Konda ipsos 2014 3 by Agrofeed

KONDA IPSOS 11. s z ám / 2 014 . / 3. neg yedév

A Z AGROFEED K F T. SERTÉ S HÍRLE V ELE Újdonságok az AGROFEED Kft.-nél (2.) • Egy sajátos „SZIGMA” rendszer alkalmazása és eredményei a pontos rotáció és termékenyítési rend kialakítása érdekében (3-5.) • A Dán Duroc termékenyítő anyagok gyakorlati eredményei (5-7.) • „MIBEN SÁNTIKÁL A KOCA?” Koca sántaság azonosítása, kezelése és megelőzése (8-11.) • Aktuális: A mikotoxin vizsgálatok buktatói! (12.) Mintavétel a mikotoxin vizsgálatokhoZ (12-13.) Gyakorlati javaslatok a mintavételekhez (14.) Toxinok ellen garantáltan! (15.) GX-60 ISMÉT BIZONYÍTOTT (16.)

aktualitás

Újdonságok az AGROFEED Kft.-nél Befejezéséhez közelednek a lovászpatonai kísérleti sertéstelepünk rekonstrukciós munkái. Az ATK pályázat keretében felújított telepet úgy alakítottuk ki, hogy funkcióit maradéktalanul kihasználhassuk.

Bolla Kálmán – sertés üzletágvezető

telepen folyamatosan takarmányozási kísérletek folynak, amelyeknek kiértékelésével értékes információkhoz juthatunk, segítve ezzel fejlesztő kollégáink munkáját. Saját kísérleteink mellett külföldi beszállítóink is érdeklődnek kísérleti lehetőségek iránt telepünkön.

ilyen volt…

A megvalósult technológiai fejlesztés mellett figyelmet szeretnénk fordítani arra is, hogy a kísérletekbe beállított állományok teljesen azonos fajtakonstrukciót képviseljenek, hiszen csak az azonos genetikai állományú és ivarú sertések kísérleti adatainak összehasonlításával kapunk korrekt eredményt. Ennek érdekében lehetőséget teremtettünk arra, hogy a telepre folyamatosan vásároljuk az azonos genetikát képviselő tenyészkoca süldőket, amely állományt folyamatosan Dan Bred Duroc kanok szaporító anyagával termékenyítünk. Ezzel kizárjuk a telepen a nagyfehér illetve F1 előállítása során keletkező ártány egyedek eltérő eredményt produkáló zavaró hatását. Így a telepünkön elvégzett kísérletek eredményei, partnereink eredményességét is javítják, hiszen az így nyert tapasztalatainkat fejlesztő és szerviz munkánkban használjuk fel. A sertéstelepek nagy része folyamatos szakemberhiánnyal küzd, ezért lovászpatonai sertéstelepünket, mint oktató bázist is ajánljuk partnereink részére. Ezt a lehetőséget partnereink szakemberei rendszeresen igénybe is veszik és hosszabb - rövidebb időt töltenek el a telepen. A szapo-

KONDA IPSOS

ilyen lett…

rodásbiológiai, telepirányítási, takarmányozási feladatokkal kapcsolatos konzultációra lehetőség nyílik Csizmazia Tibor illetve Gervald Péter kollégáinkkal üzemi körülmények között. Amennyiben erre igény van továbbiakban is állunk partnereink rendelkezésére. Tovább bővült az AGROFEED Kft. tulajdonosi érdekeltségébe tartozó sertésállomány nagysága. A tavasz folyamán a somogytarnócai 3000 kocás árutermelő telep és a mernyeszentmiklósi 400 kocás nagyfehér törzstenyészet szakmai irányítását vette át üzletágunk szakember gárdája. Ezzel a lépéssel is jelezni szeretnénk, hogy a sertés ágazatban látunk lehetőségeket még úgy is, hogy tudjuk, hogy a megvásárolt telepek teljes technológiai, és genetikai átalakításra szorulnak. A telepek rekonstrukcióját, - hasonlóan a lovászpatonai telephez úgy szeretnénk megoldani, hogy amellett, hogy eredményesen működjenek - szakembereink számára szabad kísérleti tereppé váljanak. Tehát „nem csak oktatjuk, de csináljuk is.”

sertés szaporodás biológia

Egy sajátos „SZIGMA” rendszer alkalmazása és eredményei a pontos rotáció és termékenyítési rend kialakítása érdekében A következő rövid összefoglalóban szeretném bemutatni, hogy a sok „pro és kontra” érv felhozatala mellett hogyan lehet kialakítani a telepen egy működőképes hormonkezelési rendszert, mely a klasszikus úgynevezett „SZIGMA” rendszer sajátos kialakításával jött létre. Fülöp Vazul - szaporodásbiológiai szaktanácsadó

lőre bocsátom, hogy MINDEN HORMONKEZELÉSI rendszer egy neuro-hormonális és hosszú távú egyensúlyozó rendszer kialakítását jelenti a termelésben, mely nem csak a termelési mutatókra, de a kocák és kocasüldők saját hormontermelésére is jelentős hatással van. Emiatt mindennemű rendszer kialakítása telep-specifikus és részletes áttekintést kíván, és csak olyan helyen érdemes vele foglalkozni ahol tudjuk/tudják:

malacok létszáma és a termen belüli lefialások is közelebb kerülnek egymáshoz fialásszinkronizálás nélkül is. Lehetővé teszi továbbá, hogy a Mesterséges Termékenyítő állomásokról beszállított termékenyítő anyag optimális időben érkezzen és kerüljön felhasználásra a telepen, ami szintén NEM elhanyagolható kérdés a telepi menedzsment szempontjából, ha a telep 100%-ban vásárolt szaporító anyaggal dolgozik.

• mit szeretnénk kezelni vele

A telepen kiváló a kondicionális állapot és kiváló AGORFEED által összeállított vemhes és szoptató kocatakarmányozás folyik állandó felügyeletünk mellett. A választás 21-24 napos, a választást megelőzően a tüszőatrófia csökkentése érdekében 7-10 nappal a kocák szőlőcukrot kapnak, a választás után pedig a flushing időszakban az AGROFERTIL ivarzást elősegítő kiegészítőt. A választás után napi 16 órás fényprogramot használunk mely az epifízis melatonin termelésén keresztül támogatja a koca FSH/ LH ciklusát (lásd később). A telepen az ivarzás keresést - termékenyítést MINDIG legalább 2 ember végzi párhuzamosan elősegítve a kanok pontos mozgatását, a termékenyítések gyorsaságát (az endokrin termelődő (hypotalamus) oxitocin 10 perc alatt elbomlik az ivarzó kocánál!!)

• miért tartjuk fontosnak a rendszer bevezetését • pontos protokoll szerint a leírtak szerint képesek

vagyunk rendszerbe és pontosan dolgozni • az eredményeket értékelni tudjuk (számítógépes nyilvántartás, ultrahangozás) • átlátjuk és képesek vagyunk fenntartani a „jogot” a hormonkezelés esetleges szükséges ABBAHAGYÁSÁRA vagy változtatására az eredmények figyelembevételével mivel NINCS 100%-an kiszámítható hormonhatás! A telepen a fentiek értelmében 1200-1400 koca heti rendszeres választásának kiegyenlítése, a rotáció pontos beállítása, főként idényszakosan az üres kocák létszámának csökkentése, és az esetleges rendszertelenül búgó kocák szabályos ciklusának kialakítása volt a cél. A telep eleve 80% feletti vemhesülésekkel rendelkezett, tehát a hormonkezelés NEM A ROSSZUL KIVITELEZETT MESTERSÉGES TERMÉKENYÍTŐ MUNKA kijavítása érdekében született. A hormonkezelés továbbá lehetővé teszi a PIGSIS, azaz az optimális termékenyítési időpontok kialakítását a telepen, mellyel optimalizálható a születet

A klasszikus „SZIGMA” rendszer 3 lépcsőből áll, és gyakorlatilag a teljes tüszőfázist külső szabályozás alá vonja (exogén hormonok használatával). Előnye hogy MINDEN koca termékenyítésre kerül a választott csoportból akkor is, ha NEM mutatja az ivarzás tüneteit. Az ivarzást NEM mutató kocák vemhesülése is hasonló az ivarzást mutató kocákéhoz. Előnye hogy automatikus és mindig egyforma munkarend alakítható ki hátránya, hogy nagymértékben

KONDA IPSOS

sertés szaporodás biológia a pontos munkavégzés határozza,meg az eredményességet, hosszútávon petefészek vizsgálatok elvégzésével győződhetünk meg arról, hogy megfelelően végezzük-e a kezelést. CSAK ÁRUELŐÁLLÍTÓ telepek használhatják, mivel az ivarzási paraméterek és értékmérő tulajdonságok (választás után 7 napon belül spontán ivarzók aránya, vemhesülési %, stb.) ez által nem regisztrálhatóak. Részei: 1. tüszőérés elősegítése MAPRELIN készítménnyel 2. ovuláció provokáció Gonavet Veyx készítménnyel 3. programozott termékenyítési időpontok kialakítása

Mi nem ezt a rendszert alkalmaztuk, mert az ivarzás kiváltása volt a cél, és az ovulációt sem provokáltuk. Mindemellett a termékenyítések után a hő-stresszes időszakban a Gonavet oltását más célból alkalmaztunk (a hipofízis LH termelésének és ez által a sárgatest progeszteronszintjének emelése érdekében) a kritikus, megtapadás 13.-14. napja körül. Alkalmazott (módosított SZIGMA) kezelésünk tehát: 1. Választás után (csütörtök reggel 8⁰⁰ órakor a szopá-

si inger megszüntetése a malacok leválasztásával!) 6 órával FSH/LH analóg oltása FERTIPIG, (észrevételünk szerint a választás utáni 12 órán belül a leghatásosabb az oltás). A munkarendbe a reggeli 8⁰⁰ választás után délután 13³⁰-14⁰⁰ óra között oltottunk. Célja a választás utáni 7 napon belül ivarzók arányának rendszeres javítása, és az ivarzás elősegítése, gyakorlatilag az ivarzás (tüszőérés és ösztrogéntermelés) támogatása 2. PIGSIS termékenyítési rendszer kialakítása: a. Hétfő reggel búgók termékenyítése: kedd reggel és kedd délután (minimum 6-7 óra különbséggel a 2 termékenyítés között!) b. Kedd, Szerda reggel búgók termékenyítése aznap délután és másnap reggel c. Maradék kocák: Csütörtök, Péntek reggeli búgás esetén a termékenyítés: aznap reggel és aznap délután (minimum 6-7 óra a két termékenyítés között) d. Itt említem meg, hogy a választás utáni bebúgási arányok az oltások után a következőképpen alakultak: «« 7 napon belül a kocák 90-95%-a bebúgott a következő eloszlásban: 1. 4. napra bebúg (Hétfő) 70-75% 2. 5. napra bebúg (Kedd) 20% 3. 6.-7. nap bebúga maradék csak 1-1 db marad ki alkalmanként e. A termékenyítések esetén a hő-stresszes időszakban a termékenyítéskor 10 NE oxitocint használunk fel az uterális spermatranszport javítása érdekében, és a kifolyások csökkentése érdekében (spanyol tapasztalatok és kísérletek alapján került kialakításra). Ezt a kezelést szeptember és október hónapokra fenntartjuk (korai vetéléses, anösztruszos időszak).

KONDA IPSOS

Oka: fény tartam csökkenése = epifízis csökkenő melatonin termelése = a „biológiai óra” szétesését eredményezi mely a hipotalamo-hopofízis rendszer zavarait (Gonadotropinok, FSH, LH) okozza, és időszakosan leáll a szabályos tüszőérés és ovuláció körforgása! f. Itt fontos megemlíteni azt is, hogy a hő-stressz NEM MINDEN esetben a 27 fok feletti teremhőmérsékletet jelenti a kocáknál, hanem a magas páratartalom miatti hiper-ventilláció is hasonló tüneteket alakít ki, és az élénk frontrendszerek átvonulása is. Ezek emelkedett légzés számot, a vér pH értékének savasodását, hő leadási zavarokat, a stressz tengely aktiválódását (adrenalin, kortizol), a vemhességi hormon (progeszteron) csökkenését is jelentik, mely mind a sárgatest mind a tüszőfázisba beleszólhatnak a ciklus alatt! 3. Gonavet oltása hő-stressze és anösztruszos időszakban a 13.-14. vemhességi napon. Stressz mentessé tehető az oltás, ha reggeli etetés közben óvatosan hajtjuk végre azt végre. A kocák természetesen a vemhesség első 30 napjában egyedi állásban vannak mozgatás nélkülultrahangozásig, de ha szükséges a mozgatás mégis, a termékenyítés utáni 4-40. óra között teszik ezt meg (védett infundibulum fázisa). 4. Kocasüldők szinkronizálása a választott kocákhoz Regumate – Maprelin – Gonavet és meghatározott termékenyítési idő szerint folyik a telepen (sztenderd időpontok). A kocasüldők már termékenyítés előtt az egyedi állásokba kerülnek, ahol azt megszokva kényelmesen ivarzanak a csoportos tartás helyett! Itt a megadott termékenyítési stratégia mellett annyiban változtattuk a technológiát hogy aki a reggeli ivarzás keresés alkalmával tökéletes búgást mutat azonnal termékenyítjük a megadott időpont helyett (délután helyett már reggel termékenyítésre kerül a kocasüldő mivel véleményem szerint a kocasüldők kiváló búgása jelzi a magas ösztrogénszint jelenlétété ami az ovuláció közeli állapot biztos jele!)

sertés szaporodás biológia Összefoglalóként bemutatnám az ez évben a rendszerrel elért eredményeket a telepen (táblázat).

Dátum Várható fialás hete

búgatás db

Kiesés db (vb, üres)

Megállapított vemhes db % ultrahang

2014. 30. hét 2014. 31. hét 2014. 32. hét 2014. 33. hét 2014. 34. hét 2014. 35. hét 2014. 36. hét 2014. 37. hét 2014. 38. hét 2014. 39. hét 2014. 40. hét 2014. 41. hét 2014. 42. hét 2014. 43. hét 2014. 44. hét 2014. 45. hét 2014. 46. hét 2014. 47. hét 2014. 48. hét

75 89 88 82 86 55 85 86 91 83 82 50 89 78 89 77 84 88 86

7 7 17 7 12 5 9 6 11 18 11 8 8 10 14 14 9 9 13

68 (90,6) 82 (92,1%) 71 (80,7%) 75 (91,4%) 74 (86%) 50 (90,9%) 76 (89,4%) 80 (93,02%) 80 (87,9%) 66 (79,5%) 71 (86,58%) 42 (84%) 81 (91%) 68 (87,17%) 75 (84,26%) 63 (81,81%) 75 (89,28%) 79 (89,77%) 73 (84,88%)

Kék dátumok: Csak a FERTIPIG oltása van folyamatban Piros dátumok: FERTIPIG, Gonavet és Oxitocin adagolás is rendszerben van

Mint látható általában 85-90% között tartható a fenti rendszerrel a vemhesülés még a nyári időszakban is. Nagy tanulság számunkra hogy a biztos vemhesülés után, fialásig még mindig magas a kiesés a vemhesülés – fialás között (5-10%), ami felhívta a figyelmet a PRRS pozitív telep újabb problémájára, vagyis arra hogy céltudatos és pontos PRRS vakcinázás nélkül csúcsra járatott telepeken a késői magzatvesztéssel, és korafialással járó kártételek igen nagyok lehetnek. Esetünkben tehát csak fél siker a jó korai vemhesülés elérése, tovább kell dolgoznunk a késői veszteségek csökkentése érdekében egy telepre adaptált megfelelő PRRS elleni vakcinázás kialakításán!

A Dán Duroc termékenyítő anyagok gyakorlati eredményei Mint ismeretes már közel 2 éve a BAGI MESTERSÉGES TERMÉKNYÍTŐ ÁLLOMÁS hazánkban egyedüliként szerződést kötött a DAN-AVI tenyésztőszervezettel, és engedélyt kaptunk a világ egyik leghíresebb és legjobb mutatóival rendelkező Dán Duroc Terminálvonal szaporító anyagának forgalmazására.

Lankó Ferenc – sertés takarmányozási szaktanácsadó

elenleg is favoritnak számít ez a genetika, és mivel jelentős takarmányozási piaccal rendelkezünk több helyen teszteltük is a hízó alapanyagok teljesítményét. Mint mindenben a telepen a terminál vonal megválasztása is pontos, és tudatos döntés eredménye kell, hogy legyen, mivel a testtömeg-gyarapodás, takarmányértékesítés, és elkészülési időhatározza meg alapvetően a telep eredményességét. Mint minden genetikának, ennek a terminál vonalnak is vannak előnyei és esetleges hátrányai is. Ezt röviden tapasztalataink alapján összefoglaljuk:

Előnyei • Kiváló márványozott húsminőség, jó GÖFO • • • •

színértékkel (tőkehúsnak is kiváló) 100% PSE, DFD mentes húsminőség 60%, vagy e feletti színhús % kihozatal, nagy homogenitás mellett, kiváló értékes húsrész-aránnyal Rendkívül magas hízlalás alatti napi testtömeggyarapodás, jó takarmányértékesítés mellett Kiválóan kombinálódik fajtatiszta és hibrid állományokkal is!

KONDA IPSOS

sertés szakmai műhely Hátrányai • Malackori és battériás korban érzékeny lehet a takar-

mány és állategészségügyi helyzetre • Telepi körülmények között a kanok hamar tönkremennek, ezért nem javasoljuk telepi tartását csak mesterséges termékenyítő állomásokon jó a folyamatos termelése • A kanok érzékenyek a környezeti faktorokra, takarmányozásra • Alacsonyabb ejakulátum mennyiséggel és hígíthatósággal rendelkezik, mint más fajták • 3 vonalas genetika (szülőállomány), vagy sok genetikát tartalmazó heterogén anyai állományok esetén a született malacok szórtak lehetnek (ez nem a kan, hanem az anyai állomány heterogenitásából adódik)! A Bagon tartott kanok 30-100 kg közötti testtömeg-gyarapodása 1100 gramm feletti érték, ami magas h2 értékkel továbböröklődik az utódokra. A kanok pre-szelekciós listán teljesítményük alapján általunk kerülnek kiválasztásra, szállítás előtt. A tenyésztő szervezettől (SPF-Selskabet) kapott információk szerint a 6 fontos paraméterre történik a Duroc kanok szelekciója. (1. ábra). Erősségük sorrendjében a vágási kihozatali veszteség és a 30kg-os élőtömegig elért testtömeg-gyarapodás képviseli a legkisebb súlyt, míg a fajlagos takarmányértékesítés és a 30 kg-os élőtömeg feletti napi testtömeg-gyarapodás pedig a legnagyobbat a szelekcióban. E két fontos paraméter alapvetően képes meghatározni a sertéstelep gazdaságos működését. A takarmány, a legnagyobb hányadot képviselő elem a költségszerkezetben. Ennek folyamatos optimalizálása, lehetőségek szerinti csökkentése nélkülözhetetlen a gazdaságok számára. Napi testtömeggyarapodás (0-30 kg között)

Vágás kihozatali veszteség

Egyöntetűség

Színhús kihozatal

17%

Fajlagos takarmányértékesítés

Napi testtömeggyarapodás (30 -110 kg között)

55%

20%

1. ábra – Dán Duroc kanok szelekciós paraméterei

Ezért a tenyésztésért felelős szakemberek is ennek a paramétereknek a vizsgálatára fektetik a legnagyobb munkát. A hízlalás alatti (30kg-tól) napi testtömeg-gyarapodás alakulása, a férőhely kihasználáson keresztül az egyes telepi beruházások megtérüléséért felel. A múltban elérhetetlennek tűnő éves 4-es hizlaldai forgó, elérhető közelségbe került

KONDA IPSOS

ennek a genetikának a használatával. Meg kell említeni, hogy a Dán genetikában az anyai oldalon is (Lapály, Nagyfehér) a takarmány fajlag (42%) és a hizlaldai gyarapodás (11%) kapta a legnagyobb hangsúlyt. Tehát a legjobb eredmények a teljes genetika (anyai és apai oldal) alkalmazásával érhetőek el. Az éves előrehaladás mértékét is kalkulálni lehet ezekben az értékmérő tulajdonságokban. (1. táblázat) Paraméter

Me.

Érték

g/nap

-1,5

-0,001

kg/állat

0,01

0,17

Napi testtömeg-gyarapodás 30-100 kg

g/nap

17,7

Fajlagos takarmányértékesítés

kg/kg

-0,045

Napi testtömeg-gyarapodás 0-30 kg Vágási kihozatali veszteség Egyöntetűség Színhús kihozatal

1. táblázat – Dán Duroc kanok szelekciójával elért éves előrehaladás mértéke

A fentebb már említett magas h2 (hízékonysági tulajdonságok jól öröklődnek) értéknek köszönhetően a Dán Duroc kanok önmagukban is lényeges előrelépést hozhatnak a telepi eredmények alakulásában. Az Agrofeed Kft. az elmúlt közel másfél évben (Bagról történő Duroc örökítő anyag értékesítés kezdetétől) számos helyen, Magyarországon, nyomon tudta követni és értékelte a fontosabb hizlaldai paraméterek alakulását a végtermék kanok Dán Duroc-ra való lecserélését követően. A 2. táblázatban az egyik partnerünk eredményeit mutatjuk be. Ez a telep az elsők között próbálta ki az új genetikát. Először még az akkori, telepen található másik végtermék genetika mellet párhozamosan, de hamarosan már kizárólagosan csak ezt kezdték el használni. A táblázatban a 2013-as év első felének eredményeit (ekkor még nem volt Dán Duroc hízó alapanyag a telepen) a 2014. es év első felének eredményeihez hasonlítottuk (kizárólag már csak Dán hízó alapanyag volt a telepen.) Mindkét időszakban a kocaállomány összetétele azonos volt (nem Dán állomány) és kantelepről vásárolt spermával érték el az eredményeket. Paraméter

Me.

2013 2014 (II.-VI.) (II.-VI.) 2,69 3,22

Különbség - 0,53

Takarmányértékesítés

kg/kg

Napi testtömeg-gyarapodás

gr/nap

780

917

+ 137

Induló átlagtömeg

kg/állat

41,4

36,7

- 4,7

Záró átlagtömeg

kg/állat

110,8

106,5

- 4,2

Ráhizlalt tömeg

kg/állat

69,4

+ 0,6

nap

- 13

Átlag hizlalási nap

2. táblázat - Hizlaldai mutatószámok összehasonlítása

sertés szakmai műhely Az eredmények a 2014. nyári időszakában még tovább javultak. Jelenleg stabilan 950 g/nap hizlaldai testtömeg-gyarapodás felett és 2,5 kg/kg hizlaldai fajlagos takarmányértékesítés alatt vannak a számok. Az értékek alakulásából is látszik a genetika meg nem álló javulása. Bagon folyamatosan megújul a kanpark. Az újabban érkező kanok saját teljesítmény vizsgálati eredményei alapján már előre prognosztizálható a még ezeknél is nagyobb eredmények elérése. Természetes ahhoz, hogy ezeket az eredményeket el lehessen érni sok más dolog mellet a takarmányozást is a korábbi gyakorlattól eltérően át kell alakítani. A Dán genetika sajátossága a kiugróan magas napi takarmányfelvétel, hatalmas növekedési erély és az emésztőrendszer érzékenysége. A megnövekedett anyagcsere, jelentős gyomorsav termeléssel párosul. A genetika egyik legjellemzőbb problémája a gyomorfekély lehet. Szinte általánosságban alkalmazott Nátrium-hidrogén-karbonát (szódabikarbóna) segítségével lehet a problémát mérsékelni, de ennek dózisát nehéz meghatározni, hiszen a feleslegben keletkező gyomorsav mennyiségét sem tudjuk megmondani. Ezért a sav megkötésére részben használható a szóda normál adagolás mellet de, vele párhuzamosan ajánlott egy másik készítménnyel is kiegészíteni a takarmányt. A szódától eltérően nem a sav-lúg kölcsönhatás elvén működik, hanem semleges az állati szervezet számára. Megköti a felesleges savat és a bélsárral kiürül. Egy vékony film réteget képez, a gyomorban ezzel védi meg annak nyálkahártyáját. Összetétele főleg nátrium és alumínium szilikát. A termék neve HYDROXAL és már csekély dózis (1kg /tonna) esetén is jelentősen csökkenti a fekély kialakulásának esélyét. Ha a fekély kerül szóba, akkor a takarmányok nyersrost tartalmáról mindenképpen szót kell ejteni. Ez a Dán Duroc esetén fokozottan érvényes. A kisebb emésztőrendszer kapacitású, főleg Pietrain vérhányaddal rendelkező genetikai konstrukcióktól eltérően akár 1,5-2% is magasabb nyersrost tartalommal kell számolni. A klasszikus rosthordozók (korpa, napraforgódara) mellet repcedara, malátacsíra, lucernadara és szárított répaszelet is szóba kerülhet a receptkészítés során. A fokozott növekedési erély és az ebből adódó jelentősebb stressz terhelés miatt az antioxidánsokra és a

makro elemekre (Ca, P) is jelentős szerep hárul. Ki kell emelni a genetika magas szelén és E vitamin és Kálcium igényét is. Viszont a napjainkban még mindig igen drágán beszerezhető magas fehérje tartalmú takarmány alapanyagok pl. extrahált szójadara mennyiségét jelentősen lehet csökkenteni, mivel a genetika ezzel szemben igen toleráns. A speciális formulázásnak köszönhetően a Dán Duroc takarmányok önköltségei nem érik el a hagyományosabb genetikák takarmányköltségeit. Az egyes tápok egységára között akár 3-6% eltérés is lehet a Duroc javára. Már ennek köszönhetően is egy állatra vetítve akár 500-800Ft takarmány költségcsökkenést is el lehet érni, és akkor még nem számoltunk a genetika javító hatásával sem. A példaképpen hozott telep esetében is az első realizált tényező a takarmány átlagárak csökkenése volt. A jelentős fajlagos takarmányértékesítés javulás pedig tovább gyarapította a telep eredménytermelő képességét. A Dán Duroc spermát használó partnereink esetében a telepen található sokféle kocaállomány ellenére, minden esetben jelentősen javulni tudtak a hizlaldai mutatószámok. Szinte mindenhol minimum másfél-két hét elkészülési idő csökkenés mutatkozott, a korábbihoz hasonló vágási élőtömeg elérése esetén. Ez már azt is jelentheti, hogy vannak olyan telepek ahol így akár 150 életnap és 80 hizlalási nap alá is tudott csökkeni az elkészülés idő. Így a hizlaldák forgási sebessége jelentősen megnőtt és az egy év alatt 4 turnus elérése már lényeges könnyebb. Összességében a Dán Duroc végtermék kanok használatával a telepek versenyképessége az egyre nehezedő gazdasági körülmények ellenére is javulhat, a költségcsökkenés és hozamemelkedés segítségével.

KONDA IPSOS

SERTÉS takarmányozás

„MIBEN SÁNTIKÁL A KOCA?” Koca sántaság azonosítása, kezelése és megelőzése A kocaproduktivitás majdnem megduplázódott az elmúlt 40 évben. Ez azt jelenti, hogy a vemhes kocák a több bennük lévő malac és a megnagyobbodott méh miatt nagyobb súlyt „cipelnek”. Ez mozgásszerveiknek fokozott igénybevételt jelent.

Alpár Botond – sertés takarmányozási szaktanácsadó

fialást követő szoptatási időszakban a több malac magasabb tejtermelést is igényel a kocától, mely a csontokból nagyobb mennyiségű kálciumot és foszfort mobilizál. Amikor koca sántaság takarmányozási okait keressük, akkor gondolnunk kell arra, hogy ez csak a puzzle egy darabja. Például TECHNOLÓGIAI HIBÁKAT NEM LEHET TAKARMÁNYOZÁSSAL MEGOLDANI! A tenyészkocák életteljesítménye nagymértékben befolyásolja egy sertésállomány jövedelmezőségét. Állandó kihívást jelent a kocaállomány optimális koreloszlásának fenntartása, azaz folyamatos kocaselejtezés (állomány fiatalítás) mellett fenntartani egy masszív, kiválóan termelő, zömében 3-5 paritású kocákból álló törzset. A költséghatékonyság szempontjából kulcsfontosságú az alacsony paritású (előhasi, másod-, harmad fias) kocák idő előtti kiesésének csökkentése. A kocák selejtezésének okai árutermelő állományokban (paritástól függetlenül) %

Anglia

USA

Franciao.

Hollandia

Terméketlenség

17,84

24,60

31,00

25,20

Ösztrusz hiánya

7,77

9,10

5,40

9,00

Összesen:

25,61

33,60

36,40

34,20

Szaporodási zavarok

Alacsony produktivitás Elöregedett koca

28,51

8,70

27,20

11,00

Kicsi almok

2,08

14,10

4,00

6,20

Bénultság, sántaság

Egészségügy/fizikai sérülés

7,66

3,10

16,00

Malacnevelő képesség

3,84

4,90

8,40

13,90

Sántaság/lábproblémák

7,34

13,20

8,80

10,50

Halálozás

5,47

7,40

6,50

Vetélés

1,89

2,80

Egyéb

17,60

15,00

5,90

8,20

A koca sántaságot okozhatja elsődleges- vagy másodlagos fertőzés, nem megfelelő tartástechnológia-környezet, hiányos takarmányozás, esetleg állatgondozói durvaság, türelmetlenség (ez utóbbit reméljük el is felejthetjük, foglalkozzunk inkább a többivel).

Forrás: London SwineConference, 2007

Ugyanezen adatgyűjtés során az is kiderült, hogy fiatal kocák esetében a selejtezések két legfőbb oka a reproduktív zavar és sántaság, mely 42% ill. 17%-ot tesz ki az előhasiak és 35% ill. 16% a másod fias kocák esetében. Az árutermelő telepek tenyésztésre fordított költségein belül a kocautánpótlás (vásárlás, nevelés) nagy hányadot tesz ki. Szaporodási zavarok, mozgásbeli problémák, sántaság leginkább ezen a fiatal állatok körében fordul elő, legnagyobb mértékben ők halmozzák a non-produktív napokat. Egy kocaállomány átlagos életteljesítményét ezért elsősorban a szűz kocasüldők, előhasi- és másod fias kocák kiesésének csökkentésével javíthatjuk. Ehhez azonban az kell, hogy minél korábban felismerjük, és kezeljük a problémákat, illetve fordítsunk gondot a megelőzésre.

KONDA IPSOS

SERTÉS takarmányozás Egyes baktériumok képesek önállóan, primer kórokozóként sántaságot kialakítani. A másodlagos fertőződések sérüléseken keresztül indulhatnak el, melyek legtöbbször a vállon, lábszárakon, csülkön keletkeznek. Ezeket a sérüléseket több kevesebb sikerrel kezelni tudunk, de a fertőzések megelőzése szempontjából leghatékonyabb magának a sérülésnek az elkerülése. Ehhez fel kell derítenünk azokat a technológiai hibákat, amelyek sérüléshez vezethetnek (szűk technológiai elemek, éles beton peremek-, fellépők, rossz minőségű- lyukas padozat, kiálló reteszek, zárak stb.). Az egészséges, erős csontozat, -izmok, -csülök kialakulásában viszont igenis nagy szerepe van a takarmányozásnak. Az optimális tenyészkondíció elérésben és megtartásában szintén nagy szerepe van a koca takarmányozásnak, etetés-technológiának, azaz az adagoknak. A túlsúlyos koca – azon túl, hogy nehezebben mozog – lába és csülke is nagyobb igénybevételnek van kitéve, könnyebben sérül. A sánta, bénult kocának viszont fájdalmai vannak, csökken az étvágya, testsúlyából veszít, ennek következtében romlik a fertilitása.

Epiphyseolysis – porcosodási rendellenesség következtében a combcsont fej elválik, gyakorlatilag csípő törés következik be.

Osteomalacia – csontlágyulás nem megfelelő Ca és P illetve D-vitamin ellátottság esetén. Előidézheti nagyfokú Ca mobilizáció is pl. kocatejen keresztül (szoptatási időszak végén nagy almokat szoptató egyedeknél). A helyes Ca, P és D-vitamin bevitelen kívül szintén ügyeljünk a helyes elektrolit egyensúlyra (dEB) vemhesség alatt (220meq/ kg a vemhesség elején, 250meq/kg a vemhesség végén). Arthritis – egy vagy több ízület gyulladása, legtöbbször baktériumok okozzák (Actinobacillussuis, Haemophilusparasuis, E. coli, Staphylococcusok és Streptococcusok és Mycoplasmahyosynoviae).

A sántaságot leggyakrabban a következő szöveti elváltozások okozhatják Osteochondrosis (OC, OCD) – leváló csont-porcgyulladásos betegség, boncoláskor a váll-, a csípő-, a térd- és könyökízületekben az ízületi porc egyenetlen, elvékonyodott vagy véresen beivódott. Főként kocasüldőknél, fiatal kocáknál jellemző. Tenyészsüldő nevelés alatt korlátozzuk a növekedést (550-600g/nap), hogy szinkronban legyen a fizikai gyarapodás, a csontosodás az ivari fejlődéssel. Figyeljünk a takarmány elektrolit egyensúlyára (dEB min. 220meq/kg), kerüljük a savanyítást, mert rontja az ásványi-anyag beépülést a csontokba.

Bursitis – a térdek illetve a könyök környéki duzzanat, mely az inakat körülvevő tömlő (bursa) felpuffadása okozza. A bőr megvékonyodik, megrepedve másodlagos fertőzésnek adathat utat. Oka túl kemény padozat, nagy terhelés (túlsúly). Csülök problémák – ide tartozik a csülök túlzott kopása, túlnőtt szaruképletek a csülkön, a fattyúcsülkön, a sarokvánkos túlburjánzása (rongyostalpúság) vagy eróziója, sarok- szarutalp repedések, sekély vagy mély szétválás a fehér vonal mentén, keresztirányú vagy hosszanti repedések a szarufalon, a párta és a csülkök közötti bőrterület és bőr alatti kötőszövet beszűrődése, gennyes gyulladása (panaritium). A csülök sérüléseken keresztül bemeneti kapu nyílik a kórokozóknak, melyek megtámadhatják az ízületeket, tályogokat okozhatnak.

ujjnyitó ín párta és szaruszegély

mély ujjhajlító ín

disztális izület

szezámcsont sarokvánkos szarusarokvánkos

szarufal szarutalp fehér vonal

KONDA IPSOS

SERTÉS takarmányozás P1 1. ujjperc

• A legkevesebb csülökprobléma természetesen almos

fattyúcsülök P2 2. ujjperc

szarusarokvánkos szarutalp szarufal fehér vonal

P3 3. ujjperc

A csülökproblémák prevenciója, kezelése • Ki kell küszöbölni a hajlamosító technológiai elemeket

(nagy lépcsők, éles peremek, csúszós-nedves padozat, beton aljzat hibái, tönkrement taposórácsok, kiálló vasak stb.)

A takarmányozás szerepe B7-vitamin Az A-, D-, C- és E-vitaminoknak nagy szerepe van a mozgásszervek kifejlődésében. Amikor sántaságot tapasztalunk egy sertéstelepen akkor legtöbbször a Biotin (B7-vitamin) kerül szóba. Valóban felelős a lábvégeken található szaruképletek keménységéért. Optimális szintjére vonatkozóan kocák takarmányba 0,15 és 0,50 mg/kg közötti tartományban többféle javaslat is létezik a szakirodalomban. Általánosságban a 0,2-0,3mg/kg szinttel kiegyezhetünk. Tapasztalatunk szerint extrém módon megemelt dózisa sem oldott meg zömében technológiai okoknak betudható lábproblémákat. Makroelemek A Ca és a P természetesen

KONDA IPSOS

• •

•

(szalmás) tartásnál ill. a betonozott technológiák közül a zárt egyedi rendszerben van. Megfigyelések szerint a legtöbb lábproblémás egyed a csoportos de osztott etetős rendszerben van. A chip-es rendszereknél a kocáknak viszonylag nagy távolságokat kell megtenniük a pihenőhely illetve az etető között. Rendszeresen mossuk, fertőtlenítsük a termeket, kutricákat Alkalmazzunk „lábfürösztő” vagy léptető tálcát, melybe nagy nedvfelszívó és fertőtlenítő hatású alomport teszünk (Agrofeed Kft.: PIGIZEL T) vagy fertőtlenítő folyadékot. Kezeljük a sérült csülök felületeket antibiotikum (pl. klórtetraciklin) tartalmú spray-vel amikor a koca viszonylag nyugalmi helyzetben van (egyedi állás, fiaztató) Szükség esetén végezzünk csülökápolást (ujjakon, szarufalon, szarutalpon-sarkon, fattyúcsülkön)

alapvető táplálóanyagok a szervezeti szilárdság, csont erősség szempontjából. A csontosodási és csontképződési folyamatokat a szervezet több hormonja, vagy hormonszerűen működő anyag szabályozza, bonyolult, visszacsatolásokkal. A parathormon mobilizálja a kálciumionokat („kiszippantja” a vérbe és az extracelluláris térbe) és ezáltal csökkenti a csontállomány kalciumszintjét. A calcitriol serkenti a csontlebontást, szabályozza a kálcium és a foszfor bélből való felszívódását. A calcitonin megakadályozza a kálciumionok kivándorlását a csontállományból. Azt lehet mondani, hogy a parathormon és a calcitonin ellentétes működését a D-vitamin szabályozza egészséges mértékű jelenlétéve. A takarmány elektrolit egyensúlya (dEB), közvetve a koca vérének pHja, nagymértékben befolyásolja a

csontosodást. A takarmány kation irányba eltolása (alkalózis) közvetve a csontokba való beépítést serkenti. A NaHCO3 (szóda) bekeverése segíthet a probléma megoldásban… dEB (meq/kg) = 1,000 - [Na(g/ kg)/23 + K(g/kg)/39 - Cl(g/kg)/35.5] Mikroelemek

A Mangán hozzájárul az egészséges ízületekhez, inakhoz és a megfelelő csontosodáshoz. A Cink az irha (corium) egészségéért, és a sebek gyógyulásáért felelős. A Réz a kapcsoló szövetek és a fehér vonal egészséges állapotáért felelős.

SERTÉS takarmányozás A Réz és a Cink együtt a szarusarok, a szarutalp, és a szarufal erősítésében és rugalmassá tételében (keratin képződésben) játszik fontos szerepet. A keratin (szaruanyag) fibrilláris szerkezetű fehérjeféleség, az epidermis legfelsőbb rétegének, a szarurétegnek fő alkotórésze. A takarmányon keresztül aminosav komplex formában bevitt mikroelemek könnyebben hasznosulnak és az immunrendszer támogatása révén közvetve lerövidítik a káros gyulladásos folyamatokat. Az Agrofeed Kft. „AS6500 Heavy Metal nyomelem kiegészítő 0,1%” néven forgalmaz egy speciális előkeveréket, mely Cu-Zn-Mnet és antioxidánst tartalmaz. Gyakorlati példa A Kórógy-Pig Kft. 1250 kocás sertéstelepén a kocaszállások korszerűsítése 2013. év végén fejeződött be. A tenyészállatok az egyik legmodernebb chip-es etetéstechnológiával, komplett légtechnikával, illetve rácspadlós, pihenőteres rendszerrel kialakított épületekbe kerültek elhelyezésre. A kocák etetőállásokba szoktatása nem kis kihívást jelentett a telepnek.A 3 db, egyenként 300 férőhelyes szállásokban a betanítás mintegy négy hónapig tartott. Az addig kiscsoportos zárt rendszeren tartott kocák tömeges sántaságának megjelenése komoly fejtörést jelentett a telep vezetésének. A problémák elsősorban a csülkök gennyes gyulladásában jelentkeztek, tömegessé váltak a „topogós” kocák. Az Agrofeed Kft. szaktanácsadóival végigbeszélve az új tartástechnológiai elemeket, az alábbi lehetséges kiváltó okok kerültek előtérbe:

• a korábbi mozgásszegény tartást felváltotta az állandó

mozgással járó technológia • a heti három mosás felpuhította a körmöket, csúszóssá tette a padozatot • az intenzív tréning, illetve a rendszeressé vált mozgás „lemerítette” a kocákat, csökkentve azok ellenálló képességét A feltárt problémákra az alábbi változtatások kerültek bevezetésre: • heti egy mosás a korábbi három helyett, a körmök

felpuhulásának visszaszorítása érdekében • mosást követően fertőtlenítés, a kórokozók felpasszálódásának kiküszöbölésére • a pihenőterek napi trágya letolása, majd alomfertőtlenítővel történő felszórása, így fertőtlenítve és szárazon tartva azokat • kocák mikroelem feltöltése speciális kiegészítővel (Heavy Metal), az ellenálló-képesség növelése, illetve a lábak megerősítése érdekében • folyamatban van egy genetikai átkeresztezés a masszívabb, jobb lábszerkezettel bíró • tenyészállomány reményében A bevezetett változtatások nem várt gyorsasággal, mintegy két hét elteltével hihetetlen javulást eredményeztek. Két hónap után a problémák nagy része megszűnt, de azzal továbbra is számolni kell, hogy az intenzív tartási rendszerekben, magas termelési színvonal mellett mindig előfordulhatnak lábproblémák. Az optimális kocakondíció megvalósításához telepre adaptált kocatakarmányozási programra van szükség.Kérjük, vegye igénybe szaporodásbiológus- és takarmányozási szakembereink segítségét.

KONDA IPSOS

SERTÉS takarmányozás

Aktuális: A mikotoxin vizsgálatok buktatói! A betakarítások körül, és azon kívül is nagyon sok eső hullott az idei évben.

Ezért a mikotoxin termelő fonalas gombák szaporodásához, a legideálisabb környezeti tényezők közül mindegyik teljesül a 2014-es évben:: • Relatív páratartalom 60% vagy magasabb. • A Hőmérséklet 15-30°C között, vagy 30°C felett napokig. • Stressz az érintett növényen, szárazság, túl sok víz, rovar

invázió. • A betakarítás utáni magas nedvesség tartalom, 14% vagy magasabb.

Szeretnénk, ha a mikotoxin vizsgálatok akár gabonákból vagy akár kész takarmányokból is történjenek, találják meg a toxinokat ha ott vannak, hogy eredményesen és főleg gazdaságosan tudjunk védekezni! A következő cikkben a mintavétel helyességének a fontosságáról, valamint az elkövethető hibák jelentőségéről, majd egy rövid összefoglaló a helyes , gyakorlati mintavételezésről szól. Ha a vizsgálatok pedig visszaigazolták a mikotoxinok jelenlétét, védekeznünk kell, így egy általunk használt és valóban jól és költséghatékonyan működő terméket szeretnénk bemutatni!

Tanyi Ervin, RomerLabs® Ausztria, Tulln

Mintavétel a mikotoxin vizsgálatokhoz

mintavétel egy statisztikai eljárás, amely során egy nagyobb tételből kijelölünk egy meghatározott mennyiségű mintát olyan módon, hogy a vizsgált paraméter aránya és eloszlása megegyező legyen mind az alapsokaságban (ellenőrzött tétel), mind az eltávolított részben (minta). Majd a mintát vizsgálatoknak vetjük alá, hogy annak eredményei alapján az alapsokaságra megalapozott következtetéseket vonhassunk le.

sebb mintát veszünk, majd ezeket egyetlen nagy „tételmintában” összesítjük, (2) a teljes tételmintát finom szemcseméretűre őröljük, és reprezentatív rész-mintavételezéssel kiveszünk belőle egy kisebb mennyiséget, az „analitikai mintát”. (3) Ezt követően az analitikai mintából extrakcióval kivonjuk a mikotoxinokat, végül meghatározzuk azok mennyiségét.

A mikotoxinok vizsgálata egy összetett folyamat, amely alapvetően három részből áll: (1) a vizsgálandó tételből véletlenszerűen számos ki-

Ahogy pénzt és időt fordítunk a mikotoxinok szintjének meghatározására, a megfelelő mintavételezésre fordítandó többlet időmennyiség döntő jelentőségű a megismételhető mikotoxin vizsgálati eredmények érdekében. A mintavételezést ellenőrizni kell a megfelelő eljárások alkalmazása mellett.

KONDA IPSOS

Az elmúlt időkben a mikotoxinok meghatározására kidolgozott analitikai eljárások folyamatos fejlődését figyelhettük meg. Ugyanakkor, még ha elfogadott vizsgálati eljárással is dolgozunk, számolnunk kell azzal, hogy minden egyes említett lépést bizonytalanság terhel. Számos tudós által elvégzett kutatás igazolja, hogy rendszerint a mintavétel legjelentősebb hibaforrás a mikotoxinok vizsgálata során [1, 2, 4, 5, 6]. Például az aflatoxin vizsgálatokat terhelő hiba közel 90%-a a mintavételhez köthető.

SERTÉS takarmányozás A mikotoxinok vizsgálata során felmerülő jelentős mintavételi hibák két fő tényezőre vezethetők vissza: a mikotoxinok koncentrációja nagyon alacsony az ellenőrzött termékekben (a „ppb probléma”), valamint eloszlásuk nem egyenletes a vizsgált tételekben. Annak ellenére, hogy egyes gabonaszemekben a mikotoxinok szintje kiugróan magas, összességében egy nagyobb gabona tételben a mikotoxin koncentráció általában nagyon alacsony. Az általánosságban használt mértékegység „parts per billion” (ppb – 1 rész az egy milliárdból). Ne feledje azonban, hogy a mikotoxinok már ilyen alacsony koncentrációkban is hatással vannak az emberek és állatok egészségére!

akkor minél nagyobb mértékű a szennyezettség, annál valószínűbb az egyenletesebb eloszlás. Ellenkező esetben, amikor egy toxin koncentrációja alacsony egy gabonatételben, az egyenlőtlen eloszlás fokozottabban nyilvánul meg A helyesen elvégzett vizsgálat során az ellenőrzött tétel átlagos szennyezettségét határozzuk meg. Ha nem a megfelelő mintavételi eljárást követjük, akkor a vizsgálati eredmény valószínűleg alacsonyabb lesz a tételre jellemző, valós mikotoxin koncentráció értéknél (pl. ha kizárólag toxin-mentes vagy alig szennyezett területekről történik a mintavétel) vagy épp ellenkezőleg, magasabb lesz annál (amikor a „gócpontokból” vesszük a mintát). A fals negatív eredmények igen gyakoriak a mikotoxinok vizsgálatakor, amely nagyrészt a nem megfelelő mintavételnek és minta előkészítésnek a következménye. Amikor kevés egyedi mintát veszünk vagy a teljes tételminta túl kicsi, sokkal nagyobb az esélye, hogy „elhibázzuk” a szennyezett gabonaszemeket, mint annak, hogy pont eltaláljuk azokat és belekerüljenek a vizsgált mintába. Az ilyen típusú eredmények akkor is előfordulnak, amikor a teljes tételmintát részegységekre osztják még a darálás előtt. A fals negatív eredmények normális esetben 5% körüli szinten mozognak, de elérhetik akár a 90%-ot is! Másrészről a fals pozitív eredmények magasabbak, mint a reprezentatív érték. Ez a fajta eredmény kevésbé gyakori, mint a fals negatív. Ugyanakkor mind a fals negatív, mind a fals pozitív eredmények károsak, hiszen jelentős gazdasági veszteségek forrásai lehetnek A helyes mintavétel jelentősége akkor válik nyilvánvalóvá, amikor végiggondoljuk, hogy például egy vasúti kocsi 55-80 t, egy teherautó pótkocsija pedig kb. 20 t kukoricát tartalmaz és ebből 20-50 g ledarált mintát vizsgálunk, amelynek tükröznie kell az egész tételt. Ahhoz, hogy biztosítsuk a vizsgált minta reprezentativitását, megfelelő mintavételezési technikákat kell alkalmazni. Egy vasúti vagonban vagy teherautóban szállított gabona legfelső rétegéből vételezett minta vagy egy a szállítóeszköz ürítése során vett „vödör” minta NEM reprezentatív az ellenőrzött tételre vonatkozóan, ezért használatuk nem javasolt. Azáltal, hogy a gabonaáramnak csak egy részét mintázzák, a mintavételt végző személyek szintén befolyással lehetnek arra, hogy a minta mennyire jellemzi a vizsgált tételt. Ezért a lapáttal vagy kézzel történő mintavétel nem megengedett hivatalos vizsgálatok során.

Ellentétben a fehérjékkel vagy a nedvességtartalommal, a mikotoxinok nem találhatóak meg minden gabonaszemben. Szélsőséges esetekben a mikotoxinok csak néhány kalászon vagy gabonaszemen vannak jelen egy egész gabonatáblán. Ez azt jelenti, hogy míg egyes szemekben magas a toxinok szintje, addig más szemek egyáltalán nem tartalmaznak toxinokat. Ez annak a következménye, hogy a penészgombák nem egyenletesen nőnek a mezőkön vagy a gabonatárolókban. Így a mikotoxinok is hajlamosak koncentrálódásra foltokban, úgynevezett gócpontokban, mialatt a tétel fennmaradó része toxinoktól mentes. Ugyan-

Az olyan alkotóelemek, mint törtszemek vagy idegen anyagok, eloszlása általában nem egyenletes a teljes rakományban. Amikor a gabonát egy tárolóba (teherkocsi, vagon vagy siló) ürítik, az összetevők elkülönülnek méretük, sűrűségük és alakjuk szerint. Betárolás során a kisebb méretű részecskék a középpont közelében koncentrálódnak, a nagyobb méretű anyagok és szemcsék pedig a tároló külső része felé vándorolnak. Kitároláskor fordított szegmentáció figyelhető meg. Ezek a jelenségek magyarázatot adnak arra, miért kulcsfontosságú a helyes mintavételi séma alkalmazása és az egyedi minták száma annak biztosítására, hogy a minta valóban az ellenőrzött tétel jellemezőivel rendelkezzen. Mikotoxinokkal kapcsolatosan gyakran találkozunk a következő kérdéssel: „Mi a legjobb módszer ennek vagy annak a toxinnak a vizsgálatára?” Sokan úgy vélik, hogy kizárólag a legkorszerűbb, nagy értékű műszeres vizsgálatok révén kaphatunk pontos eredményeket. Csak a legnagyobb érzékenység, szelektivitás és a legalacsonyabb kimutatási határ lehet elég jó. Kizárólag abban az esetben, ha kellő figyelmet fordítunk a mintavételezésre és felelős módon végezzük azt, jelenthetjük ki, hogy a költséges vizsgálati technológia nem kidobott pénz!

KONDA IPSOS

SERTÉS takarmányozás

Gyakorlati javaslatok a mintavételekhez Ahhoz, hogy egy mintát reprezentatívnak értékeljünk, az alábbi feltételeknek kell megfelelnie: • a tételből megfelelő mintavevő esz-

•

• •

közzel vételezett: nem mozgó gabonatételből réteg-mintavevő rúddal, mozgó gabonából mintaosztó elven működő mechanikus vagy „pelikán” típusú mintavevővel. mintavételi sablon alapján olyan eljárással vételezett, amely biztosítja, hogy az ellenőrzött tétel minden része mintázására kerül (lásd 1. ábra). a tétel nagyságának és a mintázott anyagnak megfelelő méretű. Pl. egy pótkocsiról vagy vasúti kocsiból kukorica esetén 2,5 - 5kg minta, búza vagy árpa esetén 1,5 – 2,5 kg minta vételezése szükséges. megfelelő jelöléssel azonosított a mintavételi zsákon. a további kezelés során ügyelni kell a reprezentativitás fenntartására. Ez azt jelenti, hogy a mintákat száraz, hűvös helyen kell tárolni két- vagy háromrétegű papír vagy levegőáteresztő textil zsákokban. Soha ne szállítsa a mintákat műanyag zsákokban, mert az elősegítheti a penésznövekedést, ha a minta nedvességtartalma meghaladja a 14%-ot.

Mintavétel keveréktakarmányokból Amikor keveréktakarmányokból veszünk mintát mikotoxin vizsgálatokhoz két helyzet állhat elő: 1. Egy vagy több takarmány össze-

tevő szennyezett volt mikotoxinokkal a keverék összeállításakor: A mikotoxinok eloszlása egyenletesebb a takarmányban, mint az a szennyezett alapanyagokban megfigyelhető volt. Ennek az oka, hogy az adott összetevő le lett darálva és el lett keverve a takarmányban. Keveréktakarmányok esetében 1 kg minta elegendően reprezentatív. 2. A takarmányban található mikotoxinok a bekeverés után keletkeztek a nem megfelelő tárolási körülmények következtében (pl. 14% vagy magasabb nedvességtartalom): mikotoxinok általában

egyenlőtlenebb eloszlást mutatnak. A penészek először a takarmánytároló nedvesebb területein kezdenek el szaporodni, majd növekedésük következtében lassan elindulnak a kevésbé nedves területek irányába. Ebben az esetben javasolt 1 kg mintát venni a tároló nedvesebb zónáiból (általában a külső élekből és sarkokból) valamint 1 kg mintát a tároló középső részeiből. Ugyanakkor, a nagyobb biztonság érdekében, mindig feltételezze azt, hogy a vizsgált tételen belül nem egyenletes az eloszlás.

1 ábra: Mintavételi sablon. A piros körök jelzik azokat a területeket, ahonnan fokozottan javasolt a mintavétel. A zöld jelölések a további lehetséges mintavételi pontokat mutatják nagy tételek esetében. Az egyedi mintákat le kell darálni, majd alaposan össze kell keverni. Ezt követően kb. 2 kg részmintát javasolt beküldeni laboratóriumi vizsgálatra.

Amennyiben a mintavétel során kellő körültekintéssel járunk el, a vizsgált gabonatétel átlagos mikotoxin szennyezettsége akár gyorstesztekkel is megbízhatóan meghatározható. A szűrővizsgálati tesztek új generációjához tartoznak az AgraStrip immunkromatográfiás tesztcsíkok, amelyek leegyszerűsítik a mintaelőkészítést és lerövidítik a mikotoxin vizsgálat idejét 10 perc alá. Fontos ugyanakkor, hogy ellenőrízzük a használni kívánt vizsgálati teszt alkalmazhatóságát azokra az áruféleségekre, amiket vizsgáni tervezünk. A gyorstesztek jellemzően csak mezőgazdasági alapanyagok vizsgálatára alkalmasak, takarmányok esetében a mikotoxinok meghatározását referenciamódszerekkel javasolt elvégezni.

KONDA IPSOS

SERTÉS takarmány-kiegészítők

Toxinok ellen garantáltan! Szijjár tó Pál – takarmány-kiegészítő üzletágvezető

A mi szakembereinket is, nagyon nehéz meggyőzni a különböző toxinkötő készítmények hatásosságáról, mert túl sok van belőlük a piacon, és mert a hatékonyságuk nagyon sokszor nem bizonyítható egyértelműen. A mikotoxinok elleni védekezés az elkövetkező időszakban a sikeres termelés alapját jelentheti, de csak abban az esetben, ha az összes lehetséges káros hatástki tudjuk védeni, vagyis ha a megfelelő toxinmegkötő terméket használjuk. Ez közös érdekünk! A Jefo SP terméket már 4 éve használjuk és javasoljuk a partnereinknek, a legfontosabb és számunkra is a legmeggyőzőbb tulajdonsága, hogy költséghatékonyan működik, anélkül, hogy a fontos aminosavakat, vitaminokat vagy ásványi anyagokat megkötné! És mi garantálja, hogy a javaslatunk helyes? A tapasztalatok, partnereink véleménye és eredményei, valamint, hogy évek óta a tenyészkoca és -kan takarmányainkban is használjuk, tehát a referenciák! A Jefo SP egy kombinált termék, ahol a szerves és szervetlen alkotók egymást hatását kiegészítve, nyújtanak erős védelmet. A következőekben bemutatom, hogy miért tartjuk ma a legjobb megoldásnak a mikotoxinok elleni védekezéshez. A Jefo SP termék Franciaországban készül, egyedi gyártási technológiával. Egy keverési tétel 500 kg, a keverőbe minden összetevőt közvetlenül mérnek bele, nincsenek szállító csigák, felvonók stb. így nincs lehetőség a feltapadásra, és minden tétel tökéletesen homogén! Minden egyes tétel után, egy tisztított keverő tartályt használnak, még tovább fokozva azt a biztonságot, hogy a termék mindig azonos összetételű legyen, hiba lehetőség nélkül. Az Agrofeed számára ez a technológiai biztonság kiemelten fontos, mivel mi a saját termékeinkkel szemben is ezeket a magas követelményeket támasztjuk! A másik nagyon fontos tényező, a termék 3 fő összetevőjének a megfelelő aránya, a legmagasabb szintű toxin kötés, és a széles kötési spektrum érdekében. A termék 3 fő alkotója: az élesztőgomba (Saccharomycescerevisiae) sejtfal kivonat (β-Glükán), a nem aktivált növényi szén, és a HSCAS (hidratált nátrium-kalcium-alumínium-szilikát). Az arányuk hosszú évek fejlesztői munkájának eredménye és alapvetően határozza meg a toxinkötő képességet. A legmagasabb %-ban az élesztőgomba sejtfal kivonat (β-Glükán) van a készítményben, amely a fuzárium toxinokat és az aflatoxint is nagyon jól köti. Az élesztőgomba sejtfal kivonatnak, mint „prebiotikus” anyagnak más fontos hatásmechanizmust is tulajdonítanak: a bélflórára, a patogének (Kóliformok) részbeni gyérítésével, és az immunrendszer serkentésén keresztül az állatok immunválasz készségére, való hatásait. Az immunrendszer stimulációja nagyon fontos, növeli az ellenálló képességet így még nehezebben tudnak a szövetekbe jutni a toxinok vagy kórokozók. A következő fontos összetevő a növényi eredetű szén, amely tölgyfából készül egy szabványosított szenesítési eljáráson keresztül. Az eljárás során a szén szerkezete porózus lesz, mikro pórusok hálózatával és nagy megkötő felülettel, de nem aktivált állapotban marad, így nem köt meg vitaminokat és

ásványi anyagokat. A növényi szén magas százalékban köt mikotoxinokat és enterotoxinokat is, amelyeket a különböző kórokozók termelnek, (Klosztrídium, Kóliformok, Szalmonella), így csökkenti a megbetegítő képességüket. A HSCAS (bentonit-montmorillonit) agyagásvány, főleg az aflatoxin és egyes trichotecének kötését végzi! Ez egy olcsóbb összetevő, de jól kiegészíti a szerves összetevőket, a poláros toxinok kötésével. Általában a mikotoxinkötő termékek nagy része, agyagásvány alapú, a JefoSP-nél ez csak a kiegészítő rész. Toxinok ellen garantáltan: Jefo SP Általában nem egy bizonyos mikotoxin fordul csak elő a takarmányokban! A mikotoxin vizsgálatok eredményeinek értékelésénél, nem kizárólag az egyes toxinok szintjei számítanak külön-külön, hanem a többféle mikotoxin együtt, még alacsonyabb dózisokban is, negatív hatást okoznak! A magyarországi éghajlati viszonyok között, ahol minden mikotoxin előfordulhat, a széles hatásspektrummal rendelkező toxinkötő használata javasolt! Ne csak akkor kezeljük a takarmányokat, amikor probléma van, a preventív toxinkötő használat segíthet, hogy fenntartsuk a folyamatos jó termelési eredményeket, és a mintavételekből származó hiba lehetőségeit, vagyis a következményeit kiküszöböljük! Kiemelt jelentősége van a toxinkötő készítményeknél a gazdaságosság, vagyis a költséghatékonyság. A Jefo SP alacsony dózisban is jól működik, széles megkötő spektrummal, és nagyon költséghatékony!

KONDA IPSOS

SERTÉS takarmány-kiegészítők

GX-60 ISMÉT BIZONYÍTOTT A malac és koca tesztek pozitív eredményei láttán jogosan merült fel bennünk a kíváncsiság a GX-60 kipróbálásával kapcsolatban a hízó fázisban is. Lankó Ferenc – sertés takarmányozási szaktanácsadó

lehetőség még az év első felében realizálódni tudott. Ellenőrzött telepi körülmények mellet végeztük el a kísérletet, Danbred genetikájú sertésekkel. Az eredményeket az 1. táblázat mutatja meg. Paraméter Kísérlet kezdési időpontja Nyitó átlag testtömeg Vágás időpontja Hízlalási napok Átlag vágási testtömeg Napi testtömeg gyarapodás Eltérés Fajlagos takarmány felhasználás Eltérés Átlagos napi takarmányfelvétel

Me. nap kg/db nap nap kg/db g/nap g/nap kg/kg kg/kg kg/nap

GX 60 GX-60 2014.01.29 26,86 2014.04.28 89,00 115,41 932,33 14,51 2,63 -0,07 2,46

KONTROLL 2014.01.29 27,48 2014.04.28 89,00 107,68 917,82 2,71 2,48

A kontroll takarmányban kiváló minőségű napraforgó olajat használtunk. Az eredmények a két legfontosabb hízlalási paraméterben hoztak jelentős javulást. A napi testtömeg-gyarapodás és a fajlagos takarmány értékesítés is javult a GX-60 tartalmú sertéstakarmányok használata során, aminek következtében közel 2000Ft/állat többlet eredmény sikerült elérni. Néhány genetika végtermék vonala a hízlalás utolsó fázisában étvágy szerinti takarmányozás mellett hajlamosabb lehet az elzsírosodásra. Ezzel a sertéstartás jövedelmezősége romolhat mivel a vágósertés minősítés alapja a színhúskihozatal. Ebben az évben a

1. táblázat: GX-60 használata a hízlalás során

kukoricatermés jó eredményekkel kecsegtethet, aminek köszönhetően ezen alapanyag ára olcsóbb lehet más kalászos gabonákéhoz képeset. A jobb takarmány önköltségi ár elérése érdekében az aratás után magasabb kukorica bedolgozására lesz igény. A zsírosodási problémát ez képes tovább súlyosbítani. A GX-60-ban található energia másként hasznosul, mint a kukoricában található keményítő, így jótékony hatással van a színhús kihozatalra. Használata mellett a csepegési veszteség is csökkenhet. A GX-60-ban található prebiotikumnak (xilo-oligoszacharid) köszönhetően az állatok általános emésztőrendszeri egészség állapotában lényeges javulása várható. A termék édes-sós (a sertések számára mindkét íz igen kedvező) íz hatásának következtében a kedvezőtlenebb ízű ipari melléktermékek is nagyobb dózisban használhatóak, a sertéstakarmányok költsége ezáltal tovább csökkenthető.

KONDA IPSOS A KONDA IPSOS az Agrofeed Kft. lapja, készült 500 példányban Felelős szerkesztő: Alpár Botond • Felelős kiadó: Szekeres István • Szerkesztőség: 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) 550-620, fax: (96) 550-621 • e-mail: premix@agrofeed.hu • www.agrofeed.hu Design: arttitude.hu • Az angol nyelvű cikkeket fordította: Alpár Botond

Központ: Agrofeed Kft. 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) 550-620 Fax: (96) 550-621

Ügyfélszolgálat: 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) 550-628 (30) 685-0389

Üzem: 6086 Szalkszentmárton, Vadas 7. Tel.: (76) 539-016 Fax: (76) 539-017 European Feed Additives and PreMixtures Quality System