O rosházi
Éle t
XV. évfolyam 4. szám
2010. január 22., péntek
INGYENES VÁROSI HETILAP
Drasztikusan csökkenõ állami normatíva
Mindenkinek kevesebb jut
Az elõzõ évekhez viszonyítva kevesebb állami normatívát tudnak lehívni az önkormányzatok feladataik ellátására 2010-ben. Orosházán sincs ez másképp, az elvonások nagy terhet rónak a városra és az intézményekre. Jelentõsen csökkent mind az önkormányzati feladatok ellátására, mind a szociális ellátórendszer mûködtetésére és a közoktatás területén is a lehívható normatíva összege. Az évek óta tartó csökkenést jól mutatja, hogy míg 2007-ben a három nagy terület ellátására mintegy 3 milliárd forint normatívát tudott lehívni az önkormányzat, addig idén hétszáz millióval kevesebbet, 2 milliárd 300 millió forintot. Ez a tavalyi összegnél félmilliárddal kevesebb, ám figyelembe kell venni, hogy a Mezgé fenntartását közben az önkormányzat átadta a megyének. Ha ez utóbbi hatását kiveszszük, akkor is 300 millió forint
a mínusz. A város lakossága folyamatosan csökken, kétszázzal kevesebben vagyunk, mint egy évvel ezelõtt (30.816 fõ volt 2009. január elsején), de valójában nem ez okozza a normatívák nagymértékû csökkenését, hanem az, hogy az egy fõre jutó állami normatív támogatás is lényegesen kevesebb lett. Mértéke nem követi az inflációt, az energiaárak emelkedését, az elmúlt évi áfa emelését és még sorolhatnánk, hogy mi mindent. A csökkenés oka, hogy egyre kevésbé járul hozzá az állam a feladatok ellátásához. De mennyi is az annyi a számok tükrében? – errõl kérdeztük Varga Endrét, a polgármesteri hivatal közgazdászát.
rinttal – megrövidített normatívából igyekszik talpon maradni. Az óvodának is kevesebb jut, bár igaz, hogy csökkent a gyerekek létszáma 65-tel, viszont a létszámcsökkenés egyáltalán nincs arányban a normatíva csökkenésével, hiszen 33 millióval kapnak kevesebbet az államtól. Az (összevont) általános iskolák is jóval szûkösebb normatívára számíthatnak, összességében mintegy 5 0
Milyen kampányra számíthatunk?
FOTÓ: MELEGA KRISZTIÁN
Munka 50 embernek
Félszázan jutottak munkához az orosházi kistérségben. A közmunkaprogram keretében 5 hónapig dolgozhatnak a kistérségi településeken. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium írta ki a pályázatot, aminek keretében 50-en vehetnek részt a közmunkaprogramban kistérségünkben – tudtuk meg az Orosházi Kistérség Többcélú Társulása irodavezetõjétõl, Fejes Róbertnétõl. – A pályázatról december 14-én szereztünk tudomást, két nappal késõbb rendkívüli ülés keretében készítettük elõ, és december 23-án már be is adtuk. A feszes munkatempóra a január 4-i határidõ miatt volt szükség – mondta. A program január 15-én kezdõdött el, és június 15-éig tart – ez idõ alatt biztosít munkát a kistérség 50 lakosának. A megnyert támogatás összege csaknem 27 millió forint, melyhez mindössze 91 ezer forint önerõre volt szükség. A nyertes pályázatról Németh
Az önkormányzati feladatok ellátására – ide tartozik például az okmányiroda, a gyámhivatal mûködtetése, az építéshatósági, és a lakott külterülettel kapcsolatos feladatok ellátása, a pénzbeli szociális juttatások kezelése is – idén az eredetileg igényelt összegnél 111 millióval kap kevesebbet a város. A tûzoltóság 13 millióval, míg a szociális területet ellátó Egyesített Szociális Intézmény is lényegesen – mintegy 39 millió fo-
Béla, az Orosházi Kistérség Többcélú Társulása elnöke, Orosháza polgármestere a következõket nyilatkozta: – Hétfõn írtam alá az errõl szóló szerzõdést Budapesten. Mondanom sem kell, mit jelent ez annak az 50 embernek, akik így munkához juthattak. A társulás minden lehetõséget megragad annak érdekében, hogy segíthessen. A kistérség 10 településén fõként út- és járdatakarítást, zöldterület-gondozását, házi segítségnyújtást, településtisztasági feladatokat végeznek a közmunkások. Orosházán, Tótkomlóson, Gádoroson, Csorváson 6-6 fõ, Csanádapácán 7 fõ, Nagyszénáson, Pusztaföldváron és Békéssámsonon 5-5 fõ, Kardoskúton és Gerendáson 2-2 fõ vesz részt a közmunkaprogramban. A programon belül 1 programvezetõ, 6 brigádvezetõ, 8 szakmunkás, 4 betanított munkás és 31 segédmunkás dolgozhat. m
Ha valóban április 11-ére írja ki a köztársasági elnök az országgyûlési választás elsõ fordulóját, akkor már alig nyolcvan nap választ el bennünket ettõl a jövõnket meghatározó döntéstõl. Az utcákon, a médiában mind több a politikai üzenet, vagyis „élesedik” a kampány. Vajon milyen küzdelemre számítanak a pártok helyi prominensei? Dancsó József országgyûlési képviselõ (Fidesz) – A Fidesz olcsó és rövid kampányt szeretne a választások elõtt. Helyben is ezt tartom célszerûnek. Ennélfogva március 15-ét követõen kezdjük el kampányunkat, addig szeretnénk azt elérni, hogy minél több önkéntes csatlakozzon hozzánk, minél több emberrel kapcsolatot találjunk. Mindenki érzi azt, hogy most már végképp itt az ideje a változásnak, a Gyurcsány-korszakot le kell zárni. Be kell fejezni azt az ámokfutást, amelyet Gyur-
csány Ferenc fémjelez. Bár a visszatérését készítik elõ, úgy gondolom, ezen az idõszakon végképp túl kell már lépni. Mivel Gyurcsány meghatározó szereplõje az MSZPnek (4. a listájukon), így különösen tõlük minden eddiginél durvább, lejáratóbb és hazudozóbb kampányra számítok. Tudjuk, hogy náluk a pénz nem számít, s látjuk azt, hogy Varga Zoltán is kiváló tanítványa Gyurcsánynak, hiszen az MSZP-irodán kívánják üdülési csekkel sokadjára megvenni a nyugdíjasok szavazatát. Én egészen másként gondolkodom az embereknek fontos ügyekrõl. Tíz év alatt 1 millió új munkahelyet kell teremteni, és a mindennapok biztonsága érdekében rendet kell tenni Magyarországon. A választásokat meg szeretnénk nyerni, s minél nagyobb arányú a gyõzelem, annál nagyobb az esély a változásra, de az elszámoltatásra is. (Folytatás a 3. oldalon)
millió forinttal kevesebbre. Meglepõ változás az is, hogy a pedagógusok továbbképzésére eddig járt normatíva, ettõl az évtõl viszont már nem igényelhetõ. Lényegesen megnyirbálták a Táncsics gimnázium normatíváját is, 38 millióval kevesebbel kell számolnia az idén. Ez a drasztikus csökkenés egyértelmûen a normatívák csökkenésével magyarázható, hisz a gimnázium tanulói létszáma szinte évek óta állandó. Öszszességében elmondható, hogy a közoktatási normatíva az eredeti igényléshez képest 132 millióval lett kevesebb ebben az évben. A normatívákból kellene az intézményeknek fenntartaniuk magukat, ebbõl kellene finanszírozniuk mûködésüket, a bérköltséget stb., a kapott pénzbõl azonban ez lehetetlen, így az önkormányzatnak ki kell egészítenie azt, bizony nem kevéssel. Nem könnyû a helyzet, hisz az önkormányzat bevétele is megcsappant, köszönhetõen az állami megszorításoknak és a gazdasági válság következményeinek. Mint ahogy az ország, úgy a város is nehéz év elé néz. Somodi Gy.
5
Ha jöttök, lesztek...
2
Egy fórum utóhangjai
3
Szavazatszerzés vagy tájékoztatás?
4
Vállalkozók értékeltek
7
KRESZinfo
8
Sport: Karatés tervek
Villany nélkül Mindennapi életünkben megszokott dolog a különbözõ háztartási gépek használata és az, hogy egy mozdulattal világosságot teremthetünk lakásunkban. Azonban mint mindennek, ennek is ára van, melynek összege a villanyszámlával rendszeresen meg is érkezik. Vannak családok azonban, akik egyszerûen nem tudják (vagy nem akarják) kifizetni e számlákat, így otthonuk elõbb-utóbb sötétségbe borul, hiszen a szolgáltató többszöri felszólítás után „lekapcsolja” az áramot. Lapunk annak járt utána, városunkban mennyien kerültek vagy kerülhetnek ilyen helyzetbe. A témával kapcsolatos kérdéseinkre az EDF DÉMÁSZ Zrt. egyik, neve elhallgatását kérõ munkatársa válaszolt. – Mennyi jelenleg azoknak a száma a városban, akiket már többször felszólítottak (akár már az utolsó felszólítást kapták kézhez)? – Orosházán több mint
600 ügyfél kapott felszólítást számla kiegyenlítésére. – Mennyi a DÉMÁSZ kintlévõsége a nem fizetések miatt? Ez az összeg nõtt vagy csökkent az elmúlt évekhez képest? – A kintlévõség összege Orosházán 114 millió forint, mely meghaladja a korábbi évek hasonló idõszakában kimutatott tartozási összeg mértékét. (Folytatás a 2. oldalon)