Jelentes 2014 by Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014.

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

Tartalom 5

VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ

Áttekintés az Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2014. évi tevékenységéről.

FOGYASZTÓI TÁJÉKOZTATÁS

A hatóság alapvető feladata a fogyasztók és a vállalkozások közvetlen és közvetett tájékoztatása részben a sajtókapcsolati rendszeren, saját online felületeken, részben rendezvények formájában. A cél a fogyasztói tudatosság növelése.

PIACFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG

Az üzletekben forgalmazott termékek biztonságát szavatolni hivatott témavizsgálatok mellett az európai tagállamokat tömörítő RAPEX rendszerműködésében is kiemelkedő munkát végzett a hatóság.

LABORATÓRIUMI TEVÉKENYSÉG

A laboratóriumok az év során 17 074 db vizsgálatot végeztek el. A laboratóriumok vizsgálták a termékek biztonsági, minőségi jellemzőit, valamint a tisztességtelen kereskedői magatartással összefüggő termékjellemzőket.

FOGYASZTÓVÉDELMI TEVÉKENYSÉG

A hagyományos kereskedelmi ellenőrzések és a szolgáltatások felügyelete elsősorban a fogyasztók vagyoni érdekeinek megóvását célozza. A legtöbb probléma és kifogás az általános kereskedelmi feltételek, a termékbemutatók és az elektronikus kereskedelem területén jelentkeztek.

HATÓSÁGI ÉS JOGI TEVÉKENYSÉG

A hatósági eljárások lefolytatása mellett a jogi munka fontos szerepet tölt be az egységes jogalkalmazási gyakorlat biztosításában, és a jogalkotási előkészítő feladatokban is.

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK

A határ menti országokkal való folyamatos kapcsolattartás mellett fontos szerepet kapott nemzetközi szervezetek munkájában való aktív részvétel, valamint eredményként értékelhető a kínai társhatósággal kötött együttműködési megállapodás.

EURÓPAI FOGYASZTÓI KÖZPONT

Az NFH szervezetében működő Európai Fogyasztói Központ 2014-ban is hatékony munkát végzett, közel 16 342 000,- Ft összegben és értékben érvényesítette sikeresen az európai fogyasztók határon átnyúló ügyletekből eredő vagyoni igényeit.

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014.

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

Vezetői összefoglaló HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG A FOGYASZTÓK VÉDELMÉBEN

Dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter

Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár

Koszorús László fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) tevékenységének fókuszában 2014-ben is a fogyasztók életének, testi épségének, egészségének, illetve vagyoni érdekeinek a megóvása állt. Az éves ellenőrzési és vizsgálati program témavizsgálataiban a legszélesebb körű fogyasztói érdekek képviselete, a jogsértések által leginkább érintett területekre való kiemelt hatósági odafigyelés, valamint a legtöbb panasz alapjául szolgáló részterületek folyamatos vizsgálata egyaránt visszaköszönt. A hatósági szerepfelfogás alakulására erőteljes hatással volt az a tény, hogy az NFH irányítása 2014. nyarán a Nemzetgazdasági Minisztériumtól a Dr. Seszták Miklós miniszter által vezetett Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz (NFM) került. A szaktárcán belül megalakult a Infokommunikációért és Fogyasztóvédelemért Felelős Államtitkárság, amelyet Kara Ákos államtitkár vezet, illetve létrejött a Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság Koszorús László helyettes államtitkár irányításával. A fogyasztóvédelmi terület fontosságát jelzi az államtitkári és helyettes államtitkári szint létrehozása: ezáltal a minisztérium a hatósággal a korábbiakban megszokotthoz képest szorosabb együttműködést alakított ki, és komoly szerepet vállalt a minisztérium, a központi szerv és a megyei (fővárosi) kormányhivatalok fogyasztóvédelmi felügyelőségei közötti kapcsolat és koordi5

náció rendszerének fejlesztésében. A helyettes államtitkárság a tárgyévi feladatok végrehajtásának elemzésébe, valamint a jövőbeli célok és ellenőrzési programok Dr. Szente István meghatározásába mb. főigazgató is bevonta a területi fogyasztóvédelmi szakigazgatási szerveket is, biztosítva a folyamatos kommunikáció és visszacsatolás lehetőségét is. A 2014. évi ellenőrzési és vizsgálati program alapján az NFH szakmai irányítása mellett a hatóság 55 témavizsgálatot folytatott le, ezen keretek között a felügyelőségek 42 785 ügyszámot rögzítettek. A szakmai feladatok érdemi részét a kereskedelemmel összefüggő ellenőrzések lefolytatása és ügyek kivizsgálása (25 440 ügy), valamint a piacfelügyeleti tevékenységből eredő hatósági tevékenység ellátása (10 243 ügy) képezte. Szintén jelentős számban voltak jelen a közszolgáltatásokkal kapcsolatos témavizsgálatokból, valamint az e területen érkező megkeresésekből eredő feladatok (7102 ügy) is. A fogyasztói megkeresések száma 2014-ben nőtt a korábbi évekhez képest: összesen 104 605 panaszt, bejelentést, kérdést, észrevételt kapott a hatóság, amely több mint 40 000-rel több a 2013. évhez képest.

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014.

PIACFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG

LABORATÓRIUMI TEVÉKENYSÉG

A fogyasztóvédelmi hatóság aktivitása a termékbiztonsági területen 2014-ben is folytatódott, ami alapján az NFH az elmúlt években az európai társszervek rangsorában a veszélyes termékek felkutatásában évek óta élen jár. 2014-ben Magyarország összesen 291 riasztást küldött a rendszerbe, amelyből 264 súlyosan veszélyes, 15 db közepes, illetve nagy kockázatú termék volt, míg 12 bejelentést információként továbbított az NFH.

A laboratóriumok az év során összesen 17 074 db vizsgálatot végeztek el. A vizsgálatok elsősorban a piacfelügyeleti és fogyasztóvédelmi ellenőrzések műszaki hátterét jelentő vizsgálati feladatokat takarják. Vizsgálat alá kerültek a termékek biztonsági, minőségi jellemzői, valamint a tisztességtelen kereskedői magatartással összefüggő egyes termékjellemzők.

A magyar kezdeményezésű, súlyosnak minősülő riasztások csaknem 51 %-át ruházati termékek, 16%-át villamossági termékek (elektromos termékek, díszvilágítási füzérek, világítóberendezések, valamint kommunikációs és médiaeszközök), 16%-át játékok és gyermekeknek szánt termékek (2013-ben 10%) tették ki. 2014-ben a hatóság több gyermekeknek szánt veszélyes terméket vont ki a forgalomból, mint a megelőző években. A laboratóriumok munkáját folyamatos érdeklődés kíséri

A piacfelügyelet aktivitását jelzi az is, hogy az NFH 2014-ben a RAPEX rendszerbe más országok által beküldött riasztásokra 118 reakciót küldött. Ez a bejelentett termék megtalálását jelenti hazánkban és elősegíti a veszélyes áruk nyomon követését.

Az Élelmiszer és Vegyipari Laboratórium a termékcsoportok széles körére irányulóan több, mint 300 vizsgálati módszerrel rendelkezik, amely közel 500 paraméter vizsgálatát teszi lehetővé. A laboratórium az év során összesen 10 761 db vizsgálatot végzett 1752 db mintán, melyből 8 362 db vizsgálat szolgáltatta a témavizsgálatokhoz, panaszokhoz, riasztásokhoz, megbízásos vizsgálatokhoz, valamint a Magyar Termék Nagydíj Pályázat éves utóellenőrzéseihez, illetve új pályázatainak elbírálásához szükséges alapokat.

A legfiatalabb fogyasztók biztonságának a védelme a piacfelügyeleti témavizsgálatok kiválasztásában is megmutatkozott: a szakemberek egyebek mellett az alábbi területeken folytattak le — laboratóriumi vizsgálattal egybekötött — ellenőrzéseket: •

csecsemő- és kisgyermek-ruházati termékek,

•

játszótéri eszközök,

•

játékok,

•

cumik,

•

kerékpárra szerelhető gyerekülések,

•

másnak látszó, élelmiszerrel összetéveszthető termékek.

A Mechanikai és Villamos Laboratórium tevékenységi területén 272 szabványos módszere akkreditált. A laboratórium fő tevékenysége keretében az éves vizsgálati programban szereplő témákban villamos termékeken, játékokon és egyéb fogyasztási termékeken végeztünk termékbiztonsági vizsgálatokat. Az EVP alapján a laboratórium 16 db témavizsgálatban vett részt, amiből 4 db saját vállalású témavizsgálat volt, ennek kereti között 4097 vizsgálatot végzett el. Mindezek mellett a laboratórium 26 nyílt napon jelent meg, részt vett 746 db, jártasságának bizonyítását szolgáló, illetve összemérő és körvizsgálatokban (956 db), valamint a 49 média megjelenés alkalmával további 514 db vizsgálatot végzett. Mindösszesen tehát a laboratórium 6313 db vizsgálatot végzett a 2014. évben.

Mindezen túl az NFH és a felügyelőségek többek között a következő témákban végeztek ellenőrzéseket: •

kereskedelmi forgalomban megtalálható villamossági termékek

•

háztartási kisgépek,

•

fénycsövek, lámpatestek,

•

CO érzékelők és riasztók,

•

építési termékek és szigetelőanyagok,

•

lábbelik,

•

autóápolási termékek. 6

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG ELLENŐRZÉSE A fogyasztóvédelmi ellenőrzések körében 2014-ben is kiemelt szerepet kaptak a legtöbb fogyasztói megkeresést és jogsértést eredményező témakörök. A kereskedelmi területen — általános forgalmazási szabályok és az árfeltüntetésre vonatkozó előírások tekintetében — a felügyelőségek 2014-ben összesen 4918 kereskedelmi egységben végeztek hatósági ellenőrzést, melyeknek 42%-ában, azaz 2044 egységben tártak fel valamilyen szabálytalanságot. Az idegenforgalmi főszezonban 1936 ellenőrzés történt, amely 1792 vendéglátó-ipari egységet, valamint 144 személytaxi-szolgáltatót érintett. A területi felügyelőségek összesen 575 esetben állapítottak meg valamilyen jogsértést, amely 30%-os kifogásolási arányt eredményezett.

Koszorús László helyettes államtitkár az idegenforgalmi főszezoni ellenőrzéseket lezáró sajtótájékoztatón

A 18. életévet be nem töltött személyek védelmét szolgáló jogszabályoknak való megfelelés fokozott ellenőrzése során az alkoholtartalmú italokkal és dohánytermékkel történő szabálytalan kiszolgálást a vendéglátóipari egységekben összesen 129 esetben (38%) tártak fel a felügyelőségek, míg a fesztiválokon, rendezvényeken üzemelő vállalkozások ellenőrzése során 14 esetben állapítottak meg valamilyen mulasztást (48%). A kereskedelmi egységek tekintetében 195 alkalommal történt jogsértés, ennek következtében a jogsértési gyakoriság 54% volt. Az ellenőrzés alá vont dohányboltok 29%-ában (107) észleltek szabálytalanságot az ellenőrzést végző felügyelők.

Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítési tevékenység vonatkozásában fontos változás volt 2014ben, hogy több olyan jogszabály-módosításra is sor került, amelyek az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések egyik speciális értékesítési formáját, az árubemutatót szervező, illetve lebonyolító vállalkozások tevékenységét érintették. Az említett módosítások egyrészt az ellenőrzések lefolytatásának elősegítését, másrészt a fogyasztók jogainak fokozott védelmét szolgálták. A területet érintő témavizsgálat ideje alatt összesen 99 árubemutatón történt ellenőrzés, amelyből 68 esetben tártak fel valamilyen jogsértést a felügyelők, így a kifogásolási arány 68%-os volt. Ez az adat megegyezik a 2013. év eredményével, ezért a javulás elmaradása okán a hatóság további jogszabályi szigorítást javasolt a jogalkotónak. A szavatossággal, jótállással kapcsolatos fogyasztói kifogások intézésének ellenőrzése során a hatóság összesen 580 alkalommal tárt fel valamilyen jogsértést. A témavizsgálat keretén belül összesen 1971 esetben vizsgálták a felügyelőségek, hogy a szavatossági, illetve a jótállási jogokkal kapcsolatban a vállalkozások által nyújtott tájékoztatások megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellenőrzése során 385 esetben állapítottak meg jogsértést. A kifogások több mint kétharmada adódott a jótállási jegyen megtalálható, valamint a szóban adott félrevezető tájékoztatásokból (összesen 68%). A rezsicsökkentések végrehajtására és a kapcsolódó tájékoztatási kötelezettségekre vonatkozó jogszabályi előírások teljesítésének ellenőrzése kapcsán a vizsgálat ideje alatt összesen 860 olyan fogyasztói beadvány érkezett a területi felügyelőségekre, amely valamely formában érintette a rezsicsökkentést. A beadványok közel egyharmada (265) a társasházi közös képviselők, illetve a lakásszövetkezetek tájékoztatási kötelezettségének nem, vagy nem a jogszabályi előírásoknak megfelelő teljesítésére, további 484 beadvány pedig a csökkentés érvényesülésének elmaradására irányult. Ennek oka számos esetben az volt, hogy a fogyasztók, valamint a tájékoztatási kötelezettség tekintetében a közös képviselők, illetve a lakásszövetkezetek igazgatóságai nem ismerték pontosan a rájuk vonatkozó előírásokat, részletszabályokat. A hatóság szintén fogyasztói beadványok alapján vizsgálta a villamosenergia-, földgáz-, víziközmű-, távhő-, és hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végző cégek tevékenységét.

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014.

Villamosenergia-szolgáltatással kapcsolatban összesen 1884 beadvány érkezett a területi felügyelőségekhez, melyekből 827 igényelt érdemi intézkedést. A panaszok leggyakrabban a számlázással összefüggésben (444) érkeztek, illetve jelentősnek mondható a hátralékkezeléssel kapcsolatos beadványok száma is (140). Földgázszolgáltatás vonatkozásában összesen 1295 fogyasztói beadvány érkezett a felügyelőségekhez, melyekből 655 igényelt a részükről érdemi intézkedést. A fogyasztók leggyakrabban a számlázást (427) és a hátralékkezelés (182) tényét, jogszerűségét kifogásolták. Víziközmű-szolgáltatást érintően összesen 939 fogyasztói beadvány érkezett a területi felügyelőségekhez, melyek közül 506 igényelt érdemi intézkedést. A beadványok leggyakrabban az elszámolással (250), a számlázással (185) és a panaszkezeléssel (163) álltak összefüggésben. Távhőszolgáltatással kapcsolatban összesen 361 beadvány érkezett a területi felügyelőségekhez, melyek közül 96 igényelt érdemi intézkedést. A panaszok leggyakrabban az elszámolással (62) és a költségmegosztással (132) álltak összefüggésben. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás területe vonatkozásában összesen 612 fogyasztói beadvány érkezett, amelyből 250 érdemi intézkedést igényelt, 13 fogyasztói beadvány egyéb hatáskörrel rendelkező szervhez került áttételre, valamint 249 esetben tájékoztató levél került kiküldésre. A beadványok tárgya szerint a számlázás/díjfizetés, valamint a panaszkezelés kategóriájában érkeztek a legmagasabb számban fogyasztói beadványok (számlázás/díjfizetés: 177 beadvány, panaszkezelés: 40 beadvány). Az elektronikus kereskedelmi tevékenység vizsgálata során a felügyelőségek összesen 162 webáruházat ellenőriztek, ezek közül 56 esetben olyan webshopot vizsgáltak, amelyeknél a megelőző évben jogsértést észleltek. Az ismételt ellenőrzések során az 56 online áruházból 33 volt jogsértéssel érintett, így az ismételten ellenőrzött e-shopok esetében a kifogásolási arány 59% volt. 2014-ben először ellenőrizte a hatóság a kuponos oldalak által végzett tevékenység jogszerűségét. Az ellenőrzés ideje alatt összesen 19 kuponos honlapot ellenőriztek a felügyelőségek munkatársai, melyek közül 18 8

honlap nem tett eleget a jogszabály által előírt kötelezettségeinek, ez pedig 95%-os kifogásolási arányt eredményezett. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK Az NFH évente növekvő aktivitással vesz részt az Európai Unión belüli közös fogyasztóvédelmi tevékenységekben, illetve a Nemzetközi Fogyasztóvédelmi Hálózat (ICPEN) multilaterális kooperációjában. A nemzetközi kapcsolatrendszerben képviselt hatósági aktivitás nagyban hozzájárul a tapasztalok szerzéséhez, illetve a jó gyakorlatok átvételének a lehetőségéhez. 2014 során az NFH képviseltette magát •

a 2014-es sweep előkészítő ülésén,

•

a CPC szakbizottság rendes ülésein,

•

az Európai Fogyasztói Csúcstalálkozón,

•

a fogyasztói jogokról szóló irányelv kapcsán tartott, autóbérlés témában az Európai Fogyasztói Központok Hálózatával közösen rendezett, illetve a CPC rendelet felülvizsgálatáról tartott workshopokon, továbbá

•

az aktuális EU elnökséget betöltő Olaszország által Rómában rendezett nagyszabású fogyasztóvédelmi elnökségi rendezvényen.

Az ICPEN (International Consumer Protection Enforcement Network) szervezetéhez kapcsolódó rendezvények közül az NFH is részt vett a svéd elnökség októberi, Stockholmban megrendezett két napos konferenciáján és a kapcsolódó, szintén két napos Best Practice workshopján. Az NFH februárban a Máltai Fogyasztóvédelmi és Versenyhivatal piacfelügyeleti szakembereit látta vendégül egyhetes tanulmányútra Budapesten. 2014 áprilisában került sor az NFH delegációjának tanulmányútjára Isztambulban, mely során a kollégák részletes betekintést nyertek a török fogyasztóvédelem rendszerébe. Három éves szakmai egyeztetést magában foglaló közös munka eredményeként született meg az az együttműködési megállapodás, amely a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Kínai Népköztársaság Állami Ipari és Kereskedelmi Igazgatósága (SAIC) között jött létre májusban Budapesten. A megállapodás célja, hogy együttműködési partnerséget hozzon létre a felek között a fogyasztóvédelem terén folytatandó kétoldalú

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

együttműködés kereteinek felállításával. A SAIC Európában csak a német hatósággal kötött hasonló megállapodást. Bosznia-Hercegovina Piacfelügyeleti Ügynökségének invitálására két napos szakmai workshopon vett részt Szarajevóban a tárca és a hatóság képviselőiből álló delegáció. A meghívás apropója az Ügynökség és az NFH között 2013 áprilisában megkötött kétoldalú együttműködési megállapodás, melynek keretében tavaly júliusban Budapesten került sor kétoldalú találkozóra, ahol a felek kifejezték elkötelezettségüket a rendszeres konzultációk mellett.

olyan határon átnyúló panaszt kezelt, amelyben különböző okokból kizárólag a magyar EFK működött közre. Ez esetben a közreműködés jellemzően a fogyasztó tájékoztatását foglalta magában. Az EFK eredményességét mutatja, hogy a szervezet 2014-ben nagyságrendileg 16 342 000,- Ft összegben és értékben érvényesítette sikeresen az európai fogyasztók határon átnyúló ügyletekből eredő vagyoni igényeit, amely összegből 10 738 000,- Ft-ot a magyar fogyasztók sikeresen megoldott ügyeiben került visszaszerzésre. A határon átnyúló panaszok kezelése mellett az EFK fontos feladata az általános fogyasztói tudatosság növelése és a vállalkozások jogismeretének fejlesztése is a magasabb szintű fogyasztóvédelem megvalósítása és a fogyasztói panaszok megelőzése érdekében. Ezen feladata ellátása során az EFK 2014-ben széleskörű tájékoztatási tevékenységet folytatott. JOGI, HATÓSÁGI MUNKA

Az NFM és az NFH delegációja Bosznia- Hercegovinában

2014. december 15-én az Európai Fogyasztói Központok Hálózatának osztrák tagszervezetétől 2 munkatárs szakmai tanulmányút keretében látogatást tett a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) szervezetében működő magyarországi Európai Fogyasztói Központnál (EFK). EURÓPAI FOGYASZTÓI KÖZPONT Az EFK-hoz 2014. január 1-je előtt beérkezett határon átnyúló fogyasztói panaszok továbbintézése 2014-ben is megtörtént. Emellett 2014. január 1. és december 31. között összesen 428 (2013-hoz képest 19%-al több) olyan új határon átnyúló panasz érkezett az EFK-hoz, amelynek rendezésében a fogyasztó és a vállalkozás országa szerinti fogyasztói központ is részt vett. Az összes panasz közül 228 (a 2013. évi adatokkal összevetve 9%-al több) panasz került magyar fogyasztók és 200 panasz (2013. évhez képest 33%-al több) pedig más tagállami, illetve izlandi és norvég fogyasztók által benyújtásra. A fentieken túl az EFK 2014-ben összesen 223 (16%-os növekedés 2013-hoz képest) 9

Az NFH Hatósági és Jogi Főosztályához a 2014. évben összesen 6.602 ügyirat érkezett, ebből a fellebbezések száma 1 106 volt. A másodfokon az elmúlt egy évben meghozott 1 021 fellebbezést elbíráló döntésből 571 helybenhagyó született. A helybenhagyó döntéseken kívül 204 megváltoztató, 64 megsemmisítő, továbbá 182 megsemmisítést és új eljárást elrendelő másodfokú döntés született. Az NFH a 2014. évben közszolgáltatási területen 515 ügyben hozott másodfokú (érdemi) döntést, emellett 659 esetben adott tájékoztatást a fogyasztók megkeresésére vagy intézkedett a panasz (/közérdekű bejelentés) hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervezet részére való megküldéséről. Az NFH a 2014. év folyamán 10 459 esetben állapított meg szankciót a vizsgálatai során. Ebből 5555 alkalommal kötelezésre került sor, amikor kötelezték a tevékenység beszüntetésére a vállalkozókat. Az év folyamán 3904 esetben került sor fogyasztóvédelmi bírság kiszabására 711 856 400 Ft értékben, az eljárási bírságokkal együtt a kiszabott pénzbeli szankció 756 431 400 Ft volt.

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014.

Szintén pályázati forrásokból készült el a hatóság önálló okostelefon alkalmazása. Az applikáció nem csupán a fogyasztókat segíti, hanem a kereskedőknek is mankót ad a kezébe egy-egy panasz kezelése, elbírálása kapcsán, szavatossági viták rendezése során, így kiegyensúlyozottabb vásárlási és vitahelyzet teremtődik, elkerülve az esetleges hatósági eljárás igénybevételét.

KOMMUNIKÁCIÓ

A hatósági tájékoztatás 2014-ben részben a hagyományos sajtókapcsolatokon keresztül — sajtótájékoztatók, közlemények, interjúk, írásbeli megkeresésekre adott válaszok formájában — történt, részben a fogyasztókkal való közvetlen találkozást lehetővé tevő rendezvényeken, eseményeken való megjelenés útján zajlott. A közvetlen kommunikáció lehetőségét a hatóság elsősorban a rendezvényeken, fesztiválokon való megjeleA kommunikációs csatornák közül kiemelt szerepet ka- nésekkel, lakossági és szakmai fórumokon való részvépott az NFH honlapja, amely — EU-s pályázati források tellel, előadások és nyílt napok szervezésével teremtette felhasználásával — új felületet és tartalmat kapott: a meg. Az NFH és a felügyelőségek szakemberei 2014letisztult, korszerű megjelenés mellett az információk ben is részt vettek a tömegeket vonzó fesztiválokon, célcsoport-orientáltan jelennek meg, segítve ezáltal a gasztronómiai rendezvényeken, szakkiállításokon és könnyebb eligazodást és tájékozódást. vásárokon, ahol a személyes jelenlét mellett tájékoztató kiadványok és tudásfelmérő tesztek segítségével igyekeztek bővíteni a fogyasztói ismereteket.

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

Fogyasztói tájékoztatás A FOGYASZTÓI TUDATOSSÁG NÖVELÉSE

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság hagyományos hatósági feladatainak ellátása mellett kiemelt figyelmet szentel a fogyasztói tájékoztatásnak, illetve az alternatív ösztönző eszközök alkalmazásának. A hatósághoz érkező megkeresések száma évről évre nő, és bár összetételük változik, az igény a tájékoztatásra és a problémák megoldásához szükséges ismeretekre folyamatosan jelen van. Az elmúlt években az NFH folyamatosan bővítette azoknak a csatornáknak a körét, amelyeken keresztül a fogyasztók feltehetik kérdéseiket, megfogalmazhatják problémáikat és segítséget kérhetnek ügyeik megoldásában. Részben ennek is köszönhető, hogy 2014ben a fogyasztói megkeresések száma nőtt: az NFH-hoz és a megyei (fővárosi) kormányhivatalok fogyasztóvédelmi felügyelőségeihez összesen 104 605 kérdés, beadvány és panasz érkezett. A korábbi években kialakított online rendszerek (hatósági honlap, e-mail elérhetőségek, fórum oldal, Facebookfelület) mellett az NFH Központban is megnyílt a személyes ügyfélfogadás lehetőségét megteremtő tanácsadó iroda, amely mellett kezdték meg működésüket — a megyei felügyelőségekhez hasonlóan — a rezsipontok, ame11

lyek a közszolgáltatásokkal összefüggő általános problémák megoldásában is segítik a fogyasztókat. A hatósági tájékoztatás 2014-ben részben a hagyományos sajtókapcsolatokon — sajtótájékoztatók, közlemények, interjúk, írásbeli megkeresésekre adott válaszok formájában — történt, részben a fogyasztókkal való közvetlen találkozást lehetővé tevő rendezvényeken, eseményeken való megjelenés útján zajlott. A kommunikációs csatornák közül kiemelt szerepet kapott az NFH honlapja, amely — EU-s pályázati források felhasználásával — új felületet és tartalmat kapott: a letisztult, korszerű megjelenés mellett az információk célcsoportorientáltan jelennek meg, segítve ezáltal a könnyebb eligazodást és tájékozódást. A portálon való jobb tájékozódás elősegítése érdekében a hírek, információk tematikus bontásban érhetőek el, attól függően, hogy az érdeklődő fogyasztói, vállalkozói, vagy sajtókapcsolati jellegű témában keres választ a kérdéseire. A honlap arculati elemeit a letisztultság jellemzi, fókuszba helyezve az adekvát információk gyors elérését. Az online felület tartalma folyamatosan frissül, bővül a jövőben is.

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014.

A hatóság honlapján belül külön aloldalak tartalmazzák az NFH alternatív kezdeményezéseivel összefüggő információkat, így külön adatbázisban jelenik meg egyebek mellett a pozitív lista, a Fogyasztóbarát tanúsítványt elnyert vállalkozások listája, a veszélyes termékek, a hatósági határozatok és a rezsicsökkentéssel kapcsolatos információk köre. A megújult honlap létrejöttével vált teljessé a mai kor igényeinek megfelelő hatósági fogyasztóvédelmi online kommunikációs háló. Szintén pályázati forrásokból készült el a hatóság önálló okostelefon alkalmazása is, amely a mindennapok során leggyakrabban felmerülő fogyasztóvédelmi kérdésekre ad választ. Az alkalmazás segít eligazodni az áruvásárlásra, az internetes kereskedelemre, a termékkel kapcsolatos reklamációra, illetőleg az egyes szolgáltatásokra vonatkozó szabályok rendszerében, ugyanakkor lehetőséget teremt arra is, hogy az érdeklődők megtalálják azt a legrövidebb utat, amelyen keresztül kérdéseikre választ kaphatnak, illetve panaszaikat benyújthatják. Az alkalmazás részeként lehetőség van a felhasználó által megvásárolt termékek nyilvántartására és beállítható, hogy a program figyelmeztessen a szavatossági, jótállási idő közelgő lejártára is. Az alkalmazás segítségével a felhasználó fényképet készíthet a nyugtáról, számláról, jótállási jegyről is, így gyorsan visszakeres12

hető, hogy az adott terméket hol és mikor vásárolták. Az alkalmazás mind fogyasztói visszajelzések alapján, mind hatósági szempontokat figyelembe véve is folyamatosan frissül, a frissítéseket automatikusan betölti az alkalmazás annak aktuális megnyitásakor. Az alkalmazás ingyenesen letölthető valamennyi ismert platformra (iOS, Android, Windows Phone). Az alkalmazás nem csupán a fogyasztókat segíti, hanem a kereskedőknek is mankót ad a kezébe egy-egy panasz kezelése, elbírálása kapcsán, szavatossági viták rendezése során, így kiegyensúlyozottabb vásárlási és vitahelyzet teremtődik, elkerülve az esetleges hatósági eljárás igénybevételét. Az online felületek fejlesztése mellett továbbra is fontos kommunikációs eszközként működött az NFH hivatalos fórumoldala, Facebook-felülete és valamennyi olyan csatorna, ami biztosítja a fogyasztók számára a közvetlen kapcsolatfelvétel lehetőségét. A közvetlen kommunikáció lehetőségét a hatóság elsősorban a rendezvényeken, fesztiválokon való megjelenésekkel, lakossági és szakmai fórumokon való részvétellel, előadások és nyílt napok szervezésével teremtette meg. Az NFH és a felügyelőségek szakemberei 2014 -ben is részt vettek a tömegeket vonzó fesztiválokon,

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

gasztronómiai rendezvényeken, szakkiállításokon és vásárokon, ahol a személyes jelenlét mellett tájékoztató kiadványok és tudásfelmérő tesztek segítségével igyekeztek bővíteni a fogyasztói ismereteket. A rendezvényeken való részvétel jellemzően kiegészült a vállalkozóknak tartott felkészítéssel és bemutató ellenőrzésekkel, aminek célja a partneri viszony hangsúlyozása mellett a prevenció, a jogszabályokkal összefüggő ismeretek bővítése, ezáltal a jogsértések számának alternatív eszközökkel való csökkentése. A rendezvénykommunikációs helyszínek közül kiemelkedett egyebek mellett a Sziget Fesztivál. Az NFH munkatársai a Civil Szigeten várták az érdeklődőket, akik teszt kitöltéssel ellenőrizhették fogyasztóvédelmi tudásukat, megvizsgáltathatták testékszereik nikkel tartalmát, illetve veszélyesnek minősített, a forgalomból kitiltott játékokat is megtekinthettek. A tájékoztató tevékenység mellett a fesztivál indítását megelőzően, az elmúlt évekhez hasonlóan tájékoztatást és bemutató ellenőrzést tartottak a fővárosi fogyasztóvédelmi felügyelőség munkatársai a kitelepült vállalkozóknak.

gyasztói jogok védelmét, a kormány partneri szemlélettel fordul a terület szereplői felé. Koszorús László fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár kiemelte: a kormány egyértelművé tette, hogy kiáll a fogyasztói jogokért, határozottan fellép a kiszolgáltatott helyzet ellen, a vásárlói tudatosság erősödése mellett. 2014-ben is folytatódtak a korábbi években bevezetett innovatív kezdeményezések, így tovább bővült a pozitív listán szereplő, illetve a Fogyasztóbarát Tanúsítvánnyal rendelkező vállalkozások köre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium pedig pályázati formában hirdette meg a „Fogyasztóbarát Település programot.” A pályázati kiírás szerint A „Fogyasztóbarát Település” megtisztelő címmel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a települések hozzáállását és a fogyasztók helyzetének javításáért tett intézkedéseit kívánja értékelni, amelyekkel a fogyasztóbarát szemlélet általánossá válásához járulnak hozzá a területükön működő vállalkozások között.

2014. december 4-én a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság közös szervezésében került megrendezésre "Új irányok, lehetőségek a fogyasztóvédelem területén“ címmel az I. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Konferencia.

Elsőként Pécs Város polgármesterének, Páva Zsoltnak adta át a Fogyasztóbarát Település címet Koszorús László helyettes államtitkár

A program eredményeképpen az év harmadik és negyedik negyedévében Pécs, Eger, Alsóörs, Rákosmente, Veszprém, Szolnok, Kaposvár és Miskolc is megkapta a kitüntető címet. Dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter tartotta a konferencia nyitóelőadását

Dr. Seszták Miklós a konferencia nyitóelőadásában hangsúlyozta, hogy a fogyasztóvédelemben gyökeres szemléletváltozás következett be, egyebek közt az alaptörvény állami feladatként fogalmazza meg fo-

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014.

Az év során folytatódott a korábbi években nagy sikert aratott „Nyílt labor” programsorozat. Ezeken a rendezvényeken a fogyasztók megismerhetik a szakemberek munkáját, a hatóság kitűzött céljait, és tájékoztatást kapnak a laboratóriumok tevékenységéről.

A fogyasztóvédelmi kommunikáció által érintett területek kiterjesztése érdekében a hatóság — a szaktárca támogatásával — a jövőre nézve elhatározta, hogy minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kíván fektetni az egészség- és környezettudatos fogyasztás elterjesztésére, az egészségközpontú fogyasztói gondolkodás és magatartás minél szélesebb körű kommunikálására és köztudatba történő beágyazására.

A szakemberek iskoláscsoportok előtt is megnyitják a laboratóriumokat

A látogatók által átadott mintákon végzett néhány egyszerűen kivitelezhető gyorsvizsgálat megtekintésével pedig bepillantást nyerhettek a tényleges vizsgálati munkába is. Szintén népszerűek voltak a különböző kiállításokra, vásárokra és egyéb rendezvényre kitelepült, a laboratóriumi munka bemutatása mellett az egyes termékek kockázataira felhívó rendezvények is.

Veszélyes termékek bemutatása a rendezvényeken is népszerű program

Az NFM és az NFH képviselői a kórház vezetőinek adták át a jótékonysági gyűjtésből származó ajándékokat

A célok megvalósításának első lépéseként Koszorús László helyettes államtitkár és dr. Szente István mb. főigazgató a Heim Pál Gyermekkórházban tett látogatást karácsony előtt. A sajtótájékoztatón elhangzott: a kezdeményezés első lépéseként a Heim Pál Gyermekkórház munkatársai, a betegek szülei részére tartanak fogyasztóvédelmi előadásokat, amelyek a kórházi munka, a mindennapi vásárlások során hasznosítható tudással szolgálnak majd. Legalább ennyire fontosak a gyermekjátékok biztonsági előírásairól, az egyes termékek mechanikai vagy kémiai kockázatairól szerzett ismeretek, amelyekkel elkerülhetők a kisebb-nagyobb balesetek. Koszorús László kiemelte, hogy a játékos formában megszerzett tudás segít abban, hogy a mai gyermekek felnőttként tudatosan, az egészséges, környezetbarát termékeket előnyben részesítve vásároljanak majd.

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

Piacfelügyeleti tevékenység TERMÉKBIZTONSÁGI ELLENŐRZÉSEK

hatóság piacfelügyeleti tevékenységének alapvető célja volt annak biztosítása, hogy ne kerülhessenek forgalomba olyan élelmiszernek nem minősülő termékek, amelyek veszélyeztetik a fogyasztók életét, egészségét és/ vagy vagyonbiztonságát, és ha mégis megjelennek ilyen termékek a forgalomban, annak minél gyorsabb és hatékonyabb kiszűrése megvalósuljon és a forgalmazott termékek megfeleljenek a vonatkozó közösségi harmonizációs jogszabályokban megállapított követelményeknek. A kapcsolódó ellenőrzések során a hatóság külön figyelmet fordít arra is, hogy a gyártók, importálók, forgalmazók megadnak-e minden tájékoz-

tatást a fogyasztóknak ahhoz, hogy a termékek biztonságosan és rendeltetésszerűen használhatók legyenek. Az áruk biztonságosságával kapcsolatos ellenőrzések tervezéséhez megfelelő kiindulási alapot szolgáltat az EU gyorsinformációs rendszere (RAPEX), valamint az NFH által működtetett Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszer (KPIR). A piacfelügyeleti munka éppúgy kiterjed a gyártók és a vámhivatalok telephelyeire, mint a fogyasztóknak árut eladó vásárokra, piacokra és kereskedelmi egységekre.

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014.

Vámáruk piacfelügyelete Az NFH 2014-ben 244 terméktípusra vonatkozó vámriasztást kapott a vámhivataloktól. A beérkezett riasztások során 151 esetben okmányhiányt állapítottak meg az illetékes felügyelőség munkatársai – azaz a termék nem rendelkezett a forgalomba hozatalhoz szükséges

dokumentumokkal, vagy azon nem volt feltüntetve a jogszabály által előírt CE-jelölés – 12 esetben társhatóságot érintő riasztást kaptunk, míg 81 értesítés indokolatlannak bizonyult.

Termékbiztonsági vizsgálatok: műszaki termékek 2014-ben 157 műszaki terméktípusnál történt mintavétel. A hatóság kiemelkedő számban vizsgálta a díszvilágítási füzéreket, különféle lámpatesteket, háztartási készülékeket, szénmonoxid érzékelőket, amely termékkö-

röknél a többi tagállam is számos nem biztonságos terméket talált. A nem biztonságos terméktípusoknál áramütés, égési sérülés és/vagy tűzveszély/balesetveszély, illetve mérgezés-veszély indokolta az intézkedést.

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

Termékbiztonsági vizsgálatok: könnyűipari termékek 2014-ben 182 db könnyűipari terméktípust vont a hatóság vizsgálat alá. A terméktípusok a következők voltak: játékok, cumik, másnak látszó termékek, lábbelik, gyufák, gyertyák, kerékpáros gyerekülések. A nem biztonságos terméktípusoknál a legtöbb esetben a fulladás/ fojtás-, a baleset-veszély, illetve az egészségkárosító

hatás indokolta az intézkedést. A területi felügyelőségek által szemrevételezéssel megvizsgált csecsemő- és kisgyermek ruházati termékek száma 159 db volt, amelyeknél súlyos kockázatot jelentő hiányosság került megállapításra.

Termékbiztonsági vizsgálatok: vegyipari és egyéb termékek A vegyipari termékek körében az NFH 69 terméktípust ellenőrzött, melyek közül 19 db festék és lakk, 19 db autóápolási termék, 22-féle dekorkozmetikum és 9-féle

építési termék laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzését végezték el a szakemberek.

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014.

Termékvizsgálati eredmények A nem élelmiszer terméktípusok termékbiztonsági vizsgálatának hatékonyságát szemlélteti a következő diagram, amelyet 408 db mintavételezett és a 159 db helyszínen ellenőrzött termék (összesen 567 db) befejezett vizsgálatainak eredményeiből állítottunk össze. A ve-

szélyes termékeknél a nagy és közepes kockázatúaknál minden esetben a forgalomból történő kivonásra, míg a súlyos kockázatúaknál a kivonáson túlmenően szinte minden esetben a fogyasztóknak eladott termékek viszszahívására is történt intézkedés.

Intézkedések A témavizsgálatok során megállapított jogsértések miatt az alábbi intézkedések történtek: •

•

a felügyelőségek 408 esetben a feltárt hiányosságok pótlása és a szabálytalanságok megszüntetése érdekében kötelezésre szóló határozatot adtak ki,

feltételhez kötésére került sor, •

210 esetben a termék forgalomból történő kivonására került sor,

•

196 esetben összesen 10.436.500 Ft értékben fogyasztóvédelmi bírságot szabtak ki,

•

a kifogásolt termékekkel kapcsolatos ügy 102 esetben került áttételre az illetékes megyei felügyelőséghez.

307 esetben jelölési, illetve adminisztratív jellegű hiányosságok miatt a termék forgalmazásának

Reklamációs vizsgálatok A Piacfelügyeleti Főosztály szolgáltatási tevékenység keretében végzi a reklamációs fogyasztási termékek minőségvizsgálatát. A szavatossági ügyek intézésével

kapcsolatosan 2014-ben a Főosztályra 572 megkeresés érkezett szakvélemény készítése céljából. A vizsgált termékek körét az alábbi táblázat részletezi:

Bőripari termékek (lábbeli, táska, bőrkabát)

503 db

Textilipari termékek (felsőruházati cikkek)

69 db

Összesen

572 db

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

Csecsemő és kisgyermek ruházati termékek piacfelügyeleti ellenőrzése 2012-ben és 2013-ban az Európai Unión belül hazánk találta, és vonta ki a forgalomból a legtöbb veszélyes terméket. A magyar kezdeményezésű, súlyosnak minősülő riasztások 2012-ben (294 db) csaknem 77%-át, míg 2013-ban is még (278) több mint felét, 55,4%-át a ruházati termékek, azon belül is a csecsemő- és kisgyermek-ruházati termékek tették ki. Az idei vizsgálat célja továbbra is a veszélyes gyermekruhák felkutatása, és forgalomból való kivonása volt.

A felügyelőségek 169 csecsemő- és kisgyermek-ruházati terméket forgalmazó üzletet vontak vizsgálat alá, és azok 62%-ában (105 üzletben) találtak veszélyes terméket. A helyszínen, mintavétel nélkül elvégzett termékbiztonsági vizsgálatok során a megyei felügyelőségek munkatársai 229-féle, 1386 db veszélyes termék forgalomból való kivonását és visszahívását rendelték el, ebből 70féle, 388 db olyan gyermekruhát is találtak a forgalomban, amelynek a forgalmazását valamelyik megyei felügyelőség korábban már megtiltotta. Ezen termékek további forgalmazását megtiltották. A RAPEX rendszerben bejelentett termékekből 3-félét találtak a felügyelőség munkatársai, melyek további forgalmazását fellebbezésre tekintet nélkül, azonnali hatályú határozatban tiltották meg. Az ellenőrzés alapján továbbra is pozitív változások tapasztalhatók a veszélyes gyermekruhák forgalmazása terén. Egyre kevesebb azoknak az értékesítőhelyeknek a száma, ahol veszélyes csecsemő- és kisgyermekruhákat forgalmaznak. A nagyobb kínai üzletek többségében már ismerik a gyermekruhák kialakítására vonatkozó szabályozást, így a beszerzéseik során figyelembe veszik az előírásokat. A gyártók és a kereskedők jobban odafigyelnek az előírásokra, ezért az újonnan gyártott és forgalomba hozott gyermekruhák már többnyire megfelelnek a vonatkozó biztonságossági előírásoknak. Egyes helyeken azt a megoldást választják, hogy egy-

szerűen eltávolítják a zsinórokat a ruhákból, más helyeken az átalakításhoz szakember segítségét veszik igénybe és átalakíttatják a terméket. Vannak azonban élelmes kereskedők. A termékekből kihúzott zsinórokat a pénztárnál összegyűjtve tárolják, és amikor a gyermekruhát vásároló édesanya kéri, akkor ebből a készletből választhat, így otthon befűzheti ismételten a zsinórokat, ezáltal újra veszélyessé téve a gyermekruhát. Sajnos ezekben az esetekben a hatóság tehetetlen. Az ellenőrzések során indított eljárásokban az ellenőrzött egységek üzemeltetői, a közvetlen forgalmazók részéről nagyfokú együttműködés volt tapasztalható, a kifogásolt termékek forgalmazását jellemzően már a hatósági ellenőrzés során felfüggesztették. A gyermekek biztonsága elsődleges, így joggal várható el, hogy a számukra készült termékek megbízhatóak, biztonságosak legyenek. Annak érdekében, hogy az e korosztály részére valamilyen szempontból veszélyes, nem biztonságos ruházati termékek forgalmazása megszüntetésre, de legalábbis visszaszorításra kerüljön, a hatóság folyamatos kontrollja mellett a fogyasztói tudatosság növelésére is szükség van. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a jövőben továbbra is kiemelt feladatának tekinti, hogy a legkiszolgáltatottabb korosztály számára forgalmazott termékek biztonságosak legyenek, ezért továbbra is szükségesnek tartjuk a következő években a rendszeres, átfogó, hatékony ellenőrzéseket, termékbiztonsági vizsgálatokat, a veszélyes termékek forgalomból való kiszűrését.

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014.

Játszótéri eszközök üzemeltetési feltételeinek piacfelügyeleti ellenőrzése A játszótéri eszközök piacfelügyeleti ellenőrzésére először 2005-ben, nem sokkal a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet 2004. február 1-jei hatálybalépését követően került sor. Az akkori – csak a gyártók, importőrök és forgalmazók körében lefolytatott – ellenőrzések pozitív eredménnyel zárultak, hiszen a részt vevő négy felügyelőség által vizsgálat alá vont tíz játszótéri eszköz gyártóból 9, valamint tíz forgalmazóból 8 a termékeinek biztonságosságát megfelelően igazolni tudta.

szabványokban foglaltaknak. Az ellenőrzési tapasztalatok akkor azt mutatták, hogy a gyártók/forgalmazók – egy-két kivételtől eltekintve – a 78/2003. GKM r. előírásainak megfelelően végzik a termékkörre vonatkozó kereskedelmi tevékenységüket, azonban az ellenőrzés alá vont közterületi játszótéri eszközök üzemeltetése kapcsán meglehetősen sok hiányosságot állapítottak meg a felügyelők. 2014-ben – mint ahogy az elmúlt években – a közterületi játszóterek mellett továbbra is nagy hangsúlyt fektetett a hatóság a bölcsődei, óvodai és iskolai játszótéri eszközök ellenőrzésére annak érdekében, hogy minél átfogóbb képet kaphasson az üzemeltetés magyarországi helyzetéről.

Ezt követően a 2011-es évben ismételten lefolytatásra került a játszótéri eszközök biztonságosságával kapcsolatos témavizsgálat, amelynek célja már nemcsak a gyártók és forgalmazók ellenőrzése, hanem annak megállapítása is volt, hogy a közterületi játszótereken található, már telepített játszótéri eszközök üzemeltetési körül- A témavizsgálat keretében összesen 847 játszótér, azoményei megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályban és kon pedig 6.559 db játszótéri eszköz ellenőrzése történt

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

meg, melyek száma a játszóterek tekintetében nagyjából fele-fele, az eszközök terén kb. 40%-60% arányban oszlik meg a közterületi és az intézményi játszóterek között.

gáltatnia. Az időszakos ellenőrzést a közterületi játszóterek 27%-ánál, az intézményieknél az esetek 33%ában nem végeztették el.

Összességében a játszóterek 58%-ánál (491 esetben), illetve az eszközök 54%ánál (3.538 db-nál) került megállapításra valamilyen jogsértés.

Az ellenőrzések során szóban elhangzottak alapján a legtöbb esetben a szükséges anyagi források hiánya miatt maradnak el az időszakos ellenőrzések, de hivatkoztak már a döntési mechanizmus lassúságára, vagy ellentétes vezetői döntésekre is. Nem javította a helyzetet a vonatkozó jogszabály félreértelmezhetősége sem. Egyes intézményi üzemeltetők úgy gondolják, hogy a jogszabály csak a közterületi játszóterekre vonatkozik, másoknak az nem volt egyértelmű, hogy a következő időszakos ellenőrzést kettő vagy négy éven belül kell elvégeztetniük.

Minimális javulás figyelhető meg, hiszen a kifogásolási arány idén valamelyest csökkent a korábbi évek jóval 60% feletti értékéhez képest. Továbbra is az intézményi játszóterek körében került megállapításra több hiányosság. A közterületi játszóterek és játszótéri eszközök esetében a kifogásolási arány 50% körüli, ugyanez az intézményi játszóterek és eszközök esetében 60% körüli eredményt mutat. Talán ez annak is betudható, hogy – a tapasztalatok alapján – a közterületi eszközök modernebbek, mint az intézményiek. Ezt azonban ellensúlyozza, hogy a közterületi játszóterek nagyobb igénybevételnek vannak kitéve, gyakran esnek szándékos rongálás, vandalizmus áldozatává, a biztonságos üzemeltetésük nagyobb erőfeszítések árán oldható csak meg. A biztonságos üzemeltetés egyik biztosítékaként a játszótéri eszközt az üzemeltetőnek rendszeresen – korábban évente, majd kétévente, a legutóbbi jogszabályi módosítás 2012. május 18-ai hatálybalépése óta legalább négyévente – kijelölt szervezettel is meg kell vizs-

Idén is kiemelt szempont volt annak vizsgálata, hogy a kijelölt szervezetek által az időszakos vizsgálatok során felvett ellenőrzési jegyzőkönyvekben megállapított részben megfelelőségek, nem megfelelőségek, illetve balesetveszélyességek esetén az üzemeltetők megtették-e a szükséges lépéseket a hibák kijavítására, azt a nyilvántartásban szerepeltették-e, valamint az intézkedések megtételét dokumentumokkal alátámasztva igazolni tudták-e. Megállapításra került, hogy azon játszótéri eszközöket tekintve, amelyeknél a kijelölt szervezetek a fenti esetek valamelyikét jegyzőkönyvezték, a közterületi eszközök kétharmadánál az üzemeltetők nem tették meg a megfelelő lépéseket, vagy azt nem a jogszabályban előírt módon tették. Az intézményi eszközöknél ez a mutató pár százalékkal rosszabb (69%).

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014. Szomorú tapasztalat, hogy jellemzően a szerényebb anyagi forrásokkal rendelkező üzemeltetők a nem megfelelő játszótéri eszközöket inkább elbontják (elbontatják), mivel a javításukra nincs pénz, és pályázati úton próbálnak meg anyagi forrást szerezni új eszközökre. A visszakereshetőség érdekében az üzemeltetőknek a játszótéri eszközökkel kapcsolatos intézkedéseikről nyilvántartást kell vezetniük. A felügyelők mind a közterületi, mind az intézményi játszóterek esetében az eszközök egyharmadánál állapítottak meg jogsértést ezzel a szemponttal kapcsolatban. A nyilvántartás vezetésének elmaradását gyakran adminisztrációs leterheltséggel magyarázták az üzemeltetők, de a jogszabályi előírások ismeretének hiánya is megfigyelhető volt. A fogyasztóvédelmi felügyelőségek eljárásaik során megtették a megfelelő lépéseket és intézkedéseket a hiányosságok megszüntetése érdekében. Ennek keretében elsősorban kötelezésre szóló határozatok kerültek kiadásra, de néhány esetben fogyasztóvédelmi bír-

ság kiszabására is sor került. Az ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy a Magyarországon fellelhető játszótereken telepített játszótéri eszközök üzemeltetése kapcsán továbbra is nagyon sok a hiányosság mind a közterületi, mind pedig az intézményi játszóterek tekintetében. A korábbi évekhez hasonlóan idén is az intézményi játszótereken került megállapításra magasabb számú nem megfelelőség, ahol az ellenőrzött játszóterek kétharmadánál tapasztaltunk valamilyen hiányosságot. Az üzemeltetők sok esetben nincsenek tisztában a jogszabályi előírásokkal, de szervezeti átalakítások, feladatköri átszervezések, tapasztalatlanság és figyelmetlenség is gyakran áll a hiányosságok mögött. A megelőzés, tájékoztatás mellett nagyon fontos szerepe van a hatóság közvetlen jelenlétének is. Az évek óta tartó folyamatosan végzett ellenőrzéseinkkel ráirányítottuk az üzemeltetők figyelmét a játszótéri eszközök biztonságosságának és megfelelő üzemeltetésüknek a fontosságára. Az eredmények minimális javulása azt mutatja, hogy a hatósági munkánk eredményes, azonban továbbra is indokolt mind a közterületi, mind az intézményi játszóterek további, folyamatos ellenőrzése.

A kereskedelmi forgalomban megtalálható villamossági termékek egybekötött ellenőrzése A felügyelőségek a biztonsági vizsgálatok elvégzéséhez összesen 84 féle villamossági termékből vettek mintát a szemrevételezéses termékellenőrzések során felmerülő gyanú alapján.

Az NFH akkreditált Mechanikai és Villamos Laboratóriumában megvizsgált 77 fajta termék közül 68 (az összes mintavételezett áru 80%-a) nem elégítette ki a vonatkozó szabványok követelményeit.

A termékkategóriák szempontjából a legtöbb gyanús termék (27 fajta) a lámpatestek közül került ki, ezeket követik az adapter jellegű elosztók és átalakítók (10 fajta), a hosszabbító készletek (9 fajta) és a fázisceruzák (6 fajta). A részletes termékkategóriánkénti bontást a túloldali táblázat tartalmazza.

Az elvégzett kockázatértékelések alapján 51 termék minősül veszélyesnek az alábbiak szerint:

A mintavételezett hajszárító esetében a Piacfelügyeleti Főosztály laboratóriumi vizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, tekintettel arra, hogy a készülékek alapos megvizsgálása során kiderült, hogy alkatrészeiben, jelöléseiben és kialakításában is megegyezik, egy 2008ban letiltott termékkel.

•

40 fajta termék áramütés-veszélyes, ebből 26 súlyos, 10 nagy és 4 közepes kockázatot jelent a felhasználókra nézve;

•

11 fajta terméket áramütés- és égési sérülésveszélyesnek minősítettünk, valamennyi súlyos kockázatot hordoz.

•

17 fajta termék kockázatértékelése még nem készült el, azonban az előzetes értékelések alapján ezek közül előreláthatólag a Mechanikai és Villamos Laboratórium megállapításai alapján 4 termék áramütés- és égési sérülés-veszélyt, 12 termék pedig áramütés-veszélyt hordoz magában.

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

A mintavételezett termékek fajtaszáma, termékkategóriánkénti bontásban

Minták száma (fajta)

Adapter jellegű elosztók és átalakítók

Akkumulátortöltő

Digitális multiméter

Fázisceruza

Fényforrás

Hajszárító

Hordozható rádió

Hosszabbító készlet

Inverter

Kártevők riasztására szolgáló készülék

Lámpatest

Masszázskészülék

Merülőszivattyú

Mobiltelefonokhoz használt töltőkészülék

Műkörömszárító

Szendvicssütő

Szúnyogriasztó

Változtatható kimeneti feszültségű tápegység

Vasaló

Ventillátoros hősugárzó

Villamos borotva

Villamos fedelező gyalu

Villamos főzőlap

Villamos hajvágó készülék

Összesen

•

5 termék laboratóriumi vizsgálata, annak értékelése jelenleg folyamatban van. A hazai piacot tekintve sajnálatos módon azt tapasztaltuk, hogy a veszélyes termékek száma még mindig igen jelentős, így továbbra is folyamatos piacfelügyeleti ellen-

őrzésekre van szükség. Az eredmények indokolják a mintavételezések folytatását, így a hatóság 2015-ben is hasonló, egész éven át tartó témavizsgálatot fog indítani.

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014.

Háztartási kisgépek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése Az ellenőrzés célja annak a megállapítása volt, hogy a kereskedelmi forgalomban árusított, elsősorban harmadik országból importált, leggyakoribb konyhai kisgépek (botmixerek és kézi mixerek (állvány nélkül vagy állvánnyal és keverőtállal) forgalmazási körülményei megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, különös tekintettel e termékek jelöléseire, figyelmeztető felirataira, megfelelőség-értékelésére és használati útmutatójára.

A felügyelőségek összesen 221 kereskedelmi egységet vontak vizsgálat alá, melyből 29 üzletben került megállapításra valamilyen nem megfelelőség. A kereskedelmi egységek teljes kifogásolási aránya így mindösszesen 13%-os volt. Az ellenőrzés 918 fajta, 1948 db konyhai kisgépet érintett, amely fajta szempontjából 3,8%-ban, míg darabszám tekintetében 3,1%-ban került kifogás alá. A készülékeken kötelezően feltüntetendő jelölésekkel kapcsolatban a felügyelők csak néhány esetben állapítottak meg hiányosságot. A gyártó neve, jele vagy kereskedelmi márkajele szinte mindegyik terméken feltüntetésre került, e tekintetben a kifogásolási arány 1%-nál alacsonyabbnak bizonyult, azonosító jelölés vonatkozásában egy termék esetében állapítottak meg nem megfelelőséget, míg az alapvető műszaki jellemzők 1-2 fajta és 1-2 db terméknél nem kerültek feltüntetésre, szintén jóval 1 % alatti kifogásolási aránnyal. A megfelelőségi jelöléssel kapcsolatos hiányosság – annak formai kialakítása miatt – a többi jelöléshez hasonlóan, csak minimális számban fordult elő. A legtöbb hiányosságról a konyhai kisgépek magyar nyelvű használati-kezelési útmutatóival kapcsolatban

tudunk beszámolni. A különböző szempontokat összegezve az ellenőrzött termékfajták 3,6%-ához vagy nem állt rendelkezésre magyar nyelven ilyen dokumentum, vagy a meglévő utasítások nem tartalmaztak bizonyos, a készülékek biztonságos használatához szükséges tájékoztatásokat. Szemrevételezés alapján mintavételre okot adó, biztonságosságot érintő hiányossággal a felügyelők egy esetben találkoztak a vizsgálandó termékkör kapcsán. A mintavételezett termék az NFH akkreditált Mechanikai és Villamos Laboratóriuma által elvégzett vizsgálatok alapján nem felelt meg a vonatkozó szabványok előírásainak, melynek következtében a kockázatértékelés alapján, áramütés-veszély szempontjából súlyos kockázatot jelent a felhasználók részére. Pozitívum, hogy korábban letiltott, vagy RAPEX bejelentésben szereplő veszélyes termékeket a felügyelők nem találtak kereskedelmi forgalomban. A feltárt jogsértések alapján – az arányosság elvét figyelembe véve – az eljáró felügyelőségek megtették a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy a hiányosságok pótlásra, javításra kerüljenek. A veszélyes termék forgalomból való kivonásáról és visszahívásáról az illetékes felügyelőség(ek) intézkednek. A témavizsgálat az előzetes várakozásoknál jobb eredménnyel zárult. A hatósági tapasztalatok szerint a kereskedelmi forgalomban található konyhai kisgépek (botmixerek és kézi mixerek) javarészt neves gyártók termékei, akik – egy-két kivételtől eltekintve – a termékek forgalmazását a jogszabályoknak megfelelő módon végzik, a termékkör forgalmazási előírásairól a kereskedők kellő információkkal rendelkeznek. Mindezek alapján a hatóság a szóban forgó készülékek közeljövőben történő, ismételt ellenőrzését nem tartja indokoltnak.

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

Elektromos grillek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzése A felügyelőségek a témavizsgálat során mintavételi és ellenőrzési jegyzőkönyv felvétele mellett a biztonsági vizsgálatok elvégzéséhez 2 féle termékből vettek mintát a szemrevételezéses termékellenőrzések során felmerülő gyanú alapján. Az egyik mintavételezett termék esetében a Piacfelügyeleti Főosztály laboratóriumi vizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, tekintettel arra, hogy a készülék szemmel látható, a honosított harmonizált szabványok követelményeivel összeegyeztethetetlen eltérést nem tartalmazott. A másik termék vizsgálatára az NFH akkreditált Mechanikai és Villamos Laboratóriumában került sor, amely szabványtól való eltérést állapított meg. Az elvégzett

kockázatértékelés alapján a termék forgalomból való kivonását és visszahívását tartottuk indokoltnak. A vizsgálat eredményei alapján megállapítottuk, hogy az ellenőrzött, a termékkörben eladásra kínált grillek vonatkozásában szemmel látható, biztonságot érintő eltérést a felügyelőségek igen kis számban tapasztaltak, ami azt mutatja, hogy a gyártók tisztában vannak a jogszabályokban és a termékbiztonsági szabványokban előírt követelményekkel, ami egyben tükrözi a piacfelügyeleti tevékenységünk hatékonyságát, eredményességét. A termékkör jövőbeni, ismételt ellenőrzését a hatóság csak szúrópróba-szerűen tartja indokoltnak.

Villamossági termékek energiahatékonysági címkézésének piacfelügyeleti ellenőrzése Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy a kereskedelmi forgalomban árusított, leggyakoribb villamos háztartási fényforrások és mosogatógépek forgalmazási körülményei megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, különös tekintettel e termékek energiahatékonysági címkézésére. A jogsértések esetében az ellenőrző hatóságnak az arányosság elvét szem előtt tartva és a gazdasági szereplőkkel szorosan együttműködve meg kell tennie a szükséges lépéseket, illetve intézkedéseket a jogszerűtlenül forgalmazott vagy forgalomba hozott, energiahatékonysági címkézési szempontból esetlegesen nem megfelelő termékek forgalmazási körülményeinek jogszerűvé tételére és a feltárt jogsértések visszatartó erejű szankcionálására a jogkövető termékforgalmazás elérése érdekében. Az ellenőrzés összesen 37 áruházlánchoz/üzletlánchoz tartozó egységet, 152 kiskereskedelmi szaküzletet, 1

nagykereskedelmi egységet és 1 vásárt/piacot érintett. A fogyasztóvédelmi felügyelőségek hiányosságot 6 áruházlánchoz/üzletlánchoz tartozó egységnél és 26 kiskereskedelmi szaküzletnél (összesen 32 üzletben) állapítottak meg, melynek alapján a kereskedelmi egységek teljes kifogásolási aránya 16,75%-os volt. A témavizsgálat során a megyei/fővárosi fogyasztóvédelmi felügyelőségek 191 kereskedelmi egységben összesen 1328 villamossági termék energiahatékonysági címkézését ellenőrizték 22 különböző szempont alapján.

Az ellenőrzési eredményekről összességében elmondható, hogy 64 termékfajta esett kifogás alá, ami átlagosan 4,82%-os kifogásolási arányt jelent.

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014. Ebből a fényforrások kifogásolási aránya 5,52%-nak, a háztartási mosogatógépek kifogásolási aránya 2,37%nak adódott. Az ellenőrzés alá vont termékek kereskedelmére jellemző volt, hogy míg a fényforrásokból üzletenként akár több száz is rendelkezésre állt, addig a háztartási készülékekből csak egy-két darab, amit a 295 db-os mosogatógép fajtaszám mellett a 423 db-os készletszám is tükröz. A háztartási fényforrások viszonylag magas kifogásolási arányát (5,52%) elsősorban az okozta, hogy egyes gyártók elfelejtették feltüntetni a fényforrások csomagolódobozán azt a legfontosabb világítástechnikai jellemzőt (a fényáramot), amely a fényforrások fényhasznosítás számításának alapját képezi. Fényáram-érték nélkül az adott fényforrás jogszabályi előírásoknak megfelelő energiahatékonysági osztályba sorolása nem végezhető el. A háztartási mosogatógépek ellenőrzési eredményei alapján (2,37%-os kifogásolási arány) általános-

ságban kijelenthető, hogy a vállalkozások törekednek arra, hogy csak olyan termékeket forgalmazzanak, amelyek megfelelő kivitelű és tartalmú energiahatékonysági címkével vannak ellátva. A mosogatógépek esetében a 2011-ben végrehajtott piacfelügyeleti ellenőrzésnél tapasztalt, elsősorban az energiahatékonysági címke hiányából adódó, 14,5%-os kifogásolási arányhoz képest bekövetkező 12%-os javulás egyértelműen a fogyasztóvédelmi felügyelőségek következetes piacfelügyeleti tevékenységét és a gazdasági szereplők jogkövető termékforgalmazásra való törekvesét tükrözi. A felügyelők a témavizsgálat kapcsán lefolytatott ellenőrzések során a RAPEX rendszeren keresztül beérkező bejelentésekben szereplő terméket nem találtak. A témavizsgálat eredményeit figyelembe véve az energiahatékonysági címkézéssel kapcsolatos ellenőrzések további folytatását a hatóság csak a háztartási fényforrások esetében tartja indokoltnak.

Fénycsövekben alkalmazott veszélyes anyag megengedett legnagyobb mennyiségének laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzése A 2014. augusztus 11. és 22. közötti időszakban lefolytatott témavizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy a Magyarországon kereskedelmi forgalomban kapható (általános világítási célra szolgáló, egy végükön fejelt, E14 vagy E27 lámpafejjel ellátott, beépített előtétes), kompakt fénycsövek megfelelnek-e az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: 374/2012. Korm. r.) meghatározott veszélyes anyag tartalomra – konkrétan a higanytartalma – vonatkozó, forgalomba hozatali feltételeknek.

A laborvizsgálatok során első körben megállapításra került, hogy a termékek halofoszfát fénycsőnek minősülnek-e. Az összes mintavételezett termékből mindössze egynél volt detektálható halofoszfát csúcs. Ezt követően a fénycsövek higanytartalmának meghatározására került sor atomabszorpciós spektrofotometriás módszerrel.

A mintavételezésben valamennyi Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége részt vett. A felügyelők összesen 20 féle kompakt fénycsőből vettek mintát, amelyek laboratóriumi vizsgálatára a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság akkreditált Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriumában került sor.

Ezek közül az egyik halofoszfát fénycső volt, amelyekre enyhébb követelmények vonatkoznak, ezeknek a termék meg is felelt. A másik termék forgalomba hozatali ideje ugyan nem volt pontosan meghatározható, de az ismert legkorábbi forgalmazás ideje alapján azonosított követelménynek a termék szintén megfelelt. A harmadik termék megfelelése még kérdéses, mivel a nyomon követés a jelentés lezárásakor is folyamatban van.

Az eredmények alapján 3 termék kapcsán merült fel annak gyanúja, hogy a higanytartalom meghaladja a vonatkozó jogszabályban meghatározottakat.

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

A piacfelügyeleti eljárások során a felügyelőségek megkísérelték megállapítani a termékek forgalomba hozatalának időpontját. Ez 14 féle terméknél – legalább évre – pontosan meghatározható volt. Ebből 5 féle termékre a 374/2012. Korm. r., 9 félére pedig a 16/2004. KvVM r. vonatkozik egyértelműen. 3 féle kompakt fénycső forgalomba hozatali időpontja nem volt meghatározható különféle okok miatt. Szintén 3 féle fénycső esetében a nyomon követés folyamatban van, így ezek forgalomba hozatali időpontja – és az alkalmazandó jogszabály – még nem ismert.

A 2013. január 3. után forgalomba hozott 5 féle termékből 4 féle fénycső esetében az importőrök beküldtek ugyan dokumentumokat, de azok az ellenőrzött termékek 374/2012 Korm. r. szerinti megfelelőségét nem igazolták. A fennmaradó 1 féle termékhez megfelelőség igazolás az NFH-hoz nem került benyújtásra.

•

5 féle fénycső esetében a gyártó székhelye nem került feltüntetésre sem a terméken, sem annak csomagolásán;

Minden olyan terméknél, amelynél a forgalomba hozatal időpontja meghatározható volt, a Hg tartalom megfelelt a vonatkozó jogszabályi előírásnak. Azon 3 fénycsőből, amelyeknél a nyomon követés még folyamatban van, 2 féle termék higanytartalma olyan alacsony, ami a legszigorúbb követelményeket is kielégíti, 1 fénycsőnél viszont a forgalomba hozatal ideje alapján lehet majd eldönteni, hogy a termék kifogásolható-e.

•

3 féle kompakt fénycsőnél sem a terméken, sem máshol nem szerepelt azonosító jelölés;

•

1 terméken a CE megfelelőségi jelölés formai kialakítása és mérete, 1 terméknél pedig annak mérete nem volt megfelelő.

A termékek vizsgálata során a következő egyéb hiányosságok kerültek megállapításra:

Egy termék esetében felmerült a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény megsértése, mivel a fénycső A 2006. július 1. és 2013. január 3. között forgalomba tényleges méretei jelentősen nagyobbak voltak a csomahozott 9 termék esetében – tehát amelyekre a 16/2004. goláson feltüntetett értékeknél. KvVM r. érvényes – megfelelőség igazolás (műszaki dokumentáció és magyar nyelvű EU-megfelelőségi nyilat- 6-féle termék minden szempontból megfelelt az előírákozat) nem követelhető meg, mivel a 374/2012. Korm. r. soknak. hatályba lépése előtt ilyen kötelezettség nem létezett.

Villamossági készülékek teljesítményfogyasztásának készenléti állapotban történő mérése A harmadik alkalommal végzett környezetbarát tervezési követelmények betartására irányuló ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy az Európai Bizottság 2013-ban módosított 1275/2008/EK rendeletében meghatározott 2010. 01. 07. és 2013. 01. 07. időpontoktól kezdődően a forgalomba hozott, készenléti üzemmóddal rendelkező villamos kávéfőzők készenléti állapotban mérhető teljesítményfelvétele megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Az ellenőrzés 12 áruházlánchoz/üzletlánchoz tartozó egységet, 1 piacot és 23 kiskereskedelmi egységet érintett. Az ellenőrzésben résztvevő Budapest Főváros Kormányhivatala és a Pest Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségeinek munkatársai 270

különböző fajtájú háztartási kávéfőző gép közül 4 esetben találtak olyan kávéfőző gépet, amely részben megfelelt a mintavételi feltételeknek (készenléti állapottal rendelkező, 2010 01. 07. után forgalomba hozott, a forgalmazási helyen ellenminta nélkül legalább 4 db rendelkezésre álló termék). A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság akkreditált Mechanikai és Villamos Laboratóriuma által elvégzett vizsgálatok szerint a mintavételezett — és a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti készenléti üzemmóddal rendelkező — termékek mindegyike kielégítette a módosított 1275/2008/EK végrehajtási rendeletben a készenléti üzemmódra előírt energiafogyasztási követelményeket.

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014.

A minták kiválasztását alapvetően az alábbi három dolog nehezítette: 1. Az egyes helyszíneken nem lehetett a háztartási kávéfőző gépek forgalomba hozatali időpontját megállapítani, holott a vonatkozó jogszabály 2 forgalomba hozatali időponthoz is köti a követelmények alkalmazását. 2. Nehezen kezelhető a vonatkozó végrehajtási rendelet azon kitétele, mely szerint „a berendezésnek – kivéve, ha az ellentétes a rendeltetésszerű használattal – rendelkeznie kell kikapcsolt és/vagy készenléti üzemmóddal, és/vagy más olyan üzemmóddal, amelyben a berendezés teljesíti a kikapcsolt és/vagy készenléti üzemmódra alkalmazandó energiafogyasztási követelményeket, amennyiben a berendezés a hálózati áramforráshoz csatlakozik". Ráadásul a kérdéskör kezelésére az „ökotervezési irányelv és annak végrehajtási rendeleteivel kapcsolatban feltett gyakori kérdések” című dokumentum sem nyújt kielégítő választ.

3. Még a nagyobb áruházláncok/üzletláncok egységeiben sem tartottak akkora készletet, hogy az elegendő legyen a vonatkozó végrehajtási rendelet azon előírásának, mely szerint nem megfelelőség esetén a teljesítményfelvétel méréseket 3 további mintán is el kell végezni. Ez összességében 4 mintát és 4 ellenmintát jelentene, melyeknek az ellenőrzés alá vont kereskedelmi egységben rendelkezésre kellene állniuk – különösen a nem megfelelő termékek esetében – a vizsgálati eredmények jogszabályi előírásoknak megfelelő értékelése érdekében. Az egyes ellenőrzési helyszíneken mindkét felügyelőség egymástól függetlenül azt állapította meg, hogy a kereskedők a villamos kávéfőző gépekből jellemzően csupán 1-3 db-ot tartanak a kereskedelmi egységekben. Tekintettel az energiatakarékosság kiemelt jelentőségére, és az energiafelhasználás hatékonyságának növelésére, a leírtak figyelembevételével a hatóság szükségesnek tartja a végrehajtási rendeletekben foglalt többi termékkör ellenőrzését is.

Lámpatestek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzése A környezetünkről való vizuális információszerzés mindennapi életünk talán legfontosabb részét képezi. Teljes sötétségben szinte vakok vagyunk, és könnyen elveszítjük térbeli tájékozódó képességünket is, ami egy bebútorozott szobában könnyen balesethez, sérüléshez vezethet. A környezetünkben lévő tárgyak és térbeli alakzatok közelítőleges felismeréséhez legalább egy minimális megvilágítási szintre van szükségünk. Ez biztosítható ugyan a helyiség központi világításával, de ennek állandó jelleggel történő működtetése egyrészt gazdaságtalan, másrészt a sötétben hirtelen felkapcsolt nagy fényerejű lámpák káprázást okoznak. A felmerülő problémák kiküszöbölése érdekében a világítástechnikai szakemberek, a lámpatesteket gyártó cégek és a lámpatestekkel foglalkozó, nemzetközi szabványosító műszaki bizottság együttesen teremtették meg a lámpatestek egy új kategóriáját a közvetlenül hálózati csatlakozóaljzatba helyezhető lámpatesteket. E lámpatestek egyik válfaja a gyermekek közvetlen köze-

lében is használható éjszakai lámpatestek. Ezek a lámpatestek Magyarországon nagyon keresettek lettek, ami miatt sokfajta jelent meg belőlük a piacon, ugyanakkor az áramütést okozó kialakítás miatt tucatszám kellett hatóságilag intézkedni e lámpatestek forgalomból történő kivonására és visszahívására. Mivel a közvetlenül hálózati csatlakozóaljzatba helyezhető, éjszakai tájékozódást segítő lámpatestek a RAPEX rendszerben is nagy számban megjelentek, és a kereskedelmi forgalomban további olyan típusok is fellelhetők lehetnek, amelyek az előírt biztonsági követelményeket nem teljesítik, ezért indokolt e termékkör önálló témavizsgálat keretében történő átfogó ellenőrzése. A mintavétel elsődleges célja a nem biztonságos, közvetlenül csatlakozóaljzatba helyezhető éjszakai lámpatestek forgalomból történő kiszűrése volt. További cél volt a jogellenes forgalmazás feltárása, és jogsértés megállapítása esetén a jogkövető magatartás kikényszerítése.

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

A felügyelőségek mintavételi és ellenőrzési jegyzőkönyv felvétele mellett a biztonsági vizsgálatok elvégzéséhez 4 féle termékből vettek mintát a szemrevételezéses termékellenőrzések során felmerülő gyanú alapján.

és közepes kockázatot jelentettek valamennyi felhasználójukra nézve.

A termékek vizsgálatára az NFH akkreditált Mechanikai és Villamos Laboratóriumában került sor, melynek során 2 fajta termék esetében szabványtól való eltérést állapítottak meg.

Összességében elmondható, hogy a gyártók a közvetlenül hálózati csatlakozóaljzatba helyezhető, éjszakai irányfényt biztosító lámpatestek esetében – jellemzően a hatósági ellenőrzések következtében – törekednek a jogszabályokban és a termékbiztonsági szabványokban előírt követelmények betartására, ami egyben tükrözi a piacfelügyeleti tevékenységünk hatékonyságát, eredményességét is.

Az elvégzett kockázatértékelések alapján a kifogásolt lámpatestek az áramütés-veszély szempontjából súlyos

A termékkör jövőbeni, ismételt ellenőrzését csak „szúrópróba”-szerűen tartjuk indokoltnak.

Karácsonyi szezonális villamossági termékek piacfelügyeleti ellenőrzése Az ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy a kereskedelmi forgalomban árusított, elsősorban harmadik országból importált díszvilágítási füzérek, forgalmazási körülményei megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, különös tekintettel e termékek kialakítására, jelöléseire, figyelmeztető felirataira, megfelelőségértékelésére és használati útmutatójára.

A feltárt hibák alapján végzett kockázatértékelések szerint •

28 db termék esetében az alkalmazott vezetékek előírtnál kisebb érkeresztmetszete, és a felfűzött szerelést lehetővé tevő csatlakozóaljzatok terhelhetőségi adatainak, illetve az egymással összekapcsolható füzérek számának hiánya miatt az égési sérülés-veszély súlyos kockázata,

Az ellenőrzés további célja a korábban letiltott vagy a RAPEX rendszeren keresztül beérkező bejelentésekben szereplő, súlyos veszélyt jelentő díszvilágítási füzérek nyomon követése a magyar forgalmazóknál (beleértve a forgalomba hozatalért felelős gazdasági szereplők feltárását is), és az ilyen termékek megtalálása esetén a jogkövető magatartás kikényszerítése valamennyi érintett gazdasági szereplőtől.

•

20 db termék esetében a nedvesség behatolás ellen nem védett füzérek kültéri használatra való ajánlása miatt az áramütés-veszély súlyos kockázata,

•

28 db termék esetében a bekötött vezetékeket húzással és csavarással szemben megfelelően védő tehermentesítő szerkezetek hiánya miatt az áramütés-veszély súlyos kockázata,

•

a vezetékek és hő-zsugorcsövek nem megfelelő szigetelési tulajdonságai miatt 5 db termék esetében az áramütés-veszély súlyos kockázata,

•

3 db termék esetében az áramütés-veszély nagy kockázata,

•

16 db termék esetében az áramütés-veszély közepes kockázata,

•

1 db termék esetében az áramütés-veszély kis kockázata,

•

az adott termékre vonatkozó figyelmeztető felirat-

A felügyelők a biztonsági vizsgálatok elvégzéséhez összesen 32 db gyanús díszvilágítási füzérből vettek mintát, amelyek vizsgálatára az NFH akkreditált Mechanikai és Villamos Laboratóriumában került sor.

A 32 db különböző fajtájú díszvilágítási füzér közül a biztonsági követelményeket csak egy elégítette ki.

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014.

ok idegen nyelvűsége, részleges vagy teljes hiá- Az eredmények egyértelműen rámutatnak arra, hogy a nya miatt 20 db füzér esetében az áramütés- díszvilágítási füzéreket minden szempontból továbbra is veszély súlyos kockázata, rendszeresen ellenőrizni kell. A LED-ekkel ellátott, életet és testi épségét veszélyeztető, új típusú díszvilágítási • 8 db füzér esetében az áramütés-veszély közepes füzérek nagy számban való felbukkanása egyértelműen kockázata, • 3 db füzér esetében pedig az égési sérülés- szükségessé teszi, hogy e termékek felkutatására ne veszély közepes kockázata áll fenn csak a kereskedelmi egységekben kerüljön sor, hanem az már az Európai Unió határátlépési pontjain történjen (összességében 97%-os kifogásolási arány). A kapott eredmények átlagosan 130%-kal rosszabbak, meg az EU-ba való behozatal (forgalomba hozatal) megtiltása érdekében. mint a 2013. év végi ellenőrzési eredmények.

CO-érzékelők/riasztók vizsgálata A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság felismerve azt, hogy az előírásoknak nem megfelelő CO-érzékelők/ riasztók súlyos kockázatot jelenthetnek az azokat felhasználók részére ezért a 2014-es fűtési szezon kezdetétől ismét vizsgálat alá vonta a kereskedelmi forgalomban kapható szénmonoxid érzékelőket. 10 féle termékből került sor mintavételezésre, melyek közül 8 elemes, 2 féle pedig hálózati feszültségről működő készülék volt. Valamennyi terméknek fény- és hangjelzéssel kellene figyelmeztetnie a felhasználókat arra, ha a levegőbe kerülő szénmonoxid koncentrációja eléri a vonatkozó szabványban meghatározott értékhatárokat. Az elvégzett laboratóriumi vizsgálatok alapján megállapításra került, hogy egyik riasztó sem felel meg a vonatkozó szabvány követelményeinek, mivel azok a meghatározott szénmonoxid koncentrációknál, a megadott időn belül nem jeleznek. Tovább súlyosítja a helyzetet az a tény, hogy 6 féle (5 elemes és 1 hálózati feszültségről

működő) készülék egyik koncentrációnál sem adott semmilyen jelzést. A laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján megállapítottuk, hogy a termékek veszélyeztetik a fogyasztók életét, egészségét, testi épségét. A piacfelügyeleti eljárások jelenleg folyamatban vannak, azonban a fogyasztóvédelmi felügyelőségek végzéseikben – az ügydöntő határozatok meghozataláig – a termékek további forgalmazását megtiltották. Tekintettel arra, hogy a CO-érzékelők/riasztók a funkcióikból adódóan egy közvetlenül életveszélyes helyzet (CO-mérgezés) megakadályozására szolgálnak, ezért kiemelten fontos, hogy azok megbízhatóan, a szabvány előírásainak megfelelően működjenek. Éppen ezért a hatóság indokoltnak tartja a termékkör további, folyamatos, a korábbiaknál szélesebb körű ellenőrzését.

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

Játékok biztonságosságának laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzése A vizsgálat célja a nem biztonságos gyermekjátékok forgalomból történő kiszűrése, továbbá a jogellenes forgalmazás feltárása – különös tekintettel a termékek jelöléseire és használati útmutatásaira – és jogsértés megállapítása esetén a jogkövető magatartás kikényszerítése volt. Az ellenőrzés során laboratóriumi vizsgálat céljára 59féle játék került mintavételezésre.

A termékminták egyike sem felelt meg a forgalomba hozatal és a forgalmazás követelményeinek. A legtöbb hiányosság a megfelelőségi dokumentáció megléte és tartalma (59 db, 100 %), a megfelelőségi jelölés feltüntetése és kialakítása (13 db, 22,03 %), a gyártó nevének és címének (25 db, 43,37%), illetve a speciális veszélyre felhívó mondatnak magyar nyelven

való feltüntetése (13 db, 22,03 %) kapcsán került megállapításra. Az elvégzett laboratóriumi vizsgálatok során 24 db terméknél (40,67 %) súlyos, 1 db-nál (1,69%) közepes kockázatot jelentő termékbiztonsági nem megfelelőség került megállapításra. A termékbiztonsági hiányosságok közel felét a ftálsavészter típusú lágyítószer tartalom (30 %-a) és a túl nagy hangnyomásszint (18 %-a) tette ki. A jövőben is javasolt a gyermekjátékok további, egész évet átölelő vizsgálata, mert – annak ellenére, hogy minden évben fokozott figyelmet fordít a hatóság a játékok biztonságosságának vizsgálatára – még mindig jelentős számban nem felelnek meg a termékek a forgalomba hozatal és a forgalmazás feltételeinek, továbbá igen magas arányban jelentenek súlyos kockázatot a kiszolgáltatott korosztály, a gyermekek részére.

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014.

Építési termékek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése Az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 305/2011/ EU európai parlament és a tanács rendeletének hatályba lépése óta nem került sor építési termékek biztonságossági vizsgálatára. Tekintettel arra, hogy az építési termékek piaci kínálata igen széles, így a fogyasztók életének, egészségnek és biztonságának védelme érdekében indokolt e termékcsoport biztonságosságának ellenőrzése. A témavizsgálat célja, hogy minél több, a kereskedelmi forgalomban árusított, biztonsági szempontból nem megfelelőnek vélt építési termékből történjen mintavétel, a veszélyesnek minősített termékekkel kapcsolatos intézkedések megtétele és a RAPEX riasztások számának növelése mellett. A témavizsgálat keretében 9 kereskedelmi egységben végeztek a felügyelőségek ellenőrzéseket. Az üzletekben a mintavételezett termékkategóriák címkézését, a teljesítménynyilatkozatuk meglétét és tartalmát ellenőrizték a felügyelők. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Cemkut Kft. között létrejött együttműködési megállapodás alapján az alábbi termékkategóriákból kerültek mintavételezésre építési termékek: •

építési meszek,

•

vakolóhabarcsok,

•

habarcsok,

•

cementek,

•

gipsz és gipszalapú anyagok,

•

esztrichek.

Az ellenőrzött cement tartalmú építési anyagok a laborvizsgálati követelményeknek megfeleltek, azoknak egészségkárosító hatásaik nincsenek.

A címkézési követelmények vizsgálata alapján általánosságban megállapítható, hogy a gyártók a termékeiken megadják azokat a szükséges adatokat, tájékoztatásokat, melyek a biztonságos felhasználás szempontjából szükségesek. Az ellenőrzés alapján kijelenthető, hogy az építési termékek forgalmazásáról szóló 305/2011/EU rendelet előírásainak pontos ismerete és betartása ugyanúgy gondot okoz a gyártóknak – hasonlóan, mint a korábbi, 3/2003. BM-GKM-KvVM rendelet – a teljesítménynyilatkozatok kiállítása során, illetve a kereskedőknek a termékek értékesítésekor, mivel a vizsgált termékeknek több, mint a fele nem megfelelő teljesítménynyilatkozattal rendelkezett. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy korábbi években végzett hasonló vizsgálatok ellenére még mindig sok az építési termékek körében a hiányos dokumentáció. A hazai gyártású termékek vonatkozásában minimális jelölési és egyéb hiányosság tapasztalható, azok leggyakrabban az import termékek esetében fordulnak elő. A kereskedők nem követelik meg a szállítóktól és nem tartják szükségesnek a teljesítmény nyilatkozatok tartalmának leellenőrzését, pedig ezek a dokumentumok, illetve az abban található információk fontosak a termékek felhasználása során. A témavizsgálat tapasztalatai azt mutatják, hogy a forgalmazási körülmények jövőbeni ellenőrzése továbbra is indokolt, kiegészítve bizonyos esetekben a termékek laboratóriumi vizsgálatával.

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

Cumik biztonságosságának laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzése A vizsgálat célja a nem biztonságos cumik forgalomból történő kiszűrése, továbbá a jogellenes forgalmazás feltárása – különös tekintettel a cumik jelöléseire, tárolási és használati útmutatásaira – és jogsértés megállapítása esetén a jogkövető magatartás kikényszerítése volt. A vizsgálat során laboratóriumi vizsgálat céljára 40-féle cumi került mintavételezésre.

A termékminták 60,0%-a (24 minta) nem felelt meg a forgalomba hozatal és a forgalmazás követelményeinek. A legkirívóbb hiányosság a gyártási idő (11 db, 27,5%), illetve az import termékek esetében a gyártó nevének és címének (9 db, 22,5%) feltüntetésének hiánya volt.

Az elvégzett laboratóriumi vizsgálatok során 4 terméknél súlyos, 1 terméknél nagy kockázat került megállapításra. 4-féle cuminál kémiai nem megfelelőséget mutattak ki a vizsgálatok, amely az anyagok maró hatásának szempontjából súlyos kockázatot jelent, továbbá 3-féle cuminál a szopókavédő mérete nem volt megfelelő, ami a fulladásveszély szempontjából nagy kockázatot jelent a gyermekekre nézve (a kockázatok egyes cumiknál halmozottan jelentkeztek). A cumik jövőbeni ismételt vizsgálata indokolt, mivel a vizsgálatban tapasztaltak szerint a gazdasági szereplők nincsenek tisztában a jogszabályokban előírt címkézési előírásokkal. Továbbá az új mechanikai szabványban meghatározott előírások a régihez képest szigorúbb, és több, új termékbiztonságot érintő követelményt is tartalmaznak, amelyeknek tapasztalataink szerint a régebben gyártott cumik nem minden esetben felelnek meg.

Kerékpárra szerelhető gyermekülések piacfelügyeleti ellenőrzése A vizsgálat célja a nem biztonságos kerékpárra szerelhető gyermekülések forgalomból történő kiszűrése, valamint a RAPEX bejelentésekben szereplő veszélyes gyermekülések megtalálása volt. További célként tűztük ki a jogellenes forgalmazás feltárását, és jogsértés megállapítása esetén a jogkövető magatartás kikényszerítése érdekében a szükséges intézkedések megtételét. A termékcsoport tekintetében átfogó piacfelügyeleti ellenőrzésre első ízben került sor. A vizsgálat az olyan pedállal, vagy elektromosan meghajtott kerékpárra, a kerékpározó elé és mögé szerelhető, műanyagból és fémből készült gyermekülésekre terjedt ki, amelyek a már segítség nélkül ülni tudó, 9 33

hónaposnál idősebb és 5 évesnél fiatalabb életkorú, illetve a 9 - 22 kg tömegű gyermekek szállítására alkalmasak. A vizsgálat során 12 áruházlánchoz tartozó kereskedelmi egységben és 60 kiskereskedelmi szaküzletben 143 fajta, összesen 299 db kerékpárra szerelhető gyermekülés ellenőrzését végezték el a felügyelők, amelyek közül 38 fajta, 76 db (25,4%) termék esett kifogás alá a jelölések és a tájékoztatók tekintetében. Az ellenőrzött termékek közül 122 fajta, 262 db volt hátra vagy csomagtartóra és 21 fajta, 37 db volt előre szerelhető ülés. Az azonosító jelölés részleges vagy teljes hiányát 4 fajta, 5 db ülésnél (1,7%) tapasztalták a felügyelők, míg 7 fajta, 8 db termék csak vonalkóddal volt beazonosít-

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014.

ható. A gyártó nevét és címét nem, vagy nem az előírásoknak megfelelően tüntették fel 2 fajta, 4 db (1,3%) ülés esetében, az importőr adatainak hiánya az e szempontból ellenőrzött, 47 fajta, 93 db termék 11,8%ánál (7 fajta, 11 db ülés) volt kifogásolható.

Az ellenőrzés során 1 fajta, 2 db, a RAPEX rendszerben 2013-ban letiltott gyermekülés kereskedelmi forgalomból való kivonására került sor.

A biztonságot érintő jelölések megléte tekintetében öszszesen kifogásolt, 28 fajta, 61 db (20,4%) termék közül 4 fajta, 6 db (2,0%) ülés a terhelhetőség és a felszerelés helye vonatkozásában, 4 fajta, 5 db (1,7%) a súlypontjelölés hiánya miatt volt nem megfelelő. A hátsó csomagtartóra szerelhető üléseken kötelezően feltüntetendő figyelmeztetés az e szempontból ellenőrzött termékek (65 fajta, 130 db) 45,4%-ánál hiányzott, vagy csak idegen nyelven állt rendelkezésre.

A biztonsági vizsgálatok elvégzéséhez összesen 5 db kerékpár gyermekülés mintavételére került sor, amelyek közül 1 db előre, 4 db pedig hátra, csomagtartóra szerelhető volt.

A vásárlási információk és a használati útmutató tekintetében igen alacsony, 1%-8% közötti kifogásolási arány volt tapasztalható. Ez alól kivétel, így magas kifogásolási aránnyal (18,9%) bír az előre szerelhető gyermekülésekhez biztosítandó kiegészítő információk hiánya, de ez a termékkör alacsony piaci részesedése miatt nem releváns.

A laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján megállapítást nyert, hogy a biztonsági követelményeket a mintavételezett termékek nem elégítik ki, a használat során veszélyeztetik a gyermekek egészségét és biztonságát. A veszélyes termékek forgalomból történő kivonásáról és visszahívásáról – a nagy, illetve súlyos kockázat miatt – a területileg illetékes megyei felügyelőségek intézkednek. Az ellenőrzések rávilágítottak arra, hogy a vizsgált termékkör szabványi előírásai a jelölések és tájékoztatók tekintetében kellően ismertek a gyártók és a kereskedelmi tevékenységet végzők körében. A biztonsági követelmények teljesülése terén tapasztalt magas kifogásolási arány miatt azonban a termékkör szúrópróbaszerű ellenőrzését látjuk szükségesnek a következő években.

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

Másnak látszó, élelmiszerrel összetéveszthető termékek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése A vizsgálat elsődleges célja a nem biztonságos másnak látszó, élelmiszerrel összetéveszthető termékek forgalomból történő kiszűrése, továbbá a jogellenes forgalmazás feltárása, és jogsértés megállapítása esetén a jogkövető magatartás kikényszerítése érdekében a szükséges intézkedések megtétele volt. Ezeket a nem ehető, de formája, illata, megjelenése, csomagolása, címkézése, kiterjedése vagy mérete alapján élelmiszerekkel összetéveszthető termékeket tervszerűen 2009-ben ellenőriztük, de szinte minden évben sor került néhány másnak látszó termék vizsgálatára, amelyek többsége veszélyesnek bizonyult. A termékkör vizsgálatát indokolta ezen túlmenően az is, hogy az elmúlt években a RAPEX-listába is sokféle élelmiszerhez hasonló termék került fel.

Az ellenőrzés során 36-féle élelmiszernek látszó termék meghatározott szempontok szerinti mintavételére került sor laboratóriumi vizsgálat céljából, melynek eredményei alapján megállapítást nyert, hogy a biztonsági követelményeket 34-féle mintavételezett termék nem elégíti ki. Ezek a termékek megjelenésüknél fogva rendkívül vonzóak a sérülékeny felhasználók számára, összetételük, méretük, vagy a róluk könnyen leváló kis elemek miatt a rendeltetésszerű használat során veszélyeztetik a kisgyermekek, a gyengénlátók és a demenciában szenvedők egészségét és biztonságát. A veszélyes termékek forgalomból történő kivonásáról és visszahívásáról – a megállapított súlyos, nagy, illetve közepes kockázat miatt – a területileg illetékes megyei felügyelőségek intézkednek. A mintavételezett élelmiszerrel összetéveszthető termékek közül valamennyi termék kifogásolható volt a jelölések vonatkozásában. 14 db terméket nem lehetett egy35

értelműen azonosítani, illetve 32 db termék esetében a gyártó, míg 21 db terméknél az importőr adatainak feltüntetése elmaradt, vagy nem felelt meg a jogszabályi előírásnak. 3 db másnak látszó terméken „CE” megfelelőségi jelölést helyeztek el, amit a vonatkozó törvény nem enged meg. A mintavételezett kozmetikai termékeknél (3 db) nem teljesültek a hatályos rendelet által előírt címkézési követelmények, míg a mosó-és tisztítószerekhez sorolandó mosogatószer esetében a veszély szimbóluma mellett a veszély megjelölése nem került feltüntetésre. A vizsgálat tapasztalatai és az eredményei azt mutatják, hogy a másnak látszó, élelmiszerrel összetéveszthető termékek körében veszélyességük miatt további ellenőrzésekre van szükség.

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014.

Lábbelik laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése Az utóbbi években a RAPEX bejelentésekben nagy számban jelentek meg olyan árucikkek, elsősorban lábbelik, amelyek magas koncentrációban tartalmaztak króm (VI)-ot. A króm (VI)-tal kapcsolatban ismert, hogy súlyos allergiás kontakt dermatitiszt – a bőrrel érintkező anyagok által kiváltott gyulladást – okoz az embernél és nagyon alacsony koncentrációban is képes dermatitiszt kiváltani. A kockázatértékelés azt bizonyítja, hogy különösképpen a lábbelikben és más bőripari árucikkekben előforduló króm (VI) kontaktallergiát okozhat.

Az ellenőrzés során 920 fajta, 9888 pár importból származó cipőt ellenőriztek, melyből 496 fajta (53,9%), 5667 pár lábbelinél (57,3%) nem szerepelt az importőr neve és székhelye.

Ezért a vizsgálat elsődleges célja a nem biztonságos – kémiai kockázatot hordozó – lábbelik forgalomból történő kiszűrése volt.

Az ellenőrzés során a RAPEX rendszerben szereplő veszélyes lábbelit nem találtak a felügyelők.

További cél volt a RAPEX bejelentésekben szereplő veszélyes lábbelik megtalálása, valamint a jogellenes forgalmazás feltárása, és jogsértés megállapítása esetén a jogkövető magatartás kikényszerítése. Az ellenőrzés során összesen 262 kereskedelmi egységet ellenőriztek a felügyelők, ebből 49 egység valamelyik áruházlánchoz tartozott, míg 213 kiskereskedelmi egység volt. Szabálytalanságot 152 üzletben (58%) tapasztaltak, ebből 30 áruházlánchoz tartozott, 122 pedig kiskereskedelmi egység volt. Az üzletekben összesen 1449 fajta, 12168 pár lábbelit ellenőriztek a felügyelőségek, ebből 623 fajta (43,4 %), vagyis 6795 pár cipőnél (55,8%) találtak címkézési hiányosságot. Összesen 32 fajta (2,2%), 622 pár (5,1%) lábbelinél nem volt azonosító jelölés, sem a terméken sem a csomagoláson. A gyártó adatainak feltüntetése összesen 500 fajta (34,5%), 5343 pár (43,9%) lábbeli esetében hiányzott.

Az anyagösszetétel feltüntetésének teljes hiánya 43 fajta (3,0%), 402 pár lábbelinél (3,3%) fordult elő. Megtévesztő anyagösszetétel feltüntetés 9 fajta (0,6%), 89 pár lábbelinél (0.7%) volt tapasztalható.

3 fajta, összesen 19 pár, a KPIR rendszerben korábban már letiltott lábbelit 2 megyében találtak. Az NFH akkreditált Élelmiszer- és Vegyi laboratóriumában 25 pár, szúrópróbaszerűen mintavételezett lábbeli vizsgálatára került sor, melyből 5 pár gyermek, 12 pár női, 8 pár férfi cipő volt. 4 pár lábbeli bélésében, illetve fedőtalpbélésében 5mg/kg-nál magasabb volt a króm (VI) tartalom, így ezek az egészségkárosodás szempontjából súlyos kockázatot jelentenek a felhasználók számára. Ezekben az esetekben az illetékes Fogyasztóvédelmi Felügyelőségek elrendelték a termékek forgalomból való kivonását és visszahívását. A mintavételezett lábbelik esetében az azonosító jelölést 1 pár, a gyártó adatainak feltüntetését 20 pár, az importőr adatait 19 pár, és az anyagösszetételt 3 pár mintánál kifogásoltuk. Tekintettel arra, hogy a RAPEX rendszerbe igen nagy számú bejelentés érkezik a lábbelik króm (VI) tartalma miatt, valamint a termékellenőrzés során tapasztalt magas kifogásolási arányra, szükségesnek látjuk a következő években a termékkörre vonatkozóan újabb ellenőrzéseket végezni.

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

Dekorkozmetikumok (rúzsok, szemhéjfestékek) piacfelügyeleti ellenőrzése A rúzsok és szemhéjfestékek piacfelügyeleti ellenőrzése során a hatóság egyrészt vizsgálta a termékek címkézésére, jelölésére vonatkozó jogszabályi kötelezettségek teljesülését, másrészt pedig laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőrizte a forgalmazott rúzsok és szemhéjfestékek egészségbiztonsági jellemzőit annak megállapítása céljából, hogy a termékek megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak. A témavizsgálat keretében a felügyelők összesen 109 kereskedelmi egységet ellenőriztek, az ellenőrzött egységek 50,5%-ában (55 egységben) történt kifogásolás az ajakrúzsok és szemhéjfestékek címkézése, és a kötelező feliratok megléte tekintetében. Az ellenőrzött kereskedelmi egységekben összesen 2724 db ajakrúzs és 3570 db szemhéjfesték vizsgálatára került sor.

A termékek 28,3%-a, 1783 db (246féle) termék címkézése nem felelt meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Leggyakoribb hiányosság a gyártási tételszám feltüntetésének hiánya volt, ezt az ellenőrzött termékek 15,7%ánál (989 db) állapították meg a felügyelők. A felelős személy adatainak hiánya miatt 66-féle (702 db, 11,2%) termék került kifogásolás alá. Az összetevők feltüntetésének hiánya a vizsgált termékek 8,1%-ánál (511 db) fordult elő. A minőségmegőrzési idő feltüntetésének hiányát 58féle (429 db, 6,8%) terméknél kifogásolták a felügyelők. A származási hely feltüntetésével kapcsolatban az ellenőrzött termékek 3,1%-ánál (33-féle, 194 db) fordult elő hiányosság. A témavizsgálat során a felügyelők 3-féle lejárt minőségmegőrzési idejű ajakrúzst és szemhéjfestéket találtak. A lejárt minőségmegőrzési idejű termékeket az ellenőrzés során kivonták a forgalomból. Az ellenőrzés során 13 gyártó/forgalmazó 22 különböző termékéből került sor mintavételre. A termékminták 45,4%-ának címkefelirata (10 minta) nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak.

A laboratóriumi vizsgálatok alapján megállapítást nyert, hogy a mikrobiológiai tisztaság szempontjából vizsgált rúzsok és szemhéjfestékek mindegyike megfelelt az előírásoknak. A mintavételezett ajakrúzsok és szemhéjfestékek nehézfém tartalmának meghatározására irányuló laboratóriumi vizsgálatok mérési eredményei alapján elmondható, hogy a minták mért kadmium, nikkel és ólom tartalma – egy kivételtől eltekintve – jelentősen alacsonyabb volt az elfogadott értéknél. Egy minta mért nikkel tartalma magasabb volt az ajánlott értéknél. A termék mért nikkeltartalma feltehetően a felhasznált nyersanyagok szennyeződéseként van jelen a termékben. A kozmetikai termékekre vonatkozó jogszabályok nem adnak határértéket a nehézfémtartalomra vonatkozóan, vizsgálati eredményeink jelzés értékűek. A vizsgálat tapasztalatai azt mutatják, hogy a rendszeresen végzett ellenőrzések ellenére sem csökken a kifogásolási arány a kozmetikai termékek esetén. A jelen vizsgálat során a vizsgálati minták 28,3%-a, 2013ban 24,3%-a, 2012-ben 11,1%-a volt címkézés szempontjából kifogásolt. Általánosságban elmondható, hogy a termékek forgalmazására szakosodott kereskedelmi üzletek és nagyobb áruházláncok jobban ismerik a hatályos jogszabályokat, és nagyobb figyelmet is fordítanak a címkézésre vonatkozó jogszabályi előírások betartására. Az ellenőrzés során kifogásolt termékek jelentős része olyan üzletekben – 1 eurós és olcsó árut kínáló vegyeskereskedések – fordult elő, ahol a fő profil nem a kozmetikai termékek forgalmazása volt. Pozitív tapasztalat volt, hogy az ellenőrzések hatására az ellenőrzés alá nem vont kozmetikai termékek címkézését is átnézték a kereskedők, és a követelményeknek nem megfelelőket a hiányosságok megszüntetéséig önként levették a polcokról. A 2014-es évben és az előző években lefolytatott ellenőrzések kifogásolási arányai továbbra is indokolttá teszik e téren a kereskedelem fokozott ellenőrzését.

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014.

Szigetelőanyagok piacfelügyeleti ellenőrzése Az ellenőrzések célja annak megállapítása volt, hogy a hazai és külföldi gyártású hőszigetelő anyagok forgalmazása megfelel-e a jogszabályban foglaltaknak. Az ellenőrizendő termékkör kiválasztását indokolta, hogy hőszigetelő anyagok a kis- és nagykereskedelmi egységekben is kaphatóak, valamint e termékcsoport forgalmazási körülményeit évek óta nem ellenőrizte a hatóság. A témavizsgálat tárgyát képező hőszigetelő anyagok közül a kereskedelmi egységekben túlnyomó többségben az EPS polisztirol anyagokat forgalmazták. Ennek egyik oka a viszonylag egyszerű gyártástechnológia (az XPS polisztirol termékekhez, vagy az MW termékhez viszonyítva), a másik oka, hogy az anyag elterjedésében a panel-felújítási programok is szerepet játszanak, hiszen ott elsősorban ezekkel az anyagokkal valósítják meg az épületek korszerűsítését. Ezt az anyagot hazánkban több gyártó is előállítja. A témavizsgálat keretében 110 kereskedelmi egységben végeztek a felügyelőségek ellenőrzéseket. Az üzletekben az építési termékek címkézését, a teljesítménynyilatkozatuk meglétét és tartalmát, valamint annak átadását, vagy elektronikus elérhetőségének tájékoztatását ellenőrizték a felügyelők. A termékcsoportok címkézésének vizsgálata során a felügyelők az azonosító jelölésnek, a gyártó nevének és címének, az importőr nevének és címének meglétét, továbbá a CE megfelelőségi jelölésnek a feltüntetését ellenőrizték. Az ellenőrzések során kiemelkedően nagy számban került megállapításra az, hogy a gyártók neve és címe

(6%-ban, 2238 darab terméken), valamint a CE megfelelőségi jelölés (szintén 6%-ban, 2136 darab terméken) nem volt a termék csomagolásán, illetve az egyéb dokumentumokon feltüntetve. Az ellenőrzött termékszámhoz viszonyítva a szigetelőanyagok 5%-ánál (1920 darab terméknél) a forgalmazó nem adta át a termékhez tartozó teljesítménynyilatkozatot. A legtöbb szabálytalanság a teljesítménynyilatkozatok tartalmi hiányossága volt, ami az összes vizsgált termék 30%-át (11671 darab) érintette. A szakmai követelmények vizsgálata alapján általánosságban megállapítható, hogy a gyártók a termékeiken megadják azokat a szükséges adatokat, tájékoztatásokat, melyek a biztonságos felhasználás szempontjából szükségesek. Jelentősebb szakmai hiányosságokat az elvégzett próbavásárlások derítettek fel. Viszonylag nagy számban fordultak elő a teljesítménynyilatkozatok tartalmi hiányosságai, és azok átadásának elmulasztása, ezen jogsértések a folyamatos ellenőrzéseink ellenére továbbra is tetten érhetőek voltak. Összegzésként megállapítható, hogy az építési termékek forgalmazásáról szóló 305/2011/EU rendelet előírásainak pontos ismerete és betartása ugyanúgy gondot okoz a gyártóknak – hasonlóan mint a korábbi, 3/2003. BM-GKM-KvVM rendelet – a teljesítménynyilatkozatok kiállítása során, illetve a kereskedőknek a termékek értékesítésekor.

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

Festékek és lakkok illékony szerves vegyület tartalmának monitoring vizsgálata A vizsgálat célja a kereskedelmi forgalomban kapható festékipari termékek szerves oldószer tartalmának (VOC-tartalom) laboratóriumi vizsgálatokkal történő ellenőrzése volt, annak megállapítása érdekében, hogy a forgalmazott termékek illékony szervesanyagtartalmának értéke mennyiben felel meg a vonatkozó rendeletben meghatározott határértékeknek, valamint az előírt címkézési követelményeknek. A vizsgálat során laboratóriumi vizsgálat céljára 19 különböző illékony szerves oldószert tartalmazó festékipari termékéből került sor mintavételre, amelyből 8 veszélyes besorolású terméknek minősült. A termékminták 21%-ának címkefelirata (4 minta) nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A kifogásolt termékek közül 3 db magyar, 1 db külföldi gyártású termék volt. A VOC-tartalomra vonatkozó címkézési előírások tekintetében a mintavételezett termékek 21%-ánál (4 db) állapítottunk meg hiányosságot.

Két termék esetében a címkén vállalt maximális VOCtartalom nem felelt meg a laboratóriumi vizsgálat során mért értéknek, illetve további két termék esetében a jogszabályban előírt értéknél magasabb volt a mért VOC-tartalom. A jelen vizsgálat során a vizsgálati minták 21%-a, 2013ban 50%-a, 2012-ben 30%-a, 2011-ben 41%-a volt címkézés és speciális jelölés szempontjából kifogásolt. Az idei évben – az előző években tapasztaltakhoz képest – kiemelkedően megfelelőek voltak a vizsgált termékek címkézése. A vonatkozó uniós kötelezettség, valamint a 2014. évben és az előző években lefolytatott ellenőrzések kifogásolási arányai továbbra is indokolttá teszik e téren a kereskedelem fokozott ellenőrzését. A vizsgálat során feltárt hiányosságok fele termékbiztonságot érintett, így a veszélyes besorolású festékek és lakkok folyamatos ellenőrzése a jogszabályi előírások betartatása érdekében továbbra is kiemelt fontosságú.

Autóápolási termékek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése Az autóápolási termékek piacfelügyeleti ellenőrzése során a hatóság egyrészt vizsgálta a termékek címkézésére, jelölésére vonatkozó jogszabályi kötelezettségek teljesülését, másrészt pedig laboratóriumi vizsgálatokkal elemezte a termékek feliratán tanúsított összes felületaktív anyagtartalmat annak megállapítása céljából, hogy a termékek minősége mennyire felel meg a csomagoláson tanúsítottaknak. A témavizsgálat keretében a felügyelők összesen 100 kereskedelmi egységet ellenőriztek, az ellenőrzött egységek 43%-ában (43 egységben) kifogásolták az autóápolási termékek címkézését, a kötelező feliratok hiányát vagy nem megfelelőségét. Az ellenőrzött kereskedelmi egységekben összesen 2560 db autóápolási termék vizsgálatára került sor. 39

A termékek 27,5%-a, 705 db (75-féle) termék címkézése nem felelt meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Az összetevők jegyzékét tartalmazó weboldalcím feltüntetésével, annak elérhetőségével és tartalmával kapcsolatban feltárt hiányosságok az ellenőrzött termékek 20%-ánál (512 db) fordultak elő. A vizsgált termékellenőrzési szempontokat tekintve ez volt a leggyakoribb hiányosság. Az összetételi adatok nem megfelelő feltüntetését 35-féle (146 db) termék esetében kifogásolták a felügyelőségek. A forgalmazásért felelős fél adatainak hiánya miatt 8-féle (31 db) termék került kifogásolás alá. A vizsgált, veszélyes besorolású termékek 1,4%-ánál

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014.

(13-féle, 37 db) a veszélyjelölés nem felelt meg a jogszabályi követelményeknek, a szimbólum színe/hiánya, a veszély magyar nyelvű megnevezésének hiánya, illetve nem megfelelősége miatt. Az R és S mondatok nem megfelelő feltüntetése/hiánya miatt 5-féle, 18 db termék került kifogásolás alá. Az ellenőrzés során 12 gyártó/forgalmazó 19 különböző termékéből került sor mintavételére, amelyekből 4 minősült veszélyes besorolású terméknek. A termékminták 42,1%-ának címkefelirata (8 minta) nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A laboratóriumi vizsgálatok alapján az ellenőrzött termékek mért összetételi adatait – kilenc kivételtől eltekintve

– a gyártó által a címkén vállalt értékekkel egyezőnek találta a laboratórium. A vizsgált termékek zártsága minden esetben biztonságos volt. Az ellenőrzés tapasztalata alapján megállapítható, hogy a vizsgált termékkör jogszabályi előírásait a gyártók és a kereskedelmi tevékenységet végzők többnyire ismerik és betartják. A tapasztalatokból továbbá levonható az a következtetés, hogy címkézési hiányosság jellemzően az importált termékeknél található. A hazai gyártású termékek esetében címkézési hiányosságok elvétve fordulnak elő. A laboratóriumi mérések során megállapított minőségi nem megfelelőségeket a hazai és az importált termékeknél egyaránt tapasztaltunk.

Gyufák és gyertyák laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzése A vizsgálat elsődleges célja a biztonsági gyufák és a belső terekben használható szabadon álló gyertyák biztonsági vizsgálata, a nem biztonságos termékek forgalomból történő kiszűrése, továbbá a jogellenes forgalmazás feltárása, és jogsértés megállapítása esetén a jogkövető magatartás kikényszerítése érdekében a szükséges intézkedések megtétele volt. E termékkörök átfogó ellenőrzésére első alkalommal került sor, ugyanis korábbi években nem ellenőriztük, de szinte minden évben sor került néhány panaszbejelentés kivizsgálására, amelyekben a kifogásolt termékek veszélyesnek bizonyultak. Összesen 17-féle termékből került sor mintavételre. A biztonsági vizsgálatok elvégzéséhez 6-féle biztonsági gyufából és 11-féle szabadon álló gyertyából vettek mintát a felügyelők. A vizsgálatokra az NFH akkreditált Mechanikai és Villamos Laboratóriumában került sor. A biztonsági és használati követelményeket 5-féle biztonsági gyufa nem elégítette ki, így a kifogásolási arány 83,3%-os. A 11-féle vizsgált szabadon álló gyertyából 10-féle megfelelt a biztonsági előírásoknak. Mindössze egy gyertya nem elégítette ki a biztonsági követelményeket, így a kifogásolási arány 9,1%-os.

A laboratóriumi vizsgálatok eredménye alapján elvégzett kockázatértékelés szerint a vizsgált biztonsági gyufák 66,6%-a (4-féle) az égési sérülés közepes, 66,6%-a (4-féle) a szemsérülés nagy, míg 50,0%-a (3-féle) az égés és tűzveszély szempontjából nagy kockázatot jelenthet a felhasználóra nézve (egyes termékeknél a különféle kockázatok halmozottan jelentkeztek). Kockázatértékelésünk alapján a lángmagasság szempontjából kifogásolt 1-féle gyertya az égési sérülés súlyos kockázatát jelentheti a felhasználók számára. A veszélyes termékek forgalomból történő kivonásáról – a gyertya esetében visszahívásáról is – a területileg illetékes megyei felügyelőségek intézkednek. Az azonosító jelölés tekintetében a mintavételezett termékek 47,0%-a esett kifogás alá, míg a gyártó adatainak feltüntetése tekintetében a mintavételezett termékek 64,7%-a nem felelt meg. Az importőr adatainak feltüntetése tekintetében a termékek 11,7%-ánál került nem megfelelőség megállapításra.

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

Pozitívumként értékelendő, hogy a biztonsági gyufáknál a figyelmeztető feliratot valamennyi dobozon feltüntették, erre vonatkozó kifogás nem merült fel. A gyertyák esetében a figyelmeztető információk részleges vagy teljes hiánya miatt 7-féle (63,6%) esett kifogás alá. A Békés Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 1-féle, már korábban a KPIR rendszer-

ben letiltott gyufát talált jogszerűtlenül értékesítésre kihelyezve, amelynek forgalmazását megtiltotta. Az ellenőrzések rávilágítottak arra, hogy mindkét vizsgált termékkör szabványi előírásokkal jól leszabályozott, mely rendelkezések azonban még nem kellően ismertek a gyártók és a kereskedelmi tevékenységet végzők körében.

A KPIR és a RAPEX rendszerben található veszélyes termékek kivonásának ellenőrzése Az ellenőrzés célja a korábban már veszélyesnek ítélt termékek felkutatása – amelyeknek forgalmazását valamely biztonsági hiányosság miatt megtiltottuk –, illetve azon termékek keresése volt, amelyekkel kapcsolatban valamely tagország állapította meg, hogy veszélyezteti a fogyasztók biztonságát. Ezen termékekhez kapcsolódó adatok a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszerben megtalálhatók, illetve a RAPEX riasztásban megtalálható termékek esetében azokról heti összefoglaló táblázat készül a keresés hatékonyabbá tételéhez. A fővárosi/megyei felügyelőségek összesen 2646 ke-

reskedelmi egységben végeztek ellenőrzést, amelyek közül 212 egységben találtak korábban már letiltott, illetve RAPEX riasztásban szereplő terméket. Az ellenőrzés során összesen 294-féle (2637 db) veszélyes terméket találtak a felügyelőségek munkatársai, amelyek termék-fajtánkénti megoszlását az alábbi diagram szemlélteti. RAPEX rendszeren keresztül bejelentett veszélyes terméket 33 esetben találtak a felügyelők (ebből 4 termék több helyen is megtalálható volt), amelyekről minden esetben pozitív reakció formájában küldtünk értesítést a rendszerbe.

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014.

Információcsere a veszélyes termékek kiszűrése érdekében A termékbiztonság területén az NFH kiemelt tevékenységei körében továbbra is ellátja az Európai Unió tagországaiban működő, a veszélyes, nem élelmiszer jellegű fogyasztási termékekről adatokat továbbító (RAPEX) gyorsriasztási rendszerben a nemzeti kapcsolattartó feladatát. Ennek keretében gondoskodik a tagállamoktól beérkezett információk fogadásáról és folyamatos továbbításáról annak érdekében, hogy az illetékes magyar hatóságok megtegyék a szükséges intézkedéseket. Ezzel párhuzamosan feltölti a RAPEX rendszerbe a Magyarországon felderített veszélyes termékek adatait. Az értesítési hálózatba a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság mellett más, piacfelügyeleti hatáskörrel rendelkező társhatóságok, így például a Nemzeti Közlekedési Hatóság, ÁNTSZ, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, Országos Rendőr-főkapitányság, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Nemzeti Adó- és Vámhivatal bevonására is sor került. 2014. évben a RAPEX rendszerben összesen több mint 2400 veszélyes fogyasztási termékre vonatkozó riasztást regisztráltak, ez a tavalyi 2359 darabhoz képest egy csekély növekedést jelent. A veszélyes termékből 88% súlyos kockázatot, míg 5% magas vagy közepes kockázatot jelentett a fogyasztókra. Azokban az esetekben, amikor a hatóságok veszélyt állapítottak meg, de nem állt elegendő termékazonosító adat rendelkezésre, a tagországok csak információs céllal hoztak létre riasztást. Ezek aránya 2014-ben összesen 7% volt. Magyarország 2014-ban összesen 291 riasztást küldött a rendszerbe, amelyből 264 súlyosan veszélyes, 15 db

közepes, illetve nagy kockázatú termék volt, míg 12 bejelentést információként továbbítottunk. A RAPEX riasztások mellett az ágazati irányelvek védzáradéka szerint az NFH külön eljárás keretében 48 esetben a kisfeszültségű irányelv hatálya alá tartozó termékről küldött értesítést az Európai Bizottság felé. A magyar kezdeményezésű, súlyosnak minősülő riasztások (264 db) csaknem 51 %-át ruházati termékek (2013-ben 57%), 16%-át villamossági termékek (elektromos termékek, díszvilágítási füzérek, világítóberendezések és kommunikációs és médiaeszközök) (2013-ben 27%), 16%-át játékok és gyermekeknek szánt termékek (2013-ben 10%) tették ki. Tehát idén több gyermekeknek szánt veszélyes terméket vontunk ki a forgalomból, mint tavaly. Ezeknél a termékeknél a fő kockázat a ftalát tartalom volt. A veszélyforrásokat elemezve megállapítható, hogy a legnagyobb kockázat, a termék fajtáknak megfelelően, a sérülés, a fojtás, az áramütés, az égés és a kémiai veszélyt jelentő tiltott anyagok használata, illetve az engedélyezettnél nagyobb mértékben mért előfordulása okozta. A piacfelügyelet aktivitását jelzi az is, hogy ebben az évben a RAPEX-be más országok által beküldött riasztásokra 118 reakciót küldtünk. Ez a bejelentett termék megtalálását jelenti hazánkban és elősegíti a veszélyes áruk nyomon követését. Elsősorban a gépjárművekkel kapcsolatos önkéntes intézkedések érintették Magyarországot, és a Nemzeti Közlekedési Hatóság nyilvántartása és aktivitása alapján tudtunk visszajelzést küldeni a Bizottságnak.

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

Információcsere az NFH és a kormányhivatalok fogyasztóvédelmi felügyelőségei között Az év során a felügyelőségek felé 1725 RAPEX rendszerből érkező riasztást továbbítottunk heti összefoglaló táblázatban. Továbbá 328 NFH kezdeményezésű

riasztást küldtünk szét a KPIR rendszeren keresztül. Ebből 88 db műszaki, 240 db könnyűipari termékre vonatkozott.

Információcsere az NFH és a kormányhivatalok fogyasztóvédelmi felügyelőségei között A KPIR Társhatósági Modulja az NFH és az egyes társhatóságok, tanúsító intézetek közötti gyors információcserét biztosítja. A modulon belül tölthetők le azok a RAPEX formanyomtatványok, amelyek felhasználásával kell a veszélyes terméket bejelenteni a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság RAPEX kapcsolattartóján keresztül a RAPEX bizottság felé. 2014-ben a Társhatósági Modulon keresztül a társhatóságok nem jelentettek be olyan veszélyes terméket,

amelyet a RAPEX rendszerbe kellett továbbítanunk. A társhatóságok felé 2014-ban összesen 925 riasztást továbbítottunk, ebből 653 db párhuzamos hatáskört érintett, így azt csak tájékoztatásképpen küldtük tovább az érintett hatóságoknak. Az NFH szakmai osztályai által kiadott letiltó közleményeket tájékoztatásként megküldtük a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának.

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014.

A Nemzeti Közlekedési Hatóságnak 210 db riasztást továbbítottunk. A Nemzeti Közlekedési Hatóság tájékoztatta az NFH-t a Magyarországon forgalomba hozott vagy forgalmazott jármű vagy járműalkatrész konkrét hibájáról, a veszély jellegéről, az országban való előfordulásáról és a gyártó esetleges visszahívási vagy javítási akciójáról. Az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalnak 2 db riasztást küldtünk az év során, valamint 653 tájékoztatást továbbítottunk, annak érdekében, hogy ellenőrzéseik során kiemelt figyelmet fordítsanak a riasztásokban szereplő termékekre.

Az ORFK-nak 38 db, a MKEH-nak 10 db, az OKF-nak 12 db riasztást továbbítottunk. Az illetékes piacfelügyeleti hatóságok jelzése alapján az NFH 2014-ben összesen 118 pozitív reakciót küldött a Bizottságnak. Ebből 74 a tagállamok által a Rapex rendszerbe 2014. évben bejelentett és a magyar piacon megtalált termékekre vonatkozott. Ezek megoszlása a következő: 6 NFH, 1 ÁNTSZ hatáskörébe tartozó, 1 kettős hatáskörű (NFH + ÁNTSZ) volt. A Nemzeti Közlekedési Hatóság 66 értesítést küldött arról, hogy a tagállamok által bejelentett veszélyes gépjárműveket hazánkban is forgalmazták. A további 44 értesítés a Rapex rendszerbe 2014. évet megelőzően bejelentett termékeket érintett.

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

Laboratóriumi tevékenység TERMÉKBIZTONSÁGI VIZSGÁLATOK

laboratóriumok az év során 17 074 db vizsgálatot végeztek el. A vizsgálatok elsősorban a piacfelügyeleti és fogyasztóvédelmi ellenőrzések műszaki hátterét jelentő vizsgálati feladatokat takarták. Vizsgálat alá kerültek a termékek biztonsági, minőségi jellemzői, valamint a tisztességtelen kereskedői magatartással összefüggő egyes termékjellemzők. A Laboratóriumok számára elengedhetetlen az akkreditált státusz fenntartása, melynek érdekében a minőségirányítási rendszerek folyamatos fejlesztésére kerül sor. A Mechanikai és Villamos Laboratóriumban júniusban sikeresen lezajlott a Nemzeti Akkreditáló Testület által végzett újraakkreditálási eljárás, mely által újabb 4 évre szerezte meg az akkreditált státuszt. Az Élelmiszer és Vegyipari Laboratórium éves felülvizsgálatára januárban került sor, melynek eredményeként a Nemzeti Akkreditáló Testület az akkreditált státusz fenntartásáról hozott határozatot. Mindemellett mindkét laboratórium vezetett be új vizsgálati területeket is az év során, melyek elősegítik a kitűzött ellenőrzési feladatoknak való megfelelést. Tovább folytatódott a laboratóriumok által szervezett „Nyílt laboratóriumi napok” rendezvénysorozat is az évben. Az előző évek tapasztalatai és sikerei 45

indokolták, hogy a lakosság széles rétegeihez eljutva tegye munkáját mind ismertebbé a két laboratórium. Mivel a fogyasztóvédelemben kiemelt szerepet kapnak a termékek biztonságosságával, illetve ezzel összefüggésben a jelöléssel, használati útmutatókkal, címkézéssel kapcsolatos kérdések, így ezek megválaszolásával, valamint helyszíni vizsgálatok bemutatásával segítettük a fogyasztók tájékoztatását. A helyszínen játékok, villamos berendezések és sporteszközök vizsgálatainak bemutatása történt meg, valamint ingyenesen végzett közel 350 db vizsgálat keretében napszemüvegek UV szűrésének, valamint bőrrel érintkező fémtárgyak (bizsuk, testékszerek, övek, óraszíjak, stb.) nikkel kioldódásának ellenőrzésére volt lehetősége a fogyasztóknak. A bemutatott vizsgálatok alapján kaptak tájékoztatást a fogyasztók országszerte a legalapvetőbb biztonságossági jellemzőkről, valamint a biztonságos alkalmazás kérdéseiről. A nyílt napok helyszínéül Szombathely, Pécs, Kaposvár, Eger, Paks, Szeged, Székesfehérvár, Tata, valamint Budapest (Sziget Fesztivál, Babymarkt Babaexpo, Főszezon, Mesterségek Ünnepe, Nagy Sportválasztó, Nyugdíjas Expo, illetve az NFH laboratóriuma több alkalommal) szolgált. A rendezvényeken a régiós felügyelőségek, a civil fogyasztóvédelmi szerve-

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014.

zetek és a média részvételével megtörtént a nyilvánosság bevonása, illetve az információk még szélesebb körű eljuttatása a fogyasztókhoz.

kolából, a Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakképző Iskolából, a Szent István Egyetemről és az Óbudai Egyetemről is diákok fogadására került sor.

A laboratóriumok a 2014. évben is kiemelt figyelmet fordítottak az iskolás korosztályok tájékoztatására, így az NFH laboratóriumi helyiségeiben megrendezett nyílt napokon Általános Vállalkozási Főiskolából, az Atalanta Főiskolából, a Magyar Üzletemberképző Szakközépis-

Összességében elmondható, hogy a rendezvényeken több ezer fogyasztó érdeklődött a bemutatott vizsgálatok iránt, és kért információt a termékek minőségéről, biztonságáról, valamint a panaszügyintézés módjáról.

Az Élelmiszer és Vegyipari Laboratórium tevékenysége Az Élelmiszer és Vegyipari Laboratórium a termékcsoportok széles körére irányulóan rendelkezik több mint 300 vizsgálati módszerrel, amely közel 500 paraméter vizsgálatát teszi lehetővé. Ezen módszerekkel kapcsolatosan a laboratórium 2013 februárjában szerezte meg az akkreditált státuszt 4 évre szólóan és tartja fenn azóta is a sikeresen lezajlott éves felülvizsgálatot követően.

történt meg a dohánytermékek nyilvántartásba vételével összefüggő feladatok ellátása. A laboratórium fentieken túlmenő feladata a Magyar Termék Nagydíj Pályázathoz tartozó vizsgálatok teljesítése is, hiszen a laboratórium vizsgálóbázisként szerepel e tevékenységben. Ennek keretében a laboratórium ugyancsak számos termék minőségi, illetve biztonsági vizsgálatát végezte el az év során.

Az éves vizsgálati program szerinti 19 db témavizsgálathoz, valamint az alkalomszerűen adódó, panaszokból és riasztásokból származó megkeresésekhez fűződő vizsgálatokat a laboratórium maradéktalanul teljesítette; a 9 db saját vállalású és koordinálású témavizsgálatot a lehetőségek hiánytalan kiaknázásával kivitelezte. Mindemellett az év során folyamatos tevékenységként

A 2014. évben új módszerként került bevezetésre és alkalmazásra a fényvédő tartalmú kozmetikai készítmények (arckrémek, ajakápolók) egyes fényvédő komponenseinek meghatározása, a bőrrel érintkező bőrtárgyak kioldódó Cr(VI) tartalmának vizsgálata, valamint fénycsövek higany tartalmának meghatározása.

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

Laboratóriumi vizsgálatok összesítése A laboratórium az év során összesen 10 761 db vizsgálatot végzett 1752 db mintán, melyből 8 362 db vizsgálat szolgáltatta a témavizsgálatokhoz, panaszokhoz, riasztásokhoz, megbízásos vizsgálatokhoz, valamint a Magyar Termék Nagydíj Pályázat éves utóellenőrzései-

hez, illetve új pályázatainak elbírálásához szükséges alapokat. Mindemellett a laboratórium vizsgálatokat végzett még a laboratóriumi nyílt napok keretében (349 db vizsgálat), valamint jártasságának bizonyítására (2050 db vizsgálat).

Élelmiszeripari termékek vizsgálatai Élelmiszerek szempontjából a témavizsgálatok sorában kiemelkedő jelentőségű volt az évben a tejtermékekkel, húskészítményekkel kapcsolatos vizsgálatok, a „mentes” jelöléssel ellátott termékek, valamint a bébiételek vizsgálata. Ezen témavizsgálatoknál a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat ellenőrzése és kiküszöbölése érdekében végzett vizsgálatokat a laboratórium, melyek összefoglaló adatait az alábbi ábra mutatja be.

A húskészítményekkel kapcsolatos vizsgálat során (mely magában foglalta a párizsi, virsli és krinolin termékcsoportok vizsgálatát), illetve a tejtermékek vizsgálata esetén (amely a vaj, tejszín, sajt és ömlesztett sajt termékcsoportokra irányult) elsősorban a Magyar Élelmiszerkönyvben előírt egyes kémiai paraméterek kerültek ellenőrzés alá, hogy ennek megfelelően a termék valóban az adott termékmegnevezéssel bírhat-e. (Mindemellett tejtermékek esetén a tejzsír melletti idegenzsír tartalom kimutatása is a vizsgálat tárgyát képezte, továbbá húskészítmények esetén a feltüntetett tápérték adatok egyes jellemzői is vizsgálat alá estek.) Ezen vizsgálatok eredményei a tejtermékek esetén mu47

tattak pozitívabb eredményt (a kifogásolt termékek aránya alig 6% volt), míg a húskészítményekre vonatkozóan közel 27% volt a kifogásolható minták aránya (főként a tápérték jelölés miatt). A „mentes” jelöléssel ellátott készítmények vizsgálata keretében ellenőrzés alá estek szója-, glutén-, laktózés mesterséges színezék mentes jelöléssel ellátott termékek. A vizsgálat során tapasztalt 2%-os kifogásolási

arányt 2 db „szójamentesként” jelölt termék jelentette. A bébiételek, valamint anyatej-helyettesítő és anyatejkiegészítő tápszerek vizsgálata során ellenőrzés alá esett azok cukortartalma, valamint egyes ásványianyag tartalma és Bifidobaktérium tartalma a terméken feltüntetett értékek tükrében. A megtévesztő jelölés 3-féle termék esetén igazolódott. Összesítve a laboratórium éves, élelmiszeripari termékekkel kapcsolatos vizsgálatait, elmondható, hogy a vizsgálatok 69%-a irányult minőségi jellemzők mérésére, s közel 10%-ban végzett a laboratórium biztonsági vizsgálatokat.

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014.

Kozmetikai termékek vizsgálata Kozmetikai termékek köréből a fényvédő tartalmú, illetve „tartósítószer-mentes” jelöléssel ellátott kozmetikumok (20 db), valamint a dekorkozmetikumok (rúzsok, szemfestékek) ellenőrzése (22 db) emelhető ki a 2014. év témavizsgálatai közül laboratóriumi vizsgálatok szempontjából. E termékeknél elsősorban biztonsági

vizsgálatok végzése (mikrobiológiai tisztaság, nehézfém tartalom, illetve egyes fényvédő komponensek tartalmának meghatározása) történt meg. A vizsgálati eredmények alapján valamennyi vizsgált termék megfelelt a követelményeknek.

Vegyipari termékek vizsgálata A laboratórium által vizsgált vegyipari termékek egyik csoportját a 2014. évben az autóápolási cikkek köre képezte, amelyeknél a termékeken feltüntetett összes felületaktív-anyag tartalom került ellenőrzés alá kiemelten. Ezen vizsgálat során a termékek közel felénél volt tapasztalható nemmegfelelőség a címkén feltüntetett értékekhez képest. Mindemellett sor került 30-féle téli szélvédőmosó folyadék vizsgálatára is atekintetben, hogy a feltüntetett der-

medéspont értékek a valóságnak megfelelnek-e. A vizsgálati eredmények alapján e vonatkozásban a termékek 13%-a nem bizonyult megfelelőnek. Az előzőeken túlmenően a laboratórium ez évben is alapot nyújtott a festéktermékek monitoring vizsgálatához, mellyel kapcsolatban 19-féle festékminta VOC tartalmára vonatkozóan végzett vizsgálatokat. A vizsgálatok 4-féle term éknél m utattak jelölési nemmegfelelőséget a VOC tartalom tekintetében.

Gyermekjátékok és gyermekápolási cikkek vizsgálata A laboratórium vizsgálatai között évről-évre kiemelkedő jelentőséggel bír a gyermekjátékok vizsgálata, melynek bizonyítéka, hogy a 2014. év során vizsgált termékek közel 15%-a került ki a gyermekjátékok és gyermekápolási cikkek köréből. A 2014. évben tervezetten kerültek vizsgálat alá a lövedékes játékok, játék babák, tapadókorongos játékok, fonószálak, valamint buborékfújók, melyeknél a tiltott ftálsav-észter típusú lágyítószer tartalom, illetve a mikrobiológiai tisztaság ellenőrzése került célpontba. A vizsgált 131-féle játék közel 30%-a bizonyult veszélyesnek: a buborékfújók 14%-a volt kifogásolható mikrobiológiai tisztaság szempontjából, míg a

műanyag játékok 40%-a tartalmazott reprotoxikus lágyítószert, nem egyszer a megengedett uniós határérték több százszoros mennyiségében. Az év során szintén vizsgálat tárgyát képezte a cumik vizsgálata, melyek esetén a vonatkozó rendelet szerinti paraméterek ellenőrzése történt meg (kioldódó anyagtartalom, peroxid maradék, illóanyag tartalom, másodrendű aromás amintartalom). Ezen termékkörnél a vizsgált 27-féle cumi közül 2-féle termék bizonyult veszélyesnek.

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

Könnyűipari termékek vizsgálatai Könnyűipari termékek közül az év folyamán 45-féle textilipari termék (gyermekszabadidő és sportruházati termékek, valamint lakástextil termékek) ellenőrzése történt meg nyersanyag-összetétel és rákkeltő aromás amin tartalom vonatkozásában, melynek eredményeként 11-féle termék esetén volt megállapítható a címkén feltüntetettől eltérő nyersanyag-összetétel. A könnyűipari termékek közül továbbá ellenőrzés alá esett a nyári időszakban 20-féle napszemüveg a fényáteresztés és UV-szűrés tekintetében. Ennek során 3féle terméknél került megállapításra nem megfelelő kategória feltüntetése a termékcímkén.

Az előzőeken túlmenően szintén vizsgálat alá esett az év során 25-féle lábbeli, melyek esetén kioldódó Cr(VI) tartalom mérésére került sor. A vizsgált termékek 20%ánál volt kimutatható a megengedett határérték feletti Cr(VI) tartalom. Szintén a könnyűipari termékek vizsgálataihoz kapcsolható az év folyamán a laboratóriumi nyílt napokon elvégzett 349 db helyszíni vizsgálat a napszemüvegek UV-áteresztésére, valamint testékszerek és bizsuk nikkel kioldódására irányulóan.

Dohányipari termékek A 39/2013.(II.13.) Korm. rendelet alapján a laboratórium folyamatosan végzi és koordinálja cigaretták esetén a kátrány, nikotin és szénmonoxid hozam ellenőrzésével kapcsolatos mintavételt és vizsgálatokat. A laboratóri-

um által az év során ellenőrzött, összesen 20-féle cigaretta közül egyetlen termékkel szemben merült fel kifogás a címkén jelölt értékhez képest, nikotin tartalom vonatkozásában.

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014.

Magyar Termék Nagydíj Pályázattal kapcsolatos vizsgálatok A laboratórium feladatai között szintén kiemelkedő jelentőséggel bír a Magyar Termék Nagydíj Pályázatban való részvétel vizsgálóbázisként. Ennek keretében a laboratórium összesen 1240 db vizsgálatot végzett el

279 db – főként élelmiszer és kozmetikum – mintán egyrészt utóellenőrzések, másrészt új pályázatok elbírálásának céljából.

Akkreditált státusz fenntartásához szükséges vizsgálatok Tekintettel arra, hogy a megbízhatóság igazolására megfelelő számú körvizsgálat, illetve laboratóriumok közötti összehasonlító vizsgálat, valamint belső ellenőrző vizsgálat végzése szükséges, a laboratórium az év folyamán 40 db vizsgálati paraméter tekintetében vett

részt hazai, illetve nemzetközi körvizsgálatban, valamint referencia anyagminta mérésben, 155 jellemző vonatkozásában laboratórium közötti összehasonlító vizsgálatban, valamint 830 db belső ellenőrző vizsgálatot végzett el az akkreditált státusz biztosításához.

Egyéb tevékenységek A fenti tevékenységeken túlmenően, a laboratórium egész évben folyamatosan végezte a dohányipari termékek regisztrációjával kapcsolatos feladatokat a 39/2013.(II.13.) Korm. rendeletnek megfelelően, mely által összesen 459-féle dohánytermék nyilvántartásba vétele történt meg a 2014. évben. A laboratórium a 2014. évben is szerepet vállalt és tájékoztatást nyújtott tv műsorokban (m1, RTL klub, stb.),

internetes portálokon, valamint rádióműsorokban a vizsgálatokról összeállított sajtóközleményekkel kapcsolatosan. Mindemellett az Élelmiszer és Vegyipari Laboratórium számos fórumon képviselte szakmai állásfoglalását a Magyar Szabványügyi Testület Műszaki Szabványosító Bizottságoknak, valamint Magyar Élelmiszerkönyvi Szakbizottságoknak tagjaként.

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

A Mechanikai és Villamos Laboratórium tevékenysége Az NFH elkötelezett a folyamatos fejlesztés mellett, bővülő feladataihoz szükséges vizsgálati tevékenységet akkreditált laboratóriumaiban végzi. A Mechanikai és Villamos Laboratórium tevékenységi területén 272 szabványos módszere akkreditált. Kiemelt cél volt a Mechanikai és Villamos Laboratórium MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 szabvány szerint az akkreditált státuszának megtartása. A laboratórium maradéktalanul teljesítette a vele szemben támasztott követelményeket a NAT újraakkreditálási eljárása során, mely által újabb 4 évre szerezte meg a akkreditált státuszt. A Laboratórium fő tevékenysége keretében az éves vizsgálati programban szereplő témákban villamos ter-

mékeken, játékokon és egyéb fogyasztási termékeken végeztünk termékbiztonsági vizsgálatokat. Az EVP alapján a laboratórium 16 db témavizsgálatban vett részt, amiből 4 db saját vállalású témavizsgálat volt. Az egyéb vizsgálatok külső megkeresésekre, panaszkivizsgálás és az akkreditált státusz fenntartása céljából kerültek elvégzésre. A fentiek mellett a laboratórium 26 nyílt napon vett részt, melynek keretében 746 db, jártasságának bizonyítására, illetve összemérő és körvizsgálatokban 956 db, valamint a 49 média megjelenés alkalmával további 514 db vizsgálatot végzett. Mindösszesen tehát a laboratórium 6313 db vizsgálatot végzett a 2014. évben.

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014.

Villamos termékek biztonsági vizsgálatai A laboratórium 2116 db vizsgálatot végzett el különböző villamos termékeken. A termékcsoportok közül kiemelkedő számmal szerepeltek a lámpatestek, a fényfüzérek, a hálózati hosszabbítókészletek, elosztók a műköröm besugárzó készülékek és a fázisceruzák. A további villamos termékek között szerepeltek: háztartási k isgépek, k ávéfőzők , úti adapterek, mélykútszivattyúk, multiméterek, akkutöltők, táskará-

diók USB-s és kártyás zenelejátszóval, inverterek és elektromos fedelező gyalu is. A villamos biztonsági vizsgálatok általános tapasztalata a termékcsoportoktól függetlenül kimutatott áramütés veszély kockázata. A vizsgált villamos termékek 88 %-a nem felelt meg a szabvány követelményeinek, ami azt mutatja, hogy sok veszélyes termék található a kereskedelemben.

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

Gyermekjátékok biztonságossági vizsgálatai A különféle gyermekjátékokból a farsangi maszkok és jelmezek, a játék-mobiltelefonok, a cumik, a rágókák, a babák, a babakocsik, a lövedékes játékok és egyéb játékok termékkörében összesen 1374 biztonságossági vizsgálatot végzett a laboratórium. A gyermekeket veszélyeztető kockázati tényező továbbra is a kisalkatrészek okozta fulladásveszély, az ujjak becsípődése, stabilitás, illetve a játék mobiltelefo-

nok esetén a túl magas kibocsátott hangnyomásszint. A különféle játékok csoportjában vizsgáltunk vízben növekvő játékokat, plüss játékokat, mágneses játékokat, hintákat, horgász készleteket, gördeszkákat és szánkót is. A vizsgált játékok 56 %-a nem felelt meg a szabvány követelményeinek.

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014.

Egyéb fogyasztási termékek biztonsági vizsgálatai A laboratórium 519 vizsgálatot végzett a kerékpár gyermekülések, a gyufák, a gyertyák és egyéb fogyasztási cikkeken. Továbbá külső vizsgálat keretében járókát és fázisceruzát vizsgált. A kerékpár gyermeküléseknél a kockázatot az ülés illetve egyes rögzítők vagy elemek nem megfelelő rögzítettsége okozza, mely által a gyermek az üléssel vagy a

nélkül leesik a kerékpárról, vagy a lába a küllők közé kerül. További veszélyt jelentenek a rések és lyukak, melyekbe a gyermek ujjai beszorulhatnak. A vizsgált kerékpár gyermekülések egyike sem felelt meg a szabvány követelményeinek, ami azzal párosulva, hogy súlyos balesetek következhetnek be a nem megfelelőségek által igen rossz fényt vet a piaci szereplőkre.

Az akkreditált státusz fenntartásához szükséges vizsgálatok Az akkreditált státusz fenntartásához a folyamatos fejlesztésen, ellenőrzésen kívül az eredmények megbízhatóságának megőrzéséhez nagyszámú vizsgálat szükséges. Jártassági és összemérő vizsgálatok száma 401 és a minőségirányítási rendszerben 298 pontosságellenőrzést végzett a laboratórium műszereken és berendezéseken. Az akkreditálási felülvizsgálat során pedig 216 vizsgála-

tot végzett a státusz meghosszabbítása érdekében. A tavalyi évben az LGC által szervezett nemzetközi körvizsgálatban is részt vett a laboratórium, ahol más országok laboratóriumaival való összemérés során az 51 induló labor közül a második legjobb eredményt érte el, ami biztosítja a magas szakmai színvonalat a fogyasztók védelme érdekében.

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

Nyilvánosság tájékoztatása A Mechanikai és Villamos Laboratóriumhoz érkező megkeresések növekvő számából is látható, hogy a sajtó részéről egyre nagyobb az érdeklődés a veszélyes termékek, illetve az olyan termékek bemutatása iránt, amelyek valamilyen módon megkárosíthatják a fogyasztót. Fontos feladat a fogyasztók széles körű tájékoztatása, így minden felkérésnek eleget téve a labo-

ratórium rendszeresen jelen van a vezető, és a kisebb médiumokban is. Sajtótájékoztatók alkalmával pedig minden jelentős médium képviselteti magát, így bármelyik adó műsorát is nézik, a fogyasztók találkozhatnak a veszélyforrást jelentő termékekkel.

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014.

Fogyasztóvédelmi tevékenység KERESKEDELEM- ÉS SZOLGÁLTATÁS-ELLENŐRZÉS

A rezsicsökkentések végrehajtására vonatkozó jogszabályi előírások teljesítésének ellenőrzése Az országos témavizsgálat lefolytatására a 2014. január 1. és december 31. közötti időszakban került sor, valamennyi megyei (fővárosi) kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelőségének részvételével. A fogyasztóvédelmi hatóság az országos témavizsgálat keretén belül vizsgálta a rezsicsökkentéssel kapcsolatos jogszabályok betartását az érintett közszolgáltatások vonatkozásában. A témavizsgálat részét képezte a rezsicsökkentés teljesülésének, az egységes számlakép előírásainak betartása, illetve a társasházi képviselők, a lakásszövetkezetek igazgatóságai részére előírt tájékoztatási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése is. A vizsgálat ideje alatt összesen 860 olyan fogyasztói beadvány érkezett a területi felügyelőségekre, amely valamely formában érintette a rezsicsökkentést. A beadványok közel egyharmada (265) a társasházi közös képviselők, illetve a lakásszövetkezetek tájékoztatási kötelezettségének nem, vagy nem a jogszabályi előírásoknak megfelelő teljesítésére, további 484 beadvány pedig a csökkentés érvényesülésének 56

elmaradására irányult. Ennek oka számos esetben az volt, hogy a fogyasztók, valamint a tájékoztatási kötelezettség tekintetében a közös képviselők, illetve a lakásszövetkezetek nem ismerték pontosan a rájuk vonatkozó előírásokat, részletszabályokat. A beadványok közszolgáltatási területek szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakult: 148 villamosenergiaszolgáltatás, 100 földgázszolgáltatás, 100 távhőszolgáltatás, 73 víziközműszolgáltatás, 119 hulladékgazdálkodási közszolgáltatás, 31 kéményseprő-ipari közszolgáltatás, 8 nem közművel öszszegyűjtött háztartási szennyvíz közszolgáltatás, 16 PB-gázszolgáltatás. Emellett – mint az fentebb kifejtésre került – a közös képviselők, illetve a lakásszövetkezetek igazgatóságai részére előírt – rezsicsökkentés érvényesüléséről szóló – tájékoztatási kötelezettség teljesítésének kifogásolása tárgyában összesen 265 esetben fordultak a fogyasztók a felügyelőségekhez. A villamosenergia-, és földgázszolgáltatás, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás, a víziközmű-szolgáltatás, illetve a keményseprő-ipari közszolgáltatás te-

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG rületén bevezetett egységes számlakép tekintetében kisszámú, mindössze 101 fogyasztói beadvány érkezett, amely alapján tehát elmondható, hogy az újonnan bevezetett egységes, átláthatóbb számlaformátum nagy segítséget nyújt a fogyasztók számára a számlákon történő eligazodáshoz, a rezsicsökkentés érvényesülésének nyomon követéséhez, illetve a számlán található adatok könnyebb, egyszerűbb értelmezéséhez. Az ellenőrzések során indult hatósági eljárások összesen 112 alkalommal tártak fel valamilyen jogsértést,

amely során 11 esetben a területi felügyelőségek – különösen a jogsértés súlyára, az érintett fogyasztói érdeksérelem nagyságára, továbbá az ismételt jogsértés elkövetésére tekintettel – kötelezést és bírságot is tartalmazó határozatot hoztak. Kizárólag bírságot megállapító határozatot a 2014-es témavizsgálat keretében nem hoztak a felügyelőségek. A határozatokban megállapított bírságok országosan 3 150 000 Ft összegben kerültek kiszabásra.

A közszolgáltatások átfogó ellenőrzése a beérkezett fogyasztói beadványok alapján A vizsgálat a 2014. január 1. és december 31. közötti időszakot ölelte fel, s valamennyi megyei (fővárosi) kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelősége részt vett benne. A vizsgálat célja volt egyrészt a felügyelőségekre érkező fogyasztói beadványokból és jelzésekből leszűrhető széleskörű hatósági tapasztalatok összegzése, a szolgáltatói gyakorlatok egybevetése, ezen keresztül pedig az egyes szolgáltatási területeket érintő következtetések levonása, tendenciák megfigyelése. Másrészt a vizsgálat eredményei által pontosabb kép kapható az ágazati szabályozással kapcsolatban esetlegesen felmerülő jogalkalmazási, illetve értelmezési nehézségekről, szabályozási anomáliákról, hiányosságokról is. A vizsgálat alapját a közszolgáltatási területekre vonatkozó statisztikai táblázatok képezték. Ezeket egészítették ki a szöveges jelentések is, amelyben a felügyelőségek kitértek a villamosenergia-, földgáz-, víziközmű-, távhő- és hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos fogyasztói beadványokra, a kirívó esetekre, a szabályozással kapcsolatos problémákra, s megfogalmazhatták a módosításra vonatkozó ötleteiket, javaslataikat is. Az NFH számára, a felügyelőségek által megküldött információk szerint az egyes közszolgáltatási területekre vonatkozóan, a 2014-ben beérkezett beadványokról az alábbi adatok állnak rendelkezésre:

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014. levél került kiküldésre. A beadványok tárgya szerint a számlázás/díjfizetés, valamint a panaszkezelés kategóriájában érkeztek a legmagasabb számban fogyasztói

beadványok (számlázás/díjfizetés: 177 beadvány, panaszkezelés: 40 beadvány).

Szavatossággal, jótállással kapcsolatos fogyasztói kifogások intézésének ellenőrzése A fogyasztóvédelmi hatóság 2014-ben országos témavizsgálat keretén belül 8 hónapon keresztül – a 2014. április 7. és 2014. november 28. közötti időszakban – ellenőrizte a kereskedelmi egységekben a szavatossági, illetve jótállási jogokkal kapcsolatos kifogások intézését. A témavizsgálat részét képezték a próbavásárlással egybekötött helyszíni ellenőrzések, valamint a témában a felügyelőségekhez beérkező fogyasztói panaszok egységes szempontok alapján történő vizsgálata. Az ellenőrzésben valamennyi megyei (fővárosi) kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelősége részt vett. 455 alkalommal vizsgálták a felügyelőségek munkatársai a fogyasztói kifogásokról felvett jegyzőkönyvek meglétét, valamint azok tartalmi elemeit, ennek keretében jogsértést 257 esetben tapasztaltak.

A kifogások nagy része (146) az előző évekhez hasonlóan 2014-ben is abból adódott, hogy a kereskedők a fogyasztói kifogásról egyáltalán nem vettek fel jegyzőkönyvet. A jótállási jegy kiállításával kapcsolatos kereskedői gyakorlatokkal összefüggésben összesen 519 esetben folytattak le ellenőrzést a felügyelőségek és 329 esetben, azaz az esetek 63%-ában feltártak valamilyen szabálytalanságot.

A témavizsgálat keretén belül összesen 1971 esetben vizsgálták a felügyelőségek, hogy a szavatossági, illetve a jótállási jogokkal kapcsolatban a vállalkozások által nyújtott tájékoztatások megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellenőrzése során 385 esetben állapítottak meg jogsértést. A kifogások több mint kétharmada adódott a jótállási jegyen megtalálható, valamint a szóban adott félrevezető tájékoztatásokból (összesen 68%). A területi felügyelőségek munkatársai 975 kereskedelmi egységben ellenőrizték a vásárlók könyvének meglétét. A témavizsgálat során 978 vásárlók könyvébe tett fogyasztói bejegyzéssel kapcsolatban azt vizsgálták a felügyelők, hogy azokat a jogszabályban előírtaknak megfelelően intézték-e a vállalkozások. Az ellenőrzések során indult hatósági eljárások összesen 580 alkalommal tártak fel valamilyen jogsértést. A közigazgatási jogkörben meghozott határozatok több mint fele (345 darab) kizárólag kötelezést tartalmazott. A területi felügyelőségek – különösen a jogsértés súlyára, az érintett fogyasztói érdeksérelem nagyságára, valamint az érintett fogyasztók számára való tekintettel – 235 esetben tartották indokoltnak bírság kiszabását, összesen 42 895 000 Ft összegben.

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

Általános kereskedelmi feltételek, árfeltüntetés és árfelszámítás átfogó vizsgálata Az ellenőrzésre 2014. március 10. – 2014. december 31. között került sor, melynek keretében a húsvéti szezonális termékek fokozott ellenőrzését 2014. április 1. – április 19. között, a karácsonyi szezonális termékek fokozott ellenőrzését pedig 2014. november 24. – december 19. között végezték a felügyelőségek. Az ellenőrzésben részt vett valamennyi megyei (fővárosi) kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelősége. A felügyelőségek minden évben kiemelten ellenőrzik az áruházláncok akcióinak megvalósulását, mivel ezen kereskedelmi egységek tudják a legnagyobb kedvezményeket kínálni és a legszélesebb fogyasztói réteg keresi fel ezen egységeket. Figyelemmel voltak továbbá arra, hogy a kereskedelem más területei is – hol szezonálisan, hol hosszabb időszakot felölelve – kedvezőbbnél kedvezőbb akciókkal csalogatják be üzleteikbe a fogyasztókat, ezért az elmúlt években az ellenőrzési területeket nagymértékben kiszélesítették, különösen nagy hangsúlyt fektetve a különböző akciók teljesülésének célzott vizsgálatára.

A vizsgálat során a felügyelőségek ellenőrizték az üzletekben az általános kereskedelmi feltételek teljesülését, nevezetesen a nyitvatartási időről szóló tájékoztatás meglétét, a vásárlók könyvének megfelelő kezelését, a panaszügyintézés helyéről szóló tájékoztatás meglétét, a kereskedelmi egységekben működő biztonsági szolgálatokra vonatkozó fogyasztóvédelmi előírások érvényesülését, a nyugta-, illetve számlaadási kötelezettség teljesítését, valamint a használt mérőeszközök hitelességét. Az árfeltüntetés és árfelszámítás ellenőrzése során a felügyelők azt vizsgálták, hogy a termékek, szolgáltatások eladási áraival és egységáraival kapcsolatos tájékoztatások a jogszabályi előírásoknak megfelelnek-e, illetve nem valósítanak-e meg tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot oly módon, hogy a vállalkozás valótlan tájékoztatást nyújt az eladási árról, egységárról, szolgáltatás díjáról, a kedvezmény létéről, mértékéről, a termékek tömegéről, illetve egyidejűleg több eladási árat tüntet fel. A 2014. évben a felügyelőségek összesen 4918 kereskedelmi egységben végeztek hatósági ellenőrzést, melyeknek 42%-ában, azaz 2044 egységben tártak fel valamilyen szabálytalanságot.

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014.

Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítési tevékenység ellenőrzése A 2014. évben több olyan jogszabály-módosításra is sor került, amelyek az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések egyik speciális értékesítési formáját, az árubemutatót szervező, illetve lebonyolító vállalkozások tevékenységét érintették. Az említett módosítások egyrészt a hatósági ellenőrzések lefolytatásának elősegítését, másrészt a fogyasztók jogainak fokozott védelmét szolgálták. Tekintettel az előzőekben kifejtettekre, az ellenőrzések lefolytatására két szakaszban – 2014. március 3. és 2014. április 25., illetve 2014. augusztus 4. és 2014. október 10. közötti időszakokban – került sor, valamennyi megyei (fővárosi) kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelőségének részvételével.

A témavizsgálat ideje alatt összesen 99 árubemutatón történt ellenőrzés, amelyből 68 esetben tártak fel valamilyen jogsértést a felügyelők, így a kifogásolási arány 68%-os volt. A vizsgált árubemutatók helyszínéről és időpontjáról 54 esetben a szervező vállalkozás által a fogyasztóhoz eljuttatott írásos meghívó (névre szóló meghívó, szórólap) útján, míg a többi esetben a jegyző által megküldött értesítés alapján, illetve egyéb módon (rendezvények helyszíneiről, fogyasztóktól kapott információk, újsághirdetés) értesültek a felügyelőségek munkatársai. Az árubemutatóra invitáló írásos dokumentumok 4 esetben tévesen tájékoztatták az érdeklődőket a programról, ezen előadások nem a szórólapnak megfelelően zajlottak (pl. a helyszínen nem történt szűrővizsgálat vagy nem a meghirdetett vizsgálatot végezték el). További 3 esetben az érdeklődőknek ígért ajándékok nem egyeztek meg az előadás során átadott ajándékokkal vagy azok átadására egyáltalán nem került sor. A próbavásárlások alkalmával (22 eset) a vállalkozások mindössze 4 esetben mulasztották el teljesíteni nyugtaadási kötelezettségüket. Ezekben az esetekben a termékek vételáráról, illetve a kifizetett foglalóról, előlegről 60

nem adtak át számlát/nyugtát a felügyelőknek. A felügyelőségek – jótállásra kötelezett termékek esetében – összesen 3 alkalommal tapasztalták a jótállási jegy átadásának elmulasztását. Az átadott jótállási jegyek közül 5 db dokumentum tartalma nem felelt meg a jogszabályban előírt követelményeknek. A felügyelőségek munkatársai a témavizsgálat során összesen 64 esetben ellenőrizték, hogy a vállalkozások eleget tettek-e a mindenkor hatályos jogszabály által előírt, írásbeliséghez kötött, előzetes tájékoztatási kötelezettségüknek. Az ellenőrzések során 28 esetben került megállapításra, hogy az előzetes tájékoztatás nem felelt meg a hatályos jogszabályi előírásnak, így a kifogásolási arány e tekintetben 44% volt. A feltárt jogsértések egy része a tájékoztatás részleges vagy teljes hiányából adódott, ugyanakkor előfordult, hogy a vállalkozások az előzetes tájékoztatás vonatkozásában nem követték a területet érintő, évközben lezajlott jogszabályváltozásokat (pl. elállásra nyitva álló határidőként a termék átvételétől számított 14 nap helyett 8 munkanapról tájékoztatták a fogyasztókat). A felügyelőségek munkatársai valamennyi árubemutatón vizsgálták a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok előfordulását. Összesen 54 árubemutatón került sor tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmába ütköző magatartás megállapítására. A felügyelőségek a bemutatók során összesen 103 esetben tapasztalták, hogy a vállalkozások tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytattak, amelyek alkalmasnak bizonyultak a fogyasztók ügyleti döntésének torzítására. Szükséges kiemelni, hogy az árubemutatókon tapasztalt ez irányú jogsértések az esetek többségében halmozottan fordultak elő. A korábbi évek tapasztalataitól eltérően sajnálatos módon 4 területi felügyelőség, 4 esetben agresszív kereskedelmi gyakorlatot tapasztalt az ellenőrzések során. Ezen kereskedelmi gyakorlatokat elsősorban a hallgatóság felé történő pszichés nyomásgyakorlás jellemezte, amelynek során az előadók sürgető, agresszív módon „ösztönözték” a fogyasztókat a vásárlásra. 40 esetben tevőleges, illetve mulasztásból adódó megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot, 59 esetben pedig a vonatkozó

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG jogszabály úgynevezett „Feketelistájában” nevesített, további mérlegelést nem igénylő, súlyos jogsértéseket tártak fel a felügyelőségek. A témavizsgálat lezárásáig az árubemutatókat szervező, illetve lebonyolító vállalkozások tevékenységével kapcsolatban 780 db fogyasztói beadvány (kérelem, közérdekű bejelentés, tájékoztatáskérés) érkezett a területi felügyelőségekhez. A legtöbb beadványban (236) azt sérelmezték a fogyasztók, hogy a jogszabályon alapuló elállási jogukat nem tudták érvényesíteni a szervező vállalkozással szemben, további 91 esetben állapították meg a felügyelőségek, hogy a vállalkozások – a szerződéskötést megelőzően – az elállási jogról egyáltalán nem vagy

nem megfelelően tájékoztatták a fogyasztókat. 115 esetben amiatt kérték a fogyasztók a hatóság segítségét, mert az elállási jog érvényesítése során a vállalkozás a foglalót nem fizette vissza, illetve további 31 esetben az elállást bánatpénz/adminisztrációs díj fizetéséhez kötötte. A témavizsgálat ideje alatt a jogsértést elkövető vállalkozásokkal szemben közigazgatási hatósági eljárásban 38 esetben került sor fogyasztóvédelmi bírság kiszabására, összesen 4 515 000 Ft értékben. Eljárási bírság kiszabását 10 esetben tartották indokoltnak a felügyelőségek, amelyek összege 415 000 Ft volt, míg kötelezésre szóló határozatot 21 esetben hoztak a felügyelőségek.

A 18. életévet be nem töltött személyek védelmét szolgáló jogszabályoknak való megfelelés ellenőrzése A fiatalkorúak egészséges fejlődésének védelme érdekében tilos a fiatalkorúak számára történő dohány-, illetve alkoholtermékek kiszolgálása, továbbá forgalmazása. Az ellenőrzés lefolytatására 2014. január 27. - 2014. október 24. között került sor, melyben valamennyi megyei (fővárosi) kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelősége részt vett. Az ellenőrzések kiterjedtek a gazdasági reklámok azon szempontból történő vizsgálatára is, hogy azok veszélyt jelenthetnek-e a gyermek- és fiatalkorúak egészséges testi, lelki és erkölcsi fejlődésére. Az ellenőrzések során a közterületi, kirakati reklámhordozók éppúgy vizsgálat alá kerültek, mint az újságokban, magazinokban, szórólapokban, reklámújságokban megtalálható hirdetések. Mindemellett pedig a fiatalkorúak életében fontos szerepet betöltő interneten fellelhető, valamint a televízió- és rádiócsatornákon elhangzó reklámok esetében is ellenőrzést végeztek a területi felügyelőségek. A vizsgált időszakban 495 gyermek- és fiatalkorúakat célzó reklám ellenőrzésére került sor, melyek közül 83 61

minősült jogsértőnek, így a reklámozással kapcsolatos jogsértési gyakoriság 17%-ot mutat. Az alkoholtartalmú italokkal és dohánytermékkel történő kiszolgálást a vizsgálat során vendéglátó-ipari egységekben összesen 129 esetben (38%) tártak fel a felügyelőségek, míg a fesztiválokon, rendezvényeken üzemelő vállalkozások ellenőrzése során 14 esetben állapítottak meg valamilyen mulasztást (48%). A kereskedelmi egységek tekintetében 195 alkalommal történt jogsértés, ennek következtében a jogsértési gyakoriság 54% volt. Az ellenőrzés alá vont dohányboltok 29%ában (107) észleltek szabálytalanságot az ellenőrzést végző felügyelők. A 18. életévüket be nem töltött személyek tiltott termékkel történő kiszolgálásának ellenőrzése 1215 fiatalkorú közreműködésével végzett próbavásárlással valósult meg. A próbavásárlások során 37%-ban tártak fel a felügyelőségek fogyasztóvédelmi hatáskörbe tartozó jogszabálysértést, mivel 446 próbavásárlás valamilyen vizsgálati szempont alapján kifogásoltnak minősült. A nemzeti dohányboltokban kizárólag dohánytermékek próbavásárlása esetében 92 esetben (90 dohánybolt, 2 elkülönített hely) szolgálták ki a fiatalkorút, míg kizáró-

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014.

Ellenőrzött (db)

Kifogásolt (db)

Kifogásolási arány (%)

Vendéglátó-ipari egységek 342

129

Fesztiválok, rendezvények

Kereskedelmi egységek

358

195

Dohányboltok

375

107

Egyéb egységek

Összesen

1107

445

lag alkoholtartalmú italok kiszolgálása 9 esetben történt meg. A kettős ellenőrzések során 5 alkalommal fordult elő jogsértés. Kötelezésről szóló határozat 36 esetben, kizárólag bírságot tartalmazó határozatot 24, míg kötelezést és bírságot is tartalmazó határozatot 452 esetben hoztak, az így kiszabott fogyasztóvédelmi bírság összege összesen 48 815 000 Ft volt. A területi felügyelőségek 76 esetben megtiltották 30 napra a dohánytermékek forgalmazását, továbbá az ismételt jogsértés elkövetése miatt elrendelték 4 dohánybolt 30 napra történő bezárását. Figyelemmel arra, hogy a vendéglátó, illetve a kereskedelmi egységekben folytatott ellenőrzések tapasztalatai

évek óta nem mutatnak jelentős javulást, ezért a kereskedelmi egységekben 2014-ben tapasztalt 54%-os, valamint a vendéglátó-ipari egységekben észlelt 38%-os jogsértési gyakoriság rávilágított, hogy a fiatalok alkoholtartalmú italokkal történő kiszolgálásának ellenőrzését e területeken a jövőben fokozottabban kell végezni. A jogalkotónak a dohányzás visszaszorítása érdekében tett erőfeszítése valóban elérte célját, mivel a dohánytermékekkel történő jogellenes kiszolgálások korábbi években tapasztalt magas kifogásolási aránya 25%-ra csökkent, amely ugyanakkor azt is jelenti, hogy még mindig, minden negyedik próbavásárlás során a közreműködő fiatalkorúak részére –jogellenes módon – dohányterméket értékesítettek. Emiatt a hatósági jelenlét a nemzeti dohányboltokban továbbra is indokolt.

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

Az idegenforgalmi főszezonban végzett kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységek ellenőrzése A témavizsgálatra 2014. június 2. és augusztus 29. közötti időszakban – valamennyi megyei (fővárosi) kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelőségének részvételével – került sor. A felügyelőségek az ellenőrzéseket számos esetben társhatóságokkal közösen folytatták le.

nek vizsgálatára. Ennek eredményeként összesen 59 fesztiválon, illetve egyéb rendezvényen történt ellenőrzés, amelyek helyszínein 551 egységet vontak vizsgálat alá a felügyelők. A hatóság jelenléte ezeken a rendezvényeken számos esetben preventív jellegű személyes tájékoztatással is kiegészült.

A témavizsgálat ideje alatt országosan 1936 ellenőrzés történt, amely 1792 vendéglátó-ipari egységet, valamint 144 személytaxi-szolgáltatót érintett.

A vendéglátó-ipari egységek vizsgálatán belül a háromszáz fő feletti befogadóképességű zenés, táncos rendezvények társhatóságokkal közös ellenőrzésére 15 alkalommal került sor.

A területi felügyelőségek összesen 575 esetben állapítottak meg valamilyen jogsértést, amely 30%-os kifogásolási arányt eredményezett. A vizsgálat alkalmával a vendéglátó-ipari egységekben összesen 554 esetben tártak fel szabálytalanságot a felügyelőségek, ami 31%-os kifogásolási arányt jelentett, míg a személytaxi-szolgáltatás ellenőrzése során 21 esetben állapítottak meg valamilyen mulasztást (15%). Pozitívumként értékelhető, hogy mindkét ellenőrzési területen 2 százalékponttal javult a kifogásolási arány a tavalyi vizsgálati eredményekhez képest, ahol ez a mutató a vendéglátó-ipari egységeknél 33%, míg a személytaxi-szolgáltatóknál 17% volt. A vendéglátóhelyek ellenőrzése összesen 1256 üzlet (étterem, vendéglő, cukrászda, söröző stb.) és 536 kitelepült egység (pecsenyesütő, büfé stb.) vizsgálatára terjedt ki. A turisztikailag frekventált helyszíneken az említett egységek ellenőrzésére 848 esetben, míg az idegenforgalmi szempontból kevésbé kiemelt helyszíneken 393 esetben került sor. A felügyelőségek munkatársai idén is kiemelt figyelmet fordítottak az ország különböző pontjain megrendezésre kerülő fesztiválok, kulturális és gasztronómiai rendezvények, illetve vásárok vendéglátó-ipari egységei63

A próbavásárlással egybekötött vizsgálatok (1516 egység) 1202 kis- és középvállalkozásnak minősülő üzletet, valamint 314 kitelepült egységet érintettek. A vállalkozások 20%-ánál (304 eset) merült fel valamilyen kifogás. A legtöbb jogsértés a helytelen méréshez, a valótlan ártájékoztatáshoz kapcsolódott, ugyanakkor a nem hiteles mérlegek használata, a kereskedői adatok feltüntetésének hiánya, valamint a vásárlók könyvének nem megfelelő kezelése is számos esetben kifogás alapját képezte. A felügyelőségek 225 esetben, a próbavásárlások 15%ánál állapítottak meg helytelen mérésből, illetve számolásból adódó többletszámolást, amely összesen 18 882 Ft összegű eltérést okozott a fogyasztók hátrányára. A személytaxi-szolgáltatás megfelelőségét taxiállomásokon, álló személytaxik tekintetében 73 esetben ellenőrizték a felügyelők. Az említett vizsgálatok alkalmával összesen 4 vállalkozót vontak felelősségre a feltárt jogsértések miatt. Próbautazással egybekötött személytaxi ellenőrzésekre (71 eset) nagyrészt a nappali órákban (54 vállalkozás) került sor, amelyek 13 alkalommal zárultak jogsértés megállapításával. Az éjszakai ellenőrzéseknél (17 vállalkozás) 4 személytaxi-szolgáltatónál tapasztaltak hiányosságokat a felügyelők, így a kifogásolási arány a nappali ellenőrzésekhez hasonlóan 24%-os volt.

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014.

A felügyelőségek a vendéglátó-ipari egységekre vonatkozóan 443 db, míg a taxi-szolgáltatók tekintetében 4 db kötelezést tartalmazó határozatot hoztak. Fogyasztóvédelmi bírság és egyben kötelezésről szóló határozat a vendéglátó-ipari egységek esetében 42 db, taxi-szolgáltató ellenőrzése során 1 db került kiadásra.

A fogyasztóvédelmi hatóság a vendéglátó-ipari egységeknél ismételt jogsértés címén összesen 1 390 000 Ft, a személytaxi-szolgáltatás területén pedig 15 000 Ft fogyasztóvédelmi bírság kiszabását tartotta indokoltnak a szabálytalanságokat elkövető vállalkozásokkal szemben.

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatók és távhőszolgáltatók ügyfélszolgálatának, panaszkezelésének vizsgálata Az országos témavizsgálat lefolytatására 2014. február 3. és április 25. napja között került sor. A vizsgálatban valamennyi megyei (fővárosi) kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelősége részt vett.

A felügyelőségek a vizsgált időszakban 24 távhőszolgáltatókat, valamint 41 hulladékgazdálkodási közszolgáltatókat érintő vizsgálatot folytattak le, melyekből 21 illetve 39 esetben tapasztaltak valamilyen hiányosságot (62,5%-os és 95%-os kifogásolási arány).

A felügyelőségek helyszíni ellenőrzés során vizsgálták, hogy a távhőszolgáltatók, illetőleg a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók eleget tettek-e a személyes ügyfélszolgálat működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek. Az ügyfélszolgálati irodák működtetésével összefüggésben elmondható, hogy az erre vonatkozó előírásoknak a vizsgálat alá vont távhőszolgáltatók mindegyike eleget tett, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók közül pedig egy nem működtetett ügyfélszolgálati irodát. Az időpont-foglalási lehetőség tekintetében a távhőszolgáltatók kifogásolási aránya viszonylag alacsony volt (telefonos elérhetőséggel 3, internetes elérhetőségen keresztül 2 alkalommal nem biztosították), a

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

hulladékgazdálkodási közszolgáltatóké azonban magasabb, mivel az időpontfoglalás lehetőségét telefonos, valamint internetes elérhetőségen keresztül egyaránt 10-10 alkalommal nem biztosították (24%-os kifogásolási arány). A nyitvatartási idő tekintetében a távhőszolgáltatókkal szemben mindössze 3 alkalommal észleltek jogsértést (12,5%-os kifogásolási arány), a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók vonatkozásában viszont a legtöbb szabálytalanság épp e vizsgálati szempont tekintetében volt tapasztalható, mivel 13 alkalommal észleltek jogsértést (32%-os kifogásolási arány). A hatóság az ellenőrzés kapcsán, kizárólag adatgyűjtési céllal tájékozódni kívánt arról, hogy a telefonon, illetve elektronikus úton biztosítható ügyfélszolgálati módozatok mennyire terjedtek el a távhőszolgáltatási és a hulladékgazdálkodási szektorban. A vizsgálattal érintett távhőszolgáltatók és hulladékgazdálkodási közszolgáltatók 21 és 33 esetben telefonon, illetőleg 16 és 24 esetben interneten keresztül is biztosították az ügyfélszolgálati ügyintézést. A helyszíni ellenőrzések keretében a felügyelőségek szúrópróbaszerűen vizsgálták meg a panaszkezelésre vonatkozó előírások érvényesülését, ideértve a szolgáltatók válaszadása során előírt indoklási és tájékoztatási kötelezettség vizsgálatát is. A vizsgálat alá vont távhőszolgáltatóknál 134 fogyasztói panaszból 2 esetén nem írásban teljesítették a válaszadási kötelezettséget, további 7 válasz a rendelkezésre álló 15 napos határidőn túl készült el, illetve 5 vonatkozásában a szolgáltató nem látta el indoklással a fogyas ztó r és zér e megk üldött válas zát. A távhőszolgáltatói válaszlevelek 28 esetben bírtak elutasító tartalommal, melyek több mint felében, összesen 17 alkalommal elmulasztották tájékoztatni a fogyasztókat, hogy mely hatóság, békéltető testület előtt van lehetőség eljárást kezdeményezni, illetve nem bocsátot-

ták rendelkezésre e fórumok levelezési címét. Egy távhőszolgáltató a személyes ügyfélszolgálaton tett szóbeli panaszról – a jogszabályi előírásokhoz képest – hiányos tartalmú, feljegyzésnek nevezett jegyzőkönyvet vett fel, illetve ezen feljegyzésből nem adott át egy példányt a fogyasztónak. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatóknál összesen 223 fogyasztói (írásbeli) beadványt vizsgáltak meg a fenti szempontok alapján. A válaszadási kötelezettségüket ezen közszolgáltatók 7 panasz esetén nem teljesítették. 14 alkalommal a közszolgáltató nem foglalta írásba a válaszát, továbbá 32 panaszra a válasz a rendelkezésre álló 15 napos határidőn túl készült el (14%os kifogásolási arány). Ezen felül 19 esetben a szolgáltató nem tett eleget – a jogszabály által előírt – indoklási kötelezettségének. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatói válaszlevelek 107 esetben bírtak elutasító tartalommal, amelyek közül 24 esetben a közszolgáltatók nem tettek eleget az elutasítás esetére előírt, fenti tájékoztatási kötelezettségüknek. Az ellenőrzés alá vont távhőszolgáltatókkal szemben a vizsgálat során feltárt hiányosságok miatt 14 hatósági eljárást indítottak, amelyek keretében 7 kötelezést tartalmazó határozat született, 3 távhőszolgáltatóval szemben pedig a felügyelőségek bírságot szabtak ki. A jelentés készítés időpontjában azonban 4 hatósági eljárás még folyamatban volt. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatók vonatkozásában 39 hatósági eljárást indítottak, ezek keretében 16 kötelezést, 10 bírságot és kötelezést tartalmazó határozat született. A jelentéskészítés időpontjában 13 hatósági eljárás még folyamatban volt. A jelentés készítésének időpontjáig a vizsgált távhőszolgáltatókkal és hulladékgazdálkodási közszolgáltatókkal szemben országosan 210 000, illetőleg 1 260 000 forint fogyasztóvédelmi bírság került kiszabásra.

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014.

A villamos fogyasztásmérők hitelesítési cseréjének vizsgálata Az országos témavizsgálat lefolytatatására 2014. április 1. és szeptember 26. között került sor. A vizsgálatban valamennyi megyei (fővárosi) kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelősége részt vett. Az ellenőrzés egyik része a hivatalból végzett vizsgálatokból állt, amelynek alapját a 2013-ban lejárt hitelességű villamos fogyasztásmérők elosztói engedélyesektől bekért listája képezte, míg a másik része a fogyasztói beadványokon alapuló ellenőrzés volt.

A hivatalból indult eljárások keretében országosan összesen 1907 db mérőórát vontak a felügyelőségek vizsgálat alá, melyek közül 107 esetében megállapítást nyert, hogy nem került sor a hitelesítési cserére 2013 végéig (6%-os kifogásolási arány). Az ellenőrzés adatai alapján megállapítható, hogy mindössze 4 esetben volt a hitelesítési mérőcsere elmaradása a fogyasztó közreműködésének hiányára visszavezethető.

A vizsgálat alá vont mérőórák (1907 db) közül összesen 771 esetben (40%-ban) maradt el a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő előzetes értesítés, azonban a hiányosságok magas számát ellensúlyozza, hogy a legtöbb esetben a felhasználókat nem érte a számlázásra, elszámolásra kiható jogsérelem, mivel a jogszabályi előírásoknak megfelelő előzetes értesítés hiánya ellenére a hitelesítési mérőcsere határidőben megvalósult. A vizsgálatra megjelölt időtartamban összesen 212 db olyan beadvány érkezett a felügyelőségekre, amellyel összefüggésben sor került a hitelességi kérdés ellenőrzésére is. Ezen beadványok közül mindössze 6 alkalommal állapították meg a felügyelőségek, hogy a számlázás lejárt hitelesítésű mérőóra alapján történt. A felügyelőségek hat hálózati elosztóval szemben 2 esetben (kizárólag) kötelezést, 11 esetben kötelezést és bírságot, valamint további 2 esetben (kizárólag) bírságot tartalmazó határozatot adtak ki. Összesen 27 505 000 Ft fogyasztóvédelmi bírság kiszabására került sor.

A fogyasztói csoportok működésével kapcsolatos rendelkezések megtartásának ellenőrzése A témavizsgálat célja a fogyasztói csoport szervezését és reklámozását tiltó rendelkezés betartásának ellenőrzése és ezáltal a nehéz anyagi helyzetben lévő fogyasztók fokozott védelme volt. A terület országos ellenőrzésének lefolytatására 2014. január 14. – 2014. február 21. közötti időszakban került sor. A vizsgálatban valamennyi megyei (fővárosi) kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelősége részt vett. A témavizsgálat során a területi felügyelőségek összesen 41 esetben ellenőrizték fogyasztói csoportot működtető vállalkozások tevékenységének jogszerűségét. 66

A fogyasztóvédelmi felügyelőségekhez – az említett időszakban – országosan 25 db fogyasztói kérelem, illetve közérdekű bejelentés érkezett, míg 16 esetben a felügyelőségek munkatársai hirdetés útján értesültek a vállalkozás fogyasztói csoportot szervező tevékenységéről. A témavizsgálat során 15 db fogyasztói csoportot működtető vállalkozás ellen indult hatósági eljárás és valamennyi esetben megtörtént a kifogásolt kereskedelmi kommunikációban érintett egyéb, a hirdetéseket közzétevő vállalkozások felelősségre vonására irányuló intézkedés is.

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

Általánosságban elmondható, hogy a vizsgálat alá vont vállalkozások az esetek többségében nem működtek együtt a fogyasztóvédelmi hatósággal (egyáltalán nem vagy hiányosan teljesítették adatszolgáltatási kötelezettségüket), megnehezítve ezzel a hatóság számára a tényállás megfelelő tisztázását. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az ellenőrzés alá vont vállalkozások csaknem valamennyi esetben Budapest területén található székhellyel vannak bejelentve. Sajnálatos tény, hogy a vizsgált vállalkozások közül 11 vállalkozás mulasztotta el tevékenységének folytatását

a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság felé bejelenteni. Ezen vállalkozások ellen minden esetben eljárást indított a területileg illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség. A felügyelőségek a feltárt szabálytalanságok miatt közigazgatási hatósági eljárásban 2 db, a jogsértő magatartás megszüntetését előíró, kötelezésre szóló határozatot adtak ki azon vállalkozások részére, amelyek a foglalkoztatottak létszáma, valamint nettó árbevételi adatai alapján kis- és középvállalkozásnak minősültek. Egy ügy vonatkozásában fogyasztóvédelmi bírság (50 000 Ft), egy esetben eljárási bírság (30 000 Ft) kiszabását tartotta indokoltnak a területi felügyelőség.

Szálláshelyekkel kapcsolatos megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok feltárása a nemzeti tanúsító védjegyrendszer tükrében A témavizsgálat lefolytatására 2014. május 19. – 2014. augusztus 15. közötti időszakban került sor valamennyi megyei (fővárosi) kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelősége részvételével.

ság oka az volt, hogy az említett szálláshelyek nem rendelkeztek az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főosztálya által kiadott minősítéssel.

A témavizsgálat ideje alatt összesen 126 szálláshely került ellenőrzésre, amelyek közül 120 szálloda, további 6 „gyógyszálló/gyógyszálloda” megnevezésű volt. A területi felügyelőségek összesen 32 esetben állapítottak meg valamilyen jogsértést, amely 25%-os kifogásolási arányt eredményezett.

Pozitívumként kiemelendő, hogy az eljárások során a szálláshely üzemeltetők együttműködésükről biztosították a hatóságot a határozatban foglaltak betartása tekintetében.

A szállodák ellenőrzése során a felügyelőségek 29 esetben állapítottak meg valamilyen szabálytalanságot (24%). 11 esetben a szálláshely a „szálloda/hotel” megnevezést jogosulatlanul használta, csillagokhoz kapcsolódó átlagfogyasztói elvárásoknak 10 szálloda nem felelt meg, amely alapján a felügyelők tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot tártak fel, míg az árfeltüntetési kötelezettségnek 8 szálloda nem tett eleget. A vizsgálat során a 6 „gyógyszálló/gyógyszálloda” elnevezésű szálláshely esetében összesen 3 esetben tártak fel szabálytalanságot a felügyelőségek. A szabálytalan67

A felügyelőségek elsősorban a jogellenes magatartás megszüntetésére törekedtek azon vállalkozásoknál, ahol első alkalommal előforduló kisebb súlyú szabálytalansággal találkoztak. A megállapított hiányosságok, szabálytalanságok tekintetében az arányosság, fokozatosság és méltányosság elvének megtartásával, a jogszabályokban biztosított mérlegelési jogkörüket gyakorolva jártak el a felügyelőségek. Egy esetben került sor arra, hogy a jogsértés tényére és hatáskör hiányára figyelemmel az eljáró felügyelőség szignalizációval élt az illetékes jegyző felé. A fent említett elvek követését jól tükrözik a témavizsgálathoz kapcsolódó intézkedések, miután a feltárt hiányosságok, jogsértések kapcsán kizárólag kötelezést tartalmazó határozat került kiadásra, bírság kiszabására egy esetben sem került sor.

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014.

A reklámtevékenység átfogó ellenőrzése A témavizsgálat lefolytatására 2014. március 17. és október 31. között került sor, valamennyi megyei (fővárosi) kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelőségének részvételével.

A 2014. évi témavizsgálat keretében a felügyelőségek összesen 1998 ellenőrzést folytattak le, mely vizsgálatok során 251 reklámban találtak jogsértést. A kifogásolt hirdetések közül 6 több szempontból is jogsértőnek minősült. Ezen eredmény összességében 13%-os kifogásolási arányt mutat, ami a 2013-as vizsgálatban mérthez viszonyítva hat százalékpontos javulást jelent. A reklámok hatósági ellenőrzése során a felügyelőségek a hirdetések lehető legszélesebb palettájának áttekintésére törekedtek, a hatóság elsődleges célja azonban továbbra is a fogyasztói érdekeket leginkább sértő tevékenységek kiszűrése, valamint azoknak a megfelelő eszközökkel való hatékony visszaszorítása volt. Ennek megfelelően a vizsgált reklámok közel felét a potenciálisan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot megvalósító hirdetések, míg harmadát a 2014-es témavizsgálat során is a reklámokban feltüntetett árak jogszabályi megfelelőségének ellenőrzése tette ki. A közterületi reklámhordozók körében a felügyelőségek összesen 296 db hirdetést vizsgáltak meg, s 66 esetben került sor eljárás megindítására a hirdetések tartalma miatt. A vizsgált 380 újságban, magazinban megje-

lenő reklám tekintetében 62 alkalommal tártak fel jogsértést, míg a reklámújságok, szórólapok vonatkozásában a kifogásolási arány 11%-os volt. Az interneten közzétett 435 db reklám ellenőrzését végezték el a felügyelőségek, melyből 44 alkalommal került sor eljárás megindítására, a rádióban és a televízióban közzétett hirdetések kifogásolási aránya pedig mindössze 2%-os volt. A felügyelőségek 2014-ben 18 db egyéb, a fenti kategóriákba nem sorolható reklámhordozókon közzétett hirdetést is vizsgáltak, amelyek közül 3 reklám bizonyult jogsértőnek. A témavizsgálat alatt a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feltárását célzó, 858 reklám vonatkozásában lefolytatott ellenőrzés során a felügyelőségek 52 esetben indítottak hatósági eljárást jogsértés miatt, melyek felében akcióval, árkedvezménnyel kapcsolatban állapítottak meg szabálytalanságot. Az ellenőrzés során kifogásolt reklámok miatt indult eljárások eredményeképpen a felügyelőségek összesen 240 határozatot hoztak. A felügyelőségek 188 kötelezésre szóló határozatot, valamint 52 kötelezést és fogyasztóvédelmi bírságot is tartalmazó érdemi döntést hoztak. A kiszabott bírságok összege 2 650 000 Ft. A felügyelőségek 36 esetben intézkedtek az ügyek más hatósághoz történő áttételéről. A jelentés megírásakor 140 eljárás volt folyamatban, ezért a ténylegesen meghozott határozatok száma az eljárások lezárását követően minden bizonnyal magasabb lesz.

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

Elektronikus kereskedelmi tevékenység jogszerűségének ellenőrzése Az ellenőrzések lefolytatására a 2014. február 7-től 2014. október 17-ig tartó időszakban került sor. A témavizsgálatban Bács-Kiskun Megyei, a Budapest Főváros, a Csongrád Megyei, a Hajdú-Bihar Megyei, a Nógrád Megyei, a Pest Megyei, a Somogy Megyei, a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei, a Tolna Megyei, a Veszprém Megyei, valamint a Zala Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége vett részt A vizsgálat teljes ideje alatt a felügyelőségek összesen 162 webáruházat ellenőriztek, ezek közül 56 esetben olyan webshopot vizsgáltak, amelyeknél a megelőző évben jogsértést észleltek.

Az ismételt ellenőrzések során az 56 online áruházból 33 volt jogsértéssel érintett, így az ismételten ellenőrzött eshopok esetében a kifogásolási arány 59% volt. 2014. június 13-tól új jogszabály lépett hatályba, mely egyesítette az üzlethelyiségen kívül és a távollévők között kötött fogyasztói szerződések szabályozását, továbbá részletesebb tájékoztatási kötelezettséget írt elő a webshop üzemeltetők részére.

A felügyelőségek beszámolói szerint összesen 95 határozat került meghozatalra, melyekből 89 tartalmazott a szolgáltatókra nézve kizárólag kötelezést. A vonatkozó jogszabályi előírások megsértését pedig további 6 esetben, a kötelezés mellett, összesen 735 000 Ft fogyasztóvédelmi bírság kiszabásával szankcionálták a felügyelőségek. A 2014-ben lefolytatott témavizsgálat az ellenőrzött szolgáltatók 80%-ának kifogásolásával zárult, amely a 2013. évi, valamint a 2012. évi adatok ismeretében 10 százalékpontos emelkedést jelent. Amennyiben csak ezt a szempontot vennénk figyelembe, azt a következtetést vonhatnánk le, hogy az elektronikus kereskedelemben továbbra is kirívóan magas a fogyasztóvédelmi szabályok megsértésének száma és e téren javulás sem észlelhető. Azonban fontos kiemelni, hogy a 2014ben történő jogszabályi változás jelentősen módosította az elektronikus kereskedelem területét, a vállalkozások nincsenek megfelelően felkészülve a hatályos jogszabályokból, amelyeket egyébként sok esetben a jogalkotói céltól eltérően értelmeznek. Amennyiben ezt figyelembe vesszük, úgy megállapítható, hogy a fent említett 10 százalékpontos emelkedés a 2014-es év sajátossága és várható, hogy a jövőben a kifogásolási arány csökkeni fog.

A kuponos értékesítési tevékenység ellenőrzése Az országos témavizsgálat lefolytatására 2014. március 12. és 2014. szeptember 12. között került sor. A vizsgálatban valamennyi megyei (fővárosi) kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelősége részt vett.

Az ellenőrzés ideje alatt összesen 19 kuponos honlapot ellenőriztek a felügyelőségek munkatársai, melyek közül 18 honlap nem tett eleget a jogszabály által előírt kötelezettségeinek, ez pedig 95%-os kifogásolási arányt eredményezett. 69

A rendelkezésre álló adatok 7 felügyelőségtől származnak, ami azt jelenti, hogy a felügyelőségek több mint felének területén nem működik olyan kuponos honlap, amely megfelelt volna, az ellenőrzési útmutatóban meghatározottaknak. 13 felügyelőség tehát sem hivatalból lefolytatott, sem kérelemre indult eljárásról nem tudott beszámolni. A vizsgálat során mindössze egy olyan kuponos honlapot találtak a felügyelőségek, amely maradéktalanul megfelelt a hatályos jogszabályoknak, illetve két megye (Csongrád és Tolna) esetében a felügyelők két olyan kuponos oldalra bukkantak, melyek ténylegesen nem működtek.

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014. Mivel a kuponos értékesítési tevékenység ellenőrzésére először került sor önálló témavizsgálatként, ezért nincs lehetőség a korábbi évek eredményeivel történő összehasonlításra. Azonban elmondható, hogy az elektronikus kereskedelem ezen speciális területével foglalkozó weboldalak vizsgálata is szükséges a kifogásolások magas aránya miatt. Figyelemmel arra, hogy az elektronikus kiskereskedelmi piac folyamatosan bővül, és a

fogyasztók egyre nagyobb hányada intézi ma már bevásárlásait az internet útján, a jövőre nézve is indokoltnak tekinthető ezen a területen célzott ellenőrzések folytatása. Azonban ajánlott lehet a jövőben, a vizsgálatban résztvevők számát leszűkíteni, hiszen javarészt Pest megyében, valamint Budapesten üzemelnek kuponok értékesítésével foglalkozó weboldalak.

Elektronikus hírközlési szolgáltatás ellenőrzése a beérkezett fogyasztói beadványok alapján Az országos témavizsgálat lefolytatására 2014. január 1. és december 31. között került sor. A vizsgálatban valamennyi megyei (fővárosi) kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelősége részt vett.

2014-ben összesen 2673 beadvány érkezett, ami a 2013-as évben érkezett 3379 fogyasztói beadványhoz képest 21%-os csökkenést eredményezett, ami a szolgáltatók jogkövető magatartásának javulásával, a fogyasztói tudatosság növekedésével, valamint a fogyasztóvédelmi felügyelőségek áldozatos munkájával magyarázható. A megkeresési szám csökkenésének ellenére azonban fontos hangsúlyozni, hogy a felügyelőségek a legkülönbözőbb fogyasztói panaszokról, kifogásokról számoltak be. A legjellemzőbb kifogással érintett - fogyasztóvédel-

mi hatóság hatáskörébe tartozó - terület továbbra is a szolgáltatók ügyfélszolgálata (76 kifogás), valamint panaszkezelése (410 megkeresés érkezett). Mindezek mellett jelentős számú beadvány (186) tartalmazott kifogást a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok gyanújáról is. A panaszok összetettségét támasztja alá az a tény, hogy sok esetben fogyasztóvédelmi hatáskörbe nem tartozó problémát, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által felügyelt területet, valamint bíróság által elbírálható polgári jogi igényt is tartalmazott egy-egy beadvány. Ugyan 2014-ben kevesebb megkeresés érkezett a felügyelőségekre, mint a megelőző évben, azonban nem elhanyagolható az a tény, hogy a 2014-es témavizsgálat során nem egészen 3 000 000 Ft-tal több fogyasztóvédelmi bírság került kiszabásra, mint a 2013-as évben (összesen 24 260 000 Ft).

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

„Mentes” jelöléssel ellátott élelmiszerek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzése e jelölések valóságtartalma tekintetében A laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzésre 2014. február 17. – május 9. között került sor. A témavizsgálatban a Békés Megyei, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei, a Csongrád Megyei, a Hajdú-Bihar Megyei, a Heves Megyei, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége vett részt.

A 90 db mintavételezett élelmiszerből – a laboratórium által mért eredmények alapján – mindössze 2 db termék esetében bizonyult megtévesztőnek a jelölés, amely 2%-os kifogásolási arányt eredményezett.

A fogyasztóvédelmi hatóság a termékeken elhelyezett tájékoztatások (összetételi jellemzők) valóságtartalmának laboratóriumi vizsgálatokkal történő ellenőrzésére, valamint a címkén esetlegesen előforduló egészségre vonatkozó, illetve betegség megelőző, gyógyító, kezelő hatással összefüggő jogszerűtlen állítások kiszűrésére helyezte a hangsúlyt.

2 db húskészítmény (párizsi, sonka) vonatkozásában a termékek összetételének felsorolásában a szójatartalom ugyan nem került feltüntetésre, a laboratórium mérési eredményei azonban kimutatták, hogy a termékek szóját is tartalmaztak. A 2 db kifogásolt termék összetétele eltért a jelölésében feltüntetett, azaz a gyártó által vállalt összetételi jellemzőktől, így ezen termékek jelölése alkalmas volt arra, hogy megtévessze, ezáltal ügyleti döntésében befolyásolja a fogyasztókat. Az illetékes területi felügyelőség a jogsértő jelöléseket elhelyező vállalkozásokkal szemben 1 esetben kötelezésről szóló határozatot hozott, 1 esetben pedig a jogsértő magatartás további folytatásának megtiltása mellett 50 000 Ft összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki.

Az ellenőrzés keretében elsősorban olyan élelmiszerek kerültek mintavételezésre és laboratóriumi vizsgálatra, amelyeken a gyártó vagy a forgalmazó feltüntette a „mentes”, a „nem tartalmaz”, illetve a „…nélkül” kifejezések valamelyikét. A vizsgálat kiterjedt továbbá olyan élelmiszerek ellenőrzésére is, amelyek esetében az összetevők felsorolásából derült ki, hogy a termék gyártása során bizonyos összetevőket nem használtak fel. A laboratóriumi vizsgálatok az élelmiszerekben található laktóz, glutén, szója, illetve mesterséges színezék mennyiségi kimutatására irányultak.

Pozitívumként értékelhető, hogy a gyártók, illetve a forgalmazók a vizsgált termékek csomagolásán nem tüntettek fel sem egészségre vonatkozó, sem betegség megelőző, gyógyító, kezelő hatással összefüggő megalapozatlan állításokat.

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014.

Az élelmiszerek ellenőrzése az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések védelme érdekében Az ellenőrzésre 2014. szeptember 1. - 2014. október 3. közötti időszakban, valamennyi megyei (fővárosi) kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelősége részvételével került sor.

A vonatkozó uniós rendelet értelmében a földrajzi árujelző a termékek földrajzi eredetének azonosítására szolgál, amely két kategóriát foglal magába: az eredetmegjelölést és a földrajzi jelzést.

A területi felügyelőségek munkatársai a témavizsgálat ideje alatt elsősorban olyan termékeket kerestek, amelyeket a vállalkozás – vélhetően megtévesztő módon – oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel látott el, vagy ahhoz hasonló megnevezéssel értékesített. Továbbá az ellenőrzött termékek között voltak azok, amelyek csomagolásán olyan jelölések, tájékoztatások, illetve azok tényleges eredetére, származására vonatkozó utalások, közösségi szimbólumok voltak találhatóak, amelyekkel esetlegesen megtéveszthetik a fogyasztókat.

A témavizsgálat során összesen 318 db vizsgált élelmiszerből összesen 91 termék vonatkozásában került sor földrajzi jelzések megfelelőségének ellenőrzésére.

Fentieken túl az ellenőrzés kiterjedt – a vizsgált termékkör védelme érdekében – a forgalmazási helyszíneken a kihelyezéssel kapcsolatban esetlegesen előforduló félrevezető tájékoztatások, jelölések felkutatására, valamint a területi felügyelőségekhez az oltalom alatt álló földrajzi árujelző tekintetében kifogásolható fogyasztói beadványok vizsgálatára is.

A vállalkozások 10 esetben nem tudták igazolni a jelölés jogszerű használatát a felügyelőségek felé, amely 11%-os kifogásolási arányt jelent. Az ellenőrzések során az említett 10 élelmiszerből 9 oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott termék, továbbá 1 oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termék volt. 7 esetében a forgalmazó által elhelyezett tájékoztatás, míg 3 terméknél egy őstermelő által előállított/ csomagolt termékek címkéjén lévő információ vonatkozásában nem tudta a vállalkozás igazolni az oltalommal bejegyzett megnevezés jogszerű használatát.

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

Hatósági és jogi tevékenység ELJÁRÁSOK, BÍRSÁGOK, PERES ÜGYEK

z NFH Hatósági és Jogi Főosztályához a 2014. évben összesen 6.602 ügyirat érkezett, ebből a fellebbezések száma 1.106 volt. A másodfokon az elmúlt egy évben meghozott 1.021 fellebbezést elbíráló döntésből 571 helybenhagyó született. A helybenhagyó döntéseken kívül 204 megváltoztató, 64 megsemmisítő, továbbá 182 megsemmisítést és új eljárást elrendelő másodfokú döntés született.

Felügyeleti jogkör keretében 27 esetben vált szükségessé intézkedés megtétele. Jogszabálysértő elsőfokú döntés folytán az NFH 2 esetben megváltoztatta, 3 alkalommal megsemmisítette a jogszabálysértő elsőfokú döntést, 22 esetben született megsemmisítő és új eljárásra utasító másodfokú döntés. A fenti döntéseken kívül 224 egyéb hatósági döntés (pl. eljárási bírság kiszabása másodfokú eljárásban, másodfokon meghozott, eljárást felfüggesztő végzés, hiánypótlásra felhívás, kijelölő végzés) került kiadmányozásra. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a 2014. évben közszolgáltatási területen 515 ügyben hozott másodfokú

(érdemi) döntést, emellett 659 esetben adott tájékoztatást a fogyasztók megkeresésére vagy intézkedett a panasz (/ közérdekű bejelentés) hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervezet részére való megküldéséről. A panaszok többsége (307) a villamos energia és a földgáz-szolgáltatás területét érintették, a panaszok tartalma szerint legnagyobb számban (187) a rezsicsökkentés elmaradását kifogásoló beadványok voltak. A közszolgáltatási területen legjellemzőbben felmerült fogyasztói érdeksérelmek és a hatóság által határozatban megállapított jogsértések a szolgáltatás felfüggesztésével, az elszámolások pontatlanságával, illetve a jogszabályban rögzített árak alkalmazásának hiányával álltak összefüggésben. Kiemelendő a villamos energia és a földgáz szolgáltatók nagyszámú kikapcsolási eljárása, amelyek többségében a hatóság jogsértést állapított meg. A felsoroltakon kívül a hatóság számos eljárást folytatott le a közszolgáltatást végző vállalkozások panaszkezelési, tájékoztatási gyakorlatát és ügyfélszolgálati eljárását vizsgálva.

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014.

Perképviselet a bírósági eljárásokban Az NFH Hatósági és Jogi Főosztálya gondoskodik a másodfokú hatósági eljárásokban hozott közigazgatási döntések bírósági felülvizsgálata tárgyában indult peres eljárásokban a hatóság képviseletéről. A 2014. évben a hatósági eljárásban felelősségre vont vállalkozások 350 esetben kérték a fővárosi/megyei közigazgatási és munkaügyi bíróságok előtt a másodfo-

kú döntések felülvizsgálatát, felülvizsgálati kérelemmel 38 alkalommal fordultak a Kúriához. Felülvizsgálati eljárásban a Kúria 24 döntést hozott, ebből 15 ügy zárult a fogyasztóvédelmi hatóság pernyertességével, 9 esetben pedig az elsőfokú bíróság határozatának hatályon kívül helyezésére és új eljárásra kötelezésre került sor.

Bírságkiszabás A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a 2014. év folyamán 10 459 esetben állapított meg szankciót a vizsgálatai során. Ebből 5555 alkalommal kötelezésre került sor, amikor kötelezték a tevékenység beszüntetésére a vállalkozókat. Az év folyamán 3904 esetben került sor fogyasztóvédelmi bírság kiszabására 711 856 400 Ft értékben. A bírság összege sok összetevőtől függ, de a fenti adatok alapján az egy fogyasztóvédelmi bírságolási ügyre eső átlag bírságösszeg 182 340 Ft. Az eljárási bírságokból a 2014. év folyamán 996 esetben összesen 44 075 000 Ft került kiszabásra. A kiszabott eljárási bírságok átlagos összege így elérte a 44 250 Ft-ot.

A fenti adatokat összesítve megállapítható, hogy 2014. január 1 és 2014. december 31-e között 756 431 400 Ft bírságot szabott ki a hatóság 4905 esetben. Így az NFH által kiszabott bírságok átlagos összege a 2014. évben elérte a 154 200 Ft-ot. A 2014. év folyamán összesen 674 190 610 Ft folyt be a hatósághoz. Ezen összeg túlnyomó többségét (97 %át) a fogyasztóvédelmi bírságok tették ki. Ezen a jogcímen 654 819 823 Ft érkezett be a hatóság Kincstárnál vezetett számlájára. Szintén jelentősebb összeget tettek ki az eljárási bírságok melyek összege elérte a 18 516 953 Ft-ot.

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

Közszolgáltatási ügycsoport A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a 2014. évben közszolgáltatási területen 515 ügyben hozott másodfokú (érdemi) döntést, emellett 659 esetben adott tájékoztatást a fogyasztók megkeresésére vagy intézkedett a panasz (/közérdekű bejelentés) hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervezet részére való megküldéséről. A panaszok többsége (307) a villamos energia és a földgáz-szolgáltatás területét érintették, a panaszok tartalma szerint legnagyobb számban (187) a rezsicsökkentés elmaradását kifogásoló beadványok voltak.

A közszolgáltatási területen legjellemzőbben felmerült fogyasztói érdeksérelmek és a hatóság által határozatban megállapított jogsértések a szolgáltatás felfüggesztésével, az elszámolások pontatlanságával, illetve a jogszabályban rögzített árak alkalmazásának hiányával álltak összefüggésben. Kiemelendő a villamos energia és a földgáz szolgáltatók nagyszámú kikapcsolási eljárása, amelyek többségében a Hatóság jogsértést állapított meg. A felsoroltakon kívül a hatóság számos eljárást folytatott le a közszolgáltatást végző vállalkozások panaszkezelési, tájékoztatási gyakorlatát és ügyfélszolgálati eljárását vizsgálva.

Rezsicsökkentéssel kapcsolatos feladatok A 2014. évben a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény (rezsitörvény) módosítása folytán a kormány tovább csökkentette a közüzemi szolgáltatási díjakat, ezáltal a lakossági terheket. A jogszabály-módosítás következtében ismételten csökkent 2014 áprilisától a földgáz, 2014 szeptemberétől a villamosenergia, 2014 októberétől pedig a távhő ára. A fogyasztóvédelmi hatóság szervezetében 2014-től felállításra kerültek a fogyasztóvédelmi rezsipontok, melyek feladata a villamosenergia-, földgáz-, távhő-, víziközmű-szolgáltatást és hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő területen a fogyasztók tájékoztatása a vonatkozó jogszabályi előírásokról, a fogyasztók által kezdeményezhető hatósági eljárásokról, továbbá az igénybe vehető igényérvényesítési eszközökről. E feladatkör 2014 októberétől tovább bővült a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz-, a kéményseprőipari közszolgáltatás, valamint a vezetékes PB-gáz szolgáltatást és a PB-gáz tartályban vagy palackban történő forgalmazását érintő területre is kiterjedő tájékoztatással.

Az NFH kiemelt javaslattevő és véleményező szerepet töltött be a rezsicsökkentést érintő jogalkotási folyamatokban, továbbá ügyfélszolgálata útján, valamint írásban tájékoztatást nyújtott a fogyasztók rezsicsökkentéssel kapcsolatos megkereséseire. 2014-ben megindult a fogyasztóvédelmi referensek foglalkoztatása, melynek kapcsán hangsúlyos szerepet kapott az NFH a referensekkel való kapcsolattartás, a referens képzés és vizsgáztatás szakmai felügyelete, valamint a képzést szervező vállalkozások nyilvántartása területén. Az NFH a rezsicsökkentéssel kapcsolatos fogyasztói panaszok megválaszolása, illetve illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőséghez történő áttétele mellett számos egyeztetést tartott a közüzemi szolgáltatókkal. Az NFH a honlapján rendszeresen közzé tett olyan tájékoztatóés segédanyagokat, melyek a szolgáltatók jogkövető magatartásának előmozdítását segítik.

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014.

Egyéb tevékenység Jogszabály-véleményezés Az Országgyűlés és a Kormány jogalkotása a 2014. év során is érintette a fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabályokat. A hatóság többek között a következő – fogyasztókat érintő, illetőleg eljárásjogi – jogszabályok tervezeteit véleményezte. Törvények: •

a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény

Rendeletek: •

az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet

•

az utazási szerződésről szóló 281/2008. (XI.28.) Korm. rendelet

•

a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet

Az alábbi uniós jogszabályok vonatkozásában is aktívan részt vett a fogyasztóvédelmi hatóság a jogalkotási munkában: •

a légifuvarozók felelősségéről szóló 2027/97/ EGK rendelet módosításának tervezete

•

a légi utas jogokat szabályozó 261/2004/EK rendelet

•

a szervezett utazási formákról szóló 90/314/EGK tanácsi irányelv

•

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/30/EU irányelve (2014. február 26.) az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizálásáról

•

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/31/EU irányelve (2014. február 26.) a nem automatikus működésű mérlegek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról

•

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/32/EU irányelve (2014. február 26.) a mérőműszerek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizálásáról

•

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/35/EU irányelve (2014. február 26.) a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról

•

A Bizottság 2014/61/EU végrehajtási határozata (2014. február 5.) a kizárólag gyermekbiztos öngyújtók forgalomba hozatalát biztosító és az újszerű öngyújtók forgalomba hozatalát tiltó, tagállamok által meghozandó intézkedések előírásáról szóló 2006/502/EK határozat érvényességének meghosszabbításáról

A tagállami bíróságok az elmúlt évben számos, fogyasztóvédelmi témájú előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményeztek az Európai Unió Bírósága előtt. A Nemzetgazdasági Minisztérium az NFH álláspontját több ügyben kikérte abból a célból, hogy indokolt-e Magyarországnak az adott ügyben álláspontot képviselnie, és amennyiben igen, akkor milyen álláspontra helyezkedjen.

Iránymutatások az egységes jogalkalmazás érdekében 2011. január 1-jét követően a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság területi szervei, a fogyasztóvédelmi felügyelőségek a megyei és fővárosi kormányhivatalok szervezetébe integrálódtak. A szakmai munka infrastrukturális hátterét a kormányhivatalok biztosítják, ellenben a szakmai irányítás az NFH feladatát képezi. Az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében a megyei/ fővárosi kormányhivatalok fogyasztóvédelmi felügyelőségeinek képviselői számára több alkalommal került sor jogi értekezlet megtartására, amely fóruma volt az aktuális anyagi jogi és eljárásjogi kérdések megvitatásának, továbbá szakmai konzultációra is lehetőséget adott. A legtöbb kérdés a módosított jogszabályok megfelelő és helyes alkalmazásával volt kapcsolatos. Költséghatékonysági megfontolásból a hatóság folyamatosan, írásban is lehetőséget biztosít a felügyelőségek részére a kérdéseik megtételére. Szintén az egységes jogalkalmazás biztosítását szolgálta az a 29 iránymutatás, amely a fogyasztóvédelmi felügyelőségek részére került megküldésre.

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

A fővárosi és megyei kormányhivatalok fogyasztóvédelmi felügyelőségeinek ellenőrzése A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendeletben foglaltak alapján a Nemzeti Államigazgatási Központ szervezésében és koordinálásában a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által jóváhagyott ellenőrzési terv alapján a fővárosi és megyei kormányhivatalok fogyasztóvédelmi felügyelőségeinek átfogó ellenőrzésére került sor a 2014. évben is. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a fogyasztóvédelmi felügyelőségek szakmai irányítójaként vesz részt

az ellenőrzésekben, így az ellenőrzések lefolytatását és a felügyelőségek szakmai tevékenységének megvizsgálását is az NFH végzi. A 2014. évben a Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Veszprém megyei kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelőségeinek átfogó ellenőrzésére került sor. Témaellenőrzés keretében a Tolna Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége, célellenőrzés keretében a Vas Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége, utóellenőrzés keretében pedig a Bács-Kiskun és Vas megyei kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelőségeinek vizsgálatára került sor.

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014.

Nemzetközi tevékenység KÉT– ÉS TÖBBOLDALÚ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK

Európai Uniós és nemzetközi hálózatok Az NFH évente növekvő aktivitással vesz részt az Európai Unión belüli közös fogyasztóvédelmi tevékenységekben, illetve a Nemzetközi Fogyasztóvédelmi Hálózat (ICPEN) multilaterális kooperációjában. EU-n belül a hatóság napi szintű munkakapcsolatban elsődlegesen az EU korábbi Egészségügyi és Fogyasztói Főigazgatósásával (DG SANCO), kisebb részben a Jogi Főigazgatósággal (DG JUST) áll (e két főigazgatóság az új összetételű Bizottság égisze alatt összevonásra került Igazságügyi és Fogyasztói Főigazgatóság néven). Az NFH nemzeti összekötő hivatali és hatáskörrel rendelkező hatósági feladatot lát el a hálózat égisze alatt, a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok együttműködését szabályozó CPC hálózatban, melynek keretében amellett, hogy végrehajtás és információszolgáltatás iránti adminisztratív megkereséseket teljesít és szervezett keretek között lép fel a határon átnyúló fogyasztóvédelmi jogszabálysértésekkel szemben, önkéntes jelleggel részt vesz a SANCO végrehajtó ügynöksége 78

(CHAFEA) által kiírásra kerülő közös akciókban, illetve szakértőcsere programokban. A közös akciók keretében az NFH részt vett többek között internetes jogsértésekkel szembeni (BEIEC, FUABA, IECCD), internetes vizsgálatok kapacitás építését célzó (SECIR), tisztességtelen szerződési feltételekkel szembeni (EUTS) fellépést célzó projektben. 2014 során az NFH igyekezett érdemi résztvevője lenni a közösségi munkafolyamatnak, ennek megfelelően képviseltette magát a 2014-es sweep előkészítő ülésén, a CPC szakbizottság rendes ülésein, az Európai Fogyasztói Csúcstalálkozón, a fogyasztói jogokról szóló irányelv kapcsán tartott, autóbérlés témában az Európai Fogyasztói Központok Hálózatával közösen rendezett, illetve a CPC rendelet felülvizsgálatáról tartott workshopokon, továbbá az aktuális EU elnökséget betöltő Olaszország által Rómában rendezett nagyszabású fogyasztóvédelmi elnökségi rendezvényen. Magyarország alapító tagként 1991 óta tevékenyen részt vesz a

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

legnagyobb, több mint 40 ország hatóságait tömörítő nemzetközi fogyasztóvédelmi végrehajtó szervezet, az ICPEN (International Consumer Protection Enforcement Network) munkájában. A hálózatban hazánkat az NFH és a GVH képviseli. A hálózat elnöki tisztségét évente

más ország tölti be, 2014-ben Panamát Svédország váltotta e pozícióban, ennek megfelelően az NFH is részt vett a svéd elnökség októberi, Stockholmban megrendezett két napos konferenciáján és a kapcsolódó, szintén két napos Best Practice workshopján.

Máltai szakértőcsere program Az Európai Bizottság Fogyasztói, Egészségügyi és Élelmiszer Végrehajtó Ügynöksége (Consumers, Health and Food Executive Agency - CHAFEA) évente kiírásra kerülő pályázat útján támogatja az EU tagállamok fogyasztóvédelmi (CPC exchange) és piacfelügyeleti (GPSD exchange) hatóságai közötti szakértőcseréket. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság évek óta részt vesz a programban, melynek keretében tavaly februárban a Máltai Fogyasztóvédelmi és Versenyhivatal piacfelügyeleti szakemberei érkeztek egyhetes tanulmányútra Budapestre. A szakértői csereprogram keretében a máltai hatóság munkatársai megismerkedhettek az NFH piacfelügyeleti tevékenységével, illetve betekintést nyerhettek az NFH akkreditált Mechanikai és Villamos Laboratóriumának, valamint Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriumának működésébe. Mindezeken túl a Bu-

dapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének szervezésében a helyszínen megfigyelhették azt, hogy a magyar felügyelők hogyan végzik ellenőrzéseiket, illetve miként vesznek mintát a különböző gyanúsnak vélt termékekből. Az egészhetes programsorozat végén sor került továbbá a tapasztalatok és a „legjobb gyakorlatok” megosztására, amely igen hasznosnak bizonyult mindkét fél számára. A szakértőcsere keretében az NFH kollégájának 2013 novemberében már volt lehetősége betekintést nyerni a máltai piacfelügyeleti rendszer működésébe így a kétirányú csereprogram zárásaként a felek arra a következtetésre jutottak, hogy a jó szakmai kapcsolat elmélyítése érdekében folytatni kívánják együttműködésüket, akár más szakterületekre is kiterjesztve azt.

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014.

Stratégiai partnerségi együttműködés a Török Köztársaság Vámügyi és Kereskedelmi Minisztériumával A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a kormányzat külpolitikai és külgazdasági stratégiájához igazodva nemzetközi partnerhálózatának építése során nagy hangsúlyt fektetett a keleti nyitásra. Ennek kapcsán kereste meg az NFH hivatalos levélben Törökország Vámügyi és Kereskedelmi Minisztériuma Fogyasztóvédelmi és Piacfelügyeleti Főigazgatóságának vezetőjét, Ramazan Ersoy urat, melyben együttműködést kezdeményezett a két szervezet között. A török fél üdvözölte a megkeresést és magyarországi tanulmányút iránt érdeklődött. 2013 áprilisában került sor a török delegáció egy hetes tanulmányútj Budapesten, melynek során megismerkedtek a hazai fogyasztóvédelem intézményrendszerével. A budapesti tanulmányút folytatásaként 2014 áprilisában került sor az NFH delegációjának tanulmányútjára Isztambulban, mely során a kollégák részletes betekintést nyertek a török fogyasztóvédelem rendszerébe. A tanulmányút keretében számos szakmai találkozóra is sor került, így többek között a török minisztérium, a helyi fogyasztóvédelmi békéltető testület, a rendőrség, a

pénzügyi alternatív vitarendezési fórum, az önkéntes reklámszabályozó testület munkatársaival is lehetőség nyílt szakmai konzultációt folytatni, továbbá megtekintették a termékbiztonsági vizsgálatok lefolytatásáért felelős külső laboratóriumot, mely során a kollégák számos előremutató megoldást ismerhettek meg a török fogyasztóvédelem rendszerét illetően. A találkozó egyúttal lehetőséget kínált a magyar és a török fogyasztóvédelem között a jövőben megkötendő megállapodás részleteinek megvitatására is, mely várhatóan 2015 év elején kerül aláírásra, illetve döntés született arról is, hogy a Török Vámügyi és Kereskedelmi Minisztérium által vezetett konzorcium szakmai partnereként az NFH is részt vesz az Erasmus Plus (Grundvig) KA2 pályázati projektben. A projekt keretében 24 hónap alatt egy törökországi fogyasztóvédelmi oktatási portál jön létre (consumeracademy.gov.tr), melyhez kapcsolódóan a projekt alatt több, kutatás, elemzés, tanulmány, on-line oktatási felület készül, transznacionális, disszeminációs és multiplier rendezvények kerülnek megtartásra.

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

Együttműködési szándéknyilatkozat aláírása a Kínai Népköztársaság fogyasztóvédelemért felelős minisztériumával Három éves szakmai egyeztetést magában foglaló közös munka eredményeként született meg az az együttműködési megállapodás, amely a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Kínai Népköztársaság Állami Ipari és Kereskedelmi Igazgatósága (SAIC) között jött létre májusban Budapesten.

szélyes termékek kiszűrésének hazai és európai folyamatát tekintették át a résztvevők.

A Kormány által meghirdetett keleti nyitás politikájának mentén az NFH a kapcsolatépítés jegyében először 2012 szeptemberében fogadta a Kínai Fogyasztóvédelmi Szövetség delegációját, melynek tagjai ígéretet tettek arra, hogy a fogyasztóvédelem területén segítik a két ország hivatalos kapcsolatfelvételét.

A májusi látogatás során az eddigi legmagasabb rangú küldöttség érkezett Budapestre, és sor kerülhetett az együttműködési megállapodás aláírására is, amely megteremtette a két állami szerv közötti kölcsönös információcsere hivatalos és szakmai kereteit. A dokumentum szerint a felek saját hatáskörükön belül együttműködnek a fogyasztóvédelem területén, ez pedig magában foglalja egyebek mellett a vonatkozó törvényekről, rendeletekről, politikákról és egyéb, a felek által közösen meghatározott kérdésekről való közvetlen eszmecsere lehetőségét, a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kiemelt témákban való egyeztetés kereteinek kialakítását, a kölcsönös találkozók és személyes szakmai gyakorlatok lehetőségének feltérképezését, valamint a fogyasztók és vállalkozások képzéséről való párbeszéd megkezdését egyaránt.

Már az első találkozó céljai között is szerepelt annak biztosítása, hogy a hazánkba importáló, illetve a Magyarországon működő kínai vállalkozások szervezett formában is hozzájuthassanak a jövőben a munkájukra vonatkozó ismeretekhez.

A megállapodás értelmében a felek határozatlan időközönként formális találkozók keretében felülvizsgálják az együttműködési megállapodásban foglaltak megvalósításának folyamatát és döntenek további projektekben való együttműködésről.

A célok gyakorlati megvalósításának eszköze volt egyebek mellett a magyar hatóság által 2013 májusában kínai nyelven kiadott kiadvány, amely tartalmazta a kereskedelmi és vendéglátó egységek számára a tevékenységükhöz szükséges legfontosabb információkat.

A megállapodásban foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében a felek folyamatosan konzultálnak egymással, különös tekintettel a fogyasztók jogait és érdekeit veszélyeztető, gyors beavatkozást igénylő gyakorlatokra, helyzetekre. Az aláíró felek elismeréssel beszéltek partnerük fogyasztóvédelem és piacfelügyelet terén végzett munkájáról és elért eredményeikről, egyúttal bizakodással tekintenek a jövőbeli közös munka elébe.

A megállapodás célja, hogy együttműködési partnerséget hozzon létre a felek között a fogyasztóvédelem terén folytatandó kétoldalú együttműködés kereteinek felállításával. A SAIC Európában csak a német hatósággal kötött hasonló megállapodást.

Tavaly ősszel az NFH a Kínai Népköztársaság termékbiztonságért és a vámáruk piacfelügyeletéért felelős hatóságának (AQSIQ) küldöttségét fogadta, ahol a ve-

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014.

SECIR projekt Az Európai Bizottság Fogyasztói, Egészségügyi, Mezőgazdasági és Élelmiszer Végrehajtó Ügynöksége (CHAFEA) által évente a CPC hálózatban zajló közös akciók kapcsán kiírásra kerülő pályázati felhívására nyújtotta be a spanyol Spanish Foundation for International Cooperation, Health and Social Policy (FCSAI) az internetes jogsértésekkel szembeni hatékony fellépésről szóló SECIR projekt anyagát (Setup an Equal Capability for Internet Researchers), melyet a Végrehajtó Ügynökség támogatott, így 14 CPC hatóság, és többek között az NFH részvételével elindulhatott a projekt megvalósítása. 2014 és 2015 során három workshop megtartására kerül sor a projekt keretében, a konferenciasorozat első állomása 2014. október 9-10. között Madridban került megrendezésre, melyen az NFH munkatársai is részt vettek. A két napos workshop alatt a társhatóságok megvitatták a projekt keretében megvalósítandó feladatokat, többek között az internet researcher’s manual nevű dokumentumot, ismertették legjobb nemzeti gyakorlataikat és megosztották tapasztalataikat az on-line

jogsértésekkel kapcsolatosan, így az NFH munkatársai is prezentáció keretében mutatták be a távollévők között kötött szerződésekkel kapcsolatos főbb jogsértéseket. A projekt keretében minden hónapnak megvan az egyes témafelelőse, Magyarország 2015 februárjában felel az adott havi tematikáért. A projekt folytatásaként 2015-ben két további workshopra kerül majd sor Szófiában és Lisszabonban.

Együttműködési megállapodás Georgia Technikai és Építésügyi Ellenőrző Hivatalával Október 30-31-én Tbilisziben rendezték meg a MagyarGeorgiai Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság második ülését. A magyar delegációt Szabó László külgazdasági és külügyminiszter-helyettes vezette, grúz partnere Mikheil Janelidze gazdasági és fenntartható fejlődési miniszterhelyettes volt. A Kormányközi Bizottság ülését követően együttműködési megállapodások aláírására került sor a magyar Nemzeti Akkreditációs Testület és a Georgiai Akkreditációs Testület között, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal és a Georgiai Nemzeti Mérésügyi Hivatal között, valamint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Georgiai Technikai és Építésügyi Ellenőrző Hivatal között. Megegyezés született a 2014-2017 közötti időszakra vonatkozó Közös Cselekvési Programról is, amely a 82

Nemzetgazdasági Minisztérium és a georgiai Gazdasági és Fenntartható Fejlődési Minisztérium együttműködésével valósul meg a kétoldalú turizmus fellendítése céljával tapasztalatcserék és szakmai együttműködés révén. A Kormányközi Bizottság második ülése újabb mérföldkő a magyar-georgiai kapcsolatokban, amelynek további fejlődéséhez az új megállapodások is hozzájárulnak. Georgia, amely 2013-ban a dél-kaukázusi térség országai közül a második legfontosabb partnerünk volt, a kiemelt fontosságú országok közé tartozik a magyar kormány Keleti nyitás politikájában.

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

Magyar-szerb Kormányközi Együttműködési Vegyes Bizottság ülése A Magyar-Szerb Gazdasági Kormányközi Együttműködési Vegyes Bizottság (GVB) hetedik ülésére 2014. november 19-20. között került sor Belgrádban. A GVB magyar társelnöke Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, szerb partnere Snežana BogosavljevićBošković mezőgazdasági és környezetvédelmi miniszter volt. A november 19-i szakértői szintű munkacsoport ülésen a fogyasztóvédelem és piacfelügyelet területe is érintett volt, a GVB során elfogadásra került jegy-

zőkönyvbe is külön fejezetként került felvételre a terület. Az évek óta gyümölcsöző magyar-szerb fogyasztóvédelmi együttműködés előmozdítása érdekében a felek hivatalos egyeztetést folytattak a fogyasztóvédelem és a piacfelügyelet aktuális kérdéseiről, illetve megállapodtak abban, hogy a felek között fennálló, 2010-ben megkötött együttműködési megállapodást közösen áttekintik és megújítják 2015 során.

Szakmai workshop Bosznia-Hercegovinában A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkársága a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal (NFH) együttműködésben komoly hangsúlyt kíván fektetni a szomszédos és régióbeli országok társszervezeteivel folytatott szakmai együttműködések kialakítására, illetve elmélyítésére. Ennek érdekében a tárca a hatóság szakértőivel együttműködésben szakmai eszmecserével egybekötött bemutatkozó látogatásokat tervez tenni a hatóság meglévő és jövőben tervezett együttműködéseiben részes, főként szomszédos országbeli és nyugat-balkáni társszervezeteknél. E folyamat első lépéseként Bosznia-Hercegovina Piacfelügyeleti Ügynökségének invitálására két napos szakmai workshopon vett részt Szarajevóban a tárca és a hatóság képviselőiből álló delegáció. A meghívás apropója az Ügynökség és az NFH között 2013 áprilisában megkötött kétoldalú együttműködési megállapodás, melynek keretében tavaly júliusban Budapesten került sor kétoldalú találkozóra, ahol a felek kifejezték elkötelezettségüket a rendszeres konzultációk mellett. A szarajevói találkozó kiemelt témái a hatósági kommunikáció és piacfelügyeleti tapasztalatok átadása volt, tekintettel arra, hogy a bosnyák fél saját rendszerének fejlesztése céljából a magyar tapasztalatokat és gyakorlatokat is fel kívánja használni.

A konzultáció első napján Dražan Primorac elnökhelyettes köszöntötte a delegáció tagjait, hangsúlyozta a felek közötti együttműködés fontosságát, és jelezte, hogy Bosznia Hercegovina piacfelügyeleti rendszerének fejlesztése során eddig is igyekeztek az európai előírásoknak megfelelő szabályozási környezetet kialakítani. Számos uniós támogatást élvező projekt kedvezményezettjeként jelentős fejlesztéseket tudtak véghezvinni kiemelt, német és egyesült királyságbeli partnerekkel, de emellett fontos szerepet kívánnak szánni a kétoldalú együttműködések, így különösen a magyarországi partnerségi reláció keretében implementálható gyakorlatoknak. Magyar részről Koszorús László helyettes államtitkár úr köszönte meg a bosnyák fél meghívását, és kifejezte elkötelezettségét az intenzív szakmai együttműködés és a nemzetközi partnerség mellett. A tárca számára fontos, hogy működőképes, érdemi párbeszéd valósuljon meg a szakmai partnerek között, hiszen hatékony és eredményes fogyasztóvédelem és piacfelügyelet az európai és szűkebb értelemben a térség kompetens hatóságainak kollaborációja mellett valósítható meg, a nemzetközi gyakorlatok megismerése és elsajátítása elősegíti a nemzeti szintű hatékonyabb feladatellátást is. Helyettes államtitkár úr ismertette a fogyasztóvédelem területén kormányzati szinten lezajlott változásokat, és kiemelte, hogy a jövőben nagy hangsúlyt kívánnak fektetni a fogyasztók minél szélesebb körének megszó-

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014.

lítására, a hatékony kommunikációra. A hatóságnál eddig megvalósult és a jövőben kormányzati és hatósági szinten tervezett kommunikációs fejlesztések pedig amellett, hogy a hazai fogyasztók érdekeit szolgálják, helyes gyakorlatként hasznosíthatóak a nemzetközi együttműködések keretében is. Ezt követően a szakértők első nap a hatóság kommunikációs gyakorlatáról, a hatóság és a vállalkozások, illetve fogyasztók közötti kapcsolattartásról, az ügyfélszolgálati, weboldal és mobil applikációs fejlesztésekről, második nap pedig a piacfelügyeleti munka aktuális

kérdéseiről folytattak eszmecserét. A találkozó zárásaként a magyar fél a bosnyák társhatóság eddigi eredményeinek elismerése mellett javaslatokat fogalmazott meg a fejlesztési irányokat illetően. A felek egybehangzó véleménye szerint a szakmai megbeszélés rendkívül hasznosnak bizonyult, így azt a tárca bevonásával a jövőben is változatlan intenzitással kívánják folytatni, lehetőség szerint kiterjesztve azt regionális szakmai projektekre és EU-s támogatással megvalósítható twinning programokra továbbá szakmai tanulmányutakra.

Az osztrák EFK munkatársainak szakmai látogatása 2014. december 15-én az Európai Fogyasztói Központok Hálózatának osztrák tagszervezetétől 2 munkatárs szakmai tanulmányút keretében látogatást tett a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) szervezetében működő magyarországi Európai Fogyasztói Központnál (EFK). A résztvevők véleményt cseréltek a Hálózat működésének aktuális kérdéseiről, a határon átnyúló fogyasztói panaszok kezeléséről és a legjobb gyakorlatokról. Az EFK-k munkájának kiemelt részét képezi a fogyasztók

tájékoztatása és a fogyasztói tudatosság növelése, így élénk szakmai beszélgetés zajlott a résztvevők között a központok által végzett tájékoztatási és kommunikációs tevékenységekről is. Ezen túlmenően mindkét EFK bemutatta a befogadó intézményének működését a fogyasztóvédelem területén, valamint saját országuk fogyasztóvédelmi rendszerét. Az osztrák szakemberek kiemelt figyelemmel hallgatták a magyar EFK befogadó intézménye, az NFH innovatív kezdeményezéseinek bemutatását, különö-

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

sen az „Okosotthon” és az „Okoskosár”, valamint a „Fogyasztóbarát vállalkozás” és a pozitív lista iránt mutattak fokozott érdeklődést. Az osztrák szakembereket személyesen fogadta és köszöntette dr. Szente István, az NFH mb. főigazgatója, aki kiemelte, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság támogatja a magyar EFK munkáját, és példaértékűnek tartja a magyar központ elmúlt időszakban elért eredményeit a határon átnyúló fogyasztóvédelmi panaszok hatékony rendezése, valamint a fogyasztók és vállalkozások tudatosságának növelése terén. A főigazgatóval folytatott megbeszélésen dr. Aranyi Péter, az NFH nemzetközi kapcsolatokért felelős szakértője is részt vett, aki bemutatta az NFH nemzetközi együttműködésekben (CPC, ICPEN) betöltött aktív szerepét, továbbá a hatóság bilaterális nemzetközi kapcsolatait (szomszédos országok, Kína, Törökország, Nyugat-Balkán, stb).

Összességében szakmailag egy rendkívül hasznos tapasztalatcserére került sor az osztrák és a magyar szakemberek között, amely hozzájárul a határon átnyúló fogyasztói panaszok hatékony kezeléséhez, valamint a magyar és az osztrák EFK közötti szakmai munkakapcsolat további erősödéséhez.

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014.

Európai Fogyasztói Központ HATÁRON ÁTNYÚLÓ JOGVITÁK Az Európai Unió 28 tagállamában, valamint Izlandon és Norvégiában működnek a határon átnyúló fogyasztói panaszok rendezésének elősegítése és a felek közötti megállapodás elérése érdekében a nemzeti európai fogyasztói k özpontok (European consum er centres, rövidítve: ECC), amelyek együtt alkotják az Európai Fogyasztói Központok Hálózatát (ECC-NET, Hálózat), hozzájárulva ahhoz, hogy az európai uniós fogyasztóknak az uniós egységes belső piacba és a határon átnyúló vásárlásokba vetett bizalma növekedjen. A magyar Európai Fogyasztói Központ (EFK) 2011. január 1. óta a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) szervezetében végzi tevékenységét. Az EFK minden naptári évben az Európai Unió felelős szerve, a Pályázati Ügynökség (The Consumers, Health and Food Executive Agency, CHAFEA) által jóváhagyott, a szervezeti kereteket biztosító befogadó intézménnyel (host organisation, az NFH) megkötött, a szakmai, jogi és pénzügyi működési feltételeket rögzítő támogatási szerződés vagy döntés (grant agreement/ grant decision) részét képező részletes és sokrétű feladatot meghatározó munkaprogram és költségvetés alapján végzi tevékenységét. Az Európai Fogyasztói Központ elsődleges feladata a határon átnyúló termékvásárlással vagy szolgáltatásnyúj86

tással összefüggő egyedi fogyasztói panaszok és jogviták rendezésében való ingyenes jogi és érdemi közreműködés. Az EFK a segítségnyújtás során egy egyeztetést kezdeményez a fogyasztó és a vállalkozás közötti megállapodás elérése, és ily módon egy esetlegesen hosszan tartó és költséges határon átnyúló pereskedés megelőzése érdekében. Az EFK közreműködésének két módját különböztetjük meg attól függően, hogy a panaszt magyar fogyasztó vagy pedig egy másik uniós országbeli fogyasztó nyújtja be. A panaszkezelés egy négyszereplős folyamat keretében zajlik. Amennyiben egy magyarországi lakos fogyasztónak egy másik uniós tagállamban, illetve Izlandon vagy Norvégiában letelepedett vállalkozással szemben keletkezik határon átnyúló, fogyasztóvédelmi tárgyú panasza, a fogyasztó a panaszt a felek közötti jogviszonnyal és jogvitával kapcsolatos bizonyítékok csatolásával együtt nyújthatja be a magyar EFK-hoz. Az EFK elvégzi a panasz jogi értékelését, bekéri a fogyasztó igényét alátámasztó dokumentumokat, értékeli és minősíti a fogyasztó igényének jogosságát, lefordítja a panaszt és a szükséges mellékleteket angol nyelvre, majd továbbítja azt a kifejezetten erre a célra kifejlesztett, az Európai Bizottság által működtetett elektronikus adatbázis (IT-

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG TOOL) alkalmazása útján a vállalkozás székhelye szerinti tagállamban működő fogyasztói központhoz. Utóbbi központ a panasz megoldása és a jogvita rendezése érdekében közvetlenül felveszi a kapcsolatot a vállalkozással. A magyar és a külföldi fogyasztói központok angol nyelven folyamatosan kapcsolatot tartanak egymással, és a magyar központ rendszeresen tájékoztatja a fogyasztót ügyének állásáról. Amennyiben az EFK-k közreműködésének köszönhetően a vállalkozás a fogyasztó számára is elfogadható módon teljesíti a fogyasztó igényét és rendezi a panaszt, a fogyasztói központok közreműködése sikerrel, azaz a panasz rendezésével zárul. Ha a vállalkozás nem rendezi a fogyasztó panaszát, nem működik együtt az EFK-Hálózattal, illetve a fogyasztó továbbra sem elégedett a panasz rendezésé-

nek módjával és a külföldi vállalkozás megtett intézkedéseivel, a fogyasztónak – a jogvita megszüntetése érdekében – lehetősége van adott esetben (amennyiben működik abban az országban kompetens alternatív vitarendező fórum) a vállalkozással szemben bírósági eljáráson kívüli alternatív vitarendezési (békéltető testületi) eljárást kezdeményezni (utóbbihoz a Hálózat érdemi segítséget is tud részére nyújtani) vagy végső esetben bírósághoz fordulni. Ezen egyéb határon átnyúló jogérvényesítési lehetőségekről az EFK részletes tájékoztatást nyújt a panaszos részére. Hasonlóképpen működik együtt a 2 fogyasztói központ, amennyiben nem magyar, hanem másik uniós tagállami, valamint izlandi vagy norvég illetékességű fogyasztó fordul magyar vállalkozással szemben keletkezett panasza kapcsán a saját országában működő EFKhoz.

Panaszkezelési statisztika A 2014. január 1-je előtt a központhoz beérkezett határon átnyúló fogyasztói panaszok továbbintézése 2014ben is megtörtént. Emellett 2014. január 1. és december 31. között összesen 428 (2013-hoz képest 19%-al több) olyan új határon átnyúló panasz érkezett az EFK-hoz, amelynek rendezésében a fogyasztó és a vállalkozás országa szerinti fogyasztói központ is részt vett. A panaszok egy része már lezárásra került, másik része pedig folyamatban van.

Az összes panasz közül 228 (a 2013. évi adatokkal összevetve 9%-al több) panasz került magyar fogyasztók és 200 panasz (2013. évhez képest 33%al több) pedig más tagállami, illetve izlandi és norvég fogyasztók által benyújtásra. A magyar fogyasztók által benyújtott panaszok számának növekedése (amely minden évben folyamatosan megfigyelhető) elsődlegesen az aktív médiatevékenységnek köszönhető, hiszen ily módon több magyar fogyasztó szerzett tudomást az EFK létezéséről és arról, hogy külföldi vállalkozással szembeni panasz esetén is 87

létezik számukra egy érdemi segítséget nyújtó fórum. Megerősítve a korábbi évek tapasztalatait 2014-ben az EFK-hoz a leggyakrabban az alábbi témákban érkezett határon átnyúló fogyasztói panasz: •

Internetes vásárlások (nemteljesítés, hibás teljesítés, garanciális-jótállási jogok, elállási jog, szerződési feltételek, stb);

•

A légiközlekedésben résztvevő utasok jogai, a légiközlekedés feltételei (késés, járattörlés, elveszett poggyászok, speciális szolgáltatások, foglalási feltételek, szerződési feltételek, stb);

•

Távolsági autóbusz- és vasúti közlekedést érintő panaszok;

•

Internetes szolgáltatásokból (online fizetési megoldások, online árverések, internetes játékok stb) eredő szerződéses panaszok (nemteljesítés, hibás teljesítés, garanciális-jótállási jogok, elállási jog, stb);

•

Hagyományos, üzletben történő vásárlások (hibás teljesítés, garanciális-jótállási jogok, elállási jog, stb);

•

Mobiltelefonokra letölthető tartalmak (emelt díjas hírközlési szolgáltatások), elektronikus hírközlési szerződések;

•

Üdülési jog (timeshare);

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014. •

Utazási szerződések, szállásfoglalás, a szállás minősége;

•

Autóbérlés;

•

Lakásbérlés;

•

Vállalkozási szerződések;

•

Egészségügyi (jellemzően fogászati) szolgáltatások;

te, módosítása, hibás vagy késedelmes teljesítése, szerződésszegő nemteljesítése, továbbá a felek közötti jogviszony megszűnését követő vitatott elszámolás miatt került benyújtásra. Az EFK-Hálózat - amennyiben a Fin-Net uniós hálózatnak a vállalkozás székhelye szerinti országban van tagja - a pénzügyi szolgáltatásokat kivéve bármilyen határon átnyúló fogyasztói panasz esetén jogosult közreműködni és ingyenes segítséget nyújtani a fogyasztók részére.

A panaszok többsége a fogyasztói szerződések létrejöt-

Az EFK 2014-ben összesen 223 (16%-os növekedés 2013-hoz képest) olyan határon átnyúló panaszt kezelt, amelyben különböző okokból kizárólag a magyar EFK működött közre. Ez esetben a közreműködés jellemzően a fogyasztó tájékoztatását foglalta magában, így például az ECC-NET közreműködésének módjáról, a fogyasztó által a külföldi vállalkozás előzetes megkeresésének szükségességéről, a panasz lehetséges megoldási módjaival kapcsolatos tanácsokat tartalmazó, továbbá a lehetséges jogorvoslati fórumokról, egy külföldi céget érintő felszámolási eljárás során a fogyasztói

-hitelezői igények bejelentések megtételének módjáról vagy a hatósági eljárás kezdeményezésének lehetőségéről szóló tájékoztatásokat. Szükséges kiemelni, hogy az EFK által adott tájékoztatások és tanácsok alapján a fogyasztó sok esetben közvetlenül rendezni tudta panaszát az érintett vállalkozással. Az is előfordult, hogy a fogyasztó nem csatolta a szükséges bizonyítékokat, vagy visszavonta a panaszát, így a panaszkezelés folytatására nem került sor. Néhány panasz előkészítése pedig 2014. december 31-én még folyamatban volt.

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

Az EFK eredményességét mutatja, hogy a szervezet 2014-ben nagyságrendileg 16 342 000 Ft összegben és értékben érvényesítette sikeresen az európai fogyasztók határon átnyúló ügyletekből eredő vagyoni igényeit, amely összegből 10 738 000 Ft-ot a magyar fogyasztók

sikeresen megoldott ügyeiben került visszaszerzésre. A sikeresen megoldott ügyeknek köszönhetően az érintett fogyasztók elkerülhették az esetleges határon átnyúló pereskedéssel kapcsolatos járulékos (ügyvédi, bírósági és fordítási, stb) költségeket is.

Promóciós és tájékoztatási tevékenység A határon átnyúló panaszok kezelése mellett az EFK fontos feladata az általános fogyasztói tudatosság növelése és a vállalkozások jogismeretének fejlesztése is a magasabb szintű fogyasztóvédelem megvalósítása és a fogyasztói panaszok megelőzése érdekében. Ezen feladata ellátása során az EFK 2014-ben széleskörű tájékoztatási tevékenységet folytatott.

Kiadványok készítése Az EFK a fogyasztók tájékoztatása érdekében 2 hasznos információkat és fogyasztóvédelmi tanácsokat tartalmazó kiadványát aktualizálta. •

„Üdülési jog (timeshare) vásárlása – hasznos tudnivalók és jótanácsok a fogyasztók részére” (magyar nyelven);

•

„Határon átnyúló internetes vásárlások – hasznos tudnivalók és jótanácsok a fogyasztók részére” (angol nyelven);

A 2011, 2012 és 2013-ban készített kiadványok (bemutatkozó kiadvány, légiutasok jogairól, autóbérlésről, szavatossági jogokról és online vásárlásokról szóló 89

kiadványok, valamint a „Fogyasztói Kalauz – jó tanácsok fesztiválozóknak / Useful tips for tourists”) terjesztésére a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőségek, a kereskedelmi és iparkamarák, a magyarországi Europe Direct irodák, az Enterprise Europe Network magyarországi irodái, helyi önkormányzatok ügyfélszolgálatai és oktatási intézmények útján került sor. Továbbá a kiadványok a különböző, az EFK részvételével zajló sajtótájékoztatókon, szakmai konferenciákon, rendezvényeken és fesztiválokon is szétosztásra kerültek.

Internetes honlap fenntartása Az EFK www.magyarefk.hu oldalon elérhető, magyar és angol nyelvű honlapján sok hasznos tudnivaló és tanács került közzétételre a fogyasztók tájékoztatása érdekében a különböző kereskedelmi és szolgáltatási szektorok fogyasztóvédelmi kérdéseiről. A weboldal 2014-ben is folyamatosan frissítésre és bővítésre került. A honlap kérdés-felelet formájában gyakorlati szemszögből tájékoztatja a látogatókat az internetes vásárlásokkal, az utazási szerződésekkel, a légi utasok jogaival, az üdülési joggal (timeshare), a mobiltelefonos ba-

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014. rangolással (határon átnyúló telefonálás - roaming), a hibás termékekkel kapcsolatos garanciális és szavatossági jogokkal, valamint a külföldön történő autóbérléssel kapcsolatos fontos tudnivalókról. Az egyes témakörök elsődlegesen a határon átnyúló kérdéseket érintik. Továbbá kiemelt hangsúlyt kapnak a fogyasztói jogviták rendezésével kapcsolatos, így az alternatív vitarendezést (békéltető testületek), a közvetítést (mediáció) és a bírósági vitar endezés eg yes s zem pontj ait (alkalmazandó jog, joghatóság kérdése, kis értékű követelések európai eljárása) érintő információk is.

Sajtómegjelenések, a nyilvánosság tájékoztatása Az EFK a fogyasztók körében való ismertségének további növelése érdekében a nyilvánosságot különböző témájú, az internetes honlapján magyar és angol nyelven megjelentetett összesen 18 különböző témájú sajtóközlemény közzétételével tájékoztatta. A sajtóközleményeket elsődlegesen az online médiák vették át. Emellett a különböző témák rendszeresen felkeltették az offline média érdeklődését, amely televíziós, illetve rádiós interjúkat is eredményezett. A fentieken túl a közvélemény tájékoztatása érdekében az EFK 2014-ben is tartott országjárást, annak érdekében, hogy a fogyasztók széles köre szerezzen tudomást az EFK létezéséről és működéséről. Ennek keretében összesen 3 alkalommal került sor a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőségekkel (Tolna, Vas és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) közös sajtótájékoztatók megtartására, amelyeken az EFK részletesen beszámolt feladatairól, működéséről és a 2013. és 2014. évi tapasztalatokról. Továbbá a nyári idegenforgalmi időszak elején az NFH-s főszezoni ellenőrzésekről szóló országos sajtótájékoztatón az EFK is bemutatta feladatait a turisztikával összefüggő határon átnyúló panaszok rendezésében. A sajtótájékoztatókat élénk médiaérdeklődés kísérte. Az EFK a sajtóközlemények és sajtótájékoztatók mellett egyrészt azokhoz kapcsolódóan, másrészt egyéb témákban 254 esetben szerepelt a rádióban, a televízióban, az online médiában, illetve a nyomtatott sajtóban. Továbbá az EFK hírei rendszeresen megjelentek az NFH honlapon a „Nap híre” rovatban, valamint az NFH szakmai lapjában, a Fogyasztóvédelmi Tükörben is.

Szakmai előadások tartása Az EFK az NFH, a megyei felügyelőségek, a megyei kereskedelmi és iparkamarák és az Enterprise Europe Network által szervezett szakmai napokon, konferenciákon 2014-ben több témában is tartott szakmai tárgyú előadást a tevékenységének bemutatása, valamint a fogyasztói tudatosság és a vállalkozások jogismeretének növelése érdekében. •

A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán a Multidiszciplináris fogyasztóvédelem elnevezésű tantárgy keretében előadás tartása a hallgatók részére a Határon átnyúló fogyasztóvédelemről (2014.03.17. );

•

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (KIK) által szervezett előadás vállalkozások részére: „E-kereskedelem és fogyasztóvédelem – a jogszerű és fogyasztóbarát e-shop – gyakorlati kérdések és válaszok a vállalkozások számára” – szakmai előadás Miskolcon (2014.03.28.);

•

Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesült klubestje: „Az elektronikus kereskedelem új európai és magyar szabályozása” – szakmai előadás vállalkozások részére (2014.05.29.);

•

Csongrád Megyei KIK – Enterprise Europe Network: „E-kereskedelem és fogyasztóvédelem – a jogszerű és fogyasztóbarát e-shop – gyakorlati kérdések és válaszok a vállalkozások számára, különös tekintettel az új magyar szabályozásra” – szakmai előadás Szegeden és Kecskeméten (2014.06.03.);

•

Napigazdaság: „Online vásárlás külföldről? - fogyasztóvédelem a gyakorlatban” – szakmai előadás az üzleti élet szereplőinek (2014.06.17.)

•

Vas Megyei KIK által szervezett előadás vállalkozások részére: „E-kereskedelem és fogyasztóvédelem – a jogszerű és fogyasztóbarát e-shop – gyakorlati kérdések és válaszok a vállalkozások számára, különös tekintettel az új magyar szabályozásra” – szakmai előadás Szombathelyen (2014.08.28.);

•

Heves Megyei KIK által szervezett előadások fogyasztók és vállalkozások részére: „Az Európai Fogyasztói központ bemutatkozása – határon átnyúló panaszok és jogviták” és „Jogszerű és fogyasztóbarát e-shop – gyakorlati kérdések és válaszok a vállalkozások számára, különös tekintettel az új magyar szabályozásra” – szakmai

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG előadások Egerben (2014.10.07.); •

•

Győr-Moson-Sopron Megyei KIK – Enterprise Europe Network: „E-kereskedelem és fogyasztóvédelem – a jogszerű és fogyasztóbarát e-shop – gyakorlati kérdések és válaszok a vállalkozások számára, különös tekintettel az új magyar szabályozásra” – szakmai előadás Győrben (2014.10.29.); Európai Bizottság Magyarországi Képviselete – Europe Direct: „Határon átnyúló fogyasztói panaszok és jövőbeli együttműködési lehetőségek a Europe Directtel” – szakmai előadás Debrecenben a Europe Direct irodák képviselői részére (2014.10.01.) Bács-Kiskun Megyei KIK által szervezett előadások fogyasztók és vállalkozások részére: „Jogszerű és fogyasztóbarát e-shop – gyakorlati kérdések és válaszok a vállalkozások számára, különös tekintettel az új magyar szabályozásra” – szakmai előadás Kecskeméten (2014.11.06.); Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és Nemzeti Közszolgálati Egyetem: „Az EU és a magyar jog viszonya - határon átnyúló jogérvényesítési lehetőségek a magyar fogyasztók számára” az I. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Konferencia keretében (2014.12.04.)

Tájékoztatási tevékenység különböző rendezvényeken való részvétel útján Az EFK kiemelten fontosnak tartja a szervezet bemutatását és tevékenységének megismertetését a fogyasztók körében, amely érdekében több szakmai rendezvényen és vásáron képviseltette magát.

Az EFK 2014. május 11-én részt vett a Millenáris Parkban megrendezett „Európa Nap 2014” rendezvényen. Az EFK-s sátort nagyszámú érdeklődő kereste fel, akik fogyasztóvédelmi tárgyú kiadványokat kaptak, valamint lehetőségük nyílt a fogyasztóvédelmi ismeretek növelését szolgáló fogyasztóvédelmi totó kitöltésére. Az EFK szintén bemutatta és népszerűsítette tevékenységét július 25-én a Hungarikum fesztiválon, és augusztus 14-én a Sziget Fesztiválon az NFH standjánál. Az EFK ismét részt vett az augusztus 30 és 31. között megrendezett Főszezon belföldi turisztikai és szabadidő -kiállításon. Az EFK pavilonját több száz érdeklődő kereste fel a két nap alatt. A fogyasztókkal történő tájékoztató elbeszélgetéseken és az EFK kiadványainak megismertetésén kívül játékos hangvételű totó kitöltésére is sor került.

Együttműködés más európai uniós hálózatokkal és a magyarországi fogyasztóvédelmi szervezetekkel Tekintettel arra, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság az EFK befogadó intézménye, elengedhetetlen, hogy a tapasztalat- és információcsere hatékony legyen az NFH más szakmai szervezeti egységeivel. A szakmai együttműködés elsődlegesen a közös szervezésű sajtótájékoztatók szervezése (lásd 5.2.2.3), valamint a légi utasok jogainak védelme (légi utasok jogairól szóló 261/2004/EK rendelet végrehajtása során), az uniós szintű fogyasztóvédelmi együttműködés (2006/2004/EK CPC rendelet végrehajtása során) területén, valamint a belföldi vonatkozású jogsértés-gyanús panaszok jelzése vonatkozásában valósult meg.

Az EFK 2014. február 27. és március 2. között saját standdal immáron harmadik alkalommal képviseltette magát az „Utazás 2014” kiállításon. A 4 nap alatt kiemelt érdeklődés kísérte az EFK standját, ahol a fogyasztók hasznos információkat tartalmazó kiadványokat és egyedi tanácsadást kaphattak, valamint fogyasztóvédelmi totót is kitölthettek. A rendezvény ismét jó alkalmat nyújtott a turisztikai szolgáltatókkal, szálláshelyekkel és utazás irodákkal való együttműködés kialakítására is.

Az EFK 2014-ben tovább erősítette az együttműködést a SOLVIT hálózattal, az Europe Direct hálózat magyarországi irodáival és a magyar vállalkozások külföldi befektetéseit, tevékenységét segítő Enterprise Europe Network hálózattal is. Az együttműködés kölcsönös tapasztalatcserét, informális egyeztetéseket, az EFK kiadványainak helyi szinten történő terjesztését és szakmai előadások tartását foglalta magában.

A központ részt vett 2014. április 9-én a Europe Direct Budapest által szervezett tájékoztató napon az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán.

Emellett az EFK együttműködést tartott fenn a magyarországi békéltető testületekkel és több megyei kereskedelmi és iparkamarával is. Az EFK eredményességét mutatja, hogy a szervezet 2014-ben nagyságrendileg 16.342.000,- Ft összegben és értékben érvényesítette

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014. sikeresen az európai fogyasztók határon átnyúló ügyletekből eredő vagyoni igényeit, amely összegből 10.738.000,- Ft-ot a magyar fogyasztók sikeresen megoldott ügyeiben került visszaszerzésre. A fogyasztók javára sikeresen és érdemben megoldott ügyekből az

5.3 pontban néhány példa is bemutatásra került. A sikeresen megoldott ügyeknek köszönhetően az érintett fogyasztók elkerülhették az esetleges határon átnyúló pereskedéssel kapcsolatos járulékos (ügyvédi, bírósági és fordítási, stb) költségeket is.

Tájékoztatás nyújtása közvetlenül a fogyasztók részére Az EFK fontos tevékenységet végez a fogyasztók közvetlen tájékoztatásában, és ezáltal az egyéni fogyasztói tudatosság növelésében is. Az EFK-val telefonon, elektronikus úton (e-mailen, illetve a honlapon kitölthető formanyomtatvánnyal), valamint személyesen az ügyfélszolgálati irodában lehet felvenni a kapcsolatot. 2014-ben az EFK összesen 807 (20%-os növekedés 2013-hoz képest) esetben nyújtott telefonon, elektronikus úton, illetve személyesen tájékoztatást a fogyasztók egyedi megkereséseire. A fogyasztók rendszerint az őket megillető jogokról, a jogi lehetőségekről, a különböző kereskedelmi gyakorlatok-

ról és általános tanácsokról kértek tájékoztatást és segítséget az EFK-tól. A megkeresések ugyan többségében belföldi vonatkozású kérdéseket érintettek, de jelentős számban érkeztek határon átnyúló kérdésekkel kapcsolatos megkeresések is. Az EFK kijelölés alapján ellátja a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv 21. cikkében meghatározott tájékoztatási feladatokat is, amely során 2014-ben összesen 10 megkeresést teljesített a szolgáltatások igénybevevői megkeresései alapján.

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

Az EFK részvétele közös projektekben, szakmai tanulmányutakon és konferenciákon Nemzetközi szakmai konferenciákon részvétel, tanulmányutak

való

A tagállami EFK-k igazgatói évente két alkalommal találkoznak Brüsszelben a Hálózat feladatainak, tevékenységeinek és aktuális kihívásainak megbeszélése és egyeztetése érdekében. Az EFK részt vett a 2014. február 19-i és október 17-i igazgatói ülésen is. Az EFK több szakmai tárgyú konferencián is részt vett 2014-ben, április 3-án az autóbérlés fogyasztóvédelmi aspektusairól rendezett brüsszeli workshopon, március 7-én és október 23-án a szolgáltatási irányelv alkalmazásával kapcsolatos uniós hálózati szakmai ülésen, december 18-án a CHAFEA szerződéses partnere, a VO Communication által a minőségtanúsítás kérdésének témájában szervezett szakmai egyeztetésen. Az EFK képviseltette magát a 2014. április 1. és 2. között megrendezett European Consumer Summit-on, amely egy minden évben megrendezésre kerülő, a fogyasztóvédelemben érintett érdekeltek (EU tagállami hatóságok, uniós intézmények, fogyasztóvédelmi civil szervezetek, vállalkozások szövetségei, európai fogyasztói központok) közös szakmai párbeszédének általános fóruma. Az EFK 2014. szeptember 16-17-én részt vett Luxemburgban a CHAFEA által megrendezett, a tagállami európai fogyasztói központok honlapjaira vonatkozó uniós ajánlásokat ismertető, valamint a 2015-2017 időszakra vonatkozó pályázat előkészítésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalók egyeztetéséről szóló ülésen. Az EFK képviseltette magát a július 8. és 9. között Rómában megrendezett, az EFK-Hálózat éves hálózati eseményén (Cooperation Day), melynek fő témáit a hálózat működésének továbbfejlesztése, a panaszkezeléssel kapcsolatos problémák tisztázása és az új kihívásoknak való megfelelés képezte. 2014. december 15-én az osztrák EFK munkatársai szakmai tanulmányút keretében látogatást tettek a magyar EFK-nál a kölcsönös tapasztalatcsere és a nemze93

ti fogyasztóvédelmi intézményrendszer megismerése érdekében.

Közös projektek, új kezdeményezések 2014-ban 4 közös uniós projektet folytatott le az EFKHálózat, melyeknek tárgya a timeshare területével, a szavatosság-jótállás témakörével és az internetes kereskedelemmel kapcsolatos európai uniós tagállami tapasztalatok összegyűjtése volt. A projektekben a magyar EFK is aktívan részt vett. A negyedik 2014. évi közös projekt során az EFK közreműködött a fogyasztók turisztikával összefüggő jogainak érvényesítéséhez segítséget nyújtó, a német EFK szakmai koordinálásával kifejlesztésre került mobil applikáció elkészítésében. Az „ECC-Net: Travel” alkalmazás érdemi és hasznos segítséget nyújt az idegen nyelvet nem beszélő magyar fogyasztók számára a külföldi tartózkodás során felmerülő fogyasztóvédelmi problémák rendezéséhez, valamint fogyasztói jogaik gyakorlásához. Az alkalmazás ingyenes, továbbá offline módon, azaz internet kapcsolat nélkül is használható a roaming díjak elkerülése érdekében. Olyan mobil eszközökre telepíthető, amelyek iOS, Android, Windows Phone operációs rendszerrel működnek, és letölthető az ismert alkalmazás letöltő oldalakon (App Store, Google Play, Windows Phone Store). Az EFK egy speciális feladatként a 2014. év során az Európai Bizottság (DG-JUST) felhatalmazása alapján egy uniós megvalósíthatósági projektet folytatott le Szerbia vonatkozásában. A megvalósíthatósági projekt célja az volt, hogy feltérképezzük, felmérjük a szerb turizmus és fogyasztóvédelem kapcsolódási pontjait, jellemzőit, továbbá lehetséges szerb partnereket keressünk ahhoz, hogy a jövőben esetleg az EFK-Hálózat által nyújtott szolgáltatásokat (többek között a tájékoztatás és a határon átnyúló panaszkezelés terén) ki lehessen terjeszteni szerb vállalkozásokra és fogyasztókra is. Ily módon az EFK-Hálózat földrajzi lefedettsége is szélesedne, amely az uniós, köztük a magyar fogyasztók védelmét is erősítené. Az év során az EFK sok statisztikai kutatást végzett, illetve kapcsolatba lépett ma-

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014. gyar szervezetekkel és szerb érdekeltekkel is. Az EFK folytatta az NFH által a határon átnyúló tevékenységet is folytató vállalkozásokra kiterjesztett angol nyelvű fogyasztóbarát vállalkozás védjegy népszerűsítését. Az angol nyelvű (Consumer Friendly Trader) tanúsítványra olyan magyar vállalkozások pályázhatnak, amelyek nemcsak magyar, hanem Magyarországon kívül az Európai Unió másik tagállamában, illetve Izlandon vagy Norvégiában lakóhellyel rendelkező fogyasztók felé is rendszeresen nyújtják a szolgáltatásaikat. Az angol nyelvű tanúsítvány elnyerésének alapfeltétele a magyar „Fogyasztóbarát Vállalkozás” védjegy megszerzése, továbbá a pályázó vállalkozásnak a határon átnyúló fogyasztóvédelem és az Európai Fogyasztói Központ vonatkozásában – elsősorban a tájékoztatás

és a panaszkezelés területén – további vállalásokat, többletszolgáltatásokat kell nyújtania. Az angol nyelvű tanúsítványt jelenleg 3 vállalkozás használhatja.

Adatszolgáltatások az Európai Bizottság részére és az EFK társszervezetei részére Az EFK-Hálózat tagjai az európai gyakorlatok összehasonlítása és a saját tagállami gyakorlatok kialakítása, továbbfejlesztése érdekében számos alkalommal végeztek felmérést az EFK-Hálózat többi tagjánál egyes szabályozási és jogalkalmazási kérdések tekintetében. Az EFK a szakmai együttműködés jegyében a beérkezett megkereséseket részletesen megválaszolta. Emellett az EFK az Európai Bizottság szakmai tárgyú megkereséseire is véleményét nyilvánított.

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2014.