Baromfi 2012 3 by Agrofeed

A Z AG RO F E E D K F T. B A RO M F I H Í R L E V E L E

2012. | 3. negyedéves szám

XIX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok ��2. Mert kell egy csapat! ��3. Az Agrofeed baromfi üzletága szakmai napot tartott Lajosmizsén �� 4-5. A korszerű baromfi takarmányozás legújabb eredményei, trendjei �� 6-9. Aminosavak, a baromfitermelés hatékonyságának kulcsa ��9-12. Antibiotikum mentes takarmányozás �� 12-13. Brojler takarmányozás szemes búza etetésével �� 14-15. A gabona és szójapiac kilátásai �� 16.

AKTUÁLIS

Mert kell egy csapat! Május 11-13 között az idén is megrendezésre került az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok kiállítás Hódmezővásárhelyen. 2012-ben immáron tizenkilencedik alkalommal adott otthont a méretében és küllemében is lenyűgöző kiállítói terület a három napos rendezvénysorozatnak. A magyar agrárium egyik legnagyobb jelentőségű kiállításán három nap alatt, több száz tenyésztő és ipari kiállító várta a mezőgazdaság iránt érdeklődőket. Mivel az ágazat minden jelentős szereplője képviselteti magát e jeles seregszemlén, így természetesen ez évben sem maradhattunk távol, hiszen ez a legjobb alkalom arra, hogy bemutassuk cégünk tevékenységét, fejlődését és találkozzunk partnereinkkel, beszállítóinkkal, az állattenyésztés vezetőivel, szakembereivel. A kiállítás első két napja elsősorban a szakembereknek szólt, így nagy örömünkre szinte minden partnerünk elfogadta személyes meghívásunkat és találkozhattunk velük az Agrofeed standján, amely a megszokott és népszerű helyén volt most is.

Május derekán már kilencedik alkalommal került megrendezésre a Győri Aranyparton a hagyományos Sárkányhajó Fesztivál. Az idei verseny azért volt különleges számunkra, mert először szállt vízre az Agrofeed Kft. csapata, az „Első bálozók” kupájáért.

tudja, hogy a sárkányhajózás lényege nem csak a versenyzők izomszakadtáig tartó küzdelme, az elért helyezés, sokkal inkább a résztvevőket koruk, nemük és hétköznapi elfoglaltságukat figyelmen kívül hagyó egységgé kovácsoló ereje, a fesztiválhangulat és az az érzés, hogy …Együtt a győzelemért!

Felemelő érzés, amikor a rajtot megelőző feszült másodpercek után hirtelen felcsattannak a vezényszavak, felhangzanak a dobok, a kecses, hosszú sárkányfejű hajókban egymásnak feszülnek a vállak és az evezők egyszerre a vízbe csapnak… Hogy mi lett az eredmény? Aki látott már ilyen versenyt az valószínűleg

AKTUÁLIS Mint azt előző lapszámunkban is már meghirdettük, május 16-án, Lajosmizsén, a Gerébi Kúriában szakmai napot szerveztünk baromfi üzletágunk partnereinek, szakembereinek, az ágazat jeles képviselőinek. Az Agrofeed baromfi üzletága korábban még nem szervezett szakmai napot, amelynek most kitűzött célja az érdeklődésre számot tartó szakmai kérdések, témák felvetése, megbeszélése volt. Bízunk benne, hogy a szándékaink szerint évente megrendezésre kerülő szakmai nap az elsőhöz hasonló pozitív fogadtatású lesz. Nagy örömünkre szolgált, hogy közel száz szakember fogadta el meghívásunkat szerte az országból, így mind beszállító cégeink, mind partnereink, mind pedig az ágazat szakemberei tájékoztatást kaphattak cégünk tevékenységéről, célkitűzéseiről és aktuális takarmányozási, állategészségügyi és menedzsment témákról. Csitkovics Tibor ügyvezető köszöntötte a résztvevőket, majd röviden bemutatta cégünk fejlődését, célkitűzéseit, piaci részesedésünk alakulását a hazai és export piacokon. Az elmúlt évben befejezett jelentős üzemfejlesztéseket végrehajtva nem csak premix gyártó kapacitásunkat növeltük, de minőségbiztosítási rendszerünk, termékgaranciáink is megújultak, a legigényesebb vevői elvárásoknak is megfelelve. Az Oroszországban jövőre felépülő premix és keveréktakarmány üzemünk hozzájárulhat eddigi orosz piaci sikereink, piaci részesedésünk további növeléséhez. Dr. Zoltán Péter, az üzletág vezetője az ágazat tevékenységét, eredményeit és szakmai célkitűzéseit ismertette, kiemelve a partnerekkel együtt megvalósuló termékfejlesztést, az alternatív takarmány alapanyagok alkalmazásának közgazdasági fontosságát, a javasolt premix és keveréktakarmány receptúrák, ajánlások önköltség kalkulációjának alátámasztását. Cégünk fejlesztési célkitűzéseit támasztja alá a meglévő, fejlesztés alatt álló lovászpatonai sertés teszttelepünk szomszédságában megépülő

Az Agrofeed ba romfi üzletága szakmai napot ta rtott Lajosmizsén

AKTUÁLIS baromfi teszttelep is. Ez reményeink szerinte a jövő évtől nagy segítségünkre lesz a cégen belüli premix és keveréktakarmány fejlesztések kipróbálására, egyúttal lehetőséget teremt hazai és külföldi partnereinknek is, termékeik tesztelésére, a teszteredmények és a telep működésének megismerésére. A szakmai nap előadásait Dr. Dublecz Károly, a Pannon Egyetem, Keszthelyi Georgikon Karának egyetemi tanára, dékánja indította, „A korszerű baromfi takarmányozás legújabb eredményei, trendjei” című előadásával, amelyet Dr. Markus Wiltafsky (Evonic Industries AG) előadása követett. A német szakember „a német baromfiipar elért eredményei és takarmányozási gyakorlata, a korszerű aminosav használat szakmai szempontjai” című előadásából megismerhettük az aminosav gyártó cég szakmai szempontjait. Az „antibiotikum-mentes baromfi takarmányozás lehetőségeiről a gyakorlatban” Szíjjártó Pál, a VetAgro kelet-európai technikai és kereskedelmi igazgatója adott áttekintő ismereteket. Az első három előadás összefoglaló anyagát ebben a lapszámunkban mutatjuk be, míg a szakmai nap másik két előadását (Dr. Horváth-Papp Imre – Pannon Poultry Services: Aktuális baromfi-egészségügyi problémák és Dr. Zoltán Péter: A megfelelő brojler indítás fontossága) a következő Baromfi Hírmondóban. Bízunk benne, hogy mind a Gerébi kúria által nyújtott környezet, mind a partnereink szerint is tartalmas előadások hasznossá és kellemessé tették a találkozót és minden kedves vendégünk azzal az érzéssel távozott, hogy hasznos ismeretekkel lett gazdagabb. Egyúttal a partnertalálkozó jó alkalmat teremtett arra is, hogy az egymást jól ismerő partnereink kötetlen formában beszélhessék meg az aktuális, őket érintő szakmai, kereskedelmi és egyéb kérdéseket, problémákat.

Baromfi takarmányozás

A baromfi takarmányozással kapcsolatos kutatások több hangsúlyos területen folynak. Ilyen terület az újonnan kifejlesztett takarmány-kiegészítők tesztelése, a kiegészítők hatásmechanizmusának pontosabb megértése. Ide tartoznak a probiotikumok, prebiotikumok, szimbiotikumok, a növényi kivonatok, savanyítók, a különböző színanyagok, az antioxidánsok, az enzim-kiegészítők, az emulgeáló készítmények, a toxinkötők és az újabb kristályos aminosavak felhasználhatóságára vonatkozó kísérleti eredmények is. Az antibiotikus hozamfokozók háttérbe szorulásával felértékelődtek a bél mikroflóra stabilitására irányuló kutatások, amelyek részben a betegségek megelőzése, részben a humán patogén mikrobák arányának csökkentése, részben pedig a bél indukálta immunitás szempontjából fontosak. A takarmányozás hatékonyságának javítása érdekében folyamatosak a takarmányértékelési rendszerek pontosítására irányuló kísérletek. Ezek érintik a fehérjeértékelési rendszert, az emészthető aminosav alapú receptúrakészítést, az energiaértékelési rendszert, a baromfitakarmányok foszfor értékelési rendszerét, az ún. precíziós takarmányozásra való törekvést, ami azt jelenti, hogy a különböző táplálóanyagokból a szükséglethez képest lehetőleg se többet, se pedig kevesebbet ne adjunk az állatoknak. Ezzel kapcsolatosan külön nehézséget okoz a különböző takarmány-kiegészítők hatásának beépítése a mátrix adatokba. Az 1. ábrán látható, hogy a fitáz enzim pozitív hatása elsősorban azoknál az aminosavaknál nagyobb, amelyek emészthetősége az alaptápban kisebb. A jól, 80-90 %-ban emésztődő aminosavak esetében a pozitív hatás már csupán 1-2 %-os. Gyakorlati szempontból ez azt jelenti, hogy az enzim-kiegészítések pozitív hatását differenciáltan kell figyelembe venni. a fitáz pozitív hatása (%)

12 10 8 6 4 2 0 -2

0.65

0.7

0.75

0.8

0.85

0.9

0.95

az alaptáp aminosavainak emészthetősége

(1. ábra) Fitáz-kiegészítés hatása a táp aminosavainak emészthetőségére

Ugyanez igaz az egyéb enzimek hatásának értékelésekor. A 1. táblázatban található eredmények alapján megállapítható, hogy az eleve 80 % fölötti emészthetőséggel rendelkező lizin, arginin, metionin és cisztin esetében kisebb az enzimek emészthetőséget javító hatása, mint a csupán átlagosan 70 %ban emésztődő treoninnál. A táblázat adatai arra is felhívják a figyelmet, hogy csupán az adott táplálóanyag szempontjából releváns enzimektől várhatunk pozitív eredményt. A treonin emészthetőségét csak a proteáz tartalmú kiegészítések javították szignifikánsan, a sejtfalbontók önmagukban nem. Csoport kontroll + mannáz + proteáz + glükanáz + xilanáz + mannáz + proteáz

Lizin % 82,07b

Arginin % 86,22a

Metionin % 86,24

Cisztin % 84,61b

Treonin % 70,04b

84,46a

85,77a

86,74

84,72b

79,26a

84,06 ab 84,47a 84,81a

85,57 ab 85,38 ab 83,94b

86,20 86,74 87,42

86,27ab 85,60ab 88,32a

70,09b 71,37b 78,01a

(1. táblázat) Kukorica-búza alapú tápok enzim-kiegészítésének hatása brojlerek aminosav emésztésére

Meglehetősen mostohán kezelt területe a baromfi takarmányozási kutatásoknak a szülőpár takarmányozás. Itt nem csupán a termelési eredmények és a keltethetőség javításában vannak tartalékok, hanem a szülőpár takarmányozás és a napos csibék minősége, ezáltal az állomány indulása és a hízlalás egészének eredményessége terén is. Szorosan ehhez a témához köthetők az embriók és a napos állatok vitalitását javító úgynevezett in ovo és „korai takarmányozási” eljárások, amelyek során a tojásban fejlődő embriót juttatjuk többlet tápanyaghoz, illetve a kikelt napos állatoknak még a telepre érkezést megelőzően biztosítanak takarmányt, a szállítással és a telepítéssel kapcsolatos kiesések csökkentése, az állomány kedvezőbb indítása érdekében. Több évtizedes kutatások bizonyítják, hogy az in ovo „takarmányozott” csibék nagyobb glikogén raktárral jönnek világra (2. táblázat) és ezek napos kori előnye a hízlalás végéig megmarad (3. táblázat). keltetési időszak 19. nap 20. nap 21. nap (kelés)

kontroll 24,0a 7,8a 4,8a

in ovo kezelt 23,0a 13,7b 7,0b

(2. táblázat) In ovo szénhidrát kiegészítés hatása brojler embriók és napos csibék máj glikogén tartalmára (mg/g)

életkor kelés kori 3. nap 7. nap 10. nap 35. nap

kontroll 48,9 a 69,3 a 129,0a 156,3a 1523,0 a

in ovo kezelt 52,6 b 74,8 b 134,6 b 161,7b 1591,0 b

(3. táblázat) In ovo szénhidrát kiegészítés hatása brojler csirkék testtömegére (g)

Saját kísérletünk eredményei alapján a keltetői takarmányozás szignifikánsan növeli a letelepített csibék 4 napos súlyát. Ez a takarmányhoz és vízhez jutásig eltelt különböző időszakok mindegyikére igaz (2. ábra). A csirkék optimális körülmények között ugyan képesek kompenzálni a kezdeti lemaradást, de az induláskori előny a 6 hetes hízlalás végén is 1-1,5 %-os maradt. Emellett az is bizonyított, hogy a kései betelepítés negatívan hat a bél indukálta limfocita képződésre, ezen keresztül a fiatal madarak immunstátusára.

Az irodalmi adatok alapján az egyes, elsősorban fehérjekiegészítőként alkalmazható takarmányok bekeverési korlátait a 4. táblázatban foglaltuk össze. A táblázati értékek azonban nem tekinthetők kőbe vésettnek, hiszen az adott melléktermékre specifikusan alkalmazott enzim-kiegészítések és az emészthető aminosav alapú receptúrakészítés a táblázatban közöltnél is nagyobb felhasználási arányt tesz lehetővé. Takarmány

Limitáló tényező

Lóbab

lektin, tannin, proteáz inhibitorok,

Édes csillagfürt Borsó Extr. földimogyoró dara Extr. repcedara Extr. gyapotmagdara

A baromfi termékek egy speciális szegmensét képezik a kedvezőbb beltartalmi paraméterekkel rendelkező hús vagy tojás, amelyek táplálóanyag-tartalmát takarmányozással is módosítani tudjuk. Léteznek a piacon az ember egészsége szempontjából kedvezőbb zsírsav-összetételű termékek. Befolyásolni tudjuk emellett a testösszetétel alakulását, a hasűri zsír mennyiségét és a termékek eltarthatóságát egyaránt. A korábbi évtizedekre jellemző konzervatív, döntően kukorica-búza-szója alapú takarmányozást követően napjainkban a baromfi esetében is egyre szélesebb körben felvetődő igény a stabilan hozzáférhető, olcsóbb alapanyagok, melléktermékeknek a jelenleginél lényegesen nagyobb arányú felhasználása, a tápok árának lehetőségek szerinti csökkentése (vagy a jelenlegi áremelkedéseket figyelembe véve, annak fékezése). Ezt a törekvést támasztja alá a takarmánykereskedelem globalizálódása, az, hogy a magyar takarmánypiacon is hozzáférhetők már a távoli országokból érkező alapanyagok. Olyan új iparágak indultak fejlődésnek, amelyek melléktermékei takarmányozási célra is felhasználhatók. Ebbe a körbe tartozik például a biohajtóanyag-gyártás melléktermékeinek hazai megjelenése, ez év tavaszán az első bioetanol üzem indulása Dunaföldváron, ami a DDGS felhasználásnak is lendületet adhat.

Kifejlett állat 10

rosttartalom, tripszin inhibitor rosttartalom, kálium, lektin, tripszin inhibitor tripszin inhibitor, ciánglikozidok, B6-vitamin antagonista rosttartalom, kisebb fehérje és aminosav emészthetőség, glükozinolát, tannin, pektin, szinapin, erukasav

Extr. és fullfat szója (2. ábra) Keltetői takarmányozás hatása a különböző szállítási időt követően betelepített brojlerek testtömeg-gyarapodására a hizlalás első 4 napján

Fiatal baromfi 0

alkaloida, rost, pektin, α-galaktozidák proteáz inhibitorok, lektin, pektin, tannin, α-galaktozidák toxin glükozinolát, tannin, pektin, szinapin, erukasav gosszipol

Extr. napraforgódara

Lenmagdara DDGS Repce és napraforgó pogácsa

(4. táblázat) Baromfitakarmányok javasolt maximális bekeverhetőségi értékei

Az enzim-kiegészítés alapanyag és bekeverési aránytól függő felhasználására hívja fel a figyelmet a 3. és 4. ábra. Saját vizsgálataink szerint például a búzakorpa energiaszintjét szignifikánsan befolyásolják az NSP bontó enzimek, a búzacsíra energia szintjét, amely kevesebb glükánt és xilánt tartalmaz, viszont már nem. Látható, hogy a baromfi energiaértékelése szempontjából a korpa 20 %-ban sem depresszív, a búzacsíra viszont 20 %-ban már negatív hatású. 14,00

12,00 10,00 AMEn (MJ/kg)

A korszerű baromfi takarmányozás legújabb eredményei, trendjei

Enzimkiegészítés nélkül Enzimkiegészítéssel

8,00 6,00 4,00 2,00 0,00 10%

20%

(3. ábra) A búzakorpa AMEn értékei 10 és 20 %-os bekeverési szint alapján

14,00

12,00 AMEn (MJ/kg)

Enzimkiegészítés nélkül Enzimkiegészítéssel

10,00 8,00 6,00 4,00 2,00 0,00 10%

20%

(4. ábra) A búzacsíra AMEn értékei 10 és 20 %-os bekeverési szint alapján

A melléktermékek és az extrém összetételű alapanyagok nagyobb arányú felhasználása természetesen lehetséges, de sokkal nagyobb szakmai hozzáértést, odafigyelést igényel. Nem minden alapanyagra rendelkezünk ugyanis megbízható, az egyes korcsoportokra, fajtákra is kitérő maximális bekeverhetőségi korlátokkal. Az ipari melléktermékek táplálóanyag-tartalma lényegesen eltérhet a kiindulási anyag minősége vagy az alkalmazott ipari eljárás függvényében. Mindez azt jelenti, hogy a melléktermékek táplálóanyag- és antinutritív-anyag tartalmát rendszeresen monitorozni kell, nem hagyatkozhatunk az alapanyagtáblázatokban, publikációkban található értékekre. Az ipari melléktermékek és másodlagos jelentőségű pillangós magvak fehérje összetétele és aminosavaik emészthetősége általában elmarad a szójáétól. Emiatt ebben az esetben korrekt receptúrát csak emészthető aminosav alapon lehet készíteni. Végezetül a melléktermékek nagyobb rosttartalmából adódóan nagyobb hatást érhetünk el a különböző enzim-kiegészítőkkel, amelyek egy kukorica-szója alapú táphoz képest ez esetben jobban segítik a madarak emésztését. Az exogén enzimeknek döntően két csoportját különböztethetjük meg. Az enzimek egyik része a takarmányokban található antinutritív anyagokat inaktiválja, bontja le. Ilyen emésztést csökkentő anyagok, például a gabonák héjrészében található xilánok és glükánok, amelyek vízben oldódó frakciója nem rostként viselkedik a bélcsatornában, hanem a béltartalom viszkozitását megnövelve rontja a táplálóanyagok lebontását és felszívódását. A xilanáz, glükanáz

enzimek használata az észak-európai országokban és Nagy Britanniában több évtizede rutinszerűen folyik. Magyarországon használatuk elsősorban akkor indokolt, ha a tápokban a kukorica helyett megnő a kalászos gabonák, például a búza részaránya. Az enzimek másik nagy csoportját azok a készítmények képezik, amelyek hozzásegítik az állatot ahhoz, hogy a szomatikus enzimekkel nem, vagy gyengén emésztődő táplálóanyagok is hozzáférhetővé váljanak. Ide tartozik a hazánkban is egyre szélesebb körben használt fitáz, amely elősegíti a magvakban fitin kötésben lévő ásványi anyagok, a kalcium, a foszfor, a mikroelemek felszívódását és azok az enzimek, amelyek a különböző rostfrakciókat (celluláz, hemicelluláz) bontják segítve az emésztő enzimek hozzáférését az egyéb táplálóanyagokhoz. A különböző exogénproteázok, a lipáz és amiláz a madarak emésztőképességét segítik, növelve a felszívódott táplálóanyagok mennyiségét. A tápok enzim-kiegészítésével kapcsolatban az igazi dilemmát a szakemberek számára az jelenti, hogy az enzim-kiegészítés csupán a rostokat és az antinutritív anyagokat bontja le, kvázi megszünteti a potenciális depresszív hatást, vagy az emészthetőség javításával a takarmány komponensek metabolizálható energia- és emészthető aminosavtartalma is növekszik. Ezen a téren számos kutatás folyik napjainkban is. Az eredmények a tápok összetételétől, az alkalmazott enzimektől és a madarak korától függően egyaránt különböznek. A többfajta enzim hatását általában nem lehet additívan figyelembe venni, a kölcsönhatás táplálóanyagonként, például aminosavanként eltérő mértékű. A keveréktakarmány gyártó üzemekben alkalmazott hidrotermikus eljárások az enzimek hőstabilitásának függvényében természetesen szintén befolyásolják a takarmány-kiegészítőként alkalmazott enzimek aktivitását. Bár az enzimek aktivitása a hőkezelésekre lineárisan csökken, az állatkísérletek eredményei alapján a kölcsönhatás mégis inkább másodfokú görbével jellemezhető (5. ábra). Az ábrán látható, hogy a 3 hetes brojlerek maximális testtömeggyarapodása szempontjából a 80°C-os, a legjobb takarmányértékesítés szempontjából a kicsit magasabb, 82-83°C-os kondicionálási hőmérséklet bizonyult a legkedvezőbbnek.

680

1.53 1.51

670

1.49

R2 = 0.843

660

1.47 1.45

650

1.43 640

1.41

R2 = 0.9768

1.39

630

1.37

testtömeggyarapodás (g)

16,00

Baromfi takarmányozás fajlagos takarmány-felhasználás (g/g)

Baromfi takarmányozás

620

1.35 65

100

a kondicionálás hőmérséklete (°C)

(5. ábra) A granulálás során alkalmazott 140 másodperces hőkezelés hatása 21 napos brojlerek fajlagos takarmányértékesítésére és testtömeg-gyarapodására

Az új generációs enzim-kiegészítőkkel szemben támasztott követelmény, hogy lehetőleg nagyfokú legyen az egységnyi enzim fehérjére jutó szubsztrát aktivitásuk, rendelkezzenek megfelelő stabilitással a takarmányiparban előforduló hőkezelésekkel szemben, legyenek aktívak a bélcsatornára jellemző pH viszonyok között és normál környezeti hőmérsékleten is stabilak maradjanak. Ma már rendelkezésre állnak olyan fitáz készítmények, amelyek 90 °C-os granulálási hőmérsékletet követően is 70-90 %-os aktivitást mutatnak. Az enzimek kapszulázása is védelmet jelent a hőkezelésekkel szemben. Ezeknek a készítményeknek a hatékonysága azonban gyakran elmarad a „csupasz” enzimekétől. Dr. Dublecz Károly egyetemi tanár, dékán, Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely

Aminosavak A baromfitermelés hatékonyságának kulcsa A baromfihús termelését az elmúlt évtizedekben gyors fejlődés jellemezte. Az OECD és a FAO becslése szerint a világ baromfihús-termelése 2011-ben mintegy 100 millió tonnát tett ki, 2020-ra pedig – évente kb. 2 %-os növekedést produkálva – meghaladhatja a 122 millió tonnát. A legnagyobb baromfihús-termelők (USA, Kína, EU, Brazília) a világtermelés kétharmadát állítják elő. A jövőben elsősorban Brazília, Kína és az USA termelésének növekedése várható. Az USA a világ legnagyobb termelője és második legnagyobb exportőre (Brazília után) baromfihúsból.

pában, így hazánkban is. A Brazíliában előállított brojler hús telepi előállítási költségeit 100 egységnek véve ez a szám Thaiföldön 156, az USA-ban 217, az EU-ban pedig 256!

Az EU-27 2011-ben 9,5 millió tonna csirkehúst termelt, 9,1 millió tonna éves fogyasztás mellett. Mivel az előállított mennyiség 12 százalékát exportálja, szüksége van importra is. 2011-ben 700 ezer tonna csirkehúst importált, ami a globális csirkehús import 8,7 százaléka volt. Az EU-27 baromfihús importjának bő 70 százaléka Brazíliából érkezett 2011-ben.

Mivel a termelési költségek döntő hányadát a takarmányköltség teszi ki, rendkívül fontos az egyes alapanyagok beltartalmának ismerete, hiszen például egy tonna búza a tapasztalatok alapján 3 kg vagy akár 3,6 kg treonint is tartalmazhat. Ennek egyik módja a NIR analízis. Természetesen mivel ezek a vizsgálatok költségesek, meg kell határozni azon alapanyagok körét, amelyek aminosavtartalmát érdemes bevizsgáltatni, melyek általában a legnagyobb szórást adják.

A baromfihús-termelés növekvő költségekkel küzd a szigorodó állatjóléti és állategészségügyi előírások miatt egész Euró-

Mint az a fenti bevezetőben szereplő adatokból is kiderül az egyre élesedő versenyben rendkívül fontos a termelési és takarmányozási költségek csökkentése, optimalizálása, melyben nagy segítségünkre lehetnek az aminosavak, mint a baromfitermelés hatékonyságának kulcsa.

Baromfi takarmányozás 7,1

15,1

74,9

SD = SD= A táplálóanyag standard szórása a takarmányban Sn= A táplálóanyag standard szórása az n-edik alapanyagban Xn= Az n-edik alapanyag összes táplálóanyaghoz való hozzájárulásának hányada

Kukorica

Szójadara

Búza

L-Lysine*HCl

Premix

DL-Methionine

L-Lysine*HCl

L-Threonine

L-Thr

7,1

6,9

73,3

12,7

3,1

5,3

91,6

Kukorica Világon Gyártó

Lizin tartalom % 0,24 0,24

CV % 9,8 7,91

SD 0,024 0,019

Szójadara Világon Gyártó

Lizin tartalom % 2,87 2,87

CV % 4,5 3

SD 0,129 0,086

Metionin tartalom Hozzájárulás a metionin tartalom szórásához

Kukorica Szójadara

Takarmány összetétel %

Lizin ellátás

58,03 32,72

0,14 0,94

Világon Gyártó

Kukorica

Szójadara

Búza

Kukorica

Szójadara

Búza

Premix

DL-Methionine

L-Lysine*HCl

Premix

DL-Methionine

L-Lysine*HCl

Az alapanyagból származó lizin, % 13 87

Takarmány SD Lizinre 0,113 0,075

A valint, az izoleucint és a leucint összefoglaló néven elágazó láncú aminosavaknak nevezzük (BCAA). Ezek semleges aminosavak, melyek a nagy semleges aminosavak csoportjába tartoznak (LNAA, Val, Ile, Leu, Phe, Tyr). A molekuláris szerkezet hasonlóságai kölcsönhatásokat okozhatnak, azonban a membrán transzportban való verseny nem fontos az elágazó láncú aminosavak esetében. Már 1978-ban Leghorn típusú csirkékkel végzett takarmányozási kísérleteknél megfigyelték, hogy a leucin nagy adagban rontja a csirkék teljesítményét. Átlagosan a többlet ellátottság leucinból 45 %-kal növelte az izoleucin és 41 %-kal a valin oxidációját. A nagyobb oxidáció mindenképp nagyobb szükségletet is jelent? Vajon befolyásolják-e ezek a kölcsönhatások a valin és izoleucin szükségletét? A csirkék izoleucin és valin szükséglete valójában a takarmány leucin tartalmától függ. Gyakorlati körülmények között a leucin kölcsönhatások előfordulása brojlereknél nem valószínű. A brojlerek válasza az izoleucinra a jelenlegi ajánlással összehasonlítva:

Starter takarmány (0-12nap), EVONIK ajánlás

Főbb takarmányok elágazó láncú aminosav tartalma (AMINODat ®4.0)

140 120 100 80

133

Búza-kukorica-szójadara

100

115

107

60 40 20 0

Biztonsági ráhagyás számítása

L-Threonine

Az elágazó láncú aminosavak kölcsönhatásai baromfinál

Hogyan lehetne még tovább csökkenteni a takarmány nyersfehérje tartalmát?

Alapanyag Kukorica Búza Szójadara 48 Szójaolaj Vit+Min mix DL-Met L-Lys-HCl L-Thr

% 27.29 25.00 38.87 4.68 3.73 0.256 0.149 0.032

Árpa

Ile Val Leu

Búza Kukorica Repce dara Hús és csont liszt Szója dara (48%) Szárított vérplazma

Tr p

Búza

DL-Methionine

Kukorica Búza Szójadara L-Lys-HCL DL-Met

Ahhoz, hogy ki tudjuk számítani egy adott tápláló anyag biztonsági tartalékát, ismerni kell a táplálóanyag szórását minden olyan felhasznált alapanyagban, amely tartalmazza azt.

Ar g

Szójadara

L-Threonine

Példa számítás kukorica és szója alapú brojler takarmánynál

Premix

Hozzájárulás a metionin tartalomhoz

Ile

Hozzájárulás a lizin tartalom szórásához

Kukorica

hozzájárulás a táplálóanyag tartalomhoz (%) hozzájárulás a szóráshoz (%)

69,9

Va l

Lizin tartalom

L-Threonine

10,4

Biztonsági ráhagyás számítása

A fontosabb takarmány alapanyagok hozzájárulása a táplálóanyag és az aminosav tartalomhoz Hozzájárulás a lizin tartalomhoz

12,5

A kukorica-búza-szójadara alapú takarmányokban az aminosavak szórásához legnagyobb mértékben a szója járul hozzá. • A lizin esetében a szórás nagy részét a szójadara adja. Milyen lehetőségeink vannak ennek csökkentésére? ‹ beszállító váltás, ‹ minőség és származás szerint rangsorolni és tárolni a terméket, ‹ a kisebb szórású, kiegyenlítettebb terméket választani, ‹ lehetőség szerint módosíttatni a beszerzési árat. • A metionin és a treonin esetében szintén a gabonafélék vannak nagy hatással a szórásra: ‹ a tapasztalatok alapján, ha hazai gabonát használunk, a szórás nagy marad, ‹ a szórás lefedése érdekében minél több NIR analízist kell végeztetni. Az alapanyagok aminosav tartalma egyedi szórásának ismeretében a gyártó egyedi biztonsági ráhagyást számolhat ki, amivel jelentősen csökkenthető a takarmány előállítási költsége!

Th r

Kukorica Búza Szójadara DLM Lys-HCL L-Thr Aminosavat nem tartalmazó alapanyagok

•

Ly s

hozzájárulás a táplálóanyag tartalomhoz (%) hozzájárulás a szóráshoz (%)

% 36 25 31 0,23 0,20 0,06 7,51

L-Thr

et +C ys

Alapanyagok

Kukorica Búza Szójadara L-Lys-HCL DL-Met

az ajánlás %-ában

Növendék brojler takarmány összetétel, EVONIK aminosav ajánlás

Baromfi takarmányozás

hozzájárulás a táplálóanyag tartalomhoz (%) hozzájárulás a szóráshoz (%)

Kukorica

Búza

Szójadara L-Lys-HCL DL-Met

L-Thr

8,8

37,4

42,8

18,9

18,3

62,8

Treonin tartalom Hozzájárulás a treonin tartalomhoz

Hozzájárulás a treonin tartalom szórásához

Világon Gyártó

Biztonsági ráhagyás x SD 0,0 0,5 1,0 Lizin szint, % 1,24 1,30 1,35 1,24 1,28 1,32

2,0 1,47 1,39

A kisebb szórás takarmány tonnánként 0,256 kg L-LysHCI-t takarít meg a gyártónak, ha 0,5 standard szórással számol. Az aktuális lizin árakkal takarmány-tonnánként kb. 0,50 € takarítható meg!

Következtetések Kukorica

Szójadara

Búza

Kukorica

Szójadara

Búza

Premix

DL-Methionine

L-Lysine*HCl

Premix

DL-Methionine

L-Lysine*HCl

L-Threonine

•

Az NIR analízis értékes eszköz a saját adatbázis fejleszté sében és a költségek csökkentésében.

Kukorica glutén

560 g/tonna takarmány L-valin adagolás 1,17 %-kal csökkenti a nyersfehérje szintet és takarmánytonnánként 1.5 € takarítható meg!

Vérliszt Szárított vértest 0

Az ideális fehérje profil kialakítása Lizin Metionin M+C Treonin Triptofán Valin

Brojler Evonik 100 44 74 64 16 80

Pulyka Evonik 100 38 64 56 16 67 *Lohmann

Tojó Evonik 100 50 91 70 21 (24*) 88

Tenyész Ross 100 48 90 72 22 85

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 (%, 88% Szárazanyag tartalomra számolva)

Következtetések A tipikus brojler takarmányokban a valin a soron következő limitáló aminosav, a tojó takarmányokban pedig vagy a triptofán vagy a valin. Az Evonik valinnal kapcsolatos legújabb kutatásai igazolják a jelenlegi ajánlásokat. A magas leucin szint rontja a sertések és a baromfi teljesítményét

• •

nő a BCAA lebontása csökken a takarmányfelvétel 11

Baromfi egészségügy A csirkék azonban jobban elviselik a magasabb leucin szinteket, mint a sertések. Leu:Lys arány ~ 2.00 értékig nincs hatással a brojlerekre. Az Evonik izoleucinnal kapcsolatos legújabb kutatásai az ajánlásoknál valamivel alacsonyabb értékeket javasol, melyek kedvező hatással vannak a takarmány költségekre. A takarmány a legnagyobb költség a baromfitermelésben. A pelletált takarmány etetése hatékonyabb a dercésénél. Aminosav analízis NIR-rel: az alapanyag összetétel és a variáció pontos ismeretével költséget lehet megtakarítani. Az aminosav kiegészítéssel csökkenthető a takarmány nyersfehérje tartalma és így

Baromfi egészségügy

a drága szójadara használata. A takarmányokat standardizált ileálisan emészthető aminosav alapon kell összeállítani. A teljesítmény szinten tartása érdekében az ideális fehérje elvet kell alkalmazni.

A metionin, a lizin és a treonin után a VALIN a soron következő limitáló aminosav a brojler takarmányokban! Dr. Markus Wiltafsky

Antibiotikum mentes takarmányozás A Baromfi Hírmondóban már korábban megjelent egy összefoglaló, a Szakmai Napon elhangzott előadásról, „Az antibiotikumok kiváltásának lehetőségei” címmel. Ebben a cikkben szeretnénk olyan gyakorlati tanácsokat adni, bemutatni, amelyek elősegíthetik, hogy kiváltsuk, de legalább is csökkentsük a brojler hízlalásban felhasznált antibiotikumok mennyiségét. Az antibiotikumok kiváltásához sok tényezőt kell figyelembe vennünk és a jelenlegi termelési színvonal és adottságok mellett valószínűleg teljesen nem is lehetséges. A világ és ezen belül Európa vezető integrációi, akiknek a tapasztalatait felhasználjuk ebben a cikkben is, mégis folyamatosan arra törekednek, hogy antibiotikumok nélkül termeljenek. Az antibiotikus hozamfokozókat már régebben betiltották az Európai Unióban, de olyan országokban is, mint az Egyesült Államok vagy Oroszország, ma még ugyan önkéntesen, nem használnak antibiotikus hozamfokozókat. Ez elsősorban azok-

ra az integrációkra igaz, amelyek a vásárlóikban szeretnék tudatosítani, hogy biztonságos és egészséges élelmiszert kínálnak. A következő célkitűzés az, hogy a kokcidiosztatikumokat és a megelőzésre szánt antibiotikumokat is kivegyék a napi használatból. A vásárlói igények az életszínvonal emelkedésével folyamatosan változnak, és ezeket legtöbbször a politikai döntések is követik (1. ábra)

Ebben a cikkben, arra is szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy ha kokcidiosztatikumot használunk, a megfelelő előre ütemezett váltások és a shuttle-program alkalmazása ajánlott! Az antibiotikumok kiváltása csak egyedileg felállított rendszerek mentén lehetséges, a különböző integrációk, telepek eltérő körülményei nem teszik lehetővé egyetlen általános stratégia és gyakorlat kialakítását. Mivel olyan szerek nem léteznek alternatívaként, amelyekre egyszerűen csak lecseréljük az antibiotikumokat, így a védelemre és a megelőzésre kell nagy hangsúlyt fordítani! A zárt rendszerű tartásnak, a telepi járványvédelemnek és higiéniának (biosecurity), ezen belül a forgalom korlátozásának, kéz- és lábfertőtlenítők használatának, a takarmány higiéniának, stb. nagy jelentősége van. A lehetőség szerint minimálisra kell csökkenteni a kórokozók behurcolását, valamint a telepen belüli mozgásukat! A fertőtlenítőszeres lábmosó használatának jelentőségét mutatja a csizmákról vett minták csíraszáma is, azaz látszólag kisebb beavatkozások is nagymértékben hozzájárulnak a baromfitelep megfelelő higiéniai állapotához.

A kokcidiosztatikumok használata teljesen általános (az EU-ban kb. 85 % a brojler hízlalásban) a kiváltásukra létező alternatívák közül a vakcinázás a legjelentősebb. A vakcinázás növelheti a termelési költségeket, valamint használatuknál nem elhanyagolható az elhalásos bélgyulladás fellépésének valószínűsíthetően nagyobb kockázata sem! A bél mikroflóra szabályozására, olyan alternatív termékek használata lehetséges, amelyek egy részről a patogén baktériumok számát csökkentik, más részről pedig a kedvező mikroflórát erősítik.

Az istállókban, a szellőztetésre, a technológiai berendezések megfelelő állapotára kell kiemelt figyelmet fordítani. A pénzügyi eredményesség figyelembe vétele mellett, a lehető legjobb körülményeket kell teremtenünk állományaink számára. Korlátoznunk kell a patogén baktériumoknak az istállóban való elszaporodását és ki kell küszöbölni azokat a stressz faktorokat, amelyek az állatokat fogékonnyá teszik. Ilyenek például a meleg, nedves és párás környezet, az alomra szóródott takarmány, gyenge, beteg visszamaradott állatok jelenléte, csepegő itatók, ammónia irritáció, paraziták, vírusok, külső zajok (állandó/hirtelen), a fény erősségének nem megfelelő értékei, amelyek mind hajlamosító tényezők lehetnek. Az egyik legfontosabb faktor az állományok megfelelő higiéniai és egészségügyi státuszához a szerviz periódus kellő hosszúsága, amelyet a gyakorlatban 12

gyakran indokolatlanul lerövidítenek, gazdasági okokra hivatkozva, de nagyobb veszteségeket generálva. Az ideális 14 napos szerviz időszakban az istállók tisztításának és fertőtlenítésének minősége a legfontosabb. A megfelelően izolált és karbantartott telep, a stressz-mentes környezet mellett figyelmet kell fordítani az ivóvíz és a takarmányok minőségére is. A víznek valóban ivóvíznek kell lennie, a saját kutak esetében a víz folyamatos vizsgálata és a kutak vagy a víz csíramentesítése fontos. Erre különböző készítmények állnak rendelkezésre, a szerves savak kombinációit tartalmazó termékek használata lehet ajánlott. A takarmányokat minden esetben a különböző fajok, fajták, és életkor igényeihez igazítva kell kialakítanunk. A takarmányok emésztetlen részei a bélsárral ürülve tökéletes táptalajt biztosítanak a káros mikroorganizmusoknak az alomban. A jó minőségű (nem poros) morzsázott, vagy granulált takarmány, az emészthetőséget segítő enzimek használata nem csak a termelési eredményeket javítja, de a fertőzések kockázatát is csökkenti. Az antibiotikumok kiváltásának az egyetlen lehetséges módja, ha stabil, egészséges bélflórát alakítunk ki és fenntartjuk ezt az állapotot egészen a vágóhídra való szállításig! Ha a brojler naposcsibe jó minőségű, egészséges szülőpár állományoktól származik és feltételezzük, hogy ideálisak a telepítési körülmények, gyorsan megtalálja a takarmányt és az ivóvizet, még ez esetben is, már a legelső naptól találkozik patogén baktériumokkal. A tapasztalataink szerint probiotikumokra (pl. tejsavbaktérium) való fogadás (ivóvízben vagy a csibepapíron) felgyorsítja a kedvező mikroflóra kialakulását, ami elsődleges védelmet jelent a kórokozókkal szemben. Ajánlott szintén olyan alternatív készítmények használata, amelyek a patogén baktériumokat pusztítják el a bélcsatornában. A bél mikroflóra szabályozása az első életnapon kezdődik, és ennek folyamatosnak kell lennie. Pre- és probiotikumokkal lehetőség szerint erősíteni, míg egyéb készítményekkel, amelyek bizonyítottan képesek hatásukat a bélcsatorna hátulsó szakaszában is kifejteni, csökkenteni kell a kórokozók felszaporodását, számát! A folyamatos bélflóra szabályozás (megelőzés) nem csak a brojler állományoknál, de a pulykák, tojótyúkok és szülőpár állományok esetében is fontos! Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a cikk általánosan mutatja be a lehetséges kritikus tényezőket, felhívva a figyelmet arra, hogy lehetséges antibiotikumok nélkül, még iparszerű tartási körülmények között is, eredményesen termelni. Európa vezető integrációi ezen az úton haladnak és mi sem kerülhetjük el az antibiotikum használat gyérítését, elhagyását, ha minőségi termékeinket igényes piacokon kívánjuk értékesíteni. Minden cégnek saját magának kell kialakítani a szükséges programot, amelyhez egyedi tanácsokat és segítséget szakembereink szívesen nyújtanak. Szíjjártó Pál VetAgro, Kelet-európai technikai és kereskedelmi igazgató 13

Baromfi takarmányozás

Baromfi takarmányozás •

• •

BROJLER TAKARMÁNYOZÁS SZEMES BÚZA ETETÉSÉVEL A szemes búza etetése igen elterjedt módszer a nagy brojlertermelő integrációkban a takarmányozási költségek csökkentése érdekében, elsősorban Európában, de napi gyakorlat ez az USA-ban és Kelet-Európában is. A keveréktakarmány bizonyos hányadában, az életkor előre haladtával növekvő mértékben kevernek szemes gabonát, jellemzően granulált takarmányokhoz. Ez különösen kedvelt a saját búzát termelők körében, hiszen így a szállítási költség egy jelentős része is megtakarítható, nem beszélve a beltartalom és a minőség pontos ismeretéről. A szemes búzát hozzáadhatjuk a keveréktakarmányhoz a keverőüzemben vagy a brojler telepen is. A telepen történő hozzákeverés rugalmasabb, lehetővé teszi a szemes etetés fokozatos, akár naponta történő emelését. A telepi adagoláshoz viszont szükség van egy külön mérlegre és garatra, valamint az istálló melletti búza silóra is. Ennek hiányában ikersilóból (kisebb méretű szemes), egy behordó spirállal is megoldható a szemes és a keveréktakarmány keverése, de ennek adagolása nem pontos és az arányok sem változtathatók. A szemes búza a brojlernek „szabad választásként” is felkínálható, ez esetben önálló szemes etetőket kell az istállóban elhelyezni (gyakorlatban külön szemes etetővonalra van szükség). Ha ez nem áll rendelkezésre úgy a keveréktakarmány kihúzatását és zömének elfogyasztását követően a szemes búza is kihúzatható az etetőrendszerben. Amennyiben a takarmányüzemben keverjük hozzá a szemes búzát a keveréktakarmányhoz, az történhet a keverő dobban vagy a takarmányszállító gépkocsi feltöltése közben

is. A takarmánykeverőben történő összekeverés lehetőséget ad szemes búza kezelésére is (pl. roppantás). A keverőüzemben történő összekeverés hosszabb időre „konzerválja” a keveréktakarmány és szemes arányát, azaz a rugalmas és fokozatosan emelkedő szemesetetés nehezebben valósítható meg, ezzel szemben a megkívánt tápanyag bevitel pontosabban biztosítható. A szemes búza etetése, nagyszámú előnye mellett hátrányokkal is jár, ezért minden brojler termelőnek az adott piac takarmány alapanyag, gabona árviszonyai és brojlertermelési elvárásai (testtömeg, vágási kihozatal, hasűri zsír) alapján kell döntenie ennek alkalmazásáról. A következőkben összefoglaljuk a szemes búza etetésének előnyeit és hátrányait, a bevezetéséhez szükséges megfontolásokat és feladatokat. A világ vezető brojler hibridjeit forgalmazó cégek technológiái tartalmazzák a szemes etetés módját, amely elvben lehet bármilyen egész gabonaszem, de jellemzően a szemes búza etetése terjedt el. A szemes búza etetés előnyei:

•

a takarmányozási költség csökkentése (Ft/élőtömeg kg), különösen, ha a búza ára kedvezően alacsony, • ha szükséges, a napi tápanyag felvétel jobban „mozgatható” a szemes és keveréktakarmány aránnyal, támogatja a kedvező bél mikroflóra kialakulását,

• • • •

az emésztőtraktus hossza a szemes etetés esetén nő, • a zúzógyomor fejlődése és funkciója erőteljesebb, amely javítja az emésztés hatékonyságát (csökken a laktóz negatív enterobaktériumok és Clostridium perfringens baktériumok száma), ez hozzásegíthet a disbacteriosis elkerüléséhez, javítja az alom állapotát, a szemes gabona etetése növeli a kokcidiózissal szembeni ellenállóképességet. A szemes búza etetés lehetséges hátrányai: kisebb testtömeg növekedés (azonos vágási időre), a húsgyarapodás, így a vágási kihozatal és a mellhús kihozatal csökkenése, kissé magasabb vágott áru zsírtartalom, rosszabb egyöntetűség, ha a keveréktakarmány kiigazítása nem történik meg. A brojlerek kiegészítő etetésére szánt szemes gabona, búza csak jó minőségű, gombáktól, toxinoktól mentes legyen, amelyet a többi takarmány alapanyagtól elkülönítve kell tárolni, és szerves savakkal kell kezelni, a betegségek kórokozóinak, különösen a Salmonella kontrollja érdekében is. A gabonát, amely gyakran saját termelésű megfelelően kell tárolni, a magasabb nedvességtartalom elkerüléséhez, a jó minőség megőrzéséhez. A szemes búza etetése során gondolni kell arra is, hogy a keveréktakarmány és a szemes búza együttes beltartalma feleljen meg a brojler életkorának és elvárt teljesítményének. Az intenzív brojlerek érzékenyek a takarmány kiegyensúlyozott fehérje, de még inkább emészthető aminosav szintjére és arányaira. Ezek a brojler által igényelt szinthez képest való elmaradása „visszaköszön” a gyengébb testtömeg gyarapodásban és a romló takarmányértékesítésben.

A takarmányadag csökkentése és kiegészítése szemes búzával maga után vonja egyes tápanyagok szintjének csökkenését, amelyek a keveréktakarmányban rendelkezésre állnak, míg a búzában nem vagy csak részben. Ennek megfelelően szemes búza etetési program alkalmazása során

gondoskodni kell a szemes etetésével „kieső” tápanyagok pótlásáról, azaz ezeknek a kisebb keveréktakarmány adagban történő biztosításáról (kiegyensúlyozó takarmány bevezetése). Természetesen a szemes etetés alkalmazásával az NSP enzim használata fokozottan ajánlott (xilanáz és glukanáz enzimek).

A keveréktakarmány „higítása” szemes búzával csökkentheti a brojlerek teljesítményét, ha a keveréktakarmány nincs megfelelően hozzáigazítva. A brojlerek a rendelkezésre álló keveréktakarmány és szemes búza megfelelő arányú elfogyasztásával bizonyos korlátok között képesek biztosítani maguknak a szükséges szintű tápanyag bevitelt. Ugyanakkor nem képesek a hiányzó mikro tápanyagokat és bármilyen gyógyszeres kiegészítést (kokcidiosztatikum, antibiotikum) ilyen módon pótolni, amelyek a szemes etetésének arányában hígulnak és kritikus szintre csökkenhetnek. Ennek megfelelően a szükséges hatóanyag szinteket a szemes búza etetés arányának megfelelően növelni kell a keveréktakarmányban. A brojler tenyésztő cégek ajánlása szemes gabona, búza etetésére a következő: Takarmány Elő-indító és indító Nevelő Befejező

Etetett szemes gabona aránya Ross ajánlás Cobb ajánlás 7 napos kortól*, Nem alkalmazható fokozatosan növelve, 1-5 % Fokozatos emelés, Fokozatos emeléssel 10 %-ig 1-5 %-os lépésekben Fokozatos emelés, 1-5 %-os Fokozatos emeléssel 15 %-ig lépésekben, maximum 30 %-ig

* Legalább 160 grammos testtömeg elérését követően lehet megkezdeni a szemes etetését. A szemes búza etetés maximális arányát a keveréktakarmány összetétele mellett annak minősége, a takarmány koncentrációja, a búza minősége, a brojler elvárt teljesítménye és az adott állomány teljesítménye is befolyásolja. A szemes búza etetés során még fontosabb a testtömeg rendszeres kontrollja és az esetleg szükséges korrekció időben történő végrehajtása. A szemes búza etetését a vágást megelőzően két nappal abba kell hagyni, hogy a vágóüzemi zsigerelés során a szennyeződést elkerüljük. Dr. Zoltán Péter baromfi üzletág vezető

Baromfi takarmányozás

A gabona és szójapiac kilátásai Az elmúlt hetekben, de különösen július közepén kialakult búza- és szójaárak, a várható kukoricaárak egyaránt „megrendítették” az állattenyésztőket, nem csak Magyarországon, de világszerte is. Az állattenyésztés növekvő takarmány alapanyag igénye, különösen Kínában és Indiában, de más régiókban, országokban is, a korábbi, normál termés melletti igényeket is meghaladja. Az USAban 20 éve nem tapasztalt szárazság, a dél-amerikai és európai szárazság okozta terméselmaradás egyaránt a takarmányozás alapját adó szemes- és szójaárak drámai, gyakran hisztérikus emelkedését okozta, amire a növénytermesztők „rájátszanak” az áremeléssel, a készletek visszatartásával. Mindezek az állattenyésztés költségét meghatározó takarmányárak jelentős emelkedését indukálja, ami hozzájárulhat egyes térségekben, országokban a hústermelés csökkenéséhez, a globális élelmiszer-infláció kialakulásához. Az USA-ban és világszerte széles körű felhasználásáról híres kukoricára és szójababra pont a legrosszabbkor csapott le az északamerikai aszály. A növekedési és a beporzási időszakban tapasztalható száraz és forró időjárás visszafordíthatatlan károkat okozott. Jelenleg a növényállománynak csupán 40 százaléka sorolható be a jó vagy kiváló kategóriába és a termés mennyisége is elmaradhat a várakozásoktól. Az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium korábban rekordtermésre számított. Rekord van, csak éppen az árfolyamokban jelentkezik. Ráadásul a forróság mellett az állattenyésztés globális fellendülése is árfelhajtó tényező, elsősorban a kínai igények jelenthetnek fokozott felhajtóerőt a két árupiaci termékre. A meleg időjárás, a világszerte tapasztalható szárazság miatt a következő hónapokban ötödével drágulhat a két legfontosabb gabona, a kukorica és búza, valamint a szója ára a világpiacon. A nagy meleg és a szárazság miatt az elmúlt hónapban a búza határidős ára 25 százalékkal, a kukoricáé 21 százalékkal emelkedett. A jelentős felértékelődés mögött a kínálat drasztikus szűkülése áll, mert a kedvezőtlen időjárás miatt a termés több országban is jóval alulmúlja a várakozásokat. Ez a búza esetében Spanyolországban 14, Oroszországban 5, míg az Egyesült Államokban 3 százalékos mínuszt jelent. A kukorica sincs a helyzet magaslatán, esetében hasonlóan rossz adatokkal számolhatunk, ráadásul július végén, az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium előrejelzése szerint az elmúlt húsz év egyik legmelegebb időjárása köszönthet a főbb mezőgazdasági termőterületekre. A minisztérium

szerint augusztusra az Egyesült Államok kukoricakészlete akár tizenhat éves mélypontra zuhanhat. A helyzetet bonyolítja, hogy a rendkívül magas árú kukorica helyett a gazdálkodók költségkímélő megoldást keresve inkább búzával takarmányoznak, ezzel azonban további keresleti nyomás alakulhat ki ezen a piacon, miközben jelentős termés kieséssel kell számolnunk erre az évre. Nagy nyomást gyakorol a kukoricára a bioetanol iránti bővülő kereslet is, mivel itt nem számíthatunk komolyabban helyettesítő termékekre, így jóformán csak a kukorica marad megoldásnak, ami további mennyiséget szív el az élelmezéstől, valamint a takarmány előállításától. Ha az aszály nem mérséklődik, könnyen elképzelhető, hogy a múlt évi csúcsokra futhatnak fel az árfolyamok. Két-három hónapos időtávon, a két gabona akár 10-22 százalékkal is drágulhat. Ugyancsak gyors és jelentős emelkedés tapasztalható a szója árában, amit a jelenlegi és év végéig előre jelzett csillagászati árak jeleznek. Mivel a szója beporzási időszaka egybeesik a kukoricáéval, így a szárazság hasonló negatív hatással lesz a termésre, mint a kukorica esetében. Az áremelkedések négyéves csúcson vannak, és a hosszabb távú időjárás előrejelzések alapján még a jelenleg előre jelzett termésnél is vélhetően kevesebb lesz a tényleges kukorica és szója betakarítás. Az árak emelkedésén túl tényleges gabonahiány is jelentkezik, a várható termés az állattenyésztés közvetlen gabona felhasználását sem fedezi. A helyzetet tovább „bonyolítja” a bioetanol gyártás erőteljes növekedése. Az USA kukorica termésének már 40 %-át a bioetanol ágazat „fogyasztja el”, így erőteljes mennyiségi és árkonkurenciát támaszt az állattenyésztéssel szemben. Ez már nálunk is megfigyelhető trend, amely nem csak a kukorica árára, de a bioetanol gyártás melléktermékére, a DDGS-re is árfelhajtó hatású. Ezzel az alternatív alapanyagok gazdaságosabb felhasználása is nehezebbé válik, a szóját részben pótló egyéb alapanyagokkal együtt. A világ búzaellátását a Fekete-tenger vidékét és Közép-Európát sújtó szárazság is csökkenti, amint ez Dél-Amerikában is történt. Közép-Ázsia meghatározó gabonatermelője, Kazahsztán is szárazságot jelzett az északi gabonatermő területeire, ezért az elmúlt évi, 20 éves rekordtermését követően, amely 14 millió tonna volt, az idén ez akár felére is csökkenhet. Oroszországban ez évben csak 10 millió tonna búza exportját vélik reálisnak, ami az elmúlt évi 28 millió tonnához képest jelentős csökkenés és tovább nehezíti a búzabeszerzéseket.

A BAROMFI HÍRMONDÓ az Agrofeed Kft. lapja, készült 500 példányban Felelős szerkesztő: Dr. Zoltán Péter, Felelős kiadó: Szekeres István, Szerkesztőség: 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) 550-620, fax: (96) 550-621, e-mail: premix@agrofeed.hu, www.agrofeed.hu Tipográfia: Arttitude Design Kft.

Központ: Agrofeed Kft. 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) 550-620 Fax: (96) 550-621

Ügyfélszolgálat: 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) 550-628 (30) 685-0389

Üzem: 6086 Szalkszentmárton, Vadas 7. Tel.: (76) 539-016 Fax: (76) 539-017

European Feed Additives and PreMixtures Quality System