Az igazi Mária főhadnagy

A történelem során számos monda maradt fenn férfi módjára küzdő harcias nőkről. Hogy mindez nem csak mesebeszéd, arra Lebstück Mária élete is a bizonyíték. A kis Mária 1830-ban Zágrábban egy német származású kereskedőcsaládban látta meg a napvilágot. 13 éves korától már Bécsben élt, és az 1848-as forradalom alatt álruhát öltve csatlakozott az egyetemi légióhoz, amelynek keretében részt vett a harmadik bécsi forradalomban.

A bécsi forradalom leverése után is kitartott a szabadság ügye mellett, és csatlakozott a magyar honvédsereghez. Részt vett a branyiszkói, a komáromi, a hatvani és a kápolnai csatában. Ez utóbbiban fejsérülést szenvedett, de először nem engedett orvost hívni magához, nehogy kiderüljön, hogy nő rejtőzik a katonaruha alatt. Idővel azonban olyan veszélybe sodródott az élete, hogy kénytelen volt az ezredorvoshoz fordulni, így fény derült a valódi személyére. Dembinski, az akkori fővezér hadnagyi rangot adományozott az akkor mindössze 18 éves leánynak. Mária a huszároknál folytatta katonai pályafutását, ahol huszárfőhadnaggyá léptették elő. Buda ostrománál is küzdött Karl Lebstück álnéven. Itt ismerkedett meg és esett szerelembe egy tüzérhadnaggyal. A hadügyminisztériumban nem kis döbbenetet okozott azzal, amikor kiderült szabadságkérésének oka: a huszárfőhadnagy férjhez kíván menni! Az engedély birtokában 1849 júliusában a csatatéren kötött házasságot Jónák Józseffel.

A lakodalmat az ellenség támadása zavarta meg. Budavár elfoglalásának győzelmi ünnepén Mária már női ruhában jelent meg vőlegénye kérésére. Vesztére, mivel Görgei a háborús helyzet miatt kémként kezelte és halálra ítélte. Csak tiszttársai közbenjárására engedte szabadon Kossuth Lajos. És ezzel Mária számára még nem ért véget a megpróbáltatások sora. Férjét, aki ütegével átállt a honvédseregbe, Haynau dezertálásért halálra ítélte. Csak édesapja, Jónák Venczel, „Budavárának császári fegyvertárosa” közbenjárására módosították az ítéletet életfogytiglanra. A hadbíróság Jónák József kérésére életfogytiglani ítélete miatt felbontotta a házasságukat Lebstück Máriával. Máriára a szabadságharc bukása után sem várt jobb sors. Hat hónapig az aradi várban raboskodott, de annak egy magánlakásában, Herr

Lebstück Mária, az 1848–49-es szabadságharc katonanője.

Ádám hadmérnök otthonában. Ezen a helyen adott életet fiának, Jónák Pálnak is. Máriát szabadulása után fiával együtt kiutasították Magyarországról. Horvátországban próbált menedéket találni, de mind - hiába. Például a testvére a gyermekével együtt ki akarta dobni az ablakon. Lebstück Mária édesanyja végső elkeseredésében Jellasics bánhoz fordult, akivel rokonságban állt, és védelmet kért Mária számára. A bán személyes védelme mentette meg Lebstück Máriát a további megpróbáltatásoktól. Később újból férjhez ment Pasche Gyula festőművészhez, akivel boldog házasságban élt annak haláláig. 1870-ben azonban meghalt a második férje is, s ezt követően ismét a nélkülözés lett a sorsa a hősnőnek, mosónőként tartotta el magát és fiát. A kiegyezés után az országos honvédegylet végül nyugdíjat folyósított neki, és 1879-ben Újpestre költözött. 62 éves korában ott halt meg, síremléke ma is látható a Megyeri úti temetőben. Nekrológját maga Jókai Mór írta meg. Lebstück Mária emlékét azonban nem a hadtörténet ápolta a legidőtállóbban, hanem elsősorban Huszka Jenő romantikus nagyoperettje, a Mária főhadnagy.

A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet szeretettel meghívja Önt és kedves családját, barátait

Bence Lajos: Füst a hegyen

– ÚJ VERSEK – című verseskötetének bemutatójára, amely 2023. április 12-én (szerdán) 18 órakor lesz Lendván, a Bánffy Központban.

A könyvet Bakonyi István irodalmár méltaltja.

Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!

A szerző és a szervező