Konda ipsos 2017 04

17. s z ám / 2 017. / 4 . neg yedév

AZ Agrofeed Kft. SERTÉS HÍRLEVELE 2017-ben történt… (2-4.) • A termékenyítések utáni „késői” Endometritis értékelése, kezelése a nagyüzemi sertéstartásban (5-7.) • Vajon a koca lábproblémák megoldhatók csak takarmányon keresztül? (8-9.) • Mikor eszik a szoptató koca? (10-11.) • Egy kis búvárkodás a telepi vízfogyasztásban (12.) • Ha nagy almok, akkor Nutrilac Plus (13-14.) • Szakmai gyakorlat 2017-ben az ALM Kft.-nél, Somogytarnócán (15) • Nutrilac PLUS (16)

SERTÉS HÍREK

2017-ben történt…

Az elmúlt 15 hónapban kicsit fellélegezhettünk, hiszen végre az élősertés ára kedvezően alakult,- bár az ez idő alatt termelődött eredmény nehezen kompenzálta a 2015. év végén és a 2016. év első negyedévében keletkezett veszteségeinket.

A sertés ára szeptember végétől ismét jelentős csökkenést mutat. Reméljük, hogy az árcsökkenés mértéke nem fordítja ismét veszteségbe az ágazatot.

Bolla Kálmán - sertés üzletág vezető

Genetikaváltás

Szabadpiaci élősertés ár alakulás millió Ft/kg 2016-2017 500 450 400 350 300 250

2016

200 1

3

5

7

9

2017

11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47 49 51

K

eleti határainknál jelentkező afrikai sertéspestis komoly kockázatot jelent a hazai sertéságazat számára, hiszen a sertéstelepekre közvetlenül veszélyt jelentő betegség esetleges országhatárokon belüli megjelenése valószínűleg befolyásolná az exportpiacaink működését, – ezen keresztül a hazai sertésárakat is.

Reméljük, hogy az állategészségügyi hatóság felkészült és hatékony intézkedésekkel, ellenőrzésekkel, a termelőkkel együttműködve képes lesz a járvány megelőzésére.

Az Agrofeed Kft. sertésüzletágát közvetlenül érinti a sertéspiac valamennyi változása, mert sertéstelepeinken és kantelepünkön keresztül folyamatosan érzékeljük az ágazatban lejátszódó folyamatokat. Ezekre az információkra feltétlenül szükségünk van ahhoz, hogy partnereinket folyamatos naprakész információval láthassuk el szerviz tevékenységünk során.

2

KONDA IPSOS

Több partnerünk sertéstelepén zajlik a korábbi genetika cseréje.

Fontosnak tartottuk, hogy a genetikai átalakítás gyakorlati kivitelezését mi magunk is levezényeljük telepeinken, – megismerve ennek a feladatnak a napi szintű problémáit.

A lovászpatonai 200 kocás telepünkön a 2016 márciusban megvásárolt DanBred nagyszülő nagyfehér, míg a somogytarnócai telepre 2015-ben vásárolt TOPIGS nagyszülő nagyfehér kocasüldőkkel elindított program eredményei már látványosan jelentkeznek a szaporulati mutatók terén. Az új genetikájú tenyészállomány integrálása során nyert tapasztalatainkról rendszeresen konzultálunk partnerüzemeink szakembereivel. Amikor megtörténik az állományok teljes cseréje,- szeretnénk egy közgazdasági elemzést is elkészíteni, hogy a 2014 illetve 2015 bázisévhez viszonyítva milyen gazdasági előnyökkel, – esetleg hátrányokkal (?) járt a genetika átalakítása.

SERTÉS HÍREK Új technológiák sertéstelepeinken

Szakmai továbbképzések

Ahhoz, hogy a korszerű hibridek teljes genetikai potenciálját kihasználjuk, – szükséges a tartástechnológia színvonalának a fajta igényeinek megfelelő szintre emelése. Ez a lovászpatonai telepen megfelelő színvonalon rendelkezésre áll. Ennek ellenére szeretnénk további fejlesztéseket megvalósítani, amely fejlesztések elsősorban a kísérleteink még színvonalasabb lebonyolításához szükséges eszközök, technológiák beszerzését jelenti.

Az előző évek gyakorlatához híven ez évben is képzést indítottunk partnerüzemeink szakemberei számára. A 2016 évi inszeminátor továbbképzés után ez évben az MSD-vel közösen szerveztünk sertéstelepi fiaztatós és felcser kollégáknak két napos tanfolyamot.

Hamarosan beüzemelésre kerül az OSBORNE Fire System hizlaldai etető állomás, amely a chippel ellátott hízó csoportok egyedeit azonosítja az etető felkeresése esetén. A berendezés minden alkalommal rögzíti az állat súlyát, illetve rögzíti a felvett takarmány mennyiségét. Így folyamatosan nyomon követhető a különböző takarmányozási filozófiák, takarmány kiegészítők hozama. Összehasonlíthatjuk a különböző terminál kanoktól származó végtermék hízók teljesítményét, – kidolgozva ezáltal a hazai viszonyok között megvalósítható optimális takarmányozási eljárás módszerét.

Az előzőkben említett járványveszély és egyéb megbetegedések miatt megpályáztunk egy gázolajos hullaégető berendezést is. A sertéstelepek állategészségügyi kockázatát leginkább fenyegető vektor az állati hullákat elszállító jármű. Amennyiben a hullaégető berendezés beüzemelése megtörténik, úgy egy veszélyforrást kiküszöböltünk.

Kísérleteink A lovászpatonai telepen számos kísérletet folytattunk ez évben is. Egyre gyakrabban kapunk felkérést meghatározó takarmány kiegészítőket gyártó cégek részéről termékeik tesztelésére. (Evonik, Lallemand, Jefo, stb.) Ezen kísérletek mellett választ kapunk saját magunk által megfogalmazott kérdésekre is, mert továbbra is valljuk, hogy egyedül a malac, hízó illetve a koca ad pontos információt. Érdekes kísérleteket folytattunk a cinkmentes takarmányozással kapcsolatban, amelynek tapasztalatairól február végén tervezett konferenciánkon fogunk beszámolni.

Fontosnak tartjuk a GMO mentes takarmányozásra való felkészülést, így több etetési tesztet futtattunk különböző GMO mentes alapanyagokkal (borsó, csillagfürt, takarmány élesztő, napraforgó különböző feldolgozott melléktermékei.) Amennyiben elfogadható költség szinten rendelkezésre állnak ezek az alapanyagok, – készen állunk a használatukra.

Az elméleti és gyakorlati foglalkozásokon részt vett kollégák véleménye szerint nagyon hasznos információkhoz, gyakorlati tapasztalatokhoz jutottak.

2018. évben is tervezzük, hogy partnerüzemeink szakemberei részére újabb témakörben szervezünk két napos konzultációt.

Schothorst Feed Research Az elmúlt évtizedben a sertéstenyésztés az új genetikák, technológiák megjelenésével nagyot változott. Ezt a változást mindenképpen követnünk kell. Törekszünk arra, hogy újszerű takarmányozási megoldásokkal jelenjünk meg a piacon. A kutatás-fejlesztést mind ez idáig a saját gyakorlati tapasztalatunkra, a fellelhető szakirodalomra, és a saját teszt telepi eredményeinkre alapoztuk.

Tavaly év végén az innováció gyorsításának jegyében döntöttünk úgy, hogy szakmai együttműködést kezdünk a Schothorst Feed Research független holland kutató intézettel. A Schothorst egy olyan önálló szervezet, mely saját állatkísérleti gazdaságának, takarmány additív-, illetve késztakarmányt gyártó és forgalmazó partnereinek segítségével, folyamatosan törekszik arra, hogy a legújabb kutatási eredményeket a mindennapi termelésbe ültesse.

Kapcsolatban áll híres nyugat-európai egyetemekkel, különböző szakmai szervezetekkel, ezáltal figyelemmel kíséri a takarmányozás aktuális kérdéseit, melyekre azonnal gyakorlati megoldásokat keres.

Segítséget kaptunk és kapunk Tőlük a takarmány alapanyagok helyes megítélésében és értékelésében, a különböző sertés korcsoportok táplálóanyag szükségleteinek még precízebb meghatározásában. Bestmix receptező programunkba adaptáltuk a Schothorst háttér egyenleteit, legújabb beltartalmi paramétereit, és alkalmazott arány számait, melyek véleményünk szerint mai modern formulázás általánosan alkalmazott eszköztárán is túlmutatnak.

Hollandia ma Európa egyik legmeghatározóbb sertéshústermelő országa. A holland gazdák területi adottságaikhoz mérten élen járnak a költséghatékony termelésben is. Ez irányú tapasztalatukat, ismeretüket azt gondolom mi is szívesen adaptáljuk hazai- és export piacainkon.

KONDA IPSOS

3

SERTÉS HÍREK PCAI termékenyítés tapasztalatai A tavaszi szakmai napon Fülöp Vazul kollégánk bemutatta a PCAI termékenyítéssel kapcsolatos elméleti és gyakorlati tapasztalatait.

A szimpózium után több partnerüzemünk érdeklődött a termékenyítési eljárással kapcsolatban.

Kollégáink segítségével ma már több sertéstelepen sikerült eredményesen alkalmazni a méhen belüli termékenyítés módszerét, amelynek eredménye a jobb fialási százalék, – illetve több telepi megfigyelés szerint – a fialási átlag növekedése is.

Agrofeed a szakember utánpótlásért Európa és a fejlett világ egyik sarkalatos kérdése a minőségi szakemberek pótlása. Magyarországon hamarosan korszakváltás történik. A jelenleg 50-60 éves szakemberek pótlása egyik legégetőbb kérdéssé válik. A fiatal agrárszakemberek számára nem vonzó az állattenyésztéssel járó „járulékos” kényelmetlenség, – a szag és a folyamatos

4

KONDA IPSOS

munkarend. Igyekszünk megtalálni és kiválasztani azt a kevés fiatalt, akik vállalják a kihívást és hajlandóak megtanulni azt a szakmát, amelynek professzionális ismeretével biztos jövőt építhetnek maguk számára. Így saját sertéstelepeinken is több fiatal szakember képzése folyik, akiknek munkájára a továbbiakban is számítunk.

Túl a 4 millió tonnán Oroszországi premix üzemünk termelése folyamatosan növekszik. Az Agrofeed Kft. jasznogorszki és szalkszentmártoni két premixüzeme több mint 4 millió tonna késztakarmányhoz gyárt előkeverékeket.

Ez a volumen meghaladja a teljes magyarországi keveréktakarmány gyártás mennyiségét.

Hisszük, hogy partnereinkkel közösen elvégzett munkánk sikerének köszönhető ez a bizalom. Szeretnénk a jövőben is olyan folyamatos, közös szakmai munkát folytatni, amellyel hozzájárulunk az Önök eredményes gazdálkodásához.

SERTÉS szaporodásbiológia

A termékenyítések utáni „késői” Endometritis értékelése, kezelése a nagyüzemi sertéstartásban A címben említett, a hétköznapokban az „MMA” kifejezéssel körülírt kórkép egyik összetevője az úgy nevezett Metritis.

Fülöp Vazul - szaporodásbiológus, szaktanácsadó

N

agyüzemi állományokban kordában tartása és a tünetek megfelelő, helyes felismerése, valamint kezelése elengedhetetlen a szaporasági mutatók magas szinten tartásához. Attól függően, hogy melyik termelési fázisban, milyen mértékben jelentkezik, más és más kóroktana és kezelése lehetséges.

Az őszi időszakban a nedves párás idő, a változékony időjárás és a genetikailag kódolt úgynevezett „őszi vetélési hullám” is kedvez kialakulásának, ezért úgy gondolom nem felesleges pár szót szólni róla. Több helyen más-más okból is jelentkezhet. Két leggyakoribb előfordulási helye a fialások utáni időszak, és a termékenyítések utáni időszak.

Mindkét területet jól ismerjük és többé kevésbé megfelelően kezeljük is a telepen.

Nézzük azonban meg egy ritkábban jelentkező változatát, a termékenyítések utáni 10-25 napban jelentkező metritiszes tüneteket és főbb hajlamosító tényezőjüket.

Az intenzív telepek magas szelekciós nyomása, (heti rotáció, üres napok megfelelő szinten tartása), valamint a metritis okozta vemhesülés elmaradása a legtöbb esetben a koca selejtezésével végződik. Ennek egyik fő oka, hogy a már kezelt kocák, tünetmentes időszakára eső újabb termékenyítéseik is gyakran sikertelenek maradnak és nem vemhesülnek a már kezelt kocák!

A szakirodalmi és saját tapasztalataim is azt támasztják alá, hogy a kezelések ellenére is csak mintegy 40-50%-a fial le ezeknek a kocáknak az újabb termékenyítés alkalmával.

Nézzük meg, hogy milyen tünetekkel találkozhatunk a telepen, milyen fázisban és milyen annak elbírálása:

Kifolyások, az amúgy egészséges kocák esetében! Átlátszó, nem darabos váladék ürülése.

Fialás után 1-4 nap

NORMÁLIS

Fialás után, 5. nap után

NEM NORMÁLIS

Termékenyítéskor

NORMÁLIS

Termékenyítés után 5. napig

NORMÁLIS

14-21. nap termékenyítés után

NEM NORMÁLIS

Vemhesség alatt

NEM NORMÁLIS

Valószínűsíthető származási helyek, és a kifolyás formája Sűrű fehér, sárgás gennyes Folyékony nyálkás, gennyes, vér és vizelet szennyezett

Péra, Hüvely, Méhszáj, Méh Húgyhólyag, Vesék, Péra, Hüvely Húgyutak leülepedéséből: vesék, húgyhólyag

Meszes Tiszta vér Vemhesség alatt

NORMÁLIS Belső megszakadt érhálózat

A fentiek mellett nézzük meg, hogy a termékenyítések utáni 5. nap feletti jelentkező kifolyások a nagyüzemi méretek között milyen változásokat okoznak a szaporasággal összefüggő naturális mutatókban: A termékenyítések utáni 5. naptól jelentkező kifolyások hatása a termelésre Problémás telepek

Célérték a normális telepek részére

19-23 nap között (ciklusos)

10-20%

10% alatt

24-90 nap

5-10%

3% alatt

Felhajtáskor üres kocák kifolyás vagy kifolyás nélkül

4-9%

1% alatt!

30 napos vizsgálatnál

5-20%

5% alatt

40 napos vizsgálatnál

5-20%

5% alatt

Fialási %

60-85%!

87% felett

Vetélések

2% felett

2% alatt

Visszaivarzók:

Vemhességvizsgált negatív/kétes

KONDA IPSOS

5

SERTÉS szaporodásbiológia A termékenyítések utáni első 10-25 napban jelentkező embrióveszteséggel összefüggő kifolyások esetén a következők áttekintése javasolt: • Felhasznált termékenyítő anyag bakteriológiai státusza (kanok termékenyítőanyagainak natív vizsgálata – antibiogramm – kezelés).

• Felhasznált eszközök és hígítók ellenőrzése (immunogén hatása, rezisztencia kialakulása)!

• A termékenyítések idejének áttekintése és optimalizálása, a termékenyítés higiéniájának áttekintése!

• Húgyúti gyulladások jelenléte, vizelet pH ellenőrzés a fiaztatóban és termékenyítések után 10 nappal (minél több kocánál).

• Állategészségügyi faktorok jelenléte: «« gennykeltők jelenléte, «« leptospira jelenléte, (Gyakoribb, mint gondolnánk a gyakorlatban!) «« brucellozis. Érdemes megvizsgálni, melyek a leggyakrabb fertőző és a nem fertőző okok a magzatvesztések mögött, a nagyüzemi gyakorlatban: • Fakultatív patogének (kifolyás esetén): «« Chlamydia, «« E.coli, «« E.suis, «« Erysipelothrix (s. orbánc korokozója), «« Klebsiella, «« Leptospira Bratislava/muenchen, «« Pasteurella, «« Proteus, «« Pseudonomas, «« Staphylococcusok, «« Streptococcusok.

Nézzük meg a fertőző és nem fertőző okok előfordulását a következő klinikai tünetek esetén, a nagyüzemi vizsgált telepek esetén: Klinikum

Nem fertőző

Fertőző

Anoestrus

***

*

Visszaivarzó ciklusban kifolyás nélkül

***

*

Visszaivarzó ciklusban kifolyással

*

***

Visszaivarzó aciklusban kifolyás nélkül

**

**

Visszaivarzó aciklusban kifolyással

*

***

Vetélés egészséges kocánál

***

*

Vetélés egészséges magzatokkal

**

**

Vetélés magzatsorral, múmiákkal

***

*

Vemhességvizsgálatnál üres kocák

***

**

Múmiák: kicsik és különböző méretűek

*

***

Múmiák: nagyok

**

**

Halva születések száma nő a normál élveszületések mellett

***

*

*

***

Halva születések száma nő, múmia malacok mellett

Több vizsgálat is foglalkozott a termékenyítések utáni 5 napon túli kifolyásokkal, illetve azok lehetséges okaival. A fentiek mellett a spermára, vagy hígítóra kialakult allergia, a termékenyítések ideje és higiéniája szerepelt fő okok között. Érdekességképpen nézzük meg azokat a faktorokat, amik a legtöbb esetben bizonyítottan NEM okoztak kifolyásokat a termékenyítés utáni 10-25 nap között: • szezonalitás, • fajta, • kocasüldők származási helye, • kanok származási helye, • mesterséges termékenyítés, • vese vagy vesemedence gyulladás, • szoptatás alatti kifolyások, • fialási segítségnyújtás.

A fentiek azt jelentik, hogy bár szakmailag úgy gondolnánk, hogy a termékenyítések utáni késői kifolyások esetében ezek a faktorok is fontosak lehetnek, a problémás telepek átvilágítása azt mutatta, hogy mégsem azok!

Nézzük a fő faktorokat, amelyek a termékenyítések utáni későbbi kifolyásokban szerepet játszottak a telepi elemzések alkalmával (nem fontossági sorrendben): • Rövid szoptatási periódus (csökkent involúció, 14-20 nap, különösen szapora fajtáknál).

• Túl magas termékenyítési index (3 vagy feletti termékenyítés/ivari ciklus), és ugyanazon ivarzási ciklus alatt többféle kan használata.

6

KONDA IPSOS

SERTÉS szaporodásbiológia • Felügyelet nélküli természetes fedeztetés, vagy nem

szakszerű mesterséges termékenyítési higiénia és menedzsment.

• Túl sok termékenyítés/koca különösen az ivarzási ciklus végét illetően!

• Rossz kantartási higiénia és magas bakterszámú termékenyítőanyag!

• Kisméretű egyedi állások, melyben sokat van a koca ülő pozícióban, vagy hátsó fele vizelet és bélsár szennyezettségnek van tartósan kitéve hűvös, nedves padozaton.

• A választott kocák és a szűz süldők egymás melletti állásban vannak (átfertőződés).

• A kocasüldő nevelés ideje alatti alacsony higiénia.

• Korai embrióveszteség a környezeti paraméterek miatt (hő-stressz (26 °C felett!), hideg-stressz (14 °C alatt) és huzatban, takarmányozási hiányosságok).

• Kifolyásos kocák újratermékenyítése esetén (kezelés ellenére).

• Idős kanok használata esetén fiatal kocáknál és fiatal kanok használata idősebb kocák esetében.

A fentiek esetén minden esetben a kanok termékenyítőanyagának bakteriológiai és rezisztencia tesztjét is el kell végezni. Az eredmények birtokában megfelelő kezelést kell alkalmazni, ha szükséges, mivel egy kan termékenyítő anyaga sok kocához is eljuthat (Cobactan, Gentamicin, speciális hígítót alkalmazni)!

A kocák esetében a tamponálási vizsgálatok elvégzése is javasolt ez esetben. Általában a kanok esetén vaszora mosás és antibiotikumos perianális kezelés, a kocák esetében szisztémás és helyi kezelés javasolt, amennyiben azok indokoltak (helyi kezelés: pl. az utolsó termékenyítés után 6-24 órával, katéterrel feljuttatott amoxicillin (3-5 ml) a hüvelybe (nem a méhbe!). Természetesen más kezelések is szóba jöhetnek (vizelet savanyítás, higiénia javítása, preventív antibiotikum per os etetése, tranzíciós takarmányozás kialakítása, stb.), attól függően, hogy mi is a valódi kiváltó oka a kifolyásoknak.

A cikkben röviden összefoglaltam a kifolyások ritkábban jelentkező, de fontos változatát a termékenyítések után és azok lehetséges okait.

Amennyiben az endometritisszel bármelyik termelési fázisban problémák tapasztalhatóak a telepén, kérem keressenek minket a tünetek és okok pontos feltárása és a javasolt kezelések kialakítása miatt!

KONDA IPSOS

7

SERTÉS takarmányozás

Vajon a koca lábproblémák megoldhatók csak takarmányon keresztül?

A genetikai előrehaladásnak köszönhetően a tenyészkocák egyre nagyobb teljesítményre képesek, melynek legfontosabb értékmérői a malac szaporulat, működő csecsek száma, tejtermelés, malac felnevelő képesség, életteljesítmény.

Alpár Botond – sertés takarmányozási szaktanácsadó

A

szelekciós szempontok elsősorban a felnevelt malacszámra irányulnak, miközben a szuperszapora egyedek „lefinomodnak”, teljesítményükhöz képest szervezeti szilárdságuk sok esetben nem megfelelő. A hatalmas vehemhez képest lábszerkezetük sokszor gyengének bizonyul. A tartástechnológia is okozhat lábsérüléseket, melyek miatt – ha kezelni nem sikerül a problémát – a kocákat idő előtt le kell selejtezni. A lábproblémák ezáltal veszélyeztetik az életteljesítményt.

Ezzel párhuzamosan a tartástechnológiai elemek is nagyító alá kerültek. A tenyészállatok 2013 óta az egyik legmodernebb chip-es etetéstechnológiával, komplett légtechnikával, illetve rácspadlós, pihenőteres rendszerrel kialakított épületekben vannak. Sajnos az előhasi kocák tömeges sántaságának megjelenése komoly fejtörést jelentett a telepvezetésének. A problémák elsősorban a csülkök gennyes gyulladásában jelentkeztek, tömegessé váltak a „topogós” kocák.

A Kórógy-Pig Kft. 1300 kocás sertéstelepe és az Agrofeed Kft. 2011 óta van partneri kapcsolatban, azóta a telep vezetés az Agrofeed szakembereivel közösen foglalkozik a koca lábproblémák kiküszöbölésével. A megelőzés érdekében takarmányon keresztül a következő intézkedéseket tettük: • Extrém magas Biotin (H-vitamin) szint. A szakirodal-

mi-, vitamingyártó ajánlások 0,15-0,5mg/kg között vannak késztáp szinten. Az átlaghoz képest 12x-es szinttel kezdtünk, majd miután nem tapasztaltunk különösebb javulást 6,5x-es később 2,7x-es szintre léptünk vissza.

• Szerves mikroelem kiegészítések. Az első évben csak

szervetlen mikroelemeket tartalmazó premixekben 2012-ben és 2014-ben a mikroelem bizonyos hányadát szervesre cseréltük (Cu- és Fe-komplex, élesztő-Se, Availa-Zn).

• Külső állatorvosi javaslatra 2015-ben a fitáz enzimet

teljesen kivettük a koca premixből, az MCP szintet viszont megemeltük.

Mindezen intézkedések látványos elmozdulást nem hoztak.

8

KONDA IPSOS

Dinamikus csoportos istálló

2014-2015 évben végigbeszéltük az új tartástechnológiai elemeket, és az alábbi lehetséges kiváltó okok kerültek előtérbe: • A korábbi mozgásszegény tartást felváltotta az állandó mozgással járó technológia.

• A heti három mosás felpuhította a körmöket, csúszóssá tette a padozatot.

• Az intenzív tréning, illetve a rendszeressé vált mozgás „lemerítette” a kocákat, csökkentve azok ellenálló képességét.

SERTÉS takarmányozás A feltárt problémákra az alábbi változtatások kerültek bevezetésre: • Heti egy mosás a korábbi három helyett, így visszaszorítani a körmök felpuhulását.

• Mosást követően fertőtlenítés, a kórokozók felpasszálódásának kiküszöbölésére.

• A pihenőterek napi trágya letolása, majd alomfertőtlenítővel történő felszórása, így fertőtlenítve és szárazon tartva azokat.

• Mindeközben folyamatban van egy genetikai átkeresztezés a masszívabb, jobb lábszerkezettel bíró tenyészállomány reményében.

A bevezetett változtatások először nem várt gyorsasággal javulást eredményeztek. Azonban pár hónap elteltével (2015. ősz) ismét felerősödtek a lábproblémák.

2015. novemberében állatorvosok bevonásával újra átbeszéltük a lehetséges problémákat: • A mosásokat átszerveztük, heti két alkalommal (kedd, péntek), és továbbra is alkalmazzuk a rendszeres fertőtlenítést.

• A fiaztatón, minden friss felhajtott koca lábát pataápolóval lekezeljük.

Mindezen változtatások és szakmai finomítások ellenére 2016. januárjában tömeges sántaságot tapasztaltunk. Újabb elemzés és egyeztetés után, fókuszba került a tenyészsüldő nevelés. A lábproblémák több, mint 80%-a ugyanis az előhasi kocáknál jelentkezett. A süldőnevelésben 2015. decemberétől az alábbi változtatásokat eszközölte a telep: • Átcsoportosítások, 2016 elejétől a hizlaldán kineveztünk egy termet (26 kutricát) kimondottan süldő nevelőnek.

• 30kg-tól 90-100kg-os testtömeg eléréséig elkülönített

tartás.

• Speciális süldő takarmányok etetése a korábbi hízótáp helyett (TS1, TS2).

• 2016. augusztusában a 3 dinamikus csoportos, chipes istállóból az egyiket statikussá alakította a cég.

A süldőnevelő teremben az etetési technológia megmaradt ad libitum (tisztában vagyunk vele, hogy az adagolt etetés kedvezőbb lenne), ennek megfelelően alakítottuk ki a takarmányok összetételét. Kellően extenzívvé, rostossá tettük őket. Ezen változtatások lassabb növekedési erélyt eredményeznek, mégis erősebb konstitúciójú tenyész alapanyagból tud kiindulni a telep.

Kiesés vemhesség alatt, % 20% 16,0%

15% 10%

8,8%

9,1%

9,0%

10,3%

13,5%

9,7%

5% 0%

8,8%

9,1%

9,5%

3,4%

1. negyedév

2. negyedév 2015

3. negyedév 2016

4. negyedév

2017

Mint az a grafikonon látható, 2016. 3. negyedévére a legutóbbi intézkedés sorozat úgy tűnik látványos eredményt hozott. Egyrészről a tenyészsüldő nevelés átalakítása (elkülönített nevelés, egyedi TS takarmányozás), másrészről a statikus csoportos istálló kialakítása egyenlőre jó döntésnek bizonyult. Reméljük ez a jövőben is így marad.

Statikus istálló

KONDA IPSOS

9

SERTÉS takarmányozás

Mikor eszik a szoptató koca?

A KONDA IPSOS előző számában megjelent cikkünkben már foglalkoztunk a szoptató koca takarmányozás nehézségeivel.

(Csizmazia Tibor - A fiaztatói koca takarmányozás nehézségei és megoldások keresése)

2017-07-23

2017-07-06

2017-06-19

2017-06-02

2017-05-16

2017-04-29

2017-04-12

2017-03-26

2017-03-09

2017-02-20

2017-02-03

2017-01-17

2016-12-31

2016-12-14

2016-11-27

2016-10-24

2016-11-10

2016-10-07

2016-09-03

2016-09-20

2016-08-17

2016-07-31

2016-06-27

2016-07-14

2016-05-24

2016-06-10

Erre irányuló vizsgálataink adatait szeretném e cikkben közreadni.

A lovászpatonai kísérleti telepünkön a fiaztatóban alkalmazott etetőrendszerből kinyert adatok sok hasznos információt tartalmaznak, amelyek helyes értékelésével érdemes átgondolni a fiaztatói etetés kivitelezését, – akár kézi etetéssel, akár térfogat adagolós rendszerrel dolgozik a telep.

Tägl. Gesammtzahlen

40 39 38 37 36 35 34 33 32 31 30 29 28 27 26 25 24 23 22 21 20 19 18 17 16 15 14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 2016-05-07

A különböző etetési technológiák kialakításához és használatához mindenképpen szükséges tudnunk, hogy a nap mely szakaszában mennyi takarmányt vesz fel a koca.

Tudjuk, hogy a hőmérséklet jelentősen befolyásolja a kocák takarmányfelvételét. Jelentős különbség van a különböző évszakok takarmányadagja között.

Az alábbi ábrán nyomonkövethető a különböző évszakokban felvett takarmánymennyiség változása.

2016-04-20

A

szoptató koca helyes vagy helytelen takarmányozása meghatározza a fiaztatóban nyújtott teljesítményt, illetve a következő ciklus eredményességét is.

A fiaztatói koca etetés nagy kihívása, hogy a koca napi takarmányadagja a fiaztatóra feltelepítéstől a választásig szinte naponta változik, – ráadásul egyedenként is nagy változékonyságot mutat.

Takarmány felvétel változása az év különböző szakaszaiban

2016-04-03

Bolla Kálmán - sertés üzletág vezető

A grafikonok értelmezéséhez szükségesek az alábbi információk: • Az etető berendezés naponta rögzíti 5 koca összesített takarmányfelvételét.

• A függőleges tengelyen az 5 koca napi takarmányfelvétele látható kg-ban.

• A vízszintes tengelyen látható a takarmányozási napok pontos dátuma.

• Egy-egy grafikon tömbben a 18 napos szoptatási napok takarmány felvétele látható. (A telepen az adatrögzítés idején 18 napra választottak. Ez jelenleg már 28 nap.)

• Az esetlegesen üresen maradt nap a grafikonon az adatrögzítő berendezés hibája miatt van.

Az ábra egyértelműen megmutatja, hogy az év során, – nyilván a hőmérsékletváltozással összhangban markánsan változik a kocák takarmányfelvétele.

Ehhez megjegyzésként hozzá kell fűzni, hogy: • Történik ez annak ellenére, hogy a fiaztató a nyári időszakban klimatizált.

• Valószínűleg még nagyobb differenciát tapasztalnánk a 28 napos szoptatási idő esetén.

10

KONDA IPSOS

SERTÉS takarmányozás A kocák napszak szerinti takarmányfelvétele Megvizsgáltuk azt is, hogy – amennyiben a koca szabadon megválaszthatja, azt, hogy az adott időintervallumban mennyit egyen, akkor: • a nap melyik szakaszában, • mekkora mennyiségeket vesz fel.

Az etető berendezés hatszor ad lehetőséget a kocának a takarmány lehívására az alábbi időpontokban, – a beállított etetési görbe szerint.

változásával változik-e a felvett takarmány mennyiség aránya a három etetés tekintetében. A téli illetve nyári hónapokat vizsgáltuk meg. Az alábbi grafikonokon látható, hogy jelentős különbség van az év hidegebb és melegebb időszakában felvett takarmány mennyiségének napi eloszlásában.

Nyári 2,00 1,80 1,60 1,40

Takarmány felvétel a nap folyamán (kg)

1,20 1,00

1,2

0,80

1

0,40

0,60

0,20

0,8

0,00

1. etetés

0,6

2. etetés

3. etetés

Téli

0,4

2,00

0,2

1,80 1,60

0 : 05

00

-0

7:

30 :0 08

: 10 0-

30 :0 11

: 13 0-

30 : 14

00

6: -1

30 :0 17

: 19 0-

30 : 20

00

2 -2

:

30

A legtöbb sertéstelepen a fiaztatóban a leggyakoribb a napi háromszori etetés akár kézi, – akár térfogat adagolós technológiát alkalmaznak.

Ennek megfelelően összevontuk a 6 etetési időpontot három időpontba. Így még markánsabban látható a három etetési időben felvett takarmány mennyisége.

Takarmány felvétel a nap folyamán (kg) 2,00 1,80 1,60 1,40 1,20 1,00 0,80 0,60 0,40 0,20 0,00 1. etetés

2. etetés

3. etetés

Látható, hogy a kocák a hajnali-reggeli órákban, esznek legtöbbet.

Megvizsgáltuk, hogy az évszakok

1,40 1,20 1,00 0,80 0,60 0,40 0,20 0,00

1. etetés

2. etetés

3. etetés

Mindezen adatok ismeretében érdemes átgondolni a fiaztatóban a különböző etetési időpontokban meghatározott takarmány mennyiségét. Különösen figyelni kell a nyári időszakban kiosztott takarmányadagokra. A grafikonon látható, hogy a térfogat adagolóval felszerelt etetési technológiával a háromszori etetés a koca igényéhez nem igazítható.

Legalább a nyári időszakban javasolt a négy etetést bevezetni úgy, hogy az első két etetés a kora reggeli órákra (5-10 óráig) essen. Ezzel valószínűleg sok takarmány pazarlást kerülhetünk el, hiszen a koca által meghagyott takarmány jó esetben a következő etetés előtt az etetőből a csatornába kerül.

KONDA IPSOS

11

SERTÉS takarmányozás

Egy kis búvárkodás a telepi vízfogyasztásban A sertéstelepi beruházásoknál nagy figyelmet fordítanak a kivitelezők az összes technológiai elemre, levegő, trágya és etetési technológiára. Kiszámolják az itató helyek számát, az itatók vízáteresztő képességét: a beruházás költségének csökkentése érdekében törekednek az egyszerűbb és olcsóbb megoldásokra.

A lovászpatonai telepen mért átlagos vízfogyasztások kocánál Hónap Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Csizmazia Tibor – szakmai vezető

A

telepi vízfelhasználás és hígtrágya termelés viszont fontos helyet foglal el a költség oldalon. Azt mindenki tudja, hogy a szopókás itatóknál a pazarlás mértéke jelentősebb, mint az egyéb megoldásoknál. A kocáknál nagyon fontos olyan technológia beépítése, hogy a szoptató állatok legkönnyebben és akadálymentesen juthassanak a szükséges vízmennyiséghez. Erre több megoldás is megfelel és a pazarlása is minimális. Ilyen például a csészés itató, vagy az etetőkbe épített szinttartós rendszerek.

A szopókás rendszereknél is vannak olyan itatók, amelyek vízhozama elegendő, de ezeknél már a pazarlás mértéke emelkedik.

12

Minimum l/nap 15 23 27 20 22 26 24

Maximum l/nap 20 34 34 24 37 42 35

A táblázatból látható, hogy a nagy melegek azért a klimatizált termekben is vízfogyasztás emelkedést okoztak, de nem jelentős a növekedés. Paritások között nagyobb eltérést nem láttunk.

Hízók vízfogyasztásának összehasonlítása szopókás és csészés rendszerű technológiáknál Terem/db hízó Telepítés időpont/átlag kg Összes vízfogyás liter Vizsgált napok száma Átlagos napi fogyás l/hízó Különbség

Szopókás

Csészés

B épület bal 3 / (238 db) 06.07. /27 kg 235682 74 (06.22-től 09.03-ig) össz.tak nap: 17325 13,6 + 5,1 liter/nap

C épület jobb 2 / (231 db) 05.24. /26 kg 134210 70 (06.08-tól 08.16-ig) össz.tak nap: 15870 8,5 -

A lovászpatonai sertéstelepen a fiaztatókban csészés itatók találhatók, ezekből isznak a kocák és a szopós malacok is. Jelentős itató felülettel rendelkeznek és rendkívül megbízhatóak. 4 év alatt nem tapasztaltunk meghibásodást.

5 kutricában szereltünk be vízórát és folyamatosan figyeljük a napi vízfogyasztást. A mért mennyiség megegyezik a megivottal, mert a pazarlás szinte nulla. A napi fogyasztások elemzése során szoros párhuzam volt megfigyelhető a takarmány felvétellel.

A vizsgált időszakban nagyon meleg idő volt, de mindkét csoportnál hasonló légtechnika volt. Egyik terem sem rendelkezett klimatizálással. A csészés rendszernél figyelve a sertések viselkedését, látható volt, hogy minimális a pazarlás mértéke a szopókásokkal szemben.

A felvett víz mennyiségéből jól lehetett látni, hogy fialás napján a vízfelvétel is nagyon alacsony. A telepen korai választás van, ezért csak a 18 napos szoptatási időről vannak számaink, amelyeket a következő táblázatból jól láthatók. A telepen a fiaztató termek fűtése hűtése megoldott, nyári nagy melegben sem volt 28 °C-nál melegebb.

Egy egyszerű számítással szeretném bemutatni a két technológia hígtrágya termelésre és víz felhasználásra gyakorolt hatását: • 5000 db bennálló hízósertés esetén 365x5x5000= 9 125 000l (9125 m3)/év plusz vízfelhasználás és hígtrágya képződés. Ez a mennyiség nagy terhet jelent a hígtrágya kijuttatási oldalon, a képződött mennyiség és a hígabb beltartalom miatt.

KONDA IPSOS

Nézve a napi vízfogyásokat, látható hogy független a vízfogyasztás a hőmérséklettől. Szinte a hizlalási fázis elejétől meg van az 50-60 %-os különbség a két technológia között.

SERTÉS takarmányozás

Ha nagy almok, akkor Ahogy a kézilabdás drukkerek mondták nemrégiben: „Kis pénz – kis foci, nagy szív – Nagy Laci.” Bár a címből úgy tűnik, hogy nekünk, takarmányosoknak máson jár az eszünk, ráadásul még rímelni se tudunk, de egy biztos a Nutrilac Plus egy nagyon jó termék.

Alpár Botond – sertés takarmányozási szaktanácsadó

A

magas élve-született malacszám a modern kocáknál ma már elvárás. A 13-14 feletti, gyakran 15-20-as született almok összsúlya viszont nem sokkal nagyobb, mint a kisebb almoké. Ez azt jelenti, hogy a malacok átlagosan kisebb súllyal születnek, almon belül több az 1kg vagy az alatti malac. A több újszülött malacnak nagyobb az igénye a kolosztrummal majd a kocatejjel szemben, ami természetesen hatalmas igénybevétel a kocának.

Koca 24 órás kolosztrum termelése/gramm

2000 3000 4000 5000 6000

Alomméret db 10 12 14 16 18 malac kolosztrum felvétele/gramm 200 167 143 125 111 300 250 214 188 167 400 333 286 250 222 500 417 357 313 278 600 500 429 375 333

A kocák 24 órás kolosztrum termelése átlag 3500 g.

A malacok minimális föcstej igénye ~170 g/testtömeg kg.

Amennyiben a malacok 1,4 kg-mal születnek, akkor egyenként minimum 238 g kolosztrumot vesznek fel, így a nagy almok esetén könnyen előfordulhat, hogy a koca nem tudja az igényüket kielégíteni és nem kapnak megfelelő védettséget.

Ez fokozott veszélyt jelent a nagy almokra általában jellemző 2-3db kisebb súlyú malacokra nézve, melyet az első napokban váltva szoptatással lehet kompenzálni.

A nagy almok kocatejjel szemben támasztott igénye is nagyobb, így a kocának is több tejet kell termelni, magasabb tejtermelés pedig nagyobb táplálóanyag igénnyel is jár. A kevésbé homogén almon belül a kicsik tejhez jutási esélye is kisebb, csökken a vitalitásuk a többi malachoz képest. Vegyük sorba mit tehetünk: 1. Egy- vagy két lépcsős dajkásítás. Dániában előszeretet-

tel alkalmazott módszer. Megvalósítható termek között, vagy egy teremben üresen hagyott kutricákba történő dajkakoca behajtással. A módszert most nem szeretném részletezni, megvannak az előnyei hátrányai is.

2. Extra tej biztosítása a fiaztató kutricában 3. naptól.

Kétféleképpen történhet: • Műanyag köretetőben kannából kiadagolva, • Kiépített zárt, automatikus csészés rendszerben

(cup-system). Ez utóbbira létezik már egy jóval olcsóbb alternatíva is, melyről bővebb információt a Danfarm Consultingnál lehet kapni.

KONDA IPSOS

13

SERTÉS takarmányozás

Fiaztató termen belül üres kutrica, vagy inkubátor.

3. Erős malacok előválasztása 7 napos korban.

Azon kocák alól, ahol 6-7 naposan a legerősebb malacok vannak a teremben, el kell venni a teljes almot és lehetőség szerint egy kutricába telepíteni őket, hogy ne legyen verekedés. Ezek a kocák lesznek majd a dajkakocák.

Az előválasztás kétféleképpen kivitelezhető: • Fiaztató termen belül üres kutricába, inkubátorba.

• Külön helyiségben kialakított úgynevezett koca nélküli bölcsődékben (motherless nursery).

A fiaztató termen belüli előválasztáshoz 1 vagy 2 fiaztató kutricát szabadon kell hagyni, és oda műanyag puttonyos battériás köretetőbe TUTTI babystartert, míg másik műanyag köretetőkbe Nutrilac Plusból kevert tejpótlót kell tenni. Ugyanezt meg lehet oldani csészés rendszerrel is.

Hátránya, hogy fiaztató kutricát köt le.

A termen belüli előválasztás másik, kevésbé elterjedt módszere a Rescue Deck inkubátor, egy speciálisan malacnevelésre kialakított, akár fiaztató kutricák tetejére is felszerelhető műanyag láda.

A koca nélküli bölcsődék kialakításához külön helyiségre van szükség a telepen, lehetőleg a fiaztatók vagy a battéria közelében. Íme egy-két példa.

A Nutrilac Plus egy holland tejpótló készítmény, mely jól emészthető tejipari alapanyagokon immunglobulinokon kívül, vérplazmát, savanyítót és probiotikumot is tartalmaz. Alkalmazható kocatej mellé tejkiegészítésként, de mesterséges malacnevelésnél kezdő tápszerként is.

Jellemzői:

• Telepi körülmények között kön�-

nyen alkalmazható.

• 45 °C-os vízben kell feloldani, 150g/1liter adagban.

• Könnyen keverhető, gyorsan oldódik, kiadagolás után sem ülepszik le.

• Minőségét sokáig megőrzi, nem romlékony.

• Nagyon ízletes, a malacok szívesen fogyasztják.

• Kiváló az emészthetősége, hatására nő a takarmány-felvétel.

• Javul a bélegészség, minimális lesz a hasmenés.

• Kevesebb a malac elhullás.

14

KONDA IPSOS

Alkalmazás a koca mellett Szopós malacok kézi etetése a fiaztatóban Prestarter ml tejpótló/ Nap külön nap/alom edényben 0 Kocatej (kolosztrum) 1 Kocatej Kocatej 2 Kocatej Kocatej 3 1x 100ml 100 4 2x 100ml 200 5 2x 150ml 300 6 2x 200ml 400 7 2x 250ml 500 8 2x 300ml 600 9 2x 300ml 600 10600 választásig 2x 300ml

igen igen igen igen

Példa az előválasztott malacok kézi etetésére Az előválasztott malacok előtt műanyag puttonyos battériás köretetőben folyamatosan legyen TUTTI babystarter takarmány (ad lib).

Másik műanyag köretető(k)be, vagy hosszúvályúba 7 napig, naponta 3-4 alkalommal (maximum 3 óránként) kapjanak Nutrilac Plusból kevert tejpótlót (150g/liter hígítással).

Ezt követő 4 napig kapjanak (100g Nutrilac Plus + 100g TUTTI baby)/liter víz hígítást.

Ezután 3-4 napig kapjanak TUTTI babystartert 200g/liter hígítással. A 21. életnapon távolítsuk el a moslékos vályúkat, csak a száraz etetők maradjanak.

Szakmai gyakorlat

Szakmai gyakorlat 2017-ben az ALM Kft-nél, Somogytarnócán Csordás S. Tibor – ügyvezető igazgató, ALM-Fitoprodukt Kft.

Kuszinger Anita telepvezető Minden évben fogadunk a sertéstelepen szakmai gyakorlatra tanulókat, hallgatókat, azzal a céllal, hogy könnyebben biztosíthassuk a jövőben a szakember utánpótlásunkat. Ezt a fogadó szemléletet nekünk is el kellett sajátítani, hogy megkön�nyítsük a fiatalok tanulását, és emellett az igazán érdeklődőknek még vonzóbbá tegyük a szakmát. Bízunk abban, hogy lesznek olyanok a gyakornokok között, akik egyszer visszatérnek a cégcsoporthoz vagy hozzánk, vagy egyszerűen csak elviszik a világba jó hírünket. Több közép- és felsőfokú oktatási intézménnyel van szerződésünk és komolyan vesszük ezt a feladatot. Idén rövidebb – hosszabb időre voltak állatorvos hallgatóink, és mezőgazdasági mérnök hallgatóink.

Napra lebontott és programmal készültünk rájuk, igyekeztünk minden lényeges szakmai tudnivalóra megtanítani őket, ami ebbe az időbe belefért. Ebben az okításban az Agrofeed szakemberei is nagy segítségünkre voltak, bekapcsolódtak a programba. Törekedtünk arra, hogy a gyakornokaink sokat tanuljanak, jól érezzék magukat itt, és igyekeztünk egyfajta mintát adni. Ehhez a szállás lehetőséget, a bejárást és a fő étkezést ingyenesen biztosította a cégünk. Remélem, hogy a további szakmai útjukon hasznos lesz, amit itt megtanultak.

Rostás Dániel A Szent István egyetem hallgatójaként hat hetes gyakorlatra érkeztem az ALM Kft. sertéstelepére.

Otthonról jól ismerem a sertéstartást, de itt megismerkedhettem a heti ütemezésű nagyüzemi körülményekkel. Előre megtervezett napi program szerint, minden lényeges feladatot megismertem, és igyekeztem megtanulni és elsajátítani a technológia szerinti munkákat. Minden lehetőséget megkaptam, hogy tanuljak, és jól érezzem magamat. Köszönöm a lehetőséget.

Kovács Annabella A Szent István Egyetem végzős mezőgazdasági mérnök hallgatója vagyok. A féléves kötelező gyakorlatomat az ALM Kft. somogytarnócai sertéstelepén töltöttem. A gyakorlati hely kiválasztásában fontos szerepet játszott a nagyüzemi sertéstelepi lehetőség. Az volt a célom, hogy a gyakorlati időmben a lehető legtöbb elméleti és gyakorlati tudásra tehessek szert. Úgy érzem, hogy minden segítséget megkaptam a tanuláshoz és ahhoz, hogy az új közegben jól érezzem magamat. Beilleszkedtem, elfogadtak, és jó munkalégkörben, komoly emberi és szakmai fejlődésen mentem keresztül, amiért nagyon hálás vagyok. Sokat tanultam, szakmailag és emberileg is.

Laczkó Hajnalka A Szent István Egyetem hallgatójaként egyéves gyakorlaton vagyok február elsejétől Somogytarnócán az ALM Kft. sertéstelepén. Érdekel a takarmányozás, ezzel szeretnék a jövőben foglalkozni, ezért fontosnak tartottam, hogy előzetesen, alapos, nagyüzemi sertéstelepi gyakorlatot szerezzek. Az Agrofeed Kft. ajánlatára kerültem az ALM Kft.-hez, aki a szakemberei segítségével nagy lehetőséget biztosított. Több hónapos, napra lebontott gyakornoki programon vagyok túl, nagyon sok tanulás és gyakorlás van mögöttem, de pont ezt akartam, és megérte. Megtanítottak a termékenyítés-, a fiaztatás-, a malacnevelés-, a hizlalás-, és a tenyészállat utánpótlás elméleti és gyakorlati teendőire. Megismertem a HACCP feladatait, gyakorlatot szereztem a szaksegédi munkában, belekóstoltam a vezetői feladatokba, a

munkaszervezés és munkabér elszámolás munkálataiba, de leginkább megtanultam alkalmazkodva, csapattagként dolgozni egy csapatban. Lehetőséget kaptam megismerni a telepen használt telepirányítási rendszereket, és bekapcsolódhattam a belső fejlesztésükbe.

Vezetői és dolgozói szinten is elfogadtak, mára már saját munkaterülettel vagyok tagja a telepi vezetésnek. Jó érzés, hogy bármikor számíthatok a kollégák segítségére az elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzésében, vagy bármilyen területen. Megtanultam, hogy az emberi-, és munkakapcsolatokban lényeges a megfelelő kommunikáció és a csapatszellem. A cég Barcson biztosított szolgálati lakást, így szabadidőmben lehetőségem volt megismerni ezt a szép alvó kisvárost. Az eddig eltöltött gyakorlat és munka hasznos volt számomra, elértem az eredeti célomat, megvannak a mélyebb ismereteim a nagyüzemi sertés tartásról. Köszönöm a lehetőséget.

Csordás S. Tibor ügyvezető Szívesen elfogadnám bármelyiket jövőbeni munkatársnak. A szakember képzésben nagy a felelőssége az oktatási intézményeknek, azok felkészült és elkötelezett oktatóinak, a korszerű és időszerű képzésnek, a gyakorlatot biztosító munkahelyi vezetésnek és a munkahelyi közösségeknek, mert csak együtt, egymást kiegészítve lehet jó szakembereket képezni.

Mindehhez persze elengedhetetlen a felkészült, motivált és érdeklődő tanuló, hallgató.

Szívügyem az utánpótlás nevelés, a pályám során sok gyakornokkal találkoztam, sok képzésében volt részem. Örömmel mondhatom el, hogy a 2017 évi gyakornokaink nagyon jól teljesítettek, emberileg és szakmailag is jelesre vizsgáztak.

KONDA IPSOS

15

SERTÉS HÍREK

Tejpótló fiatal malacok részére A genetikai előrehaladásnak köszönhetően, modern kocákat tenyésztő telepeken szignifikáns növekedés tapasztalható a született malacszámban. A megnövekedett almok mellett a szoptató kocák és a szopós malacok megfelelő kiszolgálása még nagyobb hangsúlyt kapott. Alkalmazkodva a fokozott igényekhez a Joosten cég egy savanyított tejalapú készítményt javasol fiatal malacok részére. A „Nutrilac termékcsalád” kétfajta tejpótlóból áll: Nutrilac és Nutrilac Plus. A Nutrilac tejpótlók fiatal malacok számára esszenciális táplálóanyagokat és energiát tartalmaznak, melyek javítják a vitalitásukat, ezáltal túlélési esélyeiket. A Nutrilac az intenzív, magas produktivitású telepeken közvetlenül hozzájárul a malacok fejlődéséhez, a kocatej kiegészítőjeként pedig közvetve javítja a kocák teljesítményét.

Alkalmazás A Nutrilac és a Nutrilac Plus is etethető szopós malacokkal a kocatej kiegészítőjeként, vagy váltva szoptatáskor. A speciális alapanyagokat is tartalmazó Nutrilac Plus automata folyékony rendszerekben is gond nélkül itatható kiegészítőként a koca mellett, vagy mesterséges malac nevelőkben, u.n. bölcsődékben a kocatej teljes kiváltásával.

Kézi adagolással a koca Automata vagy kézi adagolással a koca mellett mellett (csészében vagy műanyag köretetőben).

Korai választás esetén Korai, inkubátoros választás esetén 21 napos kortól. akár 5 napos kortól.

További információkért forduljon az Joosten szakembereihez BELTARTALOM Nyers fehérje

22.0%

20.5%

Nyers zsír

15.0%

12.0%

Laktóz

44.0%

50.0%

Jellemzői •• Kiváló ízhatás •• A jobb emészthetőség és eltarthatóság érdekében le van savanyítva •• Nagy a tejalkotók aránya •• Nutrilac Plus: magas az immunglobulin szintje Előnyei •• Nő a választott malacok száma •• Nehezebb malacok választáskor •• Javítja a malacok homogenitását •• Kiváló oldhatóság és 12 hónapos eltarthatóság

Könnyű felhasználhatóság 1. ÖNTS 45 °C-os vizet az edénybe.

2. A meleg vízben OLDJ fel 150 gr Nutrilac-ot.

3. Az elkészítés után rögtön ADAGOLD a tejkészítményt a malacoknak.

A KONDA IPSOS az Agrofeed Kft. lapja, készült 500 példányban Felelős szerkesztő: Alpár Botond • Felelős kiadó: Szekeres István • Szerkesztőség: 9022 Győr, Dunakapu tér 10.

Tel.: (96) 550-620, fax: (96) 550-621 • e-mail: premix@agrofeed.hu • www.agrofeed.hu • design: arttitude.hu

Központ: Agrofeed Kft. 9022 Győr, Dunakapu tér 10.

Tel.: (96) 550-620 Fax: (96) 550-621

Ügyfélszolgálat: 9022 Győr, Dunakapu tér 10.

Tel.: (96) 550-628

(30) 685-0389

Üzem: 6086 Szalkszentmárton, Vadas 7.

Tel.: (76) 539-016 Fax: (76) 539-017 European Feed Additives and PreMixtures Quality System