Konda ipsos 18 by Agrofeed

18 . s z ám / 2 018 . / 2 . neg yedév

PIGSIS rendszer Cink-oxid NÉLKÜL hízótakarmányozás Osbourne FIRE® TEJ: ÉLET, ERŐ AZ Agrofeed Kft. SERTÉS HÍRLEVELE technológiaI fejlesztés lovászpatonai teszt telepünkön (2-3.) • módosított PIGSIS termékenyítési rendszer a magas szaporaságú állományokban (3-5.) • Egy szapora genetika hátszalonna mérésre alapozott optimális kondíció beállítása (6-9.) • Cink-oxidmentes malac kísérleteink tapasztalata Lovászpatonán (9-12.) • Mennyi az annyi? Fázisos hízótakarmányozás (13-15.) • „TEJ: ÉLET, ERŐ, EGÉSZSÉG” (16-18.) • malacnevelő beruházás Somogytarnócán, az ALM Kft.-nél (19-20.) • Vivagen Ai Kft. - Bag (20.)

SERTÉS TECHnolÓGIAI FEJLESZTÉS

Egy újonnan megvalósult technológiaI fejlesztés lovászpatonai teszt telepünkön Az Agrofeed Kft. lovászpatonai kísérleti sertés telepén régóta terveztünk olyan technológiai fejlesztést hizlaldai takarmányozási kísérleteinkhez, amely hozzájárul napi szintű, egyedi adatok gyűjtéséhez, támogatva ezzel kutatás-fejlesztési tevékenységünket.

Horváth Rita – sertés kísérleti referens

egvizsgálva a piacon elérhető takarmányadagoló és egyben súlymérő automata etetőket választá sunk az Osbourne FIRE® (Osborne Industries, Inc.120 N. Industrial Avenue Osborne, KS 67473 Amerikai Egyesült Államok) készülékre esett az etetőberendezés pre cíz és egyben egyszerű mérési mechanizmusának, könnyen kezelhetőségének és az adatrögzítő programmal végezhető látványos kiértékeléseknek köszönhetően. Az Osbourne FIRE® egy olyan automatikus etetőrend szer, amely folyamatosan és pontosan rögzíti a sertések egyedi takarmányfelvételét és súlyukat. Az etetőrendszer egy számítógépre kapcsolt FIRE® hálózatából áll. Az egyes FIRE® etetőállomások egy intelligens vezérlőegységet (IFC) tartalmaznak, amelyek az egyedek beazonosítására szolgáló segédeszközökkel együtt mérik a vályú súlyát és automatikusan töltik a takarmányt.

KONDA IPSOS

Az etetőállomás bejáratánál egy állítható szélességű terelőrekesz található, amely egyszerre csak egy állatot enged a vályúhoz. Az etetőállomás egyben állatsúlymérő mérleg is, így a FIRE rendszer rögzíteni tudja az állatok napi súlyát. A WinFIRE™ a mérőberendezés működtetésére szol gáló szoftveres alkalmazás, amely lehetővé teszi az adatok elektronikus felvételét és tárolását. A kutricákban lévő állatokat speciális krotália segítségével képes a program érzékelni és beazonosítani. Az intelligens vezérlő (IFC) minden felkereséskor rögzíti a füljelző számát, a belépés és kilépés idejét, az elfogyasztott takarmány mennyisé gét és az állat súlyát. Az intelligens vezérlő pár napig őrzi meg a memóriájában a nyilvántartott adatokat, amelyeket adatszinkronizálás segítségével tölthetünk a számítógépes programba, ahol korlátlan ideig tárolhatók.

SERTÉS szaporodásbiológia A WinFIRE szoftver egy adatbázist tárol az összes sertés napi adatairól, és ezt minden alkalommal frissíti, amikor a rögzített eseményadatok frissülnek az egyes etetőállomásoktól a számítógépre. Az egyes állatok és etetők adatairól részletes jelentések készíthetők, amelyeket diagramokkal és ábrákkal tehetünk szemléletesebbé. Lovászpatonán 4 db Osbourne FIRE® etetőállomást helyeztünk el egy hizlaldai teremben, 2018 áprilisában. Annak ellenére, hogy a készülékek mindössze néhány hete üzemelnek, az a tapasztalatunk, hogy a sertések nagyon könnyen megtanulták használni, az adatrögzítés megfelelő pontosságú, illetve a számítógépes szoftver magyar nyelvű menürendszere egyszerűsíti számunkra az adatkiértékelést. Mindezek megkönnyítik takarmányozási kísérleteink adatfelvételezési munkáját, hiszen a szükséges információk

méréséhez nincs szükség az egyedek mozgatásához, amivel elkerüljük az állatok számára okozott stresszt és rengeteg időt takaríthatunk meg! Értékes idő birtokában olyan, akár napi szintű elemzéseket végezhetünk, amely egy optimális hizlalási stratégiát tesz lehetővé! Az első betelepítést követően még mi is tanuljuk a rendszer alkalmazását, éppen ezért egy viszonylag egysze rűbb kísérletet indítottunk el. A 4 kutrica egyikébe kizáró lag emséket, egy másikba csak ártányokat, a fennmaradó 2 etetőállomásra pedig vegyes ivarú süldőket helyeztünk el. A kísérlet célja az, hogy a különböző csoportok takar mányfelvételének, hizlalás alatti teljesítményének alakulá sát megfigyeljük, és a későbbiekben akár ivarra kialakított, speciális formulákat is el tudjunk készíteni, és ezzel még gazdaságosabb hizlalást megvalósítani.

A módosított PIGSIS termékenyítési rendszer a magas szaporaságú állományokban, a maximális szaporasági mUtatók elérése érdekében A cikkben röviden összefoglaljuk a 2017-es évben kialakított, számítógépes adatgyűjtésen és kiértékelésen alapuló, jelenleg hormonmentesen, a legjobb eredményeket adó választott koca termékenyítési stratégiáját. Fülöp Vazul - szaporodásbiológus, szaktanácsadó

kocavonalak magas szaporaságra történő szelek tálása az elmúlt időszakban, sok egyéb mellett a szaporasággal összefüggő értékmérő tulajdonságo kat is befolyásolta, úgy, mint: • az involúció hossza • a választás-bebúgás időköze • a bebúgás-1. termékenyítés időköze • az 1. termékenyítés-ovuláció- megtermékenyülés összefüggése

A fenti tulajdonságok ugyanígy szerepet játszanak a hagyományos PIGSIS (optimális termékenyítési stratégia) kialakításában a telepeken (a PIGSIS rendszer lényege: a választott kocák termékenyítési idejét a választás-bebúgás időköze határozza meg, eszerint a más-más napon bebú gó kocák külön meghatározott időpontokban kerülnek termékenyítésre, aminek oka az ivarzási hossz-ovuláció összefüggése). A hagyományos PIGSIS esetén a 4. napon nem végeztünk termékenyítést és a rendszerrel 90% körüli vemhesülési arányt tudtunk produkálni a telepeken.

KONDA IPSOS

SERTÉS szaporodásbiológia

Az utóbbi időszakban kialakult magas szaporaságnak azonban a fenti tulajdonságokra gyakorolt hatása miatt többféle termékenyítési stratégiát is kipróbáltunk, és ezek közül a legeredményesebbet szeretnénk itt bemutatni. Hogyan is befolyásolja/módosítja tehát a magas szaporaság a fenti tulajdonságokat? • A magas szaporaság (14-18 élve-született malac/alom)

először is növeli az involúció időtartamát (emiatt a 24-26 nap a javasolt minimum szoptatási hossz a sza pora fajták esetében a 19-21 napossal szemben, mely a vemhesülési eredményekben is azonnal megnyilvánul) • A hosszabb involúció (azaz hosszabb szoptatási idő) után ezek a kocák nagyobb részarányban búgnak be már a 3. napon a választás után! Ezért korábbra helyezett ivarzás-keresés javasolt ezeknél a vonalaknál (30-40% is bebúghat már a 3. napon!) • A korábbi bebúgás korábbi ovulációt jelent! Tudjuk, hogy a sertés esetében a legmagasabb reális szapora ság a várható ovuláció előtt elvégzett 24 órán belüli 2x termékenyítésből lehetséges, ezért azokat korábbi időpontokra kellett áthelyezni úgy, hogy a 2 termé kenyítés között minimum 7-8 óra teljen el (uterális spermatranszport, kapacitáció)! A termékenyítés optimális időpontjának kialakítását tehát az „új PIGSIS” rendszer esetében elsősorban a korai bebúgók szakszerű kiválogatásával kezdtük és különböző termékenyítési stratégiák eredményének összehasonlításá val. A kocák a választás utáni klasszikus flushingon kívül egyéb stimulációt, illetve hormonhatású készítményt nem kaptak! A termékenyítéseket PCAI módszerrel végeztük (a telepen már csak Post Cervikális (méhen belüli) mesterséges termékenyítés folyik). A kontroll csoportok is hasonlókép pen ezzel a módszerrel kerültek termékenyítésre. A terméke

KONDA IPSOS

nyítőanyag a VivaGen AI. Bagi Mesterséges Termékenyítő állomásról származtak (Dán Durok heterosperma genetika). A tapasztalatok alapján a hagyományos választási nap helyett (ami csütörtök általában) a későbbiekben péntekre átrakható, hogy a hétvégét kisebb mértékben befolyásolja a korábbi ivarzás keresés és termékenyítés, valamint a friss hétfői termékenyítőanyag optimális időpontban álljon rendelkezésre a telepen a termékenyítésekhez (a kantelepek első spermavételi napja hétfő a legtöbb esetben)! A termékenyítések sikerességét képalkotó ultrahangos vizsgálattal ellenőriztük. Az adatokat a 30 Piglet program ban tartottuk nyilván. A termékenyítések kivitelezésében, és az adatok gyűjtésében, valamint a kiértékelésében nagyon nagy segítségemre voltak Kuszinger Anita és Schmidt Zsolt, akiknek ez úton is nagyon köszönöm áldo zatos munkájukat! Nem térnék ki a különböző termékenyítési időpon tokra, melyeket kipróbáltunk, hanem az eredményekben legjobban teljesítő módszert mutatnám be. Természetesen ezekben a termékenyítési időpontokban hagyományos, egyszer használatos katéterrel is hasonlóan jó eredményt lehet elérni, de mi az általunk kitalált PCAI módszerrel és PCAI katéterekkel (méhen belüli) dolgoztunk. A PCAI termékenyítési rendszer előnyei: • Kisebb a spermium veszteség a méhnyak savköpe

nyén (magasabb spermiumkoncentráció a megtermé kenyítés helyén!) • Lerövidülő spermatranszport idő a petevezetőbe a termékenyítés helyéig (4-5 óra) • Gyors és pontos termékenyítést tesz lehetővé függesz tett rendszerben kisebb visszafolyás kockázattal!

SERTÉS szaporodásbiológia A legeredményesebb termékenyítési időpontok tehát (új PIGSIS javaslat) Termékenyítés ideje, csütörtöki választáshoz - 09.00 1. termékenyítés 2. termékenyítés

3. termékenyítés

4. termékenyítés

hétfő 16.00

kedd 09.00 ha áll a koca

hétfő 15.00

kedd 8.00

kedd 15.00 ha a koca megáll még

NINCS

kedd 8.00

kedd 15.00

szerda reggel 8.00 ha még megáll a koca

kedd 14.00

szerda 9.00

NINCS

megtaláláskor

szerda 9,00

NINCS

szerda 14.00

csütörtök 09.00

NINCS

megtaláláskor azonnal (09.00)

csütörtök 16.00

NINCS

megtaláláskor azonnal (09.00)

péntek 16.00

NINCS

hétfő 09.00

NINCS

Bebúgások/termékenyítések kiértékelése kategóriánként az első kísérleti csoport esetén (107 választott, 102 bebúgott egyed) Termékenyítés ideje, csütörtöki választáshoz - 09.00 1. termékenyítés 2. termékenyítés 3. termékenyítés 4. termékenyítés 12

NINCS

Az első csoport eredményei kategóriánként Rakott

vemhes

Vemh %

83,33%

96,23%

95,00%

100,00%

102

95,10%

A második csoport eredményei kategóriánk Rakott

vemhes

Vemh %

100,00%

92,86%

100,00%

95,79%

Mint látható az eredmények 95% körül tarthatóak, amennyiben egyéb probléma a kocaállományba a szopta tás és választás után nem kerül előtérbe, hormonmentes módszerrel! Az eredményeket egyedi állásos választással, átlagos takarmányozási háttérrel, kiváló szakmai gárdá val, PCAI „AGROFEED” saját módszerünkkel, VivaGen termékenyítőanyaggal, és megfelelő fényprogram alkalma zásával értük el. Az eredményeket 25-32 napos képalkotós ultrahanggal ellenőriztük és rögzítettük. Összefoglalva, véleményem szerint a modern, magas szaporaságú állományok esetén a szaporasági értékmérő tulajdonságok megváltoztak az utóbbi időben, emiatt a ter mékenyítési eredményekben az alkalmazott módszerektől függően mind vemhesülésben, mind élve-születésben nagy különbségek adódhatnak a telepeken! Az új PIGSIS módszer véleményem szerint maximalizál ja mindkét értékmérőt (az élve-születések még nem kiértékel hetőek a kísérleti csoportokban, mert nem fialtak le a kocák)! Keressen minket, hogy segíthessünk javítani eredmé nyeit az Ön telepén is. A módszer bevezetése előtt érdemes a teljes mesterséges termékenyítés módszerét átvilágítani a telepen, amiben szintén állunk rendelkezésére!

Bebúgások/termékenyítések kiértékelése kategóriánként az második kísérleti csoport esetén (100 választott, 95 bebúgott egyed) Termékenyítés ideje, csütörtöki választáshoz - 09.00 1. termékenyítés 2. termékenyítés 3. termékenyítés 4. termékenyítés 7

NINCS

KONDA IPSOS

SERTÉS szaporodásbiológia

Egy szapora genetika hátszalonna mérésre alapozott optimális kondíció beállítása a gyakorlatban A világ sertéstartásában az utóbbi évtizedben nagyobb volt az előrehaladás, mint az elmúlt ötven évben.

Scheffer József – telepvezető helyettes, Hungaro-Seghers Kft. - Mohács

íg évtizedekkel ezelőtt kocánként évi két fialással 17,5 malacot választottak, addig 2010 után már meg van a genetikai képességük az évi 30 vagy annál több malac választásához (1. ábra). A fejlődést szolgáló két lényeges irány miatt a sertés genetikában érdekelt cégek- a fogyasztói elvárásoknak megfelelően – kevesebb zsírszövettel, vékonyabb hátszalonnával rendelkező – a sertéstartók gazdasági érdekei, a gazdaságosabb termelés érdekében pedig – nagyobb szaporaságú állatokat állítottak elő. Eredménye, hogy az átlag 20 mm hátszalonna vastagság lecsökkent 9 mm-re (2. ábra). Ezek a kocák megkétszerezik az egy év alatt kocánként született malacszámot, viszont számottevő problémaként jelent meg a nagyobb teljesítményt biztosító takarmányozás gyakorlatban történő megvalósítása. (1. ábra) Kocánként, évente választott malacszám

Piglets/Sow/Year

27 25 23 21 19 17

1975

Year

2011

(2.ábra) Hátszalonna vastagság

P2 at 100KG (mm)

19 17 15 13 11 9

1975

KONDA IPSOS

Year

2011

A megoldás a jó takarmányozásban, a megfelelő tar tástechnológiában, és a menedzsment munkáján alapszik. A takarmányozás segítségével el kell érni a kocáinknál, hogy a megfelelő kondícióban kerüljenek be a fiaztatóba. Ott viszont úgy kell őket takarmányozni, hogy a legkisebb súlyveszteséggel kerüljenek választás után termékenyítésre. Ez a súlycsökkenés lehetőleg ne legyen több élőtömegük 10-12%-nál. Ennek érdekében maximalizálni kell a kocák takarmány felvételét a szoptatás alatt. Ha erre nem fi gyelünk, akkor a kocák saját energiatartalékaikat fogják felhasználni, ami gyakorlatilag a mai modern ún. szuper szapora kocáknál minimális, vagy nincs. A tenyészkocák jó kondícióban tartásának a folyama tos, különböző termelési fázisokban történő kondícióbírá lat az alapja. A hagyományos kondícióbírálat (1-5 pontos) ezeknél a kocáknál már nem elegendő. A kondíciómérésre van egy egyszerű, objektív és gyors mérési lehetőség, amit már régóta alkalmazunk a sertéstenyésztésben, ez az ultrahangos hátszalonna vastagság mérés. Az ultrahangos mérés azért ad pontosabb képet, mert sokszor a hagyomá nyos bírálat nincs összhangban a hátszalonna mért, és a bírálat eredmény alapján elvárt hátszalonna vastagsággal, mint azt a mellékelt kép bemutatja (1. kép).

SERTÉS szaporodásbiológia (1. kép) Forrás: Lia Hoving, 2012

hetetlen a kondíció állandó kontrollja, és a hozzá igazított takarmányozás. A hátszalonna vastagság mérések három alkalommal történnek: 1. választáskor 2. 30. vemhességi napon 3. fiaztatóba telepítéskor Ez a három mérési pont szolgál alapul a tenyészkocák következő vemhességi ciklusa alatti takarmányozására. A fiaztatóba behajtott kocáknál törekedni kell arra, hogy velük a lehető legtöbb takarmányt tudjuk megetetni, azért, hogy a nagy létszámú almokat (13-16 db) úgy tudják felnevelni, hogy a kondíciójukból lehető legkevesebbet veszítsenek.

A mohácsi Hungaro-Seghers Kft. telepén a kondí cióbírálat a hátszalonna vastagság alapján történik, és az eredmények figyelembevétele alapján végezzük a kocák takarmányozását. A telepet Dániából vásárolt Danbred tenyészállománnyal telepítették be 2015-ben. Az első fialások 2016 májusával kezdődtek. Ahhoz, hogy ezeket a kiemelkedő genetikai értékű kocákat lehető leghosszabb ideig tudjuk magas szinten termelésben tartani, elenged

Fialás előtt 5 nappal, fialás után 5 nappal tranzíciós takarmányt kapnak. Majd ezt követően állunk át a szoptató kocatápra, és a szoptatás 18. napjától már négyszer etetünk, akár napi 12 kg/koca takarmány fogy. A részletes adatok a táblázatban láthatók (1. táblázat). 1. táblázat

Behajtás után Ellés

Éjjel

Napi fejadag

Kiegészítések

3,2 kg

Behajtás után 5 napig IMUNO LIFE 2 napig PANACUR

0,8 0,8 1,6

Ø Ø Ø

1,6 kg 1,6 kg 3,2 kg

4 kg

2 2 Ø ha a koca megeszi, emelni + 0,25 kg/nap ha tartósan nem eszi, csökkenteni - 0,25 kg/nap 2 2 2 ha a koca megeszi, emelni + 0,25 kg/nap ha tartósan nem eszi, csökkenteni - 0,25 kg/nap

6 kg

Napok

Takarmány fajtája

-5 − -1

Tranzíciós kocatáp

1,6

0 1 2−3

Tranzíciós kocatáp Tranzíciós kocatáp Tranzíciós kocatáp Tranzíciós kocatáp vagy szoptató kocatáp szoptató kocatáp

0,8 0,8 1,6 2

4−5 6−9 Ellés után

Koca takarmányozása (kg/koca/etetés) Reggel Délben Este

10 − 17 (a választást megelőző hét hétfőig) 18 − 32; választásig (a választást megelőző hét hétfőig)

szoptató kocatáp 2 szoptató kocatáp

Nagyon fontos a megfelelő mennyiségű víz itatása is. A fiaztató kutricákban csészés önitatók vannak, de e mellett minden etetéskor az etetőbe lévő takarmányra még vizet engedünk. Ha szükséges később még itatunk. Ez azért fontos, mert a kocák napközben sokat fekszenek, az etetés hez is sokszor fel kell őket kelteni, a csészés itatóból pedig tapasztalataink szerint kevesebbet isznak, mint kellene. A betelepítési hátszalonna vastagság mért adatai alapján látjuk, hogy milyen szinten történt a vemhes kocák felkészítése az elkövetkező laktációra. Ezáltal hozzávetőle gesen meg lehet becsülni, és fel lehet készülni a kocák fiaz

6 − 8 kg 8 kg 8 − 12 kg

választás előtti péntektől választásig 0,3 kg/nap VIVAOXI

tatói étvágyára, takarmány fogyasztására, és malacnevelő képességére. A magas hátszalonnával (28 mm-nél nagyobb) betelepített kocák hátszalonna vastagságának csökkené se választásig jóval meghaladja a teremben lévő normál kondíciójú kocák átlagos hátszalonna vastagság csökke nését. Elérheti a választásra a 10-14 mm-t is, aminek oka, a plusz kondícióból fakadó gyengébb takarmányfelvétel, és az eredménye nagyobb kondíció veszteség. Malacnevelő képességük jóval gyengébb. Ezek a kocák selejtezésre kerül nek. Az átlagon aluli hátszalonna vastagsággal (15 mm-nél kevesebb) rendelkező kocák jó étvággyal esznek, még az átlag körüli kondíció csökkenést is tudják produkálni.

KONDA IPSOS

SERTÉS szaporodásbiológia Az optimálishoz hiányzó hátszalonna vastagságot viszont soha nem tudják kompenzálni, gyakorlatilag hamarabb kimerülnek, és előbb selejtezésre kerülnek. Választáskor mért hátszalonna vastagság csökkenésé nek mértéke több dologtól függ: 1. telepítési hátszalonna vastagságtól 2. laktáció alatti takarmány felvételtől 3. nevelt malacok számától 4. terem klímájától

mennyiséget úgy, hogy a napi tartályon két vonást tolunk vissza, ami körülbelül 10 dkg takarmányt jelent. Ezt minden 2 mm esetén tovább csökkentjük egészen a 28 mm-ig, ennél lejjebb már nem megyünk. Ugyanez történik, ha a hátsza lonna vastagság 15 mm alatti. Itt felfelé emeljük a takarmány mennyiségét ugyanezzel a módszerrel (2. táblázat). 2. táblázat Kondícióra alapozott takarmányadagok hátszalonna vastagság (mm)

takarmányadag változás

hátszalonna vastagság (mm)

A választáskori hátszalonna vastagság csökkenés lehe tőleg ne legyen 4 mm-nél kevesebb. A Hungaro –Seghers telepén 2017-ben az átlagos választási hátszalonna vastagság csökkenés 5,3 mm volt.

15 - 21

tak. görbe szerint

(kb. + 40 dkg)

22 -23

(kb. - 10 dkg)

10 - 11

(kb. + 30 dkg)

24 - 25

(kb. - 20 dkg)

12 - 13

(kb. + 20 dkg)

26 -27

(kb. - 30 dkg)

14 - 15

A választás és a búgatás közötti idő során (szerviz periódus) a takarmányozás legfontosabb feladata a kocák előkészítése a termékenyítésre. Ez a legrövidebb szakasz, de nagyon fontos rész. A termékenyítés előtt maximális szint re kell emelni az energia és tápanyag felvételt. Gyakorlatilag a kocákat ad libitum kell etetni (flushing).

(kb. + 10 dkg)

> 28

(kb. - 40 dkg)

> 15

Termékenyítés után két héttel dől el, hogy hány petesejt tud megtapadni a méhben, ezért a kocák takarmány adagját vissza kell venni a létfenntartó adagra, mert a nagyobb ener gia bevitel esetén megnőhet az embrióelhalás. A vemhesség 14.-80. napja közötti időszak alatt kell a kondíciót beállítani. A telepen a termékenyített kocák 28.-30. vemhessé gi nap után kerülnek a vemhes kocaszállásra. A vemhes kocaszállásokon Multi boksz rendszerű egyedi kocaállások vannak, amelyekből a kocák saját igényüknek megfelelően ki tudnak jönni. A vizsgálatok idejére egyedileg be lehet őket zárni az állásokba. Minden koca hátszalonna vastagságát a bokszokba beérkezéskor megmérjük. A mért eredmény a mögötte felfüggesztett egyedi táblájára, a mérési időpont tal együtt fel lesz tüntetve, mint az a képen látható (2. kép). Azoknál a kocáknál, amelyeknél a hátszalonna vastagság a kívánt érték alatt, illetve felett van, jelezve lesz a táblákon (nyilakkal jelölve), a takarmány beállítás pontossága végett. 2. kép

takarmányadag változás

tak. görbe szerint

A takarmány beállításánál még figyelembe vesszük a koca paritását, és súlyát is. A tapasztalat az, hogy az alapta karmányozási görbe a fiatal első, második, esetleg harma dik ciklusú kocának elég. A súlyuk átlagosan maximum 250 kg. Az idősebb, nagyobb súlyú kocákkal (250 kg feletti) emeltebb adagú takarmányt etetünk, igazodva a magasabb létfenntartó takarmány szükségletükhöz (3. táblázat). 3. táblázat Tenyészállatok takarmányozási görbéi MennyiVemhesség Vemhesség Vemhesség ség első 30 napja 30 - 80 napja 80 - 110 napja Takarmány megnevezése Tenyészsüldő Koca (1 - 3. ciklus) Koca (4. ciklustól)

vemhes koca

kg/nap

2,4

3,1

kg/nap

2,5

3,5

kg/nap

Ezeket a takarmány adagokat etetjük a vemhesség 80. napjáig. A vemhesség utolsó harmadában már kisebb a hát szalonna növekedése, mivel a koca a malacok növekedésére fordítja a takarmány energiáját. A cél a kocák legjobb kondí cióban történő telepítése a fiaztatóba. Ha összesítjük a telepi hátszalonna vastagság változását a választástól a fiaztatóba való behajtásig, a következő adatokat kapjuk (4. táblázat). 4. táblázat 2017-es átlagos hátszalonna vastagság változás választáskori (mm) -5,30 30 - 80 napos 3 - 4 (nyáron 1 - 2) vemhességi időben (mm) 80. naptól behajtásig (mm)

Ha a hátszalonna vastagság 15-22 mm között van, az alap takarmány görbe szerint lesz takarmányozva. Viszont 22 mm feletti vastagság esetén csökkentjük a takarmány

KONDA IPSOS

1,5 - 2 (nyáron 0 és mínuszba is átment)

A nyári időszakban a hátszalonna vastagságok a hőstressz miatt rosszabbak voltak. Akkor még nem tudtuk hűteni a kocaszállásokat. Ez évtől mobil evaporációs hűtő paneleket használunk a hőség csökkentésére. Fontos még megjegyezni, hogy a kocák testtömege ciklusról ciklusra nő, viszont a mérések eredményként az

SERTÉS takarmányozás látszik, hogy a hátszalonna vastagságuk csökken, a kocák kimerülnek (5. táblázat). Nem is csoda, ha 4-5 ciklus során akár 80-100 malacot fialnak, és 60-75 malacot választanak, a többi malac mesterségesen lesz felnevelve. Ha belegondo lunk régebben a kocáink ezt a teljesítményt 8-9 ciklus alatt produkálták. Ez a csökkenés nálunk az ötödik ciklus után szembetűnő. 5. táblázat 2017-es hátszalonna vastagság változás ciklusonként behajtási átlag (mm) választási átlag (mm)

I. ciklus

II. ciklus

III. ciklus

IV. ciklus

V. ciklus

20,53

20,84

20,46

22,68

18,4

15,34

16,18

16,4

17,5

14,8

Összefoglalva a korszerű sertéstenyésztés nem nélkü lözheti a hátszalonna vastagság mérést, mint a kondíció el lenőrzésének a lehetőségét. Segítségével a koca állományok kondícióját egy olyan szűk keretek között lehet tartani – megfelelő takarmányozással –, amellyel a lehető legjobb szaporaságot, valamint hosszú élettartamot tudunk elérni, így az ágazat jövedelmezőségén javíthatunk. Ebből az elgondolásból, vizsgáljuk folyamatosan a mohácsi Hungaro-Seghers sertés telepén, a szuperszapora Danbred tenyészkocák kondícióját az ultrahangos hát szalonna vastagság méréssel. Az eredményekre alapozva állítjuk be az egyedi takarmányadagokat. Napi odafigyelést igényel, de hosszútávon eredményt hoz.

Cink-oxid-mentes malac kísérleteink tapasztalata Lovászpatonán Horváth Rita – sertés kísérleti referens, Alpár Botond – sertés takarmányozási szaktanácsadó

malac első 50 napos életszakaszában 3 kritikus sza kasz van:

1. Közvetlenül a születése utáni órákban minél előbb

csecshez kell jusson, és kellően vitálisnak kell ahhoz lennie, hogy a koca nehogy agyonnyomja. A kocától kapott passzív immunitás az első hetekben lecsökken, saját, aktív védekező rendszere viszont lassan alakul ki, így a 21. életnap környékén a fertőzésekkel szem ben egy darabig védtelen. A malacok enzimtermelése is fokozatosan átalakul, a tej emésztéshez szükségez laktáz enzimet lassan váltják fel a szilárd takarmány emésztéséért felelős enzimek. 2. A következő kritikus pont a választás utáni 4-5 nap. A 80-82%-os nedvességtartalmú kocatejről a malacnak egy 88%-os szárazanyag tartalmú takarmányra kell átállnia, melyhez társul még a választási stressz. Minél előbb elkezd malactápszert enni annál nagyobb az esélye a zökkenőmentes növekedésre. Amennyiben a malac az anyja alatt kevés szilárd takarmányt fogyasz tott, enzimrendszere még nem készült fel az új, főként növényi alapú takarmány emésztésére akkor problémák jelentkeznek. Az emésztetlen táplálóanyagok felhalmo zódnak a vastagbelében, fermentálódnak, ami kedvező táptalajt ad a patogén baktériumok (pl. E.Coli, Salmon

ella) elszaporodásának. Megváltozik a bél mikrobióta összetétele, a bélcsatornában gyulladások alakulhatnak ki, mely a bélhám sérülésé hez, és hasmenéshez vezethet. Mindezen folyamatok visszavetik a malac fejlődését.

ZnO

3. A harmadik izgalmas időszak a prestarterről a starter

takarmányra való átállás. A prestarter takarmány a tele pek többsége készen vásárolja. A jó minőségű prestarter válogatott, minőségi alapanyagokból készül, tejszár mazékokban gazdag, és speciális gyártási technológiával készül. Szemcsemérete finom (1,5-2mm-es rostával készül), fizikai megjelenését illetően általában granu lált vagy morzsázott. Ezzel szemben a saját keverőben előállított starter takarmány nem feltétlenül váloga tott, minőségi alapanyagokból készül, emészthetősége alacsonyabb, fizikai megjelenését illetően többnyire dercés, a takarmány szemcsemérete pedig durvább (4,5-5,5mm-es rostaméret).

Mindezen emésztőszervi problémák kiküszöbölésére hatékony eszköznek bizonyult és bizonyul ma is valamilyen cink-oxid tartalmú készítmény terápiás dózisú (10003000mg/kg) alkalmazása. Gyógyszer hatóanyag szinten történő alkalmazását az EU 4-5 év múlva (2022) korlátozni fogja, ezért alternatív megoldásokat érdemes keresni.

KONDA IPSOS

SERTÉS takarmányozás A nagy dózisú cink-oxid pozitív hatása mellett alkal mazásának vannak negatív következményei is, mint pl.: • a takarmány-felvételt negatívan befolyásolja • más mikroelemek hasznosulását ronthatja (pl. Fe, Cu), antagonista hatású • pufferkapacitása magas • a fitáz enzim hatékonyságát rontja • baktérium rezisztenciát okozhat • megváltoztatja a bél mikrobiális populációját • a bélsárral ürülő cink a környezetet terheli Ezek közül a cink-oxid takarmány felvételre gyako rolt negatív hatását saját kísérleteinkben is egyértelműen tapasztaltunk. A lovászpatonai teszt telepünkön különböző kutatási témában folytatunk vizsgálatokat, melyek közül nemzetkö zileg is kiemelkedő jelentőségű a malacok számára terápiás dózisban adagolt cink-oxid kiváltása. Az Európai Bizottság szabályozása szerint az élelmiszertermelő állatok takar mányában terápiás jelleggel alkalmazott ZnO tartalmú készítményeket betiltják, melynek türelmi idejét 2022-ig határozták meg. A terápiás dózisú cink-oxid szabályozása azért okoz problémát a sertés tartásban, mivel a ZnO jelen leg a malac nevelésben, különös tekintettel a korai (prestarter) fázisban, elterjedt gyakorlat az állományszintű hasme nés megelőzésére. A terápiás dózisú cink-oxid kiváltására önmagában megoldást nyújtó készítmény azonban jelenleg nincs közforgalomban. A takarmányozással, takarmányozás-élettannal foglalkozó kutatóintézetek a gyógyszermentes malac nevelés lehetőségét alapvetően olyan tényezők együttes alkalmazásában látják, melyek hozzájárulnak a malacok ún. „bélegészségének” kialakulásához, fenntartásához és immunrendszerük erősítéséhez. A bélegészség eléréséhez olyan kritériumok megvalósítását szükséges szem előtt tartanunk takarmányozási szemszögből, amelyek az alapanyag minőségére (táplálóanyag-tartalom, antinutritív hatás), megfelelő tárolására és előkészítésére, az állat takar mányának tápérték-szükségletéhez illeszkedő formulára (genotípus, termelési irány, kor, ivar, technológia), valamint korszerű, precíz keverék-takarmány gyártásra irányulnak.

KONDA IPSOS

ANYAG ÉS MÓDSZER A bélegészséget támogató malac takarmányozá si kutatásaink során alapvetően azokat a formulázási irányelveket vettük számításba, amelyek javítják a ma lacok táplálóanyag emészthetőségét. Ebből következően jól emészthető fehérjeforrásokat, fermentálható rostban gazdag alapanyagokat választottunk, amelyeket a keményí tő alapon kalkulált nettó energiaszint és aminosav szerint optimalizáltunk a receptúrában, csökkentett fehérjeszintek mellett. A holland kutatási alapokon nyugvó formulázási stratégiánk fontos eleme a pufferkapacitás figyelembevétele volt, melynek ismeretében lehetőségünk nyílik kedvező ha tást gyakorolni az emésztésre. Továbbá olyan takarmány kiegészítők alkalmazását fontoltuk meg, mint • a közepes szénláncú zsírsavak és monogliceridek

(mint a monolaurin, amelyek antimikrobiális hatá súak, a hasmenésért felelős kórokozókkal szemben szupresszívek), • a prebiotikumok (mint az oligoszacharidok, melyekre nem hatnak a gyomor és bélrendszer felső szakaszá nak emésztő enzimei, ezért a vastagbélben képesek jótékony hatásukat kifejteni), • a probiotikumok (élő mikrobiális takarmányösszete vők, melyek kedvező hatást gyakorolnak a vastagbél ben), • a szinbiotikumok(pre- és probiotkumokat együttesen tartalmazó készítmények), illetve • a szerves, védett és nano cink-készítmények, amelyek jobb hasznosulásuknál fogva ajánlottak az emészthe tőség javítására. A korszerű formulázási alapelvek beállításával és a felsorolt takarmánykiegészítők közül speciális cink, illetve pre- és probiotikum készítmények alkalmazásával állítot tuk be a malacok takarmányának terápiás dózisú cink-oxid kiváltását célzó kísérleteinket. Vizsgálataink során 2 időszakot figyeltünk meg: az egyik a starter fázis, mivel saját gyártásban alapvetően ezzel a nevelési szakasszal foglalkozunk, a másik pedig a prestarter és starter fázis együttesen, amely során a Carra Mangimi által gyártott kísérleti prestartert, majd ezt

SERTÉS takarmányozás követően Agrofeed kísérleti malac startert használtunk. A kontroll prestarter és starter táp ZnO tartalma 2400 mg, míg a kísérleti kezelés (prestarter, starter) cink mennyisége mindössze 146,965 mg volt. A kontroll mellett két kísérleti csoport eredményeit ismertjük kutatási eredményeink ben, amelyek alapreceptje a cink-oxid mennyiségét és a kiválasztott takarmánykiegészítőt leszámítva megegyezett (kontroll: alaprecept + 2400 mg ZnO; kísérleti 1: alaprecept + speciális cink készítmény + probiotikum; kísérleti 2.: alaprecept + speciális cink készítmény + prebiotikum). Cink-oxid mentes kutatásainkat (NF x L) F1 x DanAvl Duroc genotípusú malacokkal végeztük, amelyeket 19±3 életnapra választottuk le a kocákról. A választást követően a battériás kutricákba 20 db malacot helyeztünk, ahol a prestarter 21, majd a starter fázis 33 takarmányozási napot ölelt fel. A kísérleti időszakot követően 73±3 életnapos kor ban történt az állatok hizlaldára való áttelepítése. Starter kísérleteinket 12 ismétlésben végeztük el, kezelésenként 240 egyeddel, míg prestartertől induló cink-oxid mentes alternatíváinkat 6 ismétlésben, kezelésenként 120 db ma laccal teszteltük. A kísérleteink során rögzítettük a megfigyelési időszakban a malacok induló és záró súlyát, a felvett takarmány mennyiségét és az elhullásokat. A felvett adatok ismeretében számoltuk ki a termelési paramétereket és végeztünk gazdasági számításokat.

TERMELÉSI EREDMÉNYEK

(1. táblázat) Cink-oxid mentes malac kísérleteink átlagos testsúly (kg) eredményei Prestarter + starter kísérlet

Starter kísérlet

Választás

Prestarter

Starter

Prestarter

Starter

Kontroll

6,57

11,67

27,82

11,15

27,01

Kísérleti 1.

6,78

11,61

32,20

10,99

28,84

Kísérleti 2.

6,35

11,68

31,49

11,32

29,94

Kezelés

Az átlagos testsúly eredményekből következtethető en a napi súlygyarapodásra (2. táblázat) is pozitív hatást gyakoroltak az alkalmazott cink-oxid mentes csoportok egyaránt a prestartertől induló időszakban (kísérleti 1.: + 156,38 g/nap; kísérleti 2.: + 124,13 g/nap), egyaránt a starter takarmányozási fázisban (kísérleti 1.: + 55,65 g/nap; kísérleti 2.: + 126,51 g/nap). Az időszakon belüli hozam különbsé gek (kísérleti 1.: + 168, 33 g/nap; kísérleti 2.: + 124,13 g/nap) figyelembevételével az tapasztalható, hogy a súlygyarapodás eredmény különbsége akkor nagyobb a kezdő és záróidő szak között, ha a medikális dózisú cink-oxidot helyettesítő alternatívákat a választást követően kezdjük etetni. (2. táblázat) Cink-oxid mentes malac kísérleteink napi súlygyarapodás (g/nap) eredményei Kezelés

Átlagos testsúly időszakon belüli hozam különbözete*

Prestarter +starter kísérlet

Starter kísérlet

Prestarter

Starter

Kontroll

239,52

463,23

431,67

Kísérleti 1.

227,57

619,61

487,32

239,52

587,36

558,18

Kísérleti 2. Kezelés

A cink-oxid mentes vizsgálatok során azt figyeltük meg, hogy a kísérleti kezelések (Kísérleti 1., Kísérleti 2.) a starter fázis végére javították az átlagos testsúlyt (prestarter + starter: kísérleti 1: + 4,38 kg; kísérleti 2: + 3,67 kg; starter: kísérleti 1.: +1,83 kg; kísérleti 2.: + 2,93 kg) a kontrollhoz viszonyítva (1. táblázat). A különbségeket* (záró és nyitó átlagsúly közötti differenciák kezelések között) megvizsgál va azt tapasztaltuk, hogy a cinkmentes kezelések hozama kedvezőbb (kísérleti 1: + 4,17 kg; kísérleti 2: + 3,89) a prestarter és starter szakaszt felölelő időszakban összeha sonlítva a starter fázis eredményeivel (kísérleti 1.: + 1,99 kg; kísérleti 2.: + 2,76).

Kezelés

Súlygyarapodás időszakon belüli hozam különbözete * Prestarter +starter kísérlet

Starter kísérlet

Kontroll

223,71

Kísérleti 1

392,04

Kísérleti 2.

347,84

Kontroll: alaprecept + 2400 mg ZnO; Kísérleti 1: alaprecept + speciális cink készítmény + probiotikum; Kísérleti 2.: alaprecept + speciális cink készítmény + prebi otikum; *Prestarter + starter kísérlet: starter és választás adatainak különbsége kezelésenként, Starter kísérlet: star ter-prestarter adatainak különbsége kezelésenként. A gyógyszeres és gyógyszermentes kísérleti kezelések fajlagos takarmányértékesítését a 3. táblázatban foglaltuk össze, amelyet megvizsgálva az látható, hogy a kísérleti alternatívák javították (prestarter+starter: kísérleti 1.: - 0,03 kg/kg; - 0,19 kg/kg; kísérleti 2.: - 0,10 kg/kg; - 0,22 kg/kg; starter: kísérleti 1.: - 0,20 kg/kg; kísérleti 2.: - 0,20 kg/kg) az eredményeket a kontroll csoporthoz képest. (3. táblázat) Cink-oxid mentes malac kísérleteink fajlagos takarmányértékesítés (kg/kg) eredményei Kezelés

Prestarter +starter kísérlet

Starter kísérlet

Prestarter

Starter

Kontroll

1,41

1,75

1,77

17,85

Kísérleti 1.

1,38

1,56

1,57

18,62

Kísérleti 2.

1,31

1,53

1,57

Prestarter + starter kísérlet

Starter kísérlet

Kontroll

21,25

15,86

Kísérleti 1.

25,42

Kísérleti 2.

25,14

KONDA IPSOS

SERTÉS takarmányozás Kontroll: alaprecept + 2400 mg ZnO; Kísérleti 1: alaprecept + speciális cink készítmény + probiotikum; Kísérleti 2.: alaprecept + speciális cink készítmény + prebi otikum. A bemutatott cink-oxid mentes alternatívák tesztelé se során ugyan kedvezőbb termelési mutatókat mértünk, azonban hasmenést is tapasztaltunk, amelynek kialaku lására a tesztetetés 3-4. napján került sor. A hasmenést antibiotikummal (általában Lyncospectinnel) itatás vagy injekció útján kezeltük. Ezt követően a kísérletek során jellemzően nem jelentkezett híg bélsárürítés. Az elhul lási % minden csoportban 3% alatt alakult; továbbá nem találkoztunk a malacok „szétnövésének” problémájával a kísérlet időszakban.

GAZDASÁGI EREDMÉNYEK A gyógyszermentes malacnevelés költségét, habár a cink-oxid kivétele csökkenti, a takarmányhoz adagolt kie

gészítők költsége széles skálán mozog, így nem feltétlenül válik olcsóbbá a felnevelés attól, hogy nem alkalmazunk medikációt. Az általunk választott két különböző típusú additív közül a kísérleti 1-es csoportban alkalmazott meg oldás fajlagos költsége nagyobb volt a kísérleti 2-es takar mányban használthoz képest. Mivel a kísérlet során tapasztaltunk hasmenést, amely során antibiotikumos kezelési költségek merültek fel, ezért a 4. táblázatban összefoglalt eredmények között ezt is feltüntettük. Az 1 kg súlygyarapodás takarmány- és takarmány + gyógykezelési költségét a kísérleti 2-es kezelés (prestarter + starter: - 23,6 Ft/kg; - 18,33 Ft/kg; starter: 11,51 Ft/kg) befolyásolta a legkedvezőbben összehasonlítva a kontroll és kísérlet 1-es csoporttal (prestarter + starter: + 3,23 Ft/kg; + 8,90 Ft/kg; starter: + 8,44 Ft/kg). A hasmenés szükségszerű kezelése ellenére a kísérleti 2-es alternatívál csökkentettük a költségeket, amellett, hogy ezzel a megol dással a termelési mutatók is javultak.

(4. táblázat) Cink-oxid mentes malac kísérleteink 1 kg súlygyarapodásának takarmány- és gyógykezelés költségei (Ft/kg) Kezelés Kontroll Kísérleti 1. Kísérleti 2.

Prestarter +starter kísérlet Takarmány-költség Takarmány + gyógykezelés költsége 219,33 219,33 222,56 228,23 195,73 201,00

Kontroll: alaprecept + 2400 mg ZnO; Kísérleti 1: alap recept + speciális cink készítmény + probiotikum; Kísérleti 2.: alaprecept + speciális cink készítmény + prebiotikum

KÖVETKEZTETÉSEK Kísérleteink összesített eredményeiből az látható, hogy a cink-oxid használatával, habár nagy biztonsággal elkerül hető a malackori hasmenés, a termelés hatékonyságát mégis visszaveti, és minél korábban elkerüljük nagy dózisban történő medikáció alkalmazását, annál kedvezőbben alakulnak állományunk termelési mutatói. Ehhez minőségi

KONDA IPSOS

Takarmány-költség 183,35 187,64 167,28

Starter kísérlet Takarmány + gyógykezelés költsége 183,35 191,79 171,84

alapanyagok felhasználására, korszerű szakmai irányel veket magában foglaló formulázásra és a bélegészséget, immunrendszert támogató takarmánykiegészítő(k) kombi nációjának alkalmazására van szükség. A piacon közfor galomban lévő takarmánykiegészítők megválasztásánál érdemes figyelembe venni azok fajlagos költségét, hogy a cink-oxid mentes takarmányozás gazdaságos legyen. A gyógyszermentes malacneveléshez vezető megoldás útját jelenleg még nem jártuk végig, azonban kutató-fejlesz tő munkákat a gazdálkodók szolgálatában folytatjuk!

SERTÉS takarmányozás

Mennyi az annyi? Fázisos hízótakarmányozás Lankó Ferenc – sertés takarmányozásai szaktanácsadó

gy gondolom minden sertéstartó számos alka lommal feltette már magában a címben szereplő kérdést. Hiszen az állattenyésztés ezen ágát is pénzre játsszák. Azért, hogy mindez ne csak egy drága hobbi legyen, fontos mindig mindent kiszámolni. A nagy összefüggések mellet lehet, hogy sok apró, de jelentős hatással bíró tényezőre is rá lehet világítani.

Melyik korcsoportnál lehet a legtöbb pénzt fogni vagy rosszabb esetben elveszíteni egy sertéstelepen? Ez a hizlalási szakasz, amely kb. 25kg-os élősúlytól a vágósúly eléréséig tart. Azt már mindenki sokszor hallotta, tapasztalta is, hogy a legnagyobb költséghányad a telep életé ben a takarmányozás, de ezen belül a hizlalás viszi a pálmát. A teljes költség 70%-a takarmány, míg ezen belül közel újabb 65-70% a hízlalás takarmányozási költsége. Tehát leegyszerű sítve minden második forint, amit elköltünk, a telep életében az a hizlalásra fordítódik. Mindenképpen érdemes tehát ennek a befektetésnek a megtérülésével foglalkozni. A hízók takarmányozása alatt pedig az optimálisan megválasztott fázisok vezetnek a stratégiai a célok eléréshez. A takarmányozás boncolásának megkezdése előtt azonban érdemes néhány alapgondolaton, lehetőségen, te lepi adottságon végigmenni, amik mind-mind számítanak az eredményességért vívott csatában. • Milyen genetikát kell takarmányozni? - DanAvl, Topigs, Hypor, PIC, Choice, Magyar fajtatiszta… • Milyen az egészségügyi állapot? - SPF, normál, rossz… • Milyen az ivararány? - ártány, emse, kan esetleg • Milyen végsúlyra hizlalunk? - 105kg, 115kg, 120kg+ • Mennyi fázist lehet használni? - siló kapacitás • Milyen alapanyagokból lehet dolgozni? - Ezek minősége? • Mit tudunk mérni? -Takarmányfelvétel, napi testtö meggyarapodás, fajlag…

Melyik korcsoportnál lehet a legtöbb pénzt fogni vagy rosszabb esetben elveszíteni egy sertéstelepen?

Amikor ezek már tisztázásra kerültek akkor érde mes a takarmányozásban jobban elmélyedni. A fő cél úgy gondolom, hogy az elvárt gyarapo dási eredmények mellet, megfelelő legyen a vágóhídi minősítés is. Ami azt jelenti, hogy főleg a hústermelést (fehérje) kell a maximumra hozni. A fehérje amino savakból épül fel, amik közül elsődleges a lizin. Így ennek mennyisége és emészthetősége (SID) alapvető en fontos. A fehérjék építéséhez pedig energiára van szükség, tehát ha jól akarjuk csinálni a takarmányozást, akkor ennek a két fontos beltartalmi értéknek és arányuknak vizsgálata az első és legfontosabb lépcsőfok. A két paraméter tehát: • Nettó energia (NE) • Emészthető lizin (SID Lizin) A SID Lizin/NE arány alakulása a fejlődés egyes fázisaiban más és más. (1. grafikon). A fázisos takar mányozással gyakorlatilag ezt a változást próbáljuk lekövetni a legprecízebben, ami azt jelenti, hogy sehol ne legyen „pazarlás” (+) se pedig „alul takarmányozás”, ami a növekedési potenciál nem megfelelő kihaszná lását eredményezi (-). A legjobb megoldás az lenne, ha mindennap igazítani tudnánk a SID Lizin/NE arányt (receptmódosítás) a kívánatos szinthez, de nagyjából ez lehetetlen, hiszen ebben az esetben kb. 90 takarmányo zási fázissal is kellene számolni. A hazai gyakorlatban a 2 esetleg 3 fázis terjedt el, de minden egyes újabb fázis bevezetésével tudnánk pozitívan hatni az hizla lás eredményeire, mivel egyre jobban igazodunk az igényekhez. Az is látszik a táblázatból, hogy nagyjából 80 kg-os élősúly elérése után ez az arány kezd állandósulni.

KONDA IPSOS

SERTÉS takarmányozás Mi is lehet ennek a magyarázata? Leginkább az, hogy az állatok itt érik el a fehérje beépítési maximumukat (pd max – „ protein deposition maximum”) és innentől kezdve sokkal hangsúlyosabbá válik a zsírbeépítés. (1. grafikon)

hérjét épít úgy 3,8 szorosan jobb lesz a fajlagos takarmány értékesítés, mint amikor zsírt épít be. Ráadásul a vágóhidak is magasabb árat fizetnek a húsért (színhús), mint a zsírért. Ha visszatérünk az ivarokra, akkor látszanak igazán a különbségek a zsír és fehérje építés kapcsán. 75kg-os testsúlyban az emséknél a fehérje beépítés kb. 157gr a zsír pedig kb. 285gr. Az arány 1,8. Az ártányoknál 2,4 az érték (150gr vs. 360gr.) Talán még szemléletesebben tudja bemutatni az ártányok és emsék közötti jelentős különbségeket a 1. és 2. táblázat. (1. táblázat) – Ivarok közötti különbségek (25-65kg között)

Nem is annyira az egyes genetikák, hanem inkább az ivarok között van jelentősebb különbség a fehérjebeépítési maximum tekintetében. Az ártányoknál jelentkezik a legalacsonyabb súly kategóriában (kb. 55-65kg között). Ve gyes ivarban már némileg magasabb (kb. 60-80kg között), de a kanok esetében még jobb ez az érték (kb. 70-90kg között). A fehérje beépítés maximumát elérve állandósul a napi lizin igény. Az étvágy drasztikusan emelkedik. Tehát mindenképpen felül kell vizsgálni a lizin - energia arányt annak érdekében, hogy a zsírosodás mértéke ne váljon. De elemezzük egy kicsit ezt a helyzetet.

Miért is lehet káros gazdaságilag a zsírbeépítés a fehérje beépítés helyett? Fehérje beépítés esetén minden egyes gramm fehérje mellé 3,35 gramm víz is beépül. Nézzünk meg egy példát: A sertés táp energia tartalma 9,68MJ NE legyen. Egy gramm fehérje beépítéséhez kell 36KJ NE. Tehát 1 kg ilyen táp etetésével 9,68/0,038= 254,7 gramm fehérjét lehet elő állítani az állati szervezetben. Ez az 1 egység, de ehhez még jön a víz. Összesen (1+3,35)*254,7= 1107,9 gramm testsúly gyarapodás. A fajlagos takarmányértékesítés kevesebb lesz, mint egy, 1/1,079=0,9 kg/kg. Zsírbeépítésnél sajnos már nem ilyen szépek ezek a számok. 1gramm zsírral csak 0,15 gramm víz épül be. Az előbbi példában használt tápot vegyük itt is alapul. A zsírbeépítés energia igénye is ugyanaz, mint a fehérjének tehát itt is 1 kg táppal 254,7 gramm zsír lehet előállítani. A fajlagos takarmányértékesítés viszont már sokkal - sokkal rosszabb lesz. (1+0,15)*254,7=292,9 gramm testsúly gyara podás. 1/0,292,9= 3,41 kg/kg. Egy számot érdemes megjegyezni a fehérje kontra zsír beépítés kapcsán. Ez pedig a 3,8. Amennyiben az állat fe

KONDA IPSOS

Emse Napi takarmányfelvétel Napi súlygyarapodás Takarmányértékesítés Hátszalonna Ártány Napi takarmányfelvétel Napi súlygyarapodás Takarmányértékesítés Hátszalonna

Me. kg/nap kg/nap kg/kg mm Me. kg/nap kg/nap kg/kg mm

Korlátozott 1,298 0,75 1,73 5 Korlátozott 1,53 0,793 1,91 6

Ad libitum 1,562 0,84 1,86 6 Ad libitum 1,932 0,869 2,21 6

(2. táblázat) – Ivarok közötti különbség (65-110kg között) Emse Napi takarmány felvétel Napi súlygyarapodás Takarmányértékesítés Hátszalonna Ártány Napi takarmányfelvétel Napi súlygyarapodás Takarmányértékesítés Hátszalonna

Me. kg/nap kg/nap kg/kg mm Me. kg/nap kg/nap kg/kg mm

Korlátozott 2,566 1,038 2,47 11 Korlátozott 2,74 1,022 2,69 12

Ad libitum 2,865 1,069 2,68 12 Ad libitum 3,245 1,089 2,98 15

Ebben az összehasonlításban van még egy csavar, - a takarmány adagolása. A korlátozott és korlátozás nélküli (ad libitum) takarmányozás előnyei és hátrányai az egyes ivaroknál. Mivel a hizlalás első felében a fehérje beépítés dominál, ezért a korlátozás nélküli takarmányozás sem fogja növelni a hátszalonna vastagságot, viszont a luxusfo gyasztás miatt a fajlagos takarmányértékesítés növekszik a súlygyarapodással együtt. Az ártányoknál ennek a két pa raméternek az aránya nem lesz olyan jó, mint az emséknél, vagyis hiába eszik többet arányosan nem fog nőni annyival a testsúlygyarapodás. A hizlalás második felében a zsírosodás már sokkal hangsúlyosabb ad libitum takarmányozás mellet, főleg az ártányoknál, és mivel a zsír beépítés már sokkal rosszabb fajlagos mutatókkal jár, ezért gyorsabban romlik a takar mányértékesítés, mint ahogy növekedne a súlygyarapodás. Ez viszont gazdaságilag nem optimális, de a legtöbb tele pen nincs mód a korlátozott takarmányozásra, de az ivarok szerint elkülönített nevelés esetlegesen járhat előnyökkel, főleg ha külön is tudnánk őket takarmányozni.

SERTÉS takarmányozás De térjünk vissza a fázisokra. A saját, lovászpatonai teszt telepünkön próbáltuk összehasonlítani a 2 és 4 fázisos ta karmányozást. Szerettük volna látni azt, hogy járhat-e gazdasági előnnyel, ha ténylegesen próbáljuk minél jobban lekövetni a növekedés igényeit. Ad libitum takarmányozás mellet a 2 fázisnál 100kg hízó I. és 130kg hízó II. takarmány került felhasználásra állatonként, míg a 4 fázisnál 40kg malac, 70kg hízó I., 70kg hízó II. és 70kg hízó III. takarmány volt a norma. Mindegyik takarmány granulált volt. Természetesen más-más formulák alap ján (más beltartalmi paraméterekkel) készül tek el az egyes takarmányok (4. táblázat). (3. táblázat) – Korcsoportonkénti SID lizin/ NE (g/MJ) arány igény összehasonlítása a 2 és 4 fázisos takarmányozással Testsúly kg 25 kg 35 kg 50 kg 65 kg 80 kg 100 kg 120 kg

Igény 0,99 0,93 0,87 0,80 0,76 0,75 0,75

2 fázis 0,89 0,89 0,89 0,81 0,81 0,81 0,81

4 fázis 0,97 0,97 0,88 0,79 0,79 0,76 0,76

A négy fázisos koncepció alapvető lényege az, hogy az első két fázisban erősebb takarmányokkal indítsuk, mert itt még min den technológia (férőhely, itató etető nagyság, levegő) feltétel és biológiai adottság (fehérje beépítés) optimális. Amikor ez már elérte a csúcsot (pd max), akkor pedig már a megnö vekedett étvágy ellensúlyozására csökkentsük a beltartalmakat a két utolsó fázisban. Az ered mények alakulást a 4. táblázat foglalja össze. (4. táblázat) – a kísérlet eredményeinek összehasonlítása Paraméter Induló súly Záró súly Napi takarmányfelvétel Napi súlygyarapodás Takarmányértékesítés Színhús 1 kg súlygy. takarmány költsége

Me. 2 fázis 4 fázis Különbség kg 33,27 32,9 -0,37 kg 118,7 118,6 -0,1 kg/ 2,71 -0,04 nap 2,75 kg/ 1,06 0,15 nap 1,045 kg/ 2,55 2,54 -0,01 kg % 59,98 60,1 0,12 Ft

198,09 192,45

-5,65

Az etetési kísérlet a várt eredményt hozta. A 4 fázis használata során a hizlalási és vágási paraméterek jobbak lettek és sikerült

az önköltséget is lefaragni. Ennek köszönhe tően egyedenként közel 500Ft-tal csökkent a hizlalás takarmányozási költsége. A negyedik fázis létjogosultsága ott volt igazán, hogy közel 120kg-ig ment a hizlalás. Mivel a kísér letben alkalmazott genetika igen nagy napi takarmányfelvételre képes, amit ha nem kor látozunk valamennyire akkor fentebb már említett problémákkal álltunk volna szembe. Normál (105kg körüli) súlyra való hizlalás során a negyedik fázis használata már nem tud akkora előnnyel járni és ebben az esetben három fázissal érdemes dolgozni. Minden képpen érdemes kiemelni az első (malac) fázis használatának előnyeit. A hizlaldára kerülést követően a magasabb takarmány beltartalmat az állatok nagyon meghálták. Ebben a fázisban 68 grammal lett nagyobb a napi súlygyarapodás (1114 gr vs. 1182 gr) a fajlagos takarmányértékesítés pedig 0,08kgot javult (1,86 kg/kg vs. 1,78 kg/kg). Minden kísérletben lehetnek, jelentkez hetnek problémák, amire nem biztos, hogy előre fel lehet készülni, de ettől válik élet szagúvá. Ebben a kísérletben ez a végbélelő esés volt, ami a 2 fázisosesetében lényegesen több állatnál fordult elő, mint a 4 fázisos ta karmányozás során. Mivel mindkét csoport egy termen belül volt elhelyezve egy időben, így a környezeti feltételek befolyásoló hatását ebben az esetben ki lehet zárni. A takar mányok egy időben, ugyanabból a gabona bázisból készültek, így itt sem lehet a magya rázatot megtalálni. Kicsit mélyebbre kellett ásni a megoldás megtalálása érdekében. A két és négy fázis során felvett rostfrakciók mennyisége adta meg a választ. A rostfrak ciók közül is az oldhatatlan rost (inert) az, aminek köszönhetően jobb bél perisztaltika alakul ki, gyorsabban áthalad a béltartalom az emésztő rendszer e szakaszán, így pedig kisebb terheltség lesz a végbélnyílás irányá ba. Kisebb nyomás kisebb veszély. Közel 18%-kal volt több az ilyen típusú rost a 4 fázisos esetében. Nem állunk meg, hanem tovább fogunk kísérletezni a fázisokkal, különböző formu lákkal, amihez hatalmas segítség az újonnan beépített hizlaldai etetőállomások (ezekről külön cikkben számolunk be). A megszer zett eredményeket pedig szeretnénk Önök kel is megosztani annak érdekében, hogy segítsük a telepeken folyó munka eredmé nyének folyamatos javítását.

KONDA IPSOS

ALOM MENEDZSMENT

„TEJ: ÉLET, ERŐ, EGÉSZSÉG” Bizonyára sokak számára ismerős a reklámszöveg, nemzedékek nőttek fel a plakátjai mellett. Az újszülött malacok számára is ugyanígy érvényes a szlogen.

Alpár Botond – sertés takarmányozási szaktanácsadó, Csizmazia Tibor – szakmai vezető

modern genetikával rendelkező sertéstelepeken a magas szaporulat miatt extra odafigyelésre van szükség a sikeres felnevelés érdekében, hiszen a malacok kisebb súllyal jönnek világra, és gyakran a csecsek száma sem elegendő egy teremben. A kocatejhez jutás nem minden esetben csak rajtuk, hanem a fiaztatói személyze ten is múlik. Íme egy-két ezzel kapcsolatos gondolat.

A kolosztrum jelentősége Születéskor a malacok energiaellátása hirtelen meg változik, amikor megkezdik a bélrendszeren keresztüli táp lálóanyag-felvételt. Az újszülött malacok hamar veszítenek a testhőmérsékletükből, mivel a súlyukhoz képest nagy a testfelületük, bőrük nedves. Kevesebb, mint 2% a testük zsírtartalma, ugyanakkor magas az energiaigényük, így könnyen negatív energiamérlegbe kerülhetnek. A koloszt rum fehérjét, zsírt és szénhidrátokat tartalmaz, melyek energiában gazdagok, és segítenek átlendülni a kismalac nak az energiahiányos állapoton. Ezért létfontosságú az újszülött malac számára, hogy minél előbb csecshez jusson. A kolosztrumban lévő zsír a malacok teljes energia igényé nek 40-60%-át fedezi! Amint a malacok elkezdenek szopni, rögtön energiát és meleget vesznek magukhoz, aminek következtében testhőmérsékletük emelkedik, vitalitásuk nő, azaz túlélési esélyük javul.

A malacok immunológiai szempontból „naivan” szü letnek, mivel a koca a vemhesség alatt nem tud nekik anti testeket átadni a méhlepényen keresztül. A koca kolosztru mában megtalálható ellenanyagok, ún. immunglobulinok (Ig) felvétele éppen ezért kulcsfontosságú a megfelelő immunműködéshez. A kolosztrum legfőbb ellenanyaga az IgG, mely leginkább védi a malacot a fertőzésektől. A föcs tej ezen kívül tartalmaz még IgA-t, IgM-et, leukocitákat, szelént és E-vitamint, melyek a védekezés szempontjából szintén fontosak. Koca kolosztrum immunglobulinok koncentrációjának alakulása fialás után 72h-ig

Bizonyított tény, hogy a malacok leghatékonyabban saját anyjuk kolosztrumát hasznosítják, emiatt legalább 12 óráig nem szabad őket dajkásítani. A kolosztrum terme lődés szintje a fialáskor a legmagasabb, majd az első 14

Kolosztrumhoz még nem jutott (22°C) és kolosztrumot fogyasztó (36°C) újszülött malacok bőrének hőmérséklete. Forrás: Jena G. Alexopoulos

KONDA IPSOS

ALOM MENEDZSMENT órában rohamosan csökken, 34 óráig pedig ún. átmeneti minőségű tej termelődik. Az előhasi kocák kolosztrum termelődése alacsonyabb, ráadásul IgG koncentrációja is szerényebb, mely ráadásul az első 24 órában gyorsabban csökken a többször fialt kocákhoz képest. A kolosztrum (0-24h) és a kocatej (2-28nap) összetételének alakulása Fialástól eltelt idő

Zsír %

Laktóz % Fehérje %

0 óra

5,2

3,4

16,3

3 óra

5,9

3,4

15,2

6 óra

5,8

3,3

13,1

9 óra

6,0

3,8

10,8

12 óra

6,6

3,8

9,9

24 óra

7,9

4,4

9,4

2 nap

6,5

4,8

6,4

3 nap

6,7

5,2

6,1

7 nap

6,7

5,6

5,4

14 nap

6,4

5,9

5,1

21 nap

6,6

5,8

5,2

28 nap

6,1

5,8

5,4

Egyéb jellemzők

KOLOSZTRUM Szárazanyag tartalma: 23-32% Immunglobulin tartalom: ~73mg/ml Tejhozam: 2,5-5kg összesen!

KOCATEJ Szárazanyag tartalma: 18-20% Immunglobulin tartalom: ~11mg/ml Tejhozam: 5-15kg/nap!!!

Hat órával az első táplálékfelvétel után a malacokban a kolosztrumból származó ellenanyagok felszívódásának hatékonysága rohamosan romlik a bél fokozatos lezáródá sának következtében. Ahogy a bélnyálkahártya áteresztő képessége csökken, úgy a nagy fehérjemolekulák – így a passzív immunitásért felelős immunglobulinok is – egy re nehezebben jutnak át a bélfalon. A bélcsatorna teljes bezáródása 24 óra után következik be a szopós malacoknál. Összegezve tehát fialás után nemcsak a koca kolosztrum termelődése csökken rohamosan, hanem az újszülött ma lacok antitest felvevő képessége is.

Váltva szoptatás A kocák növekvő szaporasága almon belül a malacok eltérő mennyiségű kolosztrum felvételét eredményezheti, ezért minden olyan gyakorlati praktika, mely egyenlő esélyt ad a malacoknak a föcstejhez jutáshoz érdekes lehet.

Ilyen a váltva szoptatás, mely segít egyenletesebben elosztani a kolosztrumot a malacok között, csökkenteni a szétnövést, és javítani a szopósmalacok túlélési esélyét. Ez a módszer napi néhány szoptatás alkalmával a nagyobb, elsőként született malacok csecsekről való levételét és el különítését jelenti, többszörös esélyt adva ezáltal a kisebb, később született malacoknak a kolosztrum felvételére. A hatékonyság érdekében a váltva szoptatást a fialáshoz minél közelebbi időpontokban, az első 24 óráig érdemes elvégezni a gyenge malacok maximális föcstejhez jutása érdekében.

Alomkiegyenlítés A kolosztrum felvétel letelte után mód nyílik az alom kiegyenlítéses dajkásításra. Az egy időben fialt batch-et vehetjük egy állategészségügyi egységnek, így mód van arra, hogy a kocáink alá közel azonos méretű egyedeket helyezzünk. A dajkásítás előtt mindenképpen számoljuk meg a malacokat, számoljuk meg a működő csecseket és utána kezdjük el a dajkásítást. Fontos a kocák minősítését is elvégezni a működő csecsszámon kívül is. Az idősebb, jó tejű és kis csecsbimbójú egyedekhez kell elhelyezni a kisméretű egyedeket, mert itt van a legnagyobb esélyünk a 700 gramm körüli malacok megmentésére. A hagyo mányos genetikák esetén nagy valószínűséggel elegendő a működő csecsszám a megszületett malac számhoz, de a poliferatív állományok esetében sajnos előfordul, hogy több a malac, mint a működő csecs. Ezeknél az állo mányoknál egy kicsit átalakulnak a szabályok, a váltva szoptatás és a mesterséges malac nevelés kombinációja lehet az egyik járható út. A csecsszám feletti dajkásítás esetén a váltva szoptatás végrehajtása felértékelődik, akár 4-5 napos korig kell nagy odafigyeléssel végezni és fontos, hogy ezeknél a jól tejelő kocáknál már kezdjük el a mala cok Nutrilac Plus-os itatását, mert 5-6 naposan ezeket le fogjuk választani és mesterségesen fogjuk felnevelni. Ezen malacok kocái alá a malac elvétele után egy újabb dajká sítást fogunk végrehajtani. A csoport lemaradt malacait szedjük le alájuk, amit szintén egy alomkiegyenlítésnek tekinthetjük. A korai választások esetén sajnos sokszor fordulhat elő, hogy a 18 napos malacok mérete annyira kicsi, hogy alkalmatlanok a mesterséges felnevelésre. Ezeket dajka alá lehet tenni, a kocák lehetnek jól nevelő, de magas paritású, selejtezésre szánt egyedek is. A dajkásításnál különösen figyelni kell arra, hogy az első fias, előhasi kocák alá nagyobb (1,2kg+)malacokat kell elhelyezni a tejtermelés mielőbbi beindulása miatt és az MMA szindróma megelőzése szempontjából. Azokon a telepeken, ahol komolyabb hasmenéses problémák szoktak jelentkezni, a nagy kavarásokat mellőzni kell.

KONDA IPSOS

ALOM MENEDZSMENT A 24 óra utáni dajkásítás egyéb jellemzői Egy a későbbi dajkásítást vizsgáló kísérletben meg figyelték, hogy a kettő, négy vagy hét naposan dajkásított malacok szopási sikere csekélyebb volt, többet sírtak és többször viselkedett velük a koca agresszívan, mint a 24 órán belül dajkásított malacokkal. Egy másik vizsgálatnál megfigyelték, hogy 6 naposan dajkásított malacok biológiai társaikhoz képest 75%-os testtömeget értek el választásra, tehát a későbbi dajkásítás a növekedésre is negatívan hat.

hajlandóságot rombolják le. Több kísérletben is megfigyel ték, hogy a túlzott mértékű keresztbe dajkásítás, a malacok csereberéje több zavart okoz a szoptatási folyamatban, a malacok gyakoribb verekedése megnöveli a sérülések kialakulását, és negatívan befolyásolja nem csak a dajkásí tott, hanem a koca saját malacainak növekedési erélyét is. A folyamatosan keresztbe dajkásított malacok több kísérlet átlagában 25%-kal kisebb súllyal lettek leválasztva, mint a 24 óra előtt dajkásított malacok.

Nemrégiben egyesek megkérdőjelezték a keresztbe dajkásítás hatékonyságát, és a folyamatos malac mozgatást. Ezt jórészt arra az elméletre alapozták, hogy a malacokban a laktáció elején már kialakul egy csecshez való ún. hűség, és a folyamatos malac mozgatással gyakorlatilag ezt a

A 24 óra utáni dajkásítás gyakorlatban elterjedt módszere a kinevezett, ún. dajka kocák alkalmazása lett. A dajkakocát megszabadítják biológiai almától és teljesen új almot kap. Dán gyakorlatból ismert az 1 vagy 2 lépcsős dajkásítás módszere.

Egylépcsős dajkakoca (one step nurse sow)

Dajkásítás PRRS-es telepen Annak érdekében, hogy minimalizálni lehessen a fertő zés terjedését a Mc Rebel TMPRRS-nek keresztelt protokollt érdemes követni (Management Changes to Reduce Exposu re to Bacteria to Eliminate Losses from PRRS), miszerint: • Ne dajkásítsunk keresztbe malacokat csupán azon

megfontolásból, hogy almokat újból kiegyenlítsünk vagy beteg, lemaradott, esetlen malacokat megment sünk. • Alomkiegyenlítés céljából csak 24 órán belül dajkásít sunk malacokat. • Születés után csak termen belül mozgassunk mala cokat. Ne mozgassunk kocát vagy malacokat termek között. • Ne alkalmazzunk dajkakocát a gyengén született PRRS fertőzött, lemaradt és esetlen malacok miatt. • Minimalizáljuk a malac kezeléseket, főként a rutin szerű antibiotikum vagy vas injekciózást.

KONDA IPSOS

Kétlépcsős dajkakoca (two step nurse sow)

• Szopós- és battériás malacoknál megfontolandó min

den olyan tevékenység vagy kezelés, amely a betegség klinikai megjelenését erősíti. • Azonnali eutanáziát kell alkalmazni azokon a malaco kon, melyek nagyon betegek és esélytelen a felépülésük. • A malacok VISSZAFELÉ mozgatása TILOS. NE mozgassunk vissza fiatalabb termekbe vagy dajkako cához lemaradt malacokat. • A gyenge vagy vetélt/halva született malacok vissza etetése TILOS. • A battériás malacokat SZIGORÚAN egyszerre ki- és betelepítéssel szabad csak mozgatni (all in-all out). A csoportok között hagyjunk 2-3 napot a takarításra, fertőtlenítésre. A battériás terem egyszerre betelepítésének megvaló sításához a választott malacokat kiegészíthetjük a néhány életerős, legjobban fejlődő alom malacaival melyek korban a következő fiaztató termekből származnak.

SERTÉS TECHnolÓGIAI FEJLESZTÉS

Átadás előtt a malacnevelő beruházás Somogytarnócán, az ALM Kft.-nél Egyszerűen úgy lehet fogalmazni, hogy a sertés ár nem tervezhető, nem kiszámítható. Hogyan lehet így dolgozni, tervezni, gazdálkodni? Csordás S Tibor - ügyvezető igazgató, ALM-Fitoprodukt Kft.

z elmúlt négy évet alapul véve a ZMP ár (német hasított hús tőzsde) „hullámvasúton” van, 1,24-1,81 eurócent között mozog fel-le. 310 Ft-os euróval, hazai élő hízó árra átszámolva ez 307-450 Ft/kg közötti élőárat jelent. Egyszerűen lehet úgy fogalmaz ni, hogy a sertés ár nem tervezhető, nem kiszámítható. Hogyan lehet így dolgozni, tervezni, gazdálkodni? A hosszútávon gondolkozó sertés tartók kezében csak egy lehetőség maradt, mégpedig az önköltség szisztemati kus csökkentése és stabilan mélyen tartása. Másképpen mondva, kerüljünk abba a táborba, akik a legjobbak e téren. A mindennapi munka során szakmai hozzáértés sel, hatékony munkával sokat lehet ezen javítani, de a technológiai korlátokat nem lehet átugrani. A 70-es évek technológiájával működő battériáink a nagy költséggel fenntartott „foltozgatások” ellenére sem működtek már hatékonyan. Ezek az épületek -5 °C -30 °C között még éppen rendben mennek, de ettől szélsőségesebb körülmények között már drágán, veszteségesen termelnek.

A technológia Big Dutchmann-től van, az Aliter Kft. közvetítésével és a Caliper Kft. kivitelezésében. Három féle takarmány behordására és etetésére alkalmas és zóna fűtéses, Hi-Tech. A malac hőigényét a terem és a zóna fűtés kombinációjával tervezzük kielégíteni, úgy, hogy az előállított meleg vizet nagy teljesítményű szalma tüzelésű kazán biztosítja. Ez a rendszer biztosítja a mosatásokhoz is a használati meleg vizet.

2017 augusztusban zöldmezős, sajáterős beruházásba fogtunk, és elkezdtük a szakembereink által jól átgondolt, megálmodott 7200 férőhelyes, teljes lagúnás, tömbös malac utónevelő építését. Ez az épület a teljes malac utónevelő kapacitásunk több, mint 60%-a, ezért különösen nagy fi gyelmet fordítottunk minden apró részletre. Az épület és a benne lévő technológia hamarosan vizsgázik, betelepítését május elejére tervezzük.

KONDA IPSOS

SERTÉS TECHnolÓGIAI FEJLESZTÉS A beszerelt mérő berendezések és szenzorok segítségével a rendszer képes folyamatosan mérni, regisztrálni és vis� szamenőleg is megjeleníteni a legfontosabb paramétereket (így takarmány fogyás, vízfelhasználás, személyzet moz gás, állatjóléti paraméterek…), mintegy háttér támogatást adva ezzel a vezérlés beállításhoz és az ellátó személyzet kontrolljához. Az épület betonból készült, oldalfala és tetőzete 10 cm-es hőszigeteléssel van ellátva. Az állat ki-, és bete lepítés útvonalak mérleggel ellátottak, a folyosó részen csúszásmentes, könnyen takarítható műgyantás borítást kaptak. A szel lőzés hatékony és huzat mentes. A megvilágítás mértéke négy fokozatban állítható. A beruházást kiegészítendő, a battéria biztonsága érdekében üzembe helyeztünk egy a teljes telepet ellátó 400 kW-os

Vivagen Ai Kft. - Bag

aggregátort, ami 30 másodperces automatikus biztonsági kapcsolással működik. Azt várjuk a beruházástól, hogy a gáz és áram költség jelentős csökkentésével, az állat igényeinek maximális kielégítésével meghatározóan hozzájárul a hízó önkölt ség csökkentéséhez. Az egység munkaerő szükséglete is lényegesen kevesebb, mint a hagyományos rendszeré volt, viszont már típusú felügyeletre lesz szükség benne. Ezen túl biztosít egy homogénebb hízóalapanyagot és lerövidíti a hizlalási időt, ami további előnyt hoz. Mint minden Hi-Tech. beruházás esetében, itt is nagy jelentőséggel bír a munkerő képzése, betanítása, kontrollja annak érdekében, hogy a hiányos ismeret és a nem kellően lelkiismeretes munkavégzés és ne legyen gátja a technika és technológia adta lehetőségek kihasználásának. A jól összerakott IT nagyon komoly háttértámogatást adhat ebben a munkában, azonban nem helyettesítheti a vezetői jelenlétet és tudást. Az épület első fél éve kiemelt kontroll alatt fog működni.

SERTÉS MESTERSÉGES MEGTERMÉKENYÍTÉS

Kansperma rendelés: +36 30 563 8893 Csizmazia Tibor ügyvezető igazgató +36 30 956 3926

KONDA IPSOS A KONDA IPSOS az Agrofeed Kft. lapja, készült 500 példányban Felelős szerkesztő: Alpár Botond • Felelős kiadó: Szekeres István Szerkesztőség: 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) 550-620, fax: (96) 550-621 • E-mail: premix@agrofeed.hu Design: arttitude.hu • Az angol nyelvű cikkeket fordította: Alpár Botond

European Feed Additives and PreMixtures Quality System

Központ: Agrofeed Kft. 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) 550-620 Fax: (96) 550-621

Ügyfélszolgálat: 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) 550-628 (30) 685-0389

w w w.agrofeed.hu

Üzem: 6086 Szalkszentmárton, Vadas 7. Tel.: (76) 539-016 Fax: (76) 539-017