5G ami átformálja a sign ipart is

Mi is az az 5G, és milyen hatással lesz a közeljövőben a sign and display piacon megjelenő grafikai megoldásokra és alkalmazásokra? A Colorkarma Dexter John sonnal, az „5G a signage technológiában” című kézikönyv szerzőjével kereste a választ a kérdésre.

A telekommunikáció egyik leginkább várt fejlesztése mostanában az 5G hálózat. Olyan techno lógiáról van szó, amelyen mindenképpen rajta kell tartani a szemünket, mert komoly hatással lesz a print iparágra, és csak rajtunk múlik, hogy milyen: jó vagy rossz. „Egy dolgot biztosan tudunk az 5G-ről, mégpedig azt, hogy megosztó”, nyilatkozta Dexter Johnson, aki a Nemzetközi Sign Szövetség megbízásából írta a legfrissebb szakmai kiadványt, amelyben külön fejezetet kapott az okosvárosok koncepciója is. „Azt gondolom, hogy az 5G megváltoztatja az emberek videós szórakozási szokásait, és ehhez a sign iparnak is alkalmazkodnia kell.”

Nézzük csak, hogyan jutottunk el eddig! Az első mobilhálózatok (ezeket most praktikusan hívjuk 1G-nek) 1982-ben jelentek meg. Azóta kb. minden tizedik év ben újgenerációs technológiák jelentek meg: a 2G 1992- ben, a 3G 2001-ben, a 4G pedig 2012-ben mutatkozott be. Az 1G és a 2G idején nem volt szükség komolyabb sávszélességre, mivel csak hangot kellett továbbítani.

A 3G megjelenésével az volt az elképzelés, hogy végre szakadásmentesen működő videóhívásokat, sőt, akár videós konferenciahívásokat lehessen kez deményezni. Ekkor már a kétezres évek elején-közepén járunk, amikor elkezdtek megjelenni az első okostelefonok, mind nagyobb adatforgalmat bonyolítva. Mindezek alapján nagyjából így lehet összefoglalni a hálózatok evolúcióját:

• 1G: akár 2,4 Kbps - csak hanghívásokra alkalmas.

• 2G: akár 50 Kbps - már támogatta az SMS-t és az MMS-t, és voltak ideiglenes próbálkozások 2,5-2,75G-s kapacitás elérésére.

• 3G: akár 2 Mbps - erre a hálózatra hivatkozva használták először a „szélessávú” kifejezést.

• 4G - akár 100 Mbps - ez „csak” a letöltési sebesség, felfelé 50 Mbps-ot tud.

De mit kapunk az 5G-től? „Ezerszer akkora sebességet, mint a 4G-től”, állítja Johnson, azzal az összehasonlítással élve, hogy a legújabb hálózaton mű ködő mobilokra mindössze öt másodpercig tart majd letölteni egy kétórás filmet. Mégsem a ma még hihetetlennek tűnő sebesség lesz az, ami miatt az 5G fogalommá válik, hanem a késleltetés csökkenése, vagyis sokkal inkább: eltűnése. Azé az időeltolódásé, amit ma még mindannyian érzékelünk, mert csak látszólag streameljük a videókat, vagy játsszuk a játékokat valós időben.

Gondolj csak bele, mi mindenre váltál képessé a mobiloddal, amióta megjelent a 4G! Podcastokat hallgatsz, online tévéadást és videókat nézel, Netflix, Hulu vagy Apple+ tartalmakat streamelsz, videójátékokat játszol, sőt, gond nélkül hozzáférsz a kiterjesztett (AR) és a virtuális valóságokhoz (VR). Még egyszer: CSAK amióta a 4G létezik. Most képzeld el, mi válhat lehetségessé egy ezerszer gyorsabb mobilhálózaton...

Az 5G a rádióhullámoknak egy teljesen új spektrumát, a milliméteres hullámokat használja, ezért az elterjedése is időbe telik, hiszen teljesen új infrastruktúra kiépítését igényli. Új adótornyok, hardware-ek és mobiltelefonok kellenek ahhoz, hogy kihasználhassuk a benne rejlő előnyöket, például a rendkívül nagy sávszélességet. További hátrány az, hogy a mil liméteres hullámok rendkívül nehezen hatolnak át épületeken vagy például fákon – igaz, a korábbi hálózatokkal is akadtak hasonló gondok, de valahogy mindig megoldódtak. Mindezek ismeretében érdemes leszögezni: ha valaki napjainkban azt állítja, hogy már működő 5G sebességű szolgáltatást kínál, az ködösít. A hálózat specifikációit és az adatközvetítő eszközök konstrukcióinak terveit csak 2018-19-ben kapták meg a gyártók, vagyis alig több mint egy éve annak, hogy egyáltalán elkezdtek foglalkozni vele. És lássuk be: eddig az emberek sem kapkodtak annyira azért, hogy 5G-képes mobilt vásároljanak, de az erre vonatkozó stratégiának mindenképpen meg kell születnie. Igen, a sign iparban is.

Néhány szegmenst az újgenerációs hálózatok nem fognak érinteni (ahogy az eddigi „G-k” sem), viszont a legnagyobb hatást kétségtelenül a „dolgok internetére” (IoT) fogja gyakorolni, mi több, összefonódik vele. Új horizontokat vázol fel a VR és az AR számára, és általában: nagyon magával ragadó szórakoztatást tesz lehetővé. És akkor még nem is beszéltünk az önvezető járművekről. Az IoT világában minden eszköz kapcsolatban áll, és kommunikál is egymással; ennek pedig kézzelfogható előnyei vannak. A sign ipar ezeket a szórakoztatás és az okosvárosok területén tudja majd a legjobban kihasználni. Minden a digitális tartalomról és a digitális kijelzőkről szól, tehát világos, hogy milyen utat érdemes bejárni: meg kell találni a lehetőséget a nagy felbontású videókban, illetve a VRban és az AR-ban. A digital signage persze már ma is elterjedtnek számít: ott vannak az LCD-alapú és LED kijelzők, de az 5G hatására tovább szaporodnak majd. Ezek mellé eddig csak lassan tudott felzárkózni a VR és az AR, ám ahogy az 5G teljesítménye egyre meggyőzőbb lesz, ezek a technológiák is a mainstream részévé válnak.

És mit jelent ebben a világban az okosváros fogalma? Johnson leegyszerűsítve úgy fogalmazott, hogy alapvetően olyan településeket lehetne így jelölni, amelyek alacsony energiafogyasztású digitális eszközök tömegét kapcsolják össze. Olyan eszközöket, amelyek segítenek fenntarthatóbban működtetni az otthonunkat, az irodánkat, és egyáltalán: még hatékonyabbá tenni a körülöttünk lévő világot. Ezek egyik szembeötlő példája a hűtőszekrény, ami kevesebb áramot fogyaszt, ha kevesebb ételt tárolunk benne. De ez lényegében az IoT már létező koncepciója, amelynek lehetőségeit eddig hátráltatta a 4G infrastruktúrája, viszont az 5G-vel végre azzá válhat, aminek megálmodták.

Eszközök milliárdjai vesznek majd körül minket, az egyszerű szenzoroktól a nagy, extrém adatsebességet igénylő készülékekig, és ezeket nagyon eltérő területeken fogjuk használni: az oktatásban, az egészségügyben, az autonóm járművekben és persze a signage-ben is. Fel kell ismerni, hogy az okosváros valójában „az összekapcsolt ökoszisztémák ökoszisztémája”, fogalmazott a tudós. És ha ebben vannak egymással kommunikáló eszközök, akkor azok hirdetést is meg tudnak jeleníteni. Érdemes elképzelni mi történik, ha a telefonod kapcsolatba kerül a közelében lévő többi eszközzel: meglátsz egy reklámot, amelyet talán mindenkire targetáltak, de aztán továbbmész, és szembejön egy másik, amit személyesen rád. Ez nem sci-fi: erre már ma is vannak példák, ám az 5G széles körben is el fogja terjeszteni.

A legnagyobb kihívás most minden iparág számára az, hogy hogyan tartsa a lépést ezekkel a technológiákkal. Az 5G ugyanis olyan kommunikációs csatornákat nyit meg, amilyeneket ma még elképzelni sem tudunk, mégis fel kell rájuk készülnünk. Ezzel kapcsolatban álljon itt néhány létfontosságú szabály, kifejezetten a sign and display ágazat számára:

• Értsd meg azokat az alkalmazásokat, amelyekkel a legjobban ki tudod használni az 5G-t! Ezek lehetnek újfajta interaktív signage felületek, AR és VR tartalmak, illetve olyanok, amelyekről még nem tudunk.

• Az 5G a saját belső kommunikációra is hatással lesz, még komolyabb tényezővé teszi a felhőmigrációt és a felhőalapú programozást. Használj cégmenedzsment szoftvert, és beszélj a gyártójával az 5G-ben rejlő lehetőségekről!

• Ne feledd: az 5G még nincs itt, de a küszöbön toporog, ezért vizsgáld meg a benne rejlő lehetőségeidet, és állj készen a használatára, hogy ne akkor kelljen kapkodnod, amikor már teljes kapacitáson működik!

Gábor János, Sign&Display magazin