Baromfi 2012 4

A Z AG RO F E E D K F T. B A RO M F I H Í R L E V E L E

2012. | 4. negyedéves szám

A világ állati termék és hústermelésének 2012-2013. évi várható teljesítménye ������������������������� 2-4.

Eurotier 2012 ���������������������������������������������������������������������������5.

2012

A telepi menedzsment és az állategészségügyi problémák kapcsolata ������������������������������������������������������� 5-7.

A megfelelő brojler indítás fontossága ���������������������8-12.

Alacsony olajtartalmú DDGS etetése tojótyúkokkal ���13-14.

A váltakozó világítási program javítja a brojlerek teljesítményét �������������������������������������������������� 14.

Pulyka eredetű Szalmonella járvány az EU területén? �������������������������������������������������������������������� 15.

Ukrajna zöld utat kap az európai baromfihús exportra ����������������������������������������������������������� 16.

Baromfi PIAC

Baromfi PIAC

A világ állati termék és hústermelésének 2012-2013. évi várható teljesítménye Az USDA (Az USA Mezőgazdasági Minisztériuma) közreadta legújabb (2012. október 18.) hústermelési és kereskedelmi adatait, előrejelzéseit, amelyek a leginkább használhatók a világ és térségünk termelési folyamatainak követésére, a trendek megismerésére. Bár sok szervezet időszaki jelentése és számtalan statisztika adhat tájékoztatást, mégis ezek az adatok a leginkább időtállók, részben az USA sokirányú információ forrása, részben a folyamatos korrekciók miatt (www.usda.fas.gov).

A világ hústermelése

A következőkben részben erre a jelentésre, részben egyéb piaci anyagaimra alapozva röviden összefoglalom a világ állati termék előállításának, húsiparának és baromfiiparának jelenlegi teljesítményét és jövő évi várható kilátásait.

A világ állati termék termelése

A világ hústermelése 2005-2013

A világ állati termék termelése már meghaladta az 1.223 millió tonnát, ami a népesség 7.074 milliót meghaladó létszámát figyelembe véve 172,9 kg/fő termelésnek felel meg.

Az összes termelés 59,2 %-át a tej és tejtermékek, 11,82 %-át a halászat és haltermelés, 8,99 %-át a sertéshús, 8,19 %-át a baromfihús, 5,4 %-át a tojás és 5,32 %-át a marhahús, míg 1,07 %át a juh és kecskehús termelése adja. A világ hústermelésének, amely közel 294 millió tonna, 41,9 %-át Ázsia, 32,1 %-át az amerikai kontinens, 19,2 %-át Európa adja, míg Afrika (4,8 %) és Óceánia (2,0 %) csak kismértékben járul hozzá a hústermeléshez.

A világ hústermelése továbbra is dinamikusan fog nőni, évtizedenként 65-70 millió tonnával, ami biztosítja a népességnövekedés és a magasabb életszínvonal miatti igényt. A halászat teljesítménye folyamatosan csökken, a tengerek halállományának kimerülése miatt, de ezt a haltermelés dinamikus növekedése kompenzálja, sőt rövidesen meg is haladja. Bár a sertéshús termelése is dinamikusan növekedett, a baromfihús termelés dinamizmusát csak a haltermelés növekedése haladta meg. A világ hústermelésének megoszlása is mutatja, hogy Európa szerepe, részaránya folyamatosan csökken, amit külön árnyal a kelet-európai igen dinamikus termelésnövekedés (baromfi- és sertéshús) melletti EU stagnálás.

A világ baromfihús termelését alapvetően 4 ország, illetve régió határozza meg. Az USA „elsőségét” (16,3 millió tonna csirkehús és 2,6 millió tonna pulykahús) még nem veszélyezteti a feltörekvő Kína (14,1 millió tonna csirkehús) és Brazília (13,0 millió tonna csirkehús és 0,5 millió tonna pulykahús) igen dinamikus termelésnövekedése sem. Az EU 9,6 millió tonnás csirkehús és 2,0 millió tonnás pulykahús termelése még biztosítja a belső piac igényét, de 2015 után várható az exportot meghaladó baromfihús import. A világ többi országa, régiója „csak” a 35 %-át adja a világ baromfihús termelésének. Ugyanakkor figyelemre méltó a „feltörekvő országok” igen erőteljes termelésnövekedése (India, Mexikó, Argentína, Oroszország, Törökország, Indonézia, Thaiföld, Ukrajna).

A világ brojlerhús termelése, piacvezető országok - 2013

A világ brojler- és pulykahús termelése 2006-2013 A világ pulykahús termelése, piacvezető országok - 2013

A világ hústermelésének növekedése 1980-2030

Az EU-27 baromfipiacának fejlődése 2000-2020

A rekord brojlerhús termelés elérését a növekvő termelési költségek korlátozzák. Az elmúlt évek növekvő takarmány­ költségei a nyereséget erodálták, a nagyobb termelők a hatékonyság és a költségcsökkentés javításával segítik elő a szolid nyereségesség fenntartását.

Az állati fehérje iránti növekvő igény, különösen Kínában, Brazíliában és Indiában tovább hajtja a globális baromfihús termelést, versenyképesebb árai miatt. A növekedő jövedelmek, a szélesedő középosztály igénye generálják a fogyasztásnövekedést ezekben az országokban, amelyek a jövő évi termelés­

Baromfi PIAC emelkedés 85 %-át fogják adni. Kína 3 %-os növekedéssel meghaladja a 14 millió tonnás termelést, de a magas takarmány árak fékezni fogják a növekedést, annak ellenére is, hogy a termelők az olcsóbb takarmány alapanyagok irányába mozdulnak el.

ahol előnyt élvez az egész csirke szállításával és halal előírások szerinti termékekkel. Az EU értékesítése is várhatóan 4 %-kal fog nőni, elsősorban Afrika nyugati és déli területeire eltolódva, míg Szaúd-Arábiába, Hongkongba és Kínába csökken.

A korábbi igen dinamikus brazil növekedés is csökken 2 %-ra, a takarmány alapanyagok várható bősége ellenére is. A kormány támogatja a növekvő takarmányozási költségek hatásának csökkentését. India termelése 8 %-kal növekszik és eléri a 3,4 millió tonnát. Az elmúlt évek madárinfluenza kitörései ellenére is gyors az emelkedés a belső fogyasztás rapid növekedésének, a kulturális ízlés és preferenciák változásának és a bőséges hazai takarmány ellátásnak köszönhetően. Oroszország, „már megszokott” növekedése tovább folytatódik, a termelés 4 %-os növekedése várható, elérve a 2,9 millió tonna csirkehúst, nagy kapacitású, modern üzemek indulnak el. A kormányprogramok segítik a növekvő takarmány­költségek mérséklését és új baromfi létesítmények építését. A GATT/WTO megállapodás előírja a támogatások csökkentését a következő években, de máris „megtalálták a kreatív megoldást”, a mezőgazdasági tevékenységet végző cégek nyereségadóját megszüntették.

Thaiföld exportja is 7 %-kal nőhet, 580 ezer tonnára, az EU piacok friss termékekkel történő ellátásának újranyitása miatt. További exportnövekedési lehetőségeik vannak Délkelet- Ázsiában, Dél-Koreában és az Egyesült Arab Emirátusokban. Argentína és Törökország is növeli export tevékenységét, előbbi 10 %-os növekedéssel 285 ezer tonna, utóbbi 4 %-os emelkedéssel 260 ezer tonna értékesítésével. Mindkét ország elsősorban a növekvő közel-keleti piacokon. Törökország tovább növeli közvetlen iraki értékesítését, az USA és Brazília piacrészesedését koptatva. Nagyarányú, az export célokat kiszolgáló beruházások a versenyképességüket növelve további fejlődő piacokat nyitnak meg, mint Líbia. Az USA exportja várhatóan 2 %-kal csökken, 3,2 millió tonnára, részben a nagyobb belföldi szállítási igény, részben a csökkenő orosz és hongkongi vásárlások miatt. Az amerikai export az elmúlt években viszonylag egyenletes volt, mivel a nagyobb, hagyományos piacokon bekövetkezett csökkenést tudták pótolni sok, kisebb piacon történő értékesítéssel.

Az EU baromfihús termelése is 1 %-kal nő, a vörös hús fogyasztás csökkenésének baromfihússal történő pótlása miatt. A termelés a nagyobb termelőknél nő, kivéve Franciaországot, ahol a baromfiipar átszervezése zajlik a Doux cég csődje után, amely az EU legnagyobb brojlerhús exportőr cége volt.

Továbbra is nő Argentína (4 %, 2,0 millió tonna) és Törökország (1 %, 1,7 millió tonna) brojlerhús termelése, míg az USA (1 %, 16,3 millió tonnára) és Thaiföld (6 %, 1,5 millió tonnára) termelése csökken, a magas termelési költségek miatt.

A világ baromfihús exportja jövőre meghaladja a 10,1 millió tonnát, ami elsősorban a kelet-ázsiai és szub-szaharai igények növekedésének köszönhető. A hagyományos szállítók (USA, Brazília és az EU) fogja a piacot dominálni, a kisebb szállítók (Thaiföld, Törökország, Argentína) mellett, akik növelik piaci részesedésüket az új és fejlődő piacokon.

Brazília, a vezető exportőr újabb 3 %-kal, 3,6 millió tonnára növeli eladásait, főként a távol-keleti (Kína, Hongkong) és közel-keleti (Irak, Egyiptom) piacokon,

AKTUÁLIS - Baromfi egészségügy

A világ pulykahús termelése kismértékben csökkenni fog jövőre, 5,4 millió tonnára, ami elsősorban az USA termeléscsökkenésének lesz eredménye, a magas takarmányárak miatt. Ezt az EU és Brazília növekedése sem tudja kompenzálni. A pulykahús exportja 3 %-kal fog csökkenni, 649 ezer tonnára, az USA kisebb termelése miatt, míg az EU és Kanada exportja hasonló lesz, Brazíliáé magasabb, mint idén. A mexikói import lehetőségét az USA termeléscsökkenés korlátozza. Dél-Afrika importja tovább nő, a magasabb vásárlói igények miatt.

Dr. Zoltán Péter baromfi üzletág vezető

2012

Az Agrofeed Kft. ez alkalommal is látogatást szervez baromfi- és sertéstartó partnereinek, az idei évben november 13 és 16 között megrendezésre kerülő EuroTier kiállításra, a németországi Hannoverbe.

lehet ismerni a várható trendeket és meg lehet vitatni a szakma szereplőivel a saját elképzeléseinket.

Ez Európa legnagyobb ilyen jellegű kiállítása, mely felöleli a szarvasmarha, juh, sertés és baromfitermelés mellett a bioenergia termelés, a haltermelés területeit is.

A kiállítás nemzetközibbnek és nagyobbnak ígérkezik, mint valaha, hiszen az előzetes regisztrációk alapján minden eddiginél több, mintegy 2.300 kiállító jelezte részvételét 51 országból, így a szervezők több mint 160.000 látogatóra számítanak.

Bemutatásra kerülnek az állattenyésztés technológiai újdonságai, meg

Ez évben a kiállítás egyik központi témája a takarmányozás lesz, hiszen a

takarmányköltség közel hetven százalékát teszi ki az állattenyészés termelési költségeinek. A számos alapanyag közül messze ez a legfontosabb, mely alapvetően meghatározza a tej-, hús- és tojástermelés sikerét.

Az idei évben első alkalommal lehet látni a takarmányiparban felhasznált alapanyagok széles választékát egy külön kiállítói területen, ahol meg lehet ismerkedni az új és akár szokatlan takarmány alapanyagokkal, illetve választ lehet találni az egyes összetevőkkel kapcsolatos kérdésekre, akár a felhasználás területeit akár a minőséget illetően.

Tekintettel a rekordszámú kiállítóra és az egyedülálló programokra, minden bizonnyal rendkívül érdekes és tartalmas látogatásban lesz részünk.

A kiállításon látottakról természetesen röviden beszámolunk a következő lapszámban.

A telepi menedzsment és az állategészségügyi problémák kapcsolata A brojlerhizlalásban a gazdaságos termelés és az állomány egészségi állapota között igen szoros összefüggés áll fenn. Munkám során gyakran találkozom olyan helyzetekkel, amikor a tulajdonos vagy telepvezető az állatorvost tartja felelősnek az egyes kialakult állategészségügyi problémákért, hiszen konkrét betegségről van szó, melyet neki kell orvosolnia. A rossz vakcinázási programot, elmulasztott diagnózist, helytelen gyógykezelést vetik olykor az állatorvos szemére, és ebben ki is merül részükről az aktuális betegség okának felderítésére tett kísérlet. Ez nagyon helytelen és egyoldalú szemlélet, mert a konkrét betegségek hátterében legtöbbször többé-kevésbé súlyos üzemszervezési, tartástechnológiai problémák állnak, és a kórokozó csak a „jéghegy csúcsát“ jelenti. Igaz, egy-egy konkrét betegség felismerése az állatorvos feladata, de nem csak rajta múlik, hogy a betegség behurcolása például járványvédelemi vagy egyéb higiéniai hiányosságra vezethető vissza. Az pedig igazán nem, hogy a kitört betegség milyen súlyos formában nyilvánul meg, hiszen az nagy-

ban függ a környezeti tényezőktől. Cikkemben ezen szempontok alapján kísérjük végig a járványvédelem lépéseit.

1. ábra

A járványvédelem mindig aktuális és neuralgikus pontja az állattartásnak. Igen gyakran hallom, hogy „nálunk a járványvédelem megoldott, a telepre belépő embereknek ruhát

Baromfi egészségügy kell váltania, a járműveket fertőtlenítjük stb.“ Ez azonban csak így kimondva tűnik ilyen egyszerűnek. A járványvédelem soha nem lehet 100%-os, de minden többé vagy kevésbé fontosnak tűnő szabállyal fokozható. Nagyon sok rétege van egy jó járványvédelemnek (1. ábra). Nem csak a járványvédelem rendszere, de annak használata, menedzselése is fontos, ezen kívül a további rétegek a jó immunállapotban levő madár természetes és szerzett immunitása is létfontosságú. Egy az életből vett gyakorlati példa a kiépített, „használatban lévő“ kerékfertőtlenítő, melyben még víz sincs (2. ábra). Ez jól illusztrálja az ellentmondást, hogy gyakran rendelkezésre áll a járványvédelem rendszere, melyet azonban nem követ a megfelelő szervezés és következetesség annak használatában. Egy esetleges betegség behurcolás így egyértelműen menedzselési hiba következménye.

A menedzselésben igen fontos tényező az egyszerre telepítés, ürítés szabálya (all-in all-out system), melynek a kellő hosszúságú és alapossággal megszervezett szerviz periódussal kell társulnia. Ez azt jelenti, hogy a telepen (és nem ólanként) állomány nélküli időszak van, mely időszak alatt a takarítás, fertőtlenítés és pihentetés folyik. Tapasztalataim szerint a vírusos betegségek e fázis túlélése szempontjából nagyjából két csoportba sorolhatóak: a kevéssé ellenálló vírusok (fertőző bronchitis, baromfipestis, TRT, mycoplasmák, a fertőző satnyaság vírusai) és a nagyon erősen ellenálló vírusok (fertőző csirkeanémia, reovírusok, adenovírusok, gumboroi betegség vírusa) csoportjába. Az előbbieket egy megfelelő alapossággal és hatékonysággal elvégzett fertőtlenítéssel a szerviz periódus alatt jól eltávolíthatjuk a telepről. Utóbbiaktól sokkal nehezebb megszabadulni. A megfelelő vakcinázási programmal és jól megszervezett, egyöntetű minőségű naposcsibe ellátással, telepi higiéniával, azonban ha lassabban is, de „kikoptathatóak”.

Jó példája az érzékeny vírusok feldúsulásának a fertőző satnyaság (runting-stunting szindróma), mely újabban nagy mértékben terjed, főleg a rövid szerviz periódussal dolgozó telepeken. A szindróma kórfejlődése ugyan minden részleteiben még nem teljesen ismert, valószínűleg

komplex kóroktanának köszönhetően. Annyi azonban bizonyos, hogy elsősorban enterovírusok, parvovírusok, reovírusok, astrovírusok, rotavírusok és csirke nephritis vírusok okozzák, általában kevert fertőzés formájában, de akár önállóan is. A közelmúltban főleg parvovírusos esetek kerültek előtérbe.

A terjedés lehet vertikális (szülőállománytól származó) és horizontális (telepi fertőzöttség, esetleg másik állományból áthurcolva). Úgy vélem, a vertikális fertőződés a kisebb jelentőségű, mivel a vírusok elsősorban a fiatal csibéket támadják meg, felnőtt állományokban nem okoznak megbetegedést, így a szülők vírusürítése általában nem jelentős. Sokkal valószínűbb, hogy az egyszer valamikor a telepre bekerült víruspopuláció a gyenge rövid szervizperiódust túlélve feldúsul, újra és újra fertőzi a telepen lévő brojler állományt.

A klinikai tünetek meglehetősen jellegtelenek. A naposcsibék már a 2-3. napon hasmenésesek, „pecsétes fenekűek” (3. ábra). Bár étvágyuk kitűnő, szaladgálnak és az elhullás nem, vagy csak kis mértékben emelkedik meg, csököttek maradnak. Az ürülék híg, ragacsos (4. ábra). Az alom igen hamar elnedvesedik, kérgessé válik (5. ábra). Az állomány szétnő, sok fejlődésben visszamaradt egyed terheli az állományt. A kórkép gyakorlatilag a 12-14. napra lezajlik, de a lemaradást az állomány nehezen hozza be.

Boncolással szinte semmi tipikus tünetet nem látunk, legfeljebb a belek puffadtak, sápadtak, előgyomor tágulat is előfordulhat. Általában hasnyálmirigy gyulladás, veseelfajulás, májelfajulás található még a kórképek között az ilyen esetekben.

immunállapotú naposcsibékkel való betelepítés szintén alapvető fontosságú. Vitamin kiegészítés (C-, E-vitamin) jó hatású lehet, de az alapvető fertőzöttséget nem oldja meg.

Az ellenálló típusú vírusokra a gumboroi betegség a kitűnő példa. Igen ellenálló, a telepi környezetben akár 4 hónapig is megmaradhat. Fertőtlenítéssel teljesen kipusztítani tulajdonképpen nem is lehet.

2. ábra

A csirke fertőződése nagyban függ a maternális ellenanyagok szintjétől, melyek erősen gátolják a fertőzés megeredését. Amennyiben a vírus elkezd szaporodni a szervezetben, a Bursa Fabricii-t, mint igen fontos immunszervet betegíti meg és az ellenanyagok termelésére szakosodott immunsejteket károsítja. Ezzel a csirke védekezőképessége jelentősen romlik és a vakcinázások eredménye is gyenge lesz, mert az immunválasz nem lesz kielégítő.

4. ábra

A megbetegedés tünetei jellegtelenek, szomorkodó, hasmenéses brojlereket látunk.

Jellegzetes a kórbonctani leletben a bursitis (6. kép). A kórjelzés megerősítésére érdemes szerológiai vizsgálatot végezni a vágás előtt vett vérből.

5. ábra

A betegség Magyarországon néhány évvel ezelőtt még sok gondot okozott, majd gyakorlatilag eltűnt, és az utóbbi pár évben ritkán fordult elő. A legutóbbi néhány hónapban azonban változott a helyzet és több eset is előfordult. A jelenség oka nehezen határozható meg pontosan. Minden valószínűség szerint a lelkiismeretes vakcinázás hozzájárult a pár évvel ezelőtti védekezési sikerekhez és a fegyelem fellazulása vagy új vírustörzsek behurcolása lehet az újabb megjelenés hátterében.

Tény, hogy a vakcinázás hagyományos élő vakcinákkal csak akkor lehet sikeres, ha a megfelelő maternális ellenanyagszint elérésekor adjuk a vakcinát, és az állomány meglehetősen egyöntetű immunállapotban van. A helyes időpont meghatározáshoz így elengedhetetlen a napos korban a maternális ellenanyagszint meghatározása. A mechanikusan, mindig ugyanazon életnapon adott vakcina csak részben lehet sikeres, attól függően, hogy sikerül-e eltalálni a megfelelő maternális ellenanyagszintet.

A diagnózis megerősítése labor analízissel lehetséges, legalkalmasabb erre a PCR vizsgálat.

Ez esetben a frissen elhullott, beteg csibék a minták legjobb forrásai.

A megelőzés kapcsán a legfontosabb teendők, hogy a vírusokat a megfelelően elvégzett takarítással és fertőtlenítéssel gyérítsük és az ólak pihentetésével elősegítsük, hogy teljesen kipusztuljanak. Természetesen az egy szülőpártól származó, azonos korú és

3. ábra

Baromfi egészségügy

6. ábra

poscsibék is hathatós védelmet kapjanak. Alkalmazásukkal kikerülhető a maternális ellenanyagok jelentette probléma.

Minden vakcinázás ellenére azonban tisztában kell lenni azzal, hogy ezen ellenálló vírus elleni védekezésnél három tényezőt kell figyelembe venni.

Az első tényező a szülőpárállományok megfelelő vakcinázása. Amennyiben magas titerű, egyenletes szintű szerológiai eredményt látunk a tyúkokban, a naposcsibék jó védelmet fognak kapni. Ez már sokban segít a korai fertőződés megelőzésében és könnyebbé teszi a brojlerek vakcinázását.

A második szempont pusztán menedzselési kérdés, a megfelelő szervizperiódus megvalósítása. Ismeretes, hogy bár a vírus nagyon fertőző, a betegség kialakulásában igen fontos a fertőző vírusok száma is, azaz a fertőzési dózis. Amennyiben tehát sikerül a vírusok számát a környezetben gyéríteni, azzal már jelentős előrehaladást érhetünk el a megelőzésben.

A harmadik szempont a brojlerek vakcinázása, mely igen fontos. Ehhez a fentiek alapján széles választékban érhetők el élő és új generációs vakcinák. Megfelelő vakcinázás esetén a betegség kártétele jelentősen csökken.

Mint látható az általam részletezett két betegség során, mind az érzékeny vírusok, mind a nagy ellenálló képességű vírusok esetében a betegség kifejlődése csak részben a vírusfertőzés következménye, legalább ugyanolyan fontossággal esik latba az általános védekezés, azaz a telepi járványvédelem és higiéniai menedzsment. A gazdaságosságra való törekvés következtében alkalmazott, egyre rövidebb szervizperiódus teret enged olyan fertőző kórokozóknak is, melyek nem okoznak klasszikus, nagy elhullással járó kórképeket, hanem alattomos, nehezen észrevehető, másodlagos károkkal járó állapotot idéznek elő járnak.

A megelőzésben nagyon fontos a korrekt diagnózis, erre a mai modern labormódszerek döntő segítséget adhatnak. A kórok tisztázása után pedig a megfelelő intézkedésekkel lehet mérsékelni a károkat, ebben a járványvédelem és menedzselés kimagasló fontosságú. A vakcinázás csak egy tényező lehet a komplex védekezésben.

dr. Horváth-Papp Imre baromfi-egészségügyi szak-állatorvos Pannon Poultry Services

Az újabban előtérbe kerülő új generációs vakcinák sokat segítenek abban, hogy kevert származású, nem homogén ellenanyagszintű na

Baromfi menedzsment

A megfelelő brojler indítás fontossága

A megfelelő brojler indítás alapvetően határozza meg a brojlerek későbbi hizlalási eredményét, a tevékenység nyereségességét. A legtöbb brojler hizlaló úgy érzi, hogy a telep előkészítésén és a megfelelő istálló hőmérséklet biztosításán túl nincs kiemelt feladata a brojlerek letelepítését követő néhány napban. Ezzel szemben a naposcsibék megfelelő indításának a fontosságát nem lehet elégé hangsúlyozni, amit jól mutat a témával foglalkozó szakmai cikkek sokassága is. A naposcsibe jó startját, az előnevelés hatékonyságát nem csak a letelepítés utáni tevékenységünk határozza meg, ebben jelentős szerepe van a szülőpár állomány fajtájának, korának, takarmányozásának és állategészségügyi helyzetének, akárcsak a keltetőtojás kezelésnek, a keltetésnek, a naposcsibék leszedésének, kezelésének és szállításának is. Ugyancsak meghatározó a telep előkészítése, a telep biológiai státusza, a szervizperiódus megfelelő hossza, az all-in all-out elv betartása, a telep és az istálló előkészítése a naposcsibék fogadására.

jelentős hatással vannak a csibék közérzetére, teljesítményére, mégis néhány egyéb meghatározó faktor kiemelését fontosnak tartom.

Sose feledjük el, hogy a brojler hizlalás elérhető nyeresége nem a vágóüzemben, hanem a brojler telepen keletkezik!

• •

A naposcsibék telepítése, az állománysűrűség, a preventív kezelések, az antibiotikum használat az előnevelés során jelentősen befolyásolják a csibék teljesítményét, a későbbi elérhető hizlalási eredményt. Természetesen a környezeti menedzsment (fűtés, szellőztetés, világítás, megfelelő ivóvíz biztosítása) és a baromfi-egészségügyi helyzet egyaránt

Egyértelműen bizonyított, hogy a csirkék letelepítését követően nincs mód a pihenésre, ez az időszak kiemelt figyelmet és kemény munkát kíván meg a közgazdaságilag is eredményes brojler hizlalás eléréséhez. Az első élethét „eredménye” meghatározza a csibék indulását, teljesítményét, amelyhez a következő szempontokat, feladatokat kell figyelembe vennünk:

• • • •

•

• • •

a korai testtömeg növekedés a leggazdaságosabb, a gyomor-bélcsatorna és az emésztőszervek fejlődése meghatározó az első néhány napban, a gyomor-bélcsatorna megfelelő mikroflórája az első néhány napban alakul ki (vagy kedvezőtlen összetételű lesz), a gyomor-bélcsatorna egészségét befolyásoló tényezők ilyenkor hatnak a legintenzívebben, az immunrendszer indulása, fejlődése az első élethétre esik, a naposcsibéknek ebben a korban kell átállni a szikanyag emésztéséről a takarmány összetevők emésztésére, a takarmányhoz történő korai hozzáférés, a takarmány összetétele, fizikai szerkezete és formája meghatározza az első heti súlygyarapodást, a későbbi testtömeg növekedés lehetőségét, a takarmány antinutritív anyagai jelentős hatással lehetnek az indulásra, a naposcsibék hőháztartása labilis az első 4-5 életnapon, amely jelentős hatással van a teljesítményükre, a kórokozók, az antibiotikum hozamfokozók alapvetően befolyásolják az első életnapok teljesítményét, a későbbi problémák előfordulását.

Baromfi menedzsment A brojler szülőpár állományok életkora, az üzemelés technológiája és színvonala, az állomány takarmányozása, állategészségügyi helyzete mind befolyásolja, meghatározza a keltetőtojás biológiai értékét, a kikelő brojler naposcsibe minőségét, így a brojler hizlalás eredményességét. A sikeres brojler hizlaló szakember ismeri a naposcsibét szállító cég (szülőpárok, keltető) szakmai, termelési (és közgazdasági) hátterét, származási törzsek termelési körülményeit és teljesítményét, a keltetőtojás és a naposcsibe biológiai értékét.

A naposcsibe gyomor-béltraktusa szelektív korlátként (fizikai, kémiai, immunológiai és mikrobiológiai) működik és igyekszik meggátolni a káros anyagok széles körű behatását, a takarmány és a fertőző betegségek kórokozóinak az esetleges negatív hatását, amelyek befolyásolják a bélflóra érzékeny egyensúlyát. Az antibiotikumok széleskörű preventív alkalmazása, amely része a napi brojler hizlalási gyakorlatnak, pont a bélflórát felborító hatása miatt kifogásolható, ami mögött a járványvédelmi, higiéniai és üzemelési hibák, hiányosságok „eltakarása” a legfőbb indok.

A baromfi gyomor-bélcsatornája, emésztése a kikeléskor anatómiailag és funkcionálisan is éretlen. A bélcsatorna növekedése a kelést követően erőteljesebb, mint a testtömeg növekedése, így nem elsősorban a testtömeg növekedés erőltetése a feladatunk, hanem a csibék életfunkcióinak, fejlődésének a támogatása. A hatékony emésztéshez a máj, a bélcsatorna és a hasnyálmirigy 2-5-ször gyorsabban fejlődik az első élethéten, mint a csirke testtömege. A sziktömlő maradéka a kelést követő 2 napban szintén hozzájárul a bélcsatorna fejlődéséhez. A takarmány felvétellel párhuzamosan indul el a gyomor-bélcsatorna és szervek gyors fejlődése, így a telepítést követő (esetleg ezt megelőző, lásd in ovo vagy keltetői takarmányozás) azonnali takarmánybiztosítás elengedhetetlen a későbbi jó eredmények érdekében. Ezért is tapasztaljuk a kelést követő késői telepítés esetén a bélműködés gyengülését és a teljesítmény elmaradását. A kelést követően az emésztőrendszer alaktani és élettani változásokon megy keresztül, amelyek fontosak a hatékony emésztéshez. Mindezek alapján látható, hogy a megfelelő formájú és összetételű takarmány korai felvétele befolyásolja a szikanyag felszívódását, a gyomor-bélcsatorna fejlődését, a csirke növekedését.

A kelés utáni rövid időszak kritikus a csibe túlélése szempontjából. A szik, mint ideális tápanyag (15 % fehérje, 30 % zsír, 50 % víz és ellenanyagok) felhasználásáról

át kell állnia a szilárd takarmány emésztésére, amely főként növényi szénhidrátokat és fehérjéket tartalmaz. A csibének az energiát az eddigi szik zsírfelhasználás helyett a takarmány szénhidrát emésztéséből kell biztosítania. A kelést követően a szik tartalékokhoz történő hozzáférés megszűnik, az emésztőrendszer gyors fizikai és funkcionális fejlődésen megy keresztül.

Ha nem fér hozzá időben a csibe a takarmányhoz és ivóvízhez, úgy a tartalékait kénytelen felhasználni, ami teljesítménycsökkenéshez vezet. Minél hamarabb fejlődik ki az emésztőrendszer funkcionális működése, annál hamarabb tudja a takarmány tápanyagait hasznosítani.

A baromfi immunrendszerének a működését genetikai, fiziológiai, takarmányozási és környezeti faktorok egyaránt befolyásolják. Az igen bonyolult felépítésű immunrendszer különféle sejtes összetevőket és oldott elemeket tartalmaz. Az intenzív termelés miatt a csirke a fertőző kórokozókkal és betegségekkel szemben sérülékenyebb, így nagyobb szüksége van az immunrendszer hibátlan működésére. A baromfi fő nyirokszervei a Bursa Fabricii, a csecsemőmirigy, a funkcionális immunsejtek a másodlagos nyirokszervekbe kerülnek, mint a lymphociták, antigén tartalmú sejtek, amelyek a szervezetben szétszórtan találhatók. A lép, a csontvelő, a Harder-mirigy, hörgőkhöz (BALT) és a gyomor-bélcsatornához (GALT) társuló nyirokszövetek szintén másodlagos nyirokszervek.

A baromfiban a GALT rendszer magába foglalja a Bursa Fabriciit, a vakbél csoportos nyiroktüszőit, a Peyer-plakkokat és a nyiroksejtek csoportosulását az urodeumban (a húgycső és a tojócső beszájadzásánál) és a proctodeumban (végbél külső része).

A takarmány és a mikroflóra, bár zöme nem káros, mégis immunválaszt válhat ki a szervezetben. Az antigének (ellenanyag termelést, immunválaszt indítanak el) formája és eloszlása, felszívódása befolyásolja a csibe immunológiai válaszát, amelyek negatív hatásúak és tápanyagot vonnak el a termeléstől. Az emésztőrendszer kialakulásával együtt a GALT gyors fejlődése is megtörténik, amelynek a működésében egy a nyálkahártyához kapcsolódó nyirokszövet (MALT) is részt vesz (hörgő, nyálmirigyek, orr-garat mirigyek és húgy-ivar nyirokmirigyek). A MALT a védekezés első vonalát adja a nyálkahártyák felületén.

A nyirokszövetek az emésztőrendszer teljes hosszában, de nem egyenletesen eloszolva találhatóak és az immunrendszer bélrendszeri ágát adják. A csirke tápcsatornájának az elülső szakasza (a szájtól a nyombélig) viszonylag szegény nyiroktüszőkben, míg a hátsó emésztő traktus gazdagabb.

Baromfi menedzsment A gyomor-bélcsatorna mikroflórája vegyes összetételű, a takarmány komponensei nagymértékben befolyásolják az emésztőtraktus baktérium flóráját. A kukorica és a cirok alapú takarmányok emelik az enteroccoccusok, az árpa a lactobacillusok, a zab az Escherichia és lactococcusok, míg a rizs a streptococcusok számát. A baktériumok száma az emésztőtraktus elejétől a végéig folyamatosan nő. A gyomor-bélcsatorna egyedi mikroba profilja a kor előre haladtával egyre komplexebb. A kelést követő steril gyomor-bélcsatorna a kor előre haladtával relatíve stabillá válik, ami a takarmányozási tényezőktől, a fajtától és a földrajzi helytől függően változhat.

Az egészséges baromfit a kialakuló bélflóra védi meg a kórokozóktól (pl. szalmonellák) és pozitív a hatása a növekedésre is. Az emésztő traktus baktériumai hasznos és potenciális kórokozó mikróbákra oszthatók. A kórokozók a helyi vagy szervrendszereket érintő fertőzésekben, a bélcsatorna megbetegedésében és toxinképzésben, míg a hasznosak a vitamintermelésben, az immunrendszer serkentésében és a kórokozók kiszorításában vagy növekedésének a gátlásában vesznek részt.

A takarmány összetétele és a mikroflóra, ezek kölcsönhatása érintheti a bélcsatorna fejlődését, a nyálkahártya szerkezetét és a bélnyálka összetételét.

A felvett táplálék tartalmazhat tápanyagokat, a szervezet számára haszontalan anyagokat, hasznos és potenciálisan kórokozó organizmusokat. A bélben, normális esetben takarmány, ennek összetevői, állandó és átmeneti mikroba népesség, endogén tápanyagok és a gyomor-bélcsatorna, valamint járulékos szerveinek (máj, epehólyag és hasnyálmirigy) váladékai találhatóak. Az egészséges bélcsatorna célzottan engedi a tápanyagokat a bélfalon áthatolni, megakadályozza az ártalmas összetevők átjutását. A bélcsatorna, mint szelektív korlát működik, fizikai, kémiai, immunológiai és mikrobiológiai összetevőivel a baromfi szövetei és a bélcsatorna belseje között. Sokféle tényező, amely a takarmányhoz, fertőző betegségek kórokozóihoz, a környezethez és az üzemelési gyakorlathoz kapcsolódik, negatívan érintheti a baromfi bélrendszerének kényes egyensúlyát és ezt követően a növekedést és a takarmányértékesítést.

A takarmány összetevőkben, beleértve a gabonaféléket is, számos antinutritív anyag fordulhat elő, amelyek közül a legfontosabb csoport a nem-keményítő szénhidrátoké (NSP).

Minden gabonaféle, amelyet a baromfi takarmányban haszná-

10

lunk, különböző mértékben tartalmaz NSP-t, mint β-glükán vagy arabinoxilán (búza, árpa, zab, tritkále és rizs). Az NSP összetevők közös jellemzője a rezisztencia a baromfi emésztőenzimeivel szemben és ragadós felületet képeznek a bélcsatornában, ami nyúlós bélsár ürítéséhez vezet. A bélcsatornán belüli viszkozitás növekedése emésztési és egészségügyi problémákat okoz, az NSP csökkenti a bélben a tápanyagok hozzáférhetőségét, a béltartalomnak hosszabb az áthaladási ideje, ami megkönnyíti a baktériumok kolonizációját és aktivitását a vékonybélben. A gabonafélék NSP tartalmának a káros hatását speciális külső enzimek bevitelével lehet kivédeni és javítani a baromfi teljesítményét.

A takarmány fizikai szerkezete és formája befolyásolja a csibe indítását, teljesítményét. Az indító tápnak elsősorban a belső szervek és az emésztőrendszer egészséges és korai növekedését kell kiszolgálnia. Ezért is egyre inkább elterjedt és pártolt speciális prestarter takarmány alkalmazása, amely pont az első 5-6 életnap különleges tápanyag igényét és alapanyag összetételét szolgálja ki. A takarmány és összetevőinek fizikai formája érinti az emésztést és a baromfi egészségét, a túl finomra őrölt takarmány növeli az elhullást, ami elsősorban elhalásos bélgyulladásra és kokcidiózisra vezethető vissza. Az egész búza etetése hozzájárul az emésztőtraktus, különösen a zúza fejlődéséhez és javítja a tápanyag felszívódását az alsóbb bélszakaszokban, csökkenti a Salmonella typhimurium és a Clostridium perfringens számát a bélcsatornában. Az egész búza etetése egyes adatok szerint javítja a takarmányértékesítést, a takarmány összetevők jobb emésztését és felszívódását többen igazolták (növekvő máj és hasnyálmirigy kiválasztás). Egész búza etetése csak akkor jár előnnyel, ha az emésztőrendszer egészséges, ha ez gyengül vagy betegség lép fel (akár szubklinikai) a gyomor-bélcsatorna teljesítőképességét csökkenti. A szemes búza etetésével kapcsolatos részletesebb anyag az előző lapszámunkban található.

A takarmány befolyását a mikroflóra populációra jól mutatja a következő grafikon is, amelyen látható a búza, a probiotikum, az antibiotikum hozamfokozó és a monenzin hatása a bélflóra összetételére.

Baromfi menedzsment A fertőző kórokozók (baktériumok, paraziták, vírusok és toxinok) jelentős befolyással bírnak a csibe teljesítményére. Az emésztő traktus a tápanyagok felvétele mellett a kórokozókkal szemben is véd. Az emésztőrendszer a takarmány alapvető összetevőit szétbontja, szállítja és felszívja, a test létfentartsához, a növekedéshez és a termeléshez. A mikroflóra fizikai, kémiai vagy biológiai sérülése az emésztési folyamatnak a megzavarásához, bélrendszeri betegségek kialakulásához vezethet, mint az elhalásos bélgyulladás vagy a kokcidiózis.

A naposcsibe megfelelő indulásához, teljesítményéhez a hőháztartás kialakulása nagymértékben járul hozzá. A baromfi élete nem a kikeléssel, hanem a termékeny tojás megtojásával kezdődik, azaz ettől kezdve kell gondoskodnunk a megfelelő környezeti feltételekről egészséges fejlődéséhez. A csibe mind embrionális korában, mind pedig a kelést követő 4-5 napban „hidegvérű” (exoterm), azaz nem képes hőháztartásának önálló fenntartására, megfelelő szabályozására. Az exoterm időszak alatt a testhőmérséklet fenntartása a legfontosabb környezeti tényező, amelynek irányítása kívülről történik (technológia).

Míg a keltetés alatt a hőmérséklet (egyéb környezeti feltételek is) rendszerint az embrió, kikelő csibe igénye szerint, elfogadható homogenitással történik, addig a naposcsibe fogadásakor, majd az azt követő kritikus időszakban nem mindig ideális. Bár az embrió hőháztartásának a kialakulása már az utókeltetéssel elkezdődik (19. naptól), de teljes kifejlődéséhez még a kelés után is kell 4-5 nap. A hőháztartás kialakulása függ a fajtától, a csibe típusától, a keltetéstől és a korai takarmányozástól is. A szülőpár állományok életkora akár 24-48 órás különbségeket is okozhat a csibe stabil hőháztartásának kialakulásában. A fiatal szülőpárok állományok „neo-natal” csibéket adnak, ezért nagyobb gondoskodást igényelnek.

A túl alacsony környezeti hőmérséklet mellett (ez akár 0,51,0 °C fokot jelent) a csibe próbálja tartani a testhőmérsékletét, azaz hőt termel, a csibék összebújnak, nem mozognak, nem esznek és növekednek megfelelően. A hőtermeléshez takarmányt „égetnek el”, így romlik a takarmányértékesítés is. Túl magas hőmérséklet esetén (ez ritkábban szokott előfordulni a jelenlegi közgazdasági helyzetben) a csibe hőt próbál leadni vagy annak termelését mérsékelni. A hőtől lihegéssel igyekszik szabadulni, amely szintén takarmányértékesítés romlással jár.

A környezeti stressz kivédése energiaigényes és befolyásolja a fejlődő immunrendszer állapotát is. A baromfi fogékonyabb a fertőzésekre, az immunválasz képessége jelentősen romlik.

Tartósan alacsonyabb környezeti hőmérséklet esetén a csibe már nem képes a testhőmérséklete fenntartására hőtermeléssel, testömegének és a bélcsatorna hosszának a növekedési üteme csökken, akárcsak a szervek, szövetek és az immunrend-

szer fejlődése. Ügyelnünk kell arra is, hogy a csibéknek „egyedileg” kell a megfelelő hőmérsékletet biztosítanunk, azaz a padozat hőmérséklete, az alom vastagsága, ennek egyenetlensége jelentős helyi különbségeket okozhat, ami érinti az ott tartózkodó csibéket. A csibék megfelelő testhőmérsékletét célszerű a kloáka hőmérséklet mérésével ellenőrizni, ami humán infra fülhőmérővel könnyen elvégezhető.

A naposcsibe testhőmérséklet alakulása

Az alomhőmérséklet és a naposcsibe rektális hőmérséklete

Az istálló levegő páratartalma a hőérzetet jelentősen befolyásolja, minél alacsonyabb a páratartalom, a csibék annál melegebbet éreznek. Az istálló hőmérséklet és az állomány termelési eredménye közötti egyensúlyra is ügyelnünk kell. Míg a technológiai testtömegű állományok (160-180 gramm a 7. napon) istálló hőmérséklete a telepítéskori 33-34 °C-ról csökkenthető 3-4 °C-kal az első élethét végére, addig a technológiai testtömeg alatti állományok esetén ezt legfeljebb 1,5-2,0 fokkal csökkentsük. A jól fejlődő, magasabb testtömeget elérő állományoknál (200 gramm felett) az istálló hőmérséklet akár napi 1 °C-kal is csökkenthető. A brojler fejlődésének minden fázisában egy 11

Baromfi menedzsment viszonylag szűk hőmérséklettartomány van, amelyben a létfenntartás energiaszükséglete alacsony, és a baromfi a takarmány energiáját maximálisan a növekedésre tudja felhasználni.

Bár ma már az istállóklímát jellemzően számítógép vezérli, ez sem mentesít bennünket attól, hogy rendszeresen meggyőződjünk annak, a csibék számára megfelelő állapotáról. A csibe a legjobb környezeti szenzor, viselkedése jól mutatja a közérzetét, ezért is fontos, hogy az állományt gondozók tisztában legyenek a csibék viselkedésével, azt megértsék és megfelelően reagáljanak. A csibék környezeti komfortjához természetesen nem csak az istálló egyenletes hőmérséklete tartozik hozzá, de annak megfelelő páratartalma, a jó levegő (megfelelő oxigén és széndioxid szint, amit ellenőrizni illik), a huzatmentes szellőztetés és a meleg alom is, azaz a csibék teljesítményét csökkentő stressz elkerülése.

A csibék korai hozzáférése a takarmányhoz és ivóvízhez kritikus az induló fejlődés és első heti teljesítmény szempontjából, ami jobban kihat a későbbi brojler teljesítményre, mint azt általában vélik a hizlalók. A kelés és az első tápanyag felvétel között eltelt idő kritikus a csibe fejlődése szempontjából. A nagyüzemi gyakorlatban a csibe kelése elhúzódó, kétnapos időszak, a csibék leszedése csak a többség kikelését követően kezdődik. A kelést követő leszedés, válogatás (szexálás), vakcinázás és csomagolás után kerül csak sor a csibék telepre szállítására (ez is lehet akár 2-24 óra is), majd letelepítésre. A gyakorlatban a takarmányhoz és ivóvízhez jutás igen változó, de jellemzően hosszú idő után következik.

A csibék jó indításához koncentrált, jó minőségű alapanyagokat tartalmazó indító takarmányra van szükség, amely az indulás kritikus időszakát, a csibék igényét messzemenően

Baromfi takarmányozás

kiszolgálja. A könnyen emészthető alapanyagok biztosíthatják a megfelelő energiát, zsírt és magas emészthető aminosav szinteket, ami szükséges a jó starthoz. Ezért is szorgalmazzuk a brojler prestarter takarmány használatát a kritikus első 56 napban, amikor az alacsony takarmányfogyasztás megengedi a drágább és jó minőségű alapanyagok és extra beltartalom biztosítását.

Az indító takarmány összeállításánál legyünk figyelemmel a fajtára, a tenyésztő cég speciális ajánlásaira (ebben jelentős eltérések vannak) és a termelési célkitűzéseinkre.

A koncentrált indító takarmány receptúrájának összeállítása során legyen óvatosak a magas fehérje szinttel, a felesleges fehérjét a szervezet kiüríti, ami nedves almot, lábproblémákat és nagyobb kiesést okozhat. Az indító tápban csak jó minőségű fehérje és energia alapanyagokat használjunk fel, a takarmánynak jól emészthetőnek kell lennie (a zsírt a naposcsibe rosszul emészti). Roppantott takarmányt adjunk a csibéknek, ne dercéset, mivel ebből a tápanyagok gyorsabban és könnyebben szívódnak fel és a takarmány is frissebb marad. Természetesen az extra indító takarmány sem segít a csibék jó indulásában, ha az egyéb környezeti feltételek nem megfelelőek számukra.

Az első élethét sokrétű problémáinak számbavételével, szerteágazó feladatainak össze­foglalásával nem „elijeszteni” akartam a brojler termelőket, ellenkezőleg, felhívni a figyelmet arra, hogy a brojler hizlalás eredménye már igen korán eldőlhet, így a csibék megfelelő indítása kiemelt fontosságú. Bár a brojler hizlalás indításának feladatait vettem számba, a pulyka és viziszárnyas napos állományok indítására is vonatkozik, nyílván figyelembe véve a faj, fajta speciális igényeit.

Dr. Zoltán Péter baromfi üzletág vezető

Alacsony olajtartalmú DDGS etetése tojótyúkokkal (S.E. Pudrum és B. Kreifels, 2012) A magas olajárak arra késztetik az etanol gyártókat, hogy a DDGS-ből kivonják az olajat, így megváltoztatva ennek az alternatív takarmány alapanyagnak a takarmányozási értékét a baromfitartók számára.

A szárított gabonatörköly, DDGS néven az elmúlt öt évben kapott főszerepet a baromfitakarmányozásban. A tojótyúkok jó tojástermelési teljesítményt mutattak az alacsony olajtartalmú DDGS 20 %-os mennyiségének etetése mellett is. A DDGS olajtartalma a baromfik számára jól hozzáférhető energiaforrás, ami miatt a DDGS okkal kap helyet a takarmányadagokban.

Dr. Robert Wisner, iowai állami közgazdász azt becsülte meg, hogy átlagosan az etanol üzemek 70%-a a DDGS termelésének minimum 3%-át fogja olajként elválasztani 2012. év végéig. Az alacsony olajtartalmú DDGS termékek elérhetőek lesznek, ezen új termékek ízletessége és a takarmányozási értéke viszont tesztek elvégzését teszi szükségessé, ahhoz hogy a baromfi takarmányadagokban történő felhasználhatóságukat pontosítsuk.

Kísérleti eredmények A Georgia Egyetem kutatói (Guney és mtsai, 2012) publikációjukban összehasonlítást végeztek, amelyben a 10 mintából származó alacsony olaj tartalmú DDGS minták átlagos olajtartalma 7,6 % volt a normál 9,0 %-os olajtartalmú DDGS-hez képest. Vizsgálataik során azt találták, hogy az alacsony olajtartalmú DDGS fehérjetartalma kissé magasabb volt (27,6 %) a normál DDGS fehérjetartalmához képest (27,0 %). További kutatásokat kell végezni arra vonatkozóan, hogy az alacsony olajtartalmú DDGS hogyan befolyásolja a brojlerek és a tojók teljesítményét, továbbá a DDGS termékek metabolizálható energia tartalmának finomítására is szükség van.

A nebraszkai Egyetem két kutatója (Kreifels és Purdum, 1012) tojótyúkokkal végzett kísérletében a csökkentett olajtartalmú DDGS hatását vizsgálták a takarmányfelvételre és a tojástermelésre, amikor is a takarmányadagba 20%-ban DDGS-t kevertek. Három különböző DDGS mintát teszteltek a kísérletükben: 1. normál olajtartalmú (11,2%), 2. közepes olajtartalmú (7,30%) és 3. alacsony olajtartalmú (5,62 %) és a DDGS-t tartalmazó takarmányok hatását vizsgálták DDGS-t nem tartalmazó takarmányhoz képest.

A kísérleti takarmányok 20 % DDGS-t tartalmaztak és úgy állították össze őket, hogy a kontroll (DDGS-t nem tartalmazó) takarmánnyal izokalorikusak és azonos fehérjetar-

12

talmúak legyenek. A közepes és alacsony olajtartalmú DDGS termékek esetében a formulák összeállításakor a normál DDGS metabolizálható energiatartalmával számoltak, noha a kutatók tudták, hogy ezen termékek metabolizálható energiatartalma valószínűleg kisebb.

Ebben a kísérletben a bruttó energiatartalom mérés alapján a takarmányok metabolizálható energia tartalma magas volt, a kalkulált metabolizálható energiatartalom 2860 kcal/kg volt a kontroll és a normál DDGS-t tartalmazó takarmányok esetében. A közepes és alacsony olajtartalmú DDGS-t tartalmazó takarmányok metabolizálható energiatartalmában nem végeztek kiegyenlítést.

Az elmélet az volt, hogy az alacsony olajtartalmú DDGS 6-10 kcalval csökkenti a teljes metabolizálható energia felvételt, ami nem befolyásolhatja extrém módon a tyúkok esetében az összes hasznosítható energiatartalmat. A tyúkok takarmányfelvétele körülbelül naponta 2,0-2,4 grammal növekedett a közepes és alacsony olajtartalmú DDGS-t tartalmazó takarmányok esetében, amely növekedés azonban nem volt szignifikáns.

A DDGS helye a baromfi takarmányadagokban Nem volt jelentős különbség az egyes csoportok között a napi tojástermelésben, a takarmányfelvételben, a tojás súlyában és a tyúkok testömegében sem, annak ellenére sem, hogy az alacsony olajtartalmú DDGS miatt a takarmány zsírtartalma és bruttó energiája alacsonyabb volt. A DDGS kiegészítés hatására a tojástermelés kissé csökkent, de ez a csökkenés nem volt szignifikáns. A kísérlet során a takarmány alacsonyabb metabolizálható energia tartalma és a kisebb takarmányfelvétel nem befolyásolta szignifikánsan a tyúkok testtömegét.

13

Baromfi technológia A kontroll és a többi DDGS-t tartalmazó csoportok között szignifikáns különbséget találtak a tojás sárgájának színére vonatkozóan, mindegyik DDGS-t tartalmazó kezelés hatására a tojások színére magasabb pontszámot adtak. A kontroll és a kísérleti (DDGS-t tartalmazó) csoportok között a különbség szignifikáns volt (p<0,0008), míg a kísérleti csoportok egymáshoz viszonyítva nem mutattak szignifikáns különbséget (p>0,0869). Összességében elmondható, hogy az alacsony olajtartalmú DDGS termékeknek létjogosultságuk van a baromfi takarmányozásban, de valamivel kisebb mértékben az olaj kivonása

miatt. Egyéb energiaforrások szükségesek ahhoz, hogy az állatok megfelelő energiaszükségletét biztosítsuk a takarmányadagokban. Az alacsony olajtartalmú DDGS termékek inkább a tojótyúkok takarmányozásában kapnak helyet, hiszen a tojók alacsonyabb metabolizálható energiatartalmú tápokat fogyasztanak a brojlerekhez és a pulykákhoz képest. A legtöbb tojótyúk takarmány metabolizálható energia tartalomban elég rugalmas ahhoz, hogy lekövesse a 4-6 kcal/kg energiacsökkenést a tyúkok takarmányfelvételének növelésével.

Az alacsony olajtartalmú DDGS a baromfik számára kevesebb takarmányozási értékkel bír, mint a magas olajtartalmú DDGS, ezért az árának is alacsonyabbnak kell lennie, hogy helyet kaphasson a baromfi takarmányadagokban. A hazai etanol termelés és a különböző országokba, mint például Kínába történő egyenletessé vált exportnak köszönhetően a DDGS termékek elérhetősége magas marad a baromfi ágazat számára.

A váltakozó világítási program javítja a brojlerek teljesítményét A váltakozó világítási programoknak a brojlerek jólétére és teljesítményére gyakorolt előnyeit vizsgálták a bristoli Egyetemen, együttműködve David Filmerrel és egy angliai brojler integrátorral. A tanulmány a SPARK finanszírozási rendszer keretén belül került megvalósításra, amely a kisvállalkozások és a kutató szervezetek összekapcsolásán keresztül jelentős javulást ért el a brojlerek egészségi állapotában és következetesen növelte teljesítményüket is.

A megfigyelt állatok kotlós tyúkok által természetesen nevelt brojler törzs csirkéi voltak, amelyek a hő-lámpával nevelt csibékkel összehasonlítva sokkal aktívabbnak bizonyultak. A 24 órás megfigyelésből kiderült, hogy az egyedileg megjelölt csibék a kotlós tyúk alatt pihentek az éjszakai sötét periódusban, míg a nap hátralevő részében gyakorta váltakozott az aktív és a pihenő viselkedés, átlagosan körülbelül 50-szer.

Ezt az információt használták fel egy új brojler világítási program megtervezésénél és kipróbálásánál egy 6 istállós brojler telepen. A Flockman berendezéssel felszerelt telepen hasonlították össze a kontroll világítási programot, amelyben egy folyamatos sötét éjszakai periódust alkalmaztak, míg a kísérleti csoportban egy váltakozó programot. A hosszabb sötét éjszakai periódust változó számú rövidebb sötét szakasz követte a nap folyamán. A 14

kísérletet három állománynál ismételték meg, a váltakozó világítási program folyamatos fejlesztésével.

A kísérleti jelentés az alábbi eredményeket húzza alá: a váltakozó világítási program jótékony hatással volt az elhullásra és a láb egészségi állapotára, csökkent a selejt mennyisége és mindezeken túl javult a termelékenység is. Az EPEF mutató (Európai Termelési Hatékonysági Faktor) mind a három egymást követő termelési ciklusban javult, A korábbi 330-as értékről ez 346, 347 és 350-re emelkedett és a termelési eredmény (Ft/m2/hét) mind a farmer, mind az integrátor számára többlet jövedelmet termelt.

Az Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal fejlesztési igazgatójának elmondása szerint, az új Flockman szoftver más kereskedelmi farmokon is hasonló teljesítmény és profit emelkedést mutatott. A szoftver széles körben elérhető, amely segít a vásárlóknak enyhíteni a baromfi ágazatot terhelő takarmányköltségeket.

(A váltakozó brojler világítási programok a brojler fajták menedzsment leírásában és számos szakmai publikációban rendelkezésre állnak, de mi is szívesen átadunk ilyen gyakorlati programokat – Agrofeed).

Baromfi egészségügy

Pulyka eredetű Szalmonella járvány az EU területén?

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ (ECDC) gyors veszélyértékelést jelentetett meg, amelyben egy több országra kiterjedő Salmonella enterica Stanley variáns okozta járványkitörést ír le, ami Ausztria, Belgium, Cseh Köztársaság, Németország, Magyarország, Szlovákia és az Egyesült Királyság területét érinti. A pulykahúsra nézve ez a kórokozó a legújabb veszélyforrás.

A Stanley szerovariánst a leggyakrabban Délkelet-ázsiai humán fertőzésekkel hozzák kapcsolatba, ezzel szemben az EU területén 418 igazolt és feltételezhető esetben ezt a szerotípust jelentették 2011. augusztusa és 2012. szeptembere között. Az Európai Bizottság 2012. szeptember 14-én kérte fel az EFSA-t és az ECDC-t egy közös tudományos és technikai segítségnyújtásra a jelenlegi Salmonella Stanley fertőzés lehetséges forrásainak megtalálásához, ami a következő feladatokra vonatkozik:

•

a leírt humán esetek járványtanának ismertetése és a jelenlegi előfordulási trendek értékelése,

•

az információk egybevetése a Salmonella Stanley lehetséges forrásairól az EU-ban,

•

a lehetséges bizonyítékok értékelése, beleértve a jelenlegi járvány lehetséges okait is a járványtani adatok, a molekuláris vizsgálatok alapján, mind a humán, mind az élelmiszerhigiéniai és állategészségügyi esetek egybevetésével.

EU szinten az ECDC segíti elő a koordinált vizsgálati válaszokat, amelyek a humán esetek járványtani és mikrobiológiai információinak összegyűjtését és a humán egészségügyi lépések támogatását jelenti a tagállamokban, és tartja a kapcsolatot az Európai Bizottsággal, az EFSA-val és az illetékes élelmiszerbiztonsági partnerekkel az EU-n belül.

Pillanatnyilag a Salmonella enterica Stanley variáns okozta 167 igazolt és 254 feltételezett eset fordul elő az EU számos tagállamában. Miután az előforduló esetek mögött az EU-n kívülről, utazással történő behurcolás nem igazolható a Salmonellára jellemző inkubációs időn belül, ezért ezek az esetek erősen alátámasztják, hogy egy több tagországra kiterjedő járvány jelent meg számos EU országban. A humán esetek járványtani leírása mutatja, hogy a terjedése a fennálló közös vagy megsokszorozódó EU-n belüli forrásokra vezethető vissza, amelyek nem különböztethetők meg XbaI-PFGE módszerrel (DNS korlátozó enzim vizsgálata impulzus-teres gél elektroforézis módszerrel).

Az élelmiszer és állategészségügyi vizsgálatok során Ausztriában, Belgiumban, Németországban, Cseh Köztársaságban, Lengyelországban és Magyarországon egyaránt XbaI-PFGE módszerrel nem megkülönböztethető újjlenyomatot találtak

és közös rezisztenciát nalidixic savra (quinolon antibiotikum), vele együtt járó csökkent fogékonyságot ciprofloxacinra, a pulyka termelési láncból (pulyka és pulykahús) származó mintákban. PFGE módszerrel nem megkülönböztethető mintákat találtak brojler szülőpár és brojler állományokban, és más állati húsmintákban is (brojler-, sertés- és marhahúsban is).

A járványtani és mikrobiológiai információk alapján, amelyeket a humán, élelmiszer és állategészségügyi vizsgálatok alapján gyűjtöttek össze, erőteljesen sugallják, hogy a pulyka termelési lánc a járvány forrása, bár az egyéb élelmiszer és állategészségügyi veszélyforrások, mint a marha, sertés és brojler sem zárthatók ki a járvány kitörésében.

Miután az ellenőrzési rendszer még nem került kialakításra a fertőzési forrás és a lehetséges terjesztők kiküszöbölésére, így valószínű, hogy további humán Salmonella Stanley fertőzésekről fognak az EU tagállamokból beszámolni.

Azt is fontos kiemelni, hogy az élelmiszerlánc bármely szintjén dolgozó személyeknek, a termeléstől az élelmezésig, amint a fogyasztóknak is kiemelten ügyelnie kell a személyi higiéniai előírásokra (kézmosás) és az élelmiszerbiztonsági, higiéniai előírásokra, a keresztfertőzések elkerülésére a nyers alapanyagok (pulykahús) és készételek között.

A kijelölt EU intézmények ösztönzik az összes tagállamot az élelmiszerekből, állatokból és emberekből származó összes 2011-es és 2012-es minta PFGE vizsgálatára és az eredmények megküldésére az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központba. Ez kellő információt fog nyújtani az EU-n belüli különböző Salmonella Stanley fertőzésekről, és lehetőséget ad a helyzet sokkal pontosabb értékelésére.

További információk szükségesek az élelmiszerlánc termékeinek fertőzés eredetéről és mozgásáról a járványkitöréssel kapcsolatos rizikó megértéséhez és felbecsüléséhez. Ezen túl ez az információ segíteni fog a járványtörzsek azonosításában és a terjedés nyomon követésében az élelmiszerláncban. Ezek az információk hozzásegítenek a megfelelő veszély menedzsment lépések meghatározásához az állati termék előállítás és élelmiszerlánc területén az ezekkel a törzsekkel történő fertőzés kontrolljához. Ezen célok megvalósításával várható segítség a járványok ellenőrzéséhez és további humán esetek megelőzéséhez.

Amint ezek az információk hozzáférhetőek lesznek, az ECDC és az EFSA meghatározza a további lépéseket, amellyel a Salmonella Stanley fertőzések kimutathatók és megfékezhetők a pulykatermelésben és a pulykahús ezt követő beszennyeződésében, és ha szükség van rá a brojler termelési láncban is.

15

Baromfi PIAC

Ukrajna zöld utat kap az európai baromfiHÚS exportra Ukrajna befejezte a tárgyalásokat az EU állategészségügyi hatóságaival és hamarosan küldi az első baromfi szállítmányait Európába – jelentette be Alexander Bakumenko, az Ukrajnai Baromfitermelők Szövetségének elnöke.

Bakumenko szerint az első szállítmányok ez év októberben vagy novemberben már indulhatnak. „Minden ügyrendi kérdés megoldódott, az EU Bizottság meghozta a döntését. Jelenleg a WTO-val az utolsó tárgyalási szakaszban tartunk és reméljük, hogy október-novemberben Ukrajna harmadik országként csatlakozhat az Európába baromfit beszállító országokhoz. Első körben tojásport és baromfihúst, elsősorban filét tudunk szállítani,” – mondta Bakumenko. „2013-ban 100.000 tonna baromfihúst tervezünk exportálni a Vám Unióba (Fehéroroszország, Kazahsztán, Oroszország között) és körülbelül 20.000-30.000 tonnát megpróbálunk az európai piacon elhelyezni,” – tette hozzá.

Bakumenko rámutatott, hogy az Európába való baromfihús beszállítás legfontosabb akadálya, hogy nincs még aláírt szabadkereskedelmi egyezmény. Szintén megemlíti, hogy az Ukrán Állategészségügyi Hatóságok még nem kapták meg azoknak az akkreditált cégeknek a listáját, akik a Vám Unióba baromfihúst szállíthatnak. Jelenleg csak az „MHP Csoport” (Mironovsky Hleboproduct) rendelkezik oroszországi beszállítási joggal, ami 30 ezer tonna baromfitermék exportértékesítését jelenti évente. Rajtuk kívül még két ukrán cég várja az orosz állategészségügyi hatóságok döntését hasonló céllal.

Ez az intézkedés hozzá fog járulni a hazai húsfogyasztás növekedéséhez és képessé teszi majd a termelőket, hogy árujukat exportpiacokon tudják elhelyezni. „Az humánegészségre gyakorolt pozitív hatása miatt fontos, hogy támogassuk a pulykahús fogyasztás kultúráját.

Mindezt egy olyan világban kell megtenni, amely amúgy is nagy gyorsasággal fejleszti a pulykahús termelő iparágat. Ukrajnának is megvannak az adottságai ezen a területen és éppen ezért tervezzük pulykahússal ellátni a hazai piacot és elkezdeni az exportértékesítést.” – mondta a miniszter.

A miniszter elmondta, hogy a minisztérium már megtárgyalta a pulykaprogram financiális támogatását és jövő év elejétől támogatást fizetnek az előállított pulyka darab vagy élőállat tömeg után. „A pulykahús termelés támogatása az iparág egy új szegmensét fogja segíteni a magas minőségi standardok elérésében.

A baromfiiparnak összefogást kell kialakítani a kisebb cégek termelő kapacitásainak összefogásával a pulyka neveléséhez, hizlalásához, míg a vágóüzemi feldolgozást, továbbfeldolgozást a nagy integrációk végezhetik. Ez biztosítja a kisebb cégeknek a pénzmegtakarítást, mivel nem kell felépíteniük a minőségi termék előállításra alkalmas vágó- és továbbfeldolgozó üzemeket. A pulykát nevelő vállakozások a tevékenységükkel jelentős nyereséghez juthatnak, míg a közösség előnyökhöz - mondta a miniszter.

Ukrajna cselekvési tervet állít össze a pulykahús termelés támogatására Az Ukrán Mezőgazdasági Minisztérium egy a pulykahús termelés fejlesztésére irányuló programon dolgozik. A csomag közvetlen beruházásokat fog tartalmazni különböző termelői szinteken, jelentette be nemrég Nyikolaj Priszjaznyuk mezőgazdasági miniszter.

A BAROMFI HÍRMONDÓ az Agrofeed Kft. lapja, készült 500 példányban Felelős szerkesztő: Dr. Zoltán Péter, Felelős kiadó: Szekeres István, Szerkesztőség: 9022 Győr, Dunakapu tér 10.

Tel.: (96) 550-620, fax: (96) 550-621, e-mail: premix@agrofeed.hu, www.agrofeed.hu Tipográfia: Arttitude Design Kft.

Központ: Agrofeed Kft. 9022 Győr, Dunakapu tér 10.

Tel.: (96) 550-620 Fax: (96) 550-621

Ügyfélszolgálat: 9022 Győr, Dunakapu tér 10.

Tel.: (96) 550-628

(30) 685-0389

Üzem: 6086 Szalkszentmárton, Vadas 7.

Tel.: (76) 539-016 Fax: (76) 539-017

European Feed Additives and PreMixtures Quality System