Konda Ipsos 2018/3

19. s z ám / 2 018 . / 3. neg yedév

SZÓJA KIVÁLTÁS Takarmány keverőüzem vezető tejitatási módszer kocatápok tesztelése Fecinor® AZ Agrofeed Kft. SERTÉS HÍRLEVELE Takarmány keverőüzem vezető képzés (2-3.) • Szoptató kocatápok tesztelése Lovászpatonán (3-5.) • Dajkásítások egyszerűsítése speciális tejitatási módszerrel (5-7.) • Érdemes váltani!?

(7-9.) • Malacok teljesítményének javulása Fecinor® (Enterococcus Faecium Cect 4515) alkalmazásával cink-oxid mentes takarmányban (9-11.) • Hízósertések eltérő ivar szerinti takarmányozása (12-13.) • Szója helyett napraforgót és repcét a hízók takarmányaiba…

(14-16.) • Újra az ALTRENOGEST (Regumate/Altresyn/Virbagest) használatáról (17-20.)

SERTÉS takarmányozás

Takarmány keverőüzem vezető képzés Napjainkban a fejlett világ egyik nagy kihívása a képzett munkaerő hiánya. A magyarországi vállalatok napról-napra szembesülnek ezzel a problémával, hiszen tapasztaljuk, hogy a rendelkezésre álló munkahelyek betöltése az egyre kevesebb munkavállaló miatt, folyamatosan nehezedő feladat.

Bolla Kálmán – sertés üzletág vezető

A

különböző gazdasági ágazatokban eltérő mértékű a hiány.

A népesség fogyása, a kivándorlás, az országon belüli elvándorlás és az oktatási rendszer hiányosságai mind negatívan befolyásolják a munkaerőhiány mértékét. Jelenleg nagyjából 90 ezer gyermek születik évente Magyarországon, ez a szám az ’50-es években 220-230 ezer volt!

Az uniós csatlakozást követően lehetővé vált, hogy a hazai munkavállalók Nyugat-Európában vállaljanak munkát. A Lajtán túl, – a határtól néhány kilométerre kínált munkabérekkel egyelőre nem tudnak versenyezni a magyarországi munkáltatók. A megfelelően képzett munkaerő hiánya a vállalkozások versenyképességét veszélyezteti. A túlélés egyik lehetősége, a hatékonyság növelése, melynek egyik alapja a képzett szakember, – a képzett munkaerő. A felsorolt tények különösen igazak a mezőgazdasági ágazatokra, ezen belül az állattenyésztésre.

2

KONDA IPSOS

Az AGROFEED Kft. évek óta igyekszik a legújabb szakmai információkat átadni a partnereknél dolgozó szakemberek számára tartott képzéseken. 2016-ban a sertéstelepi inszeminátorok részére, – 2017-ben pedig a fiaztatós és állatorvosi szaksegéd kollégáknak szerveztünk két-két napos tanfolyamokat. Ez évben a takarmány keverőüzem-vezetőket hívtuk két napos tréningre Lajosmizsére a Geréby kúriába.

Az előadások tematikáját úgy állítottuk össze, hogy mind elméleti, mind gyakorlati ismeretek szerepeljenek a két nap programjában. A takarmány keverőüzem gépeinek jellemzőiről, – a különböző géptípusok előnyeiről- hátrányairól és a keverőüzem optimális szerkezetéről Pintér Imre kollégánk tartott ismertetőt.

A szalkszentmártoni üzemet, – ezen keresztül a jó üzemi gyakorlatot Pók Sándor, az üzem vezetője mutatta be.

Több előadásban érintettük a takarmányok minőségét alapjaiban meghatározó szemes termény tárolásának témáját. Így a beszerzéssel, tárolással kapcsolatos feladatokról és a gyártás során felhasznált alapanyagokról, illetve késztakarmányokkal kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatokról Csordás S. Tibor, a Fitoprodukt és A.L.M. Kft. ügyvezetőjétől, illetve Alpár Botond kollégánktól hallhattak fontos információkat a képzésen részt vevők.

Az ÁBER Kft. szakembere Bálint Judit, a szemes termény tárolás gépeiről, ezen belül a legújabb technológiákról tartott tájékoztatót.

A takarmány keverőüzem üzemeltetésével kapcsolatos hatósági feladatokat a NÉBIH munkatársa Kertai Zoltán ismertette. Ezt követően Pék András a Feed Safety Bt.-től, a keverőüzemek minőségbiztosítását és szervezését segítő TakarmányŐR programot mutatta be.

SERTÉS takarmányozás Úgy gondoljuk, hogy a takarmány keverőüzem-vezetőnek ismernie kell annak az állatfajnak a tulajdonságait, illetve a legyártandó takarmány jellemzőit, amelynek számára a takarmányt készíti. Lankó Ferenc kollégánk a sertés, Nagy Vencel kollégánk pedig a kérődzők takarmányozásával kapcsolatos ismereteket igyekezett átadni a hallgatóságnak. A baromfi takarmányozással kapcsolatos előadást dr Dublecz Károly a Pannon Egyetem Georgikon Kar egyetemi tanára tartotta.

Az első nap gyakorlati foglalkozással zárult, amelynek keretében a takarmányok minőségi vizsgálataihoz használt berendezések bemutatása következett, illetve 13 különböző

takarmánykeverékekben használt alapanyagot kellett a kollégáknak felismerni.

A második nap végén 25 kérdésből álló tesztfeladat megoldására kértük a kollégákat, amelynek kitöltésével lemérhették, hogy az elhangzottakból mennyi információt sikerült elraktározniuk.

A fent leírtak jól szemléltetik, hogy a két napot valóban kemény munkával töltöttük. A részt vevők búcsúzáskor egy oklevelet vettek át, amellyel szerettük volna megköszönni azt a fegyelmezett és érdeklődő magatartást, amelyet a két napban a több, mint ötven résztvevő tanúsított.

Szoptató kocatápok tesztelése Lovászpatonán Fialás után a koca tejtermelése gyorsan növekszik, és általában 10-14.napra éri el a csúcsot.

Alpár Botond – sertés takarmányozási szaktanácsadó

A

koca takarmány-, és ezáltal táplálóanyag felvétele ehhez képest lassabban nő, általában 12-18. napra éri el a maximumot annak függvényében, hogy milyen etetési sémát alkalmaz a telep. Ennek következtében a szoptató koca a szoptatási időszak első 2 hetében negatív energiamérlegben van (lásd 1.ábra). A szoptatás korai szakasza ugyanakkor kulcsfontosságú a tejmirigyek aktiválódása és a tejtermelés beindulása szempontjából.

(1. ábra) A tejtermelés energia szükséglete és a takarmánnyal felvett energia összefüggése

140

ME (MJ)

Energia pótlás A koca szempontjából a keményítő és a cukrok a fő energiát biztosító táplálóanyagok, melyek megnövelik a vér inzulin tartalmát, szabályozzák a laktóz (tej) termelést, és csökkentik a koca testtömeg veszteségét.

120 100 80 60 40 20 0

Főleg a modern genetikáknál annak érdekében, hogy a kocák tejtermelése minél magasabb szintet érjen el, testtömeg veszteségük pedig minél kisebb legyen, arra kell törekedni, hogy fialás után a takarmány (energia) felvételük minél gyorsabban emelkedjen és egy magas szintet elérve azt minél tovább meg is tudják tartani (ad libitum). Ennek természetesen egyik feltétele a helyes vemhesség alatti takarmányozás, de a szoptató kocatáp összeállításának is nagy jelentősége van.

2

4

6

8 10 12 14 16 18 20 22 24 26 28 nap

A takarmányhoz adagolt zsírok/olajok és a koca saját testzsír tartalékaiból származó energia a kocatej zsírtartalmát ugyan emelni, de korlátozott mértékben képes csökkenteni a kocák testtömeg veszteségét és javítani a tejtermelésüket.

KONDA IPSOS

3

SERTÉS takarmányozás Mind az oldható rostok, mind pedig a nyersfehérje miközben energiát szolgáltatnak, közben növelik a metabolikus hőtermelést és ezzel negatívan befolyásolják a takarmány-felvételt, különösen hőstresszes időszakban.

Vivafarm fiaztatói kocakísérlet A szoptató kocatakarmány összeállításánál létezik egy úgynevezett „hagyományos” irányzat, mely szerint egy szoptató táp nyersfehérje tartalma legyen minimum 175-180 g/kg, zsírtartalma minimum 50-60 g, lizin tartalma pedig minimum 10-11g. Ez már amolyan „elvárás” is a gyakorló szakemberek részéről a takarmány receptesekkel szemben . Hasonló beltartalmú kocatápot etettünk korábban mi is a lovászpatonai teszt telepünkön.

A Schothorst Feed Research partnercégünkkel közösen év elején új alapokra helyeztük a szoptató kocatápot, közelítettünk a fent már részletezett holland és a dán irányelvekhez.

Beltartalom

Egység

Kísérleti

Kontroll

Szárazanyag Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost Cukor Keményítő Lizin SIDLys/NE_szoptató Ca P Na A-vitamin D3-vitamin E-vitamin

g g g g g g g g g g NE NE mg

887,63 156,68 33,90 45,71 33,56 445,74 9,58 0,87 8,49 5,51 2,14 12000 1950 60

892,77 170,54 56,30 40,75 56,01 381,35 10,03 0,85 9,32 6,07 2,14 12000 1950 60

A kísérleti takarmánynak alacsonyabb volt a nyersfehérje, nyerszsír, és lizin tartalma.

Az energiát hozzáadott zsír helyett a keményítő-, és cukorszint növelésével biztosítottuk a kocának. A kísérleti takarmányt 28 db anyaállat ette, melyből 13 db volt előhasi koca (átlagos paritás 2.14), a hagyományos szoptatós tápot pedig 29 db anyaállat, melyből 12 db volt előhasi (átlagos paritás 2.38). A telep 2 hetes ciklusban működik, a kísérleti és a kontroll takarmány etetése három egymást követő kocacsoportban párhuzamosan történt. A három kísérlet indulási dátuma május 9., május 23., és június 6-a volt, egyre inkább belementünk a nyári melegbe. Különbség csak az etetett szoptató kocatápban volt.

Az elsődleges vizsgálati szempont a kocák fiaztatói testsúlyának alakulása volt.

4

KONDA IPSOS

Összes koca

Kísérleti

Kontroll

7672

7875

Betelepítési átlagsúly kg

274

271,6

Választási összsúly kg

6185

6259

Választási átlagsúly kg

220,9

215,8

Átl. súlyveszteség kg

-53,1

-55,7

Betelepítési összsúly kg

3149

2892

Betelepítési átlagsúly kg

242,2

241

Választási összsúly kg

2474

2238

Választási átlagsúly kg

190,3

186,5

Átl. súlyveszteség kg

-51,9

-54,5

Betelepítési összsúly kg

Ebből az előhasik

A „kísérleti” szoptató kocatápot fogyasztó anyaállatok összességében átlag 2,6 kg-mal kevesebb súlyt vesztettek a laktáció alatt, a kontroll állományhoz képest. Ebből külön megvizsgálva az előhasi kocákat ugyanilyen nagyságrendet állapítottuk meg, de szintén a kísérleti csapat javára. Összes koca

Kísérleti

Kontroll

Összes takarmány kg

3906

7875

Kocák átl. takarmány kg

139,5

271,6

Napi átl. tak.felvétel kg

4,81

4,69

Ebből az előhasik Összes takarmány kg

1722

1490

Kocák átl. takarmány kg

132,5

124,2

Napi átl. tak.felvétel kg

4,57

4,28

A JYGA számítógépes etetőrendszer adatgyűjtésnek köszönhetően pontosan mérni tudtuk a kocák takarmány felvételének alakulását is. A kísérleti állomány napi átlag 0,12 kg-mal fogyasztott több takarmányt a kontroll csapathoz képest. Az előhasi kocákat külön megvizsgálva viszont ennél nagyobb különbség volt tapasztalható, átlag napi 0,29 kg a kísérleti csapat javára!!! Figyelembe véve azt a tényt, hogy az előhasi kocákat nehezebb megetetni a fiaztatón, ez nagyon pozitív eredmény. Összes koca

Kísérleti

Kontroll

Dajkásítás utáni db

398

419

Dajkásítás utáni átl. alom db

14,2

14,4

Dajkásítás utáni kg

573,5

607,3

1,4

1,4

Választott db

370

1490

Választáskori átlag alom db

13,2

13,3

2483,4

2541,9

6,71

6,57

Dajkásítás utáni átlagsúly

Választáskori összsúly kg Választáskori átlagsúly

MALAC takarmányozás Az almok, azaz a malacok teljesítményét is vizsgáltuk, a dajkásítás utáni alomtömeget tekintve kiindulási alapnak.

Az indulási átlagos malacsúly teljesen megegyezett. A 26 napos szoptatási időszak végére a kísérleti csapat malacai átlag 0,14 kg-mal lettek nagyobbak!

Hab a tortán, hogy a kísérleti takarmány ára ráadásul 10Ft-tal olcsóbb volt a kontroll táphoz képest (Kontroll szoptató kocatáp 75,6 Ft/kg, Kísérleti szoptató kocatáp 65,1 Ft/kg).

A kontroll kocák átlagos takarmány költsége: 135,9 kg x 75,6 Ft/kg= 10 274 Ft volt. Ehhez még hozzá kell adni azt a vemhes takarmány költséget, ami ahhoz kell majd, hogy a 2,6 kg-mal nagyobb súlyveszteséget visszapótoljuk: 55Ft/kg x 2,6kg x 5kg/kg= 715Ft (kocánál 1kg testtömeg-gyarapodáshoz 5kg vemhes takarmányra van szükség).

A kontroll állomány átlagos takarmány költsége így összességében 10 989Ft volt.

Ezzel szemben a kísérleti kocák átlagos takarmány költsége: 65,1Ft/kg x 139,5kg= 9082Ft/kg volt. A különbség -1 907Ft/koca. Egy 1000 kocás telep esetében éves szinten ez 1907Ft x 1000db x 2,2 forgó= 4 195 400Ft megtakarítást jelenhet. (A takarmány önköltségi árait a kísérleti időszak aktuális alapanyag árai szerint kalkuláltuk).

Talán elcsépelt mondás, de igaz, hogy a kevesebb néha több. Ebben a kísérletben ez mindenképpen beigazolódott.

Dajkásítások egyszerűsítése speciális tejitatási módszerrel A proliferatív kocaállományok fialási átlaga közelíti a 17-et, ami nagy kihívást jelent, hisz ezeket a malacokat fel kell nevelni és törekedni kell egy elfogadható, 10% alatti malac elhullásra.

Csizmazia Tibor – szakmai vezető

A

telepeken egyre nagyobb problémát jelent a szakképzett munkaerő hiánya. A modern genetikát tartó cégeknél a legfontosabb és legigényesebb tartási hely a fiaztató kell, hogy legyen. Itt van a legnagyobb szükség jó képességű dolgozókra és olyan megoldások bevezetésére, hogy egyszerűsödjenek az elvégzendő feladatok.

A kutricák méreténél törekedni kell, arra, hogy akár 16 malac is kényelmesen elférjen benne a 28 napos választásig.

A beruházásnál nagyon oda kell figyelni arra, hogy a malacok rendelkezésére olyan mikroklimatikus körülményeket biztosítsunk, amelyet számuk és méretük megkövetel.

A búvó láda, melegítő lap, infra lámpa és a malac elzárásra alkalmas lerekesztő lap már szinte elengedhetetlen a szuper szapora fajtáknál. A malac elzárás szerepe főleg a váltva szoptatások végrehajtásánál szükséges az első 24 órában, még a dajkásítások elvégzése előtt.

Nagyon fontos része még a fiaztató kutricáknak a koca rész. A koca rekesztő mindenképpen állítható legyen, hiszen minden egyed más méretű. Nagyon fontos szempont az is, hogy úgy legyen megtervezve, hogy akadályozza

a koca gyors lefekvését és ezáltal csökkenjen a nyomásból adódó elhullás.

A másik nagyon fontos része a fiaztató kutricáknak a koca takarmányozási technológia, ami az új genetikáknál, amelyek étkesek, jó kell, hogy legyen. Arra kell törekedni, hogy az állomány a lehető legnagyobb mennyiségű szoptató koca takarmányt fogyasszon és belőle megfelelő mennyiségű tejet állítson elő.

Sok módszert alkalmaznak a telepek, vannak jó és kevésbé jó megoldások. Kellő odafigyeléssel és szorgalommal minden technológiából ki lehet hozni a maximumot, de erre is egyre kevesebb az ember. A kézi etetéstől a számítógép vezérelt szoptató koca rendszerekig széles a paletta, de az biztos, hogy nincs két egyforma állat, az adagok beállítása napi feladatot jelent!

A sok malacot a koca tejen kívül, még takarmányozni is kell, amit már a dajkásítások elvégzése után el kell kezdeni. Erre is nagyon sok megoldással találkozunk a telepeken.

Azt viszont látható, hogy nagyon sok cég a tejitatás fejlesztésén dolgozik.

KONDA IPSOS

5

MALAC takarmányozás Több olyan kiváló tulajdonságú tejpor van forgalomban, amelyek teljes értékű malac takarmányok.

Legfontosabb tulajdonságaik: • a malacok szívesen fogyasztják, • enterális problémák nem jelent-

keznek az etetésük során,

• a megkevert tej oldatban marad, • akár 24 óráig sem veszít a minő-

ségéből.

Ma már szinte nincs olyan korszerű genetikával dolgozó telep, ami ne itatna valamilyen folyékony takarmány kiegészítőt, többségében tejet. Széles skálán mozog a kijuttatás módja, az itató berendezések fajtája.

Kisebb telepeken kézi kijuttatás malac etetőkbe, nagyobb rendszereknél központi keverőből csőrendszeren keresztül jut a speciális itatóba a tej. Ez lehet Cup-system, illetve sok cég alakított ki egyedi megoldásokat is. Nagyon változatos képet mutatnak az etetési megoldások. A kézi etetésnél gondot okoz a munkaidő utáni üres etető.

Az egyik módszer, – amelynél csak azok a malacok kapják, amiket anya nélkül nevelnek akár 5 napos kortól. Másik módszer, ami 1-2 hetes, – esetleg 28 napos korig minden malac kapja. Természetesen minden megoldás, amivel a malacok takarmány bevitelét emelni tudjuk, jónak tekinthető.

A jól kivitelezett dajkásításoknál két szempont lehet a vezérelv: • Először arra kell törekedni, hogy

működő csecsszámnak megfelelő mennyiségű, egyforma malac kerüljön egy koca alá.

• Törekedni kell arra, hogy minél kevesebb keveredés legyen a fialó csoportok között.

• Ez utóbbi szinte elkerülhetetlen, ha komolyan vesszük a dajkásítási alapokat. Azzal mindenki egyetértett, hogy csecsszám feletti alom szám hosszú ideig nem alkalmazható. Elkerülhetetlenül rövid időn belül néhány malac csecsvesztett lesz.

6

KONDA IPSOS

Ezen ismeretek tükrében, Alpár Botond holland tanulmányútján meglepő dolgot látott egy 4000 kocás telepen. A Pigipro tejport gyártó Schils cég egy speciális, meglepő dologgal állt elő. Készítettek egy tejitató berendezést ALFF (Automata, Folyékony, Flexibilis Etető) néven, amit malacok tejitatására fejlesztettek ki.

A módszer nagyon egyszerű, két nagyon jól tejelő, ép csecsekkel bíró koca alá 22-22 db egyforma malacot dajkásít, és ezek együtt maradnak választásig. Természetesen az első reakciónk az volt, hogy ez teljesen szakmaiatlan és biztosan lesz egy csomó csecsvesztett leromló malacunk a választásra. Az etető működési elve nagyon egyszerű. Minél többször, minél több tejet megitatni a malacokkal.

Egy etetőről 2 almot (22-22 db) lehet itatni a nap 24 órájában óránként, de ha szükséges, akkor gyakrabban. A berendezés szabályozható mennyiségű tejet juttat a malacoknak.

Kezdetben a kis malac etetőbe, egy hét után pedig egy nagy műanyag etetőbe nyomja a tejet, ami láthatóan evésre ösztönzi a malacokat. Sok esetben a malac inkább a tejet választja a kocatej helyett.

Már több cikluson vagyunk túl, és elmondhatjuk azt, hogy van létjogosultsága az ilyen megoldásoknak a szuper szapora állományokban. Legnagyobb jelentősége, a dajkásítások csoporton belüli megoldhatóságában van. Nem kell kocákat és malacokat ide-oda hajtani, vinni. Egyszer kell jól elvégezni alomkiegyenlítéssel, csecsszámra, utána természetesen csoporton belül még el kell végezni a lemaradt malacok leszedését, de azoknak a kocáknak a malacait, amelyeket kiválasztunk dajkának, már mesterségesen fel lehet nevelni.

Két dolog, amire oda kell figyelni, első és legfontosabb a kocák kiválasztása, -ezek szoptatás alatti takarmányozása.

Másik fontos szempont a kutrica mérete. Hagyományos, kis méretű

SERTÉS TENYÉSZTÉS fiaztató kutricák alkalmatlanok 22 malac tartására, ilyen technológiákban célszerű két kutricát egybenyitni, mert különben megemelkedhet a nyomásból eredő elhullás.

A lovászpatonai kísérleti telepen kéthetes ciklussal működünk, átlag 20 fialással ciklusonként. A következő példán keresztül látható lesz, hogy itt mennyi etetőre van szükség.

20 db fialásból 320 db született (16db/koca) 20 koca működő csecsszáma 288 db (14,4 db/koca) Hiányzó csecsszám 32, tehát 2-3 db dajkára lenne szükség

ALFF-os technológia esetén: 16 koca alá 16x14,4 malac

=230 db malac

2 etetőre 44-44 db

= 88 db malac

Összesen

318 db

Ezekkel a mutatókkal a mi telepünkön 4 etetővel meg tudtuk oldani a dajkásítási problémáinkat csoporton belül.

A kocák, amelyek 22 malacot neveltek, semmivel sem lettek rosszabb kondíciójúak a választásra és ivarzási problémákat sem tapasztaltunk náluk. A malacok mérete is meglepően alakult, az átlag választási méret feletti tömeggel kerültek a battériára.

Érdemes váltani!?

Az intenzív hibridek elterjedése miatt manapság egyre több telep fejlesztése során merül fel a kérdés, hogy a hagyományos genetika szaporasága vajon elegendő-e a kívánt eredményességhez.

Zámbó Balázs - sertés szakasszisztens

A

z elmúlt évtizedben a nagyobb tenyésztő szervezetek fő fejlesztései a szaporasági és tömeggyarapodási mutatók javításának irányába történtek. A fialási eredmények négy-öt éve már 14-15 db malac/alom átlag fölé fejlődtek, de ma már nem ritka a 17-18 db alomátlag egyes telepek esetében.

Azt tudni kell, hogy azokban az országokban, ahol ezek a genetikai kísérletek folynak, a sertéstartás színvonala is a legmagasabb. Megfelelő minőségű fiaztató technológia, mind méretét és felszereltségét tekintve, áll a telepek rendelkezésére. Nagyon fontos a szakmai hozzáértés, – általában családi vállalkozásokban működik ez jól. Természetesen mindenki azt szeretné, hogy minél több malaca szülessen, – de a genetikai váltásnak vannak hátrányai is.

Magyarországon az első limitáló tényező a fiaztatói tartástechnológia, ami a legtöbb esetben meggátolja a

fajtaváltást. A nagyméretű kocáknak és nagy almaik számára megfelelő méretű kutrica, a váltva szoptatáshoz malac lerekesztő, és ideális klimatikus viszonyok szükségesek. A proliferatív állományok kiszolgáláshoz jó menedzsment és a megfelelően képzett fiaztatói munkaerő szükséges. Sajnos ennek a hiánya is sokszor gátat szab a magas szaporaságú genetikák bevezetésének. Amely telep, ezen feltételeket nem teremti meg, ott a genetikai váltás a fiaztatói elhullások növekedését eredményezheti, a választási alomnagyságot a régi genetikai teljesítmény nem képes meghaladni.

Nagyon fontos technológiai elem még a tejitatási lehetőség megteremtetése.

A plusz tejitatás elengedhetetlen ilyen alomnépesség mellett.

A telepeket a legtöbb esetben az időközben leromlott állategészségügyi státusz és a gazdaságosabb termelés motiválja az állománycserére. Sok esetben súlyos állategészségügyi prob-

lémát csak teljes állománycserével lehet megoldani. A pályázatból vagy önerőből történő felújítás gyorsabb megtérüléséhez is hozzájárul egy fajlagosan hatékonyabb genetikai konstrukció.

A genetika váltás során nem csak szimpla állatvásárlás történik, hanem egyben a cég fejlesztése is. Adott telepi körülményekhez az optimális genetikai konstrukció kiválasztásához nem elegendő csak a szaporasági és testtömeggyarapodási mutatókat megvizsgálni. A tenyésztő szervezetek a szelekció során manapság már ennél több tényezőre is figyelmet fordítanak.

A legtöbbjük nem az összes született malacra szelektál, hanem az élve született malacok számára, amivel céljuk a holt ellések számának csökkentése.

Az anyai vonalaknál szelekciós szempontok még a csecsszám, a tejtermelés és a takarmányfelvétel növelése, a malacnevelő képesség javítása, a nyári hőstressz és a technológiával

KONDA IPSOS

7

SERTÉS TENYÉSZTÉS szembeni tűrőképesség növelése. A genetikai fejlődést több tenyésztő cég az állomány vásárlása után is folyamatosan garantálja a nagyszülői süldők meghatározott párosítási terv alapján történő termékenyítésével.

Ahhoz, hogy egy nagy genetikai potenciálú állományhoz valaki hozzájusson, nem csak az állatokat kell megvásárolni. A modern genetikák után, ha nagyszülői állományt is tartunk fenn a telepen, akkor genetikai díjat, úgynevezett royalty-t is kell fizetni. Bevett szokás, hogy minden termékenyített kocasüldő, vagy a bent álló kocalétszám alapján kell ezt fizetni. F1-es állomány folyamatos vásárlása esetén csak a tenyészsüldő árát kell megfizetni. Általánosságban elmondható, hogy a nagyfehér tenyészsüldő ára duplája az F1-es kocasüldőnek.

A fialási átlag növekedésével a kocák fajlagos költsége is csökkenthető. Ha a telep már amúgy is csúcsra van járatva, és minden férőhely maximálisan ki van használva, akkor a kocalétszámot lehet csökkenteni. A fiaztató nem 100%-os hatékonysággal lesz ugyan kihasználva, de a megnövekedett malacszám miatt amúgy szükség lesz extra férőhelyre a mesterséges malacneveléshez. A lényeg, hogy az utónevelői és a hizlaldai férőhely maximálisan ki legyen használva, de kerülni kell a túltelepítést. A kocalétszám akkor tartható fenn, ha a battériás és hizlaldai férőhely nincs teljesen kihasználva, vagy van lehetőségünk újat építeni.

Állományváltás módjai A régi állomány folyamatos lecserélése: Ezt a módszert csak azokon a telepeken érdemes alkalmazni, ahol az állategészségügyi státusz megfelelő. Nincs a telepen a hatékonyságot nagy mértékben negatívan befolyásoló betegség, mint pl. az APP vagy a PRRS. • Átkeresztezés: Meglévő genetikai nagyszülői állo-

mánynak átkeresztezése a kiválasztott genetika GP kanspermájának beszerzésével. Ez éveken keresztül eltart, és nagy valószínűséggel a kitűzött célt sose éri el, vagy csak megközelíteni tudja. Azonban kétségkívül ez legolcsóbb módja a szaporasági mutatók javításának.

• Nagyszülő állomány anyai vonalának megvásárlása (NF vagy L): 2-3 év alatt kivitelezhető a teljes genetikai váltás, és garantált a genetikától elvárható mutatókat elérése. A telepi zártság megőrzése biztosított, nincs folyamatos veszélynek kitéve a telep. Sperma vásárlás-

8

KONDA IPSOS

sal folyamatosan biztosítható a genetikai előrehaladás.

Gyors, hatékony és biztonságos.

• Adott genetika F1 tenyészkocasüldő állományának folyamatos vásárlása. Azonnali előrehaladást biztosít.

A folyamatos behozatal miatt állandó az állategészségügyi kockázat, mivel a legtöbb esetben egy jobb egészségügyi státuszú telepről érkeznek az állatok egy rosszabb státuszú telepre. Karanténozás szükséges, ami miatt plusz épületre is szükség van. Folyamatos vérvizsgálatok megnövelik a telepi munkát. Az apai oldal mellett anyai oldalon is folyamatosan biztosított a genetikai előrehaladás, kiemelkedő eredményeket lehet elérni, de újra kiemelném, hogy állandó a kockázat.

• Teljes állománycsere: A genetika leváltása lehetőséget add arra, hogy valamilyen fertőzési láncot megszakítson a telep (APP, PRRS, dizentéria).

Nagyszülői (GP) és F1-es vonalak vásárlása egyszerre.

A későbbiekben ezáltal biztosítani lehet a telepi zártságot, mivel egyszer kerül be állat a telepre. Hátránya, hogy a letelepítés és az újbóli 100%-os termelés között nincs bevétel, finanszírozni kell. Egyedi esetek során lehetőség adódhat a kieső árbevétel kompenzálására bérhizlalással, de ennek is van állategészségügyi kockázata.

• F1-es tenyészsüldők vásárlása. A telepen így nem kell nagyszülői állományt fenntartani, és az utánpótlást állandó tenyészsüldő-vásárlással lehet biztosítani. További lehetőség a behozott F1-es állományból criss-cross keresztezéssel kocasüldők előállítása. Ez a megoldás, sajnos csak rövid ideig alkalmazható hatékonyan, hiszen ez a módszer folyamatosan évente körülbelül 0,5 db malaccal tudja rontani a született malacszámot az eredetileg megvásárolt állomány teljesítményéhez képest.

Saját telepeink 2 évvel ezelőtt mind a két telepünkön elkezdődött a genetikai váltás más-más hibrid konstrukcióra. A telepek egészségügyi állapota lehetővé tette, hogy az állománycsere folyamatos termelés mellett mehessen végbe. Csak a nagyszülői anyai állományt vásároltuk meg. A tenyész kocasüldő utánpótlást ezen törzsállomány utódai biztosítják, a régi genetikát pedig nagyobb arányban selejtezzük, amíg a teljes váltás megtörténik.

Somogytarnóca : A 2400 kocás telep elsődle-

ges célja az volt, hogy a telep élve született malac számát 1 db malac/alom számmal növelni tudják. 2016 februárjában 200 db nagyfehér tenyészsüldőket vásároltak. A hatékonyabb működés jegyében, a meglévő hagyományos genetikájú nagyfehér kocákat is átkereszteztük az új genetika lapály vonalával. A telepen az elmúlt két év élve született malacszám változásával szeretném demonstrálni az előrehaladást.

MALAC takarmányozás Somogytarnóca Élve született malac átlag (db malac/alom) (2 év) Genotípus Hagyományos NF x Paritás Hagyományos F1 „B” Hibrid F1 „B”Hibrid L fialás (db) (db/alom) fialás (db) (db/alom) fialás (db) (db/alom) 1.

391 11,64 1 543 12,63 787 12,95 2.

621 13,01 1 227 13,18 454 14,08 3.

595 12,41 970 14,05 212 15,33 4.

553 12,36 635 14,92 112 15,70 5.

585 12,16 173 14,05 Átlag 12,32 13,77 14,92

Lovászpatona: Teszt telepünk 2015-ben jelentős technológia felújításon esett át, így minden lehetőség adott volt ahhoz, hogy egy új szuperszapora genetikára váltsunk.

A 200 kocás telepen, 2016 nyarán kezdődött a korábban megvásárolt 20 db Yorkshire tenyészsüldő termékenyítése, és F1-es kocasüldő utánpótlás folyamatos előállítása. Az alomnagyság drasztikus emelkedése lehetővé tette azt, hogy a kocalétszámot csökkentsünk, így jelenleg 160 db koca biztosítja a korábbi malac létszámot. Mára az anyai állomány 90%-át az új genetika alkotja.

Paritás 1.

2.

3.

4.

5. Átlag

Lovászpatona Élve született malac átlag (db malac/alom) (2 év) Genotípus Hagyományos F1 „A” Hibrid F1 fialás (db) (db/alom) fialás (db) (db/alom) 128 10,34 96 14,32 136 10,69 51 16,88 123 11,74 97 11,55 76 11,37 11,14 15,47

Javaslom, hogy aki genetikai váltásban gondolkozik, a fenti szempontok figyelembevételével hozza meg felelős döntését. A kiválasztott genetika több éven keresztül határozza meg a termelés színvonalát. Ha a versenyt fel szeretnénk venni az Európai Unió sertés telepeivel, akkor a pénzügyi és a technológiai lehetőséghez képest kell a legtöbbet kihozni a termelésből. Versenyképességünket a leggyorsabb (néha a legdrágább) genetikai fejlődést adó megoldásokkal tudjuk fenntartani, de közben mérlegelnünk kell a sertéstelepünk állategészségügyi veszélyeztetettségét is.

Malacok teljesítményének javulása Fecinor® (Enterococcus Faecium Cect 4515) alkalmazásával cink-oxid mentes takarmányban Alvaro Ortiz – Dr. Mario Müller – Barna Andrea - Evonik Nutrition & Care GmbH Alpár Botond – Horváth Rita - Agrofeed Kft.

G

azdasági szempontból világszerte kiemelt jelentőségű betegség a sertéstermelésben a malacok választást követő hasmenése (Post-weaning diarrhea=PWD). Ez a választástól számított első 2 hétben jelentkezik, hirtelen elhullással vagy hasmenéssel jár, valamint kiszáradás és növekedés lemaradás tapasztalható az állományban (Rhouma és mtsai, 2017).

A betegségre (PWD) hajlamosító egyik tényező a takarmány magas fehérjetartalma. A patogének nitrogént használnak fel miközben toxikus anyagokat (ammóniát, fenolokat, aminokat) termelnek, amelyek irritálják a bél-nyálkahártyát.

A választást követő időszak során a bél morfológiája is jelentős változáson megy keresztül. A Lactobacilli-szám csökken, míg ezzel egy időben az E.coli baktériumok

száma növekszik, a bélben emésztetlenül felhalmozódott fermentálható szubsztrátok jelenléte miatt. E jelenség a bél homeosztázisban bontja meg jelentősen az egyensúlyt, ami emésztési és táplálóanyag felszívódási problémákhoz vezet, rendszerint választást követő hasmenést okozva.

A cink-oxidot a PWD visszaszorítására is használták, mivel képes növelni a malacok teljesítményét és a „szétnövés” előfordulását (Poulsen és mtsai, 1995). A jelenlegi szabályozás értelmében azonban a cink-oxid alkalmazása gazdasági haszonállatok takarmányában nem kívánatos a környezeti aggályok miatt, továbbá a közelmúltban végzett vizsgálatok összefüggést mutatnak a rezisztens baktériumok bél mikrobiotában megnövekedett száma és a takarmány cinkkiegészítése között (Yazdankhah és mtsai, 2014).

KONDA IPSOS

9

MALAC takarmányozás Az Enterococcus faecium (E. faecium) egy jól ismert tejsavtermelő baktérium, ami tipikusan jelen van az állati bélben. A kolonizáció gyors üteme és a környezeti hatások iránti fogékonysága lehetővé teszik, hogy az E. faecium sikeresen vegye fel a versenyt az Enterobaktériumokkal a bélben lévő helyért és tápanyagokért. Gyorsan védőbevonatot képeznek, amivel megakadályozzák a nem kívánatos baktériumok gyors ütemű szaporodását.

Ezen felül ez a probiotikum jelentős L-tejsav termelőképességgel bír. Az E. faecium a tápközegben lévő cukrok több-, mint felét képes savakká átalakítani.

Ez a savtermelés a fiatal állatok emésztőrendszerének helyi pH-csökkenését okozza, támogatva ezzel a pepszinogén pepszinné alakulását és növelve az endogén proteolitikus kapacitás növekedését.

Az E. faecium úgy tűnik, hogy hatással van a tápanyagok aktív transzportjára is, különösen akkor, ha ezt a folyamatot kórokozó fertőzés gyengíti. Szalmonellával fertőzött és E. faeciummal kezelt állatok vékonybelének éhbéli szakaszán megnövekedett glükóz és foszfor-felvételt mutattak ki Walsh és mtsai. (2014).

4

3

A takarmány tejsavtermelő baktériummal történő kiegészítése könnyebbé teszi a malacok számára az új körülményekhez való alkalmazkodást. Az egészségesebb bél megfelelő mikroflórával és aktív fehérjebontó képességgel megkönnyíti a tejtáplálásról szilárd takarmányra való átállást.

A probiotikumnak arra a képességére alapozva, hogy javítja a bél mikrobiális egyensúlyát feltételezhető, hogy az Enterococcus faecium takarmánykiegészítőként javíthatja a ZnO-mentes takarmányt fogyasztó malacok teljesítményét.

10

KONDA IPSOS

Jelen kísérletet azzal a céllal végeztük el, hogy meghatározzuk a Fecinor® hatékonyságát a ZnO-mentes takarmányokban európai körülmények között.

KÍSÉRLET LEÍRÁSA Kísérletünkre a Vivafarm Kft. lovászpatonai sertés telepén került sor. Vizsgálatainkat 320 db malaccal ((NF X L) F1x Duroc), vegyes ivarban, két egymást követő választási csoportban (4 ismétlés/kezelés/választási csoport) végeztük el.

Az állatokat méretük szerint falkásítottuk és 20 malacot helyeztünk egy kutricába. Két csoportot (kontroll, Fecinor®) különítettünk el, azonos induló átlagsúllyal (5,8 kg/ malac ±1 kg).

A vizsgálatok során alkalmazott kontroll takarmány 2400 mg cink-oxidot 5 tartalmazott, míg a kísérleti kezelésben a cink-oxidot Fecinorral® (Enterococcus 1 faecium CECT 4515) helyettesítettük 1 kg/t adagolásban. A prestarter takarmányt (amit a malacok 19-40 életnapos kor között fogyasztottak), a Carra Mangimi 2 (Olaszország) gyártotta, míg a starter takarmány (40-73 életnapos kor között) az Agrofeed Kft. szalkszentmártoni üzemében készült.

A malacokat dercés táppal ad libitum takarmányoztuk mindkét fázisban. A takarmányfelvételt és a súlyt minden etetési fázis végén mértük. Az elhullásokat és a malacok egészségi állapotát naponta ellenőriztük. A vizsgálatok során mért adatok statisztikai elemzését az R szoftvercsomag, t-teszt próbával végeztük el.

EREDMÉNYEK A kísérletben alkalmazott takarmányok táplálóanyag tartalmának számított és mért értékeit az 1. számú táblázat ismerteti. A mért értékek jó egyezést mutattak a számított értékekkel.

MALAC takarmányozás 1. sz. táblázat. Kísérletben alkalmazott takarmányok számított1 és mért2 táplálóanyag tartalma Fázisok

Prestarter 19-40 életnap Kezelés Kontroll Fecinor® M2 SZ1 M2 Táplálóanyag Me.3 SZ1 Szárazanyag % 90,20 90,70 90,20 91,10 ME MJ/kg 14,30 - 14,30 Nyersfehérje % 18,80 18,80 18,80 18,90 Nyersrost % 2,80 2,80 2,80 2,90 Nyerszsír % 6,00 6,00 6,00 5,80 Lizin % 1,45 1,63 1,45 1,48 Metionin % 0,54 0,51 0,54 0,51 Metionin+ % 0,85 0,81 0,85 0,82 Cisztein Treonin % 0,93 0,91 0,93 0,93 Valin % 0,91 0,88 0,91 0,90

Starter 40-73 életnap Kontroll Fecinor® SZ1 M2 SZ1 M2 88,30 88,70 88,50 88,70 13,50 - 13,50 17,00 17,10 17,10 17,00 3,86 3,70 3,86 3,30 4,71 4,40 4,71 4,50 1,26 1,33 1,26 1,35 0,45 0,44 0,45 0,47 0,76

0,73

0,76

0,75

0,84 0,83

0,84 0,81

0,84 0,83

0,81 0,81

SZ:számított adatok;2M:mért adatok;3Me: mértékegység

1

A malacok termelési paramétereit a 2. számú táblázatban foglaltuk össze. A prestarter fázisban nem tapasztaltunk szignifikáns különbséget a két csoport termelési mutatóinak eredményében, habár a cink-oxid Fecinorral® való helyettesítésével a teljesítményben számszerű javulás látható. A malacok starter takarmányozási fázisának végén a Fecinor® kísérleti kezelés szignifikáns mértékben (p<0,001) növelte az átlagsúlyt (+ 4,7 kg/malac) és a napi súlygyarapodást (+ 86 g/malac), valamint csökkentette (P<0,005) a fajlagos takarmányértékesítést (0,23 kg/kg) a cink-oxidot fogyasztó csoporthoz képest. Az állatok egészségügyi állapota tekintetében, a cink-oxid Fecinorral® való helyettesítése nem okozott nagyobb elhullást (a kontroll csoportban 4 db elhullás, míg a kísérletiben 1 db) vagy hasmenést. Összefoglalva elmondható, hogy a Fecinor® kezelés kedvezőbb átlagsúlyt, napi súlygyarapodást, takarmányfelvételt és fajlagos takarmányértékesítést eredményezett, mint a medikális dózisban használt cink-oxidot tartalmazó kontroll takarmány.

2. sz. táblázat. Termelési eredmények Kezelés Paraméterek Me.3 Kezdő súly kg Prestarter fázis (19-40 életnap) Súlygyarapodás g/nap Takarmányfelvétel g/nap Fajlagos takarmányér- kg/kg tékesítés Átlagsúly kg/malac Starter fázis (40-73 életnap) Súlygyarapodás g/nap Takarmányfelvétel g/nap Fajlagos takarmányér- kg/kg tékesítés Átfogó eredmények Zárósúly kg Súlygyarapodás g/nap Takarmányfelvétel g/nap Fajlagos takarmányér- kg/kg tékesítés

Kontroll Fecinor®

SEM1

P2

5,84

5,88

0,21

0,9164

177,00 254,00

191,00 260,00

8,13 12,40

0,2470 0,7216

1,44

1,36

0,04

0,1982

9,55

9,88

0,29

0,4510

417,00a 883,00

550,00b 1000,00

27,20 42,70

<0,0001 0,0574

2,11b

1,82a

0,06

0,0001

23,30a 324,00a 639,00

28,00b 410,00b 713,00

1,04 18,50 29,70

0,0002 0,0001 0,0889

1,97b

1,74a

0,05

0,0005

SEM: standard error of the mean, középértékek közepes hibája; 2 P: szignifikancia-szint; 3Me.: mértékegység

1

Gazdasági szempontból értékelve a cink-oxid helyettesítésére alkalmazott Fecinor® malaconként 2,42 euróval bizonyult kedvezőbbnek a kontrollhoz viszonyítva a vizsgálatelvégzése idején (3. táblázat).

3. sz. táblázat. Az eredmények ökonómiai elemzése Takarmány ár (euro/kg) Prestarter Starter Teljes takarmányfelvétel (kg) Teljes takarmányköltség (euro) Súlygyarapodás (kg) Takarmányköltség/kg súlygyarapodás (euro/kg) Takarmány költség/malac (euro) Különbség (euro/malac)

Kontroll

Fecinor®

0,75 0,36 5,379 2,270 2,739 0,83 18,23

0,75 0,36 6,123 2,542 3,537 0,72 15,81 -2,42

KÖVETKEZTETÉSEK A Fecinor® kiegészítéssel takarmányozott malacok nagyobb letelepítési súlyt, jobb súlygyarapodást és kedvezőbb fajlagos takarmányértékesítést értek el a cink-oxidot fogyasztó állatoknál. Emellett a megfigyelt egészségi állapot, azaz az elhullás, illetve a hasmenés megjelenésének tekintetében nem tapasztaltunk különbséget a kísérleti kezelés és kontroll csoportok között.

A jelen tanulmány eredményeit alapul véve, összefoglalóan megállapítható, hogy a Fecinor® alkalmazásával a cink-oxid helyettesíthető a malacok takarmányában.

Felhasznált irodalom • Mohamed Rhouma, John Morris Fairbrother, Francis Beadry, Ann Letellier. Post weaning diarrhea in pigs: risk factors and non-colistin-based control strategies.

Acta Vet Scand (2017) 59:31 • Hanne Damgaard Poulsen. Zinc Oxide for Weanling Piglets. Acta Agr Scand (2014) 45:3 • Siamak Yazdankhah, Knut Rudi, Aksel Bernhoft.

Zinc and copper in animal feed-development of resistance and co-resistance to antimicrobial agents in bacteria of animal origin. Microbial Ecology in Health & Disease (2014) 25:25862 • M. C. Walsh, M. H. Rostagno, G. E. Gardiner A. L.Sutton B. T. Richert J. S. Radcliffe. Controlling Salmonella infection in weanling pigs through water delivery of direct fed microbials or organic acids. J Anim Sci (2012) 90:2599-2608 • J. M. Wells, O. Rossi, M. Meijerink, P. Baarlena.

Epithelial crosstalk at the microbiota mucosal interface. PNAS (2011) 108:4607-4614

KONDA IPSOS

11

HÍZÓ takarmányozás

Hízósertések eltérő ivar szerinti takarmányozása A hízósertések takarmányozási csoportjainak kialakításakor célszerű a sertések méretbeli különbségén túl az ivar szerinti elkülönítését is megfontolni, amennyiben a sertéstelep férőhely adottsága mindezt lehetővé teszi.

Horváth Rita – sertés kísérleti referens

A

hizlalás gazdaságosságát elősegíti, ha figyelembe vesszük az emsék és ártányok takarmányfelvételére és emésztésére kiható fiziológiai különbségeket és szükségletüknek megfelelő táplálóanyag tartalmú formulákat alkalmazunk. A szükségleti értékek folyamatos pontosítására azért van elsősorban szükség, mert olyan mértékű a genetikai előrehaladás, ami az állatok táplálóanyag szükségletének változását is magával hozta.

Amennyiben a takarmányösszetételünk az intenzív sertések szükségleteihez nem alkalmazkodik megfelelőképpen, valamint férőhely híján vegyes ivarban takarmányozunk, akkor a fehérje beépülés nagy valószínűséggel elmarad a maximálistól, a zsírbeépülés viszont nagyobb lesz, mint ami elvárható lenne az adott genotípustól. Ez az állatok növekedési ütemét és a húsminőséget egyaránt negatívan befolyásolja (Halas és Tóth, 2017).

Az1. és 2. sz táblázatban az emsék és ártányok zsír- és fehérjebeépülésének változása figyelhető meg élősúlyuk alapján.

Az ivar a testzsír mennyiségét jelentősen befolyásolja, az ártányok a legzsírosabbak, a kanok teste tartalmazza a legkevesebb zsírt. A zsír testben való megoszlását tekintve a szalonnában mérhető zsír a testzsír 67,0-67,8%-át képviseli függetlenül az ivartól. A nőivarú állatok húsában lévő izomrostok közötti zsír mennyisége kisebb, míg a vese körüli zsír mennyisége nagyobb, mint a kanok és ártányok esetében (Halas és Babinszky, 2006).

Akkor járunk el helyesen, ha először meghatározzuk az adott genotípusú sertés korának és ivarának megfelelő takarmány energiatartalmát (NE) és az aminosavak standarizált ileálisan emészthető lizinhez (SID Lys) viszonyított mennyiségét. Az egyes új hibridek esetében nem csak a takarmányértékesítés javul, de jelentősen megnő az izom aránya is a testben, ami a nagyobb mértékű fehérjebeépítés következménye (Halas, 2017).Az így összeállított keveréktakarmánnyal megfelelő minőségű sertéshús állítható elő rentábilisan (Babinszky, 2014).

12

KONDA IPSOS

Emsék takarmányfelvételének intenzitása, valamint zsír- és fehérje beépülésének változása 25-150 kg élősúly között (1. sz. táblázat) E MS E Testtömeg (kg) 25 Átlagos napi takarmányfelvétel 1,20 (kg/nap) Fehérje beépülés 117,00 (g/nap) Zsír beépülés (g/nap) 95,00 Zsír/fehérje 0,80 Fajlagos takarmány- 1,84 értékesítés (kg/kg)

50

75

100

125

150

2,00

2,6

2,9

3,0

3,4

151,00

157,00

155,00

140,00

120,00

220,00 1,50

285,00 1,80

327,00 2,10

346,00 2,50

410,00 3,40

2,14

2,43

2,65

2,88

3,40

Forrás: Schothorst Feed Research kutatásai nyomán (2017), Lankó (2018)

Ártányok takarmányfelvételének intenzitása, valamint zsír- és fehérje beépülésének változása 25-150 kg élősúly között* (2. sz. táblázat.)

Testtömeg (kg) 25 Átlagos napi takarmányfelvétel 1,30 (kg/nap) Fehérje beépülés 122,00 (g/nap) Zsír beépülés (g/nap) 122,00 Zsír/fehérje 1,00 Fajlagos takarmány- 1,88 értékesítés (kg/kg)

ÁRTÁNY 50 75

100

125

150

2,20

2,90

3,00

3,20

3,80

147,00

150,00

135,00

120,00

100,00

251,00 1,70

360,00 2,40

380,00 2,80

392,00 3,30

508,00 5,10

2,28

2,63

2,93

3,23

3,78

Forrás: Schothorst Feed Research kutatásai nyomán (2017), Lankó (2018)

A KÍSÉRLET BEMUTATÁSA Az ivar szerinti takarmányozás fiziológiai különbségeinek megfigyelésére, valamint a megvalósított formulázási elvek hatékonyságának vizsgálatára végeztünk egy kísérletet lovászpatonai telepünkön, amelynek során összehasonlítottuk a vegyesen, illetve ivarnak megfelelően takarmányozott hízó sertések termelési eredményeit, valamint húsuk vágóhídi minősítését.

A kísérlet beállításakor 72 db 76 életnapos (NF*L) F1*DanAvl Duroc süldőt ivaruknak megfelelően csoportosítottuk, az emséket és ártányokat külön kutricákba helyeztük, illetve kialakítottunk két vegyes ivarú (azonos emse: ártány) csoportot is. Kutricánként 18db süldő került 4 db

HÍZÓ takarmányozás Osbourne’s FIRE® típusú (gyártó: Osbourne Indutries Inc. KS 67473, USA) automatikus, önetetővel felszerelt kutricába, ahol az állatok számára a takarmány és ivóvíz ad libitumállt rendelkezésre. Az Osbourne’s FIRE készülék folyamatosan rögíztette a sertések súlyát és takarmányfelvételét a kísérlet során, ami 76 takarmányozási napot ölelt fel. A sertések hizlalásakor az alábbi 2 takarmányozási fázist különítettünk el: malac nevelő (76-90 életnap, 35-50 kg élősúly), süldő (90-116 életnap, 50-75 kg élősúly), hízó (116-152 életnap, 75-120 kg).

A sertések azonos összetételű és tápanyagtartalmú takarmányt fogyasztottak a kísérlet során.

EREDMÉNYEK Az eltérő ivarú egyedek átlagos testsúlya induláskor 35,29-37,26 kg-ot nyomott, majd az etetési teszt zárásakor 113,71 kg-121,17 kg között alakult. A kísérlet során a legkedvezőbb termelési mutatókat (záró súly-, átlagos napi súlygyarapodás és fajlagos takarmányértékesítés) az ártányoknál mértük, amelyektől a vegyes ivarban takarmányozott egyedek teljesítménye kismértékben maradt el. A legkedvezőtlenebb képet a vizsgált termelési mutatók tekintetében az emsék csoportjában tapasztaltunk az ártányokkal és vegyes ivarban tartott sertésekkel összehasonlítva.

A felvett takarmány mennyiségét és annak árát (kg/ Ft) figyelembe véve az 1 kg súlygyarapodás költségének sorrendje tendenciózusan megegyezik a 3. sz. táblázatban felsorolt paraméterek nagyságrendjével a csoportok között.

Az ártányok 1 kg súlygyarapodásának költsége 194, 18 Ft, a vegyesen takarmányozott hízóké 194,86 Ft, míg az emséké 199,83 Ft-ot tett ki.

Az eltérő ivarú hízó sertések termelési eredményei (3. sz. táblázat.)

Termelési paraméterek Átlagos testsúly induláskor (kg)

Ártány

Emse

Vegyes

35,29

37,26

37,04

Átlagos testsúly záráskor(kg)

121,17

113,71

121,15

Átlagos napi súlygyarapodás (g/nap)

1129,97

1005,99

1103,11

Fajlagos takarmányértékesítés (kg/kg)

2,47

2,54

2,48

1 kg súlygyarapodás költsége (kg/Ft)

194,18

199,83

194,86

A kísérletben vizsgált különböző ivarú sertések vágóhídi minősítésének ismérveit összehasonlítva azt tapasztaltuk (4. sz. táblázat), hogy a vegyes ivarú egyedek hasított súlya (94,43 kg) volt a legnagyobb, míg az emséké (93,23 kg) a legkisebb. Ezzel szemben a legjobb minősítést színhús kihozatalban az emsék csoportja (59,49) % érte el, a leggyengébbet az ártányoké (58,12). A SEUROP minősítési rendszer alapján mindhárom csoportot az E minősítést kapott.

Vágóhídi minősítés átlagos eredményei (4 sz. táblázat)

Ártány Emse Vegyes

Hasított súly (kg) 94,29 93,23 94,43

Színhús (%) 58,12 59,49 58,33

ÖSSZEFOGLALÁS A kísérleti eredményeket összevetve azt tapasztaltuk, hogy az ivarok szerint csoportosított hízó sertések közül az ártányoknak volt a legkedvezőbb termelési eredményei, melyektől a vegyes ivarú egyedek elhanyagolható mértékben maradtak le. Az emsék termelésének gazdaságossága elmaradt a másik két csoportétól, ellenben a vágóhídi minősítés során a legkedvezőbb színhús-kihozatalt itt tapasztaltuk.

KÖVETKEZTETÉSEK A kísérletben alkalmazott egységes formulák, illetve az ad libitum takarmányozás nem biztosítottak egyforma hatékonyságú fehérje- illetve zsírbeépülést az eltérő ivarú egyedek esetében. Míg az ártányok a hizlalás végén nagyobb átlagsúlyt produkáltak, a húsminősítés alapján színhúskihozataluk elmaradt az emsékétől, vagyis a hizlalás második felében a zsírbeépülés dominált, ami gyengébb húsminősítést eredményezett. Másrészről az emsék színhús kihozatala ugyan kedvezőnek bizonyult, termelésük eredményessége elmaradt az ártányokétól.

Az eredmények alátámasztják, hogy a hizlalás során alkalmazott takarmányok táplálóanyag tartalma az eltérő ivarok szükségleteit eltérő időszakban és nem egyformán elégítik ki. Amennyiben külön ivarban tartjuk állományunkat és azok hizlalási görbéjét nyomon követjük, gazdaságosabb termelést és kedvezőbb minőségű húskihozatalt érhetünk el.

Felhasznált irodalom • Babinszky L.: Az ideális fehérje elv alkalmazása a hízósertés takarmányreceptúra összeállításakor.

Agronapló (2014)5:109-110 pp.

• Halas V.: Precíziós állattartás és takarmányozás. Állattenyésztés és Takarmányozás (2017) 66:1, 24-43 pp.

• Halas V. – Babinszky L.: A takarmányozás energiaforrásának hatása a sertéstest zsíreloszlására. Agrárágazat (2006) • Halas V. – Tóth T.: A haszonállatok precíziós takarmányozásának jelentősége.

Agronapló (2017) 5:109-110 pp.

• Lankó F.: Mennyi az annyi? Fázisos hízótakarmányozás. Konda Ipsos (2018) 2:13-15 pp.

• Schothorst Feed Research.

(2017)

Osztály (SEUROP) E E E

KONDA IPSOS

13

HÍZÓ takarmányozás

Szója helyett napraforgót és repcét a hízók takarmányaiba…

E

lső hallásra lehet, hogy kicsit megmosolyogtató a cím, de az Agrofeed Kft. saját kísérleti telepén elvégzett tesztek alapján, mégsem tűnik ez a megállapítás teljesen futurisztikusnak. Az import extrahált szójadara elhagyásával pedig már a GMO-mentesség is elérhető közelségbe kerül.

A GMO-mentes szója 30 százalékkal magasabb áron adható el a világpiacon, mint a Dél-Amerikából behozott GMO-szója, melytől Európa mezőgazdasága – azon belül is elsősorban az állattenyésztés – egyébiránt nagymértékben függ. Ezt az alárendeltséget igyekszik megszüntetni a 2017-ben elindított nemzeti fehérjetakarmány stratégia, melynek célja, hogy teljes egészében kiváltható legyen az importból származó génmódosított szója a hazai takarmányokból.

2015-ben Magyarország meghirdette a „Szövetség a GMO-mentes Európáért” kezdeményezést. Az összefogás fontos mérföldköve a 2017 júliusában aláírt Európai szója nyilatkozat, amelyhez a kezdeményező Magyarország mellett akkor 13 uniós tagállam csatlakozott, így Ausztria, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Luxemburg, Olaszország, Németország, Románia, Szlovákia és Szlovénia. Azóta 23-ra nőtt azon uniós tagállamok száma, melyek elkö-

14

KONDA IPSOS

TA

ENT E

S

Y

Lankó Ferenc – sertés takarmányozási szaktanácsadó

OM

N

GM

…vagyis megoldható-e a GMOmentes hízó takarmányozás?

KARMÁ

telezték magukat a GMO-mentes szója termesztése mellett, legutóbb Koszovó, Macedónia, Moldova és Montenegró csatlakozott a nyilatkozathoz.

A GMO – mentesség elérésére tett lépésekben élén jár a tagállamok közül Horvátország. Már hosszú évek óta próbálják az import fehérje függőséget teljesen megszüntetni és inkább hazai termesztésű és feldolgozású termékkel kiváltani. A kutatómunkában kiemelkedik a Petrijanecben található Fanon doo. nevű cég. A Horvátországban termesztett szójabab, olajrepce és napraforgó a cég speciális üzemében kerülnek feldolgozásra. Itt egy úgynevezett LTCL (Long Term Conditioning and Liquification) takarmányfeldolgozó technológiai vonal segítségével készülnek el a termékek. Ez a technológia magában foglalja a célzott, hosszú idejű gőzzel végzett kondicionálást és az alapanyagok magas nyomáson alkalmazott hidrotermikus kezelését is. Az eljárás során a tripszininhibitor megsemmisítése mellet az egyéb antinutrítiv faktorok mennyisége is drasztikusan csökken. A hidrotermikus kezelés javítja az egyes táplálóanyagok (pl. keményítő, rostok) emészthetőségét is. Tehát ebből az üzemből kikerülő termékeknek az emészthetőségi paramétereik lényegesen jobbak, mint a kezeletleneknek. Ezért is fontos részét képezik már jó ideje a kérődző és baromfi takarmányoknak. Alkalmazásuk a sertések takarmányozásában még nem rendelkezik hosszú múlttal,

de már számos tesztet futtattak le, amelyek igen figyelemre méltó eredményekkel zárultak.

A teszt etetések során találták meg azt az arányt a repcepogácsa és a napraforgódara között, aminek segítségével az extrahált szójadara teljes elhagyásával is a termelési eredmények nem fognak romlani. Ráadásul az alapanyagok a szójához képest jelentősen magasabb nyersrost tartalmának köszönhetően, az állatok emésztőrendszerére is pozitív hatást gyakorol.

Ezen keresztül javul a bélegészségügy, mivel az emésztőrendszer a legnagyobb immunszerv. A takarmányok rost tartalma és a rost frakciók aránya a korszerű sertés takarmányozás egyik leginkább kutatott területe, ennek eredményeképpen már 2013-ban egyes német szövetségi tartományokban külön rendelet hoztak, amely szerint a sertés takarmányoknak minimum 5%-os nyersrost szinttel kell rendelkezniük. Ezt a magasabb rost tartalmú takarmányozást az állatok egészségesebb bélrendszerének kialakításával és megóvásával indokolták.

Persze nem mindegy, hogy milyen és mennyi is az a nyersrost, hiszen szinte mindenki hallotta már a rostok negatív hatását (dinámiás hatás) is az állatok hízékonysági mutatóira. Ennek értelmében az egyes tápanyagok emésztése energiaigényes folyamat. A rostok emésztése jár a legnagyobb energiaigénnyel, tehát ez az energiamennyiség nem tud a növe-

HÍZÓ takarmányozás kedésre (hústermelés) fordítódni. Ráadásul a többlet rost, gyorsíthatja a bélperisztaltikát (inert rostok) ezzel pedig az endogén veszteséget is növelheti. Ez azt jelenti, hogy csökken a felszívódásra fordított idő, ezzel pedig azoknak az enzimeknek is a felszívódása, amik a tápanyagok emésztése során kilépnek az emésztő traktusba. Persze a negatív hatásokat kompenzálhatja a vastagbélben folyó fermentáció, (fermentálható rostok) ami során keletkező illó zsírsavak többlet energiát képesek szolgáltatni az állati szervezetnek.

Rost és rost között tehát, nem kis különbségek lehetnek a mennyiségi értékeken túl is.

A Fanon cég terméke a gyártástechnológiának köszönhetően képes a rostok pozitív hatásait ötvözni és nem elhanyagolható mennyiségben tartalmaz fehérjét is (34,3%).

ProFiFerm

A termék neve

A főbb beltartalmi paramétereket az 1. táblázat mutatja meg.

1. táblázat Szárazanyag ME sertés Nyers fehérje Lizin Metionin Metionin+cistin Treonin Triptopan Valin Arginin Nyers rost

g/kg MJ/kg g/kg g/kg g/kg g/kg g/kg g/kg g/kg g/kg g/kg

900 12,15 342,5 15,41 7,19 14,27 13,7 4,43 17,22 24,07 184

Szárazanyag NDF ADF Cukor Nyers zsír C 18:2 C 18:3 Hamu Kalcium Foszfor Natrium

g/kg g/kg g/kg g/kg g/kg g/kg g/kg g/kg g/kg g/kg g/kg

900 307 215 84,5 51 9,6 2,55 63 5,7 10,5 0,4

Profiferm

Süldő fázis -- 100 kg takarmány/állat -- 49-79 kg élősúly határok között Hízó fázis -- 110 kg takarmány/állat -- 79-118 kg élősúly határok mellet -- A kísérleti (Profiferm) és kontroll (extrahált szója) takarmányok főbb beltartalmi paramétereit a 2. táblázat tartalmazza.

2. táblázat Beltartalmi Me. Malac Süldő Hízó Malac paraméter

Kísérleti Nyersfehérje g 161,682 153,631 145,386 169,622 Nyerszsír g 49,105 40,871 32,925 45,825 Nyersrost g 49,76 48,72 48,632 39,72 Lizin g 10,571 9,897 9,053 11,162 sidLYSser g 9,264 8,609 7,821 9,897 MJ/ NE_sertés kg 10,135 9,967 9,866 10,134 SIDLys/ g 0,914 0,864 0,793 0,977 NE_sertés

Süldő

Hízó

Kontroll 160,517 42,396 39,461 10,154 8,915

146,555 36,915 42,62 9,23 8,017

10,123

10,03

0,881

0,799

A kontroll takarmányokban extrahált szójadara (9%, 6%, 2%), full fat szója (5%, 4,5%, 0%) mellet extrahált repcedarát és malátacsírát is használtunk. A kísérleti takarmányokból mindkét szójaféleség kikerült és a Profiferm (19%, 8%, 5,5%) lépett a helyükre a repce és maláta mennyisége változatlan maradt. A táblázatban szereplő értékek közül kiugrik a jelentős rostkülönbség. Közelítettük az 5% -os értékhez. Természetesen az energiaszintek, főleg a süldő és hízó tápok esetében csökkentek, de az emészthető lizin (Sid) – Nettó energia (NE) arányokat ettől függetlenül a lehetőségkehez mérten próbáltuk hasonló szinten tartani.

Eredmények

Hízó

kg/nap

Süldő

Malac nevelő fázis -- 40 kg takarmány/állat -- 32- 49 kg élősúly határok között

1. grafikon Takarmány felvétel

kg/nap

Malac

A Profiferm sokoldalúsága és a cikk elején vázolt GMO-mentesség irányvonala is arra sarkalt minket, hogy takarmányozási kísérleteket folytassunk a termékkel. A Profiferm kipróbálására az Agrofeed Kft. Lovászpatonai telepén került sor, ahol DanAvl Duroc végtermék állomány található. Három fázisú granulált takarmányozási programot alkalmaztunk mind a kísérlet mind pedig a kontroll csoportokban.

A takarmányfelvétel (1. grafikon) kedvezően alakult.

A Profifermnek semmilyen negatív hatása nem volt az étvágyra. Sőt az első fázisban (malac) még a szójás táppal elérhető értéket is képes volt meghaladni. A másik két fázisban minimálisan, de alulmaradt az kontrollhoz képest.

A teljes hizlalásra vonatkoztatva viszont nincs 1% különbség a takarmányfelvételben.

kg/nap

2,69 2,74 2,32 2,33 2,14 2,04 0

0,5

1

Kísérleti

1,5

2

2,5

3

Kontroll

KONDA IPSOS

15

HÍZÓ takarmányozás Az átlagos napi súlygyarapodás (2. grafikon) változása mögött is hasonló logikát lehet sejteni. Az első fázisban, ahol közel 20% volt a Profiferm részaránya, ott még a szójás tápot is képes volt legyőzni. A másik két fázisban viszont elmaradt, de nem drasztikus mértékben. Az is igaz, hogy itt már a kontroll és kísérleti táp energiaszintje között is volt különbség.

Napi szinten több energiát vitt be

a szójás takarmány és ennek következménye is lehet a jobb súlygyarapodás. A különbség a teljes felnevelésre vonatkoztatva alig 3% ebben a paraméterben. Ez arra enged következtetni, hogy a takarmányok energiaszintjének finomra hangolásával szinte nullára lehet csökkenteni a különbséget. Az igazsághoz hozzá tartozik az is, hogy a kísérlet ez év április – júliusában zajlott, tehát már belecsúszott a nyári meleg periódusba, és ennek ellenére is képes volt mindkét csoport az 1000 gr/nap körüli súlygyarapodási eredményt hozni a teljes időszakra nézve.

ProFiFerm

Érdemes az eredmények értékelésénél még megállni és olyan paramétereket is vizsgálni, amik már egy kicsit talán szubjektívebbek, de mindenképpen közük van az egyes takarmányokhoz. Mivel a telep igen magas állategészségügyi státusszal rendelkezik, így jelentős elhullásra nem is lehetett előzetesen számolni. A kontroll csoportnál volt 1,8 % elhullás, de a kísérletinél semmi. Persze az elhulláson felül még keletkezhetnek, úgynevezett leszedett állatok is (technológia selejtek, kimarások stb.), amihez köze lehet a takarmánynak is sok minden más mellet. Ebben a paraméterben is jobbnak bizonyult a Profifermes csapat. A kontroll csoportokban a leszedés közel háromszor annyi volt. Úgy gondolom, hogy ezek a számok is igazolják azt, amit a kutatások is bizonyítanak, hogy a rostok optimalizálásával javítható az egészségügyi helyzet is a telepen.

2. grafikon

Hízó

kg/nap

Süldő

kg/nap

Malac

Napi súlygyarapodás

kg/nap

0,913 0,92 1,027 1,079 1,139

Én úgy gondolom, hogy a Profiferm egy reális alternatíva lehet a GMO-mentesség elérésében, ráadásul a használatának még számos előnye is lehet az emésztésre gyakorolt pozitív hatásán keresztül. Nem szabad viszont arról sem elfeledkezni, hogy mivel a termék repce és napraforgó alapú, így az aminosav garnitúrája eltérő lesz a szójájához képest, ami a premixek újra formulázását vonja maga után. A termék magas rost tartalma szintén további kihívás a receptúra készítésében, de ezeket a terheket szívesen átvállalják az Agrofeed Kft. szakemberi Önök helyett.

1,113 0

0,2

0,4

0,6

Kísérleti

0,8

1

1,2

Kontroll

A fajlagos takarmány felhasználás (3. grafikon) talán az egyik legfontosabb hizlalási paraméter, mert igazán ez kerül sok-sok pénzbe. Ha ezt lehet lefelé faragni, akkor jelentősen tud csökkenni a hizlalás önköltsége is.

A napi súlygyarapodáshoz kísértetiesen hasonló különbség lett ebben a mutatószámban is. Alig haladja meg a 3%-ot a két csoport fajlagjának eltérése. Itt is ki kell azt emelni, hogy az állatok teljesítménye mindkét csoportnál kimagaslóan jók, hiszen még a kísérleti takarmányt fogyasztó állatok sem lépték át a 2,5 kg/kg értéket.

3. grafikon

Hízó

kg/kg

Süldő

kg/kg

Malac

Fajlagos takarmányértékesítés

kg/kg

2,94 2,98 2,26 2,16 1,87 1,78 0

0,5

1 Kísérleti

16

KONDA IPSOS

1,5 Kontroll

2

2,5

3

3,5

SERTÉS SZAPORODÁSBIOLÓGIA

Újra az ALTRENOGEST (Regumate/ Altresyn/Virbagest) használatáról „Klasszikus és új lehetőségek más köntösben” Mint ismeretes a fenti „progeszteron analógok” használata már széles körben elterjedt a nagyüzemi sertéstartásban.

Fülöp Vazul - Szaporodásbiológiai szaktanácsadó

E

redete a 3 hetes, csoportos (Batch), vagy több hetenként (2-4) kivitelezett ütemezett termékenyítések mentén terjedt el, elsősorban a francia gazdaságokban. Innen terjedt tovább az Egyesült Államokba, majd szinte a világ összes országába ez a rendszer. Alapvető hatásmechanizmusa, hogy az ivari működés (hipofízis-petesejt-méh) kommunikációs mechanizmusának egyes szakaszát másolja, „mimikrizi” és nem serkentésen, hanem gátláson keresztül fejti ki hatását. Összességében hormonhatású gátlószerként ismert.

Alapvetően a sárgatest progeszterontermelését hivatott „lemásolni”, amely a vemhesség alatt termelődik nagy men�nyiségben és a süldők ivarzásának szinkronizációjához egy olyan módszert nyújt, amely elnyomja a hipofízis gonadotropin termelését 14-20 napra. Így van ideje a sárgatesteknek a regresszióra, valamint megakadályozza az újabb domináns tüszők növekedését és az ovulációt a petefészekben. A kezelés megszakítása után pedig a gonadotropin szekréció szinkronban tér vissza a kezelt állatokban, azaz a kezelt egyedek egységesen, közel azonos időben mutatják a búgást!

Ma a legelterjedtebben alkalmazott és kutatott hatóanyag az Altrenogeszt (17a-allyl-estratiene-4-9-11,17-b ol-3-one). Hatásmechanizmusa összesítve: a GnRH-termelést blokkolja, mely az FSH/LH pulzálásokat befolyásolja, azaz az ivarzási tünetek és az ovuláció blokkolt. A kísérletekben 7-18 nap közötti etetési időszakban (napi 15-20 mg hatóanyag között) használva lehet hatékony a nagyüzemi termelésben.

Tekintsük át a „klasszikus” felhasználást, azaz a kocasüldők előre kijelölt időre történő ivarzásának kialakítását az ivarzás blokkolásával.

Előnyei: • Szinkronizált, és jó megbízhatóságú ivarzások stimu-

lálása a kocasüldők esetében

• A termékenyítési idők optimalizálhatóak, pár napra

korlátozhatóak további hormonkezelési rendszerben (pl.: Sigma rendszer) • A termékenyítőanyag vásárlása esetén kiválóan tervezhető a friss termékenyítőanyag felhasználása • A kocaállomány selejtezése, és a havi süldőbeállítás programozhatóvá válik • Anösztruszos (június-november) időszakban nagy segítség lehet a kocasüldő beállításban!

Esetleges hátránya lehet: (Szinte csak a NEM megfelelő felhasználás vagy egyed kijelölés miatt alakulnak ki!): • Egyedi állás/vagy megfelelően kialakított csopor-

tos tartás szükséges hozzá, pontos etetési időpont beállítások, pontos kiadagolásokkal a teljes kezelési időszakban (18 nap) • Csak ivarzás megfigyelt, feljegyzett kocasüldők esetében javasolt a használata (nem ciklikusan működő petefészek gátlása nem eredményes)!

• Nem pontos, napkihagyásos etetése okozta részleges ovuláció okozta csökkent fogamzási ráta vagy élve-született malacszám!

Fontos egyéb tudnivalók használatánál: • 18 napos szinkronizálás szükséges: mindegy, hogy CL

(sárgatest) vagy tüsző fázisban van a kocasüldő, de a kijelölt kocasüldők optimális esetben a kijelöléskor legalább 5-7 napja már nem mutattak ivarzási tünetet (megfordítva: kerüljük az ivarzó vagy ivarzás környéki egyedek kijelölését a kezelésre)!

• A teljes sárgatest fázist le kell, hogy fedje a kezelés, ezért 18 nap 20 mg Altrenogeszt per os kezelés szükséges = 5 ml/adag

KONDA IPSOS

17

SERTÉS SZAPORODÁSBIOLÓGIA • Adagolás 1: Egyedi Állásban, egy merőkanál

(kis fándli) takarmányban az ujjunkkal kialakított mélyedésébe pumpáljuk az adagot majd, ha megette a kocasüldő, a maradék takarmányadagot is megkaphatja (Reggeli etetésre, minden nap közel azonos időben etetve!), vagy adagolópisztolyból közvetlenül a szájzugba adagolva!

• Adagolás 2: Egy szelet kenyérre pumpálva (csoportban is lehetséges) • Olyan süldőt szinkronizáljunk, aminek bizonyosan volt már egy ciklusa (a megduzzadt péra, ideges viselkedés kan jelenlétében is annak számít)!

• 240 nap alatt NE termékenyítsünk kocasüldőt (kocasüldő kijelölés: minimum 215 napos korban, kiváló kondícióban (14-16 mm P2) • A kezelés kezdése: a kocák választásának napja előtti napon legyen az utolsó kezelés, úgy igazítsuk a kocasüldők 18 napos kezelésének első időpontját!

• A flakont tartsuk szobahőmérsékleten (olaj hidegben kiválik), NE HŰTŐBEN! • NE rázzuk fel használat előtt a palackot! (levegőbuborékok= egyenetlen eloszlás a gélben) • 2 pumpálás között 2-3 mp-et várjunk (levegő, men�nyiség) • Amennyiben a 18. napot végigetettük, opcionálisan olthatunk a tüszőérés, és az ovuláció kiváltására Maprelin, és Gonavet injekciókat, vagy egyéb gesztagéneket az ivarzás kiváltásának elősegítése érdekében (PG600, Fertipig, Gestavet). A termékenyítések után a kocasüldők végig egyedi állásban maradhatnak a vemhesség 30. napjáig. Érdemes a hét elejére H-K-SZ napokon termékenyített kocasüldőket használni a programban, így ezek fialása a választott kocákkal együtt lesz a ciklusban. Azon kocasüldők, melyek a blokkolás utáni héten H-K-SZ napok után búgnak be sok helyen már nem kerülnek termékenyítésre (pl.: új telep rotációjának pontos beállításakor), a búgás után újra a 18 napos blokádra kerülhetnek, vagy sima ciklusblokád nélkül is átlagosan 21 naposan újra bebúgnak.

• Megbízható személyre kell bízni a kezelést!

• PONTOS, PRECÍZ KIADAGOLÁS ÉS AZ IDŐPONTOK BETARTÁSA szükséges • Ha csoportban adagoljuk, figyelni és türelmesnek, nyugodtnak kell maradni az ideges egyedekkel is, mert az egész csoport kezelését elronthatják!

• Süldők alapos kiválogatása a kezeléshez: min. 1x regisztrált búgás (a felduzzadt péra tűrési reflex nélkül is ennek minősül), min. 215 napos életkor, min. 130 kg, egészséges egyed!

A kocasüldők ivarzás szinkronizálása kétféleképpen is lehetséges, ha az Altrenogest kezelés után további hormonokat is használunk:

18

KONDA IPSOS

1. Nincs ovuláció indukció, de van ivarzás indukálás: a. 18 nap Virbagest/Altresyn/Regumate

Abbahagyása után 24 órán belül PG600, Fertipig vagy Gestavet oltása. Érdemes a hét elejére H-K-SZ napokon termékenyített kocasüldőket használni a programban, így ezek fialása a választott kocákkal együtt lesz a ciklusban. b. Termékenyítés a megszokott rendszer szerint: I. megtaláláskor és II. 7-12 óra múlva második alkalommal III. esetleges 3. termékenyítés, ha megáll a KS 2. Van ivarzás és ovuláció indukció is (KS Sigma program)

18 nap Regumate/Virbagest/Altresyn kezelés (reggel kezdve és abbahagyva) IV. 48 órával az utolsó Virbagest kezelést követően 2 ml Maprelin oltása V. 78-80 óra múlva Gonavet oltás 1ml VI. Első termékenyítés (24 óra a Gonavet oltáshoz – pl. du 15.00 óra) VII. Második termékenyítés az első termékenyítéshez képest 15-18 óra múlva pl.: reggel 9.00 óra)

7nap

Utolsó adagolás!

MAPRELIN oltás időpontja

Gonavet l. rakás Veyx oltása időpontja

l. rakás időpontja

18. nap adagolása 2018.02.08 2018.02.10 2018.02.13 2018.02.14 2018.02.15 Időpont: 8,00 8,00 14,00 14,00 8,00 Megjegyzés 2ml Maprelin Minden időpont 100%-an betartandó!

Mit tehetünk a blokkolás után esetleg be nem búgó kocasüldőkkel?

Amennyiben a kocasüldő nem mutatta az ivarzás tüneteit az utolsó kezelés utáni 7. napig csak Altresyn/Virbagest/Regumate kezelést kapott kocasüldők esetében, más hormont nem kaptak, akkor: a. Természetes módszer: • Csoportba helyezendő (stresszor – GnRh aktivizálás) -- Naponta 2 alkalommal keresendő kannal a Regu-

mate abbahagyása utáni 19.-22. napig, ha nem búg be a 290. napig, akkor SELEJTEZÉS! Ha bebúg, de nem vemhesül első alkalommal akkor is selejtezés! b. További hormonális lehetőségek: 1. A 7. nap után újra 18 napos Regumate blokkolásra kerül: ez lehet kockázatos abból a szempontból, hogy ha újra nem búg be a kocasüldő már túl öreg lesz és kezelése is költséges lesz!

2. PG600/Fertipig/Gestavet oltása a 10. vagy a 19-20. napon, ha addig nem búgott be, és további 10 napig keresés naponta kannal (oltáskor halliszt és dextróz flushing javasolt 5 napig!). Ha nem búg be: 290. napig: SELEJTEZÉS! Ha bebúg, de nem vemhesül első alkalommal: Selejt

SERTÉS SZAPORODÁSBIOLÓGIA Újabb lehetőségek röviden, az Altrenogest kezelésben

2. Fialás szinkron a nagy szaporaságú állományokban!

A fentiek mellett a nagyüzemi sertéstartásban további lehetőségeket hordoz az ivarzás blokkolása. Mivel mind a fiaztatás, mind a termékenyítés munkacsúcsot jelent a telep életében, bármilyen módszer mely ezeket a napokat pontosítja, csökkenti, hasznos lehet a telepi menedzsmentben.

Ilyen területek lehetnek:

zásának eltolása pár naptól egészen 3 hétig!

4. Idős, ismeretlen múlttal rendelkező kocasüldők esetleges ivarzásának kiváltása!

1. A teljes fiaztató csoport kezelhető normál állományokban. Saját kísérletünk alapján pontosabb lett a fiaztatói befialás(115-116 nap), rövidebb a munkacsúcs, és a fiaztatások jobban kezelhetőek, valamint a malackezelések is jobban kézben tarthatóak:

3. Minimum 3 hetes szoptatás után választott kocák ivar-

1. Fiaztatóban a fialás előtt álló kocák egyszerű fialás-

kontrollja!

Fialás napján vemhességi nap összes db kísérlet kontroll

115

kísérlet kontroll

118

kísérlet kontroll

121

lefialt db 10 % 105 % 22 % 96 % 43 % 78 %

111 db

112 db

113 db

114 db

1 0,95

4 3,81

2 2,08

0 0,00

1 1,28

2 2,56

5 4,76 1 4,55 3 3,13 3 6,98 12 15,38

5 4,76 1 4,55 6 6,25 4 9,30 14 17,95

Módszer: A fiaztatóba feltelepített kocák a vemhesség 109.,110.,111. napján egy adag Altrenogest kezelést kapnak per os. A fentiek alapján látható, hogy az időre történő lefialási arány akár 50%-is nőhet!

2. Kifejezetten a magas szaporaságú (15 élő malac felett/

alom) állományokban megfigyelhető, hogy a vemhességi hossz 113-120 nap között szór, átlagosan 116-117 nap, ami a heti csoportok egyben tartását, és a malacok kezelését nehézkessé teszi. E mellett a kutatások alapján ma már elmondható, hogy a korábban fialó kocák malacai kevesebb (akár 50%-al is!) kolosztrumhoz jutnak és méretük is kisebb, mint a normál fialási hosszú kocáké.

A későn fialó kocák esetén pedig a halva-születések nőnek meg jelentősen. Egy telepen, amennyiben komplexen szeretnénk a fialásszinkronizálásban gondolkodni, a nagy szaporaságú állományokban a következők lehetnek célravezetőek: a. A korai fialások elkerülése Altrenogest etetéssel a fialás előtt, a telepen kipróbálva pontosítva az etetés beállítását. Lehetséges variációk: -- 109,110,111 nap etetés -- 110.111.112 nap etetés -- 111,112,113 nap estetés Akkor sikeres a korafialások elkerülése, ha 114 nap előtt nincs fialás, és a fialások nagy része a 115. nap vagy azután indul el.

115 db 3 30,00 15 14,29 6 27,27 23 23,96 11 25,58 9 11,54

116 db 7 70,00 29 27,62 6 27,27 32 33,33 13 30,23 11 14,10

117 db

118 db

119 db

26 24,76 7 31,82 16 16,67 6 13,95 15 19,23

13 12,38 1 4,55 13 13,54 3 6,98 9 11,54

7 6,67

1 1,04 3 6,98 3 3,85

120 db

121 db

122 db

2 2,56

b. A késői fialások elkerülése: -- a 117 napon PG2alfa készítménnyel fialás indukálás

Az a, és b, variáció egyszerre történő alkalmazása véleményem szerint a magas szaporaságú állományokban sikeres fiaztatás kontroll és vitálisabb malacokat eredményezhet!

3. Ennek a variációnak a Batch menedzsmentben, illetve a

termékenyítőanyag időre történő rendelése, vagy lezsarolódott egyedek kondíció javítása esetén van létjogosultsága: • 7. napig be nem búgó választott kocák ciklusblokádja a következő, vagy 2 héttel későbbi választásokhoz.

• A gyakorlatban találkozhatunk olyan telepekkel, ahol a csütörtökön választott nagyszülő (GP,GGP) kocákhoz esetleg import vásárolt termékenyítőanyagot rendelnek, és az csak kedden érkezik meg a telepre (a kocák akár már vasárnap is búghatnak!). Ez esetben célszerű lenne eltolni a választást péntekre, de sok esetben ez munkaszervezési problémákat okozhat. Ebben az esetben a fiaztatóban 1 vagy 2 nappal a várható választás előtt javasolt elkezdeni az Altrenogest etetését (reggeli etetés és szájzugba per os), és ahány nappal szeretnénk az ivarzást eltolni, annyi nappal azt a választás után is folytatni! Kis játékot igényel a pontos napok számának beállítása, de pár hét alatt az igényelt napra történő bebúgás könnyedén beállítható!

KONDA IPSOS

19

SERTÉS SZAPORODÁSBIOLÓGIA 4. Ez a módszer talán nem minden esetben hoz kiváló

eredményt, de selejtezés, vagy ismeretlen múltú, de szép kocasüldők esetében kipróbálható:

235-270 nap között legalább 10-14 napja nem búgó kocasüldők kiválogatása és kezelése: • Csütörtöki választáshoz szinkronizálása: -- H-K-SZ reggel 1 adag Regumate per os kezelés (előtte 2-3 napig cukros vizes betanítás lehetséges!)

-- Csütörtök: 1 adag Estrumate oltása -- Péntek: fél adag takarmány etetése -- Sz-V :Flushing takarmányozás (cukorral kiegészítve 150 g/nap) és ivarzás-stimulálás kannal (esetleges búgók rakása) -- Következő hét H-P ivarzás-keresésé napi 2 alkalommal és rakások elvégzése -- Rakás időpontok: megtaláláskor, és 8-12 óránként, amíg a tűrési reflex fennáll

Példák a rakás időpontjaira: • Bebúgás Kedd reggel: -- 1. rakás kedd reggel -- 2. rakás kedd du (2 rakás között legalább 6-8 óra el kell, hogy teljen) -- 3. esetleges rakás, ha fennáll a tűrési reflex szerda reggel • bebúgás Hétfő délután: -- 1. rakás hétfő délután -- 2. rakás kedd reggel (2 rakás között legalább 6-8 óra el kell, hogy teljen) -- 3. esetleges rakás, ha fennáll a tűrési reflex kedd délután A fentiekben röviden megpróbáltam összefoglalni a nagyüzemi sertéstartásban kiválóan és sokoldalúan használható Altrenogest kezelések klasszikus és új felhasználási területeit. Bármelyik módszer használatában, alkalmazásában, kialakításában segítségére vagyunk, keressen minket!

Várjuk szeretettel Standunkon!

Hannover, Németország 2018. November 13-16.

KIÁLLÍTÓI Standunk helye: 20. csarnok, E28

KONDA IPSOS A KONDA IPSOS az Agrofeed Kft. lapja, készült 500 példányban Felelős szerkesztő: Alpár Botond • Felelős kiadó: Szekeres István Szerkesztőség: 9022 Győr, Dunakapu tér 10.

Tel.: (96) 550-620, fax: (96) 550-621 • E-mail: premix@agrofeed.hu Design: arttitude.hu • Az angol nyelvű cikkeket fordította: Alpár Botond

European Feed Additives and PreMixtures Quality System

Központ: Agrofeed Kft. 9022 Győr, Dunakapu tér 10.

Tel.: (96) 550-620 Fax: (96) 550-621

Ügyfélszolgálat: 9022 Győr, Dunakapu tér 10.

Tel.: (96) 550-628 (30) 685-0389

w w w.agrofeed.hu

Üzem: 6086 Szalkszentmárton, Vadas 7.

Tel.: (76) 539-016 Fax: (76) 539-017