Konda ipsos 2015 4 by Agrofeed

KONDA IPSOS 13. s z ám / 2 015. / 4 . neg yedév

A Z Agrofeed K f t. SERTÉ S HÍRLE V ELE A sertés telep, mint rendszer (2.) • E.coli jubileum - 130 éves ismertség (3-7.) • A Tenyészkoca – süldők általános keresési és

termékenyítési

rendszerei

gyakorlatban

(8-9.)

• Partnerünk a JÁSZ-FÖLD Zrt. (10-12.) • Az Oxigén Mentő expedíció (13-15.) • Wass Albert: Karácsonyi mese (15-16.)

Telepi menedzsment

A sertéstelep, mint rendszer

A termelésirányítás egyik alapvető hibája a rövidtávú gondolkozás. Ha a közvetlen napi, heti feladatok megoldása ötletszerűen történik, akkor sokszor az optimálistól távol eső megoldásokhoz vezető úton járunk. Bolla Kálmán - sertés üzletágvezető

megoldás kulcsa pedig a rendszerben gondolkodás. Aki rendszerben gondolko dik, az az egészre összpontosít. Nem a részekre figyel, hanem a részek közötti kölcsönhatásra.

Kérdés, hogy tudunk-e rendszerként tekinteni egy sertéstelep irányítására? A sertéstelepi munkafolyamato kat abban az esetben tudjuk rend szerbe foglalni, ha a rendszer elemeit meghatározzuk és kialakítjuk a telepen elvégzendő munkafolyamatok pontos rendjét, időpontját és ennek kontrollját. Amíg a vakcinázás idejét és he lyét egy gyűrött naptárban jegyzik fel, majd miután elvégezték (?) a dátum áthúzásra kerül, addig ennek meg nyugtató kontrolljáról nem beszélhe tünk. Ha a fertőtlenítések, állategész ségügyi kezelések, termékenyítés, választás elvégzése a telepi vezetők

KONDA IPSOS

éppen aktuális napi kreatív ötleteinek terméke, akkor szintén nem beszélhe tünk rendszerben gondolkodásról. Az Agrofeed Kft. és néhány part nerének sertéstelepein kialakításra ke rül az a modell, amely megteremti egy sertéstelepi minőségbiztosítási rend szer alapját, melynek lényege, hogy a sertéstelep minden munkafolyamata előre meghatározható időpontban, a meghatározott dolgozó által a meghatározott eszközzel és anyaggal történjen. Az elvégzett munkafolya mat mérőszámait (termékenyített db, választott db, vakcinázott db, idő pontok, tevékenységet végző személy stb.) regisztrálják. A tervezettől eltérő mennyiségeket, időpontokat meg kell jegyezni és meg kell indokolni. Ezek nek következményei vannak, amely következményekkel a továbbiakban számolni kell. Pl.: A heti termékenyítések száma 20%-kal meghaladja a tervezettet, aminek következményére majd a fialás időpontjában kell felkészülni. Az egész rendszer természete sen részelemekből épül fel. Ha ezt jól akarjuk működtetni, ahhoz az adott elemeket is meg kell erősíteni,

ezek működtetőit ki kell képezni. Ezt a képzési folyamatot indítja el november végén az Agrofeed Kft. , melynek első modulja a sertéstelepi inszeminátor-továbbképzés lesz. A kétnapos intenzív kurzuson a gyakorló inszeminátorok elméleti és gyakorlati tudásukat gyarapíthatják. A szakmai előadások mellett a korrekt spermavizsgálat és bírálat módszereit is elsajátíthatják. A nagy érdeklődésre és ebből következő nagy létszámra te kintettel sertéstelepi gyakorlatra nem kerülhet sor, viszont elkészítettünk egy részletes oktatófilmet, amely a kan spermavétel, hígítás, termékenyítés teljes folyamatát mutatja be. A továbbiakban következő mo dulként a „Fiaztatós-felcser” tovább képzést tervezzük, amelynek várható időpontja 2016 első negyedévében lesz. Az Agrofeed Kft. jó minőségű termékei mellé valamennyi partne rének igyekszik minél több segítséget nyújtani, hiszen közös érdekünk az ágazat talpon maradása, ami a mai piaci viszonyok mellet csak komoly erőfeszítések árán lehetséges.

SERTÉS EGÉSZSÉGÜGY

E.coli jubileum 130 éves ismertség Szinte nincs olyan teleplátogatás, hogy valamilyen formában ne kerülne szóba a hasmenéses problémák leggyakoribb kórokozója, az Escherichia coli.

Dr. Gombos László – állatorvos

z Escherichia nemzetséget Theodor Escherich után nevezték el, aki először izolált ilyen baktériumot újszülött gyerme kek székletéből 130 éve, 1885-ben. Genomjának szekvenciája 1969 óta ismert, így sorsát a GMO sem kerül hette el, génmódosított coli baktériu mokkal glükózból bioüzemanyagok termelhetők. Töretlen népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy külföldi országokat járván gyakran kerülhetünk vele közelebbi kapcsola ta, mint „az utazók betegsége”.

Joggal felvetődhet az a kérdés, hogy miért is foglalkozunk vele. A probléma pontosan az, hogy bár mindent tudunk róla, mégis a mai napig Észak-Amerikában és Euró pában a leggyakoribb hasmenést okozó betegség napjainkban, a fejlődő országokban a gyermekeket érintő akut, elsősorban E.coli okozta fertőző, hasmenéses megbetegedés a második leggyakoribb halált okozó betegség az 5 év alatti korcsoportban. Élelmiszer-biztonsági szempont ból a hasmenést okozó E. colitörzsek leggyakrabban emberi vagy állati

széklettel fertőzött élelmiszer vagy víz fogyasztása útján okoznak fertőzést, azaz forrásaként leggyakrabban az élelmiszert jelölik meg, melyeket összeesküvés-el méletek és újságcikk vonulatok követnek. A sertések között kétség kívül a napos kori és frissen választott megbetege dések és elhullások leggyakoribb okaként tartjuk számon. Alapvetően az E. coli baktériumokat emésztőszervi (intesztinális) és emésztőszerven kívüli (extrain tesztinális) kórképeket okozó csoportokba sorolhatjuk. Az emésztőszervi kórképekért felelős, ún. enteropatogén törzsek a bél csatornában képesek jelentős számban megtelepedni és morfológiai, valamint funkcionális változások előidézése által hasmenést (bélgyulladást) okozni. Az extraintesztinális kórképet okozó csoport tagjai is a normál bélflóra lakói közül kerülnek ki, de olyan virulenciafaktorokkal rendelkeznek, melyek segítségével a bélcsatornán kívüli szervekbe (húgyutakba, lépbe, a csontvelőbe, agyhártyába) kerülve ott elszaporodhatnak és a legkülönbözőbb fertőzéseket és gyulladásos folyamatokat okozzák. Jelen cikkben kifejezetten csak a patogén hasmenést okozó formáival, és a kialakulásának sertéstelepre jellemző hátterével, okaival szeretnék foglalkozni. Az emésztőszervi kórképeket leggyakrabban az E.coli enterotoxint termelő törzsei okozzák, de adott esetben a nem enterotoxikus törzsek is idézhetnek elő megbetegedést. Születéskor a béltraktus mikrobiológiailag sterilnek tekinthe tő és gyenge védelemmel rendelkezik a patogénekkel szemben. A különböző mikroorganizmusok a születés után azonnal kezdenek megtelepedni a bélben, köztük olyan baktériumokkal, amelyek potenciális veszélyt jelentenek (E.coli, Clostridium perfingens). Az anyai immunitás kialakulása után a bél védelmét a szoptatás alatt a kocatejben továbbra is termelődő IgA látja el. Ahhoz, hogy az újszülött malac hatékonyan tudja megvédeni magát a potenciális patogén kór okozóktól, egyrészt megfelelő mennyiségű kolosztrum termelésére és felvételére van szükség. Másrészt a folyamatosan termelődő IgA védő szerepének minél hatékonyabb kiaknázása érdekében hosszabb szoptatási időre van szükség (21 vs. 28 nap). Amennyiben a környezetből vagy a kocatejen keresztül nagy mennyiségű kórokozó jut a malac belébe az további kockázatot jelent a betegség kialakulására (fertőtlenítés jelentősége!!!). További rizikófaktort jelent a környe zeti stresszhatás is, mint például a huzat, folyamatos hőingadozás, páratartalom. Miután E.coli baktériumoktól egy telep nem tehető mentessé, így a legfontosabb cél az ellenanyagszint és a kórokozói oldal finom egyensúlyának megtartása.

KONDA IPSOS

SERTÉS EGÉSZSÉGÜGY Azaz, ha valamilyen ok miatt nincs megfelelő kolosztrális védelme a malacnak, nem szükséges a megbetegedéshez, hogy a törzs erősen patogén legyen és hiába alakul ki jó kolosztrális immunitás a malacban, ha a telepen a környe zeti körülmények miatt jelentősen magas a kórokozó általi fertőzés nyomása. Hogy érzékeltessem, hogy a szervezetnek milyen egyensúlyi helyzettel kell szembe néznie: egy átlagos sertés szervezetében 1013 sejt található, míg a bélbaktériumok (jó és káros) száma 1014 mértékű. Ahhoz, hogy biztosí tani tudjuk malacaink számára ezt a kényes egyensúlyt alapvetően egy jól működő immunrendszerre és a bélbak tériumok közötti ideális interakciókra van szükség, melyre a telepi menedzsment működésének összessége hatással van (elletői menedzsment, takarmányozás, stresszhatások, környezeti faktorok, stb.) Az E.coli baktériumok tehát természetes viszonyok között megtalálhatók az ember és az állatok bélcsatorná jában, ahol a Gram-negatív, aerob, fakultatív anaerob nor mál baktériumflóra részét képezik, melyek a bélcsatornába a születéskor és az azt követő napokban szájon át jutnak be s telepszenek meg. Azt, hogy az adott baktérium kórokozó-e vagy beteg séget okozóvá válik, virulencia faktorok és a sejtfal lipopo liszacharid (LPS) határozzák meg. A baktérium a fimbriák segítségével a bél nyálkahár tya speciális receptoraihoz kapcsolódik és ott kolonizáló dik. A kórokozó által termelt toxinok a bélhámsejt krip táinak fokozott folyadék és elektrolit kiválasztását idézik elő, ami jelentősen meghaladja a bél felszívó kapacitását. Ennek következménye fokozott folyadék-felhalmozódás a bélben, azaz hasmenés alakul ki. Amennyiben a bélhám is sérül, az gyakran vérfertőzéshez, szeptikémiához is vezethet. A hasmenés vége gyakran elhullás a kialakuló dehidráció, metabolikus acidózis vagy szeptikémia miatt.

Enteropatogén E.coli (EPEC) a bélbolyhon

A választás után kialakuló hasmenés is hasonló patomechanizmussal zajlik annyi kiegészítéssel, hogy a verotoxint termelő törzsek a vérerek endotheljének károsításá val ödéma betegséget is előidézhetnek.

Választáskor a kocatej elvétele és így az IgA folyamatos védő hatásának megszűnése tehát egyér telműen lehetőséget teremt az E.coli elszaporodására. Nem részletezendő módon bizonyos (F4(K88), F5(K99), F41, F6(987P) és F18) fimbria virulencia faktorú ak jellemzőek a hasmenések kialakulásában. Az első négy a napos kori hasmenések kialakulásáért felelős, míg az F18 és F4 a választás utáni hasmenések megjelenéséért. Diagnosztikai szempontból számunkra a legfonto

KONDA IPSOS

sabb tulajdonság, hogy a kórokozó véres agaron okoz-e β-hemolízist, azaz: hemolizáló (kórokozó) vagy nem hemolizáló. A hasmenést okozó E.coli többféle patomechanizmus szerint okozhat megbetegedéseket, melyet az 1. táblázat mutatja. A hasmenést előidézőek első sorban az ETEC (enterotoxikus E.coli) csoportba tartoznak. Rövidítés

Klinikum

Virulencia faktor

Enterotoxicus

ETEC

LT. Sta, STb

Enterohemorrhagiás

EHEC

Enteropatogén

EPEC

Újszülöttkori hasmenés emlősökben Vérzéses vastagbélgyulladás borjúban, emberben és sertésben Súlyos hasmenés gyerekekben és borjakban

Attaching and Effacing Enterotoxaemiás

AEEC

Bélgyulladás minden életkorban Stx2e en aea+

ETEEC

Enteroinvazív

EIEC

Ödémabetegség Stx2e. F18 Élelmiszer eredetű hasmenés Stx1e, Stx2e, emberben Invasivo Gyermekkori hasmenés EAST1 Haemolitikus urémiás szindróma Stx gyermekekben Hasmenés borjakban, sertésben LT, CNF-1, és gyermekekben CNF-2

E.coli

Enteroaggregatív

EAggEC

Uropatogén

UPEC

Necrotoxicus

NTEC

Stx1e és Stx2e Cytotoxinok

Az E.coli jelenlétét sertés esetében számos tanul mányban vizsgálták, melynek kétség kívül elsősorban élelmiszerbiztonsági okai voltak. Egy friss vizsgálatban (Foodborne pathogens and disease, 2015 vol. 12) a humán ETEC és sertésekben előforduló, a malacok újszülöttkori és választás után hasmenéséért felelős E.coli törzsek közt ke resett és talált kapcsolatot. 11 farmról származó 990 állatot mintáztak, hogy meghatározzák az ETEC jelenlétét nem hasmenéses malacokból (end-time PCR technikával). 150 állatban (15%) találták meg a géneket, amelynek a fele volt ETEC, és ennek fele mutatott multirezisztenciát a kísér letben szereplő antibiotikumokra. A tanulmány igazolta, hogy számos ETEC genotípus van a sertés állományokban klinikai tünetek nélkül. Számunkra a gyakorlatban használható információt is közzétett a tanulmány. Az ábrán jól lehet látni, hogy a meg betegedést okozó hőstabil toxint termelő ETEC törzsek (estl) a választás után mennyivel magasabb számban voltak jelen a sertésben, ami potenciális veszélyforrást jelent egy nem megfelelő immunrendszerű (mikotoxinok!) és normál bélflórával (antibiotikum!) megáldott állatnál. 61.3%

60%

eltA estI eltA/estI

50% 40% 30% 20%

12.0%

9.3%

10% 0

4.0

3.3%

Farrowing (21+/- 3days old)

3.3%

1.3%

Nursery (86+/- 3 days old)

4.0%

1.3%

Finishing (165+/- 3 days old)

SERTÉS EGÉSZSÉGÜGY Milyen tünetekre számíthatunk? Szopós malacoknál heveny eset ben jellemzőn a malacot holtan talál juk a kutricában. Gyakori telepi kép, hogy a malacok összebújva remegnek, vagy a sarokban kuporognak. Bőrük hasmenéses bélsárral szennyezett, mely vizes jellegű, jellegzetes szagú (egérvizelet), és gyakran hányás is társul hozzá. Az elhúzódó esetekre jellemző a kiszáradás és a besüppedt szemek, a testre pergamenszerűen ráfeszülő bőr. Bár elképzelhető, hogy a hasmenés csak egy vagy néhány alomtársat érint, de a híg bélsár a többi malacra is rátapad, ezzel kialakítva a jellemző telepi képet. A mértékét minden képen érdemes kontrollálni, szükség esetén laborató riumi vizsgálatokkal is megerősíteni a kórokozó jelenlétét. A kezeletlen vagy nem gyógyuló esetekben a hasmenés megjelenése után nem sokkal evező mozgás és szájhabzás tünetei mellett a malac elhullik. A betegség nem csak hasmenéssel, hanem szisztémás, vérfertőzéssel járó esetekkel (szeptiké mia) is társulhat. A választás utáni heveny esetek jellemzően 4-5 nappal a választást követően jelentkeznek, de egyre gyakoribb a választás utáni egyéb időszakokban is jellemző, akut megje lenési forma, melynek hátterében nem megfelelően működő immunrendszer áll. Súlyos esetekben a malacot holtan találjuk, beesett szemekkel és a vég tagok enyhén kékes elszíneződésével. Ezekben az esetekben a hasmenés még nem jelentkezik. Lassúbb lefolyású eseteknél tipikus tünet a testsúly vesztés, kondícióromlás, kiszáradás, kiszőrösödés. A bélben történő elváltozásoknak köszönhetően ebben az esetben már lehet látni véres vagy szürkés-vörös, vörhenyes, hígan folyó bélsarat/béltartalmat, ami leggyakrab ban elhulláshoz vezet. A még elhúzó dóbb esetekben, vagy kevésbé patogén törzseknél a hasmenés állaga változhat egészen a vízszerűtől a pasztaszerűig. Hasonlóan változhat a szín a szürkés től a sárgán át a zöldig, de a szín alap

ján soha nem lehet eldönteni, hogy valóban coli okozta-e a problémát. Elkülönítő kórjelzés szempontjából fontosnak tartom megemlíteni, hogy egyes esetekben a hasmenésben friss vér és nyálkahártya is lehet jelen (szalmonella, dizentéria)

A hasmenés oka Első napok

2-3. hét

Mortalitás

0-3

3-7

7-14

15-21

Tejhiány

Cl. perfringens

Alacsony

Változó

Alacsony

Coccidiosis E. coli

P.E.D. P.R.R.S. Rota vírus T.G.E.

Mérsékelt Maqas

Alacsony Mérsékelt

Maqas Elkülönítő kórjelzés

Mit tehetünk azért, hogy az E.coli problémát okozzon a telepünkön? A kérdésre a válasz egyszerű. Bármit, ami a malacunk megfelelő életszínvo nalát (divatosan: „animale wellfare”) nem veszi figyelembe. • ellető folyamatos, takarítás nélkü • • • •

li használata változó teremhőmérséklet rossz higiéniai körülmények rossz technológiájú és minőségű almozás (ahol van) kopott, rosszul fertőtleníthető

• • • • •

padozat nedves kutrica magas páratartalom huzat genetikai vonalak érzékenysége nem működő szopókák

Valamint a fent fel nem sorolt tényezőkön kívül minden, ami megnöveke dett bakteriális nyomást eredményez, és nem teszi lehetővé a malac megfelelő kolosztrális védelmének kialakulását. A probléma boncolgatásakor soha nem szabad elfelejteni a „koca faktort” (csecsek állapota, száma, vakcinázottság, fajta, kor, takarmányozás, egyéb betegségekkel való terheltség). Számos tanulmány bizonyította be, hogy a tőgygyulladások hátterében az egyik leggyakoribb kór okozó a coli, így gyakran a betegséget coliform mastitisnek is hívják, mely részét képezi a koca úgynevezett MMA szindrómájának. A probléma jellemzően az ellés körül kezdődik és 12-24 órával rá lehet klinikai tünetekben is látni. A bak térium heveny elhalásos mastitist okoz, melynek eredménye a csökkent tejter melés, a koca általános állapotának romlása, megbetegedése (láz) és a malacok elhullása, eléhezése, gyenge fejlődése. A csecsbimbó nyílásán át tejmirigyekbe bejutó baktériumok (higiénia fon tossága!) a körülményektől függően fellángolhatnak vagy tünetmentes, szubkli nikai állapotba kerülhetnek (folyamatos fertőzési forrás!)

Ha amúgy is jelen van a telepen, szükségünk van-e korrekt diagnózisra? Bár a tünetek egyértelműek, azt gondolom a látott klinikai és kórbonctani tünetekre gyakrabban állítjuk, hogy coli okozza, mint az valójában igaz lenne.

KONDA IPSOS

SERTÉS EGÉSZSÉGÜGY Természetesen a kórelőzményi adatok és a kor már ad egy orientációt, de időnként, vagy heveny fellángolás esetén érdemes bakteriológiai és rezisztencia-vizsgálatot végeztetni még akkor is, ha ez csak a magunk megnyugtatására szolgál. A min tavétel legfontosabb momentuma, hogy azt csak frissen elhullott állatból szabad venni és a mintának 12, legké sőbb 24 órán belül feldolgozásra kell kerülnie, és még így sem biztos, hogy a vizsgálat megbízható eredményt ad. Az ETEC elsődleges lokalizációja ugyan a vékonybél, de mintaküldésnél érdemes a vastagbelet is lekötni és máj valamint lép kíséretében a laborba juttatni. Súlyos esetekben részletesebb vizsgálatokra is szükség lehet (entero toxin, membrán virulencia, fehérje és egyéb tipizálási eljárásokra), de ez már a haladó szint. És laboros kollégáim rendszeres kérést tolmácsolva: csak megfelelő szállító edényben szállítva!

Hogyan tudunk egy fakultatív patogén kórokozót megfelelően kezelni? Ezt nem könnyű megválaszolni. Bár a kezelése egyszerű lehet, a folya matos kóroki nyomás megfelelő kor dában tartása korántsem könnyű. Egy statisztikai adat szerint egy jó körülmé nyek közt termelő telepen a coli elleni kezelések száma nem haladja meg az almok 3%-át, és az ebből adódó elhul lás a 0,5%-ot. Persze ahhoz, hogy ehhez az adathoz hasonlítani tudjuk saját telepünket, rendszeres és megbízható vizsgálatokra lenne szükség. Jellem zően azonban minden telepnek van a colinak beállított kórképek kezelésére stratégiai programja. Ezeknek az alapja általában cink-oxidos vagy kolisztines takarmány-kiegészítés, a tünetektől függő mennyiségben és időinterval lumban használva. Egyre gyakrabban halljuk a „hosszú gyógykezelések” és környezetvédelmi szabályok szigorí tásáért fellépő harcok visszhangját, vagy éppen a humán lobbit például a kolisztin állategészségügyben való felhasználásának szigorítására. A „fejlett” nyugati országokban napi-heti

KONDA IPSOS

rendszerességgel adnak ki publikációt az antibiotikum-használat szabályozásáról, miközben az intenzív tartási körülmények és a 40 malac/koca/év-es terv a malacok szervezeti szilárdságának csökkentésével tovább kedvez a másodlagos kórokozók, mint például a coli elszaporodásának. Ez természetesen az élelmiszerbiztonság és humánegészségügy szempontjából is problémás. Miután ezekbe a kérdésekbe kevés esélyünk van beleszólni, így a kaptafánál maradva megemlítek néhány irányadó pontot a telepi coli-fertőzöttség gyérítésének és kezelésének lehetőségére. • Kocák egyedi kezelése a fiaztatóban. Számos szakirodalom említi és a tapasz

•

• • • •

•

talat is azt igazolja, hogy az elletőbe való betelepítéstől számított 10-14 napig célzottan adott antibiotikum jelentősen képes csökkenteni a baktérium ürülését, így a malacok fertőződését. Szopós malacok esetében a szájon át adható készítmény használata javasolt, ha a probléma az első 7 napban lép fel, de nagy fertőzési nyomással rendel kező telepen injekciós készítmény használatára is szükség lehet. Ez esetben mindenképpen konzultálni kell az állatorvossal, hogy mik azok a hatóanya gok, amik nem adhatóak, vagy éppen hatékonyak. Beteg állatoknak elektrolit adagolása szájon át, vagy egyéb módon (pl. hasü reg) – állatorvos! Az érintett almokban alompor használata a gyógyulásig, minden nap. Extra hőforrás (vagy egyáltalán hőforrás) biztosítása az érintett kutricában. Választott malacoknál közkedveltek és kétség kívül a legegyszerűbben kivi telezhetőek a takarmányon keresztüli kezelések. Amennyiben a jogszabályi előírások betartásával a probléma nem orvosolható, úgy újabb stratégiák után is érdemes kutatni. Számos növényi és egyéb alternatív kezelést kínálnak már a piacon, melyek hatékonyságát mindenki maga tudja tesztelni a saját telepén,a saját mikro biológiai és ökológiai környezetében. Antibiotikum-használat tekintetében egyre inkább figyelembe kell venni a szigorodó előírásokat. Csak egy nagyon friss jelentést megemlítve: 2015 november 10-én, az Egyesült Királyságban, a sertés egészségügyi és jóléti tanács munkacsoport és sertéses állatorvosok szövetsége adott ki a felelős antibiotikum-használatról szóló hivatalos közleményét (Pig Health and Wel fare Council Antimicrobial Sub-group and the Pig Veterinary Society: Guide to antibiotic usage on pig farms), melynek internetes linkjei közt szerepel a rezisztencia kialakulásának lehetősége és természetesen a folyamatos felhívás a minimalizálásra!

A szervezet az antibiotikumokat 3 osztályba sorolja, ahol a kolisztin például a második csoportba került, amelyet csak laboratóriumi megerősítés és rezisztencia-vizsgálat alapján javasolnak és csak akkor, ha az első osztályba tartozók nem működnek. Írja például mindezt annak ellenére, hogy a rezisz tencia kialakulásának lehetőségét megkérdőjelezi a hatóanyaggal kapcsolatban,

SERTÉS EGÉSZSÉGÜGY a hatásmechanizmusát ismerve teljesen jogosan. Nekünk természetesen lényeg a hatékonyság és minél egyszerűbb kivitelezés. Alapvetően tehát a kórelőzmény és antibiotikum-re zisztencia vizsgálat alapján végezzük a gyógykezelést az állatorvos javaslatára. Fontosnak tartom megemlíteni a fertőzéses nyomás csökkentése érdekében a beteg egyedek egyedi kezelését és csoportból való eltávolítását (beteg kutrica!). Antibiotikumok között a szájon keresztüli adago lást részesítjük előnyben, melynek hatóanyagai lehetnek a kolisztin, gentamicin, neomicin, apramycin, streptomycin, paromimicin (új) vagy a TMP-szulfonamidok, ritkábban amoxicillin. Injekciós készítmények esetében pedig az fluorokinolonokat (enrofloxacin), cefalosporinokat, vagy az amoxycillin-klavulánsav valamint lincomycin-spectinomy cin kombinációt érdemes használni. Ez utóbbi itatásában is segítségünkre lehet akut folyamatok esetén. Gyakran lehet tapasztalni a telepeken tetraciklinek használatát is betegség re, melyre az érzékenység általában gyenge, 25% alatti! Jellemzően a legáltalánosabb megelőzésre használt készítmények cink-oxidot tartalmaznak. Elsősorban a nyugat-európai előírások 250 mg/kg-ot irányoznak elő, de számos tanulmány támasztja alá a cink magasabb, 2500 mg/kg-os mennyiségének jótékony hatását. A cink-oxid nem, vagy csak nagyon kis mennyiség szí vódik fel a bélen keresztül, stabilizálja a bélflórát, és pozitív hatással bír a lokális immunvédelemre. Hosszú távú alkal mazásával vigyázni kell, 4 hét után ebben a mennyiségben jelentős takarmány-visszautasítást okozhat. Az alacsony dózisú cinkkel folytatott kísérletek konvencionális telepe ken a prestarter fázisban nem, de a starter fázisban hoztak bizalommal kecsegtető eredményeket. Egy spanyol tanul mány szerint, a magas cinktartalom nélküli takarmányok nál bár szignifikánsan megemelkedik a hasmenések száma, de a kiesések száma és költségek alacsonyabbak, mint a folyamat során tapasztalt testtömeg-gyarapodás (2500 ppm: 424g/nap, 110 ppm: 359 g/nap – 28-63 életnap közt). A betegség megelőzésének szintén gyakran használt elemei a különböző savanyítók. Akár önmagukban, akár kombinációkban a cél kettős. Egyrészt fiatal malacoknál a gyomor mérsékelt sósavtermelésének kompenzálása, másrészt a normál bélflóra egyensúlyának fenntartása. A béltartalom savas irányba való eltolása rontja a coli élet feltételeit, sőt egyes szerves savak gátolják a baktériumok egyes életfolyamatait, így baktériumölő hatással is rendel keznek. Használatuk azonban körültekintést igényel!

Mit tegyünk a probléma csökkentésére? Ahogy már említettem, a telepről való végleges felszá molása, eradikálása nem lehetséges. A megelőzés alapja az általános menedzsment és higiéniai folyamatok betartása. Ezek közül kiemelendő a kocák rendszeres ellenőrzése

kondíció, tejtermelés és MMA tekintetében, különös te kintettel a kocasüldőkre, valamint a vakcinázás megléte – megvalósulása!, a környezeti viszonyok ideális helyzetben tartása (állandó hőmérséklet!). A malacok oldaláról első helyen szerepel a kolosztrum-menedzsment, azaz megfele lő mennyiségű kolosztrumot kapnak-e 12 órán belül. A választás utáni hasmenés esetén a stresszhatások mérséklésére (zsúfoltság, hőmérséklet, huzat) és a megfe lelő vízellátás-biztosítására kell koncentrálni. Elsődleges feladat a malacok jó minőségű, koruknak megfelelő takar mánnyal való ellátása, a takarmányozás helyes gyakorlata (nedves/száraz, pellet/por, gyakoriság, minőség),valamint a takarmányváltások korrekt kivitelezése.

Miért vakcinázzak, ha a telepen amúgy is rendszeresek a coli okozta problémák? Egyrészt valóban tisztázni kell, hogy valóban az E.coli okozta-e a problémát. Másrészt a kocáknak adott vakcinák a malacokat csak az élet első pár napjában védik (ami egyébként nagyon fontos!), de a későbbi coli okozta megbetegedésekre nincsenek hatással. A vakcinázás bár rutinszerű, jó tudni, hogy folyamatos fejlesztések vannak ezen a téren is. A szisztémásan (izomba) adott vakcinák ugyanis jó szisztémás (szervezeti) védelmet adnak, de ez sajnos nem ad kellő védelmet a probléma kialakulásának elsődleges színterén, a bél felszínén. Emellett ahogy írtam a jelenlegi vakcinázási protokoll nem képes lefedni a teljes ETEC fogékonysági periódust. Japánban jelenleg például egy szájon át adható rizs bázisú, azaz egy rizs által termelt nem változó aminosav szekvenciájú CTB vakcinát (publikáció: 2015, augusztus, – MucoRice-CTB (cholera toxin B alegység) fejlesztettek ki, amit vemhes kocának szájon át adva, növelni tudták az IgG és IgA ellenanyagok mennyiségét, továbbá a tejen is képes volt átjutni a malacokba. Sőt, a bél felszínén megfele lő védelmet nyújtó IgA továbbra is magas értéket mutatott, ha a vakcinát a szoptatás alatt is adták a kocának. A kísérlet során a választott malacoknak adott vakcina szintén fokoz ta az ellenanyagok termelését. Ne felejtsük el tehát, hogy a malacok szoptatás alatti és választás utáni hasmenésének számos oka lehet, melyek közül az egyik leggyakoribb, az Escherichia coli baktérium. A betegség kialakulásához általában a telepi hajlamosító tényezők nem megfelelő menedzselése vezet, melyet azok folyamatos elhanyagolása rendszerint tovább is ront. A kórokozó mindenhol jelen lehet, és ahogy egy hazánkban is jól ismert fertőtlenítő gyártó cég vizsgálatából kiderült: a laptophoz csatlakoztatott egér ötször több baktériumot tartalmazott, mint a wc-csésze. Gondolom nem nehéz kitalálni, hogy melyik baktérium volt a leggyakoribb?

KONDA IPSOS

SERTÉS menedzsment

A tenyészkoca – süldők általános keresési és termékenyítési rendszerei a gyakorlatban A cikkben röviden összefoglaljuk, hogy milyen gyakorlati megoldásai lehetnek telepi körülmények között, intenzív termelésben a kocasüldők ivarzáskeresési és termékenyítési módszereinek.

Fülöp Vazul – sertés szaporodásbiológiai szaktanácsadó

merikai nagy telepek (3000-5000 koca) kutricás tartása és termékenyítése, és holland előre, egyedi ál lásban tervezett búgatási módszereket mutatunk be. Természetesen más módszerek is lehetségesek a kocasüldők esetében, de úgy gondolom, hogy a gyakorlatban jól működő példák bemutatása mindig hasznos ötletadó lehetett!

Kutricás, csoportos keresés és termékenyítés Alapvető, hogy a süldők, melyek termékenyítésre kerülnek,legalább 210 napos korral és legalább egy ismert és feljegyzett ivarzással már rendelkezzenek. A kutatási eredmények szerint azonban a 230-255 nap közötti rakások eredményei a legjobbak. Az etológiai kísérletek szerint a kocasüldők optimális csoportmérete 12-18 db/kutrica. A süldőket érdemes kor és ivarzási ciklusszám szerint összevá logatni, mivel az ivarzás és a csoport így könnyebben együtt tartható a keresés és termékenyítések alatt. A termékenyítést megelőzően min. 2 héttel be kell fejezni a preventív jellegű Parvo oltást (minden más vakcinázást is!). Célszerű az első Parvo oltást 190 napos kor körül, a második oltást, pedig 205 napos kor körül elvégezni a koca süldőnél. A termékenyítések helye jól szellőztetett, fényes, (350 lux/m², 40 W/15 m²) higiénikus, és nyugodt fekvésű legyen, maximum 20 fős csoportokkal. Az épületben elhe lyezkedő középső kutricákban alakítsuk ki az úgy nevezett „kereső kutricákat”. Kereső kutrica: ezekben a kutricákban (száma a napi keresendő süldőktől függ) helyezzük el a kereső kanjainkat. A kanokat hízóból herélés nélkül válogathatjuk vissza, így van idejük megtanulni a feladatukat, kisméretű, de intenzíven kereső, nem agresszív kanokat alkalmazzunk. A kutrica oldala a süldők felől, lehetőleg legyen átlátás tól-mentesen elválasztva, mérete 4x4 (5x5) méteres, vagy

KONDA IPSOS

ezt megközelítő. A kanok egymást láthatják, de a süldőkkel csak a napi keresés alkalmával kerülhetnek kontaktusba. Feladatuk a süldők kontakt keresése. Kontakt keresés előnyei süldőknél: • A süldő közvetlenül érintkezik a kanokkal. • Közvetlen etetés után a csendes ivarzók is kiszűrhetőek. • Az úgynevezett „oxitocinfázisban” gyorsabb és biztosabb a termékenyítés hatásossága, kevesebb a visszafolyás. • A süldők megszokják a mozgatást. • Napi kétszeri stresszhatás a kocasüldő mozgatás, és így a beivarzás a csoport első keresési napja utáni 10. napig 80%-ban befejeződik! • A termékenyített süldők napi, heti csoportjai jól kiala kíthatóak. • Intenzív rendszer. Hátránya lehet: • Munkaigényes (hajtások). • Kiscsoportos kocasüldő tartásnál eredményes igazán (12-18 k.s./kutrica) • Több kereső kan, és azok váltása szükséges a keresendő süldők mennyiségétől függően. • Az inszeminátoroknak nyújtott műszakban is lehet dolgozni, délután is van/lehet süldőtermékenyítés és keresés. Keresés technikája: Lehetőleg mindig a süldőt hajtsuk a kanokhoz és ne fordítva! A süldőket napi két alkalommal, reggel közvetlen etetés után, és 7-8 óra elteltével lehetőleg maximum 4-5 óra között délután hajtjuk a kanokhoz. Egy kanhoz 3-6 süldőt

SERTÉS menedzsment hajtunk. A kan 2-3 perc alatt keresi a dolgozó segítségével az ivarzó süldőket. Ne feledjük, hogy hagyjuk dolgozni a kanokat, mi csak segítsük a biztos kiválasztást. Például ha 15 fős süldőcsoportjaink vannak 3 kereső kutrica kialakítása indokolt, hisz így egyszerre az egész kutrica kerestethető. Ha sok a napi süldők száma, keresésre legyen mindig tartalékban 1-1 kereső kan és cseréljük őket naponta, illetve a nap folyamán is, ha valamelyik kan már nem akar dolgozni. A keresés legyen gyors és hatékony. Ivarzó süldőnek csak a lovaglótesztet is tűrő süldő számít! A talált ivarzó süldők azonnal kiválaszthatóak és csoportosít hatók, azonos ellésidejű csoportokba.

A következő táblázatban összefoglaljuk a tenyész-kocasüldők esetében javasolt termékenyítések és keresések időpontját. Ivarzás időpontja

1. termékenyítés 2. termékenyítés 3. termékenyítés

1. reggel

Aznap reggel

2. délután

Aznap délután

Aznap délután 7-8 óra múlva Másnap reggel

Másnap reggel Csak ha megáll Másnap délután Csak ha megáll

Egyedi állásban előre tervezett búgatás a kocasüldők esetében

Termékenyítés időpontja: Az első termékenyítések a süldők esetében közvetlenül a megtalálás időpontjában a kan jelenlétében történjen, a kereső kutricában, vagy egyedi állásba helyezve a süldőt. (A sperma hűtőtáskában álljon ké szen a törlőkendővel, és a katéterekkel, katéter síkosítóval együtt). Amennyiben itt termékenyítünk, az összes aznap termékenyített süldő kerülhet azonos csoportba. A csoport azonnali kialakításának előnyei: • Kevesebb verekedés. • Azonos ellési csoportok kialakíthatók heti megoszlásban • A süldők egymást tovább stimulálják. • Takarmányozás ellenőrizhetősége és beállítása cso port-szinten a vemhesség alatt kiváló. • A délutáni termékenyítések egyszerűsödnek. • A süldők azonos korosztállyal tartózkodnak egy kutri cában a vemhesség alatt.

• A csoportba a 205-220 nap között búgó kocasüldőket

Amennyiben a süldőket egyedi állásra állítjuk a keresés után, egy órán belül törekedjünk a termékenyítésre, de ott is kan jelenlétében! A reggel termékenyített süldők második termékenyítése aznap délután következik hasonló körülmények között, minimum 7-8 óra elteltével javasolt. Másnap, ha találunk süldőt, amelyik még tűri a lovaglótesztet, azt termékenyíthetjük harmadszor is.

• A legjobb vemhesülési eredmények ezzel a módszerrel

Ha a délutáni keresés alkalmával találunk lovaglótesz tet-tűrősüldőt, azt éppúgy, mint a reggelit, haladéktalanul termékenyítsük a megtalálás időpontjában és az aznapi süldőkhöz, csoportosítsuk, illetve hajtsuk egyedi terméke nyítő állásra. A süldők második termékenyítési köre más nap reggel a kereséskor történik meg, illetve a harmadik köre, amelyik még tűri a lovaglótesztet másnap délután. A süldők ivari ciklusa ezáltal a tűrési reflexe is rövidebb, mint a kocák esetében. Ezért termékenyítünk azonnal. Amennyiben a fenti rendszer nem alkalmazható a későbbiekben említünk majd másik rendszert is, amely szintén sikeresen alkalmazható. Összefoglalva ez a rend szer kihasználja a süldők kocáktól eltérő rövidebb ivarzási ciklusát, biztosítva a megtermékenyítés legoptimálisabb feltételeit, és időpontját.

kiválogatjuk, várható következő búgatási idejét (tól-ig) kikalkuláljuk (búgási dátum + 21 nap), és a kocasüldőt egyedi állásba helyezzük. 2,5 kg/sülő/nap takar mányadaggal. • A várható következő búgás előtti 5-7 napban 3,0 kg/

süldő/nap adagra emeljük a takarmányadagot, napi rendszerességgel, kannal kerestetünk, és „top dreesing” etetésként napi 10dkg hallisztet és 20 dkg dextrózt etetünk a süldőkkel (amennyiben nincs dextróz és hal liszt, emelt adagú takarmány is szóba jöhet a flushing időszakban: 3,0-3,2 kg/nap/süldő). • A kocasüldők nagy része megfelelő felkészítés esetén, az

egyedi állásban a várható időpontban bebúgnak, és kön� nyebben termékenyíthetőek mintha csoportból állítottuk volna egyedi állásba (egyedi állás okozta stressz elmarad!) • Termékenyítési időpontok ugyanazok, mint a fentiek!

érhetőek el. Süldők ivarzását elősegítő egyéb lehetőségek: • Flushing, fogadás (lásd: takarmányozás). • Maradék süldőcsoportok összecsoportosítása (töréssel jár!) • Halliszt kiegészítés. • Takarmány-visszafogás, és -emelés

(inzulinszint-változás, stressz). • Padlóra és süldők hátára történő takarmánykiosztás • Fel nem használt sperma süldők hátára, etetőtérbe

locsolása. • Hormonkezelések.

Fontos megjegyezni: a karanténozás után a telepre beszállítást úgy időzítsük (kocasüldő korban), hogy a hely változási stresszre a betelepítés után 4-5 napon belül bebúgó kocasüldőket NE erre az ivarzásukra termékenyítsük (ezt az ivarzást javasolt kihagyni, mert alacsonyabb az ovulációs ráta), csak az érkezés utáni 8-10 nap utáni búgókat kezdjük el termékenyíteni, ez már nem a „stressz” búgás lesz!)!

KONDA IPSOS

SERTÉS PARTNER

Partnerünk a JÁSZ-FÖLD Zrt.

Új hizlalda épület

A JÁSZ-FÖLD Zrt. Jászladány legnagyobb mezőgazdasági vállalkozása, 1999. szeptember 22-én alakult a korábbi „Jászföld” Szövetkezetből, 2009-től pedig új tulajdonosi kör üzemelteti. A cég igazgatójával, Sirman Ferenc úrral beszélgettünk.

Lankó Ferenc – sertés takarmányozási szaktanácsadó

Társaság ma összesen 5300 hektáron gazdálkodik, Jászladány határában. A szántóföldi növényter mesztés fő termékei a gabonafélék, de jelentős az olajos és egyéb ipari növények aránya is. A cég kialakította a megtermelt termények tisztításához, szárításához, tárolá sához szükséges kapacitásokat is. A szükséges takarmány keverékeket a cég saját, modern takarmánykeverő üzemé ben állítja elő. A növénytermesztésre épül az állattenyésztés, mely két korszerű telepen folyik. A tejtermelő tehenészet 1000 tehén férőhelyes, a sertéstelepen jelenleg 700 db koca és szaporu lata található. A tehenenkénti tej értékesítés évente 9000 kg, az ez évi vágósertés kibocsátás 17 500 – 18000 db körül fog alakulni.

(1. táblázat) Évenkénti beruházások

A Társaságnál 120 munkavállaló dolgozik, többségük évtizedek óta. Az elmúlt évek műszaki fejlesztései nem fel tétlenül a dolgozói létszám csökkentésére irányultak – tud tuk meg a cég igazgatójától – hanem a gyorsabb, pontosabb munkavégzést és a termelés bővítését segítik elő. Az új tulajdonosi szemléletnek köszönhetően 2010-től 2014-re a JÁSZ-FÖLD Zrt. árbevétele 81%-kal ,adózás előtti eredménye pedig kilencszeresére nőtt. A beruházások ma hatékonyabb termelést tesznek lehetővé, de az amortizációs költségek 2010-től 3,5-szeresre emelkedtek. Összességben a jelenlegi, nagyon alacsony tej- illetve vágósertés felvásárlási árak veszteséges gazdálkodást tesznek lehetővé mindkét állattenyésztő ágazatban.

(2. táblázat) Az árbevétel alakulása

Új, pihenő-boxos tehénistálló

Mindkét telep teljes rekonstrukción ment át az elmúlt években, ennek keretében a régi épületek felújítása mellett újak is épültek, valamint korszerű gépeket, berendezéseket vásároltak.

KONDA IPSOS

A nehéz piaci környezet ellenére a tulajdonosok és a cég vezetése elkötelezett abban, hogy a termelési eredmények továbbra is folyamatosan javuljanak, amit Poczai József, főál lattenyésztő és Kovács Béla, sertéstelepvezető lekiismeretes munkája alapoz meg. Az Agrofeed Kft. által takarmányo zott sertéstelep is ezt a törekvést példázza. Az elmúlt három év elért eredményeit (a 2015. év összesített eredményei az

SERTÉS PARTNER első kilenc hónap lezárt adatai alapján lettek kiszámolva) alapul véve elmondható, hogy, a fejlődés üteme töretlen. A megvalósított beruházások, az elvégzett munka meghozta a gyümölcsét és reménykeltő lehet a jövőre nézve is.

lizálásnak érdekében az utónevelői és a hizlaldai férőhelyek számát is emelték, a technológiájukat korszerűsítették. A sertéstelep megmaradt a korábbi dercés, száraz takarmá nyozási rendszerben. Ezen változtatásoknak is köszönhe tően a kiesések száma folyamatosan csökken, a telep pedig évről évre tudja emelni a hízó kibocsátását, ezzel együtt a kocánként értékesített hízótömeget is.

A legújabb fiaztató épület

A fentebb már említett amortizációs költség növeke dést legjobban a termelés paramétereinek javításával lehet ellensúlyozni. A takarmányköltség, mint legnagyobb költ séghányad csökkentése az egyik leghangsúlyosabb feladat. Két lehetősége kínálkozott a cégnek, hogy ezt elérje. Egyfe lől a termelési eredmények emelkedésével a fajlagos költség csökkenthető, a másik pedig a felhasznált takarmányok folyamatos költségszemlélet alapú optimalizálása lehet. A Jász-Föld Zrt. szakemberei mindkét úton élen járnak.

(5. táblázat) Kocánként értékesített hízószám évente

Az első és talán legfontosabb célkitűzés, hogy egyre több malac szülessen a telepen és ne csak a kocalétszám eme lésével, hanem a kocák produktivitásának javulása révén is.

(6. táblázat) Kocánként értékesített hízótömeg évente

(3. táblázat) Kocalétszám

Az átlag termelő kocalétszám a beruházásoknak köszönhetően az elmúlt három évben több mint 12%-kal bővült. De ami talán ennél is sokkal fontosabb, hogy a szaporulati mutatószámok ennél jóval dinamikusabban emelkedtek. A kocánként leválasztott éves malacszám több mint 20%-kal tudott nőni, ezzel stabil alapot szolgáltatva a többi hatékonyságot jelző mutatószám emelkedéséhez is.

(4. táblázat) Kocánként választott malacszám évente

A választást követően a hizlalás bejezéséig még sok minden bele tud szólni az eredmények alakulásába. A JászFöld Zrt. vezetői a környezeti tényezők hatásának minima

A kibocsátott hízómennyiség a 2013 évi közel 14000db-ról, a 2015-ös év végére elérheti a 18000db-ot is. Ez több mint 28%-os növekedést jelent. A növekedésnek és a magas húsminőségnek köszönhetően, a Jász-Föld Zrt. a hazai vágóhidak egyre fontosabb partnerévé tudott válni. Ennek köszönhetően kedvezőbb pozíciók elérésére is adódik lehetőség a jelenlegi piaci versenyben, ami javíthatja a jövedelmezőséget is.

Természetesen nem szabad elfeledkezni a már említett takarmányozási költségekről sem. A tulajdonosi kör jelen tős malomipari tevékenységet is folytat. Az innen kikerülő melléktermékek bedolgozása fontos stratégiai szempont, ezen felül számos más, költség-csökkentő alapanyag

KONDA IPSOS

SERTÉS PARTNER alkalmazására is van fogadókészség a helyi szakemberek részéről. Az Agrofeed Kft. szakmai-kereskedelmi csapatával közösen folyamatosan piac elemzés folyik. Erre alapul a for mulázás is. Mindig a lehető legopti málisabb – legköltséghatékonyabb receptek kerülnek felhasználásra, szem előtt tartva az állatok igényét és a hízékonysági paraméterek alakulást is. Az elkészülési idő a korábbi évek több mint 180 életnapjához képest mostanában már 165nap körül alakul. Az épületek kihasználtsága javul, ez hozzájárul a beruházások gyorsabb megtérüléséhez is. A rövidülő hizlalá si idő, közvetve kevesebb takarmány felhasználást és javuló fajlagos takar mányértékesítést is hoz magával.

Elképzelhető, hogy az összehasonlítás egy kicsit torzul majd az alapanyag árak ingadozása miatt, de egy biztos, az elmúlt három év alapanyag áraiban ilyen mérvű mozgás, eltérés nem volt. A tavalyi év hasonló időszakához viszo nyítva egyedül az extrahált szójadara ára csökkent, de a kukorica, extrahált repcedara, extrahált napraforgódara ára növekedett, a takarmánybúza ára pedig szinte ugyanannyi.

Fotó a battériáról… (7. táblázat) Fajlagos takarmányértékesítés

Hangsúlyozni kell, hogy der cés, száraz darás az etetési rendszer. Amennyiben még a granulálás is megoldható lenne, úgy mind a hizla lás alatti mind pedig a telepi fajlagos takarmányértékesítés értelemszerűen tudna javulni a mostanihoz képest. A számok alakulása viszont a gra nulálás nélkül is reménykeltő tud lenni. A tendencia jó irányba halad, ahhoz, hogy a költségek mérséklődni tudjanak. Az utolsó táblázatban az egy kilogramm tömeggyarapodásra jutó takarmányköltség található az elmúlt három év adatai alapján.

(8. táblázat) Egységnyi testtömeg gyarapodásra jutó takarmányköltség

KONDA IPSOS

... és a hizlaldáról

Érdekes összefüggést tapasztalunk, ha összehasonlítjuk a kocánként válasz tott malacszámot és az egységnyi tömeggyarapodásra eső takarmányköltséget korábbi évek eredményeivel. Elképzelhető, hogy puszta véletlen, de ha a 2015 évi malacszámot a 2014 és 2013 évi malacszámhoz hasonlítjuk,akkor a 2014-es évhez 3,5%-kal, 2013-hoz képest pedig 20%-kal. A fajlagos takarmányköltség csökkenés 7% illetve 43%. Leegyszerűsítve minden választott malacszám emel kedés az egységnyi súlyra vetített takarmány-költség csökkenésére nézve duplán hat. Az eredmények alapján elmondható, hogy a Jász-Föld Zrt. a sikerútján jár és reméljük, hogy erről a jövőben sem fognak letérni. Legalább ilyen szép eredmé nyeket, de mindenképpen jobb felvásárlási árakat kívánunk nekik is.

SERTÉS takarmányozás

Az Oxigén Mentőe xpedíció Aki látta a Mars-mentőexpedíció című filmet, vagy olvasta a könyvet, most teljesen tisztában van a légkör összetevőinek szerepével és veszélyeivel.

Vi aATX Szijjártó Pál – Takarmány-kiegészítő üzletágvezető

udjuk, hogy a hidrogén ég vagy robban oxigén jelenlétében, de víz lesz belőle, ami nélkülöz hetetlen egy olyan helyen, ahol nincs más forrása. Azt is megérthettük, hogy a szén-dioxid koncentrációjának folyamatos kontrollja az életbenma radás kulcsa, és még az oxigén is lehet mérgező.

Az úgy nevezett „Oxigén Pa radoxon” azt jelenti, hogy az aerob élőlények nem tudnak oxigén nélkül élni, de az oxigén eredendően nagyon veszélyes a létezésükre. Az oxigénnek ez a „sötét oldala” abból a tényből ered, hogy minden oxigén atomnak van egy pár nélküli elektronja a külső elektronhéján, ezért az oxigén úgyne vezett „szabadgyök”. A rozsdásodás oxidáció, ami az egyik leghétközna pibb jelenség, szintén az oxigénnek ebből a nagyon agresszív reakciókész ségéből ered, elektront kell rabolnia más atomoktól, molekuláktól. Az élő szervezeten belül az energia előállítása alapvetően a lipidek, szénhidrátok, fehérjék oxidációján, „elégetésén” keresztül történik, ami egy nagyon hatékony rendszer, viszont a folyamat során újabb szabadgyökök, tehát

párosítatlan elektronnal rendelkező atomok, ionok, molekulák jönnek lét re. Ilyen úgynevezett reaktív oxigént tartalmazó metabolitok (ROM) közül a legjelentősebbek pl. a szuperoxida nion és a hidrogénperoxid, folyama tosan keletkeznek a szervezeten belül. Ezek a ROM-ok fontos szerepet ját szanak a szervezetbe bekerülő idegen anyagok, illetve mikroorganizmusok eltávolításában. Mivel azonban igen reaktívak és gyakorlatilag bármilyen vegyülettel képesek reakcióba lépni, így a saját sejteket felépítő molekulák lipidek, fehérjék és nukleinsavak káro sítása miatt nagy károkat okoznak. Egyszerűen fogalmazva, ezek a reaktív oxigén vegyületek agres�szív módon elektront rabolnak más molekuláktól, lehet az sejtmembrán, zsírsavak vagy DNS, így maradandóan károsítják a szervezetet vagy egyes folyamatok normális működését. Annak érdekében, hogy ezt a barátságtalan, oxigénnel-teli környe zetet az élő szervezetek túléljék, saját maguk termelnek vagy a környezetük ből vesznek fel különböző zsír-, vagy vízoldható antioxidáns molekulákat. Minden aerob élőlény az antioxidáns enzimek egész sorozatát szintetizálja, amelyek vagy befogják vagy inaktivál ják ezeket a reaktív oxigén vegyüle teket. Nagyon fontos azonban tudni, hogy az antioxidáns vegyületek és enzimek nem tökéletesen hatásosak az

oxidatív károsodások megelőzésében. Az antioxidáns rendszer mellett is még gyakran fellépő sérülések, sejtkároso dások kezelésére, nagyszámú javító és kármentesítő enzim szintetizálódik, fehérje, zsír és DNS javítására is. Ez egy nagyon jól szabályozott és kifinomult rendszer, ahhoz, hogy maga az oxidatív stressz időről-időre, eltérő szinteken jelentkezik, az enzimek szintézisének intenzitásával képes alkalmazkodni. Ahogy mondanánk, ezzel továb bi teendőnk nincs is, a biológia ezt önmagától megoldotta. Sajnos azon ban a valóságban, az oxidatív stressz és a vele járó károsodások, még ideális esetben is elkerülhetetlen részei az aerob életünknek. A szervezetben az antioxidáns vegyületek, enzimek és a reaktív oxigén metabolitok (ROM) között, egyéb befolyásoló tényező hiányában egyensúlyi állapot van! A szervezetben lévő úgynevezett biológiai antioxidáns potenciálnak (BAP) elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a keletkező ROM-okat ártalmatlanítsa! Ennek a kényes egyensúlynak a kibillenése vezet el az oxidatív stresszhez, amikor a ROM-ok kerülnek túlsúlyba, a sok ROM a szervezetben sejtkárosító, szövetkárosító, betegségekre hajlamosító erős stressz! Az egyensúly felborulásának oka, főleg az intenzíven tartott állományok

KONDA IPSOS

SERTÉS takarmányozás nál nagyon sokféle lehet; magas hőmérséklet: hőstressz, napfény hatása: UV sugárzás, fertőtlenítőszerek, fémionok – főleg a vas a réz és a mangán – jelenléte, a megemelt, többszörösen telítetlen zsírsavbevitel, aminosav-hiányok: kiemelten a metionin és cisztein, az A-vitamin túladagolása. Egyéb környezeti stresszhatások is okozhatják (pl. takar mányváltás, választás, az éhezés, hideg környezet, zsúfoltság, zaj, vírusos vagy bakteriális megbetegedések stb.) Az oxidatív stressz gyenge testtömeg-gyarapodást és fajlagos takarmányhasznosítás-romlást okoz, vakciná zásokra való rosszabb választ eredményez, betegségekre hajlamosít (főleg opportunista patogének esetén) stb. Ezt az oxidatív stresszt lehet ANTIOXIDÁNSOK-kal kezelni, leggyakrabban használt antioxidáns az E vagy a C-vitamin, viszont ezek használatának korlátai vannak. A különböző antioxidánsok egymással kölcsönhatásban ártalmatlanítják a ROM-okat így a legcélravezetőbb a különböző exogén hatóanyagok használata.

tok jó körülmények között, klimatizált ólakban, szerintünk stresszmentes környezetben vannak tartva. Az antioxidáns termékkel végzett kísérlet eredményein, még mi magunk is meglepődtünk, mert bizonyosságot nyert, hogy létezik az a láthatatlan oxidatív stressz, még olyan telepeken is ahol a malacok optimális környezetben vannak elhelyezve. Nagyon sok antioxidáns hatású terméket kínálnak a számunkra, így első dolgunk a kísérlet beállítása előtt az volt, hogy kiválasszuk ezek közül a megfelelőt. Olyan komplex természetes eredetű antioxidáns készítménnyel szerettünk volna dolgozni, amiben a különböző vegyületek egymással kölcsönhatásban, egymást kiegészítve gyorsan és hatéko nyan működnek. A termékkiválasztás hosszú folyamata után és főleg a bemutatandó kísérlet eredményei miatt, eldöntöttük, hogy egy új antioxidáns termékkel indulunk el a piacainkon, amit Vi aATX -nek neveztünk el.

A ma elérhető termékek nagyrésze növényi kivonatokból származó fenolokat, flavonoidokat tartalmaz, és az E vitaminnál is erősebb antioxidáns hatással bírnak. Ezeknek a termékeknek nincsenek korlátaik, és széleskörben fejtik ki hatásukat. Alkalmazásuk lehetséges a meglévő takarmány receptúrákban, on-top módon, vagy az E vitamin részleges kiváltásával is.

A VIVA-ATX fő előnyeit, a termékbe kiválasztott specifikus polifenolok keverékének kémiai tulajdonságai adják: Vescalgin, Castalgin, Roburin, Procyanidok, Proanthocyanidok, resveratrol, katekin, teaflavinok, Epigallocatechinok, flavonolglikozidok és Quercitinek. Ennek a polifenol-keveréknek köszönhetően erős antioxidáns hatás érhető el, a specifikus működés következtében: a szabad gyökök megkötése, E-vitamin-regeneráció, fémio nok inaktiválása, pro-oxidáns enzimek és redox-szenzitív transzkripciós faktorok gátlása.

Antioxidáns termékkel végzett Agrofeed-kísérlet eredményeinek bemutatása

A VIVA-ATX természetes alternatívája a szintetikus antioxidánsoknak, ideálisan kiegészíti az E-vitamint, így megvédi a szaporodásbiológiai képességeket, a teljesítmény eredményeket és az immunrendszert, javítja az állati ter mékek stabilitását, minőségét.

A Lovászpatonán elvégzett antioxi dáns-kísérlet célja az volt, hogy az irodalomban gyakran felmerülő és vizsgált oxidatív stressznek, lehet-e gyakorlati haszna egy működő sertéste lepen. A különböző stressztényezők, hőmérséklet, le vegőminőség, zsúfoltság stb. negatívan befolyásolják a tel jesítmény-eredményeket, de az oxidatív stressz láthatatlan marad, ellenállóképesség-csökkenést, teljesítményromlást okoz anélkül, hogy észlelhető lenne az istállóban bármi lyen negatív hatás. Az Agrofeed Kft. lovászpatonai kísérleti sertéstelepe, amely egy teljesen felújított telep, ahol az álla

A kísérletben két kezelés volt, egy antioxidáns kiegészítéssel és egy „hagyományos” takarmán� nyal. Minden kezelésben 5-5 kutrica és kutricán ként 24 malac volt, így összesen 240 db egyedileg krotáliával jelölt malaccal dolgoztunk. A választás után 14 nappal kezdődő starter fázist vizsgáltuk, ami stressz szempontjából a takarmányváltás után fontos szakasz. A malacokat egyedileg mértük a kísérlet elején és a végén (azaz 33 nap múlva), az átlagos napi testtömeg-gyara podás számolása ezen adatok alapján készült. Takarmány felvétel és a fajlagos takarmányértékesítést kutricánként került mérésre és kiszámolásra. Általánosságban az egészségi állapot jó volt, a választási stresszel összefüggő betegségek, mint például az ödéma, hasmenés nem jelentkeztek. A kísérlet végén, vagyis a hizlaldába való betelepítéskor, a testsúlymérések egyértelmű előnyt mutatnak a Vi aATX -el etetett állatok javára, egyedenként átlag 0,818 kg-mal magasabb élősúlyt értek el, mint a kontroll csoportban lévő állatok.

lovászpatonai kísérleti sertéstelep

KONDA IPSOS

SERTÉS takarmányozás Az elvégzett statisztikai számítások igazolják, hogy a testsúlytöbblet valóban az antioxidáns-kiegészítés követ keztében jelentkezett (p=0,05), aminek az oka a szignifi kánsan jobb napi testtömeggyarapodás. A testtömeggyarapodás napi 25 grammal volt magasabb a Vi aATX -el etetett csoportoknál (467 gramm/ nap), ami 5,7%-os javulást jelent a kontrollhoz (422 gramm/nap) képest. A fajlagos takarmányértékesítésben nem volt szignifi káns különbség a két csoport eredményei között, de ezt nem is vártuk másként. A takarmányfelvétel mért adatai 60 gramm takarmányfelvétel-javulást mutatnak a kezelt csoportban. A kiértékelt eredmények igazolják, hogy a Viva-ATX javítja a napi takarmányfelvételt. A Viva-ATX csökkenti a stressz szintet, beleértve az oxidatív stresszt, aminek hatására növekszik a takarmányfelvétel és javulnak az emésztési folyamatok. Kutricák 1. 2. 3. 4. 5. Átlag

Kontroll csoport 0,970 0,909 0,880 0,660 0,808 0,845a

korban 500 forint/kg áron számoljuk). A számított megtérülés: 1:16, ami kiemelkedően magas, összehasonlítva más adalékanyagokkal és technikákkal. A malacokat a starter fázisban különböző külső (kör nyezeti) és belső stressztényezők érik, a kísérlet eredmé nyeiből egyértelműen kiderül azonban, hogyha bármely szakaszban képesek vagyunk csökkenteni az állatokat érő stresszt, az növeli a teljesítményt. Az eredményekből megállapítható, hogy egy komplex természetes antioxi dáns képes csökkenteni a stresszt és jelentősen javítani a teljesítményt. A Vi aATX termék ideális megoldás arra, hogy növeljék az állományaik biológiai antioxidáns-kapacitását, csökkenteni tudják az oxidatív stressz következményeit, hogy stabilizálni tudják az állományok teljesítményét és egészségi állapotát a telepeken!

Kezelt csoport 1,021 0,909 0,900 0,837 0,859 0,905b

(1. táblázat) Az átlagos napi takarmányfelvétel átlaga kutricánként (p=0,12)

A kísérletben a Viva-ATX-kezelés költsége mala conként 25 forint volt, a 0,818 kg-mal magasabb testtömeg 409 forint számított hasznot jelent (ha a malacokat ebben a

Wass Albert: Karácsonyi mese

Nagyapánk ott ült szokott helyén a kandalló mellett, s olykor egy-egy bükkfahasábot vetett a sziporkázó tűzre. A szűzdohány füstje kék felhőbe burkolta pipázó alakját ott a nagyszoba végiben, s ezüstös szakállán olykor megcsillant a láng.

i gyerekek a mennyezetig érő, gyertyafényben izzó karácsony fa körül álltunk elfogódottan, és izgalomtól elmeredt szemmel, és sóvár pillantásokat vetve a karácsonyfa alatt fölhalmozott ajándékokra, hűségesen énekeltük a Mennyből az angyal összes verseit. Ének után Apám fölolvasta a

betlehemi csillag történetét a Bibliából, elmondtuk közösen a karácsonyi imádsá got, s azzal nekiestünk a játékoknak, akár karámba szorított birkanyájnak az éhes farkascsorda. Kis idő múltával Nagyapánk megszólalt ott a kandalló mellett a maga érdes vénember-hangján: Aztán tudjátok-e – kérdezte -,hogy miképpen keletkezett

tulajdonképpen a karácsony? Akkor szüle tett Jézus Krisztus – felelte Margit húgom okosan új babaháza előtt térdepelve, s Nagyapánk bólintott rá. Ez igaz – mondta -, merthogy Ő volt az Úristen legnagyobb karácsonyi ajándéka az emberi világ számára. De maga a karácsony már régen megvolt akkor. Ha ideültök mellém a

KONDA IPSOS

Wass Albert: Karácsonyi mese tűzhöz, elmondom, hogyan keletkezett. Hát az úgy volt – kezdte el, miután nagyot szippantott a pipájából -, hogy réges-régen, amikor Noé apánk unokái megépítették volt a Bábel tornyát, s annak ledőlte után nem tudták megérteni egymást többé, mert az önzés összezavarta a nyelvüket, az irigység és az elfogultság egyre jobban és jobban kezdett elhatalmasodni ezen a földön. Aki nem volt olyan ügyes, mint a szomszédja, azt ölte az irigység, hogy a másiknak szebb háza van. Aki rest volt megművelni a földjét, az irigyelte azt, akinek szebb búzája termett, s mikor az irigykedés már igen-igen elhatalmasodott az embereken, akkor megszületett belőle a gonoszság. A rest lopni kezdett, a tolvaj gyilkolni, s a kére gető rágyújtotta jótevőjére a házat. Addig-addig, hogy egy napon aztán az Úristen odafönt az égben megsokallotta az emberek gonoszságát, s rájok szabadította a sötétséget és a hideget. A nap eltűnt az égről, a vizek befagytak, s a rablógyilkos számára nem termett többé semmi az elrablott földön. Nagy fázás, éhezés és pusztulás következett ebből az egész emberi világra. Mikor pedig már közeledett erősen az idő, amikor minden emberi életnek el kellett volna pusztulnia a földön, az Úristen odaintette maga mel lé kedvenc angyalát, a Világosságot, és ezt mondta neki: „Eridj le, hű szolgám, s nézz körül a földön, melyet gonoszsága miatt pusz tulásra ítéltem. Vizsgálj meg minden embert, asszonyt és gyerme ket, s akiben még megtalálod egy csöpp kis nyomát a jóságnak, annak gyújtsál gyertyát a szívében. Én pedig majd az utolsó előtti napon alánézek a földre, s ha csak egy kicsike világosságot is látok rajta, megkönyörülök az emberi világon, s megváltoztatom az ítéletet, amit kiróttam rája.” Ezt mondta az Úristen, s a Világosság angyala alászállott a földre, hogy teljesítse a parancsot. A föld sötét volt és hideg. Mint a csillagtalan, zimankós téli éjszaka, olyan. Az emberek tapogatózva jártak az utcákon, s akinek még volt egy da rabka száraz, fagyott kenyere, az elbújt vele a pincék mélyére, hogy ne kelljen megossza mással. Egy birkabőr bundáért meggyilkolta apját a fiú, s akinek még tűz égett a kemencéjében, az fegyverrel őrizte szobája melegét a megfagyóktól. Az angyal nagyon nagyon elszomorodott, hogy hasztalan járta az emberi világot, mert nem talált benne sehol egy fikarcnyi jóságot sem. Lassanként kiért a városból, s ahogy a dűlőúton haladt fölfele a hegyek irányába, egyszerre csak összetalálkozott a sötétben egy emberrel, aki egy döntött fát vonszolt magával kínlódva. Kiéhezett, sovány ember volt, s csak szakadt rongyok borították a testét, de mégis húzta, vonszolta magával a terhet, bár majdnem összeroskadt a gyönge ségtől. „Minek kínlódsz ezzel a fával? – kérdezte meg az angyal. – Hiszen ha tüzet gyújtanál belőle magadnak itt, ahol állsz, megmelegedhetnél mellette.” „Jaj, lelkem, nem tehetem én azt – felelte az ember. Asszonyom s kicsi fiacskám van otthon, akik fagynak meg, s olyan gyöngék már, hogy idáig nem jöhetnének el. Haza kell vigyem nekik ezt a fát, ha bele is pusztulok.” Az angyal megsajnálta az embert, és segített neki a fával, s mivel az angyaloknak csodála

tos nagy erejük van, egyszerre csak odaértek vele a sárból rakott kunyhóhoz, ahol a szegény ember élt. Az ember tüzet rakott a kemencében, s egyszeriben meleg lett tőle a kicsi ház, s míg egy sápadtra éhezett asszony s egy didergő kisfiú odahúzódtak a tűz melege mellé melegedni, az angyal meggyújtott egy gyertyát az ember szívében, mert jóságot talált abban. „Édesanyám, éhes vagyok…” – nyöszörögte a gyermek, s az asszony benyúlt rongyai közé, elővett egy darab száraz kenyeret, letörte az egyik sarkát, s odanyújtotta a gyermeknek. „Miért nem eszed meg magad a többit? – kérdezte az angyal. – Hiszen magad is olyan éhes vagy, hogy maholnap meghalsz.” „Az nem baj, ha én meghalok – felelte az asszony, csak legyen mit egyék a kicsi fiam.” S az angyal ott nyomban meggyújtotta a második gyertyát is, és odahelyez te az asszony szívébe. A gyermek leharapott egy kis darabot a kenyér sarkából, aztán megszólalt: „Édesanyám, elhozhatom két kis játszótársamat a szomszédból? Ők is éhesek, s nincs tűz a házukban. Megoszthatnám velük ezt a kis kenyeret meg a helyet a tűznél!” Az angyal pedig meggyújtotta a harmadik gyertyát is, és odaadta a kisfiúnak, aki boldogan szaladt ki a gyertyával a sötét éjszakába, hogy fénye mellett odavezesse kis társait a tűzhöz és a kenyérhez. S pontosan ekkor érkezett el az utolsó előtti nap, és az Úristen alátekintett a földre, s a nagy-nagy sötétségben meglátott három kis pislákoló gyertyalángot. És úgy megörvendett annak, hogy az angyal mégis talált jóságot a földön, ha nem is többet, csak hármat, hogy azon nyomban megszüntette a sötétséget, visszapa rancsolta a napot az égre, s megkegyelmezett az emberi világnak. S azóta minden esztendőnek a vége felé az Úristen emlékeztetni akarja az embereket arra, hogy a gonoszság útja hova vezet, s ezért ősszel a napok rövidülni kezdenek, a sötétség minden este koráb ban szakad alá, és minden reggel későbben távozik, hideg támad, és befagynak a vizek, s a sötétség uralma lassan elkezdi megfojtani a világot. Mi emberek pedig megijedünk, s eszünkbe jut mindaz a sok rossz, amit elkövettünk az esztendő alatt, és amikor eljön a legrövidebb nap, és a Világosság angyala alászáll közénk jóságot keresni, egyszerre mind meggyújtjuk a karácsonyfák gyertyáit, hogy az Úristen ha alátekint, fényt lásson a földön, s megbocsássa a bennünk lévő jó miatt a bennünk lévő rosszat. Ez a karácsony igazi meséje – fejezte be Nagyapánk ott a kandalló mellett azon a régi-régi karácsonyestén -, én pedig azért mondottam el nektek, gyerekek, hogy megjegyezzétek jól, és emlékezzetek reá. Mert ez a mi emberi világunk újra építeni kezdi a Bábel tornyát, melyben egyik ember nem értheti meg a másikat, jelszavakból, hamis ságokból, elfogultságokból és előítéletekből s jönni fog hamarosan az irigység is, a rosszindulat, meg a gonosz ság, melyek miatt az Úristen újra pusztulásra ítéli majd az embert. Tolvajlás és gyilkosság fog uralkodni a földön, s ha a nyomorúság és a nagy sötétség rátok szakad majd, akarom, hogy emlékezzetek: csak a szívetekben égő gyertya menthet meg egyedül a pusztulástól.

KONDA

IPSOS

A KONDA IPSOS az Agrofeed Kft. lapja, készült 500 példányban Felelős szerkesztő: Alpár Botond • Felelős kiadó: Szekeres István • Szerkesztőség: 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) 550-620, fax: (96) 550-621 • e-mail: premix@agrofeed.hu • www.agrofeed.hu Design: arttitude.hu • Az angol nyelvű cikkeket fordította: Alpár Botond Központ: Agrofeed Kft. 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) 550-620 Fax: (96) 550-621

Ügyfélszolgálat: 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) 550-628 (30) 685-0389

Üzem: 6086 Szalkszentmárton, Vadas 7. Tel.: (76) 539-016 Fax: (76) 539-017 European Feed Additives and PreMixtures Quality System