folyamat, aminek egy jelentős eleme a takarmányozás, mert az állati termékekben nem lehetnek antibiotikumok vagy egyéb maradványanyagok. Ezért keressük és ajánljuk a betegségek megelőzésének, az immunrendszer serkentésének, a menedzsment hibák korrigálásának, de akár a hőstressz által okozott károk mérséklésének alternatív lehetőségeit. Nagyon fontos továbbá, hogy a termelés hatékonyságát és jövedelmezőségét javítanunk kell a ma használható minden eszközzel. Az Agrofeed Kft. jó időben felismerte, hogy külön üzletágként, a kutatás fejlesztéssel szoros kapcsolatban kell foglalkozni a takarmányadalékokkal. Ezzel a kialakított rendszerrel, a gyakorlati jelentőség és tapasztalatok figyelembe vételével adaptálni tudjuk a tudomány legújabb felfedezéseit a mindennapok takarmányozási megoldásaiba. Nem kell a partnereinknek a molekuláris biológia varázslatait megérteni, elég a bizalom és így „kiegészítjük” egymást. Mint a jó adalékanyag a takarmányt. Köszönöm szépen ennek a kiadványnak az ötletét és lehetőségét Zoltán Péter kollégámnak, aki felismerte, hogy egy ilyen összefoglaló jellegű munka a partnereink munkáját is nagyban segítheti. Köszönöm továbbá Dr. Dublecz Károly tanár úrnak, aki a kiadvány tudományos hátterét biztosította és az alapját is elkészítette. Szintén köszönöm minden kollégámnak a segítséget, mert ez is csapatmunka.

Szijjártó Pál takarmánykiegészítő üzletágvezető Győr, 2016. március 11.

Tak armány kiegészítők a baromfi fa jok tak armányoz á sában

Takarmány adalékanyagok fogalma

Takarmány adalékanyagok fogalma Az Európai Uniós fogalom meghatározás szerint a „takarmány-adalékanyag”: olyan takarmány-alapanyagoktól és előkeverékektől eltérő anyag, mikroorga-

nizmus vagy készítmény, amelyet szándékosan adnak hozzá a takarmányhoz vagy a vízhez, különösen a következő egy vagy több funkció ellátása érdekében;

A takarmány-adalékanyagnak: 1. kedvezően kell befolyásolnia a takarmány jellemzőit, 2. kedvezően kell befolyásolnia az állati termékek jellemzőit, 3. kedvezően kell befolyásolnia a díszhalak és -madarak színét, 4. ki kell elégítenie az állatok tápanyagszükségletét, 5. kedvezően kell befolyásolnia az állattenyésztés környezeti következményeit, 6. kedvezően kell befolyásolnia az állattenyésztést, az állatok teljesítményét vagy jólétét, különösen a gyomor-béltraktus flórájára vagy a takarmányok emészthetőségére gyakorolt hatásával, vagy 7. kokcidiosztatikus vagy hisztomonosztatikus hatással kell rendelkeznie. Nem elég, hogy a fenti feltételek teljesülnek, a legfontosabb szempont, hogy az adalékanyag használata biztonságos legyen az állati, emberi egészségre és a környezetre nézve. Tovább bonyolítja az Uniós döntéshozók dolgát, az új adalékanyagok engedélyezési eljárásánál, a takarmány-alapanyagok definíciója is, vagyis a lehetséges átfedések.

Takarmány alapanyagok: olyan természetes állapotú, friss vagy tartósított, növényi vagy állati eredetű termékek, amelyek elsődleges rendeltetése az állatok táplálkozási szükségleteinek fedezése, illetve az ilyen termékek ipari feldolgozásából származó termékek, valamint olyan szerves vagy szervetlen anyagok, adalékanyagokkal vagy azok nélkül, amelyeket akár magukban, akár feldolgozás után állatok etetéséhez vagy összetett takarmányok előállításához vagy előkeverékek vivő anyagaként szándékoznak felhasználni. Így mivel a gyakorlatban sokszor nem egyértelmű a fenti tulajdonságok megítélése a bizonytalan helyzetű anyagokat inkább alapanyagnak minősítik, mint például az oligoszacharidok, makroalgák, és az elölt mikroorganizmusokat tartalmazó készítmények esetében is. Pedig a prebiotikus hatással rendelkező termékek, bizonyítottan módosítják a mikrobióta összetételét, az elölt mikroorganizmusok serkentik az immunrendszert, az algák mikotoxinokat köthetnek meg, magas lehet a zsírsav tartalmuk tehát kedvezően befolyásolhatják az állatok teljesítményét.

Tak armány kiegészítők a baromfi fa jok tak armányoz á sában

A takarmány adalékanyagok jogszabályi háttere

A takarmány adalékanyagok jogszabályi háttere az Európai Unióban A takarmány-kiegészítők használatát és címkézésre vonatkozó előírásait, az Európai Unió 1831/2003/EK rendelete szabályozza. A takarmány adalékanyagok az alábbi kategóriákba sorolhatók: technológiai adalékok (tartósítószerek, antioxidánsok, emulzifikálók, stabilizálók, toxinkötő anyagok stb.), érzékszervi tulajdonságokat befolyásoló adalékok (színező anyagok, íz- és aroma vegyületek, tápértékkel rendelkező adalékok (vitaminok, pro-vitaminok, mikroelemek, aminosavak és azok analógjai), állattenyésztésben alkalmazott adalékok (emésztést fokozók, bélflóra stabilizálók, enzimek stb.), valamint a kokcidiosztatikumok és hisztomonosztatikumok. A rendelet kiemelten a takarmány- és élelmiszer-biztonság, az emberi és állati egészség és jólét, valamint a környezet a felhasználók és a fogyasztók takarmány-adalékanyagokkal kapcsolatos védelmét szabályozza. Ennek érdekében a különböző felhasználható adalékanyagok vizsgálatát és szakvéleményezését az EFSA azaz Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság végzi. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) feladatai: „Az EFSA tudományos szakvéleményt nyújt az élelmiszerekkel kapcsolatos – már ismert, illetve újonnan felmerülő – kockázatokról. Ezt a véleményt figyelembe veszik az uniós jogalkotók és szakpolitikai döntéshozók, így az EFSA-nak köszönhetően a fogyasztók fokozottabb védelmet élveznek az élelmiszerláncban felmerülő kockázatokkal szemben.

• •

Egy új adalékanyag engedélyezését az Európai Tanács és Parlament végzi, az Európai Unió Takarmányozási Bizottsága által elkészített véleményezés alapján, az E számmal rendelkező adalékoknak nem kell külön engedélyezés. Az egyes takarmány-kiegészítők engedélyezéséről egy Európai Uniós rendelet készül, és ebben az esetben frissítik az Európai Unióban engedélyezett takarmány-adalékanyagokat tartalmazó „Takarmányadalékok Közösségi Nyilvántartását” vagy angolul „Register of Feed Additives”. Minden adalékanyagnak nyilvánított készítményt besorolnak az 5 takarmány-adalékanyag kategóriának egyikébe (számmal jelölt), és ezeken belül a megfelelő funkciós csoportba (betűvel jelölt). Az 1831/2003/EK rendelet I. melléklete szerinti adalékkategóriák és funkcionális csoportok felsorolása: 1. A „technológiai adalékanyagok” kategóriájába a következő funkcionális csoportok tartoznak: a. tartósítószerek: olyan anyagok, vagy adott eset-

Az EFSA hatáskörébe a következő területek tartoznak:

• • • • •

élelmiszer- és takarmánybiztonság, táplálkozás, állategészségügy és -jólét, növényvédelem, növényegészségügy.

Az EFSA munkája a következőket foglalja magába:

• • •

tudományos adatok és szakvélemények gyűjtése független és a tudomány állásának megfelelő szakvélemény nyújtása az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos kérdésekben a nyilvánosság tájékoztatása az EFSA által végzett tudományos munkáról

együttműködés uniós tagállamokkal, nemzetközi szervezetekkel, és más érdekeltekkel az Unió élelmiszer-biztonsági rendszerébe vetett bizalom növelése megbízható szakvélemények nyújtása révén”. (forrás európa.eu)

d. e. f. g.

ben mikroorganizmusok, amelyek megvédik a takarmányt a mikroorganizmusok vagy anyagcseretermékeik által előidézett minőségromlástól; antioxidánsok: olyan anyagok, amelyek meghos�szabbítják a takarmányok és takarmány-alapanyagok eltarthatósági idejét azáltal, hogy megvédik az oxidáció által előidézett minőségromlástól; emulgeálószerek: olyan anyagok, amelyek lehetővé teszik, hogy a takarmányokban két vagy több elegyíthetetlen fázisból homogén keveréket alakítsanak ki és tartsanak fenn; stabilizátorok: a takarmányok fizikokémiai állapotának fenntartását lehetővé tevő anyagok; sűrítőanyagok: a takarmányok viszkozitását növelő anyagok; zselésítő anyagok: olyan anyagok, amelyek egy takarmánynak gél képzés révén szerkezetet adnak; kötőanyagok: a takarmány részecskéinek összetapadásra való hajlamát növelő anyagok;

Tak armány kiegészítők a baromfi fa jok tak armányoz á sában

A takarmány adalékanyagok jogszabályi háttere h. a radionuklidokkal való szennyeződést korlátozó anyagok: olyan anyagok, amelyek megakadá-

j. k.

lyozzák a radionuklidok felszívódását, vagy elősegítik azok kiválasztását; csomósodás gátló anyagok: a takarmány különálló részecskéinek összetapadásra való hajlamát csökkentő anyagok; savasságot szabályozó anyagok: a takarmányok pH-ját beállító anyagok; szilázs-adalékanyagok: a szilázs készítés javítása céljából a takarmányhoz kevert anyagok, beleértve az enzimeket vagy mikroorganizmusokat is; denaturáló szerek: olyan anyagok, amelyek feldolgozott takarmányok gyártása során felhasználva lehetővé teszik egyes élelmiszer- vagy takarmány-alapanyagok származásának azonosítását.

m. a takarmány mikotoxinok általi fertőzésének csökkentésére szolgáló anyagok: olyan anya-

gok, amelyek elnyomják vagy csökkentik a mikotoxinok felszívódását és segítik azok kiválasztódását, vagy módosítják azok hatásmechanizmusát

2. Az „érzékszervi tulajdonságokat javító adalékanyagok” kategóriájába a következő funkcionális csoportok tartoznak: a. színezékek:

•

a takarmányt megszínező vagy annak színét helyreállító anyagok; • az állati eredetű élelmiszert megszínező anyagok; • a díszhalak vagy -madarak színét kedvezően befolyásoló anyagok; b. aromaanyagok: olyan anyagok, amelyek takarmányokba keverése javítja a takarmány szagát vagy ízletességét.

3. A „tápértékkel rendelkező adalékanyagok” kategóriájába a következő funkcionális csoportok tartoznak: a. vitaminok, provitaminok, és olyan kémiailag jól

meghatározott anyagok, amelyeknek hasonló hatása van; b. nyomelemek vegyületei; c. aminosavak, sóik és analógjaik; d. karbamid és származékai.

4. Az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” kategóriájába a következő funkcionális csoportok tartoznak: a. emészthetőséget fokozó anyagok: olyan anya-

gok, amelyek az állatokkal megetetve bizonyos takarmány alapanyagokra gyakorolt hatásuk révén növelik a takarmány emészthetőségét; b. bélflóra-stabilizálók: mikroorganizmusok vagy egyéb kémiailag meghatározott anyagok, amelyek az állatokkal megetetve pozitív hatást gyakorolnak a bélflórára; c. a környezetre kedvező hatást gyakoroló anyagok; d. egyéb állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok.

5. Kokcidiosztatikumok és hisztomonosztatikumok

Tak armány kiegészítők a baromfi fa jok tak armányoz á sában

Hozamfokozó vagy nem hozamfokozó?

Hozamfokozó vagy nem hozamfokozó? „Takarmány-kiegészítők” a köznyelvben! Az olyan kiegészítőket, amelyek kedvezően befolyásolhatják a teljesítmény paramétereket, vagyis a fajlagos takarmány felhasználást és a napi testtömeg gyarapodást, az Európai Unió a 4 kategória, d funkcionális csoportjába sorolja, mint „egyéb állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok”. A 4d csoportban jelenleg 5 engedélyezett készítményt találunk, amiket bizonyos megkötésekkel a baromfik számára lehet használni, de ezeknél a készítményeknél is az állatjólét és az élelmiszer biztonság a legfontosabb, tehát nem feltétlenül javítják a teljesítmény eredményeket. A hozamfokozás tekintetében az EFSA, függetlenként nagyon óvatos szakvéleményeket ad, pl. „megvan a lehetőség arra, hogy kedvezően befolyásolja a teljesítmény paramétereket”. A probiotikus készítményeknek van saját funkciós csoportjuk, így az EFSA által megállapított hatásuk sokkal egyértelműbb, mint az egyéb kiegészítőknek. A piacon mégis több száz különböző a gyártók szerint „hozamfokozó” termékkel találkozunk, hogy lehetséges ez, ha nincs engedélyük? A bonyolult, hos�szadalmas és költséges Európai Uniós engedélyezési eljárás következtében, csak nagyon kevés teljesítmény eredményekre ható adalékanyag kerül nyilvántartásba vételre. Viszont akár alapanyagként, ahogyan ezt a prebiotikumoknál már említettük, vagy akár előkeverékként, ami különböző additívok keveréke vivőanyaggal, lehetséges forgalomba hozni, a köznyelvben „takarmány kiegészítőnek” nevezett termékeket. Amire a gyártók és kereskedők figyelnek, hogy magának a terméknek nem tulajdoníthatnak semmiféle teljesítmény javító, vagy egészségi állapotra ható tulajdonságot, de a termékben lévő hatóanyagoknak igen, mivel ezek az összetevők engedélyezett adalékok az EU-ban és megvan a megfelelő tudományos irodalmi háttere az állításoknak. Ezért lehetséges, hogy a különböző növényi kivonatoknak, molekuláknak, savaknak stb. a keverékei nagyon nagy választékban elérhetőek a termelők számára. Az egyetlen aggályos pont, hogy a termékek összehasonlítása és értékelése nagy tudományos felkészültséget igényel. Egy egyszerűnek tűnő telepi kísérletben is nagy szerepe van a szerencse faktornak, nagyon hiányzik a független szakmai értékelés. Így sokszor a termékek kiválasztásánál a marketingnek több szerep jut, mint a valóságnak, és ez tönkreteszi a valóban értékes gyártók és hasznos termékek megítélését is.

A fentiek ismeretében, a különböző termékek gyártóinak nagyon nagy a felelősségük, hogy ne tévesszék meg a felhasználókat, és csak olyan tulajdonságokkal ruházzák fel a „takarmány-kiegészítőiket” amik igazolhatóak, és amelyeknek a szabályozási háttér is teret enged. Ahhoz, hogy a gyártók és fejlesztők közötti verseny egyenlőség fenntartható legyen, hogy a gyorsan változó piac igényeire is gyors megoldások szülessenek, nagy szükség lenne egy egyszerűsített és olcsóbb engedélyezési eljárásra az Unió részéről is. Az, hogy ilyen nagyszámú termék van jelen a piacon, annak köszönhető, hogy a nagyüzemi állattartás folyton új állategészségügyi kihívások elé állítja a termelőket/integrációkat. A gazdasági környezet változásai nagymértékben csökkentik a jövedelmezőséget, és a hatékonyság fokozása a túlélés záloga lett. A jogszabályi változások, pl. szalmonella mentesítés, vagy az antibiotikumok használatának korlátozása, továbbá a fogyasztók elvárásai szintén megteremtik az igényt arra, hogy biztonságos kiegészítő termékeket használjunk, amelyek segíthetik a mindennapi munkánkat, valamint, hogy alternatív „hozamfokozó” megoldásokkal támogassuk a biztonságos és jövedelmező állati termék előállítást! Az antimikrobiális készítmények hozamfokozó hatását már 1949-ben bemutatták, amikor is tetraciklin maradvány a baromfi takarmányokban, megnövelte az állatok súlygyarapodását. A takarmányozásban használt szubterápiás antibiotikumoknak, a betegségek megelőzésében, javuló fajlagos takarmány hasznosításban, és jobb súlygyarapodásban volt a legfőbb szerepe. Ezek a hatások sokkal intenzívebben jelentkeztek fiatal állatoknál, ahol magas volt a stressz, ott ahol a telepi menedzsment és a higiénés feltételek rosszak voltak. A „hozamfokozó” kifejezés története, a szubterápiás dózisban alkalmazott antibiotikumoktól ered. Széles körű alkalmazásuk azonban felvetette az úgynevezett keresztrezisztencia kialakulásának kockázatát, ami azt jelenti, hogy több baktériumtörzs a gyógyászatban alkalmazott antibiotikumokra is rezisztenssé válhat. Emiatt az Európai Unióban 2000-től kezdődően csökkentették, 2006. január 1-től pedig megszüntették a hozamfokozó antibiotikumok felhasználását. A fenti aggályok ellenére a világ számos részén napjainkban is használják őket, de

Tak armány kiegészítők a baromfi fa jok tak armányoz á sában

Hozamfokozó vagy nem hozamfokozó? a tudatos fogyasztók antibiotikum mentes húst szeretnének, így ma már a világ legnagyobb integrációi (Tyson Foods, Pilgrim’s Pride, Perdue, USA), önkéntesen is felfüggesztik a használatukat. A kutatók figyelme és a pénzügyi lehetőségek is az alternatívák keresésére fordult, hogy biztonságos megoldásokkal hogyan lehet betegségeket megelőzni, és, hogy a termelés fenntartható, jövedelmező legyen úgy, hogy közben a piaci igényeket is ki kell elégíteni. Ezért ezeket az új és nagyon sokféle „Takarmány-kiegészítőket” annak érdekében keverjük a takarmányokhoz, hogy javítsuk a táplálóanyagok emészthetőségét, hasznosulását, a bél mikroflórájának stabilitását és ezáltal a gazdasági állatok fajlagos mutatóit, immunrendszerét és egészségi állapotát. Az egyes takarmány-kiegészítők hatását nagyban befolyásolja a takarmányok összetétele, a felhasznált alapanyagok, a madarak életkora, hasznosítási típusa. Kiemelten fontos, az adalékanyagokban található hatóanyagok állandó minősége, egymásra gyakorolt hatásuk, de még a takarmány gyártási technológia is (pl. granulálás). A

takarmány-kiegészítők általában kis koncentrációban, többnyire gramm/tonna nagyságrendben, a premixek komponenseiként kerülnek felhasználásra. A keverési hibák elkerülése és a megfelelő homogenitás elérése érdekében bekeverésüket csak az erre felkészült üzemek végezhetik. Ezek a tényezők a főbb magyarázatai annak, hogy a különböző takarmány-kiegészítőkkel végzett kísérletek eredményei sokszor ellentmondásosak és számos esetben a gyakorlatban nem igazolható a készítményeknek tulajdonított pozitív hatás.

Tak armány kiegészítők a baromfi fa jok tak armányoz á sában

A takarmány-adalékanyagok

A takarmány-adalékanyagok A következő részben a Takarmányadalékok Közösségi Nyilvántartásának tematikáját követjük, de az egyes kategóriákban és funkciós csoportokban a külön-

böző anyagok egyéb felhasználhatóságára és gyakorlati tapasztalatokra is kitérünk.

1. Technológiai adalékanyagok A technológiai adalékanyagok elsősorban a takarmány feldolgozás és gyártás minőségét, továbbá a takarmány táplálóanyagai és a különböző egyéb takarmány-kiegészítők stabilitását, eltarthatóságát javítják. a. tartósító szerek, az állattenyésztésben hasz-

nált szerves savak nagy része ebben a csoportban regisztrált. Tartósítószerként a baromfitakarmányozásban

is elsősorban a különböző szerves savak (citromsav, tejsav, propionsav, fumársav, hangyasav, szorbinsav stb.) használatosak. A szerves savak a takarmány alapanyagok tárolása során meggátolják a baktériumok és különböző gombák, penészek elszaporodását, ezáltal csökkentve a képződő mikotoxinok mennyiségét is. Velük a gabonák nagyobb víztartalommal is biztonságosan tárolhatók. A szerves savak és azok sói nem csupán tartósítószerként, hanem mint takarmány-kiegészítők is használatosak. A szerves savak etetése már több mint 30 éves múltra tekint vissza, nagyon pozitív eredményekkel, így ígéretes alternatívái lehetnek az antibiotikumos hozamfokozóknak valamint az egyik legmagasabb költség-haszon aránnyal bírnak a többi alternatív vegyülethez képest. Számos felfedezett hatásmechanizmusuk közül, a legfontosabbak: 1. Az enterális kórokozók gátlása és a mikroflóra szabályozása 2. disszociáció következtében H+ proton ellátás, és ezáltal a gyomor pH csökkentése, a pepszinogén aktiválása, és jobb táplálóanyag emészthetőség 3. A bélhám sejtjeinek tápanyaggal való ellátása, ezáltal az epitél sejtek osztódásának fokozása, nagyobb felszívó kapacitás kialakítása

Hatásuk a bél mikroflórára Azon túl, hogy a környezetük pH-ját befolyásolják, a szerves savak antibakteriális hatása a protonokkal (H+ ionok) és az anionokkal (RCOO- ionok) magyarázható, melyekre a szerves savak szétválnak, miután átléptek a baktérium sejtfalán. A gyenge savak, beleértve azokat, melyek a bél fermentáció során képződnek, átdiffun-

dálhatnak a bakteriális sejtmembránon töltetlen, protonált formában és disszociálnak a sejt belsejében, csökkentve a sejtben a belső pH-t és gátolják a sejten belüli enzim- és transzportrendszerek működését. A belső pH helyreállítása, a hidrogén ionok eltávolítása kimeríti a baktériumok ATP tartalékait és a pusztulásukhoz vezet. A szerves savaknak, az egyes baktériumokkal szembeni in vitro antimikrobiális hatását a minimális gátló koncentráció (MIC) meghatározásával jellemezzük, amivel a vizsgált baktériumtörzs meghatározott mennyiségének szaporodását gátolni lehet. A szorbinsav, citromsav, almasav, hangyasav és a benzoesav erős antibakteriális tulajdonsággal rendelkezik. Az in vivo hatásokat a bél mikroflórára nehezebb bemutatni, és ezért nehéz egyértelmű eredményeket felismerni. Azt találták, hogy különféle gyenge szerves savakkal végzett savanyítás, csökkenti a kórokozók kolonizációját, és javítja a fehérje, Ca, P, Mg és a Zn emészthetőségét. A hangyasav és sói például csökkentik az E. coli és Szalmonella számot, negatívan befolyásolják ugyanakkor a tejsavtermelőket is. Az ecetsav és propionsav csupán nagy koncentrációban hatékony, a vajsav igazolt módon hatékony a coliform baktériumok gátlásában. A tejsav hatással van az E. coli koncentrációjára, a szorbinsav pedig a Szalmonella és a coliformok szaporodására együttesen. A savanyítók termelési paraméterekben is megmutatkozó pozitív hatását a választott malacok és a hízósertések esetében számos kutatási eredmény bizonyítja. A baromfifajokkal végzett kutatások eredményei nem mindig egyértelműek, és ez az eltérő emésztésből adódik. A szerves savak gyorsan lebomlanak, felszívódnak a csípőbélbe való belépéskor, a takarmányokhoz keverve vagy az ivóvízhez adagolva elsősorban az előbél szakaszok és a vékonybél a pH-ját csökkenthetik, és ezért a korlátozott lehet a hatásuk a bélflóra szabályozásában. Védett (mikrokapszulázott, bevont stb.) formában akár a vakbélben zajló mikrobiális fermentációt is befolyásolhatják.

Tak armány kiegészítők a baromfi fa jok tak armányoz á sában

A takarmány-adalékanyagok b. Az antioxidánsok az oxidációra ér-

zékeny vegyületek, a telítetlen zsírsavak, a különböző vitaminok és karotinoidok lebomlását gátolják, késleltetik. Használatuk elsősorban a telítetlen zsírsavakban gazdag, kukorica alapú, full-fat szóját, repcét, napraforgót, repcepogácsát, DDGS-t vagy olaj-kiegészítést nagyobb arányban tartalmazó tápok esetében fontos. Megkülönböztetünk szintetikus és természetes antioxidánsokat, melyek közül a baromfi takarmányokban a szintetikus formák dominálnak. Az Európai Unióban engedélyezett kiegészítők közül a takarmányipar elsősorban a butil-hidroxi-anizolt (BHA), a butil-hidroxi-toluolt (BHT), az etoxi-metilquinolint (EMQ) és a gubacssav sóit, a különböző gallátokat használja. Ennél a csoportnál beszélünk az oxidatív stressz jelentőségéről. A szervezetben történő oxidatív folyamatok gátlására használható antioxidánsok közül, a természetes növényi kivonatok az aromaanyagok funkcionális csoportban, a vitaminok és nyomelemek pedig a 3. kategóriában vannak regisztrálva.

Az oxidatív stressz: gyenge testtömeg gyarapodást és fajlagos takarmányhasznosítás romlást okoz, vakcinázásokra való rosszabb választ eredményez, betegségekre hajlamosít főleg opportunista kórokozók esetén (pl. Kóliformok). Kialakulásának okai az intenzíven tartott állományoknál, nagyon sokféle lehet; magas hőmérséklet: hőstressz, napfény hatása (UV sugárzás), fertőtlenítő szerek, fémionok főleg a vas, réz és a mangán jelenléte, a megemelt többszörösen telítetlen zsírsav-bevitel, fehérje, aminosav hiányok (kiemelten a metionin és cisztein), az A-vitamin túladagolása, mikotoxinok stb. Egyéb környezeti stressz hatások is okozhatják: pl. takarmány váltás, választás, az éhezés (baromfinál elég 1 nap), hideg környezet, zsúfoltság, zaj, vírusos vagy bakteriális megbetegedések, a gyors anyagcsere (brojlercsirke), gyulladásos folyamatok stb. Ezt az oxidatív stresszt lehet antioxidánsokkal kezelni, leggyakrabban használt antioxidánsok az Evagy a C-vitamin, a szelén, viszont ezek használatának korlátai vannak. A különböző antioxidánsok egymással kölcsönhatásban ártalmatlanítják a ROM-okat (reaktív oxigén metabolitokat), így a legcélravezetőbb egyszerre több különböző exogén hatóanyag használata. A természetes források között a nagyobb dózisban etetett E- vitamin antioxidáns hatása a legközismertebb. A tokoferolok az egyik leghatásosabb gyök megkötők, nem elsősorban csak a takarmány táplálóanyagait védik az oxidációtól, hanem felszívódva a madarak szöveteiben található telítetlen zsírsavakat és a sejtmembránokat is. Emiatt a vágást megelőző időszakban etetett nagyobb dózisú E vitamin beépülve a húsba, javítja annak eltart-

hatóságát. A szülőpár állományokban való alkalmazásuk, nagyon jótékony hatással van a fiatal brojler csirkék antioxidáns kapacitására a vérplazmában. Nagy koncentrációban való használata, szabadgyökök képződéséhez vezet, vagyis prooxidánsként viselkedik. C-vitamin (aszkorbinsav), lánctörő antioxidáns, a vitaminok közül a C-vitamin antioxidáns szerepe főleg a karotin és az E-vitamin regenerálásában van. Víz oldékony vitaminként elsősorban elsőrendű antioxidánsként hat, megóvja a sejthártyákat (membránokat) és a lipideket a szabad gyökök károsító hatásától. Számos szabad gyök befogására képes, például semlegesíti a szuperoxidaniont, és a hidrogénperoxidot. A C-vitamint antioxidáns tulajdonságai miatt használjuk az állományainkban, különböző stressz szituációkban, elsősorban a hőstressz esetében. A karotinoidok, leggyakrabban a béta-karotin, főleg provitamin hatása miatt. A növényekben nagy számban fordulnak elő egyéb karotinoidok is (pl. lutein, likopén, fukoxantin, kantaxantin, alfa-karotin, zeaxantin), amelyek szintén antioxidáns hatásúak. A karotinoidok a sejthártyákba beépülve védik azokat az oxidatív károsodástól. A különféle gyógy- és fűszernövény, továbbá gyümölcs kivonatok úgyszintén tartalmaznak antioxidáns hatású anyagokat. Ilyen fenolos diterpén típusú vegyületek találhatók például a rozmaringban és a zsályában. A polifenolok, flavonoidok, láncmegszakító elektrondonor antioxidánsok, a közvetlen szabadgyök-befogásban és a lipidperoxidáció megakadályozásban van fontos szerepük. A „polifenol” mindazon molekulák gyűjtőneve, melyek több fenolos hidroxilcsoportot tartalmaznak. Ilyen vegyületek a flavonoidok, kumarinok, lignánok, ligninek és más kismolekulák, mint például a katechinek vagy a pirogallol. A flavonoidok és izoflavonoidok nagy szerkezeti változatosságot mutatnak, és ma már körülbelül 6000 képviselőjük molekulaszerkezetét ismerjük. A növényi kivonatokból származó fenolok, flavonoidok az E vitaminnál is erősebb antioxidáns hatással bírnak. Ezeknek a termékeknek nincsenek korlátaik, és széleskörben fejtik ki hatásukat. Alkalmazásuk lehetséges a meglévő takarmány receptúrákban, ontop módon, vagy az E vitamin részleges kiváltásával is. Az antioxidáns vitaminok és növényi kivonatok együttes használata az oxidatív stressz megelőzésére, hatásosabb, mint külön-külön való alkalmazásuk. Különböző gyököket kötnek, valamint a molekulák egymás regenerációjáért is felelősek. Az élő szervezetben ugyanis az antioxidánsok, köztük a vitaminok is, egységes, egymásra épülő rendszert alkotnak!

Tak armány kiegészítők a baromfi fa jok tak armányoz á sában

A takarmány-adalékanyagok A madarakban általában kevésbé alakul ki az oxidatív stressz, ez részben köszönhető a táplálkozásuknak, és a kiválóan működő antioxidáns rendszerüknek. A modern nagy hozamokra képes genetikák, a szuper intenzív takarmányozás, a kórokozók fokozott jelenléte, tehát összességében a nagyüzemi állattartás viszont oxidatív folyamatokat indukál, amit a madár saját védekező rendszere már nem teljesen képes kezelni. c. emulgeálószerek, d. stabilizátorok, e. sűrítőanyagok, f. zselésítő anyagok funk-

cionális csoportokban jelenleg nem található a nyilvántartásban adalékanyag, de mivel az E számmal rendelkező élelmiszer adalékanyagoknak nem szükséges külön engedélyezés, így ezek nagyrészt használhatóak a takarmánygyártásban is. 400-409 – alginátok 410-419 – természetes mézgák

Sűrítőanyagok, stabilizátorok és emulgeálószerek

420-429 – egyéb természetes szerek 430-439 – poli-oxietilén vegyületek 440-449 – természetes emulgálószerek 450-459 – foszfátok 460-469 – cellulóz vegyületek 470-489 – zsírsavak és vegyületeik 490-495 – egyebek

1. táblázat. Sűrítőanyagok, stabilizátorok és emulgeálószerek, E számai

g. kötőanyagok A baromfi takarmányok végső

formátuma az esetek többségében a granulátum. A granulátumok szilárdsága fontos minősítő paraméter. A gyorsan széteső pelletek csökkentik a takarmányfelvételt és növelik a kiszóródott hányadot. Elsősorban a magas kukorica és olajtartalmú tápokból nehéz jó minőségű pelletet készíteni. A pelletkötő anyagok az ilyen receptúrák esetén is képesek javítani a pelletszilárdságot. A gyakorlatban a papírgyártás során képződő melléktermék, a lignoszulfonát, a mesterségesen előállított vízoldató cellulózszármazék, a karboxi-metilcellulóz és a polimetil-karbamid a legáltalánosabban használatos kiegészítő. A biodízelgyártás melléktermékeként képződő glicerin és a melasz is használható pelletkötő anyagként. h. a radionuklidokkal való szennyeződést korlátozó anyagok között a bentonitot ta-

láljuk, ami takarmányokban használatos, de jellemzően nem a cézium izotópok megkötésére.

i. A kis mennyiségben szükséges vegyületek homogén

elkeverhetőségének feltétele, hogy a tápgyártás egyik munkafolyamatában se következzen be a különböző komponensek letapadása, csomósodása. A premixek-

hez ezért általában csomósodást gátló kiegészítőket, szilikátokat, sztearátokat kevernek. k. Egy jelentős csoport, nagyon sok regisztrált termékkel, a szilázs készítés a kérődző állatfajok esetében

érdekes, így itt nem foglalkozunk vele részletesebben.

m. a takarmány mikotoxinok általi fertőzésének csökkentésére szolgáló anyagok

A mikotoxinok által okozott károk jelentősek, de az ellenük való védekezés lehetőségei, de legfőképpen a választott megoldás hatékonyságának értékelése/mérése nagyon bonyolult feladat. Az EFSA 2009-ben készített egy jelentős tanulmányt a lehetséges „toxinkötő” vagy detoxifikáló készítményekről, és ennek eredményeképpen született meg az „m” funkcionális csoport. „EU 386/2009 a takarmány mikotoxinok általi fertőzésének csökkentésére szolgáló anyagok: olyan anyagok, amelyek elnyomják vagy csökkentik a mikotoxinok felszívódását és segítik azok kiválasztódását, vagy módosítják azok hatásmechanizmusát.” Ebbe a csoportba a mai napig csak 3 terméket engedélyeztek, egy bentonitot az aflatoxin megkötésére, egy baktériumot a DON szennyezettség csökkentésére és valamint egy enzimet a fumonizin fertőzés csökkentésére. Mivel nagyon sok biztonsági és értékelhetőségi nehézség merül fel a toxinkötő készítmények értékelése során, így klasszikus értelemben vett kötő termékek engedélyezését nem is várjuk a közeljövőben. A takarmányok mikotoxin szennyeződése komoly károkat okoz az állattenyésztésben, emellett élelmiszerbiztonsági kockázatot is jelent. A legnagyobb gazdasági kiesést az a mikotoxin szint jelenti, ami látványos tüneteket ugyan nem produkál, de a háttérben testtömeg gyarapodás csökkenést, fajlagos takarmány hasznosítás romlást stb. eredményez. A mikotoxinok negatív hatásai:

• • • • • • • •

Csökken az ellenálló képesség (immunvédelem), romlik a vakcinázások eredményessége, Betegségekre való fokozott érzékenység, A létfontosságú szervek közül elsősorban a detoxifikálást és kiválasztást végző májat és vesét károsítják Takarmányfelvétel csökkenése, Rosszabb takarmányhasznosulás, Növekedés (testtömeg gyarapodás) csökkenése, Szaporodási, termékenységi paraméterek romlása, A végtermék értékcsökkenése (pl. aflatoxinos tej).

A mikotoxinok okozta károk csökkentése komplex feladatot jelent, amelynek egyik lehetséges módja a takarmányok toxinkötő vagy semlegesítő anyagokkal

Tak armány kiegészítők a baromfi fa jok tak armányoz á sában

A takarmány-adalékanyagok való kiegészítése. A toxinkötők csökkentik a mikotoxinok bélből történő felszívódását, illetve részleges lebontásuk, átalakításuk révén csökkentik azok toxikus hatását. A toxinkötők hatékonyságának a mérésére a következő módszerek léteznek:

•

statikus in vitro: Amikor nedves közegben, szintetikus toxinokkal szennyezett mintákhoz adnak hozzá toxinkötő készítményt, a pH változtatásával értékelik a megkötő kapacitást. A hátránya ennek az eljárásnak, hogy nem tudja szimulálni a bélben lejátszódó dinamikus folyamatokat, sem a fizikai behatásokat (súrlódás) sem pedig a biokémiai folyamokat pl. a mikroflóra, az enzimek és a pH folyamatos változását. Az így kapott eredmények nem adnak igazán használható adatot. emésztőcsatorna in vitro modell: A takarmány elfogyasztása utáni, emésztést és az emésztőcsatornában zajló folyamatokat (gyomor, vékonybél és vastagbél) szimulálja a berendezés, a valós in vivo kísérletekhez a legközelebbi adatokat adja. in vivo kísérletek: Nincs standard elfogadott metódus az eredmények értékelésére, jellemzően a teljesítmény eredményekre, az ürített toxinok mennyiségére vagy egyéb tünetek vizsgálatára irányulnak. A valóságban a bélcsatornában lévő nagyon komplex mikroflóra, vagy a takarmányban található egyéb összetevők is, pl. rostok is hatással vannak a mikotoxinok felszívódására vagy ürítésére.

A toxinkötő kiegészítők nem nyújtanak teljes körű védelmet, affinitásuk toxinonként változó. Az aflatoxin és a zearalenon megkötésére jobb hatékonysággal képesek, mint pl. a DON-ra. A toxinkötőkkel kapcsolatban nem tisztázott, hogy használatuk során milyen mértékű a különböző mikro-komponensek, az ásványi anyagok és a vitaminok felszívódásának csökkenése. A Pannon Egyetem Georgikon karának, in vitro vizsgálatai alapján a különböző toxinkötők csupán átlagosan 30%-os hatékonysággal képesek megkötni a T2, DON és F2 toxinokat. A különböző készítmények a zearalenont tudják a legnagyobb hatékonysággal (60-70%) megkötni (Dublecz és mtsai. 2009). Az alapvető csoportosítás szerint vannak szervetlen és szerves toxinkötők és készítmények, amelyek módosítják a toxinok hatásmechanizmusát. Szervetlen mikotoxin kötők jellemzően agyagásványok, amelyeket főleg bányásznak majd különböző módokon kezelnek: tisztítás, aprítás, felület módosítás pl. szerves savakkal.

Szerkezetüktől függően lehetnek: Filloszilikátok (réteg szilikátok) ilyenek az agyagok, pl. a montmorillonit, bentonit, szmektit, (HSCAS) Al, Na, Ca szilikátok, szepiolit, kaolinit, vermikulit, illit. Tektoszilikátok (térhálós szilikátok) zeolit, klinoptiolit, kvarc, és a diatómaföld. A szerkezeti különbségből adódóan, a megkötésben (adszorpció) nagyon nagy eltérések tapasztalhatóak, sokszor a forgalmazók nem említik, de a toxinkötő el is engedheti a már megkötött toxint ez a deszorpció, ennek szintje szintén az ásványok közötti különbségekből is adódhat.

Az ásványi alapú toxinkötők, jellemzően a legolcsóbb termékek a piacon, erősen polárosak így főleg a hasonló tulajdonságokkal rendelkező aflatoxint kötik meg, más toxinokat viszont csak nagyon kis mértékben. Hátrányuk, hogy a hatékonyan alkalmazandó dózisaik igen nagyok, minimum 2-3 kg / tonna takarmány. A polaritásból adódóan az alkalmazott dózisoknak kiemelt jelentősége van, ha nincs elég toxin a takarmányban, helyette vitaminokat, ásványi anyagokat és aminosavakat fognak megkötni. Kémiailag kezelt szilikátoknál leggyakrabban egy szerves savas kezelés során a rétegek közötti szen�nyeződés, vagy egyéb anyag eltávolításáról van szó, a felülete és megkötő/megtartó képessége jelentősen javítható ezekkel az eljárásokkal az ásványoknak, viszont a vitaminok stb. megkötődésének lehetősége is nagymértékben megnőhet. A szerves toxinkötők, biológiailag lebomló anyagok, főleg rostok, polimerek, ezekre általában jellemző, hogy akár alacsonyabb dózisokban (1-2 kg/tonna) is hatásosak, akár egyszerre több mikotoxinnal szemben is. A legegyszerűbb képviselőik a magas rosttartalmú takarmányok, a cellulóz, hemicellulóz, pektin, amelyek a monogasztrikusok számára jellemzően emészthetetlenek. Ezeket a polimer rostokat kezelni lehet savvakkal vagy lúgokkal, hogy a megkötő kapacitásukat javítsuk. Mivel sokféle konzervgyári stb. melléktermék is felhasználható ezen a módon, a jövőben több ilyen termékkel fogunk majd találkozni. A leggyakrabban az élesztőgombák sejtfal kivonatából készülő MOS (mannán-oligoszacharidok) és ß –glükán termékekkel találkozhatunk, de a különböző gyártók termék minőségei (kötőtulajdonságokban) nagyon eltérhetnek egymástól. A hatásmechanizmus módosításában élenjárnak, a tejsav baktériumok, amelyek semlegesítik a mikotoxinokat, és jellemzően a nehezebben megköthető DON, ZEA és fumonizineket, előnyük, hogy a természetes mikroflóra tagjai, így külön pótlást nem igényelnek. Hátrányuk, hogy jelenlévő mennyiségük nem ismert,

Tak armány kiegészítők a baromfi fa jok tak armányoz á sában

A takarmány-adalékanyagok és folyamatosan változik, így a megkötő kapacitást értékelni nem lehet. Az EU regisztrációval is rendelkező Eubaktérium adott körülmények között az epoxidáz enzim termelésével képes a trichotecén vázas toxinokat semlegesíteni. A jövőben nagy jelentősége lehet az olyan gombák, baktériumok és enzimek használatának, amelyek a toxinokat nem mérgező vegyületekké alakítják, de a hatás kifejtésének a gyorsasága, a takarmánygyártás (granulálás stb.) hatásainak tűrése stb. nagymértékben befolyásolja a hatékonyságot. A gyakorlati tapasztalatok alapján a következő fontos tulajdonságokkal kell egy toxinkötőnek rendelkeznie:

•

Csökkentse a mikotoxinok, és metabolitjaik lehetséges káros hatásait a béltraktusban,

• • • • • • • • •

Rendelkezzen széles megkötő spektrummal, többféle toxint kössön Ne kössön meg vitaminokat, nyomelemeket és aminosavakat, Csökkentse a mikotoxinok jelenlétét és aktivitásukat, Csökkentse a toxikus hatást az állatokra, továbbá a toxinok mennyiségét a szövetekben/termékekben (máj, hús, tej), Ne befolyásolja hátrányosan az állati, vagy élelmiszer termékeket, legyen biztonságos és legális készítmény, Értékelhető pozitív eredményeket mutasson, Pontos és kezelhető dózisokban lehessen alkalmazni, Ellenálljon a takarmánygyártás közbeni technológiai hatásokkal szemben, Legyen költséghatékony!

2. Érzékszervi tulajdonságot javító adalékanyagok A baromfi fajok szempontjából ebben a kategóriában a különböző színanyagok, karotinoidok bírnak a legnagyobb jelentőséggel. Az íz és az aromaanyagok takarmányfelvételt befolyásoló hatása a baromfi fajok esetében elhanyagolható. A takarmány-kiegészítők ezen csoportjába sorolhatók a különféle növényi kivonatok is, amelyek hatóanyagaik révén kedvezően befolyásolhatják a madarak anyagcsere-folyamatait és bizonyos értelemben az antibiotikumos hozamfokozók alternatíváit is jelenthetik. a. Színezékek

Alapvetően a takarmányok különböző színanyagai határozzák meg a tojássárgája és a bőr színét. Mindkét paraméter fontos szerepet játszik az állati termékek piaci megítélésekor. Ezek a színanyagok döntően karotinoidok (xantofillok). Bizonyos takarmánykomponensek (kukorica, DDGS, kukorica glutén, fűliszt stb.) önmagukban is alkalmasak a kívánt sárga szín elérésére. Ennek ellenére a kiegyensúlyozott tojás és bőr szín kialakítása érdekében a takarmányipar számos konstans összetételű, néha kapszulázott formájú színezőanyagot használ. Ezek részben növényi kivonatok (paprika, zöldliszt kivonatok, körömvirág stb.) részben pedig szintetikus úton előállított kiegészítők. Ez utóbbi csoportba tartoznak a sárga színű apo-észter származékok és a piros színű kantaxantin vagy citraxantin. Ökológiai állattartás esetén csak a természetes karotin források használata, illetve az ökológiai termesztés során előállított kiegészítők (körömvirág) használhatók.

Kód E 160e E 160f E 160g E 160c E 161i E 161c E 161b E 161h

Elnevezés β-Apo-8-Karotin β-Apo-8-karotinsav-etilészter Kantaxantin Kapszantin Citranaxantin Kriptoxantin Lutein Zeaxantin

Színárnyalat sárga sárga piros piros piros piros sárga sárga

2. táblázat. A tojássárgája és a baromfi bőr színét befolyásoló karotinoidok

b. Aromaanyagok A gyógy- és fűszernövény ala-

pú takarmány-kiegészítők a teljes növényi őrleményt vagy annak bizonyos részeit (virág, levél, mag), illetve növényi kivonatokat tartalmaznak. Nagyon változatos elnevezések alapján lehetnek: növényi kivonatok, es�szenciális olajok, fitobiotikumok stb. ezek mind a növények illó vegyületei, melyeket az ókor óta használnak a „népi” gyógyászatban is. A gyógy és fűszernövények különböző hatóanyagokat tartalmaznak, amelyek komplex módon pozitívan befolyásolhatják a madarak immunrendszerét, antioxidáns státusát, az emésztőenzim szekréciót és a bél mikroflórát. Pontos hatásmechanizmusukat ugyanakkor nem minden tekintetben ismerjük. A növényi kiegészítők baromfi fajok anyagcseréjére, termelésére gyakorolt hatásáról kevés a tudományosan megalapozott független kutatási eredmény. A gyógy- és fűszernövények felhasználása nem új keletű a humán gyógyászatban és a gazdasági állatok takarmányozásában. Fiatal pulykák esetében például a kisebb paraszti gazdaságokban Európa több országában használtak medvehagyma vagy vöröshagyma kiegészítést az emész-

Tak armány kiegészítők a baromfi fa jok tak armányoz á sában

A takarmány-adalékanyagok tési rendellenességek megelőzése érdekében. A fokhagyma kéntartalmú szerves vegyületei antibakteriális hatásúak, emellett kedvezően befolyásolják a hasnyálmirigy és a vékonybél emésztő enzim szekrécióját. A jelenség az éterikus olajok bélcsatorna vérellátását fokozó hatásával áll összefüggésben. Az oregánó kivonatról bebizonyosodott, hogy kokcidiosztatikus hatással bír, csökkenti az Eimeria tenella és az Eimeria acervulina szaporodását. Egyes fűszernövények, mint például a kakukkfű, a menta, a zsálya, a szőlőmag vagy a rozmaring jelentős antioxidáns hatású anyagot is tartalmaznak. Néhány esszenciális olajnak erős antimikrobiális hatása van (Kalemba és Kunicka, 2003), különösen a fenolos szerkezetűeknek (Dorman és Deans, 2000). Az erős antimikrobiális hatása pl. a karvakrolnak és a timolnak, a delokalizált elektronjaiknak és a fenol gyűrűjükben jelenlévő hidroxil-csoportnak tulajdonítható (Ultee et al., 2002), mint olajok, a baktérium sejtmembránját is károsítják. Az esszenciális olajoknak van egy bizonyos fokú szelektivitása, (Lin et al. 2000.) a gram-negatív baktériumokkal (Szalmonella és E. coli) erősebb hatásúak, mint a gram-pozitív baktériumokkal szemben, így kevésbé gátolják a Lactobacillusokat és Bifidobacteriumokat. Az esszenciális olajok általában annak a növénynek a jellegzetes szagával vagy ízével rendelkeznek melyből kivonták, ezért nemcsak az enterális patogének kontrollálása által, hanem a takarmány ízletességének, fokozásával is javíthatják az állatok teljesítményét, de ez a tulajdonság baromfi fajoknál nem fontos. Az esszenciális olajok in vivo tanulmányai során antimikrobiális hatása általában csökkent (Gößling, 2001), többek között azért, mert az esszenciális olajok általában hidrofóbok, így gyorsan felszívódhatnak szájon át, tüdőn, vagy bőrön keresztül (Kohlert et al. 2002). Megállapították, hogy szájon át történő adagolás után 2 órán belül, az esszenciális olajok majdnem teljesen felszívódnak a gyomorban és a proximális vékonybélben (Michiels et al., 2008). Továbbá a takarmány is hozzájárulhat az esszenciális olajok antimikrobiális aktivitásának csökkenéséhez, (Si et al. 2006b) mert mint gázkromatográfiával kiderült az olajok többnyire a takarmány darabokhoz kötődnek, (nem publikált adat).

Hatóanyag Alkaloidák Alliin Illóolajok Keserű anyagok Flavonoidok Tanninok Szaponinok Csípős anyagok

Előfordulás boglárka, mák, nadragulya fokhagyma, medvehagyma, vöröshagyma oregáno, édeskömény, fahéj, borsikafű tárnics, üröm máriatövis gyümölcse, bodza tölgyfa-kéreg, varázsdió-kéreg Yucca schidigera (mojave jukka) gyömbér, bors, paprika

3. táblázat. Gyógy- és fűszernövényekben előforduló hatóanyagok

A rendelkezésre álló eredmények alapján megállapítható, hogy a gyógy- és fűszernövény kivonatok általában nem növelik a takarmányfelvételt, sőt inkább kis mértékben csökkentik azt. Az állatok testtömeg-gyarapodására gyakorolt pozitív hatásukat csupán ritkán sikerült igazolni. A testösszetételre és a húsminőségre nincsenek hatással. Antimikrobiális hatása több növényi hatóanyagnak is van. Ez irányú pozitív hatásukat elsősorban a magas oldható NSP-tartalmú tápok etetésekor igazolták. Csökkenthetik emellett a vakbélben zajló mikrobiális fermentációt, amire a csökkent illózsírsav termelésből lehet következtetni. Több növényi hatóanyag növeli a vékonybélbe szekretálódó emésztőenzimek mennyiségét, de ennek pozitív hatását a táplálóanyagok emészthetőségére nem sikerült bizonyítani. Ezek a megfigyelések együtt azt igazolják, hogy az esszenciális olajoknak védettnek kell lenniük, hogy az emésztőtraktusban a célterületig eljuthassanak és ott kifejthessék az antimikrobiális aktivitásukat. Mint korábban említettük a szerves és szervetlen savas résznél, a mikrokapszulázás lehet e cél megvalósításának az eszköze. Például, a mikrokapszulázott karvakrol megőrzi az antimikrobiális aktivitását az E. coli K88 felé tápközegben, valamint szimulált emésztőtraktus modellben is (Wang et al., 2009). Feltételezhető, hogy a védett, vagy megfelelő módon alkalmazott, esszenciális olajok, képesek csökkenteni az enterális patogén terhelést a bélben és javítani a teljesítményt.

mikrokapszulázás

Tak armány kiegészítők a baromfi fa jok tak armányoz á sában

A takarmány-adalékanyagok Szerző(k) Halle és mtsai. (2004, 2008)

Jeroch és mtsai. (2009)

Faj broiler

borsikafű és oregánó termékek

broiler

mákfélék alkaloidái

pulyka

mákfélék alkaloidái

broiler Wald (2002) broiler

Westendarp és mtsai. (2006)

Vizsgált anyagok

broiler

fahéj, citromfű, szegfűszeg-levél, oregánó, szegfűbors levél illóolaja oregánó olaj

különböző illóolajok monoterpénjei (pl. oregánóolaj)

Adagolás (kg takarmány) - 3-20 g Borsikafű - 2-20 g oregánó - 0,1-1 g oregánó olaj

Hatás - kisebb takarmányfogyasztás - nem szignifikáns élősúly és takarmány-értékesítés - oregánóval jobb takarmány-értékesítés

0,3 mg Sanguinarin

- nincs szignifikáns hatás a takarmányfogyasztásra, élősúlyra, takarmány-értékesítésre, energia értékesítésre

0,38/0,75 mg Sanguinarin

- 5% búzát tartalmazó tápon az élőtömeg javult (P<0,05) - nincs szignifikáns hatás a takarmányfogyasztásra és a takarmány-értékesítésre - kukorica alapú tápokon nincs hatás - csökkent takarmányfelvétel - csökkent élősúly a citromfű kivételével - nincs hatás a takarmány-értékesítésre, hasűri zsírra, zsírsavösszetételre

0,1 g

- nincs hatással a takarmányfelvételre, élősúlyra, takarmányértékesítésre, hasűri zsírra, zsírsavösszetételre

0,1 g - 52 mg karvakrol - 26 mg gamma-terpén, - 26 mg p-Cymen-7-0, - a 3 összetevő keveréke

- nincs hatás a takarmányfelvételre, élősúlyra, takarmányértékesítésre, N-mérlegre, a hús összetételére, a hús ízére - a gamma-terpén szignifikánsan csökkentette a mellhús kihozatalt - a többi kiegészítő nem befolyásolta a testösszetételt

4. táblázat. Növényi eredetű anyagok hatása a broiler és pulyka hízlalásban

3. Tápértékkel rendelkező adalékanyagok a. vitaminok, provitaminok A takarmányok vi-

tamin-kiegészítése a zárt, intenzív tartástechnológiai rendszerek, a takarmányok elégtelen vitamintartalma és a modern hibridek megnövekedett szükséglete miatt indokolt. A jelenlegi vegetáriánus takarmányozási gyakorlatban egyes vitaminok eleve hiányoznak a növényi alapanyagokból (A, D3, B12), a többi vitamin tekintetében pedig igen nagyok a mennyiségre és hasznosulásra vonatkozó szórásértékek. Tovább nehezíti az alapanyagok vitamintartalmának figyelembevételét, hogy bizonyos vitaminok, provitaminok (karotinok, E-vitamin) lebomlanak a növények tárolása során. A fentiek miatt az intenzíven termelő baromfi fajok vitaminszükségletét csak szintetikus vitamin-kiegészítőkkel tudjuk megnyugtató módon biztosítani. A négy zsírban oldódó vitamin (A, D3, E, K) mellett a vízben oldódó vitaminok széles körét is kiegészítjük. A vitaminok közül az A-vitaminra és a D3-vitaminra vonatkozóan az Európai Unió országaiban úgyszintén van maximális bekeverhetőségi korlát. Ezek megállapítása a madarak hipervitaminózisának elkerülése és a baromfi máj ember egészségét károsító magas vitamintartalma miatt történt. A vitaminok között vannak a környezeti hőmérsékletre, fényre, UV sugárzásra, oxigén jelenlétére érzékeny vegyületek. Stabilitásuk javítása érdekében nem az aktív formát, hanem annak valamilyen származékát gyártják (pl. a tokoferol helyett tokoferol acetát). Ugyan-

csak javítja a vitaminok eltarthatóságát a mikrokapszulázás és az antioxidánsok nagyobb arányú felhasználása. b. nyomelemek vegyületei A baromfitakarmá-

nyok mikroelem-kiegészítése a vitaminokhoz hasonlóan azért szükséges, mert az alapanyagok mikroelem-tartalma általában nem fedezi az intenzíven termelő hibridek szükségletét. Emellett az alapanyagok mikroelem tartalma nagy szórást mutat és ugyancsak nagy különbségek vannak az egyes mikroelemek felszívódásában. A leggyakoribb mikroelem kiegészítő vegyületeket és azok maximális koncentrációját a baromfi takarmányokban az 5. táblázat tartalmazza. A maximum értékek részben az adott mikroelem gazdasági állatokra vonatkozó toxicitásával, a környezeti terhelés csökkentésével és az állati termékek (hús, tojás) mikroelem-tartalmának ember egészségét veszélyeztető hatásaival állnak összefüggésben. A mikroelem kiegészítők között szervetlen és szerves vegyületek egyaránt találhatók. Az egyes vegyületek biológiai hatékonysága (az anyagcsere-folyamatokba való bekapcsolódási képesség) eltérő. A szervetlen formák közül általában a jól oldódó szulfátok hasznosulása a legjobb. A legújabb kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy a szerves kötésű kiegészítők jobban hasznosulnak. Emiatt ezeket a kiegészítőket kisebb bekeverési arányban használhatjuk. Ebből a szempontból a szerves kötésű szelén készítményekkel kapcsolatos ismereteink a legszélesebb körűek. A szerves kötésű cink, mangán és réz hasznosulásával kapcsolatos tudományos eredmények ellentmondásosak.

Tak armány kiegészítők a baromfi fa jok tak armányoz á sában

A takarmány-adalékanyagok Kiegészítő vegyület

Maximális bekeverhetőség (mg/kg)

karbonát, klorid, citrát, fumarát, laktát, oxid, szulfát, aminosav kelát acetát, karbonát, klorid, laktát, oxid, szulfát, aminosav kelát karbonát, klorid, oxid, szulfát, aminosav kelát acetát, karbonát, klorid, metionát, oxid, lizinszulfát, aminosav kelát acetát, karbonát, klorid, nitrát, szulfát kalcium-, nátrium- és kálium-jodát nátrium-szelenit, -szelenát, szerves szelén (Sacharoyces cerevisiae)

750

Mikroelem Vas Cink Mangán Réz Kobalt Jód Szelén

150 25 25

c. aminosavak és sóik A kristályos aminosavakat már több évtizede alkal-

mazzuk a tápok fehérjeminőségének javítása, az aminosav garnitúra komplettálása érdekében (6., 7. táblázat). Elsőként a sertés és baromfi takarmányozásban elsődlegesen limitáló lizin és metionin gyártása kezdődött meg. Napjainkban már a treonin, triptofán, arginin és valin is a takarmányipar rendelkezésére áll.

2 10, tyúkok: 5 0,5

5. táblázat. Baromfi takarmányok mikroelem kiegészítésére használt vegyületek és maximális bekeverhetőségi szintjük.

Kezelések

Nyers fehérje tartalom g/kg takarmány

Aminosavkiegészítés

2251/2102 1601/1452

1601/1452

LYS, MET, THR, TRP

Kontroll Csökkentett nyersfehérje Csökkentett nyersfehérje+aminosav-kiegészítés

Relatív eredmények (kontrollcsoport = 100) Élősúly Takarmány-értékesítés 100 100 76 110 99

95 1

Indító fázis 2 Nevelő fázis

6. táblázat. csökkentett fehérjetartalmú tápok aminosav-kiegészítésének hatása broiler csirkék teljesítményére (Müller és mtsai., 1967, 1968) Nyers-fehérje (g/kg) 159 181 201 160 + 1,1 g/kg DL-MET

Metionin (g/kg) 2,6 3,2 3,6

Tojás-termelés (%) 80 82 84

Tojás-szám (db) 291 298 306

Tojás súly (g) 61,5 62,5 62,0

Tojás súly (g/nap) 49 51 52

3,6

84,5

308

63,0

Takarmány-felvétel Takarmány-értékesítés (g/nap) (kg/kg) 121 2,4 118 2,3 114 2,2 122

2,3

7. táblázat. Eltérő fehérje- és metionintartalmú tápok etetésének hatása barna héjú tojást tojó hibridek termelési eredményeire (20-72. élethét; Strobel és mtsai., 2000)

A kristályos aminosavak felhasználásának újabb lökést adott, az állati eredetű fehérjék tiltása, amelyek teljes értékű fehérjét jelentettek és az esszenciális aminosavak ideális arányát biztosították. A kristályos aminosav kiegészítések nem csupán magukat az aminosavakat, hanem azok különböző sóit és analógjait is jelentik. Használatuk a következő előnyökkel jár:

• • • • •

A takarmányfehérjék limitáló aminosavai egyszerűen komplettálhatók. Csökkenthető a tápok fehérjetartalma. Az ideális fehérje elv gyakorlati megvalósítása egyszerűbbé válik. Kevesebb a nem hasznosuló fehérje hányad, csökken a húgysavszintézis energiaszükséglete. Kisebb lesz a környezet nitrogén terhelése, a húgysavval összefüggő ammónia emisszió.

A tápok fehérjetartalmának csökkenthetőségét egy szinten túl a nem esszenciális aminosavak men�nyisége befolyásolja. A legújabb kutatási eredmények alapján (Siegert és Rodehutscort, 2015) a nem esszenciális aminosavak közül a glicin és a szerin lehet az elsődlegesen limitáló, ami a 20%-nál kisebb fehérjetartalmú indító tápoknál már bekövetkezhet. Glicin egyébként képződhet a madár szervezetében treoninból, ciszteinből és kolinból, de ezek a mechanizmusok nem minden esetben fedezik a madarak szükségletét. Kristályos aminosav-kiegészítéssel a brojler takarmányok esetében a 2-3%-os fehérjetartalom csökkentés nem okoz változást a termelési paraméterekben, ha a receptúrázás ileálisan emészthető aminosav alapon történik. A kristályos aminosavakat és az aminosav analógokat kémiai és fermentációs úton állítják elő. Az egyes formáknak eltér a biológiai hatékonysága. Az aminosavak L módosulata képes csak az állatok fehérjeszintézisébe

Tak armány kiegészítők a baromfi fa jok tak armányoz á sában

A takarmány-adalékanyagok bekacsolódni. Ez alól a madaraknál többnyire elsődlegesen limitáló metionin a kivétel, amelynek D módosulatát is képesek az állatok a bélhámban termelődő speciális enzim segítségével L formává alakítani. A metionin-hidroxi-analóg (MHA) nem aminosav, hanem csupán prekurzor, ami felszívódva a májban alakul át metioninná. Ehhez a folyamathoz valamelyik nem esszenciális aminosav szolgáltatja az amino csoportot. A szintetikus DLMET és a fermentációs úton előállított L-MET biológiai hatékonyságában nincs lényeges különbség. Az irodalmi adatok alapján az MHA 77-82%-os hatékonyságú. A kristályos aminosav-kiegészítők használatával kapcsolatos kutatási eredmények néha ellentmondásosak. Ennek oka a fehértakarmányozás komplexitása, az aminosavak sokrétű kölcsönhatásai, a kristályos ami-

nosavak gyorsabb felszívódása és egyes aminosavak hormonszekréciót és ezáltal az anyagcsere folyamatokat befolyásoló hatása lehet. A baromfi aminosavigénye több tekintetben eltér az emlősökétől. A baromfi fajokban például nem képződik elegendő arginin a karbamid ciklus hiánya miatt, a prolin endogén szintézise úgyszintén nem kielégítő, a glicin pedig nem csupán a fehérje-, hanem a húgysavszintézis prekurzora is. Az ökológiai baromfitermék előállítás során a kristályos aminosav-kiegészítők felhasználása nem engedélyezett.

4. Az állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok Az emésztőtraktus működését befolyásoló adalékanyagok A takarmányokból nem minden potenciálisan emészthető táplálóanyag tud felszívódni. A növényi rostok és a különböző antinutritív anyagok akadályozhatják a táplálóanyagok felszabadulását a bélcsatornából. A biotechnológia fejlődésével az enzimkészítmények hatékonysága jelentősen javult és a készítmények ára is csökkent. Emiatt a takarmányozás gyakorlatában egyre szélesebb körben használjuk az enzimeket. Az ebbe a csoportba sorolt kiegészítők a baromfi fajok emésztőtraktusának működését, az emésztési folyamatokat, a takarmány táplálóanyagainak feltárását és a bél mikroflóráját befolyásolják. a. Az emészthetőséget fokozó anyagok közé elsősorban különféle exogén enzimek tartoznak. Ezek egyik része megegyezik a gazdasági állatokban termelődő enzimekkel, másik részüket viszont nem termeli a gazdaszervezet. Az Európai Unióban engedélyezett enzim-kiegészítőket biotechnológiai eljárásokkal, mikrobákkal és gombákkal állítják elő. A kiegészítők egy enzimet vagy az enzimek kombinációját (multienzimek) tartalmazzák. Az enzimekkel szembeni elvárás a nagy hatékonyságú szubsztrát specifitás, az állati szervezetre jellemző hőmérséklet és pH viszonyok közötti aktivitás és az állat emésztőenzimeivel szembeni rezisztencia. Fontos értékmérője az enzim-kiegészítőknek, hogy a tápgyártás során alkalmazott hidrotermikus eljárások során, magas hőmérsékleten se károsodjanak.

A madarakban termelődő enzimekkel megegyező kiegészítők Ezek a készítmények (amiláz, proteázok, lipáz) a takarmány keményítő-, fehérje- és zsírtartalmának tökéletesebb lebontását segítik. A madaraknál a keményítő és a fehérje emésztése nem mutat az emlősökre jellemző jelentős különbségeket a fiatal és az idősebb állatokat összehasonlítva. Ezzel magyarázható, hogy az átlagos összetételű, kukorica-búza-szója alapú tápoknál az amiláz és proteáz kiegészítők csak ritkán eredményeznek a termelési eredményekben is megmutatkozó pozitív hatást. A keményítő emészthetősége madarakban eleve 85-90%, aminek a fokozása enzim-kiegészítéssel csupán minimális mértékben lehetséges. A legújabb kutatási eredmények alapján a keményítő emészthetőségét kis mértékben javíthatja a zúzógyomor megfelelő működése. Fejletlen zúzógyomor esetén a táp gyorsan áthalad ezen az emésztőtraktus részen és ebben az esetben előfordulhat, hogy a hasnyálmirigy enzimtermelése elégtelenné válik. A fehérjék emészthetőségének javítása inkább az alapanyagok antinutritív anyagainak csökkentésével és egyéb, a fehérjék hozzáférését javító exogén enzimekkel (fitáz, rostbontó enzimek) lehetséges. A zsírok esetében ugyanakkor közismert, hogy a fiatal madarak zsíremésztő képessége elégtelen. Ez az oka annak, hogy a takarmányok energiaértékelésekor is eltérő módon vesszük figyelembe a fiatal és a kifejlett állatokat. Több olyan kutatási eredmény áll rendelkezésre, amelyek az exogén lipáz, az epesavakat tartalmazó kiegészítők vagy egyéb emulgeáló készítmények pozitív hatásairól számolnak be. Az említett kiegészítők pozitív hatását a madarak életkora mellett befolyásolja a tápok zsírtartalma és annak zsírsavössze-

Tak armány kiegészítők a baromfi fa jok tak armányoz á sában

A takarmány-adalékanyagok

Ebbe a csoportba a több évtizede használatos, a nem keményítő poliszacharidokat (NSP), egyéb rostfrakciókat és oligoszacharidokat bontó enzimek, továbbá a magvak fitinsóit bontó fitázok tartoznak. Az ún. NSP-bontó enzimek elnevezés kissé félrevezető, hiszen az NSP kémiailag tartalmazza a lignin kivételével az összes rostalkotót. Az ide tartozó enzimek azonban nagyrészt az NSP frakció vízben oldódó frakcióját bontják. Jellemzően a gabona magvakban találhatók ezek az antinutritív hatású vegyületek. A búza, a rozs és a tritikálé esetében az arabinoxilán, míg az árpában és a zabban a β-glükán a meghatározó vízoldékony rostfrakció. A hazai tápokban domináns kukorica relatíve keveset tartalmaz az említett anyagokból, amelyek a béltartalom elfolyósításán keresztül csökkentik a táplálóanyagok emészthetőségét, negatív irányban módosítják a bél mikroba-összetételét, ragacsossá teszik az ürüléket és rontják az alomminőséget. Használatuk akkor indokolt, ha a takarmányok nagyobb arányban tartalmaznak búzát, árpát, tritikálét, rozsot vagy zabot. A kritikus gabona arány és a hozzá tartozó enzimaktivitási szint nincs aprólékosan kimunkálva. Az is nehezíti a precíziós enzim-kiegészítés gyakorlati alkalmazását, hogy a különböző gabonatételek, fajták oldható NSP-tartalma lényegesen eltér. Az enzimhatás természetesen arányos a takarmányban található szubsztrát mennyiségével, befolyásolja továbbá a madarak életkora és a gabona fajtája.

140 130

Koncentráció (umol/g)

Egyéb enzim-kiegészítők

Az NSP-bontók az oldható rostfrakciókat többnyire csupán rövidebb szénláncú oligoszacharidokra bontják, aminek hatására megszűnnek a viszkozitás változására visszavezethető negatív hatások. A képződő oligoszacharidokat a vakbélben a mikrobák tudják illó zsírsavakká alakítani. A megnövekedett illó zsírsavak a vakbélből felszívódva egyrészt energiaforrást jelentenek, másrészt pozitívan befolyásolják a mikroba-összetételt. A búza alapú tápok xilanáz-kiegészítése például megnöveli a vakbélben termelődő illózsírsav mennyiséget, csökkenti a pH-t és a Campylobacter jejuni számot (1., 2. ábra).

120 100 90

fiatal pulyka > broilercsirke > kiskacsák, kislibák > jércék > tojótyúkok Az NSP-bontó enzimek segítségével egyrészt megemelhető a búza, a rozs, a tritikále vagy az árpa bekeverhetősége. Ez nyilván nem újdonság, hiszen a skandináv országokban, az Egyesült Királyságban és Németország északi területein gyakorlatilag ezekből a gabonákból készülnek a baromfitakarmányok. Mivel a gabonák oldható NSP tartalmát nem mérjük, az NSP-bontók rutinszerű használata egyfajta biztonságot is jelent arra az esetre, ha nagyobb arabinoxilán tartalmú gabona kerül felhasználásra.

Kukorica Búza Búza+ enzim

60 50

7. nap

14. nap

21. nap

1. ábra. Xilanáz enzim kiegészítés hatása a vakbél illózsírsav koncentrációjának alakulása (Molnár és mtsai., 2012) 8,00 7,00 6,00 5,00

Kukorica Búza Búza+enzim

4,00 3,00 2,00 1,00 0,00

rozs > árpa > zab >tritikálé > búza > kukorica

110

Baktériumszám (log10)

tétele is. A nagyobb zsírtartalmú és több telített zsírsavat tartalmazó takarmányok esetén várható a pozitív hatás. Miután az indító tápok energia- és zsírtartalma nem túl magas, a zsíremésztést segítő lipáz és emulgeáló készítmények hatása nem minden esetben nyilvánul meg a fajlagos mutatók javulásában.

0. nap

3. nap PI

7. nap PI

14. nap PI

21. nap PI

Mintavételi időpontok

2. ábra. Xilanáz enzim kiegészítés hatása a vakbél Campylobacter kolonizációjára (Molnár és mtsai., 2012)

A broilerekkel és tojótyúkokkal végzett kísérletek eredményeit a 8. és 9. táblázatok tartalmazzák. Az adatokból látható, hogy a fiatalabb broilereknél nagyobb az NSP-bontóknak tulajdonítható pozitív hatás. Ez minden bizonnyal azzal áll összefüggésben, hogy a tojótyúkok emésztőtraktusában élénkebb a mikrobiális fermentáció, melynek eredményeképpen az arabinoxilán és a glükánok egy része is lebomlik. A broilerekre vonatkozó eredményekben megmutatkozó nagy eltéréseket a tápok összetételének különbözősége és a vizsgált gabonakomponensek oldható NSP-tartalmának nagysága okozhatta.

Tak armány kiegészítők a baromfi fa jok tak armányoz á sában

A takarmány-adalékanyagok Gabona arány őszi árpa (32-68%) rozs (16-57%) tritikále (50-60%) búza (40-60%) búza (37%) rozs (37%) kukorica (60-70%)

Testtömeg-gyarapodás javulás a kontrollhoz képest (%) 2-11 7-34 3-8 0-4 9 0

Takarmány-értékesítés csökkenés a kontrollhoz képest (%) 1-7 2-8 1-6 0-4 4 0

Egyéb hatások - csökkent vízfogyasztás - csökkent béltartalom és ürülék viszkozitása - jobb alomminőség - pozitív hatás az istállóklímára nincs

8. táblázat. Különböző gabonákat tartalmazó takarmány keverékek NSP-bontó enzim kiegészítésének hatása broiler hízlalási kísérletekben (Jeroch és mtsai., 1987-1999) Takarmány-felvétel Vizsgálati időszak Tojástömeg az enzimnélküli enzimnélküli csoporthoz További hatások (élethét) csoporthoz képest (%) képest (%) őszi árpa (71%) 22-74 99 101 őszi árpa (71%) 21-37 105 96 őszi árpa (43%), rozs (20%) 20-31 100 97 Kevesebb szennyezett tojás Kevesebb szennyezett tojás, őszi árpa (24%), rozs (23%) 24-35 100 97 kisebb vízfogyasztás búza (34%), rozs (34%) 20-31 99 102 Kevesebb szennyezett tojás Kevesebb szennyezett tojás, búza (41%), rozs (25%) 24-35 100 99 kisebb vízfogyasztás búza (58%), búzakorpa (10%) 24-36 100 98 jobb tojássárgája pigmentáltság búza (68%) 22-74 100 100 Gabona arány

9. táblázat Különböző gabonákat tartalmazó tojótápok NSP-bontó enzim kiegészítésének hatása a tyúkok termelési paramétereire (Jeroch és mtsai., 1987-1999)

A pillangós magvú takarmányokban (szója, borsó, lóbab, csillagfürt) és a napraforgódarában nagy mennyiségben találhatók α-galakto-oligoszacharidok (raffinóz, sztachióz), melyeket a madarak nem képesek bontani. Az α-galaktozidáz enzimek ezeket az oligoszacharidokat cukrokká, glükózzá, fruktózzá és galaktózzá bontják. Az α-galaktozidázok hatásáról ellentmondásosak a rendelkezésre álló kutatási eredmények. A pozitív eredmények mellett a nagy mennyiségben képződő galaktóz negatív hatásáról is beszámolnak a publikációk. A vízben nem oldódó rostkomponensek bontására alkalmas enzimek úgyszintén a takarmányipar rendelkezésére állnak. A celluláz, hemicelluláz, pektináz enzimek használatával az emésztőenzimek jobban hozzáférnek a sejt belsejében található fehérjékhez, zsírokhoz és keményítőhöz. Miután a baromfi tápok rosttartalma limitált, hagyományos összetételű tápok esetében ezekkel az enzimekkel csak kismértékű emészthetőség javulás és teljesítménynövekedés várható. A tudományos eredmények ezzel kapcsolatosan ellentmondásosak. Amennyiben melléktermék alapú takarmányokról van szó és a tápok rosttartalma megnő, indokolt lehet a használatuk. Erre vonatkozó egzakt ajánlások, kutatási eredmények nem állnak rendelkezésre.

Az exogén enzimek egy másik meghatározó csoportja a takarmányokban található táplálóanyagok kötött formából történő felszabadítását segíti elő. Ezek közül az enzimek közül a legfontosabbak a különféle fitázok. A baromfitakarmányok a foszfor átlagosan 50-70%-át fitinfoszfor formájában tartalmazzák, amelyek bontására a madarak nem képesek. A kiegészítésként használt fitázok javítják a foszfor felszívódását, csökkentve ezáltal az ásványi foszfor-kiegészítést és a környezet foszforterhelését (10. táblázat).

Kezelések

A táp foszfortartalma (g/kg)

negatív kontroll 4,5 (3,0 fitin-foszfor) pozitív kontroll 7,5 (3,0 fitin-foszfor) fitáz-kiegészítés 4,5 500-1500 NE/kg

50 45

Az ürülék foszfortartalma (g/kg sz.a.) 2,7 4,9

60-64

2,1-1,9

Hasznosítható foszfor (%)

10. táblázat. Kukorica, cirok, extrahált szójadara és extrahált napraforgódara alapú broiler táp fitáz-kiegészítésének hatása a foszfor hasznosulásra és az ürülék foszfor-tartalmára (Simons és mtsai.,1990)

A fitázok nem csupán a foszfor hozzáférését javítják, hanem a kalciumét és a mikroelemekét is. Emellett hasítják a fitinsók és a keményítő, valamint a fitinsók és fehérjemolekulák közötti kötéseket is. Ezzel magyarázható, hogy a fitáz az aminosavak emészthetőségét és a takarmány metabolizálható energiatartalmát is növeli.

Tak armány kiegészítők a baromfi fa jok tak armányoz á sában

A takarmány-adalékanyagok A fitázok általában savas pH mellett aktívak, elsősorban az előbél szakaszokban fejtik ki hatásukat. Emiatt időben megelőzik az emésztőtraktus későbbi részében aktív NSP-bontókat, az exogén lipázt, amilázt vagy proteázokat. Ennek a többfajta enzim együttes hatásának figyelembevételekor van jelentősége. Amennyiben például a fitáz hatását figyelembe vesszük a receptúrázáskor az aminosavak emészthetőségére, az NSP-bontók aminosav emészthetőségre gyakorolt hatását már nem kalkulálhatjuk additív módon. A különböző enzim-kiegészítők együttes használatakor figyelembe vehető mátrix érékeket a 11. táblázat mutatja be. haszn.P (g/kg) Ca (g/kg) Fehérje és aminosav em. (%) AMEn (MJ/kg) kukorica alapú AMEn (MJ/kg) búza alapú

fitáz-6 1,0 1,0 3-5 0,1-0,15 0,1-0,15

fitáz-3 1,1-1,5 1,3-1,6 3-5 0,1-0,2 0,1-0,2

fitáz-3 dupla dózis 1,5-1,75 2,0 3-5 0,12-0,25 0,12-0,25

X 0 0 2-4 0,2-0,4 0,5-0,7

P 0 0 3-5 0,1-0,3 0,2-0,4

F+X 1,1-1,5 1,3 3-5 0,2-0,4 0,6-0,8

F+P 1,1-1,5 1,3 3,6-6 0,2-0,4 0,3-0,5

F+X+P 1,1-1,5 1,3 4,5-7,0 0,4-0,6 0,7-0,9

11. táblázat. A különböző enzim-kiegészítésekkor figyelembe vehető mátrix értékek (Kleyn, 2013)

X = xilanáz (NSP bontók); F = fitáz; P = proteáz A fitázok hatékonyságát befolyásolja, hogy a takarmány alapanyagai milyen fitáz aktivitással rendelkeznek. A búzában például több az endogén fitáz, mint a kukoricában, bár annak egy része inaktiválódik a takarmánygyártás során alkalmazott hőkezelési eljárások során. A gyakorlatban az átlagosnak tekinthető 500750 NE/kg fitáz kiegészítés 1,0-1,5 g/kg nagyságrendben növeli a táp hasznosítható foszfortartalmát. A táp energiatartalmára 0,1-0,2 MJ/kg mátrixértékkel vehető figyelembe. Az aminosavak emészthetőségét szelektív módon javítja (12. táblázat).

ARG ILE LYS MET CYS THR VAL TRP Átlag

em. együttható (%) enzim nélkül 84,6 78,4 82,9 89,4 67,3 73,1 77,7 78,3 78,7

em. együttható (%) fitázzal 87,0 82,4 86,2 91,0 72,1 78,3 81,4 81,8 82,4

javulás (%) 2,8 5,1 4,0 1,8 7,1 7,1 4,8 4,5 4,7

12. táblázat. Fitáz enzim-kiegészítés hatása az aminosavak látszólagos ileális emészthetőségére baromfiban (Selle és mtsai, 2011)

A különböző fitáz készítmények hatékonysága eltérő, a fejlesztések eredményeképpen folyamatosan újabb, hatékonyabb enzimeket hoznak forgalomba. A 6-os típusú fitázok egységnyi idő alatt több fitinmolekulát bontanak, mint a 3-as típusúak. Az utóbbi időben extra magas (12.500 NE/kg) fitáz-kiegészítések felhasználására is történtek kísérletek (Cowieson és mtsai, 2011). A szuperdózisú fitáz javítja a táplálóanyagok emészthetőségét és a termelési eredményeket. A nagyadagú fitáz hatásmechanizmusa még nem teljesen ismert. 22

b. bélflóra stabilizálók

A bélflóra összetételét befolyásoló takarmánykiegészítők Probiotikumoknak azokat az „élő” takarmánykiegészítőket tekintjük, amelyek elősegítik az állatok bél-mikrobióta „egyensúlyának” fenntartását. (Fuller. 1989) A probiotikumok élő közvetlenül etetett mikróbák, melyeket megfelelő mennyiségben adva, jótékonyan hatnak a gazdaszervezetre. Az antibiotikumokkal ellentétben a probiotikumok használatának célja, hogy a bélben bizonyos, kedvezőnek ítélt baktériumok túlsúlyba kerüljenek, és stabilizálja az állat bélflóráját. A probiotikumoknak a következőkből legalább egy funkciót véghez kell vinniük az emésztő traktusban:

• • • • •

az egészséges mikrobióta kifejlődésének serkentése – jótékony baktériumok dominanciájával, az enterális kórokozók kolonizációjának megelőzése, az emésztő kapacitás növelése és a pH csökkentése, a gazdaszervezet immun rendszerének stimulálása, a sejtes immunválasz felerősítése a bélhámsejtek érésének serkentése és a bél integritásának fokozása.

A kedvezőnek ítélt baktériumok hatásaikat a következő módokon fejtik ki: • A bélnyálkahártyához kötődően megakadályozzák a patogén mikrobák megkötődését. Számos baktériumnak (pl. az E. coli) kapcsolatba kell kerülnie a bélhámmal, ahhoz, hogy felszaporodjon a bélben. A kapcsolódást a bélhámsejtekhez a mikroorganizmusok fehérjetermészetű lektinjeik révén tudják megvalósítani, amelyek a sejtek speciális oligoszacharid receptoraihoz tudnak kötődni. A lactobacillusok

Tak armány kiegészítők a baromfi fa jok tak armányoz á sában

A takarmány-adalékanyagok ezektől a kapcsolódási pontoktól tudják kiszorítani a kórokozókat (3. ábra). • A patogén baktériumok által termelt enterotoxinokat semlegesítik. • Baktericid hatásúak, a tejsavtermelők például a tejcukorból tejsavat állítanak elő, amelynek révén gátolják a kórokozókat. A fermentáció során hidrogén-peroxid is képződik, amely csökkenti a gram-negatív baktériumok szaporodását. Néhány tejsavtermelő baktérium, pl. a streptococcusok és lactobacillusok antibiotikus vegyületeket is termelnek (bakteriocinek, colicinek). • Csökkentik az aminok képződését. A coliform baktériumok ugyanis dekarboxilezik az aminosavakat, amelynek eredményeképpen aminok jönnek létre, amik irritálják a bélhámot, toxikusak és hasmenést okozhatnak. A tejsav baktériumok (LAB), gram-pozitív, spóraképző baktériumok; a spórák viszonylag stabilak a ta-

karmány gyártási folyamat és szállítás alatt. Általában, a Bacillus fajoknak jól fejlett enzimrendszerük van. Egyes tagjait kereskedelmi enzim termelésre használják, ilyenek például az amilázok és proteázok (Schallmey et al., 2004.), melyek kiegészíthetik az endogén emésztő enzimeket. patogén mikrobák

(a)

nem patogén mikrobák bélhámsejt (b)

patogén mikrobák nem patogén mikrobák bélhámsejt

3. ábra. Kórokozó mikrobák kompetitív kizárása (Ewing és Cole, 1994)

Amennyiben hatásukat különböző korú madarakra vonatkozóan hasonlítjuk össze, a fiatal állatok esetében a probiotikumok hatékonyabbak, mint a már kiegyensúlyozott mikroflórával rendelkező kifejlett állatokban. Ugyancsak kedvezőbb a probiotikus kiegészítők megítélése, ha megnő a béltartalom viszkozitása (oldható NSP-k, magas káliumtartalom, egyéb antinutritív anyagok) vagy ha valamilyen tartástechnológiával vagy megbetegedéssel ös�szefüggő stressz éri az állományt. A broilerekkel, pulykákkal és tojótyúkokkal végzett kutatási eredmények nem egyértelműek, kevés a szignifikáns különbséget bizonyító publikáció. Ezzel kapcsolatban a 13. táblázat foglalja össze a közelmúltban végzett néhány kutatás eredményét. Szerző(k)

Termék/ Baktérium-szám/ mikro-organizmus kg takarmány CFU

Jankowski és butyricum Kozlowski (2012) Clostridium CBM 588 broiler E. faecicum E. faecicum Männer és mtsai (2002) pulyka B.lichiniformis, B.subtilis Jeroch és mtsai Bacillus cereus toyoi (2004) pulyka

2,5x105

Teljesítmény változása (kontroll=100) További megállapítások élősúly takarmány-értékesítés - az ürülékben csökkent +2,5 (búza alapú táp) -3,5 (búza alapú táp) C. perfringens szám +2,5 (kukorica alapú takarmány) -1 (kukorica alapú takarmány) - nincs hatás az elhullásra

0,34/0,35x109 0,35x109 0,64x10

0,2/0,5/1,0x109

13. táblázat. Probiotikumok hatása broilercsirke és pulyka hizlalásban

A gyakorlatban, a jó probiotikus kultúráknak a következő tulajdonságokkal kell rendelkezniük, a megfelelő működés érdekében:

• • • • •

+0,1 - 3,9

-0,3 - 2,29

-2

az emésztőtraktusban való kolonizációjának képessége, nagy növekedési ráta és alacsony táplálóanyag szükséglet, elnyomja az enterális kórokozókat és metabolitjaikat, könnyen szaporodnak nagy mennyiségben árutermelő feltételek mellett; és stabil aktivitással képesek túlélni, a takarmány gyártási folyamat során is.

- kisebb elhullás - pozitív bélflórára - nincs hatása az elhullásra

A közvetlenül etetett mikrobák, hatása gyakran következetlen! A tanulmányok nagy szórást mutatnak az eredményességben: –8.5%-tól +10.5%-ig a napi testtömeg gyarapodásban, és –1.4%-tól +21.4%-ig a takarmányhasznosításban (Pollman, 1992). A változékony eredmények okai: • a használt organizmusoktól, törzsektől, • a dózistól, • a takarmány összetételétől, • a takarmányozás módjától, • a takarmány megjelenési formájától, • interakciótól más takarmány összetevőkkel. (Chesson, 1994).

Tak armány kiegészítők a baromfi fa jok tak armányoz á sában

A takarmány-adalékanyagok A monogasztrikus állatoknál általában Lactobacillusokat, Bacillus subtilist és Bacillus licheniformist, Enterococcus faecium-ot, Streptococcusokat, Klosztridiumokat, Bifidobaktériumokat, az élesztők között pedig különböző Saccharomyces fajokat használnak probiotikumként. A prebiotikumok jellemzően alapanyagok és nem adalékanyagok, de mivel jelentős hatással lehetnek a mikrobiótára, így ebben a csoportban kell róluk beszélnünk. A prebiotikum egy nem-emészthető takarmány összetevő, mely előnyösen változtatja meg a bél mikrobióta összetételét, vagy a metabolizmusát, hasonló módon előnyösek a gazdaszervezet számára, mint a probiotikumok. A prebiotikumok jellemzően 2 és 20 szénhidrát egységből álló, a szervezet számára emészthetetlen szénhidráttartalmú rostok, oligoszacharidok (NDO). Fajtái lehetnek: mannán-oligoszacharidok (MOS), frukto-oligoszacharidok (FOS), xylo-oligoszacharidok (XOS) stb. vagy olyan táplálóanyagok, amelyek limitálóak a mikroflóra bizonyos csoportjai számára pl. fukóz, laktóz, inulin. Ilyen oligoszacharidokat tartalmaz pl. a szójadara, a repce és a különböző pillangós magvak (alfa-galaktooligoszacharidok, GOS), a gabonamagvak (fruktooligoszacharidok, FOS), a tejtermékek (transz-galaktooligoszacharidok, TOS) és az élesztősejtfal kivonatok (mannán oligoszacharidok, MOS).

A gyakorlatban a prebiotikumok célpontjai szinte kizárólag a bifidobaktériumok és laktobacillusok (Bouhnik et al., 2004). Egyszerű megoldást jelentenek a mikrobióta összetételének és működésének javítására a vékony és vastagbélben is (Williams et al., 2001; Bauer et al., 2006), és fokozott bevitelük hozzájárulhat a bél egészséghez. Kedvező hatásukat két módon fejtik ki. Egyrészt miután az állatok emésztő enzimjei csak gyengén képesek őket bontani, a kedvező hatású baktériumok tápanyagként hasznosítják őket a bélben, felszaporodnak, kiszorítva ezzel a patogéneket. Fermentációjuk során megnő a vakbélben az illó zsírsavak mennyisége, amelyek táplálóanyagot jelentenek a bélhámsejteknek. Másodsorban megváltoztathatják a bél mikrobapopulációját azzal, hogy képesek megkötni a károsnak ítélt baktériumok egy részét. A potenciálisan patogének olyan lektinekkel rendelkeznek, amelyek segítségével képesek a sejthártyához tapadni. A kötődést követően a baktériumok gyorsan szaporodásnak indulnak. A szalmonella fajok és az Escherichia coli mannóz-specifikus lektinekkel rendelkeznek. Ha nagyobb mennyiségű mannóz-tartalmú szénhidrát kerül a bélbe, pl. a MOS felhasználásakor, a káros baktériumok a bélben ezekhez a szénhidrátokhoz kötődnek, kevesebb kerül közülük kapcsolatba a sejthártyával (4. ábra). Az élesztőkben található mannánok hasonló elven működnek.

Tak armány kiegészítők a baromfi fa jok tak armányoz á sában

A takarmány-adalékanyagok

szabad szénhidrátok nem patogén mikroba szénhidrát receptorok

patogén mikrobák fimbria bélhámsejt

4. ábra. Oligoszacharidok hatása patogén kórokozókra a bélben (Ewing és Cole, 1994)

Az oligoszacharidok működési mechanizmusának pontosabb megismerésére és hatékonyságuk vizsgálatára számos kutatást végeztek az elmúlt években. Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy például az E. coli-val történő fertőzést követően a GOS csökkentette az ileális kimusz pH-ját és a coliform baktériumok számát. Az FOS és TOS kiegészítések csökkentették az aerob baktériumok számát a fiatal állatok bélcsatornájában és ennek eredményeképpen az állományban kisebb arányban fordult elő hasmenés. A kutatások egy része prebiotikumokkal gyakorlati körülmények között a testtömeg-gyarapodásban és a takarmányértékesítés-

ben is megnyilvánuló pozitív hatásról számol be. Más kísérletekben csupán a béltartalom pH-jának csökkenését tapasztalták a mikroflóra összetételének változása és a termelési eredmények javulása nélkül. A legújabb tanulmányok kimutatták, hogy cukorrépa pép, inulin, laktulóz és búza keményítő takarmányhoz való hozzáadása, a bakteriális fermentáció stimulálása céljából, a teljes béltraktusban megváltoztatja a mikrobióta összetételét. A prebiotikumok általában olcsóbbak, alacsonyabb a kockázatuk, valamint könnyebben kezelhetőek és keverhetők a takarmányba, mint a probiotikumok. Az eredményekben rejlő ellentmondások oka részben a kísérleti takarmányok összetétele, részben az állatok tartási körülményei lévő különbség lehetett, valamint, hogy a különböző prebiotikus készítményeknek nagyon eltérő lehet a hatása, a megfelelő termék kiválasztása és adagolásuk jó meghatározása, alapvetően eldönti a használatának sikerességét. A prebiotikumok és probiotikumok kombinációja (szimbiotikumok) növelheti a probiotikumok hatékonyságát a bél egészsége és fejlődése érdekében.

5. Kokcidiosztatikumok, hisztomonasztatikumok A kokcidiosztatikumok a növendék baromfifajoknál súlyos betegséget okozó kokcidiózis megelőzésére szolgáló készítmények. Hatóanyagaik a többnyire Eimeria fajok által kiváltott bélgyulladás kialakulásának kockázatát csökkentik. Annak érdekében, hogy az élelmiszerekbe ne kerülhessenek, tojótyúkok és a vágást megelőzően a húshibridek tápjaiban tilos a felhasználásuk. A jércenevelésben megengedett, az ökológiai állattartás során azonban nem lehetséges a felhasználásuk. Az Agrofeed Kft. baromfi üzletágának, már megjelent „Kokcidiózis” kiadványában, a problémát és a védekezésre használható termékeket részletesen kifejtettük, így ebben a fejezetben nem foglalkozunk a kokcidiosztatikumokkal.

A hisztomonasztatikumok egy speciális pulyka-megbetegedés, a hisztomonózis (black head, fekete fej) kialakulásának kockázatát csökkentik. A betegséget egy ostoros-amőboid parazita a Histomonas meleagridis okozza, ami a vakbélben történő felszaporodását követően bejut a véráramba és a májat, továbbá a teljes vérkeringést károsítja. A vérkeringési rendellenességek miatt alakul ki a fej sötétvörös, fekete elszíneződése. Az Európai Unió országaiban a paromomycin-szulfát az egyetlen engedélyezett készítmény.

Tak armány kiegészítők a baromfi fa jok tak armányoz á sában

Az Agofeed Kft. és a takarmány-adalékanyagok

Az Agofeed Kft. és a takarmány-adalékanyagok Bízunk abban, hogy a kiadványban található információk, segítenek a partnereinknek, legalább alapfokon a kiegészítők világában való eligazodáshoz. Termékneveket és gyártókat szándékosan nem említettünk, mert tárgyilagos és független módon szerettük volna megközelíteni ezt a sok félreértést eredményező témát. Az Agrofeed Kft.-nél a takarmánykiegészítő üzletág, a kutatás fejlesztési csoport, és az egyes állatfajok üzletágaiban dolgozó szaktanácsadók, takarmányos szakemberek, állatorvosok, PhD tanulók és gyakornokok együttes munkájával választunk ki ígéretes termékeket. Az elméleti munkát követően, etetési kísérletekben értékeljük és versenyeztetjük a készítményeket. Ezeket a kísérleteket, egyetemeken, vagy a saját lovászpatonai kísérleti telepünkön végezzük, ahonnan objektív és statisztikailag is értékelhető eredményeket tudunk kapni. Óriási adatbázissal és tapasztalattal rendelkezünk, nem csupán Magyarországra, hanem minden célpiacunkra vonatkozóan, amit szívesen megosztunk partnereinkkel. Szeretnénk, ha nem a csillogó marketing, hanem a tudományos háttér lenne a legfőbb érv egyes az „megoldások” kiválasztásánál.

A legnagyobb előnyünk, hogy ismerjük és értjük az egyes termelő telepek lehetőségeit, korlátait és esetleges problémáit, így nem a meglévő kiegészítőkhöz keresünk piacot, hanem a szükségletekhez keresünk termékeket. Szeretném kiemelni a beszerzés fontosságát is, nem elég, hogy engedélyezett az adalékanyag, de a megfelelő forrásból kell származnia. Mi kizárólag elismert, a minőségre és a biztonságra sokat fordító beszállítókkal dolgozunk együtt. Csak így tudjuk garantálni, a folyamatosan megbízható minőségét a termékeinek, és azt, hogy ránk is elismert beszállítóként és partnerként tekintsenek. Nekünk egyértelműen az a célunk, hogy az előkeverékeinket, takarmányainkat és takarmányozási megoldásainkat választó cégek, költséghatékonyan és jövedelmezően működjenek, megalapozva a hosszú távú közös partnerséget, és ebben a takarmány-adalékanyagoknak nagyon nagy szerepük van.

Tak armány kiegészítők a baromfi fa jok tak armányoz á sában

Tak armány kiegészítők a baromfi fa jok tak armányoz ásában

Tudás, ami táplál

Agrofeed Kft. H-9022 Győr, Dunakapu tér 10. · Levélcím: 9007 Győr, Pf.: 1007 tel.: +36 96 550 620 · fax: +36 96 550 621 · premix agrofeed.hu Felelős szerkesztő: Dr. Zoltán Péter

w w w. a g r o f e e d . h u