2012 eves beszamolo by Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

BESZÁMOLÓ a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2012. évi tevékenységéről

Budapest, 2012. február

TARTALOMJEGYZÉK Oldal

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ......................................................................

FOGYASZTÓVÉDELMI TEVÉKENYSÉG ..................................................

1.1 1.2 2.

PIACFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG ....................................................... 15 2.1 2.2 2.3 2.4 2.5

2.6 2.7 2.8 2.9 3.

Közigazgatási hatósági ügyek......................................................... Perképviselet a bírósági eljárásokban............................................. Általános szerződési feltételek véleményezése…………………….. Közérdekű keresetindítás………………………………………………

44 44 44 45

NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYÜTTMŰKÖDÉS .......................................... 48 4.1 4.2 4.3 4.4

Vámáruk piacfelügyelete................................................................. 15 Termékbiztonsági vizsgálatok ......................................................... 16 Az Ellenőrzési és Vizsgálati Programban elrendelt kiemelt témavizsgálatok………………………………………………… 18 Az Ellenőrzési és Vizsgálati Programban elrendelt a fogyasztók testi épségének védelmét célzó piacfelügyeleti vizsgálatok .................. 22 Az Ellenőrzési és Vizsgálati Programban elrendelt, a csecsemők és kisgyermekek biztonságának és egészségének megóvása érdekében tervezett piacfelügyeleti vizsgálatok ............................................... 27 Az Ellenőrzési és Vizsgálati Programban elrendelt, szezonális jellegű piacfelügyeleti vizsgálatok.......................................……………….. 32 Az Ellenőrzési és Vizsgálati Programban elrendelt, építési és vegyipari termékekre vonatkozó piacfelügyeleti vizsgálatok .......... 34 Az Ellenőrzési és Vizsgálati Programban elrendelt, veszélyes termékek felkutatását célzó egyéb tevékenység…………………………… ...... 39 Információcsere a veszélyes termékek kiszűrése érdekében………. 40

HATÓSÁGI ÉS JOGI TEVÉKENYSÉG ...................................................... 44 3.1 3.2 3.3 3.4

Az Ellenőrzési és Vizsgálati Programban elrendelt kiemelt fogyasztóvédelmi témájú vizsgálatok…………………………………. 5 Az Ellenőrzési és Vizsgálati Programban elrendelt egyéb fogyasztóvédelmi vizsgálatok.......................................................... 10

Európai Uniós és nemzetközi kapcsolatok………………………….. Kétoldalú nemzetközi kapcsolatok…………………………………… Határmenti és regionális kapcsolatok………………………………... Nemzetközi projektek és pályázatok………………………………….

48 50 52 54

EURÓPAI FOGYASZTÓI KÖZPONT ......................................................... 57 5.1 5.2 5.3 5.4

Az EFK a határon átnyúló fogyasztóvédelemben ............................ Az EFK által 2012. évi tevékenysége .............................................. Az EFK részvétele közös projektekben, szakmai tanulmányutakon és konferenciákon .......................................................................... Néhány sikertörténet……………………………………………………

57 57 63 64

LABORATÓRIUMOK TEVÉKENYSÉGE ...................................................

6.1 6.1.1

6.1.2 6.2 6.2.1 7.

Az Élelmiszer és Vegyipari Laboratórium tevékenysége ................ Az Ellenőrzési és Vizsgálati Programban elrendelt kiemelt fogyasztóvédelmi témájú vizsgálat................................................ Az Ellenőrzési és Vizsgálati Programban elrendelt egyéb fogyasztóvédelmi témavizsgálatok ................................................ A Mechanikai és Villamos Laboratórium tevékenysége.................. Az Ellenőrzési és Vizsgálati Programban elrendelt egyéb fogyasztóvédelmi témavizsgálatok………………………………. .....

71 71 74 75

STRATÉGIAI SZEMLÉLETVÁLTÁS..........................................................

7.1 7.2 7.3

Tájékoztatás, kommunikáció.......................................................... Civil kapcsolati tevékenység .......................................................... Oktatás és konzultáció...................................................................

79 81 82

EGYÉB TEVÉKENYSÉG ...........................................................................

8.1 8.2 8.3

84 85

Jogszabály-véleményezés............................................................. Iránymutatások az egységes jogalkalmazás érdekében ................ A megyei kormányhivatalok fogyasztóvédelmi felügyelőségeinek átfogó ellenőrzése .........................................................................

MELLÉKLETEK 1.sz. melléklet Az NFH által elrendelt ellenőrzések és vizsgálatok 2012-ben

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) a 2012. évben is azt az irányvonalat követte, amelynek alapjait a fogyasztóvédelmi politikában bekövetkezett szemléletváltás fektette le. A fogyasztóvédelmi politikában eszközölt változtatás szükségessége számos kézzelfogható eredményben nyilvánult meg a hatóság életében. A fogyasztóvédelmi felügyelőségeknek a 2011. évben lezajlott, kormányhivatalokba történő integrációját követően az NFH szakmai irányítóként rendkívül sikeresen és hatékonyan tudott együttműködni a fogyasztóvédelmi felügyelőségekkel, valamint a kormányhivatalokkal. A 2011. január 1-jétől az NFH szervezeti keretein belül működő Európai Fogyasztói Központhoz 2012-ben összesen 320 olyan új határon átnyúló panasz érkezett, amelynek rendezésében a fogyasztó és a vállalkozás országa szerinti fogyasztói központ is részt vett. Az EFK 2012-ben nagyságrendileg 13.500.000,- Ft összegben és értékben érvényesítette sikeresen az európai fogyasztók határon átnyúló ügyletekből eredő vagyoni igényeit, amely összegből 7.830.000,- Ft visszaszerzése a magyar fogyasztók panaszainak megoldásából származott. A hatóság 2012. évre elfogadott Ellenőrzési és Vizsgálati Programja (továbbiakban: EVP) összesen 43 vizsgálatot foglalt magában, amelyből 9 ellenőrzés a fogyasztók életének, egészségének és vagyonának fokozott védelme vagy a vizsgálattal érintett fogyasztói kör kiszolgáltatott helyzete miatt kiemelt vizsgálatként került meghatározásra. 2012-ben a fogyasztóvédelmi felügyelőségek – az NFH szakmai iránymutatásainak megfelelően – 35 865 ellenőrzést végeztek. Az elvégzett vizsgálatok során észlelt hiányosságok 37,9 %-os kifogásolási arányt eredményeztek, amely az elmúlt években tapasztalt kifogásolási arányokhoz képest növekedést mutat. Ennek oka azonban nem a vállalkozások önkéntes jogkövetési hajlandóságának csökkenésében, hanem abban keresendő, hogy a 2012. évi EVP-ben több új területet érintő témavizsgálat szerepelt. A kormányhivatalok szervezeti keretein belül működő területi fogyasztóvédelmi felügyelőségek a lokális jellegű fogyasztói panaszok, valamint helyi szinten előforduló szolgáltatói visszásságok miatt 2012-ben 63 helyi kezdeményezésű vizsgálatot folytattak le, amely keretében 2706 ellenőrzés került elvégzésre. Az ellenőrzések során feltárt jogsértések 43%-os kifogásolási arányt eredményeztek. 2012-ben az elsőfokon eljáró fogyasztóvédelmi felügyelőségek 5433 db kötelezést tartalmazó határozatot hoztak meg, a fogyasztóvédelmi bírságot kiszabó határozatok száma pedig 3888 db volt. Szabálysértési bírsággal 35 db határozatban, eljárási bírsággal 763 db határozatban szankcionálták a vállalkozásokat. A bírságot kiszabó határozatokban összesen 710 472 571 Ft bírság került megállapításra. Az NFH a fogyasztók életének, egészségének és testi épségének védelme érdekében a 2012. évben is kiemelt hangsúlyt fektetett a piacfelügyeleti tevékenységére, azért, hogy a fogyasztók biztonságát veszélyeztető termékek forgalomba kerülését megakadályozza. Az ellenőrzések és célzott mintavételek során az NFH munkatársai 296 termékről állapították meg, hogy a fogyasztók biztonságát veszélyeztetik, így azonnali hatállyal intézkedés történt a biztonsági követelményeket nem kielégítő termékek forgalmazásának közlemények által történő letiltására. A feltárt nem biztonságos termékek száma azt jelzi, hogy a hatóság munkatársai rendkívül hatékonyan végezték a biztonsági követelményeknek nem megfelelő termékek keresésére irányuló tevékenységüket, ugyanis az elmúlt évekhez képest 2012-ben sikerült a legtöbb veszélyes terméket felkutatni.

400 350

296

275

300

228

250 200

Veszélyes termékek száma

150 100 50 0 2010

2011

2012

Az NFH a fogyasztók vagyoni érdekeinek védelme érdekében fogyasztóvédelmi tevékenységének keretein belül ismételten a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoknak legnagyobb mértékben kiszolgáltatott fogyasztók védelmére fókuszált, illetve kiemelt szerepet kaptak azok az ágazatok, amelyekkel a fogyasztó napi szinten találkozik, így a hírközlési és közszolgáltatói szektor fokozott vizsgálat alá kerültek. A megyei és fővárosi fogyasztóvédelmi felügyelőségek ügyfélforgalmának száma 86 565 fő volt. Az ügyfélorientált és hatékony tájékoztatás érdekében a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak telefonon, Internet segítségével vagy személyesen a felügyelőségek Hatósági Tanácsadó Irodáján keresztül is lehetősége van a kapcsolatfelvételre. A kérelmek és bejelentések száma 2012-ben 25 261 volt, ami az elmúlt évekhez képest növekedést mutat. Ez az adat egyrészt a hatóság nagy örömére szolgál, mivel azt mutatja, hogy tevékenysége egyre több fogyasztóban erősíti a tudatos fogyasztói magatartást, így panaszuk orvoslása érdekében bizalommal keresik fel a hatóságot. Másrészt a bejelentések növekvő száma még mindig azt jelzi, hogy bizonyos területeken egyre nagyobb szükség van a hatósági fellépésre. A vizsgálatok során feltárt hiányosságok szankcionálásaként I. fokon eljáró fogyasztóvédelmi felügyelőségek 21 249 intézkedést hoztak, amely 2011. adatával összehasonlítva ugyan növekedést mutat, de a fogyasztóvédelmi politikában bekövetkezett prevenciós jellegű szemléletváltás miatt a megtett intézkedések közül jelentősebb arányú volt a kötelezést tartalmazó határozat és kisebb számú bírságkiszabás történt. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz, mint II. fokon eljáró szervhez 1492 fellebbezés került benyújtásra. A másodfokon 2012-ben meghozott 1.451 fellebbezést elbíráló döntésből 847 helybenhagyó született, így az elsőfokú döntések jogszerűsége 58 %-ban volt megállapítható. 2012-ben ugyanakkor 482 esetben kérték a vállalkozások a másodfokú hatóság döntésének felülvizsgálatát a törvényszékektől, felülvizsgálati kérelemmel pedig 38 esetben fordultak a Kúriához. Az NFH két akkreditált laboratóriuma 2012-ben összesen 20 385 vizsgálatot végzett. Ezek közül az Élelmiszer és Vegyipari Laboratórium az év során összesen 11 077 db vizsgálatot végzett el témavizsgálatok, panaszok, riasztások, összehasonlító tesztek, laboratóriumi nyílt napok, jártassági vizsgálatok, külső megbízások és a Magyar Termék Nagydíj Pályázat vizsgálatainak keretében. A Mechanikai és Villamos Laboratórium 9308 db vizsgálatot végzett. Vizsgálatainak egy része a hatóság piacfelügyeleti tevékenységével összefüggésben biztonsági vizsgálat volt, másik része laboratóriumi nyílt napok keretében

elvégzett vizsgálatokból, összemérő és körvizsgálatokból, valamint média megjelenések alkalmával és bölcsődékben történt felmérések során elvégzett vizsgálatokból áll össze. A nemzetközi kapcsolatok továbbfejlesztése, valamint a határon átnyúló kereskedelmi tranzakciók során felmerülő problémák hatékony megoldása 2012-ben is rendkívül jelentős szerepet kapott a hatóság életében, értve ez alatt a szomszédos országok hatóságaival történő közös kezdeményezéseket és a meghatározó keleti országokkal való kapcsolatfelvételt. A stratégiai szemléletváltás a 2012. évben számos újdonságban nyilvánult meg az NFH kommunikációs tevékenysége útján, ugyanakkor a hatóság törekedett a korábban már meglevő eredményeinek továbbfejlesztésére is. Megújult és rendkívül tartalmas internetes oldalára 634 810 esetben látogattak el az érdeklődők, amely a 2011. évhez képest 6000-rel több látogatást jelent, mindezek mellett a honlapon elhelyezett oldalmegtekintések száma pedig 2 262 669 db volt 2012-ben. Az NFH internetes oldala mellett a hatóság is fórumoldallal és Facebook elérhetőséggel is várta az online csatornán keresztül érdeklődő fogyasztókat. Az NFH 2012 márciusában létrehozta a Fogyasztóbarát Tanúsítási Rendszer elnevezésű kezdeményezését, melynek eredményeként az első tanúsítványok 2012 októberében átadásra kerültek a nyertes vállalkozások részére. A kezdeményezés életre hívásának célja, hogy a vállalkozások közül kiemelje és a fogyasztók figyelmébe ajánlja a jogkövető magatartáson túli eszközökkel a fogyasztók bizalmát és elégedettségét növelő és fenntartó cégeket. További újdonságként jelent meg a hatóság eredményei közül a gyermekek tudatos fogyasztóvá nevelését célzó Okoskosár projekt, melynek lényege egy olyan interaktív kezdeményezés, amellyel a hatóság a legfiatalabb rétegek oktatását, játékos módon való tanítását célozta meg.

1. FOGYASZTÓVÉDELMI TEVÉKENYSÉG Az NFH a fogyasztóvédelmi tárgyú vizsgálatainak meghatározása során minden esetben arra törekszik, hogy azok a területek kerüljenek górcső alá, amelyekkel a fogyasztó akarvaakaratlanul a mindennapjaiban találkozik, kiemelve különösen azokat a területeket, amelyekkel kapcsolatban magas a hatósághoz beérkező fogyasztói panaszok száma. Ennek jegyében a közszolgáltatási ágazatok közül 2012-ben átfogó vizsgálat alá kerültek a villamosenergia- és gázszolgáltatók, valamint új vizsgálatként megjelent a távhőszolgáltatók üzletszabályzatainak ellenőrzése. Tekintettel arra, hogy a telekommunikáció szinte kortól és nemtől függetlenül valamennyi fogyasztó hétköznapjaiban fontos szerepet tölt be, ugyancsak szükségesnek találta a hatóság a hírközlési ágazatra történő fókuszálást. A szektort érintő, magas számban beérkező fogyasztói panaszok miatt pedig a hírközlési szolgáltatók ellenőrzése kiemelt vizsgálatként került meghatározásra. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoknak leginkább kiszolgáltatott fogyasztók jogainak érvényre juttatása fontos célkitűzése a hatóságnak, így 2012-ben továbbra is a kiemelt témájú vizsgálatok között szerepelt az árubemutatók termékértékesítési tevékenységének és a fogyasztók jótállási és szavatossági igényeivel kapcsolatos panaszintézések ellenőrzése. Mindazonáltal az élelmiszerekkel kapcsolatos megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok kiszűrése érdekében több olyan vizsgálat kapott helyet a vizsgálati programban, amelynek az volt a célja, hogy a hatóság ellenőrizze a mentes vagy megkülönböztetett minőségi jelöléssel ellátott termékeken elhelyezett tájékoztatások valóságtartalmát. A hatóságnak az online kereskedelem ellenőrzésére vonatkozó kitartó munkája meghozta az eredményét, így a területen évről-évre tapasztalt javuló tendencia miatt 2012-ben a webáruházak ellenőrzése már nem kiemelt vizsgálatként kapott helyet a vizsgálati programban, ugyanakkor újdonságként jelent meg, hogy a vizsgálat keretében sor került az interneten keresztül megvásárolható veszélyes termékek kiszűrésére is. A gazdasági reklámtevékenység átfogó ellenőrzése az NFH vizsgálati programjában 2012ben is kiemelt vizsgálatként szerepelt, tekintettel arra, hogy a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kiszűrése e területen is fontos célkitűzés, továbbá ezen vizsgálat keretében lehetőség van a 18. életévüket be nem töltött személyek védelmét biztosító jogszabályok gyakorlati megvalósulásának vizsgálatára is. Ugyancsak kiemelt vizsgálatként jelent meg az idegenforgalmi főszezonban végzett kereskedelmi és szolgáltatási tevékenység ellenőrzése, ahol fókuszpontba a közkedvelt turisztikai célpontok vendéglátó-ipari egységei és a személytaxi-szolgáltatás került. A fiatalok védelme természetesen ezen vizsgálat keretében is fontos szerepet töltött be, tekintettel arra, hogy sor került a zenés-táncos szórakozóhelyek és a fiatalkorúak dohány- és alkohol termékekkel történő kiszolgálásának ellenőrzésére is. A hatóság fogyasztóvédelmi tárgyú témavizsgálatai során megállapított jogsértések miatt 6291 intézkedés történt, ebből 4590 esetben kötelezésről szóló határozat született, 1430 esetben pedig kötelezést és bírságot kiszabó határozatot hoztak a felügyelőségek. A megtett intézkedések közül 271 esetben bírságot kiszabó határozat született. A vizsgálatok során tapasztalt jogsértések miatt 505 esetben szabálysértési felelősségre vonás történt, amelyek közül 457 esetben figyelmeztetéssel, 48 esetben pedig szabálysértési bírság kiszabásával szankcionálták a felügyelőségek a tapasztalt jogsértéseket.

1.1 Az Ellenőrzési és Vizsgálati Programban elrendelt kiemelt fogyasztóvédelmi témájú vizsgálatok Szavatossággal, jótállással kapcsolatos fogyasztói kifogások intézésének ellenőrzése, valamint fogyasztói igények érvényesítésére vonatkozó megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok kiszűrése A fogyasztóvédelmi hatóság a 2012. évben országos témavizsgálat keretein belül 9 hónapon keresztül ellenőrizte a kereskedelmi egységekben a szavatossági, illetve jótállási jogokkal kapcsolatos kifogások intézését, amelynek részét képezték a próbavásárlással egybekötött helyszíni ellenőrzések, valamint a témában a felügyelőségekhez beérkező fogyasztói panaszok egységes szempontok alapján történő vizsgálata. A felügyelőségek munkatársai 327 alkalommal vizsgálták a fogyasztói kifogásokról felvett jegyzőkönyvek meglétét, valamint azok tartalmi elemeit, jogsértést ezzel kapcsolatban 208 esetben tapasztaltak. Sajnálatos tény, hogy a kifogások nagy része (151 darab) abból adódott, hogy a kereskedők a fogyasztói kifogásról egyáltalán nem vettek fel jegyzőkönyvet. Összesen 692 esetben ellenőrizték a felügyelőségek a jótállási jegy kiállításával kapcsolatos kereskedői gyakorlatokat és 320 esetben tártak fel valamilyen szabálytalanságot. A kifogások csaknem egyharmada abból adódott, hogy a kereskedők a termék vásárlásával egyidejűleg nem adtak át jótállási jegyet, továbbá, hogy az átadott dokumentumok több mint egyharmada egy vagy több tartalmi elem tekintetében hiányosnak bizonyult. A felügyelőségek összesen 1724 esetben vizsgálták, hogy a vállalkozások által, a szavatossági, illetve a jótállási jogokkal kapcsolatban nyújtott tájékoztatások megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályban foglaltaknak. A felügyelőségek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellenőrzése terén 436 esetben állapítottak meg jogsértést. E tekintetben elmondható, hogy a 2012. évben feltárt jogsértések aránya (25%) magasabb a 2011. évben tapasztaltakhoz képest (20%). A kifogások legtöbbször abból adódtak, hogy a vállalkozások félrevezető tájékoztatást nyújtottak a szavatossági, illetve a jótállási határidőkről. A vásárlók könyvének meglétét 927 kereskedelmi egységben ellenőrizték a területi felügyelőségek munkatársai. Pozitívumként emelhető ki, hogy a kifogásolási arány e tekintetben mindössze 10% volt. A témavizsgálat során 1186 vásárlók könyvébe tett fogyasztói bejegyzéssel kapcsolatban vizsgálták a felügyelők azt, hogy azokat a vállalkozások a jogszabályban előírtaknak megfelelően intézték-e. Az ellenőrzések során tapasztalt 15%-os kifogásolási arány ugyan alacsonynak mondható, sajnálatos azonban, hogy a kifogások 61%-a abból adódott, hogy a kereskedők a vásárlók könyvébe tett fogyasztói panaszt egyáltalán nem válaszolták meg. Az ismételt ellenőrzések vonatkozásában a vizsgálat mind a vásárlók könyvének megléte, mind a fogyasztói panaszokra adott válaszok tekintetében túlnyomó részben pozitív eredménnyel zárult, elmondható ugyanis, hogy a vállalkozások a felügyelők által korábban feltárt hiányosságokat csaknem minden esetben pótolták. Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítési tevékenység ellenőrzése A felügyelőségek munkatársai 180 árubemutatón végeztek hatósági ellenőrzést, amelyből 117 esetben tártak fel valamilyen jogsértést, így a kifogásolási arány 65%-os volt. A tapasztalatok azt mutatták, hogy még mindig jelentős azoknak az árubemutatóknak a száma, ahol valamilyen jogszabályba ütköző tevékenységet folytatnak. A bemutatók 53%-án történt valamilyen tisztességtelennek minősülő kereskedelmi gyakorlat. Jellemző volt, hogy a jogsértések halmozottan fordultak elő a kifogásolt eseményeken. Az 5

előadásokon összesen 201 olyan tájékoztatás hangzott el, amely alkalmas volt arra, hogy a jelenlévő hallgatóságot megtévessze az eladásra kínált termék tulajdonságai, illetve egyéb jellemzői tekintetében. Jelentősnek mondható azon fogyasztói panaszbeadványok száma (368 db) is, amelyek a témavizsgálat lezárásáig érkeztek a területi felügyelőségekhez. Ezek közül kiemelkedően magas volt azoknak a bejelentéseknek a száma (166 db), amelyekben a fogyasztók arról tájékoztatták a hatóságot, hogy a jogszabályon alapuló, indokolás nélkül gyakorolható elállási jogukat a terméket értékesítő vállalkozással szemben nem tudták érvényesíteni. Pozitívumként emelhető ki ugyanakkor, hogy agresszív kereskedelmi gyakorlatot nem tapasztaltak a felügyelőségek az árubemutatók ellenőrzésekor. A korábbi tapasztalatokhoz képest kedvezően értékelhető, hogy az árubemutatóra invitáló írásos dokumentumok 86%ánál a tájékoztatás megegyezett a termékbemutatón tapasztaltakkal. A témavizsgálat során egy ajándékként átadott műszaki termékkel kapcsolatban felmerült a nem megfelelőség gyanúja és laboratóriumi vizsgálatra is sor került. A vizsgálati eredmények alapján a termék áramütés-veszélyesnek bizonyult, így használata súlyos kockázatot jelent valamennyi felhasználóra nézve, ezért intézkedés történt a termék forgalomból való kivonására és visszahívására. Gazdasági reklámtevékenység átfogó ellenőrzése, különös tekintettel a dohányreklámokra, valamint a 18. életévüket be nem töltött személyek védelmét szolgáló jogszabályok vizsgálatára A felügyelőségek összesen 1997 ellenőrzést folytattak le, mely vizsgálatok során 488 reklám vonatkozásában találtak jogsértést, ezek közül 16 esetben több szempontból is jogsértőnek minősült a hirdetés. Mindezek alapján a kifogásolási arány 24%-os volt, ami a 2011-es kifogásolási arányhoz viszonyítva egy százalékpontos romlást jelentett. A közterületi reklámhordozók körében a felügyelőségek összesen 415 db hirdetést vizsgáltak meg, s 125 esetben került sor eljárás megindítására a hirdetések tartalma miatt. A vizsgált 259 újságban, magazinban megjelenő reklám tekintetében 91 alkalommal tártak fel jogsértést, míg a reklámújságok, szórólapok vonatkozásában a kifogásolási arány 19%-os volt. Az interneten közzétett 373 db reklám ellenőrzését végezték el a felügyelőségek, melyből 96 alkalommal került sor eljárás megindítására, a rádióban és a televízióban közzétett hirdetések kifogásolási aránya 3%-os volt. A reklámhordozónkénti kifogásolási arányok (%) egyéb

56% 26%

internet TV/rádió

rekámújság

23%

szórólap

12%

újság/magazin

35% 30%

közterületi reklám

10%

20%

30%

40%

50%

60%

A témavizsgálat alatt a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feltárását célzó 619 ellenőrzés során a felügyelőségek 99 esetben indítottak hatósági eljárást jogsértés miatt, melynek közel felében akcióval, árkedvezménnyel kapcsolatos a megállapított szabálytalanság. Kiemelten került sor a jogszerűtlenül forgalmazott áruk reklámozási tilalmára, a szerencsejátékok hirdetésére, a gyermek- és fiatalkorúak védelmére, a dohányáruk, alkoholtartalmú italok, szexuális áruk és szolgáltatások, gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök reklámozására vonatkozó jogszabályi előírások betartásának ellenőrzésére. A témavizsgálat részét képezte a fiatalkorúak dohány- és alkoholtermékkel történő kiszolgálási tilalmának ellenőrzése is. A csak dohánytermékekkel történő kiszolgálás ellenőrzése során az esetek 43%-ában (40-ből 17 alkalommal) megtörtént a tilalmazott kiszolgálás. A kizárólag alkoholtermékekkel való kiszolgálás eredménye ennél némiképp alacsonyabban alakult, ugyanis 100 esetből 38 alkalommal fordult elő jogellenes kiszolgálás. Az ellenőrzések során 97 alkalommal a megbízott fiatalkorú mind dohány-, mind pedig alkoholtartalmú terméket is próbavásárolt, s 31 esetben az értékesítést nem tagadták meg. Elektronikus hírközlési szolgáltatók ellenőrzése A 4 hónapig tartó vizsgálat alatt a felügyelőségek összesen 316 elektronikus hírközlési szolgáltatót vontak ellenőrzés alá az előzetesen meghatározott szempontok alapján. A telefonos ügyfélszolgálatok működtetéséről a felügyelők 245 tényleges hívás lebonyolításával győződtek meg, melynek eredményeképpen kiderült, hogy 6 esetben (2%-os kifogásolási arány) jogellenesen nem üzemeltettek a szolgáltatók telefonos eléréssel ügyfélszolgálatot. A jogkövető szolgáltatók döntő többsége viszont legalább 2-3 ügyfélszolgálati telefonszámot biztosít az előfizetők számára, az ügyintézés céljából. A témavizsgálat során a felügyelőségek 199 személyes ügyfélszolgálatot kerestek fel, s 1 esetben tapasztalták az ügyfélszolgálat jogsértő hiányát, azaz, hogy a fenntartási kötelezettség ellenére nem működtetett személyes ügyfélszolgálatot a szolgáltató. Ezzel ellentétben országszerte tapasztalható gyakorlat, hogy az ezret el nem érő előfizetői számmal rendelkező kisebb szolgáltatók is tartanak fent személyes ügyfélszolgálatot, habár az nem lenne kötelező számukra. Internetes ügyfélszolgálati elérhetőséget az ellenőrzött szolgáltatók közül 221 vállalkozás adott meg önkéntesen, azonban ebből csak 201 esetben működött valójában az online panaszügyintézés, amely jellemzően e-mail útján volt elérhető (163). Az ellenőrzött honlapok közel egynegyedében (54) az oldalon kitölthető elektronikus űrlapon keresztül volt lehetőség a panaszok benyújtására, 15 honlapon pedig chatprogram is elérhető volt e célból. Az online ügyfélszolgálatokat működtető szolgáltatók – az említettek közül – rendszerint többféle módon fogadták a panaszokat. A felügyelőségek 199 személyes ügyfélszolgálatot ellenőriztek a tekintetben, hogy a szolgáltatók a jogszabályoknak megfelelően közzéteszik-e az Általános Szerződési Feltételeiket (ÁSZF) és a panaszügyintézésre vonatkozó információkat. A vizsgált személyes ügyfélszolgálatok közül 186 irodában volt kihelyezve az ÁSZF, mégpedig a jogszabályoknak megfelelő módon, tehát könnyen hozzáférhetően, ingyenesen megismerhető tartalommal, továbbá a szövegben való kereshetőség biztosításával. Az ÁSZF közzétételén túl az előfizetői bejelentések, panaszok szolgáltató általi intézésének feltételeiről is tájékoztatni kell az előfizetőket, mind az ügyfélszolgálatokon, mind a honlapokon. A szolgáltatónál történő panasztétel feltételei 167 esetben megfelelően kerültek 7

kifüggesztésre, 25 ügyfélszolgálaton (13%-os kifogásolási arány) azonban egyáltalán nem volt megtalálható az erre vonatkozó tájékoztatás, további 7 esetben (4%-os kifogásolási arány) pedig tartalmilag nem felelt meg az előírásoknak a kihelyezett információ. Ezen felül tájékoztatni kell az előfizetőket a fogyasztóvédelmi szerveknél, illetve illetékes hatóságoknál megtett panaszok kivizsgálására vonatkozó feltételekről is. Az erről szóló információk 20 esetben (10%-os kifogásolási arány) hiányoztak az ügyfélszolgálatokról, 17 irodában (9%-os kifogásolási arány) pedig nem megfelelő tartalommal kerültek feltüntetésre. Az előfizetői panaszok kivizsgálásának időtartama, az eredményről való tájékoztatás határideje, módja tekintetében a vizsgált ügyfélszolgálatok közül 153 tüntette fel megfelelően az adatokat, 25 esetben (13%-os kifogásolási arány) azonban teljesen elmaradt az ilyen tárgyú tájékoztatás, míg 21 irodában (10%-os kifogásolási arány) a vonatkozó információk tartalma esett kifogás alá. A szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos viták rendezése végett szükséges annak a közzététele, hogy az előfizető mely szervhez, hatósághoz vagy bírósághoz fordulhat. Ezt 16 ügyfélszolgálaton (8%-os kifogásolási arány) teljesen elmulasztották közzétenni, további 16 esetben pedig nem megfelelő volt az erről szóló tájékoztatás. A szolgáltató köteles az ÁSZF-et a nyitóoldalon, tárolható, megjeleníthető és nyomtatható módon ingyenesen közzétenni, a dokumentumban való kereshetőség biztosításával. E tekintetben a felügyelőségek 262 honlapot vizsgáltak meg, amely alapján megállapítható, hogy 16 kivétellel (6%-os kifogásolási arány) minden honlapon megtalálható volt az ÁSZF. A közzététel (amennyiben megvalósult) a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt, leszámítva 3 honlapot, ahol nem a nyitóoldalról volt elérhető az ÁSZF. A szolgáltatók nem fektettek túl nagy hangsúlyt annak a rendelkezésnek a figyelembe vételére, miszerint a honlapon tájékoztatni kell az előfizetőket a szolgáltatónál tett panaszok feltételeiről. A vizsgált honlapok közül 111 (42%-os kifogásolási arány) egyáltalán nem, vagy nem megfelelő tartalommal tett közzé tájékoztatást az előzőekre vonatkozóan. Az ellenőrzött honlapok közel fele (122) helytelenül, vagy egyáltalán nem szolgáltat információt arról, hogy vita esetén mely szervhez, hatósághoz vagy bírósághoz fordulhat az előfizető. Hasonlóan magas (115) azon honlapok száma, amelyek a panaszok kivizsgálásának időtartama, eredménye, illetve annak közlése tekintetében nem megfelelő tájékoztatás miatt estek kifogásolás alá. A vizsgálat adatszolgáltatási időszakának nyolc hónapja alatt elektronikus hírközlési szolgáltatókkal szemben 2442 fogyasztói panasz, bejelentés érkezett a felügyelőségekhez, amely a két évvel ezelőtti témavizsgálat adataihoz képest jelentős növekedést mutat. A panaszok tárgyát tekintve kimagaslik azok száma, amelyek számlázással kapcsolatosak, illetve, amelyek a díjak jogszerűségét vitatják (741). A másik nagy csoportot a szolgáltatásminőséggel összefüggésben érkezett panaszok (436) képezik (pl.: a szolgáltató a hibát nem, vagy késedelmesen javítja, készülékprobléma vagy internetsebesség, sávszélesség kifogásolása). Számos beadványt küldtek az előfizetők a szerződés felmondásával kapcsolatosan (217), a határozott időtartamú, ún. hűségszerződésekre (115) vonatkozóan, továbbá az egyoldalú szerződésmódosítás (94) körébe tartozó problémák ügyében. A felügyelőségekre beérkező panaszok mindössze 30%-a érintett olyan tárgykört, melyben a fogyasztóvédelmi hatóság rendelkezik hatáskörrel.

Leggyakoribb panaszok tárgykör szerint (db) 741 582 436

115

hűségszerződés

egyoldalú szerződésmódosítás

szerződés felmondása

szolgáltatásminőség

ügyfélszolgálat

számlázás

217

A szolgáltatók panaszkezelését, ügyfélszolgálatának működését sérelmező panaszok száma 582, melyek közül a legtöbb (238) azt kifogásolja, hogy a szolgáltató nem, vagy késedelmesen válaszol a megtett panaszra. Viszonylag sokszor (59) fordult elő, hogy a szóbeli vagy írásbeli panaszra nem válaszolt érdemben, és nem intézkedett a szolgáltató. A fogyasztók 15 esetben fordultak amiatt a felügyelőségekhez, hogy a szolgáltató telefonos ügyfélszolgálata nem érhető el, illetve további 8 esetben a telefonos ügyfélszolgálata ésszerű időn belüli hívásfogadását kérdőjelezték meg. 96 esetben a fogyasztók tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat gyanújával keresték fel a felügyelőségeket. A fogyasztók országos szinten 43 szolgáltatóval szemben tettek felügyelőségeken, amelyeknek 87%-a (2125) 5 nagy szolgáltatóra irányult.

panaszt

Az idegenforgalmi főszezonban végzett kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységek ellenőrzése, különös tekintettel a vendéglátó egységekre Az idegenforgalmi vizsgálat fő célja 2012-ben is az volt, hogy országosan összehangolt, egységes szempontok alapján, egységes eljárással szerezzen érvényt a fogyasztóvédelmi hatóság a jogszabályokba foglalt előírásoknak. Elsősorban a vásárlói magatartást tisztességtelenül befolyásoló kereskedelmi gyakorlatok kiszűrése és a tájékoztatási kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése volt a cél a közkedvelt turisztikai célpontok (vízparti nyaralóhelyek, strandok, wellness- és gyógyturisztikai helyek, városközpontok, illetve a különféle fesztiválok, rendezvények) vendéglátó-ipari egységeiben. A vizsgálat szerves részét képezte továbbá a személytaxi-szolgáltatás ellenőrzése is. A fiatalok védelme érdekében sor került továbbá a zenés-táncos szórakozóhelyek ellenőrzésére, valamint a fiatalkorúak dohány-, illetve alkoholtermékkel történő kiszolgálási tilalma érvényesülésének vizsgálatára. Az idegenforgalmi főszezonban összesen 1 801 egység (1705 96 személytaxi-szolgáltató) vizsgálatát folytatták le a felügyelőségek.

vendéglátó

és

A vizsgálat összesített eredményei alapján a kifogásolási arány 2012-ben a vendéglátó-ipari egységek ellenőrzésénél 38%, míg a személytaxi-szolgáltatásoknál 22% volt, ami azt jelenti,

hogy összességében minden harmadik vendéglátó egység, és minden ötödik személytaxi ellenőrzés során állapítottak meg a felügyelők valamilyen szabálytalanságot. A leggyakoribb hiányosságok a fogyasztók tájékoztatásával összefüggő előírások megsértéséből adódtak. Ártájékoztatással kapcsolatos kifogás (hiányzott, hiányos, illetve félreérthető volt) minden nyolcadik ellenőrzés során megállapításra került, ugyanakkor a nyitvatartási idő és a kereskedő adatainak hiánya csupán 2-3 %-ban fordult elő. Többletszámolást tártak fel a próbavásárlások 13%-ában, azaz minden nyolcadik próbavásárlás alkalmával. A mérlegek ellenőrzése során megállapítást nyert, hogy a tömegre is értékesítő üzletek 11%-a (minden kilencedik egység) nem rendelkezett hitelesített mérleggel. A nyugtaadást 30 egységben mulasztották el. Az ellenőrzött 96 személytaxi-szolgáltató 23%-ánál került sor valamilyen hiányosság megállapítására, míg a fiatalkorúak alkohol- és dohánytermékkel történő tiltott kiszolgálása az esetek 33%-ában valósult meg. 1.2 Az Ellenőrzési és Vizsgálati Programban elrendelt egyéb fogyasztóvédelmi témavizsgálatok A villamosenergia- és földgázszolgáltatás fogyasztói panaszokon alapuló átfogó vizsgálata A 10 hónapig tartó vizsgálat célja volt egyrészt a felügyelőségekre érkező fogyasztói beadványokból és jelzésekből leszűrhető széleskörű hatósági tapasztalatok összegzése, a szolgáltatói gyakorlatok egybevetése, ezen keresztül pedig az egyes szolgáltatási területeket érintő következtetések levonása, tendenciák megfigyelése. Másrészt a vizsgálat eredményei által pontosabb kép kapható az egyébként is gyakran változó ágazati szabályozással kapcsolatban esetlegesen felmerülő jogalkalmazási, illetve értelmezési nehézségekről, szabályozási anomáliákról, hiányosságokról is. A vizsgálat alapját azok a negyedévente megküldendő, közszolgáltatási területekre – ezen belül is a villamosenergia- és a földgázszolgáltatásra – vonatkozó statisztikai táblázatok képezték, amelyeket a felügyelőségek félévkor és év végén szöveges jelentéssel egészítettek ki, melyek területenként lebontva tartalmazták a felügyelőségek tapasztalatait. A fogyasztóvédelmi hatósághoz a 2012-es évben földgázszolgáltatással kapcsolatban összesen 1962 beadvány érkezett, melyből 804 (41%) igényelt érdemi intézkedést. Tájékoztatás kiküldésére 548 alkalommal (28%), áttételre a Magyar Energia Hivatalhoz 325 esetben (17%) került sor. Egyéb esetekben érdemi vizsgálat nélküli elutasításra, az eljárás megszüntetésére, illetve áttételre került sor. Villamosenergia-szolgáltatás tekintetében 1959 beadvány érkezett, amiből 765 (39%) esetben történt érdemi intézkedés. A hatóság 560 alkalommal (29%) küldött ki tájékoztatást, illetve áttétel 333 esetben (17%) történt a Magyar Energia Hivatalhoz. Egyéb esetekben érdemi vizsgálat nélküli elutasítás, az eljárás megszüntetése, vagy áttétel történt. A beérkezett fogyasztói beadványok legnagyobb része a számlázással, elszámolással állt kapcsolatban, villamosenergia-szolgáltatás tekintetében ezek aránya 22%, földgázszolgáltatás vonatkozásában 32% volt. A számlázást érintő beadványok nagy része a számlakövetelést, annak összegét, jogalapját kifogásolta, de a fogyasztók számos panasza irányult arra is, hogy a számlát nem, illetve késve kapták meg, vagy utóbb kiderült, hogy egyáltalán nem készült számla. Az elszámolási problémákhoz kapcsolódó panaszok (13%, illetve 11%) érintették többek között a számlatartalmat – főként az éves elszámoló számlákét –, a részletfizetési megállapodásokat, a fogyasztási időszakot.

A mérőórákkal, a méréssel, a leolvasással kapcsolatos beadványok (14%, illetve 6%) az elosztói engedélyesek tevékenységére irányultak. Ide sorolhatók például a hibás mérésre, hibás leolvasásra, vagy a lejárt hitelesítésű mérőre vonatkozó fogyasztói panaszok. Fentieken túl a kikapcsolásra és visszakapcsolásra, az ügyfélszolgálatokra, a folyószámlakezelésre, hátralékkezelésre, illetve a határidők be nem tartására vonatkozóan fogalmaztak meg kifogást a beadványozók.

Az árfeltüntetésre vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése a kereskedelemben és a szolgáltatások területén A vizsgálat 9 hónapja során a felügyelőségek ellenőrizték az üzletekben az általános kereskedelmi feltételek teljesülését, nevezetesen a nyitvatartási időről szóló tájékoztatás meglétét, a vásárlók könyvének megfelelő kezelését, a panaszügyintézés helyéről szóló tájékoztatás meglétét, a kereskedelmi egységekben működő biztonsági szolgálatokra vonatkozó fogyasztóvédelmi előírások érvényesülését, a nyugta-, illetve számlaadási kötelezettség teljesítését, a használt mérőeszközök hitelességét, továbbá a KPIR, illetve a RAPEX rendszerben letiltott termékek forgalmazását. Az árfeltüntetés és árfelszámítás ellenőrzése során a felügyelők azt vizsgálták, hogy a termékek, szolgáltatások eladási és egységáraival kapcsolatos tájékoztatások a jogszabályi előírásoknak megfelelnek-e, illetve nem valósítanak-e meg tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot oly módon, hogy a vállalkozás valótlan tájékoztatást nyújt az eladási árról, egységárról, a szolgáltatás díjáról, a kedvezmény létéről, mértékéről, a termékek tömegéről, illetve egyidejűleg több eladási árat tüntet fel. A vizsgálat során a felügyelőségek összesen 5448 üzletet ellenőriztek, melynek során 2745 alkalommal állapítottak meg kifogást, amely 50%-os kifogásolási arányt jelent.

Élelmiszerekkel kapcsolatos megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok feltárása, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 10. § (2)-(4) bekezdésében foglalt előírások teljesülésének érdekében A témavizsgálat az élelmiszerjelölés, az alkalmazott jelölési módszer, továbbá az élelmiszerek megjelenítése tekintetében előforduló megtévesztő jelölési gyakorlatok feltárására helyezte a hangsúlyt a kereskedelmi egységekben, emellett az ellenőrzés érintette a webáruházak, illetve különböző honlapok által megjelenített étrend-kiegészítőkre vonatkozó tiltott állítások felkutatását, valamint a fogyasztók megtévesztésével kapcsolatban beérkező panaszbeadványok vizsgálatát is. A vizsgálat ideje alatt 135 kereskedelmi egység ellenőrzésére került sor, amelyek 36%-ában tártak fel a felügyelők az élelmiszerek jelölésével kapcsolatban valamilyen megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot. A zöldség-gyümölcs termékcsoporton belül származási hely tekintetében a legtöbb megtévesztő jelölést a lédig termékeknél (14 termékféle) tapasztalták a felügyelők, a gyártó által előrecsomagolt termékeknél ez mindössze 3 termékfélénél fordult elő. Az üzletek által előrecsomagolt termékeken nettó tömeg vonatkozásában 15 terméknél állapítottak meg eltérést a felügyelők a feltüntetett és a mért tömeg között. A felügyelők a fagyasztott, illetve gyorsfagyasztott félkész termékek megnevezése, illetve képi, grafikai megjelenítése és a feltüntetett összetevők összhangjának vizsgálatakor összesen 5 terméket kifogásoltak megtévesztő jelölés alkalmazása miatt. Egyéb élelmiszerek tekintetében 24 esetben bizonyult a jelölés megtévesztőnek. A felügyelőségekhez élelmiszerrel kapcsolatos megtévesztés ügyében érkezett 36 fogyasztói panaszból 17 beadvány nyomán állapítottak meg jogsértést. Elektronikus kereskedelmi tevékenység jogszerűségének ellenőrzése, különös tekintettel a veszélyes termékek és megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok kiszűrésére A vizsgálat teljes ideje alatt a felügyelőségek összesen 165 webáruházat vontak ellenőrzés alá, melyek közül 65 már a korábbi évek során is vizsgált és kifogásolt webshop volt. Az ellenőrzött webáruházak közül 116 esetében tártak fel a felügyelőségek valamilyen jogsértést, amely 70%-os kifogásolási arányt eredményezett. Ez a 2011. évi vizsgálat 85%-os kifogásolási arányát tekintve nagymértékű javulásként értékelhető. Az ismételt ellenőrzések tekintetében a kifogásolási arány 32 % volt a 2012. évben. A vizsgálat során a felügyelőségek ellenőrizték, hogy a webáruházakat üzemeltető vállalkozások előzetesen tájékoztatták-e a fogyasztókat a szolgáltató nevéről, székhelyéről, címéről, elérhetőségéről, a szolgáltatót regisztráló hatóság, bíróság megnevezéséről, regisztrációs számáról, amennyiben a tevékenység folytatása hatósági engedélyhez kötött, úgy a tevékenység előzetes engedélyezéséről, a szolgáltató adószámáról, valamint magatartási kódexhez való esetleges csatlakozásáról. Ellenőrizték továbbá, hogy a szolgáltató előzetes tájékoztatási kötelezettségének eleget tette az elektronikus szerződés megkötésére vonatkozóan. Tájékoztatta-e a fogyasztókat az általános szerződési feltételekről, a szerződéskötés technikai feltételeiről, az elektronikus szerződéskötés lépéseiről, a szerződés alakiságáról, iktatásáról és utólagos hozzáférhetőségéről, az adatbeviteli hibák kijavításáról, a szerződés nyelvéről, valamint biztosítja-e az elektronikus szerződéskötés technikai feltételeit. A szolgáltatónak előzetesen tájékoztatást kell nyújtania a szerződés tartalmára és teljesítésére vonatkozóan, a szerződés 12

tárgyának lényeges tulajdonságairól, az áru vagy szolgáltatás ellenértékéről, a járulékos költségekről, a fizetés, szállítás és teljesítés egyéb feltételeiről. Különösen fontos, hogy a szolgáltató részletes tájékoztatást nyújtson a fogyasztókat megillető elállási jogról, illetve annak hiányáról. Próbavásárlással egybekötött ellenőrzések során további vizsgálati szempontot képezett a nyugta, illetve számlaadási kötelezettség teljesítése, az írásbeli megerősítés megléte és megfelelő tartalma, valamint a kötelező jótállás hatálya alá tartozó termékek vonatkozásában a jótállási jegy rendelkezésre bocsátása, valamint megfelelő tartalma. A felügyelőségek 39 webáruház vonatkozásában végeztek próbavásárlást, melynek keretében 32 esetben állapítottak meg jogsértést. A kifogásolási arány e tekintetben 84% volt. A próbavásárlások során 2 esetben fordult elő, hogy a felügyelők olyan terméket kaptak kézhez, amelyeknek – a vonatkozó jogszabályi rendelkezés ellenére – biztonságos jellegük nem volt megfelelően igazolva, többek között hiányzott róluk az előírt CE-jelölés. Megkülönböztetett minőségi jelöléssel ellátott, különleges minőségű lekvárok és gyümölcsszörpök laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzése, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 10. §. (2)-(4) bekezdésében foglalt előírások teljesülése érdekében A témavizsgálat során a hatóság arról kívánt tájékozódni, hogy a gyártók a vonatkozó élelmiszerkönyvi irányelvben foglaltak alapján jogszerűen alkalmazzák-e az élelmiszerek megnevezésében a minőségi jelzőket. Emellett hatóságunk kiemelt figyelmet fordított a termékeken esetlegesen elhelyezett „negatív” állítások előfordulásának vizsgálatára is. A laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján a 22 db mintavételezett termékből 3 esetében (14%) indult eljárás a gyártóval szemben jogsértő megkülönböztető minőségi jelölés alkalmazása miatt. A kifogásolt 3 termékből 1 esetben tartósítószer jelenlétét igazolta a laboratóriumi vizsgálat, míg a másik 2 termék mind tartósítószer, mind vízoldható szárazanyag tartalom vonatkozásában nem felelt meg a követelményeknek. Ennek eredményeképpen az eljáró felügyelőség közigazgatási hatósági eljárásban 3 db, a jogsértő magatartás megszüntetését előíró határozatot hozott. Kedvezően értékelhető, hogy a vizsgálat alá vont termékeknél „negatív” állítás előfordulását nem állapították a felügyelők. „Mentes” jelöléssel ellátott élelmiszerek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzése az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 10. § (2) – (4) bekezdésében foglalt előírások teljesülése érdekében A vizsgálat elsősorban a termékeken elhelyezett tájékoztatások valóságtartalmának laboratóriumi vizsgálatokkal történő ellenőrzésére, valamint a címkén esetlegesen előforduló egészségre vonatkozó, illetve egyes tápanyag-összetétellel kapcsolatos jogszerűtlen állítások kiszűrésére helyezte a hangsúlyt annak érdekében, hogy feltárásra kerüljenek a megtévesztő jelölések. A laboratórium vizsgálati eredményei alapján a 30 db mintavételezett élelmiszerből 3 db termék esetében a jelölés megtévesztőnek bizonyult, amely 10%-os kifogásolási arányt eredményezett. Az eljáró felügyelőség közigazgatási hatósági eljárásban 2 db, a jogsértő magatartás megszüntetését előíró határozatot hozott, egy esetben pedig a jogsértő magatartás további

folytatásának megtiltása mellett 200 000 Ft összegű fogyasztóvédelmi bírság kiszabását is indokoltnak tartotta. A jogsértő tájékoztatások 2 db „laktózmentes” termék esetében a laktóztartalomra vonatkoztak, míg 1 db „tartósítószert nem tartalmaz” jelöléssel ellátott élelmiszer tekintetében a tartósítószer tartalmat érintették. Pozitívan értékelhető, hogy egészségre vonatkozó megalapozatlan állítást egyetlen vizsgált termék csomagolásán sem tüntettek fel. A távhőszolgáltatók üzletszabályzatainak ellenőrzése Az 5 hónapig tartó vizsgálat során a területi felügyelőségek helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálták, hogy a 39, távhőszolgáltató által működtetett személyes ügyfélforgalomra nyitva álló ügyfélszolgálaton megvalósulnak-e az ÁSZF-re, illetve az üzletszabályzatra vonatkozóan meghatározott jogszabályi rendelkezések. A vizsgált 39 távhőszolgáltató közül mindössze 11 távhőszolgáltató esetében nem merült fel hiányosság. Az ellenőrzött ügyfélszolgálatok esetében a felügyelőségek összesen 46 hiányosságot tapasztaltak, amelyek többségében az ÁSZF ügyfélszolgálaton történő kifüggesztésével (17), illetve ingyenes rendelkezésre bocsátásával (22) voltak kapcsolatosak. Az üzletszabályzatok hozzáférhetőségét érintő hiányosságok csekély számban jelentek meg a felügyelőségek által vizsgált ügyfélszolgálatok vonatkozásában. A fentieken túlmenően a felügyelőségek ellenőrizték azt is, hogy a távhőszolgáltatók az ügyfélszolgálat tekintetében eleget tesznek-e a működtetésükre vonatkozó kötelezettségeiknek. Több felügyelőség esetében ellenőrzés tárgyát képezte mindezeken felül a távhőszolgáltatók által készített üzletszabályzatok honlapon történő közzétételének vizsgálata is. A vizsgálat keretében 2012-ben két szolgáltató üzletszabályzata került szakmai véleményezésre, melynek során az egyes üzletszabályzatokhoz összesen 31 megállapítás társult. A szakmai megjegyzések javarészt az üzletszabályzatok rendelkezéseivel kapcsolatos érdemi észrevételeket, javaslatokat fogalmaztak meg, de néhány esetben a hatóság tájékoztatást kért az egyes szolgáltatók kereskedelmi gyakorlatára vonatkozóan is, és javasolta az üzletszabályzat ezekkel kapcsolatos kiegészítését. Az érdemi észrevételek vonatkozásában nem került sor további egyeztetésre, tekintettel arra, hogy mindkét szolgáltató vállalta üzletszabályzatának az NFH javaslatai alapján történő kiegészítését, valamint módosítását, és egyúttal el is jutatták a hatóság részére a módosított üzletszabályzatokat. A kereskedelmi gyakorlatokkal összefüggésben kért tájékoztatások esetében pedig elmondható, hogy a megkeresett szolgáltatók kielégítő és részletes választ adtak a hatóság részére, a vizsgálati tapasztalatok tehát egyértelműen pozitívak voltak a párbeszéd és együttműködés tekintetében.

2. PIACFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG Az NFH piacfelügyeleti tevékenységének alapvető célja annak biztosítása, hogy egyrészt ne kerülhessenek forgalomba olyan élelmiszernek nem minősülő termékek, amelyek veszélyeztetik a fogyasztók életének, egészségének és/vagy vagyonának biztonságát, másrészt ha mégis megjelennek ilyen termékek a forgalomban, azok minél gyorsabb és hatékonyabb kiszűrése megvalósuljon, és a forgalmazott termékek megfeleljenek a vonatkozó közösségi harmonizációs jogszabályokban megállapított követelményeknek. E munkához kapcsolódó ellenőrzések során külön figyelmet fordít a hatóság arra is, hogy a gyártók, importálók, forgalmazók megadnak-e minden tájékoztatást a fogyasztóknak ahhoz, hogy a termékek biztonságosan és rendeltetésszerűen használhatók legyenek. A hatóság piacfelügyeleti tárgyú témavizsgálatai során megállapított jogsértések miatt megtett intézkedések közül a felügyelőségek 735 esetben a feltárt hiányosságok pótlása és a szabálytalanságok megszüntetése érdekében kötelezésre szóló határozatot adtak ki. Mindezek mellett 506 esetben jelölési, illetve adminisztratív jellegű hiányosságok miatt a termék forgalmazásának feltételhez kötésére, míg 359 esetben a termék forgalomból történő kivonására került sor. Fogyasztóvédelmi bírság kiszabása 554 esetben történt. Az áruk biztonságosságával kapcsolatos ellenőrzések tervezéséhez megfelelő kiindulási alapot szolgáltat az EU gyorsinformációs rendszere (RAPEX), valamint az NFH által működtetett Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszer (KPIR). A piacfelügyeleti munka éppúgy kiterjed a gyártók és a vámhivatalok telephelyeire, mint a fogyasztóknak árut eladó vásárokra, piacokra és kereskedelmi egységekre. 2.1 Vámáruk piacfelügyelete 2012-ben a hatóság 176 terméktípusra vonatkozó vámriasztást kapott a vámhivataloktól. A beérkezett riasztások során 123 esetben okmányhiányt állapítottak meg az illetékes felügyelőség munkatársai – azaz a termék nem rendelkezett a forgalomba hozatalhoz szükséges dokumentumokkal, vagy azon nem volt feltüntetve a jogszabály által előírt CEjelölés –, 6 terméktípust érintően a laboratóriumi vizsgálat igazolta a termék veszélyességét. További 5 esetben társhatóságot érintő riasztás érkezett, 1 termék esetén pedig megállapítást nyert, hogy az már – veszélyessége miatt - korábban letiltásra került, míg 41 értesítés indokolatlannak bizonyult. A 6-féle, veszélyes termék vámkezelését az illetékes felügyelőség megtiltotta, amely által 62.386 db termék forgalomba kerülését akadályozta meg a hatóság.

A riasztások terméktípus szerinti megosz lása (db) 4

V illam os s ági te rm é k (NFH hatás k ör )

1 53

Játé k (NFH hatás k ör ) V e gyi-é pítőipari te rm é k (NFH hatás k ör ) Egyé b te rm é k (NFH hatás k ör)

Y e

Gé p (NFH hatás k ör ) 113

Társ hatós ági hatás k örbe tartozó te rm é k

2.2 Termékbiztonsági vizsgálatok Műszaki termékek 2012-ben 121 műszaki terméktípusnál történt mintavétel. Kiemelkedő számban az öngyújtók, a díszvilágítási füzérek, különféle lámpatestek és háztartási készülékek vizsgálata történt meg, amely termékköröknél a többi tagállam is számos nem biztonságos terméket talált. A vizsgálati eredményeket a következő diagram szemlélteti:

Vizsgálati eredmények megoszlása Vizsgálat, vagy eljárás alatt lévő terméktípusok száma

Nem biztonságos terméktípusok száma (súlyos kockázatú)

Nem biztonságos terméktípusok száma (kis v. mérsékelt kockázatú)

Megfelelő terméktípusok száma

A nem biztonságos terméktípusoknál áramütés, tűzveszély/balesetveszély indokolta az intézkedést.

égési

sérülés,

illetve

Könnyűipari termékek 2012-ben 80 db könnyűipari terméktípus esetében történt vizsgálat. A vizsgált terméktípusok a következők voltak: játékok (játék mobiltelefon, lövedékes játékok, babák), bel- és kültéri, otthoni használatra szánt játékok, műanyag kerti bútorok, bébijátékok (játékfigurák, félgömbalakú játékok, csipogók, rágókák), gyermeklábbelik. A vizsgálati eredmények megoszlását a következő diagram szemlélteti:

Vizsgálati eredmények megoszlása Nem megfelelő termék (minőségi kifogás vagy nincs kockázat)

Nem biztonságos terméktípusok száma (súlyos kockázatú)

Nem biztonságos terméktípusok száma (nagy v. közepes kockázatú)

Megfelelő terméktípusok száma

A nem biztonságos terméktípusoknál a legtöbb esetben a fulladás/fojtás-, a balesetveszély, illetve az egészségkárosító hatás indokolta az intézkedést. A területi felügyelőségek által szemrevételezéssel megvizsgált csecsemő- és kisgyermek ruházati termékek száma 1363 db volt. Ezek közül 204-féle terméknél került megállapításra súlyos kockázatot jelentő hiányosság. Vegyipari és egyéb termékek A vegyipari termékek körében 76 terméktípus került ellenőrzésre, melyek közül 20 db festék és lakk, 20-féle mosó- és tisztítószer, 18-féle aktív oxigént és klórt tartalmazó háztartási tisztítószer és 18-féle napozó készítmény laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzése történt meg.

Vizsgálati eredmények megoszlása

Nem megfelelő (minőségi kifogás vagy nincs kockázat), hiányosság pótlására kötelezett termék

Nem biztonságos terméktípusok száma

Megfelelő terméktípusok száma

90 100

Termékvizsgálati eredmények A nem élelmiszer terméktípusok termékbiztonsági vizsgálatának hatékonyságát szemlélteti a következő diagram, amely 277 db mintavételezett termék befejezett vizsgálatainak eredményeiből állt össze.

A nem élelmiszer terméktípusok biztonsági vizsgálatainak eredménye Megfelelő terméktípusok száma: 125

Veszélyes terméktípusok száma: 134

Hiányosság pótlására kötelezett terméktípusok száma: 10

A veszélyes termékek vonatkozásában közepes vagy nagy kockázat esetén a forgalomból történő kivonásra, míg súlyos kockázat esetén a kivonáson túlmenően általában a fogyasztóknak eladott termékek visszahívására is történt intézkedés. Reklamációs vizsgálatok Az NFH Piacfelügyeleti Főosztálya szolgáltatási tevékenysége keretében végzi a fogyasztási termékek reklamációs minőségvizsgálatát. A szavatossági ügyek intézésével kapcsolatosan 2012-ben 425 megkeresés érkezett szakvélemény készítése céljából. A vizsgált termékek körét az alábbi táblázat részletezi: Bőripari termékek (lábbeli, táska) Textilipari termékek (felsőruházati cikkek) Összesen:

285 db 140 db 425 db

2.3 Az Ellenőrzési és Vizsgálati Programban elrendelt kiemelt piacfelügyeleti témájú vizsgálatok A kereskedelmi forgalomban megtalálható villamossági termékek mintavétellel egybekötött ellenőrzése A közel egész éven át tartó témavizsgálat célja az volt, hogy minél több, a kereskedelmi forgalomban árusított, biztonsági szempontból nem megfelelőnek vélt villamossági termékből történjen mintavétel, és a veszélyesnek minősített termékekkel kapcsolatosan a szükséges korlátozó intézkedések meghozatalra kerüljenek. A témavizsgálat lehetőséget biztosított arra is, hogy az EVP-ben szereplő, a konkrét termékkörök ellenőrzésére irányuló vizsgálatokba be nem sorolható villamossági termékek is köthetőek legyenek egy konkrét témavizsgálathoz. A mintavételi időszakban az alábbi táblázatban található termékkörökből került sor mintavételre. A mintavételezett termékek termékkörönkénti lebontása:

Lámpatest Fázisceruza Hordozható rádió Univerzális tv/rádió antenna Hosszabbító készlet Ragasztópisztoly Vízforraló kanna Villamosenergiafogyasztáscsökkentő Kézimixer Szénmonoxid érzékelő/riasztó Gázérzékelő/riasztó Gyümölcsfacsaró Akkumulátortöltő Ruhaboholytalanító Digitális ébresztőóra Merülőforraló Digitális multiméter Hajvágó készülék Átalakító adapter Elektromos fűthető párna Hajszárító Készülékcsatlakozó készlet Főzőlap

24 7 2 1 3 3 3 1 1 1 1 1 2 2 1 1 2 1 2 1 1 1 1

A témavizsgálat során összesen 63 fajta termékből történt mintavétel, amelyek közül 41 termék esetén került megállapításra, hogy azok súlyos kockázatot jelentenek a felhasználók számára, míg 1-1 termék nagy, illetve közepes kockázatot jelentett. A nem megfelelő termékeknél áramütés-veszély, égési sérülés-veszély, illetve fulladásveszély indokolta a korlátozó intézkedések meghozatalát. 11-féle termék a laboratóriumban vizsgált jellemzők tekintetében megfelelt az előírásoknak, 8 termék kockázatértékelése folyamatban van. Csecsemő- és kisgyermek ruházati termékek piacfelügyeleti ellenőrzése A témavizsgálat keretében a felügyelőségek 148 csecsemő- és kisgyermek ruházati terméket forgalmazó üzletet vontak vizsgálat alá, melyből 12 áruházlánc, 135 egység egyéb kiskereskedelmi egység, valamint 1 piaci elárusítóhely volt. Az ellenőrzés kizárólag a termékbiztonsági szempontból kifogásolt termékek felkutatására és a forgalomból való kivonására irányult, egyéb forgalmazási feltételek vizsgálatára nem terjedt ki. Az ellenőrzött egységek 79%-ában (117 üzletben) találtak a felügyelőségek veszélyes terméket. A viszonylag magas kifogásolási arány kicsit megtévesztő, ugyanis az ellenőrzés alapján egyértelműen pozitív változások tapasztalhatók a veszélyes gyermekruhák forgalmazása terén. A kifogásolt üzletekben is döntő részben megfelelő termékeket forgalmaznak, a veszélyes termékek – melyek elsősorban a régi, többéves bolti készletből származnak – aránya ezekben az üzletekben is jóval alacsonyabb a korábbi évekhez képest. A vizsgálat tapasztalataiból egyértelműen levonható az a következtetés, hogy azok a vállalkozások, amelyeknél a megyei felügyelőségek munkatársai korábban már végeztek ilyen jellegű ellenőrzést, sokkal körültekintőbben járnak el, már az árubeszerzés során igyekeznek kiszűrni a termékbiztonsági előírásoknak nem megfelelő termékeket.

A vizsgálat során a felügyelőségek munkatársai 1363-féle, 6515 db csecsemő- és kisgyermek ruházati terméket ellenőriztek és ebből 204-féle, 1327 db termék (20,4%) esetében állapították meg, hogy azok a nem megfelelően alkalmazott húzózsinórok, illetve húzózsinór-végződések miatt nem elégítik ki a termékbiztonsági követelményeket. A termékbiztonsági okból kifogásolt csecsemő- és kisgyermekruhák közül: −

73 terméknél alkalmaztak a kapucniban szabad végződésű összehúzó zsinórt,

−

18 termék tartalmazott a kapucniban elasztikus anyagból készült összehúzó zsinórt,

−

107 terméknél a zsinór végeinek lezárásához csomót, műanyag vagy fém végelzárót alkalmaztak,

−

46 terméknél a nadrágban olyan összehúzó zsinór volt, amely nem volt legalább egy ponton rögzítve,

−

32 terméknél nyakban és háton megkötendő szabad végződésű zsinór volt,

−

10 termék nyakban, szabad végződésű zsinórral volt rögzíthető,

−

5 terméket a háton lehetett szabad végződésű zsinórral rögzíteni,

−

3 terméknél alkalmaztak a ruházat alá érő zsinórokat.

A legtöbb terméknél a biztonsági hiányosságok halmozottan fordultak elő. Az alábbi diagram a húzózsinórok és a zsinórvégződések kialakítása miatti veszélyek megoszlását mutatja:

Húzózsinórok, húzózsinór-végződések miatt veszélyes termékek (db) 13

67 fojtási veszély balesetveszély fojtási- és balesetveszély

fojtási-, arc- és szemsérülés fojtási-, arc- és szemsérülés, balesetveszély 41

Figyelembe véve, hogy ezen termékek súlyosan veszélyeztethetik a csecsemők és kisgyermekek egészségét, további forgalmazásukat a felügyelőségek az ellenőrzést követően az ügydöntő határozat meghozataláig terjedő időtartamra, minden esetben fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtandó végzésben azonnali hatállyal megtiltották. Az ügydöntő határozatban a termékek forgalomból való kivonását, illetve visszahívását rendelték el.

Játszótéri eszközök üzemeltetési feltételeinek piacfelügyeleti ellenőrzése A 2011-es évben lefolytatott, játszótéri eszközök biztonságosságával kapcsolatos témavizsgálat tapasztalatai azt mutatták, hogy a gyártók/forgalmazók – néhány kivételtől eltekintve – a GKM rendelet előírásainak megfelelően végzik a termékkörre vonatkozó gyártói/kereskedelmi tevékenységüket, azonban az ellenőrzés alá vont közterületi játszótéri eszközök üzemeltetése kapcsán meglehetősen sok hiányosságot állapítottak meg a felügyelőségek. Tekintettel az előző évi eredményekre, 2012-ben a gyártók és forgalmazók ellenőrzésétől eltekintett a hatóság, helyette a közterületen található játszóterek mellett az intézményi játszóterek üzemeltetési körülményeinek vizsgálata került előtérbe annak érdekében, hogy a magyarországi helyzetről minél átfogóbb képet alakuljon ki. A témavizsgálat keretében összesen 863 játszótér, azokon pedig 7.587 db játszótéri eszköz ellenőrzése történt meg, melyek száma nagyjából fele-fele arányban oszlik meg a közterületi és az intézményi játszóterek között. Összességében a játszóterek 67%-ánál (582), az eszközök 82%-ánál (6.233 db) került megállapításra valamilyen jogsértés, amely magas kifogásolási aránynak tekinthető. Általánosságban elmondható, hogy az intézményi játszóterek körében több a hiányosság. A közterületi játszóterek és játszótéri eszközök felénél tártak fel jogsértést a felügyelők, ugyanez az intézményi játszóterek és eszközök esetében 80% körüli kifogásolási arányt mutat. Ez az eredmény annak is betudható, hogy a fogyasztóvédelmi felügyelőségek az intézmények udvarán felállított eszközöket korábban még nem ellenőrizték. A tavasztól őszig tartó témavizsgálatot két időszakra osztotta a GKM rendelet 2012. május 18. napján hatályba lépett módosítása, amely az ellenőrzések szempontjából lényegi változást csupán abban hozott, hogy a karbantartási és ellenőrzési terv kikerült a vizsgálati szempontok közül. A hatályba lépésig lefolytatott ellenőrzések során a közterületi játszóterek 21%-ánál, míg az intézményi játszóterek 38%-ánál került megállapításra, hogy az üzemeltetők ilyen dokumentummal nem rendelkeztek, vagy a meglévők hiányosak voltak. A közterületi játszótéri eszközök egyötödéhez, az intézményiek majdnem feléhez az üzemeltetők nem rendelkeztek megfelelőségi tanúsítvánnyal. A vizsgált játszótéri gumitalajok tekintetében megállapításra került, hogy a közterületi játszótereken találhatóak közül minden kilencedikhez, míg intézményi játszótereken minden másodikhoz nem állt rendelkezésre megfelelőség igazolás. A biztonságos üzemeltetés egyik biztosítékaként a játszótéri eszközt az üzemeltetőnek a jogszabályi módosítás május 18-ai hatálybalépéséig legalább kétévente, majd azt követően legalább négyévente kijelölt szervezettel is meg kellett/kell vizsgáltatnia. Az időszakos ellenőrzést a közterületi játszóterek 24%-ánál, az intézményieknél az esetek 42%-ában nem végeztették el. Kiemelt szempont volt annak vizsgálata, hogy a kijelölt szervezetek által az időszakos vizsgálatok során felvett ellenőrzési jegyzőkönyvekben megállapított részben megfelelőségek, nem megfelelőségek vagy balesetveszélyességek esetén az üzemeltetők megtették-e a szükséges lépéseket a hibák kijavítására, azt a nyilvántartásban szerepeltették-e, illetve az intézkedések megtételét dokumentumokkal alátámasztva igazolni tudták-e. Megállapításra került, hogy a közterületi játszóterek közel felénél, míg az intézményi játszóterek háromnegyedénél az üzemeltetők nem tették meg a megfelelő lépéseket, vagy azt nem a jogszabályban előírt módon tették.

A visszakereshetőség érdekében az üzemeltetőknek a játszótéri eszközökkel kapcsolatos intézkedéseikről nyilvántartást kell vezetniük. A felügyelőségek mind a közterületi, mind az intézményi játszóterek egyharmadánál állapítottak meg jogsértést ezzel a szemponttal kapcsolatban. A fogyasztóvédelmi felügyelőségek eljárásaik során megtették a megfelelő lépéseket és intézkedéseket a hiányosságok megszüntetése érdekében. Ennek keretében kötelezésre szóló határozatok kerültek kiadásra. A leírtak alapján indokolt mind a közterületi, mind az intézményi játszóterek további, folyamatos ellenőrzése. 2.4 Az Ellenőrzési és Vizsgálati Programban elrendelt, a fogyasztók testi épségének védelmét célzó piacfelügyeleti vizsgálatok Kézi hajszárítók és hajformázók (hajsütők, kreppelők) laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy a kereskedelmi forgalomban árusított, elsősorban harmadik országból importált kézi hajszárítók és hajformázók (meleg levegős hajformázók, hajsütők, hajkreppelők, hajvasalók) forgalmazási körülményei megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, különös tekintettel e termékek jelöléseire, figyelmeztető felirataira, megfelelőség-értékelésére és használati útmutatójára. Az ellenőrzés további célja volt, hogy laboratóriumi vizsgálatokkal egybekötve kiszűrésre kerüljenek a vonatkozó előírásoknak nem megfelelő, veszélyes termékek. Az ellenőrzés 46 áruházlánchoz/üzletlánchoz tartozó egységet, 241 egyéb kiskereskedelmi üzletet, továbbá 1 esetben nagykereskedelemmel is foglalkozó egységet érintett. Az összesen 288 kereskedelmi egységből 118 esetében került megállapításra valamilyen hiányosság, ami 41%-os kifogásolási arányt eredményezett. Az általános kereskedelmi szempontok tekintetében a felügyelőségek minimális jogsértést tártak fel. Árfeltüntetés szempontjából mindössze 2 egység került kifogás alá. Az árfelszámítás és a nyugtaadási kötelezettség tekintetében minden megfelelő volt. A 197 próbavásárlásból mindössze 1 során történt jogsértés, és a beszerzési bizonylatok hiánya miatt is csupán 1 alkalommal járt el felügyelőség. A vizsgálat során összesen 1.431-féle 3.597 db hajkezelő készülék került ellenőrzésre, melyből 233-féle 467 db esett kifogás alá valamilyen szempontból. A készülékeken kötelezően feltüntetendő jelölésekkel kapcsolatban a felügyelők csak néhány esetben állapítottak meg hiányosságot. A gyártó neve, jele vagy kereskedelmi márkajele, valamint az alapvető műszaki jellemzők legtöbbje csak 1-2 fajta 3-4 db terméknél hiányzott, mely 0,3% alatti kifogásolási arányt eredményezett. Az azonosító jelölés (típusjel vagy modellszám), a műszaki adatok közül a II. érintésvédelmi osztály jele, a készülék víz közelében való használatának tiltását jelölő szimbólum vagy figyelmeztető felirat hiánya, megfelelőségi jelöléssel kapcsolatos hiányosság már nagyobb számú illetve a készüléknél adódott, azonban a kifogásolási arány még ezek tekintetében is 1% alatt maradt. Szintén javuló eredményt mutat, hogy a villamossági termékek megfelelőségét igazoló dokumentáció (EK megfelelőségi nyilatkozat és műszaki dokumentáció) csupán 1-féle 1 db ellenőrzött termékhez nem állt rendelkezésre.

A legtöbb hiányosság a hajkezelő készülékek magyar nyelvű használati-kezelési útmutatói miatt került megállapításra. Az ellenőrzött termékfajták 15%-ához vagy nem állt rendelkezésre ilyen dokumentum, vagy a meglévő utasítások nem tartalmaztak bizonyos, a készülékek biztonságos használatához szükséges tájékoztatásokat. Az ellenőrzéseket végző felügyelőségek 3 fajta 21 db olyan készüléket találtak kereskedelmi forgalomban, amelyek korábban már letiltásra kerültek. RAPEX rendszerben bejelentett veszélyes terméket a témavizsgálat ideje alatt az ellenőrzött egységekben nem árusítottak. A témavizsgálat keretében szemrevételezés során felmerült gyanú alapján 5-féle készülékből került sor mintavételezésre. Az NFH akkreditált Mechanikai és Villamos Laboratóriuma által elvégzett vizsgálatok 2 terméknél tártak fel szabványkövetelménytől való eltérést. A kockázatértékelések szerint a termékek áramütés-veszélyesek, mely veszély szempontjából súlyos kockázatot jelentenek a felhasználók részére. A feltárt jogsértések alapján – az arányosság elvét figyelembe véve – az eljáró felügyelőségek megtették a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy a hiányosságok pótlásra, javításra kerüljenek. A veszélyes termékek forgalomból való kivonásáról és visszahívásáról az illetékes felügyelőségek intézkedtek. Lámpatestek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy a kereskedelmi forgalomban árusított, elsősorban harmadik országból importált, állítható kivitelű, általános célú hordozható és helyhez kötött lámpatestek forgalmazási körülményei megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, különös tekintettel e termékek jelöléseire és megfelelőség-értékelésére. Az ellenőrzés további célja volt, hogy laboratóriumi vizsgálatokkal egybekötve kiszűrésre kerüljenek a vonatkozó előírásoknak nem megfelelő, veszélyes termékek. Az ellenőrzés 23 áruházlánchoz/üzletlánchoz tartozó egységet, 232 kiskereskedelmi szaküzletet, 7 piacot, illetve kitelepülést, és 3 esetben nagykereskedelemmel is foglalkozó egységet érintett. A fogyasztóvédelmi felügyelőségek hiányosságot 2 áruházlánchoz/üzletlánchoz tartozó egységnél, 39 kiskereskedelmi szaküzletnél és 3 piacnál, illetve kitelepülésnél (összesen 44 üzletben) állapítottak meg, melynek alapján a kereskedelmi egységek teljes kifogásolási aránya 16,60%-os volt. A témavizsgálat során a felügyelőségek összesen 265 kereskedelmi egységben ellenőrizték a kereskedelmi feltételek teljesülését. A 175 próbavásárlás során a nyugta minden esetben átadásra került (0%-os kifogásolási arány). A 265 kereskedelmi egységben összesen 1.668 fajta, 6.032 db általános célú hordozató és helyhez kötött lámpatestet ellenőriztek a felügyelőségek 11 különböző szempont alapján. Az ellenőrzési eredményekről összességében elmondható, hogy 70 fajta, 273 db termék esett kifogás alá, ami termékfajtára vonatkoztatva 4,20%-os kifogásolási arányt jelent. A nem megfelelőségek szempontjából a gyártó vagy felelős forgalmazó nevének vagy azonosító jelének, a termékazonosító jelölésnek, a műszaki adatok közül a II. érintésvédelmi osztály jelének hiánya tekinthető jelentősebbnek. megfelelőségi jelölés hiányát 10 különböző fajtájú Az ellenőrzések során a felügyelők a (17 db) lámpatest esetében állapították meg, és annak formai kialakítását 19 különböző fajtájú (42 db) lámpatest esetében kifogásolták. Az egyes hatósági eljárások során a termékbiztonsággal kapcsolatos megfelelőséget igazoló dokumentáció 36-féle 71 db termékhez került bekérésre. 4-féle lámpatest esetében az EK 23

megfelelőségi nyilatkozat és a műszaki dokumentáció részét képező vizsgálati jegyzőkönyv nem volt elfogadható az ellenőrzés alá vont termék biztonsági szempontból való megfelelőségének igazolására. A témavizsgálat kapcsán a felügyelőségek 2 fajta (5 db), korábban Magyarországon már letiltott lámpatestet találtak a kereskedelmi forgalomban. A RAPEX rendszeren keresztül beérkező bejelentésekben szereplő termékek az ellenőrzések során nem kerültek elő. A felügyelők a biztonsági vizsgálatok elvégzéséhez összesen 9 db gyanús, általános célú hordozható és helyhez kötött lámpatestből vettek mintát, amelyek vizsgálatára az NFH akkreditált Mechanikai és Villamos Laboratóriumában került sor. A 9 db mintavételezett lámpatest közül a biztonsági követelményeket 5 db nem elégítette ki. A feltárt hibák alapján végzett kockázatértékelések szerint 5 db termék esetében a szerkezeti kialakítás, a hálózati csatlakoztatási mód, az alkalmazott huzalozás és a szigetelési tulajdonságok miatt az áramütés-veszély súlyos kockázata, illetve a jelölések és a lámpatestek bekötésére vonatkozó tájékoztatások részleges vagy teljes hiánya miatt az áramütés-veszély közepes kockázata áll fenn (összességében 56%-os kifogásolási arány). Az eredmények egyértelműen pozitív javulást tükröznek, amely alapvetően a prevencióra és a tájékoztatásra épülő, rendszeres hatósági munka gyakorlattá válásának köszönhető. Az eredményekből az is látszik, hogy a villamossági termékeknek minősülő lámpatestek esetében a fő problémát (a rossz minőségű termékforgalmazást) elsősorban a megfelelőség értékelés elhagyása okozza, amelyet a megfelelőséget igazoló dokumentumok meglétének fokozottabb ellenőrzésével lehetne javítani. Háztartási villamos készülékek teljesítményfogyasztásának állapotban (mintavételi terv alapján)

mérése

készenléti

Az első alkalommal végzett ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy az Európai Bizottság 107/2009/EK rendeletének 2009. 02. 25-i hatályba lépését követő egy, illetve három év elteltével (azaz 2010. 02. 25., illetve 2012. 02. 25. után) a forgalomba hozott egyszerű set-top boxok készenléti állapotban mérhető teljesítményfelvétele megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Az ellenőrzés 8 áruházlánchoz/üzletlánchoz tartozó egységet érintett. Az ellenőrzésben résztvevő Pest Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége mintavételezésre alkalmas, egyszerű set-top boxot egyik áruházlánchoz/üzletlánchoz tartozó egységben sem talált. Az ok, ami miatt a felügyelők az ellenőrzési helyszíneken nem találtak a vonatkozó végrehajtási rendelet kritériumainak megfelelő egyszerű set-top boxokat az volt, hogy az eladásra kihelyezett set-top boxok nem minősültek egyszerű set-top boxnak (mivel már tartalmaztak USB csatlakozót – azaz olyan rögzítési funkcióra voltak képesek, amely hagyományos könyvtárformátumú, eltávolítható adathordozóra alapult – és/vagy ökocimkét és/vagy második hangoló egységet és/vagy merevlemezt). Mindezek azt tükrözik, hogy a set-top boxok egy nagyon gyors fejlesztési szakaszban vannak, ami annak tudható be, hogy kiemelt szerepük van az információtechnológia és a híradástechnika egyesítésében. Mindezeken túlmenően az ellenőrzések során az is nyilvánvalóvá vált, hogy a gyártók pontosan ismerik a vonatkozó végrehajtási rendeletben foglaltakat, hiszen még azokon a set-top boxokon is feltüntették a készülékek készenléti és aktív üzemmódban történő energiafogyasztására vonatkozó tájékoztató adatokat wattban, amelyeken a harmonizációs szabályozás az adott energiával kapcsolatos termék tekintetében nem írt elő ökotervezési követelményt.

Tekintettel az energiatakarékosság kiemelt jelentőségére, és az energiafelhasználás hatékonyságának növelésére, a leírtak figyelembe vételével a hatóság szükségesnek találja a végrehajtási rendeletekben foglalt többi termékkör ellenőrzését. Öngyújtók ellenőrzése (mintavételi terv alapján) Az öngyújtók eredendően veszélyes termékek, mivel lángot, illetve hőt keltenek és gyúlékony tüzelőanyagot tartalmaznak. A nem megfelelően kialakított termékek veszélyt jelenthetnek nemcsak a gyermekekre, de a felnőtt felhasználókra is. Az öngyújtók először a 2009-ben lefolytatott témavizsgálat keretében kerültek ellenőrzésre. A cél az volt, hogy a hatóság feltárja a kereskedelmi forgalomban lévő újszerű, illetve a nem gyermekbiztos – azaz a gyermekek számára veszélyes – öngyújtókat, és megtegye a szükséges lépéseket, illetve intézkedéseket az ilyen termékek forgalomból való kivonására. A három évvel ezelőtti ellenőrzés során laboratóriumi vizsgálat céljából mintavételezés nem történt. Az időközben végrehajtott fejlesztésnek köszönhetően az NFH akkreditált Mechanikai és Villamos Laboratóriuma alkalmassá vált a termékkör vonatkozó szabványok szerinti vizsgálatára, amelyre 2011-ben – elsősorban lakossági bejelentés alapján mintavételezett öngyújtók kapcsán – több esetben sor is került. A jelen vizsgálat célja az volt, hogy képet kapjunk arról, hogy az újszerű öngyújtók mellett – melyekről jogszabály mondja ki, hogy nem biztonságosak, és ezért nem forgalmazhatók – az üzletekben kapható normál öngyújtók – melyekről ránézésre nem feltétlenül lehet megállapítani hiányosságot – biztonságosak-e, megfelelnek-e a vonatkozó jogszabály és szabvány előírásainak. Ennek megfelelően a Magyarországon jelenlévő legnagyobb márkák termékeinek mintavételezésére is sor került. A témavizsgálat során 22 db öngyújtóból történt mintavétel. Ezek közül 6-féle újszerű öngyújtónak minősült, míg 16-féle normál öngyújtó volt. Az újszerű öngyújtókkal kapcsolatos megállapítások: Az égési sérülés-veszély szempontjából valamennyi újszerű öngyújtó súlyos kockázatot jelent a sérülékeny fogyasztókra (gyermekekre) nézve. Bár a laboratóriumi vizsgálatokon egy kivételével valamennyi újszerű öngyújtó megfelelt, ezeknél a veszély kizárólag az újszerűség alapján került megállapításra. 6 újszerű öngyújtóból 5-nél került megállapításra adminisztratív jellegű hiányosság: - 3 újszerű öngyújtóról hiányzott a termék azonosítására alkalmas jelölés; - 3 termék nem hordozott állandó márkajelet vagy nevet a gyártó, illetve a forgalmazó azonosításához. A nem újszerű öngyújtókkal kapcsolatos megállapítások: 14-féle öngyújtó a laboratóriumi vizsgálatokon megfelelt, 2 esetében nem megfelelőség került megállapításra. Az egyik öngyújtó használata az égési sérülés-veszély szempontjából súlyos, a másik közepes kockázatot jelent a sérülékeny fogyasztókra (gyermekekre) nézve. Adminisztratív jellegű jelölések: 1 öngyújtón sem a gyártó/forgalmazó, sem pedig a termék azonosítására alkalmas jelölés nem került feltüntetésre, a többi terméken ezek a jelölések megtalálhatóak voltak.

Biztonsági tájékoztatás: - 16-ból 5 öngyújtónál volt megfelelő a biztonsági tájékoztatás. - Hiányosság 11 esetben került megállapításra, melyből 3 termékhez egyáltalán nem állt rendelkezésre, 8-féle öngyújtó kapcsán pedig a tájékoztatás nem megfelelő vagy hiányos volt. Megfelelőségi nyilatkozat: A megfelelőségi nyilatkozat szempontjából valamennyi öngyújtó kifogásolás alá esett. A vizsgálat helyszínén 1 esetben be tudtak mutatni megfelelőségi nyilatkozatot, azonban 12 termékhez ilyen dokumentum nem állt rendelkezésre. Az eljárások során 3-féle öngyújtóhoz küldtek be megfelelőségi nyilatkozatot, azonban mind a helyszínen bemutatott, mind az eljárások alatt beérkezett dokumentumok kifogásolás alá estek. Gyermekbiztosságot igazoló dokumentáció: Az ellenőrzések helyszínén a mintavételezés alá vont 16 termékre vonatkozóan 1 esetben tudtak bemutatni gyermekbiztosságot igazoló dokumentációt, bár ezeknek nem szükséges az üzletben lenniük. A fennmaradó 15-féle öngyújtóból 8-nál az eljárás közben a dokumentáció megküldésre került, 7 esetben azonban ilyen jellegű dokumentációval egyáltalán nem rendelkeztek a forgalmazók. Mindazonáltal a megküldöttek közül mindössze 1 termék gyermekbiztosságot igazoló dokumentációja volt elfogadható. Újratölthetőségre vonatkozó információ: - A 8 újratölthető öngyújtóból 6 terméket nem látták el olyan speciális nyomtatott utasítással, amely az újratöltés biztonságos eljárását írja le. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a kereskedelmi forgalomban továbbra is megtalálhatók az újszerűnek minősülő öngyújtók, annak ellenére, hogy ezek forgalmazása évek óta nem engedélyezett. A hagyományos öngyújtók esetében azok kialakításával kapcsolatosan kis számban történt kifogásolás, azonban a jelölések, figyelmeztető feliratok, illetve a megfelelőséget igazoló dokumentumok tekintetében közel 100 %-os volt a kifogásolási arány. Elosztók és hosszabbítókészletek piacfelügyeleti ellenőrzése

laboratóriumi

vizsgálattal

egybekötött

Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy a kereskedelmi forgalomban árusított, elsősorban harmadik országból importált, hosszabbító készletek forgalmazási körülményei megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, különös tekintettel e termékek jelöléseire, megfelelőség-értékelésére. Az ellenőrzés további célja volt, hogy laboratóriumi vizsgálatokkal egybekötve kiszűrésre kerüljenek a vonatkozó előírásoknak nem megfelelő, veszélyes termékek. A témavizsgálat összesen 86 kereskedelmi egységet (25 áruházlánchoz/üzletlánchoz tartozó egységet, 60 kiskereskedelmi szaküzletet és 1 esetben nagykereskedelemmel is foglalkozó egységet) érintett. A fogyasztóvédelmi felügyelőségek hiányosságot 26 üzletben (8 áruházlánchoz/üzletlánchoz tartozó egységnél és 18 kiskereskedelmi szaküzletnél) állapítottak meg, melynek alapján a teljes kifogásolási arány 30%-os volt. A 86 kereskedelmi egységben összesen 441 fajta, 4945 db terméket ellenőriztek a felügyelők. Az ellenőrzési eredményekről összességében elmondható, hogy 38 fajta, 437 db 26

termék esett kifogás alá, ami mind a termékfajtára, mind a darabszámra vonatkoztatva 9%os kifogásolási arányt jelent. A legjellemzőbb hiányosságok a gyártó vagy felelős forgalmazó nevének vagy azonosító jelének, a termékazonosító jelölésnek a hiánya, valamint a műszaki adatok hiányos feltüntetése tekintetében kerültek megállapításra. A CE jelöléssel kapcsolatos hiányosság (annak hiánya vagy formai kialakítása miatt) 14 fajta, 86 db termék esetében kerültek megállapításra. Az egyes hatósági eljárások során a termékbiztonsággal kapcsolatos megfelelőséget igazoló dokumentáció 95-féle 1058 db termékhez került bekérésre, amellyel kapcsolatban termékfajtára vonatkoztatva 11%-os, darabra vonatkoztatva 25%-os volt a kifogásolási arány. Az országos témavizsgálat kapcsán a felügyelőségek korábban már letiltott hosszabbító készletet nem találtak. A felügyelők a biztonsági vizsgálatok elvégzéséhez összesen 5 db gyanús termékből vettek mintát, amelyek vizsgálatára az NFH akkreditált Mechanikai és Villamos Laboratóriumában került sor. Az 5-féle mintavételezett termék közül a biztonsági követelményeket 3-féle hosszabbító készlet nem elégítette ki. A feltárt hiányosságok alapján – az arányosság elvét figyelembe véve – az eljáró felügyelőségek megtették a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy a hiányosságok pótlásra, javításra kerüljenek, továbbá intézkedtek a veszélyes termékek forgalomból való kivonásáról és visszahívásáról. 2.5 Az Ellenőrzési és Vizsgálati Programban elrendelt, a csecsemők és kisgyermekek biztonságának és egészségének megóvása érdekében tervezett piacfelügyeleti vizsgálatok Játékok forgalmazásának laboratóriumi ellenőrzése A témavizsgálat az alábbiakban részvizsgálatokból tevődött össze:

vizsgálattal egybekötött

felsorolt,

különböző

piacfelügyeleti

időpontokban

lefolytatott

•

Játékbabák laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése;

•

Lövedékes játékok, rendőrségi játék-szettek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése;

•

Játék mobiltelefonok ellenőrzése.

laboratóriumi

vizsgálattal

egybekötött

piacfelügyeleti

A vizsgálat célja a játék babák, lövedékes játékok és a játék mobiltelefonok biztonságosságának és forgalmazásuk jogszerűségének ellenőrzése, valamint a veszélyes, ilyen típusú játékok forgalomból történő kivonása, súlyos kockázat esetén a már eladottak vásárlóktól történő visszahívásának elrendelése volt. Összesen 212 helyszínen 829-féle, 3 471 db játék forgalmazási körülményeit ellenőrizték a felügyelők. A vizsgált játékok közül 161-féle, 596 db (17,17%) játék került kifogás alá az elégtelen jelölések, feliratok és figyelmeztetések miatt. Leggyakrabban a gyártó és az importőr nevének és címének feltüntetésének hiánya esett kifogásolás alá.

Az ellenőrzött termékek termékcsoportonkénti megoszlását és kifogásolási arányát a következő diagramok szemléltetik.

Ellenőrzött játékok típus szerinti megoszlása Játék babák

Lövedékes játékok

Játék mobiltelefonok

15%

42%

43%

Kifogásolt

Ellenőrzött termékek [db]

Ellenőrzött

517

Játék mobiltelefonok

132 1508

Lövedékes játékok

130 1446

Játék babák

334

200

400

600

800

1 000 1 200 1 400 1 600

Az ellenőrzés során 27 db biztonságossági szempontból gyanúsnak vélt játékból történt mintavétel. A laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján a 11 db játék baba, 9 db lövedékes játék, 1 db lövedék szett és 5 db játék mobiltelefon veszélyesnek bizonyult. A veszélyes játékok forgalomból történő kivonása és visszahívása egyaránt elrendelésre került. A vizsgálat időtartama alatt két alkalommal érkezett a hatósághoz a lövedékes játékokat érintő vámriasztás. Az NFH akkreditált Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriumában elvégzett vizsgálatok szerint – a vámriasztást érintően – összesen 3-féle, 1 381 db lövedékes játék nem felelt meg a termékbiztonsági követelményeknek. Az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség a vámkezelni kívánt lövedékes játékok forgalomba hozatalát mindkét esetben megtiltotta.

Az ellenőrzés tapasztalata alapján megállapítható, hogy a termékkörbe tartozó játékok a termékbiztonság tekintetében kiemelkedően nagy arányban nem felelnek meg a jogszabályban és szabványban leírt követelményeknek. A tapasztaltakból továbbá levonható az a következtetés, hogy a játék babák és a játék mobiltelefonok gyártói, importőrei, forgalmazói többségében nincsenek tisztában a jogszabályi kötelezettségeikkel. Bel- és kültéri otthoni használatra szánt játékok laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése Az ellenőrzés célja a bel- és kültéri, tevékenységet igénylő játékok biztonságának vizsgálata a gyermekek testi épségének megóvása érdekében, továbbá az egyes biztonsági szempontoknak nem megfelelő, valamint a RAPEX bejelentésekben szereplő veszélyes játékok megtalálása, a termékek biztonságos használatára utaló figyelmeztető feliratok, használati útmutatók meglétének és tartalmának ellenőrzése, a jogellenes forgalmazás feltárása, és jogsértés megállapítása esetén a jogkövető magatartás kikényszerítése érdekében a szükséges intézkedések megtétele volt. Az ellenőrzés tárgyát az olyan tevékenységet igénylő, otthoni használatra alkalmas, egy vagy több gyermek tömegének hordozására tervezett játékszerek képezték, amelyekben gyakran kereszttartó van, vagy amelyek kereszttartóhoz csatlakoznak, és arra szánták, hogy gyermekek játszanak rajta vagy benne. A vizsgálat során összesen 50 kereskedelmi egységet ellenőriztek a felügyelőségek, és az ellenőrzött egységek 68,0%-ában (34 üzletben) állapítottak meg termékellenőrzési szempontból valamilyen hiányosságot. A vizsgálat során 179 fajta, összesen 981 db bel- és kültéri játék ellenőrzését végezték el a felügyelők, amelyek közül 76 fajta, 433 db (44,1%) termék esett kifogás alá a figyelmeztetések, tájékoztatók, azonosító jelölések, valamint a megfelelőségi jelölés tekintetében. Az

ellenőrzött játékok közül 7 fajta, 59 db (6,0%) terméknél hiányzott a megfelelőségi jelölés, míg 7 fajta, 31 db (3,2%) esetében nem volt megfelelő annak formai kialakítása.

megfelelőségi jelölés jogosulatlan használatának gyanúja kapcsán a biztonságot A igazoló dokumentáció bemutatását 119 fajta, 648 db játék esetében kérték a felügyelőségek, és 3 fajta, 53 db (8,2%) terméknél kifogásolták azt. A vizsgált termékcsoport biztonságossági követelményeinek teljesülésénél általános probléma volt a használatra vonatkozó figyelmeztetések, illetve a telepítési útmutató hiányossága. A tájékoztatás tartalmi megfelelőségét igen magas, 38,7%-os arányban kifogásolták a felügyelők a használatra vonatkozó figyelmeztetések tekintetében, és 30,1%-os arányban a telepítési útmutatónál. Ezek az információk a biztonságos használatot befolyásoló körülmények veszélyeire hívják fel a fogyasztó figyelmét, ezért nagyon fontos a megadásuk. Az ellenőrzés során 6 db játék mintavételére került sor laboratóriumi vizsgálat céljából, melynek eredményei alapján megállapítást nyert, hogy a biztonsági követelményeket a mintavételezett termékek egy kivételével nem elégítik ki, a használat során veszélyeztetik a gyermekek egészségét és biztonságát. A feltárt biztonsági hiányosságok többsége azonban csak kis kockázatú balesetveszélyt jelent a felhasználó számára. A követelményeknek több

szempontból is nem megfelelő 1 db veszélyes hinta forgalomból történő kivonásáról és visszahívásáról – a megállapított súlyos kockázat miatt – a területileg illetékes megyei felügyelőség intézkedett. Az ellenőrzések rávilágítottak arra, hogy a vizsgált termékkör jogszabályi, szabványi előírásokkal jól leszabályozott, mely rendelkezések egyes részei azonban nem kellően ismertek a kereskedelmi tevékenységet végzők körében. A gyermekek biztonsága elsődleges, így joggal várható el, hogy a számukra készült termékek megbízhatóak, tartósak, biztonságosak legyenek. Mindezek figyelembevételével, valamint a biztonsági követelmények teljesülése terén tapasztalt magas kifogásolási arány miatt szükségesnek látjuk a következő években a termékkörre vonatkozóan újabb ellenőrzéseket végezni. Bébijátékok, kiemelten a játékfigurák és a félgömbalakú játékok, valamint a csipogók, rágókák laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése A vizsgálat célja a bébijátékok biztonságosságának és forgalmazásuk jogszerűségének ellenőrzése, valamint a veszélyes, ilyen típusú játékok forgalomból történő kivonása, súlyos kockázat esetén a már eladottak vásárlóktól történő visszahívásának elrendelése volt. Összesen 59 helyszínen 787-féle 1896 db bébijáték forgalmazási körülményeit ellenőrizték a felügyelők. A vizsgált bébijátékok közül 112-féle, 388 db (20,9%) játék került kifogás alá az elégtelen jelölések, feliratok és figyelmeztetések miatt. A leggyakrabban előforduló hiányosság a gyártó és az importőr nevének és címének feltüntetésével kapcsolatban volt tapasztalható. Ezen hiányosságok az előfordult hibák több mint a felét tették ki.

Feltárt hiányosságok

Gyártó neve és címe 6,8%

Figyelmeztető mondat 4,0% Importőr neve és címe CE megfelelőségi 4,7% jelölés 0,5%

Korcsoport jelölés 2,6%

Azonosító jelölés 0,8% Dokumentáció 0,2% Megfelelő címkézés 80,3%

Az ellenőrzés során 14 db biztonságossági szempontból gyanúsnak vélt játékból történt mintavétel. A laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján a 2 db bébijáték veszélyesnek bizonyult. Az egyik kifogásolt bébijáték egy rágóka, amely a fulladásveszély szempontjából

súlyos, míg a másik kifogásolt játék egy babakocsi csörgő, amely a szemsérülés szempontjából nagy kockázatot jelent a kisgyermekekre nézve. A veszélyes játékok forgalomból történő kivonása és visszahívása egyaránt elrendelésre került. Az ellenőrzés tapasztalata alapján megállapítható, hogy a termékkörbe tartozó játékok a termékbiztonság és forgalmazási feltételek tekintetében többségben megfelelnek a jogszabályi és szabványban leírt követelményeknek. A tapasztaltakból továbbá levonható az a következtetés, hogy a bébi játékok gyártói, importőrei, forgalmazói tisztában vannak a jogszabályi kötelezettségeikkel. Gyermeklábbelik laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzése (mintavételi terv alapján) A vizsgálat célja annak ellenőrzése volt, hogy a mintavételezett gyermekcipők címkézése és biztonságossága megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. A gyermekcipők biztonságára fokozott figyelmet kell fordítani, mivel a 17–30-as méretű lábbelik viselői 1–5 éves korú gyermekek, akik életkorukból adódóan nem képesek felmérni azt a kockázatot, amelyet a nem megfelelően kialakított lábbeli viselése okozhat. A gyermeklábbeliken lévő nem megfelelően rögzített gyöngyök, flitterek, valamint a lelógó alkatrészek, rojtok, zsinórok fulladásveszélyt jelenthetnek, vagy balesetet okozhatnak. A merev, kemény talp-szerkezetű és hegyes orr-rész kialakítású gyermekcipők akadályozzák a gyermekláb egészséges fejlődését, maradandó láb deformációt okozhatnak. Az ilyen termékek forgalomból történő kivonása a gyermekek biztonsága érdekében nagyon fontos. A 2009. évi vizsgálat során 12 pár vizsgált gyermeklábbeliből 11 pár nem felelt meg a biztonsági előírásoknak. A 2012. évi vizsgálat célja annak ellenőrzése volt, hogy a mintavételezett gyermekcipők biztonságossága megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. Összesen 18 pár mintavételezett lábbeli vizsgálatára került sor, melyből 3 pár csizma, 1 pár szandál, 1 pár száras cipő és 13 pár lányka „alkalmi” félcipő. A vizsgálat kiterjedt a termékek címkézési előírásainak ellenőrzésére, a lábbelik formakialakítására, valamint a rajtuk alkalmazott díszítések vizsgálatára. A vizsgált 18 pár gyermeklábbeli közül egyetlen pár sem elégítette ki a biztonságossági követelményeket, melyek a használat során veszélyeztetik a gyermekek biztonságát és egészségét. 15 pár lábbeli a fulladásveszély súlyos, míg 3 pár a fulladásveszély nagy kockázatát jelenti a gyermekek számára. 10 pár lábbelinél a nem megfelelő formakialakítást, míg 8 pár esetében a merev, kemény járótalpat kifogásolták a szakemberek, mert az ilyen lábbelik viselése egészségkárosító hatású. Az azonosító jelölést az előírásoknak megfelelően valamennyi terméken feltüntették, azonban a gyártó és az importőr adatait – 1 pár kivételével – nem tüntették fel. Az anyagösszetételt a mintavételezett termékek 66,7%-ánál (12 pár esetében) megfelelően jelölték, 22,2%-ánál (4 párnál) nem jelölték, míg további 11,1%-ánál (2 párnál) nem a valóságnak megfelelő anyagösszetételt jelölték. A gyermekek biztonsága elsődleges, így joggal várható el, hogy a számukra készült termékek biztonságosak legyenek. Mindezek figyelembevételével, valamint a biztonsági követelmények teljesülése terén tapasztalt magas kifogásolási arány miatt szükségesnek látjuk a következő években a termékkörre vonatkozóan újabb ellenőrzéseket végezni. 31

2.6 Az Ellenőrzési és Vizsgálati piacfelügyeleti vizsgálatok Műanyag kerti ellenőrzése

bútorok

Programban

laboratóriumi

elrendelt,

vizsgálattal

szezonális

egybekötött

jellegű

piacfelügyeleti

A vizsgálat elsődleges célja annak ellenőrzése volt, hogy a mintavételezett kültéri székek, pihenőágyak, asztalok kielégítik-e az előírt statikai és stabilitási követelményeket, használatuk nem jár-e sérülésveszéllyel, valamint az ezekhez tartozó használati útmutatók tartalmilag – különös tekintettel a termékek biztonságos használatára utaló információkra, figyelmeztetésekre – megfelelnek-e az előírásoknak. További cél volt az esetlegesen egyes biztonsági szempontoknak nem megfelelő kerti bútorok forgalomból történő kiszűrése, a jogellenes forgalmazás feltárása, és jogsértés megállapítása esetén a jogkövető magatartás kikényszerítése érdekében a szükséges intézkedések megtétele. A kültéri bútorok tekintetében első alkalommal került sor átfogó piacfelügyeleti ellenőrzésre. Az ellenőrzés tárgyát a kempingezésre, otthoni és közületi használatra tervezett kültéri ülőbútorok és asztalok képezték. A vizsgálat során összesen 207 kereskedelmi egységben ellenőrizték a felügyelőségek a kereskedelmi feltételek teljesülését, és ezek 33,8%-ában (70 üzletben) kifogásolták a forgalmazás feltételeit. A vizsgálat során 1348 fajta, összesen 14 270 db kültéri bútor ellenőrzését végezték el a felügyelők, amelyek közül 555 fajta, 6096 db (42,7%) termék esett kifogás alá a tájékoztatók és azonosító jelölések tekintetében. A vizsgált termékek között 894 fajta, 11 089 db kültéri ülőbútor (77,7%) és 454 fajta, 3181 db kültéri asztal (22,3%) volt. Az ülőbútoroknál 377 fajta 5024 db (45,3%), míg az asztaloknál 178 fajta, 1072 db (33,7%), termék esetében állapítottak meg a felügyelők valamilyen hiányosságot, elsősorban az azonosító jelöléssel, valamint a használati útmutatóval – annak teljes hiányával, vagy hiányos tartalmával – kapcsolatosan. Az ellenőrzés során 15 db kerti bútor - 9 db szék, 4 pihenőágy és 2 db asztal - mintavételére került sor laboratóriumi vizsgálat céljából, melynek eredményei alapján megállapítást nyert, hogy a biztonsági követelményeket 8 db mintavételezett termék nem elégíti ki, a használat során veszélyezteti a felhasználók egészségét és biztonságát. Az ellenőrzések rávilágítottak arra, hogy a vizsgált termékkörre vonatkozó szabványi előírások nem ismertek teljeskörűen a gyártók, kereskedelmi tevékenységet végzők körében. A használati útmutatók tekintetében tapasztalt magas kifogásolási arány, valamint a laboratóriumi vizsgálatok eredménye miatt szükségesnek látjuk az elkövetkező egy – két évben a termékkörre vonatkozóan újabb ellenőrzéseket végezni. Napozó készítmények fényáteresztésének laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése A napozó készítmények piacfelügyeleti ellenőrzése során a hatóság egyrészt vizsgálta a termékek címkézésére, jelölésére és a kozmetikai termékek nyilvántartásba vételi kötelezettségének teljesülésére vonatkozó jogszabályi előírások teljesülését, másrészt pedig laboratóriumi vizsgálatokkal elemezte a forgalmazott napozószerek biztonsági és egyéb 32

jellemzőit, annak megállapítása céljából, hogy a termékek paraméterei mennyire felelnek meg a szabványokban előírtaknak. A témavizsgálat keretében a felügyelők összesen 92 kereskedelmi egységet ellenőriztek, az ellenőrzött egységek 41,3%-ában (38 egységben) kifogásolták a napozó készítmények címkézését, és a kötelező feliratok meglétét. Az ellenőrzött kereskedelmi egységekben összesen 3602 db napozó készítmény vizsgálatára került sor. A termékek 11,1%-a, 400 db (68-féle) termék címkézése nem felelt meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Leggyakoribb hiányosság a fényvédő termékek hatékonyságát jelölő kategória megjelölésének hiánya volt, ezt a kifogásolt termékek 7,1%-ánál (257 db) állapították meg a felügyelők. A gyártási tételszám feltüntetésének hiánya a kifogásolt termékek 2,4%-ánál (88 db) fordult elő. A termék megnevezésének és rendeltetésének hiányát 1,6%-ban (57 db), az összetevők feltüntetésének hiányát 1-féle (2 db) terméknél kifogásolták a felügyelők. A gyártó/forgalmazó adatainak hiánya miatt 7-féle (27 db) termék került kifogásolás alá. Az elővigyázatossági előírások hiányával kapcsolatban 5,3%-ban (191 db) tártak fel jogsértést. A használati útmutató hiányát/hiányosságát a termékek 3,7%-ánál (133 db) kellett kifogásolni. Az ellenőrzés során 14 gyártó/forgalmazó 18 különböző termékéből került sor mintavételére, melyből 9 felnőttek részére készült és 9 gyermekek számára ajánlott fényvédő termék volt. A termékminták 16,7%-ának címkefelirata (3 minta) nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A napozószerek 33,3%-ánál került sor a nyilvántartásba vételi értesítő másolatának bemutatására. Két termék OÉTI nyilvántartásba vétele az ellenőrzés ideje alatt folyamatban volt, egy termék nyilvántartásba vétele nem történt meg, két termék nyilvántartásba vételi értesítője még nem került megküldésre az érintett vállalkozások részére. A laboratóriumi vizsgálatok alapján megállapítást nyert, hogy valamennyi napozó készítmény kémhatása a bőr számára kedvező volt, és a mikrobiológiai tisztasága az előírásoknak megfelelt. A vizsgált napozószerek jól kenhetők, jól eloszlathatók, jól és könnyen felszívódnak. A napozószerek által nyújtott védelem valójában azt jelenti, hogy a készítmény csökkenti a bőr károsodásának valószínűségét, tehát kiküszöböli a napsugárzás okozta károk jelentős részét. Egyetlen fényvédő termékről sem állítható, hogy teljes (100%-os) védelmet nyújt a túlzott UV sugárzás okozta kockázatok ellen. Ezt támasztják alá a vizsgált minták fényelnyelésének laboratóriumi eredményei is. A mintavételezett termékek mindegyike – faktorszámtól függetlenül – erős védőhatásúnak bizonyult, de egyik napozószer sem nyeli el 100%-ban a káros UV-B sugarakat. A laboratóriumi mérések alapján elmondható, hogy a vizsgált termékek mindegyike hatékonyan véd az UV-B sugaraktól, még az alacsonyabb faktorszámú naptejek UV-B sugarak elnyelésének mértéke is 95% feletti volt, a bőr korai öregedését okozó, rákkeltő UV-A sugarak ellen a termékek 84,72% - 99,38%-ban védtek. Azonban nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy egy fényvédő termék hatékonysága függ attól is, hogy milyen gyakorisággal és hogyan vittük fel a bőrre, az adott egyén verejtékezésének mértékétől, illetve attól, hogy mennyit tartózkodunk vízben a termék alkalmazását követően. A felvitt napozószer ajánlott mennyisége 2 mg/cm2, amely egy átlagos felnőtt test esetében 6 teáskanálnyi naptejnek (kb. 36 gramm) felel meg. 33

A fogyasztók ennek mintegy egyharmad részét használják az adott bőrfelületen, azt sem mindenhol, számos fontos, napsugárzásnak kitett testrész kihagyásával, s elmulasztják néhány óra elteltével megismételni a fényvédő termék alkalmazását. Ennek következtében a védelem is kisebb, mint amennyit a termék valójában nyújtana. Az eredmények azt mutatják, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható napozó készítmények forgalmazási körülményei és címkézése terén tapasztalt viszonylag kevés hiányosság a kiélezett piaci versenynek tulajdonítható, a gyártók és a forgalmazók többségükben ismerik a fényvédő termékekre vonatkozó jogszabályok előírásait. Díszvilágítási fényfüzérek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy a kereskedelmi forgalomban árusított, elsősorban harmadik országból importált díszvilágítási füzérek forgalmazási körülményei megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, különös tekintettel e termékek jelöléseire, figyelmeztető felirataira, megfelelőség-értékelésére és használati útmutatójára. A jogsértések esetében az arányosság elvét szem előtt tartva és a gazdasági szereplőkkel szorosan együttműködve meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a jogszerűtlenül forgalmazott vagy forgalomba hozott, biztonsági szempontból esetlegesen nem megfelelő termékek forgalomból való kivonására és/vagy visszahívására, valamint a feltárt jogsértések, illetve szabálysértések szankcionálására a jogkövető termékforgalmazás elérése érdekében. Az ellenőrzés további célja volt a korábban letiltott vagy a RAPEX rendszeren keresztül beérkező bejelentésekben szereplő, súlyos veszélyt jelentő díszvilágítási füzérek nyomon követése a magyar forgalmazóknál (beleértve a forgalomba hozatalért felelős gazdasági szereplők feltárását is), és az ilyen termékek megtalálása esetén a jogkövető magatartás kikényszerítése valamennyi érintett gazdasági szereplőtől. Az ellenőrzések során összesen 17 db fényfüzérből történt mintavétel. A laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján 15-féle terméknél az elvégzett kockázatértékelések alapján megállapításra került, hogy azok használata az áramütés- és égési sérülés-veszély szempontjából súlyos kockázatot jelent a felhasználók számára. A veszélyes termékek forgalomból történő kivonása és a fogyasztóktól történő visszahívása tárgyában az első fokon eljáró felügyelőségek intézkedtek. 2.7 Az Ellenőrzési és Vizsgálati Programban elrendelt, építési és vegyipari termékekre vonatkozó piacfelügyeleti vizsgálatok Mosó- és tisztítószerek foszfáttartalmának laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése A háztartási mosó- és mosogatószerek egyik legfontosabb összetevői a foszfátok. Funkciójuk szerint lágyítják a kemény vizet, ezzel ugyan hatékonyabbá teszik a mosószereket, de amint a szennyvízzel együtt a tavakba vagy folyókba kerülnek, elősegítik az algásodást, amelynek következtében a halak és egyéb vízi élőlények nem jutnak elegendő oxigénhez. Környezetvédelmi szempontokból a mosószerekben a foszfátokat újabban a kevésbé környezetterhelő zeolittal helyettesítik. Az Európai Unió a környezet védelme érdekében komoly figyelmet fordít a mosó- és tisztítószerekben felhasznált foszforvegyületek mennyiségére, és tervezi azok korlátozását. Az Európai Bizottság a mosó- és tisztítószerekről szóló 648/2004/EK rendeletet módosítani szándékozik, melynek általános célkitűzése az, hogy biztosítsa a környezet magas szintű 34

védelmét a mosó- és tisztítószerekben található foszfátok és foszforvegyületek lehetséges káros hatásaival szemben, amellett, hogy a mosó- és tisztítószerek belső piacának jó működését is biztosítja. A mosó- és mosogatószerek piacfelügyeleti ellenőrzése során a hatóság egyrészt vizsgálta a termékek címkézésére, adagolására vonatkozó jogszabályi kötelezettségek teljesülését, másrészt pedig laboratóriumi vizsgálatokkal elemezte a forgalmazott mosóporok minőségét – különös tekintettel a termékek címkéjén feltüntetett foszfáttartalomra – annak megállapítása céljából, hogy a termékek minősége mennyire felel meg a csomagoláson tanúsítottaknak. A témavizsgálat keretében a felügyelők összesen 103 kereskedelmi egységet ellenőriztek, az ellenőrzött egységek 19,4%-ában (20 egységben) kifogásolták a mosó- és mosogatószerek címkézését, és a kötelező feliratok meglétét. Az ellenőrzött kereskedelmi egységekben összesen 6425 db mosó- és mosogatószer vizsgálatára került sor. A termékek 5,8%-a, 274 db (43-féle) termék címkézése nem felelt meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Az összetevők jegyzékét tartalmazó weboldal cím feltüntetésével, annak elérhetőségével és tartalmával kapcsolatban feltárt hiányosságok az ellenőrzött termékek 2,9%-ánál (189 db) fordultak elő. A magyar nyelvű használati útmutató feltüntetésének hiányával kapcsolatban a felügyelőségek 4-féle terméknél (10 db) tártak fel jogsértést. Az összetételi adatok nem megfelelő feltüntetését 4-féle (8 db) termék esetében kifogásolták a felügyelőségek. A termékek 1,5%-a (98 db) a gyártó/forgalmazó adatainak hiánya miatt került kifogásolás alá. Az ellenőrzés során 15 gyártó/forgalmazó 20 különböző termékéből került sor mintavételére, melyekből 10 db „irritatív” besorolású termék volt. A termékminták 10%-ának címkefelirata (2 minta) nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A laboratóriumi vizsgálatok alapján megállapítást nyert, hogy az ellenőrzött termékek mért összetételi adata a gyártó által a címkén vállalt értékekkel megegyezett. Laboratóriumi vizsgálatok során két mosópormintában a konyhasótartalmat is megmérte a laboratórium, amelyeknél a konyhasó 20,7% és 50,4% mennyiségben került kimutatásra. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kereskedelmi forgalomban jelentős mennyiségben vannak már foszfátmentes mosószerek, valamint a foszfátok háztartási mosószerekben történő használatának csökkenő tendenciája is érzékelhető. Ezt támasztják alá a vizsgált minták foszfáttartalmának laboratóriumi eredményei is. A mintavételezett termékek 35%-a bizonyult foszfátmentesnek, míg a termékminták 50%-ánál a termékfeliraton vállalt értéknél jóval kisebb foszfáttartalmat mért a laboratórium. A vizsgált termékek 15%-a kis mennyiségben tartalmazott csak foszfátot, melyeknél a mért foszfáttartalom a címkén deklarált értékkel megegyezett. Az eredmények azt mutatják, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható mosó- és mosogatószerek forgalmazási körülményei és címkézése terén tapasztalt viszonylag kevés hiányosság a kiélezett piaci versenynek tulajdonítható, a gyártók és forgalmazók többségükben ismerik az EK rendelet előírásait. A háztartási mosószerekben található foszfátok alkalmazásának uniós szintű korlátozásával csökkenne a mosó- és tisztítószerekből származó foszfátnak az eutrofizációs kockázatokhoz való hozzájárulása. Amennyiben az EK rendeletet módosítják, úgy azt a jövőben a gyártók 35

maradéktalanul tudják majd teljesíteni a foszfátok vonatkozásában, hisz már most eltűnőben van a mosószerekből a foszfát. Aktív oxigént és klórt tartalmazó háztartási tisztítószerek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése A háztartási tisztítószerek piacfelügyeleti ellenőrzése során a hatóság egyrészt vizsgálta a termékek értékesítésére, címkézésére, jelölésére, zárásmódjára és a veszélyes besorolású termékek forgalomba hozatali feltételeinek teljesülésére vonatkozó jogszabályi kötelezettségek teljesülését, másrészt laboratóriumi vizsgálatokkal elemezte a forgalmazott tisztítószerek minőségét annak megállapítása céljából, hogy a termékek minősége mennyire felel meg a csomagoláson tanúsítottaknak. A témavizsgálat keretében a felügyelők összesen 93 kereskedelmi egységet ellenőriztek, az ellenőrzött egységek 41,9%-ában (39 egységben) kifogásolták az aktív oxigént vagy klórt tartalmazó háztartási tisztítószerek címkézését, a kötelező feliratok és a speciális jelölések meglétét. Az ellenőrzött kereskedelmi egységekben összesen 7422 db háztartási tisztítószer vizsgálatára került sor. Az ellenőrzés tapasztalatai alapján a termékcímkék és a kötelező jelölések megfelelősége nagyon változó képet mutatott. Egyes mintáknál a fellelt hiányosságok halmozottan is előfordultak. A termékek 12,7%-a, 942 db (80-féle) termék címkézése nem felelt meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Leggyakoribb hiányosság annak a weboldalnak a feltüntetése volt, ahol a vizsgált termékek összetevőjegyzéke elérhető, ezt az ellenőrzött termékek 5,2%-ánál, 387 db termék esetében állapították meg a felügyelők. Az összetételi adatok nem megfelelő feltüntetését 3-féle, 48 db termék esetében, a veszélyesanyag-tartalom feltüntetésének hiányát 1,6%-ban (121 db) kifogásolták a felügyelőségek. A veszélyjelölés és a veszély nem megfelelő magyar nyelvű megnevezése a vizsgált termékek 3,7%-ánál (272 db) fordult elő. A termékek 1,5%-a (114 db) a gyártó/forgalmazó adatainak hiánya miatt, 4,1%-a (305 db) az összetételről szóló adatlap elérhetőségének hiánya miatt, 1,7%-a (128 db) a jogszabály szerint alkalmazandó S mondatok nem megfelelő feltüntetése miatt került kifogásolás alá. A használati útmutató hiányával kapcsolatban 1,6%-ban (122 db) tártak fel jogsértést. Az ellenőrzés alá esett „maró” besorolású termékek 3,0%-át (221 db) nem látták el gyermekbiztos zárral, az „ártalmas” besorolású termékek 1,9%-ának (138 db) csomagolásán nem volt megtalálható a kitapintható veszélyjel. Az ellenőrzés során 14 gyártó/forgalmazó 18 különböző termékéből került sor mintavételre, melyből 2 nem minősült veszélyes terméknek. A termékminták 16,7%-ának címkefelirata (3 minta) nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A vizsgált termékek mindegyike rendelkezett biztonsági adatlappal. A veszélyes osztályba sorolt termékek 44,5%-ánál került sor a bejelentést igazoló szelvény bemutatására. A laboratóriumi vizsgálatok alapján az ellenőrzött termékek mért összetételi adatait – két kivételtől eltekintve – a gyártó által a címkén vállalt értékekkel egyezőnek találta a laboratórium. Két termék címkéjén a hatóanyagot a vonatkozó rendelet által előírt tömegszázalék-osztályban és pontos tömegszázalék értékben is feltüntették. 36

A laboratórium mindkét termék esetében a pontos tömegszázalékban kifejezett értékeknél kevesebbet mért. Egy termék esetében a vizsgáló laboratórium hiányos töltöttséget mért. A vizsgált termékek zártsága – egy kivételtől eltekintve – minden esetben biztonságos volt. A kifogásolt, „ártalmas” besorolású termék szivárgott. Az eredmények azt mutatják, hogy a 2011. év szeptemberében lefolytatott, más termékcsoportba tartozó, de szintén veszélyes keverékeket érintő témavizsgálat tapasztalataiból okulva a gyártók/forgalmazók igyekeztek a háztartás-vegyipari termékek címkézési hiányosságait a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kijavítani. A jelen vizsgálat során feltárt hiányosságok jelentős része termékbiztonságot érintett, így a veszélyes keverékek folyamatos ellenőrzése a jogszabályi előírások betartatásán túlmenően a fogyasztók maximális biztonsága érdekében továbbra is indokolt. Ugyanakkor megállapítható, hogy a gyártók a termékek vállalt minőségére nagyobb figyelmet fordítanak, mint a címkézésre vonatkozó jogszabályi előírások betartására. Nyílászárók forgalmazási körülményeinek ellenőrzése Ellenőrzésünk a hazai és külföldi gyártású ablakok, bejárati ajtók és beltéri ajtók forgalmazási előírásainak betartására, a megfelelőség igazolás meglétére, tartalmára, valamint a CE jelölés feltüntetésére és formai kialakítására irányult. Összesen 136 helyszínen 3540 db nyílászáró forgalmazási körülményeit ellenőrizték a felügyelők. A vizsgálat tapasztalatai szerint a termékek 17%-a került kifogásolás alá.

Nyílászárók megfelelőség igazolással kapcsolatos hiányosságainak alakulása 30% 25% 20%

26% 19% 17%

13%

15% 10% 5% 0% 2004.

2006.

2007.

2012.

A legtöbb szabálytalanság a külső és beltéri nyílászárók vonatkozásában az átadott szállítói megfelelőségi nyilatkozatok tartalmi hiányossága volt, ami az összes vizsgált termék 13%-át (450 db) érintette. A felügyelők a vizsgált termékek mindössze 4%-ánál (137 db) állapították meg, hogy egyáltalán nem állt rendelkezésre szállítói megfelelőségi nyilatkozat. Az ellenőrzött ablakok és külső bejárati ajtók 1%-án (22 db) nem tüntették fel az előírt CE jelölést. A feltüntetett jelölés formai kialakítása minden esetben megfelelt az előírásnak. A 65 próbavásárlás során 9 termékhez nem adták át a forgalmazáshoz szükséges megfelelőség igazolást a felügyelők részére. A próbavásárlások során 3 üzletben nem adtak szabályszerű nyugtát, vásárlói megkárosítás nem történt.

Az ellenőrzött gyártók, forgalmazók minden esetben elismerték a feltárt szabálytalanságokat, szívesen vették a felügyelők segítségét a hiányosságok pótlása, szakmai ismeretek és jogszabályok vonatkozásában. Bitumenes zsindelyek és hullámlemezek piacfelügyeleti ellenőrzése A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzése a bitumenes zsindelyek és hullámlemezek forgalmazási előírásainak betartására, a megfelelőség igazolás meglétére, tartalmára, valamint a CE jelölés feltüntetésére irányult. A témavizsgálathoz csatlakozó katasztrófavédelmi hatóság piacfelügyeleti ellenőrzésének célja annak megállapítása volt, hogy a bitumenes zsindelyek és hullámlemezek forgalmazása megfelel-e az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) előírásainak. Összesen 148 helyszínen 35 311 db bitumenes zsindely és hullámlemez forgalmazási körülményeit ellenőrizte a fogyasztóvédelmi és a katasztrófavédelmi hatóság. A vizsgálat tapasztalatai szerint a termékek 45%-a került kifogásolás alá. A jelenlegi témavizsgálat tapasztalatai alapján minimálisra csökkent a megfelelőség igazolás nélkül forgalmazott építési termékek száma (0,4%). A próbavásárlások során a próbavásárolt termékek 6%-ához (15 db) nem adták át a forgalmazáshoz szükséges megfelelőség igazolást a felügyelők részére. A próbavásárlások során 1 üzletben nem adtak szabályszerű nyugtát, vásárlói megkárosítás nem történt. A legtöbb szabálytalanság a rendelkezésre álló szállítói megfelelőségi nyilatkozatok tartalmi hiányossága volt, ami az összes vizsgált termék 42%-át érintette. A 14 994 darab hiányos szállítói megfelelőségi nyilatkozattal forgalmazott bitumenes termék az összes kifogásolt termék 93%-a. Az ellenőrzött építési termékek 1%-án (339 db) nem tüntették fel az előírt CE jelölést. A hatóság által jelzett hiányosságokat a kereskedők legtöbb esetben az ellenőrzés ideje alatt pótolták, ahol erre nem volt mód, felhívták a szállítók figyelmét a szállítói megfelelőségi nyilatkozatok kijavítására. A termékek beszállítói rövid időn belül telefaxon megküldték a szükséges dokumentumokat. Az ellenőrzések során a kereskedők hozzáállása általában pozitív volt, minden segítséget megadtak a fogyasztóvédelmi és a katasztrófavédelmi hatóság munkatársainak. Minden kereskedésben törekedtek az előírások betartására, a hatóságok munkatársai pedig útmutatást adtak a vállalkozók és az alkalmazottak részére a vonatkozó jogszabályok, szabványok követelményeiről. Festékek és lakkok illékony szerves vegyület tartalmának monitoring vizsgálata A vizsgálat célja a kereskedelmi forgalomban kapható festékipari termékek szerves oldószer tartalmának (VOC-tartalom) laboratóriumi vizsgálatokkal történő ellenőrzése volt, annak megállapítása érdekében, hogy a forgalmazott termékek illékony szervesanyag-tartalmának értéke mennyiben felel meg a vonatkozó rendeletben meghatározott határértékeknek, valamint az előírt címkézési követelményeknek. A vizsgálat során laboratóriumi vizsgálat céljára 11 gyártó/forgalmazó 20 különböző illékony szerves oldószert tartalmazó festékipari termékéből került sor mintavételre, amelyből 5 veszélyes besorolású terméknek minősült. A termékminták 30%-ának címkefelirata (6 minta) nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A kifogásolt termékek mindegyike külföldi gyártású termék volt. 38

A VOC-tartalomra vonatkozó címkézési előírások tekintetében a mintavételezett termékek 20%-ánál (4 db) állapítottunk meg hiányosságot. A veszélyszimbólummal ellátott termékek közül címkézési hiányosságok miatt 3 termék került kifogásolás alá. Az ellenőrzés alá esett „ártalmas” besorolású termékek mindegyikén megtalálható volt a kitapintható veszélyjel. A VOC-tartalomra vonatkozóan előírt követelményeket valamennyi vizsgálati minta kielégítette. A laboratóriumi mérési eredmények tapasztalatai alapján megállapítható, hogy az ellenőrzés alá vont termékek gyártói és szakmai kereskedői környezettudatos magatartást tanúsítanak. A vizsgálat tapasztalatai azt mutatják, hogy a hazai gyártók a termékkörre vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatosan jogkövető magatartást tanúsítanak. A külföldi terméket is forgalmazó vállalkozások ugyanakkor kevesebb figyelmet fordítanak az eladásra kihelyezett termékek címkefeliratának jogszerűségére. A jelen vizsgálat során feltárt hiányosságok csaknem fele (42,9%) termékbiztonságot érintett, így a veszélyes besorolású festékek és lakkok folyamatos ellenőrzése kiemelt fontosságú, tekintve, hogy az ezekkel kapcsolatos címkézési hiányosságok a fogyasztók életének, egészségének, biztonságának veszélyeztetésével járhatnak. 2.8 Az Ellenőrzési és Vizsgálati Programban elrendelt, veszélyes termékek felkutatását célzó egyéb tevékenység A KPIR rendszerben található veszélyes termékek kereskedelmi és internetes forgalomból történő kivonásának ellenőrzése és a RAPEX riasztás keretében érkező termékek keresése kereskedelmi egységekben, webáruházakban Az ellenőrzések célja a korábban már veszélyesnek ítélt termékek felkutatása – amelyeknek forgalmazását valamely biztonsági hiányosság miatt megtiltottuk –, illetve azon termékek keresése volt, amelyekkel kapcsolatban valamely tagország állapította meg, hogy veszélyezteti a fogyasztók biztonságát. Ezen termékekhez kapcsolódó adatok a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszerben megtalálhatók, illetve a RAPEX riasztásban megtalálható termékek esetében azokról heti összefoglaló táblázat készül a keresés hatékonyabbá tételéhez. A felügyelőségek összesen 3040 kereskedelmi egységben végeztek ellenőrzést, amelyek közül 240 egységben találtak korábban már letiltott, illetve RAPEX riasztásban szereplő terméket. Az ellenőrzés során összesen 304-féle (2555 db) veszélyes terméket találtak a felügyelőségek munkatársai, amelyek termékfajtánkénti megoszlását az alábbi diagram szemlélteti.

KPIR-ben megtalált veszélyes termékek megoszlása (féle) - 2012.

154

95 Textil

Műszaki

Játék

Cipő

RAPEX rendszeren keresztül bejelentett veszélyes terméket 10 esetben találtak a felügyelők, amelyekről minden esetben pozitív reakció formájában küldtünk értesítést a rendszerbe. 2.9 INFORMÁCIÓCSERE A VESZÉLYES TERMÉKEK KISZŰRÉSE ÉRDEKÉBEN RAPEX rendszer működtetése A termékbiztonság területén az NFH kiemelt tevékenységei körében továbbra is ellátja az Európai Unió tagországaiban működő, a veszélyes, nem élelmiszer jellegű fogyasztási cikkekről adatokat továbbító (RAPEX) gyorsriasztási rendszerben a nemzeti kapcsolattartó feladatát. Ennek keretében gondoskodik a tagállamoktól beérkezett információk fogadásáról és folyamatos továbbításáról annak érdekében, hogy az illetékes magyar hatóságok megtegyék a szükséges intézkedéseket. Ezzel párhuzamosan feltölti a RAPEX rendszerbe a Magyarországon felderített veszélyes termékek adatait. Az értesítési hálózatba a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság mellett más, piacfelügyeleti hatáskörrel rendelkező társhatóságok, így például a Nemzeti Közlekedési Hatóság, ÁNTSZ, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, Rendőrség, Nemzeti Adó- és Vámhivatal bevonására is sor került. A 2012. évben a RAPEX rendszerben összesen 2061 veszélyes fogyasztási termékre vonatkozó riasztást regisztráltak, ez a 2011. évi 1474 darabhoz képest közel 40 %-os növekedést jelent. A 2061 veszélyes termékből 1957 súlyos kockázatot, míg 104 db magas vagy közepes a kockázatot jelentett a fogyasztókra. Azokban az esetekben, amikor a hatóságok veszélyt állapítottak meg, de nem állt elegendő termékazonosító adat rendelkezésre, a tagországok csak információs céllal hoztak létre riasztást. Ezek száma 2012-ben összesen 245 darab volt. Magyarország 2012-ben összesen 316 riasztást küldött a rendszerbe, amelyből 293 súlyosan veszélyes, 3 db közepes, illetve nagy kockázatú termék volt, míg 20 bejelentést információként továbbítottunk.

A RAPEX riasztások mellett az ágazati irányelvek védzáradéka szerint az NFH külön eljárás keretében 31 esetben a kisfeszültségű irányelv, 33 esetben a játék irányelv hatálya alá tartozó termékről küldött értesítést az Európai Bizottság felé. A magyar kezdeményezésű, súlyosnak minősülő riasztások (293 db) csaknem 80 %-át ruházati termékek, 11%-át játékok és gyermekeknek szánt termékek, 9%-át villamossági termékek tették ki.

Súlyos kockázatot jelentő termékek megoszlása a magyar riasztásokban - 2012 ruházat 13

játék

3 2 11

díszvilágítási füzérek

világítóberendezés elektromos egyéb (égi lámpás) bútor gyermekápolási cikkek egyéb (gázérzékelő) kommunikációs és média 227

Az összes RAPEX rendszerbe került riasztás megoszlása tekintetében a ruházati termékek aránya volt a legjelentősebb, emellett nagy részesedést képviseltek továbbra is a játékok, a villamossági termékek és a járművek. Ennek megfelelően a veszélyforrásokat elemezve megállapítható, hogy a legnagyobb kockázati tényező a sérülés és a fojtás volt. A korábbi évekhez hasonlóan növekvő tendenciát mutat a különféle kémiai veszélyt jelentő tiltott anyagok használata, illetve az engedélyezettnél nagyobb mértékben mért előfordulása, jellemzően a gyermekjátékokban, a kozmetikumokban és újabban a ruházati termékekben is. Sok terméktípusnál a veszélyforrások halmozottan fordultak elő. Információcsere az NFH és a kormányhivatalok fogyasztóvédelmi felügyelőségei között – a KPIR (Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszer) működtetése Az év során a felügyelőségek felé 1555 RAPEX rendszerből érkező riasztást továbbított az NFH heti összefoglaló táblázatban. További 296, az NFH által kezdeményezett riasztást küldtünk szét a KPIR rendszeren keresztül. Az NFH által indított 296 riasztás közül 34 db műszaki, 262 db könnyűipari termékre vonatkozott.

Elküldött riasztások megoszlása

Hazai riasztások megoszlása

16% 11%

84%

Nemzetközi

Hazai

89%

Műszaki

Könnyűipari

Információcsere az NFH és a társhatóságok között

A KPIR Társhatósági Modulja az NFH és az egyes társhatóságok, tanúsító intézetek közötti gyors információcserét biztosítja. A modulon belül tölthetők le azok a RAPEX formanyomtatványok, amelyek felhasználásával kell a veszélyes terméket bejelenteni a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság RAPEX kapcsolattartóján keresztül a RAPEX bizottság felé. 2012-ben a Társhatósági Modulon keresztül az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal Orvostechnikai Igazgatósága jelentett be 2 db veszélyes terméket. A társhatóságok felé 2012-ben összesen 628 riasztás továbbítása történt meg, ebből 418 db párhuzamos hatáskört érintett, így azt csak tájékoztatásképpen került megküldésre az érintett hatóságoknak. Az NFH szakmai osztályai által kiadott letiltó közlemények tájékoztatásként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának is továbbításra kerültek. A Nemzeti Közlekedési Hatóság 155 db riasztást kapott az NFH-tól. A Nemzeti Közlekedési Hatóság tájékoztatta az NFH-t a Magyarországon forgalomba hozott, illetve forgalmazott jármű vagy járműalkatrész konkrét hibájáról, a veszély jellegéről, az országban való előfordulásáról és a gyártó esetleges visszahívási vagy javítási akciójáról. Az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalának 11 db riasztás került megküldésre az év során. Tájékoztatásul pedig 418 db riasztás továbbítása történt meg (417 ÁNTSZ, 1 OGYI részére), annak érdekében, hogy ellenőrzéseik során kiemelt figyelmet fordítsanak a riasztásokban szereplő termékekre.

Mindezek mellett az ORFK-nak 40 db, a MKEH-nak pedig 2 db riasztást továbbított a hatóság. Társhatóságoknak továbbított riasztások 2010-ben 2 40

155 ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal Nemzeti Közlekedési Hatóság ORFK MKEH

Magyarországon az illetékes piacfelügyeleti hatóságok eddig összesen 83 esetben találtak olyan veszélyes terméket, amelyről a tagállamok 2012-ben a RAPEX rendszerbe riasztást töltöttek fel. Ebből 8 az NFH hatáskörébe tartozott. (A korábbi évek RAPEX bejelentéseiből 2 db veszélyes termék megtalálására került sor.) A többi 75 értesítést a Nemzeti Közlekedési Hatóság küldte arról, hogy a tagállamok által bejelentett veszélyes terméket hazánkban is forgalmazták. Ezekről az NFH-hoz beérkező visszajelzésekről az Európai Bizottság pozitív reakció formájában kapott értesítést.

3. HATÓSÁGI ÉS JOGI TEVÉKENYSÉG 3.1 Közigazgatási hatósági ügyek Az NFH-hoz, mint másodfokú szervhez a 2012. évben összesen 6.273 ügyirat érkezett, ebből a fellebbezések száma 1.492 volt. A másodfokon az elmúlt egy évben meghozott 1.451 fellebbezést elbíráló döntésből 847 helybenhagyó született, így az elsőfokú döntések jogszerűsége 58 %-ban volt megállapítható. A helybenhagyó döntéseken kívül 228 megváltoztató, 102 megsemmisítő, továbbá 274 megsemmisítést és új eljárást elrendelő másodfokú, fellebbezést elbíráló döntés született. Felügyeleti jogkör keretében 22 esetben vált szükségessé intézkedés megtétele. Jogszabálysértő elsőfokú döntés folytán az NFH 4 esetben megváltoztatta, 2 alkalommal megsemmisítette a jogszabálysértő elsőfokú döntést, 16 esetben született megsemmisítő és új eljárásra utasító másodfokú döntés. A fenti döntéseken kívül 208 egyéb hatósági döntés (pl. eljárási bírság kiszabása másodfokú eljárásban, másodfokon meghozott, eljárást felfüggesztő végzés, hiánypótlásra felhívás, kijelölő végzés) került kiadmányozásra. 3.2 Perképviselet a bírósági eljárásokban Az NFH Hatósági és Jogi Főosztálya gondoskodik a másodfokú hatósági eljárások során hozott közigazgatási döntések bírósági felülvizsgálata tárgyában indult peres eljárásokban a hatóság képviseletéről. A 2012. évben a hatósági eljárásban felelősségre vont vállalkozások 482 esetben kérték a fővárosi/megyei törvényszékek előtt a másodfokú döntések felülvizsgálatát, felülvizsgálati kérelemmel 38 alkalommal fordultak a Kúriához. A felperesek által benyújtott felülvizsgálati kérelemmel szemben az NFH részéről minden esetben felülvizsgálati ellenkérelem benyújtására került sor. Az NFH 21 alkalommal fordult a Kúriához felülvizsgálati kérelemmel. Felülvizsgálati eljárásban a Kúria 43 döntést hozott, ebből 22 ügy zárult a fogyasztóvédelmi hatóság pernyertességével, 15 esetben pedig az elsőfokú bíróság határozatának hatályon kívül helyezésére és új eljárásra kötelezésre került sor. 3.3 Általános szerződési feltételek véleményezése A Hatósági és Jogi Főosztály UCP és Közérdekű Keresetek Osztálya a 2012. évben 24, vállalkozások által alkalmazott általános szerződési feltételt (ÁSZF) véleményezett. Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítési tevékenység ellenőrzése elnevezésű országos témavizsgálat keretében a fogyasztóvédelmi felügyelőségek számos vállalkozás ÁSZF-jét küldték meg az NFH részére. A hatóság felhívta a vállalkozásokat arra, hogy ÁSZF-jeiket, amennyiben azok jogszabályba ütköző vagy tisztességtelen kikötést tartalmaznak, a jogszabályokkal összhangban módosítsák. Az árubemutatók szervezésével foglalkozó vállalkozások ÁSZF-jeinek vizsgálata során az NFH jellemzően az alábbi kikötéseket kifogásolta: –

a fogyasztó a jogszabály alapján indokolás nélkül 8 munkanapon belül gyakorolható elállási jogával csak a termék vételárának meghatározott %-át kitevő bánatpénz megfizetése ellenében élhet;

– –

–

a vállalkozás a fogyasztó szavatossági igényérvényesítését a jótállási jegy és a számla együttes meglétéhez köti; a vállalkozás a fogyasztó elállási nyilatkozatát visszavontnak tekinti abban az esetben, ha a fogyasztó a terméket a szerződésben meghatározott, jellemzően rövid időn belül nem juttatja vissza a vállalkozás részére; álláspontunk szerint több esetben sem vált a szerződés részévé az olyan kikötés, amely a jegybanki alapkamat kétszeresét számítja fel késedelmi kamatként a fogyasztó terhére késedelmes fizetés esetén.

Az utazási irodák vonatkozásában különösen az olyan kikötések bizonyultak aggályosnak, amelyek az elállási jog gyakorlásának a határidejét és következményeit a jogszabályban foglaltaktól eltérően, a fogyasztó hátrányára szabályozzák. Kifogásolásra kerültek továbbá az olyan kikötések, amelyek a fogyasztó hibás teljesítéssel kapcsolatos jogát korlátozzák. Volt olyan kifogásolt kikötés is, amely lehetővé tette, hogy a vállalkozás az általa szervezett utazáson történő részvétel díját az utazás megkezdését megelőző rövid – a jogszabályban foglalttól eltérő, a fogyasztó hátrányára megállapított – határidőn belül megemelje. Az utazási irodák körében jellemzőnek mondható a vállalkozás székhelye szerinti bíróság illetékességének kikötése, amelyet a vonatkozó bírói gyakorlat alapján szintén aggályosnak bizonyult. A fentieken túlmenően számos, más tevékenységet kifejtő vállalkozás ÁSZF-vizsgálatát végezte el a hatóság. Az elmúlt évben sor került hírközlési szolgáltató, internetes értékesítést, valamint építési tevékenységet végző vállalkozás, továbbá légitársaság ÁSZFjének ellenőrzésére is. Az ÁSZF-ellenőrzésekre több alkalommal külföldi társhatóság vagy fogyasztó megkeresése alapján került sor. 3.4 Közérdekű keresetindítás Az NFH által a korábbi években indított közérdekű keresetek közül több is 2012-ben vezetett eredményre. 1. Az NFH még 2008 decemberében nyújtott be közérdekű keresetet a Telenor Magyarország Zrt.-vel szemben. A Budapest Környéki Törvényszék eljáró tanácsa kereseti kérelem alapján megállapította, hogy a támadott, csekkdíj alkalmazásáról szóló kikötések tisztességtelenek a kikötések bevezetését megelőzően megkötött szerződések vonatkozásában, azaz minden olyan fogyasztó tekintetében, akivel szemben egyoldalú szerződésmódosítás folytán érvényesítette a szolgáltató e díjat, ugyanakkor nem tekinthetők tisztességtelennek azon szerződések kapcsán, amelyek megkötése idején e kikötések már szerepeltek az ÁSZF-ben. A bíróság kifejtette továbbá, hogy a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerinti jogsértés megvalósítását a tisztességtelen kikötések alkalmazása önmagában megalapozza. A bíróság kötelezte az alperest, hogy az érintett fogyasztókat egyedileg, közvetlenül értesítse az érvénytelenség megállapításáról. Az ítélet ellen a Telenor Magyarország Zrt. fellebbezést nyújtott be, így az nem jogerős. 2. 2008 decemberében került sor keresetindításra szintén csekkdíjjal kapcsolatban az Invitel Távközlési Zrt.-vel szemben. Az alperes 2008 januárjától módosította az általa alkalmazott általános szerződési feltételeit. A módosított ÁSZF alapján a szolgáltató jogosulttá vált postai készpénz-átutalási megbízással járó költségeket – ún. csekkdíj felszámítása útján – a 45

fogyasztókra hárítani. Emellett az ÁSZF díjszabást tartalmazó melléklete nem tartalmazta a csekkdíj pontos mértékét. Az NFH keresetlevelében kérte a Pest Megyei Bíróságtól annak megállapítását, hogy – a vonatkozó ÁSZF-kikötés tisztességtelen; – alperes magatartása a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvénybe ütközik, illetőleg – a jogsértő magatartás a fogyasztók széles körét érinti és/vagy jelentős nagyságú hátrányt okoz. A hatóság kérte továbbá a Bíróságot arra, hogy kötelezze alperest a fogyasztók védelme érdekében az okozott hátrány kiküszöbölésére, azzal, hogy alperes az előfizetői részére jogszerűtlenül felszámított (és befizetett) csekkdíjat – ilyen irányú fogyasztói kérelem hiányában is, automatikusan – visszamenőlegesen visszatéríti. A per folyamatban léte alatt alperes megkereste a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot azzal, hogy kész több fogyasztóbarát intézkedést is vállalni, amelyre tekintettel a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a keresettől történő elállás mellett döntött. Erre figyelemmel a Budapest Környéki Törvényszék a folyamatban lévő pert tárgyaláson kívül megszüntette. 3. Még 2011-ben indított közérdekű keresetet az NFH két, árubemutatók tartásával foglalkozó vállalkozással szemben. A hatóság évek óta országos témavizsgálat keretében ellenőrzi a termékbemutatókat, ennek során pedig megvizsgálásra kerülnek a vállalkozások által a fogyasztói szerződések megkötésénél alkalmazott általános szerződési feltételek is; és az NFH a kirívóbb esetekben bírósághoz fordult a fogyasztók jogainak megóvása érdekében. Az egyik perben a bíróság (Szegedi Ítélőtábla) kimondta, hogy az árubemutatók tartásával foglalkozó vállalkozás (Mediwhite Kft.) általános szerződési feltételeiben tisztességtelenül korlátozta a fogyasztóknak a külön jogszabályban biztosított elállási jogát; tisztességtelenül került sor továbbá a fogyasztók szavatossági jogainak korlátozására is. A másik perben a bíróság (Tatabányai Törvényszék) kimondta, hogy az árubemutatók tartásával foglalkozó vállalkozás (K&K Partner Hungária Kft.) általános szerződési feltételeiben tisztességtelenül korlátozta a fogyasztók szavatossági és jótállási jogait. A bíróságok az említett tisztességtelen kikötések érvénytelenségét az alperes vállalkozásokkal szerződő valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal nyilvánították érvénytelennek. 4. Az NFH közérdekű keresetet indított a PPO-ügyben is a www.ppo.hu weboldalt üzemeltető két (egy svájci és egy magyar székhelyű) vállalkozással szemben. A weboldal elektronikus (online) kereskedelmi szolgáltatást nyújtott a regisztrált felhasználóknak. A honlap szerződéses viszonyban állt más vállalkozásokkal, amelyek termékeit vagy szolgáltatásait a felhasználók (elsősorban) internetes bankkártyás fizetés útján egyenlíthették ki a nevezett internetes oldalon. Így például lehetőség volt autópálya-matrica vásárlásra vagy mobiltelefon-egyenleg feltöltésre a honlapon regisztrált felhasználók számára. A vásárláshoz meg kellett adni a bankkártya adatait és a megfelelő összeget levonták a bankszámlájáról. A weboldalt üzemeltetők azonban megváltoztatták a honlapon történő regisztráció díját, és 2010. január 11-én számos felhasználó számlájáról 2.490,- forint került levonásra, amelyet sokan sérelmeztek a fogyasztóvédelmi hatóságnál. A bíróság megállapította, hogy a svájci székhelyű vállalkozás 2010. január 11-én jogalap nélkül vont le az érintett felhasználóktól 2.490,- forintot éves regisztrációs díj címén, ezért a 46

bíróság kötelezte a céget a jogszerűtlenül felszámított és levont éves regisztrációs díj automatikus visszatérítésére a fogyasztók számára. A bíróság mindkét alperes vállalkozás vonatkozásában megállapította, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve a Fővárosi Bíróság jogviták esetére szóló kizárólagos illetékességi kikötése tisztességtelen, és valamennyi szerződő félre kiterjedő hatállyal érvénytelen. 5. Az NFH beavatkozóként vett részt a Gazdasági Versenyhivatal által indított perben, amely ingatlanhirdetéseknek felületet biztosító honlapokat (ingatlandepo.com, ingatlanbazar.com) üzemeltető seychelles-i és szlovákiai székhelyű cégek ellen irányult. A hatóságokhoz évek óta számtalan beadvány érkezett a honlapokat üzemeltető társaságokkal szemben, amelyek egy idő után díjat számítottak fel a kezdetben ingyenes szolgáltatásukért, és nem engedték a fogyasztókat kilépni a jogviszonyból, amíg a felhalmozott tartozást ki nem egyenlítették, ezáltal további díjfizetésre kötelezték a fogyasztókat, így pedig tovább növelték a fogyasztók tartozásait. A vállalkozások által kidolgozott szerződéses konstrukcióban így az is előfordulhatott, hogy olyan lakáshirdetésért kellett továbbra is fizetnie a fogyasztónak, amely már nem volt aktuális, mivel az ingatlant időközben eladta. A bíróság (Fővárosi Törvényszék) nem jogerős ítéletében megállapította, hogy a fogyasztók „röghöz kötését” eredményező, vagyis felmondási jogukat korlátozó kikötés a vállalkozások által alkalmazott általános szerződési feltételekben tisztességtelennek minősül. A vállalkozások a fogyasztók terhére több esetben is túlzott mértékű kötbért kötöttek ki, amit a bíróság szintén tisztességtelennek minősített. 6. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2012 júniusában keresetet nyújtott be a Magyar Telekom Nyrt.-vel szemben, mivel az 2012. május 1-jétől a pénzfizetési kötelezettségüket készpénzátutalási megbízás (posta utalvány, sárga csekk) útján vagy a személyes ügykapcsolati pontokon keresztül teljesítő előfizetők számára ezen fizetési módok után tranzakciós díjat vezetett be. A Magyar Telekom Nyrt. elleni perben az NFH azt kéri a bíróságtól, hogy állapítsa meg, miszerint jogszabályba ütközik az alperes azon magatartása, melynek révén a fogyasztókkal megkötött szerződések módosítása útján 2012. május 1-jével 142,24,- Ft összegű tranzakciós díjat vezetett be a postai utalványon, valamint a személyes ügykapcsolati pontokon befizetendő számlák után. A Magyar Telekom Nyrt. elleni per jelenleg is folyamatban van.

4. NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYÜTTMŰKÖDÉS 4.1 Európai Uniós és nemzetközi kapcsolatok Kapcsolattartás az Európai Bizottsággal Az NFH – a korábbiakban megszokott módon – aktívan közreműködött az Európai Uniós kötelezettségek teljesítésében, az EU fogyasztóvédelmi kérdésekkel is foglalkozó intézményeivel, szervezeti egységeivel intenzív munkakapcsolatot tartott fenn. A napi szintű hivatali ügymenetet elsődlegesen az Európai Bizottság Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságán (DG SANCO) keresztül bonyolítottuk le. A Bizottság részéről heti több alkalommal is érkeztek megkeresések, megválaszolandó kérdőívek, felmérések, felkérések tagállami szakmai álláspont ismertetésére. ICPEN Az NFH alapító tagként 1991 óta vesz részt a Nemzetközi Fogyasztóvédelmi Végrehajtó Hálózat (ICPEN) munkájában. A kijelölt hálózati koordinátor közreműködik a hálózaton keresztül érkező megkeresések megválaszolásában, a különböző munkacsoportok munkájának figyelemmel kísérésében, illetve eseti jelleggel nemzetközi szakmai konzultációkon vesz részt. Az ICPEN elnökségét évente rotálódó alapon a tagországok látják el, minden évben az aktuális elnöklő ország hatóságainak feladata minimum egy konferencia lebonyolítása. Az NFH bár több alkalommal is megfontolta és számos alapító tag is támogatásáról biztosította, végül a korlátozott dologi- és humánerőforrások miatt nem tudta vállalni a soron következő elnökség ellátását, azonban középtávon mindenképpen törekszik egy elnökségi ciklus sikeres lebonyolítására. 2012-ben ünnepelte a szervezet fennállásának 20. évfordulóját, ebből adódóan az éves elnökséget egy alapító tag, Belgium látja el. Az éves konferenciára a belgiumi Gentben került sor 2012. október 11. és 12. között. A 2012-es év során ezt a konferenciát megelőzte a „Best Practices Workshop” elnevezésű kétnapos, szakmai workshop. A két eseményen összesen 156 delegált vett részt, amely szám jól mutatja jelentőségét. A konferencia központi témája a végrehajtás eredményesebbé tétele volt, ami következik a konferencia angol elnevezéséből „Taking enforcement to the next level!” A konferencia kiváló lehetőséget teremtett arra, hogy olyan távoli, Európán kívüli országokkal is kapcsolatot tudjunk kiépíteni, amelyekkel erre egyébként kevésbé nyílna lehetőség. Az éves konferencián kiépített szakmai kapcsolatok katalizátorként segítették az NFH kapcsolatait Egyiptommal és Törökországgal. Továbbá Japánnal, Dél-Koreával is sikerült a kapcsolatfelvétel. Az ICPEN szakmai munkájának keretében az NFH szakemberei telefonkonferenciákon vettek részt. CPC Committee és Workshop Az NFH jelentős feladatot lát el a 2006/2004/EK rendelettel létrehozott fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködési hálózatban (CPC). A rendszerbe érkező információ, illetve végrehajtás iránti kérések teljesítése, összekötő hivatali (SLO) feladatok ellátása mellett a CPC-vel kapcsolatos adminisztratív feladatok koordinálása, az eseti jelleggel külföldi társhatóságoktól érkező megkeresések megválaszolása is az NFH feladatát képezi. 2012-ben továbbá érkeztek a rendszer e-mail levelezőlistáján keresztül közzétett szakmai kérések, melyek elsősorban a tagállamok 48

szabályozási modelljeire, egy adott területet érintő jogszabályi környezetre, illetve hatósági joggyakorlatra irányultak. A CPC hálózat a tagállami hatóságok együttműködésén alapul, ezért a hálózat működésével, továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdések megvitatására a vonatkozó Rendelet egy állandó bizottság felállítását írta elő. A CPC Bizottság negyedévente tartja üléseit Brüsszelben, melyeken az NFH részvétele különösen indokolt. Az év során a Bizottság tárgyalta többek között a 2012. évi Enforcement Action Plant, létrehozta Prioritás Munkacsoportját, melynek feladata a többéves, gördülő akcióterv elemeinek előzetes kialakítása, döntött az év során lefolytatott Sweep és megrendezett három workshop témájáról, tájékozódott a CPC keretében megvalósuló közös akciók állásáról, megvitatta a nemzetközi együttműködések lehetőségét, döntött a 2013. évi prioritásokról és főbb témákról. A CPC Bizottság 2012-ben a előzetesen felállított végrehajtási terv alapján három workshopot tartott februárban, májusban és októberben. A februári ülésen a 2012. évi SWEEP témakörök kerültek napirendre, melyek közé a napjainkban komoly fogyasztóvédelmi kihívásokat jelentő ár összehasonlító oldalak, digitális tartalomszolgáltatások és tartalomletöltések, valamint kollektív online vásárlások tartoznak. A májusi ülésen ismertetésre kerültek a CPC rendszer statisztikai adatai, a rendszer hatékonyabb működését szolgáló javaslatok, a feltöltött dokumentumok nélkülözhetetlen formai és tartalmi kellékei, valamint a prioritást élvező témakörök. Az októberi ülés a légitársaságok tisztességtelen tisztességtelen általános szerződési feltételeire fókuszált.

kereskedelmi

gyakorlataira

és

Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat (CPCS) A fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködési hálózat (CPC) keretén belül az NFH tölti be a nemzeti összekötő hivatali (SLO) és kijelölt hatósági (CA) pozíciót. A hálózaton belül határon átnyúló információadás és végrehajtás iránti kérelmek teljesítésére kerül sor, továbbá saját kezdeményezésű riasztások közzététele zajlik a rendszerben. Az elmúlt évben a korábbi évek hasonló időszakával összevetve több új ügy jelent meg a rendszerben, melyek túlnyomó többsége eredményesen elintézésre került, illetve megtettük a szükséges lépéseket a jogsértés megszüntetése érdekében. Az ügyek állásáról az Európai Bizottságot a 2012-es open case review alkalmával tájékoztattuk, és ekkor került sor a felhasználói lista újabb frissítésére is. A rendszerbe felvitt ügyek számát tekintve Magyarország az élbolyhoz tartozik, célunk, hogy a jövőben növeljük a megkeresett hatóságok együttműködési készségét, és rövidítsük az ügyek elintézési idejét. EKTB Az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való kormányzati részvétel összehangolásáról és az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságról (a továbbiakban: EKTB) szóló 1169/2010. (VIII. 18.) Korm. határozat értelmében az NFH is szakértőket jelölt ki, nevezetesen a 13. EKTB Fogyasztóvédelem Szakértői Csoportba.

4.2 Kétoldalú nemzetközi kapcsolatok Kínai Kapcsolatok A Kínai Népköztársaságot az NFH is stratégiai partnerként kezeli, különösen a hazánkban élő és gazdasági tevékenységet folytató kínai állampolgárok magas számára való tekintettel. Az NFH új szemléletének köszönhetően a represszió helyett a prevenciót, a magas szintű tájékoztatást és ismeretátadást állítottuk a középpontba, ennek eredményeként kerültek kínai nyelvű fogyasztóvédelmi ismeretek a Kínai Iránytű című folyóirat hasábjaira és a közeljövőben indulhat útjára az egri Eszterházy Károly Főiskolával folytatott tudományos együttműködésünk keretében a kínai vállalkozásoknak szóló akkreditált fogyasztóvédelmitermékbiztonsági képzés. Több hónapos szervezést és előkészítést követően 2012. szeptember 7-én a Deutsche Gesellschaft für Internationale Zusammenarbeit GmbH szervezésében megvalósuló németkínai fogyasztóvédelmi és termékbiztonsági projekt (CPPS) keretében az NFH-nál tett látogatást a Kínai Fogyasztók Szövetségének (a továbbiakban: CCA) tagjaiból álló delegáció. A CCA ernyő jelleggel fogja össze a kínai fogyasztókat és más civil szervezeteket, tevékenységét azonban a legfőbb központi piacfelügyeleti hatóság, a State Administration for Industry and Commerce (a továbbiakban: SAIC) felügyelete alatt végzi. A látogatás célja a hazai fogyasztóvédelem intézményrendszerének és működésének megismertetése volt. Ennek szellemében a delegáció tagjai – kínai nyelven is hozzáférhetővé tett – előadásokon keresztül ismerhették meg a hazai fogyasztóvédelem működését, az NFH tevékenységét és kezdeményezéseit, a fogyasztóvédelmi jogi szabályozás főbb jellemzőit, illetve a nem élelmiszer jellegű termékek piacfelügyeletének szabályozását. A kínai kollégák interaktív vezetés keretében ismerhették meg az NFH két akkreditált laboratóriumának tevékenységét, illetve az Európai Fogyasztói Központ Magyarország működését. A nagykövetség tájékoztatása értelmében a kínai partner üdvözli együttműködési szándékunkat, ezért bízunk benne, hogy a kínai-magyar fogyasztóvédelmi, piacfelügyeleti kapcsolatok a jövőben is az eddigi intenzitással fognak fejlődni. Egyiptom Magyarország Egyiptomi Nagykövetségén keresztül értesültünk arról, hogy az Egyiptomi Fogyasztóvédelmi Ügynökség (CPA) legjobb gyakorlatokat keres az új, demokratikus Egyiptom fogyasztóvédelmi szervezetrendszerének kiépítéséhez. Hivatalos meghívást intéztünk az egyiptomi társszerv vezetéséhez, amelyet rendkívül pozitívan fogadtak így várhatóan 2013 februárjában személyesen is fogadhatjuk őket. Célunk egy az európai és hazai fogyasztóvédelmi, termékbiztonsági, piacfelügyeleti ismeretek átadását szolgáló, az egyiptomi fogyasztóvédelem felzárkóztatását célzó, tapasztalatok és legjobb gyakorlatok átadásán alapuló megállapodás intézményesítése. Törökország A kormányzat törökországi gazdasági relációinak elmélyítésével összhangban kísérletet tettünk a két ország gazdasági, kereskedelmi együttműködését is támogató piacfelügyeleti, termékbiztonsági, fogyasztóvédelmi kooperációra a török Vámügyi és Kereskedelmi Minisztérium Fogyasztóvédelmi és Piacfelügyeleti Főigazgatóságával. Szeptemberi megkeresésünket, mely főként Törökország EU csatlakozási folyamatának fogyasztóvédelmi szempontból történő figyelemmel kísérését, illetve segítségnyújtást foglalt magában, a török partner üdvözölte. A kölcsönös megismerkedés jegyében tanulmányutat kívánnak tenni Magyarországra. 50

Indonézia Indonéziában jelenleg zajlik egy új fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti szabályozási környezet kialakítása. Az Indonéz Köztársaság fogyasztóvédelemért is felelős Kereskedelmi Minisztériuma a magas szintű fogyasztóvédelem és piacfelügyelet megteremtése érdekében az e téren élen járó európai országok modelljeit kívánja alapul venni. Ezt elősegítendő személyes találkozók keretében kívánnak megismerkedni több európai ország, köztük Magyarország szabályozási mintájával. Ebből az apropóból érkezett november 7-én az NFHhoz az Indonéz Köztársaság Kereskedelmi Minisztériuma Szabványosítási és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságának vezetőiből álló delegáció, akiket az Indonéz Kereskedelemfejlesztési Központ igazgatója is elkísért a találkozóra. A találkozó fő célja a hazai fogyasztóvédelem és piacfelügyelet felépítésének, működésének ismertetése, a vonatkozó jogi környezet és jogalkalmazási tapasztalatok bemutatása volt. A delegáció vezetője reményét fejezte ki, hogy a jövőben lehetőség nyílik további együttműködésre az indonéz tárca és az NFH között. Ezért a jövőben a felek intézményesített keretek között kívánják folytatni az európai és hazai szabályozással kapcsolatos ismeretek átadását, melynek keretében akár már hamarosan újabb kétoldalú találkozókra kerülhet sor. Bosznia-Hercegovina 2012. október 30-a és november 1-je között Szarajevóban került sor a berlini központú Institute for European Politics és a GIZ GmbH által közösen szervezett – BoszniaHercegovinának szánt - piacfelügyeleti tárgyú technikai támogatási program keretében megtartott piacfelügyeleti workshopra, melyen a Bosnyák Piacfelügyeleti Ügynökség kifejezett kérésére az NFH képviselője is előadóként vett részt. A bosnyák fél rendkívül hasznosnak találta az elhangzott információkat és figyelembe véve, hogy az EU harmonizáció keretében zajló piacfelügyeleti szervezetrendszer átalakítása során mintaként a magyar modellt is használják, szeretnék elmélyíteni a felek közti kapcsolatokat. Ennek kézzelfogható jele a Magyarország Szarajevói Nagykövetségétől november 23-án érkezett megkeresés, melyben a bosnyák partner együttműködési készségéről tájékoztattak, mellékelve az NFH-val megvalósítani kívánt piacfelügyeleti technikai együttműködési projekt tervezetét. Figyelembe véve, hogy mindkét fél elkötelezett az együttműködés mellett, bízunk benne, hogy a közeljövőben számottevő előrelépésre kerülhet sor. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy a fenti rendezvényen sor került a macedón társhatósággal is a kapcsolatfelvételre, így a jövőben tovább bővülhet a balkáni partnerek listája. Lengyelország Lengyelország Verseny- és Fogyasztóvédelmi Hivatalával az NFH már régóta kiváló szakmai kapcsolatokat ápol, a felek között rendszeres a párbeszéd, kölcsönösen segítik egymást a fogyasztóvédelem területén felmerülő problémák leküzdésében. Mindazonáltal a két fél között mindezidáig nem köttetett meg hivatalos együttműködési megállapodás, mely révén szabályozott keretek között folyhatna a kapcsolattartás és a kölcsönös tájékoztatás. Ezt orvosolandó magyar kezdeményezésre 2012 nyarán megkezdődött egy kétoldalú megállapodásról szóló egyeztetési folyamat, melynek eredményeként az aláírásra 2013 első negyedévében kerülhet sor. Ukrajna Ukrajnában 2011-ben állt fel a Fogyasztói Jogok Védelmének Ukrán Állami Felügyelete. Az újonnan létrehozott szervezet az elsők között vette fel a kapcsolatot az NFH-val. Az Ukrán Nagykövetségen keresztül érkezett megkeresés alapján a felek között gyors iramban zajlott

egy megállapodás előkészítése. A felek törekszenek arra, hogy a megállapodás aláírására 2013. év elején mihamarabb sor kerüljön. Németország A Német Szövetségi Fogyasztóvédelmi és Élelmiszerbiztonsági Hivatal fennállásának tíz éves jubileuma alkalmából nagyszabású rendezvényt szervezett, melyre a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság is személyes meghívást kapott. A két blokkból álló nemzetközi konferencia első szekciójában a fogyasztóvédelem legfontosabb aktuális kérdéseiről értekeztek a meghívott kormányzati, civil és gazdasági érdekképviseleti szaktekintélyek. A második tematikus blokkban az élelmiszerbiztonság, a fogyasztói vagyoni érdekek védelme, illetve a hatóság egyéb feladatain (állategészség, növényvédelem, laborvizsgálatok) volt a hangsúly. 4.3 Határmenti és regionális kapcsolatok ápolása Az NFH mindent megtesz annak érdekében, hogy a határos országok, illetve a közép-kelet európai és balkán térség társhatóságaival érdemi szakmai kapcsolatot alakítson ki és tartson fenn. E célkitűzés jegyében 2010 óta folyamatosan újulnak meg korábbi megállapodások, illetve köttetnek teljesen új együttműködések. Csehország Csehországgal az évek során kiváló szakmai kapcsolatot sikerült kiépíteni, melyet szakértőcserék és rendszeres kétoldalú tapasztalatcsere tesznek teljessé. Ennek tükrében fontos eredmény, hogy 2012 júniusában, Prágában megújításra került egy 2001-es megállapodás a Cseh Kereskedelmi Felügyelettel. A két hatóság vezetője kölcsönös szándékát fejezte ki a fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti szabályozás során szerzett tapasztalataik átadására, tekintettel a fogyasztóvédelem és a piacfelügyelet, mint közérdekű feladat fejlesztésének fontosságára. Az együttműködési megállapodás értelmében a felek kölcsönösen tájékoztatják egymást a vonatkozó lényeges jogszabályok elfogadásának és módosításának megtörténtéről, a fogyasztók tájékoztatásának és tudatosságnövelésének alkalmazott módszereiről, a termékeket és szolgáltatásokat érintő piacfelügyeleti tevékenységük során szerzett tapasztalataikról, valamint a laboratóriumi vizsgálatok során alkalmazott módszerekkel kapcsolatos tapasztalataikról. Az információcserén felül a két ország hatósága célként tűzte ki az együttműködés újabb lehetőségeinek feltárását és hasznosítását; a kölcsönös információ- és tapasztalatcserét különösen a nemzeti és a közösségi jogszabályok alkalmazásának tapasztalatairól, a piacfelügyeleti tevékenységről és a laboratóriumi vizsgálatok során szerzett tapasztalatokról, a hatékony és eredményes hatósági fellépést szolgáló ellenőrzési módszerekről, valamint a piacfelügyeleti ellenőrzési mechanizmusokról. Közös piacfelügyeleti ellenőrzéseket és összehasonlító laboratóriumi vizsgálatok végzését az érdekelt hatóságok bevonásával, a laboratóriumok közötti együttműködés kialakítását; a piacfelügyeleti tevékenységet végző, a laboratóriumi, valamint a panaszkezeléssel foglalkozó szakértők cseréjét, valamint a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos nemzetközi együttműködés elősegítését. A megállapodás értelmében az együttműködő partnerek egymás rendelkezésére bocsátják fogyasztóvédelmi tárgyú kiadványaikat és egyéb tájékoztató anyagaikat, konzultálnak a nemzetközi fogyasztóvédelem és piacfelügyelet területén folytatott tevékenységükről, és tájékoztatják egymást az általuk szervezett nemzetközi konferenciákról és szakmai rendezvényekről.

Horvátország Horvátországban 2012-ben vezetőváltásra került sor az Állami Felügyelőség élén. A vezetőcsere lehetőséget kínált a felek közti kapcsolatrendszer vitalizálására, így 2012 júniusában, Zágrábban került sor a 2010-es megállapodás megújítására. A felek tapasztalataik cseréjében állapodtak meg az Európai Unió fogyasztóvédelemre és piacfelügyeletre vonatkozó jogi előírásainak gyakorlati alkalmazása, a piacfelügyeleti ellenőrzési módszerek, a RAPEX értesítési mechanizmussal kapcsolatos gyakorlat ismertetése terén. Egyeztetnek majd a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos panaszkezelési módszerekről, valamint a piacfelügyeleti tevékenységet végző, panaszkezeléssel foglalkozó szakértők tapasztalatairól. Az együttműködő Felek tájékoztatják egymást a nemzetközi együttműködést érintő tevékenységükről és konzultálnak a fogyasztóvédelemre irányuló nemzetközi tevékenységről. Lehetővé teszik és elősegítik az Állami Felügyelőség és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság területi szervezetei közötti határon átnyúló együttműködést. A Felek kölcsönösen segítik egymást a mindkét Felet érintő, határon átnyúló fogyasztói panaszok kivizsgálása során. Románia A Románia Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságával 2011 novemberében Nagyváradon megkötött megállapodás hasonlóképpen gyümölcsöző kapcsolatokat eredményezett, melynek folyományaként a határmenti kérdések megvitatására kétoldalú munkacsoport jött létre, mely első ülését 2012 februárjában Hajdúszoboszlón tartotta. A megbeszélésen szóba kerültek többek között a két ország hatóságai közötti együttműködés további lépései, az ellenőrzési tervek kidolgozásának menetrendje, a fogyasztóvédelmi felügyelőségek hatáskörei, a fogyasztóvédelmi bírságok alkalmazásának módszerei, és az egyéb jogkövetkezmények alkalmazásának szabályozásai. Bemutatásra kerültek a két ország ellenőrzési tevékenységének lépései, a jogorvoslati rendszerek, a mintavétel menete, az elmúlt évben elvégzett témavizsgálatok tárgykörei. Olyan aktuális témakör is megtárgyalásra került, mint a MALÉV járattörlései miatt a fogyasztókat – így a román állampolgárokat is – megillető jogosultságok, jogérvényesítési lehetőségek. 2012 október-novemberében kölcsönös szakértőcsere valósult meg a határon átnyúló jogsértésekkel szembeni eredményes fellépés érdekében. 2012-ben vezetőcserére került sor a román partnernél is. Az újonnan kinevezett elnök meghívásának eleget téve 2013 első negyedévében kerülhet sor személyes találkozóra. Ausztria Ausztrián belül különösen a határmenti Burgenland tartománnyal ápol hagyományosan jó viszonyt az NFH, melynek jegyében 2012 februárjában tett látogatást az NFH delegációja Eisenstadtban. A látogatás célja a nemzetközi kapcsolatok továbbfejlesztése és nemzetközi szintéren való részvételének növelése, valamint a szomszédos országokkal való fogyasztóvédelmi tárgyú együttműködés kiépítése volt. A megbeszélésen szóba került többek között a két ország hatóságai közötti együttműködés további lépései, a fogyasztói jogokról szóló irányelv megítélése, a fogyasztóvédelmi felügyelőségek hatáskörei, szervezeti felépítése, és a jogkövetkezmények alkalmazásának szabályozása.

Olyan uniós irányelvek implementálásából származó jogszabályok végrehajtásának összehasonlítására is sor került, mint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmáról szóló törvény, valamint az üzleten kívüli kereskedelemmel kapcsolatos jogszabályok. Szerbia Szerbia kompetens minisztériumával 2010-ben kötött megállapodást hatóságunk, és jó viszonyt ápolunk a Szerb-Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával is. Az évente megrendezésre kerülő Szabadkai Nemzetközi Vásáron az NFH a Kamarával közös standon jelenik meg, melyen 2011-ben a szerb tárca szakértői is részt vettek. Szlovénia Szlovéniában a Gazdasági Minisztérium Piacfelügyeleti Szervezetével alakított ki szakmai kapcsolatot az NFH. A 2010-ben kötött megállapodás alapján több találkozóra, piacfelügyeleti tárgyú szakértőcserére került sor. 4.4 Nemzetközi projektek és pályázatok Creator – Biolife INTERREG IVC projekt A BIOLIFE projekt élelmiszeripari innovációs megoldásokat keres az idősödő társadalom keltette elvárásokra, hat különböző európai régió bevonásával. A projekt további céljai között szerepel azoknak a működő jó gyakorlatoknak felkutatása, cseréje és elterjesztése – az adaptált új termékek és szolgáltatások által –, amelyek újfajta innovatív megoldásokat és lehetőségeket támasztanak, kifejezetten az 55 év felettiek számára. További kiemelt cél az idősek táplálkozási szokásaival kapcsolatos, még létező kihívások azonosítása és kiküszöbölése. 2012-ben a projekt harmadik és negyedik elszámolási időszakára került sor. A harmadik elszámolási időszakban a lengyelországi Poznanban került megrendezésre a projekt negyedik műhelytalálkozója. Az első napon az alprojekt résztvevői megvitatták a projekttel összefüggő főbb teendőket és tapasztalatokat. Megvitatásra kerültek a második elszámolási időszak tapasztalatai, illetve a megvalósítandó feladatok. A félév során összeállt egy 21 kérdésből álló kérdőív, melyet az északmagyarországi régióban ötven olyan személy töltött ki, aki 55 évnél idősebb. A válaszok alapján készített tanulmányok elérhetőek az alprojekt hivatalos weboldalán. Ezt követte a beazonosított legjobb gyakorlatok összevetése, a résztvevők a finnországi MENUMAT készüléket választották ki. A projekt új szóróanyaga tartalmazza az azonosított jó gyakorlatokat. A negyedik elszámolási időszakban a finnországi Hammelinnában került megrendezésre a projekt ötödik műhelytalálkozója. A workshop-on a BIOLIFE alprojekt résztvevői megvitatták az előttük álló (IV. előrehaladási jelentés, zárójelentés) feladatokat, illetve összegezték az eddigi tapasztalatokat. Októberben a Heves Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelemi Felügyelőségének koordinálásával megrendezésre került egy sajtótájékoztatóval egybekötött disszeminációs esemény, ahol a projekt eddigi eredményeit ismertették az érdekeltekkel. További fontos mérföldkőként említendő, hogy elkészült az észak-magyarországi régió táplálkozási stratégiájának első változata. A stratégia tartalmazza azokat a jó gyakorlatokat, amelyek a régió vonatkozásában beazonosításra kerültek, valamint célja, hogy felkutassa azon új üzleti innovációs lehetőségeket az időskori táplálkozásban, melyek az életminőség javítását szolgálnák.

További regionális disszeminációs eseményen, a CREATOR miniprogramon belül működő Reco alprojekt ózdi záróeseményén is részt vett az NFH, ahol lehetőség nyílt a közvetlen célközönséggel is felvenni a kapcsolatot. Szakértők cseréje nem élelmiszer jellegű termékek biztonsága terén és a CPC hálózatban Az EAHC/2012/CP/GPSD-ExO kiírás értelmében nem élelmiszer jellegű termékek biztonságossága terén nyílik lehetőség szakértők cseréjére az Európai Parlament és a Tanács fogyasztóvédelmi politika területén közösségi cselekvési program (2007–2013) létrehozásáról szóló 1926/2006/EK határozata alapján. A hatóság egy munkatársa Szlovéniába utazott egy hetes szakértőcserére a szlovén társszerv piacfelügyeleti szervezeti egységéhez. A szakértőcsere keretében lehetőség nyílt a vonatkozó piacfelügyeleti szabályozás megismerésére, a veszélyes termékek észlelése esetén követendő eljárás megismerésére, a fogadó hatóság működésébe való betekintésre, a vizsgálati és ellenőrzési mechanizmusok, a hatóságok közötti együttműködések tanulmányozására, és helyszíni ellenőrzésen történő részvételre. Az EAHC párhuzamos kiírása értelmében a CPC rendelet által lefedett területen is van lehetőség a fogyasztóvédelmi jogszabályok közösségi végrehajtása területén együttműködő hatóságok között szakértőcserére. A sikeres pályázást követően kölcsönös szakértőcserére került sor az NFH és Románia Fogyasztóvédelmi Hatósága között. 2012 októberében két román kolléga töltött el egy hetet Budapesten a hatóság működésének, és különösen a CPC ügyek intézése menetének megismerésével, majd novemberben az NFH szakértője utazott hasonló céllal Bukarestbe. A szakértőcserét a felek egyöntetűen hasznosnak találták. Office of Fair Trading pályázatok A DG SANCO végrehajtó ügynöksége által kiírt közös akciók keretében csatlakozott az NFH két, a brit OFT kezdeményezésére megvalósuló és a Bizottság támogatását élvező szakmai projekthez. European Unfair Terms Strategy Az OFT által tervezett joint action célja a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv (a továbbiakban: Irányelv) értelmezésének egységessé tétele, továbbá egy közös álláspont kialakítása arra nézve, hogy az Irányelv tagállami jogrendszerekbe átültetett változatait figyelembe véve pontosan mely esetekben és milyen módon alkalmazhatóak az irányelv előírásai. További célként került megfogalmazásra a kölcsönös tapasztalatcsere, a témával kapcsolatban az Európai Unióban jelentkező közös problémák azonosítása és a tisztességtelen feltételek elleni hatékony fellépést segítő peres stratégiák kidolgozása. Internet Enforcement: Continued coordination and delivery Az OFT által koordinált projekt elsődleges célja az e-kereskedelem stratégiaorientált megközelítésének kialakítása. A projekt szorosan kapcsolódik a korábban a CPC-n belül megvalósult internetes jogalkalmazással összefüggő közös akcióhoz (BEIEC és FUABA – utóbbiban az NFH is részt vesz), amely során a kompetens hatóságok közös tapasztalatcserén keresztül erősítették meg együttműködésüket.

Specific Joint Surveillance Actions (GPSD) - cooperation with AQSIQ A Bizottság célja a SANCO/2011/B3/GRANT AQSIQ-JA számú, együttműködés a tagállamok piacfelügyeleti és fogyasztóvédelmi hatóságai és a kínai állam hasonló hatáskörrel rendelkező hatósága között – The General Administration of Quality Supervision, Inspection and Quarantine – AQSIQ) - elnevezésű pályázati felhívással, hogy előmozdítsa a piacfelügyeleti hatóságok Kína vonatkozásában való együttműködését, biztosítandó azt, hogy kevesebb veszélyes termék érkezzen Európába. Szakértelem és legjobb gyakorlatok cseréje révén elő kívánja segíteni az európai hatóságok kínai előállítással, exportálással, felügyelettel kapcsolatos ismereteinek bővítését, tájékoztatni kívánja a kínai hatóságokat az európai előírásokról és piacfelügyeleti gyakorlatokról. Partnerkeresésünk eredményeként lehetőségünk nyílt a PROSAFE által vezetett projekt team keretében jelentkezett 8 pályázó ország (köztük határmenti partnereink) köréhez csatlakoznunk. A PROSAFE koordinálásában megvalósuló projektben a projektgazda Hollandián kívül több tagállam központi szereplőként (core group), míg a csatlakozók nagyobbik része társult tagként vesz részt. A projekt előreláthatólag 10 hónapot ölel fel és négy fázisból áll. A tagállamok rendszeres találkozókon vesznek részt, és az itt végzett munkáról jelentést készítenek. Ezenfelül előreláthatólag néhány tagállam részvételével egy kínai tanulmányút kerül megszervezésre. A játékok biztonságosságának vizsgálatán keresztül pedig az egyes tagállamok bemutatják piacfelügyeleti rendszerük működését. A kiírás keretében megvalósítandó, határon átnyúló, közigazgatási együttműködésen alapuló közös akciók célja az EU-s termékbiztonsági előírások megtartásának felügyelete, végrehajtása, melynek az alábbi területekre kell kiterjednie: tapasztalatcsere, legjobb gyakorlatok kialakítása és cseréje a kockázatértékelés, termékvizsgálat és piacfelügyelet terén, nem élelmiszer jellegű termékek által jelentett veszélyek értékelése, termékvizsgálatok. A pályázati anyagot a Bizottság támogatásra érdemesnek találta, így 2012 során megkezdődhetett a fenti célok megvalósítási folyamata, melyben az NFH a projekt team tagjaként aktív szerepet vállalt.

5. Európai Fogyasztói Központ 5.1 Európai Fogyasztói Központ a határon átnyúló fogyasztóvédelemben Az Európai Unió mind a 27 tagállamában, valamint Izlandon és Norvégiában működnek a határon átnyúló fogyasztói panaszok rendezésének elősegítése és a felek közötti megállapodás elérése érdekében a nemzeti európai fogyasztói központok (European consumer centres, rövidítve: ECC), amelyek együtt alkotják az Európai Fogyasztói Központok Hálózatát (ECC-NET, Hálózat). Hozzájárulnak ahhoz, hogy az európai uniós fogyasztóknak az uniós egységes belső piacba és a határon átnyúló vásárlásokba vetett bizalma növekedjen. A magyar Európai Fogyasztói Központ (EFK) 2011. január 1. óta a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) szervezetében működik. Az EFK minden naptári évben az Európai Unió felelős szerve (Executive Agency for Health and Consumers, a továbbiakban: EAHC) által jóváhagyott, a szervezeti kereteket biztosító befogadó intézménnyel (host organisation, az NFH) megkötött, a szakmai, jogi és pénzügyi működési feltételeket rögzítő támogatási szerződés (grant agreement) részét képező részletes és sokrétű feladatot meghatározó munkaprogram és költségvetés alapján végzi tevékenységét. 5.2 Az Európai Fogyasztói Központ 2012. évi tevékenysége A határon átnyúló fogyasztói panaszok rendezésében való közreműködés Az előzőek alapján az Európai Fogyasztói Központ elsődleges feladata a határon átnyúló vásárlással vagy szolgáltatásnyújtással összefüggő egyedi fogyasztói panaszok és jogviták rendezésében való ingyenes jogi, érdemi közreműködés. Az EFK a segítségnyújtás során egy egyeztetést kezdeményez a fogyasztó és a vállalkozás közötti megállapodás, egyezség létrehozása, és ily módon egy esetlegesen hosszan tartó határon átnyúló pereskedés megelőzése érdekében. Az EFK közreműködésének két módját különböztetjük meg attól függően, hogy a panaszt magyar fogyasztó vagy pedig egy másik uniós országbeli fogyasztó nyújtja be. Amennyiben egy magyarországi lakos fogyasztónak egy másik uniós tagállamban, illetve Izlandon vagy Norvégiában letelepedett vállalkozással szemben keletkezik határon átnyúló, fogyasztóvédelmi tárgyú panasza, a fogyasztó a panaszt – a kereskedővel való előzetes kapcsolatfelvétel megtörténtét igazoló, valamint a szerződéssel kapcsolatos dokumentációk csatolásával együtt – nyújthatja be a magyar EFK-hoz. Az EFK elvégzi a panasz jogi értékelését, bekéri a fogyasztó igényét alátámasztó dokumentumokat, bizonyítékokat, értékeli és minősíti a fogyasztó igényének jogosságát, lefordítja a panaszt és a szükséges mellékleteket angol nyelvre, majd továbbítja azt a kifejezetten erre a célra kifejlesztett, az Európai Bizottság által működtetett elektronikus adatbázis (IT-TOOL) alkalmazása útján a vállalkozás székhelye szerinti tagállamban működő fogyasztói központhoz. Utóbbi központ a panasz megoldása és a jogvita rendezése érdekében közvetlenül felveszi a kapcsolatot a vállalkozással. A magyar és a külföldi fogyasztói központ angol nyelven folyamatosan kapcsolatot tartanak egymással, és a magyar központ rendszeresen tájékoztatja a fogyasztót ügyének állásáról. Amennyiben az EFK-k közreműködésének köszönhetően a vállalkozás a fogyasztó számára is elfogadható módon teljesíti a fogyasztó igényét és rendezi a panaszt (ennek tényleges megtörténtét a fogyasztónak is meg kell erősítenie), a fogyasztói központok közreműködése sikerrel, azaz a panasz rendezésével zárul.

Ha a vállalkozás nem rendezi a fogyasztó panaszát, illetve a fogyasztó továbbra sem elégedett a panasz rendezésének módjával és a külföldi vállalkozás megtett intézkedéseivel, a fogyasztónak – a jogvita megszüntetése érdekében – lehetősége van adott esetben a vállalkozással szemben bírósági eljáráson kívüli alternatív vitarendezési (békéltető testületi) eljárást kezdeményezni (utóbbihoz a Hálózat érdemi segítséget is tud részére nyújtani) vagy végső esetben bírósághoz fordulni. Hasonlóképpen működik együtt a 2 fogyasztói központ, amennyiben nem magyar, hanem másik uniós tagállami, valamint izlandi vagy norvég illetékességű fogyasztó fordul magyar vállalkozással szemben keletkezett panasza kapcsán a saját országában működő EFK-hoz. Panaszkezelés 2012-ben összesen 320 olyan új határon átnyúló panasz érkezett az EFK-hoz, amelynek rendezésében a fogyasztó és a vállalkozás országa szerinti fogyasztói központ is részt vett. A panaszok egy része már megoldásra került, másik része pedig jelenleg is folyamatban van. Az összes panasz közül 176 (a 2011. évi adatokkal összevetve 23%-al több) került magyar fogyasztók, 144 (2011-hez képest 27%-al kevesebb) pedig más tagállami, illetve izlandi és norvég fogyasztók által benyújtásra. A magyar fogyasztók által benyújtott panaszok számának növekedése elsődlegesen az aktív és folyamatos sajtótevékenységnek köszönhető, hiszen ily módon több magyar fogyasztó szerzett tudomást az EFK létezéséről és működéséről, azaz arról, hogy külföldi vállalkozással szembeni panasz esetén is van számukra segítséget nyújtó fórum. A más európai központhoz magyar vállalkozásokkal szemben beérkezett panaszok száma némileg csökkent, elsődlegesen a MALÉV légitársaság csődje miatt. Fontos kiemelni, hogy a más uniós fogyasztók által benyújtott panaszok számára az EFK-nak nincsen ráhatása. 2012-ben az EFK-hoz a leggyakrabban az alábbi témákban érkezett határon átnyúló fogyasztói panasz: • • • • • • • • • • • •

Internetes vásárlások; A légiközlekedésben résztvevő utasok jogai, a légiközlekedés feltételei (késés, járattörlés, elveszett poggyászok, speciális szolgáltatások, foglalási feltételek, szerződési feltételek, stb.); Távolsági autóbusz- és vasúti közlekedést érintő panaszok; Internetes szolgáltatásokból (online fizetési megoldások, online árverések, internetes játékok stb.) eredő szerződéses panaszok (nem teljesítés, hibás teljesítés, garanciális-jótállási jogok, elállási jog, stb.); Hagyományos, üzletben történő vásárlások (hibás teljesítés, garanciális-jótállási jogok, elállási jog, stb.); Mobiltelefonokra letölthető tartalmak (emelt díjas hírközlési szolgáltatások), elektronikus hírközlési szerződések; Üdülési jog (timeshare); Utazási szerződések, szállásfoglalás, a szállás minősége; Autóbérlés; Lakásbérlés; Vállalkozási szerződések; Egészségügyi (jellemzően fogászati) szolgáltatások;

A panaszok többsége a fogyasztói szerződések hibás vagy késedelmes teljesítése, szerződésszegő nem teljesítése, továbbá a felek közötti jogviszony megszűnését követő vitatott elszámolás miatt került benyújtásra. Az EFK a pénzügyi szolgáltatásoktól eltekintve (ezen esetekben a Fin-Net uniós hálózat áll rendelkezésre) bármilyen határon átnyúló fogyasztói panasz esetén jogosult közreműködni és segítséget nyújtani a fogyasztók részére. A panaszok értékesítési csatornák szerinti megoszlását az alábbi diagram tartalmazza:

Határon átnyúló panaszok száma értékesítési csatorna szerint (db) 2012.01.01 - 2012.12.31.

238

18 49

12 1 11

Üzlethelyiségben történt vásárlás Távollévők között létrejött szerződések (az elektronikus kereskedelem kivételével) Elektronikus kereskedelem Árverésen történő vásárlás Házaló kereskedés Internetes árverés Egyéb

A fentieken túl 2012-ben az EFK összesen 135 olyan magyar fogyasztó által benyújtott határon átnyúló panaszt kezelt, amely különböző okokból nem került továbbításra a külföldi vállalkozás országa szerinti fogyasztói központhoz. Ez esetben a közreműködés jellemzően a fogyasztó tájékoztatását foglalta magában, így például az ECC-NET közreműködésének módjáról, a fogyasztó által a külföldi vállalkozás előzetes megkeresésének szükségességéről, a panasz lehetséges megoldási módjairól szóló tanácsokat tartalmazó, a lehetséges jogorvoslati fórumokról, vagy egy külföldi céget érintő felszámolási eljárás során a fogyasztói-hitelezői igények bejelentések megtételének módjáról vagy a hatósági eljárás kezdeményezésének lehetőségéről szóló tájékoztatásokat. Szükséges kiemelni, hogy az EFK által adott tájékoztatások és tanácsok alapján a fogyasztó sok esetben közvetlenül rendezni tudta panaszát az érintett vállalkozással. Az EFK 2012-ben nagyságrendileg 13.500.000,- Ft összegben és értékben érvényesítette sikeresen az európai fogyasztók határon átnyúló ügyletekből eredő vagyoni igényeit, amely összegből 7.830.000,- Ft visszaszerzése a magyar fogyasztók panaszainak megoldásából származott. A fogyasztók javára sikeresen és érdemben megoldott ügyekből az 5.4 pontban néhány példa is bemutatásra kerül. Promóciós és tájékoztatási tevékenység a fogyasztók (és közvetetten a vállalkozások) részére (proaktív tevékenység) A határon átnyúló panaszok kezelése mellett további fontos feladat az általános fogyasztói tudatosság növelése, továbbá ehhez kapcsolódóan egyben a vállalkozások jogismeretének

fejlesztése is a magasabb szintű fogyasztóvédelem megvalósítása és a fogyasztói panaszok megelőzése érdekében. Ezen feladata ellátása során az EFK 2012-ben széles körű tájékoztatási tevékenységet folytatott. Kiadványok Az EFK a fogyasztók tájékoztatása érdekében összesen 4 új, hasznos információkat és fogyasztóvédelmi jó tanácsokat tartalmazó kiadványt készített el magyar, illetve angol nyelven: • • • •

„Üdülési jog (Timeshare) vásárlása – hasznos tudnivalók és jó tanácsok a fogyasztók részére” (magyar nyelven); „Autóbérlés külföldön – hasznos tudnivalók és jó tanácsok a fogyasztók részére” (magyar nyelven); „Fogyasztói Kalauz – jó tanácsok fesztiválozóknak / Useful tips for tourists” (magyar és angol nyelvű, az EFK és az NFH közös kiadványa); „Fogyasztói Kalauz – karácsony előtt és után” (magyar nyelvű, az EFK és az NFH közös kiadványa).

Emellett a 2011-ben készített kiadványok (bemutatkozó, légiutasok jogairól szóló és határon átnyúló internetes vásárlásokról szóló kiadványok) bővítése és aktualizálása is megtörtént. A kiadványok terjesztésére a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőségek, a kereskedelmi és iparkamarák, a magyarországi Europe Direct irodák, az Enterprise Europe Network magyarországi irodái, helyi önkormányzatok ügyfélszolgálatai, hotelek, turisztikai szolgáltatók útján, sajtótájékoztatókon, szakmai konferenciákon, rendezvényeken és fesztiválokon került sor. Internetes honlap fenntartása Az EFK www.magyarefk.hu oldalon elérhető honlapján sok hasznos tudnivaló és tanács került közzétételre a fogyasztók tájékoztatása érdekében a különböző kereskedelmi és szolgáltatási szektorok fogyasztóvédelmi aspektusairól. A honlap 2012-ben is folyamatosan frissítésre, bővítésre és továbbfejlesztésre került. A honlap kérdés-felelet formájában, a vonatkozó jogszabályok puszta tartalmánál lényegesen bővebben és gyakorlati szemszögből tájékoztatja a látogatókat az internetes vásárlásokkal, az utazási szerződésekkel, a légi utasok jogaival, az üdülési joggal (timeshare), a mobiltelefonos barangolással (határon átnyúló telefonálás - roaming), a hibás termékekkel kapcsolatos garanciális és szavatossági jogokkal, valamint a külföldön történő autóbérléssel kapcsolatos fontos tudnivalókról. Az egyes témakörök nemcsak a belföldi vonatkozású, hanem a határon átnyúló kérdéseket is érintik. Továbbá a honlapon kiemelt hangsúlyt kapnak a fogyasztói jogviták rendezésével kapcsolatos információk is, amelyek az alternatív vitarendezést (békéltető testületek), a közvetítést (mediáció) és a bírósági vitarendezés egyes szempontjait (alkalmazandó jog, joghatóság kérdése, kis értékű követelések európai eljárása) terjednek ki. Sajtómegjelenések, a nyilvánosság tájékoztatása Kiemelt feladat volt 2012-ben is az EFK fogyasztók körében való ismertségének további növelése annak érdekében, hogy a magyar fogyasztók is tudomást szerezzenek arról, hogy külföldi vállalkozással szembeni panaszuk esetén is létezik hatékony és gyors jogi segítség.

Ezen célkitűzés megvalósítása során az EFK a sajtót és a nyilvánosságot különböző témájú, az internetes honlapján magyar és angol nyelven megjelentetett összesen 29 különböző témájú sajtóközlemény közzétételével tájékoztatta. A sajtóközleményeket elsődlegesen az online médiák vették át. Emellett a különböző témák rendszeresen felkeltették az offline média érdeklődését, amely televíziós, illetve rádiós interjúkat is eredményezett. A fentieken túl a közvélemény tájékoztatása céljából az EFK 2012-ben is tartott országjárást, annak érdekében, hogy a fogyasztók széles köre szerezzen tudomást az EFK létezéséről és működéséről. Ennek keretében összesen 7 alkalommal került sor a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőségekkel és kormányhivatalokkal (Heves, Békés, SzabolcsSzatmár-Bereg, Somogy, Tolna, Veszprém és Zala megye) közös sajtótájékoztatók megtartására, amelyeken az EFK részletesen beszámolt feladatairól, működéséről és a 2012. évi tapasztalatokról. A sajtótájékoztatókat élénk médiaérdeklődés kísérte. Az EFK a sajtóközlemények és sajtótájékoztatók mellett egyrészt azokhoz kapcsolódóan, másrészt egyéb témakörökben számos esetben szerepelt a rádióban, a televízióban, az online médiában, illetve a nyomtatott sajtóban. Szakmai előadások Az EFK a megyei felügyelőségek, a megyei kereskedelmi és iparkamarák és az Enterprise Europe Network által szervezett szakmai napokon, konferenciákon 2012-ben több témában is tartott szakmai tárgyú előadást a fogyasztói tudatosság és a vállalkozások jogismeretének növelése érdekében: • • • • • • •

„Internetes vásárlással kapcsolatos kérdések” – előadás középiskolások részére Kaposváron; „Határon átnyúló panaszkezelés” – előadás egyetemi hallgatók részére a Szegedi Tudományegyetem fogyasztóvédelmi majálisán; Európai Bizottság Magyarországi Képviselete Európa Pont: „Fogyasztóvédelmi jó tanácsok a nyári időszakra” – szakmai beszélgetés; „Jogszerű és fogyasztóbarát e-shop– gyakorlati kérdések és válaszok a vállalkozások számára” Szegeden, Baján, Nagykanizsán és Kecskeméten; „A fogyasztóvédelmi törvény változásai és egyéb fogyasztóvédelmi kérdések” – szakmai előadás Egerben); Internet Hungary: „Ügyfélszolgálat: elégtelen? Miért nem fordítanak gondot (és pénzt) az ügyfélkapcsolatokra a webáruházak?” – panelbeszélgetés Siófokon; Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesült éves konferenciája: „Az új uniós fogyasztóvédelmi szabályozás követelményei, valamint előnyei a webshopok számára”.

Tájékoztatási tevékenység különböző rendezvényeken való részvétel útján Az EFK 2012. március 1. és 4. között saját standdal képviseltette magát az „Utazás 2012” kiállításon. A 4 nap alatt kiemelt érdeklődés kísérte a standot, ahol a fogyasztók hasznos információkat tartalmazó kiadványokat és egyedi tanácsadást kaphattak, valamint fogyasztóvédelmi totót is kitölthettek. A rendezvény jó alkalmat nyújtott a turisztikai szolgáltatókkal, szálláshelyekkel és utazás irodákkal való együttműködés kialakítására is. Az EFK 2012. május 5-én részt vett a Millenáris Parkban az „Európa Nap 2012” rendezvényen, ahol az érdeklődők fogyasztóvédelmi tárgyú kiadványokat kaptak, valamint lehetőségük nyílt a fogyasztóvédelmi ismeretek növelését szolgáló fogyasztóvédelmi totó kitöltésére.

Az EFK 2012. július 4-én az ECC-NET hálózat közös akciója (24 ország 31 repülőtere) keretében egész napos (reggel 9 órától délután 17 óráig) tájékoztatási kampányt tartott a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a légiközlekedésben résztvevő utasokat megillető jogokról a fogyasztói tudatosság erősítése érdekében. Az 2A és 2B Terminálok check-in területén elhelyezett EFK-s pultoknál a légiutas jogokról szóló, angol és magyar nyelvű kiadványokat kaptak az érdeklődők. A kampányhoz kapcsolódóan sajtótájékoztató került megrendezésre, amelyet kiemelt médiaérdeklődés követett. Az EFK ismét részt vett a szeptember 29. és 30. között megrendezett Főszezon belföldi turisztikai és szabadidő-kiállításon, ahol a pavilont több száz érdeklődő kereste fel a két nap alatt. A fogyasztókkal történő tájékoztató elbeszélgetéseken kívül, számos esetben játékos hangvételű totó kitöltésére is sor került, ami azt bizonyítja, hogy a központ kiemelten kezelt témáiról – így pl. a légiutas jogok és a határon átnyúló online vásárlások – szóló ismeretszerzés fontos a fogyasztók számára. Az EFK 2012. október 17-én részt vett az Európai Bizottság által szervezett „Egységes Piaci Hét” elnevezésű rendezvényen, ahol elsősorban középiskolások és egyetemisták részére mutatta be tevékenységét, valamint nyújtott hasznos információkat a fiatal korosztályt érintő tudnivalókról (utazás, turisztika, internetes vásárlás, stb.). Együttműködés más európai uniós hálózatokkal és a magyarországi fogyasztóvédelmi szervezetekkel Az EFK 2012-ben tovább erősítette az együttműködést a SOLVIT hálózattal, az Europe Direct hálózat magyarországi irodáival és a magyar vállalkozások külpiacra lépését segítő Enterprise Europe Network hálózattal is. Az együttműködés kölcsönös tapasztalatcserét, informális megbeszéléseket, az EFK kiadványainak helyi szinten történő terjesztését és szakmai előadások tartását foglalta magában. Tekintettel arra, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság az EFK befogadó intézménye (host organisation), elengedhetetlen, hogy a tapasztalat- és információcsere hatékony legyen az NFH más szakmai szervezeti egységeivel. A közös szervezésű sajtótájékoztatók mellett a szakmai együttműködés elsődlegesen a légi utasok jogainak védelme (légi utasok jogairól szóló 261/2004/EK rendelet végrehajtása során) és az uniós szintű fogyasztóvédelmi együttműködés (2006/2004/EK CPC rendelet végrehajtása során) területén valósult meg. Emellett az EFK együttműködést kezdeményezett, illetve tartott fenn a magyarországi békéltető testületekkel, több megyei kereskedelmi és iparkamarával, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségével és a Nemzeti Közlekedési Hatósággal is. Tájékoztatás nyújtása közvetlenül a fogyasztók részére (reaktív tájékoztatás) Az EFK fontos tevékenységet végez a fogyasztók közvetlen tájékoztatásában, és ezáltal az egyéni fogyasztói tudatosság növelésében is. Az EFK-val telefonon, elektronikus úton (e-mail, illetve a honlapon kitölthető formanyomtatvánnyal), valamint személyesen az ügyfélszolgálati irodában lehet felvenni a kapcsolatot. 2012-ben az EFK összesen 1039 esetben nyújtott telefonon, elektronikus úton, illetve személyesen tájékoztatást a fogyasztók egyedi megkereséseire. A fogyasztók rendszerint az őket megillető jogokról, a jogi lehetőségekről, a különböző kereskedelmi gyakorlatokról és általános tanácsokról kértek tájékoztatást. A megkeresések döntő többségében belföldi vonatkozású kérdéseket érintettek, azaz amikor a magyar fogyasztók magyar vállalkozással kapcsolatos panaszukat, érdeklődésüket, megjegyzéseiket osztották meg az EFK-val. 62

Az információkérések tárgy szerinti megoszlását az alábbi diagram mutatja be:

Információkérések száma a főbb kategóriák szerint (db) 2012.01.01-2012.12.31. 24

280

138 71

103

69 3

23 95

108

33 2

Élelmiszerek és alkoholmentes italok Alkoholos italok és dohányáruk Ruházat és lábbeli, valamint ezzel kapcsolatos szolgáltatások Lakásszolgáltatás, víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok Lakás berendezés, háztartási készülékek és karbantartás Egészségügyi termékek és szolgáltatások Közlekedéssel, szállítással kapcsolatos termékek és szolgáltatások Hírközlési termékek és szolgáltatások Szabadidős tevékenységgel és kultúrával összefüggő termékek és szolgáltatások Oktatás Vendéglátással és szálláshellyel összefüggő szolgáltatások Egyéb termékek és szolgáltatások COICOP*-n kívül (*COICOP = egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozásának rendszere)

Konzultációkban és jogszabálytervezetek szakmai véleményezésében való részvétel Az EFK az Európai Bizottság által indított, a légiutasok jogairól szóló 261/2004/EK rendelettel és az európai bizalmi jelzések szabályozásával kapcsolatos uniós konzultációja során részletesen kifejtette véleményét. Az EFK meghívott előadóként részt vett az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi Bizottságának a MALÉV légitársaság leállása nyomán kialakult helyzet megvitatása érdekében 2012. február 13-án megtartott ülésén, amely során részletesen kifejtette álláspontját és bemutatta aktív tevékenységét a problémával kapcsolatos egyedi fogyasztói panaszok kezelése vonatkozásában. 5.3 Az EFK részvétele konferenciákon

közös

projektekben,

szakmai

tanulmányutakon

és

Nemzetközi konferenciákon való részvétel, tanulmányutak A tagállami EFK-k igazgatói évente két alkalommal találkoznak Brüsszelben a Hálózat feladatainak, tevékenységeinek és aktuális kihívásainak megbeszélése és egyeztetése érdekében. Az EFK a tavaszi ülésen részletesen tájékoztatta a társzervezeteket a MALÉV fizetésképtelensége okán kialakult helyzettel kapcsolatban. Részt vett a jövőbeli uniós fogyasztóvédelmi politika irányairól megrendezett Európai Parlamenti meghallgatáson (Public Hearing on Consumer Agenda) Brüsszelben, 63

Koppenhágában az Európai Versenyjogi és Fogyasztóvédelmi Napon, Máltán az „Európai fogyasztói jogokról, jogérvényesítési lehetőségekről” szóló konferencián, valamint Trierben az „Alkalmazandó jogról” szóló konferencián. Az EFK részt vett a European Consumer Summit-on, amely egy minden évben megrendezésre kerülő, a fogyasztóvédelemben érintett érdekeltek (EU tagállami hatóságok, uniós intézmények, fogyasztóvédelmi civil szervezetek, vállalkozások szövetségei, európai fogyasztói központok) közös szakmai gondolkodásának, párbeszédének és eszmecseréjének általános fóruma, amelyből az Európai Unió fogyasztóvédelmi politikájához is merítenek tapasztalatokat és ötleteket a döntéshozók. Ezt követően jelen volt a légiutasok jogait szabályozó EK rendelet megújításával kapcsolatos európai uniós szintű egyeztetésen. Az EFK – tekintettel a határon átnyúló fogyasztói forgalom gyakoriságára – a cseh és a spanyol társszervezeténél vett részt szakmai tanulmányúton a tagállami tapasztalatok megismerése érdekében. A látogatás során az EFK megismerte a cseh és spanyol fogyasztóvédelmi intézményrendszert, továbbá számos hasznos tapasztalatot szerzett a panaszkezelés tekintetében. Emellett a spanyolországi látogatás fő célja az üdülési joggal (timeshare) kapcsolatos európai tapasztalatok megismerése és cseréje volt. Az EFK részt vett Luxemburgban az EAHC által megrendezett, a tagállami európai fogyasztói központok honlapjaira vonatkozó uniós ajánlásokat ismertető, valamint a 2013. évre vonatkozó pályázat előkészítésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalók egyeztetéséről szóló ülésen. Az év végén a lengyel EFK 2 munkatársa szakmai látogatást tett a magyar EFK-nál a kölcsönös tapasztalatcsere érdekében. Közös projektek Az EFK részt vett a Hálózat tagjainak részvételével zajló „E-kereskedelem – az Európai Online Piactér 2010-2011” elnevezésű közös projektben, mely egyrészről a határon átnyúló internetes kereskedelem európai tapasztalatainak felmérését célozta. A felmerés tapasztalatairól az EFK a közvéleményt sajtóközlemény útján tájékoztatta. Az EFK közreműködött a jelenleg is folyamatban lévő, „A légiközlekedésben elérhető alternatív vitarendezési lehetőségek”-et összegző közös projektben. A projekt célja az egyes tagállamokban működő vitarendező fórumok működésének és eljárási szabályainak összegyűjtése volt, hiszen a Hálózathoz beérkezett panaszok többsége a légiközlekedéssel kapcsolatos. Adatszolgáltatások az Európai Bizottság részére és a hálózat társszervezeti részére A társzervezetek az európai gyakorlatok összehasonlítása és a saját tagállami gyakorlatok kialakítása, továbbfejlesztése érdekében számos alkalommal végeztek felmérést az EFKHálózat többi tagjánál egyes szabályozási és jogalkalmazási kérdések tekintetében. Az EFK a szakmai együttműködés jegyében a beérkezett megkereséseket részletesen megválaszolta, emellett az Európai Bizottság szakmai tárgyú megkereséseire is elküldte véleményét. 5.4. Néhány sikertörténet Az EFK 2012-ben is számos határon átnyúló egyedi fogyasztói panasz bírósági eljáráson kívüli rendezésében és megoldásában nyújtott érdemi segítséget a magyar és európai fogyasztók részére, amely lehetővé tette számukra egy esetleges hosszan tartó bírósági

eljárás (polgári per) elkerülését. A sikeresen megoldott panaszok közül néhányat a következőkben mutatunk be. Magyar fogyasztók másik európai uniós tagállamban, illetve Izlandon vagy Norvégiában székhellyel rendelkező vállalkozásokat érintő határon átnyúló panaszai Magyar fogyasztó/Osztrák webkereskedő A fogyasztó interneten keresztül cipőt rendelt a kereskedőtől. A cég visszaigazolta a megrendelést, de a leszállítás nem történt meg. Telefonon próbált kapcsolatba kerülni a kereskedővel, de az folyamatosan foglalt volt, az e-mailekre nem válaszolt. Az EFK-Hálózat közreműködésének eredményeként a kereskedő visszautalta a kifizetett 90 EUR (nagyságrendileg: 27 000 Ft) vételárat. Magyar Fogyasztó/Olasz autókölcsönző vállalkozás A magyar fogyasztó egy holland közvetítő cég honlapján megrendelt bérautó átvételekor a nápolyi repülőtéren az olasz vállalkozás (bérbeadó) helyi alkalmazottjának téves tájékoztatása miatt a bérleti szerződés részét képező biztosítás mellett egy helyi, a káresemények szélesebb körére fedezetet biztosító kiegészítő biztosítást is kötött 84710 Ftért. Amikor a fogyasztó később végigolvasta az autóbérleti szerződést, észrevette, hogy az autókölcsönzés díja már eredetileg magában foglalta a kiegészítő biztosítást is, így azt jogosulatlanul fizettették meg vele ismételten. A fogyasztó levelezése a társasággal nem vezetett eredményre, így az Európai Fogyasztói Központhoz (EFK) fordult panaszával. Az EFK az olasz társszervezetével együttműködve, a bizonyítékok áttanulmányozását követően érdemi jogi és szakmai segítséget nyújtott a fogyasztói panasz rendezéséhez, amely végül eredményre vezetett, és az autókölcsönző vállalkozás visszafizette a fogyasztónak a jogtalanul felszámított összeget, aktuális árfolyamon 282 EUR-t (nagyságrendileg: 81 780 Ft). Magyar fogyasztó/Cseh utazási iroda A fogyasztó interneten keresztül rendelt szállást, amelyet előre ki is fizetett. A szállodába történő megérkezéskor azonban 100 EUR letétet kellett fizetnie. A recepción azt ígérték, távozáskor visszafizetik az összeget. Erre azonban nem került sor, és a többszöri megkeresés ellenére a fogyasztó nem kapta meg a jogosan visszajáró összeget. Az EFK-Hálózat közreműködésének eredményeként azonban végül a fogyasztónak megtérítésre került a 100 EUR (nagyságrendileg: 29 500 Ft). Magyar fogyasztó/Luxemburgi elektronikus hírközlési szolgáltató A fogyasztó a vállalkozás műholdas televízió szolgáltatását vette igénybe. A vállalkozás tájékoztatta a fogyasztót, hogy 2010 nyarán műholdváltást hajt végre ezért a programcsomagokban változások történnek. A váltást követően a fogyasztó jelezte a vállalkozásnak, hogy a továbbiakban nem kívánja igénybe venni a szolgáltatást, meg kívánja szüntetni a szerződést. A fogyasztó ezt azzal indokolta, hogy a váltás során azok a csatornák szűntek meg, amelyek miatt a szerződést megkötötte, és olyan csatornák kerültek be a csomagokba, melyeket azok nyelve miatt nem tud élvezni. A vállalkozás elfogadta a fogyasztó felmondását, azonban mivel a felmondás az aláírt hűségidőn belül történt, ezért 100.391 Ft kötbér megtérítését követelte. A fogyasztó a felmondásra adott indokokra hivatkozva kérte az EFK segítségét abban, hogy a vállalkozás elálljon ezen követelésétől. Az EFK-Hálózat megkereséseit követően a vállalkozás elállt a kötbér megfizetésének követelésétől és elfogadta a fogyasztó felmondását.

Magyar fogyasztó/Ír légitársaság A fogyasztók a légitársaság járatával kívántak utazni Budapestről Manchesterbe. A járatot törölték és átfoglalást ajánlottak fel a fogyasztóknak. Az átfoglalások közül egyik megoldás sem volt elfogadható a fogyasztók számára, ezért kérték a jegyek árának és a fejenként 400 EUR kártalanításnak a megtérítését. A fogyasztók nem kaptak választ a légitársaságtól, ezért kérték a központ segítségét. A fogyasztók végül jelezték, hogy a légitársaság megfizette számukra a 800 EUR (nagyságrendileg: 236 000 Ft) összegű kártalanítást, amit elfogadtak a panasz rendezéseként. Magyar fogyasztó/Német vállalkozás, utazásszervező A fogyasztó online vásárolt buszjegyet a Karlsruhe-Budapest buszjáratra. A fogyasztó járata menetrend szerint 2010. december 8-án este 10 órakor indult volna, azonban – mint a későbbiekben kiderült – rossz időjárási viszonyok miatt a buszjáratot nem indították el. A fogyasztót azonban a buszmegállóban senki nem tájékoztatta, órákat várt éjszaka a hidegben, végül szállást keresett és ételt vásárolt saját költségen. Másnap bement a vállalkozás ügyfélszolgálati irodájába, ahol átírták a jegyét egy következő járatra, ezért azonban 18 EUR átírási költséget kellett fizetnie. A fogyasztónak összesen 110 EUR költsége merült fel, melynek megtérítését kérte a társaságtól. Mivel a vállalkozás elutasította az igényt, a fogyasztó az Európai Fogyasztói Központ segítségét kérte. Az EFK-Hálózat közreműködését követően a társaság végül visszafizette a jegyátírás költségét 18 EUR (nagyságrendileg: 5 400 Ft) összegben. Magyar fogyasztó/Spanyol timeshare értékesítő vállalkozás A fogyasztók a meglévő két különböző ingatlanra vonatkozó üdülési jogaikat egy közös rendszerbe bevitték. A rendszerbe történő belépésért 4300 EUR-t fizettek, és 65 ezer pontot kaptak. A fogyasztók annak reményében léptek be ebbe a közös pontrendszerbe, mivel előzetesen szóban azt a tájékoztatást kapták, hogy a vállalkozás értékesíteni fogja az üdülési jogaikat. A szerződés aláírása után derült ki, hogy az értékesítés nem szerepel az írásbeli megállapodásban és a fenntartási díjat továbbra is fizetniük kell. Mivel a fogyasztók kifejezetten amiatt kötötték a szerződést, és azért fizettek 4300 EUR-t, hogy a meglévő üdülési joguk értékesítésre kerüljön, a vállalkozástól kérték a szerződés megszüntetését és az eredeti állapot helyreállítását. A vállalkozás elutasította a fogyasztók igényét. Ekkor fordultak a fogyasztók az EFK-Hálózathoz, amely sikeresen működött közre abban, hogy a vállalkozás végül is visszautalta a fogyasztók által kifizetett összeget (összesen: 4298 EUR-t, amely nagyságrendileg 1 235 000 Ft). Magyar fogyasztó/Osztrák internetszolgáltató A fogyasztó testvére vette igénybe a vállalkozás internet- és telefonszolgáltatását Ausztriában, azonban betegsége miatt vissza kellett költöznie Magyarországra. Mivel a szerződéshez kapcsolódó hűségnyilatkozat lejárt, a fogyasztó jelezte a szerződés megszüntetése iránti igényét a vállalkozás felé. Ezt a vállalkozás először nem fogadta el, mivel nem a szerződő féltől (a fogyasztó testvére) érkezett, majd miután már a megfelelő személy jelezte ezt az igényt, akkor pedig azért, mert az aláírás a betegség miatt nehezen kivehető volt. A szükséges igazolások után a vállalkozás jóval az eredeti igénybejelentést követő időponttól számította ki a 3 hónapos felmondási időt, emellett pedig a fogyasztó egyre magasabb számlákat kapott, annak ellenére, hogy azokat folyamatosan rendezte. A fogyasztó kérte az EFK segítségét a szerződés felmondása körüli viták tisztázásában. Miután az EFK-Hálózat megkereste a vállalkozást, az felülvizsgálta a szerződés megszűnésének időpontját és azt egy, a fogyasztó számára kedvezőbbre módosította. Ezen túl áttekintette a kibocsátott számlákat és a fogyasztó által teljesített befizetéseket és az így 66

megállapított 288,25 EUR (nagyságrendileg: 83 600 Ft) túlfizetést visszatérítette a fogyasztó számára. Európai uniós, izlandi, valamint norvég fogyasztók magyarországi székhellyel rendelkező vállalkozásokat érintő határon átnyúló panaszai Bolgár fogyasztó/Magyar légitársaság A fogyasztó a légitársaság 2009. december 21-i járatával kívánt utazni Milánóból Szófiába. A járat kedvezőtlen időjárási körülmények miatt törlésre került. A légitársaság egy 6 nappal későbbi járatot ajánlott alternatív járatként, azonban a fogyasztó két utastársával együtt ezt nem fogadta el és maga foglalt jegyet egy másik légitársaság december 23-i járatára. A törlés következtében a fogyasztónak két további éjszakát kellett Milánóban töltenie. A légitársaság felajánlotta ezen két plusz éjszaka alatt felmerült szállásköltség megtérítését, azonban ennek teljesítése elmaradt. A fogyasztó ennek, vagyis 340 EUR-nak a megtérítését kérte. Az EFK-Hálózat közreműködését követően a fogyasztó számára kifizetésre került a 340 EUR (nagyságrendileg: 105 400 Ft) szállásköltség. Belga fogyasztók/Magyar légitársaság 2 belga fogyasztó 2011 januárjában internetes közvetítőn keresztül jegyet vásárolt a légitársaság damaszkuszi járatára a 2011. október-novemberére. A jegyvásárlást követően a belga Külügyminisztérium az utazásra nem ajánlott országok közé sorolta Szíriát, így a fogyasztók nem utaztak el. A fogyasztók azt követően fordultak az EFK-Hálózathoz, hogy közeledett a megvásárolt jegyek felhasználhatósága és módosítása határidejének (1 év) lejárta, így egy másik úti célra szerették volna módosítani a jegyet, vagy pedig a jegyek árát kérték vissza. Az EFK-Hálózat megkeresését követően a légitársaság visszautalt 433,06 EUR-t (nagyságrendileg: 134 250 Ft) a fogyasztók részére. Francia fogyasztó/Magyar vállalkozás, szállásadó A fogyasztó lakást bérelt a magyar vállalkozástól. A bérleti szerződés megkötésekor letétet fizetett. A szerződés lejárta után a fogyasztó és a vállalkozás között vita állt fenn a rezsiköltségek fizetése és a bemutatott számlák tekintetében. Ezen kívül a fogyasztó a bérbeadó jóváhagyásával bútort is vásárolt, amely jóváírása utóbb nem történt meg. A fogyasztó eredeti követelése 39 0947 Ft (1450 EUR) volt. Az EFK-Hálózat hosszan tartó egyeztető közreműködése révén a fogyasztó számára is elfogadható megoldásként a bérbeadó 222 094 Ft (766 EUR) összeget utalt át a fogyasztó számlájára. Szlovák fogyasztó/Magyar webáruház A fogyasztó video kamerát rendelt online 2012 áprilisában. Mivel a termék időközben elromlott, a fogyasztó visszaküldte javításra a kereskedőnek. Mivel június közepén a termék már több, mint egy hónapja szervizben volt, a fogyasztó határozottan kérte, hogy haladéktalanul juttassák vissza részére a megjavított készüléket, vagy a vételárat. Június végén a fogyasztó ismételt megkeresésére a kereskedő bekérte a készülék összes tartozékát, mivel a javítás nem volt lehetséges. Július elején a fogyasztó elküldte a kereskedőnek a postai feladásról kapott bizonylatot, ennek ellenére a vételár visszafizetése nem történt meg. Az EFK-Hálózat bekapcsolódása után a fogyasztó megkapta a 426 EUR összegű (nagyságrendileg: 121 410 Ft) vételárat. 67

Cseh fogyasztó/Magyar utazási iroda A fogyasztó két személy részére vásárolt utazási csomagot, mely tartalmazott egy budapesti szállásfoglalást, valamint 2 darab, magyar légitársaság által üzemeltetett Prága – Budapest – Prága járatra szóló jegyet. A fogyasztó az utazási csomagért összesen 288 EUR-t fizetett. Miután a légitársaság leállása következett be, a fogyasztók megkeresték az irodát annak érdekében, hogy átfoglalják őket egy másik légitársaság járatára, azonban az irodától azt a tájékoztatást kapták, hogy átfoglalás esetén további 720 EUR összeget kellene fizetnie a fogyasztóknak. Az iroda emellett azt a lehetőséget ajánlotta fel, hogy amennyiben a fogyasztók nem kérnek átfoglalást és elállnak a szerződéstől, akkor a szállásért kifizetett összeget visszakapják, a repülőjegyek vételárát viszont nem, mivel a légitársaság leállása álláspontjuk szerint vis maior helyzet és nem kötelesek a légitársaság helyett helytállni. A fogyasztó nem fogadta el a vállalkozás válaszát és az utazási csomagért fizetett vételár teljes összegének, azaz 280 EUR megtérítését kérte. Az EFK-Hálózat közreműködésének köszönhetően az utazási csomag teljes vételárát, 280 EUR-t (nagyságrendileg: 81 200 Ft) visszafizette a fogyasztó részére. Francia fogyasztó/Magyar autókölcsönző A fogyasztó 2012. augusztus 25-26. napján autót bérelt a magyar vállalkozástól. A gépkocsi átvételekor az autón több karcolás és egyéb sérülés volt, ezért a fogyasztó az autókölcsönző munkatársával együtt a sérüléseket jegyzőkönyvezte. Amikor a fogyasztó visszavitte az autót a kölcsönző munkatársa semmilyen új sérülést nem fedezett fel rajta, azonban ennek ellenére 4 nap múlva az autókölcsönző 143.77 EUR vont le a fogyasztó számlájáról arra hivatkozással, hogy sérült a hátsó lökhárító. Mivel a fogyasztó nem értett egyet a levonással, e-mailben megkereste a vállalkozást, azonban levelére választ nem kapott. A fogyasztó ezt követően az EFK-Hálózat segítségét kérte, melynek eredményeként a vállalkozás kivizsgálta a panaszt és megállapította, hogy a fogyasztó igénye jogos, így visszautalták részére a 143.77 EUR (nagyságrendileg: 40 900 Ft) összeget.

6. LABORATÓRIUMOK TEVÉKENYSÉGE A laboratóriumok a 2012. év során 20 385 db vizsgálatot végeztek el. A vizsgálatok elsősorban a piacfelügyeleti és fogyasztóvédelmi ellenőrzések műszaki hátterét jelentő vizsgálati feladatokat takarják. A termékek biztonsági, minőségi jellemzői, valamint a tisztességtelen kereskedői magatartással összefüggő termékjellemzők estek vizsgálat alá. A laboratóriumok számára elengedhetetlen az akkreditált státusz fenntartása, melynek érdekében szükség van a minőségirányítási rendszerek folyamatos fejlesztésére. A Mechanikai és Villamos Laboratóriumban júniusban sikeresen lezajlott a Nemzeti Akkreditáló Testület (továbbiakban: NAT) által végzett éves felülvizsgálat, az Élelmiszer és Vegyipari Laboratórium az akkreditált státuszt – annak érvényességi idejéig, 2012. november 18-ig – megőrizte; az újraakkreditálás iránti kérelmét 2012 májusában benyújtotta a NAT felé. Mindkét laboratórium vezetett be új vizsgálati területeket, melyek elősegítik a kitűzött ellenőrzési feladatoknak való megfelelést. 2012-ben tovább folytatódott a laboratóriumok által szervezett „Nyílt laboratóriumi napok” rendezvénysorozat is. Az előző évek tapasztalatai és sikerei indokolták, hogy a lakosság széles rétegeihez eljutva tegye az NFH laboratóriumi tevékenységét minél ismertebbé. Mivel a fogyasztóvédelemben kiemelt szerepet kapnak a termékek biztonságosságával, illetve ezzel összefüggésben a jelöléssel, használati útmutatókkal, címkézéssel kapcsolatos kérdések, így ezek megválaszolásával, valamint helyszíni vizsgálatok bemutatásával járult hozzá a hatóság a fogyasztói tudatosság növeléséhez. A helyszínen játékok, villamos berendezések és sporteszközök vizsgálatainak bemutatása történt meg, valamint ingyenes vizsgálatok keretében napszemüvegek UV szűrésének, illetve bőrrel érintkező fémtárgyak (bizsuk, testékszerek) nikkel kioldódásának ellenőrzésére volt lehetősége a fogyasztóknak. Vizsgálatok alapján kerültek bemutatásra a legalapvetőbb biztonságossági jellemzők, valamint a biztonságos alkalmazáshoz szükséges tudnivalók. A nyílt napok megrendezésére Békéscsabán, Debrecenben, Egerben, Győrben, Kecskeméten, Mohácson, Pécsett, Szegeden, Székesfehérváron, Szekszárdon, Szombathelyen, Tatán, valamint több budapesti helyszínen került sor. A rendezvényeken a megyei/ fővárosi kormányhivatalok fogyasztóvédelmi felügyelőségei, a civil fogyasztóvédelmi szervezetek és a média részvételével megtörtént a nyilvánosság bevonása, illetve az információk még szélesebb körű eljuttatása a fogyasztókhoz. Ebben az évben is kiemelt figyelmet fordított a hatóság az iskolás korosztály bevonására, így az NFH laboratóriumi helyiségeiben megrendezett nyílt napokra nagy számban érkeztek diákok. Összességében elmondható, hogy a rendezvényeken több ezer fogyasztó érdeklődött a bemutatott vizsgálatok iránt, és kért információt a termékek minőségéről, biztonságáról, valamint a panaszügyintézés módjáról. A 3 éves kor alatti gyermekek védelme érdekében a Mechanikai és Villamos Laboratórium munkatársai több bölcsődét is felkerestek, és szakmai segítséget nyújtva átnézték az ott megtalálható játékokat, továbbá felhívták a figyelmet a korosztályt leginkább veszélyeztető balesetforrásokra. 6.1 Az Élelmiszer és Vegyipari laboratórium tevékenysége Az Élelmiszer és Vegyipari Laboratórium a termékcsoportok széles körére irányulóan rendelkezik megközelítőleg 330 vizsgálati módszerrel, amely közel 500 paraméter vizsgálatát teszik lehetővé. Ezen módszerekkel kapcsolatosan az akkreditált státuszt a 69

Laboratórium 2012. november 18-ig fenntartotta; az újraakkreditálási eljárás a 2012. év végén még folyamatban volt. Az éves vizsgálati program szerinti témakörökhöz, valamint az alkalomszerűen adódó, panaszokból és riasztásokból származó megkeresésekhez fűződő vizsgálatokat a laboratórium maradéktalanul teljesítette, az 5 db saját vállalású témavizsgálatot, illetve 3 db saját vállalású összehasonlító tesztet a lehetőségek hiánytalan kiaknázásával kivitelezte. Mindemellett az év során folyamatos tevékenységként történt meg a dohánytermékek nyilvántartásba vételével összefüggő feladatok ellátása. A laboratórium fentieken túlmenő kötelezettsége a Magyar Termék Nagydíj Pályázathoz tartozó vizsgálatok teljesítése is, hiszen a laboratórium vizsgálóbázisként szerepel e tevékenységben. A 2012. évben új módszerként került bevezetésre és alkalmazásra a cigaretták tűzokozó hatásának vizsgálata, a bőrrel érintkező bőrtárgyak tiltott azoszínezék tartalmának vizsgálata, az élelmiszerek élelmi rost-, szója- és gluténtartalmának vizsgálata, valamint a fogyasztási dohányok vágatszélességének meghatározása. A laboratóriumi vizsgálatok összesítése A laboratórium az év során összesen 4134 db vizsgálatot végzett el témavizsgálatok, panaszok, riasztások, összehasonlító tesztek és a Magyar Termék Nagydíj Pályázat vizsgálatainak keretében, mely vizsgálatok termékcsoportonkénti megoszlása a következő: TERMÉKCSOPORT Élelmiszeripari termékek Kozmetikai termékek Vegyipari termékek Galvánelemek Gyermekjátékszerek és gyermekápolási cikkek Könnyűipari termékek Dohányipari termékek ÖSSZESEN:

VIZSGÁLATOK SZÁMA 2042 db 776 db 470 db 162 db 116 db 390 db 178 db 4134 db

Vizsgálatok százalékos megoszlása 390

178

116 162 2042

470

776 Élelmiszeripari termékek Kozmetikai termékek Vegyipari termékek Galvánelemek Gyermekjátékok és gyermekápolási cikkek Könnyűipari termékek Dohányipari termékek

A fentiek mellett a laboratórium egyéb vizsgálatok keretében végzett vizsgálatokat külső megbízásra (314 db vizsgálat), valamint laboratóriumi nyílt napok keretében és egyéb megbízásra (2343 db vizsgálat), továbbá jártasságának bizonyítására, illetve módszerfejlesztésekre (4286 db vizsgálat). Mindösszesen tehát a laboratórium 11 077 db vizsgálatot végzett a 2012. évben. 6.1.1 Az Ellenőrzési és Vizsgálati Programban elrendelt kiemelt fogyasztóvédelmi témájú vizsgálat Cigaretták kátrány, nikotin és szén-monoxid hozamának, valamint csökkentett gyúlékonysági képességének ellenőrzése A 102/2005.(X.31.) FVM rendelet alapján a laboratórium évről-évre folyamatosan végzi és koordinálja cigaretták esetén a kátrány-, nikotin- és szén-monoxid-hozam ellenőrzésével kapcsolatos mintavételt és vizsgálatokat; mindemellett a 2012. évben új módszerként vezette be és ellenőrizte a vonatkozó szabványok szerint a cigaretták tűzokozó hatásának vizsgálatát. Ez utóbbi tekintetében a megvizsgált 63-féle minta mindegyike megfelelőnek bizonyult egyetlen termék kivételével, míg a laboratórium által ellenőrzött, összesen 19-féle cigaretta szintén megfelelt mind az említett rendeletben, mind pedig a termék címkéjén feltüntetett értékeknek kátrány-, nikotin- és szén-monoxid-hozam vonatkozásában. A laboratórium egész évben folyamatosan végezte - a 102/2005. (X.31.) FVM rendeletnek megfelelően - a dohányipari termékek regisztrációjával kapcsolatos feladatokat, mely által 420-féle dohánytermék nyilvántartásba vétele történt meg. 6.1.2 Az Ellenőrzési és Vizsgálati Programban elrendelt egyéb fogyasztóvédelmi témavizsgálatok Élelmiszeripari termékek vizsgálatai Élelmiszerek szempontjából a témavizsgálatok sorában kiemelkedő jelentőségű volt az évben a tejtermékek, a „mentes” jelöléssel ellátott termékek és a különleges minőségű lekvárok vizsgálata. Ezen témavizsgálatoknál a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat ellenőrzése és kiküszöbölése érdekében végzett vizsgálatokat a laboratórium (a Magyar Élelmiszerkönyv vonatkozó előírásainak teljesülése a termék megnevezése tükrében). Élelmiszerek témavizsgálatai

80 70 60 50 40 30 20 10 0 Tejek (zsírtartalom és idegenzsírtartalom)

Túrók (zsírtartalom a szárazanyagban)

Joghurtok (kultúrából származó baktériumszám)

vizsgált jellemzők száma

"Mentes" jelölésű termékek (koffein-, laktóz-, szorbinsav-, benzoesavtartalom)

Különleges minőségű lekvárok (benzoesav-, szorbinsav-, homok-, szárazanyagtartalom)

kifogásolt jellemzők száma

Összességében elmondható, hogy a tejtermékek 98%-ban megfelelőnek bizonyultak; a „mentes” jelöléssel ellátott termékek 10%-a, míg a vizsgált, különleges minőségű lekvárok közel 20%-a bizonyult kifogásolhatónak a vizsgált paraméterek alapján. Élelmiszer tárgyú összehasonlító vizsgálatként párizsik, valamint étolajok tesztje szerepelt az év során a laboratórium feladatai között, melynek keretében 22 db párizsi minta és 25 db napraforgó-, illetve olívaolaj minta összevetését végezte el a laboratórium számos élelmiszerminőségi és élelmiszerbiztonsági szempontú paraméter mérése alapján, a fogyasztók széles körű tájékoztatása céljából. A teszt eredményeként megállapításra került, hogy a vizsgált étolajok mindegyike kielégítette a vonatkozó jogszabályi előírásokat; míg párizsik esetén az érzékszervi különbségek mellett az is megállapítható volt, hogy 6 termék nem elégítette ki a vonatkozó élelmiszerkönyvi, illetve rendeleti előírásokat (víztartalom, zsírtartalom, szójatartalom). Összesítve az éves élelmiszeripari termékekkel kapcsolatos vizsgálatokat, elmondható, hogy a vizsgálatok 71%-a irányult minőségi jellemzők mérésére, s 29%-ban végzett a laboratórium biztonsági vizsgálatokat. Kozmetikai termékek vizsgálata Kozmetikai termékek köréből a natúrkozmetikumok (23 db), valamint a napozókészítmények ellenőrzése (17 db) emelhető ki laboratóriumi vizsgálatok szempontjából. E termékeknél elsősorban biztonsági (mikrobiológiai tisztasági) vizsgálatok végzése történt meg, valamint napozókészítményeknél egyes kémiai paraméterek vizsgálata is szerepelt az értékelés szempontjai között (pH, fényelnyelés, felszívódóképesség). A vizsgálati eredmények alapján mikrobiológiai szempontból – egy gyermekápolási célra szolgáló natúrkozmetikum kivételével (amely az összes élő csíraszám tekintetében volt kifogásolható) – valamennyi termék megfelelőnek bizonyult. Vegyipari termékek vizsgálata A laboratórium által vizsgált vegyipari termékek egyik csoportját képezte az aktív oxigént és klórt tartalmazó háztartási tisztítószerek köre, amelyeknél minőségi jellemzők mellett biztonsági paraméterek ellenőrzésére is sor került (felületaktív anyag-, só-, optikai fehérítő-, aktív oxigén-, illetve aktív klórtartalom, pH, nettó tömeg/térfogat, zártság). Mindezek alapján összességében a minták 29%-a esett kifogás alá. Mindemellett a mosó- és tisztítószerekkel kapcsolatos témavizsgálat során szintén minőségi és biztonsági jellemzők vizsgálatára került sor (lúgosság, összes felületaktív anyag-, sófoszfáttartalom, nettó tömeg/térfogat, pH), azonban e termékcsoportnál kifogás nem merült fel a vizsgált paraméterek tekintetében. A fentieken túlmenően a laboratórium 2012-ben is részt vett a festéktermékek monitoring vizsgálatában, mellyel kapcsolatban 19 festékminta VOC tartalmára vonatkozóan végzett vizsgálatokat. A vizsgálatok szerint a festékek ezen paramétere minden esetben megfelelőnek bizonyult. Az előzőekben felsoroltak mellett, a laboratórium saját vállalású témavizsgálat keretében végezte a galvánelemek kémiai vizsgálatát és ellenőrzését környezetbiztonsági, illetve jelölési szempontokból, melynek keretében 26-féle gombelem, valamint rúdelem ólom-, kadmium- és higanytartalmát vizsgálta. Az eredmények összesítése alapján megállapításra került, hogy a vizsgált termékek közel 54%-a bizonyult hibásnak a határérték feletti elemtartalom, illetve jelölési hiányosságok következtében.

Gyermekjátékok és gyermekápolási cikkek vizsgálata A laboratórium vizsgálatai között évről évre kiemelkedő jelentőségű a gyermekjátékok vizsgálata, figyelembe véve a fogyasztói célcsoport különösen kiszolgáltatott jellegét. A 2012. évben elsősorban játék babák, lövedékes játékok és gyermek rágókák, illetve csipogó játékok vizsgálatára került sor; melynél a termékek tiltott ftálsav-észter típusú lágyítószer tartalmának ellenőrzése került középpontba. A vizsgálatok eredményei alapján negatív következtetést lehetett levonni: a vizsgált játék babák közel 77%-a, a lövedékes játékok 100%-a tartalmazott egészségre káros anyagokat az előírt jogszabályi határértékek akár több százszoros mennyiségében; a gyermek rágókák, illetve csipogók viszont 100%-ban megfelelőnek bizonyultak e tekintetben. A felsoroltakon túlmenően, a laboratórium saját vállalású vizsgálatként ellenőrizte a cumi- és cucli termékcsoport esetén a vonatkozó jogszabály által rögzített paramétereket (illóanyag-, kioldódó anyag-, kioldódó másodrendű aromás amintartalom, peroxid maradék), mely szerint a vizsgált termékek közül egy terméknél fordult elő a megengedettnél nagyobb peroxid maradék. Gyermekjátékok és gyermekápolási cikkek vizsgálatai 14 12 10 8 6 4 2 0

Játék babák tiltott lágyítószertartalma

Lövedékes játékok tiltott lágyítószertartalma vizsgált minták száma

Cumik, cuclik kémiai jellemzői

Gyermekrágókák

kifogásolt minták száma

Könnyűipari termékek vizsgálata Könnyűipari termékek közül az év során elsősorban bőrrel érintkező fém- és bőrtárgyak ellenőrzése került előtérbe a laboratórium saját vállalású, fémtárgyak kioldódó nikkel tartalmának és a bőrtárgyak tiltott azoszínezék tartalmának vizsgálatai által összesen 39 mintán. Az erre irányuló tavaszi témavizsgálat keretében a vizsgált ékszerek nikkeltartalom vonatkozásában 100%-ban megfelelőnek bizonyultak, ellenben azoszínezék tekintetében a vizsgált bőrtermékek között nagy arányban fordult elő kifogásolás. Mindezen megállapítás újabb témavizsgálat lefolytatását indokolta a bőrrel érintkező bőrtárgyak tekintetében, amely a 2012. év őszén lezajlott a laboratórium koordinálásával. Összességében elmondható, hogy az év során vizsgált, bőrrel érintkező bőrtárgyak esetén 25%-ban volt megállapítható tiltott azoszínezék használata. A könnyűipari termékek vizsgálataihoz kapcsolható az év során a laboratóriumi nyílt napokon elvégzett napszemüvegek (319 db) UV-áteresztésének vizsgálata, valamint testékszerek és bizsuk (329 db) nikkel kioldódásának vizsgálata, melyeknél 2 napszemüveg és 56 bizsu esetében ismerhették meg a fogyasztók termékeik nem megfelelő biztonságosságát.

Könnyűipari termékkörben mindemellett kiemelkedő szereppel bírt a laboratórium tevékenységében az év folyamán elvégzett zoknik és harisnyák összehasonlító vizsgálata. Ennek keretében 25 terméken végzett a laboratórium összesen 180 db vizsgálatot a következők szerint: nyersanyag-összetétel meghatározása, tiltott azoszínezék tartalom meghatározása és a dörzsöléssel szembeni színállóság lánc- és vetülékirányban szárazon és nedvesen. Az összehasonlító vizsgálat eredménye alapján megállapítható volt, hogy a vizsgált zoknik közel 50%-a, illetve a vizsgált harisnyák 70%-a nem felelt meg a feltüntetett nyersanyag-összetételnek, illetve a dörzsöléssel szembeni színtartósság alapján is rangsorolni lehetett az egyes termékeket. Magyar Termék Nagydíj Pályázattal kapcsolatos vizsgálatok A laboratórium feladatai között szintén kiemelkedő jelentőséggel bír a Magyar Termék Nagydíj Pályázatban való részvétel vizsgálóbázisként. Ennek keretében a laboratórium összesen 802 db vizsgálatot végzett el 219 db – főként élelmiszer – mintán egyrészt utóellenőrzések, másrészt új pályázatok (13%) elbírálásának céljából. Akkreditált státusz fenntartásához szükséges vizsgálatok Tekintettel arra, hogy a megbízhatóság igazolására megfelelő számú körvizsgálat, illetve a laboratóriumok közötti összehasonlító vizsgálat, valamint belső ellenőrző vizsgálat végzése szükséges, a laboratórium az év folyamán 42 hazai, illetve nemzetközi körvizsgálatban, 117 laboratóriumok közötti összehasonlító vizsgálatban vett részt, és 1387 db belső ellenőrző és jártassági vizsgálatot végzett el az akkreditált státusz biztosításához. 6.2. A Mechanikai és Villamos Laboratórium tevékenysége A Mechanikai és Villamos Laboratórium tevékenységi területén 464 szabványos módszerre akkreditált. Kiemelt cél volt a Mechanikai és Villamos Laboratórium MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 szabvány szerinti akkreditált státuszának megtartása. A lefolytatott helyszíni vizsgálat során a laboratórium maradéktalanul teljesítette a vele szemben támasztott követelményeket a NAT felülvizsgálata során, így megőrizte akkreditált státuszát. Az EVP-ben szereplő témakörökben a laboratórium villamos termékeken végzett szükséges biztonsági vizsgálatokat, míg a gyermekjátékokon és gyermekápolási cikkeken biztonságossági vizsgálatokat végzett. Az egyéb vizsgálatok külső megkeresésekre, panaszkivizsgálás és az akkreditált státusz fenntartása céljából kerültek elvégzésre. A laboratóriumi vizsgálatok megoszlása: Termékcsoport Villamos termékek Játékok és gyermekápolási cikkek Egyéb fogyasztási termékek Egyéb vizsgálatok Összesen

Vizsgálatok száma 1791 600 956 1872 5219

Laboratóriumi vizsgálatok megoszlása 956

600

1872 1791 Összesen: 5219 Villamos termékek Egyéb fogyasztási termékek

Játékok Egyéb vizsgálatok

A fentiek mellett a laboratórium nyílt napok keretében 924 db vizsgálatot, jártasságának bizonyítására, illetve összemérő és körvizsgálatokban 1312 db vizsgálatot, média megjelenések alkalmával 547 db vizsgálatot, valamint a bölcsődékben végzett felmérés során 1306 db vizsgálatot végzett el. Mindösszesen tehát a laboratórium 9308 db vizsgálatot végzett el a 2012. évben. 6.2.1 Az Ellenőrzési és Vizsgálati Programban elrendelt egyéb fogyasztóvédelmi témavizsgálatok Villamos termékek biztonsági vizsgálatai A laboratórium 1791 vizsgálatot végzett el különböző villamos termékeken. A termékcsoportok közül kiemelkedő számmal szerepeltek a kézi hajszárítók és hajformázók, az elektromos cigaretták töltői, a lámpatestek, az elosztós hosszabbítók és a fényfüzérek. Az egyéb villamos termékek között szerepeltek: fázisceruzák, ragasztópisztolyok, vízforralók, multiméterek, adapterek, gázérzékelők, ruhabolyhtalanítók, táskarádiók, hálózati csatlakozózsinór, antenna, porszívó, akkumulátortöltők, fogyasztáscsökkentő készülék, ébresztőóra, kézi mixer, merülőforraló, villamos főzőlap, fűthető párna.

Villamos termékek

329

379

73 115

562 333

Egyéb villamos termékek

Kézi hajszárítók és hajformázók

Elektromos cigaretták

Lámpatestek

Elosztók és hosszabbítók

Díszvilágítási fényfűzérek

A villamos biztonsági vizsgálatok általános tapasztalata a termékcsoportoktól függetlenül kimutatott áramütés-veszély kockázata.

A nem megfelelő termékek aránya 40 35

7 3 7

30 25 20 15

30 26 2

10 5

1 5

Egyéb villamos Kézi termékek hajszárítók és hajformázók

Elektromos cigaretták

Lámpatestek

Nem felelt meg

Elosztók és Díszvilágítási hosszabbítók fényfűzérek

Megfelelt

Gyermekjátékok biztonságossági vizsgálatai A különféle gyermekjátékokból, gyermekápolási cikkekből és a gyermekek számára készült termékekből a bel- és kültéri otthoni használatra szánt játékok, lövedékes játékok, bébijátékok, játék mobiltelefonok, gyermeklábbelik, játék babák termékkörében összesen 600 biztonságossági vizsgálatot végzett a laboratórium. Gyermekjátékok 47

123

110 99

132

Játék babák Bel- és kültéri otthoni használatra szánt játékok Lövedékes játékok Bébijátékok Játék mobiltelefonok Gyermeklábbelik Egyéb játékok

A gyermekeket veszélyeztető kockázati tényező továbbra is a kisalkatrészek okozta fulladásveszély, az ujjak becsípődése, a nem megfelelő stabilitás, illetve a játék mobiltelefonok esetén a túl magas kibocsátási hangnyomásszint.

A nem megfelelő termékek aránya 20

18 16 14 12

6 19

10 8

0 1

0 Játék babák

Bel- és kültéri Lövedékes játékok otthoni használatra szánt játékok

Bébijátékok

Nem felelt meg

Játék mobiltelefonok

Gyermeklábbelik

Egyéb játékok

Megfelelt

A különféle játékok csoportjában a vízben növekvő játékok, cumik és a mágneses játékok vizsgálata történt meg. Egyéb fogyasztási termékek biztonsági vizsgálatai A laboratórium 956 vizsgálatot végzett az általános termékbiztonsági direktíva alá tartozó öngyújtók és műanyag kerti bútorok témakörében. Továbbá külső vizsgálat, illetve panaszkivizsgálás keretében gyufát és járókát is vizsgált. Egyéb fogyasztási termékek 764

A nem megfelelő termékek aránya 25 20 15

192

10 5

Műanyag kerti bútorok Öngyújtók

Műanyag kerti bútorok

Öngyújtók

Nem felelt meg

Megfelelt

A termékeknél a legnagyobb kockázatot a nem megfelelő stabilitás és a nem megfelelő lángképzési tulajdonságok jelentik. Az akkreditált státusz fenntartásához szükséges vizsgálatok Az akkreditált státusz fenntartásához a folyamatos fejlesztésen, ellenőrzésen kívül az eredmények megbízhatóságának megőrzéséhez nagyszámú vizsgálat szükséges. A 2012. évben a laboratórium 252 jártassági vizsgálatot végzett el, a minőségirányítási rendszerben pedig 120 pontossági ellenőrzésre került sor műszereken és berendezéseken.

Az akkreditálási felülvizsgálat során 132 vizsgálatot végzett a laboratórium a státusz meghosszabbítása érdekében. A 2012. évben két nemzetközi körvizsgálatban (ILT, LGC) is részt vett a laboratórium, ahol – a más országok laboratóriumaival való összemérés során - a legjobb eredményeket érte el, ami biztosítja a magas szakmai színvonalat a fogyasztók védelme érdekében.

7. STRATÉGIAI SZEMLÉLETVÁLTÁS 7.1 Tájékoztatás, kommunikáció Az NFH hatósági tájékoztatási és információs tevékenységének elsődleges célja a fogyasztók megfelelő tájékoztatása, de ugyanakkor a hatóság nagy hangsúlyt fektet a vállalkozások tájékoztatására, valamint a társhatóságokkal, civil érdekképviseleti szervezetekkel történő információcserére is. Az NFH kommunikációs tevékenysége az elmúlt év során is folyamatos fejlesztésen ment keresztül. A már megvalósult innovatív ötletek mellett új típusú kommunikációs eszközök bevezetésével kíván a hatóság hozzájárulni a fogyasztók még szélesebb körű tájékoztatásához. A pozitív lista továbbfejlesztése A jogalkalmazási politika változásának része volt – 2011 áprilisától – a pozitív lista bevezetése. Az új rendszer szerint amennyiben valamely felügyelőség azt állapítja meg, hogy az általa ellenőrzött vállalkozás a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek maradéktalanul eleget tett, az erről szóló dokumentumot megküldi az NFH-nak. Az NFH pedig – egyéb kritériumoknak való megfelelés esetén – az igazolást kiadja a vállalkozás részére, amely az üzletben kifüggeszthető. A jogkövető vállalkozásra vonatkozó, a normáknak megfelelő működést igazoló információk mindemellett megjelennek a hatóság honlapján is. A 2012. évben a listára kerülés lehetősége megnyílt a webáruházak üzemeltetői előtt, és a továbbfejlesztés eredményeképpen tovább nőtt a listán szereplő vállalkozások száma: 2012 végén a hatóság honlapján 1811 vállalkozás neve szerepelt. Nemzeti Fogyasztói Termékkosár: fotókampány és fotópályázat A 2011 novemberében útjára indított Nemzeti Fogyasztói Termékkosár elnevezésű kezdeményezés – amelynek célja a hazánkban kapható minőségi és ár-érték arányban kiemelkedő termékek összegyűjtése és ajánlása – látogatottsága tovább nőtt. A program népszerűsítése érdekében 2012-ben neves hazai közszereplők vettek részt abban a kampányban, amelyben a kezdeményezés támogatói egy fotósorozat formájában hirdették az ajánlás lehetőségét és a minőségi termékek melletti elkötelezettségüket. Szintén a Termékkosárhoz kapcsolódva 2012 júniusában a hatóság fotópályázatot indított, amelynek célja az volt, hogy a fotósok szemével mutassa be: mi az alkotók véleménye a valódi minőségről, legyen szó akár gyártásról, akár értékesítésről, arról, hogy végeredményben mi az, ami – jól megválasztott döntés eredményeképpen – a fogyasztók kosarába kellene, hogy bekerüljön. Célként került megfogalmazásra továbbá, hogy az alkotások művészi jellegű termékábrázolásokon, humoros ötleteken, a valós és/vagy ideális állapotok bemutatásán keresztül láttassák a hazai „fogyasztói kosarat”, elsősorban a valódi értékek keresésére ösztönzés szándékával. A pályázatra 74 db pályamunka érkezett, melyből az NFH zsűrije választotta ki azon három pályázó alkotását, mely a legjobban hivatott kifejezni azt a célt, melyet a hatóság ezen - Európában egyedülálló - újszerű hatósági kezdeményezésével kifejezni kíván. A pályázat célját az alkotók különféleképp fejezték ki, szociófotótól kezdve magyar terméket feldolgozó pillanatok, vásári jelenetek, családi pillanatok egyaránt szerepeltek a mezőnyben. Fogyasztóbarát Tanúsítási Rendszer Az NFH 2012 márciusában hozta létre a Fogyasztóbarát Tanúsítási Rendszer elnevezésű kezdeményezését, melynek célja az volt, hogy

- a vállalkozások közül kiemelje és a fogyasztók figyelmébe ajánlja a jogkövető magatartáson túli eszközökkel a fogyasztók bizalmát és elégedettségét növelő és fenntartó cégeket, - a megfogalmazott kritériumok nyilvánosságra hozatalán és az eredmények kihirdetésén keresztül növelje a fogyasztói tudatosságot és a fogyasztói kultúrát, valamint - ösztönözze a vállalkozásokat a fogyasztók bizalmát és elégedettségét fokozó tevékenység végzésére, innovatív ötletek és megoldások kidolgozására, a fogyasztói kultúra és tájékozottság növelésére. A minősítés odaítélése pályázati rendszerben került meghirdetésre, a sikeresnek minősített vállalkozás jogosultságot szerez a „Fogyasztóbarát” védjegy viselésére. Az odaítélés minimumfeltétele volt a jogszabályi kötelezettségek maradéktalan betartása és az, hogy a vállalkozás korábbi tevékenysége során sem sértett jogszabályi rendelkezéseket. A pályázatban részt vehet valamennyi kiskereskedelmi és vendéglátó tevékenységet végző vállalkozás, amely megfelel a pályázati feltételeknek, és ezeket a pályázati dokumentációban igazolja. A hatóság a pályázatot az alábbi fő témakörökben hirdette meg: - fogyasztóbarát ügyfélszolgálat – ahol a pályázó olyan ügyfélszolgálati rendszert működtet, amely alkalmas a fogyasztói reklamációk gyors, hatékony és jogszerű elintézésére; - fogyasztói tudatosságot ösztönző tájékoztató rendszer – amelyben a pályázó kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a termékek értékesítésével, illetve a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos valamennyi információ a lehető leghatékonyabb és legegyszerűbb módon eljusson a fogyasztókhoz; - hazai elkötelezettségű vállalkozás – amely esetben a vállalkozás az átlagostól nagyobb arányban forgalmaz magyar termékeket, előnyben részesíti a hazai termelőket és beszállítókat, árukínálatában pedig elsősorban az ár-érték arányban is elérhető, minőségi termékeket helyezi előtérbe; - a kiemelt figyelmet igénylő fogyasztók védelmét és segítését szolgáló rendszerek – amelyek a nehezebben tájékozódó, főként idős emberek információhoz való jutását, a fiatalkorúak kiszolgálásának korlátaira vonatkozó előírások betartását vagy a mozgáskorlátozottak közlekedését, az árukhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzájutását segítik elő; - fenntartható fogyasztás, társadalmi felelősségvállalás – ahol a vállalkozás sokat tesz azért, hogy tevékenysége az értékesítési szempontokon túlmutató céloknak is megfeleljen. A felsorolt pályázati lehetőségek nem jelentenek kizárólagosságot, a kiírás szerint a vállalkozások egyéb olyan innovatív megoldásokat, folyamatokat és eredményeket is bemutathattak, amelyekről úgy vélik, megfelelnek a fogyasztóbarát jelző használatára vonatkozó általános kritériumoknak, azaz az alapvető, a fogyasztói elégedettséget, tudatosságot és/vagy kultúrát növelő célkitűzéseknek. Az első tanúsítványok átadására 2012 októberében került sor, az év végéig négy vállalkozás nyerte el a kimagasló teljesítményért járó tanúsítvány használatának jogosultságát.

Okoskosár: a gyermekek tudatos fogyasztóvá nevelése A Magyarország IV. középtávú fogyasztóvédelmi politikájának megvalósítására irányuló, 2014-ig szóló feladatterv végrehajtásához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló 1011/2012. (I. 23.) Korm. határozat kiemelten említi, hogy a tudatos fogyasztóvá válás elősegítése a gyermekkorúak, a tanköteles korúak körében kiemelt feladat. Ennek érdekében 2012 novemberében indult útjára a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság „Okoskosár” elnevezésű egyedülálló, interaktív kezdeményezése, amellyel a hatóság a legfiatalabb rétegek oktatását, játékos módon való tanítását célozta meg. A hatóság azonban azt is figyelembe vette, hogy a 3 és 6 év közötti gyermekek olvasni még nem tudnak, így csak játékos megközelítéssel lehetséges felhívni a figyelmüket a legfontosabb tudnivalókra. Fogyasztóvédelmi szempontból kiemelkedően fontos ez a célcsoport, tekintve, hogy a gyermekek ezekben az években a legfogékonyabbak az új ismeretekre, így meghatározó, milyen pozitív mintákkal találkoznak ebben az időszakban. A kisgyermekek jellemzően szülői segítséggel és felügyelettel használják az internetet, ezért a felnőttekre is gondolva a honlap olyan anyagokat is tartalmaz, melyeket kisgyermekes szülőként nagy hatékonysággal tudnak hasznosítani a mindennapi életben.

Ügyfélszolgálat A hatóság egész évben lehetőséget biztosított arra, hogy a fogyasztók esetleges problémáikra szakemberek segítségével találjanak megoldást fogyasztóvédelmi kérdések felmerülése esetén. A hatóság hétvégi telefonos ügyfélszolgálata keretében három telefonvonalat biztosít, amely fogadja a megkereséseket és tanácsot ad a megoldásra váró probléma kezelésére. Az eddigi tapasztalatok alapján a fogyasztók részéről érkező megkeresések többsége jótállással és szavatossággal kapcsolatos kérdéseket érintett. A fogyasztó-kapcsolati rendszer kiszélesítése okán nyílt központi ügyfélszolgálati iroda a 2012. év során is folyamatosan fogadta a fogyasztókat az NFH székhelyén. 7.2 Civil kapcsolati tevékenység Az NFH munkatársai 2012-ben is számos olyan rendezvényen, kiállításon, gasztronómiai fesztiválon vettek részt, ahol az esemény tematikája, illetve a részt vevő fogyasztók nagy száma okán indokolt volt a közvetlen hatósági jelenlét.

A Sziget Fesztiválon nem csak a hazai fogyasztók, hanem a külföldi turisták is jelentős számban látogatták meg a hatóság sátrát, ahol a helyben tapasztalt problémák jelzése mellett komoly érdeklődés volt tapasztalható a fogyasztói tudatosság növelése érdekében közölt információk tekintetében is. A Magyar Ízek Kereskedelmi Szövetséggel együttműködésben az NFH részt vett a Kézműves Magyar Ízek elnevezésű programsorozat rendezvényein, ahol a Nemzeti Fogyasztói Termékkosár iránti figyelemfelkeltés mellett az érdeklődő látogatók a fogyasztóvédelem szabályozási hátteréről és az esetleges jogviták esetén érvényesítendő fogyasztói jogokkal kapcsolatban kaphattak tájékoztatást. A 2012. évben a negyedévente megjelenő Fogyasztóvédelmi Tükör című lapnak két melléklete jelent meg Fogyasztói Kalauz címmel: az első az idegenforgalmi főszezonban a magyar és külföldi turistáknak szóló legfontosabb tudnivalókról, a második pedig a karácsonyi ünnepek előtt a vásárlókat megillető jogosultságokról, valamint a szavatossági, jótállási szabályokról tartalmazott összefoglalót. Az NFH oldal látogatottsági adatai 2012. évben a következőképpen alakultak. A látogatások száma: 634 810 db, az egyedi látogatók száma: 310 556 fő, az oldalmegtekintések száma: 2 262 669 db volt. Az egyedi látogatók száma az előző évhez viszonyítva 35.000 fővel nőtt. A honlapra a korábbi évhez viszonyítva 6.000-rel többször kattintottak. A hatóság honlapjának, fórum- és Facebook oldalának látogatottsága – az elmúlt két és fél évben bevezetett újítások és fejlesztések eredményeképpen – 2012-ben is folyamatosan nőtt, a fogyasztók számára a mindennapok során is hasznosítható információk iránti érdeklődés fokozódása a fogyasztói tudatosság növekedését jelzi. 7.3 Oktatás és konzultáció A hatóság munkatársai az Okos mérés munkacsoportban, a MAVÍZ értékesítési munkacsoportban, az Élelmiszer-jelölési munkacsoportban, a Codex Alimentarius Magyar Nemzeti Bizottságában, valamint a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottságban és annak szakbizottságaiban járultak hozzá egyes szabályozási kérdések és problémák megoldásához. Az NFH a 2012. év folyamán számos közszolgáltatással kapcsolatos rendezvényen, egyeztetésen, konferencián vett részt, s jelen volt a Garantált szolgáltatások a földgázszektorban c. bemutató előadáson is. A hatóságot képviselő munkatársak részt vettek többek között az Információs Társadalom Parlamentje Konferencián, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének Konferenciáján, az INFOTÉR Konferencián és a MÉKISZ által szervezett, több szakmai konferencián. A hatóság munkatársai három alkalommal vettek részt a FUABA elektronikus kereskedelem témakörben megtartott workshopjain. A Parlamentben működő állandó Fogyasztóvédelmi Bizottság, és albizottságainak ülésein is rendszeresen részt vettek az NFH képviselői, alkalmanként meghívott előadóként számoltak be a hatóság tevékenységéről. Számos alkalommal került sor cégekkel, szolgáltatókkal, civil szervezetekkel való egyeztetésre, többek között a TESCO-Global Áruházak Zrt.-vel, az ALDI Magyarország Bt.vel, a Pátria Nyomdával, a Magyar Telekom, a GDF SUEZ, a Tigáz, a SzEK.org, a MAVÍZ képviselőivel. Az NFH-t képviselő munkatársak havonta találkoztak a Magyar Energia Hivatal Fogyasztóvédelmi Főosztályának munkatársaival, több alkalommal egyeztetettek a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal. Egyeztetést folytattak a Hírközlési Biztossal, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatallal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szerencsejáték 82

Felügyeleti Főosztályával, az Országos Egészségfejlesztési Intézet Dohányzás Fókuszpontjának képviselőivel. Két alkalommal auditon, egy alkalommal a DG SANCO GMO ellenőrzéssel kapcsolatos auditján vettek részt az NFH munkatársai, illetve az Európai Bizottság Élelmiszer-biztonsági és Állategészségügyi Hivatala (FVO) által Magyarországon tartott auditokkal kapcsolatos országjelentések és audit jelentések véleményezésében működtek közre. A 2012-es évben lépett hatályba a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény, illetőleg a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény átfogó módosítására is sor került. Az új jogi rendelkezésekkel, valamint az NFH tevékenységének bemutatásával összefüggésben a hatóság munkatársai szakmai fórumokon, konferenciákon számos előadást tartottak. Az előadásokon a vállalkozások, illetve érdekszervezeteik, fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek képviselői, illetve a megyei/fővárosi kormányhivatalok fogyasztóvédelmi felügyelőségeinek munkatársai vettek részt. Egy alkalommal Bosznia-Hercegovinában került sor a magyarországi piacfelügyeleti tevékenység prezentálására.

8. EGYÉB TEVÉKENYSÉG 8.1 Jogszabály-véleményezés Az Országgyűlés és a kormány jogalkotása a 2012. év során is érintette a fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabályokat. A hatóság a következő – fogyasztókat érintő, illetőleg eljárásjogi – jogszabályok tervezeteit véleményezte. Törvények: – – – – – – – – – – –

a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása; a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény; a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény; a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény; a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvény; a turizmusról és a vendéglátásról szóló törvény; az új Polgári Törvénykönyv tervezete; az új Büntető Törvénykönyv egyes tényállásai; a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása; a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása, valamint a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosítása.

Korm. rendeletek: – – – – – – – – – –

–

az egyes fogyasztóvédelmi tárgyú Korm. rendeletek módosításáról és a fogyasztóvédelmi hatóság által kiszabott egyes bírságokról szóló Korm. rendelet; a mosó- és tisztítószerek forgalomba hozatalának feltételeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló Korm. rendelet; a vízközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény végrehajtásáról szóló Korm. rendelet; az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló tervezet; az egyes műszaki biztonsági tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló Korm. rendelet; a felvonók és a mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről szóló Korm. rendelet; személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló Korm. rendelet; az egyes orvostechnikai rendeleteknek a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény tekintetében történő módosításáról szóló Korm. rendelet; Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól szóló Korm. rendelet; a Magyary Program Egyszerűsítési Programjával összefüggésben a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet és a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet módosítása; a dohánytermékek előállításáról, fogalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló Korm. rendelet módosítása; valamint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosítása.

Miniszteri rendeletek: – – – –

a gyermekjátékok biztonságáról szóló 38/2011. (X.5.) NGM rendelet módosítása; egyes műszaki tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló NGM rendelet; valamint a játszótéri eszközök biztonságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet módosítása; a szabálysértési eljárással és a helyszíni bírságolással összefüggő jogalkalmazási feladatokról, a szabálysértési eljárás során lefoglalt és elkobzott dolog kezelésének és értékesítésének, valamint a szabálysértési statisztikai adatgyűjtés, adatszolgáltatás és adatfeldolgozás rendjéről szóló BM rendelet.

Az NFH 11 esetben tartotta szükségesnek, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium felé javaslatot tegyen jogszabályok módosítására. A módosítani javasolt jogszabályok közül kiemelendő: – – – – –

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény; a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet; az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet; az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII.27.) Korm. rendelet; illetve fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003. (VII.30.) GKM rendelet.

A hatóság munkatársai tevékenyen vettek részt a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény és végrehajtási rendelete megalkotásában. A biztonságos árukhoz fűződő fogyasztói érdek védelmét biztosító, az NFH eljárásaiban kiemelt jelentőséggel bíró jogszabály 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba. A tagállami bíróságok az elmúlt évben számos, fogyasztóvédelmi témájú előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményeztek az Európai Unió Bírósága előtt. A Nemzetgazdasági Minisztérium az NFH álláspontját 9 ügyben kérte ki abból a célból, hogy indokolt-e Magyarországnak az adott ügyben álláspontot képviselnie, és amennyiben igen, akkor milyen álláspontra helyezkedjen. A felmerülő jogértelmezési kérdések között elsősorban a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezései kerültek a középpontba (5 alkalommal), de felmerült a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv, a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló 1999/44/EK rendelet, illetőleg a légiutasok jogairól szóló 261/2004/EK rendelet rendelkezéseinek értelmezése is. 8.2 Iránymutatások az egységes jogalkalmazás érdekében 2011. január 1-jét követően a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság területi szervei, a fogyasztóvédelmi felügyelőségek a megyei és fővárosi kormányhivatalok szervezetébe integrálódtak. A szakmai munka infrastrukturális hátterét a kormányhivatalok biztosítják, ellenben a szakmai irányítás az NFH feladatát képezi. Az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében a megyei/fővárosi kormányhivatalok fogyasztóvédelmi felügyelőségeinek képviselői számára több alkalommal került sor jogi értekezlet megtartására, amely fóruma volt az aktuális anyagi jogi és eljárásjogi kérdések megvitatásának, továbbá szakmai konzultációra is lehetőséget adott. A legtöbb kérdés a módosított jogszabályok megfelelő és helyes alkalmazásával volt kapcsolatos. Költséghatékonysági megfontolásból a hatóság folyamatosan, írásban is lehetőséget biztosít a felügyelőségek részére a kérdéseik 85

1. SZ. MELLÉKLET A NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG ÁLTAL ELRENDELT ELLENŐRZÉSEK ÉS VIZSGÁLATOK 2012. ÉVBEN

KIEMELT ELLENŐRZÉSEK, VIZSGÁLATOK A kereskedelmi forgalomban megtalálható villamossági termékek mintavétellel egybekötött ellenőrzése Szavatossággal, jótállással kapcsolatos fogyasztói kifogások intézésének ellenőrzése, valamint fogyasztói igények érvényesítésére vonatkozó megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok kiszűrése Csecsemő és kisgyermek ruházati termékek piacfelügyeleti ellenőrzése Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítési tevékenység ellenőrzése Gazdasági reklámtevékenység átfogó ellenőrzése, különös tekintettel a dohányreklámokra, valamint a 18. életévüket be nem töltött személyek védelmét szolgáló jogszabályok vizsgálata Játszótéri eszközök üzemeltetési feltételeinek piacfelügyeleti ellenőrzése Elektronikus hírközlési szolgáltatók ellenőrzése Az idegenforgalmi főszezonban végzett kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységek ellenőrzése, különös tekintettel a vendéglátó egységekre Cigaretták kátrány, nikotin és szén-monoxid hozamának, valamint csökkentett gyúlékonysági képességének ellenőrzése

FOGYASZTÓVÉDELMI ELLENŐRZÉSEK, VIZSGÁLATOK A villamosenergia- és földgázszolgáltatás fogyasztói panaszokon alapuló átfogó vizsgálata Az árfeltüntetésre vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése a kereskedelemben és a szolgáltatások területén Élelmiszerekkel kapcsolatos megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok feltárása, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 10. § (2)-(4) bekezdésében foglalt előírások teljesülése érdekében Elektronikus kereskedelmi tevékenység jogszerűségének ellenőrzése, különös tekintettel a veszélyes termékek és megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok kiszűrésére Megkülönböztetett minőségi jelöléssel ellátott, különleges minőségű lekvárok és gyümölcsszörpök laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzése, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 10. § (2)-(4) bekezdésében foglalt előírások teljesülése érdekében „Mentes” jelöléssel ellátott élelmiszerek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzése az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 10. § (2)-(4) bekezdésében foglalt előírások teljesülése érdekében A távhőszolgáltatók üzletszabályzatainak ellenőrzése

PIACFELÜGYELETI ELLENŐRZÉSEK, VIZSGÁLATOK Kézi hajszárítók és hajformázók (hajsütők, kreppelők) laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése Lámpatestek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése Háztartási villamos készülékek teljesítményfogyasztásának mérése készenléti állapotban (mintavételi terv alapján) Öngyújtók ellenőrzése (mintavételi terv alapján) Elosztók és hosszabbítókészletek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése Játékok forgalmazásának laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése Játékbabák laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése Lövedékes játékok, rendőrségi piacfelügyeleti ellenőrzése

játék-szettek

laboratóriumi

vizsgálattal

egybekötött

Játék-mobiltelefonok laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése A bel- és kültéri otthoni használatra szánt játékok laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése Bébijátékok, kiemelten a játékfigurák és a félgömbalakú játékok, valamint a csipogók, rágókák laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése Gyermeklábbelik laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzése (mintavételi terv alapján) Műanyag kerti bútorok laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése Napozó készítmények fényáteresztésének laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése Díszvilágítási fényfüzérek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése Mosó- és tisztítószerek piacfelügyeleti ellenőrzése

foszfáttartalmának

laboratóriumi

vizsgálattal

egybekötött

Aktív oxigént és klórt tartalmazó háztartási tisztítószerek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése Nyílászárók forgalmazási körülményeinek ellenőrzése Bitumenes zsindelyek és hullámlemezek piacfelügyeleti ellenőrzése Festékek és lakkok illékony szerves vegyület tartalmának monitoring vizsgálata

LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK Cumik, cuclik vizsgálata Tejtermékek vizsgálata, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 10. § (2)-(4) bekezdésében foglalt előírások teljesülése érdekében” Bőrrel érintkező fémtárgyak, bőrtárgyak vizsgálata Natúrkozmetikumok vizsgálata Galvánelemek vizsgálata

ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATOK Párizsik összehasonlító vizsgálata Étolajok összehasonlító vizsgálata Zoknik és harisnyák összehasonlító vizsgálata

EGYÉB TEVÉKENYSÉGEK RAPEX riasztás keretében érkező termékek keresése kereskedelmi egységekben, webáruházakban A KPIR rendszerben található veszélyes termékek kereskedelmi és internetes forgalomból történő kivonásának ellenőrzése Dohánytermékek nyilvántartásba vétele