[PDF Download] Alex through my eyes australian disaster zones 4th edition rosanne hawke lyn white fu

Page 1


Alex Through My Eyes Australian Disaster Zones 4th Edition Rosanne Hawke Lyn White

Visit to download the full and correct content document: https://textbookfull.com/product/alex-through-my-eyes-australian-disaster-zones-4th-e dition-rosanne-hawke-lyn-white/

More products digital (pdf, epub, mobi) instant download maybe you interests ...

Development in Coastal Zones and Disaster Management

Amita Singh

https://textbookfull.com/product/development-in-coastal-zonesand-disaster-management-amita-singh/

Investing in China through Free Trade Zones 1st Edition

Lorenzo Riccardi (Auth.)

https://textbookfull.com/product/investing-in-china-through-freetrade-zones-1st-edition-lorenzo-riccardi-auth/

Australian Sociology A Changing Society 4th Edition

David Holmes

https://textbookfull.com/product/australian-sociology-a-changingsociety-4th-edition-david-holmes/

Australian Intellectual Property Law 4th Edition Mark J. Davison

https://textbookfull.com/product/australian-intellectualproperty-law-4th-edition-mark-j-davison/

Youth and Society 4th Edition Rob White

https://textbookfull.com/product/youth-and-society-4th-editionrob-white/

Barbarossa Through Soviet Eyes The First Twenty Four Hours 1st Edition Artem Drabkin

https://textbookfull.com/product/barbarossa-through-soviet-eyesthe-first-twenty-four-hours-1st-edition-artem-drabkin/

My iPad for Seniors 4th Edition Miller

https://textbookfull.com/product/my-ipad-for-seniors-4th-editionmiller/

Supers Ex Gods 3 1st Edition Jamie Hawke Hawke Jamie

https://textbookfull.com/product/supers-ex-gods-3-1st-editionjamie-hawke-hawke-jamie/

Through Women s Eyes An American History with Documents Fifth Edition Ellen Carol Dubois

https://textbookfull.com/product/through-women-s-eyes-anamerican-history-with-documents-fifth-edition-ellen-carol-dubois/

THROUGH MY EYES

AUSTRALIAN DISASTER ZONES

Tyenna (bushfire)

Mia (cyclone)

Alex (drought)

THROUGH MY EYES

NATURAL DISASTER ZONES

Hotaka (Japan)

Shaozhen (China)

Lyla (New Zealand)

Angel (Philippines)

THROUGH MY EYES

Shahana (Kashmir)

Amina (Somalia)

Naveed (Afghanistan)

Emilio (Mexico)

Malini (Sri Lanka)

Zafir (Syria)

Hasina (Myanmar)

First published by Allen & Unwin in 2023

Copyright © Rosanne Hawke 2023

Series concept @ series creator and editor Lyn White 2023

All rights reserved. No part of this book may be reproduced or transmitted in any form or by any means, electronic or mechanical, including photocopying, recording or by any information storage and retrieval system, without prior permission in writing from the publisher. The Australian Copyright Act 1968(the Act) allows a maximum of one chapter or 10 per cent of this book, whichever is the greater, to be photocopied by any educational institution for its educational purposes provided that the educational institution (or body that administers it) has given a remuneration notice to the Copyright Agency (Australia) under the Act.

Allen & Unwin

Cammeraygal Country

83 Alexander Street

Crows Nest NSW 2065

Australia

Phone: (61 2) 8425 0100

Email: info@allenandunwin.com

Web: www.allenandunwin.com

Allen &Unwin acknowledges the TraditionalOwners ofthe Country on whichwe live andwork. Wepay our respects to allAboriginalandTorres Strait Islander Elders, pastandpresent.

ISBN 978 1 76087 700 2

eISBN 978 1 76118 733 9

Cover and text design by Sandra Nobes

Cover photos: Andrew McInnes / Austockphoto (boy); Bits and Splits / Shutterstock (cracked earth); chris24 / Alamy (dust storm)

Map design by Guy Holt

Set by Midland Typesetters, Australia

This story takes place in the Flinders Ranges region of South Australia. We acknowledge the traditional owners of this land, the Adnyamathanha people, who belong to the oldest continuing culture in the world and who cared for and protected Country for thousands of years. We honour and pay our respects to their elders, past and present.

The novel is set during 2020. The characters and some of the locations are fictional, to protect the privacy of communities and individuals. We have also altered some details and the chronology of various events, for the sake of the story, but the essential truths of the devastation caused by the drought remain.

One

Fourteen

Fifteen

Sixteen

Seventeen

Eighteen

Nineteen

Twenty

Twenty-one

Twenty-two

Twenty-three

Twenty-four

Author’s Note

Acknowledgements

Timeline

Find out more about …

Alex Bray jumps off the school bus and gives a thumbs up to his mate Harry, the last kid still on board. At fifty-five kilometres, the bus run is a long trip – it feels especially long in the morning. Alex doesn’t mind too much, though; it’s the price of staying on Spring Park, the family’s property. Tangi bounds up to meet him.

‘You been waiting for me, girl?’ He drops his bag and roughs up her black fur, then smooths the perfect tan triangles above her eyes. ‘You love that, don’t you, girl? So you missed me?’ She barks once. ‘Guess you’re hoping I’ll ride Jago.’ That’s when Tangi gets her best workout. Especially if she hasn’t been helping Alex’s mum with the sheep.

‘What have you done all day?’ he asks her. She yips, and Alex fills in the blanks as they walk the kay to the house. ‘Cheered Dad up? You didn’t rouse up my chickens, did you?’ She looks at Alex as though she’s saying, Asif. ‘You’re impressive, Tangi.’ The kelpie grins as she pads carefully beside him. ‘I’m proud of you, girl.’ She’s so intelligent she’s won muster dog trials.

The track winds through cracked brown paddocks until Alex’s house comes into view. It’s a colonial Aussie with a veranda all the

way around, the tin roof designed to reflect the sun. The windmill cranks in the breeze, pumping water from the bore into the tank out the back. There used to be a rose garden in the front, and even a small patch of buffalo lawn, but now it’s all as dried up as the paddocks.

He can see his dad sitting on the veranda. Will he say hello or not?

‘Is that you, Alex?’ Dad’s watching the sky. He’s always checking for clouds, or any sign that the weather will change. Farmers do that naturally, of course, but Alex thinks his dad’s a bit obsessive about it lately. It’s early May – in a good year rain would be on its way by now.

‘Yeah, just me.’

He walks up the steps and Tangi flops beside the bench. ‘What have you been up to today?’ Alex asks. He doesn’t ask how his dad is, as it seems like he often can’t explain.

‘Gave the ute a service. Changed the oil.’ His dad smiles, and Alex relaxes. Today’s a good day then. His dad seems happier when he can work on machinery and engines. Dad’s mate Roger was probably over, too.

‘That’s great.’

‘What about you?’

‘Ag science was interesting. This Year Twelve guy came in to tell us about his research project — saltbush, how it’s high fibre, and can uptake salt, reducing soil salinity. It’s drought-resistant, but it can survive in soils with salinity that would kill most other plants.’ Alex can’t stop. ‘It gives other plants a better chance to grow.’

‘S’pose he reckons we should grow saltbush like a crop, eh? This the Schmidt boy?’

‘Josh, yeah. He’s got good ideas. Maybe we could do more like that – help with the drought …’

Alex trails off, seeing his dad’s eyes darken. It’s as if he’s shut off a light inside.

‘Sorry, Dad. I’ve been raving on and making you tired.’

His dad waves him away. ‘Go and exercise Jago. Maybe I’ll help feed the chooks when you get back.’

‘Sure, Dad, you take it easy.’

Alex drops his bag in his room and heads to the kitchen. He pours a glass of cold water and gulps it down. It’s autumn, but still twentyfive degrees outside. Should be cooler by now.

His mum isn’t home; she’s been doing shifts three times a week at the local pub, cooking. Their town is half an hour’s drive away, and meal prep starts at four. That’s what puts food on the table here. She usually leaves a note. None today.

Tangi skips around Alex, ready for a run after hearing the mention of Jago. Alex heads for the shed that counts as the stable. He hears the whinny before he reaches it.

He often wonders if Jago is lonely after his big sister, Lily, took their mare, Posie, with her to live with their grandparents in Adelaide. She and Grandad go for rides and keep the horses in a stable north of the suburbs. If she were here they’d be doing this together.

How could Lily bear to leave? He’d miss the sky at night, the sunrises, the sunsets, the cobalt blue that’s always there during the day, even if he hasn’t felt as though there’s much colour in his life lately.

‘Hi, Jago.’ Alex scratches Jago’s brown head and the white splotch on his forehead. Jago plants a whiskery kiss on his face. ‘Pleased to see me, eh?’

Alex doesn’t bother with a saddle today, just takes the bridle off the hook and puts the bit in the horse’s mouth. ‘Where shall we go, you two?’

Jago turns his brown eyes on him and nickers. Jago likes Rocky Peak. So does Alex. It’s the only landmark of interest in a flat landscape.

He jumps on Jago’s back and turns him south. They canter, then full-on gallop.

Tangi loves a run just as much as Jago, but she can’t keep up. Her paws get sore after a while. Always sits down halfway there under the shadiest eucalyptus tree and waits until Alex returns, then trots back with them.

Riding Jago always gives Alex a reprieve from his thoughts. Thoughts about whether Lily is happy away from the property, because he certainly wouldn’t be. And about his dad, who’s been unwell for over a year now. When will he get better? Jago is racing across the paddock, and the wind in Alex’s face blows everything out of his mind. He even laughs as Jago’s hooves pound across the cracked ground.

Rocky Peak looms in front of them, and they weave their way to the top. There they rest, Jago checking out the ground for blades of grass, and Alex staring down at the view of their property. He loves it up here. From this point he can see the Flinders Ranges to the north, purple in the distance. This hill straddles the boundary between their property and that of the Gibsons next door.

The Gibsons’ place is up for lease. Another farmer bitten the dust and gone south to find work. The drought got too much – their bore dried up. Hard to know if the water will come again or not. The Gibsons had four young kids – their leaving made a huge dent at school, and it meant they lost a teacher as well. It was bad for the town too – fewer people buying stuff is not good for businesses, and the Gibsons are not the only ones who have left.

Looks like fences going up at the Gibsons where Alex hasn’t seen any before. Maybe someone’s moved in.

His great-great-grandfather called their property Spring Park because there was a spring near where the bore is. That’s a joke now. The spring dried up eighty years ago. Alex wonders if the land looked like a park back then. When he was younger he could see green paddocks from up here by the beginning of May, but right now it’s still warm and dry like the end of summer, not mid-autumn. The drought has brought more whirly-whirlies and soil erosion.

He sighs at the dusty brown landscape before him. They’ve had drought for quite a few years. It was extra bad in 2019, which was

when they had attention from the government and media. Even though people down south seem to think the drought’s broken, Alex’s family still can’t put a hay crop in.

When he’s older he wants to help make the farm more sustainable, but what can be done without rain? Moist soil is needed for the land to be sustainable. Even the creek has nothing in it except fallen trees. He glances to the north-east, where the tree line of the creek breaks up the northern paddocks.

At least it’s cooler up here and he can see the paddocks around the house near the huge ghost gum his great-great-grandfather planted when he built it. The ghost gum is magnificent, especially when it’s shining in the moonlight.

His gaze shifts to the empty dam to the east. He’s seen no water in that since he was young, either. Alex doesn’t like going near the mound to the right of it. Nor does Dad. Too many bad memories.

He pats Jago’s neck. ‘What’d’ya reckon, boy? What can help the property get better, and Dad too?’ Jago snorts. ‘Yeah, I can’t think of much either.’

Just then Jago’s ears twitch and his shoulders shiver. ‘What is it, boy?’ Then Alex hears it too.

A stone rolls down behind him, and another, then there’s a fall of shale. Jago’s showing the whites of his eyes. ‘Hey, boy, it’s okay.’ Alex pats Jago on the neck, uses soothing words, but it doesn’t work. Jago turns in a circle, his ears back, tail swishing, his front legs ready to rear. ‘Steady, boy, steady.’

Alex has to keep calm so Jago can settle, but he doesn’t know what’s coming. His heart is galloping.

They face the direction of the sounds, hear a growl. An animal must be moving up the other side, and Jago doesn’t like it. It’s not thumping like a kangaroo. Too heavy for a dingo, which are rarely seen due to the Dingo Fence.

‘Who’s there?’ Alex calls, in case it’s a person.

Jago turns another circle, then backs up too close to the edge. Alex glances over his shoulder. Stones scatter and sheer away below

them. ‘Easy, boy, easy.’

No one answers. Not a person, then.

Jago is snorting, tossing his head. If he backs up any further they’ll go over the side. Alex keeps the reins short, but Jago is lifting his head higher, his nostrils flaring.

There’s a growl, close by. Then the animal shows itself, teeth bared, and creeps forward on to the edge. It snarls at Jago.

It has to be a feral dog. It’s huge, in poor condition, but surely it wouldn’t attack a horse.

Jago rears. Alex isn’t expecting it and has to scrabble to stay on. He should have used a saddle. He slips.

‘Ooph!’

The wind is knocked out of him. He’s dragged a few metres before he lets go of the reins, but he’s on the same level as the dog now.

Its gaze locks on him and it growls, low and guttural. It edges forward until it’s fully on the track, closer to Alex. Its front legs quiver, readying for attack. Alex averts his eyes – staring at an aggressive dog will only make it worse. There’s nothing else he can do, no sticks he can grab to protect himself.

Jago squeals, lowers his head and charges the dog.

‘No!’ Alex shouts. It’ll attack Jago for sure. He can imagine those fangs sinking into Jago’s neck.

Jago rears over the dog. His hooves crash down on its front paws, and it yelps. Jago rears again and the dog springs away, back down the rise. Jago shakes his head up and down, then nuzzles Alex’s hair.

‘Ow.’ Alex’s lower back hurts as he manages to stand up. Has he broken anything? His legs seem to work. No sharp pains, but his muscles will be sore for yonks.

‘Phew, are you Wonder Horse or what?’ Alex has only seen Jago act that way once before, with a snake last October – a time of year when snakes are hungry and aggressive. Jago is used to dogs, yet somehow he knew this one was not a friend. ‘Thank you, Jago. You just saved my bacon.’

That dog sure was a nasty piece of work – so hungry it would hold up a horse or a person. Seeing a feral dog so near their place is worrying, but he’s surprised at how shaken up he is. It’s well known that the drought is bringing wild animals closer to properties as there’s little for them to eat, but this is getting too close.

‘Come on, Jago, let’s go home.’ Alex leads Jago to a rocky outcrop and climbs on a rock to reach the horse’s back. ‘Ouch.’ He’s never had to do that before; usually he can spring up, even without a saddle to grip on to.

On the way back, Tangi joins them as they pass the tall eucalypt. Jago’s still tossing his head. Alex knows he should tell his dad about the feral dog, but it might trigger a bad reaction. It doesn’t take much for Dad to fall apart at the moment. Will it always be like this?

Dad’s not on the veranda when Alex gets back from rubbing Jago down. Guesshe’sforgottenabouthelpingwiththefeed-run.

Alex always feeds the animals before dinner. He has a system: Jago first, then pellets for the chooks – they love scraps, too –collect the eggs, scrub them, put them in the cool room on egg trays. His mum takes them to the General Store in town when she has a shift at the pub. After that Alex waters his herb and veggie garden when the sun’s low to minimise evaporation, and finally, he feeds Tangi on the veranda by her kennel.

Today, on impulse, he decides to check the sheep have enough hay before he feeds the chooks – save his mum doing it tomorrow. At the same time he can see if there’s water in the troughs. There’s not enough feed for the sheep in the paddocks because of the drought, so they’re hand-fed.

Alex goes to the machinery shed where the ute and quad bike are kept, and finds the quad-bike key under the front mat. He rides it to the hay shed, grabs a hay bale by the twine and hoists it onto the trailer. When the bales run out, they buy in more from down south where farmers can still do cropping. Mum’s doing her best by

working at the pub, but she doesn’t make enough for hay. They have to rely on the wool sales to cover that.

His back muscles complain again. ‘Ouch.’

Alex drives through the paddock that has the dam in it. His parents don’t discuss this paddock. Things are different now with Dad feeling depressed a lot of the time and not able to work like he used to. Alex has been able and willing to help with his dad’s chores – at least they’re together.

How could Mum even suggest he leave and study in the city, like Lily, or in some big rural town like Port Augusta? That’s over a hundred kilometres away – he’d only get home for weekends. He doesn’t think he would survive, and probably Mum and Dad wouldn’t either. Dad misses Lily too much as it is.

Besides, the area school says he can study online. Many senior high school students in rural districts are doing that now because of the pandemic. COVID-19 has affected farmers and townspeople too with fewer jobs, fewer shops and cafes open, which in turn keeps tourists away. No one’s travelling much at the moment.

Drought is second nature to Alex – he hardly knows anything different – but there was the bushfire on top of that, then the pandemic. It’s been a triple whammy. His dad couldn’t— But Alex shoves that thought out of his mind. It never helps to think whatif thingswere different. It’s the way it is, and they just have to get on with it.

The sheep come running when they hear the quad bike. Lanky is the first to reach him, baa-ing.

He scratches her on the head. ‘Hey to you too, Lanky. Have you been getting on with all your friends or are you still ignoring them?’ She follows him to the quad bike and baas again and he drives off. ‘You miss riding with me, eh? You’re too big now, Lanky, sorry.’

His dad taught him how to drive the quad bike and the ute. Only ontheproperty, he said. But Mum has the ute today, since they had to sell her car. Too expensive to keep up the registration.

After Alex ensures the sheep have enough hay, he checks the level of water in the tank with his hand on its shadow side. The bottom third is cooler to his touch – still water left. The trough has a float –while there’s water in the tank, there’ll be water in the trough. It’s a five-thousand-litre tank, so they’ll have to cart water from the bore tank soon. In this weather the sheep drink five thousand litres in a week. In summer it only lasts a few days.

Because of the drought they can only run one sheep to six hectares on natural feed. That means only thirty or so ewes in a paddock like this at one hundred and eighty hectares, so now they are hand-fed and more sheep can live in a paddock. When he was younger there was enough natural feed to sustain over a hundred sheep in a paddock like this one. Sheep farms in this district need to be big enough to provide enough feed; theirs is three thousand hectares. Mum says a property needs two thousand sheep to make a living, but Alex doesn’t think they’ve ever had that many. Since the bushfire they only have four hundred ewes left. It’s been a challenge to make enough money from sheep and wool sales to keep the farm going. And now that the sheep are hand-fed, the cost of hay makes it even less profitable.

A few kookaburras laugh in the gum trees, and Alex smiles – they don’t often come up this far. His grandpa told him that if kookaburras laugh late in the afternoon like this, it will rain the next day. ‘Ha, someone needs to tell the rain to listen, hey, Tangi?’ She grins at him like it’s a good joke. Alex wishes it was just a joke.

He finds the eggs have already been collected. Dad sure is having a good day.

Alex puts Tangi’s food in a bowl and takes it out to the veranda. She waits politely until he says to eat it, but he never delays giving her the go-ahead. That’s another thing his dad taught him: Look after the animals first, then eat. Alex pats her. ‘When you’re a bit older and we get a new pup, you’ll be allowed inside all the time, Tangi. You’ll be retired!’ She looks up at him for a second, then scoffs the rest of her dinner.

It’s dusk and a white owl glides into the sky from the ghost gum. Alex catches his breath. The owl never fails to move him.

Inside, Alex takes out three dinners his mum has made from the freezer, puts one in the microwave, and sets the table. His mum says to keep things as normal as possible for his dad’s sake even while she’s at the pub. ‘Dad,’ Alex calls. He hears a murmur, and finds his dad in the lounge room watching the news. ‘It’s time for tea. Are you hungry?’

His dad shrugs. ‘Darn news, always something bad happening.’ Alex’s heart sinks. The news often changes his dad’s mood.

‘C’mon, we’ll eat together.’ Alex hopes Dad doesn’t refuse. He’s not sure what to do when that happens. But his dad flicks the remote and stands up, steadying himself on the back of the couch, and shuffles into the kitchen. Alex puts the second of the meals in the microwave. ‘Thanks for collecting the eggs, Dad.’

His dad nods. ‘Thanks for feeding the sheep.’

So he does take notice. At times Alex feels he’s sunk in a world of his own.

They eat together silently until his dad says, ‘Heard from Lily?’

‘Last I knew, she was on a PE camp.’

‘She has a lot of those.’

Alex smiles at him. Dad seems to have forgotten the bad news on TV. That must be a good sign. Maybe he’s getting better. But Alex knows not to get excited. At times his dad seems well, but the next day he can be a different person.

It all began with the drought, which in turn caused the bushfire early last year. Dad had to shoot the burnt sheep, hundreds of them, burying them next to the dam. He has never been himself since. Before that he stood tall, efficient in his farming, teaching Alex skills he’ll need. On good days he can still do some of that, but it’s like walking a tightrope not knowing from one day to the next what his mood will be.

Later, Alex is in his room when he hears the screen door bang. Mum’s home. He always feels relief when she’s in the house. He

gives her a minute or two to get a coffee and put her dinner in the microwave. Then he shuts his laptop and goes into the kitchen.

‘Hey, Mum.’ Her eyes crinkle, but Alex can tell she’s tired. Her brown hair is scraped into a knot, and there are dark patches under her eyes. He gives her a hug – he’s a head taller than her now. ‘Work okay?’

She nods, takes a sip of coffee. Then she sighs. ‘Good to be home.’

‘Anyone book in?’ It’s only Thursday night; people usually come on weekends. Their district is called the Gateway to the Outback, so people expect bush tucker.

‘A family on their way to the Flinders, camping. A few others wanting emu steaks. One lot said they wanted an “explorer’s platter”.’ She smiles. ‘Emu, kangaroo and camel. Maybe we should add that to the menu.’ Often his mum visits the dining room to meet people, or to clean up. ‘Few guys in the bar had dinner – looked like a meeting. Talking about the drought, what to do …’ Her voice trails away.

Talk of the drought is never easy in their house. Alex is almost used to it as a way of life, but his mum remembers better days and wants them back.

She asks about Dad. ‘How’s Tom?’

‘He’s asleep in front of the TV. We had a good evening. He ate his tea.’

She smiles and clasps his hand. ‘Thank you, Alex. I worry leaving you alone when he’s like this.’

‘He’ll get better, won’t he, Mum?’

She grimaces. ‘He’s suffered a dreadful trauma. It’ll just take time.’

Alex can tell she’s just repeating things the doctor has said, but he truly wants to believe it. He wants his dad back the way he was.

Alex wants to tell his mum about the feral dog, but decides she’s too tired and kisses her on the cheek instead. ‘Night, Mum. I’ll see you in the morning.’ He says it like he’s got studying to do and she

nods, even though his school doesn’t give homework before senior high.

‘Night, Alexander.’

Back in his room, he opens the laptop, then changes his mind. It’s not too late to send a text to Lily. Then he can tell Dad some good news. Not for the first time, Alex thinks his sister should be here. It would help Dad, he’s sure of it.

Hey, sis, Dad was asking today how you are.

He reads a whole chapter of TheHobbitbefore she replies.

Is he getting better?

He had a good day today. But he gets tired.

Lily is the only one he can talk to about Dad. What would he say at school if he was asked about his dad? Nothing. But even Lily doesn’t say much about Dad either.

Nan and Grandad okay?

All good. Grandad forgets where he’s put stuff.

Alex thinks their dad is just as bad at the moment.

See ya, Lil. Wish you were here.

Lily just sends a sleepy emoticon in reply.

He hopes she doesn’t think he’s complaining, but the truth is, he’s still annoyed that she left to study in the city.

Oh well, time to turn in. During the week Alex goes to bed early as he needs to wake before sunrise to do the morning feed run and help his mum – his dad isn’t bright in the mornings. The bus comes at seven-thirty to do the long trip around all the properties picking up the farm kids in time for school. The town kids have it easy –they get to sleep in. But Alex would never trade more sleep for his life on Spring Park.

Alex springs awake. A hand is shaking him hard. ‘Get off me!’ he shouts, his eyes still shut with sleep.

‘Alex, get up!’

His heart is thumping. He opens his eyes to see his dad, trembling, his eyes wide with fear.

‘Dad?’ Alex sits up. ‘What wrong?’

‘I can smell smoke. We have to save the sheep.’

‘Dad, it’s okay, the fire’s gone now.’ He gets up and puts an arm around his dad’s back. ‘Let’s get you back to bed, it’s too early.’ Alex tries not to show the fright he’s had.

‘You sure the fire’s out?’

‘Absolutely. No need to worry.’

His dad walks with him back to the main bedroom, his feet scuffling on the pine floor like a grandfather’s, not a forty-five-yearold’s. His mum is putting her slippers on. ‘Oh, thank goodness. There you are, Tom – come back to bed.’

She turns to Alex. ‘I’m sorry, Alexander, I didn’t realise he was gone.’

‘It’s okay, Mum.’

But it isn’t. It used to be him who’d run into his parents’ bedroom after a bad dream. This is the wrong way round.

Alex finds it hard to get back to sleep, and it seems like only minutes pass before it’s time to get up and do his feed run. As he comes back in from the paddock, he sees his mum trying to get his dad to the breakfast table. ‘I don’t want to eat,’ Dad says.

‘We’re having scrambled eggs today, Dad,’ Alex says. ‘Bacon too. You like that. Baked beans.’ The promise of beans does it. Dad sits at the table, but doesn’t look up while Alex helps his mum in the kitchen.

There’s the sound of a ute pulling up, a knock at the door. Roger, their neighbour and Dad’s friend, pokes his head inside.

‘Come in,’ Alex calls.

‘G’day, mate.’ Roger sits beside Dad while Alex serves them both eggs, bacon, baked beans and toast.

Roger tries to visit once a week to do things with Dad on the property, or take him to medical appointments if Mum’s working. Getting to appointments is hard to manage with Dad. At least his counsellor rings him on the phone. His dad seems to cope with that better than on Zoom. No eye contact. And besides, Zoom often drops out when the internet connection’s bad.

‘Thanks for coming,’ Alex says. Today is a good day for Roger to come – his dad isn’t coping and Mum doesn’t allow Alex to miss school to help at home.

Roger looks up and nods. He seems to understand Alex’s meaning. ‘What say we go over to the Men’s Shed today, Tom? Some of the blokes are planning on restoring a car. You’d be up for that?’

Alex’s dad shakes his head, but Roger isn’t deterred. ‘Then we’ll work here. The volunteers helped a lot with our fences after the fire, but there’s more work to be done.’

Alex holds his breath. Roger’s game mentioning fencing. He knows that his dad can’t handle working with the sheep yet.

Since his dad still doesn’t answer, Alex says, ‘The water level is down in the tanks. It could wait a few days, but it would be helpful if you and Dad carted the water from the bore tank to the paddocks. I’m not allowed to drive the truck yet and it’s a big job for Mum.’

Mum raises her eyebrows at him, and Alex isn’t sure if she’s happy with him for suggesting that, but it’s true.

Roger doesn’t miss a beat. ‘No worries. We can get onto that, can’t we, Tom?’When he doesn’t get a response, he glances up. ‘You have a hard night, Rachael?’

She nods slightly.

‘Righto,’ Roger says. ‘Let’s get cracking then. C’mon, Tom, let’s get the job done. We’ll both feel bonza after.’

He ushers Dad out the screen door onto the veranda. ‘Here’s your boots, mate.’

Alex picks up his backpack, kisses his mum. As he and Tangi walk to the main road, he thinks about how yesterday his dad could’ve put his boots on himself; he didn’t need to be jollied into it like a kid.

When he sees the dust of the bus, Alex gives Tangi a pat. ‘Go home, girl.’ Tangi yips and starts walking towards the house, stopping to look back as the bus pulls off the road. ‘Go home,’ Alex reminds her, and watches her trot off as he climbs the steps into the bus. At the top he’s met by Harry’s sparkling dark eyes. ‘She’s a good dog, mate.’

‘How come you’re on the bus before me?’

‘Dad dropped me at Freddy’s place on his way down to the city. His mum helped me sort out the algebra.’

Alex glances across the aisle at Freddy, who’s grinning at them. ‘Mum used to be a teacher,’ Freddy says. ‘I get my smarts from her.’

‘Year Five stuff is easy,’ Alex says. ‘Wait till you’re in Year Seven.’

He sits down and winces. His muscles still hurt.

‘What happened to you, mate?’ Harry sure is sharp.

Alex blows out a breath. ‘Had a run-in with a feral dog.’

‘Naah.’ Harry’s eyes grow even wider.

‘Too right I did. On Rocky Peak. It almost went for Jago. He got spooked and I fell off.’ As Harry frowns at him, disbelieving, Alex adds, ‘The dog saw me on the ground—’

‘Strewth, easier prey, mate.’

‘Yeah, but Jago went for it just in time, stamped on its leg.’

Alex skips a breath, thinking how things could have turned out worse with his mum away. Only his dad knew he was out riding –would he have noticed if Alex hadn’t come home for dinner?

‘Blow me down, never heard of that before.’

Alex grins at Harry’s colourful phrase, learned from his stockman dad.

‘The drought’s done that, brung the ferals closer,’ Harry says. ‘Like the camels up north trying to find water, causin’ trouble on stations.’ The cattle station Harry’s dad works on isn’t as big as stations up north that are measured by square kilometres, but it still seems huge to Alex at nineteen thousand hectares.

Alex pulls out his art journal and Harry bends closer. ‘Whatcha drawin’?’

Alex shrugs. ‘Just doodling.’ He draws a comic image of Harry with wings like a galah.

‘Ha. You’re the galah, mate.’ Harry takes the pencil and draws a caricature of Alex with willie wagtail feathers. ‘Willie wagtails are special mates. They can bring messages, sometimes good, usually bad.’

‘What sort of message would I bring, then?’

‘Dunno. I’m just drawin’, like you.’

Drawing helps pass the rest of the hour’s trip to school while the younger kids play games on tablets and chat or read.

Foundation to Year Three are lining up outside their classroom by the time the bus pulls in. Alex and Harry are the only Year Sevens and don’t have to line up, so they walk down the path to their building. Their school is small, but they have more than enough buildings for classes and even have an art studio. As they pass the

Another random document with no related content on Scribd:

aggodalom és a várakozás, – hogy végül, úgy látszik, újra szabad a szemhatár, – bárha nem is tiszta; hogy végre hajóink újra kibonthatják vitorláikat, elröppenhetnek a veszély elől; minden véletlenség, amely azzal történik, aki az ismereteket keresi, újra megeshetik; a tenger, végtelen tengerünk újra megnyilik előttünk és talán sohasem volt ily végtelen a tenger.» (Le gai savoir.)

«Az, aki a veszélyes ismeretek e végtelen, csaknem új terére lép, úgy fog szenvedni itélete irányától, mint a tengeri betegségtől. És valóban száz jó ok van rá, hogy mindenki távol maradjon, amikor megteheti! Másrészről, ha zátonyra jutottunk bárkánkkal, hát csak előre! Fogunkat szorítsuk össze! Nyissuk ki szemünket! És erős kézzel ragadjuk meg a kormányt! Áthaladunk az erkölcsön, összepréseljük, talán le is gázoljuk így megmaradt erkölcsi énünket, minthogy megyünk, minthogy kóválygunk ez irányban, de mi jelentőségünk van nekünk! Soha még mélységesebb világ nem tárult a rettenthetetlen utasok és kalandorok szeme elé.»167)

Lábjegyzetek.

1) Bouglé: Les scienses sociales en Allemagne (A társadalmi tudományok Németországban) 160 oldal (Paris, F Alcan )

2) Bouglé: Les Idées égalitaires (Az egyenlőségi eszmék), 18 oldal (Paris F Alcan )

3) De Roberty: Morale et Psychologie (Erkölcs és lélektan); Revue philosophique, 1900 október.

4) Barth: Die Philosophie der Geschichte als Sociologie (A történelem filozófiája, mint szocziológia), 10. old.

5) Laura Marholm: Zur Psychologie der Frau (A nő lélektanához) Berlin, 1897.

6) L Saroléa: Henrik Ibsen et son oeuvre (Henrik Ibsen és művei), 71 oldal

7) Sighele: Contre le Parlamentarisme (A parlamentárizmus ellen), 1895.

8) De Roberty: Morale et Psychologie (Erkölcs és lélektan), a Revue Philosophique 1900. októberi számában.

9) Nietzsche: Morgenröte (Pirkadat), 105. §.

10) Carlyle: Sartor Resartus

11) Lásd erre vonatkozóan: Lapie: Les civilisations tunisiennes (A tuniszi czivilizácziók) czímű művét, 283 oldal (Paris F Alcan)

12) Remy de Gourmont, miután elemezte, hogy minő társadalmi hatásokkal jár a gondolatok szétválasztásának lélektani jelensége, nagyon helyesen így folytatja: «Meg lehetne próbálkozni az emberiség történeti lélektanával, amennyiben keresnők, hogy a szétválasztásnak (disszocziácziónak) mily fokán volt a századok során bizonyos csoportja azoknak az

igazságoknak, amelyeket a kiváló gondolkodók primordiális (eredendő) igazságoknak minősítenek. Ez a kutatás joggal lehetne czélja a történelemnek is Minthogy az emberben minden visszavezetődik az értelemre, a történelemben mindennek vissza kell vezetődnie a lélektanra » (La Culture des Idées (Az eszmék kulturája) 88 oldal)

13) Barth például, véleményünk szerint, igen helyesen kifejezi a dualista elméletek tudományos hasznavehetetlenségét, mikor ezt mondja: «Ha jobban meg is értették velünk, hogy a szellem és a tudat milyen fontos a társadalmi fejlődés szempontjából, úgyszólván egy szó felvilágosítást sem nyujtottak arról a módról, ahogyan ez a befolyás – a történeti valóságban – meghatározta a társadalmi szervezkedést » (Barth: Philosophie der Geschichte als Sociologie; 194 oldal)

14) Barth: Philosophie der Geschichte als Sociologie

15) H. Mazel: La Synergie Sociale (A társadalmi szinergia), 330. oldal.

16) A Nietzsche hamis arisztokratizmusával kapcsolatos eszmék.

17) Bouglé: Les sciences sociales en Allemagne (A társadalomtudományok Németországban), 151 oldal

18) Ch Andler: Les Origines du Socialisme d’État en Allemagne (Az állami szocziálizmus eredete Németországban) Bevezetés (Paris F Alcan) Vesd össze e kérdésre vonatkozóan: A Aulard: Historie politique de la Révolution française Avertissement (A franczia forradalom politikai története Előszó), Nietzsche: Jenseits von Gut und Böse, 186 §

19) Nietzsche: Jenseits von Gut und Böse, 186 §

20) Comte de Gobineau: Essai sur l’Inégalité des races humaines (Tanulmány az emberi fajok egyenlőtlenségéről), 7. oldal.

21) Cicero: De Officiis (A kötelességekről), I. XVII, §.

22) Bouglé: Qu’est-ce que la Sociologie? (Mi a szocziológia?)

(Revue de Paris, 1897, augusztus 1 )

23) S Balicki: L’État comme organisation coercitive de la Société (Az állam, mint a társadalom kényszerítő erejü szervezése) 28 oldal,

24) Lazarus Steinthal: Jahrschrift für Völkerpsychologie; Einleitende Gedanken, 10. oldal.

25) Balicki, idézett műve.

26) Worms: Organisme et Société (Organizmus és társadalom), 285. oldal.

27) Ebben a fejezetben, az osztályozás történetét illetően, Steinmetz magvas tanulmányából merítettünk: Classification des types sociaux (A társadalmi tipusok osztályozása) (Année sociologique, 1898–1899, Paris, F Alcan)

28) Steinmetz: Classification des types sociaux (A társadalmi tipusok osztályozása) (Année sociologique, 1898–1899, 90 oldal )

29) Lásd erre vonatkozóan Bouglé: Analyse de Giddings (Giddings birálata) czímű tanulmányát (Année sociologique, 1896–1897)

30) Steinmetz ezt a fázist kétségbe vonja.

31) Ezt a materialista felfogást fejtette ki Greef is, a kinek véleménye szerint a gazdasági formákra támaszkodnak a családi formák, amelyek megelőzik a művészi formákat és a tudományos intézményeket; a lajtorja tetején vannak a legbonyolultabb társadalmi formák: az erkölcsi, jogi és politikai formák.

32) Carlyle csodás költészettel jellemezte az első emberek intuicziójának ezt a naivitását: «Az ember szemtől-szemben állt elfogulatlanul a világgal; minden isteni vagy isten volt. Jean Paul még most is igy van vele, az óriás Jean Paul, akinek van hozzá való esze, hogy szabaduljon a mende-mondáktól; de akkor nem is voltak mende-mondák. A Canopus leragyogott a magasból az egész sivatagra kéklő gyémántfényével. Ez a vad kék fényesség, a mely szellemhez hasonlatos (sokkal ragyogóbb szellemhez, mint bármi, amit idelent szemlélünk), szive mélyéig hatolt a vad izmaelitának, akit keresztül vezérelt az elhagyott sivatagon Az ő vad szivének, a melyben benne volt minden érzés, de amely nem talált szót semmiféle érzésre, úgy tünhetett fel ez a Canopus, mint egy kis szem, a mely ráveti tekintetét a nagy és mélységes örökkévalóság öléből, feltárván előtte belső ragyogását Ez a titka rám nézve a pogányság minden formájának » Carlyle: On heroes, hero-worship and the heroic in history (Hősök, hősök imádása és a hősiesség a történelemben).

33) Sighele: Psychologie des Sectes. (A szekták lélektana), 14. oldal.

34) Bagehot: Lois scientifiques du développement des nations (Paris, F. Alcan), 195. oldal.

35) Nietzsche: Jenseits von Gut und Böse, IX. fejezet.

36) Comte de Gobineau: Essai sur l’inégalité des races humaines (Az emberi fajok egyenlőtlenségéről)

37) Gobineau elméletét Barth: Philosophie der Geschichte (237. o ) czímű műve nyomán foglaljuk össze

38) Bagehot: Lois scientifiques du développement des nations (A nemzetek fejlődésének tudományos törvényei), 74. oldal.

39) Lásd Bouglé: Pour la Démocratie francaise (A franczia demokratizmusért) Paris, Cornély. (Az antiszemitizmus filozófiája).

40) Sighele: La Psychologie des Sectes, 155 és 156 old

41) Izoulet: La Cité Moderne (A modern közösség), 208 oldal (Paris, F Alcan)

42) Lásd erre vonatkozólag: L’Esprit de Corps (A testületi szellem) czímű czikkünket (Revue philosophique, 1899. aug.).

43) Sighele: Psychologie der Secten, 221. oldal.

44) Nietzsche: Jenseits von Gut und Böse, 204 §

45) Descartes: Discours de la Méthode (A módszer fejtegetése), 3 rész

46) Guyau: Esquisses d’une Morale sans obligation ni sanction (A kötelezettség és szankczió nélkül való erkölcs vázlata). Paris, F. Alcan.

47) E. de Roberty: Morale et Psichologie (Erkölcs és lélektan) (Revue Phlisophique, 1900, október).

48) E. de Roberty idézett értekezése.

49) E de Roberty: Les Fondements de l’Éthique (Az ethika alapjai) 95 oldal (Paris, F Alcan)

50) Nietzsche: Jenseits von Gut und Böse, 252 §

51) Nietzsche: Zur Genealogie der Moral, 12. §.

52) O. Ammon: A társadalmi rend természetes alapjai (Les Bases naturelles de l’Ordre social), 40. oldal. Muffang fordítása (Paris, Fontemoing, 1900).

53) Nietzsche: Götzendämmerung.

54) Ch Andler: Bevezetés Menger: «A munka teljes eredményére való jog»-ához

55) Novicow: Conscience et Volonté sociales (Társadalmi tudat és akarat), 310 oldal

56) H. Mazel: La Synergie sociale (A társadalmi szinergia), 338. oldal.

57) H. Mazel: La Synergie sociale, 340. oldal.

58) Meg kell jegyeznünk, hogy a trappista rend talán nem jó példa a szabad szinergiára; mert ott a szabály minden és az egyén semmi

59) Nietzsche: Jenseits von Gut und Böse, 23 §

60) Novicow: Conscience et Volonté sociales (Társadalmi tudat és akarat), 23. oldal.

61) Az a rész, amelyet föntebb Novicowtól idéztünk, egy kis magyarázatra szorul pótlólag. Novicow levelet írt nekünk, amelyben kijelenti, hogy ő nem az állami mindenhatóság híve; hogy egyszerűen annyit akart csak mondani idézett soraiban, hogy a normálissá vált kormányzói működés (úgy, mint minden normálissá vált működés) tudattalanságra hajlik.

Ez igaz, vagy legalább is teljesen érthető. – Csakhogy a mi véleményünk szerint, ez a normális állapot nem lehet egyéb, mint eszménykép. Csak tökéletesen harmonikussá vált, vagyis utopisztikus társadalomban képzelhető el. A reális társadalmakban a kormányzó mechanizmus sohasem fog működni lökdösődés, fogcsikorgatás és az egyének részéről kifejtett, többé-kevésbbé tudatos ellenállás nélkül.

Nagyon szívesen elismerjük, hogy Novicow nagyon is individualista, és hogy minden téren pártolja azt az elvet, hogy «segíts magadon». De azért, amit általában mondunk a társadalmi biologizmusról, mégis igaz marad. Ez elmélet hívei

közül a legtöbben (pl. Espinas) oly antiindividualista következtetéseket vontak le az elméletből, amelyek nyilván beletartoznak ennek a tannak a logikájába (Jegyzet a második kiadáshoz )

62) Nietzsche: Jenseits von Gut und Böse, 259. §.

63) Munkánknak ebben a részében nagy segítségünkre van Simmel jeles tanulmánya: Comment les formes sociales se maintiennent? (Hogyan maradnak fenn a társadalmi formák?) Année sociologique, 1897.

64) Simmel idézett munkája, 75 oldal

65) Sighele: Psychologie des Sectes (A szekták lélektana), 111 oldal

66) Nietzsche: Unzeitgemässe Betrachtungen.

67) Ch. Andler: A «Droit au Produit intégral du Travail» (A munka egész eredményéhez való jog) bevezetése.

68) G. B. Shaw: A szocziálizmus illúziói. (Humanité nouvelle, 1900. aug.).

69) Novicow: Les Gaspillages des Sociétés modernes (A modern társadalmak tékozlásai) 101 oldal (Paris, F Alcan)

70) Simmel: Comment les formes sociales se maintiennent? (Hogyan maradnak fenn a társadalmi formák?)

71) Simmel: Année sociologique, 1896–97. (90. oldal.)

72) Novicow: Conscience et Volonté sociales (Társadalmi tudat és akarat), 109. oldal. – Anatole France, aki szocziológusnak is oly kiváló, mint művésznek, ezt írja a kiválasztottakról: «Minden város, minden nemzet egynéhány személyben székel, akik több erővel és helyesebben gondolkoznak, mint a többiek… Az, amit valamely faj geniejének nevezünk, nem lesz tudatossá, csak elenyésző kisebbségekben: ritkák minden helyen azok a szellemek, akik elég szabadok ahhoz, hogy a közönséges félelmeket lerázva, fölfedezhessék az elfátyolozott igazságot». A. France: M Bergeret à Paris (Bergeret úr Párisban)

73) Rousseau: Dialogues (Párbeszédek), II. párbeszéd.

74) Nietzsche: Jenseits von Gut und Böse, 199. §.

75) Nietzsche: Jenseits von Gut und Böse, 261. §.

76) S. és B. Webb: Industrial Democracy (Ipari demokráczia).

77) Sighele: Psychologie des Sectes (A szekták lélektana), 140 oldal

78) Lois scientifiques du développement des Nations (A nemzetek fejlődésének tudományos törvényei), Paris, F Alcan

79) Bouglé: Les Sciences sociales en Allemagne (A társadalmi tudományok Németországban), 61. oldal. (Paris, F. Alcan).

80) Néha az Isten és a társadalom közti kapcsolat fiziológiai kapcsolat. – A tótemes törzs az istentől ered. A tótemnek és imádóinak egy a húsuk és vérük. A ritus eredménye ennek a közös életnek a fentartása és biztosítása. (Lásd Hubert és Maus: Essai sur le sacrifice (Tanulmány az áldozásról), Année sociologique, 1897–98).

81) Novicow: Conscience et Volonté sociales (Társadalmi tudat és akarat), 180. oldal.

82) Machiavelli: Il principe (A fejedelem), XV. fejezet.

83) A mikor e munka iveit korrigáljuk, megjelent Challemel-Lacour posthumus munkája: Études et Réflexions d’un Pessimiste (Egy pesszimista tanulmányai és gondolatai), Páris, 1901 Csodás könyve ez az értelmi felszabadulásnak, felségesen bölcs és derüs munka, fénysugár, amelyet egy teljességgel felszabadult gondolkozó vet a csorda-ostobaság mélységeibe. Olvassuk el például azt, amit Challemel-Lacour arról a taktikáról mond, amelyet a társadalom avégből használ, hogy elhallgattassa azokat, akik nem osztoznak a kötelező képmutató optimizmusban. «Ha gyönge egészségü vagy, rabja valami szomorú gyarlóságnak, ha már eléggé megcsúfolt a sors, hogy azt higyjék rólad, hogy megsavanyodtál: akkor könnyen fognak diadalmaskodni rajtad. Ezentúl axiomákhoz kell ragaszkodnod, ha azt nem akarod, hogy olyan hangsullyal, amely nem tűr választ, ezeket a rettenetes szavakat kiáltsák oda neked: «Beteg vagy!» (Challemel-Lacour idézett művének 37 oldalán )

84) Paul Adam: La Dame de l’Avenir (A jövő hölgye), Journal, 1899, nov. 27.

85) Nietzsche: Le Voyageur et son ombre, 5. §.

86) Nietzsche: Jenseits von Gut und Böse. 5. §.

87) Descartes: Discours de la Méthode, II. rész.

88) A tömeghazugságokkal és a társadalmi kajdácsolásokkal kapcsolatban megjegyezzük, hogy pompás eszköz az ellenük való védekezésre a gondolatok szétszedésének és széttagolásának az a módja, amelyet Rémy de Gourmont leir és követ is: A gondolatok szétszedése (La Dissociation des Idées) czimű és más jeles tanulmányában. (Rémy de Gourmont: La Culture des Idées, 73. és következő oldalak.)

89) Sighele: Psychologie des Sectes, 53 oldal

90) Tarde: Les Lois sociales (A társadalmi törvények), 42 oldal (Paris, F Alcan)

91) Marx: Das Elend der Philosophie.

92) Durckheim: La Prohibition de l’inceste (A vérfertőzés tilalma). Année sociologique, 1897.

93) Fraser ismertetése, Année sociologique, 1898–99, 218. oldal.

94) Nietzsche: Jenseits von Gut und Böse, 261 §

95) Bagehot: Lois scientifiques du développement des Nations (A nemzetek fejlődésének tudományos törvényei), 115. oldal. (Paris, F. Alcan).

96) Tarde: Les Lois de l’Imitation (Az utánzás törvényei), 405. oldal (F. Alcan, Paris).

97) Tarde: Les Lois sociales (A társadalmi törvények), 90. oldal.

98) Tarde: Les Lois sociales (A társadalmi törvények), 100 oldal

99) Lásd Tarde «L’action intermentale» (A lelki kölcsön hatás) czimű czikkét a La Grande Revue 1900 nov. 1. számában.

100) Grande Revue, 1900 nov. 1. 330. oldal.

101) Tarde: Les Lois sociales (A társadalmi törvények), 79. oldal.

102) Simmel: Comment les formes sociales se maintiennent? (Hogyan maradnak fenn a társadalmi formák?)

103) Nietzsche: Jenseits von Gut und Böse, 23. §.

104) Vilfredo Pareto: Le Péril socialiste (A szoczialista veszedelem), 1900, 26. oldal.

105) Machiavelli: Értekezés Titus–Liviusról. I. könyv.

106) Lásd Rémy de Gourmont: La culture des Idées (Eszmék kulturája) cimű művében annak az eszmének kifejtését, hogy a tökéletes igazságszolgáltatás azonos a tétlenséggel és a halállal. «Az az élet, mely átment a tökéletes igazságszolgáltatás e holt pontján, nincs többé.»

107) Tarde: Criminalité et Santé sociale Étude de psychologie sociale (A bűnözés és a társadalom egészsége Társadalompszichologiai tanulmány). 145. oldal.

108) Hartmann: Das sittliche Bewusstsein (Lipcse, Haacke), 589 oldal

109) Xénopol: Les Faits de répétition et les Faits de succession. Revue de Synthèse historique (Az ismétlődő és szukczessziv megnyilvánulások), 1900 október

110) Rousseau: Dialogues (Párbeszédek), II. párbeszéd.

111) Bouglé: Les Sciences sociales en Allemagne. (A társadalomtudomány Németországban), 57. oldal.

112) Tarde különben nem teljesen óhajtott eszményként állítja fel ezt a monizmust Elismeri veszélyeit «Szabad szellemek számára folytatódhatik az a megbecsülhetetlen szellemi anarchia, ami fölött Auguste Comte sajnálkozott.» Tarde: Les Lois de l’Imitation (Az utánzás törvényei), 313. oldal.

113) Tarde: Les Lois de l’Imitation (Az utánzás törvényei) czimű művének végén

114) Lásd erre vonatkozólag Guyau: Problèmes de l’Esthétique contemporaine (A mai esztétika problémái) czimű művét (Paris, F Alcan )

115) Jaurès: Socialisme et Liberté (Szoczializmus és szabadság). Revue de Paris, 1898, dec. 1.

116) Bagehot: Lois scientifiques du développement des Nations (A nemzetek fejlődésének tudományos törvényei).

117) Bagehot: Lois scientifiques du développement des Nations (A nemzetek fejlődésének tudományos törvényei). 227. oldal.

118) Tarde: Études de Psychologie sociale (Tanulmányok a társadalmi lélektan köréből), 112. oldal.

119) De Roberty: Les Fondements de l’Éthique (Az etika alapjai), Paris, F. Alcan, 126. oldal.

120) Lásd Tarde: Les Lois de l’Imitation (Az utánzás törvényei), 165. oldal.

121) Dr D Matteuzzi: Les Facteurs de l’Evolution des Peuples (A népek evolucziójának tényezői) 18 oldal (Paris, F Alcan, 1900 )

122) Ziegler: La Question sociale est une question morale (A szocziális kérdés erkölcsi kérdés), I fejezet (Paris, F Alcan )

123) Bagehot: Lois scientifiques du développement des Nations (A nemzetek fejlődésének tudományos törvényei), 67. oldal.

124) Sighele: Psychologie des Sectes (A szekták lélektana), 99. oldal.

125) Tarde: Les Lois de l’Imitation (Az utánzás törvényei), 166 oldal.

126) Sighele: Psychologie des Sectes (A szekták lélektana), 87 oldal

127) A haladás alapjában a kezdeményező elem tulsulyában áll az utánzó elem fölött. Rémy de Gourmontnak teljesen igaza van, amikor ezt mondja: «Ha lényegében bonczolgatjuk, a hanyatlás eszméje azonos az utánzás eszméjével » (Rémy de Gourmont: Mallarmé és a hanyatlás eszméje La Culture des Idées ) (Az eszmék kulturája) 120 oldal

128) Coste: Les conditions sociales du Bonheur et de la Force (A boldogság és az erő társadalmi feltételei), Paris F Alcan

129) Lásd erre vonatkozóan A kis város szelleme (L’Esprit de Petite Ville) czímű czikkünket a La Plume 1900 nov. 1. számában.

130) H. Mazel: La Synergie sociale (A társadalmi szinergia), 145. oldal.

131) Nietzsche: Jenseits von Gut und Böse, 21 §

132) Bourdeau: Cause et origine du Mal (A rossz oka és eredete), Revue Philosophique, 1900 augusztus

133) Lapouge: Les Sélections sociales (A társadalmi kiválasztás), II. könyv.

134) Nietzsche: Az erkölcs genealógiája.

135) Tarde: L’Action intermentale (A lelki kölcsönhatás), Grande Revue, 1900. november.

136) Novicow: Les Gaspillages des Sociétés modernes (A modern társadalmak tékozlásai) Paris, F Alcan, 169 oldal

137) Tarde hivatkozott munkája.

138) Matteuzzi: Les Facteurs de l’Évolution des Peuples (A népek evolucziójának tényezői), 384. oldal.

139) Matteuzzi idézett műve, 387. oldal.

140) Matteuzzi: Les Facteurs de l’Évolution des Peuples (A népek evolúcziójának tényezői), 400 oldal

141) Max Nordau: «Les Mensonges conventionnels de notre civilisation» (Társadalmi hazugságok), Paris, F Alcan 29 oldal,

142) Matteuzzi: Les Facteurs de l’Évolution des Peuples (A népek evolucziójának tényezői), 401. oldal.

143) Megjegyzendő, hogy valamely társadalom hanyatlása semmiképpen sem zárja ki azt, hogy abban a társadalomban szép és hatalmas egyéniségek ne legyenek. Az a felfogás, mely állandó parallelizmust akart felállítani a társadalmi tudat és az egyéni tudat között és a másodikat függésbe akarta hozni az elsőtől, nyujtott módot arra az elavult szónoki témára, mely azt állítja, hogy csak virágzó társadalmakban és amint mondani szokás, az emberiség nagy századaiban, tünhetnek fel a nagy gondolkozók és a nagy művészek Ideje, hogy leszámoljunk ezzel a szent balgasággal «Az intelligenczia, – mondja Rémy de Gourmont, – személyi, és semmiféle elfogadható összefüggést nem lehet megállapítani valamely nép hatalma és egy ember genieje között » Sőt mi több, – hozzátehetjük, – a legrosszabb életkörülmények néha a gondolkozásra és az irásra nézve a legjobbak

144) Lásd Demoor, Massart és Vandervelde: L’Évolution regressive en biologie et en sociologie (A biologiai és társadalmi regressziv evoluczió) czímű munkáját (Paris, F Alcan)

145) L’Évolution regressive, 294. oldal.

146) Tarde: Études de psychologie sociale (Tanulmányok a társadalmi lélektan köréből) 108. oldal.

147) Sozialistische Monatshefte, 1900 okt Dr Ernest Gystrow: Etwas über Nietzsche und uns Socialisten (Nietzschéről és rólunk, szoczialistákról).

148) Gystrow: Etwas über Nietzsche und uns Socialisten (Nietzschéről és rólunk, szoczialistákról

149) Izoulet: La cité moderne (A modern közösség) (Paris, F Alcan ) Bevezetés

150) Paulhan: Physiologie de l’Esprit (A szellem fiziológiája), Páris, F. Alcan, 176. oldal.

151) Lásd Max Nordau könyvét: Les Mensonges conventionnels (Társadalmi hazugságok) Páris, F. Alcan.

152) Guy de Maupassant: Sur l’Eau (A vizen)

153) Sighele: Psychologie des Sectes (A szekták lélektana), 201 oldal

154) Sighele idézett munkája, 215. oldal.

155) Ziegler: La Question sociale est une question morale (A társadalmi kérdés erkölcsi kérdés), Paris, F. Alcan, 11. oldal.

156) Revue de Paris, 1898, dec 1

157) Ugyanott: 508 és 509 oldal

158) Aristoteles: Politika, II. könyv.

159) Nietzsche ez állásfoglalásáról lásd Th. Ziegler: Die geistigen und socialen Strömungen des 19-ten Jahrhunderts. (A XIX. század szellemi és szocziális áramlatai.)

160) Sighele: Psychologie der Secten 224 oldal

161) Sozialistische Monatshefte, 1900 okt füzet

162) Sozialistische Monatshefte, idézett cikk.

163) Mazel: La Sinergie Sociale, 348. oldal.

164) Gystrow: Etwas über Nietzsche und uns Socialisten (Socialistische Monatshefte).

165) Nietzsche: Also sprach Zarathustra, 8. §.

166) Nietzsche: Imígyen szóla Zarathustra, 8 §

167) Nietzsche: Jenseits von Gut und Böse, 23 §

TARTALOM.

Bevezetés: A szocziológia meghatározása, módszere és felosztása 1

fejezet. Mi a szocziológia 3

fejezet. Mi nem a szocziológia 14

fejezet. A szocziológia története 19

fejezet. A módszer a szocziológiában 22

fejezet. Mi a társadalom? 29

VI.

fejezet. A szocziológia felosztása. – Az osztályozás problémája 35

MÁSODIK KÖNYV.

A társadalmak alakulása 47

fejezet. A társadalmak teremtőelvére vonatkozó elméletek vizsgálata 49 fejezet. Mi a társadalmi tudat? 79

HARMADIK KÖNYV.

Hogy maradnak fenn a társadalmak? 85

fejezet. A társadalmi fennmaradás általános törvénye 87

fejezet. A társadalmi egység és folytonosság törvénye 90

fejezet. Az életalkalmazkodás törvénye 93

IV.

V.

VI.

VII.

VIII. IX. I. II.

fejezet. A társadalmi differencziálódás törvénye 95

fejezet. A társadalmi szolidáritás és a csordaszellem törvénye 101

fejezet. Az egyformaság törvénye és a nem egyformák kiküszöbölésének törvénye 107

fejezet. A társadalmi mozdulatlanság és a változóság törvénye 110

fejezet. A dogmatizmus és a társadalmi optimizmus törvénye 112

fejezet. A társadalmi formaságok törvénye. –A csoporthazugság törvénye. – A társadalmi megmaradásra vonatkozó következtetés 118

NEGYEDIK KÖNYV.

A társadalmak evolucziója 127

fejezet. Az evoluczió szó értelme a szocziológiában. – Az evoluczió és az okozatosság törvényeinek megkülönböztetése 129

fejezet. A társadalmi evoluczió megértésének két módja 135

III.

IV.

V.

VI.

VII.

fejezet. Az utánzás és a vele kapcsolatos törvények 139

fejezet. A társadalmi ellenkezés és differencziáltság törvényei 147

fejezet. A társadalmi asszimiláczió és differencziálódás törvényeinek ellentéte 158

fejezet. A társadalmi alkalmazkodás és haladás 165

fejezet. A társadalmi tudat fejlődése 178

ÖTÖDIK KÖNYV.

I. II. III. IV

V.

Hogyan bomlanak fel és pusztulnak el a társadalmak. Befejezés. A szoczializmus és individualizmus 183 fejezet. A társadalmak pusztulása. – A társadalmak hanyatlásának okai 185 fejezet. A társadalmi regresszió törvényei 201 fejezet. A társadalmak ujjáalakulása. – Az osztályok ujjáalakulása. – A kiválasztottak kérdése 205 fejezet. Az egyéni tudat és a társadalmi tudat 209 fejezet. Szoczializmus és individualizmus 216

Javítások.

Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk

A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája:

23 csupán it csupán itt

27 tudiillik tudniillik

30 vallja mágát vallja magát

57 philosophique- 1899 philosophique, 1899

91 élső és fő első és fő

118 ki áltsák kiáltsák

133 Les Lois socialcs Les Lois sociales

188 álkotják alkotják

*** END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK A SZOCZIOLÓGIA VÁZLATA ***

Updated editions will replace the previous one—the old editions will be renamed.

Creating the works from print editions not protected by U.S. copyright law means that no one owns a United States copyright in these works, so the Foundation (and you!) can copy and distribute it in the United States without permission and without paying copyright royalties. Special rules, set forth in the General Terms of Use part of this license, apply to copying and distributing Project Gutenberg™ electronic works to protect the PROJECT GUTENBERG™ concept and trademark. Project Gutenberg is a registered trademark, and may not be used if you charge for an eBook, except by following the terms of the trademark license, including paying royalties for use of the Project Gutenberg trademark. If you do not charge anything for copies of this eBook, complying with the trademark license is very easy. You may use this eBook for nearly any purpose such as creation of derivative works, reports, performances and research. Project Gutenberg eBooks may be modified and printed and given away—you may do practically ANYTHING in the United States with eBooks not protected by U.S. copyright law. Redistribution is subject to the trademark license, especially commercial redistribution.

START: FULL LICENSE

THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE

PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK

To protect the Project Gutenberg™ mission of promoting the free distribution of electronic works, by using or distributing this work (or any other work associated in any way with the phrase “Project Gutenberg”), you agree to comply with all the terms of the Full Project Gutenberg™ License available with this file or online at www.gutenberg.org/license.

Section 1. General Terms of Use and Redistributing Project Gutenberg™ electronic works

1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg™ electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to and accept all the terms of this license and intellectual property (trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all the terms of this agreement, you must cease using and return or destroy all copies of Project Gutenberg™ electronic works in your possession. If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a Project Gutenberg™ electronic work and you do not agree to be bound by the terms of this agreement, you may obtain a refund from the person or entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph 1.E.8.

1.B. “Project Gutenberg” is a registered trademark. It may only be used on or associated in any way with an electronic work by people who agree to be bound by the terms of this agreement. There are a few things that you can do with most Project Gutenberg™ electronic works even without complying with the full terms of this agreement. See paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with Project Gutenberg™ electronic works if you follow the terms of this agreement and help preserve free future access to Project Gutenberg™ electronic works. See paragraph 1.E below.

Turn static files into dynamic content formats.

Create a flipbook
Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.