körülmények között a megmaradás alapja körülmények között a megmaradás alapja

kitartott velünk” – emelte ki a laudációban.

Hodoson Orbán Lajosné – Szidi szakmai vezetésével 2004-ben alakult meg a hímzőszakkör, majd 2011-ben vezetője lett a domonkosfai hímzők csoportjának is, de Dobronakon is tanította a hímzést. Totič Rozálija méltatásában hangsúlyozta: „A hodosi és a domonkosfai hagyományvilág a NyugatDunántúlhoz, Vas vármegyéhez, az Őrséghez kö - díjat vett át Šooš Peter fiatal történész sokoldalú tevékenységéért az anyanyelv megőrzésénél a fiatalok körében. Végi Noémi, a tavalyi ifjúsági Zala Györgydíjazott személyes jellegű méltatásában kiemelte: „Egy ilyen kis közösségben, mint a Muravidék, óriási szerepet játszanak a hétköznapi, emberek közti viszonyok. Sosem tudni, melyik előadás, vers, népdal, tánc, tábor, szakkör, tanár, kísérő vagy pont cso- gyan is őrizzük meg magyar kultúránk sokszínűségét, hagyományainkat, történelmünket, valamint nemzeti önazonosságunkat. Ennek érdekében Zsitkóc ’motorjaként’ aktívan szervezi a nagyszabású rendezvényeket, a helyi és a muravidéki jellegű programokat. Az ő vezetése alatt Zsitkócban felvirágzott a közösségi kulturális élet. A kultúrát itt egészen tágan kell értelmeznünk. A szívéhez legközelebb a néphagyományok állnak… A májusfát létrával, kézi erővel állítják, nem traktorral és daruval. A közösségi disznóvágásnál is a hagyományos módszereket követik. A nótaesten felidézik őseik dalait, a parasztolimpián a régi tevékenységeket, játékokat. Ebbe a sorba tartozik a szintén évenként megrendezett, Hetési étkek kóstolója című rendezvényük is” – mutatta be a díjazott szerteágazó közösségépítő munkáját Dancs Anna magyartanár. művelődési egyesület elnöke küldetését 32 éven át végezte. Részben ez is teret és lehetőséget adott számára, hogy maradandó tetteivel, példaértékű magyarságszeretetével örökre nyomot hagyjon a helyi és a muravidéki magyarság életében, mindennapjaiban, jelenében és jövőjében. Hosszú és impozáns listát lehetne írni politikai érdemeiről is, amely az 1980-as években kezdődött. A férfiasnak mondható területen ke - nyű szerteágazó tevékenységét, tenni akarásának gyümölcseit, és ha ki kellene választani a legfontosabbat, nagy kérdőjellel állnék most itt Ön, illetve Önök előtt. De valamit azért így a végén mégsem szabad szó nélkül hagyni. Anyanyelve, nemzete, a magyar kultúra iránti mély szeretetét és elkötelezettségét, amiről egy alkalommal így nyilatkozott: A saját anyanyelvem, a magyar nyelv az a legszebb, a legdrágább kincs, amit tődik. Elsősorban ezeknek a hagyományait segítette feleleveníteni a csoportjaiban, de szorgosan tanította Magyarország tájegységeinek hímzéseit is. Műhelymunkákon, bemutatókon nagy szeretettel tanította a hímzés alapjait a kisiskolásoknak, óvodásoknak is. Vezetése alatt több kiállítás, hímzésbemutató volt. A hazai kiállítások mellett Magyarországra is eljutottak munkái. Szidi és csoportja segítette megismertetni a lakossággal a magyar hímzés alapjait, szépségét, az otthon talált kézimunkák megőrzését, megbecsülését. Odaadó munkájára felfigyelt Hodos Község is, oklevéllel tüntetve ki.”

Az ifjúsági korosztályban Zala György kulturális porttárs ragadja meg a jövő nemzedéket. Ezért is fontos az az idő, energia és kedv, amit Peti belefektetett a Muravidékbe. Aki ismeri Petit, tudja, hogy a szíve a helyén van és tényleg magáénak érzi a muravidéki magyarság sorsát. Peti fiatal kora ellenére sokat adott ennek a közösségnek, mit sem várva vissza. Volt szerencsém nemegyszer beszélni vele az élet nagy és fontos dolgairól – s bármikor erre terelődött a téma, mindig leszögezte: ő itthon látja a jövőjét, itt érzi azt, hogy tényleg otthon van.”

Zala György kulturális díjban részesült Bacsi László, a zsitkóci Gyöngyvirág Művelődési Egyesület elnöke. „Arra törekszik, hogy megmutassuk, ho -

NÉPÚJSÁG 2023. január 26.

A Zala György életműdíjat idén Car Anna kapta, aki a dobronaki Petőfi Sándor Művelődési Egyesületnek hosszú évekig elnöke és a helyi magyar közösség vezetője volt. Méltatásában Lőrincz Éva, a lendvai RTVstúdió újságírója kiemelte: „Car Anna, a dobronaki mény tárgyalópartner volt határozott elképzelésekkel. A nemzetiségi politikában való szerepvállalására élete egyik mérföldköveként tekint.” Majd hangsúlyozta: „Felsorolni sem volt köny- nem vehet el tőlem senki. Elvehetnek mindent, de az anyanyelvemet soha.” Car Anna gazdag és odaadó tevékenységére az évek alatt többször is felfigyeltek. 1995-ben megkapta a muravidéki magyar kulturális nívódíjat, az ezredforduló után három rangos kitüntetést vehetett át: a Magyar Arany Érdemkeresztet, a Külhoni magyarságért-díjat és a Kárpát hazáért nívódíjat. 2019-ben Dobronak Község díszpolgárává avatták. A sort a Zala Györgyéletműdíj koronázza meg. Az ünnepi rendezvény és a díjátadó Šetar Lucija, Pal Laura és Pal Emil zenei előadók, valamint a pécsi Mecsek Néptáncegyüttes és a Tenkes zenekar műsora gazdagította.