Baromfi 2014 3 by Agrofeed

BAROMFI HÍRmondó 18 . s z ám / 2 014 . / 3. neg yedév

A Z AGROFEED K F T. BA ROMFI HÍRLE V ELE Kiállítások itthon és külföldön (2-3.) • Tojótyúkok takarmányozásának aktualitásai II. rész (4-6.) • Árutojás termelés korszerűen (7-9.) • A teljesítménynövekedés trendjei a világ baromfitenyésztésében (10-12.) • A VILÁG ÁLLATI TERMÉK ÉS TAKARMÁNY ELŐÁLLÍTÁSÁNAK HELYZETE ÉS IRÁNYAI (13-16.) • A takarmány kiegészítők világa (17-18.) • Mintavétel a mikotoxin vizsgálatokhoz (19-20.) • HA nyár, akkor grillparti! (21-23.) • Dr. Sófalvy Ferenc Vándordíj (23.) • Uniós importvám egyes terményekre (24.)

aktualitás

Pálla András, üzletkötő-szaktanácsadó

XXI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szokásos április végi időpontban nyitotta meg kapuit Hódmezővásárhelyen immáron 21. alkalommal a legnagyobb állatlétszámmal büszkélkedhető kiállítás és vásár.

VIV Europe 2014Utrecht 2014. május 20 -22. között a holland VNU Exhibitions Europe megszervezésében került sor a nagysikerű és nagyszabású rendezvényre, a VIV Europe-ra.

Agrena Június 5. és 7. között kedves egyiptomi partnerünk, Dr. Samy Effat jóvoltából és vendégszeretét élvezve részt vehettünk az Agrena expon.

BAROMFIHÍRmondó

KIÁLLÍTÁSOK

z eltelt több mint két évtized alatt az Alföldi Állattenyésztési Napok Szakkiállítás és Vásár a magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb jelentőségű szakmai találkozójává vált. A nyolc állattenyésztési ágazat mellett a takarmányozás, állategészségügy, technológia és a mezőgazdaságot kiszolgáló más ágazatok, szervezetek is megjelentek kiállítóként.

vonzott Hódmezővásárhelyre a három nap során. Külön örömünkre szolgált, hogy a szép számban érkező partnereink egybehangzó véleménye szerint a minden tekintetben megújult standunk híven tükrözte cégünk dinamizmusát, fiatalos lendületét és ez évben is kiváló lehetőséget kínált a szakmai eszmecserékhez az üzleti tárgyalásokhoz és a régi barátságok ápolásához.

Szerencsére a kezdeti rossz idő nem szegte kedvét a hazánkból és határainkon túlról érkező látogatóknak, hiszen az itt megjelent 509 kiállító rekordszámú, több mint 56000 nézőt

ülönleges volt ez a kiállítás számunkra, hiszen az idei évben először az Agrofeed Kft. és munkatársai nemcsak mint látogatók vettünk részt, hanem kiállítóként is képviseltük Magyarországot ezen a nívós nemzetközi rendezvényen.

Nagy örömünkre szolgált, hogy a kiállítás alkalmával, elfogadva meghívásunkat, vendégül láthattuk legnagyobb hazai és oroszországi partnereinket. A rendezvény fókuszában az állattartás - és feldolgozás témája állt – szeretettel várva azon szakembereket a világ minden tájáról, akik a takarmányozáson át, a hús feldolgozásáig, és annak asztalra kerüléséig felelősek a folyamatért. A rendezvény nem csupán egy kiállítás, kiterjedt konferencia és szemináriumi programokkal is várta látogatóit.

z Al Effat Trading standján kaptunk mi is lehetőséget, hogy bemutassuk az Agrofeed Kft. tevékenységét az érdeklődőknek e rangos szakmai rendezvényen. Az Al Effat Trading Egyiptom egyik vezető szereplője az állatgyógyászati készítmények és takarmány adalékok piacán Egyiptomban és jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik Afrikában és a Közel-Keleten.

Az élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztói magatartás világszinten rohamosan változik. Az utóbbi időben nagy hangsúlyt kap az élelmiszerek biztonsága, illetve az, hogy egészséges étel kerüljön az asztalra. A VIV koncepció több mint 30 évvel ezelőtt indult és az óta a VIV a téma innovátorává vált. A koncepció neve „Feed-to-Meat” és a húsfeldolgozási lánc összes szektorát magába foglalja. Ezen kívül a takarmányozás és hústermelési folyamat újabb ös�szetevői is rákerültek a listára. Ennek eredményeképpen a VIV Europe egy olyan platformot nyújt, ahol az ellátási lánc minden résztvevője együtt tud dolgozni és közreműködni azért, hogy garantálni tudják a jó minőségű állati termékeket fogyasztóik számára. kerül megrendezésre közel 28000 m2-en. Az Agrena show mára az egyik legnagyobb és legrangosabb mezőgazdasági kiállítása a térségnek mely remek alkalom új kereskedelmi kapcsolatok kialakítására.

A kiállítás minden évben a Cairo International Conference Center-ben

BAROMFIHÍRmondó

Baromfi takarmányozás

Tojótyúkok takarmányozásának aktualitásai II. rész Az előző cikkben a tojótyúkok energia- és fehérjeellátásának sajátosságait mutattuk be. Ezúttal a tojótyúkok rost, ásványi anyag szükségletét, a takarmányozás és a tojásméret néhány összefüggését, továbbá a hőstresszes időszakok takarmányozási vonatkozásait tárgyaljuk.

Dr. Dublecz Károly, egyetemi tanár, Pannon Egyetem Georgikon Kar

rostokkal összefüggésben elmondható, hogy a tojótyúk sem képes a növényi sejtfalalkotók enzimatikus bontására. Rostbontás korlátozott mértékben csupán a vakbélben zajló mikrobiális fermentáció eredményeképpen történik. A vakbélben zajló mikrobiális folyamatoknak azonban több aspektusból is fontos szerepe van. Kevésbé ismert, hogy például a vakbélben képződő illó zsírsavak a madaraknál, így a tojótyúkoknál is felszívódnak és akár 8-10 %-ban is hozzájárulhatnak az energiaszükséglet fedezéséhez. A gyakorlatban ugyan még általánosan a nyersrostot használjuk a takarmányok rosttartalmának és az állatok szükségletének kifejezésére, ez a kategória ma már nem teljesen tekinthető korrektnek, mivel alulértékeli a tényleges növényi sejtfaltartalmat, másrészt nem veszi figyelembe a különböző rostalkotók arányát. Az irodalmi adatokból jól ismert, hogy a vízben nem oldódó, strukturális rostok (cellulóz, lignin) és a vízben oldódó rostok (glükánok, xilánok) eltérő módon befolyásolják az emésztési folyamatokat és a bélflórát. A tojótyúkok esetében is fontos szerepe van az oldható rosttartalom csökkentésének, az NSP bontó enzimek használatának. Ezáltal javítható a tyúk emésztőképessége, csökken a béltartalom és az ürülék víztartalma, kevésbé lesz ragacsos az ürülék, kisebb lesz a tojás ürülékkel történő szennyeződése és javul az alomminőség. Az is bizonyítást nyert, hogy például a nagyobb mennyiségű búzát tartalmazó tápok esetében alkalmazott xilanáz enzim olyan oligoszacharidokat tesz szabaddá, amelyek kedvezően befolyásolják a vakbél fermentációt, csökkentik a patogén baktériumok (Salmonella, Campylobacter, Clostridium stb.) arányát.

BAROMFIHÍRmondó

A strukturális rostok egy szintig úgyszintén pozitív hatásúak. Stimulálják a zúzó működését, javítva az emésztési folyamatokat, elsősorban a fehérjék felszívódását, javítják az alomminőséget, megkötik a képződő ammóniát és csökkentik a kannibalizmus és a tolltépés kialakulásának kockázatát. A tojótyúkok érzékenyek a Ca ellátottságra. A tojástermelést megelőző 14 nap során feltöltődnek a jércék Ca raktárai (medulláris csontszövetek), amely tartalékok kb. 6 tojás megtojásához elegendők. A tojás jelentős Ca-tartalma miatt (2,0-2,2 g Ca/tojás) az elégtelen ellátás már 24 óra elteltével rontja a héjszilárdságot. Mészkőgritt kiegészítést követően azonban 24 óra múlva ismét megfelelő lesz a héj minősége. A táp Ca szintjének ingadozása vagy a kiegészítők átmenet nélküli cseréje visszaveti a termelési eredményeket, sőt különböző betegségek kialakulására hajlamosítja a tyúkokat. Kiegészítésként legáltalánosabban takarmánymész, mészkőgritt, kagylóhéj dara jöhet számításba. A különböző mészkőőrleményeknek azonban eltérő az ára és Ca-tartalma, amit a receptúrakészítésnél figyelembe kell venni. A tápok magas Ca szintje is kerülendő, mivel az csökkenti a tyúkok takarmányfelvételét. A tápok Ca szintje általában 30-40 g/kg között változik. A 40-45 hétnél fiatalabb állományok napi Ca-igénye 3,5-3,7 g, az idősebb madaraké 4,0-4,2 g. A tojáshéj képződés dinamikája lassú az első 5 órában, majd felgyorsul az utolsó 10 órában. A héjképződés emiatt döntően az éjszakai órákban történik, így a délutáni órákban nagyobb a tyúk Ca „étvágya”. Az éjszakai tojáshéjképződés kalcium igényét segíti, ha a Ca-kiegészítők 60 %-ban durvább részecskéket tartalmaznak.

Baromfi takarmányozás

Héjszilárdsággal összefüggő problémákat okozhat a hőstressz és a korai ivarérés is. Hőstresszes időszakban visszaesik a takarmányfelvétel és ezáltal a Ca fogyasztás. A fiatal jércék esetében pedig a tojásképződés szükségletén túl a csontfejlődés jelent többlet igényt. A zúzóban visszamaradó rész (g) alacsony oldhatóságú magas oldhatóságú Részecske méret (mm) takarmánymész takarmánymész 3,3-4,7 15,4 3,4 2,0-2,8 11,8 4,3 1,0-2,0 5,5 4,7 0,5-0,8 0,7 1,6 1. táblázat: Különböző oldhatóságú kalciumforrások és a részecske méret hatása a zúzóban visszamaradó részecskék arányára

Dercés tápok etetésekor a mész és a gritt a kiosztó vályúban szeparálódhat (2. táblázat), ami miatt rendszeresen vizsgálni kell a homogenitást (CV < 10 % megfelelő). A nagyobb fajsúlyú részecskék különválását befolyásolja az etető rendszer technológiája, a táp komponensek szemcsemérete és a Ca forrás részecskemérete. A tápok morzsázása, granulálása megoldást jelenthet. bemenet 0,25 0,5 0,75 kimenet

Ca (%) 4,5 7,6 8,2 8,5 9,1

P (%) 0,62 0,70 0,73 0,78 0,82

Fehérje (%) 18,6 21,5 18,6 19,9 17,8

2. táblázat: Az etetőrendszer különböző pontjain gyűjtött táp minták Ca-, P- és fehérje-tartalma

A tojótyúkok foszforellátottságát a takarmánykomponensek szerves foszfortartalma, az ásványi kiegészítők és a hozzáadott fitáz hatása határozza meg. Az irodalmi adatok alapján a három tényező szórása lényegesen eltér. A magvak hasznosítható foszfortartalmának variációs koefficiense 10-20 %-os, az ásványi foszfor-kiegészítőké 10 %-os, ezzel szemben a fitáz készítményeké akár 40 %-os variációt is mutathat. A fitáz hatásának nagy szórása részben a fitáz készítmények közötti különbségektől, részben pedig a tápok fitin foszfor tartalmától függ. Egy átlagos kukorica-szója alapú tojótáp foszfortartalmának 60-80 %-a fitinkötésű. Emiatt a hazánkban is rutinszerűen használt fitáz készítményekkel javítható a hasznosítható P aránya. A fitázzal kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy hatékonysága a növekvő aktivitással összefüggésben nem lineárisan változik (1. ábra) és a szabaddá váló foszfor mennyiségét befolyásolja a táp ös�szetétele is. Kukorica-szója alapú tápoknál nagyobb, búza

alapúaknál kisebb a fitáz készítmények hatékonysága. 0,8 0,7 gramm emészthető P

A Ca-kiegészítők fontos tulajdonsága az oldhatóság, amit befolyásol a begy és gyomrok pH-ja és a zúzó megfelelő működése. A nagyobb részecskék lassabban oldódnak és tovább tartózkodnak a zúzóban (1. táblázat). A lassúbb, folyamatosabb Ca felszívódás előny lehet az éjszakai héjképződés során.

0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 Kukorica/szója alapú tápok 250 FTU

500 FTU

Búza/árpa alapú tápok 750 FTU

Összhatás

1. ábra Különböző fitáz dózisok hatása az emészthető foszfortartalom relatív növekedésére

A foszforszükséglet vonatkozásában a különböző ajánlások 1,5-2,5 g/kg hasznosítható P-t tartanak elegendőnek (Kershavarz, 2000). Az újabb kutatási eredmények szerint még ennél kisebb takarmány szintek sem okoznak eltérést a termelési eredményekben (Snow, 2005). A különböző tenyésztő cégek ajánlásaiban 0,35-0,45 g/nap P szükséglettel találkozhatunk. Idősebb állományoknál héjszilárdsági problémák esetén a P szint csökkentése (0,3 g/nap) pozitív hatású lehet. A fitázzal és anélkül készített tápokra vonatkozó P szükségleti értékeket a 3. táblázat mutatja be. Referencia

Fitáz nélkül (mg/ tojó/nap)

Fitázzal (mg/madár/nap)

NRC, 1994 Van der Klis és mtsai, 1997 Gordon és Roland, 1997 Boling és mtsai, 2000a Boling és mtsai, 2000b Keshavarz, 2003

250 165 164 159 155

— 130 83 108 104 204

3. táblázat: Tojótyúkok nem fitin foszforszükséglete fitázzal és fitázkiegészítés nélkül

A D3 vitamin a Ca és P emészthetőségét és hasznosulását egyaránt befolyásolja. A vitamin hiányában 10-14 nap után alakulnak ki a héjszilárdsággal kapcsolatos hiánytünetek. Egyes mikotoxinok (zearalenon) megköthetik a bélben a D-vitamint, ami lágy héjú tojásokat eredményezhet. A termelt tojások mérete, kiegyenlítettsége úgyszintén fontos minősítő paraméter. A tojások mérete elsősorban genetikailag determinált, de befolyásolja a jércék tojástermelés megkezdésekor mért élősúlya (kisebb súlyú állat – kisebb tojás) és a tyúkok életkora (az idősebb tyúkok tojásai nagyobb méretűek). Az említetteken túl befolyásolja még a tojástömeget a környezeti hőmérséklet és a páratartalom is. A 4. táblázat adataiból látható, hogy a környezeti hőmérséklet növekedésével párhuzamosan nő a közepes méretű, kisebb tojások aránya. A páratartalom növekedése úgyszintén csökkenti a tojástömeget (5. táblázat).

BAROMFIHÍRmondó

Baromfi takarmányozás környezeti hőmérséklet (°C) 31 32,8 34,6 35,7

takarmány felvétel (g) 113,4 102 101,6 94,3

a közepes méretű tojások aránya (%) 32 48 56 67

a vér karbonát szintjét növelhetjük a lihegéssel összefüggő nagyobb ürítés pótlására. A vitaminok közül közismerten pozitív hatású a stresszes időszakokban a tápok vagy az ivóvíz C- és E-vitamin tartalmának megemelése.

4. táblázat: A környezeti hőmérséklet hatása tojótyúkok takarmányfelvételére és a tojásméretre

páratartalom (%) 65 75 85

takarmányfelvétel (g/nap) 112,0 111,2 98,4

tojástömeg (g) 61,02 60,98 57,35

tojástermelés (%) 79,34 77,12 71,00

5. táblázat: A páratartalom hatása tojótyúkok termelésére 32,2 °Cos teremhőmérséklet esetén

A takarmány táplálóanyagai csupán kisebb mértékben befolyásolják a tojások méretét. Ismert ugyanakkor, hogy a tyúkok energia-, fehérje- és aminosav hiánya csökkenheti a tojás és a tojássárgája tömegét. A zsírsavak között az n-3-as hosszú szénláncú zsírsavak (lenmagdara, lenolaj, halolajok) etetése szintén kisebb tojás- vagy tojássárgája tömeget eredményezhet. A tojástömeget csökkentheti a linolsav hiány is. A linolsav szintjét a tápokban emiatt minimum 1 %-ban kell meghatározni. Az aminosavak között az elsődlegesen limitáló kéntartalmú aminosavak elsősorban hőstresszes periódusokban növelhetik a tojás tömegét. A tojástermelési ciklus végén a nagyméretű tojások aránya valamelyest csökkenthető a tápok fehérjetartalmának csökkentésével. Az elmúlt évek forró nyári periódusaiban, hazánkban is számolni kell hosszabb-rövidebb hőstresszes időszakokkal. A tyúk komfort zónája 20-27 °C között van. Ez alatt és fölött a madaraknak többlet energiát kell mobilizálniuk testhőmérsékletük szinten tartása érdekében (2. ábra). Egy szint felett a takarmánnyal felvett energia már nem fedezi a megnövekedett igényt, ami hőstresszes állapotot eredményez, amikor csökkennek a termelési eredmények és egy szint után az állatok növekvő mértékű elhullásával is számolni kell. A hőstresszes időszakok negatív hatásait a tartástechnológiai változtatásokon túl, takarmányozással is tudjuk tompítani. A takarmányfelvétel csökkenése miatt koncentráltabb tápok etetése javasolt. A legújabb kutatási eredmények alapján azonban csupán a tápok metabolizálható energia és aminosav szintjeit célszerű növelni. A táp nyersfehérje-tartalmát nem indokolt emelni, mivel a fehérjék metabolizmusa növeli leginkább a madarak hőtermelését. A hőstresszes időszakokban nagy jelentőséggel bír az ivóvíz hőmérséklete is, ami közvetlenül is hatással van a termelési eredményekre (6. táblázat). Az ivóvíz Na- és K-tartalmának növelésével valamelyes növelhető a madarak vízfogyasztása, a táp Na-bikarbonát tartalmának növelésével pedig

BAROMFIHÍRmondó

negatív energiamérleg, hőstressz

pozitív energiamérleg

a komfort zóna alsó határa 20˚

a komfort zóna felső határa 27˚

komfort zóna

energia leadás energia felvétel 10˚

15˚

20˚

25˚

30˚

35˚

2. ábra A környezeti hőmérséklet hatása tojótyúkok energiafelvételére és hőtermelésére (Leeson és mtsai., 2003)

A tyúkok kora (hét) 25 26 27 28 29 átlag takarmányfogyasztás (g/tyúk/nap)

32 °C-os környezeti hőmérséklet 32 °C-os ivóvíz 27 °C-os ivóvíz 64 74 74 79 77 86 76 84 88 93 76 83 83

6. táblázat: Az ivóvíz hőmérsékletének hatása tojótyúkok termelésére (%)

Köszönetnyilvánítás: A cikk elkészítését az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program TF/ATHU/L00112/01 számú CEPO projektje támogatta.

Baromfi takarmányozás

Árutojás termelés korszerűen A tojástermelés korszerűségét alapvetően három tényező határozza meg: a tartási mód, a takarmányozás és a genetikai munka.

Budai Zoltán – Bábolna Tetra Kft. ügyvezető igazgatója

Korszerű tartás

1. ketreces tartás, ez lehet hagyományos, felszerelt vagy

csoportos ketrec,

2. alternatív tartás, ezen belül megkülönböztetünk

mélyalmos, rácspadlós vagy volieres tartási módot,

3. szabadtartás, azaz free range, 4. organikus vagy bio tartási mód.

Az, hogy melyik országban, melyik tartási rendszer mennyire terjedt el, nagyban függ az adott országban érvényes jogszabályoktól, az éghajlattól és persze a fizetőképes kereslettől is. Tartási módok világviszonylatban

A különböző tartási technológiák aránya Magyarországon (2012) 0,66

0,52 16,99

biofree range alternative cage

81,83

K apacitás: 6 millió,

farmok: 561,

termelő tyúk: 3,8 millió

•

biztosítsa az állatok éhségtől és szomjúságtól mentes tartását, • biztosítsa a kényelmetlenségtől, fájdalomtól, sérülésektől, valamint betegségektől való mentességet, • biztosítsa, hogy az állat a fajtának megfelelően tudjon viselkedni, • biztosítsa félelemtől és a stressztől mentes tartást. Az utóbbi évtizedben azonban tanúi lehettünk, hogy az egyre szigorodó állatjóléti előírások milyen versenyhátrányba kényszerítik a termelőket, pedig az alternatív tartásmódok kedvezőtlenebb környezeti hatásait számos tanulmány igazolta, mivel sokkal több erőforrást igényel egy ilyen rendszerben előállított tojás.

Az AgroFeed Kft. Baromfi Üzletág Partnertalálkozón április 15-én elhangzott előadás

A korszerű tartási módok közül jelenleg az alábbiakat használják:

A felsorolt tartási módok mind eltérő technológiát és „filozófiát” képviselnek, ám egyben közösek, hogy mindegyikkel szemben ugyanazok az állatjóléti elvárások:

Magyarországon a tojástermelés több mint 80-át ketreces tartásban állítják elő. Az Európai Unió által 2012. január elsejétől előírt megnövelt állatonkénti férőhely és a kedvezőtlen piaci környezet természetesen az ágazat versenyképességét csökkenti. A ketrecek átalakítása az egyébként is kis nyereséggel dolgozó tojástermelők egy részének erőn felüli feladat volt és ezek együttes hatására az önellátásunk mértéke jelentősen romlott, a tojásbehozatal pedig mintegy 30 százalékra növekedett. Korszerű takarmányozás A takarmányozási program ajánlásainak követésével a TETRA hibrid jérce a technológiájában leírt testtömeget az életkorának megfelelően éri el. Ez alapvető feltétele a megfelelő korban bekövetkező ivarérésnek, a tojástermelés megindulásának és az egész tojóidőszakban a magas szintű termelésnek. A nevelés első szakaszában az elsődleges cél a gyors növekedés megindítása, jó minőségű indítótáp (vagy csi-

BAROMFIHÍRmondó

Baromfi takarmányozás betáp) ad libitum etetésével. A takarmánynak biztosítania kell a csontozat és a szervek megfelelő fejlődését, elősegíteni az aktív immunrendszer kialakulását. Az első 3 élethétben ezért a jobb beltartalommal rendelkező indítótáp I. etetése a javasolt, megalapozva a jó szervezeti szilárdságot. Ez megfelelő energia- és aminosav szintekkel érhető el. Gondot kell fordítani a linolsav minimum 1,3 %-o szintjére is az első fázisban. A fejlődés funkcionális érési fázisai 1-3. hét

Immunrendszer, szív- és érrendszer, tollazat, csontozat.

4-8. hét

A csontozat fejlődése (a kifejlett kori nagyság 85 %-a).

5-10. hét

Az izomzat és inak nagyon gyors növekedése.

12. hét

A csontrendszer a kifejlett kori méret 95 %-a.

14-18. hét

Gyors növekedés és tömeggyarapodás. Hirtelen megnő az ivari hormonok termelése. Gyors petefészek növekedés az ivarérettséget megelőző 20. naptól. Ivarérettség.

14. héttől 21-23. hét 25. hét

Biológiai érettség (a biológiai növekedés Ieáll). Folytatódik a tömeggyarapodás, az állat ugyanakkor már magas szinten termel.

25. hét

Nevelő- vagy jércetáp etetése szükséges a 9-16. élethét között, amely mérsékeltebb tápanyag szintű, de a kiegyensúlyozott beltartalmi értékeket ebben az időszakban is feltétlenül biztosítani kell. A nevelőtápot legtöbbször ad libitum adagoljuk a testtömeg folyamatos kontrollja mellett. Testtömeg Kontroll Ivarérés

Heti testtömeg gyarapodás (g / hét)

120

A csontváz 9 5 %- a kifejlődött

Növekedési ütem

100

Erőteljes fejlődés és gyors testtömeg gyarapodás

Immun- és emész tőrendsz er

Ivarsz ervek fejlődése

V áz sz erkez et, iz omz at, tollaz at

Biológiai növekedés megáll Zsírsz övetek fejlődése

0 1

9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29

élethét

A nevelési időszak alatt, egészen a csúcstermelés eléréséig, rendszeresen végezzünk próbaméréseket, legalább az állomány 2 %-át mérjük le egyedileg. A mérést mindig a hét azonos napján és a nap azonos órájában végezzük. A rendszeres méréseket 5 hetes korban kezdjük el és a nevelési időszakban folytassuk legalább 2 hetente. A testtömeg alakulása és homogenitása információt ad az állomány normális fejlődéséről. Egységes az állomány, ha az egyedi testtömegek az átlagtól legfeljebb 10 %-kal térnek el. Amennyiben a testtömeg mérések során nyert adatok nem térnek el jelentősen a technológiai értéktől (±5 %) és egyöntetűek, akkor ad libitum-takarmányozást alkalmazhatunk az egész nevelési periódusban.

BAROMFIHÍRmondó

Ha a jércék az ad libitum-takarmányozás ellenére sem érik el az előírt testtömeget, akkor növeljük a takarmányfogyasztást az etetők gyakoribb járatásával, vagy magasabb beltartalmi értékű takarmányt etessünk. Ezt addig végezzük, míg az életkornak megfelelő testtömegértéket el nem érik. Ha viszont a jércék testtömege meghaladná a technológiában előírt értéket, akkor alkalmazzunk visszatartási programot. Sohase csökkentsük a napi takarmányadagot, hanem tartsuk azonos szinten és mindaddig ne növeljük, amíg a jércék testtömege el nem éri a technológiai értéket. Indítótápról nevelőtápra a 8. élethéten akkor térjünk át, amikor a jércék testtömege a technológiai érték körüli. Magasabb vagy alacsonyabb testtömeg esetén rugalmasan kezeljük a tápváltást. Tojó előkészítő táp etetése szükséges az áttelepítés előtti 2-3 hétben, mivel az állatok jelentős élettani változásokon mennek keresztül. Ebben az időszakban fejlődik ki csöves csontjaikban a velőállomány, mely a tojáshéj kalciumtartalmának kalcifikációját biztosítja a tojástermelési időszakban. Fontos a megfelelő mennyiségű kalcium felvétele, hogy a csont erőssége és a tojáshéj minősége a tojástermelés folyamán is megfelelő legyen. Az energia- és aminosav szintek növelése is kívánatos, mivel ez segíti elő a petefészek és a tojócső kifejlődését. A napi testtömeg-gyarapodás a tojástermelés megkezdése előtti 3-15. napon megnő, 10 g-ról mintegy 15 g-ra növekszik. A tojástermelés megkezdéséhez 1.500-1.550 g testtömeg elérését kell megcélozni, ennek érdekében szükséges a megfelelően összeállított tojó előkészítő táp ad libitum etetése. A tojástermelés kezdetén a napi takarmányfelvétel viszonylag lassan emelkedik, ugyanakkor viszont a tojás, a tojástömeg növelés és a további testtömeg-gyarapodás növeli a tyúkok tápanyag szükségletét, ezért tojó I. tápot kell etetni a 20-35. élethét között. Fontos ebben az időszakban a kifogástalan takarmányozás, mivel ennek minősége egyaránt döntő hatást gyakorol a későbbi csúcstermelés elérésére és a megfelelő perzisztenciára. Ebben a szakaszban a takarmányfelvétel ad libitum, és minden olyan tényezőt, ami a takarmány felvételét csökkentené, kerüljük el vagy annak hatását minimalizáljuk. A kor előrehaladtával a tojástermelés csökken, és a költségek minimalizálása érdekében lehetséges a tápanyag koncentráció csökkentése, főként az elzsírosodás megelőzése érdekében (energia szint, illetve zsír/ olaj kiegészítés csökkentése). Ugyanakkor a tápanyagok helyes arányára ebben az időszakban is gondot kell fordítani. A tojótyúkokkal a 36-60. élethét között tojó II. tápot, majd ezt követően a termelés végéig tojó III. tápot etetünk. A tojótyúkok táplálóanyag-szükségletét, így napi takarmányfelvételét több tényező is befolyásolja a tojástermelés időszakában. Meghatározó a tojástermelés mértéke, a testtömeg, a környezeti hőmérséklet, az állategészségügyi állapot, a különböző stressz-hatások, a takarmány minő-

Baromfi takarmányozás sége, az életkor és egyéb tényezők is. A takarmányozásnál elsődlegesen a tojótyúkok energia- fehérje-, illetve aminosav-, valamint kalciumigényének kielégítésére kell összpontosítani. A tojástermelés ugyanakkor olyan tulajdonság, melynek öröklődési esélye rendkívül alacsony, ez azt jelenti, hogy egyes környezeti tényezőknek - mint amilyen az egészségi állapot, a takarmányozás, a megvilágítás vagy a hőmérséklet -nagy hatásuk van a megtermelt tojások számára. Nevelési testtömeg és a tojó testtömeg összefüggése

Testtömeg 18 élethetesen (g) 1217

Testtömeg 25 élethetesen (g) 1617

1324

1725

1408

1833

1520

1930

Utódteszt állomány 2010-12. 18 hetes testsúly az ivarérés és termelés kezdés összefüggései

Testtömeg kg 1,00 - 1,09 1,10 - 1,19 1,20 - 1,29 1,30 - 1,39 1,40 - 1,49 1,50 - 1,59 1,60 - 1,69 1,70 - 1,79 1,80 - 1,89 1,90 - 1,99 2,00 - 2,09 2,20 - 2,29

Tyúk db 1 11 92 415 1076 1423 1087 566 189 56 5 1

Ivarérés nap 172 166 162 161 159 157 154 151 147 143 140 134

Csúcs % 95 82 96 97 96 96 96 95 95 93 94 90

Tojás db 31 31 40 42 43 45 47 50 52 55 60 60

Mint minden abrakfogyasztó ágazatnál a tojótyúk tartását, illetve a tojástermelés gazdaságosságát is alapvetően meghatározza a takarmány és az annak alapját képező szemes termények ára. Némi bizakodásra adhat okot, hogy a Rabobank előrejelzése szerint az év eleji rövid távú emelkedés után árcsökkenés várható mind a gabona, mind az olajos magvak piacán. Az árak alakulását jelenleg kedvezően befolyásolja, hogy a növekvő termőterületek miatt megfelelő a kínálat és jelentős készletek állnak rendelkezésre, a relatíve gyenge ázsiai igény, a stagnálás a bio-üzemanyag gyártás és felhasználás terén, vagy akár a sajnos helyenként újra felbukkanó madárinfluenza járványok. Korszerű genetika A tiszta vonalú pedigré tyúkok és kakasok egyedi teljesítményének rögzítése és kiértékelése a következetes genetikai munka alapja. Az állományok genetikai és állategészségügyi tisztasága garantálja a folyamatosan változó és magas követelményeket támasztó termelői és

fogyasztói piac igényeinek kielégítését. A Bábolna Tetra Kft. Gerhard Lorenz Tenyésztési Központjában, közel 23 ezer baromfi elhelyezése és egyedi megfigyelése biztosított. A tenyészbaromfi kiválasztás szempontjából legfontosabb tulajdonságot, vagyis a tojástermelést naponta, a tojások méretét, színét, héjszilárdságát, fehérjemagasságát és belső tojásminőségét időszakonként ellenőrzik. A Központban minden eredményt nagy kapacitású adatbázis-kezelő rendszerben rögzítenek, melyek ezt követően a TETRA igényei alapján fejlesztett, genetikai rendszer segítségével kerülnek kiértékelésre. Az így kiválasztott, legjobb teljesítményű egyedek utódai képezik a következő generáció alapját és szolgálnak a nagyszülőállományok bázisaként. A következetes genetikai előrehaladást a partner intézményekkel folytatott közös kutatás-fejlesztési programok biztosítják. A Kaposvári Egyetemmel és a Gödöllői Haszonállat Génmegőrzési Központtal közösen végzett vizsgálatok azt a célt szolgálják, hogy a TETRA cég a világ különböző pontjain termelő állományaival a piaci elvárásoknak sikeresen meg tudjon felelni. TETRA FAJTÁK

A tojóhibridek iránti piaci igények folyamatosan változnak és nagyon sokrétűek. A TETRA az előrelátó genetikai munkának köszönhetően széles fajtaválasztékkal tudja fenntartani meghatározó szerepét a világpiacon. A barna és fehér tojást előállító tojóhibridek ketreces, mélyalmos és alternatív tartási rendszerekben, különböző termelési és éghajlati körülmények között is kiválóan megállják a helyüket. Legfőbb cél, hogy optimális takarmányfogyasztással, akár 90 hetes tojóidőszak alatt a vevők igényeinek leginkább megfelelő tojásokkal lássák el a fogyasztókat és tojásfeldolgozó üzemeket. A LONG LIFE LAYING PROGRAM (2008-TÓL) 100 90 80 70

1970: 74 TH 260 Tojás

1990: 76 TH 300 Tojás

2005: 80 TH 350 Tojás

2010: 80 TH 357 Tojás

30 20

400 +

10 0 19202122232425

BAROMFIHÍRmondó

Baromfi takarmányozás

A teljesítmény‑ növekedés trendjei a világ baromfitenyésztésében

„Minél inkább visszatekintünk, annál jobban látunk előre”

Dr. Sütő Zoltán, egyetemi tanár - Kaposvári Egyetem

Az AgroFeed Kft. Baromfi Üzletág Partnertalálkozón április 15-én elhangzott előadás

téma indításaként a bölcseleti irodalomnak azt a remekét érzem ide illőnek, amely az embert a nagy ívű folyamatok történelmi vetületben való vizsgálatára figyelmezteti. A „minél inkább visszatekintünk, annál jobban látunk előre” filozófiája apropóján a következő tényekre kell felhívni a figyelmet: 1. Az USA Népesedésügyi Hivatalának becslése szerint

2043-ban a Föld lakossága eléri 9 milliárd főt, noha ez a szám az ezredfordulón még csak 6, 1987-ben 5, 1974-ben pedig mindössze 4 milliárd volt.

2. Mivel egy „átlagos” ember élete során egy kisebb

elefántcsorda tömegével azonos, nagyjából 30 tonna mennyiségű élelmiszert fogyaszt el, ezért a maihoz képest változatlan színvonalú ellátást feltételezve az élelmiszert termelő ágazatok számára az a világos üzenet, hogy az élelmiszer-termelés növekedése nem maradhat el a bolygó népességének növekedési ütemétől.

3. Az USA Mezőgazdasági Minisztériumának adatai

alapján a fejlett és a fejlődő világ várható állati termék fogyasztása 2002 és 2050 között megközelítőleg a kétszeresére fog nőni (x1,9), de amíg a változás a fejlett országokban mindössze 1,2-szeres lesz, addig a fejlődőkben ez eléri a 2,4-szeres növekedést.

A XX. század baromfitenyésztésében látnunk kell azt az utat, amelynek mérföldkövei az első amerikai tojásrakó versenyek szervezésétől a módszertanában is kiforrott Random Sample Test-ek gyakorlatáig vezetett. Az ezredfordulón Európában 7, az USA-ban 5 pártatlan teljesítményvizsgáló állomást tartottak nyilván, ami azért érdemel különös figyelmet, mert az eltérő genetikai hátterű állományok értékmérő tulajdonságaiban bekövetkezett változások a független szervezetek által folytatott teljesítményvizsgálati eredmények alapján követhetők a legteljesebb és a legkorrektebb módon. Annak illusztrálására, hogy a tyúkfaj a XX. század mo-

BAROMFIHÍRmondó

dern tenyésztés-technológiai módszereinek alkalmazásával és folyamatos továbbfejlesztésével milyen realizált genetikai előrehaladást ért el a tojástermelés és a baromfihús-termelés területén, az 1. táblázat adatsorát mutatom be. Teljesítmény Alkalmazott új szelekciós Tojás 1500 g élőtömeg eljárások és azok kombinálása a korábbiakkal (db/tyúk/év) elérése (nap) 1900-1925 170-175 120 Tömegszelekció küllem alapján Hibridizáció, egyedi teljesít1950-es 190 75 mény-ellenőrzés, rekurrens szelekció Reciprok rekurrens szelekció, 1960-as 214 67 testvértesztek, apai és anyai vonalak szétválasztása Szelekciós indexek, igen nagy 1970-es 245 51 tesztkapacitások kialakítása Egyedi és csoportos takar1980-as 272 44 mány-értékesítési tesztek BLUP tenyészértékbecslés, DNA 1990-es 290 37 markerek által segített szelekció 2000-2010 325-330 27 ua. Évek

1. táblázat - A tyúkpopulációk teljesítménye, valamint az alkalmazott szelekciós és tenyésztés-technológiai eljárások változása a XX. században (Albers, 1998 nyomán kiegészítve)

A táblázat utolsó oszlopában az alkalmazott eljárások felsorolásából is jól érzékelhető, hogy a mind a tojó típusú, mind pedig a hústípusú tyúktenyésztésében az egyes szelekciós eljárások általában egymásra épülnek, komplementer módon egészítik ki egymást és komplexitásuknak köszönhetően optimalizálják az előrehaladást. Közülük bizonyos eljárások súlypontosabban érvényesülnek a tojóhibridek nemesítésében (pl.: RRS), míg mások nagyobb szerepet kapnak a hústípusú apai vonalak szelekciójában (pl.: tömegszelekció). Természetesen az egyes értékmérők rangsorolása is alapvetően eltérő a tojótípusú állományok, vagy a hústípusú anyai, illetve apai vonalak esetében. Ennek kapcsán érdemes felidézni a hazai baromfitenyésztés modernkori történetének néhány Kaposvárhoz kötődő érdekes epizódját, ami rávilágít a kiugró, egyedi rekordteljesítmények dokumentálásának jelentőségére, és

Baromfi takarmányozás az állattenyésztésben kicsit szokatlannak tűnő különleges tartamkísérletek szerepére. Hazánkban 1972 óta folynak – jelentős nemzetközi szerepvállalással zajló – központi teljesítményvizsgálatok a világ legkülönbözőbb részéről származó eltérő típusú és genotípusú baromfi hibridekkel. A tesztek brojlercsirkékre vonatkozó több évtizedes adatbázisa alapján – amely a maga nemében ma már egyedülálló a világon – a genetikai potenciál növekedését jól tükrözik az egyes egyedek által elért csúcsteljesítmények, valamint a legjobb csoportok átlagos teljesítményei. Az 1977-78-ig tesztelt brojlerek legjobb egyedi és csoportos teljesítményét az élősúlyt illetően 100 ezer egyedi adat alapján a 2. táblázat tartalmazza. Az egyedi rekordok élettanilag az adott korra elérhető genetikai maximumot mutatják, míg a csoportátlagok a vizsgált genotípus és ivar átlagos genetikai képességét az alkalmazott tartási feltételek között. A 3. táblázat az 1975 és 2007 között lefolytatott több mint 100 brojler teljesítményvizsgálat legjobb csoportjainak élősúlyát mutatja 42 napos korban ivarok szerint, feltüntetve az egyedi rekorderek adatait is. Az eredmények alapján a vizsgálatok mintegy 3 évtizede alatt hím- és nőivarban egyaránt 3 %-os volt a teljesítményjavulás évente a csoportok élősúlyában, ugyanakkor az egyedi rekorderek élősúlyának javulása ettől kissé elmaradt (2,2 illetve 2,6 %), de még így is nagyon jelentős volt, mutatva a biológiai-genetikai egyedi teljesítményhatárokat. Hímivar Nőivar Életkor Legnagyobb Legnagyobb Csoport átlagCsoport átlag(hét) egyedi egyedi élőtömeg (g) tömege (g) élőtömeg (g) tömege (g) 1 170 130 160 130 2 360 310 340 290 3 660 550 620 470 4 1080 840 950 780 5 1770 1370 1440 1150 6 2410 1830 1850 1510 7 2720 2130 2100 1670 8 3170 2530 2300 2040 2. táblázat - Brojler élőtömeg rekordok 1977-78-ban mintegy 100.000 egyedi adat alapján (Horn et al., 1979)

Ivar Kakas Jérce Hímivar Nőivar

Testtömeg (kg) Legjobb csoport Egyedi rekord 1975-ben 2007-ben 1975-ben 2007-ben 1,83 3,56 2,41 4,10 1,51 2,98 1,85 3,37 Relatív javulás mértéke (1975=100 %) 95 % (3,0 %/év) 70 % (2,2 %/év) 97 % (3,0 %/év) 82 % (2,6 %/év)

3. táblázat A brojlerek 42 napos korban mért kiugró egyedi és csoport teljesítményének változása 1975 és 2007 között (Sütő – Horn, 2008)

A legjobb egyedi és csoport teljesítmények változásának nyomon követése lehetővé teszi annak a kiszámítását, hogy mennyi időre van szükség ahhoz, hogy a mai egyedi rekordteljesítmény állományszinten legyen elérhető. A brojlerek esetében – az ivartól függetlenül – ez 8-10 év,

ami a jövőbe tekintve azt jelenti, hogy 2015-17-ben lesznek olyan húshibrid állományok, amelyek 42 napos korra hímivarban a 4,1 kg-os, nőivarban pedig 3,37 kg-os átlagsúlyt fognak elérni. A pulykatenyésztésben tapasztalt változások még ennél is látványosabbak, hisz az állattenyésztés történetében nincs még egy állatfaj, amelyben olyan mélyreható és az egész ágazati tevékenységet befolyásoló előrehaladást lehetett volna elérni szelekcióval, mint a pulykával. Cliff Nixey a BUT Ltd. technikai igazgatójának közlése alapján a genetikai javulás BUT nagy testű pulykák 18 hetes kori élősúlyában 1966 és 1996 között 67 %-os volt a hímivarban és 63 %-os a nőivarban. Az ezredfordulón ezek az eredmények inspirálták azokat a hazai vizsgálatokat, amelyek arra keresték a választ, hogy a nagy testű pulykahibridek teljesítményjavulásának hátterében mekkora szerepet játszottak a genetikai és a környezeti tényezők, utóbbiak közül is a legfontosabb, a takarmányozás. A 4. táblázat adatsora azt szemlélteti, hogy a mell tömegének növelésére irányuló szelekció a kakasoknál 5,2-5,4-szeresére, a tojók esetén 5,8-6,0-szorosára növelte a filézett mell tömegét 20 hetes korban, miközben a genetikai hatások megközelítőleg 30-szor nagyobb hatást gyakoroltak a pulykák tömeg�gyarapodására, mint a takarmányozásban bekövetkezett változások. Genotípus

B.U.T. Big 6 Bronzpulyka B.U.T. Big 6 Bronzpulyka B.U.T. Big 6 Bronzpulyka B.U.T. Big 6 Bronzpulyka

Intenzív tartás

Ivar

Filézett mell tömege Relatív különbség (g) mértéke 1999-es takarmányozási programon hímivar 4834 5,38 hímivar 828 nőivar 3306 6,01 nőivar 550 1967-es takarmányozási programon hímivar hímivar nőivar nőivar

4054 770 2744 472

5,26 5,81

4. táblázat - A filézett mell tömegének változása a genetikai tényezők hatására az ivartól és a takarmányozástól függően, 20 hetes életkorban (Herendy – Sütő – Horn, 2004)

A pulykatenyésztésben a genetikai előrehaladást, továbbá a nemesítésben tapasztalható változásokat erősen árnyalja, hogy az elit állományok szintjén ma hozott szelekciós döntések hatása (következményei) leghamarabb négy év múlva érzékelhetők a kereskedelmi forgalmazású hibridek szintjén. Az 1. ábra jól szemlélteti, hogy az 1960as évek szelekciójának prioritásai mintegy fél évszázad alatt hogyan változtak meg a mai korszerű pulykatenyésztésben egy olyan tenyésztő vállalatnál, amelyik több mint 40 vonallal és 14 színváltozattal rendelkezik. A kaposvári központi pulyka teljesítményvizsgálatok eredményei alapján 1973 és 2008 között a tojók átlagtömege 16 hetes korban 5,86 kg-ról 11,69 kg-ra nőtt, míg a ka-

BAROMFIHÍRmondó

Baromfi takarmányozás kasoké 20 hetes korban 11,17 kg-ról 20,26 kg-ra. A 16 hetes egyedi rekorder tojó súlya 12,70 kg, a kakasoknál ugyanez 20 hetes korban 22,60 kg, ami csak 9-12 %-kal haladja meg a legjobb csoportok átlagtömegét. A brojlerekhez képest a pulykatenyésztésben kicsit több, mintegy 10,5-12,8 év szükséges ahhoz, hogy a legjobb egyedi rekordteljesítmény állomány szinten is elérhető legyen. A tyúkfélék tenyésztésében ez a példátlan genetikai előrehaladás hihetetlen módon változtatta meg a baromfi fiatalkori növekedési erélyét és hústermelési kapacitását, az állatok ellenálló képességét, anyagcseréjét, testarányait és ezen keresztül még anatómiai felépítettségét is. 2012 Csontos váz fejlettsége

1960

Szív/tüdő fitness FCR

Tojástermelés

Keltethetőség

Élőtömeg Növekedési képesség Életképesség

Súly Mellhús Húsminőség

A megnövekedett gyakorisággal jelentkező lábszerkezeti rendellenességek, a cardiovascularis rendszer teljesítőképességének elégtelensége, a hőstressz iránti fokozott érzékenység és az immunrendszer működési zavarai együttesen jelzik a szervezeti szilárdság gyengülését, amit eddig szelekcióval csak korlátozott mértékben sikerült korrigálni. Napjaink brojlercsirkéje és pulykahibridje genetikai képességeinek kibontakoztatásához sokkal magasabb igényeket támaszt és még jobb, komplex termelési feltételrendszert igényel a nevelési környezet minden tényezőjével szemben, mint elődei akár 10-15 évvel ezelőtt. Az elmúlt évtizedekben a genetikai előrehaladásra a tojóhibridek esetében sem lehet panasz, amit az 5. táblázat illusztrál. Tekintettel arra, hogy a tojótyúkok esetében a szelekciós célokat kevéssé zavarják negatív konstitucionális korrelációk, a jövő tojótyúkját tovább, ill. több termelési periódusban fogják tojóházban tartani, mert e tekintetben még kihasználatlan genetikai tartalékok vannak, amelyek a hosszabb hasznos élettartam (long life laying programok) folyamán érvényesülő magas szintű termelés alapját képezhetik.

1. ábra Elsődleges tenyésztési célok változása az Aviagen (BUT, Nicholas) csoportnál (Hutchinson, 2012)

Értékmérők Nevelés alatti elhullás (%, 20 ill. 17 hétig) Nevelés alatt feletetett takarmány (kg/jérce) Ivarérés ideje (életnap, az 50 %-os tojástermeléskor) Átlagos tojástermelési intenzitás (%) Tojástermelés 69 hetes korig (db/ beólazott tojó) Átlagos tojástömeg (gr) Tojóházi kiesés (%)

Típus Leghorn Középnehéz Leghorn Középnehéz Leghorn Középnehéz Leghorn Középnehéz Leghorn Középnehéz Leghorn Középnehéz Leghorn Középnehéz

1958 1st NCLP & MT 1,76 6,64A 8,85A 10,28A 173,2A 166,2A 70,1B 65,9B 212 214 59,5 60,3 10,9A 16,6A

2012 38th NCLP & MT 1,19 0,75B 5,84B 6,00B 144,1B 143,3B 86,0A 84,3A 305,8 298,1 60,6 61,0 4,6B 5,3B

Változás (%) -32 -89 -34 -42 -17 -14 +23 +28 +44 +39 +1,9 +1,2 -42 -68

5. táblázat - Különböző értékmérő tulajdonságok változása a tojóhibrid típusától függően a North Carolina Layer Performance and Management Test (NCLP & MT) adatai alapján (Anderson, 2011, 2012)

BAROMFIHÍRmondó

Baromfi takarmányozás

A VILÁG ÁLLATI TERMÉK ÉS TAKARMÁNY ELŐÁLLÍTÁSÁNAK HELYZETE ÉS IRÁNYAI A világ népességének dinamikus növekedése megköveteli az állati termékek előállításának nagymértékű és hatékony növelését.

Dr. Zoltán Péter, baromfi-üzletág vezető

Mindez szükségessé teszi a világ gabonatermelésének jelentős növelését a jelenlegi 2.460 millió tonna szemes, 963 millió tonna kukorica és 477 millió tonna olajos-növény termésről. A világ állati termék előállítását 2013-ban a következő táblázat mutatja be:

Törökország, Románia és Magyarország termelése meghaladja az 1 millió tonnát. A világ hústermelése (2013) - FAO Food Outlook 2013 Húsfélék megoszlása

Millió tonna

Hústermelés

Baromfihús - 34,5 %

Marhahús

68,1

Sertéshús - 37,1 %

Baromfihús

106,4

Birkahús - 4,5 %

Sertéshús

114,2

Birkahús

13,8

Egyéb húsok

5,7

Hústermelés összesen

Marhahús - 22,1 %

Afrika 17,6

Dél-Amerika 39,9

Karib-szigetek 8,9

308,2

Észak-Amerika 46,8

Ázsia 131,4

A világ teljes hústermelése 308,2 millió tonna

Óceánia 6,2

Európa 57,6 (millió tonna)

A világ állati termék előállítása Termék Tejtermelés Tojástermelés Halászat Haltermelés Marhahús Sertéshús Baromfihús Egyéb hús Állati termék összesen

Összes termelés millió tonna 874,4 65,0 91,0 70,2 68,1 114,2 106,4 5,7 1 116,5

A világ haltermelése és halászata (2011) - FAO Food Outlook 2013

Fogyasztás 108,7 liter 9,3 kg/fő 18,9 kg/fő

Afrika 7,6

Ázsia 48,8

Közép-Amerika 2,4

Halászat termelése 93,5 millió tonna

Oceánia 1,2

Dél-Amerika 14,0

Európa 13,3

Észak-Amerika 6,2

43,1 kg/fő FAO Food Outlokk 2013

Az EU és Kelet-Európa hústermelését 10 ország határozza meg, amelyek termelése meghaladja az évi 2 millió tonnát. A legnagyobb előállítók, Franciaország, Oroszország és Németország termelése 6,0-6,5 millió tonnát ér el. A középmezőnyt alkotó 5 ország (Spanyolország, Olaszország, Egyesült Királyság, Lengyelország és Hollandia) éves termelése 4,3-2,8 millió tonna közötti, amelyeket Ukrajna és Dánia követ közel 2 millió tonnás termeléssel, míg

A világ teljes halászata és haltermelése 156,2 millió tonna

Az AgroFeed Kft. Baromfi Üzletág Partnertalálkozón április 15-én elhangzott előadás

A világ lakosságának létszáma már meghaladja a 7 milliárd főt, amely 2050-re, visszafogottabb előrejelzések szerint is elérheti a 8,7-8,9 milliárdot, azaz 25 %-kal növekszik meg. A fejlett országok 1 milliárd fős népessége mellett várhatóan India 1,8 milliárd lakosával a föld legnépesebb országa lesz, míg Kína a jelenlegi 1,4 milliárd főn stabilizálódik. A világ többi területének lakossága 4,3-4,5 milliárd között alakulhat.

(millió tonna)

Haltermelés kibocsátása 62,7 milli millió ó tonna Afrika 1,4

Ázsia 55,5 Oceánia 0,2

Európa 2,7

ÉszakAmerika 0,6

DélAmerika 2,1

KözépAmerika 0,3

A világ baromfihús termelése az elmúlt évben meghaladta a 97,2 millió tonnát (WATT Executive Guide). Ennek 87,1 %-át a csirkehús (84,6 millió tonna), 5,6 %-át a pulykahús (5,4 millió tonna), 4,4 %-át a kacsahús (4,3 millió tonna), míg 2,9 %-át a lúd és egyéb baromfi (2,8 millió tonna) előállítása adta. Az USDA adatok is jól mutatják, hogy a meghatározó baromfis régiók, nemzetek (USA, EU, Brazília és Kína) adják a világ baromfihús termelésének (84,6 millió tonna brojlerhús és 5,4 millió tonna pulykahús) meghatáro-

BAROMFIHÍRmondó

Baromfi takarmányozás zó részét, míg a többi ország együttesen 31,4 millió tonnát állít ebből elő. A termelés növekedése, bár vesztett korábbi dinamizmusából, még mindig jelentős, hiszen ebben az évben a brojlerhús előállítása várhatóan 87 millió tonnára nőhet. Az EU baromfihús termelése az elmúlt évben 12,7 millió tonna volt (ebből brojlerhús 9,9 millió tonna, pulykahús 1,9 millió tonna, kacsahús 0,5 millió tonna), ezzel a négy nagy között már az utolsó helyen áll. 5,212

(million tons)

5,337

5,143

90 80

64,496

75 70 65

0,205

21,166

73,580

70,172

4,963

5,018 73,612

0,246 0,231

24,030

77,893

11,291

10,305

40 35 30 25 20 15 10

5,498 82,774

0,254

5,439 0,297

0,293

0,277

84,610

Ázsia 348 millió tonna 13.266 keverőüzem

0,222

25,552

25,798

11,840

12,100

28,734

30,298

31,163

12,550

13,200

13,700

14,050

0,100

12,312

12,863

12,645

12,835

3.050

27,266

55 50

5,308 80,811

A világ keveréktakarmány gyártása is a hústermelésben is jellemző koncentrációt mutatja. A világ legnagyobb takarmány előállítója a távol-keleti Charoen Pokphand Groups, 26,5 millió tonnával, amelyet az amerikai Cargill követ 18,8 millió tonnás termelésével. Évi 10 millió tonna keveréktakarmány gyártást meghaladja a kínai New Hope Group (16,5) a Wens’s Food Group (10,2) a brazil BRF (10,6) és az amerikai Tyson Foods (10,1) és a Purina termelése (12,0).

9,355

10,305

11,033

1,858 7,740

1,790 8,320

1,830

1,795 8,756

1,946

1,950

2,020

2,030

8,594

9,202

9,320

9,510

9,550

2,543

2,664

2,796

2,535

2,527

2,592

2,675

2,592

15,930

16,226

16,561

15,935

16,563

16,694

16,621

17,012

11,023

Egyéb 10 millió tonna 1.65 keverőüzem

Közel-Kelet és Afrika 26+31 millió tonna 376+806 keverőüzem

Tejelő marha 110

Egyéb kérődző 23 Sertés 243

2 007

200 8

20 09

USA brojler

EU-27 brojler

Brazília brojler

USA pulyka

EU-27 pulyka

Brazilia pulyka

2010

2011

20 12

Egyéb országok brojler Kína brojler

Egyéb országok pulyka

2 013

PULYKA

BROILER

A világ brojler-és pulykahús termelése (2006-2013) USDA

A világ baromfiiparának a koncentrációja tovább nő, amit az ábra is jól mutat. Az USA, Brazília és az EU baromfitermelését a top 25 cég adja és ez a trend Kínában is jól követhető. (millió darab) 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0

BRF Wens Food Group Perdue Farms Inc. Industrias Bachoco Doyoo Group Suguna Foods Amadori Wayne Farms LLC Maity Group

Tyson Foods Inc. New Hope Group Koch Foods Inc. 2 Sisters Food Group PHW-Wiesenhof San Miguel Pure Foods LDC JBS Aves Brasil

Pilgrim's Corp. Marfrig CP Indonesia Tbk Sanderson Farms Plukon Royale Group Mountaire Farms Inc. Liuhe Group Hewei Agr. Dev. Co.

ZAO „Priaskolje” Holding

A 963 millió tonna keveréktakarmány megoszlása felhasználás szerint

Top 1-25

Top 26-50

Top 50

USA

5.856

Brazília

2.887

157

3.044

Kína

2.575

1.154

3.729

1.838

Feltörekvő országok

1.665

2.426

4.091

Ö sszesen

14.821

3.737

18.557

Brazília

USA

Egyesült Királyság India

Kína

Németország

Fülöp-szigetek

Franciaország

Indonézia

Mexikó

Oroszország Hollandia

Tojó 144

Baromfi összesen 444

Pulyka 15 Egyéb baromfi 14 Haltermelés 40 Petfood 21 Ló 12

Brojler 272

A világ keveréktakarmány gyártásának megoszlása (2013) - Alltech Global Feed Summary 2014 10 ország 20 millió tonna termelés felett

17 ország 2-5 millió tonna termelés között

13 ország 10-20 millió tonna termelés között

Keverő

Millió tonna

9.500

189,0

17,55 %

5.236

169,0

6,96 %

1.237

67,0

Mexikó

29,0

Törökország

13,0

Spanyolország

29,0

Irán

12,0

India

26,0

O rszág Kína

19,63 %

USA Brazília

O roszország

25,0

Japán

24,0

Németország

23,0

Franciaország

O rszág+régió

Hús marha 86

Marha összesen 196

0 20 06

A 963 millió tonna keveréktakarmány – 28.196 keverőüzem

Észak-Amerika 189 millió tonna 5.736 keverőüzem

Latin-Amerika 142 millió tonna 3.126 keverőüzem

21,0

O rszág

Millió tonna

Hollandia

14,8

O laszország

14,6

Nagy-Britannia

13,5

10 ország 5-10 millió tonna termelés között O rszág

Millió tonna

Lengyelország

8,2

Írország

6,2

Belgium

6,3

Egyiptom

5,4

Ukrajna

5,1

O rszág

Millió tonna

Dánia

4,2

Algéria

4,0

Fehéroroszország

4,0

Magyarország

3,8

Izrael

3,5

Szerbia

3,4

G örögország

3,2

Portugália

3,0

Marokkó

3,0

Románia

2,3

963 millió tonna keveréktakarmány

A világ keveréktakarmány gyártását vezető országok (2013) - Alltech Global Feed Summary 2014

Olaszország

A világ 25 legnagyobb baromfitermelő cége (2013) - WATT Research

A világ takarmánytermelését és annak minőségét meghatározó tényező az állati termékek előállítása és a humán gabonafogyasztás közötti konkurencia, amit a biodízel és bioetanol ipar igénye is befolyásol (ez utóbbi korlátozására már jelentős erőhatás alakult ki). A világ takarmányipara az elmúlt évben 963 millió tonna keveréktakarmányt állított elő, amelyhez 524 millió tonna kukoricát, 128 millió tonna búzát és 90 millió tonna árpát használt fel. Az ágazat árbevétele, amelynek a termelése idén már meghaladja az 1 milliárd tonnát közel 500 milliárd dollár, amelyet a világban 28 ezer takarmánykeverő üzem állít elő. A kontinensek és az állatfajok szerinti megoszlást mutatja a következő ábra. Természetesen a keveréktakarmány előállítás piacvezető országai egyúttal a hústermelés élenjárói is.

Európa 227 millió tonna 4.886 keverőüzem

BAROMFIHÍRmondó

Az Agrofeed Kft. ebben a világméretekben igen jelentős iparágban próbálja folyamatosan növekvő részesedését stabilizálni, piacait bővíteni. Amint erről partnereinknek is beszámoltunk idén nyáron megkezdjük orosz premix üzemünk építését, ami mind oroszországi, mind újabb piacokon összehangolt tevékenységünket és piaci jelenlétünk, értékesítéseink bővítését igényli. Az Agrofeed Kft. üzleti törekvéseit az eddig elért piaci pozícióink, a földrajzi távolság, a piacok mérete és igénye határozza meg. A „lehetséges” piac keveréktakarmány termelése meghaladja a 100 millió tonnát, amelynek 4 %-át látjuk el Agrofeed premixekkel, azaz van lehetőség megfelelő szakmai és kereskedelmi munka mellett ennek bővítésére.

Baromfi takarmányozás (ezer ton na) 550

539.000 tonna

500

450 400

350

300 250 200 150

18 44

54 50

127

126

215

217

123

127

120

223

218

228

139

118

93 77

99 48

122

65 112

110

103

230

229

79 89

105

372 39

303 198

100 145

232 184

190

203

200

231

235

233

305

330

254

50 0 1988 1993 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 előrejelzés

Broiler 61,2 %

25 000 24 000 23 000 22 000 21 000 20 000 19 000 18 000 17 000 16 000 15 000 14 000 13 000 12 000 11 000 10 000 9 000 8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0

RU 24.510

Agrofeed piacok takarmánytermelése 106.810 ezer tonna TR IR 6.300

13.850 11.700

5.320 2.300

4.170

8.100

1.700 3.540

HU AG

2.700 1.960

5.740

4.630 4.000

Oroszország

Törökország

Irán

Lengyelország

Belorusszia

Ukrajna

Egyiptom

Szaúdi-Arábia

Magyarország

Algéria

600

1.000 900

BK TS MD

400

3.390

Románia

Szerbia

Marokkó

Cseh Köztársaság Bosznia

Tunézia

Moldávia

Kazahsztán

Szlovákia

Üzbegisztán

Agrofeed piacok takarmánygyártási adatai (2013) - Alltech Global Feed Summary 2014

A hagyományosan erős magyar és orosz piaci jelenlétünk és sikereink mellett továbbra is jelentős piacaink Belorusszia, Ukrajna, Moldávia és Algéria. Az orosz és belorusz piaci részesedésünk jelentősebb növelése mellett Algériában és Ukrajnában is van lehetőség további értékesítés növelésre. Jelentős piacfejlesztési törekvéseink Romániában és Iránban már konkrét üzletekben is megnyilvánulnak, míg Törökország, Egyiptom és más kisebb piacok esetében reményeink szerint rövidesen elindítható az üzleti kapcsolat. Természetesen a piaci jelenlétünket, törekvéseinket és konkrét üzleti döntéseinket egy-egy adott ország hústermelésének, takarmányiparának az igényéhez és lehetőségeihez igazítjuk, figyelembe véve az üzleti lehetőségeket és kockázatokat, amelyek Kelet-Európában és a Közel-Keleten, Észak-Afrikában közel sem elhanyagolhatóak. 6000

5564 5288

5500

190

214

2098

2142

182

5000

4000

4759

4500

4150

191

182

1771

1683

180

1980 1906

3500

1650

3000

4125 180

1720

3870 205

1756

195

1680

3780 180

1660

3720

3690

170

175

2660

2613

1640

1680

2275 2090

1500

2039

1980

1780

2 250

598

1580

1490

1410

1380

1300

616

641

686

2002

2003

575

558

552

540

535

530

505

530

535

2011

2012

2013

0 2001

Kérődző 14,5 %

2004

2005

2006

Sertés 35,2 %

2007

4 090

3 400 3 150 2 847

2743

2839

2925

4 300

4 200

+ 1.150 ezer tonna 2011-hez képest

3 700

3018

3121

3212

3390

3306

+ 936 ezer tonna 2011-hez képest

2590 2454 2331

+ 126 ezer tonna 2011-hez képest

2 000 1727

1660

1689

1684

2010

2011

2012

2013

Baromfi 2000

4 000

1701

1715

1729

1735

1741

1765

1786

1 500 1690

1000 500

3 850

3 920

3 527

2 500

1 750 2598

Világ No. 5

4 000

2 750

4070

2500 2000

4 250

3 000

4456

188

1943

4 500

3 250

5123

149

4500

Legjelentősebb piacunk, és az export árbevételeink meghatározó hányadát biztosító orosz piacon mind baromfi, mind a sertés premix értékesítésünk folyamatosan nő. Ez tette lehetővé új beruházásunkat, ami lehetőséget teremt ennek a piacnak a közvetlen és gyorsabb kiszolgálására, a premix választékunk bővítésére, és partnereink szervizelésének további erősítésére. Az orosz hústermelés fejlődése, a kiemelt támogatásnak is köszönhetően igen dinamikus volt az elmúlt években, aminek mi is „haszonélvezői” voltunk és a nehezebb orosz gazdasági lehetőségek mellett is kínál további piacbővítési lehetőségeket cégünknek.

3 500

5610

Kacsa 17,2 %

A magyar piacon elért, mindhárom üzletágunk igen jelentős piacrészesedése kötelez bennünket annak megtartására, a partnereink kiszolgálására. A magyar keveréktakarmány előállítás folyamatosan csökkent a sertésállomány jelentős létszámcsökkenésével, így a baromfi takarmányok előállítása már jelentősen meghaladja a sertéstakarmányokét. Emellett a csökkenés mellett növeltük hazai értékesítési árbevételünket és részesedésünket, ami kiemelten fontos számunkra. A baromfiágazat az elmúlt három évben jelentősen tudta növelni a termelését, ami kedvező trend és várhatóan fenntartható a termelés további koncentrálódása mellett.

3 750

(ezer tonna)

Liba 6,9 %

A magyar baromfifelvásárlás alakulása (1988-2014) - Baromfi Terméktanács

Az Agrofeed Kft. piacai (2014) (ezer tonna)

Pulyka 14,7 %

2008

2009

Baromfi 45,5 %

2010

2014

2015

Sertés

2016

2017

2018

2019

2020

Marha

Orosz hústermelés alakulása - Orosz Baromfitermelők Szövetsége

Egyéb 4,7 %

Magyarország takarmánytermelése (2000-2013) - Gabonaszövetség 2013

BAROMFIHÍRmondó

Baromfi takarmányozás Oroszország keveréktakarmány termelése 2013-ban = 24.510 ezer tonna

Sertés takarmány 9 millió tonna 36,7 %

Egyéb takarmány 0,21 millió tonna 0,8 %

Szarv asmarha takarmány 2 millió tonna 8,1 %

Á rutojó takarmány 4 millió tonna 16,3 %

Brojler takarmány 9 millió tonna 36,7 %

Pulyka takarmány 0,3 millió tonna 1,2 %

Oroszország keveréktakarmány termelésének a megoszlása - Alltech Global Feed Summary (2014)

Természetesen szakmai fejlesztéseink, takarmányrecept javaslataink elkészítése és szerviz szolgáltatásunk során egyaránt figyelembe kell vennünk a világ és térségünk takarmányiparának trendjeit, fejlődési irányait és üzleti törekvéseit. Ehhez folyamatosan követnünk kell ezeket a változásokat, amelyek főbb vonalakban a következőkben foglalhatók össze:

• •

•

• • •

a világ takarmánytermelésének súlypontja kelet felé tolódik, a koncentrált baromfi- és sertéshústermelés kevésszámú fehérje- és energiaforrást használ fel, amely jelentősen bővülhet alternatív, helyi előállítású alapanyagok, a helyhez és klímához jobban alkalmazkodó növényfajták használatával, a takarmány-üzemanyag vita és versenyzés folytatódni fog, amit politikai és környezeti megfontolások mozgathatnak, de az etanol gyártás egyre több tisztított termékét fogjuk hasznosítani, a takarmányipart is további törvényi szigorítások fogják érinteni (környezetvédelem, takarmány higiénia, takarmányozás biztonság), a szintetikus aminosav kiegészítés lehetősége, ennek bővülése a fehérje alapanyagok szélesebb skálájának a használatát teszi lehetővé, a nagyüzemi állati termék előállítás makro- és mikroelem ellátása pontosabb lesz, ami költség- és környezetterhelés csökkenést eredményez,

BAROMFIHÍRmondó

•

a nagyüzemi állatfajták önkéntes takarmányfelvételének befolyásolása a klímaváltozás miatt is fontos, • a genetika elsődleges prioritásai mellett (testtömeg gyarapodás, takarmányértékesítés) előtérbe kerülnek az állatjóléti, a hús-, tej- és tojásminőséget, a fajta robosztusságát érintő tulajdonságok, • a nagyüzemi állatok immun válaszadó képességének a támogatása kiemelt fontosságúvá vált a fiziológiai jólét érdekében, • a takarmányipar koncentrációja elősegíti a megfelelő színvonalú, modern gyártástechnológiák alkalmazását a minőségi és biztonságos takarmányozáshoz, • a faj, fajta, korcsoport, ivar és termelési célkitűzéseknek megfelelő, teljesítmény, de egyben költséghatékony premix- és keveréktakarmány receptek szükségesek, azaz precíziós és költségoptimalizált takarmányozás szükséges a szűkülő élőállat előállítási nyereség megtartása érdekében, • a béltraktus egészségének a fenntartása, az ezt elősegítő takarmány kiegészítők megfelelő használata (szerves savak, pre- és probiotikumok, esszenciális olajok) előtérbe kerül, különösen az antibiotikum használat visszaszorításának egyre erősödő igényével, • az energia-fehérje arány, az emészthető aminosav optimalizáláson túl egyes tápanyagok kölcsönhatásának (vitaminok egymás közötti, mikroelemek és vitaminok közötti, nyomelemek közötti) fokozott figyelembe vétele szükséges. A nagyüzemi keveréktakarmány gyártás, a helyes takarmányozási gyakorlat szükségessé teszi ezen ismeretek gyakran „unalmasnak tűnő” ismétlését, a legújabb ismeretek elsajátítását és a várható változások követését. Ezt kívántuk elősegíteni a baromfi partnertalálkozóra megjelent kiadványunkkal, az Agrofeed Plusz takarmányozási programmal is.

Baromfi takarmányozás

A takarmány kiegészítők világa Mikor és Mit érdemes alkalmazni

Szijjártó Pál, takarmány kiegészítő üzletág vezető

Az adalékanyagok kínálata és a szabályozása rendkívül gyorsan változik az EU-ban, a 1831/2003EK rendelet alapján elkészített „takarmányadalékok közösségi nyilvántartása”,ma már a 185. kiegészítésénél tart. Ez a közel 200 oldalas regiszter, alapvetően a fogyasztók, felhasználók biztonságát garantálja, és jogi keretet teremt a használható adalékok kiválasztásához.

A bélrendszer és a nagyon összetett mikroflórája, mai modern termelésben, kulcs szerepet játszik a brojlerek teljesítményében és egészségében. A fiatal brojlercsirke, hőszabályozása éretlen, át kell állnia új tápanyag forrásokra, az emésztő kapacitása korlátozott, a stabil mikroflóra kialakítása problémás és még éretlenek az immunrendszer szövetei! Az első hét kritikus a madár szempontjából, amit itt megalapozunk, végig kíséri az egész életén keresztül. Mivel tudunk segíteni, hogy ez az életre szóló első heti élmény „jó” maradjon a brojlerek számára? Brojler takarmánykiegészítő program

Bélegészség felszívó felület támogatása

Telepítés

A világpiaci trendek az mutatják, hogy a takarmányadalékok összes forgalma 2018-ra elérheti akár a 20 milliárd dollárt, ez egy kb. 5-6 %-os éves növekedés eredménye lehet. Az előrejelzések szerint egy bizonyos átrendeződés is végbemegy, mégpedig a szerves savak, enzimek, prebiotikumok piacának gyorsabb fejlődését jósolják, mint az antibiotikumoknak. Ennek az az oka, hogy a jogszabályi környezet változásával, a növekvő állati termék előállítás mellett is az antibiotikumok háttérbe szorulhatnak.

elérésére és biztonságos fenntartására, a többlet költségek sokszorosan térülnek meg!

14 nap

28 nap

42 nap

Mikroflóra szabályozás

Az AgroFeed Kft. Baromfi Üzletág Partnertalálkozón április 15-én elhangzott előadás

takarmány adalékanyagok használata, ma már elengedhetetlen része a sikeres termelésnek. A jó termékkiválasztásnak, a különböző céloknak megfelelő használati programoknak, alapvető jelentősége van.

Toxin védelem

Kokcidiosztatikum

A takarmányadalékokkal, a takarmányban, az emésztőrendszerben tudunk meghatározó változásokat előidézni! A csirke emésztőrendszerét kell elsősorban etetnünk, hogy magához a csirkéhez el tudjunk jutni. A takarmányoknak egyértelmű hatása van a felszívó felület nagyságára és minőségére, emésztő enzimeket termelő szervek működésére és fejlődésére! A belekben találkozik a szervezet a legnagyobb felületen a külvilággal, így a kórokozókkal szembeni védekezés, itt meghatározó fontosságú. A baromfi emésztőrendszerében, több milliárd mikroorganizmus található, nagyon törékeny egyensúlyban, a kb. 90 %-nyi jó és kb. 10 %-nyi patogén flóra között. A változó tényezők, mint a takarmányozás, a stressz, a betegségek és a menedzsment, negatív hatással vannak a mikroflóra egyensúlyára, aminek eredménye a gyenge növekedés és rossz takarmány hasznosítás, és romlik a pénzügyi eredményesség! Jól kiválasztott takarmány kiegészítőkkel, lehetőségünk van, magas hozamok

A prebiotikumok közvetlenül segítik, a saját „jó” mikroflórát megerősíteni a patogénekkel szemben. A saját flórának nagy előnye, hogy könnyebb megőrizni a stabilitását, az állatnak és környezetének legjobban megfelelő törzseket és arányokat tartalmaz. A meglévő jó mikroflóra, a bakteriális fermentáció során olyan vegyületeket is termel, mint a tejsav, vajsav és az ecetsav, amelyek energiával látják el a bélhám sejtjeit. Ezt az energiát, jobb fejlődéssel hálálják meg a sejtek, ami nagyobb felszívó felületben fog jelentkezik. Folyamatosan direkt és indirekt módon gátolja a patogének elszaporodását, valamint javítja a tápanyagok emésztését. A vajsav pozitív hatásairól nagyon sok tanulmányt lehet találni a szakirodalomban. Nagyon érdekes az a kanadai kísérlet ahol a butirátos kiegészítés eredményeként a vékonybél súlya 30-míg a hosszúsága 15 %-kal volt nagyobb. Tehát a kísérlet alapján a bélbolyhok 15 %-kal hosszabb bélben kb.

BAROMFIHÍRmondó

Baromfi takarmányozás 10 %-kal nagyobbak, ez 26 %-kal megnövelt felszívó felületet jelent, ami nagyon nagy változásnak számít! 21 napos brojler kakasok Kontroll csoport

Butiráttal kiegészített csoport

21 napos súly (g)

862a

992b

A vékonybél súlya (g)

19a

24,7b

+30%

A vékonybél hosszúsága (cm)

142a

163b

+14,7%

Forrás: Dr, Steve Leeson, Department of animal and poultry science Guelph Ontario, 2011

Jelenleg a piacon többféle vajsav forrás érhető el, leg�gyakrabban a vajsav sóival, Ca- vagy Na- butirát, de az észter kötésben lévő mono- di- és tri- butyrin-nel is találkozunk. A bőséges választékból nehéz feladat kiválasztani a legmegfelelőbbet. Az Agrofeed Kft. szakemberei segítenek a választásban, hogy ár és érték arányban a legmegfelelőbb megoldást használhassuk! A jó mikroflóra eredményességet javít! Antibiotikum kezelések után egy probiotikum kezelés segíti a jó irányba terelni a mikroflórát, de átfogó védelmet és megelőzést akkor tudunk biztosítani, ha folyamatosan kontroláljuk a patogének számát valamilyen a bélben ható” adalékkal. A szerves sav készítmények védett formában való alkalmazása, a jobb emésztés mellett, a bélbolyhok egészségét is segít megőrizni.

Közvetlenül és jelentős pénzügyi veszteséget okozó mikotoxinok ellen takarmány kiegészítőkkel jól lehet védekezni. A mikotoxinok egyes penészgombák másodlagos anyagcseretermékei, erős biológiai hatású vegyületek, amelyek kedvezőtlen hatással vannak az állatok egészségügyi állapotára és a teljesítményre. A toxinok hatása a következő tényezőktől függ:

• • • • • • • •

a mikotoxin típusa a bevitt mennyiség a kitettség időtartama hány fajta toxin van egyszerre jelen állatfaj nem kor egészségügyi/ immun állapot A toxinok mennyiségét a takarmányban a termelési, tárolási körülmények mellet az éghajlat nagyon erősen befolyásolja. Védekezni velük szemben toxin megkötő anyagokkal és készítményekkel lehet. A jó toxinkötő jellemzői:

•

Csökkenti a mikotoxinok és metabolitjaik lehetséges káros hatásait a béltraktusban • Széles megkötő spektrummal rendelkezik, többféle toxint köt • Nincs mellékhatása a takarmányok beltartalmára (vitaminok, nyomelemek) • Csökkenti a mikotoxinok jelenlétét és aktivitásukat • Csökkenti a toxikus hatást az állatokra, és a szövetekben/termékekben a toxinok mennyiségét • Nem befolyásolja hátrányosan az állati, vagy élelmiszer termékeket • Értékelhető pozitív eredményeket mutat • Pontos és kezelhető dózisokban lehet alkalmazni • Ellenálló a takarmánygyártás közbeni technológiai hatásokkal szemben • Költséghatékony Nagyon is igaz a toxinkötőknél, hogy a termék kiválasztás kulcsa a sikernek. Sajnos a toxinkötők köthetnek meg vitaminokat, aminosavakat, ásványi anyagokat, a nem megfelelő termék a nem megfelelő dózisban okozhat negatív hatást! Mi az Agrofeednél, egy nagyon erős szakmai csapattal, háttérrel segítünk a különböző kiegészítő termékek kiválasztásban, és a valóban működő a termelési sajátosságokat figyelembe vevő programok kialakításában. Segítünk, hogy a partnereink, a termelés, takarmányozás és a takarmány kiegészítés minden részletében ki tudják használni a lehetőségeiket!

BAROMFIHÍRmondó

Baromfi egészségügy

Mintavétel a mikotoxin vizsgálatokhoz A mikotoxinok vizsgálata egy összetett folyamat, amely alapvetően három részből áll...

Tanyi Ervin, Romer Labs® Ausztria, Tulln

mintavétel egy statisztikai eljárás, amely során egy nagyobb tételből kijelölünk egy meghatározott mennyiségű mintát olyan módon, hogy a vizsgált paraméter aránya és eloszlása megegyező legyen mind az alapsokaságban (ellenőrzött tétel), mind az eltávolított részben (minta). A mintát vizsgálatoknak vetjük alá, hogy annak eredményei alapján az alapsokaságra megalapozott következtetéseket vonhassunk le. A mikotoxinok vizsgálata egy összetett folyamat, amely alapvetően három részből áll: (1) a vizsgálandó tételből véletlenszerűen számos kisebb mintát veszünk, majd ezeket egyetlen nagy „tételmintában” összesítjük, (2) a teljes tételmintát finom szemcseméretűre őröljük és reprezentatív rész-mintavételezéssel kiveszünk belőle egy kisebb mennyiséget, az „analitikai mintát”. (3) Ezt követően az analitikai mintából extrakcióval kivonjuk a mikotoxinokat, végül meghatározzuk azok mennyiségét. Az elmúlt időkben a mikotoxinok meghatározására kidolgozott analitikai eljárások folyamatos

fejlődését figyelhettük meg, ugyanakkor, még ha elfogadott vizsgálati eljárással is dolgozunk, számolnunk kell azzal, hogy minden egyes említett lépést bizonytalanság terhel. Számos tudós által elvégzett kutatás igazolja, hogy rendszerint a mintavétel legjelentősebb hibaforrás a mikotoxinok vizsgálata során [1,2,4,5,6]. Például az aflatoxin vizsgálatokat terhelő hiba közel 90 %-a a mintavételhez köthető.

Ahogy pénzt és időt fordítunk a mikotoxinok szintjének meghatározására, a megfelelő mintavételezésre fordítandó többlet időmennyiség döntő jelentőségű a megismételhető mikotoxin vizsgálati eredmények érdekében. A mintavételezést ellenő rizni kell a megfelelő eljárások alkalmazása mellett. A mikotoxinok vizsgálata során felmerülő jelentős mintavételi hibák

két fő tényezőre vezethetők vissza: a mikotoxinok koncentrációja nagyon alacsony az ellenőrzött termékekben (a „ppb probléma”), valamint eloszlásuk nem egyenletes a vizsgált tételekben. Annak ellenére, hogy egyes gabonaszemekben a mikotoxinok szintje kiugróan magas, összességében egy nagyobb gabona tételben a mikotoxin koncentráció általában nagyon alacsony. Az általánosságban használt mértékegység „parts per billion” (ppb – 1 rész az egy milliárdból). Ne feledje azonban, hogy a mikotoxinok már ilyen alacsony koncentrációkban is hatással vannak az emberek és állatok egészségére! Ellentétben a fehérjékkel vagy a nedvességtartalommal, a mikotoxinok nem találhatóak meg minden gabonaszemben. Szélsőséges esetekben a mikotoxinok csak néhány kalászon vagy gabonaszemen vannak jelen egy egész gabonatáblán. Ez azt jelenti, hogy míg egyes szemekben magas a toxinok szintje, addig más szemek egyáltalán nem tartalmaznak toxinokat. Ez annak a következménye, hogy a penészgombák nem egyenletesen nőnek a mezőkön vagy a gabona-

BAROMFIHÍRmondó

Baromfi egészségügy tárolókban. Így a mikotoxinok is hajlamosak koncentrálódásra foltokban, úgynevezett gócpontokban, mialatt a tétel fennmaradó része toxinoktól mentes. Ugyanakkor minél nagyobb mértékű a szennyezettség, annál valószínűbb az egyenletesebb eloszlás. Ellenkező esetben, amikor egy toxin koncentrációja alacsony egy gabonatételben, az egyenlőtlen eloszlás fokozottabban nyilvánul meg. A helyesen elvégzett vizsgálat során az ellenőrzött tétel átlagos szennyezettségét határozzuk meg. Ha nem a megfelelő mintavételi eljárást követjük, akkor a vizsgálati eredmény valószínűleg alacsonyabb lesz a tételre jellemző, valós mikotoxin koncentráció értéknél (pl. ha kizárólag toxin-mentes vagy alig szennyezett területekről történik a mintavétel) vagy épp ellenkezőleg, magasabb lesz annál (amikor a „gócpontokból” vesszük a mintát). A fals negatív eredmények igen gyakoriak a mikotoxinok vizsgálatakor, amely nagyrészt a nem megfelelő mintavételnek és mintaelőkészítésnek a következménye. Amikor kevés egyedi mintát veszünk vagy a teljes tételminta túl kicsi, sokkal nagyobb az esélye, hogy „elhibázzuk” a szennyezett gabonaszemeket, mint annak, hogy pont eltaláljuk azokat és belekerüljenek a vizsgált mintába. Az ilyen típusú eredmények akkor is előfordulnak, amikor a teljes tételmintát részegységekre osztják még a darálás előtt. A fals negatív eredmények normális esetben 5 % körüli szinten mozognak, de elérhetik akár a 90 %-ot is! Másrészről a fals pozitív eredmények magasabbak, mint a reprezentatív érték. Ez a fajta eredmény kevésbé gyakori, mint a fals negatív. Ugyanakkor mind a fals negatív, mind a fals pozitív eredmények károsak, hiszen jelentős gazdasági veszteségek forrásai lehetnek.

A helyes mintavétel jelentősége akkor válik nyilvánvalóvá, amikor végiggondoljuk, hogy például egy vasúti kocsi 55-80 t, egy teherautó pótkocsija pedig kb. 20 t kukoricát tartalmaz és ebből 20-50 g ledarált mintát vizsgálunk, amelynek tükröznie kell az egész tételt. Ahhoz, hogy biztosítsuk a vizsgált minta reprezentativitását, megfelelő mintavételezési technikákat kell alkalmazni. Egy vasúti vagonban vagy teherautóban szállított gabona legfelső rétegéből vételezett minta vagy egy a szállítóeszköz ürítése során vett „vödör” minta NEM reprezentatív az ellenőrzött tételre vonatkozóan, ezért használatuk nem javasolt. Azáltal, hogy a gabonaáramnak csak egy részét mintázzák, a mintavételt végző személyek szintén befolyással lehetnek arra, hogy a minta mennyire jellemzi a vizsgált tételt. Ezért a lapáttal vagy kézzel történő mintavétel nem megengedett hivatalos vizsgálatok során. Az olyan alkotóelemek, mint törtszemek vagy idegen anyagok, eloszlása általában nem egyenletes a teljes rakományban. Amikor a gabonát egy tárolóba (teherkocsi, vagon vagy siló) ürítik, az összetevők elkülönülnek méretük, sűrűségük és alakjuk szerint. Betárolás során a kisebb méretű részecskék a középpont közelében koncentrálódnak, a nagyobb méretű anyagok és szemcsék pedig a tároló külső része felé vándorolnak. Kitároláskor fordított szegmentáció figyelhető meg. Ezek a jelenségek magyarázatot adnak arra, miért kulcsfontosságú a helyes mintavételi séma alkalmazása és az egyedi minták száma annak biztosítására, hogy a minta valóban az ellenőrzött tétel jellemezőivel rendelkezzen. Mikotoxinokkal kapcsolatosan gyakran találkozunk a következő kérdéssel: „Mi a legjobb módszer ennek vagy annak a toxinnak a vizsgálatára?” Sokan úgy vélik, hogy kizárólag a legkorszerűbb, nagy értékű műszeres vizsgálatok révén kaphatunk pontos eredményeket. Csak a legnagyobb érzékenység, szelektivitás és a legalacsonyabb kimutatási határ lehet elég jó. Kizárólag abban az esetben, ha kellő figyelmet fordítunk a mintavételezésre és felelős módon végezzük azt, jelenthetjük ki, hogy a költséges vizsgálati technológia nem kidobott pénz!

Felhasznált irodalom 1. Coker RD, Nagler MJ, Blunden G, Sharkey AJ, Defize PR, Derksen GB,and Whitaker TB (1995). Design of sampling plans for mycotoxins in foodand feeds – Mintavételi tervek kialakítása mikotoxinok élelmiszerekből és takarmányokból történő meghatározásához; Natural Toxins, 3, 257-262. 2. Park DL, Rua SM, Paulson JH, Harder D and Young AK (1991). Sample collection and sample preparation techniques for aflatoxin determination in whole cotton seed – Mintavételi és mintaelőkészítési technikák aflatoxin

BAROMFIHÍRmondó

meghatározására egész gyapotmagokból; JAssoc Off Anal Chem Intl, 74, 73-75. 3. Richard J (2000). Sampling and Sample Preparation for Mycotoxin Analysis Mintavétel és mintaelőkészítés a mikotoxinok vizsgálatához; Romer TM Labs’ Guide to Mycotoxins, 2. 4. Schatzki TF (1995). Distribution of aflatoxin in pistachios Aflatoxin eloszlása pisztácia tételekben; J Agric FoodChem, 1566-1569. 5. Whitaker TB, Dowell FE, Hagler WM,

Giesbrecht FG, and Wu J (1994). Variability associated with sampling,sample preparation and chemicaltesting of farmers’ stock peanuts–Mintavételhez, minta előkészítéshez és kémiai vizsgálathoz kapcsolódó változékonyság termelői földimogyoró vizsgálata során; JAssoc Off Anal Chem Intl, 77, 107-116. 6. Whitaker TB (2003). Standardisation of mycotoxin sampling procedures: an urgent necessity Mintavételi technikák szabványosítása mikotoxinok vizsgálatához: sürgősen szükséges; Food Control, 14, 233-237.

Baromfi KONYHA

HA nyár akkor grillpartI! Itt a szabadtéri sütések, főzések időszaka. Jó társaságban, barátok között a finom falatok is jobban esnek. Szóval irány a szabadba egy jó kis grillezésre, barbecue-ra. De vajon tudjuk mi a kettő között a különbség?

Pálla András, üzletkötő-szaktanácsadó - forrás: www.nyarspolgar-bbq.blog.hu

Barbecue Ételkészítési technika: lassú tűzön, hagyományosan 230-250F (110-120 °C) tartományban, de mindenképpen 150 °C-on belül, fatüzeléssel vagy természetes faszénnel képzett indirekt hőn, hosszan elkészített hús. A Nyárspolgár BBQ blog a barbecue fogalmát szigorúan a fenti pont szerint értelmezi, ahogy ez a barbecue hagyományos régióiban (USA dél-keleti államok) megszokott. Amerikában a smoking (füstölés) ige egyaránt használatos a magyar értelemben vett füstölésre és a barbecue-ra is, ahol szintén jelentős füstöt kaphatnak a húsok. A fő különbség itt a hőmérséklet: a barbecue 100 °C felett történik, ezért magyar értelemben itt már sütésről beszélünk. Így a barbecue legtömörebb definíciója: füstön sütés lassú tűzön.

grillrácson elkészített hús. Ezért a hőmérséklet, illetve a direkt/ indirekt sütési technika tekintetben a grillezés a barbecue ellenpontja. Komplikálja a pontos definíciót, hogy a grillezésre a brit angol (és a német nyelvterületek többsége) általában pont a barbecue kifejezést használja. Angliában a grillezés elsősorban a direkt hő alatti sütést jelenti, míg erre a típusú grillezésre az amerikai angol a „broil” igét használja. 02. A fentieken túl, a grillezés egy gyűjtőfogalom is: minden olyan ételkészítés, amely faszénnel, rácson készül grillezésnek hívható. Ilyen értelemben a barbecue a grillezés egyik válfaja.

Barbecue

A Nyárspolgár BBQ blog a grillezést a 2. pont szerinti gyűjtőfogalomként is használja. Amikor általában beszélünk a grillezésről, az összefoglaló terminust értjük alatta. Az alábbi ábra hőtartományok szerint foglalja össze a füstölés, BBQ és grillezés lehetséges válfajait. Grillezni, közepes-magas hőmérsékleten nem csak direkt hővel lehet, hanem kétzónás (direkt + indirekt) vagy csak indirekt (pl. kemencés grill) hőképzéssel is. Mivel ez viszont 150 °C felett zajlik, már nem hívható barbecue-nak.

Grill

Mindemellett, a barbecue kifejezést használhatjuk a sütőre is, amin BBQ-technikával készül a hús. Grill 01. Ételkészítési technika: közepes, magas hőmérsékleten, fatüzeléssel nyert parázs vagy faszénnel képzett direkt hő fölé helyezett, forró

BAROMFIHÍRmondó

Baromfi KONYHA 130-140 °C körüli hőmérsékleten már jelentős sikereket lehet elérni, azonban az igazán különleges barbecue élmény a 110-120 °C tartományban születhet meg. A BBQ egyik szakmai csúcsa a marhaszegy (brisket) elkészítése, amely már 130 fokon sütve is elveszítheti nedvessége nagy részét, mielőtt megpuhulna. A grillsütő/ smoker 110-120 °C-on való tartása tapasztalatot igényel, és a legtöbb faszenes grillkészülékkel konstans módon stabilizálni ezt a hőtartományt komoly kihívás. Érthető, ha nem minden hétvégén jut idő és lendület ennek nekifutni, ezért a 130-140 °C-on sütés teljesen elfogadható, és még mindig minőségi BBQ-sülteket eredményezhet. A barbecue low&slow útjára rálépni viszont csakis 150 °C alatt érdemes. Vágjunk hát bele! A füstön sütés lassú tűzön műfaját érdemes a csirkecombbal kezdeni. Szaftos, kellőképpen zsíros, ízben gazdag húsfajta. Relatív vastag bőre is segíti, hogy a hosszabb sütési idő alatt ne száradjon ki a hús. Az elérhető csirkecombok minőségi spektruma nagyon tág, a tömegcsirkétől a tanyasin át a bresse-i csirkéig minden megkapható idehaza. Megbízható forrásra kell törekedni, minél jobban tartott baromfi húsával dolgozni. Jellemző, hogy a háztáji csirkecomb – amellett, hogy a húsa szépen megpuhul – szerkezete lényegesen jobban egyben marad. A barbecue technikához összességében ideális, karakteres hústípus. A barbecue műfaj királya a marha, főhercege pedig a sertés. A BBQ presztízs-hierarchiájában a csirke ugyan legalul van, de korántsem lebecsült darab. Jól elkészíteni sikerélmény, a comb pedig kiváló beugró gyakorlat. A barbecue egy rendkívül szabad műfaj, 2 általános érvényű irányelvvel:

• •

A végeredmény ne legyen túl füstös! Ha használunk szószt, kenegetéshez vagy a megsült hús elfogyasztásához, az ne legyen túl édes! Az alábbi elkészítés 1.0-ás megközelítés, a lehető legkevesebb hozzávalóval, ezúttal szándékosan fűszerkeverék (rub) nélkül. Az ízesítést csupán a só és a kevés gyümölcsfafüst szolgálja.

• • •

BAROMFIHÍRmondó

5 %-os sóoldatos víz 3-4 csirkecomb egyben, bőrével 2-3 száraz gyümölcsfa-darab (gyengébb ízű, alma, cseresznye, szilva, stb.)

Baromfi KONYHA •

Opcionális: a befejezéshez kevés barbecue-szósz A megtisztított csirkecombokat egy éjszakára a sóoldatos vízbe tesszük. Ez kellőképpen ízesíti a húst, emellett segíti az egyenletes sülést, a szaftok megőrzését. Ha valaki nem kedveli ezt a megoldást, kiváltható 1:1 arányú sóból + frissen őrölt feketeborsból készített rub-bal, amellyel közvetlenül a sütés előtt kell bedörzsölni a húst.. Indirekt sütéshez szereljük fel faszenes grillünket, vagyis a hús olyan közegben süljön, ahol direkt hővel nem találkozik. Annyi faszénre lesz szükség, amellyel készségünket 3 órán át tudjuk egyenletesen 140 °C körül tartani. Amikor a faszénparázs már tisztán izzik, a közvetlen közelükbe helyezzük a gyümölcsfadarabokat. Így a hő hatására egyenletesen füstölni, majd izzani fognak, mégsem égnek el gyorsan. A csirkecombokat bőrével felfelé helyezzük a grillrácsra, és mintegy 150-180 percig, 140145 °C-on sütjük őket. Az utolsó 30-40 percre, amennyiben kedvünk így kívánja, kevés BBQ-szósszal bekenjük, amely finoman karamellizálódik, és ízesíti is a húst. A pontos időtartam a combok jellegétől és méretétől függ. A hőmérséklet ugyan magasabb, mint a klasszikus BBQ hőtartomány (110-120 °C), de mindenképpen kíméletes eljárás. A comb akkor lesz tökéletes, ha a maghőmérő (amely a BBQ nélkülözhetetlen eszköze) a legvastagabb részén, csontjáig beszúrva 82 °C–t mutat. Ha ezután folytatjuk sütést, a comb folyamatosan veszíteni fog a szaftosságából, majd puhaságából is. Sokan szeretik befejezésként pár percig bőrén, direkt hőn pirítani a grillrácson a combokat. Ettől ropogósabb lesz, és az íze is kap egy plusz effektet, viszont a szaftosság kárára válhat. Sütés után a csirkecombokat is érdemes legalább húsz percig pihentetni, alufóliába vagy zsírpapírba csomagolva. A végeredmény: puha, szaftos, mégis szerkezetileg egységes, nem túl omlós vagy széthulló (!), enyhén füstös ízű, gyönyörű mahagóni színű barbecue csirkecomb.

Sófalvy Ferenc-díj Örömmel adunk hírt e lap hasábjain keresztül is, hogy régi kedves kollégánk Dr. Forgács Barnabás az Agrofeed Kft. volt termék fejlesztője rangos szakmai elismerésben részesült. Az ország minden tájáról érkezett a XXI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokra baromfitenyésztő. Összesen 14 kiállító 52 kiállított csoporttal, illetve hibriddel vett részt. Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar 2014 évben a baromfitenyésztés területén végzett kiemelkedő oktatási, kutatási, továbbá fajta nemesítési és fajta fenntartási tevékenység elismerésére Dr. Sófalvy Ferenc vándordíjat alapított. A díj alapító okirat szerinti odaítéléséről három tagú kuratórium dönt. A kitüntetett személy első alkalommal Dr. Forgács Barnabás, a Bábolna Tetra Kft., főgenetikusa. A vándordíj egy gránit kocka talapzaton álló bronz körplasztika, mely egy kendermagos kakast ábrázol. A vándordíj mellett minden kitüntetett egy 10 cm átmérőjű bronz plakettet is kap, mely néhai Dr. Sófalvy Ferenc arcképét ábrázolja. Dr. Forgács Barnabás 1943-ban született. Egyetemi tanulmányait 1962 és 1966 között végezte Mosonmagyaróváron és Gödöllőn. Szakmai munkája összeforrt Bábolnával, kiemelkedő szakmai szerepet játszott abban, hogy Bábolnára a világ tojóhibrid tenyésztő központja egyikeként tekinthessünk. Ez azért különösen jelentős, mert a világban alig vannak tenyésztő központok. Dr. Forgács Barnabás előbb a tyúkfélék takarmányozása területén vált hazai és nemzetközi szaktekintéllyé. Nagy szerepe volt abban a zökkenőmentes átállásban, amikor az EU betiltotta az állati eredetű takarmányok etetését a baromfitenyésztésben, az árutermelésben. Egy évtizede irányítja a TETRA hibridek tenyésztését. Főgenetikusként óriási a szerepe abban, hogy szinte egyedül állóan a hazai állattenyésztésben, a TETRA hibridek állják a versenyt a világ legerősebb tenyésztők központjaival is. A díjat áradta: dr. Horváth József, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar dékánja, valamint özvegy Dr. Sófalvy Ferencné. Magyar Mezőgazdaság, 2014.06.04.

BAROMFIHÍRmondó

Uniós importvám egyes terményekre

kezett, hogy 2010 óta mindhárom gabonát tonnánként nulla euró vám terhelte, vagyis gyakorlatilag vámmentesen lehetett őket importálni az EU-ba.

Tonnánként 5,32 euró, mintegy 1645 forint importvámot vet ki az Európai Unió a kukoricára, a rozsra és a cirokra - jelentette be szerdán az Európai Bizottság.

A vámtarifa emelkedése azt nem érinti, hogy külön megállapodások alapján minden unión kívüli ország évente összesen 277 988 tonna kukoricát exportálhat az EU-ba vámmentesen.

A brüsszeli testület piaci folyamatokkal indokolja a lépést, a növekvő kínálat miatt ugyanis esnek az árak. Brüsszel a nemzetközi szakmai testületek becslésére alapozva arra számít, hogy az idén a kukoricatermés bőséges lesz, év végén pedig a legutóbbi 13 millió tonna helyett a világ országai 180 millió tonna kukoricatartalékot tudhatnak majd a magtárakban, és vihetnek át 2015-re, amire az elmúlt öt évben nem volt példa. A bővülő kínálat miatt az árak meredeken estek, a kukorica világpiaci ára tonnánkénti 203 dollárra esett az egy évvel korábbi 304 dollárról.

A közleményben az Európai Bizottság egyúttal első ízben közöl adatokat arról, milyen következményei vannak annak, hogy az EU egyoldalúan elkezdte életbe léptetni az Ukrajnával június végén aláírt szabadkeredkedelmi megállapodás rá vonatkozó rendelkezéseit. Ennek értelmében Ukrajnából október végéig 400 ezer tonna kukorica érkezhet vámmentesen az EU-ba: Ukrajna ennek az április és július eleje közötti három hónapban 8 százalékát használta ki.

A bizottság közleményéből az is kiderül, hogy az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) értelmében az EU keze meg van kötve azt illetően, hogy milyen gabonát, milyen vámmal lehet sújtani, ám ez alól egyes termékek kivételt képeznek, és ilyen ez a három termék is. Ezek esetében az Egyesült Államokkal kötött megállapodás alapján, a világpiaci árak alakulásától függően, automatikus mechanizmus alapján dőlnek el a vámtarifák. A mechanizmusból pedig az követ-

BAROMFI HÍRmondó A BAROMFI HÍRMONDÓ az Agrofeed Kft. lapja, készült 500 példányban Felelős szerkesztő: Pálla András • Felelős kiadó: Szekeres István • Szerkesztőség: 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) 550-620, fax: (96) 550-621 • e-mail: premix@agrofeed.hu • www.agrofeed.hu Design: arttitude.hu • Az angol nyelvű cikkeket fordította: Pálla András

Központ: Agrofeed Kft. 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) 550-620 Fax: (96) 550-621

Ügyfélszolgálat: 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) 550-628 (30) 685-0389

Üzem: 6086 Szalkszentmárton, Vadas 7. Tel.: (76) 539-016 Fax: (76) 539-017 European Feed Additives and PreMixtures Quality System

Forrás: Élelmiszer online

Baromfi HÍREK