Konda ipsos 2016 1 by Agrofeed

KONDA IPSOS 14 . s z ám / 2 016. / 1. neg yedév

A Z Agrofeed K f t. SERTÉ S HÍRLE V ELE Malátacsíra – Miért is? (2-3.) • A telepi tenyésztés-szervezés kérdései és kritériumai (4-7.) • Tapasztalataink a Stallprofi Kft. FaroTekTM típusú szoptató koca etetőivel az AGROFEED Kft. lovászpatonai teszttelepén (7-9.) • „IMPRO” Egy hatékony eszköz a takarmányköltség javítására (10-12.) • Viva-Tannin, ami az intenzív takarmányokból hiányzott! (13-14.) • MegApro (15.) • Tapasztalatok a választás körüli malac etetéssel Lovászpatonán (16.)

takarmány ALAPANYAG

Malátacsíra – Miért is? A sertéságazat jelenlegi helyzete komoly kihívások elé állítja a hazai termelőket. A döntéshozók már lassan minden lehetséges módon költséget akarnak csökkenteni, hogy valahogy a „mélyenszántó” felvásárlási árakat kompenzálni tudják…

Lankó Ferenc - sertés takarmányozási szaktanácsadó

indenki tudja, hogy a legnagyobb költséghányad a költségszerkezeten belül a takarmányozás. Így szinte azonnal költségoptimalizálás (költségcsökkentési) stratégiák lépnek életbe. Sok esetben a formulázókat is komoly fejfájások gyötrik, hogy mit lehet még elkövetni büntetlenül, a termelési eredmények komoly romlása nélkül az adott takarmány receptúrákban. Annak, ellenére hogy az extrahált szója ára szépen csökken még mindig kedvezőbb takarmány árakat lehet elérni abban az esetben, ha a szójafehérje egy részét melléktermékekből származó fehérjével próbáljuk meg kiváltani. Főleg azoknál a telepeknél van ennek létjogosultsága is, ahol olyan genetika konstrukciókkal dolgoznak, amik emésztőrendszerük optimális működéséhez jelentős rostkiegészítésre szorulnak, mert általában e melléktermékeknek jelentős a rost tartalmuk is. Ebben a cikkben egy ilyen alapanyagot szeretnék bemutatni. Ugyan Magyarországon nem állítják elő, de ennek ellenére is a környező országokból (Ausztria, Szlovákia, Horvátország) könnyen és főleg kedvező áron beszerezhető. Ez a termék a malátacsíra lenne, amiben a legszebb, hogy a szeszipar, azon belül is főleg sörgyártás során képződő melléktermék. Tehát a sör fogyasztásával közvetett módon befolyásolni tudjuk a malátacsíra gyártását is. Szinte már két legyet is ütünk egy csapásra. Első lépésben egy kicsit ismerkedjünk meg magával a termék előállításával. A maláta valamilyen gabonából, első sorban árpából, búzából, rozsból vagy kukoricából készül, de létezik olyan sör is, amelyet zabmalátából főznek. A maláta a sör mellett egyéb szeszes italok pl. a whisky vagy a vodka egyik legfontosabb alapanyaga. A gabonafélék csírázásakor olyan enzim - disztáz - keletkezik, amelyik képes a gabonában levő keményítőt

KONDA IPSOS

maltózzá és dextrinné lebontani. Ezeket később az erjesztés során az erjesztőgombák alkohollá és széndioxiddá tudják alakítani, melyek a sör fontos alkotói. Mindenféle gabona alkalmazható a malátakészítés céljaira, de legalkalmasabb erre az árpa. A megtisztított árpát áztatókba helyezik, és annyi vizet eresztenek rá, hogy a víz az árpát jól elfedje. Rövid idő múlva a hibás szemek, valamint az árpában található egyéb szennyeződések a víz felületén réteget képeznek, amelyet eltávolítanak. Az áztatóedényt úgy alakítják ki, hogy az alja elkeskenyedik. Itt az áztató vizet rendszeresen leeresztik és frisset szivattyúznak a tartályba. Közben az árpát forró levegő segítségével forgatják, mozgatják. Addig áztatják a gabonát, amíg a kellő mennyiségű vizet fel nem vették a szemek. Ekkor a külső héj könnyen lehánthatóvá válik, de a szem belsejében még marad egy pici száraz rész. Ha az árpa kellően átázott, akkor a vizet leeresztik és az árpát a csírázás céljából a malátát egyforma magasságú halmokban a szérűre helyezik. A gyökércsíra csakhamar kinő jeléül annak, hogy a csírázás folyamata megkezdődött. A rakásokat 6-12 óra időközökben át forgatják, nehogy a csírázásnál fejlődő meleg kárt okozzon. A maláta-készítésnél a csírázás addig történik, amíg a fejlődő disztáz a maximumát el nem éri, ekkor csíráztatást megszakítják. Az így elkészült malátát zöld malátának hívják, mely körülbelül 1/3 rész vizet tartalmaz. A sörgyártás céljaira a zöld malátából a nedvességet el kell távolítani. Ezt az eljárást szárításnak vagy aszalásnak nevezik. A levegőn szárított „lég-maláta” még 17% vizet tartalmaz, ezért ennek eltartása nehéz. A malátának nemcsak eltarthatónak kell lennie, de fontosabb ennél, hogy a magasabb hőmérsékleten szárított maláta bizonyos alkotó részei olyan változásokon menjenek keresztül, hogy a belőle készülő sör minőségét megfelelő irányba befolyásolja. A jól szárított zöld maláta térfogata csökken, illata és színe megváltozik. Ahhoz,

takarmány ALAPANYAG hogy a maláta alkalmas legyen sörkészítésre csírátlanító gépekkel eltávolítják a csíra-kezdeményeket. Az így elkészült maláta már alkalmas a sörfőzéshez. A barna sörökhöz a maláta egy részét 120-130 Celsius fokos levegő segítségével megpörkölik. A pörkölési hőfok és annak időtartama hatással van a később elkészülő barna sör íz- és színvilágára. A malátacsíra tehát nem más, mint a kicsírázott árpának (sörárpa), a malátának cérnavékonyságúvá száradt gyökere. Ennek nagysága és táplálóanyag-tartalma attól függ, hogy mikor szakították meg a csírázás folyamatát, és milyen hőfokon szárították (pörkölték) a malátát. A könnyebb szállíthatóság és eltarthatóság érdekében a szárított malátacsírát pelletálásnak vetik alá, és főleg így hozzák forgalomba A hazánkban megtalálható malátacsírák táplálóanyag szintjei az 1. táblázatban találhatóak meg. Takarmányárpa Malátacsíra Származási Szlovákia Horvátország ország Szárazanyag g/kg 880 900 900 Nyersfehérje g/kg 100 252 230 Zsír g/kg 20 14,4 18 Rost g/kg 50 140,4 124 Hamu g/kg 24,08 59,4 63,5 Ca g/kg 0,5 2,07 2 P g/kg 2,5 6,66 5,5 Lizin g/kg 2,8 11,61 11,2 Methionin g/kg 1 3,42 4,5 Met.+ Ciszt. g/kg 2,7 6,12 7,9 Treonin g/kg 2,5 8,28 8,4 Triptofán g/kg 0,9 3,06 2,8 ME sertés MJ/kg 12,18 9,522 9,917

Ausztria 900 200 20 125 65,2 2,1 5 9,97 3 6 10 2,83 9,4 1. táblázat

Az egyes országokból származó malátacsírák a felhasznált alapanyag és a gyártási eljárások miatt különböznek beltartalmaikban. Értékesítési árak is ennek tükrében (főleg a termék nyersfehérje szintje alapján) ingadoznak. Jelenleg 52 – 58 Ft/kg-os ömlesztett leszállított árakkal lehet kalkulálni. Ahogy a táblázatból is kitűnik a malátacsíra a takarmányárpához képest egy nyersfehérjében (aminosavakban), nyersrostban, ásványi anyagokban gazdagabb, de energiában szegényebb takarmány alapanyag. Jelentős B és E vitamin tartalma van. Beltartalma szerint első sorban a tenyészállatok (szoptató és vemhes koca) takarmányainak egyik kiváló alkotórésze lehet. Szoptató koca tápban alkalmazva javítja a kocák étvágyát és tejtermelésüket (kedvező íz hatás és laktagóg hatás). A magas ásványi anyag tartalmának köszönhetően pedig csökkentheti a mozgásszervi problémákat is. A tenyészállat takarmányok mellet napjainkban egyre szélesebb a felhasználási terület, amiben az egyes főleg az étkesebb (nagyobb napi takarmányfelvételre képes, extrém növekedési eréllyel rendelkező) végtermék genetikák térhódítás segít. Főleg holland és dán végtermék kanok hasz-

nálata során egyre fontosabb a nyersrost szerepe a megfelelő emésztőtraktus működéséhez és a problémák (pl. gyomorfekély, bélcsavar) megelőzésében, az utód nemzedékekben. A magasabb nyersrost arány a hizlalás végén segíti a fajlagos takarmányértékesítés javítását, hiszen teltségérzetet okoz, amivel az ezekre a genetikákra jellemző luxusfogyasztásnak tud némileg gátat szabni ami, a fajlag javulásán túl a húskihozatalra is pozitívan hat. Ezt segíti a takarmány energia tartalmának csökkenése is a malátacsíra használatával. Ráadásul előfordulhatnak olyan piaci helyzetek is, amikor még takarmányárpát sem lehet használni az egyes takarmánykeverékekben. Ezekben az esetekben is a malátacsíra lehet egy megfelelő választás. A malátacsíra sertés takarmányokba történő ajánlott keverési aránya: malátacsíra ajánlott keverési arányA malac starter takarmány (12 – 25 kg)

3 – 5%

malac nevelő takarmány 25 – 50 kg)

6–8%

süldő takarmány (50 – 80 kg)

9 – 12%

hízó takarmány (80 - 110 kg)

13 - 15 %

vemhes és szoptató koca

10 – 15 %

Természetesen a megadott arányok, a többi takarmányalkotó mennyiségének és a takarmányozott genetika igényének tükrében módosulhatnak. Az Agrofeed Kft. saját kísérleti telepén és a partneri körében is sok helyütt használja ezt az alapanyagot. Az említett pozitív hatásokon kívül még gazdasági előnyt is jelent az alkalmazása. A mindenkori extrahált szója és takarmánykukorica árat érdemes figyelembe venni, amikor a közgazdasági hasznát számoljuk. Egyszerű behelyettesítéssel, két százalék malátacsíra tud megfelelni egy százalék extrahált szója és egy százalék kukoricának. A szója ára most 100 Ft míg a kukorica ára 46 Ft körül tud alakulni az egyes keverőüzemekbe beszállítva. Ezt azt jelenti, hogy 73 Ft/kg-os ((100 + 46)/2= 73) ár alatti malátacsíra már tudja csökkenteni a takarmány árát. Az ajánlott bekeverési arányok figyelembe vétele mellet egy átlagos 10%-os felhasználás esetében közel 1,5 - 2 Ft/kg is lehet a különbség, ami egy állatra vetítve (250 kg takarmányfogyasztással számolva) 400 – 500 Ft is lehet (kb. 3 - 4 Ft önköltség csökkenés). A makroelem tartalmának, aminosav összetételének és a benne levő rostok jobb emészthetőségének érdekében az Agrofeed Kft. speciális, egyedi premixeket gyárt és ajánl az etetése mellé. Ezek segítségével tud igazán egy hasznos takarmány alapanyag lenni a malátacsíra.

KONDA IPSOS

SERTÉS Tenyésztés

A telepi tenyésztés-szervezés kérdései és kritériumai A cikkben röviden összefoglaljuk a telepi tenyésztés-szervezés alapvető kérdéseit, néhány szakmai alapfogalom jelentését.

Fülöp Vazul - szaktanácsadó

KONDA IPSOS

• Anyai tulajdonságok öröklődhetősége alacsony:

0.12 – 0,32 (a Környezet (K) szerepe JELENTŐS, Maternális vonalak) • Apai tulajdonságok öröklődhetősége jó: 0,3 – 0,5 (Genetika (G) szerepe JELENTŐS, Terminál vonalak) SD: átlagos eltérés: adott populáció átlaga és a populációból kiemelt mérési csoport átlagának eltérése (szórás)

* rIH * i (

660

G generation

649

A genetikai előrehaladás (gauss eloszlásban) A

* i)

2000

862

851

840

828

817

806

795

784

772

761

750

739

728

716

705

694

683

672

638

627

616

604

593

582

571

560

548

537

526

515

504

G2000

492

Fontos megemlíteni, hogy a telepen a saját részre beállított kocasüldők érdekében végzett szelekciós és tenyésztési munka ugyanolyan fontos, mint a tenyész-telepeken elvégzett szakmai munka, mivel a beállított kocasüldők (a kocák arányában éves szinten 30-40% közötti érték) alapvetően meghatározza a telep fenotípusos teljesítményét, és az állomány értékmérő tulajdonságait! A genetikai előrehaladás elsősorban a telepi nagyszülőállomány genetikai értékétől, és a felhasznált termékenyítő anyag genetikai értékétől (AI állomás) függ (vagy a telepen tartott GP kanokétól). A tenyészértékek normál (Gauss) eloszlása adja a telepi átlagos tenyészértékét, és ennek javítása a grafikon jobbra tolásával (magasabb genetikai értékű utódok szelekciójával) érhető el (lásd grafikon lent). A jó anyai tulajdonságokért (magas ovulációs ráta, jó vehemnevelő képesség, jó tejtermelés, kiváló újra-vemhesülési arány, hosszú hasznos élettartam, nyugodt anyai viselkedésmód, biztonságos és rövid választás-bebúgás időköze) felelős gének öröklődése alacsony értékű (kis h2 érték). Ezért céltudatos fajtatiszta, és keresztezéses tenyésztéssel kell rögzíteni és javítani azokat, az arra alkalmas fajtákban (többnyire több gén interakcióinak kombinációja: tömegszelekció, pontos

h² = öröklődhetőségi értékszám értékei: 0,01-1.00 közötti az adott vizsgált tulajdonságra

481

Ennek fő okai: • Állategészségügyi biztonság, karanténozás lehetőségei, • A jobb telepi adaptáció, • A genetikai cégek globalizációja miatt megnövekedett földrajzi távolság, • A telepi teljesítmények biztonságos javítása hosszútávon.

tenyészérték-becslés a rokonsági fok ismerete szükséges). Ebben a tenyésztő szervezet érdekelt első sorban, és a telepen a már előre szelektált nagyszülő és szülő állományban jut kifejezésre.

470

int ismeretes az elmúlt időszakban megnőtt a jelentősége a telepen saját részre előállított kocasüldő beállításnak (In Hause Breeding).

SERTÉS Tenyésztés A tenyésztés során a legfontosabb ismételhető tulajdonság és hatás az úgynevezett heterózis hatás: Heterózishatás: Az F1 (R1) nemzedékben az anyai, és apai teljesítmény átlagát meghaladó mérhető teljesítménynövekedés. Akkor beszélünk hibridizációról, amikor az utódnemzedékben (az adott tulajdonság öröklődhetőségétől függetlenül) a heterózis nagy biztonsággal, és homogenitással biztosítható, az adott tulajdonságban ismételhetősége magas! (tudatos hosszú távú tenyésztői munka)

A sertéstenyésztésben az apai, anyai, és individuális heterózisnak van jelentősége: • Apai vonalak esetében: apai és individuális. (terminál vonal) • Anyai vonalak esetében: anyai és individuális. (nagyszülő GP, dédszülő GGP) «« Mindkét ivar esetén annál eredményesebb a tenyésztés, és a genetikai előrehaladás, minél kevesebb tulajdonságra, minél nagyobb szelekciós nyomással tenyésztünk. Ebből következik, hogy az apai és anyai tulajdonságokra egyszerre történő szelekció lassú és kis eredményességű! Azaz külön tenyésztési célok alapján történik. «« Sok tulajdonságban az apai és anyai tulajdonságokra egyszerre történő szelekció egymással ellentétes hatást alakíthat ki az utódnemzedékben ezért ez kerülendő! A heterózis kritériuma: Azonos tulajdonságot meghatározó DNS szakasz (gén-allélok) eltérő információt hordozzanak (apa-anya) az adott tulajdonságra, azaz egymástól eltérő genotípus (és fenotípus) kiválasztása és keresztezése a gyakorlatban. (pl.: NF x L vonalak) Hibridizáció kritériuma: a heterózis kritériuma plusz az alapvonalak (pl.: NF, L, D, Pi, Y) már önmagukban is nagy homogenitással (fajtatiszta tenyésztés, vonaltenyésztés és szelekció, 9%-os beltenyésztési együttható az adott fajtatiszta populációra nézve) történő szelekciója. Az utódnemzedékben is nagy valószínűséggel jelenjen meg a hibrid hatás az alapvonalak keresztezésekor. A hibridizáció és a keresztezéses tenyésztés is, a fajtatiszta tenyésztésen alapul. Pl.: L x L, NF x NF. A 2 fajtára alapozott klasszikus F1 előállítási sémája pedig NF x L vagy L x NF. 2 vonalas hibridizáció, vagy 2 vonalra alapozott keresztezéses tenyésztés előnyei: • Egy fajta fenntartása szükséges a telepen (pl. NF törzsállomány) • 2 kanfajta szükséges hozzá (NF, L) • 50-50% génhányad jól rögzíthető az F1 nemzedékben, állandó a heterózis hatás • Kiváló heterózis tartható fenn a 2 fajta keresztezésével

• Egyszerűbb tenyésztési eljárás a gyakorlatban • Homogén végtermék alakítható ki bármely kanvonal

alkalmazásával

A 3 vonalra alapozott hibridizáció (pl. L, D, NF), vagy 3 vonalas keresztezéses tenyésztés előnyei: • Magasabb szintű anyai és individuális heterózis

(de a telepei eredményességben NEM biztos, hogy ez érvényre is kerül a gyakorlatban) • Szigorú és megbízható alapvonal tenyésztés szükséges hozzá (szelekció, homogenitás, tenyészérték-becslés) Hátránya a 2 vonalas hibridizációval, vagy keresztezéses tenyésztéssel szemben: • Az alapvonalak esetén csak a tenyésztő szervezet láthat el kanutánpótlással • Legalább 2 anyai vonalat kell fenntartani • Bonyolultabb tenyésztés ellenőrzés és nyilvántartás • Több kan szükséges hozzá (vonalak miatt) Magyarországon amennyiben a telep (új vagy régi) elismert tenyésztelepként akar működni, a vásárolt tenyészállatokat csak valamely hazai elismert tenyésztő szervezeten keresztül, vagy lehet behozni, tenyészteni. Mindkét megoldás (2 vagy 3 vonalas) megfelelő lehet, de a klasszikus F1 előállítás jól bevált és egyszerű. A tenyésztésben felhasznált fő fajták és értékmérő tulajdonságaik:

1. Apai oldal (Terminál) • Yorkshire (apai Nagy Fehér) • Durok • Pietrain • Hampshire • a fentiek keresztezett vonalai, hibridjei

Fontosabb értékmérő tulajdonságaik terminál vonal esetében: «« Alacsony intramuszkuláris zsírtartalom «« Alacsony kehelysejt és IgG tartalom az emlőkben és föcstejben «« Alacsonyabb csecspár szám «« Alacsonyabb ovulációs ráta, és kisebb petefészek, és petevezető méretek «« Nagy időjárás érzékenység, és évszakfüggőség a szaporaságban «« Kiváló tulajdonságok az apai tulajdonságokban (hízékonyság, takarmányértékesítés, napi testtömeg-gyarapodás, szervezeti szilárdság, húsformák, húsminőség)

KONDA IPSOS

SERTÉS Tenyésztés 2. Anyai oldal (Maternal, F1, GP, GGP) • Szapora Lapály és NF fajták

«« Magasabb intramuszkuláris zsírtartalom «« Magasabb kehelysejt és IgG tartalom az emlőkben «« «« «« ««

és föcstejben Magas csecspár szám (7-7,8-8) Magasabb ovulációs ráta, és nagyobb petefészek és petevezető méretek Kisebb fokú időjárás érzékenység, és évszakfüggőség a szaporaságban Kiváló tulajdonságok az anyai tulajdonságokban

A telepi tenyésztés felépítése (In Hause Breeding) esetén a kiinduló bázis a nagyszülő állomány meghatározásához mindig a teljes telepi kocalétszám. Ha pontosabban szeretnénk a koca és kanlétszámokat meghatározni a már működő telep éves naturális mutatót is érdemes figyelembe venni (vemhesülés, bebúgási arány, fialás, kocaforgó). Vegyük példának egy 4500 kocás modern telep igényeit. A telepen magyarországi átlagos telepi körülmények között a kocaállomány 10-15%-át szükséges nagyszülő állományként tartani a megfelelő kocasüldő szelekció eléréséhez (egy nagyszülő kocától megfelelő szelekciók után éves szinten 4 kocasüldő állítható be). A kocasüldő nevelés kritériumai eltérnek a hízó állományétól, amit biztosítani kell a telepen: • Nagyobb férőhelyigény (bruttó 1,5 m2/kocasüldő a nevelés alatt (30 kg felett)), megfelelő környezeti feltételek és pre-vakcináció, preventív kezelésekkel. • Kocasüldő 1,2 takarmányok és azok minőségi kritériumainak betartása • Tartós jelölés elvégzése malackorban (tetoválás, gombozás) és megfelelő származás nyilvántartás vezetése • Szelekciók kialakítása: választáskor, és áttelepítések alkalmával (2-3 alkalommal a felnevelés alatt) • Végső szelekció elvégzése 100 kg-os testtömeg körül (50% tenyész-érték, 50% fenotípus alapján) Tenyészéshez szükséges létszámok kialakítása a naturális adatok figyelembe vételével: Átlagos vemhesülés %

Példa a létszám kialakítására 4500 esetén a gyakorlatban: • A kocaállomány 15% - át kell kijelölni az F1-es kocák előállítására: 675 db (4500*0,15) – NAGYFEHÉR GENETIKÁJÚ KOCÁK • A kijelölt kocaállomány 15% legyen a nagy fehér törzs: 101 db (675*0,15) – ők a nagyszülő állomány (GGP) – LEGJOBB MUTATÓJÚ NAGYFEHÉR GENETIKÁJÚ KOCÁK

Nagyfehér koca

Nagyfehér kan

GGP - ÁLLOMÁNY Nagyfehér koca Nagyfehér kannal termékenyítve Ez az állomány pótolja a 675 koca éves selejtezését. (675*0,4= 270 db) Azt jelenti, hogy a 101 koca után átlagosan kb. 3 db női ivarú süldő pótolni tudja a selejtezést. • A kb. 100 db GGP kocához 2 db kiváló tenyészértékű

YORKSHIRRE (NF) kant kell tartani. «« Szempontok ‹‹ 7 -7 csecspár - ezt a kanok jelentősen képesek örökíteni utódaikra ‹‹ beltenyésztettség minél kisebb foka ‹‹ kiváló anyai tulajdonságok!

• A kiválasztott kocaállomány maradéka

(675 – 101 = 574) lesz a szülői állomány (GP)

Nagyfehér koca

Lapály kan

Összes kocalétszám 4500

Kocaforgó 2,40

Javasolt GP és GGP létszám 675

Javasolt GP kan létszám 2

Az ő utódaik adják az F1-es állomány utánpótlását.

Ebből GGP koca létszám 101

10 – 15 % 4500

Éves 40% selejtezéssel számolva

Javasolt P létszám 3724

Javasolt terminál kanlétszám 18

KONDA IPSOS

GP ÁLLOMÁNY Nagyfehér koca Lapály kannal termékenyítve 4500- 675 = 3825 db F1-es koca 3825*0,4 = 1530 db koca 1530/574 = 2,7 db

SERTÉS Tenyésztés - KOCA takarmányozás • A közel 600 GP kocához kb. 6 db lapály kant kell csak

tartani. Minél kisebb a kan-számmal dolgozunk annál homogénebb az F1 állomány (negatív hatású gének kizárása elengedhetetlen) • A kanok kiválasztásánál fontos szempont a csecsek száma, a ráma, a lábszerkezet és a hát formája 3800 F1-es kocát kell termékenyíteni kiváló hízékonysági és vágási tulajdonságokkal rendelkező Terminál (befejező) kanokkal

F1 koca

• A végtermék előállításhoz kb. 12-14 db Terminál kanra

Duroc kan

Magas hízékonysági mutatókkal és kiváló vágóértékkel rendelkező végtermék utódok

lesz szükség. A fentiek pontosabb kialakításában, a környezeti feltételek megteremtésében az AGROFEED Kft. rendelkezésre áll megfelelő szakemberek segítségével. Keressen minket bizalommal!

Tapasztalataink a Stallprofi Kft. FaroTek TM típusú szoptató koca etetőivel az AGROFEED Kft. lovászpatonai teszttelepén A Mannebeck® FaroTekTM egy térfogat-adagolós takarmányozási rendszer, melynek lényege az intelligens kiadagoló tartály és az azokhoz kapcsolódó TouchTekTM box, amely egy érintőképernyős kommunikátor.

Holics Tamás – Nyugat-Magyarországi Egyetem levelezős hallgatójának szakdolgozata

z utóbbiban kezelhetők a koca korcsoportjára, kondíciójára, termékenyítésére, és fialására vonatkozó adatok. A rendszer kapcsolódik az irodai PC-hez, ahol a vezetőség számára fontos további információk olvashatók ki. Az adatkezelést megkönnyítendő van a rendszernek kézi kezelőegysége, az un. MilanTouch kézi-terminál és transzponder olvasó. Ezen is elvégezhetők a beállítások, megfigyelhetők a hibajelzések és okaik. A rendszer legfőbb erénye, hogy egyedi, az állathoz idomuló etetést tesz lehetővé attól függően, hogy milyen testtömegű, milyen előéletű és életkorú az adott koca. A legmegfelelőbb adagolási görbét a felhasználók alakítják ki.

Egy telepen érdemes több görbével dolgozni. Nálunk Lovászpatonán 3 fajta görbe került betáplálásra (előhasi, gyenge koca, erős koca). Ennek jellege nagyban függ az állatok genetikai jellemzőitől. A rendszerrel kapcsolatos részletes tudnivalókért forduljanak bizalommal a Stallprofi Kft. munkatársaihoz.

A kísérlet rövid leírása A lovászpatonai teszt telepen a 3-as fiaztató teremben 5 fiaztató állásba került beépítésre a FaroTekTM egyedi kocatakarmányozó rendszer. Ugyanebben a teremben az ellentétes oldalon található 5 fiaztató kutrica képezte a kontroll csoportot. Itt a korábban is alkalmazott hagyományos, de modern koca önetetők maradtak. A hagyományos etetőkbe a gondozó tölti be az abrakot naponta 3 részletben. Reggel a napi mennyiség 40%-át, délben 30%-ot és este is 30%-ot. Az eltérés az, hogy a FaroTekTM adagoló rendszere ugyanilyen megosztásban teszi lehetővé a koca táphoz jutását, de automatikusan, egy adagolónyi mennyiséget az etetési idő kezdetén magától adagolva. A koca az orrával működésbe hoz egy mozgásérzékelő szenzort, amely az ejtőcső aljába van szerelve. A központi vezérlőegység látja, hogy melyik kutricából, azaz kocától érkezett takarmánylehívási igény. Kiszámolja az aktuális napi ciklusra vonat-

KONDA IPSOS

KOCA takarmányozás kozó takarmányadagot, és megvizsgálja, hogy a koca ebből már mennyit fogyasztott el. A kiadagolás a koca korcsoportjához igazított falási sebességgel történik. Mindkét csoport ugyanazt a 2 takarmányt kapta: fialás környékén tranzíciós-, fialás után 3-4 nappal szoptató kocatápot. A kísérlet során a következő paramétereket vizsgáltuk: mennyi abrakot esznek a kocák,mekkora tömegveszteséget szenvednek el a szoptatás alatt, hogyan fejlődnek a szopós malacok, és hogyan befolyásolja a takarmányadagolás az elhullás mértékét? A kísérleti csoportok összeállításánál azonos paritású állatokat igyekeztünk összeválogatni. Ez annyit jelent, hogy nagyjából azonos tömegű és azonos fialás számú kocákat választottak mind a FaroTekTM-es csoportba, mind a kontroll csoportba. Betelepítéskor megmértük minden koca testtömegét. Egy kísérleti ciklusban öt-öt állat alkotta a csoportokat.

Mannebeck® FaroTekTM

Mérési lapon dokumentálták az adatokat: kísérleti ciklus időintervalluma, koca betelepítési tömege, a koca választáskori tömege, paritása, fialás dátuma, született malacok száma, a dajkásítás utáni alomszám és tömeg, a választási alomtömeg, az elhullás darabszáma és a koca által megevett abrak típusa és mennyisége. A kísérlet négy egymást követő fialási cikluson keresztül zajlott kb. négy hónapos intervallumban. Az első ciklus 2015.06.16-án kezdődött, az utolsó 2015.10.02-án zárult. Az egyes ciklusok kezdete a fiaztatóra való betelepítés napja, ami 4-5 nappal előzi meg a fialást. Befejező napja a leválasztás napja.

EREDMÉNYEK Takarmányfogyás Jelentősége abban áll, hogy a magasabb takarmányfelvétel a koca jobb tejtermelő képességét és jobb kondícióját eredményezi. Itt ez még költségszinten negatívumként jelentkezik, pozitív gazdasági vonatkozása a választás után, az új termékenyítési ciklusban mutatkozik meg. A bemutatott diagramokon szereplő négy csoport a négy kísérleti ciklust jelzi.

521 456

1. CSOPORT

462

2. CSOPORT Fogyo abrak (FaroTek)

475

474

3. CSOPORT

4. CSOPORT

Fogyo abrak (Kontroll)

1. ábra

KONDA IPSOS

521 456

1. CSOPORT

519

502

2. CSOPORT Fogyo abrak (FaroTek)

475

474

462

3. CSOPORT

4. CSOPORT

Fogyo abrak (Kontroll)

2. ábra

A 2. ábrán látható az egy kocára vetített takarmányfogyasztás fiaztatási ciklusonként. Mint látható, jelentős eltérések vannak mennyiségben a FaroTekTM csoport javára.

Tömeg és tömegvesztés csoportokra ve tve(kg) 1283 1321

199 241 1. CSOPORT

1271 1347

212 266 2. CSOPORT

1426 1381

233 288 3. CSOPORT

1300

1444

234 291 4. CSOPORT

Telepítési össztömeg (FaroTek)

Összes fogyás (FaroTek)

Telepítési össztömeg (Kontroll)

Összes fogyás (Kontroll)

3. ábra

Ezen a diagramon figyelhetjük meg a FaroTekTM használatával felvett többlet takarmány hatását kísérleti periódusokra bontva. Az összes tömegveszteség mindenütt a kontroll csoportnál jelentősebb. Tömegveszteség a fiaztatón eltöltött idő alatt Az itt szemléltetett tömegveszteségek jelentősége abban is áll, hogy nemcsak a szoptatás alatt van jobb kondícióban a koca, hanem jobb lehetőségekkel is fordul a következő fiaztatási periódusába, amennyiben az elszenvedett tömegveszteség kisebb. Az elszenvedett többlet veszteséget a vemhesség közben kell pótolnia, ami jelentős takarmányigénnyel jár (5 kg/kg).

Tömegvesztés telepítési tömeghez mérten (%) 20%

16% 18%

17%

1. CSOPORT

2. CSOPORT

21%

18% 20%

3. CSOPORT

4. CSOPORT

16%

Tömegvesztés % (Kontroll)

4. ábra

519

502

Fogyott abrak (kg) 510

Tömegvesztés % (FaroTek)

Fogyott abrak (kg) 510

Az 1. ábra a kísérleti ciklusok alatt történt takarmányfogyást ábrázolja. A kék színnel jelölt FaroTekTM csoportok valamennyi kísérleti periódusban jelentősen több abrakot fogyasztottak.

A 4. ábrán látható diagram a csoportokra vetített testtömeg-veszteséget ábrázolja százalékos arányban. Természetesen a tömegveszteségbe a fialt alom tömege is benne van, valamint az egyéb járulékosan elvesztett részek (placenta, magzatvíz). Azonban ezek megmérése a fialástól stresszes és fáradt koca zaklatásával járna, ezért ebben a

KOCA takarmányozás

Talán nem tűnik soknak 2-5% különbség, ám ne feledjük, több mázsás anyaállatok a kísérleti alanyok! Ez az ábra mutatja be legszemléletesebben a FaroTekTM etetőrendszer előnyét a kocák kondíciójának megőrzésében.

Tömegvesztés csoportátlagok (kg) 53,2

48,2 39,8

42,4

1. CSOPORT

2. CSOPORT Tömegvesztés (FaroTek)

58,2

57,6 46,6

46,8

3. CSOPORT

4. CSOPORT

Tömegvesztés (Kontroll)

5. ábra

Az egy kocára vetített testtömeg-veszteséget láthatjuk ezen az ábrán. Mindenütt jelentősen többet fogytak a kontroll csoportba tartozó kocák. Itt is szemléletesen megfigyelhető, a többlet abrakfelvétel kedvező hatása a testtömeg választáskori alakulására. A következő diagram ezt még egyértelműbben mutatja be.

Többlet abrak és hatása a tes ömeg megőrzésére (kg) 10,8

11,8 8,4

10,8

8,8

11,4

5,6

1. CSOPORT

2. CSOPORT

Elfogyasztott abraktöbblet (FaroTek)

3. CSOPORT

4. CSOPORT

Többle ömeg (FaroTek)

6. ábra

Íme, az elfogyasztott többlettakarmány testtömegre vetített hatása. Többlettömegként az 5. ábrán bemutatott adatok összegzését ábrázoltam. Azt, hogy mennyivel fogytak kevesebbet a FaroTekTM rendszeren etetett kocák. A 3-4 csoportnál látható aránymódosulás nem valódi. Látszólag kisebb takarmánytöbblet ellenére is nagyobb a megőrzött testtömeg. A kontroll csoport takarmánypazarlása miatt tűnik ilyennek. Mint (a 2. ábrán) látható, visszaesett a FaroTekTM rendszerrel etetett kocák abrakfogyasztása, nőtt

a kontroll csoporté, tehát csökkent a különbség a takarmányfogyásban. Legszemléletesebben a 3. csoportnál látható. A tömegkülönbség azonban most is fennáll (5. ábra). Valójában a kontroll csoport a takarmány egy részét nem ette meg, elpazarolta. Több takarmányt „játszottak” le az etetőbe, mint amennyit elfogyasztottak. A lejátszott takarmány egy részét a kocák szórták ki, más részét a gondozók ürítették ki az etetőből, mivel a nedvessé vált abrak gyors erjedése következtében nem alkalmas az állatok egészséges táplálására. A hagyományos önetetőkön folyamatos a takarmánypazarlás, ám ebben az időszakban a kocák feltűnően sok abrakot pocsékoltak el. Erre a telepvezető hívta fel a figyelmemet a kísérleti adatok megbeszélése során. A FaroTekTM rendszer etetőcsőbe szerelt érzékelője a koca számára nem annyira szembetűnő, nem csábítja játékra, mivel nem mechanikus az újabb adag lehívása. Nem pang az abrak az etetőben, abból legfeljebb egy adagolásnyi mennyiségű takarmányt kell kiüríteni (75 g). A FaroTekTM rendszerben tehát alig tud pazarolni az állat, míg a hagyományos rendszerben ezt könnyebben meg tudja tenni. A különbség jelentősebb is lehetne, ha az abrak adagolásánál nem követik a FaroTekTM adagolási szisztémáját. Nagy valószínűséggel az időjárás kedvezőtlen, nem évszakhoz illő alakulásával lehet összefüggésben, de ennek vizsgálata túlmutat a jelen kísérlet határain. A FaroTekTM előnyei összegezve a lovászpatonai kísérlet alapján: • a kocák átlagosan 9 kg-mal több takarmányt vettek fel a hagyományos etetőrendszeren lévő kocákhoz képest, • a kocák kevesebbet pazaroltak az etetőből, • a kocáknak átlagosan10,4 kg-mal volt kevesebb a tömegvesztesége, • a FaroTekTM rendszerrel etetett kocák malacai átlag 0,23 kilogrammal nagyobb választási tömeget értek el a kontrollcsoport malacaihoz képest, • a kísérlet során kevesebb malac hullott el a FaroTekTM etetőrendszerrel takarmányozott kocák almaiból.

TouchTekTM box

kísérletben ettől eltekintettünk.

KONDA IPSOS

HÍZÓ takarmányozás

„IMPRO” Egy hatékony eszköz a takarmányköltség javítására Nehéz időket élünk most mi sertéstartók. A jelenlegi árszintek mellett lehetetlen nyereséget termelni, de akár csak nullára is kijönni, naponta szembesülünk ezzel mi is a somogytarnócai és lovászpatonai sertéstelepünkön.

IMPRO Improved Protein Digestibility

Horváth Rita – Neukirchner Renáta – Alpár Botond

piaci helyzetre, a túlkínálat következtében kialakult alacsony felvásárlási árakra sajnos nincs ráhatásunk, az egyetlen esélyünk a túlélés. Újra és újra át kell tehát „fésülni” a sertéstelepet és meg kell találni azokat a pontokat, ahol lehet még javítani a hatékonyságon, és csökkenteni a fajlagos költségeken. A termelés összköltségén belül meghatározó tétel a takarmányé, ennek optimalizálása éppen ezért szükségszerű feladat. Az Agrofeed Kft. takarmányos szakemberei sikerrel integrálnak új, a telepeken azelőtt nem használt fehérjehordozókat és melléktermékeket is. Körültekintő, szakszerű formulázással javítani lehet a takarmányok árfekvésén a termelési szintek megtartása, vagy sok esetben javítása mellett is. Ebben a cikkben egy olyan speciális, az Agrofeed által alkalmazott takarmány alapanyaggal ismertetjük meg az olvasót, melynek segítségével csökkenthető a takarmány fehérje tartalma, ezáltal további költséget lehet megtakarítani.

Fehérjék értékelése A malac vagy hízó szükségletét meghaladó aminosav bevitel megnövekedett nitrogén ürítést fog eredményezni a trágyán keresztül. Egy sertéstakarmány tartalmaz étrendi fehérjét, szabad aminosavakat, és nem-fehérje eredetű nitrogént (u.n. NPN anyagokat). Az étrendi fehérjének egy bizonyos hányada hasznosul, a többi felszívódás nélkül emésztetlen fehérjeként halad keresztül az emésztőtraktuson. A takarmányban lévő NPN anyagok (nukleotidok, aminok, amidok, nitrátok és alkaloidok) nem kívánatosak, hiszen gyakran toxikusak. Az emésztetlen fehérjék és az NPN anyagok a bélbetegségek kialakulásának legfőbb

KONDA IPSOS

forrásai, táplálékul szolgálnak a káros baktériumoknak, segítik azok elszaporodását, így felborul az egészséges mikroflóra melynek legtöbbször a hasmenés az eredménye. Minél magasabb a takarmány fehérje tartalma, minél több a feleslegben adott fehérje annál nagyobb a rizikó.

Ideális fehérje A sertés számára ideálisnak tekinthető az a takarmány, melyben optimális a nélkülözhetetlen (esszenciális) és „nélkülözhető” (nem esszenciális) aminosavak abszolút mennyisége és egymáshoz viszonyított aránya. Olyan aminosav profil ahol minden aminosav egyformán limitál! Minél közelebb áll a takarmány aminosav összetétele az „ideális fehérjéhez”, annál hatékonyabban tud hasznosulni, annál kevesebb fehérje-aminosav megy veszendőbe, ezáltal kevesebb nitrogén ürül a vizelettel vagy a bélsáron keresztül. Az ürített nitrogén mennyisége csökkenthető: 1. Jól hasznosítható, emészthető takarmány alapanyagok

alkalmazásával, 2. A takarmány megfelelő feltárásával (darálás, hőkezelés stb.), 3. Speciális takarmány kiegészítők használatával (pl. proteáz enzimek), 4. Szintetikus aminosavak okszerű használatával, 5. Optimális takarmányozással - takarmánypazarlás minimalizálása, megfelelő fázisos takarmányozás, ivar szerinti takarmányozás stb. A sertések aminosav szükségletének meghatározásában elért eredmények elveket, az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló szintetikus aminosavak pedig eszközt adnak ahhoz, hogy takarmányukat egyre inkább közelíteni tudjuk

HÍZÓ takarmányozás az ideálishoz, egyre alacsonyabb nyersfehérje tartalom mellett tudjuk biztosítani szükségletüket. Az ilyen takarmányok nem befolyásolják negatívan az állatok teljesítményét - sőt, ugyanakkor a nitrogén ürítésük jelentősen csökken.

A proteáz kiegészítés előnyei A sertés emésztőrendszerének proteáz enzimjei a fehérjéket hidrolizálják, oligo-, tri-, dipeptidekké, majd végső soron aminosavakra hasítják, melyeket az állat már hasznosítani tud fehérjeszintézishez, izomépítéshez. Fiatal malacok egyes fehérjéket még nehezen emésztenek, mivel endogén proteáz aktivitásuk még alacsony. A takarmányon keresztül adagolt, extra proteáz kiegészítés (exogén enzim) bizonyítottan javítja a takarmány fehérje-, és energia emészthetőségét, növeli a hasznosítható aminosav tartalmat. A proteáz csökkenti a takarmányozás költségét azzal, hogy lehetővé teszi az alacsonyabb fehérje tartalmú takarmányok kialakítását. A fehérje emészthetőség akár 10%-kal is növekedhet, takarmány alapanyagoktól függően. Fehérjebontást segítő kiegészítők alkalmazása mellett könnyebben ki lehet váltani drágább fehérje hordozókat költséghatékonyabb, alternatív fehérjeforrásokkal, mint például melléktermékekkel. Proteáz kiegészítéssel csökkenthető a vastagbélbe jutó emésztetlen fehérje és NPN anyagok mennyisége, tehát közvetve támogatjuk a béltraktus egészségi állapotát.

„ImPro” – egy aktív takarmány alapanyag Az ImPro az Agrofeed Kft. által alkalmazott takarmány alapanyag. Különféle fermentációs kivonatok speciális keveréke, mely bizonyítottan javítja a takarmány fehérje emészthetőségét (Improved Protein Digestibility), proteáz enzimhez hasonló aktivitással bír. Kétféle módon ALKALMAZHATÓ

Legfőbb ELŐNY

„On-top”, különösebb receptmódosítás nélkül pluszban adagolva

Javuló hozamok

Mátrix értékeinek figyelembe vételével, fehérje csökkentés az eredeti recepthez képest

Csökkentett takarmány költség

Normál dózisa 130 g/tonna, a homogén elkeverhetőség érdekében éppen ezért malac és hízó premixekben forgalmazzuk. A gyártó által más országokban korábban elvégzett kísérletekkel bizonyították, hogy xilanáz és fitáz enzim jelenlétében is hatékony működik, granulálásnak (≤90 C°) pedig jól ellenáll.

KONDA IPSOS

HÍZÓ takarmányozás 2014 év végétől mi is folyamatosan teszteljük az ImPro-t az Agrofortis Kft.-nél és a lovászpatonai kísérleti telepünkön a Vivafarm Kft.-nél. A kezdetektől fogva egy enzimhez hasonlóan, mátrix értékeinek a figyelembe vételével tettük be a receptekbe és arra voltunk kíváncsiak, hogy lehet e vele takarmány költséget megtakarítani a hozamok romlása nélkül. A kísérleti eredményeket az alábbi táblázatokban közöljük:

Kísérlet kezdési időpontja Nyitólétszám db Nyitó súly kg Nyitó átlagsúly kg/db

KÍSÉRLET

KONTROLL

2015.09.02

100

2570,8

2546

25,71

25,46

Vágás időpontja

2015.11.30

Hizlalási napok

Lemért db

Elhullás db

Elhullás kg

156,7

105

Zárósúly kg

11267

11367

Ráhízlalt súly kg elhullással

8852,9

8926

Átlag zárósúly kg

117,4

116

Szentes-Lapistó, Hízókísérlet

KÍSÉRLET

KONTROLL

Kísérlet kezdési időpontja

2014.09.24

Nyitó súly kg

1033

1035

Nyitó átlagsúly kg/db

24,60

24,64

Vágás időpontja

2014.12.22

Hizlalási napok

Levágott db

Elhullás db

Elhullás kg

222

Eltérés g/nap

5,5

4479

4198

Fajlagos tak. kg/kg

2,55

3532,0

3385,0

Eltérés kg/kg

-0,05

2,58

2,56

194,5

197,3

Nyitólétszám db

Zárósúly kg Ráhízlalt súly kg elhullással

Taknap

8755

8876

Felhasznált takarmány kg

22600

22720

Napi súlygyarapodás g/nap

1011,2

1005,6

Átlag vágósúly kg

112,0

110,5

Napi takarmány felvétel kg/nap

Taknap

3670

3601

lkg testtömeggy. tak.ktg-e Ft/kg

Felhasznált takarmány kg

9160

8960

Napi súlygyarapodás e/nap

962,4

940

Eltérés g/nap

22,4

Fajlagos tak. kg/kg

2,59

2,65

Eltérés kg/kg

-0,05

Napi takarmány felvétel kg/nap

2,54

2,44

1kg testtömeggy. tak.ktg-e Ft/kg

185

191

KÍSÉRLET

KONTROLL

2015.01.22

Nyitó súly kg

1811

1831

Nyitó átlagsúly kg/db

37,73

38,15

Vágás időpontja

2015.02.18

Lovászpatona,„B" hizlalda, 3,4 etető Kísérlet kezdési időpontja Nyitólétszám db

Lovászpatona

Hizlalási napok

Lemért db

Elhullás db

Elhullás kg

Zárósúly kg

3024

3037

Ráhízlalt súly kg elhullással

1213

1206

Átlag zárósúly kg

63,0

63,3

Taknap

1344

Felhasznált takarmány kg

2680

2720

Napi súlygyarapodás g/nap

902,5

897,3

Eltérés g/nap

5,2

Fajlagos tak. kg/kg

2,21

2,26

Eltérés kg/kg

-0,05

Napi takarmány felvétel kg/nap

1,99

2,02

lkg testtömeggy. tak.ktg-e Ft/kg

159

164

KONDA IPSOS

Tapasztalatainkat összegezve elmondható, hogy az ImPro alkalmazásával: • nagyjából ~1,5%-kal csökkenthető az extrahált szója-

mennyisége a receptben, • a takarmány nyersfehérje tartalma csökkenthető ~0,3-0,6%-kal, • ez a módosítás tápkilónként ~1Ft körüli árcsökkenést eredményez, • 3-5 Ft-tal csökkenthető 1kg testtömeg-gyarapodás takarmány költsége. A receptek átalakításához kérjük, vegye igénybe takarmányos szakembereink segítségét, rendelje meg malac vagy hízópremixét ImPro kiegészítéssel. 5 nagyobb partnerünknél, közel 4000 koca hízó szaporulatának takarmánya már „ImPro”-s premixel készül.

MALAC takarmányozás

Vi aTannin

Viva-Tannin, ami az intenzív takarmányokból hiányzott! A Viva-Tannin természetes növényi kivonatokon alapuló termék és olyan másodlagos molekulákat is tartalmaz, melyek jelen vannak a világ legtöbb növényében.

proantocianidinek), ezen munkák többsége a humán egészség „fejlesztésére” irányultak. Igazolják, hogy a tanninok számos biológiai aktivitással rendelkeznek. Például szív- és érrendszer védő, gyulladásgátló, rákellenes (antikarcinogén), antivirális és antibakteriális hatás. Ezeket a tulajdonságokat főként az antioxidáns és szabadgyök-ellenes funkciójuknak tulajdonítják (Frankel et al., 1993; Teissedre et al., 1996; Santos-Buelga and Scalbert, 2000).

Általános információk: a tanninok (csersav)

A legújabb állatgyógyászati tanulmányok említik, hogy ezek a hatások a jobb növekedési teljesítményekben tükröződnek, a különböző hústermelő állatfajoknál. A tanninok az állatbetegségek kockázatának csökkentésére is képesek fenntartható, környezetbarát módon (állati kórokozók). Az újabb tanninok használatára irányuló kutatások biztató eredményeket mutatnak baromfinál is (Van Parys et al., 2010; Anderson et al., 2012; Redondo et al., 2013b; Tosi et al., 2013).

Szijjártó Pál - Takarmány-kiegészítő üzletágvezető

z evolúció során, az állatok ösztönösen megtanulták, hogy hogyan szelektálják és hasznosítsák a növényekben található mikro-tápanyagokat. Az utóbbi időben azonban ezek a vegyületek elvesztek az intenzív takarmányozás és tartás következtében. Az Agrofeed Kft. újból bevezeti ezeket az esszenciális elemeket a takarmányokba, egy alaposan kiterjedt és szelektív kutatási eljárás eredményeképpen, az egyes állatfajokra vonatkozó korrekt adagolási javaslatok megtervezésével.

A növények számos olyan aromaanyagot szintetizálnak, melyek többsége úgynevezett másodlagos metabolit. Sok esetben, ezek az anyagok védekezési mechanizmusra szolgálnak, és néhányuk, mint a terpenoidok, a növények illatát adják, mások a növény színéért, vagy az ízéért felelősek. (pl.: terpenoid kapszaicin chili paprika). A tanninok különböző molekulatömegű, vízoldható polifenol vegyületek. Nagy mennyiségben találhatók a természetben, melyek képesek a fehérjék kicsapására (Spencer et al., 1988; Cowan, 1999). A tanninokat hidrolizálható és nem hidrolizálható (kondenzált) csoportra lehet osztani (Scalbert, 1991; Haslam, 1996). A hidrolizálható tanninok alapja a galluszsav, ami általában D-glükózzal alkot észtereket. A gyakoribb, nem hidrolizálható (kondenzált, proantocianidinek) tanninok monomer-flavonoidok kondenzációs reakciók által képzett polimer vegyületei. A jelenlegi tudományos kutatások azt mutatják, hogy jelentős potenciál van a tanninok használatában takarmányozás és az állatok egészsége kapcsán. Számos tanulmány jelent meg az utóbbi pár évben a fenolos vegyületekről (resveratrol, quercetin, rutin, katechin,

A Viva-Tannin csersav alapú termék ami egy különleges extrakciós eljárással készül, specifikus körülmények között, és kémiai oldószerek használata nélkül. Kiegyensúlyozott takarmányozás mellett, a Viva-Tannin-t egyszerű adagolni, hozzájárul, a takarmánykomponensek természetes és egészséges állapotban való megőrzéséhez, és hosszantartó hatékonyságának fenntartásához. A Viva-Tannin lassítja a bélperisztaltikát és javítja az emésztőenzimek hatékonyságát, így használata sertéseknél elősegíti a táplálóanyagok felszívódását a bélben, valamint javítja az állatok általános egészségi állapotát és növekedését a különböző időszakokban. A választás magas szintű stresszt okoz az állatoknak, ami miatt hasmenés és ezáltal kiszáradás jelentkezhet, ezért is a Viva-Tannin terméket főként a választást követő korai szakaszban és a hizlalás alatt használjuk. Malacok esetén a fő előnyei a következők: csökkenti a választáskori stresszt, növeli a választási súlyt, csökkenti a hasmenés előfordulását és intenzitását, javítja a bélrendszer egészségi állapotát és optimalizálja a bélbolyhok növekedését a jobb tápanyag felszívódás érdekében.

KONDA IPSOS

MALAC takarmányozás A termék része lehet az antibiotikum és cink-oxid helyettesítő stratégiának a malac takarmányokban, mind gyógyászati, mind növekedést elősegítő okok miatt. Az aktív alkotóelemek jelenléte miatt, a csersav szelektív bakteriosztatikus hatású, így serkenti a hasznos baktériumok szaporodását, valamint támogatja a szervezet természetes védekező mechanizmusát a legtöbb kórokozó baktériumtörzs ellen, mint pl. a Staphylococcus aureus, Campylobacter jejuni, Salmonella Typhimurium, Clostridium perfringens és az Escherichia coli. Mindemellett, a tannin takarmány aromaként és étvágyfokozóként hat, pozitív hatása van a fajlagos takarmányértékesítésre (FCR), a tömeggyarapodásra valamint az elhullásra. A tanninok antinutritív hatásairól szóló beszámolók főként viszonylag magas tannin koncentrációjú takarmány kísérleteken alapulnak. Főként tisztított, kondenzált tanninok, vagy sok tannint tartalmazó növények (csersav-cirok) használatával. Azonban, ma már ismert, hogy a jótékony, illetve a káros tulajdonságai a kémiai struktúrán (a növény eredetéhez kapcsolódik) és a dózison kívül egyéb tényezőktől is függ, mint például az állat fajától és fiziológiai állapotától, valamint a takarmány összetételétől. A legújabb kutatások szerint, egy közepes tanninszint javítja a monogasztrikus állatok teljesítményét és egészségi állapotát.

A Viva-Tannin termékkel végzett kísérlet eredményei Lovászpatonai kísérletünk célja a csersav alapú termék hatásának vizsgálta volt a választott malacok teljesítményére és egészségi állapotára. A kísérletben két kezelést alkalmaztunk és a választás utáni starter fázis vizsgáltuk. A kontroll csoport a telepen, a gyakorlatban használt malac starter takarmányt fogyasztott. A kísérleti csoport takarmánya megegyezett a kontroll csoportéval, de kiegészítésként Viva-Tannin termék került bekeverésre. Minden kezelésben 5-5 kutrica és kutricánként 20 malac volt, így összesen 200 db egyedileg, krotáliával jelölt malaccal dolgoztunk. A kísérlet a választás utáni 14. napon kezdődött és 32 napon keresztül tartott. A malacokat egyedileg mértük a kísérlet elején és a végén, az átlagos napi testtömeg gyarapodás számolása ezen adatok alapján készült. Takarmány felvétel és a fajlagos takarmányértékesítést kutricánként került mérésre és kiszámolásra. Az elhullás nagyon alacsony volt, csak kettő állat pusztult el a kontroll csoportból, ami 2% elhullási arányt jelent. Mivel a telepi körülmények nagyon jónak tekinthetők és az állategészségügyi státusz is kiemelkedő, így az elhullási adatokat nem használtuk fel a kiértékelésnél. A testsúlyértékeket összehasonlítva viszont, az adatok egyértelmű javulást mutattak a Viva-Tannin-t fogyasztó állatok esetében. A Viva-Tannin hozzáadásával, 1,38

KONDA IPSOS

kg-mal magasabb élősúlyt értek el a kísérleti csoportban lévő állatok. Az elvégzett statisztikai számítások igazolják, hogy a testsúly többlet valóban a kiegészítés következtében jelentkezett 90%-os valószínűséggel. A súlygyarapodást vizsgálva, a kapott adatok alapján a kísérleti csoportban magasabb volt a napi testtömeg gyarapodás. A statisztikai próbák eredményei magas szignifikanciát mutattak a két csoport között, a kezelt csoport javára. Kutricák 1. 2. 3. 4. 5. Átlag

Kontroll csoport 0,503 0,484 0,546 0,564 0,638 0,547

Tannin kiegészített csoport 0,522 0,544 0,612 0,579 0,646 0,581

1. táblázat: Az átlagos napi súlygyarapodás eredmények átlaga kutricánként

A fajlagos takarmányértékesítés eredményei között nem volt kimutatható statisztikailag igazolható különbség, valójában az értékek között a különbség csak 1 pont volt. A takarmányfelvétel adatait vizsgálva napi 60 gramm javulást mutattak a kezelt csoportban. A statisztikai próbák eredménye igazolja, hogy a Viva-Tannin javítja a napi takarmányfelvételt. Kutricák 1. 2. 3. 4. 5. Átlag

Kontroll csoport 0,875 0,938 0,920 1,125 1,203 0,845a

Tannin kiegészített csoport 0,875 1,000 0,938 1,188 1,330 0,905b

2. táblázat: Az átlagos napi takarmányfelvétel átlaga kutricánként

A kísérletben a Viva-Tannin kezelés költsége malaconként 100 forint volt, a 1,38 kg-mal magasabb testtömeg 690 forint számított hasznot jelent (ha a malacokat ebben a korban 500 forint/kg áron számoljuk). A számított megtérülés: 1:7, amely jónak mondható, összehasonlítva más adalékokkal és technikákkal. A starter fázisban a malacok emésztési kapacitása még nincs teljesen kifejlődve, valamint a választás után a bélflóra változik és még nem stabil. A hozzáadott aromaanyagok elfedhetik az étvágyat negatívan befolyásoló különböző ízeket, amit visszaigazolt a takarmányfelvétel javulás. A tanninok lelassíthatják a bél perisztaltikus mozgását és fokozzák az enzimek hatékonyságát, ami jobb emésztéshez és felszívódáshoz vezet, amit a jobb napi testtömeg-gyarapodás egyértelműen bizonyít. Olyan partnereknek ajánljuk, akik költséghatékony megoldásokat keresnek az állategészségügyi problémák és a termelési eredmények javítására, malac és hízó fázisban!

Agrofeed prestarter, amitĹ&#x2018;l a kicsik gyorsan nagyok lesznek... KONDA IPSOS

MALAC takarmányozás

Tapasztalatok a választás körüli malac etetéssel Lovászpatonán A Vivafarm Kft.-nél Lovászpatonán kísérleti jelleggel korán, átlagosan 19 naposan választottuk le a malacokat az anyjuktól.

Csizmazia Tibor és Gervald Péter

fiaztatón, az anyjuk alatt végig dercés TUTTI babystarter takarmányt kaptak a szopós malacok. A malacok etetését a választást követően a következőképpen végeztük el: A választás után a malacok a kombinált etetőkbe granulált, a MegApro prestartert kaptak, de rácspadlóba akasztható műanyag puttonyos köretetőkből továbbra is felkínáltuk nekik a dercés TUTTI babystarter takarmányt, nem keverve, hanem külön etetőkből. A műanyag köretetőket 28 napos életkorban (~10nap múlva) eltávolítottuk, és onnantól csak prestarter takarmányt ehettek a malacok. A második kísérletben a korai választás után (19 naposan) csak, és kizárólag egy jobb minőségű babystarter takarmányt kaptak 1 hétig. Ezzel kapcsolatos tapasztalatainkat az alábbi táblázatban közöljük.

A táblázatban feltüntetett „1. kísérlet” az a csoport, ahol a malacok csak babystartert kaptak a választás után 1 hétig. A „2. kísérlet”-i csoport az, ahol a választás után babyés prestarter takarmány is elérhető volt a számukra. Mutatók Választott malac db Választási átlag életkor/nap Fiaztatói takarmány fogyás/kg Választott malac átlag súlya/kg Babystarter fogyás 1 hét alatt a battérián/kg Prestarter fogyás 1 hét alatt a battérián/kg Takarmány fogyás összesen/kg Átlag súlyok a battérián 1 hét múlva/kg 1 tak.nap-ra jutó súlygyarapodás/g

1. kísérlet 57 59 61 18,2 18,6 18,6 0,09 0,11 0,11 5,59 6,11 5,59

2. kísérlet 50 44 50 17,6 18 18,2 0,09 0,11 0,09 6,26 6,23 6,36

0,95

0,89

0,88

0,77

0,87

0,74

0,73

0,46

0,66

0,95

0,89

0,88

1,5

1,33

1,4

5,87

6,31

5,89

6,89

6,79

6,98

A kísérlet alapján megállapítható, hogy a lovászpatonai telep technológiai körülményei között a két külön etetőben felajánlott, 2 különböző típusú takarmányból a malacok egyértelműen többet fogyasztottak, ezáltal a súlygyarapodásuk is kedvezőbben alakult.

KONDA IPSOS A KONDA IPSOS az Agrofeed Kft. lapja, készült 400 példányban Felelős szerkesztő: Alpár Botond • Felelős kiadó: Szekeres István • Szerkesztőség: 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) 550-620, fax: (96) 550-621 • e-mail: premix@agrofeed.hu • www.agrofeed.hu Design: arttitude.hu • Az angol nyelvű cikkeket fordította: Alpár Botond

Központ: Agrofeed Kft. 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) 550-620 Fax: (96) 550-621

Ügyfélszolgálat: 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) 550-628 (30) 685-0389

Üzem: 6086 Szalkszentmárton, Vadas 7. Tel.: (76) 539-016 Fax: (76) 539-017 European Feed Additives and PreMixtures Quality System