jársz? jársz?

iskolát választók számában is meg fog mutatkozni – fűzi hozzá Fekete Irén.

A jó hírek mellett azonban szinte minden évben akad rossz is. Különösen aggódva figyelik, vajon a gyermekhiány miatt hol zárnak be kis iskolák.

– Tanulók híján öt kis iskola szűnt meg. Felsővámosban és Illésházán a Dunaszerdahelyi járásban, Gortvakisfaludon a Rimaszombati járásban, Vajkócon a Nagymihályi járásban és Kecsőn a Rozsnyói járásban – állapítja meg kissé szomorúan a pedagógusszövetség elnöke. Szavaihoz csak anynyit tennénk hozzá, hogy a legtöbb önkormányzat hiába igyekszik megtartani kis iskoláját, ha a szülők máshogy döntenek és a nagyobb oktatási intézménybe vagy a városi iskolába viszik gyermeküket. A legtöbb kis iskolánk ajtajára éppen ez tett lakatot, mert ahol nincs beíratott gyermek, ott nincs iskola sem.

osztályunk iránt idén minimális volt az érdeklődés, csak három kisgyermeket írattak be oda, ezért ott nem nyitottunk első osztályt – sorolja az adatokat.

Nem tagadja, nagy iskolaként előnyösebb helyzetben vannak a kis iskolákkal szemben, legalábbis ami a fenntartási költségeket illeti. Külön gázszolgáltatójuk van, a gázár nyárig annyira drasztikusan biztosan nem emelkedik náluk, mint más intézményeknél. Ráadásul a városvezetés is biztosította őket arról, hogy mindent elkövetnek az iskolák zavartalan működése és a jelenléti oktatás érdekében.

ösztönözni a magyar iskola választását.

Habár a beíratási adatok kedvező folyamatok- ra engednek következtetni, ugyanakkor idén sem kerültük el néhány kis iskola bezárását. Pedig ezek az adott településeken komoly értéket képviselnek, a bezárásukkal mindenképpen veszít, szegényedik a falu.

S hogy a vége mégis pozitív kicsengésű legyen, egyre több helyről hallani, bővíteni kell az óvodát, mert nincs elég férőhely.

Szerencsére a legtöbb helyen már, nagyrészt a Kárpátmedencei Óvodafejlesztési Programnak köszönhetően, modernizálták az óvodákat, sőt voltak települések, ahol újak is épültek. Éppen ennek eredményeként gyarapodik évről évre a magyar óvodába járó gyerkőcök száma. Jó lenne, ha ez huzamosabb ideig az iskolába lépő gyermekek statisztikáiban is megmutatkozna, mert akkor talán még a 4.000 beíratott gyerek álomhatárának az elérése sem lenne lehetetlen.

Hetven kiselsőssel kezdte meg a 2022/2023-as tanévet a Felvidék egyik legnagyobb magyar tanintézménye, a dunaszerdahelyi Szabó Gyula Alapiskola. Az iskola összlétszáma viszont csökkent, mondta el lapunknak Nagy Árpád igazgató. Tavaly ugyanis elballagott egy 98 fős kilencedikes csapat. Jelenleg 730 tanulóval büszkélkedhetnek.

– Négy első osztályunk van. Az elmúlt években egyébként enyhe növekedést tapasztaltunk, már előfordult, hogy pár gyermeket nem tudtunk felvenni az iskolánkba. Diákjaink 33–35 százaléka a környékbeli falvakból jár hozzánk. A keleti lakótelepen lévő kihelyezett

Zárszóként talán még idekívánkozik, hogy nekünk, felvidéki magyaroknak nem lehet mindegy, hány gyermek jár anyanyelvi iskolába.

Ez az identitás megalapozásának fő terepe, meghatározó szerepet játszik abban, milyen felnőtté cseperedik egyegy gyermek. Nekünk nem lehet mindegy, hogy tanul-e magyar népdalt, Petőfi-verset, magyar történelmet. A beíratási számok növekedésében elévülhetetlen érdemei vannak a Rákóczi Szövetségnek is, amely már évek óta iskolakezdési támogatással, iskolatáskával próbálja