KONDA IPSOS 12 . s z ám / 2 015. / 3. neg yedév
A Z AGROFEED K F T. SERTÉ S HÍRLE V ELE Képezzünk szakembert! (2-3.) • AXION®THERMOCONTROL – Fegyver a hő s tressz elleni küzdelemhez (3-5.) • Optimális termékenyítési időpontok A Bagi Mesterséges Termékenyítő Állomás Heti 2 alkalmas termÉkenYÍtŐ anYag kisZÁLLÍTÁSÁHOZ (6-9.) • Hízósertések takarmányozása egy kicsit másképpen (10-12.) • Sterptococcus suis – a sertéstelepek mumusa (13-15.) • A telepi rotáció optimalizálása új beruházások, illetve már működő telepek rekonstrukciója esetén (16-18.) • Érdemes–e több fajta befejező kant használni a telepen egyszerre? (19-20.) • Oroszországban tovább erősít az Agrofeed (20.)
Telepi menedzsment
Képezzünk szakembert! Az AGROFEED Kft. partnereinek bizonyára ismerős az az ábra, amelyben cégünk üzleti filozófiáját igyekeztünk tömöríteni.
Bolla Kálmán – sertés üzletágvezető
A
z ebben megfogalmazott gondolat egyre inkább aktualitást nyer, hiszen a sertés ágazat a hosszú idő óta tartó, kritikus piaci helyzete miatt, a talpon maradáshoz magas termelési színvonalat kell produkálni termelő üzemeinknek. Ennek az egyik legfontosabb biztosítéka a jól képzett, tapasztalt, az újra fogékony és motivált telepi szakember-állomány, amelybe beleértendő a telep fizikai dolgozói létszáma is.
Az elmúlt 10-15 évben a nagyüzemi telepek jó színvonalú üzemeltetéséhez szükséges ismeretanyag jelentősen bővült. A telepi rekonstrukciók során beépített gépi technológiák okszerű használata, az egyenletes telepi rotáció kialakítása és fenntartása, a szaporodásbiológiai eljárások ismerete és alkalmazása, az állategészségügyi technológiának megfelelő telepi rend fenntartása és a fizikai állomány motiválása a telepi menedzsment feladata. Ha ebbe alaposan belegondolunk, az előbb felsorolt feladatoknak való megfelelés még akkor is embert próbáló munka, ha ehhez megfelelő szaktanácsadói háttér áll rendelkezésre. A jól működő nagyüzemi sertéstelepeken kiváló szakemberekkel találkozunk, azonban gyakran tapasztalható, hogy az utánpótlás már kevésbé megoldott. Nem csak nálunk, hanem egész Európában jellemző, hogy a munkaerő képzettsége nem találkozik a cégek elvárásaival. Világszerte fokozódik a nyomás a szakképzett dolgozók munkaerőpiacán, és egyre nagyobb a szakemberhiány. Aki hosszú távra tervez, annak érdemes gondolkodni azon, hogy fiatal, ambiciózus szakembereknek biztosítson lehetőséget arra, hogy gyakorlatot szerezzenek olyan telepeken, ahol jó színvonalú szakmai munka folyik. Mint ahogy az élet annyi más területén is, – segítség és tapasztalat nélkül csak kudarcokat élhet át a kezdő szakember. Természetesen ehhez szükséges, hogy találjunk olyan fiatalokat, akik megfelelő alázattal hajlandók időt, ener-
2
KONDA IPSOS
giát áldoznia gyakorlat megszerzésére. A sertéstelepi gyakorlat megszerzése ugyanis áldozattal jár. Ahhoz, hogy egy telep valamennyi munkafolyamatát rendszerben látva irányítani tudja valaki, – minden területen készségszintű gyakorlati és elméleti ismeretre van szükség. Ezt pedig csak gumicsizmában és a disznó mellett lehet megtanulni, ami sokak számára nem vonzó pálya, pedig egyre nagyobb igény jelentkezik a jól képzett sertéstelepi vezető, ágazatvezető illetve nagyüzemi állatorvos iránt. Egyre többen látják be, hogy egy termelő üzem jövedelmezőségét a jó szakember szaktudásával, szorgalmával, rátermettségével meghatározza, és ehhez képest alakítják megbecsülésüket és anyagi ösztönzésüket is, hiszen a megszerzett tudás, gyakorlat érték. Az elmúlt évtől a somogytarnócai és mernyeszentmiklósi sertéstelep az Agrofeed Kft. tulajdonosi köréhez került, – így közvetlenül találkozunk a sertéstartás örömeivel és jelenleg hátrányaival is. Így a lovászpatonai kísérleti teleppel együtt 3000 kocát és szaporulatát magába foglaló telepek szakmai irányítása komoly szakmai kihívást jelent különösen úgy, hogy az említett két somogy megyei telep korábbi években produkált teljesítményei, naturális mutatói finoman szólva is nagyon gyengék voltak. A telep szinte teljesen új szakember állománya az Agrofeed Kft. sertés üzletágának munkatársaival összefogva, néhány hónap alatt a telep összes naturális mutatószámát jó szintre javították. Ebben is megmutatkozik a jó telepi menedzsment jelentősége. Nagyon fontosnak tartjuk az utánpótlás képzését is. Ennek érdekében a telepeken több gyakornokot is alkalmazunk, akik a telepek részterületeinek feladatait meg-
Telepi menedzsment · SERTÉS takarmányozás ismerve reményeink szerint, néhány év múlva jól képzett szakemberré válhatnak. Partnereink dolgozói számára is lehetőséget biztosítunk arra, hogy a lovászpatonai kísérleti telepünkön néhány napot eltöltsenek (természetesen a maximális állategészségügyi rendszabályok betartásával) és az itt található tartási technológiák működésével, takarmányozási renddel, szaporodásbiológiai eljárásokkal megismerkedjenek.
minőségű takarmányaival az AGROFEED Kft. komplex módon így igyekszik hozzájárulni a magyarországi sertéságazat egyre jobb színvonalú munkájához. A nap végén
Szívesen látjuk az egyetemek állattenyésztő szakos hallgatóit is szakmai gyakorlatuk megszerzésére. Erre irányuló tárgyalások folynak az egyetemek oktatóival. A bagi kantelep jó minőségű, kiváló genetikai hátterű szaporító anyagával a lovászpatonai kísérleti telepen folyó takarmányozási kísérletek eredményeivel a fiatalok szakmai képzésével, szakembereinek szaktanácsaival és jó
AXION® THERMOCONTROL – Fegy ver a hőstressz elleni küzdelemhez A szoptató kocák, az intenzív anyagcseréjük miatt, különösen érzékenyek a magas hőmérsékletre. 20-22C° felett, minden fok emelkedés 190 gramm napi takarmányfelvétel csökkenést eredményez, ami negatívan befolyásolja a tejtermelést is.
Laurent ROGER, Sertés üzletágvezető, CCPA Group
A
takarmányfogyasztás visszaesés kompenzálása érdekében, az állat megnöveli testtartalékainak mobilizálását. A szoptatás időszakában a koca takarmányfelvételének csökkenése miatt, a malacok súlygyarapodása és választási súlya is gyengébb lesz. A kocák választás utáni szaporodásbiológiai mutatói romlanak, növekszik a terméketlen állatok száma, kevesebb malac fog születni a következő fialásnál, megnő a választás és az ivarzás közötti időintervallum. A magas környezeti hőmérsékletből eredő takarmányfelvétel-csökkenés megelőzésére, bemutatunk egy speciális takarmánykiegészítő terméket, amely támogatja a szárazanyag- felvételt, ez az AXION®THERMOCONTROL. Takarmánykiegészítő termékek egyedülálló keveréke.
Specifikus növényi kivonatok javítják a takarmány emészthetőségét, stimulálják a kulcsfontosságú enzimek aktivitását (amiláz, lipáz, tripszin és kimotripszin), serkentik a hasnyálmirigy szekrécióját az epesavak termelését, tovább javítják az táplálóanyagok emészthetőségét és felszívódását. Az emészthetőség javításával az állatok képesek lesznek növelni a takarmányfelvételüket. Tartalmaz olyan növényi kivonatokat is, amelyek aktívak az általános anyagcsere szabályozásában, csökkentik a szívritmust, a légzésszámot (zihálást) és a testhőmérsékletet, nyugtatják az állatokat. Az elektrolit-szükséglet egyensúlyának javításával az AXION®THERMOCONTROL hozzájárul a kocák étvágyának javításához.
KONDA IPSOS
3
SERTÉS takarmányozás AXION® Kontroll THERMOCONTROL Kocák száma (db) 28 28 Összes született malacok száma kocánként (db) 12,4 12,32 Élve született malacok száma kocánként (db) 11,7 11,61 Választás nap 23 23 Választott malacok száma kocánként (db) 10,46 10,57 Választási alomsúly kocánként (kg) 74,06 76,42 Malacok átlagsúlya (kg) 7,08 7,23 Teljes takarmányfelvétel kocánként a szoptatás alatt (kg) 91,5 100,7 Átlag takarmányfelvétel kocánként (kg) 3,98 4,38 Átlagos testtömeg-vesztés kocánként (kg) 48,16 43,65
A hízófázisban szintén nagyon hasznos az AXION®THERMOCONTROL. A hőstressz hízóknál is a takarmányfelvétel jelentős csökkenését idézi elő, megváltoztatja az anyagcserét, amitől a hasított test zsírosabb lesz. A hízók nagyon érzékenyek a hőstresszre, mert nincs meg az a képességük, hogy a többlet hőmérséklettől izzadással megszabaduljanak.
Takarmány - felvétel g/nap
A környezeti hőmérséklet hatása a takarmányfelvételre, A környezeti hőmérséklet hatása a a hízók súlyától függően takarmányfelvételre, a hízók súlyától függően 3400 3200 3000 2800 2600 2400 2200 2000 1800 1600 1400
45 kg 60 kg 75 kg
+ 3% nagyobb alomsúly +272 gramm/malac +10% magasabb takarmányfelvétel +10% magasabb egyedi takarmányfelvétel -9% -kal kevesebb testtömeg vesztés
A hőmérséklet és a testtömeg-gyarapodás összefüggése hízóknál Hőmérséklet Celsius
17
20
24
28
DE felvétel (MJ/nap)
33,1
32,1
29,8
26,7
Napi testtömeg gyarapodás g/nap
900
915
876
793
A mellékelt eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy az AXION® THERMOCONTROL használata mellett a hízók napi takarmányfelvétele nőtt, melynek következtében a vágási súlyt 4 nappal korábban érték el. A hasított test súlya 2kg-mal nagyobb lett, valamint javult a húsminőségük is. Kocák száma a telepen Átlag hőmérséklet a kísérlet alatt A kísérlet időtartama
180 30 28 nap
90 kg
Kontroll
A XIO N® T H E R M O CO NTRO L
A kísérletben résztvevő állatok száma
600
600
A hizlalás időtartama nap
156
152
Vágási súly (kg)
100
100
Karkasz-tömeg
77
79
Hátszalonna-vastagság (mm)
14,5
13
12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28
Celsius
Kísérlet: Costa Rica 2015
A hőstressz nem csak a magas hőmérséklet miatt alakul ki! A hőstressz szintjének mérésére a „Hőmérséklet és Páratartalom Indexet” (HPI) angolul „Temperature Humidity Index” (THI) használjuk. A HPI érték figyelembe veszi a környezetben lévő relatív páratartalom és hőmérséklet szorosan összefüggő hatását, ezáltal egy egyszerűen alkalmazható eszközt kínál a hőstressz kockázatának értékelésére. Amikor a HPI érték 72 fölé emelkedik, az állatoknál már elkezd kialakulni a hőstressz, és ez már a teljesítményüket negatívan befolyásolja. Ami nagyon érdekes például, hogy a +25 °C hőmérséklet és az 50%-os relatív páratartalom kombinációja – ami semmilyen extrém szituációt nem jelent – máris HPI = 71 értéket ad. Minden, ami e fölé az érték fölé emelkedik máris hőstresszként értékelhető az állatok szempontjából!
4
KONDA IPSOS
SERTÉS takarmányozás A hőstressz súlyosságának értékelése és gyakorlati teendők Kocák HPI 30-67 között: Hízók HPI 30-69 között: Nincs hőstressz, a kedvező időjárási körülmények segítik az állatok termelését. Érdemes az időjárás előrejelzést figyelni és előre jelezni a lehetséges veszélyt!
Csökkenteni kell a takarmány rosttartalmát, a rostok emésztése magasabb hőtermelést idéz elő, ami rontja az állatok komfortérzetét hőstressz alatt. Az ivóvízbe adagoljunk C-vitamin-, és elektrolit-kiegészítést! Koncentrálni kell a takarmányokat, hogy enyhítsük a csökkent takarmányfelvétel hatásait. A szintetikus aminosavak használatát részesítsük előnyben a nyersfehérjével szemben! „Hőmérséklet és Páratartalom Index“ (HPI)
Kocák HPI 68-71 között: Hízók HPI 70-75 között: Enyhe hőstresszel állunk szemben, ha a körülmények 5 napnál tovább is fennállnak, a teljesítmény visszaeshet. Átlagosan 100 gramm/nap takarmányfelvétel-csökkenés jelentkezik egy 100 kg-os hízónál, míg kocáknál a csökkenés kb. 300 gramm/nap. Figyeljünk oda, hogy a szellőzés megfelelően működjön, az ivóvíz megfelelő mennyiségben és minőségben legyen elérhető. Ne legyenek túl kövér kocáink, valamint a fiaztatóban figyeljünk oda az infralámpák megfelelő elhelyezésére és beállítására. Kocák HPI 72-77 között: Hízók HPI 76-81 között: Már tipikus hőstressz szituációról van szó, a pénzügyi veszteségek jelentősek lehetnek. A takarmányfelvétel csökkenése egy 100 kg-os hízó esetében kb. 300 gramm/nap, míg kocáknál akár 1000-2000 gramm/nap is lehet. A testtömeg-gyarapodás visszaesik, a légzésszám felgyorsul, a zsírbeépítés emelkedik az izombeépítés kárára.
Kérjük, konzultáljon az Agrofeed Kft. szakembereivel. Amennyiben sikerült felkelteni érdeklődését bármikor meg tudja rendelni az Ön által alkalmazott premixet, koncentrátumot, kész takarmányt AXION®THERMOCONTROL-kiegészítéssel.
Az előzőekhez képest, az AXION®THERMOCONTROL termék használata kiemelten javasolt! Próbáljuk elkerülni az állatok mozgatását a legmelegebb órákban. Kocák HPI 78 felett: Hízók HPI 82-83 felett: Nagyon erős hőstressz éri az állatainkat, a pénzügyi károk jelentősek. A testtömegtől függően a napi súlygyarapodás 50-100 grammal csökken, romlik a takarmány-hasznosítás. Emelkedik a végbél hőmérséklet és a légzésszám. Kocáknál csökken a tejtermelés és az alom súlygyarapodása kb. 300 grammal naponta. A kocák testtartalékainak mobilizálása emelkedik, ami a következő ciklusok eredményét is rontani fogja. Nagyobb mértékben fordulnak elő betegségek és az elhullás is nő.
KONDA IPSOS
5
sertés szakmai műhely
Optimális termékenyítési időpontok A Bagi Mesterséges Termékenyítő Állomás Heti 2 alkalmas termÉkenYÍtŐ anYag kisZÁLLÍTÁSÁHOZ ...és a nyári időszak aktuális kérdései röviden...
Fülöp Vazul - szaporodásbiológiai szaktanácsadó
M
6
int arról a VivaGenAI Kft. partnerek már értesültek, a Bagi Mesterséges Termékenyítő Állomáson a heti 3 alkalmas (Hétfő, Szerda, Pénteki) kiszállításról átálltunk a heti 2 alkalommal történő kiszállításra. Ez a két nap alapvetően a csütörtök reggeli választáshoz optimalizált kiszállítási napok lettek: Hétfő és Csütörtök. Partnereink többször jelezték felénk, hogy a 3 napos kiszállítás kényelmesebb, tervezhetőbb, és biztonságosabb volt.
Mi változott tehát a spermafeldolgozás, vizsgálat során, és mik a kiszállított termékenyítő anyagok kritériumai jelenleg:
Mivel a rendelkezésünkre áll az optimális termékenyítési időpont, és mindent megtettünk annak érdekében, hogy a termékenyítő anyag hosszabb ideig is felhasználható legyen, biztonsággal dolgozhatunk a 2 napos kiszállítás mellett is a telepen (saját telepeinken kiváló eredménnyel használjuk fel a termékenyítő anyagot akár 4-5 naposan is). Természetesen azok a telepek, akik heti több alkalommal választanak, vagy a heti rotációk és a kocasüldő beállítások nincsenek rendszerben, azok nehezebb helyzetben vannak. Gyakran halljuk, hogy a hétfői termékenyítő anyag csak késő este ér oda a telepre, és már nem lehet felhasználni aznap. Mivel már ismert az úgynevezett PIGSIS (Pig Stimulation and Insemination System) rendszer, amely a választás-bebúgás időközéhez viszonyítva adja meg az optimális termékenyítési időpontokat, ezért ez már nem lehet indok a panaszra. Másik gyakori panasz hogy 3 napig vállaljuk csak a garanciát a termékenyítő anyagra. Igaz, hogy nekünk 3 napig áll módunkban azt ellenőrizni (labormintáink alapján), de mivel speciális 7 napos és 2 fázisú hígítót használunk, nagyon szigorú motilitás, agglutináció és morfológia, valamint eltarthatósági vizsgálat mellett, saját telepeinken már 4-5 napos termékenyítő anyaggal is gondmentesen dolgozunk folyamatosan.
• Speciális 2 fázisú, hosszú eltarthatóságot biztosító
KONDA IPSOS
• Csökkentettük a kanok bakter nyomását, célzott keze-
lésekkel, magasabb higiéniai paraméterek betartásával, germicid lámpák felszerelésével!
• Elértük az optimális kanlétszámot a telepen, szigorúan
betartva az ugratási gyakoriságot!
hígító használatát vezettük be (az első fázis direkt 4 antibiotikum tartalmú, speciális előhígító), és 2 fázisban kényszerhűtéssel hígítunk, valamint kiszállítás előtt és alatt pontosan 16-17 fokon tudjuk tartani a termékenyítő anyagot! A hígítók lehetővé teszik akár a 7 napos eltarthatóságot is (17 fokon tárolva)!
• Szigorú, a hígítás alatt legalább 2 alkalommal elvégzett
teljes spermavizsgálatot végzünk, 3 napos eltarthatósági vizsgálattal minden ejakulátum esetében, 2 hetente elvégzett morfológiai vizsgálatokkal kiegészítve, amit a hígíthatóságnál is figyelembe veszünk!
• Szigorítottuk a termékenyítő anyag kiadhatóságával
kapcsolatos paramétereket:
«« 3. napra is minimum 60% a motilitás index kötelező «« Maximum 30% morfológiai anomália tolerálható
(90% a kanoknak 10% alatti értékkel rendelkezik)
«« Maximum 2-es agglutinációs index tolerálható (1-5) • Az istállókban szigorúan 22 Celsius fok alatt tartjuk a
kanokat!
sertés szakmai műhely A fentiek tehát lehetővé tették a termékenyítő anyag heti 2 alkalmas kiszállítását. Röviden ismertetném a Csütörtök reggeli választáshoz optimalizált termékenyítési időpontokat (PIGSIS). Mivel e szakmai cikk nem a PIGSIS (az optimális termékenyítési időpontokkal foglalkozó kutatás és rendszer) bemutatásáról szól, ezért ennek részletes magyarázatától most eltekintek, csak a gyakorlati időpontokat mutatom be. Amennyiben bármilyen kérdés merülne, fel ezzel kapcsolatbankérem, jelezzék, és szóban vagy írásban tájékoztatom Önöket! A választott kocák PIGSIS termékenyítési rendszere Fontos tudni, a termékenyítés, és takarmányozás együttesen hozhat csak jó eredményt (különösen a hőstresszes időszakot tekintve). A választás legoptimálisabb időpontja munkaszervezési szempontból a csütörtök (a munkacsúcs a hét elejére esik). A kocákat legjobb, ha kimosott és higiénikus egyedi állásra választjuk (feltétele a jó termékenyítési rendszernek, adminisztrációnak, takarmányozásnak). Itt fontos megemlíteni, hogy amíg a süldők ivarzásához stresszhatásra lehet szükség, (adrenalin, kortizol), addig a jó kondícióban választott kocák nem igénylik a stresszt, sőt az egyedi, nyugodt és higiénikus állások jobb ivarzást és termékenyítési eredményeket tesznek lehetővé. Ezért a legjobb, ha a választás után egyedi állásokba helyezzük a kocákat. Ha lehetséges a következőket valósítsuk meg a választás utáni napokban: (0. nap = csütörtök = választás napja) PIGSIS menetrend a választás után (röviden), hormonkezelés NÉLKÜLI választott kocákra vonatkozóan: PIGSIS menetrend hormonkezelés nélküli választott kocákra 0. nap
CS
Választás (reggel)
1. nap
P
nyugalom
Kan lassú elvezetése a kocák előtt
2. nap
Sz
nyugalom
Kan lassú elvezetése a kocák előtt 2x (lerekesztés a kocák előtt éjszakára)
3. nap
V
nyugalom
Kan lassú elvezetése a kocák előtt délelőtt
4. nap
H
Ivarzás keresés, jelölés nyugalom (nincs termékenyítés)
5. nap
K
nyugalom
Ivarzás keresés, jelölés, termékenyítés reggel lehetőleg a kereséssel együtt, egy menetben (hétfő reggeli búgók). A hétfő reggeli búgók 2. termékenyítése kedd késő délután javasolt!
A fenti rendszer értelmezése: A 4. nap ivarzó kocákat még nem termékenyítjük, mert az ivarzó kocák ciklusa hosszabb az átlagnál, de az ovuláció rendszerint csak LH csúcs időszaka után 12-24 órával alakul ki (3x 24 óra legalább el kell, hogy teljen a választás után az LH csúcs kialakulásáig), tehát a spermium nem találkozik még optimális időben a levált petesejtekkel. A 4. nap reggel és délután talált (minden esetben kannal keresett, lovaglótesztet tűrő) kocák első rakása 5. nap reggel történjen meg. Ezt úgy célszerű végrehajtani, hogy a másnap reggeli (5. nap) ivarzó keresésnél, míg az aktuális ivarzókat keressük, jelöljük, kan jelenlétében a 4. napról talált kocákat már termékenyítjük is. Minden termékenyítést kan jelenlétében végezzünk! Termékenyíteni csak azt a kocát szabad, amelyik tűri a lovaglótesztet is a kan jelenlétében. A kocákat ne erőszakoljuk meg! Amelyik koca csak egy rakást tűr a lovagló teszttel és többet nem áll meg, ne is rakjuk! A mozgó, sivító, nyugtalan koca stressz hormonokat termel, mely ovulációt gátló hatású, a további termékenyítés idő és pénz kidobás. Ne feledjük, az első rakás ideje és minősége 80%-ban felelős a vemhességért. Ekkor a Hétfői sperma optimális időpontban kedd reggel kerül először termékenyítésre! (0 nap, a választás napja, pl.: Csütörtök) 4. napig ivarzó kocák (pl.: Hétfő) Korai-hosszú ciklusos kocák: max. 3x termékenyítés, de a 2x termékenyítés is ugyanolyan eredményű! • Ivarzás keresés reggel: elvezetjük a kant az egyedi állá• •
6. nap
SZ
nyugalom
Ivarzás keresés, jelölés, 1. termékenyítés az aznapi búgó kocák esetén aznap délután van! 2. termékenyítésük másnap (Csütörtök) reggel!
7. nap
CS
nyugalom
Ivarzás keresés, jelölés, termékenyítés 1. termékenyítés az aznapi búgó kocák esetén aznap délután van! 2. termékenyítésük másnap (Péntek) reggel!
8. nap
P
nyugalom
Ivarzás keresés, jelölés, 1. termékenyítés az aznapi búgó kocák esetén aznap reggel (AZONNAL) van! 2. termékenyítésük aznap délután (Péntek)!
FONTOS: az ugyanazon napon elvégzett esetleges 1. és 2. termékenyítés között legalább 6 órának el kell telnie (kapacitáció, uterális spermatranszport!)
•
•
sokban álló választott kocák előtt. Amennyiben találunk lovagló tesztet is tűrő (füljáték) kocát, azt megjelöljük. Az 1. termékenyítés ideje: 24 órával a megtalálás után. (Hétfő reggel talált koca: kedd reggel!) A 2. termékenyítés ideje: 6-8 órával az 1. termékenyítés után. (Pl. a Hétfő reggel talált koca második rakása: kedd délután) Opcionális: 3. rakás: csak ha áll a koca a következő ivarzás keresés alkalmával (Pl.: Hétfő reggel talált koca esetében szerda reggel)
5.-7. napokon ivarzó kocák (pl.: Kedd-Szerda-Csütörtök) Normál ciklusos kocák: maximum 2x termékenyítés elegendő • Reggel elvezetjük a kant az egyedi állásokban álló
választott kocák előtt. Amennyiben találunk lovagló tesztet is tűrő (füljáték) kocát, azt megjelöljük. • Az 1. termékenyítés ideje a reggel talált kocák esetében: Aznap késő délután. A 2. termékenyítés ideje másnap reggel. 3. rakás: NINCS
KONDA IPSOS
7
sertés szakmai műhely termékenyítési napokon nyújtott műszak kialakítása javasolt az inszeminátoroknak, hogy a délutáni termékenyítések 18.00 környékén kivitelezhetőek legyenek. Mind a fiaztatóban, mind a kocák esetén az oltások és „véres” beavatkozásokat javasolt a hajnali órákra időzíteni, mivel a hőmérséklet növekedésével jelentősen nő a vérzékenység is! A fiaztatóban, egyedi állásokban ellenőrizzük a légkondicionálók, illetve evaporatív hűtőket. Ne feledjük, ha 30%-kal növeljük a szellőzés hatékonyságát, 25%-kal nő a kocák hő leadási képessége is! A kanok spermavételét, és a kocák választását is a meleg időszakban javasolt a hajnali órákra időzíteni! Fokozottan ellenőrizzük a kansperma minőségét (lásd.: fenti paraméterek betartása), és legyünk szigorúak az eltarthatóság terén is, ha saját kanokkal dolgozunk! Kérésükre a morfológiai vizsgálatokat elvégezzük Önöknek! A spermahígítást 2 fázisban (7 napos hígítóval) javasolt elvégezni. Csak lehűtött (kapacitált) termékenyítő anyaggal javasolt dolgozni!
8. napon ivarzó kocák (Péntek) Késői-rövid ciklusos kocák • Reggel elvezetjük a kant az egyedi állásokban álló
választott kocák előtt. Amennyiben találunk lovagló tesztet is tűrő (füljáték) kocát, azt megjelöljük. • Az 1. termékenyítés ideje a reggel talált kocák esetében: Aznap reggel. • A 2. termékenyítés ideje a reggel talált kocák esetében: Aznap késő délután 3. termékenyítés: NINCS
A választás után egy hétig be nem búgó kocák lehetőségei (1,2):
•
•
• •
1. A 8. napig nem búgó kocákat összecsoportosítjuk
Összegezve tehát a fenti rendszer alkalmas az optimális termékenyítési időpontokon keresztül a kiváló eredményű, 2 termékenyítő anyaggal elvégzett eredményes munkára, megfelelő menedzsment esetén. A hétfői termékenyítő anyagot Péntekig, a Csütörtöki termékenyítő anyagot Hétfőig probléma nélkül fellazsálhatjuk, megfelelő tárolás esetén. A termékenyítő anyagokat NE MELEGÍTSÜK elő a termékenyítéshez, és csak a felhasználandó mennyiséggel hűtőbokszban menjünk ki a termékenyítés helyére! Mivel elérkezett a meleg időszak kérjék szaktanácsadóink segítségét annak kártételeinek csökkentése érdekében. A következő pontos áttekintése javasolt egy átfogóbb nyári felkészülés esetén: • Ne feledjük ha optimális időpontban történik a termékenyítés (PISIS) az első termékenyítésből származó spermiumokból születik az alom 90%-a, tehát a fentieket érdemes figyelembe venni a telepen. A meleg időszakban a reggel 5.00 órás munkakezdés, és a fő
8
KONDA IPSOS
Spermahígítási technikák 40
Temperature profile of boar semen prediluted 1+1 at +34 °C and completing dilution with +33 °C – (A) or +18 °C – (B) extender respectively; holding of tubes at room temperature – at +20 °C +38°C
+34°C
+33°C
A
30 Temperature °C
(kitesszük az egyedi állásokból, stressz hatás adrenalin → ösztrogének termelődése, FSH-LH gonád). Csoportban 1 hétig tartjuk a kocákat és naponta kannal kerestetjük az ivarzókat. Termékenyítés a fenti, késői rövid ciklusos kocák mintájára történik. Optimális esetben ez maximum a kocalétszám 5-10%-át érinti. 2. A 8. napig be nem búgó kocákat Reumate, Altresyn (vagy analógjai) kezelésnek is alá lehet vetni és a következő vagy 2 héttel azutáni csoporthoz szinkronizálni. Ez esetben nincsen a fenti termékenyítési időpontokon kívüli kocatermékenyítés. Ha komplex Maprelin – Gonavet rendszert (SIGMA) használunk a választott kocákra is, akkor automatikusan mindenki termékenyítésre kerül a meghatározott időpontban attól függetlenül, hogy ivarzott e vagy sem. Kocasüldők esetében javasolt úgy beállítani a szigma rendszert, hogy a Regumate – Maprelin – Gonavet, és a termékenyítési időpont a kedd-szerdai napra essenek, együtt a választott kocák fő termékenyítési napjaival. Ez esetben minimális lesz a hétvégi termékenyítések száma.
ejaculation 20
+23°C
1+1 final dilution with +33°C predlution or 18°C extender
+20°C
10
20
+20°C
NYÁR
filling and holding of tubes at +20°C room temperature
10
0
+24°C
B
30 40 50 Time after ejaculation in minutes
tube transfer to + 18°C chamber
60
70
80
• A kocakondíciót a takarmányozás megfelelő átalakítá-
sával, az etetési idők széthúzásával és számának növelésével (éjszakai etetés a fiaztatóban!), nedvesítéssel, a beltartalom változtatásával próbáljuk meg fenntartani! Választási koca KONDÍCIÓ: fiaztatói takarmányozás!
Pár szó a kocák hőstresszes állapotáról, amelyet minden elérhető úton javasolt megelőzni, csökkenteni: • Már fiaztatóban elkezdődik (tüsző atrófia 3 mm-es méret alá csökken!) és választás után is folytatódik (27 Celsius fok-12 óra!)
sertés szakmai műhely • 38 fokos testhőmérséklet fenntartása érdekében: hipo-
•
•
•
• •
talamuszanterior rendszer aktiválása: ACTH, növeli az ADRENALIN termelését (ovulációt gátló hormonális tényező) Nő a bőr vérér átjárhatósága, csökken a belső szervek vérellátása (felülethűtés): romlik az emésztés, csökken a felszívódás mértéke, csökken az étvágy Nő a kortikoszteroidok mennyisége: csökken az immunrendszer hatékonysága: több gyulladásos betegség kerül előtérbe. (7-11%-kal nő a bőr abszolút hőmérséklete!) Test, orr és padlóhűtés alkalmazása hatásos lehet!, Nedvesített etetés! Kevesebbet esznek az állatok, mert emésztési hőt termel: kevesebb és koncentráltabb takarmány javasolt! Nő a légzés szám: metabolikus acidózis alakulhat ki!: Relatív páratartalom 60-80% között normális, felette jelentősen romlik a helyzet, különösen magas hőmérsékletek esetében (romlik a hőérzet)! Hőstressz és a takarmányozás áttekintése
• •
•
•
• •
golása a reggeli etetésnél. ADE vitaminok (ADEVIT): itatva választás előtt 4 naptól – választás után 1 napig (kimarad a választás napja) ,vagy ADE vitamin intramuszkuláris oltása a választáskor! Korán reggel 8.00 óráig a kocák kerüljenek le a fiaztatóból: egyedi állásba! (elapasztás 24 óra) 16 óra 250 lux fényintenzitás biztosítása a bebúgásig, vagy maximum a 7. napig. Utána 8 világos-16 sötét órás fényprogram alkalmazása! Dinolytic használható a rakás előtt: 0,5 ml, vagy 10 NE oxitocin közvetlen a termékenyítéskor injekcióval a spermatasakba beleadagolva! Ha PMSG, HCG kombinációt használunk a választott kocáknál (Fertipig, PG600), azt 12 órán belül javasolt oltani a választáshoz képest (Fertipig, PG600) Üres koca menedzsment áttekintése! 50 nap feletti üres kocák: selejtezése (több süldő előállítása szükséges a nyári időszakra)! A PIGSIS rendszer a gyakorlatban
• Tranzíciós fázis beiktatása (fialás előtti és utáni 5-5 nap) • Csökkent nyers fehérje tartalom a szoptató kocatápban
A nyári javasolt munkarendet, és a Csütörtök reggeli választást is figyelembe véve:
• Plusz Lizin bevitel a szoptató kocatápba • Energia bevitel a nyers zsír növelésével, keményítő érték
• 5.00 órai kezdés reggel «« Etetés «« Keresés – reggeli termékenyítések elvégzése:
(17 → 15%)
• • • • • •
csökkentése mellett (hőtermelés csökkentése miatt – specifikus dinámiás hatás) a szoptató kocatápba Rost csökkentése (-1%) a szoptató kocatápba Nátrium Hidrogén Karbonát 5-10 kg/tonna bekeverése a szoptató kocatápba (puffer kapacitás, emésztés) Pelletálás és nedvesítés! Napi 4 etetés bevezetése, akár éjszaka is! Itatás pluszban az etetések után is! 3-as szabály betartása: NAPI 60 g Lizin, 7 kg szárazanyag, 90 MJ DE az AD LIBITUM fázisban a fiaztatóban!
Egy látványos összesítés mi történik a hőstressz alatt a koca szervezetében: Környezet hőmérséklet Bőrfelszín °C Tathőmérséklet °C Légzés frekvencia/perc Takarmányfelvétel, g/d.
22,7 °C
25,9 °C
28,5 °C
31,4 °C
33,9 39,0 27 2846
35,1 39,1 51 2340
37,0 39,5 85 1888
37,9 40,4 112 900
EGY MENETBEN az ivarzó kereséssel
«« HÉTFŐ reggeli búgók termékenyítései:
Kedd reggel, Kedd késő du.,
«« KEDD, SZERDA, CSÜTÖRTÖK reggeli búgók
termékenyítései: aznap délután és másnap reggel «« PÉNTEK reggel búgók termékenyítési: azonnal és késő délután «« Aznapi 1. rakás: Esti órák 18.00 után nyáron! Evaporatív elven működő hatékony hűtőpanel fal a vemhes szálláson (É-Amerika)
Kritikus alsó és felső hőmérséklet határok Állatcsoport Malacok 20 - 30 kg Malacok 35 - 60 kg Malacok 60 - 100 kg Kocák
Komfort hőmérséklet °C 18 - 20 16 – 18 12 – 18 12 – 25
Választás- termékenyítés vonatkozásainak áttekintése
Itatás a vemhes szálláson egyedi állásban: szinttartásos itatóval a nyári időszakban (É-Amerika)
• Nyújtott flushing: A választás előtti 7. naptól – választás
utáni 5. napig (kimarad a választás napja) 15 dkg/koca/ adag flushing kiegészítő (dextróz, halliszt keveréke) ada-
KONDA IPSOS
9
SERTÉS takarmányozás
Hízósertések takarmányozása egy kicsit másképpen A genetikai fejlesztő munkának köszönhetően az elmúlt évtizedekben a sertések értékmérő tulajdonságaiban lényeges előrelépések történtek Lankó Ferenc – sertés takarmányozási szaktanácsadó
E
z a fejlődés az utóbbi néhány évben szinte „fénysebességre” gyorsult. Az egyik ilyen tulajdonság a napi testtömeg-gyarapodás, aminek változását az 1. táblázat szemlélteti.
(1. grafikon) Genetikai előrehaladás napi testtömeg-gyarapodás Genetikai előrehaladás - napi-testtömeg-gyarapodás a hizlalás alatt (g/nap) a hizlalás alatt (g/nap)
1100 1050 1000 950 900 850 800 750 700 650
lélet még úttörőnek számíthat. Az 1. táblázat az USA, EU és Hollandia melléktermék használatát szemlélteti a hizlalás fázisában. Magyarország talán a táblázat alapján az amerikai modellt követi, aminek lényege a sok gabona és szója. Érdemes viszont az EU átlagára vagy az extrém Hollandiára is egy pillantást vetni, ahol a melléktermék arány több mint 60%. 1. táblázat (Zijlstra, 2009) Alapanyagok
1
8 15 22 29 36 43 50 57 64 71 78 85 92 99 2007 2014
A grafikon vizsgálata során láthatóvá válik, hogy az elmúlt hét évben egyrészről közel 150 g/nappal is javult az átlag napi testtömeg-gyarapodás és másrészről hogy majdnem 20 nappal korábban elérik az állatok a növekedési erélyük csúcspontját. A napi takarmányfelvétel, melléktermékek iránti tolerancia is hangsúlyosabb szerepet kap a tenyésztés során. Ezért is fontos az adott telepeken az étvágy (napi takarmányfelvétel) folyamatos vizsgálata, mint a genetikától elvárható eredmények előrejelzője. Szinte minden genetika esetében évről évre takarmányozási útmutatók jelennek meg. A genetikák változása az egyes takarmányos cégek szakembereit is új helyzetek, kihívások elé állítja. A korábban alkalmazott receptkészítési szokások, már „bejáratott” alapanyagok mellet új alapanyagok (főleg melléktermékek) és új elvek szerinti formulázás kerülhet előtérbe. A hazai piacon ez a szem-
10
KONDA IPSOS
Me.
USA
EU
Hollandia
Gabonamagvak
%
75
48
19
Olaj és keményítő ipari melléktermék
%
15
25
32
Élelmiszeripari melléktermék
%
2
14
32
Zsírok és olajok
%
3
2
4
Egyéb
%
5
11
13
Összesen
%
100
100
100
Természetesen nem átgondolatlanul, mindenféle kontroll vagy logika nélkül kell nekiállni használni az eddig idegen alapanyagokat és átdolgozni az eddig használt takarmány recepteket. Igen komoly tudományos kutatómunka áll ezek mögött, amit figyelembe kell venni, és folyamatosan vizsgálni kell a rendelkezésre álló alapanyagokat, valamint a belőlük készült késztermékeket. A késztakarmányok nyersfehérje tartalma talán az a paraméter, ami legnagyobb változásokon (csökkenés) megy át az új szemléletű formulázás (koncepció) alapján. Az sem véletlen, hogy emészthetősége kulcskérdés tehát. Az egyik legelterjedtebb fehérje forrása a sertés tápoknak az extrahált szójadara. Már ennél az alapanyagnál is lehetnek elég jelentős különbségek az emészthetőségben a hőkezelés minőségétől függően (2. grafikon)
SERTÉS takarmányozás Em. együttható
3,3
Teljes
2. grafikon 100 Emészthető 95
3,27
LYS-tartalom, %
3,1 2,9 2,7
90
2,95
2,98
2,5
75 70
2,1
65
1,90
1,9
1,5
80
2,30
2,3
1,7
85
2,76
91
78
69
0
20
40
Hőkezelési idő min
együttható , %
3,5
60 55 50
Az alapanyagok kiválasztásánál az egyik legfontosabb szempont lehet, hogy az aminosav/fehérje arányuk milyen. A sertés számára az elsődleges limitáló esszenciális aminosav a lizin. A 2. táblázatban a legelterjedtebb, hazai piacon beszerezhető alapanyagok lettek felsorolva a lizin/ nyersfehérje arányuk feltüntetésével. Zárójelben található a nyersfehérje tartalmuk.
1. táblázat
Alapanyag Extrahált szójadara (46%) Extrahált napraforgódara (36%) Extrahált repcedara (33%) Malátacsíra (21%) Kukoricacsíra (14,5%) (Szabadegyháza) DDGS (30%) Fullfat szója (35%) Takarmányborsó (21%) Lucernaliszt (16%) Cornex (26%) CGF (18%)
Me. % % % % % % % % % % %
Lizin/NyFeh arány 6,35 3,5 5,64 6,28 5,58 3,48 6,36 7,09 4,37 3,23 3,11
Természetesen a sertéseknek a többi aminosavra is szükségük van. Ezek optimális mennyiségét a lizinhez képest kell kiszámolni. Az egyes arányokat meg lehet adni teljes (Total) és standardizált ileális emészthető (SID) mennyiségekben is.
2. táblázat
Lizin Metionin Treonin M+C Triptofán Izoleucin Leucin Fenilalanin Valin FA+Tirozin Hisztidin Arginin
Mértékegység % % % % % % % % % % % %
Total 100 30 60-70 56-64 18-20 60 100 60 70 100 30 45
SID 100 30 65-68 60 19-20 53 100 60 65 95 30 42
A takarmányok főbb alapanyagiban rejlő aminosav mennyiségek és arányok csak igen ritka esetben lehetnek teljesen optimálisak az állatok számára. Ráadásul, a
csökkentett fehérjeszintek esetében már megoldhatatlan feladat lenne a szintetikus aminosav-kiegészítések nélküli recept. Minél inkább csökken a nyersfehérje-szint a tápban és arányaiban nő hozzá képest a lizin-szint, úgy egyre szélesebb körben kell használni a kémiai úton előállított aminosavakat. Amennyiben az arány meghaladja a 7%-ot, abban az esetben már az Izoleucin és Leucin is limitálóvá kezd válni. Az aminosavak hasznosulásának egyik jelentős feltétele a takarmányok energia-(metabolizálható és nettó) és nyersrost-tartalma. A szükséges energia mennyiséget is arányosítani lehet a formula lizin (mind teljes mind pedig emészthető) tartalmához képest. A Degussa ajánlását a 4. táblázat tartalmazza.
3. táblázat
Testtömeg határok (kg)
DEGUSSA
20 – 30
25 – 40
40 – 70
70 – 105
Lizin/ME
g/MJ
0,83
0,78
0,72
0,63
SID Lizin/ME
g/MJ
0,71
0,66
0,62
0,54
Lizin/NE
g/MJ
1,10
1,00
0,97
0,85
SID Lizin/NE
g/MJ
0,96
0,90
0,83
0,74
A nyersrost szerepe kettős lehet attól függően, hogy a vízoldhatóság szempontjából hogyan viselkedik. Az egyik az oldható (SF) nyersrost-tartalomnak köszönhetően, fermentációt követően energiaszolgáltatás az állati szervezet számára. A mások az oldhatatlan (ISF) nyersrost frakció, aminek jelentős szerepe van a megfelelő bélperisztaltika kialakításában és bélnyálkahártya védelmében. A legtöbb alapanyag esetében az oldhatatlan frakció a jelentős és alacsony az oldható rész (pl. lucernaliszt 53%, ISF és 4,2% SF). Szinte egyedülállóként kiemelkedik a szárított répaszelet, ahol az ISF rész közel 54% de az SF szint is eléri a 12%-ot. Ráadásul még a nedves etetési rendszerekben alkalmazva, lényegesen javítani tudja a moslék konzisztenciáját is. Nem szabad elfeledkezni a melléktermékek nagyobb arányú használata esetén emelkedő késztakarmány nyersrost-szintekről. Ahhoz, hogy ezek megfelelően tudjanak hasznosulni elengedhetetlen az NSP enzimek használata is. Látszik a leírtakból, hogy összetett folyamat a megfelelő formula elkészítése, és akkor még a költségekről nem is ejtettünk sok szót. Pedig az egész munka lényege a profittermelés. A telepi takarmányozási költség a jelenlegi magas beszerzési árak miatt a teljes költségszerkezet akár 70%-a is lehet. A takarmányozási költségen belül a hizlalás költsége ismét 70%. A teljes költségvetésen belül a hizlalás közel 50%-os költséggel bír. Tehát a költségeink minden második forintja a hizlalási fázis takarmányozására megy el. Nem lehet kérdés egyetlen telep életében sem ennek a költségnek a folyamatos lefaragása. A csökkentett fehérje- (szója) tartalmú takarmányok ezzel együtt járó magasabb aminosav feltöltöttségű premixek, koncentrátumok, melléktermékre alapozott formulák használata esetén költségmegtakarítással is lehet számolni.
KONDA IPSOS
11
SERTÉS takarmányozás Érdemes szembeállítani egy hagyományos szemlélettel elkészített három fázisú késztakarmány-sort az Agrofeed Kft. koncepciójával. A magasabb arányú, fehérje-tartalomban is jelentős melléktermékek (pl. extrahált repcedara, malátacsíra, kukoricacsíra) alkalmazásával az extrahált szója átlagos bedolgozási szintjét le lehet felezni (16% – 8%), Paraméter
Me.
4. táblázat Süldő
Malac
Hízó
Hagyományos
Hagyományos
002 Nyers feh.
%
17,11
16.316
16,20
14,88
15,04
13,76
008 Nyers zsír
%
4,39
4,47
3,62
4,37
3,47
4,40
Hagyományos
009 Nyers rost
%
3,76
3,96
4,09
4,21
4,21
4,50
014 DE.sertés
MJ/kg
14,06
14,01
13,93
13,91
13,79
13,72
015 ME.sertés
MJ/kg
13,49
13,49
13,40
13,40
13,30
13,25
022 Lizin
%
1,10
1,14
0,97
1,01
0,88
0,91
025 Methionin
%
0,39
0,39
0,32
0,34
0,30
0,28
028 Meth+cisztin
%
0,70
0,69
0,61
0,63
0,58
0,57
031 Treonin
%
0,77
0,79
0,68
0,71
0,63
0,63
034 Triptofán
%
0,20
0,22
0,18
0,19
0,16
0,17
044 Ca
%
0,80
0,68
0,61
0,62
0,61
0,69
045 P
%
0,51
0,54
0,41
0,52
0,41
0,56
Methionin/Lizin
%
35,75
34,07
32,58
34,00
34,21
31,06
Meth.+Ciszt/Lizin
%
63,07
60,39
62,89
62,72
66,25
62,33
Treonin/Lizin
%
70,15
69,28
70,31
70,58
71,49
69,27
Triptofán/Lizin
%
18,33
19,01
18,66
18,49
18,76
18,83
Ca/P
1,56
1,26
1,50
1,19
1,50
1,23
Az Agrofeed Kft. által ajánlott takarmányformulázás lényege a fentebb már említett nyersfehérje-csökkentés mellet az aminosav-bevitel koncentrálása (figyelve a többi aminosav optimális egyensúlyára), az energia/aminosav arányok megtartása az emelkedő nyersrost- tartalom ellenére is. Ennek eredményeképpen egy költséghatékonyabb receptúrasor alakítható ki. A jelenlegi szemes termény és szója árakat figyelembe véve átlagosan 2- 3 Ft/kg-mal olcsóbb takarmányok készíthetőek el. Aminek eredményeképpen egy állatra vetítve 680 – 700 Ft megtakarítással is lehet számolni. Az elsődleges cél a termelési eredmények megtartása melletti költségcsökkentés, de az esetlegesen javuló mutatószámok még inkább igazolhatják ennek a koncepciónak a tényleges előnyét. A 6. táblázatban 3000 hízóval végzett kísérletet mutatunk be. A fontosabb hizlalási paraméterek pozitív irányú változása is igazolni tudta a javasolt koncepció hatékonyságát. P66. táblázat Me.
Hagyományos szemlélet
Takarmányértékesítés
kg/kg
3,22
2,69
- 0,53
Napi testtömeg gyarapodás
gr/nap
780
917
+ 137
Induló átlagtömeg
kg/állat
41,4
36,7
- 4,7
Záró átlagtömeg
kg/állat
110,8
106,5
- 4,2
Ráhizlalt tömeg
kg/állat
69,4
70
+ 0,6
nap
89
76
- 13
Paraméter
Átlag hizlalási nap
12
de extrém esetekben a hizlalás második feléből már teljesen ki is lehet hagyni az egyes receptekből. Az 5. táblázatban összehasonlítására kerültek a két koncepció alapján elkészült takarmány-beltartalmak.
KONDA IPSOS
Különbség
Az eredmények javulásának és a takarmányozási költségoptimalizálásnak köszönhetően táblázatban szereplő sertéstelep a jelenlegi nyomott piaci árak és a vásárolt késztápok ellenére is profitot tud termelni. Az Agrofeed Kft. a partneri számára már számtalan helyen tettünk ajánlatokat az új koncepció kidolgozásra. Ehhez elkészítettünk egy új komplett premix és egy koncentrátum sort is. A komplett premixek használata esetén javaslatokat teszünk az eddig nem minden esetben használt alapanyagokra is (pl. malátacsíra, kukoricacsíra, szárított répaszelet, extrahált repcedara) annak érdekében, hogy a formulázásban rejlő költségcsökkentő hatást is ki tudjuk domborítani. A koncentrátumok használata esetében lényegesen leegyszerűsödik a telepi keverő által használt formula, kisebb a hibázási lehetőség, kisebb a tárolt alapanyagok miatt lekötött költséghányad és biztonságosabb lehet a termelés. Ezek a koncentrátumok is igazodnak a három fázisú hizlalás alatti takarmányozáshoz. Az első (még malac) fázishoz egy 20%-ban alkalmazandó malac koncentrátumot a süldő és hízó fázishoz pedig szintén egy koncentrátumot használunk, de már kétféle adagolás mellet (süldő fázis 20%, hízó fázis 15%). A koncentrátumok magukban foglalják az összes olyan makro-, (az extrahált szójadarát is beleértve) és mikro- (enzimek) alapanyagot, amik ennek a koncepciónak a sikerét tudják adni.
SERTÉS EGÉSZSÉGÜGY
Sterptococcus suis – a sertéstelepek mumusa ... elszomorította a nagymértékű utónevelői elhullás és az a tehetetlenség, amivel szülei küzdöttek a másodlagos kórokozók, többek közt a Streptococcus suis okozta problémák kivédésével...
Dr. Gombos László – állatorvos
N
emrégiben találkoztam egy oroszországi több ezer kocás dán telep vezetőjével, aki szintén Dániából érkezett. Nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy ne kérdezzem meg tőle, miért jött ide? Hosszú utat bejárt, mire ide került, de mint gyerek egy dán farmon nőtt fel, még a cirkovakcinák előtti időkben. Azt mondta, azért hagyta ott a családi farmot, mert elszomorította a nagymértékű utónevelői elhullás és az a tehetetlenség, amivel szülei küzdöttek a másodlagos kórokozók, többek közt a Streptococcus suis okozta problémák kivédésével. Mondhatnánk, hogy ez már múlt, hiszen a legtöbb állomány így vagy úgy, de már vakcinázott cirkovírus ellen, és hasonló képen a PRRS elleni védekezés is előtérbe került. Mégis azt lehet látni, hogy bár volt egy kezdeti javulás a másodlagos kórokozók kártételét tekintve, de úgy tűnik, egyre többen kerülnek újra a lejtőre. Vajon mi lehet a háttérben? Kórokozó? Technológiai problémák? Genetika? Takarmány? Mikotoxin? Vagy ezek mindegyike? És ha közelebb is kerülnénk a megoldáshoz, jönnek a következő, mélyre ható kérdések: Miért nem működik megfelelően a szopós malac immunrendszere? Miért van immunszupres�szió? Hogyan működnek ennek fényében a malacoknak adott vakcinák? Pontosabban egy amúgy is gyenge immunrendszert ez hogyan befolyásol? A válaszok nem egyszerűek és hangsúlyozni szeretném: telepspecifikusak! Kétség kívül a Streptococcus suis a nagyüzemi tartás meghatározó betegsége. Legalább 34 szerotípusa ismert, akár telepenként eltérő patogenitással és ennek megfelelően megjelenő klinikai tünetekkel. Vannak olyan szerotípusok, amiket nem tartunk patogénnek, és léteznek olyanok, amelyek jellemző tünetekkel hozhatók összefüggésbe. Mindegyik közül kiemelkedik a 2-es szerotípus – főként Európában -, mely a legtöbb esetből kimutatható. Ugyanakkor a világszintű állatmozgásokkal nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy más országokban, régiókban egyéb szerotípusok is képesek nagyon súlyos fertőzéseket okozni. A patogén törzsek gyakran már előbb jelen vannak az állományokban mindenféle klinikai tünet nélkül, mint azt feltételeznénk.
Már önmagában ez a helyzet is mutatja, hogy a probléma nem olyan egyszerű, mint amilyennek első látásra tűnik. Ha egyszer bekerült az állományba, onnan kiírtani nem lehet. A hordozás általános a telepen belül, általában a mandulában, vagy egyéb érintett szervekben tünetmentesen lehetséges. A mandulákban hónapokig, egyes kutatások szerint több mint egy évig (512 napig) is fertőző képes marad. Kitűnő forrása továbbá a légút, bőr és a nemi szervek is. Emellett a terjesztésben a legyek és rágcsálók is részt vesznek, a legyeken akár 5 napig is túlélhet. Ez a telepek közti terjedésben is nagy jelentőséggel bír. Hideg körülmények közt 15 hétig is fertőzőképes maradhat, kísérletes bélsár fertőzésekkel pedig a követező adatokat kapták: 0 °C: 104 nap, 9 °C: 10 nap, 22-25 °C: 8 nap. A malacok már az ellés során a kocától megkapják a kórokozót, majd az ezt követő hajlamosító tényezők döntik el a betegség további alakulását. Telepen belül fontos a süldők szerepe! Jelentős mértékben üríthetik a kórokozókat malacaikra, amik aztán az utónevelői keveredés után fertőzik társaikat. Ezért azokon a telepeken, ahol jelentős süldőbeállítás zajlik, a probléma felerősödhet, és a tapasztalat azt mutatja, hogy fel is erősödik. Hasonló probléma a folyamatos dajkásítás is, ahol a különböző almokból származó malacok már a választás előtt fertőzik egymást és a verekedések, valamint egyéb stresszhatások következtében be is indul a kórokozók szervezeten belüli terjedése.
KONDA IPSOS
13
SERTÉS EGÉSZSÉGÜGY A szopós malacok általában a kolosztrum által védettek, így a tünetek megjelenésére nagymértékben 2-3 héttel a választás után számíthatunk. A telepi helyzet súlyosságának előjele lehet, ha az elletőben megemelkedik az ízületgyulladásban szenvedő malacok száma, és ennek hátterében a labor rendre Streptococcus suist igazol vissza. A választás utáni harmadik hétre általában a malacok 100%-a hordozó lesz.
nissel társfertőzésben is. A Streptococcus okozta tüdőgyulladás már 2-4 hetes malacoknál is előfordulhat, de jelentős szereppel inkább az utónevelői és hizlaldai szakaszban bír. Kialakulását, kártételének súlyosságát nagymértékben befolyásolják a telepen fellelhető hajlamosító tényezők, melyek menedzselése gyakran elég nehézkes, vagy mondvacsinált akadályokba ütközik (2. táblázat).
2. táblázat
Néhány hajlamosító tényező a tünetek kialakulásához, vagy a kórokozó intenzív elterjedéséhez Zsúfoltság Folyamatos, intenzív, gyenge higiéniájú termékenyítés Nem kontrollált PRRS, PCV-2 fertőzöttség Állatok keverése Rossz levegő, szellőzés Stressz Szennyezett, nem higiénikus kutricák Véres beavatkozások – fülcsipkézés, tetoválás, vakcinázások Gyenge takarmány minőség Rosszul menedzselt takarmányváltás
Telepi körülmények közt a Streptococcus suis számos megjelenési formában jelentkezhet: idegrendszeri tünetek, vérfertőzés, savós hártyák gyulladása, ízületgyulladás, szívbelhártya gyulladás, tüdőgyulladás, vetélés. (1. táblázat) Ez utóbbi főként olyan tenyésztelepeken probléma, melyek már hosszú évek/évtizedek óta üzemelnek. De egyre gyakrabban lehet látni 2-3 éve működő telepeken is, ahol az ellési ráta 1-2 hónap alatt akár az átlag 85%-ról 70%-ra csökken, a vetélési vizsgálatok során pedig gyakran izolálják a kórokozót hulla magzatból és a koca méhéből.
Telepi körülmények közt a leggyakoribb tünetek az agyhártyagyulladás, a szeptikémia, a tüdőgyulladás és az ízületgyulladás. Míg az első kettő heveny, gyakran elhullással végződő forma, addig a másik kettő inkább elhúzódó folyamatok jellegzetes tünete.
1. táblázat
Tünet Idegrendszeri Remegés, kiszőrösödés Hirtelen elhullás Ugráló mozgás a szemen Oldalt fekvés, evező mozgás Ízületgyulladás, tüdőgyulladás, tályogok Fejoldaltartás Ízületgyulladás
Megjegyzés Főként Streptococcus suis 2 esetén Elhúzódó, idült eseteknél Heveny vérfertőzés, idegrendszeri forma Idegrendszeri forma Idegrendszeri forma, tályogképződés Idült esetekben, a véráramba való bejutással Idegrendszeri forma, tályogok Telepenként változó intenzitással (ha a szopós malacoknál sok van, különös odafigyelést igényel – hosszú hatású antibiotikum adása szükséges lehet választásnál, vagy korábban egyéb technológiai művelethez kötve – költséges)
Bár másodlagos kórokozóként tartjuk számon, de a nagyon patogén törzsek önállóan is képesek lehetnek kártételre. Az utóbbi időben főként a légzőszervi komplexben való szerepvállalása került előtérbe, ezzel kitűnő alapot teremtve további másodlagos kórokozók elszaporodására. Gyakran szövődik Actinobacillus pleuropneumoniaeval, Glasser-betegséggel, vagy sertésinfluenzával. Tanulmányok igazolták, hogy az orrnyálkahártya sérülése, irritációja, gyulladása jelentősen növeli a betegség kialakulásának kockázatát. Így a torzító orrgyulladás, citomegalovírus jelenléte, vagy savanyító és ammónia okozta orrnyálkahártya irritáció jelentősen növeli az esélyét. Gyakran mutatják ki Mycoplasmahyorrhi-
14
KONDA IPSOS
Kezelés és megelőzés tekintetében azonban mindegyik közös abban, hogy az antibiotikum terápiát minél előbb meg kell kezdeni, lehetőleg a tünetek megjelenésekor, vagy ha ez tömeges és időponthoz kötött, akkor azt megelőzően kb. 3 nappal és legalább 5-7 napos kezelési idővel. Tények a betegség menedzselésével, kezelésével kapcsolatban • A tünetek megjelenése után azonnal el kell kezdeni a
kezelést. Elsőként rövid hatású penicillinekkel, vagy kombinált, rövid és hosszú hatású penicillinek kombinációjával. • A penicillin származékok rendkívül hatékonyak a kórokozó ellen, így mind a szűk (benzil-penicillin, prokain-penicillin), mind a széles spektrumú penicillinek (amoxicillin, ampicillin) jó hatékonysággal használhatóak. Ezért ezek a hatóanyagok lesznek az első vonalban használatos antibakteriális készítmények.
SERTÉS EGÉSZSÉGÜGY • Beteg állatok azonnali eltávolítása (kezelés vagy eutaná-
zia – állatorvos döntése).
• Kezelés esetén a tünetek változásának függvényében
kezelés vagy eutanázia.
• Kellően motivált dolgozói háttérrel a beteg malacok
• •
•
•
•
•
•
•
•
szájába víz csepegtetése 4-6 óránként, vagy végbélbe fecskendővel (folyadékpótlás egyéb úton: állatorvosi döntéssel). Gyulladáscsökkentés. Ha a betegségnek van olyan időszaka, amikor fellángol, megelőző kezelés beillesztése lehet szükséges a technológiába. Jellemzően azonban a kórokozó a teljes termelési időszakban előfordul, így ez az eset csak súlyos hajlamosító tényező jelenléte esetén történik meg, amikor is elsődleges feladat ennek a feltárása és megoldása. Súlyos utónevelői érintettség esetén a választáskor szintén hosszú hatású injekciós kezelésre lehet szükség minden állatnál. Stratégiai medikáció kialakítása – ez a leggyakrabban alkalmazott módszer, főleg azokon a helyeken, ahol a fertőzéses nyomás magas marad. Ennek alapján: Malacok esetén általános preventív kezelésre a választás után azonnali kezdéssel lehet szükség, mely tartama legalább 5-7 nap, terápiás dózisban! Tenyészállatok stratégiai kezelésére akkor lehet szükség, amikor a telepen súlyos fertőzéses nyomás tapasztalható és fontos cél mind a szaporodásbiológiai kártétel mind a malacoknak átadott kórokozó csökkentése miatt. Megelőző kezelés lehet takarmányba keverve vagy itatásban, de beteg állományok kezelésénél az itatást kell preferálni. Mindenképpen célzott antibiotikum használatra van szükség, a laboratóriumi vizsgálat során kitenyésztett kórokozó antibiotikumrezisztencia eredményének felhasználásával az állatorvos javaslatának függvényében. A teljesség igényével a betegség menedzselésének tárgyalásához tartozik, hogy létezik/létezett ellene vakcinás védekezés is. A bakterin típusú (kereskedelmi és telep specifikus) vakcinák használatához egyrészt szerotipizálásra van szükség, másrészt hatékonyságuk erősen megkérdőjelezhető. Több komoly gyógyszercég vonta már vissza kereskedelmi forgalomból a vakcináját, mely az esetek nagy részében csak a 2-es szerotípust tartalmazta, ami az egyéb szerotípusok ellen nem biztosított védelmet. Volt szerencsém Európán kívül látni a vakcinák „működését”, melyek gyakran több problémát okoztak a telepen, mint a nem vakcinázott társaik. Hatékony eredménnyel ezen a téren eddig még nem sikerült találkoznom. A telepspecifikus vakcinák esetenként hozhatnak kisebb eredményeket, de nem szabad elfelejteni, hogy először a hajlamosító tényezőket keressük! Arra, hogy miért nem használhatóak a vakcinák kellő eredménnyel igazán elfogadható tudományos magyarázat nincsen. Elsődlegesen a tartós immunitás kialakulásának hiányával magyarázzák.
Megelőzés, gyérítés lehetősége A kiindulási helyzet, a korábban említett tény, miszerint a kórokozót a telepről kiirtani nem lehet. Lényege a klinikai tünetek csökkentése és a természetes immunitás kialakulásának elősegítése. Bár a megelőzésre fordított antibiotikum használatot a világszintű változások és elvárások miatt sokan igyekeznek megváltoztatni vagy eltitkolni, de a megszüntetésre irányuló törekvések átütő sikert még nem hoztak. Létezik számos ötlet, készítmény, amit egyes telepen sikerrel használnak, míg a másikon nem látnak változást. A probléma azonban az, hogy a gyérítés leghatékonyabb útja élő szervezetben az ölő hatású antibiotikum, így a csökkentésnek ez a legjobb módszere. Az már szintén szituáció függő, hogy egy adott állapot elérése után ez mennyire váltható fel egyéb módszerekkel. Az immunrendszer megfelelő működéséhez hozzá tartozik a fertőzött telepeken a cirkovírus és PRRS elleni megfelelő védekezés és a betegség folyamatos laboratóriumi kontrollja. (vérvizsgálat, PCR, immunhisztokémia, stb.) Emellett különös figyelmet kell fordítani a stressz, a zsúfoltság, az állatmozgatások és az állatok keveredésének csökkentésére, a szellőzés javítására, a takarmányok mikotoxin, peroxid tartalmának és antioxidáns szintjének kontrolljára, valamint a dolgozókra. Ez utóbbi esetben nem szabad elfelejteni, hogy a kórokozó zoonózis, azaz állatról emberre és emberről állatra is terjed, így érdemes különös figyelmet fordítani a dolgozói higiéniára, különös tekintettel a kézmosásra, alomkezelések közti kézfertőtlenítésre. Ide tartozik főként a véres beavatkozásokhoz tartozó eszközök folyamatos fertőtlenítése is. Az eszköz és teremfertőtlenítések terén szerencsés a helyzet, a kórokozók gyorsan elpusztulnak a fertőtlenítők széles körének hatására. A megelőzés része a beteg állatok, azaz a fertőzési forrás mielőbbi kezelése és eltávolítása a termelésből (beteg kutrica, beteg istálló, eutanázia). Miután a kórokozó megbújik a szervezetben, így az is előfordulhat, hogy a megelőző kezelés után akár 2-3 nappal újra jelentkeznek tünetek, elhullások (magas fertőzéses nyomás!). Ebben az esetben a szakirodalom ismételt kezelést javasol 2 napos időtartamra. Ez természetesen már vita tárgyát képezheti, mind gyógyszertani, mind rezisztencia kialakulásának oldaláról. A cél tehát minden esetben egy olyan stratégia kialakítása, ami az adott telepre a legjobban illeszkedik és leghatékonyabban működik. Ez lássuk be, a fentiek alapján nem könnyű feladat. Az utóbbi időben számos sikeres és sikertelen próbálkozást láttam a kórokozó kártételének megszüntetésére. Nem szabad elfelejteni, hogy a korrekt stratégia alapja a korrekt diagnosztika, a kórokozó egyértelmű kimutatása. A számos sikeres próbálkozás ugyanakkor arra kell, hogy bíztasson minket, hogy mégha nehezek is kezdeti lépések, és lassan jönnek az eredmények, de hosszú távon a betegség kezelhetővé válik.
KONDA IPSOS
15
sertés szakmai műhely
A telepi rotáció optimalizálása új beruházások, illetve már működő telepek rekonstrukciója esetén A magyarországi sertéstelepek nagy részén a 70-es 80-as években épített épületeket vonták rekonstrukció alá, -amelyekbe bekerültek a korszerűbb szellőzések, etetőrendszerek és hígtrágyás technológiák. Csizmazia Tibor - sertés takarmányozási szaktanácsadó
T
öbb esetben a telepek kapacitás bővítése is megtörtént. Így a 400-600 kocás telepek kocalétszámait is megnövelték. Gyakori probléma, hogy a felújítások során nem vették figyelembe a telepi rotáció követelményeit és így jelentős szinkron problémákkal küzdenek ezek a telepek. Különösen nagy gondot okoz a fiaztató és utónevelő aszinkronja. Ezért nagyon fontos, hogy a telepek tervezése és rekonstrukciója esetén pontos telepi rotációkat alakítsunk ki. Jelenleg a sertéstartás jövedelmezősége rossz, illetve inkább veszteséggel számolhatunk, ezért fontos kérdés, hogy tudunk-e még hatékonyabban termelni. Természetesen ezt úgy szeretnénk elérni, hogy minél kevesebbe kerüljön. Örök igazság, hogy a legdrágább az üres istálló. Ez különösen fontos új telepek esetében, hiszen ezeknek az épületeknek az amortizációja is rontja a jövedelmezőséget. Meghatározó, döntést igénylő kérdések egy új telep építése esetén
• Kocalétszám. • Választási idő. • Hány hetes ciklussal akarunk dolgozni? (kis telepeken
javasolt a 2-3-4 hetes ciklus). • Genetika kiválasztása (szaporasági mutatókban akár 2-3 db is lehet a különbség fialásonként). • Milyen testtömegig akarunk hizlalni? (A nagyobb ráhizlalt testtömeg, hosszabb foglalási időt, több hízó férőhely igényt jelent). • Állategészségügyi státusz. (Új telep esetében új állomány vásárlása esetén minimum feltétel a 4-es mentes APP, dysentéria mentes állomány).
16
KONDA IPSOS
• Tenyészállat folyamatos vásárlása esetén jól elkülönített,
– a karanténozási feltételeknek és a vásárolt tenyészállatoknak megfelelő karantén kialakítása. • Spermát vásárolunk, – vagy kant tartunk? Ha igen, akkor klimatizált kanszállót, labort kell tervezni. • Takarmányozási technológia: «« moslékos «« száraz • Trágya technológia. • Csoportos kocaszálló: «« kiscsoportos «« chipes statikus «« chipes dinamikus • Technológiai berendezések kiválasztása (nagy eltérések
az árakban, minőségben). • A higiéniai berendezések mennyisége, minősége, a takarítási idő hossza, szintén a foglalási időt jelentősen befolyásoló tényező.
sertés szakmai műhely
Hogyan tervezzünk?
250 kocás sertéstelep (példa) 1 hetes rotáció: • hizlalás 120 kg-os testtömegig • termékenyítés vásárolt spermával • koca pótlása süldő-vásárlással fialási átlag (db)
szopós
14
10
Tervezett alapadatok
koca selejtezés (%) utónevelő hizlalda (elhullás+selejt)
elhullási (%)
2,5
2
hízó tömeggyarapodás (g)
fialási (%)
950
91
45% (115db)
250 kocás telepen 21 csoportot képezünk, – így 12 fialást várunk hetente az alábbiak szerint. 114 napos vemhességi idő + 28 nap szoptatás + 1 hét a termékenyítésig → 147 nap → 21 hét. Tehát 21 aktív csoportunk van a telepen. Az egyszerűség kedvéért, mondjuk azt hogy 12 db fialást tervezünk egy hétre, így az éves összes fialásunk 52 x 12=624 fialás. ↓ Összes született malac 624 x 14 = 8740 db ↓ Választott malac 8740 x 0,9 = 7870 db ↓ Hizlaldára malac 7870 x 0,975 = 7670 db ↓ Hízó értékesítés 7670 x 0,98 = 7520 db
Férőhely-szükségletek kialakítása Fiaztató: • 6 db 12 férőhelyes fiaztató terem • 1terem betelepítéstől fialásig – 4 terem szoptat – 1 terem takarítás alatt
Utónevelő: • 8 db 150 férőhelyes terem (6 kutrica x 25 db)
Utónevelési idő 52 nap + 4 nap takarítás → foglalási idő 56 nap ↓
rotáció 365:56= 6,52 • Választási testtömeg 8 kg • utónevelői tömeggyarapodás 425 gramm/nap • hizlaldára telepítési testtömeg 8+(52 x 0,425) → 30,1kg/db
Hízó férőhely-szükséglet: • 90 kg ráhizlalás • 0,95kg/nap tömeggyarapodásnál → 95 napos hizlalási idő → 98 napos foglalási idő → 3,72-es rotáció
Ha ragaszkodunk a csoportok egybemaradásához, az allin – all out rendszerhez, akkor minimum 14 hízócsoportot kell kialakítanunk, melyek egyenként 150 férőhelyesek. (14 terem,14 légtechnika, stb.) Koca férőhely-igény: • 5 csoport egyedi kocaszállón 5 x14 = 70 férőhely • 11 csoport 11 x 12,5 = 138
Karantén férőhely:
Évente négyszeri vásárlással 115 : 0,91 = 126 db vásárlás • 126 : 4 = 32 db/alkalom • 2x16 férőhelyes karantén kutrica • 50 m2 alapterület Az utóbbi időkben egyre több telep választja a heti intenzitás helyett a 2-3 hetes, esetleg nagyobb időintervallumú választási ciklusokat. Ez teljesen helyes elgondolás, – főleg új telepek indítása esetén, hiszen: • a beruházási költségek férőhelyre
vetítve jelentősen csökkenhetnek • sokkal egyszerűbb munkaszervezést igényel • csökkenthető a dolgozói létszám • egyszerre nagyobb mennyiségű egyforma malac és hízó van a telepen, amely a piacon jobban értékesíthető. • Az ilyen telepeken érdemesebb a vásárolt spermára alapozni a termékenyítést, mert a kan kihasználás módja átalakul és jóval több tenyészkan tartását igényli. Két hetes ciklus esetén milyen változások lesznek a fenti 250 kocás telep szerkezetében? 11 kocacsoportunk lesz, ebből 5 a fiaztatón és az egyedi kocaszálláson, 6 csoport a csoportosban, • 3 db 24 férőhelyes fiaztató terem • 4 db 300 férőhelyes utónevelő
terem • 7 db 300 férőhelyes hizlalda • 1000 db kocáig érdemes elgondolkodni a kéthetes cikluson.
KONDA IPSOS
17
sertés szakmai műhely A már működő hagyományos sertéstelepek rotációjának újragondolása, a tervezett beruházások sorrendjének meghatározása
tástól legalább 28 napos vemhességig ott tudjuk tartani a koca és süldő állományunkat. Ezt az épületet „kompromisszumok nélkül” érdemes megtervezni és kivitelezni.
Az 1000 db vagy több kocát tartó telepeken gyakorlat a heti többszöri választás, telepi kan tartás. A férőhelyek kialakítása miatt sok esetben sérül az egyszerre töltés – egyszerre ürítés szabálya. Sokszor előfordul, hogy a genetikai váltás miatt a szaporulat jelentős mértékben javul, így a több malacot ugyanarra a m2-re kell elhelyezni, mint a korábbi jóval kevesebb malacot. Az elmúlt időszakban az állatjóléti támogatás és a most bevezetésre kerülő koca támogatás is szabályozza az egy egyedre jutó terület nagyságát. Ezek betartása esetén sok esetben szükségessé válhat a telepi kocalétszám csökkentése, vagy a férőhely bővítése beruházással. A telepeken az egyes férőhelyek bekerülési költsége eltérő. Egyértelmű, hogy a fiaztató kutricák a legértékesebbek, így az optimalizálás egyik iránya az lehet, hogy ezekhez méretezzük a kocalétszámunkat.
Rácspadozat, térfogat adagolós etetőrendszer. Hűtés és fűtés lehetősége, lehetőleg a csoportok együtt tartása a fényprogram miatt.
Sajnos a terem-méretek kialakítása telepenként nagyon változatos képet mutat. A kisebb létszámú termekre könnyebb optimalizálni, hiszen egy csoport több teremben elhelyezhető, viszont nagy termek esetében, főleg kis kocalétszámú telepeknél, a heti választásnál sok esetben nem tudjuk megvalósítani az allin – allout-ot. Előfordulhat az az eset, hogy a tenyésztésünk minden részterületén elegendő férőhelyünk van, csak a hizlalda van alulméretezve. Ebben az esetben szóba jöhet a választott malac értékesítés is. Itt sajnos probléma lehet a mennyiség, mert a hizlalók nagy részének több százas mennyiségre van szüksége. A telepi átalakítást mindenképpen a fennálló helyzetből kell elindítani. Hol akarunk változtatni, milyenek a férőhelyeink, az előírt m2-ekkel mennyi sertést tudunk elhelyezni? Melyik az az átalakítási sorrend, ami leghamarabb eredményt hoz? Tapasztalatok szerint megfelelő mennyiségű és minőségű egyedi állással nem rendelkező sertéstelepen a leggyorsabban megtérülő beruházás, ha ezt a kocatartási technológiát megépítik. A szükséges egyedi állásos koca férőhelyek mennyiségét úgy kell kiszámolni, hogy válasz-
18
KONDA IPSOS
A mesterséges termékenyítés optimális végrehajtásának lehetősége. A kereső kan hajtására kialakított folyosó, a függesztett termékenyítés lehetőségének kialakítása. Garantáltan bízhatunk a vemhesülés jelentős javulásában és a tapasztalatok szerint a fialási átlagunk is javulni fog. A csoportos kocaszállás férőhely kihasználtsága is nagymértékben javul. Etetési technológia átalakítása, hiszen a sertéstartás legjelentősebb költsége a takarmány. Itt természetesen a szopós malac takarmányozástól a kocatakarmányozásig nagyon sok választási lehetőség van. Tény az, hogy a legnagyobb károkat a hizlaldán szenvedik el a telepek. Fűtés, esetleg hűtés korszerűsítése. Nagyon sok esetben tapasztaljuk, hogy jól működő telepek erre a fontos dologra nem fordítanak figyelmet és a fiaztatón és utónevelőn az optimálisnál jóval alacsonyabb hőmérsékletet biztosítanak a malacoknak spórolási okokra hivatkozva. Sajnos ez a matek nem igazán a gazdaságosság irányába mutat! Nagyon sok lehetőség van az ideális hőmérséklet biztosítására. Sok esetben nem szükséges csak magasabb energiafelhasználásra gondolni. Kiváló eredményeket és jelentős megtakarításokat érnek el búvóládás rendszerek beépítésével. Terem méretek átalakítása úgy, hogy azok harmonizáljanak a csoport méretekkel. Itt lehet falat bontani vagy új falakat építeni, és biztos, hogy sokkal nagyobb hasznot hoz a későbbiekben, mint amibe kerül. Olyan beruházások elvégzése, amelyekkel jelentős munkaerő csökkentést tudunk elérni, mert ez az a költség nem, amely jelentős emelkedést mutat évről-évre.
SERTÉS takarmányozás
Érdemes–e több fajta befejező kant használni a telepen egyszerre? Érdemes vagy nem, azt minden sertéstelepnek magának kell eldöntenie de remélem, hogy az alábbi írásomban egy kicsit tudok segíteni a döntésben.
Lankó Ferenc – ser tés takarmányozási szaktanácsadó
A
telepi kantartás egyre inkább kezd kimenni a divatból, főleg a nyári időszakban még talán nagyobb a kockázat az esetleg nem megfelelően tartott, takarmányozott kanok spermájának felhasználásával kapcsolatban. A szaporodó kantelepek viszont széles körben tudnak évszaktól függetlenül számos genetikai cég különböző befejező vonalival szolgálni. Ezzel biztonságosabb termelést és gyorsabb genetikai előrehaladást is biztosítva, ráadásul talán még nagyobb a „kísértés” több genetika kipróbálására. Ebben a cikkben azonban nem a kantelepi spermavásárlásra szeretnék senkit sem buzdítani, sokkal inkább egy kicsit hangsúlyozni azt, hogy a telepen tartott többféle genetikai konstrukcióhoz tartozó befejező kan (ok) és/vagy a vásárolt sperma egyidejű használata esetén mennyire képes a telep eredményességét meghatározni, amennyiben a különböző igényeket (főleg a takarmányozási) nem tudjuk biztosítani. A közelmúltban zárult egy érdekes takarmányozási és genetikai kísérlet, aminek kiértékelése során számos adatot tudtunk gyűjteni, ami a telepi szakemberek döntésében segítséget nyújthat. A kísérlet során két igen eltérő igénnyel rendelkező végtermék vonalat használtak az adott telepen. Az egyik Danbred duroc a másik pedig osztrák pietrain volt. A kocaállomány mindkét esetben
ugyanaz volt. Takarmányozás oldaláról szinte a két szélsőértéket képviselik. A Danbred duroc nagy napi takarmányfelvétellel rendelkező, úgynevezett étkes fajta, így a takarmányában a rost szerepe igen meghatározó és alacsony a fehérje igénye, míg a pietrain takarmányait a kisebb emésztőrendszer- kapacitás miatt szükséges koncentrálni (emelt energia-, és fehérje-szintek). Az állatokat egyszerre, egy légtérbe telepítették be egy teljesen új, lagúnás hizlaldába. Az egyes genetikák külön boxokba kerültek, viszont ugyanolyan takarmányokat kaptak. Három fázisra alapozott takarmányozási rendszert alkalmaztak, amiben kb. 50 kg malac táp, 155-160 kg hízó 1 és kb. 50 kg hízó 2 táp szerepelt egy állatra vonatkoztatva. Mivel a betelepített állatok nagyobb része (222 db a 296 db-ból) Danbred végtermékhez tartozó volt, így a Danbred genetikai igényének megfelelő takarmányformulákat használtak a felnevelésük során. Az 1. táblázatban láthatóak a kísérleti eredmények. 1. táblázat Paraméterek Betelepítés dátuma
Betelepített darab Induló átlagsúly Elhullás Elhullás Selejt Selejt Kitelepítés dátuma Kitelepített átlagsúly normál Hízlalási átlagnap normál Ráhízlalt átlagsúly normál Napi testtömeg gyarapodás normál Hízlalás alatti takarmányfelvétel normál Napi takarmányfelvétel normál Fajlagos takarmány értékesítés normál Napi testtömeg gyarapodás összesen Fajlagos takarmány értékesítés összesen 1 kg ráhízlalt súly takarmányköltsége
Me. db kg/db db % db % kg/állat nap kg g/nap kg/állat kg/nap kg/kg g/nap kg/kg ft/kg
Danbred -1 2015.03.09 222,00 25,28 6,00 2,70 6,00 2,70 2015.07.01 120,17 104,60 94,89 912,50 265,68 2,54 2,80 901,15 2,82 191,29
Pietrain (Danbred Recept) 2015.03.09 74,00 25,50 2,00 2,70 6,76 1,35 2015.07.15 112,70 119,01 87,20 769,25 264,20 2,22 3,03 717,99 3,09 209,76
Talán az egyik legszembetűnőbb eredmény az értékesítések alakulása volt. A genetikák között több mint két elkészülési idő-különbség volt, ráadásul kisebb végsúlyra hizlalás mellet, ami a heterogenitást is növeli. Azt nem kell magyarázni, hogy sok helyütt a hizlaldai férőhely a limitáló tényező, így az elhúzódó kitelepítés ennek nem tesz jót. A növekedési erély-különbség sem elhanyagolható, de úgy gondolom, ennél fontosabb paraméter a hizlalás gazdaságossági mutatója. Vagyis hogy, egy kilogramm élősúly gyarapodást hány forintnyi takarmányköltségből lehet előállítani. A takarmányköltség alakulásában
KONDA IPSOS
19
SERTÉS takarmányozás · Hírek malacfuttában pedig a fajlagos takarmányértékesítés a leghangsúlyosabb mérőszám. Már a hizlalás alatti napi takarmányfelvétel is képes megmutatni, hogy optimális – e a takarmányozási szisztéma. A pietrain esetén ez a mérőszám kb. 2,1 kg/ nap míg a Danbrednél 2,4-2,45 kg/nap 25 kg-tól 110 kg-ig hizlalva Ennél magasabb súlyra hizlalás esetén, már lényegesen emelkedik a takarmányfelvétel. Ahhoz képest, hogy az étkesebb (nagyobb emésztőrendszer-kapacitású) duroc végtermék vonal 120 kg fölé lett hizlalva, mégsem szállt el a takarmányfelvétel túlságosan. Ez annak is köszönhető, hogy a takarmányok összeállítása során a kiválasztott alapanyagok között ott szerepelt magas bekeverési hányadban a szárított répaszelet is, ami folyadékkal érintkezve relatív teltségérzetet képes előidézni az emésztőtraktusban és így a túlfogyasztásnak is némileg gátat szabhat. Viszont kisebb „gyomrú”, kevésbé étkes genetikai konstrukció esetén, ahol éppen ellenkezőleg kellene formulázni, tehát töményíteni, ott ez a szisztéma a termelési eredményeket igen jelentősen ronthatja. Gondolok itt a testtömeg-gyarapodás elmara-
dására és a takarmányértékesítés nagymértékű romlására, ami a kísérleti eredményekből is kitűnik. Ennek köszönhetően több, mint 18 Ft-tal kedvezőbben alakult a fajlagos takarmányköltség annál a genetikánál, amelynél az igények szerint tudtunk takarmányozni. Ez azt jelenti, hogy 1000 leadott hízónként több mint 1,5 millió forint a különbség. Az, hogy ez nyereség-növekedés vagy veszteség-csökkentés, azt a mai piaci viszonyok között igen nehéz megmondani, de egy biztos, hogy ha nem vesszük figyelembe, akkor veszteségként fog szerepelni. Szerintem, minden telep esetében a homogén hízó-alapanyag elérése lenne cél, hiszen ennek értékesítése is könnyebb. Sok helyütt az „egy épület egy takarmánytároló-silótorony elv” érvényesül, így a technológiai feltételek is gátat szabhatnak annak, hogy többféle genetikai igényt egyszerre képesek legyünk kiszolgálni. Tehát már különböző kompromisszumokat kell kötni, ami nem a hatékony termelést fogja tudni előmozdítani.
Oroszországban tovább erősít az Agrofeed Több éves előkészítő munka eredményeként ez év tavasztól megkezdődött az Agrofeed Kft. oroszországi üzemegységének építése. A premixek- és koncentrátumok gyártására alkalmas vadonatúj üzem Jasznogorszk város mellett (Moszkvától 170km-re délre) épül fel. A beruházás várhatóan év végére befejeződik, így az év eleji próbagyártások után tavasztól már teljes mellszélességgel megkezdődhet a termelés.
Oroszországi szakmai munkánkat Vizdák Tamás kollégánk évek óta sikeresen összefogja és irányítja. Sertés üzletágunk értékesítése a jó szakmai munkának köszönhetően folyamatosan növekszik. Kinti szakmai csapatunkat július elejétől Takács Gábor kollégánk is erősíteni fogja, aki családjával együtt költözött Tulába. Felesége, Patrícia az elkészült üzemben fog formulázási teendőket ellátni.
Jasznogorszk
KONDA IPSOS A KONDA IPSOS az Agrofeed Kft. lapja, készült 500 példányban Felelős szerkesztő: Alpár Botond • Felelős kiadó: Szekeres István • Szerkesztőség: 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) 550-620, fax: (96) 550-621 • e-mail: premix@agrofeed.hu • www.agrofeed.hu Design: arttitude.hu • Az angol nyelvű cikkeket fordította: Alpár Botond Központ: Agrofeed Kft. 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) 550-620 Fax: (96) 550-621
Ügyfélszolgálat: 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) 550-628 (30) 685-0389
Üzem: 6086 Szalkszentmárton, Vadas 7. Tel.: (76) 539-016 Fax: (76) 539-017 European Feed Additives and PreMixtures Quality System