Oldalas magazin 2014 júniusi szam by Oldalas Magazin

SZENT IVÁN HAVA

2014. JÚNIUS

Ínyenc sertésragu tésztával Nyerj Hungary Cardot! A szakmai lapok mélyrepülése A darált sertéshús löncs Aszalás a kemencében

osztonyi Mátyás

„...a vállalkozó kedvű szakács.”

www.oldalasmagazin.hu I marketing@oldalasmagazin.hu ÂŠ 2013 www.oldalasmagazin.hu 2.oldal

A tartalomból:

Köszöntő: Köszöntő:

A tartalomból: 5. oldal

6. oldal

Gasztronauta

nyenc sertésragu tésztával

Objektiv

A 10. oldal

z új konyhatechnológiák és eszközei 3. rész

20. oldal

A minapi szembesülésem, mely szerint a szakmai lapok hanyatlásnak indultak, nem kis ösztönzést, ugyanakkor felelősséget helyezett a vállunkra. Ugyanis, ebben a mindenki számára egyforma, ugyanakkor kedvezőtlen időszakban, egyedüliként tudtunk fejlődni. Ezt pedig igyekeznünk kell felelősen, ugyanakkor méltósággal viselni. És a jövőben is ezt az irányt kell követnünk. Ti pedig olvassátok magazinunkat, hiszen nektek, értetek is csináljuk! Asztalos István Főszerkesztő

nterjú Gosztonyi Mátyással, aki nem volt rest külföldre menni, hogy szakmai tapasztalatait tovább bővítse, de nem volt rest itthon vállalkozásba fogni sem.

szakmai lapok mélyrepüléséről kérdeztük szakértőinket!

25. oldal

Kitekintő

29. oldal

Minek az új?

A darált sertéshús löncs

Impresszum:

szalás a kemencében

oldal

+1 oldal

Debrecenben zárult a Nemzeti Iskolagyümölcs-program workshopsorozata

Az Oldalas magazin, havonta megjelenő ingyenesen letölthető kiadvány. Felelős kiadó: Kortárs Gasztronómiai és Kulturális Egyesület; 6090 Kunszentmiklós, Szász Károly u. 14.;

26.

Fejlesztés

HU ISSN 2062-9826

Játék

átsszon velünk, az értékes nyereményért! Mely a Hungary Card forgalmazója, a Hotelinfo Kft. felajánlása.

Adószám: 18216767-1-03; Nyilvántartási szám: 12.Pk. 60197/2011; Számlaszám: OTP Bank: 11732150-20011756; Főszerkesztő: Asztalos István; foszerkeszto@oldalasmagazin.hu Rovatvezetők: Rendekné Olga; Asztalosné Erzsi; Csidei Tamás; Berecz Edgár; Stiller Tamás; Rönky Balázs; Asztalos István Digitális munka: Joború Szabolcs; Fotó, illusztráció: Oldalas magazin, pixabay.com Kapcsolat: Kérdések: info@oldalasmagazin.hu Hirdetésfeladás: marketing@oldalasmagazin.hu Honlap: www.oldalasmagazin.hu

Légy részese és használd ki a lehetőséget, küldj Te is kérdést a „Nagylátószög” című rovatunkba, hogy azt szakértőink megválaszolhassák! E-mail: info@oldalasmagazin.hu

3.oldal

Közösségi oldalunk: www.fb.com/oldalasmagazin Minden jog fenntartva! © Oldalas magazin 2014

HUNGARY CARD 2014!

Játék Mi az alapanyaga a langallónak? A: KENYÉRTÉSZTA B: SERTÉSHÚS Megfejtéseiteket küldjétek el, az info@oldalasmagazin.hu címre.

Havi nyereményünk a Hungary Card forgalmazója, a Hotelinfo Kft. felajánlása. A játékban, csak 18 éven felüliek vehetnek részt! A nyertest e-mailen értesítjük!

4.oldal

Stiller Tamás rovata

Hozzávalók: 4 személy részére 40 dkg sertéscomb 1 fej lila hagyma 3 gerezd fokhagyma 5 dkg gyömbér 3 cl szójaszósz ¼ fej vörös káposzta 1 csokor koriander/ petrezselyem 5 dkg napraforgómag olaj 2 adag tészta

Ínyenc sertésragu tésztával 1., Főzzük meg a tésztát és mossuk át. Vékonyan szeleteljük fel a fokhagymát és a gyömbért. A húst vágjuk nagyobb darabokra az inas részek mentén. Ha spagettit főzünk, a káposztát mindenképp metéltre vágjuk. 2., Hevítsük fel a wok-ot, öntsünk bele 2 evőkanál olajat. Kezdjük el pirítani a fokhagymát és a gyömbért. Jöhet a hús és a káposzta, majd a szójaszósz. Szórjuk meg napraforgó maggal, majd forgassuk össze. Fedő alatt 5 percig pároljuk. 3., A tarját a szokásokkal ellentétben rövid ideig hőkezeljük, hogy ne fusson ki belőle a víz. 4., Ha elkészültünk, jöhet a tészta és az apróra vágott zöldfűszer. Jó étvágyat kívánunk hozzá!

A recept Stiller Tamás tollából származik és elérhető a www.schef.hu honlapon is.

5.oldal

Jegyzet

Gasztronauta:

Az új konyhatechnológiák és eszközei 3.rész A jég birodalmának konyhai eszközei Liofilizálás: fagyasztva szárítás (liofilizálás) 1. Az alapanyagot – 30- -40 °C-ra hűtik 2. A liofilizáló berendezésbe rakják 3. A jégkondenzátor hőmérséklete kisebb, mint az alapanyag hőmérséklete így a benne lévő jég szublimálódik. „Csak kinyitunk egy zacskót, vizet töltünk bele és kész, ott áll előttünk egy tál paradicsomos makaróni borjúhússal”. A liofilizált ételek lassan, észrevétlenül mindennapjaink megszokott kiegészítőivé válnak. Rendkívül gyorsan népszerűvé

6.oldal

váltak, annak ellenére, hogy eltúlzott és meglehetősen sós ízük nem annyira ízlik, és hát nyilván hagynak némi kívánnivalót maguk után, összehasonlítva a jól megszokott házi koszttal. Mégis van egy hatalmas előnyük, amit a legnagyobb rosszindulattal sem vitathatunk el: könnyedén magunkkal vihetjük hátizsákunkban akár egy egyszerű hétvégi kirándulásra, vagy akár hosszabb túrákra, expedíciókra, többnapos terepversenyekre. A liofilizálást magyarul fagyasztva szárításnak nevezik. Elsősorban erősen hőérzékeny anyagoknál alkalmazzák ezt az eljárást. Lé-

nyegében a módszer a megfagyasztott, általában már elkészített étel nedvességtartalmának vákuumtérben történő elszívásából áll. A liofilizálás lehetővé teszi, hogy a víz a lehető legkisebb károsodást okozva távozzon a testből. Az így előállított étel megőrzi az eredeti formáját, ízét és jellegét, azonban térfogata nagyságrendekkel kisebb, durván az eredeti egytizede lesz. Pillanatok alatt visszanyeri eredeti állapotát. Egyszerű szárítás esetén az étel sokat veszítene formájából és ízéből, bár az is igaz, hogy az utóbbi eljárás kétségkívül sokkal olcsóbb. Amit azonban rendkívül fontos tudni a liofilizált ételekről: az így előállított táplálék maximálisan megőrzi az ásványianyag- és vitamintartalmát, miközben - az alkalmazott eljárásnak köszönhetően - nincs szükség semmilyen hozzáadott mesterséges anyagra vagy épp tartósítószerre. Zöldségek, főzelékek, gyümölcsök, húsok, halak,

tojások, tej? érdekes, de sokszor nem is tudjuk, hogy ezek az ételek bizony már eleve fagyasztva szárított formában kerülnek elénk a mindennapi életben is. Tipikus példája az eljárásnak a leveskocka, melynek összetevői túlnyomórészt liofilizált anyagok. Tizedakkora mérete, minőség- és jellegmegőrző karaktere, nagyfokú ellenálló képessége (legyen hideg vagy meleg, állaga változatlan marad), valamint egyszerű elkészíthetősége hamar a túrák, a versenyek és az expedíciók pótolhatatlan kellékévé tette ezeket az ételeket. A liofilizálás (fagyasztva szárítás) régóta ismert az élelmiszeriparban, neszkávé, szárított gomba készítésére, tartósításra használják. A szakácsok egyre többet játszanak is vele, ugyanis ezzel az eljárással messzemenően megőrizhetők az ízek és az aromák. Juan Mari Arzak spenót- és pirospaprika-

X 7.oldal

mártást liofilizált vékony rétegben, így zöld és piros „papírt” állított elő. Kilyuggatta, s a keletkező konfettivel ízesítette egyik ételét. Aztán bemutatta a „meleg-száraz” fagylaltját. Ehhez sajtos fagylaltalapot készített, beletette a paco-jetbe (elsősorban fagylaltkészítésre használatos speciális porító gép), majd a liofilizátorba. A végeredmény egy koncentráltan sajtízű, roppanós „szárított fagylalt” lett (távolról kicsit a hungarocellre emlékeztető az állaga). Grant Achatz elhozta bemutatni azt a des�szertet is, amely jelenleg menüjének utolsó falatja. Lágy, sós karamellagombócot tűz fahéjrúdra. Lisztbe, majd tempuratésztába mártja, így süti meg bő olajban. A bonbon úgy néz ki, mint egy nyalóka, sós és édes, hideg és forró egyszerre, belül folyik, kívül ropogós. Mikor leharapjuk a fahéjról, be-

levegyül a fahéj és a tempurába reszelt citromhéj aromája. A PACOJET egy olyan konyhatechnológiai újdonság, amely lehetőséget biztosít arra, hogy akár friss, akár mélyfagyasztott termékeket másodpercek alatt tökéletes minőségű habbá pépesítsünk. Készíthetünk vele többek között püréleveseket, szorbeteket, fagylaltokat, szószokat, habokat, használhatjuk kutterként, mixerként vagy habverőként, de különböző kések szükségesek a lefagyasztott és a friss alapanyagok feldolgozásához. A PacoJet a Molekuláris gasztronómia ideális kiegészítője. Ez a szerkezet megint egy olyan nélkülözhetetlen eszközzé kezd válni, amely nemhogy kirekesztené a kreatív séfet a konyhából, hanem éppen ellenkező-

Gasztronauta Kft. info@gasztronautakft.hu www.gasztronautakft.hu

8.oldal

leg; megteremti a lehetőségét annak, hogy megvalósítsuk saját határtalan elképzeléseinket másodpercek alatt. A Pacojet segítségével bármilyet fagylaltot, sorbetet, mousse-t, fűszeremulziót, krémlevest, mártást, salátavinaigrettet, krémes pürét el tudunk készíteni. A termékek alapanyaga lehet friss, fagyasztott, de a sous-vide hőkezelt termékekkel koncentráltabb ízt és visszafogottabb pasztell színű krémet kapunk. Legalább 24 órán keresztül fagyasztani kell a tégelyeket mélyhűtőben -18 fokon, de a leghatékonyabb, ha sokkoló fagyasztással készítjük el a megfelelő hőmérsékletre hűtést. A sokkoló szekrény egyébként is nélkülözhetetlen eszköze, a Cook@Chill része a sous-vide technológiában. Ez biztosítja, hogy a tégely tartalma belül is tökéletesen megfagyjon. A nem teljes fagyasztás miatt a tégelyben lévő étel közepe lágy marad, mely a kések elhajlását (vagy törését) okozhatja a kések 9.oldal

felületén adódó ellenállás egyenlőtlensége miatt. Az ideális „pacotizáló” hımérséklet kb. -8°C. Ha a tégely túl hideg (hidegebb, mint -24°C) – különösen, ha a recept magas víztartalmú – végeredmény porózus állagú lehet. Ilyen esetben a megoldás a tégely másodszori „újra pacotizálása” vagy egyszerűen csak öntsünk rá hideg, de nem fagyos hozzáillő folyadékot, például glükóz szirupot . A PacoJet gazdaságosabb új változata is elérhető már, a neve Nemox Frix Air.

Objektív

osztonyi Mátyás

„...a vállalkozó kedvű szakács.”

10.oldal

Ebben a hónapban egy mindenre nyitott szakembert szeretnék bemutatni nektek, aki nem volt rest külföldre menni, hogy szakmai tapasztalatait tovább bővítse, de nem volt rest itthon vállalkozásba fogni sem. Nos, olvassátok Gosztonyi Mátyással készült interjúmat, íme: Mesélj magadról, rólad mit tudhatunk?

1976-ban, Budapesten születtem. Szakácsként és vállalkozóként dolgoztam eddig a vendéglátásban. A külföldön eltöltött évek, és pár itthoni próbálkozás után Kunert Zsolt és Szilágyi Gyuri barátom meghívására az Origo filmgyárba mentem séfhelyettesnek, ezúttal a catering mellett voksoltam. Hogy kerültél abba, és mióta foglalkozol vendéglátással? Már gyerekkoromban tudtam és eldöntöttem, hogy szakács akarok lenni. Mindig is érdekelt a főzés, kíváncsi voltam, hogy lehet elkészíteni azt a finom húslevest, amit tanyasi tyúkból, főznek rengeteg zöldséggel, aranysárga zsírcseppekkel, és kézzel gyúrt levesbetéttel. Továbbá az is borzasztóan izgatott, hogy hogyan kerül bele a tojás a Stefánia vagdalt közepébe, és az éttermekben mitől olyan puha, párnás a panír a rántott szeleten. Éppen ezért egyenes út vezetett a Gundel Károly vendéglátóipari szakiskolához. 1993-ban végeztem, és a tanulóévek sem vették el a kedvem attól, hogy szakács legyek. A vendéglátás szerintem érdekes. Mindig tanul az ember, mindig fejlődik, mindig újít. Ezért maradtam a vendéglátásnál, mert szeretem a vendégek elismeréseit, mikor egy egyszerű fogásnak úgy tudnak örülni, mintha a nagymaminak a legféltettebb receptjét kapta volna ugyanolyan íz világgal. Vagy amikor egy esküvő hangulatát még jobban feldobod szépen tálalt, ízléses, házias ételekkel. Vagy egész egyszerűen hálás, mert nem neki kellett otthon levest főzni, panírozni, zsírszagúnak lenni, tartármártást keverni. Persze itt jövünk mi a képbe, hogy lehet, hogy csak egy rántott sajtot rendelt az a vendég, de mivel mi vagyunk a vendéglátók, és Ő az aki fizet érte, kutya kötelességünk úgy elkészíteni mindent, hogy abban ne legyen kifogás. A levest forrón, a kenyérből frisset. A rizs illatos legyen, puha, a sajt ne folyjon ki, a tartár hideg legyen és ízletes, ne valami sokadik napi bebőrösödött kutyulék. Fontos hogy minden apróságra figyeljünk, a vendéget soha nem 11.oldal

érdekli, hogy nehezek a körülmények, idegesítő a főnök, beteg otthon a kutyus,vagy éppen a hatvanadik munkaórán vagy túl a héten és még csak csütörtök van. Foglalkozott valaki a családban ezzel? Nem, és nekem sem ezt szánták. Az egész családom zenei beállítottságú volt, és először azt szerették volna, ha a konzervatóriumba megyek. A zenei általános iskolában már tudtam, hogy nem az órákon tartó gyakorlás az, ami nekem való. Így úttörőnek számítotKépünkön: Gosztonyi Mátyás tam, később persze kiderült, hogy ez való nekem, mert ezt szeretem csinálni.

„A vendéglátás sem ígérhet mást, mint vért verítéket és könnyeket.”

A vendéglátáson belül van olyan eredmény, amire igazán büszke vagy? Nem büszkélkedhetek szakmai versenyeken szerzett érmekkel, vagy elit éttermek irányításával, bár ki tudja, hogy mit hoz a jövő? Amire büszke vagyok, az a hozzáállásom a munkához, akár konyhafőnökként, helyettesként vagy beosztott szakácsként. Sok szakácson látom, hogy teljesen kiégtek, utálnak főzni és tálalni. Legszívesebben a vendég képébe vágnák az egészet. Persze, hogy a gyenge éttermek az ilyen szakácstól gyengék, legalábbis ha magát az étel minőségét nézzük. Az ilyen kollegákat hívom zsoldosoknak. Bemegy, letolja, kinyírja, akit ki kell, felmarkolja a zsoldját és hazamegy. Ezt egyszerűen nem lehet máshogy csinálni, mint szeretni főzni, és egyáltalán szeretni a vendéglátást. A mi szakmánkban 1014 órás műszakok vannak többnyire, ezért nem árt, ha a fiatalok ezt jól átgondolják, mielőtt kitöltik a jelentkezési lapjukat, vagy megtömik valaki zsebét egy felesleges főzőtanfolyamon. A szakmához igenis hozzátartozik a tanulóévek kínszenvedése, a zöldségek előkészítése, mázsaszámra a hagyma aprítása, a húsok szeletelése, klopfolása, panírozása, a tengernyi hal pikkelyezése, belezése, filézése, a hűtők és a konyha folyamatos takarítása. Mindez szélsebes tempóban, nem éppen a legkedvesebb felettesi ösztönzés közben. De ha már itt rájössz arra, hogy ez is a gépezet része, és kitartással szépen lassan felfelé kapaszkodsz a ranglétrán, előbb-utóbb téged is séf úrnak szólítanak. De az út odáig tele van buktatókkal, dilettáns főnökökkel, fájdalmas műszakokkal, lábfájással, hátfájással, magas vérnyomással, idegbeteg, vagy megbízhatatlan kollegákkal. Ezzel, idővel mindenki szembesül szerintem, de ha ezek után még mindig érdekel a főzés, és képes vagy az egész 12.oldal

életedet erre áldozni, na, akkor érdemes ezt csinálni. Ezen kívül büszke vagyok a visszajelzésekre, a visszajáró vendégekre, és arra, hogy mindenért keményen megdolgoztam nem csak úgy vártam és ácsorogtam, hogy majd lesz valami. Szerintem lassan a mai világban az is eredmény, ha talpon maradsz. Szerinted az embereknek, mennyire fejlődött az étkezési kultúrája, hol tartunk ma, vagy hová fejlődhetünk még a jövőben? Szemmel láthatóan fejlődik, és fejlődnünk is kellene. Nyitva áll a világ, persze nem biztos, hogy a rossz szokásokat kéne átvenni, gyorséttermek helyett a reggelizést szorgalmazni, meleg ételt ebédelni, finomanszolidan koldusként vacsorázni. Ez is „...mindig nyitott egyelőre a nagy többségnél sajnos kiszemmel kell járni vitelezhetetlen. Reggel sietünk, kapkodunk. Ha van időnk, de otthon nincs és mindent meg semmi, reggelizni igazán jót megfizetkell kóstolni, mert hető áron, kevés helyen lehet. Szóba jöhet a pékség, ami finom és friss is, taebben a szakmálán le is tudunk ülni, de egy idő után ban nincs olyan, hiányozni kezd a rántotta, a lágy tojás, vagy egy pár főtt virsli. A meleg ebéd hogy nem szereanyagi akadályokba ütközhet, elég sok tem...” helyen-még a külkerületekben is-háziasan főznek megfizethető áron, de nem biztos, hogy belefér egy négytagú családnak mindennap hazavinni a két vagy háromfogásos menüt. Így sajnos az emberek nagy része marad a szegényes vacsoránál, és lehet, hogy aznapra az volt a királyi reggeli is. Persze ez nem az emberek étkezési kultúráját minősíti, ez megint egy más téma. Ha pedig az étkezési kultúra azon részét ves�szük, hogy evés közben hogyan viselkedünk, a saját tapasztalataim alapján nem állunk rossz helyen, mert külföldön vannak emberek, akik csendben, kulturáltan, rendeltetésszerű evőeszköz használatával képtelenek enni. Persze most nem a különböző kultúrákról vagy vallási szokásokról beszélek, hanem egyszerű európai kés-villa használatról. Tehát úgy érzem, hogy mi magyarok tudunk viselkedni az asztalnál evés közben, bár itt is láttam bőven ellenpéldát. Mit gondolsz, a Magyar konyha megújulása meddig tarthat még, egyáltalán szükség van-e arra? Vagy jobb lenne, ha az értékeink megőrzésére koncentrálnánk ezen túl? A megújulás –ha tetszik nekünk, ha nem-észrevétlenül vagy feltűnően akár, de folyamatát éli. 13.oldal

Úgy gondolom, újulhat, illetve újítsa, aki szeretné, de bármivel is próbálkozunk a Magyar konyha a magyar alapanyagoktól, a magyar szakácstól a magyar bográcstól és a magyar mangalica zsírtól lesz magyar. Hiszen magam is próbálkoztam már apróbb változtatásokkal elkészíteni pár jól bevált magyaros ételt. Emlékszem mikor anyámat próbáltam rávezetni, hogy biztos jó lenne abba a palóclevesbe egy kis angolzeller, vagy mi lenne, ha abba a fasírozottba lenne egy kis édeskömény? Vagy amikor egy társaságban valaki olivaolajat szorongat egy tesztoszterontól fűtött kan bulin, és gyanús lépéseket tesz a bogrács felé, na, azt az embert tuti, hogy meglincselik jóérzésű férfiak, akik kellően fűszeres, nehéz, mócsinggal teli csülökpörköltre vágynak, hegyes erős paprikával a tetején. Az sem baj, ha van mellé jó savanyúság, és magyar, testes bor. És amikor hajnalban a bográcsot kenyérrel kitunkoljuk és további erős paprika karikákkal halmozzuk el, rájövünk, hogy ezen nincs mit változtatni, hadd élvezzem ki ezeket a jól bevált itthoni ízeket. Szerintem nem érdemes vajon párolni salottahagymát, és úgy elkezdeni egy gulyáslevest, vagy akár trikolor paprikát használni hozzá, valószínű finom lesz és sikert aratunk, de ha gulyáslevesnek hívjuk, az embereknek evés közben megmagyarázhatatlan hiányérzete lesz, és gondolkodnak, hogy finom-finom, de az anyué, nagymamié, asszonyé még jobb! Ha mi átgondoljuk ezeket az ételeket, akkor hogyan népszerűsítsük a magyar konyhát? Egy valamire adó francia soha nem fog margarinnal főzni vaj helyett, vagy egy átlag angol nem fogja a vasárnapi ebédhez való yorkshire-puddingot lecserélni burgonyafánkra, bármilyen izgalmas is a fűszerezés. Nem tartom szükségesnek ezeket a reformokat, legalábbis ami a tradicionális magyar ételeket illeti. Mit gondolsz a szakmánkon belüli érdekérvényesítésről, ellentétekről, szakmai szervezetekről? Sajnos mivel nem követem a munkásságukat, véleményt sem tudok alkotni. Gondolom, hasznos lehetne egy szakszervezet, ahol az ember tájékozódhat, főleg vállalkozás terén. Állandóan változnak a törvények, és ha az ember nyakába szakad egy étterem vezetése, jól jöhet a segít14.oldal

ség. Vagy jól jöhet munkavállalóként, a törvényt semmibe vevő, szadista vendéglátós tudod kiknek a visszaszorítására. Hogy látod a vendéglátás helyzete szerinted javult, vagy romlott az elmúlt időkben? Szerintem látszólag romlott a helyzet, bár a jó színvonalat tartó éttermek még mindig jó forgalommal büszkélkedhetnek. Persze ezt most kategóriákra lehetne bontani, vagy akár azt nézni, hogy miért is hanyatlott a vendéglátás helyzete Magyarországon? Az emberek megélhetési gondjai miatt, vagy túl sokan próbálkoztak anélkül, hogy bármi tapasztalatuk lenne, esetleg azok miatt, akik gyenge forgalom miatt kénytelenek, illetve képesek voltak bűnös dolgokat ten-

ni? Szerintem ezért kell egy vendéglátáshoz értő és vendéglátást szerető tulajdonos, üzletvezető. Aki csak a napi bevételt nézi és bosszankodik, hogy egy heti forgalom még mindig nem elég arra, hogy év végén a Kanári-szigetekre utazzon, az az ember szép lassan képzeletbeli keselyűket fog látni az étterem felett. A vendég nem megy be többet, ha becsapják. Az emberek előbbutóbb megérzik a húsokkal való machinálást, a frittőzbe való olaj agyon használatát, vagy az adagok csökkentését. Viszont ha azt nézzük, hogy az elmúlt években mennyi jó étterem nyílt, és mennyi jó étteremmel büszkélkedhetünk, akkor mondhatjuk, hogy javult a helyzet. Szerinted az iskolákból kikerülő tanulók „minősége”, mennyire változott az 15.oldal

elmúlt évek során? Szerintem ez inkább hozzáállás függő. Hogy egy tanuló mennyire érdeklődő, vagy mennyire nemtörődöm, hamar kiderül. De sokat számít az is, hogy milyen helyen kezd el dolgozni. Persze szerencse is kell hozzá, hiszen ha jó helyre kerül, sokat tanulhat, és ez nagyon fontos az alapoknál. Szerinted, az, hogy az alapanyagokat külföldről szerzi be néhány étterem, az elfogadható-e szerinted, vagy egyáltalán mit gondolsz az alapanyagok minőségéről? Szerintem az alapanyagok minősége jó, sőt esetenként kiváló. Most már a választék is elég széles, persze van pár kivétel. Például az üzletekben kapható marhahúsnál általában tejelő állatnak a húsát vesszük, ami nem a legkiemelkedőbb minőség. A legelőkön tartott állatok húsa sokkal ízletesebb, ezáltal drágább is, tehát kimarad a hétköznapi emberek étrendjéből. Éttermeknél pedig elfogadható szerintem az, hogy esetenként külföldről rendelnek például marhahúst, hiszen aki a húsételekre alapozza a menüjét, a jobb minőségű import marhát fogja árulni. Nagyon sok jó szakember külföldön próbál szerencsét. Neked erről mi a véleményed? Mindenképpen javaslom és támogatom. Akiket én jó séfeknek tartok itthon, általában dolgoztak külföldön. Én közel tíz évig dolgoztam illetve éltem külföldön, négy különböző országban. Ha valakinek van kedve hozzá, miért ne vágna bele? Nekem hasznos volt, és a nehézségek ellenére nem csak szakmai tapasztalatot adott, hanem másfajta látásmódot is. 16.oldal

17.oldal

ÂŠ 2014 www.oldalasmagazin.hu

Mit gondolsz a hazai vállalkozásról? Neked mi a véleményed, mennyire egyszerű ez ma, hogyan tudnánk fejlődni, naprakésszé válni? Egyáltalán le vagyunk-e maradva? Csak a saját bőrömön tapasztaltak alapján mondhatom, hogy mennyire nem egyszerű. A fejlődéshez pénz kell, a pénzhez tudás és szerencse. Nem mondanám, hogy le lennénk maradva, csak néha kitartóbbnak kell lenni. Itthon még mindig nagyon nehéz vállalkozni, talpon maradni.

18.oldal

„Szerintem az alapanyagok minősége jó, sőt esetenként kiváló…”

Mi a véleményed az ellenőrző hatóságokról, mennyire végzik jól, vagy szolgálatkészen a munkájukat? Az élelmiszerhigiéniai ellenőrzésnél nem elsősorban a büntetésre mennek, tanácsokkal is ellátnak. Ellenben azokkal a hatósági ellenőrökkel, akik még trükköket is képesek bevetni a bírságolásért. Sarkalatos pont a számlázás, a számlaadásra és a beszállítói számlákra minden hatóság ki van hegyezve. Mit üzennél a kollégáknak? Remélem, hogy a nyári meleget nem csak a tűzhely mellett élvezitek, kívánok sok pihenést, és szórakozást is! Mit vársz a jövőtől? Tulajdonképpen menet közben jönnek a nagy ötletek, kívánom, hogy meg is valósuljanak!

Kívánom, hogy a menet közben előkerülő ötleteidet meg tudd valósítani és ezúton is köszönöm, hogy a rendelkezésünkre álltál. Sok sikert a munkádhoz, önmagad megvalósításához! /AI/

19.oldal

Nagylátószög

A szakmai lapok mélyrepülése Manapság egyre szűkülő példányszám, egyre szűkülőbb tartalom, és egyre silányabb, innen-onnan „összeollózott” cikkek várják a gasztronómiai szaklapok a nagyérdemű olvasóközönséget. Én mindig is azon a véleményen voltam, hogy teszem a dolgom és nem foglalkozom a többi szaklappal, majd az idő eldönti, hogy melyikünk gondolkodik jobban, melyik a jobb irány. Ezt mára nagyon komoly szintre emeltem… de emellett már nem tudok elmenni. A minap egyik ismerősömnél összetalálkoztam, egy, a neves hazai szaklapokból álló gyűjteménnyel, mit ne mondjak meglepődtem! Meglepődtem, mert a tartalom és a nagyság mindenképpen árulkodó, hogy baj van. Nagy baj van náluk! Ugyanis, ha ez így folytatódik, akkor a reklámbevételek miatt létrehozott szakmai lapok szépen lassan el fognak tűnni a piacról. Ami nem feltétlenül baj, szerintem! A szakmai lapok mára szinte csak reklámújságok lettek, szinte sehol egy értelmes cikk, alig-alig van saját forrású írás. Én mindig is azt mondtam, hogy a szakmai sajtónak szolgáltatni is kell! - melynek hiányával gyönyörűen szembesítettek a saját munkásságom közben, ezért is a saját magazin. (Ezért egyébként a mai napig hálás vagyok nekik!) Azonban mi lesz így a hazai sajtóval, vagy végképp átveszi a helyüket a sok esetben önjelölt szakértőkből álló gasztroblogok? Az vajon jobb lesz? A konkurens lapok mélyrepülése komoly nyomást keltett bennem, ugyanakkor meg is erősítette elhivatottságom, ezért mindenképpen érdekel, hogy mit gondolnak szakértőink a hazai sajtóról, annak jelenéről és jövőjéről, így erről kérdeztük őket:

Mi a véleményetek a hazai gasztronómiai újságokról, szaklapokról? Légy részese és használd ki a lehetőséget, küldj Te is kérdést a „Nagylátószög” című rovatunkba, hogy azt szakértőink megválaszolhassák! E-mail: info@oldalasmagazin.hu

20.oldal

Némedi József A Nemzeti egység Klaszter Vendéglátóipari Főmunkacsoportjának, és az Étrend, Magyar Konyhafőnökök Egyesületének Elnöke. Főbb területe a közétkeztetés. Elkötelezett annak színvonalának javítása iránt. nemedi.jozsef@oldalasmagazin.hu

Sajnos egy ideje tart már a folyamat, amely a nyomtatott szaklapokat szépen kivégzi. Ugyan most is internetes újságban írok, de személy szerint sokkal jobban szeretem a nyomtatott újságokat. Általában 2 típusú magazint forgatok, a szakmámmal és a hobbimmal (horgászom) foglalkozókat. Az utóbbi időben elkeseredve tapasztalom, hogy míg dinamikusan fejlődik a horgász újságok tartalma, és megjelenése, a szakmánkkal foglalkozó szaksajtó egyre gyengébb képet mutat. Gyakran a hirdetések tömege mellett nem találunk olyan cikket, mely igazán előre mutató, vagy segítő lenne. Nincs igazán elmélyült kifejtés, csak felületes, és reklám célú ismertetés. Azt gondoltam, hogy az internetes újságok megjelenése komoly versenyt fog generálni, és majd emelkedik a színvonal. Sajnos ez nem következett be. A régi nagy lapok stábja szétszéledt, és külön,külön próbálnak sikeresek lenni. Mindannyian ismerjük azt a hatást, amikor egy jó csapatot szétszednek, hogy 3-4 kisebb csapatot javítsanak fel. Mindegyik középszerű lesz, és a csúcs csapat is visszacsúszik. Szerencsére van olyan sajtó (az Oldalas például), amely nem adja fel az igényes munkát. Azt gondolom, amelyik szaklap figyel ránk, nekünk is azt kell támogatni.

Lipher Tamás A Bors GasztroBár résztulajdonosa. Számos elismert hely konyhafőnökeként tevékenykedett és több külföldi Michelin csillagos éttermet is megjárt szakmai tapasztalatszerzés céljából. Jelenleg a minőségi streetfood elkötelezett híve és újítója. Fontos számára a saját maga által felállított szabály, miszerint „ Nincs szabály, csak jó ízek és elégedett vendégek !”. lipher.tamas@oldalasmagazin.hu

A gasztronómiai lapokkal kapcsolatos véleményem sajnos elég lesújtó. Régen lelkesen vásároltam több újságot is, mindig nagyon vártam az új lap megjelenését, majd amikor megjelent, a-tól z-ig kiolvastam a tartalmát, majd ismét izgalommal teli várakozás kezdődött a következő szám megjelenéséig. A lapok a szakmáról és magáról a gasztronómiáról szóltak és ez jó volt, nagyon jó. Aztán elkezdődött egy folyamat, ami szépen lassan harapózott el és mostanára egy olyan szintre jutott, ami nem tudom, hogy visszafordítható-e? Egyre több lett a fizetett hirdetés, ami egy idő után irritálni kezdett, aztán nagyon zavart, majd odáig jutottam, hogy szépen lassan leszoktam a szakmai lapok vásárlásáról. Számomra elfogadhatatlan, hogy egy újság fele (!) fizetett hirdetés legyen, ami egyáltalán nem érdekel, nem kértem és még én fizessek, hogy hirdetést olvashassak. Hasonlóan irritál a tévéreklám is, főleg az óta mióta minden második reklám gyógyszerreklám, amit szintén nem akarok vásárolni, sőt még látni se, ha nem muszáj, ezért ha reklám jön, automatikusan kapcsolok is el. Kifejezetten masszív, ugyanakkor irritáló problémának érzem, hogy a lapok az önnön üz21.oldal

leti érdekeiket helyezik a komoly szakmai tartalom elé. Ezekből az okokból kifolyólag én inkább az interneten olvasok, böngészek és szerzem be az információimat, amelyek számomra szükségesek-megfelelőek. Nagyon is érdekelnek a kollégáktól származó szakmai írások, mivel magam is elég sokat publikáltam korábban, de mint bármit, ezeket is megtalálom a neten. Sajnos, vagy nem sajnos én egy olyan ember vagyok, aki elvből nem hajlandó a fizetett hirdetéssel teletömött újságért még fizetni is, mert ez által totál hülyének érezném magam.

Kőszegi Bertalan Gyakorló szakács. Az elmúlt éveit a tűzhely mellett töltötte. Fontosnak érzi a tradicionális gasztronómia megtartását, ugyanakkor nem zárkózik el az újtól. koszegi.bertalan@oldalasmagazin.hu

Pályám kezdetén emlékszem, minden hónapban megjelent az étterem vezető, és két három olykor több, kifejezetten a vendéglátó egységeknek szóló magazint tett le az asztalra, hogy nézzük át, hol tart a szakma, ki milyen újításokkal rukkolt elő és, hogy mi az aktuális trend. Nem csak a kollégák által bemutatott recepteket olvastuk nagy figyelemmel, de a szakma akkori öregjei is megosztották tapasztalataikat a külföldi útjaikról és kiküldetésük eredményeiről. Sajnos az utóbbi években, a termékkatalógusokon kívül nem látok olyan szaklapot, ami nem a nagyközönségnek és a főzni szerető háziasszonyoknak készül, hanem a profi szakácsoknak. Bár az is igaz hogy az internet világában már lehet hogy egyszerűbb az online magazinokat keresni mert a nyomdai költségek olyan magasak hogy nem éri meg a nyomtatott példány. Sajnos aki ma talpon akar maradni annak szüksége van a szponzori segítségre, mert a több százezres példányszám már a múlté. A másik nagy gond hogy nagyon silány a szakmai tovább képzés és egyre romlik az iskolából kikerült pályakezdők tudása és felkészültsége. És valljuk be őszintén ma már nem is irigyelt dolog szakácsnak lenni. Így egyre kevesebben vagyunk, akik még ma is szívesen lapozgatnánk a kollégák által publikált újságokat.

Kiss Krisztián Gyakorló szakember. Számos versenyen megmérettette már magát. Nyitott az újra, szívesen alkalmaz modern technológiákat. Segítőkész a hazai termékek piacának javításában. kiss.krisztian@oldalasmagazin.hu

Szakmai lapok... Hát persze... Multi lapkiadónál nem feltétlen a tartalom az elsődleges. Inkább a profit vagy a fenntarthatóság. A dolog nem olyan bonyolult. Idejön a külföldi multi. Elhoz egy már jól bevált üzleti sémát. Majd egyes részeit átalakítva, olykor lebutítva alkalmazza nálunk. Míg egy (mondjuk) németországi szaklapot tartalmasabbnak látunk, melyet inkább neveznénk szakmainak, addig az itthonit inkább nézzük valami lapozható színes újságnak. Én már régóta nem veszek ilyesmit. Részben ezért, részben az ár/ érték miatt. Persze ismerek hazai újságírót, aki inkább otthagyta az ilyen munkát. Az internet terjedésével 22.oldal

a nyomtatott sajtó is hanyatlik. Ez sem bonyolult. Ezért sem kell a nagyon szakmaiság hozzá. Sokkal egyszerűbb nem szakembert alkalmazni (lásd. Újságíró) szinte bárki fel tudja tenni az adott kérdéseket e-mail-ben. Majd a képeket hozzá összeszedi valahonnan. Ez nem újságírás. Hiányzik belőle az élő kommunikáció. A Chef-ek valamennyire olvassák ezeket, de szerintem nem veszik olyan komolyan. Csak akkor, ha annak valamilyen érdekcsoportjába tartoznak.

Gosztonyi Mátyás Gyakorló szakács. Tapasztalatait 8 évnyi külföldi munkával szerezte. Fontos számára a hazai konyha népszerűsítése, ugyanakkor a hagyományosnak mondható ételek új technológiákkal való párosítása. gosztonyi.matyas@oldalasmagazin.hu

Nem szoktam sűrűn gasztronómiai újságokat olvasni. Inkább az interneten tájékozódom, így el tudom kerülni a reklámokat és érdekes cikkeket tudok olvasni. Például izgalmasabb lehetne ha kollégák által publikált írások illetve receptek lennének, megosztva tapasztalataikat és élményeiket. Persze így is mehetne tovább az új technológiák népszerűsítése, de más köntösben. Észrevételeim szerint elég kevesen olvassák a vendéglátásban a szaklapokat, és ez is alátámaszthatja a silány minőséget.

23.oldal

24.oldal

ÂŠ 2014 www.oldalasmagazin.hu

Kitekintő

A darált sertéshús löncs Öreg paraszt délebéd előtt a kertben: – Szögedi darált sertéshús löncs? No lássuk miféle: – Aszongya, hogy:„Összetevők: ( gyártási szalonna (nafene, ejsze assztot is gyárccsák? Biztosan nincsen má elég disznyó Tápiópiába), akkó sertésbőr, sertéstüdő, Laval rost (há a meg mi a nyovolya?), 50% búzaliszt (netene, tán csak nem kenyeret akartak ezök sütni) szeparált baromfihúspép(majorsághús a disznyókonzervbe? Há megbolondútak ezök?), aztán kukoricakeményítő (mondtam má, hogy kenyérnek indúlt), ivóvíz, fűszerkeverék (szójafehérje, emulgeáló só (mija? parajdi kősójuk nincsen?) E450, aroma, stabilizátor keverék (mi a fekete fenét kell stabilizlálni egy konzervben?), E412, E410, E415, antiuoxidáns E301(no ezök bizonyosan válogatott patkánymérgek), baromzsiradék (meginn tyúk?), nitrites pác só keverék,, nátrium nitrit, (a hétszönccségit mennyi méreg!) szója, szójafehérje koncentrátum (meginn szója?), módosított burgonyakeményítő(mér kell aszt módosítani?)Tartalmaz: szeparált baromfihúspépet. (esmen baromfi?) – A kúrvaúristenit annak a baromnak! Melyik barom találta esztöt ki? Hát tápos uraim, hol van itt a disznyóhús? Disznyókonzervöt vöttem s már félórája óvasom, hogy nincs egy szikra disznyóhús se benne!... No, de akkó zabájják is mög, me neköm ne kő! – Hé, Buda! Gyeride jó kutyám!.... Ne, ögyé disznyóhúskonzervet… ögyé, öreg harcos! – Há mija Buda? Neköd se kő? De kústifélre, nehogy lehúggyozd a csizmámot…há nem lehúgyozta a konzervet? No te Buda, te megattad a tápos uraknak ami kellötött, de ne féj jó kutyám, többet nem vöszünk ilyen szemetet….. jó lesz nekünk a kóbász, szalonna es. Gyerünk akkó eléfelé, nézzünk fel a hijuba egyet! Részlet Berec Edgár: Székely anekdoták című gyűjtéséből 25.oldal

FEJLESZTÉS

Debrecenben zárult a Nemzeti Iskolagyümölcs-program workshop-sorozata A Nemzeti Iskolagyümölcs-program hat állomásos workshop-sorozatot indított útjának, melynek hatodik és egyben utolsó állomása Debrecen. A rendezvénysorozat legfőbb célja a folyamatos párbeszéd fenntartása a program minden szereplője között. A múltbeli tapasztalatok és jövőbeni kihívások mellett a résztvevők a program pedagógiai, egészségügyi és kommunikációs oldalát is megismerhették. A Nemzeti Iskolagyümölcs-program része az Európai Iskolagyümölcs-programnak, melynek küldetése, hogy hosszú távon szerepet vállaljon a gyerekek helyes táplálkozási szokásainak kialakításában. Ezt kívánja nyomatékosítani a program hat állomásos workshopsorozata is, melynek utolsó rendezvényét Debrecenben szervezték meg. A rendezvény előadói nemcsak a gyakorlati tapasztalatok folyamatos megosztásának fontosságára hívták fel a figyelmet, hanem pedagógiai, egészségügyi és kommunikációs oldalról

26.oldal

is szemléltették a program jelentőségét. Az előadásokat követően számos témakört érintő kerekasztal-beszélgetésre került sor, ahol a jelenlevők választ kaphattak fennmaradó kérdéseikre, valamint további tapasztalataikat is megoszthatták. A Nemzeti Iskolagyümölcs-program keretében a Kormány 2010 óta 500 millió fo-

rintról 1.200 millió forintra emelte a költségvetés hozzájárulását, amely lehetővé tette, hogy a tanév során a kezdeti 277.000 gyermek helyett mára már 2.032 iskola több mint 538.000 diákja kapjon heti legalább két alkalommal, legalább kétféle gyümölcsöt. Így ma már a program keretében több mint 45 millió adag gyümölcs és gyümölcslé kerül kiosztásra az iskolákban. A programhoz összesen 25 EU-tagállam csatlakozott, köztük hazánk is öt éve, így Magyarországon ma már több mint fél millió kisdiák jut rendszeresen gyümölcshöz az iskolában. „A workshop-sorozat nagy sikernek mondható, hiszen a résztvevők nemcsak részletes bemutatást kaphatnak a programról, hanem találkozhat beszállító, pedagógus és döntéshozó, mely a gyakorlati kérdések megvitatásában is nagy előrelépést eredményezhet” – mondta Bittsánszky Márton, a Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárpiaci Főosztályának főosztályvezető-helyettese.. /AI/ 27.oldal

Rövid az élet:

AGÁRDI

KÖRTE PÁLINKA

Kortárs Gasztronómiai és Kulturális Egyesület

H Hírek * A Kortárs Gasztronómiai és Kulturális Egyesület, a 2014-es évben csatlakozott a 2015-ben hatályba lépő mesterképzéssel kapcsolatos megoldás kidolgozását javaslók sorába, mert azt gondoljuk, hogy a jelenlegi rendszer elavult, hitelét vesztett. * A Kortárs Gasztronómiai és Kulturális Egyesület, megtartotta éves Közgyűlését, ahol elfogadta a 2013-as évi Közhasznúsági jelentését, majd határidőra benyújtotta azt az illetékes hatóságoknak..

Kövesd figyelemmel munkásságunkat: www.kortarsegyesulet.hu

Magyarok kenyere

Friss, gyümölcsös, többségében Vilmos körtéből álló körtepálinka Cuvée. Illatában és ízében magában hordozza a nyár és a lédús, érett körték zamatát. www.agardi.hu Elkötelezettek vagyunk a kultúrált alkoholfogyasztás iránt. kérjük kerüld a mértéktelen alkoholfogyasztást Te is!

28.oldal

Idén is a Kárpátaljáról érkezik Baranyába a kovász az idei magyarok kenyeréhez, a sót pedig Parajdról küldik majd - mondta el Korinek László ötletgazda sajtótájékoztatón a baranyai megyeszékhelyen. Idén is Magyarország összes megyéjéből és a Kárpát-medence valamennyi országából várják a szervezők a búzát a magyarok kenyere programhoz, a tavalyihoz hasonlóan idén is mintegy száztonnányi alapanyagra számítanak. A 2011-ben indult kezdeményezés folytatásaként ebben az évben is a Baranyába érkező lisztből sütik meg augusztus 20ra a magyarok kenyerét és az azt jelképező több ezer cipót. A magyarok kenyere üzenete tovább-

ra is az, hogy erősítse a nemzeti összetartozást, nem mellékesen öregbítse hazánk és a baranyai megyeszékhely jó hírnevét. A beérkezett búzát összeöntik, és - ahogy eddig minden esztendőben - a mohácsi Szent Miklós Vízimalomban, valamint a szigetvári malomban őrlik meg. Ezt követően Pécsváradon sütik meg a nemzet kenyerét, valamint a jótékony célú értékesítésre szánt cipókat. Utóbbiakat az augusztus 20-i pécsi Magyarok Kenyere Ünnepen árulja majd a Pécsi Jótékony Nőegylet; a befolyt ös�szegből a rászoruló gyermekek étkezését segítő Nekem Nincs Ebédem programot támogatják. -AI© 2014 www.oldalasmagazin.hu

Minek az új?

Rigmusok:

Ha a régi megbízhatóbb! - Rendekné Olga rovata -

Drégely László: Nyári tánc

Aszalás a kemencében

Tarka réten, Fák alatt, Fiúk- lányok Játszanak. Körbe állva, Táncot járva, Mindenkinek Víg a párjaVelük mulat Tündér lánya, Napsugár a Koronája.

A jól megmosott érett almát vagy körtét csepegtessük le, majd szeleteljük fel 1 cm vastagságú csíkokra. Ezután dobjuk bele sós vízbe / 1l vízhez 1dkg só/. Pergessük át ebben a vízben és utána csepegtessük le. Erre azért van szükség, hogy hamarabb beszáradjon a gyümölcs felülete az aszalás során, így a cukortartalma jobban kiérződik. Amikor már nem süt a kemencénk, de jó meleg, akkor helyezzük be az aszaló tepsiket. A kemence másik oldalába , ahol a szárító rész van oda tegyük át majd a tűztérből kb. 40 perc múlva. Gyümölcsöt soha ne csontszárazra aszaljunk, mert akkor élvezhetőbb marad a fogyasztása. Aszalványainkat nyersen csemegeként is fogyaszthatjuk, süteménybe tehetjük, vagy gyümölcslevest készíthetünk belőle. Főzés nélkül sokkal több vitamin 29.oldal

megmarad benne. A zöldségféléket nem szoktuk sóba dobni, viszont nagyon ki kell szárítani, ellentétben a gyümölccsel. Zöldségeinket is szeleteljük fel vagy kockázzuk össze. Lehetőleg mindig 1 féle zöldséget szárítsunk egyszerre. Amikor megszárítottunk többfélét akkor keverjük össze ételízesítőnek, amit később levesekhez, főzelékekhez, húsok ízesítésére használhatunk. Lényeges dolog, hogy aszalt gyümölcseinket vászon vagy papírzacskóban tároljuk, semmiképpen nem plasztikban. Szárított zöldségeinket legjobb nagy befőttes üvegben tárolni, s rácsavarni a lapkát, hogy ne kapjon nedvességet. -Rendekné Olgi-

***

Kányádi Sándor: Zivatar Hát ez a szél mit akar? Mindent kiföd, kitakar. Ajajaj, hajajaj, nyakunkon a zivatar.

FEJLESZTÉS

Hungarikum lett az akác Hungarikum lett a magyar akácfa és a magyar akácméz – a Hungarikum Bizottság döntését Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter jelentette be pénteken, a testület kihelyezett ülését követő sajtótájékoztatón. A bizottság Szarvason ülésezett, Tessedik Sámuel lelkész, a felvilágo-

30.oldal

sodás korának pedagógusa, gazdasági szakíró szülővárosában, aki sokat tett az akác meghonosításáért Magyarországon. A vidékfejlesztési miniszter, a Hungarikum Bizottság elnöke elmondta: az akác és az akácméz hungarikummá nyilvánításában a bizottság pénteken egyhangú döntést hozott, valamennyien támogatták, hogy bekerüljön az egyedüli értékek közé, amit az utókornak is meg kell őriznie generációkon át. A magyar akác az alföldi és a vidéki táj elengedhetetlen része, kiváló magyar fa, a világon egyetlen ország sem ért el Magyarországhoz hasonló eredményeket az akácgazdálkodásban - érvelt a bizottság döntése mellett a miniszter. Hozzátette: az akácméz pedig kiváló és egyedülállóan népszerű terméke a hazai méhészetnek. Fazekas Sándor tájékoztatott arról is, hogy a bizottság hungarikummá nyil© 2014 www.oldalasmagazin.hu

vánította a Zsolnay Kulturális Negyedet, a Herz téliszalámit, az Ilcsi szépítő füveket, a makói hagymát, a klasszikus magyar nótát. A Magyar Értéktár a Teodora Kékkúti és a Kereki ásványvizekkel, a kizárólag itthon működő magyar védőnői szolgálattal, a vizsolyi bibliával és a református templommal, valamint nemzeti fegyverünkkel, a honfoglalás kori nyíllal bővült a bizottság döntésének köszönhetően. Fazekas Sándor szólt arról, hogy a nemzeti értékeket és a hungarikumokat népszerűsítő kommunikációs kampányt tartanak május 15-től június

31.oldal

15-ig. Ennek keretében bemutatják a Hungarikum Bizottság tevékenységét, a hungarikumok legszélesebb körét. A cél, hogy felhívják az emberek figyelmet a nemzeti értékekre, valamint arra, hogy közkincseinket kötelességünk óvni és továbbadni a fiataloknak - hangsúlyozta a miniszter. A sajtótájékoztatót követően Fazekas Sándor miniszter, Babák Mihály Szarvas polgármestere és a bizottság tagjai elültettek egy nemesített gömbakácot a több mint kétszáz éves Tessedik fa közelében, a Szabadság úton. /AI// MTI /

Csatlakozz, és építs... www.jovonek.hu

32.oldal

- Miért van a szőke nő monitorján cipőnyom? - Mert megpróbált belépni az internetre. - Hogy hívják a vén indián öregasszonyt? - ??? - Bomlik.

- Hogy hívják az indián benzinkutast? - ??? - Töltőtoll.

Megállítja a rendőr az autóst: - Túllépte a hatvanat, ezért megbüntetem! - Mi a fene, már az életkoráért is megbüntetik az embert?

: jének ő n t á bar és azt , a a i l m é s t nő me megállítot k tőle, mi e k ő z Egy s y jó tündér mit kíváno llek! ld, eg atok, hogy gy me e a z n p y é g -K laszth emória, va ttad? á v a t mond bban: jó m et választo . kell jo - És melyik emlékszem nem - Már

Nevess Szőke nő telefonál a Legyen Ön is milliomos stúdiójából az anyjának: - Szia anyu! Itt ülök a Legyen Ön is milliomos stúdiójában, és nem tudom a választ az első kérdésre. Szerinted a számítógép, vagy a közönség segítségét kérjem?

e c c i v p hóna

Két részeg beszélget:

- Te, én gondolkodtam a tegnapi

balhé óta, legyünk inkább barátok! - Hülye vagy, hogy néznénk ki

Egy részeg ember botorkál hazafelé az utcán. Megállítja az első járókelőt: - Elnézést! Nem tudja véletlenül, merre lakik a Kovács Józsi? - De hiszen maga az! - Azt én is tudom, csak azt nem, hogy hol lakom!

csuhában? - Hé kocsmáros, mennyibe kerül a sör?

- Mit gondolsz melyik a gyor-

- A pohár 220, a korsó 330.

sabb, a ló vagy a postagalamb? -

- Aha, értem. És a sör?

kérdi a székely a komájától. - Gyalog a ló...

Áll a székely az akasztófa alatt, nyakában a kötéllel. A hóhér megkérdezi: - Na öreg, mi az utolsó kívánságod? A székely nem mond semmit. A hóhér lassan elkezdi húzni a kötelet, lassan rászorul a hurok a székelyember nyakára, és amikor már nem kap levegőt, elkezd irgalmatlanul kapálózni. A hóhér gondolván hogy mégiscsak van egy utolsó kívánsága, visszaengedi a földre, erre a székely: - A jóistókát neki, majdnem megfulladtam!

33.oldal

In Vino Veritas

Megtekintené az Oldalas magazin korábbi számait?

Ehhez nem kell mást tennie,

Sike Tamás Merlot selection 2006

A fürtöket –melyek már töppedt szemeket is tartalmaztak- november elején szüretelték. A közel 22 mustfokos szőlőt 6 héten át áztatták miután a szűz levet első és másodtöltésű kis hordóban érlelték 18 hónapon át. Mélyvörös színű, a töppedt szemeknek köszönhetően aszalt szilvára emlékeztető illatú, nagytestű vörösbor.

www.sikeboraszat.hu Elkötelezettek vagyunk a kultúrált alkoholfogyasztás iránt. kérjük kerüld a mértéktelen alkoholfogyasztást Te is!

34.oldal

mint meglátogni honlapunkat, ahol böngészhet az eddig megjelent lapjaink

www.csintex.hu

✴

közül.

www.oldalasmagazin.hu

Hirdessen Ön is az Oldalasban! 2012.03.01 marketing@oldalasmagazin.hu

✴

NYÁRELŐ – NAPISTEN HAVA Június 4. TRIANON EMLÉKNAPJA; A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉNEK NAPJA

Június 5.

KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAP

Június 8. AZ ÓCEÁNOK VILÁGNAPJA

Június 16. A FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG NAPJA

Június 17. AZ ELSIVATAGOSODÁS ÉS KISZÁRADÁS ELLENI KÜZDELEM VILÁGNAPJA

Június 20. A MENEKÜLTEK VILÁGNAPJA

Június 27. A CUKORBETEGEK VILÁGNAPJA

Havi szállóige: „A nők vakmerősége biztos jele szégyenünknek: nagyon is sok okuk van a pirulásra, ha már el sem pirulnak. ” (Rousseau) Az Oldalas magazin időszakonként az MTI híreit és fotót használja.

Az Oldalas magazin Az Oldalas magazin, és a Kortárs Gasztronómiai és Kulturális Egyesület stratégiai, és szakmai partnere, az Étrend, Magyar Konyhafőnökök Egyesülete, és Magyar Grillszövetség.

eddigi, és az ezen túl megjelenő

digitális

változatát, az Országos Széchényi Könyvtárban megőrzik.

Keresd az Oldalas magazint a Facebook-on is! www.fb.com/oldalasmagazin I www.fb.com/oldalasemagazin És keresd a Kortárs Gasztronómiai és Kulturális Egyesületet! www.fb.com/kortars.official

35.oldal

www.hungarycard.hu

www.hungarycard.hu 36.oldal

ÂŠ 2014 www.oldalasmagazin.hu