Baromfi 2012 2 by Agrofeed

A Z AG RO F E E D K F T. B A RO M F I H Í R L E V E L E

XIX.

Alföldi Állattenyésztési és MezŐgazda Napok Nemzetközi Szakkiállítás és Vásár 2012. május 11-12-13. Hódmezővásárhely

2012. | 2. negyedéves szám

XIX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok ��2. Az Agrofeed Kft. a moldáv piacon ��3. Partnereink – a Dob-Tak Kft. ��4. Baromfis partnertalálkozó előzetes programja ��5. Baromfi teszttelepet építünk ��6. A szintetikus betain használata működő alternatíva a brojler takarmányozásában �� 7-9. Pneumovírusok szerepe a csirkék duzzadt fej betegségének kialakulásában �� 10-11. Pulyka nevelőépületek szellőztetésének menedzsmentje �� 12-14. Energia a baromfitakarmányozásban �� 14-16. B A R O M FI

Ü ZLETÁ G

SZ AKMAI

NAP

2012. máju

s 16.

XIX.

AKTUÁLIS

Alföldi Állattenyésztési és MezŐgazda Napok Nemzetközi Szakkiállítás és Vásár 2012. május 11-12-13. - Hódmezővásárhely

exportpiac

Az Agrofeed Kft. a moldáv piacon Cégünk az elmúlt évtizedben mindvégig jelen volt a moldáv piacon, amelyen piaci részesedésünk meghatározó. A Szovjetunió idejében Moldávia „testvér országa” Magyarország volt és a mai napig szerteágazó a moldáv és magyar mezőgazdaság kapcsolata. Moldávia kis területű (33.843 km²), természeti adottságokban gazdag ország, amely Európa legszegényebb országa. A mezőgazdaság és a feldolgozóipar adja a bruttó nemzeti össztermék meghatározó hányadát, az ország lakosságának a többsége jelenleg is községekben él. Az ország brojler termelése a magyar hatodát teszi ki, a nagyüzemi tojástermelést 1,5 millió tyúk biztosítja, a háztáji termelésbe 22-23 millió napos telepítenek egy évben. A víziszárnyas tartás is tradicionális tevékenység. Az összes baromfihús termelés a 40 ezer tonnát, a tojástermelés a 800-850 millió darabot éri el. Az Agrofeed Kft. folyamatos piaci jelenlétének, szaktanácsadási tevékenységének köszönhetően a moldáv piac meghatározó premix szállítója, sokéves partnerkapcsolatokkal. A baromfi ágazat, akárcsak a sertés főleg kisebb és közepes farmokra épül. A térségben tapasztalható koncentráció, nyilván az ország mérete miatt is, itt nem következett be, annak ellenére sem, hogy a nagyüzemi termelést néhány cég határozza meg.

Agrofeed Kft. Az Agrofeed Kft. szakemberei várják Önt és kollégáit új termékekkel, szakmai konzultációval az Agrofeed standon.

A moldáv árutojó állományok közel kétharmada eszik Agrofeed premixekkel készült takarmányt, míg a brojlerek egyharmada. Az Agrofeed Kft. számára a kisebb moldáv piac is fontos, kialakult pozíciónk és partnerkörünk miatt, ezért továbbra is aktívan veszünk részt ezen a piacon is.

Moldova

partnereink

AKTUÁLIS

Partnerünk a Dob-Tak Kft. A Dob-Tak Kft. 2004. végén alakult meg, amelynek 2007. óta egyszemélyes tulajdonosa a V PLUS K Kft. A 115 millió Ft jegyzett tőkéjű cég árbevétele ez évben várhatóan 5,3 milliárd Ft lesz, amelynek meghatározó hányada állattartásból és értékesítésből származik. A cég növénytermesztési ágazattal is rendelkezik, az 1.170 hektáros területen kukoricát, búzát, napraforgót és mákot termelnek, amelyet betakarításig finanszírozni kell (vetőmag, műtrágya, növényvédő szerek, és nem utolsó sorban az energia és az üzemanyag). Csak a mezőgazdaság anyag és anyagjellegű költsége egy idényben 270 millió Ft, ami csak fokozatosan térül meg. A növénytermesztésben előállított terményeiknek csak kis hányadát értékesítik, zömét a takarmánygyártási részleg hasznosítja. A cég keveréktakarmány gyártása a saját baromfi- és sertésállományok takarmányozását szolgálja ki, amely havi 2.500 tonna gyártását jelenti. A brojler ágazat teljes mértékben bérvágat a vágóüzemmel és darabolt barom-

fit értékesít. Az eladott termékek szinte teljes mennyiségét kereskedő cégeknek értékesítik. Legnagyobb és hosszútávon megbízható partnerük a TESCO Globál áruházak és a nagy hipermarketek. A közvetlen lakossági és kiskereskedelmi eladás kismértékű. A brojlerek hizlalása 5 telepen, 40 korszerű istállóban történik Tiszavasvári és Tiszadob területén. Egy rotációban 1.105.000 brojlert telepítenek, a telepek kapacitása 250-320 ezer naposcsibe között változik. A naposcsibe telepítése és a felnevelt turnusok értékesítése folyamatos, a telepekre és a 40 istállóra alapozott rotációnak megfelelően. A brojlerek átlagos nevelési ideje 42 nap, amit 14 nap szervizperiódus követ. A brojler hizlalással elérhető árbevételt a termelési eredmények, ezen belül a takarmányozás hatékonysága, az önköltség nagymértékben befolyásolja, amelynek lehetséges csökkentésében működünk együtt a Dob-Tak Kft-vel. A cég várható árbevétele mellett (5,3 milliárd Ft), a baromfineveléshez nyújtandó támogatást az előző évi szinten figyelembe véve, szerény nyereséget terveznek.

AGROFEED Kft. Baromfi üzletág szakmai nap 2012. május 16. (szerda) - Gerébi Kúria, Lajosmizse Programok 930-1000

Érkezés – kávé, sütemény, üdítő

10 -10

Az Agrofeed Kft. tevékenysége itthon és külföldön, feladataink Csitkovics Tibor – ügyvezető igazgató

10 -10

A baromfi üzletág szakmai célkitűzései, tevékenysége és szerviz eredményei, baromfi teszttelepépítése K+F tevékenységünk erősítéséhez Dr. Zoltán Péter – üzletág vezető, házigazda

1020-1055

A korszerű baromfitakarmányozás legújabb eredményei, trendjei Dr. Dublecz Károly – Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely – egyetemi tanár, dékán

1055-1140

A német baromfiipar termelési eredményei, az eredmények alátámasztása korszerű aminosav használattal Dr. Markus Wiltafsky – Evonic Industries AG – technikai és értékesítési menedzser

1140-1215

Az antibiotikum mentes baromfitakarmányozás lehetőségei a gyakorlatban Szíjjártó Pál – Vetagro – kelet-európai technikai és kereskedelmi igazgató

1215-1240

Kávészünet

1240-1315

Aktuális baromfi egészségügyi problémák Dr. Horváth-Papp Imre szaktanácsadó, Pannon Poultry Services

1315-1350

A megfelelő brojler indítás fontossága Dr. Zoltán Péter

1350-1400

Kérdések

1400-1515

Ebéd - állófogadás

Baromfi takarmányozás

Baromfi teszttelepet építünk Az Agrofeed Kft. vezetése mindig is nagy hangsúlyt fektetett partnereink szakmai kiszolgálására, az általunk fejlesztett premixek és takarmányreceptúrák nemzetközi versenyképességére. Gyártási és takarmányozási szakmai hátterünk állandó fejlesztése, partnereink eltérő szakmai elvárásainak teljesítése szükségessé teszi kutatás-fejlesztési tevékenységünk tárgyi feltételeinek javítását is. Döntés született arról, hogy meglévő sertés teszttelepünk mellett, zöldmezős beruházásban egy korszerű baromfi teszttelepet építünk fel, amely lehetőséget ad az általunk fejlesztett premixek és keveréktakarmányok gyakorlati kipróbálásra, a nemzetközi tesztelési gyakorlat és előírások maradéktalan teljesítése mellett. Az új teszt létesítmény egyaránt biztosítja K+F tevékenységünk tudományos alaposságú végzését és a baromfi hizlalás legkorszerűbb technológia szintjének bemutatását is. Agrofeed Kft. baromfi teszttelep elrendezési rajz Iroda Kis siló

Alomtároló

14 * 39 méter = 546 m2

Boncoló

ÖltözĘ

Folyosó

Zsákos takarmánytároló

Siló PB gáztartály

jön létre, amely térségünkben egyedülálló lesz. A tesztistálló mellett egy igen korszerű, a legújabb technológiai megoldásokat felhasználó nagyüzemi baromfiistállót is felépítünk, amelyben a tesztelt takarmányozási megoldások, premixek, keveréktakarmányok nagyüzemi, a gazdaságosságot bizonyító kipróbálására is sor kerül. A gyakorlatban is bizonyító hatékony és gazdaságos keveréktakarmány sorok kialakítása nagymértékben hozzájárulhat magyarországi és a nemzetközi piacokon sikeres partnereink tevékenységéhez, eredményes gazdálkodásához. A baromfi teszttelepet partnereinknek be tudjuk majd mutatni (betekintő ablakok), de a jelenlegi számítástechnikai rendszerek azt is lehetővé teszik, hogy a baromfitelepet ne csak a telepi látogatás során, hanem bármikor megtekinthessék számítógépen is kereskedőink, szaktanácsadóink közreműködésével. Nem csak az istállók megtekintésére, de a számítógépes rendszerek adatainak lekérdezésére is mód lesz, így számos tartástechnológiai adat kiértékelése járulhat hozzá az üzemelési tapasztalatok megosztásához.

14 * 81 méter = 1.134 m2 = 18 db/m2 = 20.412 brojler

Fülkés brojer teszt istálló

Nagyüzemi brojler istálló

BetekintĘ elĘtér

Fülkés tesztistálló és szociális elrendezése Iroda Kis siló

Boncoló és raktár

ÖltözĘ

Folyosó

Siló

Zsákos takarmánytároló

39 méter

a képek illusztrációk

A szintetikus betain használata működő alternatíva a brojler takarmányozásában

(B ernardoSuáre z Cret to n és Arno van der Aa , E xcentials , H o llandia) A betaine fontos összetevő a brojlerek takarmányozásában. Javítja a termelési eredményeket, helyettesít más metil csoportba tartozó anyagokat, mint a kolin és metionin, segíti a baromfit a hőstressz kivédésében és javítja a vágás jellemző paramétereit. Eddig a legjelentősebb forrása a betain-anhidrát volt, amelyet cukorrépából nyertek ki, azonban a valódi betain hidroklorid kristályról is bebizonyították, hogy megfelelően működik. Ez az év teljes időszakában használható és elérhető, termelése nem függ a szezonális cukorrépa feldolgozástól és nem utolsósorban költséghatékonyabb. A betain mint a működéshez szükséges táplálék ismert a brojler takarmányozásban, amelyet a múltban elsősorban a cukorrépából kivont betain-anhidrát formájában használtak. Manapság a betain már elérhető, szintetikus előállításból is, mint betain-hidroklorid. Az utóbbi idők kutatásai kimutatták, hogy ezen termékek takarmányozási értéke azonos, előállítása olcsóbb, nem higroszkópos és nem szezonális termék, azaz egész évben elérhető betain forrása a takarmányiparnak. Ugyanakkor speciális figyelmet igényel a betain-hidroklorid szabadon folyó tulajdonságának a biztosítása, miután a higroszkópossága behatárolhatja a felhasználhatóságát a takarmánykeverő üzemekben. A kristályosítási folyamatra ügyelve és a szabadon folyó vivőanyag megfelelő alkalmazásával nem higroszkópos betain-hidroklorid is előállítható.

Felszívódás és anyagcsere 14 méter

9 méter Takarmány tároló láda

Kavicságy 1,5 méter

BetekintĘ elĘtér

Tesztfülke 4 5 * 2,8 4,5 2 8 méter = 12 12,6 6 m2 = 18 db/m2 = 227 db bojler/fülke

Nagyüzemi brojler istálló

Tesztistálló 24 fülke = 302,4 302 4 m2 hasznos terület = 5.448 5 448 brojler összesen

A 30 fülkés, teljesen automatizált klímarendszerű tesztistállóban lehetőségünk lesz eltérő beltartalmú és összetevőjű takarmányok etetésére, az elfogyasztott takarmányok mérésére és a baromfi nevelési adatok teljes körű kiértékelésére. Ezzel a nemzetközi takarmánygyártási gyakorlatban is csak szűkebb körben használt méretű és kialakítású, modern tesztkapacitás

A betain a nyombélen keresztül szívódik fel. A humán tanulmányok bemutatták a betain gyors felszívódását és eloszlását, a takarmány felvételét követő 1-2 órán belül elért vérszérum csúcsértékekkel. A betain a gyomor-bélcsatornában szívódik fel, de közel háromnegyede a gyomor-bélcsatorna sejtjeiben maradhat. A sejtekbe történő raktározás aktív (Na+vagy Cl-) és passzív (Na+) szállítási szisztémával valósul meg. A betaint nem a kiválasztás, hanem az anyagcsere távolítja el, a lebontása során számos enzimreakción megy keresztül (metil csoport átalakulása), amely a máj és vese sejtjeinek mitokondriumában zajlik le. A betainnak alapvető fiziológiás szerepe az ozmózisban és metil donorként van. Mint ozmózist elősegítő anyag növeli a sejten belüli vízmegkötést és emiatt megvédi a sejten

belüli enzimeket az ozmózis okozta inaktiválódástól. Mint metil donor a betain részt vesz a metionin ciklusban (főként a májban) és továbbhasznosítható a metil csoport reakcióiban, az esszenciális anyagok szintézisében, mint a karnitin és a kreatin. A betain összegyűlik más belső szervekben is (bél, máj, vese és szív) védve azokat és az atléták teljesítményét is növeli.

Biológiai egyenértékűség A betain amfoter ion az anyagcserében, amely trimetil-glicin néven is ismert. Először cukorrépában fedezték fel, de más növényekben, állatokban és tengeri élelmiszerekben is jelen van, de a cukorrépa kivételesen magas szinten tartalmazza a betaint, amely tömör és oldható (116000 mg/kg). Manapság a betain számos tisztított formája is elérhető (anhidrát, monofoszfát és hidroklorid betaine). Számos kérdés merült fel, vajon az ozmózist szabályozó tulajdonsága a betain-hidrokloridnak hasonló-e a betainanhidráthoz. Ennek a kérdésnek a tanulmányozásához egy in vitro kísérletet végeztek a gyomron történő áthaladás utánzására. A Ghenti Egyetem igazolta a biológiai egyenértékűségét a különböző betain forrásoknak (monohidrát és anhidrát kivonással készült, szemben a hidrokloriddal és anhidráttal, amelyeket kémiai szintézissel állítottak elő), tömeg spektrofotometriát kombinálva HPLC analízissel, egy gyomor áthaladást serkentő modellben. Az eredmények azt mutatták, hogy függetlenül az ionformától és az előállítás módjától (természetes kivonás vagy kémiai szintézis), a különböző eredetű betainok ugyanazt az analitikai eredményt adták. A gyomor passzázson történt áthaladást követően mindkét molekula azonos volt, nem volt különbség a biológiai aktivitásban vagy az ozmózisszabályozó funkcióban a betain-hidroklorid és a betain-anhidrát között, mint ahogy egy hatékony takarmány kiegészítőtől ez várható volt.

A betain a baromfitermelésben A betain étrendi hatásáról a baromfitakarmányozásban mind Eklund, mind Ratriyanto beszámolt. A tápanyagok emészthetősége, az állatok teljesítménye, az anyagcsere és a soványabb vágott test javulás egyaránt mutatta a betain

Baromfi takarmányozás takarmány kiegészítőként történő alkalmazásának az előnyeit, az állati termék előállítás teljesítmény és a vágási jellemzők javulását. Az áttekintésekben közzétett tanulmányok részben tudományos, részben az állati reakciókra alapozott működést mutatják be. A működés eredményeként (metil donor vagy ozmózisbefolyásolás) hat, amelyet befolyásolnak a takarmány más metil donorai és az ozmózist más befolyásoló vagy anyagcsere stressz termékek.

érhető el. A 4. kísérleti csoport (a kolin és metionin kisebb mértékű helyettesítése) óvatos stratégia mentén ugyanolyan takarmányozási költségekkel a befektetés jó megtérülését mutatja. A premix és keveréktakarmány gyártó cégeknek és az integrált baromfitermelő vállalkozásoknak eltérő kereskedelmi érdeke lehet, aminek megfelelő saját stratégiát alakítanak ki ebben a kérdésben. A kísérlet eredményeit a következő táblázat foglalja össze.

A takarmány betain kiegészítése csökkentheti más metil donorok szükségletét, mint a metionin és a kolin. Ezt az elméleti használatot meg kell előznie a megfelelő vizsgálatnak a gyakorlati alkalmazást megelőzően. A metionin és kolin megtakarítási lehetőségét alaposan tanulmányozták, és úgy tűnik, hogy a takarmányhoz adagolt betain és metionin egymást helyettesíthetik a brojler csirkékben, méghozzá 30-80 %-a a kiegészítő metionin szintnek helyettesíthető betainnal, minden negatív hatás és teljesítményromlás nélkül. Sokkal konzervatívabb megközelítést javasoltak Lensing, Van der Klisés Cresswell. Mindkét kísérletben tanulmányozták a betain és a kolin/metionin biológiai egyenértékűségét a brojlerek takarmányozásában, amikor a kolint teljes egészében helyettesítették betainnal, míg a metionin napi igényét 25-30 %-kal csökkentették. Ilyen mértékű helyettesítéssel semmilyen eltérést nem tapasztaltak a brojlerek teljesítményében.

A betain kiegészítés hatása a termelési teljesítményre, a vágási kihozatalra és gazdaságosságra T1 Excential Beta-key kiegészítő kezelés T2 T3 T4 (kontroll) Teljesítmény és gazdasági értékelés

Indiai kísérlet Az eredményekre alapozva, amelyeket Cresswell talált, Excentials tesztelte a lehetséges takarmányozási stratégiákat az adagolási lehetőségek tisztázásához. Ezt a kísérletet 2011ben végezték el az IPME Pune(India) teszttelepén és minden esetben hizlalási eredmény és vágási kihozatal javulást találtak. Ezek az eredmények már lehetővé teszik az alkalmazási módszerek kidolgozását. A kísérletben 2.000 Cobb brojlert osztottak fel négyféle kezelési csoportra. A kontrolcsoport tipikus kukorica-szója takarmányt kapott, amely 2000 ppm, 1500 ppm és 1500 ppm hozzáadott kolin-kloridot (75%) és 0.61%, 0.58% és 0.45% teljes metionint tartalmazott az indító, nevelő és befejező takarmányokban. A legjobb gazdasági eredményt a hozzáadott betainnal érték el (2. kísérleti csoport); a 0,002 $/kg takarmány költség befektetés 7 % javulást hozott a feldolgozott testtömegben. A kolin és metionin bizonyos mértékű helyettesítése jó gazdasági eredményeket mutatott. A 3. kísérleti csoport(a kolin és metionin nagyobb mértékű helyettesítése) eredménye mutatja, hogy alacsonyabb takarmányozási költséggel kismértékű termelési eredményjavulás

Baromfi takarmányozás

Vágási testtömeg (kg)

2,11

2,16

2,12

2,15

Takarmányértékesítés (kg/kg)

1,92

1,83

1,89

1,85

Átlagos takarmányköltség ($/kg)

0,368

0,370

0,367

0,368

Átlagos takarmányfogyasztás (kg)

4,04

3,96

4,07

3,98

Teljes takarmányozási költség ($/brojler)

1,487

1,466

1,492

1,464

Naposcsibe költsége ($/csibe)

0,56

Kezelés/vakcinázás ($/csibe)

0,05

Adminisztratív költség ($/csibe)

0,11

Teljes termelési költség ($/brojler)

2,207

2,186

2,212

2,184

Átlagos testtömeg (kg)

2,11

2,16

2,13

2,15

Átlagos vágási kihozatal (%)

74,82

77,60

75,99

77,57

Átlagos vágott testtömeg (kg)

1,577

1,679

1,616

1,671

Termelési költség élő testtömegre ($)

1,05

1,01

1,04

1,01

Termelési költség vágott testtömegre ($)

1,40

1,30

1,37

13,1

T 1 = Kontroll takarmány T 2 = Takarmány Excential Beta-Key kiegészítéssel – 500 gramm/tonna T 3 = Takarmány Excential Beta-Key kiegészítéssel – 500 gramm/tonna, 750 gramm kolin-klorid és 200 grmm metionin helyettesítésével T 4 = Takarmány Excential Beta-Key kiegészítéssel – 1.000 gramm/tonna, 1.000 gramm kolin-klorid és 300 grmm metionin helyettesítésével Tisztaság: Excential Beta-Key. Minimum 71 %, Kolin-klorid 75 %, DL-metionin 98 %

A betain-HCl csökkenti a hőstressz negatív hatását a rektális hőmérsékletre és a lihegésre

Enyhébb hőstressz esetében (31ºC, 85% relatív páratartalom) a brojler istállóban hasonló hatás figyelhető meg (Haldarés munkatársai, Thaiföld 2011). Ami még fontosabb bizonyították, hogy More a betain-hidroklorid hasonló ozmózisszabályozó hatással bír, mint az anhidrát források. A kísérletben a brojler állomány 14 napos korában kezdték a hőstressz hatást. Ebben a kísérletben pozitív és negatív kontroll is volt, amelyben a negatív kontroll csoport takarmányában a metionin szintet csökkentették (850 gr/t), a hozzáadott kolint eltávolították és az energiát csökkentették (-50 kcal ME). A betain-kloridot 1,3 kg/ tonna és 2,0 kg/tonna adagban adták hozzá a takarmányokhoz, míg a metionin, kolin és energia ugyanaz volt, mint a negatív kontroll csoportnál. A brojlerek testtömege 38 napos korra az 1,8 kg kontroll testtömegről 1,84 kg és 1,86 kg testsúlyra nőtt a csoportoknál, amelyeknél 1,3 kg/tonna és 2,0 kg/tonna betainhidrokloridot adtak a takarmányhoz. A takarmányértékesítés a pozitív kontroll 1,67 kg/kg értékéről 1,63 (1,3 kg betain-HCl és 1,62 (2,0 kg betain-HCl) kg/kg értékre javult. A következő táblázat mutatja a hatást a brojlerek rektális testhőmérsékletére és lihegésére, amely tisztán mutatja, hogy a hőstressz ideje alatt a betain-HCl enyhíti a negatív hatásokat.

World Poultry, Vol. 28, No. 3, 2012, Április

Fordította: Dr. Zoltán Péter

A hőstressz kivédése Számos tudományos publikáció bizonyította, hogy a betain-anhidrát használható a hőstressz elhárítására. A súlyos hőstressz hatása részben kivédhető a betain takarmányhoz történő hozzáadásával lassúbb növekedésű brojlereknél. A takarmányhoz adagolt 1 kg betain javította a testtömeg gyarapodást és a takarmányértékesítést a negatív kontroll csoporthoz képest, de ami még fontosabb, a brojlerek rektális testhőmérséklete 41,9 ºC-ra csökkent a kontroll 43,2 ºC-hoz képest. A lihegés, a gyors légzés a hő párolgásos eltávolítására szintén szignifikánsan csökkent.

Baromfi egészségügy

Pneumovírusok szerepe a csirkék duzzadt fej betegségének kialakulásában A brojlercsirkék duzzadt fej betegsége (Swollen Head Syndrome - SHS) jelentősen rontja a nevelési eredményeket, komoly gazdasági kárt okozhat. Az arc bőrének, a szem környéki szöveteknek az ödémás duzzanatában jelentkezik a betegség és gyakran E. coli izolálható az elváltozott szövetekből, azonban a betegség kialakulásához előzetes vírusfertőzések (pneumovírus, coronavírus vagy egyéb) szükségesek. Tenyészbaromfiban és tojóhibridekben, valamint pulykaállományokban is világszerte előfordul, így hazánkban is.

A betegség kóroktana A pneumovírusok (APV) vagy újabb megnevezés szerint az avian metapneumovírusok (aMPV) pulykáknál rhinotracheitist, csirkéknél légzőszervi megbetegedést, valamint tenyész- és tojóbaromfiknál tojástermelés csökkenést okoznak. A metapneumovirusok csoportjába tartozó RNS vírus enveloppal rendelkezik, nem haemagglutinál, egy szerotípusa ismert, azonban RNS szekvencia alapján eddig négy alcsoportot A, B, C (Colorado USA) és D (Franciaország) azonosítottak. Pézsma récékből is izoláltak C alcsoportú pneumovírust, ami azonban az amerikaitól eltérő genetikai adottságokkal rendelkezik; ez sem csirkében, sem pulykában nem bizonyult patogénnek. A vírus pulyka és csirkeembriók sziktömlőjében vagy légcsőhámsejt tenyészeteiben szaporítható. A vírus izolálása nehéz. A vírusnak humán változata is van, enyhe vagy súlyos légzőszervi

megbetegedést képes előidézni, amely leginkább a C alcsoporttal mutat rokonságot.

A betegség járványtana Pulykából, csirkéből, fácánból, gyöngytyúkból, fogolyból, pekingi kacsából és pézsma récéből izoláltak pneumovírusokat. Minden életkorban előfordulhat a megbetegedés, de leggyakrabban 3-10 hetes kor között szokott jelentkezni. A hajlamosító tényezők, társfertőzések súlyosbítják a betegség lefolyását. Állományon belül a légúti fertőzés jelentős, azonban ragályfogó tárgyakkal is behurcolható. Orrváladékkal közvetlenül, gyorsan terjed. Csirkékben, pulykákban magas megbetegedést és akár 10-20% elhullás jellemzi. Annak ellenére, hogy a petevezető hámszövet sejtjeiből a vírus izolálható, tojáson keresztüli fertőzést eddig nem sikerült megállapítani. A vírus hatását súlyosbítják egyéb vírusos vagy baktériumos fertőzések, valamint kedvezőtlen környezeti tényezők, mint a zsúfoltság, a levegő ammónia, illetve por terhelése. A vírus ellenálló képessége a környezetben nem nagy, hagyományos fertőtlenítőszerekkel gyorsan elpusztítható.

Kórfejlődés és tünetek Gyorsan terjed, a légzőszervi fertőzést követően 2 nap lappangást követően a vírus a felső légutak nyálkahártyájában szaporodik, majd a virémiás (véráramba törés) szakaszt követően 7-9 nap múlva a petevezetőben szaporodik, aminek látható jele a tojástermelés csökkenés, valamint a tojás héjának halványodása, vékonyodása. Csirkék esetében általában enyhe általános tünetek, szörtyögés, tüsszögés, orrfolyás, könnyezés, sinusitis (orr-melléküreg gyulladás), szem környéki és álltájéki ödéma, míg tojóbaromfi állományokban tojáshozam csökkenés, a pigmentált tojáshéj kifakulása, halványodása figyelhető meg. Tünet nélküli áthangolódás is előfordul. A légzőszervi megbetegedés gyakran összetett oktanú, mycoplasmák, E. coli súlyosbíthatják a kórképet. A duzzadt fej betegséget azonban más vírusok és baktériumok is előidézhetik. A szemgödör környéke duzzadt, általános tünetek, ferde nyaktartás, rendezetlen mozgás (középfül gyulladás következtében), olykor légzőszervi tünetek jellemzik. Brojlerekben kifejezettebb az ödéma és a légzőszervi tünetek.

Baromfi egészségügy Pulykaállományok megbetegedése sokkal gyorsabb, aránya 100%-hoz közeli lehet. A tünetek hasonlóak, mint a csirkék esetében, de a megjelenés sokkal súlyosabb. A pulykák megváltozott hangja, kapkodó légvétele korán felhívja a figyelmet a betegségre. A magas, akár 50%-os elhullási arány gyakran másodlagos fertőzés (mycoplasma, E. coli, Ornithobacterium rhinotracheale) következménye. A lefolyás súlyossága állományról állományra változik. A tenyészpulykák jelentős tojástermelés csökkenése akár 50%-os is lehet, azonban 2-4 hét múlva normalizálódik, bár a halvány, vékonyhéjú tojások aránya jelentősen megnövekedik. Az ilyen tojások keltethetősége romlik. A kacsákban leírt aMPV fertőzés tünetei enyhék, orrfolyás, tüsszögés, könnyezés figyelhető meg fiatal állatokon, míg tenyészkacsáknál kifehéredő tojáshéj mellett csökkenő tojástermelés, gyengébb kelés és romló naposkacsa minőség észlelhető.

Kórbonctan, kórszövettan, kórjelzés

A felső légutakban áttetsző nyálka található, amely később baktériumos hatásra gennyessé válhat. A petevezetőben tojásfehérje, tojássárgája maradvány előfordulhat, szövődményként hashártyagyulladás jelentkezhet. Legfeltűnőbb kórszövettani lelet a légcső nyálkahártyáról a csillók eltűnése. A betegség elején lévő állatokból vett friss mintából kell megpróbálni a vírusizolálást. Orrváladékból, légcsőváladékból, szemgödör alatti nyálkahártya kaparékból végzett minta RT-PCR vizsgálata vagy a specifikus szérum ellenanyagok ELISA próbája erősíti meg a diagnózist. A duzzadtfej betegség tüneteit azonban más vírus is előidézheti. Légzőszervi tünetek esetén többek között baromfipestisre, fertőző bronchitisre, fertőző gége- és légcsőgyulladásra, haemophilus náthára, Ornithobacterium rhinotrachealera, mycoplasmára, madárinfluenzára kell gondolni. Tojástermelési zavarok miatt a fentieken túl el kell különíteni még az EDS-től, takarmányozási, vízellátási és klimatikus problémáktól.

Megelőzés, védekezés Általános járványvédelem, magas fokú higiénia, hatékony szellőztetés, a zsúfoltság csökkentése, egy korcsoportú telepek üzemeltetése, állományváltás során az istállók „pihentetése”, immunszupresszív tényezők elkerülése gyakran elegendő védelmet biztosítanak. A lokális ellenanyagok a légzőszervi, a vérben keringő ellenanyagok a reproduktív szervi megbetegedések ellen védenek. A maternális ellenanyagok védőhatása nem jelentős. Attenuált és inaktivált vakcinák állnak rendelkezésre, amelyek megfelelő alkalmazással jó védelmet nyújtanak. Pulykák napos kori spray vakcinázása elterjedt. Csibék is immunizálhatók már a kelés napján, de célszerű figyelembe venni az egyéb légzőszervi betegségek (pl. fertőző bronchitis) elleni vakcinákkal való interferenciát. Emiatt inkább 7-10 napos korban érdemes vakcinázni. Tenyészpulyka és tenyészbaromfi attenuált vakcinázását általában inaktivált oltás követi. A vakcinák jó keresztvédelmet adnak az alcsoportok között. A telepen belül az attenuált vakcinavírus újra fertőzővé válhat, virulenciája nőhet, ezt mindenképpen célszerű mérlegelni a vakcinázás bevezetése előtt. Rosszul végzett attenuált vakcinázás vad vírusos fertőzéshez hasonló tüneteket eredményezhet.

Gyógykezelés Specifikus gyógykezelés nem lehetséges. Baktériumos szövődmények miatt célzott antibiotikum kezelés javasolható.

Arra vonatkozó adat még nincs, hogy a madár pneumovírusok humán megbetegedésben szerepet játszanának, a C alcsoport vírusa azonban közelebbi rokonságban van a humán pneumovírusokkal. Dr. Bajcsy Előd baromfiegészségügyi szakállatorvos

Baromfi Tartástechnológia

Pulyka nevelőépületek szellőztetésének menedzsmentje A Baromfi Hírmondó legújabb számában egy olyan, kevésbé ismert témáról írunk, amiről a pulykanevelésben jártas szakemberek is csak keveset hallhatnak és olvashatnak. Megpróbáltunk gyakorlati információkat összegyűjteni, amivel hatékony segítséget nyújthatunk ebben az igen nehéz, de érdekes témában.

Minimum ventilláció hideg időben

Pulyka nevelőépület télen belülről és kívülről

A szakembereknek mindig tudniuk kell, hogy mennyi szellőzést kell biztosítaniuk a nevelő épületben, hideg időjárás mellett. A túl kevés ventilláció rossz minőségű levegőhöz és alomhoz vezethet, ami rossz hatással van madarak általános egészségi állapotára, fejlődésére és teljesítményére. A túl erős ventilláció huzatot és a fűtési költségek növekedését okozza, és az állomány megfázásához, megbetegedéséhez vezethet. Az első és legfontosabb lépés a hideg időben történő szellőztetés helyes megválasztása, amely biztosítja a megfelelő minőségű istálló levegőt, az állategészségügyi problémák megelőzését, de egyúttal takarékos is.

Az istálló CO2 szintjének menedzselése Az istállóban felgyülemlő CO2-t a madarak és a fűtési rendszer egyaránt termeli. A magas CO2 koncentráció letargikussá teszi a pipéket és rontja a termelési mutatókat is. Az első táblázatban látható minimum ventillációs ráta (m³/óra/1.000 madár) szükséges a CO2 koncentráció 5.000 ppm alatti tartásához. Amikor a gáz ég, és a hőlégbefúvók vagy a gázinfrák működnek akkor ezek szignifikánsan hozzájárulnak a CO2 szint emelkedéséhez. Hideg időjárás esetén a fűtési rendszer kétszer-négyszer nagyobb mértékben bocsát ki CO2-ot, mint a pulykák. A biztonság kedvéért hideg időben, ha a CO2 szint emelkedne, a lenti szellőztetési alapértékeket megduplázhatjuk, sőt extrém esetben még ezt meghaladó szellőztetés is szükséges lehet.

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

A mikroklímának, a hőmérsékleten kívül három fő paraméterét kell figyelnie a pulykaneveléssel, tartással foglalkozó szakembereknek. A CO2 szint ne haladja meg az 5.000 ppm értéket, a relatív páratartalom az 50 %-ot és az istálló ammónia szintje is 30 ppm alatt maradjon.

Nemkívánatos

100% 4,5°C 10°C 75%

15.5°C 50%

26.5°C 25%

13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

Minimum ventillációs ráta m³/óra/1.000 madár 1.712 2.034 2.204 2.407 2.627 2.848 3.051 3.221 3.390 3.560 3.712 3.899

3900 3750 3600 3450 3300 3150 3000 2850 2700 2550 2400 2250 2100 1950 1800 1650 1500 1350 1200 1050 900 750 600 450 300 150 0

Ha a ventilláció hideg időben nem megfelelő, akkor megemelkedhet a páratartalom, ami vizes, nedves almot okozhat. Ha viszont a magas ventillációt állítunk be, akkor ez magas fűtési költséget és alacsony páratartalmat eredményez, egyenes arányban nő a szálló por koncentrációja is. Minél idősebb a madár annál többet eszik és annál több víz kerül a nevelőépület légterébe, amit nekünk kell a megfelelő szellőzéssel eltávolítani. Ha tudjuk, hogy mennyi víz kerül az istálló légterébe, ismerjük a külső és belső hőmérsékletet és rendelkezünk adatokkal a belső páratartalomról, akkor ki tudjuk számolni a szükséges szellőztetést, amellyel el tudjuk távolítani a madarak által kibocsájtott vízpárát.

9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26

Madarak kora (hét)

Az istálló ammónia szintjének menedzselése

Megfelelően beállított ventillációnak fontos szerepe az istálló ammónia szintjének a szabályoNedves alom a rosszul beállított zása is. A magas ammónia koncentráció csökkent testtömeg gyarapodáshoz, magasabb fajlagos takarmány felhasználáshoz és akár felső légúti megbetegepáratartalom désekhez is vezethet. Sajnos nincs olyan minimum miatt ventillációs táblázat, ami segítséget adna az ammónia szint szabályozásához. Ez azért sem lehetséges, mert a CO2 és a relatív páratartalom szint nem változik telep specifikusan, míg az ammónia szint igen. Az istállóban termelődő ammónia Hideg időjárás esetén a külső pártartalomszintje több tényezőtől is függ. Az ammónia konnak nincs jelentős hatása az istállón belüli szellőzcentrációt meghatározza az alom állapota, páratetésre, az istállón belüli páratartalom ellenőrzésére, tartalma, a letapadt vizes alomterület mennyisége és a mivel a külső levegő kevés nedvességet tartalmaz, függetnevelési napok száma is. lenül attól, hogy 40 % vagy 100 % a relatív páratartalma. Hideg időben a legjobb mód az ammónia szint megtarHa az istállóban, a telepítést követően 32 °C és 60 % páratar- tására, ha a minimum ventillátorokat (általában 36 colos ventalom van, akkor 1.000 m³ levegő víztartalma 21,0 liter, ha a kinti tillátorok) ciklikusan működtetjük, azaz minden 5 percben, hőmérséklet 4 °C és a páratartalom 50 %, akkor minden 1.000 az állomány korától és a külső hőmérséklettől függően 10-170 m³ levegő 3,1 liter vizet hoz be a baromfiistállóba. A jó hír az, másodperc közötti intervallumban működjenek. Az ammónia hogy amikor a minimum ventillátorok működnek akkor ugyan koncentrációt a ventillátorok leállási idejének elején és végén minden 1.000 m³ levegővel behozzunk 3,1 liter vizet, de ezzel egyaránt meg kell mérni. Ha ez nem megfelelő és csökkenteni szemben az istállóból ki is viszünk 21,0 liter vizet. Természetesen, akarjuk az ammónia koncentrációt, akkor duplájára kell emelamikor szellőztetünk, sokkal több nedvességet viszünk ki, mint ni a szellőztetési időt. Ha viszont nagyon alacsony az ammónia amennyit behozunk, így csökken a páratartalom az istállóban. koncentráció, akkor meg lehet felezni a működési időt. Ha külső hőmérséklet 4 °C és a páratartalom 80 %, akkor ezeknél a klimatikus értékeknél minden 1.000 m³ levegővel 5,2 liter vizet jutattunk be az épületbe, tehát amíg az istálló minden 1.000 m³ köbméter levegőjében volt 21 liter víz, addig minden 1000 m³ levegőcserével kiviszünk 15,8 liter vizet (21 liter – 5,2 liter). Ahogy látszik a külső páratartalom itt sokkal magasabb, mint az első példában, ez csak alig több mint 10 %-kal csökkentette az istállóból eltávolított nedvességet. Bár technikailag egy minimum ventillációnál figyelembe kellene venni a kinti páratartalmat, a legtöbb esetben megközelítőleg jó értékeket kapunk akkor is, ha a külső levegő páratartalmát átlagosan 50 %-nak tételezzük fel. A külső hőmérsékletnek sokkal nagyobb hatása van a minimum ventilációra, mint a páratartalomnak.

1 2

Optimális

Madarak kora (hét)

A következő grafikon a minimum ventillációs rátákat mutatja be az istálló CO2 szintjének normális értéken tartásához. Minimum ventillációs arány m3/óra/1000 madár

Levegőáramlási példák

Minimum ventillációs ráta m³/óra/1.000 madár 85 153 170 339 509 678 848 1.017 1.187 1.356 1.441 1.526 1.576

Madarak kora (hét)

Ha a külső hőmérséklet -10 °C, akkor a minimum ventillációt 25 %-kal kell csökkenteni.

A páratartalom menedzselése

Az általunk megadott minimum ventillációs ráta 0 °C kinti hőmérséklettel számol, de ezek az értékek enyhébb vagy hidegebb időjárás esetén módosíthatók. Ha a külső hőmérséklet 10 °C, akkor a minimum ventillációt 25 %-kal kell emelni.

Kor (hét)

Pulyka nevelőépület belső hőmérséklete

5 perc/másodperc

Működő minimum ventillátorok száma

0 1 2 3 4 5 6 7 8

35 29 27 25 24 22 21 20 19

10 15 20 30 50 70 100 130 170

2 * 91,5 cm 2 * 91,5 cm 2 * 91,5 cm 2 * 91,5 cm 2 * 91,5 cm 2 * 91,5 cm 2 * 91,5 cm 2 * 91,5 cm 2 * 91,5 cm

Összefoglalás A téli minimum ventilláció fontos kérdése az, hogy melyik változó értékre állítsuk be az alapszellőzést. Ezt mindig nekünk kell eldönteni, de legideálisabb, ha a minimum ventillációs arányt a legmagasabb mért paraméter alapján állítjuk be, változtatjuk meg. Ha a minimumszellőztetés nem megfelelő, az alom rossz minőségű, vizes lesz, és ha ezt egyéb módszerekkel nem kezeljük, akkor az ammónia koncentráció emelkedni fog; ekkor 13

Baromfi Tartástechnológia

A minimum ventilláció kiszámításánál a 2*18000 m³/óra kapacitású minimum ventillátorokkal kalkuláltunk. Nevelőépület alapterülete 1000m².

A mai napig nincs olyan ammóniamérő műszer, amellyel pontosan lehetne mérni az ammóniakoncentrációt. Létezik néhány mérőműszer, ami beszerezhető és lehet is velük mérni az ammónia koncentrációt a baromfiistállóban, de csak igen rövid ideig működnek precízen, nagyon gyakori kalibrálást igényelnek. Az ammóniamérő műszerek drágák és az érzékelőit általában évente cserélni kell, ami szintén költséges. A széndioxid mérő műszerek ára 150.000-200.000 forint között mozog és kalibrálásuk sem olyan költséges . Használatuk különösen a nevelés elején ajánlott, mivel a legtöbb probléma a széndioxid koncentrációval az első két hétben fordulhat elő a pulykanevelő épületekben.

Próbáljuk beállítani, hogy mennyit kell optimálisan szellőztetni az épületben, de ez mindig kihívást fog jelenteni a szakemberek számára, mert az egyensúlyt megtalálni a madarak jó közérzete és a fűtési költségek növekedése között mindig nagyon nehéz. Mindenképpen meg kell értenünk, hogy a minimális szellőztetés célja, hogy biztosítsuk a madarak számára az optimális egészséghez és növekedéshez szükséges ventillációt, de ez valószínűleg több szellőztetéshez vezet, ami természetesen fűtési költségek növekedését fogja eredményezni.

k e re

3,53 6,36 7,06 14,13 21,19 28,25 35,31 42,38 49,44 56,50 60,03

ű sz

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

A takarmány energiaszintje a takarmányfelvétel legfontosabb befolyásoló tényezője, mivel a baromfi normál körülmények között annyi takarmányt fogyaszt, amely kielégíti energiaigényét. Ezért a takarmány tápanyagtartalmának, azaz fehérje-, vitamin- és ásványi anyag szintjének arányban kell lennie a takarmány energiatartalmával. Ha ezt biztosítjuk, ez alacsonyabb takarmányfelvétellel jár, míg fordított esetben, alacsony energiájú takarmány etetésekor túlfogyasztás jelentkezik.

rőm

Madarak kora (hét)

Pulyka nevelőépület Minimum ventilláció 7.500 madár m³/óra 636 1144 1271 2543 3814 5085 6356 7628 8899 10170 10806

A relatív páratartalom mérők nagyon megbízhatók és beszerzésük viszonylag olcsó, ezért a relatív páratartalom az a tényező, amit leginkább szem előtt kell tartanunk a pulyka nevelőépületek mikroklímájának menedzselésénél. Ha megfelelően kontroláljuk a páratartalmat az istállóban, akkor az ammónia és a por koncentrációja emelkedhet és okozhat problémát. Ha az épületben friss alomanyag van és a relatív páratartalmat megfelelően kontroláljuk az első naptól kezdve, az alom letapadása pedig minimális, akkor az ammónia fogja okozni a legnagyobb problémát.

Mé

a minimum ventillációt az ammónia koncentráció alapján kell beállítani. Ha az állomány már idősebb és a levegő minősége jó, akkor a relatív páratartalom lesz a levegő minőségét ellenőrző változó. Napos állománynál nagyon száraz friss alom esetén előfordulhat, hogy a széndioxid lesz a levegő minőségét ellenőrző változó.

Baromfi Tartástechnológia

Forrás: Michael Czarick – The University of Georgia

Stefán György baromfi szaktanácsadó

Energia a baromfitakarmányozásban

A baromfi takarmányoknál négy paramétert tekintünk meghatározónak, melyek közül a fehérje, a vitaminok és az ásványi anyagok tápanyagoknak tekinthetők, míg a negyedik, az ENERGIA, amely a takarmány legnagyobb költség meghatározója, nem tápanyag, hanem a tápanyagok hasznosulását befolyásoló tényező. Az energia szintet meghatározó tápanyagok a fehérje, a zsír és a szénhidrátok.

A fehérje, szénhidrát és zsír mindegyike tartalmaz szenet, hidrogént és oxigént, és így a szervezet el tudja energiaforrásként égetni. Míg a fehérjék és szénhidrátok elégetésekor mintegy 4 kalória energia keletkezik grammonként, a zsírok esetében ez 2¼-szer több, azaz 9 kcal/gramm. Így, amennyiben magas energiaszintű takarmányt akarunk előállítani, feltétlenül szükségessé válik a zsír kiegészítés.

A fehérjét alapvetően nem tekintik a takarmány energia forrásának, mégis részt vesz a baromfi energia szükségletének kielégítésében, sőt amennyiben a zsír és a szénhidrátok szűkös mértékben állnak rendelkezésre, akkor az állat számára a fehérje válik a legfontosabb energiaforrássá. A takarmány fehérjetartalma azonban elsősorban az aminosavak forrása, amelyek a test szöveteinek építőkövei, ezáltal a súlygyarapodás és termék előállítás (tojás) szolgálatában állnak. Ezért is kell feltétlenül minimalizálni annak esélyét, hogy a fehérje energiaként kerüljön felhasználásra.

Magas energiaszintű takarmányoknál általánosságban magas a tápanyag-sűrűség is. Ez azt jelenti, hogy kisebb mennyiségű takarmányban nagyobb mennyiségű tápanyag áll rendelkezésre. Ebből az következik, hogy ha a tápanyag szint koncentráltabb, akkor abból a baromfi kevesebbet fogyaszt, így feltétlenül javul a takarmányértékesítés, azaz 1 kg hús, vagy 1 kg tojás előállításához kevesebb takarmány szükséges. Az esetek többségében ez alacsonyabb költséget, illetve nagyobb nyereséget jelent.

Számos tényező, így például a fehérje, az esszenciális aminosavak egyensúlya és más tápanyagok is befolyásolhatják a takarmányköltségeket, de megállapítható, hogy az energia szint a takarmányköltséget leginkább befolyásoló tényező. Ezért általában a magasabb energiaszintű takarmány ára is magasabb, viszont többnyire kisebb takarmányfogyasztást is biztosít, ami megfelelő költségmegtérülést jelent. Az optimális szint beállítása a takarmányozási specialista egyik legfontosabb feladata. A takarmány energiatartalmát Európában MJ/kg-ban, Amerikában kcal/kg-ba adják meg, brojler hizlaló tápoknál min. 13 MJ (3.100 kcal), tojótápoknál 12,75 MJ (2.800 kcal) körüli energia szintet tartanak megfelelőnek. A takarmány energiatartalmát az anyag elégetésével mérik, oxigénnel telített környezetben. A mérési eredmény az a hőmennyiség, ami az elégetéskor keletkezik – ez az összes, vagy bruttó energia (GE). Ez azonban csak kiinduló szám, mivel pl. egy kg kukorica elégetésekor keletkező energia nem hasznosul teljes mértékben a baromfi számára. Amikor a madár kukoricát fogyaszt, egy részét nem emészti meg, és ez az emésztetlen anyag a széklettel együtt távozik. Ennek közvetlen mérése nem lehetséges, mivel a baromfi széklete a vizelettel együtt ürül a kloákán keresztül. Bonyolultabb kísérletek vezettek ahhoz, hogy meghatározzák az anyagcserében hasznosítható, azaz metabolizálható energiát. Ez az az energia, ami a baromfi számára létfenntartásra és produktív célokra (súlygyarapodás, tojástermelés) hasznosítható. Míg a fentiek csak egy egyszerű magyarázatot jelentenek az energia vonatkozásában, hogy miként hasznosítja azt a baromfi, számos tényező kölcsönhatása befolyásolja. Az egyik fő tényező a hőmérséklet, melynek csökkenése a baromfi egyre növekvő energiaigényét váltja ki. A baromfi a takarmány energiáját üzemanyagként használja a testhőmérséklet fenntartásához. Ezért hideg időben jelentős mennyiségű takarmányenergiát használ testhőmérséklete fenntartására, amelyet különben termelési célokra használna fel. A takarmánygyártók folyamatosan keresik a módját, hogyan javítsák az egyes alapanyagok energiahasznosulását:

•

A takarmányokhoz hozzáadott zsír lassítja az anyagok áthaladását a bélben és így lehetővé teszi az emésztőenzimek fokozott hatásának kifejtését, • Gőzzel történő granulálás és kondicionálás, amely a kémiai és a fizikai folyamatokkal javítja az egyes tápanyagok emészthetőségét, hasznosulását, • Az utóbbi évtizedekben terjedt el a takarmányenzimek használata, melyek segítségével lebonthatóvá válik néhány, egyébként rosszul emésztett takarmány összetevő is, • Telített és telítetlen zsírok együttes, megfelelő arányban történő bekeverése, mely hatékonyabbá teszi a zsírsavak felszívódását, • Ide tartozik közvetett módon a szintetikus esszenciális aminosavak fokozott mértékű bekeverése, mivel egy kiegyensúlyozottabb, alacsony fehérjetartalmú takarmány esetében csökken a nitrogén kiválasztás, ami közvetve energiaköltség megtakarítást is jelent, • Gabona magvak finomra darálása, ami a felület növelését jelenti. Ez lehetővé teszi azt, hogy az emésztőenzimek fokozott mértékben álljanak rendelkezésre a tápanyagok feltárásához. A fentiek külön-külön és együttesen is hozzájárulnak ahhoz, hogy a takarmányhasznosulás javuljon, baromfi részére több tápanyagot biztosítsunk. Az energia tulajdonképpen üzemanyag, ami fenntartja a különböző testfunkciók folyamatos működését, a nap minden percében. Az energia mindenképp létfontosságú paraméter, költséges takarmányozási tényező, ezért minden olyan lépést meg kell tenni, ami fokozza az energiahasznosulást a testfunkciók és a termelés érdekében. Az emiatt megnövekedő ráfordítások az esetek többségében pozitív pénzügyi megtérülést eredményeznek, ami megmutatkozik a jobb takarmányértékesítésben, mind a hizlalásnál, mind a tojástermelésben. Ezzel a témával kapcsolatos Ioannis Mavromichalis Ph.D. cikke a Feed International 2012. március-áprilisi számában, amely a szénhidrátokat bontó enzimek alkalmazását taglalja a baromfi és a sertés takarmányokban, a takarmány költségcsökkentése érdekében. A legfőbb energiaforrás a keményítő, a monogasztrikus állatok takarmányának körülbelül 50 %-át ez teszi ki. Az energia származhat lipidekből, nem-keményítő szénhidrátokból, mint nem keményítő poliszacharidokból (enzim kiegészítés esetében). Azáltal, hogy megnöveljük a cereáliák és a fehérjeforrások energiaszintjének a hasznosítását, javítjuk a takarmányozás hatékonyságát, csökkentjük a takarmányköltséget és a környezetszennyezést is, növeljük a baromfitartás nyereségességét. 15

Baromfi Tartástechnológia A takarmányozásban használt szénhidrátokat két csoportra bonthatjuk, mint raktár szénhidrátok és strukturális szénhidrátok. A raktár szénhidrátok csoportjába tartozik a keményítő és az egyszerű cukrok. Ezek a magból kikelő növény számára szolgálnak energiaforrásul. A strukturális szénhidrátok csoportjába tartoznak a jól ismert nem-keményítő poliszacharidok, melyek a sejtformáért és struktúráért felelősek és legnagyobb arányban a külső sejtmembránban találhatóak meg. A strukturális szénhidrátok, köznapi nevükön a „rostok”, megfelelő enzimek hiányában a monogasztrikus állatok részére alig emészthetőek. Megfelelő enzimkészítmények segítségével a szénhidrátokból kinyerhető az egyébként nem hasznosuló energia. Ezek az enzimek felnyitják a sejtfal struktúráját, szabaddá téve ezzel nem csak az energiát (keményítő), hanem egyéb tápanyagokat, fehérjét, ásványokat, lipideket is. Ráadásul a sejtfal frakció növeli a béltartalom viszkozitását, csökkentve ezzel a tápanyagok felszívódását, elősegítve patogén baktériumok szaporodását. Ennek következményeképpen romlik az alom minősége, a tojások tisztasága. A napjainkban alkalmazott szénhidrátbontó enzimek nagy része a strukturális szénhidrátokat bontja, de egyre népszerűbbek a keményítőt bontó enzimet (amiláz) tartalmazó enzim készítmények is.

aránylag kis emészthetőség javulás is szignifikáns hatással van az energiahasznosításra. Így az enzimek alkalmazása igen indokolt, különösen amikor a gabonaárak magasak. A cereáliák sejtfalát alkotó strukturális szénhidrátok nagyrészt arabinoxilánok és béta-glükánok. A pontos kémiai struktúra más és más növényfajok és fajták között, amit befolyásolnak a termőhelyi feltételek, akár évszakról-évszakra is változnak, ráadásul a feldolgozás is hatást gyakorol rá. Exogén xilanáz és béta-glükanáz enzimek segítségével javítható az energiahasznosulás, különösen, ha a takarmány nem-keményítő poliszacharid szintje magas (búza, árpa, rozs, tritikále). A fehérjeforrások is tartalmaznak jelentős mennyiségű szénhidrátot, keményítőt is, de legfőképpen strukturális szénhidrátokat. A hüvelyes növényekben a sejtfal struktúra más, mint a gabona magvakban. Itt xyloglükánok és pektinek a fő rostalkotók, ennek a struktúrának a lebontása sokkal komplikáltabb, a rendelkezésre álló enzimkészítmények száma korlátozott, az eredmények azonban bíztatóak. Forgács Barnabás takarmányozási szaktanácsadó és Mákné Brasch Klára baromfi termékmenedzser

A takarmány szárazanyag tartalmának akár 80%-a is lehet keményítő. A baromfi és a sertés esetében a keményítő emészthetősége meglehetősen magas, 92-95 %-os. Mivel a gabona magvak keményítő tartalma nagymértékű,

A BAROMFI HÍRMONDÓ az Agrofeed Kft. lapja, készült 500 példányban Felelős szerkesztő: Dr. Zoltán Péter, Felelős kiadó: Szekeres István, Szerkesztőség: 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) 550-620, fax: (96) 550-621, e-mail: premix@agrofeed.hu, www.agrofeed.hu Tipográfia: Arttitude Design Kft.

Központ: Agrofeed Kft. 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) 550-620 Fax: (96) 550-621

Ügyfélszolgálat: 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) 550-628 (30) 685-0389

Üzem: 6086 Szalkszentmárton, Vadas 7. Tel.: (76) 539-016 Fax: (76) 539-017

European Feed Additives and PreMixtures Quality System